2020. évi CLXVIII. törvény

a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett a közvetlen balesetveszély lehetőségét is mérlegeli."

(2) A Kkt. 12. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Nincs helye figyelmeztetés alkalmazásának a (3a) és a (3e) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban."

(3) A Kkt. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben - felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót valamint a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltilthatja."

(4) A Kkt. 18. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásokban figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

(5) A Kkt. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhunyt,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti."

(6) A Kkt. 20. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés - az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel - az (1) bekezdés a)-d), f)-j), l), és n) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.

(1b) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás.

(1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m) és o) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban."

(7) A Kkt. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába."

(8) A Kkt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható."

(9) A Kkt. 22/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő ügycsoportba tartozó közigazgatási szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.

(5) A közlekedési hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a jóváhagyási jel használatát megtiltja, és az engedélyt visszavonja."

(10) A Kkt. 24/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a műszaki vizsgabiztos engedélyét felfüggeszti, vagy visszavonja és a nyilvántartásból törli.

(8) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (5a) bekezdésben szereplő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban."

(11) A Kkt. 27/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a menetíró szerelőműhelyt a tevékenység abbahagyására kötelezi, a műhelyengedélyt visszavonja."

(12) A Kkt. 29/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés a (1) bekezdés szerinti szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban nem alkalmazható."

2. § A Kkt. 19. § (10) bekezdésében az "engedély felfüggesztése, vagy" szövegrész helyébe az "eltiltás, az engedély" szöveg lép.

3. § Hatályát veszti a Kkt.

a) 18. § (12) bekezdése,

b) 48. § (3) bekezdés f) pontjában a "bírság kivetésének szabályait és a" szövegrész,

c) 48. § (3) bekezdés j) pontjában a "bírságolással összefüggő" szövegrész.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során]

"c) meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit."

(2) Az Flt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állami foglalkoztatási szerv e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértés esetén a magán-munkaközvetítőt a tevékenység végzésétől a döntés véglegessé válásától számított három év időtartamra eltilthatja."

(3) Az Flt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve szankciókat alkalmazni, így

a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,

b) más szervet intézkedés végett megkeresni,

c) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy

d) közigazgatási bírságot kiszabni."

(4) Az Flt. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56/A. § (1) Közigazgatási bírságot köteles fizetni

a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben - ide nem értve a 8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a 36. § (1) bekezdését -, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,

b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2) A közigazgatási bírság összege 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közigazgatási bírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

5. § Az Flt.

a) 41/A. § (10) bekezdés d) pontjában a "rendbírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg,

b) 58. § (11) bekezdésében az "a rendbírság" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható közigazgatási bírság" szöveg

lép.

3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

6. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv

a) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívhatja a felelős személyt a kötelezettség teljesítésére;

b) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;

c) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.

(2) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltató szervezeti egysége, szakrendelése, osztálya, összevont osztálya, mátrix osztálya működését - legfeljebb a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre - felfüggeszti.

(3) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabálysértés vagy szakmai szabályszegés jellegének, súlyának, az egészségügyi ellátásra nézve okozott sérelem nagyságának figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

a) a szolgáltató progresszivitási szintjét visszaminősíti;

b) ha az egészségügyi szolgáltató a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított kötelezettséget a megadott határidőre nem teljesítette, az egészségügyi államigazgatási szerv újabb határidő tűzése mellett (ismételten) egészségügyi bírságot szab ki, egyidejűleg rendelkezhet az egészségügyi szolgáltató adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyének visszavonásáról;

c) ha az egészségügyi szolgáltató határidőre sem teljesíti a (2) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeket, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;

d) ha az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;

e) ha az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;

f) ha a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja."

7. § Az Ehi. 11. § (2) bekezdésében az "elrendeli" szövegrész helyébe a "figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg elrendeli" szöveg lép.

8. § Hatályát veszti az Ehi. 13/A. § (6) bekezdése.

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezővel, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezetek vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti közigazgatási bírságot szabhat ki."

(2) Az Szjtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, közigazgatási szankció alkalmazása mellett kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését."

(3) Az Szjtv. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása engedély nélküli szerencsejáték-szervezés esetén. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tényállás összes körülményére figyelemmel a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott bírság alsó mértékénél alacsonyabb összegű közigazgatási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről is dönthet."

10. § Az Szjtv.

a) 2. § (7a) bekezdésében, 36/H. § (3) bekezdésében és 37. § 30. pont c) alpontjában a "bírsággal" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírsággal" szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésében, 12. § (2), (3), (6) és (7) bekezdésében és 36/H. § (3) bekezdésében a "bírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg,

c) 2. § (7a) bekezdésében, 12. § (5)-(6) bekezdésében és 36/M. § (4) bekezdésében a "bírságot" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírságot" szöveg,

d) 12. § (7) bekezdésében az "intézkedés" szövegrész helyébe az "intézkedés vagy közigazgatási szankció" szöveg,

e) 13. § (3) bekezdésében az "intézkedéseket" szövegrész helyébe az "intézkedéseket, valamint közigazgatási szankciókat" szöveg

lép.

5. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

11. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény VI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"VI. FEJEZET

PIACFELÜGYELET ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

12. § (1) A mérésügyi szerv a mérésügyi piacfelügyeleti jogkörében eljárva

a) a hitelesítési engedélyezési eljárásával biztosítja, hogy ne kerüljenek forgalomba,

b) más piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve elősegíti, hogy ne maradjanak a forgalomban

a fogyasztók jogi érdekeit sértő vagy veszélyeztető, kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök.

(2) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv a felelős személyt figyelmeztetés szankcióval sújtja vagy intézkedésként

a) a felügyeleti szervet vagy a felelős személyeket tájékoztatja a hiányosságokról és felelősségre vonást kezdeményez,

b) a hitelesítést érvényteleníti és a mérőeszköz használatát megtiltja,

c) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedélyt visszavonja,

d) dönt a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,

e) szabálysértési vagy büntető eljárást kezdeményez a felelős személy ellen."

6. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

12. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 27/C. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható."

(2) A Csődtv. 66. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) A (6) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható."

13. § Hatályát veszti a Csődtv. 66. § (6) bekezdésében az "A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét." szövegrész.

7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. §-a a következő (2l) bekezdéssel egészül ki:

"(2l) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadást a (2h) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó szabályok megszegése esetén a (2h) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben figyelmeztetés alkalmazása nélkül vonja vissza."

15. § (1) Az Szt. 92/K. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4d) A működést engedélyező szervnek a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható."

(2) Az Szt. 92/K. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:

"(4e) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható."

(3) Az Szt. 92/K. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha bejegyzés hiányában nyújtanak szociális szolgáltatást, a működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szab ki, és

a) felszólítja a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a szociális szolgáltatás eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,

b) bentlakásos intézményi ellátás esetén az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személlyel, szervezettel hatósági szerződést köthet,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(12) Ha a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet - a (11) bekezdés a) pontja szerinti - határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(13) A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatás megszüntetése esetén az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv - az ellátatlanul maradó rászoruló személyek további ellátása érdekében - a bejegyzés hiányában működő szolgáltatás helyszínéül szolgáló ingatlanba beléphet, az ott ellátott személyek ellátásával kapcsolatos dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet, és az ellátottakkal személyes kapcsolatot létesíthet a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében."

16. § Az Szt. 92/M. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fenntartóra kiszabott bírság összegét - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell megállapítani."

17. § Hatályát veszti az Szt. 92/L. § (4) bekezdése.

8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) "Bírság, intézkedések és biztosítékok" alcíme a következő 41/B-41/D. §-sal egészül ki:

"41/B. § (1) A 41. § (1) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (10) bekezdésében meghatározott jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(2) A bányafelügyelet nem alkalmazhat közigazgatási szankciót, ha

a) a jogsértő magatartásnak a bányafelügyelet tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az elkövetéstől számított

ba) a 41/A. § (1) bekezdés d) pontja esetében tíz év,

bb) egyéb esetben öt év

eltelt.

(3) A tevékenységtől történő eltiltás hatálya a 41. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott esetekben a döntés véglegessé válásától számított 6 hónapnál hosszabb időre nem szólhat.

41/C. § (1) A bányafelügyelet a robbantásvezetőt, a robbantómestert kétéves időtartamra eltiltja a tevékenység gyakorlásától, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz.

(2) Az eltiltást követően a robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélye szerinti tevékenységet akkor folytathatja, ha a robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély meghosszabbítására előírt tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett.

41/D. § Ha a robbanóanyag-gyártó létesítmény, -építmény, -épület, -műtárgy, -tűzszakasz, -helyiség, -szabadtér biztonsági felülvizsgálata során az ellenőrző szerv a létesítmény nem kielégítő biztonságát állapítja meg, a munkavédelmi hatóság a létesítmény vagy annak egyes részei üzemeltetését - a kielégítő biztonság ismételt megvalósításáig - felfüggeszti."

19. § A Bt. 41. § (1) bekezdésében az "eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére." szövegrész helyébe az "a jogsértő magatartás abbahagyására, valamint a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezi." szöveg lép.

20. § Hatályát veszti a Bt. 41/A. § (1b) bekezdése.

9. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

21. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli

a) a megsértett jogszabályi előírások számát,

b) a veszélyeztetés várható következményeit,

c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,

d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,

e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint

f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit."

(2) Az Mvt. 82/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés esetén a munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja."

