2025. évi XXXIV. törvény
a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdezőfelület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.
[3] Az egészségügyi szolgáltató és egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok - a betegek érdekeire figyelemmel - betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva.
[4] Az Országgyűlés elkötelezett a külföldön élő magyar állampolgárok és családtagjaik Magyarországra való hazatérésének támogatásában. Ennek megfelelően e törvény célja a külföldről hazaköltöző magyar gyermekek nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásának támogatása.
[5] A törvény továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[6] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 13/D. §-sal egészül ki:
"13/D. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai ellátása során tudomására jut, hogy az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál van foglalkoztatva, és foglalkoztatási jogviszonyai közül van olyan jogviszony, amely mellett egyéb jogviszony mint további munkavégzésre irányuló jogviszony - ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - létesítéséhez jogszabályban meghatározott szerv vagy személy engedélye szükséges (a továbbiakban: engedélyezést előíró jogviszony), erről az engedélyezést előíró jogviszonnyal érintett foglalkoztatót értesíti.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv
a) az engedélyezést előíró jogviszonnyal összefüggő összeférhetetlenség vizsgálata, valamint
b) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben előírt munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása
érdekében elektronikus felületen az egészségügyi szolgáltató számára térítésmentesen biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató megnevezését, valamint a 6/B. § (1) bekezdés 10. és 12-16. pontja szerinti adatot megismerhesse."
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/R. §-sal egészül ki:
"24/R. § A köznevelési intézmény a tanulmányi rendszerben nyilvántartott adatok ellenőrzése és az érintett személyek azonosítása, adatainak pontosítása, az intézmény által kiadott közokiratok hitelessége biztosítása céljából
a) a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti foglalkoztatotti alapnyilvántartásban szereplő foglalkoztatott és az óraadó esetében a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nyilvántartás jogcíme és a nyilvántartásból kikerülés oka, ideje, helye adatok kivételével,
b) a szülő és az értesítendő hozzátartozó esetében az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nyilvántartás jogcíme és a nyilvántartásból kikerülés oka, ideje, helye adatok kivételével,
c) a gyermek és a tanuló esetében a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével
a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint adatait jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől."
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni."
4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése" alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:
"17/B. § (1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt szociális ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(2) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni.
(3) Ha nincs a számla felett rendelkezésre jogosult személy, akkor a jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegéből a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni azt az összeget,
a) amelynek visszautalása a fizetési számla terhére megtörténhet,
b) amelyet a saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordított, vagy
c) amellyel azt követően terhelte meg a fizetési számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról."
5. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. § (1) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése, és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférés nyomon követése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
"h) fogyatékos személyek nappali és bentlakásos ellátása, valamint támogató szolgáltatás esetén az igénybe vevő fogyatékosságának típusát, támogató szolgáltatás esetén továbbá a személyi segítéssel, szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutatót,
i) pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátása, nappali és bentlakásos ellátása esetén az igénybe vevő diagnóziskódját vagy szenvedélybetegségének típusát,
j) azt, hogy az igénybe vevő ellátása külső férőhelyen történik-e."
6. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18-18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból
a) a szociális ellátás iránti kérelem elutasításától,
b) megállapított ellátás esetén - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - az ellátásra való jogosultság megszűnésétől
számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza."
7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha
a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)
"aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,"
8. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Gyermekek otthongondozási díja" alcíme a következő 39/D. §-sal egészül ki:
"39/D. § (1) Ha a gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban megállapításra kerül, hogy az ügyfél több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható, számára az ellátást - a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napjától - a 39/A. § (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.
(2) A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett gyermekek otthongondozási díja bruttó összegét."
9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)
"aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,"
10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/D. §-sal egészül ki:
"140/D. § (1) A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 17. § (3a) bekezdését, 25. § (12) bekezdés a) pontját és 42. § (4) bekezdés c) pontját a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv1.-gyel megállapított 20/C. § (1) bekezdés h)-j) pontjában meghatározott adatokat a Módtv1. hatálybalépésekor ellátotti jogviszonnyal rendelkezők esetén a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény 2026. június 30-ig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban."
11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "értéke a" szövegrész helyébe az "értéke, illetve összege a" szöveg,
b) 17. § (7) bekezdés b) pontjában a "végleges döntés meghozatalát" szövegrész helyébe a "döntés véglegessé válását" szöveg,
c) 25. § (12) bekezdés a) pontjában az "ellátásnak az" szövegrész helyébe az "ellátásnak, foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak az" szöveg,
d) 34. § (1) bekezdés g) pontjában a "köznevelési, vagy" szövegrész helyébe a "köznevelési, szakképző vagy" szöveg,
e) 36. § (2) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a "b) pontja" szövegrész helyébe a "c) pontja" szöveg,
f) 42. § (4) bekezdés c) pontjában a "díjra való" szövegrész helyébe a "díjra vagy gyermekek otthongondozási díjára való" szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a "rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a" szövegrész,
c) 34. § (3) bekezdésében a " , d)" szövegrész.
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Gyermekek átmeneti otthona" alcíme a következő 50/B. §-sal egészül ki:
"50/B. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában kivételesen, ha a gyermek életkora, ellátási szükséglete azt indokolja, a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető.
(2) A gyermekek átmeneti otthona - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szülő és a gyermek együttes ellátása során teljes körű ellátást biztosít.
(3) A szülő kérésére az elhelyezett gyermek és szülő számára a gyermekek átmeneti otthona szükség szerinti ellátást biztosíthat, ha ehhez az intézmény tárgyi feltételei adottak és azt a szülő körülményei lehetővé teszik."
14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az utógondozói ellátást
a) a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével,
b) a gyermekotthon,
c) az utógondozó otthon,
d) a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely vagy
e) a fiatal felnőtt tulajdonában álló vagy általa bérelt ingatlanban működő külső férőhely [a d) és e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: külső férőhely]
biztosítja."
15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 93. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt)
"g) az ellátás igénybevételéről szóló megállapodásban foglaltakat súlyosan megszegi."
16. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (4a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása, a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmasság megállapítása és felülvizsgálata céljából kezeli)
"d) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő háztartására, a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanára és az arról készített fényképre vonatkozó adatot."
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (6e) bekezdéssel egészül ki:
"(6e) A nevelőszülői hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés és adatmódosítás iránti kérelme benyújtása céljából e kérelmeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező adattartalmát a nevelőszülői hálózat fenntartója a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréből átadja a működést engedélyező szerv részére."
17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 45. § (1) bekezdésében a "biztosítja -" szövegrész helyébe a "biztosítja, vagy ha az 50/B. § (3) bekezdése szerinti eset áll fenn -" szöveg,
b) 50. § (3) bekezdésében a "gyermek teljes körű ellátását" szövegrész helyébe a "gyermek és felnőtt ellátását" szöveg,
c) 50. § (4) bekezdésében a "gyermek átmeneti gondozását" szövegrész helyébe a "gyermek és felnőtt ellátását" szöveg,
d) 54/A. § (4) bekezdésében az "a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint" szövegrész helyébe az "a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén" szöveg,
e) 93. § (7) bekezdésében az "e) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "és e)-g) pontjában" szöveg,
f) 135. § (2) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "befogadó szülő" szövegrész helyébe a "befogadó szülő, bántalmazott személy, várandós anya" szöveg,
g) 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "rendőrség" szöveg,
h) 165. § (1) bekezdésében a "2025." szövegrészek helyébe a "2027." szöveg
lép.
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
18. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, - a (2d) és (2e) bekezdés kivételével - a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet]
"b) egyéb esetben - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt - a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító"
[bírálja el.]
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti - a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott - szerv folyósítja a már megállapított ellátást.
(4) A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt az egészségbiztosító folyósítja tovább. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal az egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti. Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő napon a biztosított újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a baleseti táppénzt ugyanazon szerv szünteti meg, aki addig azt folyósította. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított - az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján - az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre."
19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 79/C. §-sal egészül ki:
"79/C. § Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le."
20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 61. § (5) bekezdésében az "A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató," szövegrész helyébe az "A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosítottnak az adott foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnt, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató," szöveg,
b) 62. § (2c) bekezdés b) pontjában az "a (2) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés b) pontja" szöveg
lép.
6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
21. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen)
"l) e törvény keretei között átfogó vizsgálatot folytathat az egészségügyi szolgáltatóknál az esélyegyenlőség érvényesülése, a szakmai és finanszírozási feltételrendszerre vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelés, a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók költséghatékony működésének ellenőrzése céljából, ha alaposan feltételezhető, hogy az egészségügyi szolgáltató tevékenysége során ezek sérülnek."
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A miniszter a (2) bekezdés szerinti ágazati irányító jogkörében az (1) bekezdés l) pontja szerinti átfogó vizsgálat keretében
a) az egészségügyi szolgáltató területére, helyiségeibe beléphet,
b) az egészségügyi szolgáltató vezetőjétől, illetve a klinikai központot működtető felsőoktatási intézmény kancellárjától, továbbá a vezető, illetve a kancellár jóváhagyásával az egészségügyi szolgáltató, valamint a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottjától a betegellátást és az egészségügyi szolgáltató működését érintő, továbbá a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató esetében a közfinanszírozásból származó forrásokra vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatást, adatot, információt kérhet,
c) a b) pont szerint keletkezett dokumentumokba - a (2d) bekezdésben foglaltak szerint - betekinthet, azokról másolatot készíthet,
d) a (2d) bekezdésben foglaltakkal összhangban a c) pont szerinti dokumentáció adatait az EESZT adataival összevetheti,
e) megvizsgálhatja az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek teljesülését, az egészségügyi szolgáltatás nyújtását érintő jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését, a tárgyi feltételek biztosítottságáról képfelvételt készíthet,
f) vizsgálat, ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti
fa) az egészségügyi szolgáltató fenntartójánál,
fb) az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél.
(2b) A miniszter a (2a) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatását követően jelentést készít és azt megküldi az egészségügyi szolgáltató fenntartója részére. A jelentés tartalmazza
a) a lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításait,
b) az egészségügyi szolgáltató működését érintően az esetlegesen feltárt hibákat és az azok alapját képező bizonyítékokat,
c) a jogszerű működés megteremtéséhez szükséges intézkedéseket és az azok megtételére kötelezetteket, és
d) az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos javaslatokat, ajánlásokat.
(2c) Ha a miniszter a (2a) bekezdés szerinti ellenőrzés során olyan jogszabálysértés gyanúját észleli, amelynek kivizsgálása és az eljárás lefolytatása az egészségügyi szolgáltató működését engedélyező szerv vagy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozik, az érintett szervet erről tájékoztatja.
(2d) Az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot a miniszter nem ismerheti meg. Ha a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges, az egészségügyi szolgáltató az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot anonimizáltan biztosítja a miniszter számára. Az anonimizálás költségeinek viselésében a szolgáltató és a miniszter megállapodik.
(2e) A miniszter a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat során megismert adatokat a (2b) bekezdés szerinti jelentés elkészítését követő hat hónapig, de legfeljebb azok megismerését követő egy évig kezeli. A miniszter a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat során megismert adatokat kizárólag a jelentés elkészítése, az egészségügyi szolgáltatóval való egyeztetése és a (2c) bekezdésben foglalt tájékoztatás céljából, az ehhez szükséges mértékben kezelheti."
22. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában a "kompetenciákat," szövegrész helyébe a "kompetenciák keretrendszerét," szöveg lép.
7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
23. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: e-TB kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából.
(2) A kifizetőhelyek az e-TB kiskönyv adatait a 9/B. §-ban rögzített felület útján, a biztosítottak pedig az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le.
(3) Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
a) biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
b) a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
ba) a foglalkoztató neve, adószáma,
bb) jogviszonyának jogcímkódja,
bc) jogviszonyának időtartama,
bd) jogviszonya szünetelésének időtartama,
be) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
bf) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
c) a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
ca) az ellátás jogcíme,
cb) az ellátás folyósításának időtartama,
cc) az ellátás naptári napi alapja,
cd) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
ce) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
cf) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
(4) A kincstár a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatokról az egészségbiztosítási szerv részére elektronikus úton adatot szolgáltat.
(5) Az e-TB kiskönyv vezetéséhez szükséges adatátadás gyakoriságáról, formájáról, formátumáról, az adatok fogadásáról, az átadásra kerülő adatállományok minőségéről, az adatvizsgálat során alkalmazandó minőségi paraméterek meghatározásáról a kincstár megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel. A felek a megállapodást évente kötelesek felülvizsgálni, szükség esetén módosítani.
(6) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosított halálát követő 10 évig kezeli.
9/B. § (1) A kifizetőhely az e-TB kiskönyv 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatait az egészségbiztosítási szerv által erre a célra létrehozott és az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett elektronikus felületről (a továbbiakban: lekérdezőfelület) kérdezheti le az elektronikus azonosítást követően abban az esetben, ha a kincstár 9. § (18) és (19) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásában kifizetőhelyként szerepel.
(2) A lekérdezőfelületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.
(3) A kincstár 9. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő illetményszámfejtő helye jogosult közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján lekérni a 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állók vonatkozásában."
24. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:
"11. § A kincstár a 9/A. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében az egészségbiztosítási szerv részére az egészségbiztosító által 2023. december 31. napja után megállapított, valamint a kifizetőhelynek a 2023. december 31. napja után teljesített, az Ebtv. 79/B. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában szereplő ellátások adatait adja át."
25. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
a) 9. § (6) bekezdésében az "1997. évi LXXXIII. törvény" szövegrész helyébe az "1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)" szöveg,
b) 9. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szövegrész helyébe az "Az egészségbiztosítási szerv" szöveg,
c) 9. § (7) bekezdés záró szövegrészében a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe a "kincstár" szöveg
lép.
8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
26. § A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv kezeli a 8/A. § szerinti méregközpontba történő bejelentés alkalmazását megelőzően benyújtott, veszélyes keverékekre vonatkozó adatokat."
27. § A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény
a) 23. § (3) bekezdésében a "nyilvántartott" szövegrész helyébe a "kezelt" szöveg,
b) 23. § (4) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt," szövegrész helyébe az "A vegyi anyag okozta emberi" szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény
a) "Bejelentés" alcíme,
b) "Veszélyes keverékek bejelentése" alcíme,
c) 8/A. § (3) bekezdése,
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
29. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 14a. pontja a következő y) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely)
"y) a 30/B. § szerinti gépjárművezetői elméleti tanfolyam és vizsga szervezése"
(lehet,)
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 32a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"32a. tanulmányi rendszer: a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a köznevelési intézmény iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények - ide értve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is - leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT-kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, a pedagógusi munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a pedagógusi munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a köznevelési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához, a közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételéhez szükséges alapismeretek elsajátításának biztosításához, az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez, a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához, a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez, a gyermekétkeztetési szolgáltatás eléréséhez, a kollégiumi funkcionalitások biztosításához, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (9) bekezdés a)-e) pontjához szükséges nyilatkozatok és az étkezéssel kapcsolatos funkciók eléréséhez, a szülő, a tanuló, a köznevelési intézmény hozzáférésének biztosításához, valamint az ezek és ezekkel kapcsolatos adatok, dokumentumok tárolásához, az alapfokú művészetoktatási intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához, valamint a köznevelési információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a köznevelési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,"
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"32b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést, továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet vagy szervezetek;"
30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A középiskola a tanulmányai befejezését követő 12 hónapon belül nem utasíthatja el annak a vele tanulói jogviszonyban már nem álló tanulónak az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint már megkezdett elméleti tanfolyam befejezésére és a vizsgára való jelentkezésére vonatkozó kérelmét, akinek tanulói jogviszonya az érettségi megszerzésére tekintettel szűnt meg."
31. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai mindkét szülő részére továbbíthatóak, a szülői felügyeleti jogát nem gyakorló külön élő szülő részére a (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint e) pont eb) alpontjában nyilvántartott adatokat kell továbbítani."
32. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A köznevelési intézmény fenntartója részére a külföldről hazatérő tanuló nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásához kiegészítő támogatás nyújtható, amely megállapításának, igénylésének, elszámolásának rendjét, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(4b) A (4a) bekezdés szerinti külföldről hazatérő tanuló az a magyar állampolgár, aki a (4a) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két tanévből legalább egy tanévet külföldi államban, nem magyar tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézményben töltött."
33. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"z) a köznevelési intézmény fenntartója részére a külföldről hazatérő tanuló nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásához nyújtható kiegészítő támogatás megállapításának, igénylésének, elszámolásának rendjét, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait,"
(rendeletben állapítsa meg.)
34. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 20. § (8) bekezdésében a "67. § (6)-(7) bekezdésben, a 69. § (1) bekezdésben, 83. § (3)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "69. § (1) bekezdésében, 83. § (3)-(4) bekezdésében, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében, valamint jogszabályban" szöveg,
b) 21. § (3) bekezdés i) pontjában az "azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés," szövegrész helyébe az "azonosító számát, programkövetelmény számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés programkövetelmény számát," szöveg,
c) 30/B. § (1) bekezdésében a "középiskola utolsó évfolyamán" szövegrész helyébe a "középiskolában" szöveg,
d) 36. § (1) bekezdés d) pontjában a "67. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében" szöveg,
e) 41. § (2) bekezdés a) pontjában a "tanuló neve, születési helye" szövegrész helyébe a "tanuló neve, születési neve, születési helye" szöveg,
f) 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "személynek neve, születési helye" szövegrész helyébe a "személynek neve, születési neve, születési helye" szöveg,
g) 70. § (2) bekezdés e) pontjában a "továbbképzési program" szövegrész helyébe a "pedagógus-továbbképzési intézményi program" szöveg,
h) 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "vizsgaközpontokat," szövegrész helyébe a "vizsgaközpontokat, amelyekkel megállapodást köt," szöveg,
i) 83. § (2) bekezdés g) pontjában a "továbbképzési programját" szövegrész helyébe a "pedagógus-továbbképzési intézményi programját" szöveg,
j) 96. § (10) bekezdésében a "2025. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2027. december 31-éig" szöveg
lép.
35. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 5. § (7) bekezdésében az "az általa vezetett minisztérium honlapján" szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdés e) pontjában a " ; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy" szövegrész,
c) 12. § (5) bekezdésében a " , hetedik" szövegrész,
d) 99/K. § (2) és (3) bekezdése.
10. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
36. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a "baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző" szövegrész helyébe a "baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat megelőző" szöveg,
b) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a "60 napi" szövegrész helyébe a "90 napi" szöveg,
c) 21. § (3a) bekezdésében az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában" szöveg,
d) 21/B. § (4) bekezdésében az "az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe az "a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében" szöveg,
e) 21/E. §-ában a "19. § d) és u) pontjában" szövegrész helyébe a "19. § 4. pontjában" szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 14. § (1) bekezdésében a "vagy jogerőre emelkedését" szövegrész,
11. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
38. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 13. § (4) bekezdés c) pontjában a "fogyatékkal" szövegrész helyébe a "fogyatékossággal" szöveg lép.
12. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
39. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 145. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)
"k) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt"
(kell figyelembe venni.)
40. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 303. §-sal egészül ki:
"303. § [Átmeneti rendelkezés a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvényhez]
(1) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv10.) hatálybalépése előtt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(2) Ha a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - a 145. § (1) bekezdésében meghatározott - időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.
(4) A (2) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv10. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére."
13. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
41. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 35/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A szakképző intézmény a tanulmányai befejezését követő 12 hónapon belül nem utasíthatja el a vele tanulói jogviszonyban már nem álló tanulónak az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint már megkezdett elméleti tanfolyam befejezésére és a vizsgára való jelentkezésére vonatkozó kérelmét, akinek tanulói jogviszonya a tanulmányai befejezésére tekintettel szűnt meg."
42. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 35/B. § (1) bekezdésében a "szakképző intézmény utolsó évfolyamán" szövegrész helyébe a "szakképző intézményben" szöveg lép.
14. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
43. § A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(5) Az 1. § (4) bekezdésében, az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont 4.1.3. alpontjában és 5. pontjában foglalt követelményeket 2027. június 28-tól kell teljesíteni."
44. § A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontja a "beleértve a segélyhívásokat is" szövegrész helyett a "2027. június 28-ától beleértve a segélyhívásokat is" szöveggel lép hatályba.
15. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
45. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A nyugdíjasra a 109. §-t, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó pedagógusokra a 109. § (1), (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell."
46. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. § 29a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"29a. pedagógus továbbképzés: a pedagógus továbbképzés rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott továbbképzés,"
47. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) III. Fejezetét a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a munkáltatót, a fenntartó által gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében a fenntartót kell érteni."
48. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 109. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Pedagógusigazolványra jogosult)
"d) kérelmére és erre vonatkozó kifejezett hozzájárulására a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó pedagógus az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint."
49. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 133. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A munkáltató a foglalkoztatotti alapnyilvántartásban szereplő adatokat, a nevelési-oktatási intézmény az óraadók (9) bekezdés szerinti adatait - azok ellenőrzése, az érintett azonosítása, adatainak pontosítása céljából - az adott adatok tekintetében elsődleges vagy másodlagos információforrásnak minősülő szervtől is beszerezheti, a tanulmányi rendszerben díjmentesen elérhető szabályozott elektronikus és központi szolgáltatások útján."
50. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény
a) 133. § (9) bekezdés a) pontjában a "nevét," szövegrész helyébe a "nevét, születési nevét," szöveg,
b) 133. § (9) bekezdés c) pontjában a "nemét," szövegrész helyébe a "nemét, anyja születési és családi utónevét," szöveg
lép.
51. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (2) bekezdése.
16. Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 14. alcím 2025. június 28-án lép hatályba.
(3) A 2. alcím, a 12. § b) pontja, a 29. § (2) bekezdése, a 34. § e) és f) pontja, a 35. § b) és c) pontja, a 45. §, a 48. §, a 49. § és az 50. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 30. §, a 32. §, a 33. §, a 34. § b) és c) pontja, a 13. alcím 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1. alcím, az 5. alcím és a 7. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
53. § A 8. alcím az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke