2024. évi XLI. törvény
a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 22. § b) pontjában a "katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "központi nyilvántartó szerve" szöveg,
b) 22. § b) pontjában a "katonai igazgatás illetékes területi szervei" szövegrész helyébe a "területi katonai igazgatási szervek" szöveg,
c) 29. § (12a) bekezdésében a "Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve" szöveg
lép.
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (1) bekezdésében a "katonai igazgatási szervek" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve" szöveg lép.
3. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
3. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági szervek, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére vagy adatkérésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állampolgársági ténymegállapításban igazolja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár."
4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 24. § l) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szervei" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, valamint a területi katonai igazgatási szervek" szöveg,
b) 32. § 7. pontjában a "katonai igazgatás szervei és" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek, valamint" szöveg,
c) 37. § (2) bekezdés a) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének és a területi katonai igazgatási szerveknek" szöveg,
d) 37. § (3) bekezdés g) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg
lép.
5. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
a) 23. § (1) bekezdés c) pontjában a "potenciális hadköteles és hadköteles személy" szövegrész helyébe a "hadköteles személy" szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés c) és e) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg
lép.
6. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
6. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezet Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 82/Z. §-sal egészül ki:
"82/Z. § (1) A 26/D. § (1) bekezdése szerinti Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért a 26/D. § (3) bekezdése alapján 2025. január 1-jétől benyújtott kérelmek alapján jár el.
(2) A 26/D. § (3), (5), (6) és (9) bekezdésében foglaltakat 2025. január 1-jétől kell alkalmazni."
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82/Z. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 2024. december 31-én hatályos 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2025. január 1-jén folyamatban levő ügyekben az egészségbiztosító jár el."
7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában az "a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető" szövegrész helyébe a "valamely indikációba már befogadott, ugyanakkor a kérelmezett indikációban társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető" szöveg lép.
7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
8. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. § (2a) bekezdésében a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
8. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
9. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/D. §-ában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
10. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
10. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
11. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10/A. § A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek a technikai eszközök igénybevételének tervezése, igénybevételi célú kijelölése céljából a 10. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat igényelhetik."
11. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
12. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
(2) Ha - a jogszabályon alapuló elővásárlási jog kivételével - az adott ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, úgy az elővásárlási jog jogosultját a tulajdonos - több tulajdonostárs esetén a tulajdonostársak együttesen - írásban felhívja annak érdekében, hogy nyilatkozzon arról, hogy a társasházzá történő átalakítást követően mely újonnan létrejövő ingatlanokra kívánja az elővásárlási jogát fenntartani. Ha a felhívás közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az elővásárlási jog jogosultja a felhívásra nem ad írásbeli választ vagy az általa adott írásbeli válasz alapján az elővásárlási jog átjegyzésével érintett, újonnan létrejövő ingatlanok nem azonosíthatóak be egyértelműen, akkor a társasháztulajdon (1) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve feljegyzése az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata, illetve a vele történt (1) bekezdés szerinti megegyezés nélkül is kérhető abban az esetben, ha az elővásárlási jog valamennyi újonnan létrejövő önálló ingatlanra bejegyzésre kerül.
(3) Arról a tényről, hogy az elővásárlási jog jogosultja a 30 napos jogvesztő határidőn belül nem tett a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő nyilatkozatot, közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt nyilatkozattal a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak az ingatlan-nyilvántartási eljárás során nyilatkoznak."
13. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő 69. §-sal egészül ki:
"69. § E törvénynek a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 12. §-ával módosított 6. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
14. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében a "társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének" szövegrész helyébe a "társasháztulajdon földrészletre, illetve meglevő épületre való bejegyzésének" szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a "bejegyzése, illetve feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg
lép.
12. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
15. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a következő adatokat jogosultak átvenni:
a) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában e), f), h), i), j) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok,
b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,
c) a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.
(5a) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek az (5) bekezdés alapján történő adatátvétel során megkapott adatokat a behívhatóságot befolyásoló katonai igazgatási döntés meghozataláig kezelik, ezt követően az adatok törlésre kerülnek."
16. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68/A. § d) pontjában és 76/A. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve, valamint a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
13. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
17. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 39/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az Egyetem által fenntartott, gyakorló köznevelési intézményben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak kötött munkaidejének beosztása során a munkáltató a gyakorló nevelési-oktatási intézményben (óvoda és kollégium kivételével) vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottakra irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdésében meghatározott továbbképzéssel összefüggő feladatokat is elrendelhet. A munkaidő e beosztása kizárólag az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzéssel összefüggő feladatokat is ellátó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott esetében alkalmazható.
(3b) A pedagógusképzés, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzés során ellátott feladatok elvégzéséért az Egyetem a pedagógus részére a havi illetményen kívül további díjazást állapíthat meg."
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 39/A. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatot és szakképzettséget is megszerzi a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak szerint.
(6) Az Egyetem a tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány, társadalomtudomány és természettudomány képzési területekhez tartozó alap- és mesterképzés indítását az oktatási hivatalnál a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról - a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről - hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni az Nftv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott, e bekezdésben nem szereplő további dokumentumokat. Az oktatási hivatal - az esetlegesen eltérő követelményeket is tartalmazó - képzés indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés eltérő követelményeit a képzés nyilvántartásba vételét követően honlapján közzéteszi.
(7) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterülete szerinti alapképzési szakra.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben
a) az osztatlan tanárszak tanulmányi követelményeinek és az Egyetem által meghatározott további tanulmányi követelmények teljesítése együttesen egyénértékűnek minősül a tanárképzés szakterülete szerinti alapképzési szak valamennyi tanulmányi követelményének teljesítésével, ezért e tekintetben kreditelismerési eljárást nem kell lefolytatni,
b) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást, és
c) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet."
14. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
18. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (7) bekezdésében a "katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével" szövegrész helyébe a "központi nyilvántartó szervével" szöveg lép.
15. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
19. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 21. § (3) bekezdésében a "katonai igazgatási szerv" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg,
b) 21/E. §-ában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg
lép.
16. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
20. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban - ide nem értve a 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény által a 15. § (1a) bekezdés szerint létesített, valamint azon a képzési területen indítandó mesterképzését, amelyen alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett - a felsőoktatási intézmény beszerzi a MAB szakvéleményét. Ha a szakvéleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, kérheti a MAB-tól, hogy vizsgálja felül véleményét. Ha a felsőoktatási intézmény az újabb szakértői véleménnyel sem ért egyet, az oktatási hivatalnál eljárást kezdeményezhet, amely a kérelemről első fokon dönt. Az oktatási hivatal mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakvéleményéhez kötve van."
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 67. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4b) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban a felsőoktatási intézmény a (4) bekezdésben megjelölt szakértő helyett felkérheti az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezetet. Azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett."
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 67. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:
"(4e) Ha a MAB a (4) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítésére a 71/B. (2) bekezdésben meghatározott határidőt túllépi, a szakvéleményért járó díjat az eljárás megindítását kérelmező felsőoktatási intézmény részére vissza kell téríteni."
21. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A MAB egyetemi tanári pályázatok értékelése céljából kidolgozott szempontrendszerét a miniszter hagyja jóvá. A MAB a szempontrendszert honlapján közzéteszi."
22. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A MAB testületének húsz tagja van. Hat tagot delegál a miniszter, egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, négy tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB testületének tagja rektor, kancellár, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja."
23. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A MAB szakvéleményt készít
a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,
b) a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,
c) a felsőoktatási intézmény vagy az oktatási hivatal felkérésére a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,
d) a felsőoktatási intézmény vagy az oktatási hivatal felkérésére a doktori iskola létesítésére, doktori képzésének indítására és doktori iskola új tudományágban történő képzésindítására,
e) a külföldi felsőoktatási intézmény vagy az oktatási hivatal felkérésére a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére
irányuló eljárásban."
24. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/L. §-sal egészül ki:
"117/L. § A MAB tagjai megbízásának ideje meghosszabbodik az e törvénynek a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvénnyel megállapított 71. § (1) bekezdése szerinti új MAB tagok megbízásáig."
25. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 67. § (5) bekezdésében az "engedélyezhető" szövegrész helyébe a "vehető nyilvántartásba" szöveg,
b) 71. § (4) bekezdésében a "hat" szövegrész helyébe a "kilenc" szöveg
lép.
17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
26. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges)
"s) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/A. § (1) bekezdése szerinti döntéshez."
27. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 27/B. §-ában az "az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített" szövegrész helyébe az "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/D. § (1) bekezdése szerinti" szöveg lép.
18. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
28. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 76. § (4) bekezdésében a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
19. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
29. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6/B. §-ában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
20. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
30. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 305. § (2) bekezdés a) pontjában a "Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének és a területi katonai igazgatási szerveknek" szöveg lép.
21. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
31. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 275/B. §-ában a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
22. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
32. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 29/B. § (3d) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatása során - a (3c) bekezdésben meghatározottakon túl - az ellenőrzött személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésével összefüggésben kezeli az ellenőrzött nyilatkozattevő]
"e) saját háztartásában élő nagykorú személy természetes személyazonosító adatait,
f) nagykorú unokatestvére és mostohatestvére természetes személyazonosító adatait."
33. § (1) A Kit 33/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer részeként a 33/C. § szerinti Nemzeti Fejlesztési Központ látja el)
"f) a jogszabályban ráruházott egyéb feladatokat."
(2) Kit. 33/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Nemzeti Fejlesztési Központ kormányrendeletben meghatározottak szerint elláthatja a közbeszerzésekért felelős miniszter közbeszerzésekért való felelősségi körébe tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat."
34. § A Kit. 33/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához és működéséhez szükséges - az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó - szabályzatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár adja ki. A Nemzeti Fejlesztési Központ közszolgálati szabályzata szempontjából a Nemzeti Fejlesztési Központ a 280. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontja szerinti kormányzati igazgatási szervnek minősül, azzal, hogy a közszolgálati szabályzatot a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár adja ki."
35. § (1) A Kit. 33/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár
a) az irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatok vonatkozásában, továbbá a 33/C. § (7) bekezdése szerinti irányítási feladatok tekintetében nem utasítható,
b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a 33/B. § (2a) bekezdése kivételével
ba) nem gyakorolhat az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert megillető hatáskört,
bb) nem helyettesítheti a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító minisztert,
bc) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében,
bd) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel,
c) nem gyakorolhat irányítási hatáskört a Nemzeti Fejlesztési Központon túl az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében."
(2) A Kit. 33/D. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár]
"h) a Nemzeti Fejlesztési Központ tekintetében gyakorolja a jogszabályban a költségvetési szerv vezetőjének címzett hatásköröket."
36. § (1) A Kit. 33/F. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A teljesítménydíjazás alkalmazása esetén)
"c) a 134. § (1) bekezdése alapján megállapított illetmény és a teljesítménydíj együttes összege nem lehet magasabb, mint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási fokozatához tartozó illetménysáv felső határa, a vezető-kormányfőtanácsosi, osztályvezetői és főosztályvezetői álláshelyen pedig az illetménysáv felső határának százharminc százaléka."
(2) A Kit. 33/F. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak tekintetében a - 33/D. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljáró - 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár vizsgálat keretében
a) adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből
aa) a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt, arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatott büntetlen előéletű és vele szemben a 82. § (2)-(4) bekezdésében,
ab) a munkaviszony fennállása alatt, arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatott büntetlen előéletű és vele szemben a 279. § (6) és (7) bekezdésben
meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,
b) a kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony létesítése előtt vagy ezek fennállása alatt adatszolgáltatást kérhet
ba) a részére benyújtott, végzettséget és nyelvismeretet igazoló okiratok hitelességének ellenőrzése céljából az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervtől, az okiratot kiállító oktatási intézménytől, továbbá
bb) a 95. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak ellenőrzése céljából a más foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának tényéről az állami adó- és vámhatóságtól.
(7b) A (7a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a jogviszony létesítése és fennállása esetén - a jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezeli."
37. § A Kit. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az e törvény szerinti feladatai ellátásához - a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott felelősségi körében - a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert használja."
38. § A Kit. 71. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A kinevezési okmánynak a beosztási okirat részét és annak módosítását, a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni."
39. § A Kit.
1. 33/D. § (4) bekezdés a) pontjában az "egyéb" szövegrész helyébe az "egyéb - a 33/C. § (5) bekezdése szerinti -" szöveg,
2. 33/F. § (1) bekezdésében az "államtitkár" szövegrész helyébe az "államtitkár és az államtitkár kabinetfőnöke" szöveg
3. 88. § (5) bekezdés a) pontjában a "165. §-át" szövegrész helyébe a "165. §-át, 167-169. §-át" szöveg,
4. 181. § (2) bekezdésében a "79. §" szövegrész helyébe a "71. § (11) bekezdése, a 79. §" szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti a Kit.
b) 300/D. § (5) és (6) bekezdése.
23. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
41. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 57. § (4) bekezdésében a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás illetékes területi szervei" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
42. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 219. § (3) bekezdésében a "Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek" szöveg lép.
25. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
43. § (1) A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A KSZDR szakmai irányításáért
a) a 2. § a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottak és foglalkoztató szervezetek tekintetében a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője,
b) a 2. § c)-f) pontja szerinti foglalkoztatottak és foglalkoztató szervezetek tekintetében a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
felel."
(2) A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A KSZDR egységes informatikai rendszerként működik. A miniszter és a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak szerint együttműködik a KSZDR-rel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.
(1b) A KSZDR működtetéséért a miniszter felelős azzal, hogy a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra kiterjedően - a KSZDR fejlesztésével, illetve működésével kapcsolatos döntések körében javaslattételi vagy közreműködői joggal (a továbbiakban együtt: javaslattételi jog) rendelkezik."
44. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány hogy rendeletben meghatározza)
"1. a KSZDR felépítését, működését, 4. § (1b) bekezdése szerinti javaslattételi joggal érintett működtetési részfeladatokat és a javaslattételi jog gyakorlására vonatkozó eljárás rendjét, a jogosultságkezelésre, valamint az adatfeldolgozói jogviszonyra vonatkozó szabályokat,"
45. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés f) pontjában és (3) bekezdésében és 15. § 11. pontjában a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,
b) 12. §-ában a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg
lép.
26. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
46. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 10. § (5) bekezdésében a "katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "központi nyilvántartó szerve" szöveg,
b) 53. § (3) bekezdés c) pontjában a "katonai igazgatás területi szervének" szövegrész helyébe a "területi katonai igazgatási szervének" szöveg,
c) 55. § (3) bekezdés c) pontjában a "katonai igazgatási szerv" szövegrész helyébe a "területi katonai igazgatási szervének" szöveg,
d) 63. § (1) bekezdésében, (1a) bekezdés nyitó szövegrészében és (1b) bekezdésében a "katonai igazgatás területi szerve" szövegrész helyébe a "Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szerve" szöveg,
e) 63. § (2) bekezdés e) pontjában a "katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve" szövegrész helyébe a "központi nyilvántartó szerve" szöveg
lép.
27. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
47. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 62. § a) pontja.
28. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása
48. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 3. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
"(10a) A 26. § 2024. november 2-án lép hatályba."
49. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 2. §-ában az "alapján" szövegrész helyébe a "szerint" szöveg lép.
50. § Nem lép hatályba az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 28. §-a és 30. §-a.
51. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 26. §-ának a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 26/D. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "Batthyány-Strattmann László Alapítvány" szövegrész helyett a "Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért" szöveggel,
b) 26/D. § (9) bekezdését megállapító rendelkezése az "Az Alapítvány kezelő szervét" szövegrész helyett az "Az Alapítványt" szöveggel
lép hatályba.
52. § Hatályát veszti az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 3. § (11) bekezdésében a "26. §, a" szövegrész.
29. Záró rendelkezések
53. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. § (1) bekezdése és a 51. § 2024. november 2-án lép hatályba.
(3) A 6. § (2) bekezdése, a 7. § és a 50. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. § és a 27. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.
(5) A 20. §, a 21. §, a 23. § és a 25. § a) pontja 2025. február 28-án lép hatályba.
54. § (1) E törvény
a) 18. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 46. § a) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 17. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke