2018. évi XLI. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"2. Belföldi illetőségű magánszemély:

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek

da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik."

(2) Az Szja tv. 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont."

(3) Az Szja tv. 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"42. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;"

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 86. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban."

(5) Az Szja tv. 3. § 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"88. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték."

2. § Az Szja tv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére - a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve - korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult."

3. § Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/B. § A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít."

4. § Az Szja tv. 12/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély és az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be."

5. § Az Szja tv. 12/D. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[A magánszemély - ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet - az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben]

"o) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli."

6. § Az Szja tv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja."

7. § Az Szja tv. 44/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a magánszemély külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult adóról való rendelkezésre, az adóbevallásában - a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően - feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóbevallásában vallja be a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség összegét és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg."

8. § Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania)

"c) lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza."

9. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az adóhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott nyilatkozatot kell figyelembe vennie. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette."

10. § Az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozói adóalap

b) ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint]

"ba) adóbevallásában az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő - bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy"

11. § Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A megszerzésre fordított összeg)

"h) az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt."

12. § Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa."

13. § Az Szja tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint - az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(9) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része."

14. § (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás."

(2) Az Szja tv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) E § és a 70. § (8) bekezdés alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók."

15. § Az Szja tv. a következő 95. §-sal egészül ki:

"95. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés a) és b) pontja, 66. § (3) bekezdése, 67. § (5) bekezdése a hatálybalépését megelőzően megszerzett jövedelemre is alkalmazható.

(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 3. § 2. pontja, 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja, 9. pont 9.8. alpontja és 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontja a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.40. alpontja a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható.

(5) A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell.

(6) Az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontjának és 1. számú melléklet 6.pont 6.3. alpontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését a 2018-ban kezdődő biztosítási évre - de legfeljebb 2019. december 31-éig - megfizetett biztosítási díjakra lehet alkalmazni.

(7) Az állami adó- és vámhatóság az egyéni vállalkozók számára első alkalommal a 2018. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet."

16. § Az Szja tv.

1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,

2. 6. számú melléklete a 2. melléklet,

3. 11. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

17. § Az Szja tv.

1. 3. § 93. pontjának nyitó szövegrészében a "biztosító teljesítésére" szövegrész helyébe a "44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre" szöveg, az "a biztosított jogosult" szövegrész helyébe az "az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték" szöveg, záró szövegrészében az "Amennyiben a járadékszolgáltatás" szövegrész helyébe az "Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás" szöveg,

2. 22. § (6) bekezdésében az "igazolt" szövegrész helyébe a "számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal) igazolt" szöveg,

3. 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrészében az "összegét, azzal" szövegrész helyébe az "összegét, külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket, azzal" szöveg,

4. 44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a "biztosító pénzforgalmi" szövegrész helyébe a "biztosító (vagy jogutódja) pénzforgalmi" szöveg,

5. 44/C. § (8) bekezdésében a "magánszemélynek húsz százalékkal" szövegrész helyébe a "magánszemélynek (a szerződőnek vagy - ha a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól és a szerződő kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor - a biztosítottnak) húsz százalékkal" szöveg, az "úgy módosul, hogy" szövegrész helyébe az "úgy módosul (ideértve a biztosított személyének cseréjére irányuló szerződésmódosítást is), hogy" szöveg,

6. 55. §-ában a "jogerőre emelkedésének" szövegrész helyébe a "véglegessé válásának" szöveg, a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegesen" szöveg,

7. 62. § (2) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontjában az "ingatlan esetében" szövegrész helyébe az "ingatlan, vagyoni értékű jog esetében" szöveg,

8. 78/A. § (2) bekezdésében a "2. pontjában" szövegrész helyébe a "III. fejezetében" szöveg,

9. 78/A. § (4) bekezdésében a "számlával (számlákkal)" szövegrész helyébe a "számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal)" szöveg,

10. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az "a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, önkormányzati segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás" szövegrész helyébe az "a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások, ideértve a települési támogatást is" szöveg, az "a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás" szövegrész helyébe az "a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján adható támogatás" szöveg,

11. 1. számú melléklet 4. pont 4.9. alpontjában a "felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak" szövegrész helyébe a "felajánlja" szöveg,

12. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpont b) alpontjában a "családtagjának" szövegrészek helyébe a "közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának" szöveg,

13. 1. számú melléklet 6. pont 6.8. alpontjában az "a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a biztosítási tevékenységről szóló törvényben" szöveg,

14. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontjában az "akinek nincs lakóhelye" szövegrész helyébe az "aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával" szöveg,

15. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont nyitó szövegrészében a "haszonbérbe adásából származó jövedelem" szövegrész helyébe a "haszonbérbe adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem" szöveg, 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontjában az "a jogosult állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság" szöveg,

16. 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az "a 100 ezer - 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer - forintnál" szövegrész helyébe az "a 200 ezer forintnál" szöveg,

17. 2. számú melléklet II. a mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontjában az "a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó" szövegrész helyébe az "a 200 ezer forintot meg nem haladó" szöveg,

18. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 2. pontjában a "100 ezer forintot" szövegrész helyébe a "200 ezer forintot" szöveg, I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 24. pont a) és b) alpontjában a "100 ezer forintot" szövegrész helyébe a "200 ezer forintot" szöveg,

19. 3. számú melléklet V. fejezet 8. pontjában a "nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék" szöveg,

20. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 13. Leltár pontjában a "100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)" szövegrészek helyébe a "200 ezer forintnál alacsonyabb értékű" szöveg, a "100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)" szövegrészek helyébe a "200 ezer forintnál nem magasabb értékű" szöveg,

21. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az "a 100 ezer - 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer - forintnál" szövegrész helyébe az "a 200 ezer forintnál" szöveg,

22. 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontjában az "a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó" szövegrész helyébe az "a 200 ezer forintot meg nem haladó" szöveg,

23. 11. számú melléklet I. Jellemzőn előforduló költségek fejezet 2. pontjában a "100 ezer forintot" szövegrész helyébe a "200 ezer forintot" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 64. pontja,

2. 10. § (7) bekezdés c) és d) alpontjában az "állandó" szövegrész,

3. 13. § a) pontja,

4. 49/A. § (1) bekezdésében az "és az adózás rendjéről szóló törvényben" szövegrész,

5. 65. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében és b) pontjában az "az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített" szövegrész,

6. 66. § (3) bekezdés záró szövegrészében az "az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített" szövegrész,

7. 67. § (5) bekezdésében az "az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített" szövegrész,

8. 71. § (6) bekezdés,

9. 89. § (6) bekezdés,

10. 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában az ", a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai" szövegrész,

11. 1. számú melléklet 1. pont 1.8. alpontja,

12. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja,

13. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja,

14. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja,

15. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pontja,

16. 1. számú melléklet 8. pont 8.27. alpontjában a "természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a" szövegrész,

17. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja,

18. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja,

19. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. alpontja,

20. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a "nem megállapodás alapján" szövegrész,

21. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása pont d) alpontjában az "állandó" szövegrész,

22. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában a "nem megállapodás alapján" szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;"

(2) A Tao. törvény 4. § 11a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;"

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 24/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"24/a. munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja;"

(4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(telephely:)

"d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, nyugdíjalapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,"

20. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"dz) a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,"

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,"

(3) A Tao. törvény 7. §-a a következő (8e) bekezdéssel egészül ki:

"(8e) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani."

(4) A Tao. törvény 7. §-a a következő (18a)-(18d) bekezdéssel egészül ki:

"(18a) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltaktól eltérően a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó (18b) bekezdés szerinti közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben.

(18b) A (18a) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget.

(18c) A (18b) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.

(18d) A (18a) bekezdés szerinti csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat."

21. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

"g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen - az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve - az adózó kivezeti, részben kivezeti,"

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

"r) a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett átalakulás alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"

(3) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

"t) a 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"

22. § (1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]

"i) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban nem érvényesített veszteség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés vonatkozásában nem alkalmazható."

(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]

"h) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban el nem számolt nyereség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint az egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal, hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése vonatkozásában nem alkalmazható, feltéve, hogy a bejelentett részesedést a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan eszközei között tartotta nyilván."

23. § (1) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4h) bekezdéssel egészül ki:

"(4h) Ha az 1. számú melléklet 5. pontja hatálya alá tartozó, az áttérés első napját megelőző napon nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke nullára csökkent, de a számított nyilvántartási értéke pozitív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó a különbözettel választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a könyv szerinti érték nullára csökkenését követő három adóévben, egyenlő részletekben. Az e rendelkezés alapján adóévenként levont összeget az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Amennyiben a három adóév során az eszköz kivezetésre kerül, a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni."

(2) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:

"(9c) A 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóban egységesen kimutatott összetett eszközre vonatkozóan az 1. számú és a 2. számú mellékletet az összetett eszközt alkotó egyes komponensekre alkalmazza feltéve, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek, továbbá az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni, valamint a komponensek az 1. számú és a 2. számú melléklet alapján besorolhatóak."

24. § A Tao. törvény 22/E. §-a és a 22/E. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben.

(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,

b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,

c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy

b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;

b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;

c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;

e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) többletköltségét;

d) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel."

25. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (62)-(64) bekezdéssel egészül ki:

"(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját és 22/E. §-át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.

(63) A 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek az adóhatóságnak.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 7. § (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be."

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (65) bekezdéssel egészül ki:

"(65) Az adózó a 2018-ban kezdődő adóéve adókötelezettségére e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdés i) pontját és 18/B. § (2) bekezdés h) pontját választása szerint alkalmazza."

26. § A Tao. törvény

1. 2. § (2) bekezdés h) pontjában a "továbbá a diákotthon" szövegrész helyébe az "a diákotthon" szöveg,

2. 6. § (6) bekezdés b) pontjában az "adóalany, illetve, ha" szövegrész helyébe az "adóalany, továbbá ha" szöveg,

3. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az "adóévenként legfeljebb" szövegrész helyébe az "adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb" szöveg, a "(8d)" szövegrész helyébe a "(8e)" szöveg,

4. 7. § (1) bekezdés r) pontjában és 8. § (1) bekezdés e) pontjában az "az adózás rendjéről" szövegrész helyébe "az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről" szöveg,

5. 7. § (1) bekezdés t) pontjában az "a (17)-(18) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (17)-(18d) bekezdésben" szöveg,

6. 7. § (1) bekezdés u) pontjában és a 8. § (1) bekezdés p) pontjában az "adóellenőrzés, önellenőrzés" szövegrész helyébe az "adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés" szöveg,

7. 7. § (1) bekezdés w) pontjában az "a (21) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (18c) és a (21) bekezdésben" szöveg,

8. 22/C. § (3c) bekezdésében a "támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás" szövegrész helyébe a "támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás" szöveg,

9. 3. számú melléklet B) rész 20. pontjában az "a gyermekek" szövegrész helyébe az "a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek" szöveg

lép.

27. § (1) A Tao. törvény 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) A Tao törvény 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(3) A Tao. törvény 3. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

28. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 29/B. § (1) bekezdésében a "vagy a fizetendő hitelintézeti különadót," szövegrész,

2. 29/B. § (4) bekezdésében a "hitelintézeti különadó," szövegrész,

3. 29/B. § (5b) bekezdésében a "vagy a fizetendő hitelintézeti különadója" szövegrész,

4. 29/C. § (1), (6), (8), (10) bekezdésében a "hitelintézeti különadót," szövegrész,

5. 29/C. § (2) bekezdésében a "hitelintézeti különadó," szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 4. § 8. és 10. pontja,

2. 18/D. § (6) bekezdése,

3. 24/A. § (10) bekezdése,

4. 29/D. § (11) bekezdése,

5. 29/D. § (16) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Tao. törvény 2. számú melléklet "II. Építmények" rész táblázatát követően

1. a "Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.",

2. a "Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet."

szövegrész.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

29. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt az adózott eredményt, ha az veszteség, az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját), akkor az adózó választhat, hogy azt az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, vagy a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el."

30. § Az Eva törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18. § (8) bekezdését az adózó a 2018-ban kezdődő adóévben választása szerint alkalmazza."

31. § Az Eva törvény a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § Az e törvény szerinti adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható."

32. § Hatályát veszti az Eva törvény 10. § (1)-(2) bekezdése.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

33. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban Ekho tv.) A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe."

34. § Az Ekho tv. 7. §-ában az "a Tbj." szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései" szöveg lép.

35. § Hatályát veszti az Ekho tv. 13. § (5) bekezdése.

5. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

36. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4/A. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett."

37. § (1) A Különadó törvény 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A különadó alapja

1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint készített, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján meghatározott módosított mérlegfőösszeg;

2. egyéb pénzügyi szervezetnél:

a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított

aa) kamateredmény, valamint

ab) díj- és jutalékeredmény

összevont összege, vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi vállalkozásnál az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;

b) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító tőzsdénél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;

c) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg."

(2) A Különadó törvény 4/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A különadó bevallásban szerepelteti:

a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,

b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,

c) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást."

38. § (1) A Különadó törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő pénzügyi szervezetnek az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni."

(2) A Különadó törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett, az éves beszámolóját a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító pénzügyi szervezetnek a 4/A. § alapján megállapított és bevallott éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia."

39. § A Különadó törvény 7. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege, illetve az IFRS-ek alapján meghatározott, ennek megfeleltethető összeg;"

40. § Hatályát veszti a Különadó törvény

1. 4/A. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja, (7) bekezdése, (12)-(13) bekezdése,

2. 4/B. §-a,

3. 7. § 7. pontjában a "befektetési vállalkozás," szövegrész,

4. 7. § 9. pontja, 19. pont a) alpontja és

5. 14. § (3) bekezdése.

6. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

41. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/G. §-sal egészül ki:

"12/G. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8-12. §-t nem kell alkalmazni a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8-12. § alapján szerzett olyan jövedelmet, amelynek adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő naptól megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli."

42. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a.

7. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

43. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény

1. 5. § (2) bekezdésében a "törvény rendelkezései szerint" szövegrész helyébe a "törvény szerint" szöveg,

2. 6. § (1) bekezdésében a "nem tartalmazó pozitív összege" szövegrész helyébe a "nem tartalmazó, pozitív összege" szöveg,

3. 7. § (2) bekezdésében az "energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások" szövegrészek helyébe az "energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások" szöveg

lép.

8. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

44. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel)

"g) a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;"

[azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;]

(2) A Katv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;"

(3) A Katv. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi."

45. § (1) A Katv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is.

(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte."

(2) A Katv. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll."

46. § A Katv. 10. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót."

47. § A Katv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;

b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;

c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;

d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;

e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot."

48. § A Katv. 12. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti."

49. § A Katv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot."

50. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

"a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;"

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

"f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;"

(3) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

"i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;"

(4) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

"j) az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal. "

51. § A Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:)

"b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,"

52. § A Katv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

(2) Külföldön adóztatható, a 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.

(4) Nem minősül a 20. § (2)-(2b) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés."

53. § (1) A Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;

csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és a bevallás benyújtását követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás Art. szerinti esedékességének időpontjában fizeti meg."

(2) A Katv. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét, továbbá a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá váló ügyvédi iroda esetében a 26. § szerinti osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeget."

54. § A Katv.

1. 1. § (3) és (6) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

2. 5. § (1) bekezdés h) pontjában az "a mulasztási bírságot megállapító határozat" szövegrész helyébe az "az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat" szöveg,

3. 5. § (1) bekezdés i) pontjában a "felfüggesztő vagy törlő" szövegrész helyébe a "törlő" szöveg, a "jogerősen felfüggeszti vagy törli" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntéssel törli" szöveg,

4. 5. § (1) bekezdés j) pontjában a "megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja" szövegrész helyébe a "megfizeti" szöveg,

5. 8. § (10) bekezdésében az "a)-c) pontjai" szövegrész helyébe az "a)-c) és e) pontjai" szöveg,

6. 16. § (2) bekezdés c) pontjában a "törölte vagy függesztette fel" szövegrész helyébe a "törölte" szöveg,

7. 19. § (1)-(3) bekezdésében az "állami adóhatósághoz" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatósághoz" szöveg,

8. 19. § (6) bekezdésében az "adóhatóságnak" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnak" szöveg,

9. 19. § (9) bekezdésében az "állami adóhatósághoz" szövegrészek helyébe az "állami adó- és vámhatósághoz" szöveg,

10. 26. § (1), (4), (5) és (6) bekezdésében az "a betéti társaság és az egyéni cég" szövegrészek helyébe az "a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda" szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a Katv. 20. § (5) bekezdésében az ", és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e" szövegrész.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

56. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)

"a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,"

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

10. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

57. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) I. Fejezete a "Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok

18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.

(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.

(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

18/B. § (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül."

58. § Az Áfa tv. 45/A. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,

b) a szolgáltatásokat olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel,

c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen szolgáltatást nyújtott - az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott szolgáltatások ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.

(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek - adó nélkül számított ellenértékével - a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontjában említett felső értékhatárt.

(5) A (3) bekezdésben említett feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem a (3) bekezdést, hanem az (1) bekezdést alkalmazza.

(6) Az az adóalany, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el."

59. § Az Áfa tv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha e § szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap."

60. § Az Áfa tv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § (1) A 65. § sérelme nélkül, többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.

(2) Az utalványért fizetett ellenérték ismeretének hiányában adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével."

61. § Az Áfa tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító ügylet és a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet esetében az adót a 142. § alapján a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti."

62. § Az Áfa tv. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja."

63. § Az Áfa tv. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:

a) a vezetékes telefonszolgáltatást (TESZOR'15 61.10.11, 61.10.12),

b) a vezeték nélküli telefonszolgáltatást (TESZOR'15 61.20.12, 61.20.13, 61.20.14-ből),

c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú szolgáltatást (TESZOR'15 61.10.49-ből, 61.20.49-ből, 61.90.10-ből)

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka."

64. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]

"c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetve személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;"

65. § Az Áfa tv. 153/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni."

66. § Az Áfa tv. 153/D. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:)

"e) ha az egycélú utalvány ellenében nem teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást."

67. § Az Áfa tv. 158/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, ha

a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a 137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy

b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.

(4) A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.

(5) A e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre."

68. § Az Áfa tv. 196/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépésével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni."

69. § Az Áfa tv. 252. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye."

70. § Az Áfa tv. 256. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeg forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot (313,96 forint/euró) kell alkalmazni."

71. § Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 212/A. § (1) bekezdés, 218. § (1) bekezdés, 220. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét."

72. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Ingatlan értékesítésére vonatkozó bejelentési szabály

257/H. § A 6. § (4) bekezdés b)-c) pontja alapján adóalanynak minősülő személy, szervezet a termékértékesítésről az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adó- és vámhatóságnak bejelentést tesz:

a) a 2018. naptári évben teljesített termékértékesítés esetén 2019. január 31-ig,

b) a 2018. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés esetében a teljesítés időpontját követő 30 napon belül."

73. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Állapotrögzítő

257/I. § A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában

a) a vtsz. tekintetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. év július hó 31. napján hatályos,

b) az SZJ 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

74. § Az Áfa tv. 257/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"257/I. § A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot (vámtarifaszám) és a TESZOR'15 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A vámtarifaszám és besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

75. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 24/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"24/A. a) utalvány: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban - ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is - fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;

b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;

c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;

d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;

e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja;"

76. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gl)-gn) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

"gl) a Tanács 2016/1065/EU irányelve (2016. június 27.) a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról;

gm) a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról;

gn) a Tanács (EU) 2018/912 irányelve (2018. június 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról."

77. § Az Áfa tv. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"317. § (1) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklete 5-8. pontjait a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanynak mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.

(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő vagy 2018. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.

(3) A 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokról teljesítendő bevallás tekintetében e törvénynek a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos 10. számú melléklet 1-4. pontjait kell alkalmazni. Éves bevallásra kötelezett adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni azon számlák tekintetében, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot."

78. § Az Áfa tv. a következő 318. §-sal egészül ki:

"318. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód9 törvény) megállapított 18/A-18/B. §-át, 66/A. §-át, 153/D. § e) pontját, 259. § 24/A. pontját, valamint a Mód9 törvénnyel módosított 66. § (1) bekezdését és 259. § 15. pontját a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni."

79. § Az Áfa tv. a következő 319. §-sal egészül ki:

"319. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód9 törvénnyel módosított 54. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."

80. § Az Áfa tv. a következő 320. §-sal egészül ki:

"320. § E törvény 142. § (9) bekezdését utoljára a 2022. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni."

81. § Az Áfa tv. a következő 321. §-sal egészül ki:

"321. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a Mód9 törvénnyel megállapított 4. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap."

82. § Az Áfa tv. a következő 322. §-sal egészül ki:

"322. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a Mód9 törvénnyel megállapított 5. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap."

83. § Az Áfa tv. a következő 323. §-sal egészül ki:

"323. § E törvénynek a Mód9 törvénnyel megállapított 45/A. § (3)-(4) bekezdését azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja 2018. december 31-ét követi."

84. § Az Áfa tv.

1. 66. § (1) bekezdésében a "pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel" szövegrész helyébe a "pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel",

2. 78. § (3) bekezdés a) pontjában a ", valamint" szövegrész helyébe az "és";

3. 85. § (1) bekezdés d) pontjában a "valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás;" szövegrész helyébe a "valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;";

4. 85. § (5) bekezdés a) pontjában a "Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja" szövegrész helyébe a "Tpvt. 76. § (1) bekezdés f) és j) pontjai";

5. 85. § (5) bekezdés b) pontjában a "Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai" szövegrész helyébe a "Tpvt. 76. § (1) bekezdés f)-i) pontjai";

6. 85. § (5) bekezdés c) pontjában a "[Tpvt. 92. §-a]" szövegrész helyébe a "[Tpvt. 85/A. §]";

7. 103. § (1) bekezdés c) pontjában a "a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)" szövegrész helyébe a "8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)";

8. 124. § (1) bekezdés a) pontjában a "(vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59)" szövegrész helyébe a "(vtsz. 2710 12 41, 27 10 12 45, 2710 12 49, 2710 12 59; 2710 20 90-ből)";

9. 124. § (2) bekezdés d) pontjában a "(a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében - a továbbiakban: SZJ - 60.22.11)" szövegrész helyébe a "(a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere, TESZOR'15 - a továbbiakban: TESZOR'15 - 49.32.11)",

10. 124. § (2) bekezdés h) pontjában a "(SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72)" szövegrész helyébe a "(TESZOR'15 56.30, 90.01, 90.02, 93.21, 93.29)",

11. 142. § (9) bekezdésében a "termékértékesítéséről" szövegrész helyébe a "termékértékesítéséről, illetve az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzéséről",

12. 169. § f) pontjában a "az e törvényben alkalmazott SZJ" szövegrész helyébe a "az e törvényben alkalmazott TESZOR'15";

13. 259. § 15. pontjában az "utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény" szövegrész helyébe a "fizetési megbízás vagy ígérvény"

szöveg lép.

85. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul.

86. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

87. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. része a 9. melléklet szerint módosul.

88. § Az Áfa tv. 3/A. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

89. § Az Áfa tv. 4/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

90. § Az Áfa tv. 6. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

91. § Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

92. § Az Áfa tv. 6/B. számú melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

93. § Az Áfa tv. 7. számú melléklete a 15. melléklet szerint módosul.

94. § Az Áfa tv. 8. számú melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

95. § Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a 17. melléklet szerinti

a) 1. pontja szerinti 4. ponttal,

b) 2. pontja szerinti 5. ponttal

egészül ki.

96. § Hatályát veszti az Áfa tv.

1. 142. § (1) bekezdés h) pontja,

2. 142. § (1) bekezdés i) pontja,

3. 142. § (1) bekezdés j) pontja,

4. 142. § (8) bekezdése,

5. 142. § (9) bekezdése,

6. 6/A. számú melléklete,

7. 6/B. számú melléklete,

8. 6/C. számú melléklete,

9. 8/A. számú melléklet 4. pontja,

10. 8/A. számú melléklet 5. pontja,

11. 10. számú melléklet 2. pontja.

11. A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása

97. § Hatályát veszti a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése.

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása

98. § Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 43. § (4) bekezdése.

13. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény módosítása

99. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 255. § (4) bekezdése.

14. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

100. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"44. szabálytalanság: ha

a) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem az 53. § (3) bekezdése szerint fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,

b) az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a fuvarszervezési okból megvalósuló szállítójármű-váltás az 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik,

c) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék kivételével,

d) az adófelfüggesztési eljárás keretében az adóraktárban tárolt jövedéki termék mennyiségében hiány mutatkozik, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék és a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentett hiány kivételével,

e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül birtokolják,

f) a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő,

g) a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be belföldre;"

101. § A Jöt. 7. § (2) bekezdés g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor]

"g) az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék - az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével - elhagyja az adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. nap, ha a jövedéki termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,

h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)-b) és d)-g) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, illetve

i) a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentés megtörténik."

102. § A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Az adófizetési kötelezettség a]

"p) 7. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben a bejelentőt"

[terheli.]

103. § A Jöt. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szakértői vélemény alátámasztja."

104. § (1) A Jöt. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti készletfelvételre az állami adó- és vámhatóság döntése alapján az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett kerülhet sor."

(2) A Jöt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyév utolsó napját és az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző vagy követő 15 napon belül tartható meg, ilyen esetben a tárgyév utolsó napjának vagy az üzleti év mérlegfordulónapjának készletét az akkortól a készletfelvétel tényleges napjáig történt nyilvántartás szerinti készletváltozások figyelembevételével, számítással kell meghatározni."

105. § (1) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege]

"a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,"

[csökken.]

(2) A Jöt. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben különböző adómértékű jövedéki termékek mennyiségét kell figyelembe venni a százalékos arány megállapításánál, a mennyiségeket az érintett termékekre vetített adótartalomban kell számítani."

(3) A Jöt. 21. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani]

"c) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletre."

106. § A Jöt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő közúti járművek üzemanyagaként kereskedelmi forgalomban a végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat."

107. § A Jöt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jövedéki engedélyes kereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján a (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket."

108. § A Jöt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jövedéki kiskereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket."

109. § A Jöt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90. § (1) Az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, az EKO, a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítása során alkalmazott szállítólevél, a borkísérő okmány, valamint az e törvény szerinti engedélyes által e törvény szerint vezetendő nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki."

110. § A Jöt. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A lefoglalást meg kell szüntetni

a) arra a dologra, amire a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,

b) a jogsértés elkövetéséhez használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról - és nem bizonyított annak ellenkezője -, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása az eszköz jövedéki jogsértés céljából történő felhasználásáról, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy ha a jövedéki ügyben hozott véglegessé vált határozatban kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget megfizették.

(3a) A lefoglalt dolgot meg kell semmisíteni, ha a dolog birtoklása jogszabályba ütközik."

111. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[El kell kobozni]

"a) a lefoglalt dolgot,

aa) amire a véglegessé vált döntésben megállapított jövedéki kötelezettségszegést elkövették és a jövedéki ügyben a 100. § (2), (3), (5), (8) és (9) bekezdése szerinti jövedéki bírság kerül kiszabásra vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte,

ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye következtében nem került sor,"

112. § (1) A Jöt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64-73. §-ban, a 74. § (1) bekezdésben és a 97. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti üzletzárás intézkedés alkalmazható."

(2) A Jöt. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége - e törvényben meghatározott termékenként - nem haladja meg a 10 litert."

113. § A Jöt. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Abban az esetben, ha az (5) bekezdés szerinti ügyleteknél az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - a fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy az azt módosító okirat a jogosult személyes rendelkezésére áll."

114. § A Jöt. 134. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyszerűsített adóraktári engedélyesre nem alkalmazandó a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés."

115. § (1) A Jöt. 145. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki adó mértéke)

"a) a cigarettára

aa) a 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24,5 százaléka, de legalább 30 200 forint ezer darabonként,

ab) a 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként,

ac) 2019. július 1-jétől 19 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 32 200 forint ezer darabonként,"

(2) A Jöt. 145. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki adó mértéke)

"c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2018. szeptember 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 17 820 forint kilogrammonként,

cb) a 2019. január 1. és 2019. június 30. közötti időszakban 18 560 forint kilogrammonként,

cc) 2019. július 1-jétől 19 160 forint kilogrammonként,"

116. § A Jöt.

1. 3. § (1) bekezdés 27. pontjában a "67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel" szövegrész helyébe a "67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel és üzemanyag célú földgázzal" szöveg,

2. 3. § (2) bekezdés 20. pontjában a "2011. szeptember 16-i 2011/544/EU" szövegrész helyébe a "2016. november 25-i 2017/74/EU" szöveg,

3. 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontjában a "10 000" szövegrészek helyébe az "50 000" szöveg,

4. 7. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a "felhasználói engedély nélkül" szövegrész helyébe a "felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként" szöveg,

5. 8. § (1) bekezdés d) pontjában az "a termék birtokosát" szövegrész helyébe az "az energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálóját, értékesítőjét vagy felhasználóját" szöveg,

6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a "vagy" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

7. 29. § (6) bekezdésében a "67. § (2) és (5) bekezdését" szövegrész helyébe a "67. § (2) vagy (5) bekezdését" szöveg,

8. 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a "csendes bor" szövegrész helyébe a "csendes és habzóbor" szöveg,

9. 77. § (4) bekezdésében a "cigaretta, szivar, szivarka" szövegrész helyébe a "cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány" szöveg,

10. 79. § (2) bekezdés c) pontjában a "d)-e)" szövegrész helyébe a "d)" szöveg,

11. 100. § (6) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet és a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó" szöveg,

12. 102. § (2) bekezdésében a "A kifogást az állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe a "A kifogást az állami adó- és vámhatóság felettes szerve" szöveg,

13. 134. § (3) bekezdésében a "10 000" szövegrészek helyébe az "50 000" szöveg

lép.

117. § Hatályát veszti a Jöt.

1. 28. § (3) bekezdés g) pontjában a ", megfigyelt termékkel" szövegrész,

2. 29. § (1) bekezdésének c)-d) pontja, (2) bekezdése és (4) bekezdésében az "és összesítve" szövegrész,

3. 34. § (3) bekezdésében a ", a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének" szövegrész,

4. 70. § (1) bekezdésében a "2 liter alatti kiszerelésű" szövegrész,

5. 79. § (4) bekezdése,

6. 89. § (2) bekezdésében az "a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal" szövegrész.

15. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

118. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"3. személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;"

119. § A Rega tv. mellékletének I. rész 1. pontjában foglalt táblázat 9. sorának "A személygépkocsi műszaki tulajdonságai" megnevezésű oszlopában az "egyéb" szövegrész helyébe a "más" szöveg lép.

120. § A Rega tv. melléklete a 18. melléklet szerint módosul.

III. FEJEZET

A HELYI ADÓZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

121. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]

"j) ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg."

122. § A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség - egy vagy több alkalommal - szünetelt,

b) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja."

123. § A Htv. 39/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi mentességre jogosult vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(3) Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(4) Az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat - ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét - rendeletében meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt. Az önkormányzat az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó%-ában korlátozhatja. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie."

124. § (1) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

"j) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,"

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

(2) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

"m) azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról vagy az a), e) és g)-l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó nélküli - összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)-l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolt vagy nem számolhat el,"

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

125. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

"e) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,"

[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]

126. § A Htv. 40/F. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:]

"c) az IFRS 16 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével, ide nem értve azt az összeget, mellyel a vállalkozó a 40/D. § (3) bekezdés b) pontja szerint a bevételt csökkentette,"

127. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett iparűzési adóalany köteles az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni."

128. § A Htv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

"41/B. § (1) Ha az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is vállalkozónak minősül, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység utáni adót együttesen állapítja meg és vallja be.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó a 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap megállapítási módot választja és a 39/B. § (6) bekezdése alapján

a) bevallást nyújt be, akkor azt - az (1) bekezdésnek megfelelően - a 39/B. § (6) bekezdése szerinti időpontig teljesíti,

b) bevallást nem nyújt be, akkor - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - kizárólag az őstermelői tevékenysége utáni adóról szóló bevallást az adóévet követő év május 31. napjáig nyújtja be."

129. § A Htv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság minden hónap 15. és utolsó napján elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklete 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontjai alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően - érkezett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:

a) bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,

b) a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.

(3) Ha a bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja."

130. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/D. §-sal egészül ki:

"51/D. § A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 41. § (9) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Adómód. törvény) megállapított rendelkezését a hatályba lépését magában foglaló - 2018. január 1-jét követően kezdődő - adóévben fennálló iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége kapcsán is alkalmaznia kell."

131. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/E. §-sal egészül ki:

"51/E. § (1) Ha a 2019. évben kezdődő adóévben (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: adóév) a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre - a 39/D. § (1) bekezdése 2018. december 31-ig hatályos szövege alapján - igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóévi, 39. § (1) bekezdése szerinti iparűzési adóalapot meg kell növelni.

(2) A 41/B. §-nak az Adómód. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2018. évben kezdődő adóévi helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet."

132. § (1) A Htv. 52. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"26. vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak;"

(2) A Htv. 52. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"33. szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást biztosító szervezet;"

(3) A Htv. 52. §-a a következő 53-54. pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"53. közszolgálati kötelezettség:

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,

b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti állami vezetői jogviszony,

d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

e) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény szerinti ügyész szolgálati jogviszony,

f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti jogviszony,

g) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szolgálati viszony,

i) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény szerinti állami szolgálati jogviszony,

j) a külön jogszabály által mentelmi jogot biztosító jogállás

keretében végzett kötelezettség;

54. beruházás: az adómentességet, adókedvezményt rendeletében biztosító önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett, a számvitelről szóló törvény szerinti olyan beruházás, amelyet a vállalkozó vesz első ízben használatba;"

133. § (1) A Htv.

1. 3. § (3) bekezdésében az "adóbevallásnak" szövegrész helyébe az "adóbevallásnak, adatbejelentésnek" szöveg;

2. 7. § e) pontjában az "épülete, épületrésze" szövegrész helyébe az "épülete, épületrésze, reklámhordozója" szöveg;

3. 31. § c) pontjában a "szolgálati kötelezettség" szövegrész helyébe a "közszolgálati kötelezettség" szöveg;

4. 40/C. § (2) bekezdés g) pontjában, 40/D. § (2) bekezdés d) pontjában, 40/D. § (3) bekezdés b) pontjában az "IAS 17" szövegrész helyébe az "IFRS 16" szöveg;

5. 42/A. §-ában a "jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását" szöveg;

6. 42/B. § (1) bekezdés d) pontjában az "elektronikus levélcímről," szövegrész helyébe az "elektronikus levélcímről, hivatali kapu azonosítóról," szöveg;

7. 52. § 35. pontjában az "a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt.," szövegrész helyébe az "a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.," szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Htv.

1. 35. § (2) bekezdésében a ", továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon" szövegrész,

2. 39/D. §-a,

3. 40/F. § (1) bekezdésében az "és az IAS 18 Bevételek című standard" szövegrész,

4. 43. § (2) bekezdésben az "- ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is -" szövegrész,

5. 51. § (2) bekezdése.

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

17. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

134. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2018. január 1-jén hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;"

(2) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"19. egészségmegőrző program: az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;"

135. § A Neta tv. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,]

"i) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)-i) pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital)."

136. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az adó mértéke

a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 15 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 240 forint/liter,

b) a 2. § b) pontjának ba) alpontja szerinti energiaital esetében 300 forint/liter, bb) alpontja szerinti energiaital esetében 50 forint/liter,

c) cukrozott kakaópor esetében 85 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 160 forint/kilogramm,

d) sós snack esetében 300 forint/kilogramm,

e) ételízesítő esetében 300 forint/kilogramm,

f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 25 forint/liter,

g) gyümölcsíz esetén 600 forint/kilogramm,

h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma

ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem éri el, 25 forint/liter,

hb) 5 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem éri el, 120 forint/liter,

hc) 15 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem éri el, 360 forint/liter,

hd) 25 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem éri el, 600 forint/liter,

he) 35 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem éri el, 850 forint/liter,

hf) 45 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, 1100 forint/liter."

137. § A Neta tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet."

138. § A Neta tv. II. fejezet 5. alcíme a következő 11/K. §-sal egészül ki:

"11/K. § (1) A II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell a Kgfb. tv. szerinti azon biztosítás teljes Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszakában vagy tartamában, melynek esetében a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.

(2) Azon Kgfb. tv. szerinti határozott tartamú biztosítás esetén, amelynek kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi és utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség

a) 2020. január 1-jét megelőző időszakára a II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2019. december 31-ét követő időszakára jutó baleseti adót a biztosítónak nem kell megállapítania és beszednie, az adó alanyának pedig nem kell megfizetnie.

(3) Ha az adó alanya a (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakra jutó baleseti adót

a) beszedés esetén a biztosítónak már megfizette, akkor a biztosító köteles azt számára az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül visszafizetni,

b) önadózás esetén az állami adóhatóság számára már megfizette, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti.

(4) A biztosító az általa az állami adóhatóságnak megfizetett, a (3) bekezdés a) pontja szerint az adóalanynak visszafizetett adót - a visszafizetés hónapját követő hónap első napjától kezdődően - jogosult az állami adóhatóságtól visszaigényelni. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza a befizetett adót."

139. § Hatályát veszti a Neta tv.

1. 1. § 15. pontjában az "és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d) pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot" szövegrész;

2. 1. § 16., 18. és 22. pontja;

3. 11/A-11/J. §-a.

18. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

140. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"2. biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;"

141. § A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az adó mértéke

a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,

b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,

c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja - (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni - adóalapjának

- 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 25%-a,

- 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték 50%-a,

- 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti - az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó - adómérték."

142. § A Btv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § Az 1. § 2. pontjának és az 5. §-nak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezését

a) azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik,

b) az a) pont hatálya alá nem eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén 2020. január 1-jétől kell alkalmazni."

19. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

143. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/E. § (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé válik" szöveg lép.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

20. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

144. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az "a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.," szövegrész helyébe az "a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.," szöveg;

2. 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 23/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (3), (4) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 23/D. § (1), (2), (4), (5) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a), i), r) pontjában, 26. § (5), (9), (13) bekezdésében, 26/A. § (3) bekezdésében a "jogerőre emelkedéséig" szövegrész helyébe a "véglegessé válásáig" szöveg;

3. 26. § (7) bekezdésében a "jogerőre emelkedéséig" szövegrészek helyébe a "véglegessé válásáig" szöveg;

4. 17/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogerőre emelkedése" szövegrész helyébe a "véglegessé válása" szöveg;

5. 74. § (1a) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében a "jogerőre emelkedését" szövegrész helyébe a "véglegessé válását" szöveg;

6. 80. § (1) bekezdés a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg

lép.

21. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

145. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]

"q) a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás."

146. § A Pti. törvény 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

"i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg."

147. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

"g) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, és ha a kincstár a fizetési műveletet az Áht.-ban meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajtja végre."

148. § A Pti. törvény

1. 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget" szövegrész helyébe a "nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:" szöveg,

2. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az "a b)-h) pont" szövegrész helyébe az "a b)-j) pont" szöveg,

3. 7. § (1) bekezdés b) pontjában az "a d) pont" szövegrész helyébe az "a d) és g) pont" szöveg

lép.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

149. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

"a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,"

(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

"k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét."

150. § A Tbj. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor."

151. § A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a biztosítás:)

"d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),"

152. § A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll."

153. § (1) A Tbj. 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)

"b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék (ide nem értve a 26. § (1) bekezdése szerinti nyugdíj járulékfizetési kötelezettséget),"

(2) A Tbj. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék - ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet -,"

154. § A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni."

155. § A Tbj. 25/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot]

"b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van -,"

156. § A Tbj. 37/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó)

"f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát."

157. § A Tbj. 44/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően - az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.

(1b) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan - a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé."

158. § A Tbj. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,

b) a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és

c) az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.

Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján átadott adatai az a)-c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható."

159. § A Tbj. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak."

160. § A Tbj. "A járulékkülönbözet elszámolása" című alcíme a következő 52/B. §-sal egészül ki:

"52/B. § Az 52/A. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg."

161. § A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:

[Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára]

"a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság jogosult,"

162. § A Tbj. "Ellenőrzés" című alcíme a következő 55. §-sal egészül ki:

"55. § Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha:

a) ellenőrzési eljárás keretében bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának kiléte, amely adózónál a biztosítás fennállásának időtartama jogerős határozatban rögzítésre került, és

b) a valótlan bejelentést tevő foglalkoztató az állami adó- és vámhatóság által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törlésre került, illetve a törlése folyamatban van."

163. § A Tbj. a következő 65/I. §-sal egészül ki:

"65/I. § A fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló rendelkezést (így különösen a járulékmérték, hozzájárulás-mérték változását, új, változó vagy megszűnő kedvezményt, mentességet), továbbá fizetési kötelezettséget előíró vagy azt megszüntető rendelkezést arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben hatályba lép."

164. § A Tbj. a következő 65/J. §-sal egészül ki:

"65/J. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 21. § c) pont hatálybalépéséig a 2012. július 1-jét követően az Mt. 83. §-a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettségeket - amennyiben a társadalombiztosítás alapjait megillető teljesítés történt - teljesítettnek kell tekinteni."

165. § A Tbj. a következő 65/K. §-sal egészül ki:

"65/K. § A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet szerint Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesülő személyeket 2017. június 19-éig az ösztöndíj folyósításának időtartamára biztosítottnak kell tekinteni, és az ösztöndíjból levont egyéni járulékokat nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak kell tekinteni."

166. § A Tbj.

1. 6. § (2) bekezdésében a "az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában" szövegrész helyébe a "az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt)" szöveg;

2. 19. § (4) bekezdésében az "egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)" szöveg;

3. 34. § (1) bekezdésében a "34 százalék" szövegrész helyébe a "24 százalék" szöveg;

4. 34. § (5) bekezdésében a "34 százalék" szövegrész helyébe a "24 százalék" szöveg;

5. 47. § (1) bekezdésében az "Art.-ban" szövegrész helyébe az "az Art-ban" szöveg

lép.

23. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

167. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni."

168. § Az Eho tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja."

169. § Hatályát veszti az Eho tv. 3. § (2) bekezdése.

24. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

170. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 455. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)

"k) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet."

171. § A Szocho tv. 462/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű."

172. § (1) A Szocho tv. 464. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adót az adóalany az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, akkor az Art. rendelkezései szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen."

(2) A Szocho tv. 464. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette."

173. § A Szocho tv. "Más jogszabályok alkalmazása" alcímét megelőző, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 154. §-ával beiktatott 464/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"464/F. § A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető."

174. § A Szocho tv. a következő 464/G. §-sal egészül ki:

"464/G. § A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

175. § A Szocho tv.

1. 459. § (1) bekezdésében az "az adóalap után" szövegrész helyébe az "az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel" szöveg,

2. 464/E. §-ban a "454. § (4) bekezdés d) pontjában" szövegrész helyébe a "455. § (4) bekezdés d) pontjában" szöveg

lép.

176. § Hatályát veszti a Szocho tv. X. Fejezete és 18. melléklete.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

25. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

177. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 36. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Az állami adó- és vámhatóság a céginformációs szolgálat, továbbá a cégbíróság megkeresésére átadja a cégnyilvántartásban kezelt adóazonosító jelhez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot a (4a) bekezdés, a 23. § (4) bekezdés és a 38. § szerinti feladatellátás céljából."

178. § Hatályát veszti a Ctv.

a) 116. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 1. számú melléklet V.1. pont e) alpontja,

c) 1. számú melléklet V.2. pontja,

d) 2. számú melléklet IV. pont b) alpontjában az "elfogadott zárójelentés," szövegrész.

26. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

179. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § [Besorolási rendek alkalmazása]

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, az Áfa tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában,

a) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos,

b) a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. év január 1. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

180. § Az Art. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza."

181. § (1) Az Art. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része."

(2) Az Art. 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese."

182. § Az Art. 255. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő továbbképzésének szervezését és lebonyolítását végző szervezet a megvalósult továbbképzésekről köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza a továbbképzésben részt vevő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő

a) nyilvántartási számát,

b) természetes személyazonosító adatait,

c) teljesített továbbképzéseinek azonosító adatait és kreditpontértékét,

d) teljesített továbbképzéseiről kiállított igazolás sorszámát."

183. § Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"17. az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

184. § (1) Az Art. a következő 274/A. §-sal egészül ki:

"274/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 49. § (2) bekezdése, 58. § (2) bekezdése és 3. melléklet I/3.2.1. pontja a 2018-ban kezdődő üzleti évek tekintetében alkalmazandó.

(2) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 65. § (1a) bekezdését a 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni."

(2) Az Art. 274/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 160. § (1) bekezdését és 209. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 2. melléklet I/B/2.2. pontját és 3. melléklet I/1.2.4. pontját első alkalommal a 2018-as adóévre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás tekintetében kell alkalmazni."

185. § Az Art. 275. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 117. § (1) bekezdés h) pontja a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

186. § Az Art. 1. melléklete a 19. melléklet szerint módosul.

187. § Az Art.

1. 66. § (2) bekezdésében a "megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára" szövegrész helyébe a "megfelelő államháztartási számlára" szöveg,

2. 117. § (1) bekezdés h) pontjában az "Unió más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel," szövegrész helyébe az "Unió területén nem telepedett le," szöveg,

3. 131. § (2) bekezdésének c) pontjában a "megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges" szövegrész helyébe a "megállapításához, ellenőrzéséhez és hatásvizsgálatához" szükséges szöveg,

4. 160. § (1) bekezdésében az "után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd" szövegrész helyébe az "után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd" szöveg,

5. 209. § (1) bekezdésében az "alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd" szövegrész helyébe az "alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd" szöveg,

6. 255. § (3) bekezdésében a "nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában" szövegrész helyébe a "nyilvántartás - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - az (1) bekezdés a) és c) pontjában" szöveg,

7. 268. § (1) bekezdés 16. pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, valamint" szöveg,

8. 1. melléklet 21. pontjában az "1.1.-1.3., 1.11. és 1.12." szövegrész helyébe az "1.1.-1.3., 1.8. és 1.12." szöveg,

9. 2. melléklet I/B/2.2. pontjában a "személynek, a mezőgazdasági" szövegrész helyébe a "személynek, a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek, a mezőgazdasági" szöveg,

10. 3. melléklet I/1.2.4. pontjában az "év február huszonötödikéig" szövegrész helyébe az "év május huszadikáig" szöveg,

11. 3. melléklet I/3.2.1. pontjában az "év május harmincegyedikéig fizeti" szövegrész helyébe az "év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti" szöveg

lép.

188. § Hatályát veszti az Art.

1. 49. § (2) bekezdésében és 58. § (2) bekezdésében a ", kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében" szövegrész,

2. 268. § (1) bekezdés 15. pontjában a "valamint" szövegrész,

3. 269. § (3) bekezdése.

27. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

189. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott)

"l) a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező"

(végzés ellen.)

190. § Az Air 136. §-a a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) az adóigazgatási eljárásban kirendelt ügygondok tevékenységének részletes szabályait,

f) az adóigazgatási eljárásban az eljárási költségek, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés, a költségek megfizetése, valamint a költségmentesség részletes szabályait."

191. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/A. §-sal egészül ki:

"139/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 122. § (3) bekezdés l) pontját a hatálybalépését követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzésekre kell alkalmazni."

192. § Az Air. 122. § (3) bekezdés k) pontjában az "elrendelő" szövegrész helyébe az "elrendelő, valamint" szöveg lép.

193. § Hatályát veszti az Air. 122. § (3) bekezdés j) pontjában a "valamint" szövegrész.

28. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény

194. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból indult eljárás során az EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás vagy az érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. vagy 114. cikke szerinti kamat, valamint a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket végrehajtja."

195. § A Vtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás, az egyéb terhek, a Vámkódex 112. vagy 114. cikke szerinti kamat, a vámigazgatási bírság, valamint a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat."

196. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban meghatározott]

"b) vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel,"

(2) A Vtv. 84. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha]

"i) az érintett személy - tevékenységével vagy mulasztásával - a vámigazgatási ügy lefolytatását akadályozza."

197. § (1) A Vtv. 118. § szakaszcíme helyébe a következő cím lép:

"118. § [Vámügyi segítségnyújtásra irányuló, valamint származás utólagos megerősítése iránti megkeresések]"

(2) A Vtv. 118. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A közigazgatási hatóságok közötti vámügyi segítségnyújtásra irányuló és származás utólagos megerősítése iránti megkeresések teljesítése érdekében a vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet, vagy a helyszínen ellenőrzést végezhet.

(2) Ha a vámügyi segítségnyújtásra irányuló megkeresés megválaszolása a vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján teljesíthető, úgy az eljárásról az érintett ügyfelet értesíteni nem kell.

(3) Ha a megkeresés megválaszolása érdekében szükséges az ügyfél bevonása, vagy a megkeresés származás utólagos megerősítése iránti megkeresés, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárás során a vámellenőrzés szabályait kell alkalmazni."

198. § A Vtv. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"159. § [Végrehajtási vagy visszaigénylési jog elévülése]

Az egyéb terhek és a hitelkamat, a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek, továbbá a késedelmi kamat végrehajtásához az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, a túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek, valamint a hitelkamat, a vámhatósági eljárások után fizetendő díjak és költségek, továbbá a késedelmi kamat visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni."

199. § A Vtv. 179. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az engedélyes - abban az esetben, ha a központi vámkezelésre irányuló engedély nem Magyarországon került kiadásra - köteles a szabad forgalomba bocsátás, meghatározott célra történő felhasználás, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatal során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges adónyilatkozatot az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig benyújtani. Nem kell benyújtani az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az általános forgalmi adó önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik."

200. § A Vtv. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"180. § [Önértékelési engedély]

Azon önértékelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó, akinek a vámhatóság megengedi a VA 225. cikke szerint, hogy a kiegészítő árunyilatkozatai közvetlen elektronikus hozzáféréssel legyenek elérhetők rendszerében, köteles a tevékenysége során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 179. § (5) bekezdésében hivatkozott adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig, amelyre vonatkozóan a 179. § (7) bekezdését is alkalmazni kell. Nem kell benyújtania az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik."

201. § A Vtv. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"185. § [Adónyilatkozat aktív feldolgozás során]

Az aktív feldolgozás engedélyese köteles a VA 324. cikk (1) bekezdése alkalmazása során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 179. § (5) bekezdése szerinti adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, az engedélyben meghatározott időpontig. Nem kell benyújtania az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik."

202. § A Vtv. 67. alcíme a következő 185/A. §-sal egészül ki:

"185/A. § [Együttműködési megállapodás helyhez kötött szállítóberendezések kapcsán]

A VA 321. cikk (3) bekezdése alapján a helyhez kötött szállítóberendezéssel szállított áruk feletti vámfelügyelet gyakorlásának módszereit a vámeljárás jogosultjának és a vámhivatalnak együttműködési megállapodás formájában, írásban kell rögzítenie."

203. § A Vtv. 215. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt indult vámigazgatási ügyekben kiszabott eljárási bírságok, valamint a származás utólagos megerősítése iránti megkeresések tekintetében az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

204. § A Vtv.

a) 14. § (7) bekezdésében az "az ügyfél a kizárást megtagadó végzésben eljárási" szövegrész helyébe az "akkor az ügyfél vámigazgatási",

b) 15. §-ában az "akkor a vámhatóság" szövegrész helyébe az "akkor a vámhatóság személyesen, postai úton vagy" szöveg,

c) 18. § (4) bekezdésében, a 32. § (5) bekezdésében, a 46. § (1) és (3) bekezdésében, a 49. § (3) bekezdésében, az 51. § (6) bekezdésben, az 56. § (2) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, az 59. § (6) bekezdésében és a 61. §-ában az "eljárási bírsággal" szövegrész helyébe a "vámigazgatási bírsággal" szöveg,

d) 31. § (1) bekezdésében a "díjfizetés ellenében" szövegrész helyébe a "díjfizetés ellenében jogosult" szöveg,

e) 84. § (3) bekezdés h) pontjában a "birtokolnak." szövegrész helyébe a "birtokolnak," szöveg,

f) 97. § (3) bekezdésében az "a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító, valamint a vámigazgatási eljárással kapcsolatos eljárási cselekmény megsértése miatt eljárási bírságot kiszabó" szövegrész helyébe a "valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító" szöveg,

g) 101. § (4) bekezdésében az "eljárási bírságot" szövegrész helyébe a "vámigazgatási bírságot" szöveg,

h) 176. § (1) bekezdésében az "Egységes Vám-árunyilatkozatnak" szövegrész helyébe az "egységes vámokmány" szöveg

lép.

205. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 46. § (2) bekezdése,

b) 92. §-a,

c) 95. § (2) bekezdés f) pontja,

d) 162. § (7) és (8) bekezdésében, valamint a 166. § (1) és (4) bekezdésben a "vagy eljárási" szövegrészek.

29. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

206. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 7. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"12. jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás, valamint az egyéb járandóság;"

207. § Az Avt. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja."

208. § Az Avt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges járművére folytatott végrehajtást, a végrehajtó a jármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a jármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja."

209. § Az Avt. 118. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja."

210. § Az Avt. 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtása során az I-V. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

211. § Az Avt.

1. 19. § (1) bekezdésében a "A tartozás végrehajtásához" szövegrész helyébe "A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához" szöveg,

2. 47. § (3) bekezdésben a "lévő gépjármű feltalálási" szövegrész helyébe a "lévő jármű feltalálási" szöveg,

3. 48. § (4) bekezdésében a "nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság az adó" szövegrész helyébe a "nyilatkozattételt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság az adó" szöveg,

4. 57. § (3) bekezdés a) pontjában "azt a vagyontárgyat, amely" szövegrész helyébe "azt az ingóságot, amely" szöveg,

5. 101. §-ban az "adóhatóság viseli" szövegrész helyébe az "adóhatóság, illetve megkeresésre folytatott végrehajtás esetében - a 121. §-ban foglalt kivétellel - a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság viseli" szöveg,

6. 113. § (3) bekezdésében az "ennek eredménytelensége esetén - a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén - végzéssel kötelezi" szövegrész helyébe az "ennek eredménytelensége esetén - a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén - határozattal kötelezi" szöveg, és "A végzés a végrehajtási eljárásban" szövegrész helyébe "A határozat a végrehajtási eljárásban" szöveg,

lép.

212. § (1) Az Avt. 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell."

(2) Az Avt. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell."

VIII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

30. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

213. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti gazdálkodó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki]

"b) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti IFRS minősítéssel, IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló."

214. § Az Szt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az észszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve). Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni."

215. § Az Szt. 20. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie."

216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni."

217. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

"d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor;"

218. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

"f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor."

219. § Az Szt. 84. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:]

"g) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet a követelés átruházásakor."

220. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:]

"e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet a követelés átruházásakor."

221. § Az Szt. 114/A. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

"17. osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás: a 39. § (3) és (3a) bekezdése szerint meghatározott összeg azzal, hogy az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a 114/B. § (4) bekezdés f)-h) pontjaiban meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a 39. § (3a) bekezdésében meghatározott növelő tételként a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét lehet figyelembe venni."

222. § Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)

"e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredmény (ideértve az IFRS-ekre való áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján az e törvény szerint keletkezett eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összegét), továbbá az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek, a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik. Az így meghatározott összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével. Az eredménytartalék összege az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet - az átsorolási módosítások kivételével - nem tartalmazhat;"

223. § Az Szt. V/A. Fejezete a következő 114/I. §-sal egészül ki:

"114/I. § (1) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó, beszámolójának kiegészítő megjegyzését az egyes IFRS-ekben meghatározott rendelkezések alapján állítja össze azzal, hogy abban - tekintettel a 9/A. § (4) bekezdésére - legalább a 88. § (7)-(9) bekezdése, a 89. § (2)-(3) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés d) pontja, a 89. § (5) bekezdése, valamint a 154. § (3) bekezdése szerinti adatokat is be kell mutatnia.

(2) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó a 95-95/C. §-ban, valamint a 134. §-ban meghatározott tartalommal üzleti jelentést is köteles készíteni."

224. § Az Szt. 134/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (4) és (5) bekezdésben említett összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők."

225. § Az Szt. 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni - a (4a) és a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A "különbözetek" oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.

(4a) Beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság 137. § (3) bekezdés szerinti vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben), feltéve, hogy

a) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,

b) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés 137. § szerinti lehetőségével és

c) az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket.

(4b) Összeolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyommérleg-tervezetében a megszűnő gazdasági társaság(ok)ban lévő részesedések kiszűrése során is kimutatható üzleti vagy cégérték a (4a) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával."

226. § (1) Az Szt. 152. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezetet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. Az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet:

a) nevét, adószámát,

b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

c) képviselőjének nevét,

d) székhelyét, levelezési címét,

e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

h) továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét,

i) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(2d) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi."

(2) Az Szt. 152. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A megvalósított továbbképzésekről és a továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az akkreditált szervezet sorszámát, nevét, címét,

b) a résztvevők adatait:

ba) regisztrálási számát,

bb) családi és utónevét,

bc) születési családi és utónevét,

bd) születési helyét, idejét,

be) anyja születési családi és utónevét,

bf) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

c) a továbbképzés azonosító adatait és kreditpontértékét,

d) a teljesítésről kiállított igazolás sorszámát.

(5) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adattartalommal, megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott módon."

227. § Az Szt. 177. §-a a következő (70)-(72) bekezdéssel egészül ki:

"(70) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 139. § (4), (4a) és (4b) bekezdését, 141. § (9) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követően indult beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.

(71) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)-(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)-(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(72) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)-(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)-(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

228. § Az Szt.

1. 6. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul,

2. 7. számú melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

229. § Az Szt.

1. 2/A. § (1) bekezdésében a "betéti társaságra és egyéni cégre" szövegrész helyébe a "betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára" szöveg,

2. 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a "betéti társaság, valamint egyéni cég" szövegrész helyébe a "betéti társaság, egyéni cég, valamint ügyvédi iroda" szöveg,

3. 2/A. § (3) bekezdésében a "betéti társaságra, valamint egyéni cégre" szövegrész helyébe a "betéti társaságra, egyéni cégre, valamint ügyvédi irodára" szöveg,

4. 2/A. § (4) bekezdésében a "betéti társaságnak, valamint egyéni cégnek" szövegrész helyébe a "betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának" szöveg,

5. 3. § (3) bekezdés 3. pontjában a "növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege" szövegrész helyébe a "növelő-csökkentő - (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege" szöveg, valamint a "növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege" szövegrész helyébe a "növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege" szöveg,

6. 3. § (3) bekezdés 4. pontjában a "növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege" szövegrész helyébe a "növelő-csökkentő - (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege" szöveg,

7. 11. § (3) bekezdésében a "vagy az anyavállalat" szövegrész helyébe a "vagy a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy az anyavállalat" szöveg,

8. 20. § (4) bekezdésében a "döntést követő ötödik" szövegrész helyébe a "döntést követő harmadik" szöveg,

9. 77. § (3) bekezdés k) pontjában, 81. § (2) bekezdés k) pontjában a "vagyontárgyak" szövegrész helyébe a "vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok" szöveg,

10. 78. § (4) bekezdésében a "bankköltséget (a kamat kivételével)" szövegrész helyébe a "bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot)" szöveg,

11. 84. § (1) bekezdésében, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, az "adózott eredmény felosztásáról" szövegrész helyébe az "adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)" szöveg,

12. 84. § (7) bekezdés m) pontjában, 85. § (3) bekezdés n) pontjában a "vásárolt" szövegrész helyébe a "forgóeszközök között kimutatott vásárolt" szöveg,

13. 88. § (7) bekezdésében, 153. § (1) és (5) bekezdésében az "adózott eredmény felhasználására" szövegrész helyébe az "adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására)" szöveg,

14. 95/B. § (3) bekezdésében a "de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára" szövegrész helyébe a "vagy a vállalkozó holnapján egy dokumentumban, amelyre az üzleti jelentés hivatkozást tartalmaz" szöveg,

15. 96. § (4) bekezdésében a "90. § (3) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "90. § (3) bekezdés a)-c) pontja" szöveg,

16. 114/A. § 9. pontjában az "együttes összege;" szövegrész helyébe az "együttes összege, továbbá az e törvény szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételek, különösen a támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök;" szöveg,

17. 114/B. § (4) bekezdés f) pontjában a "tartalmazó összege;" szövegrész helyébe a "tartalmazó összege, továbbá az IFRS-ekre történő áttérés előtt keletkezett értékelési tartalék összege;" szöveg,

18. 116. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve" szövegrész helyébe az "az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve" szöveg,

19. 116. § (2) bekezdésében az "a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével" szövegrész helyébe az "az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelvével" szöveg,

20. 134. § (2) bekezdésében a "95/A. §-ban" szövegrész helyébe a "95/A-95/B. §-ban" szöveg,

21. 134. § (5) bekezdés a) pontjában az "az adott üzleti év" szövegrész helyébe az "az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a" szöveg,

22. 136. § (3) bekezdésében a "137-143. §-ban" szövegrész helyébe a "137-141. §-ban" szöveg,

23. 141. § (9) bekezdésében a "részesedések értékét" szövegrész helyébe a "részesedések 139. § (4a)-(4b) bekezdés szerinti üzleti vagy cégértékkel csökkentett értékét" szöveg,

24. 152. § (2a) bekezdés c) pontjában a "2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja" szövegrész helyébe a "2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja" szöveg,

25. 154. § (8) bekezdésében az "A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó" szövegrész helyébe az "Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó, amely éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze" szöveg,

26. 178. § (1) bekezdés f) pontjában a "végelszámolás" szövegrész helyébe a "végelszámolás, valamint a felszámolás" szöveg

lép.

230. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában az "a kockázati tőkejegy," szövegrész,

2. 177. § (67) bekezdésében az "a Diákhitel Központ Zrt. és" szövegrész.

31. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

231. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/F. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)

"e) az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás kiadásáért."

232. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"p) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama,

q) az IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 10. § (6) bekezdés b) pontja szerinti IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépülést igazoló bizonyítvány száma, kelte és a kiállító intézmény neve."

233. § A Kkt. 41. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból)

"d) a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén."

234. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"q) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama."

235. § (1) A Kkt. 50. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli:

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy

b) legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy

c) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel."

(2) A Kkt. 50. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság igazolást állít ki, és az igazolásról szóló döntés véglegessé válásával egyidejűleg értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján."

(3) A Kkt. 50. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) A (2c) bekezdés szerinti igazolás, a kiállításának naptári évét követő naptári év utolsó napjáig jogosít banknál a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra vonatkozó megbízás elfogadására."

236. § A Kkt. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzést az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételtől számított 3 éven belül meg kell kezdeni."

237. § A Kkt. 90. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]

"f) könyvvizsgálat és ellenőrzés,

g) pénzügyi és számviteli információs rendszerek."

238. § A Kkt. 97. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A gyakorlati időbe kérelemre beszámítható a könyvvizsgáló jelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben a (3) bekezdés szerinti, a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon szerzett, legalább 1 éves gyakorlat."

239. § A Kkt. a következő alcímmel és 146/A. §-sal egészül ki:

"Pártoló személy, pártoló szervezet és szenior könyvvizsgáló

146/A. § (1) A kamara az alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételekkel pártoló személyi, pártoló szervezeti és szenior könyvvizsgálói jogviszonyt létesíthet.

(2) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el, amely a pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony fennállásáról igazolást ad.

(3) A pártoló személyt, a pártoló szervezetet és a szenior könyvvizsgálót az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

(4) A pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtására nem jogosít.

(5) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló jogosult:

a) tanácskozási joggal részt venni a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,

b) igénybe venni a kamara által nyújtott - a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzata által meghatározott körű - szolgáltatásokat.

(6) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló köteles:

a) megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,

b) a kamara alapszabálya által megállapított éves díjat megfizetni."

240. § A Kkt. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A minőségellenőrnek az érintett gazdálkodó tevékenységéhez igazodó, legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, ha a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb, sajátos tevékenységet végző gazdálkodó tekintetében ellátott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó kamarai minőségellenőrzésben vesz részt."

241. § A Kkt. 163. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő e) ponttal egészül ki:

(A bizottság a minőségellenőrt törli a nyilvántartásból, ha)

"d) a 161. § (4) bekezdése szerinti igazolás 5 éves időtartama lejár,

e) a minőségellenőr elhalálozott."

242. § A Kkt. 164. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bizottság felmenti a minőségellenőrt e feladatköréből, ha megbízatásának tartósan nem, vagy nem megfelelően tesz eleget."

243. § A Kkt. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 90 nap."

244. § A Kkt. 173/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vizsgálat során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a vizsgálat megindításától számított 90 nap."

245. § A Kkt. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 208/N. §-sal egészül ki:

"208/N. § (1) Azoknak a 159. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőröknek, akiket a kamara az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 161. § (4) bekezdése hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételről kiállított igazolásuk a 161. § (4) bekezdése hatálybalépését követő 5 évig érvényes.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 170. § (4) és (6) bekezdését, 173/A. § (5) bekezdését, valamint a 173/B. § (15) bekezdését az azok hatálybalépését követően indult eljárásokra kell először alkalmazni."

246. § A Kkt.

1. 5. § nyitó szövegrészében az "A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól" szövegrész helyébe az "Az általános közigazgatási rendtartásról" szöveg,

2. 44. § (3) bekezdésében az "l) és m) pontjában" szövegrész helyébe az "l), m) és q) pontjában" szöveg,

3. 50. § (2b) bekezdésében a "megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek" szövegrész helyébe a "rendelkezik a (2a) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről szóló igazolással" szöveg,

4. 67/A. § (3) bekezdésében az "igazgató tanácsa és felügyelő testülete részére" szövegrész helyébe az "igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére, valamint a közfelügyeleti hatóság elektronikus elérhetőségére" szöveg,

5. 89. § (1) bekezdésében az "5 naptári év" szövegrész helyébe "a képzési idő kezdő napjától számított 5. év utolsó napjáig tart" szöveg,

6. 98. § (1) bekezdés a) pontjában a "megfelel a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek" szövegrész helyébe a "rendelkezik okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel" szöveg,

7. 149. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól" szövegrész helyébe az "az általános közigazgatási rendtartásról" szöveg,

8. 161. § (4) bekezdésében az "igazolást" szövegrész helyébe az "5 évre szóló igazolást" szöveg,

9. 170. § (4) bekezdésében a "tizenöt napon" szövegrész helyébe a "8 napon" szöveg,

10. 173/B. § (15) bekezdésében a "60 nap" szövegrész helyébe a "90 nap" szöveg,

11. 193. § (4) bekezdésében a "március 31-éig" szövegrész helyébe az "április 30-áig" szöveg

lép.

247. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 41. § (1) bekezdés b) pontja,

2. 52. § (3) bekezdésében az "egyidejűleg vissza kell vonni az 50. § (6) bekezdése szerinti igazolást is" szövegrész,

3. 82. § nyitó szövegrészében a "felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével" szövegrész,

4. 83. § (1) bekezdésben az "- a felnőttképzésről szóló törvény szerinti -" szövegrész,

5. 83. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "- felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével -" szövegrész,

6. 91. § (2) bekezdés c) pontja,

7. 112. § b) pontjában az "a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek (szervezetek) számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnéséről," szövegrész.

32. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

248. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja az alábbi ae) alponttal egészül ki:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely

kizárólag)

"ae) épületépítési projekt szervezése (TEÁOR 4110);"

(tevékenységet végez;)

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

"c) a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az éves rendes közgyűlésen legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék jóváhagyására tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át javasolja osztalékként kifizetni;"

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

"g) kizárólag törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt (kivéve a Ptk. 3:232. § (2) bekezdése szerinti jogot biztosító elsőbbségi részvényt) és dolgozói részvényt bocsát ki azzal, hogy osztalékelsőbbségi jog egyik részvényfajtához sem fűződhet. E rendelkezés alkalmazása során a h) pont hb) alpontja szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;"

(4) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

"i) a h) pont hb) alpontjának történő megfelelés esetén legalább a közkéz-hányad mértékének megfelelő névértékben törzsrészvények önálló sorozatát bevezeti a szabályozott piacra."

(5) A Szit. tv. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A (3) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a részvényesek közvetett részesedésének mértékét a Ptk. 8:2. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani."

249. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

"a) amely a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék kifizetésére tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének 100%-át javasolja osztalékként kifizetni, és"

250. § A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez indokolt eszközöket, látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, továbbá devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, valamint hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Ptk. 3:285. §-a szerint egységes irányítási rendszerben működik, úgy a mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzéséhez kizárólag akkor tekinthető megadottnak az igazgatótanács előzetes hozzájárulása, ha a Ptk. 3:287. §-a szerinti független tagok többsége is a beszerzés jóváhagyása mellett szavazott."

251. § A Szit. tv.

1. 2. § 4. pont a) alpontjában a "tisztségviselő, az igazgatótanács tagja" szövegrész helyébe a "tisztségviselő" szöveg,

2. 3. § (3) bekezdés d) pontjában a "foglalkozó" szövegrész helyébe a "vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó" szöveg,

3. 3. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában a "dolgozói részvények" szövegrész helyébe a "dolgozói vagy elsőbbségi részvények" szöveg,

4. 3. § (3a) bekezdésében az "igazgatósága" szövegrészek helyébe az "ügyvezetése" szöveg,

5. 3. § (9) bekezdésében a "h) pontja" szövegrész helyébe a "h) pontjának hb) alpontja" szöveg

lép.

IX. FEJEZET

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA

33. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

252. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (2)-(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter képviseli a Magyar Államot a szerencsejátékszervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése és végrehajtása során.

(2a) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellátja a szerencsejáték-szervezés felügyeletét és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság irányítását.

(2b) A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért."

(2) Az Szjtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza."

(3) Az Szjtv. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg."

(4) Az Szjtv. 36/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36/K. § A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter féléves gyakorisággal - a tárgyév július 20. és a tárgyévet követő január 20. napjáig - beszámol a Kormánynak a 13/A-13/B. §-ok és a IV. fejezet szerinti feladatok végrehajtásáról."

(5) Az Szjtv. 36/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket a szerencsejáték-felügyeleti hatóság útján is teljesítheti. A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan az adópolitikáért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet."

(6) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,

c) a játéktervvel,

d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,

e) a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,

f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével,

g) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival,

h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a pénzforgalmi szolgáltató 13/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével

kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg."

(7) Az Szjtv.

a) 4. § (1) és (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében az "az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az "Az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A szerencsejátékszervezés állami felügyeletéért felelős miniszter" szöveg,

c) 27/B. § (2) bekezdés g) pontjában az "a miniszter" szövegrész helyébe az "a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter" szöveg

lép.

X. FEJEZET

A BEVÁNDORLÁSI KÜLÖNADÓRÓL

34. A bevándorlási különadóról

253. § (1) Bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása.

(2) Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás [az emberek véglegesnek szánt áttelepülését lakóhelyük szerinti országból másik országba, ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti eseteket] előmozdítására irányul, és

a) média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az azokban való részvétel;

b) oktatásszervezés;

c) hálózatépítés és működtetés vagy

d) a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység

keretében valósul meg.

(3) A bevándorlási különadó alapja

a) az (5) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás összege,

b) a (7) bekezdés szerinti adóalany esetében a (2) bekezdés szerinti tevékenység végzése során felmerült költség.

(4) A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.

(5) A bevándorlási különadó alanya az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző szervezet, ide nem értve a pártot és a pártalapítványt, továbbá azt a szervezetet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

(6) A bevándorlási különadó (5) bekezdés szerinti alanya legkésőbb a (8) bekezdés a) pont szerinti időpontig köteles nyilatkozatot adni a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet számára arról, hogy a bevándorlási különadóját teljes körűen bevallotta.

(7) A bevándorlási különadó alanya a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet, ha a (8) bekezdés b) pontja szerinti időpontig nem rendelkezik a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattal.

(8) A bevándorlási különadót

a) az (5) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás nyújtását

b) a (7) bekezdés szerinti adóalany esetében az (1) bekezdés szerinti anyagi támogatás felhasználását

követő hónap 15. napjáig kell megállapítani, bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni.

(9) A (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot - az anyagi támogatást nyújtó nevének, levélcímének, más ismert azonosító adatának és az anyagi támogatás összegének egyidejű közlésével - a kézhezvételt követő hónap 15. napjáig benyújtja az állami adóhatósághoz.

(10) Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat valótlan, az (5) bekezdés szerinti adóalanyt határozatban kötelezi a be nem vallott adó, továbbá annak 50%-át kitevő adóbírság megfizetésére.

(11) A bevándorlási különadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

(12) A bevándorlási különadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi és kizárólag határvédelmi feladatok ellátására szolgál.

XI. FEJEZET

KÖZCÉLÚ FELADAT ELLÁTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK

35. Közcélú feladat ellátását elősegítő rendelkezések

254. § Az Alaptörvény IX. cikkében és XI. cikkében foglalt alapvető értékek biztosítására nonprofit gazdasági társaság által alapított alapítvány részére nyújtott térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés

255. § (1) Ez a törvény - a (2)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 100. §-102. §, a 104. § és a 252. § 2018. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 194. §, 196. §, 197. §, 199. §-205. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(4) A 19. § (1) bekezdése, 22. §, 25. § (2) bekezdése, 31. §, 53. §, 54. § 10. pontja, 111. §, 116. § 11. pontja, 195. §, 198. §, 253. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 115. §, 147. §, 148. § 3. pontja 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 47. §, 145. § 2018. december 1-jén lép hatályba.

(7) A 32. § 2018. december 21-én lép hatályba.

(8) Az 1. § (2)-(5) bekezdése, 2. §-14. §, 17. § 1-5., 7., 9., 12., 14., 16-23. pontja, 18. § 1., 3., 8., 9., 12-15., 17-19. pontja, 19. § (3) bekezdése, 20. § (2)-(3) bekezdése, 21. §, 26. § 1-3., 6., 8., 9. pontja, 27. §, 28. § (1) bekezdése, 33. §-40. §, 43. § 1-2. pontja, 44. §-46. §, 48. §, 50. § (1), (3)-(4) bekezdése, 51. §, 52. §, 56. §, 57. §, 59. §-62. §, 65. §-70. §, 73. §, 75. §, 76. §, 78. §-80. §, 84. § 1-3., 7., 13. pontja, 85. §, 95. § a) pontja, 103. §, 105. §-110. §, 112. §, 113. §, 116. § 1-7., 9-10., 12-13. pontja, 117. §-126. §, 128. §, 131. §-137. §, 139. §-141. §, 146. §, 148. § 1-2. pontja, 149. § (1) bekezdése, 152. §, 154. §, 156. §-158. §, 161. §, 162. §, 166. § 1-4. pontja, 176. §, 179. §, 181. §, 183. §, 184. § (2) bekezdése, 185. §, 187. § 2., 4., 5., 7., 9., 10. pontja, 188. § 2-3. pontja, 214. §-224. §, 228. §, 229. § 1-17., 20-21., 25. pontja, az 1. melléklet 4. pontja, a 2-7. melléklet, a 17. melléklet 1. pontja, a 18. melléklet, a 19. melléklet 2-3. pontja, a 20-21. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 63. §, 74. §, 84. § 8-10., 12. pontja, 86. §-88. §, 90. §-94. §, 129. §, a 8-10. melléklet, a 12-16. melléklet 2019. július 1-jén lép hatályba.

(10) A 64. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 96. § 1-8. pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.

(12) A 81. § és a 96. § 9. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter azon egyedi határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Szerbia Köztársaság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.

(13) A 95. § b) pontja és a 17. melléklet 2. pontja a Török Köztársaságnak a Magyarország számára címzett, az adó-visszatérítésnek a Török Köztársaság által a belföldön letelepedett adóalanyok részére való biztosításáról szóló értesítés kézhezvételéről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.

(14) A 82. § és a 96. § 10. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter azon egyedi határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Török Köztársaság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.

256. § E törvény 57. §-a, 58. §-a, 60. §-a, 66. §-a, 67. §-a, 69. §-a, 70. §-a, 75. §-a, 76. §-a, 84. § 1. és 13. pontja, 187. § 3. pontja

a) a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 27-i 2016/1065/EU tanácsi irányelvnek;

b) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i 2017/2455/EU tanácsi irányelvnek;

történő megfelelést szolgálja.

257. § E törvény 17. alcíme tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

37. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

258. § Nem lép hatályba

1. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 4. §-a és 7. §-a;

2. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 19. § d)-e) és g) pontja, valamint a 29. § 1. pontja;

3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 154. §-a.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

"3.5. a köztársasági elnök, a volt köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke által a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték;"

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpont e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"e) az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,"

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.40-7.41. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.40. a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg;

7.41. a Kormány egyedi döntésével a központi költségvetés által biztosított forrás terhére, a lakosság széles köre részére a helyi önkormányzat közreműködésével természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli térítése révén megszerzett bevétel."

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

"c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;"

2. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek fejezet A) és B) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:)

"A) Állat, állati termék

B) Növény, növényi termék

"

3. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

"19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi, nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható; e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;"

2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

"h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.

i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt - esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység."

3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

"l) A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet."

4. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 3. pont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)

"d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

2. a HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;

4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

5. a HR, 8470, 8472, vtsz.-ok, valamint a HR 8443 39 vtsz.-alszám alól a nyomtatók;

6. a HR 8419 11 00, 8541 40 90 vtsz.-alszámok;

7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

8. a HR 8417 80 70 vtsz.-ből, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;

10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;

11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;

12. a HR 8419 20 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.

dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

Minden más - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz."

4. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető."

2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az adózó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet."

5. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8470, 8472 vtsz.-ok.

6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 70 vtsz.-ból, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok."

2. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Hulladék ágazat tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek, műszaki berendezések, járművek."

6. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;"

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"14. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés;"

7. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 54. pontja az alábbiak szerint módosul:

8. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások]

"I. rész: termékek

"

9. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. pontja az alábbiak szerint módosul:

10. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

[A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások]

"I. rész: termékek

"

11. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I. alcím 5. pontjában a "255. §" szövegrész helyébe a "257. §" szöveg lép.

2. Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet II. alcím címének helyébe az alábbi cím lép:

"II. Adatszolgáltatás személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről, importjáról"

12. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

"6. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

"

13. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

"6/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

"

14. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

"6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

"

15. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. részében foglalt táblázatok helyébe a következő táblázatok lépnek:

(A mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások)

"I. RÉSZ: TERMÉKEK

A. pont

B. pont

"

16. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

"8. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

Műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek

I. rész: műalkotások

1. művész által saját kezűleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekből összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-ből);

2. művész által saját kezűleg készített és korlátozott számban előállított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702-ból);

3. művész által saját kezűleg készített szobrászművészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az erről legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a művész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték;

4. művész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit (vtsz. 5805-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304-ból);

5. művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámia;

6. művész által saját kezűleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a művész vagy a művészeti műhely által szignált réz alapú tűzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket;

7. művész által saját kezűleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban - minden méretet és hordozót ideértve - sokszorozott, és a művész által szignált fénykép.

II. rész: gyűjteménydarabok

1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, első napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai papíráru (bélyeges papír) és más hasonló, érvénytelenítve vagy postatiszta, a 4907 vtsz. alá tartozó kivételével, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illetőleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704);

2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény és gyűjteménydarab (vtsz. 9705).

III. rész: régiségek

- a vtsz. 9701-9705 alá nem tartozó, 100 évnél idősebb régiség (vtsz. 9706)."

17. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

"4. Szerbia Köztársaság"

2. Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. Török Köztársaság

A Török Köztársaságban gazdasági céllal letelepedett adóalanyt az adó-visszatéríttetési jog a XVIII. Fejezet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az alábbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében illeti meg:

a) termékfuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása érdekében beszerzett üzemanyag, igénybevett úthasználati szolgáltatás, a gépjármű működtetéséhez, üzemben tartásához beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás;

b) kiállításon, vásáron kiállítóként való megjelenés érdekében beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás."

18. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

A Rega tv. mellékletének I. rész 2. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"2. Az adó összege motorkerékpárok esetén

"

19. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

1. Az Art. 1. mellékletének 1.24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)

"1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját."

2. Az Art. 1. melléklet 3. pont nyitó szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 44/B. § (1a) és (1b) bekezdései alapján eljáró szerv - a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést"

3. Az Art. 1. mellékletének 6. pontját követően a következő 6/A. ponttal egészül ki:

"6/A. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője az állami adó- és vámhatóság részére folyamatosan, elektronikus dokumentum formájában megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás azon adatait, melyek nem az állami adó- és vámhatóság 6. pont szerinti adatszolgáltatása során kerültek bejegyzésre."

20. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

Az Szt. 6. számú melléklete a "II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától" címének 5. alpontját követően a következő mondattal egészül ki:

"A tagolás értelemszerűen alkalmazandó a 3. számú melléklet szerinti eredménykimutatásnál is."

21. melléklet a 2018. évi XLI. törvényhez

"7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez

Cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás tagolása

I. Működési cash flow

(1-13. sorok)

1a. Adózás előtti eredmény +

ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,

1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +

1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a+1b) +

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +

6. Szállítói kötelezettség változása +

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +

8. Passzív időbeli elhatárolások változása +

9. Vevőkövetelés változása +

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +

11. Aktív időbeli elhatárolások változása +

12. Fizetett adó (nyereség után) -

13. Fizetett osztalék, részesedés -

II. Befektetési cash flow

(14-18. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -

15. Befektetett eszközök eladása +

16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +

17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -

18. Kapott osztalék, részesedés +

III. Finanszírozási cash flow

(19-26. sorok)

19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +

20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +

21. Hitel és kölcsön felvétele +

22. Véglegesen kapott pénzeszköz +

23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) -

24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése -

25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése -

26. Véglegesen átadott pénzeszköz -

IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

27. Devizás pénzeszközök átértékelése +

V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sorok) +

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével - a levezetés alapján mutatkozó - halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekciót idéznek elő a működési cash flow-ban. A korrekciókat az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A cash flow-kimutatáshoz kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben részletezni kell az 1b. sorban szereplő korrekciókat jogcímenként, továbbá be kell mutatni az eltérések okát azokban az esetekben, ahol a mérlegsorok állományváltozásától eltérő összeg szerepel a 6-11. sorokban.

A korrekciós sorokra történő kiemelés akkor szükséges, ha annak összege a számviteli politika szerint jelentős.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):

1. Az "1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben" sorban többek között a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel, az apportba átadott eszközökön elért eredménnyel, a fejlesztési céllal véglegesen kapott, illetve véglegesen átadott pénzeszközökkel, az eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettségekkel kell az adózás előtti eredményt korrigálni.

2. A "3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás" sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenéseket pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. Itt kell szerepeltetni azokat a ráfordításokat is (készletek hiánya, többlete, káreseménye, behajthatatlan követelések elszámolása, stb.), amelyek nem minősülnek értékvesztésnek, de jelentősen eltérítik a számviteli eredményt a pénzmozgástól.

3. A "4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete" soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni.

4. Az "5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye" sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.

5. A "7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása" sorban a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A megfizetett eredményt terhelő adó és az eredménykimutatás szerinti adókötelezettség különbözetét is ezen a soron kell ellenkező előjellel korrigálni.

6. A "9. Vevőkövetelés változása" sorban a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) állománynövekedését negatív előjellel, állománycsökkenését pozitív előjellel, illetve a Vevőktől kapott előlegek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A "3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás" sorban szereplő állományváltozásokat itt nem szabad figyelembe venni.

7. Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.

8. A "13. Fizetett osztalék, részesedés" sorban az adott időszakban fizetett osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett kamat összegét kell kimutatni. Az osztalékfizetési kötelezettség állományváltozásával azt a cash flow-kimutatás sort kell korrigálni (növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel), amely az ilyen jellegű kötelezettséget tartalmazza.

9. A "14. Befektetett eszközök beszerzése" sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a szállítók korrekciójával kell kiszűrni.

10. A "15. Befektetett eszközök eladása" sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő - felhalmozott - kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. Az ezzel kapcsolatos követeléseket a vevők, illetve az egyéb követelések korrekciójával kell kiszűrni.

11. A "16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása" soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

12. A "17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek" soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni.

13. A "19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele" soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

14. A "20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele" soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

15. A "21. Hitel és kölcsön felvétele" soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

16. A "22. Véglegesen kapott pénzeszköz" soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.

17. A "23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)" soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét a visszavásárlás üzleti évében. A korábbi üzleti években visszavásárolt és a tárgyévben bevont saját részvény, üzletrész könyv szerinti értékével a "10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása" sort kell negatív irányban korrigálni.

18. A "24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése" soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni.

19. A "25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése" soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.

20. A "26. Véglegesen átadott pénzeszközök" soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.

21. További korrekciós tételeket keletkeztető gazdasági események:

a) A forgóeszközök között elszámolt és a "3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás" sorban kiemelt értékvesztések, illetve azok visszaírása korrekciót idéznek elő a kapcsolódó forgóeszköz sorokon ellenkező előjellel. Azok a pénzmozgással nem járó további jelentős ráfordítások, amelyek kiemelésre kerültek ezen a soron, ugyancsak korrekciót idéznek elő a kapcsolódó cash flow sorokon.

b) Apportba adáskor a kivezetett forgóeszköz könyv szerinti értéke és a kapott részesedés értéke negatív előjellel a megfelelő mérlegsorok tartalmából kiszűrendő.

c) Apport behozatalkor kiszűrendő a forgóeszköz állományba vételi értéke, valamint a jegyzett tőke, tőketartalék növekedése negatív előjellel.

d) Befektetett eszközök átsorolása a forgóeszközök közé, illetve a forgóeszközök átsorolása a befektetett eszközök közé nem jár pénzmozgással, ezért ellenkező előjellel korrigálni kell a kapcsolódó cash flow sorokat a működés területén.

e) A saját előállítású befektetett eszközöket a befektetési cash flow-ban kell kimutatni olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi rendezettség megvalósult.

f) A pénzeszközök év végi devizás átértékelése nem minősül pénzmozgásnak, ezért annak hatását a cash flow-kimutatásban külön tételként, a "27. Devizás pénzeszközök átértékelése" sorban indokolt bemutatni.

g) A fordulónapi eredményhatású devizás tételek átértékelését a befektetett eszközöknél és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél ki kell szűrni. (Nem realizált árfolyamkülönbözetek a befektetési és a finanszírozási cash flow-ban nem mutathatók ki.)

h) A mérlegben bekerülési értékként figyelembe vett időarányos (ki nem fizetett) kamatok, biztosítási díjak a befektetési cash flow-ban nem szerepelhetnek, azt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben ki kell szűrni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash flow-kimutatást a jelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni a konszolidált éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása adatainak felhasználásával. A konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a cash flow-kimutatás azon sorainál kell figyelembe venni, amelyekben szereplő tételhez az összevont (konszolidált) beszámolóba tartoznak.

A 14-26. sorokban kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé.

Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén további korrekciós tételeket kell figyelembe venni a valós értéken történő értékelés eredményt érintő hatásainak kiszűrésére."