118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1)[1] E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.

(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe az a közvetítői tevékenység, amelynek keretében

a)[2]

b) az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze),

c) színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít.

(3)[3] Az e rendeletben foglaltakat a tengerészekre vonatkozó munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása tekintetében a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a)[4] magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;

b) külföldi: aki nem magyar állampolgár;

c) a magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is;

d) gyermeknevelő (au-pair) tevékenység: olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül;

e)[5] munkaerő-kölcsönzés: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység;

f)[6] kölcsönbeadó: az új Mt. 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;

g)[7] kölcsönvevő: az új Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató.

h)[8] magán-munkaközvetítő: az a) pontban meghatározott magán-munkaközvetítést e rendeletnek, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénynek megfelelően végző szolgáltató;

i)[9]

j)[10] közteher:

ja)[11] a kölcsönbeadót a munkabér megfizetésével összefüggésben terhelő mindazon - kedvezményekkel csökkentett - közterhek, amelyek alapja a munkabér, és amelyek bevallására és megfizetésére a kölcsönbeadó mint kifizető köteles,

jb) egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) által meghatározott, a kölcsönbeadót terhelő tételes összeg, vagy

jc) az Efotv. 8. § (4) bekezdésében foglaltak alapján fizetendő összeg;

k)[12] munkaerő-kölcsönzési díj: a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján, a kölcsönzött munkavállaló kikölcsönzésére tekintettel a kölcsönbeadót megillető ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összege.

(2) Külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítés esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogviszony tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók.

3. §

(1) Magán-munkaközvetítést az Flt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott magán-munkaközvetítő az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

(2)[13] Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az új Mt. 215. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

A kölcsönbeadói és a magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályok[14]

4. §

(1)[15] A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelenteni, ha

a) a bejelentőt a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

b) a bejelentő vagy az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

c) a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,

d) a bejelentő a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,

e) a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(1a)[16] Az (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását a bejelentő megfelelő módon igazolja.

(2)[17] Ha a bejelentő a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.

4/A. §[18]

(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy

a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

b) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza,

c) a magán-munkaközvetítő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,

d)[19] a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt, letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását a bejelentő igazolni köteles.

(3) Ha a bejelentő a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételeknek valamennyi telephelye vonatkozásában meg kell felelnie.

5. §[20]

(1)[21] A kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére irányuló szándékát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus úton a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak jelenti be. A bejelentés tartalmazza a bejelentő

a) szervezet megnevezését, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletére jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) szervezet nyilatkozatait a 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak teljesítéséről.

(1a)[22] A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát az E-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint elektronikus úton, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak jelenti be. A bejelentés tartalmazza a bejelentő

a) megnevezését, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletére jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) nyilatkozatát a tevékenység végzésének irányáról, amely

ca) belföldre,

cb) az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) megállapodásban részes állam területére,

cc) az EGT megállapodásban nem részes állam területére vagy

cd) a ca)-cc) alpontban foglaltak közül több tevékenység végzésére együttesen

irányul.

(2)[23] A 4. § (1) bekezdés c) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a bejelentésben feltüntetett módon van berendezve, és a bejelentő az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

(3)[24] A bejelentő köteles a végzettség vagy szakmai képesítés magyarországi elismerését igazolni, ha a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel vizsgálatához szükséges.

(4) Az e rendelet által szabályozott eljárásokban

a) a kormányhivatal döntése szóban nem közölhető,

b) az iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

c)[25] az ügyintézési határidő kölcsönbeadók esetén 25 nap, magán-munkaközvetítők esetén pedig a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határidő.

Vagyoni biztosíték

6. §

(1)[26] A magán-munkaközvetítői tevékenység és a kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.

(2)[27] A vagyoni biztosíték mértéke

a) magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés

aa)[28] belföldre vagy az EGT többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,

ab)[29] az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint,

b)[30] kölcsönzési tevékenység folytatása esetén tizenötmillió forint.

(3)[31] A vagyoni biztosíték a bejelentő által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.

(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:[32]

a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,

c)[33] a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

(5) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetés a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni.

7. §

(1)[34] A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a kormányhivatalban igazolnia kell.

(2)[35] Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

(3) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg.

A kormányhivatal nyilvántartása[36]

8. §[37]

(1) A kormányhivatal a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.

(2)[38] Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több kormányhivatal illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes kormányhivatal a telephely szerint illetékes kormányhivatalt a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.

(3)[39] Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a kormányhivatal dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve e tevékenységétől való eltiltása felől.

(4)[40] Ha a kölcsönbeadó vagy a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál 30 nappal korábban be kell jelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a bejelentést a kölcsönbeadó vagy magán-munkaközvetítő irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót vagy a magán-munkaközvetítőt, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a kölcsönbeadó vagy a magán-munkaközvetítő bejelentésére őt az új székhely szerint illetékes kormányhivatal nem veszi nyilvántartásba, ennek tényéről tájékoztatja korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalt, a kölcsönbeadót vagy a magán-munkaközvetítőt. A tájékoztatás alapján a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal a kölcsönbeadót vagy a magán-munkaközvetítőt törli a nyilvántartásból.

(5) A kormányhivatalnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,

b)[41] a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét, adószámát,

c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,

d) a vagyoni biztosíték mértékét,

e) a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,

f) a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.

(6)[42] A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A honlapot a miniszter által vezetett minisztérium működteti. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.

A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása[43]

9. §

(1)[44]

(2)[45] A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

(3)[46] A kölcsönbeadónak, valamint a magán-munkaközvetítőnek a kormányhivatal által nyilvántartott adatokban bekövetkezett bármely változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie.

9/A. §[47]

(1) A kölcsönbevevő a kölcsönbeadó által nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásért a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján legalább a minimális kölcsönzési díjat köteles megfizetni.

(2) A minimális kölcsönzési díjnál a kölcsönbeadó által nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásért fizetendő munkaerő-kölcsönzési díjat a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni. A minimális kölcsönzési díj egy munkavállaló vonatkozásában nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott minimálbér vagy garantált bérminimum, egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott minimális bér, valamint az ezeket terhelő közteher együttes összege.

10. §

(1) A magán-munkaközvetítés során tilos

a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,

b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,

c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,

d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,

e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.

(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.

(3)[48] A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget semmilyen jogcímen nem számolhat fel.

(4)[49] Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult.

(5)[50] Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.

11. §

(1) A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.

(2) Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység az Flt. 6. § (2) bekezdése szerinti külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.

(3) Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.

Adatszolgáltatási kötelezettség

12. §[51]

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére telephelyenként, a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 226/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet szerinti minősített kölcsönbeadónak valamennyi telephelye vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:[52]

a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:

aa) alkalmazottak száma;

ab) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;

ac) a kölcsönbevevők által átvett dolgozók száma;

ad) az adatbázis nagysága;

b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:

ba)[53] állománycsoportonként és nemenként, korcsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként, továbbá iskolai végzettség, állampolgárság szerint;

bb)[54]

c) a b) pontban meghatározott szerkezetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma állománycsoportonként;

d) a munkavállalók részére kifizetett keresettömeg és a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönbevevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva), valamint a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a b) pontban meghatározottak szerint állománycsoportonként;

e) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;

f) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.

13. §[55]

(1)[56] A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:

a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:

aa) alkalmazottak száma;

ab) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;

ac) az adatbázis nagysága;

b) a munkaközvetítések száma a magyar és külföldi állampolgárság szerinti csoportosításon belül a belföldre, illetve külföldre történt közvetítések leírásával, ezen belül a sikertelen közvetítések, a folyamatban lévő közvetítések és az eredményes közvetítések száma alapján nemzetgazdasági ágazat, foglalkozások, állománycsoport és nemek, korcsoport, iskolai végzettség, nemek és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusa szerinti bontásban;

c) a magyar állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;

d) a külföldi állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;

e) a külföldi állampolgárok belföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetített külföldi állampolgár állampolgársága szerint;

f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkezők és nem rendelkezők száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség szerint.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat a következő bontásban kell megadni, az összes munkaközvetítésen belül:

a) az eredményes közvetítések száma;

b) a sikertelen közvetítések száma;

c) a folyamatban lévő közvetítések száma;

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő);

e) a közvetítettek száma foglalkozásonként, nemenként, állomány-, korcsoport, valamint nemzetgazdasági ágazat szerint;

f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkező és nem rendelkező munkanélküliek száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.

14. §[57]

A kormányhivatal a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.

14/A. §[58]

(1) A kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységéről negyedévente, a tárgyi negyedévet követő hónap utolsó napjáig telephelyenként adatot szolgáltat a munkaerő-piaci előrejelző rendszerbe a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által működtetett felületen, egyénsoros, anonimizált formában, a következő adattartalommal:

a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók, illetve az eredményesen közvetített foglalkoztatottak

aa) munkakörének megnevezése és annak a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerinti négy számjegyű kódja;

ab) munkavégzésének helye;

b) a kölcsönbevevőnek, illetve a közvetített munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti besorolása.

(2) A magán-munkaközvetítőnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tárgyi negyedévben közzétett hirdetések anonimizált, teljes szövegét is át kell adnia elektronikus, szerkeszthető formában az (1) bekezdés szerinti felületen való feltöltéssel.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése

15. §[59]

A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatal a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végezhet.

16. §[60]

(1) A kormányhivatal törli a nyilvántartásból a munkaerő-kölcsönzőt, valamint a magán-munkaközvetítőt, ha

a) jogutód nélkül megszűnt,

b) tevékenysége megszüntetését bejelentette.

(2) A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

a) az állami adóhatóság törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

b) a 4. § (1) bekezdésében, valamint a 17/F. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,

c) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

d) a 12. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

e) az új Mt. vagy - a b)-d) pontban foglalt kivétellel - e rendelet szabályainak ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

(3) A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

a) a 4/A. §-ban foglalt feltételekkel nem rendelkezik,

b) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

c) a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

d) az új Mt. vagy - az a)-c) pontban foglalt kivétellel - e rendelet szabályainak ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

(4) Ha a nyilvántartásból való törlésre a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kerül sor, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

(4a)[61] Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést, amennyiben a nyilvántartásból a munkaerő-kölcsönzőt legfeljebb 1 millió forint tartozásra tekintettel törölték, és a törlést követő 2 hónapon belül a köztartozásmentes adózói adatbázisba újra bejegyzik.

(5) Ha a nyilvántartásból való törlésre vagy a tevékenységtől eltiltásra a (2) bekezdés b)-e) pontjában vagy a (3) bekezdésben foglaltak alapján került sor, a munkaerő-kölcsönző vagy a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést és az eltiltást elrendelő határozat véglegessé válását követő három év elteltével vehető újra nyilvántartásba vagy folytathatja újra tevékenységét.

(6) A törlésről, valamint az eltiltásról a kormányhivatal a kölcsönzési és a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti. A tengerész munkaközvetítői tevékenységet folytató magán-munkaközvetítő vagy a tengerész munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató munkaerő-kölcsönző törlése esetén a kormányhivatal a hajózási hatóságot is értesíti.

17. §[62]

A kormányhivatal és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködnek. Az együttműködés eszközei különösen

a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,

b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,

c)[63] a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,

e) megállapodások a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében.

A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó sajátos szabályok[64]

17/A. §[65]

17/B. §[66]

17/C. §[67]

17/D. §[68]

EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás munkaerő-kölcsönzési tevékenységére vonatkozó speciális szabályok[69]

17/E. §[70]

Az új Mt. 215. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás magyarországi munkaerő-kölcsönzési tevékenységére e rendelet szabályait a 17/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17/F. §[71]

(1)[72] A bejelentő nyilvántartására a Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában írt nyilvántartásba vételnek a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban kell teljesülnie. A nyilvántartásba vétel további feltétele, hogy a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban a rá irányadó jog szerint a vállalkozás jogosult legyen munkaerő-kölcsönzés folytatására.

(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség az ott meghatározott feltételeken túl akkor tekinthető megfelelőnek, ha Magyarország területén található.

(4)[73] A (2) bekezdésben foglaltakat a bejelentő a munkaerő-kölcsönzés folytatására vonatkozó jogosultságnak a székhelye szerinti EGT-tagállamban irányadó módon igazolja.

(5)[74] Ha a bejelentő székhelye szerinti EGT-tagállamban a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre vonatkozóan nincs szükség engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, akkor a bejelentő erről a tényről nyilatkozik.

(6) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat a székhely szerinti állam által a kölcsönzési tevékenységre előírt vagyoni biztosítéktól függetlenül kell teljesíteni. Külföldi pénzügyi intézménynél devizában lekötött vagyoni biztosíték számításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a letéti szerződés megkötésének napján érvényes középárfolyamot kell alapul venni.

(7)[75]

(8)[76] Az EGT-tagállamban bejegyzett kölcsönző esetén az EGT-tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a kölcsönzési tevékenység végzéséről szóló irat az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

Záró rendelkezések

18. §

(1)[77] E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.

(1a)[78]

(1b)[79]

(1c)[80]

(1d)[81]

(1e)[82]

(1f)[83]

(1g)[84]

(2)[85] E rendelet

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai és parlamenti tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3)[86] A 14/A. § szerinti adatszolgáltatásnak első alkalommal 2022. január 31. napjáig kell eleget tenni a 2021. év első, második, harmadik és negyedik negyedévére vonatkozóan.

(4)[87]

(5)[88]

(6)[89]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el:[90]

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

- egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,

- egyetemek állam- és jogtudományi karán,

- egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán[91]

szerzett oklevél, valamint

- egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

= bérezési alapelvek kialakítása,

= hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy

d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.[92]

2. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez[93]

3. számú melléklet a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelethez[94]