22. § (1) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza)

"b) a jogsértést megállapító határozat

ba) keltét,

bb) számát, valamint

bc) véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját;"

(2) Az Mvt. 83/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a (2) bekezdés a) pontjában, és b) pont bb) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

23. § Az Mvt. 82/D. § (2) bekezdésében a "kiszabott bírság" szövegrész helyébe a "kiszabott közigazgatási bírság" szöveg lép.

10. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

24. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) "Környezetvédelmi bírság" alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:

"107/A. § A vízvédelmi hatósági hatáskörben kiszabott bírság helyett figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció nem alkalmazható."

(2) A Kt. a 107/A. §-t követően a következő alcímmel és 107/B. §-sal egészül ki:

"Eltiltás

107/B. § Környezetvédelmi hatósági ügyekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott eltiltásként a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása, a határozat szankciós visszavonása, valamint a nyilvántartásból való törlés a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el."

11. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

25. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegések miatt - a vízgazdálkodási adatszolgáltatási vagy nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegésének kivételével - közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható."

12. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

26. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő (2o) bekezdéssel egészül ki:

"(2o) A katonai légügyi hatóság eljárásában a tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított 365 napra szólhat. A katonai légügyi hatóság intézkedhet továbbá a tevékenység végzésének feltételhez kötéséről."

(2) Az Lt. 66/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A bírság összegét - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően - a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel kell meghatározni."

(3) Az Lt. 66/A. §-a a következő (4)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés a), c), d), e), valamint g) pontjában meghatározott közigazgatási szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban.

(4a) A légiközlekedési hatóság az engedélyben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése esetén jogosult az engedély visszavonására vagy felfüggesztésére.

(4b) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban a tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított három évre szólhat."

27. § Hatályát veszti az Lt. 66/A. § (1) bekezdésében az "- a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -" szövegrész.

13. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

28. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 9/B. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

"h) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;"

(2) A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:

a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:)

"aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,"

14. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

29. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:

a) tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő,

b) tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő,

c) kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárvatartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül,

d) épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése,

e) szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása,

f) a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása,

g) tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével),

h) jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása,

i) ha az üzemeltető - aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva - megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a tűzvédelemről ott, ahol ezt jogszabály előírja."

15. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

30. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 78. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok hatálya alá tartozó, jogellenes cselekménnyel érintett természeti érték - a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint - visszatartható, lefoglalható, zár alá vehető vagy elkobozható."

(2) A Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki tevékenységével vagy mulasztásával)

"e) természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy - a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött - más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végez,"

(természetvédelmi bírságot köteles fizetni.)

(3) A Tvt. 80. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása, ha

a) védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy védett természeti érték, barlang vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedének károsítása, veszélyeztetése, elpusztítása következett be,

b) a tevékenység vagy a mulasztás által okozott körülmény védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetve élettevékenységét jelentős mértékben zavarja,

c) a természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy - a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy a természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött - más hatósági engedély-köteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően végezték, továbbá ha a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül, vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végezték, vagy

d) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok előírásainak megszegésére kerül sor.

(5b) A természetvédelmi hatóság, valamint a természetvédelmi őr a természetvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult."

(4) A Tvt. 80/A. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértés esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.

(6) A 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság jogosult az inváziós bírság helyszíni bírságként történő kiszabására.

(7) Az inváziós bírsággal kapcsolatos elévülésre a 80. § (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni."

31. § A Tvt.

a) 37. § (3) bekezdésében és 44. § (3) bekezdésében a "folytatásától" szövegrész helyébe a "végzésétől" szöveg,

b) 78. § (4c) bekezdésében az "a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdése" szöveg,

c) 85. § (1) bekezdés 11. pontjában a "módját" szövegrész helyébe a "módját, valamint a bírság megfizetésének részletszabályait" szöveg

lép.

16. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

32. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 27. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében - a fenti cselekményekért, vagy mulasztásokért felelős földtulajdonos vagy vadászatra jogosult költségére határozatában)

"g) a vadászatra jogosultat a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység végzésétől eltiltja"

[az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása.]

(2) A Vtv. 27/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem biztosítja a nagyvadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, a vadászati hatóság a nagyvadtartót a tevékenységtől eltiltja, és a nagyvadtartó költségére a zárttéren tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el."

(3) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a figyelmeztetésben foglaltakat nem tartja be, a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat a trófeás vad hasznosításától eltiltja. A vadászati hatóság a tiltásban foglaltak megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki."

(4) A Vtv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A vadászati hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szankciókon kívül a hatósági vadászat elrendelése közigazgatási szankciót is alkalmazhatja, ha az elrendelésre a 80. § (4) bekezdésben foglaltak miatt kerül sor.

(2) A tevékenység végzésétől való eltiltás közigazgatási szankció alatt a trófeás vad hasznosításától való eltiltást is érteni kell.

(3) A tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb öt vadászati évre rendelhető el.

(4) Figyelmeztetés nem alkalmazható közigazgatási szankcióként a 83. § (1) bekezdésében, valamint a 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben."

(5) A Vtv. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) és i) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 74/A. § (4) bekezdése szerinti esetben legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d) az (1) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetekben legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.

(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható."

(6) A Vtv. 83. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a vadászatra jogosult:]

"f) a 74/A. § (2) bekezdésben meghatározott korlátozást megszegi;"

33. § A Vtv.

a) 9. § (5) és (8) bekezdésében, valamint 73. § (1) bekezdésében a "dámszarvas" szövegrész helyébe a "dámszarvas, szikaszarvas" szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében a "felszólítását" szövegrész helyébe a "figyelmeztetését" szöveg,

c) 27/A. § (2) bekezdésében az "a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben," szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok" szöveg,

d) 27/C. § (1) bekezdésében a "vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó" szövegrész helyébe a "vadászterületnek a vadászható nagyvadfajok" szöveg,

e) 27/C. § (5) bekezdésében a "felszólítására" szövegrész helyébe a "figyelmeztetésére" szöveg,

f) 27/D. § (3) bekezdésében a "hatóság felszólítására" szövegrész helyébe a "vadászati hatóság figyelmeztetésére" szöveg,

g) 27/F. § (1) bekezdésében az "a 27/A. § (2) bekezdésben felsorolt" szövegrész helyébe az "a vadászható" szöveg,

h) 27/F. § (4) bekezdés a) pontjában a "felszólítását" szövegrész helyébe a "figyelmeztetését" szöveg,

i) 35. § (3) bekezdésében a "határozatában felhívja" szövegrész helyébe a "figyelmezteti" szöveg,

j) 52. § (2) bekezdésében a "felhívására" szövegrész helyébe a "figyelmeztetésére" szöveg, a "vadászatot felfüggeszti" szövegrész helyébe a "vadászatra jogosultat a vadászati tevékenység végzésétől eltiltja" szöveg,

k) 71. § (1) bekezdés 6. pontjában a "gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, őzre, valamint - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a vaddisznóra történő vadászat esetén" szövegrész helyébe a "nagyvadfajok vadászata során - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval folytatott vaddisznó vadászat kivételével -" szöveg,

l) 71. § (1) bekezdés 25. pontjában a "dámszarvasra" szövegrész helyébe a "dámszarvasra, szikaszarvasra" szöveg,

m) 83. § (4) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "felhívására" szövegrész helyébe a "figyelmeztetésére" szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti a Vtv. 83. § (5) bekezdése.

17. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

35. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Figyelmeztetés

a) az (1) bekezdés k) pontja szerinti közigazgatási bírság,

b) a 6/A. § (1) bekezdés szerinti munkaügyi bírság, valamint

c) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti befizetésre kötelezés

esetén nem alkalmazható."

(2) A Met. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 Ft.

(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság legmagasabb összege ötmillió forintig terjedhet."

(3) A Met. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál mérlegelési szempontként figyelembe kell venni

a) a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések számát, valamint

b) annak tényét, ha a munkaügyi hatóság a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértést tárt fel."

(4) A Met. 7/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1) bekezdés szerinti befizetésre kötelezte, vagy a 7/B. §, valamint a 8/D. § (7) és (8) bekezdése szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmazott, ugyanezen jogszabálysértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki."

(5) A Met. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák]

"a) a jogsértés tényét megállapító

aa) végleges határozat számát és

ab) a határozat véglegessé válásának időpontját."

(6) A Met. 8. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok és az (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

36. § A Met.

a) 6. § (1) bekezdésében az "a következő intézkedéseket alkalmazhatja" szövegrész helyébe az "a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja" szöveg,

b) 6/A. § (1) bekezdésében a "Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető" szövegrész helyébe az "A munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot szab ki" szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti a Met.

a) 6. § (3) bekezdése,

b) 6. § (7) bekezdésében a " , vagy a figyelmeztetést" szövegrész.

18. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

38. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott jogsértések esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt."

19. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

39. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó hatósági eljárások során megállapított jogszabálysértések esetén nem alkalmazható figyelmeztetés, ha

a) a jogsértés rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár bekövetkezéséhez vezethet,

b) a jogszabályban foglalt követelmények oly módon sérülnek, hogy ennek következtében ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció jöhet létre,

c) a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelmények nem teljesülnek, vagy

d) a jogszabálysértés következményeinek helyreállítására nincs lehetőség."

20. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

40. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 98. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A működést engedélyező szervnek a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható."

41. § A Gyvt. "Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése" alcíme a következő 98/A. és 98/B. §-sal egészül ki:

"98/A. § (1) Ha bejegyzés hiányában végeznek gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, a működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki, és

a) felszólítja a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,

b) az a) pontban nem említett esetben kötelezi a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére.

(2) Ha a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére.

98/B. § Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást vagy annak e törvényben meghatározott feladatait nem az állami fenntartó által létrehozott intézmény végzi, a működést engedélyező szerv a jogosulatlanul végzett tevékenység miatt kötelezi a szolgáltató tevékenységet végző, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére."

42. § A Gyvt. 100/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fenntartóra kiszabott bírság összegét - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt várható hatására tekintettel kell megállapítani."

43. § Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (2a) bekezdése.

21. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

44. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki."

(2) Az Étv. 46. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket.

Ennek keretében)

"e) az ellenőrzés alapján saját hatáskörben közigazgatási szankciót állapít meg, ennek keretében

ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz,

eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki."

(3) Az Étv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés

a) építésügyi hatósági eljárásban, valamint

b) az építésfelügyeleti hatósági eljárásban az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén

nem alkalmazható."

45. § Az Étv.

a) 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "megszüntetését elrendeli" szövegrész helyébe a "megszüntetésére kötelez" szöveg,

b) 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "bontást" szövegrész helyébe az "intézkedésként bontást" szöveg,

c) 46. § (4) bekezdés a) pontjában az "a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

d) 47. § (2) bekezdésében a "hatóságnak" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg, az "el kell rendelnie" szövegrész helyébe a "kötelezésként elrendeli" szöveg,

e) 48/A. § (2) bekezdésében a "hatóság elrendeli" szövegrész helyébe a "hatóság kötelezésként elrendeli" szöveg,

f) 49. § (5) bekezdésében az "építésügyi bírságot nem szab ki" szövegrész helyébe a "közigazgatási szankciót nem alkalmaz" szöveg,

g) 52. § (1) bekezdésében az "a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:" szövegrész helyébe az "a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:" szöveg,

h) 52. § (1) bekezdés e) pontjában az "a névjegyzéket" szövegrész helyébe az "intézkedésként a névjegyzéket" szöveg,

i) 58. § (3) bekezdésében az "eljárások" szövegrész helyébe az "eljárásokban, valamint az arra tekintettel indult kamarai eljárásokban hozott döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések" szöveg

lép.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

46. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) Aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, vagy a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1 000 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A mulasztási bírságot az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetésnek helye nincs."

23. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

47. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a keresőképtelenség felülvizsgálata során az egészségügyi dokumentációban hiányosságot észlel, adminisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy szakmai hiányosság miatt közigazgatási bírságot szab ki."

(2) Az Ebtv. 80. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki mulasztási bírság, ha a bejelentési kötelezettségre előírt határidő lejártától számított öt év eltelt."

24. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

48. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kormány által határozatban jóváhagyott E-ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése során az adatfeldolgozási feladatokat a rendszerfejlesztéshez szükséges mértékben az a nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet is elláthatja, amely a rendszerfejlesztést végzi."

(2) Az Inytv. 32. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha)

"c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti, vagy"

(3) Az Inytv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. Amennyiben a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgálhat az adós közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozata is, feltéve, hogy az tartalmazza a zálogtárgyat, a biztosított követelést és a bejegyzett jogosult bejegyzési engedélyét."

(4) Az Inytv. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a (3) bekezdésben foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül az új kérelmet a megfelelő formanyomtatványon nyújtották be."

(5) Az Inytv. 64. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott bírósági végzés ellen külön fellebbezésnek van helye."

(6) Az Inytv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tulajdoni lapról kiállított papíralapú másolat csak hiteles másolatként szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható."

(7) Az Inytv. "Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból" alcíme a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § Tulajdonilap-másolatnak az érte fizetendő igazgatási szolgáltatási díjösszegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye."

(8) Az Inytv. 94. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal során az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartását egybeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. Ha az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem vagy nem megfelelően tartalmazza az általa közhitelesen nyilvántartott adatokat, az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. Az ingatlan művelési ágát érintő változás esetén a megkereső szerv az ingatlannyilvántartási eljárást megelőzően gondoskodik a földminősítési eljárás lefolytatásának kezdeményezéséről."

(9) Az Inytv. 94. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Az ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt a (11) bekezdés szerinti határidőn belül az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervnél indítványozhatja. A szerv a kezdeményezést 15 napon belül megvizsgálja, és ha az alapos, a (12) bekezdésben foglaltak szerint az ingatlanügyi hatóságnál hivatalból kezdeményezi az összhangba hozatalt."

49. § Az Inytv.

a) 30. § (2) bekezdésében a "végleges hatósági határozat" szövegrész helyébe a "jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat" szöveg,

b) 94. § (13) bekezdésében az "adatátadást" szövegrész helyébe a "megkeresést" szöveg,

c) 94. § (15) bekezdésében az "az információátadás" szövegrész helyébe az "a megkeresés" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti az Inytv.

a) 25. § (4) bekezdése,

b) 56. § (2) bekezdése,

c) 56. § (4) bekezdésében az " , és a jogorvoslati kérelmet új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni," szövegrész.

25. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

51. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

"e) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerinti dolgot jogosult elkobozni, és azt a jogsértést elkövető vállalkozás költségére megsemmisíteni,"

(2) Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha

a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító véglegessé vált határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon a telephelyen - ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,

b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti, vagy

c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét."

(3) Az Fgytv. 47/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

52. § Hatályát veszti az Fgytv. 46. § (6)-(6c) bekezdése.

26. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

53. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság a 21/D. § (4) bekezdésben, illetve e §-ban foglaltakon túl az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja a jogsértővel szemben:

a) az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét megtilthatja;

b) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező, termesztési tilalom vagy védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék forgalomból való kivonását, megsemmisítését;

c) az engedéllyel nem rendelkező, termesztési tilalom vagy védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezetből álló vagy ezt tartalmazó növényállomány vonatkozásában termelési, betakarítási tilalmat rendelhet el;

d) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított állat leölését."

(2) A Gtv. 22. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt."

54. § A Gtv.

a) IV. Fejezet címében az "INTÉZKEDÉSEK" szövegrész helyébe a "JOGKÖVETKEZMÉNYEK" szöveg,

b) 22. § (4) bekezdésében az "intézkedésről" szövegrész helyébe a "jogkövetkezményről" szöveg,

c) 25. § (1) bekezdésében az "az intézkedésről" szövegrész helyébe az "az alkalmazott jogkövetkezményről" szöveg,

d) 25. § (1) bekezdésében az "az intézkedés megtétele" szövegrész helyébe az "a jogkövetkezmény alkalmazása" szöveg,

e) 25. § (2) bekezdésében a "meghatározott intézkedés" szövegrész helyébe a "meghatározott jogkövetkezmény" szöveg,

f) 25. § (2) bekezdésében az "az intézkedésről" szövegrész helyébe az "a jogkövetkezmény alkalmazásáról" szöveg,

g) 25. § (2) és (3) bekezdésében az "az intézkedés" szövegrész helyébe az "a jogkövetkezmény" szöveg,

h) 29. § (1) bekezdésében az "intézkedések megtétele" szövegrész helyébe az "intézkedések megtétele, illetve szankciók alkalmazása" szöveg

lép.

27. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

55. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) VIII. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"VIII. FEJEZET

AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ EBNYILVÁNTARTÁS, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS"

(2) Az Ávtv. a 42/C. §-t követően a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:

"VIII/A. Fejezet

INTÉZKEDÉSEK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK

42/D. § (1) A közigazgatási szankció kiszabása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az állatvédelmi hatóság

a) az ebtartót az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

b) az ebtartót az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

c) az ebtartót az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,

d) elrendelheti az eb ivartalanítását,

e) az ebet veszélyesnek minősítheti,

f) elrendelheti az eb életének kioltását a 24/C. § szerinti esetekben,

g) működési engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,

h) létesítményt vagy annak egy részét bezárathatja,

i) tartási engedélyt visszavonhatja,

j) az állatjóléti felelőst új képzés elvégzésére kötelezheti.

(2) Ha az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálata során az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel élhet.

(3) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazása esetén,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekkel összefüggésben.

42/E. § (1) Az állatvédelmi hatóság, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve a vadon élő állat-és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, továbbá veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság az állattartást legfeljebb egy évig megtilthatja.

(2) Ha az állattartó a madarak kötelező zárt gyűrűs jelölésére vonatkozó rendelkezéseket megsérti, a természetvédelmi hatóság a madarat elkobozza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szankció mellett a hatóság

a) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti,

b) az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állatok védelme érdekében."

(3) Az Ávtv. 43. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állatvédelmi bírság alapösszege - az (1b) bekezdés kivételével - tizenötezer forint.

(1b) Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat."

(4) Az Ávtv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult."

56. § Hatályát veszti az Ávtv. 43. § (3) bekezdése.

28. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

57. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kormány rendeletében meghatározott egyes,

a) a vezetői engedéllyel,

b) a vezetési jogosultsággal,

c) a törzskönyvvel, a forgalmi engedéllyel, az igazolólappal, az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel,

d) a jármű fogalomból történő kivonásával,

e) az állandó rendszámtáblával, az ideiglenes rendszámtáblával,

f) a forgalomban részvétel felfüggesztésével,

g) a parkolási igazolvánnyal

összefüggő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott jogkövetkezményeket nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható."

29. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

58. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt követelmények megsértése esetén, valamint az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően - az emberi egészség, a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére tekintettel kell meghatározni."

30. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

59. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hajózási hatóság - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően - a hajózási bírság összegének megállapítása során mérlegeli:

a) a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

b) a jogsértő vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait,

c) a jogsértő magatartás felróhatóságát,

d) a jogsértő magatartás emberi élet és testi épséget veszélyeztető jellegét."

(2) A Vkt. 60. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható

a) a víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,

b) a hajózási tevékenység végzésére,

c) a belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,

d) az úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére,

e) az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére

vonatkozó rendelkezések megsértésekor."

(3) A Vkt. 60/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés szerinti szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban nem alkalmazható, ha a jogsértés nagyon súlyos vagy rendkívül súlyos fokúnak minősül.

(5) A jogsértés rendkívül súlyos fokúnak minősül, amennyiben az haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek.

(6) A jogsértés nagyon súlyos fokúnak minősül, ha az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés - ha lehetséges és célszerű - az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor."

(4) Hatályát veszti a Vkt.

a) 60. § (2) és (5) bekezdése,

b) 60/B. §-a.

31. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

60. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható."

(2) A Kötv. 82. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a)-c) és e)-h) pontjában meghatározott szabályszegések miatt közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(1b) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásától történő eltiltás időtartama - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltaktól eltérően - a döntés véglegessé válásától számított 5 évnél hosszabb időre nem szólhat."

(3) A Kötv. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok mellett a hatóság figyelembe veszi a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét is."

61. § A Kötv. 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "folytatásától eltiltani" szövegrész helyébe az "abbahagyására kötelezni" szöveg lép.

32. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

62. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 16/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett jogkövetkezményként

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c) a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel, vagy

d) felhívhatja a 2. § l) pont la) alpont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja.

(2) A Hatóság eljárása során ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. A bírság ismételt jogsértés esetén többször kiszabható."

(2) Az Ekertv. 16/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az e törvény szerinti kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható."

33. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

63. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható."

64. § A Kvtv.

a) 20. § (3) bekezdésében a "figyelmezteti" szövegrész helyébe a "kötelezi" szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében a "figyelmeztetés" szövegrész helyébe a "kötelezés" szöveg

lép.

34. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

65. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) "Szankciók" alcíme helyébe a következő alcím lép, valamint a 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Jogkövetkezmények

27. § (1) Az eljáró növénytermesztési hatóság e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, minőségvédelmi bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet.

(2) Az eljáró növénytermesztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint más célra fel nem használható növényi szaporítóanyag megsemmisítését rendelheti el az előállító költségére.

(3) Az eljáró növénytermesztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) jogsértő állapot megszüntetésére kötelezés;

b) a jogsértést megállapító véglegessé vált határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 180 nap időtartamra;

c) e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet alapján kiadott engedély visszavonása;

d) a jogosulatlanul előállított, illetve a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő szaporítóanyag zár alá vételének elrendelése, a hatóság által kijelölt helyen legfeljebb 180 nap időtartamra;

e) szigorított vetőmag-minősítés elrendelése.

(4) A növénytermesztési hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott növényi szaporítóanyag nem felel meg az előírt követelményeknek."

(2) A Vetőmagtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A minőségvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint.

(2) Több jogszabálysértés egy eljárásban történő elbírálása esetén a bírság megállapításakor a súlyosabb jogszabálysértés alapján kiszabható összeget kell alapul venni.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(4) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) Ha a jogi személyre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel."

35. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

66. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet - a 38. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívás mellett - nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti."

(2) Az Eht. 49. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított öt év eltelt."

(3) Az Eht. 47. § (8) bekezdésében és 49. § (4) bekezdésében a "szabhat ki" szövegrész helyébe a "szab ki" szöveg lép.

36. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

67. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg lép.

37. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

68. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 61. § (8) bekezdésében az "eljárási" szövegrész helyébe a "közigazgatási" szöveg lép.

69. § Hatályát veszti az Stv. 68. § (11) bekezdésében a "kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű" szövegrész.

38. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19/G. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: "(7a) A (7) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható."

71. § Az Mktv.

a) 19/A. § (9) bekezdésében az "Az (7)" szövegrész helyébe az "A (7)" szöveg, valamint a "bírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg,

b) 19/G. § (7) bekezdésében, valamint a 19/H. § (8) bekezdés c) és d) pontjában a "bírságot" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírságot" szöveg,

c) 19/H. § (5) bekezdésében a "felhívás" szövegrészek helyébe a "figyelmeztetés" szöveg,

d) 19/H. § (8) bekezdés a) pontjában a "bírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg,

e) 19/H. § (11) bekezdésében a "bírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg, valamint a "bírságot" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírságot" szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti az Mktv.

a) 19/G. § (7) bekezdésében az "- a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve -" szöveg,

b) 19/H. § (2)-(4) bekezdése,

c) 19/H. § (7) bekezdésében az "a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és" szövegrész,

d) 25/B. § (3) bekezdésében az "a 19/H. § (3) bekezdése szerinti" szövegrész.

39. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

73. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró a borszőlőültetvény tulajdonosát figyelmeztetésben részesíti és felszólítja a borszőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére. A figyelmeztetés alapján a tulajdonosnak harminc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Az ültetvény tulajdonosa a nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést."

74. § A Bortv.

a) 8. § (2) bekezdésében a "felszólítja" szövegrész helyébe a "kötelezi" szöveg,

b) 13. § (4) bekezdésében a "felszólítást" szövegrész helyébe a "figyelmeztetést" szöveg

lép.

40. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

75. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Bírság kiszabása esetén a Hatóság - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl - mérlegeli a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységet."

41. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

76. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 20. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv közigazgatási bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(5) A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén a bírság összegét a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 10. § (1) bekezdése szerinti körülményekre, illetve a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság összege százezer forinttól ötszáz millió forintig terjedhet. A Szankció tv. 10. § (1) bekezdés g) pontja szerinti körülmény e törvény alkalmazásában a jogsértést elkövető javára kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az elkövetett jogsértés a betegek biztonságát vagy az ellátási érdeket nem érintette."

(2) A Gytv. 20. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt hatáskörébe tartozó ügyekben nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 2 év eltelt, vagy

b) az elkövetéstől számított öt év eltelt."

77. § A Gytv. 20/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv számlájára kell befizetni."

78. § A Gytv. 20. § (3) bekezdés d) pontjában a "határidővel felhívhatja az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére," szövegrész helyébe az "a figyelmeztetést tartalmazó döntésében, megfelelő határidő megállapításával felhívhatja az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére," szöveg lép.

42. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

79. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén - jogszabályban foglaltak szerint -a kereskedelmi hatóság

a) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

aa) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,

ab) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,

ac) a közterületi értékesítés szabályainak megszegése kivételével közigazgatási bírságot szab ki,

ad) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,

b) a (4a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket hozhatja, vagy

c) jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat."

(2) A Kertv. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kereskedelmi hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) ha a kereskedő tevékenysége jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében

aa) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséig az üzlet kötelező éjszakai zárvatartását rendeli el,

ab) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,

ac) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,

b) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését."

(3) A Kertv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontja, valamint b) és c) pontja alapján hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek."

43. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

80. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 79/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában)

"b) a jogsértés megtörténtének megállapítása mellett, a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint bírságot szabhat ki, és

ba) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére,

bb) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,

bc) módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,

bd) a 79/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjképzési Módszertan módosítását, és a módosított Díjképzési Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

be) a 79/B. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

bf) a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására."

(2) A Vatv. 81. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) Az e § szerinti közigazgatási bírság ismételten is kiszabható."

(3) A Vatv. 81/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás."

(4) A Vatv.

a) 79/D. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) pontjában" szöveg,

b) 81. § (2) bekezdésében a "felfüggesztését rendeli el" szövegrész helyébe a "felfüggesztését vagy a vasúti társaság tevékenység végzésétől történő eltiltását rendeli el, valamint bírságot szab ki" szöveg,

c) 84/I. § (1) bekezdés a) pontjában a "felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás" szövegrész helyébe a "megtiltása" szöveg,

d) 84/I. § (1) bekezdés c) pontjában a "felfüggesztése, megtiltása" szövegrész helyébe a "megtiltása" szöveg,

e) 84/L. § (5) bekezdésében a "vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el" szövegrész helyébe a "rendeli el vagy a személyzetet a munkavégzésétől eltiltja, továbbá bírságot szab ki" szöveg

lép.

44. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

81. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 20/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi:

a) a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,

b) a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,

c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

d) a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét."

(2) A Kbvt. 20/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti közigazgatási szabályszegés miatt nem alkalmazható."

45. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

82. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait,"

46. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

83. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes körülményeire - így különösen a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 10. § (1) bekezdése szerinti körülményekre, valamint a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, illetve a betegellátási érdekre - tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható. A Szankció tv. 10. § (1) bekezdés g) pontja szerinti körülmény e törvény alkalmazásában a jogsértést elkövető javára kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az elkövetett jogsértés a betegek biztonságát vagy az ellátási érdeket nem érintette."

84. § (1) A Gyftv. 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár ellenőrzése során megállapítja, hogy egyes személyi, tárgyi feltételek átmenetileg hiányoznak, a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a gyógyszertár működtetőjét a hiányosságok pótlására."

(2) A Gyftv. 53/A. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az (5) bekezdésben foglaltaknak nincs helye - így különösen akkor, ha a személyi és tárgyi feltételek hiánya a betegek biztonságát, illetve ellátási érdeket közvetlenül sért vagy veszélyeztet -, az egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működését legfeljebb a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre felfüggeszti.

(5b) Ha a gyógyszertár működtetője az előírt határidőn belül a hiányt nem pótolta az egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonja."

(3) A Gyftv. 53/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a gyógyszertár áthelyezése, átépítése vagy vis maior helyzet következtében a gyógyszertár működtetése átmenetileg ellehetetlenül, a működtető írásbeli kérelme alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működtetésének felfüggesztését engedélyezi legfeljebb 1 év időtartamra. A felfüggesztés kezdőnapját az egészségügyi államigazgatási szerv kérelemre visszamenőleges hatállyal, legkorábban a bejelentés napjával állapítja meg. A gyógyszertár működési engedélye a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonásra kerül, ha a felfüggesztő döntésben megjelölt 1 éves határidőn belül a működtető a gyógyszertár a működését nem kezdi meg."

85. § (1) A Gyftv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a lehet."

(2) A Gyftv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (3) bekezdés d) pontja szerinti eltiltás kilencven napnál hosszabb időre nem szólhat."

86. § A Gyftv. a következő 80. §-sal egészül ki:

"80. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt hatáskörében nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 2 év eltelt, vagy

b) az elkövetéstől számított öt év eltelt."

87. § A Gyftv. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az "a jogsértést elkövetőt határidővel felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére" szövegrész helyébe az "a jogsértést elkövetőt figyelmeztetést tartalmazó döntésében, megfelelő határidő megállapításával felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére" szöveg lép.

47. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

88. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 5/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E § alapján kiszabott bírság összege meghaladhatja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott, a bírság összegére vonatkozó felső határt.

(5) E § alapján indult eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés szankció nem alkalmazható."

48. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

89. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezettel szemben, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság kiszabására irányuló eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye."

(2) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (1m) és (1n) bekezdéssel egészül ki:

"(1m) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a klímavédelemért felelős hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.

(1n) Ha a termék vagy berendezés az e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy az azokban foglalt tilalomba ütközik, a klímavédelemért felelős hatóság a jogosult a terméket vagy berendezést elkobozni, és annak megsemmisítését elrendelni. Az elkobzással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költség a jogsértés elkövetőjét terheli."

(3) Az Éhvt. 10/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A klímavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a klímavédelemért felelős hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi különösen a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességét."

(4) Az Éhvt. 10/H. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A klímavédelemért felelős hatóság - figyelemmel az eset összes körülményére, mérlegelve különösen a jogsértéssel érintett fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét - méltányosságból, a jogsértés tényének megállapítása mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról vagy annak mellőzéséről is dönthet.

(6a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve

a) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében rögzített, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tűzvédelmi berendezés szivárgásvizsgálatára vonatkozó követelmény nem vagy nem megfelelő teljesülése,

b) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti szivárgásészlelő rendszer beszerelési kötelezettség megszegése, illetve a már beszerelt szivárgásészlelő rendszerre vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása,

c) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (5) bekezdésében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti, telepítési tanúsítvány hiányában értékesített berendezések esetét kivéve, a telepítési tanúsítvánnyal kapcsolatos más kötelezettség megszegése

esetén."

90. § Hatályát veszti az Éhvt. 10/H. § (5) bekezdése.

49. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

91. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)

a) 96. § (1) bekezdés a) pontjában az "a jogkövetkezményekre való utalás mellett" szövegrész helyébe az "a jogkövetkezményekre való utalással - megfelelő határidő tűzésével -" szöveg,

b) 98. § (1) bekezdésében a "Hivatal mérlegeli" szövegrész helyébe a "Hivatal - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl - mérlegeli" szöveg,

c) 177/A. § (7) bekezdés c) pontjában az "azonnali hatállyal eltilthatja" szövegrész helyébe az "eltilthatja" szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti a Vet.

a) 96. § (2) bekezdésében az " , illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától" szövegrész,

b) 97. §-ában a " , vagy a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától" szövegrész,

c) 98. § (1) bekezdés b), c), d), valamint g) és h) pontja,

d) 135. § (3) bekezdése.

50. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

93. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény "A földvédelmi bírság" alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása

a) a 24. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott esetekben, ha az időszerű mezőgazdasági munkák már nem pótolhatóak;

b) a 24. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott esetben, ha az újrahasznosítás már megvalósult a mulasztásnak az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásának időpontjában;

c) a 24. § (1) bekezdés b) pont bb) és be) alpontjában, e) pont ea) alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben."

51. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

94. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 119. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti eltiltás 5 évnél hosszabb időtartamra nem szólhat."

95. § A Get.

a) 119. § (1) bekezdés d) pontjában az "azonnali hatállyal eltilthatja" szövegrész helyébe az "eltilthatja" szöveg,

b) 142. § (7) bekezdés c) pontjában az "azonnali hatállyal eltilthatja" szövegrész helyébe az "eltilthatja" szöveg

lép.

96. § Hatályát veszti a Get. 119. § (1) bekezdés c) pontja.

52. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

97. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén közigazgatási szankciót alkalmazhat, helyszíni bírságot szabhat ki, illetve intézkedést hozhat az eljárás alá vont jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel vagy természetes személlyel (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) szemben."

(2) Az Éltv. 57. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

"i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti, a megjelölés, elnevezés használatát megtilthatja;"

(3) Az Éltv. a következő 57/A. és 57/B. §-sal egészül ki:

"57/A. § Az 57. § v)-x) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásakor - kötelezés kivételével -figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs.

57/B. § Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése miatt megállapítja a jogsértés elkövetését, közigazgatási szankcióként elrendeli a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését."

(4) Az Éltv. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege)

"a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 20 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;"

(terjedhet.)

(5) Az Éltv. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára - tekintettel kell meghatározni."

(6) Az Éltv. 59. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Figyelmeztetés nem alkalmazható:

a) a 60. § (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott tényállások,

b) a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tényállások,

c) a 62. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tényállások,

d) a 63. § (1) bekezdés a) pont aa)-al) alpontjában meghatározott tényállások,

e) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés,

f) a 14/A. § (1) és (4) bekezdésének megsértése

esetén."

(7) Az Éltv. 59/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint."

98. § Az Éltv.

a) "Intézkedések" alcíme címében az "Intézkedések" szövegrész helyébe az "Intézkedések, szankciók" szöveg,

b) 57. §-ában az "intézkedéseket hozhatja" szövegrész helyébe a "jogkövetkezményeket alkalmazhatja" szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti az Éltv. 59. § (6) bekezdése.

53. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

100. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 90/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdése nem alkalmazható."

(2) Az Evt. XII. Fejezete az "Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység" alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az erdészeti hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

105/E. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a jogsértőt tevékenységétől eltilthatja, intézkedéseket hozhat, továbbá bírságot szabhat ki.

(2) Az erdészeti hatóság eltiltásként a tevékenység korlátozását vagy felfüggesztését továbbá az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás erdészeti szakirányítói névjegyzékből törlését, kiemelt besorolása törlését illetve újrabejegyzési tilalmát rendelheti el.

(3) Az erdészeti hatóság szankció kiszabása mellett kötelezheti a jogsértőt

a) erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettség adására,

b) a 106. § alapján elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére,

c) faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásban a 90/K. § (1) és 90/F. § (5) bekezdése szerinti intézkedés megtételére.

(4) Ha a jogsértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály szerint a cselekmény már nem jogsértő, vagy enyhébben bírálandó el, mint a jogsértés elkövetése idején hatályos jogszabály szerint, akkor az elbíráláskor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.

(5) Az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás tevékenység végzésétől történő eltiltása a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb egy évre szólhat.

105/F. § A jogkövetkezmény alkalmazásáról az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt:

a) a biológiai sokféleségben okozott kár, ideértve a károsodás elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek,

b) jogosulatlan fakitermelés esetén az ilyen módon kitermelt fa értéke,

c) a fakitermelés saját tulajdonú vagy gazdálkodású területen történt-e,

d) az Adattárral való összhang megléte, valamint

e) a szerkezetromlás, illetve a természetességi állapotban bekövetkezett romlás mértéke."

(3) Az Evt. a következő 109/A. §-sal egészül ki:

"109/A. § Az erdészeti szakszemélyzettel szemben, szakirányítói minőségében végzett tevékenysége szabályainak megszegéséért vagy mulasztásért a 108. § szerinti erdővédelmi bírság önálló kiszabásának helye nincs. Az erdészeti szakszemélyzettel szemben a szakirányítói tevékenység szabályainak megszegése vagy mulasztás miatt az erdészeti hatóság önálló jogkövetkezményeket alkalmaz."

(4) Az Evt. 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az erdészeti szakszemélyzettel vagy erdészeti szakirányító vállalkozással szemben, ha a szakmai szabályok súlyos megszegése miatt tevékenységtől történő eltiltásnak van helye."

(5) Az Evt. XII. fejezete a 111/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltás

111/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tevékenység végzésétől eltilthatja a tevékenység gyakorlóját, vagy megtilthatja az erdei haszonvételek gyakorlását, illetve az erdő igénybevételével, időleges igénybevételével járó, vagy az erdőben, szabad rendelkezésű erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen folyó bármilyen tevékenység végzését, ha a tevékenység

a) nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

b) károsítja vagy veszélyezteti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, vagy az erdei életközösséget, vagy jelentősen korlátozza az erdei haszonvételeket.

(2) Az eltiltás - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltaktól eltérően - a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra, vagy ennek hiányában legfeljebb három évre szólhat.

(3) Ha az erdészeti hatóság az eltiltás jogkövetkezményét több cselekmény elkövetése miatt több eljárásban alkalmazza, az eltiltás együttes időtartama - a 105/E. § (5) bekezdését kivéve - nem haladhatja meg összesen a három évet. Ha az erdészeti hatóság egy eljárásban bírál el több jogsértést, az eltiltásra a hatóság által megállapított tiltási időtartamok közül a leghosszabbat kell alkalmazni.

(4) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen található létesítmény teljes vagy részleges felszámolását rendelheti el, vagy a felszámolás elrendelését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezheti."

(6) Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)

"l) határozza meg az erdészeti hatóság által alkalmazható közigazgatási szankciók alkalmazásának részletes szabályait."

101. § Az Evt. 103. § (3) bekezdésében az "az eljárása során" szövegrész helyébe a "helyszíni intézkedésként" szöveg lép.

102. § Hatályát veszti az Evt.

a) 107. §-a,

b) 110. § (1) és (2) bekezdése,

c) 111. § (1) bekezdése.

54. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

103. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 6. § (7) bekezdése.

55. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

104. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) a 2. §-t követően a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

"2/A. A közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok

2/A. § E törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a figyelmeztetés alkalmazása kizárt."

(2) A Büat. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül alkalmazható.

(7) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértés elkövetésétől számított öt év eltelt."

56. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

105. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 185. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 9-11. §, a 20. § (1)-(3) bekezdés, a 21. § (1) és (2) bekezdés, a 22. § (5) és (6), valamint (8) bekezdés, a 64. § (1) és (2) bekezdés, továbbá az Smtv. 14. §, 16. §, 17. § és 19. § (2), (3) és (4a) bekezdés megsértésével kapcsolatos általános hatósági felügyeleti eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés szankció nem alkalmazható."

106. § (1) Az Mttv. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"186. § Ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal a jogsértés tényének megállapítása mellett figyelmezteti a jogsértőt és - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével - kötelezi a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, továbbá a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit."

(2) Az Mttv. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"187. § (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontokon túl - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, folyamatosságára, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal - a (2) és (8) bekezdés figyelembevételével - intézkedésként a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,

b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig,

c) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását:

ca) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,

cb) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig,

cc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig

terjedhet,

d) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést, miután a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követően nem tehető a nyilvánosság számára elérhetővé.

(4) A Médiatanács és a Hivatal közigazgatási szankcióként bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben. A bírság összege

a) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forint,

b) az a) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forint,

c) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forint,

d) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forint,

e) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forint,

f) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forint,

g) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forint,

h) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forint

lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20. és 21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.

(6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(7) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) és (4) bekezdésben, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)-c) pontban és (4) bekezdésben, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b) pontban és (4) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények alkalmazhatók.

(8) A (3) bekezdés d) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.

(9) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti.

(10) A 22. § (8) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított egy év eltelt."

107. § Az Mttv.

a) 42. § (10) bekezdésében a "(3) ba) vagy bb) pont" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés a) vagy b) pontja" szöveg,

b) 176. § (1) bekezdésében és 177. § (1) bekezdésében a "c)-d) pontja" szövegrész helyébe a "b)-c) pontja" szöveg,

c) 178. § (1) bekezdésében a "c) pont" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

d) 178/A. §-ában a "c) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

e) 179. § (4) bekezdésében a "b)-d) pontja" szövegrész helyébe a "b)-c) pontja és (4) bekezdése" szöveg,

f) 180. § (4) bekezdésében a "b)-c) pont" szövegrész helyébe a "b) pontja és (4) bekezdése" szöveg,

g) 189. § (1) bekezdésében az "e) pontban" szövegrész helyébe a "d) pontjában" szöveg,

h) 189. § (2) és (3) bekezdésében a "b)-d) pontban" szövegrész helyébe a "b)-c) pontjában és (4) bekezdésében" szöveg,

i) 189. § (4) bekezdésében a "b)-c) pontban" szövegrész helyébe a "b) pontjában és (4) bekezdésében" szöveg,

j) 189. § (9) bekezdésében a "(3) bekezdés bg) vagy bh) pontban" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés g) vagy h) pontjában" szöveg

lép.

57. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

108. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:

a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása,

b) üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása,

c) biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése,

d) a hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása,

e) veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása,

f) veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

g) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása,

h) belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása."

58. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

109. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében közigazgatási bírságot szab ki."

(2) Az Nkt. 79. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során a közigazgatási bírság összegének megállapításánál

a) a jogsértés súlyosságát,

b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény működésére gyakorolt hatását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,

d) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását és az arra irányuló szándékot, vizsgálja, amely során az a)-d) pont szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve veszi figyelembe."

110. § Az Nkt. 96. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) Amennyiben a kincstár megállapítja, hogy az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatását a fenntartó jogosulatlanul veszi igénybe, a figyelmeztetést tartalmazó döntésében határidő tűzésével felhívhatja a fenntartót a jogellenes állapot megszüntetésére.

(3d) A kincstár a támogatás folyósítását legfeljebb a jogellenes állapot megszüntetésére megadott határidőre felfüggeszti."

111. § Az Nkt.

a) 21. § (10) bekezdés c) pontjában és a 79. § (4) bekezdésében a "felügyeleti" szövegrész helyébe a "közigazgatási" szöveg,

b) 82. § (9) bekezdésében a "folytatásától" szövegrész helyébe a "végzésétől" szöveg, az "ellátásától" szövegrész helyébe a "végzésétől" szöveg

lép.

59. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

112. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezettnek fejlesztési célra, európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás, vagy ha a Kormány rendelete, egyedi határozata ekként rendelkezik, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezettnek fejlesztési célra, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra - így különösen értékpapírvásárlásra, kamatbevétel realizálására - még átmenetileg sem veheti azokat igénybe."

(2) Az Áht. 53/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A támogatási szerződés módosítása a fejezeti kezelésű előirányzat terhére, valamint a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére felhalmozási célra nyújtott, kiegészítő költségvetési támogatásból - kivéve a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásaiból - megvalósuló támogatott tevékenység eredeti céljának a megváltoztatására irányulhat, ha az eredeti és a módosított cél a támogató - ideértve a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével - feladatkörébe tartozó szakmai, ágazati feladatok megvalósítását szolgálja."

(3) Az Áht. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése miatt kiszabott eljárási bírságról szóló döntéssel szemben a keresetlevelet a közléstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani."

(4) Az Áht. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesítő személyt törli a nyilvántartásból, illetve a tevékenység gyakorlásától eltiltja. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.

(7a) A (7) bekezdés szerinti tevékenység végzésétől történő eltiltás - e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglaltak szerint - legfeljebb három évre szólhat.

(7b) Az a természetes személy, aki

a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,

b) a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeinek nem felel meg,

c) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült vagy

d) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alól nem mentesült, nem végezhet a (7) bekezdés szerinti tevékenységet."

(5) Az Áht. 79. § (4d) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4d) A (4c) bekezdés szerinti kedvezményezetteken kívül a kincstár fizetési számlát vezet erre irányuló megbízás alapján a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezett részére a központi költségvetési forrásból nyújtott, fejlesztési célra biztosított költségvetési támogatás fogadása érdekében."

(6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kincstár közigazgatási bírságot szab ki."

(7) Az Áht. 105/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása."

(8) Az Áht. 108. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A (3) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása."

(9) Az Áht. 111. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel megállapított 51. § (4) bekezdését azokra a támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, amelyek esetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény hatálybalépésig a támogatási szerződést megkötötték, vagy a támogatói okiratot kibocsátották, de a támogatási összeg kiutalása nem történt meg."

113. § Az Áht.

a) 68/A §-ában a "65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és (3)-(5) bekezdését" szövegrész helyébe a "65. § (1)-(5) bekezdését" szöveg,

b) 83/A. § (3) bekezdésében a "határozata" szövegrész helyébe a "döntése" szöveg,

c) 83/A. § (3) és (4) bekezdésében a "határozatában" szövegrész helyébe a "döntésében" szöveg,

d) 83/A. § (4) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti az Áht. 65. § (2) bekezdése.

60. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

115. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)

a) 66. § (2) bekezdésében a "tevékenységtől eltiltja" szövegrész helyébe a "tevékenységtől legfeljebb tíz évre eltiltja" szöveg,

b) 68. § (2) bekezdés e) pontjában a "felhívja" szövegrész helyébe az "a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja" szöveg

lép.

116. § Hatályát veszti az Nftv. 66. § (3) bekezdése.

61. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

117. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,)

"a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal tájékoztatja az ügyfelet a jogszabálysértés tényéről, és határidő tűzésével kötelezi annak megszüntetésére,"

(2) A Vksztv. 40-40/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"40. § (1) A Hivatal hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankciótv.) foglaltakon túlmenően az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja közigazgatási szabályszegés megállapítása esetén:

a) jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezés,

b) tevékenység elvégzésére, intézkedés megtételére kötelezés,

c) közérdekű tevékenység során okszerűen felmerült költségek megtérítésére kötelezés,

d) jogszerű víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazására kötelezés,

e) jogsértő víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazásából eredő többletbevétel visszatérítésére kötelezés,

f) a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása,

g) a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.

(2) Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - elrendelheti a tevékenységtől végzésétől történő eltiltást, továbbá a jogsértővel szemben a 40/B. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is.

40/A. § (1) A Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével.

(2) A víziközmű-felügyeleti bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(3) A víziközmű-felügyeleti bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

(4) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot nem alkalmaz.

40/B. § (1) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha

a) az ellátásért felelős

aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,

ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,

ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja;

b) a víziközmű-szolgáltató

ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,

bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,

bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;

be) megszegi az e törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal határozataiban foglalt, víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó előírásokat;

bf) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét - a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben - neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,

bg) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,

bh) keresztfinanszírozást alkalmaz,

bi) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,

bj) a Hivatal az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközműszolgáltató jogsértést követett el,

c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató

ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

cb) a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,

cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez,

cd) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,

ce) a 18. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.

(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközműszolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végez."

(3) A Vksztv. 52/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén)

"a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban tájékoztatja a projekttársaságot jogszabálysértés tényéről,"

(4) A Vksztv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal

a) intézkedésként megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű mértékű díj alkalmazására,

b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak

ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa az érintett víziközmű-rendszerről közvetlenül ellátott valamennyi azonos típusú felhasználó részére történő visszatérítésére.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak mellett közigazgatási bírságot szabhat ki."

(5) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"7. a víziközmű-felügyeleti bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait;"

(rendeletben állapítsa meg.)

118. § A Vksztv.

a) 5/C. § (4) bekezdés b) pontjában a "felhívásban" szövegrész helyébe a "kötelezésben" szöveg,

b) 52/A. § (7) bekezdés c) pontjában az "azonnali hatállyal eltilthatja" szövegrész helyébe az "eltilthatja" szöveg,

lép.

119. § Hatályát veszti a Vksztv. 2. melléklete.

62. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

120. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 12/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közlekedési hatóság 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt az (1) bekezdés szerinti szolgáltatót, amely a 12/B. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. A bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

(2) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy az autóbuszos hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését, piacfelügyeleti bírságot szab ki."

121. § Az Sztv. 12/B. § (1) bekezdésében a "közlekedési hatóság elrendeli" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság intézkedésként elrendeli" szöveg lép.

122. § Hatályát veszti az Sztv.

a) 17. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja,

b) 17. § (5) bekezdés a), b) és d) pontja,

c) 17. § (5a), (5b) és (5d) bekezdése.

63. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

123. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (9) és (11) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye."

(2) Az Fttv. 32. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlója által kiadott engedély alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért az adatot szolgáltató ingatlanügyi hatóságot, illetve a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetet szerződésben meghatározott díj illeti meg."

124. § Az Fttv.

a) 14. § (3) bekezdésében a "felszólítja" szövegrész helyébe a "kötelezi" szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében a "felszólításnak" szövegrész helyébe a "kötelezésnek" szöveg

lép.

125. § Hatályát veszti az Fttv. 34. § (4) bekezdése.

64. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

126. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (1) bekezdésében a "súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni" szövegrész helyébe a "súlyos kockázatot jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság jogosult elkobozni" szöveg lép.

127. § Hatályát veszti a Pftv.

a) 16. § (3) bekezdése,

b) 17/B. § (2) bekezdése.

65. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

128. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Amennyiben az üzemeltető a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az ágazati kijelölő hatóság - határidő megállapításával - kötelezi az üzemeltetőt az azonosítási jelentés benyújtására."

(2) Az Lrtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak,

a) az ágazati kijelölő hatóság kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv soron kívüli módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy

b) bírságot szab ki."

66. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

129. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számát."

(2) Az Ügkr. tv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát."

130. § Az Ügkr. tv. 13. alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:

"34/C. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, mellyel egyidejűleg az üzemeltető nem köteles kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.

(2) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt."

67. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

131. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azokban a közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti, figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye."

68. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

132. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvényt kell alkalmazni

a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy - fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló - a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó - oktatás és képzés

aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,

ab) - a belső képzés kivételével - ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy

ac) belső képzésként

történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint

b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra."

(2) Az Fktv. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató

a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,

b) - a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével - összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,

c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez."

(3) Az Fktv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével - és lakcíme nem hozható nyilvánosságra."

(4) Az Fktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével - és lakcíme nem hozható nyilvánosságra."

(5) Az Fktv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat."

(6) Az Fktv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével -nem hozható nyilvánosságra."

(7) Az Fktv. 20. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével."

(8) Az Fktv. 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során

a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint

b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat

megismerni."

133. § Az Fktv.

1. 1. § (2) bekezdésében a "felnőttképző által történő megszervezésére" szövegrész helyébe a "felnőttképzési tevékenység keretében történő végzésére" szöveg,

2. 2. § 9a. pontjában a "minősített képzés" szövegrész helyébe a "minősített oktatás, képzés" szöveg,

3. 2/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "szervezett" szövegrész helyébe a "folytatott" szöveg,

4. 3. § (2) bekezdésében a "benyújtásával" szövegrész helyébe a "benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével" szöveg, a "fizet." szövegrész helyébe a "fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi." szöveg,

5. 8. § (2) bekezdésében a "folytatásától el" szövegrész helyébe a "folytatását meg" szöveg,

6. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a "sem" szövegrész helyébe az "önhibájából nem" szöveg,

7. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a "képzésre" szövegrész helyébe az "oktatásra, képzésre" szöveg,

8. 13/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "a képzés folytatására" szövegrész helyébe az "az oktatásban, képzésben való részvételre" szöveg,

9. 15/A. §-ában a "szervezett" szövegrész helyébe a "szervezett oktatásra," szöveg,

10. 16. § b) pontjában az "a képzés megkezdéséhez és folytatásához" szövegrész helyébe az "az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez" szöveg,

11. 20. § (3) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában a "bírságot" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírságot" szöveg,

12. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "folytatását" szövegrész helyébe a "végzését" szöveg,

13. 20. § (5) bekezdésében a "tevékenység folytatásától" szövegrész helyébe a "tevékenységtől" szöveg, a "mértékű bírságot" szövegrész helyébe a "mértékű közigazgatási bírságot" szöveg és a "kiszabott bírság" szövegrész helyébe a "kiszabott közigazgatási bírság" szöveg,

14. 20. § (6) bekezdésében a "folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától" szövegrész helyébe a "megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől" szöveg,

15. 24. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. § (2) bekezdés a) pontjában a "tevékenység folytatásához" szövegrész helyébe a "tevékenységhez" szöveg,

16. 24. § (1) bekezdés d) pontjában a "képzés megszervezésére" szövegrész helyébe a "képzésre" szöveg,

17. 28. § (3) bekezdésében a "bírság" szövegrész helyébe a "közigazgatási bírság" szöveg,

18. 30. § (4) bekezdésében a "felnőttképzés" szövegrész helyébe a "felnőttképzési" szöveg és az "alkalmazni." szövegrész helyébe az "alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles." szöveg

lép.

134. § Hatályát veszti az Fktv.

a) 3. alcím címében a "folytatásának" szövegrész,

b) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az " , illetve szakképesítéssel" szövegrész,

c) 7. § (3) bekezdése,

d) 8. § (3) bekezdése,

e) 11. § (3) bekezdésében a "tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési" szövegrész,

f) 17. § a) pontjában az "és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton" szövegrész,

g) 20. § (4) bekezdése,

h) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a "folytatásának" szövegrész.

69. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

135. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a szabályszegővel szemben bírságot szabhat ki, a 43. § szerinti eltiltást állapíthat meg, elkobzást, továbbá a 65. § szerinti intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhat."

(2) A Hhvtv. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 65. §-ban meghatározott korlátozás és felfüggesztés a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő, míg az eltiltás öt év időtartamra rendelhető el."

(3) A Hhvtv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint, a jogsértő személyére tekintet nélkül."

(4) A Hhvtv. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halászati őr az (1) bekezdés szerinti halvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult."

(5) A Hhvtv. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A halgazdálkodási hatóság nem alkalmazhat figyelmeztetést a 66. § (1) bekezdés b)-d), f) és g) pontjában, 66. § (2) bekezdésében, valamint a 67. § (1) bekezdés a)-f), i), l), m), o), q), s) és u) pontja esetében."

136. § A Hhvtv.

a) 65. §-ában a "következő intézkedéseket hozhatja" szövegrész helyébe a "szankció kiszabásán túlmenően, a következő intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhatja" szöveg,

b) 68. § (1a) és (1b) bekezdésében az "az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében" szövegrész helyébe az "a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti mérlegelési szempontokon túl" szöveg

lép.

137. § Hatályát veszti a Hhvtv.

a) 66. § (1) bekezdés a) pontjában az "a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében történő felhívás ellenére" szövegrész,

b) 68. § (1) bekezdése,

c) 70. § (1) bekezdése.

70. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

138. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetésnek, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható."

(2) A Földforgalmi tv. V. fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:

"67/B. § A 62. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt."

139. § A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdésében a "felhívja a figyelmét" szövegrész helyébe a "figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét" szöveg lép.

71. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

140. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet: a hulladékról szóló törvényben meghatározott szolgáltatást ellátó közszolgáltató, a közszolgáltatói alvállalkozó és a Koordináló szerv,"

(2) A Fémtv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnél, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezetnél termelődött vagy általa begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet által kiállított igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet a fémkereskedővel kötött szerződés eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül köteles megküldeni."

(3) A Fémtv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag termelődése az adott ingatlanhoz, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet tevékenységéhez köthető, azt az ingatlantulajdonos, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet - az értékesítést megelőzően a tárolás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes bejelentés mellett - a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, mennyiségét,

b) a felvásárló fémkereskedő megnevezését, telephelyének címét,

c) az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolásának helyét,

d) a bejelentő nevét, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító jelét vagy adószámát, telefonos elérhetőségét és

e) a (2) bekezdés esetén a bontási engedély számát, a bontás helyét, a bejelentő székhelyét és adószámát.

(7a) A bejelentésnek a már ténylegesen kitermelt, az értékesítő személy birtokában lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra kell vonatkoznia.

(7b) A fémkereskedelmi hatóság a (7) és (7a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő bejelentés alapján a visszaigazolást megadja, ha nem merül fel adat az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogellenes származására. A visszaigazolás kizárólag egyszer, a visszaigazolás kézhezvételétől számított 15 napon belül használható fel. A 15 nap elteltével a visszaigazolás hatályát veszti. A visszaigazolás felhasználása során nem értékesített, visszaigazolással érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag későbbi értékesítéséhez újabb, a (7) bekezdés szerinti előzetes bejelentést kell tenni."

(4) A Fémtv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bejelentést a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül a fémkereskedelmi hatóság a tárolás helye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére tájékoztatásul megküldi. A tájékoztatás célja annak megismerése, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv feladatkörében merült-e fel adat a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eltulajdonított volta tekintetében. A fémkereskedelmi hatóság a tájékoztatásnak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül visszaigazolást küld a bejelentő és a bejelentésben megjelölt felvásárló fémkereskedő részére.

(8a) Ha a (8) bekezdés szerinti visszaigazolásban meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyaghoz képest legfeljebb 10%-kal több az átadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (a továbbiakban: többlet), a fémkereskedő a többletet átveheti, ha a többlet a természetes személyek esetében az 500 kg, a gazdálkodó szervezetek esetében a 2500 kg mennyiséget nem haladja meg.

(8b) Ha a fémkereskedő a (8a) bekezdés szerint a többletet átvette

a) az átadó az átadás napján a (7) bekezdés szerinti bejelentést tesz a többlet tekintetében,

b) a fémkereskedő az a) pont szerinti bejelentéssel kapcsolatos visszaigazolás megérkezéséig az átvett többletet elkülönítetten tárolja és azzal fémkereskedelmi tevékenységet nem végez."

(5) A Fémtv. 3. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Fémkereskedő égett kábelt kizárólag a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől, illetve a fémkereskedelmi hatóság vagy bíróság döntése, továbbá tűzkár esetén tűzeseti hatósági bizonyítvány alapján vehet át."

141. § (1) A Fémtv. 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A fémkereskedelmi hatóság 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki azzal a természetes személlyel szemben, aki az ingatlanon tárolható, a 3. § (4) bekezdésében meghatározott térfogatot meghaladó mennyiségű fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet részére történő leadási kötelezettségének a fémkereskedelmi hatóság kötelezése ellenére sem tesz eleget."

(2) A Fémtv. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása esetén a fémkereskedő a felvásárlás és értékesítés során a szállításról köteles a fémkereskedelmi hatóság részére elektronikus úton, előzetesen adatot szolgáltatni."

(3) A Fémtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Egy fizikai hely telephelyként való működése nem engedélyezhető a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankció hatálya alatt."

(4) A Fémtv. 9. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt,)

"e) ha a fémkereskedő megsérti a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankcióra vonatkozó rendelkezéseket,

f) ha a fémkereskedővel szemben adott telephely vonatkozásában a 11/H. § szerinti lezárás közigazgatási szankció leghosszabb időtartama korábban elrendelésre került."

142. § A Fémtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a 6. alcíme a következő 11/A-11/H. §-sal egészül ki:

"11. § (1) A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítését, szállítását, fuvarozását, raktározását, tárolását és hasznosítását.

(2) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki

a) fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül végez,

b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 3. § (10) bekezdésében foglaltak ellenére szállítólevél nélkül szállít,

c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve hasznosít.

(3) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt a fémkereskedőt, aki

a) égett kábelt nem a 3. § (12) bekezdésében foglaltak alapján vesz át,

b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tizennyolc éven aluli személytől vesz át,

c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot személyazonosságát nem igazoló személytől vesz át,

d) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot írásba foglalt megállapodás, illetve fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be, illetve az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat nélkül vesz át,

e) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot anyagkísérő okmány nélkül vagy valótlan adattartalmú okmánnyal szállít,

f) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az engedélyben foglalt helyszínrajztól eltérő tárolási helyen raktároz és tárol,

g) telephely fenntartása nélkül is felvásárolható és értékesíthető fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot jogellenesen tárol,

h) a 3. §-ban meghatározott kötelezettségét egyéb módon megszegi,

i) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem az engedélyben meghatározott telephelyen raktároz és tárol.

(4) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a)-d), f)-g) és i) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén bírság helyett figyelmeztetés szankciónak nincs helye.

11/A. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 11. § (3) bekezdés b), c), e), g) és i) pontja szerinti jogsértés esetén a bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értékének

a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén ötszöröse,

b) természetes személy esetén háromszorosa.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bírság mértékét a jogsértés által okozott anyagi kár alapján szükséges megállapítani, ha az így megállapított bírság mértéke a magasabb

a) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár ötszöröse, de legalább 300 ezer forint,

b) az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén - ha annak megállapítása lehetséges -a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár háromszorosa, de legalább 50 ezer forint.

(3) Ha a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége nem állapítható meg, a bírság mértéke 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(4) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a 3. §

(5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel kötött írásbeli szerződés vagy a fémkereskedelmi hatóság írásbeli visszaigazolása nélkül, vagy írásbeli szerződés nélkül vesz át.

(5) A bírság mértéke a 11. § (2) bekezdés c) pontja és a 11. § (3) bekezdés a), f) és h) pontja esetén 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, az egyéni vállalkozóra és a gazdálkodó szervezetre 500 ezer forintig terjedő bírságot kell kiszabni az e törvényben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra külön jogkövetkezményt e törvény nem határoz meg.

11/B. § A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 1 millió forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben meghatározott

a) nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását késedelmesen teljesíti, valamint ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, valamint ha ismételten hiányosan, valótlan adattartalommal vagy az előírásoktól eltérően teljesíti,

b) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását nem teljesíti.

11/C. § (1) A kiszabott bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. (2) Nincs helye a bírság mérséklésének, ha

a) a jogsértő személy részére e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban végleges döntéssel bírság került kiszabásra,

b) a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet vagy

c) a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével összefüggésben került sor.

11/D. § A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat véglegessé válását követő naptári naptól számított 15 napon belül köteles megfizetni. A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11/E. § Ha a hatósági ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő nyilvántartása, készletbevallása és a tényleges készlet között 5%-ot meghaladó eltérést tapasztal, a fémkereskedő az ellenőrzéstől számított 15 napon belül köteles mindazon bizonyítékok, okmányok benyújtására, amelyek az eltérést alátámasztják. Ha az okmányok, bizonyítékok nem kerülnek benyújtásra, vagy azok az eltérés okát nem tisztázzák, a 11/B. § szerinti mértékű bírságot kell alkalmazni.

11/F. § A fémkereskedelmi hatóság a 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság kiszabásával egyidejűleg megtiltja az engedély nélkül folytatott tevékenység végzését.

11/G. § Ha a fémkereskedelmi hatóság az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megsértése, valamint a 11. § (3) bekezdés a) és d) pontja alapján az adott telephely tekintetében 3 éven belül végleges döntéssel második alkalommal bírságot szab ki a fémkereskedőre, ezzel egyidejűleg azonnal végrehajtható határozatában a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, valamint módosításával a fémkereskedelmi tevékenység adott telephelyen való végzésének jogosultságát megszünteti.

11/H. § (1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő érintett telephelyét hatósági zárral lezárja, amely első alkalommal 12 nyitvatartási napig terjedhet, ha

a) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11. § (3) bekezdés b)-c), g) és i) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor,

b) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11/B. § b) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértések ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, majd 60 nyitvatartási napig terjedhet. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő jogsértés között legalább 3 év eltelt.

(3) A lezárásról a fémkereskedelmi hatóság azonnal végrehajtható határozatot hoz. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért a fémkereskedő áll helyt.

(4) A lezárással érintett telephelyet a fémkereskedelmi hatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy a fémkereskedelmi telephelyet a fémkereskedelmi hatóság zárta le."

143. § (1) A Fémtv. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lefoglalást vagy zár alá vételt meg kell szüntetni)

"a) ha a fémkereskedelmi hatóság

aa) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, vagy

ab) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)-d) és g) pontja szerinti jogsértés alapján véglegessé vált határozatban bírságot nem szabott ki,"

(2) A Fémtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lefoglalt vagy zár alá vett anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni,

a) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy

b) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)-d) és g) pontja szerinti jogsértés esetén ha a fémkereskedelmi hatóság véglegessé vált határozattal bírságot szab ki."

144. § A Fémtv. 15. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azok hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

145. § A Fémtv.

a) 2. § (1) bekezdés 8. pontjában a "hulladék" szövegrész helyébe a "fémkereskedelmi engedélyköteles anyag" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a "végző" szövegrész helyébe a "nyújtó" szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében a "felszólítja" szövegrész helyébe a "kötelezi" szöveg,

d) 3. § (10) bekezdésében az "anyagkísérő okmány" szövegrész helyébe a "szállítólevél" szöveg,

e) 4. § (4) bekezdésében a "kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen" szövegrész helyébe a "saját vagy más fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyén" szöveg,

f) 4. § (11) bekezdésében a "felkérésére" szövegrész helyébe a "felszólítására" szöveg,

g) 5. § (3) bekezdés c) pontjában a "valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát" szövegrész helyébe a "személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint - külföldi állampolgár kivételével - adóazonosító jelét" szöveg,

h) 9. § (1) bekezdésében a "visszavonják" szövegrész helyébe a "visszavonják, valamint ha az engedély érvényessége lejár" szöveg,

i) 14. § (2b) bekezdésében az "adózás rendjéről" szövegrész helyébe az "adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról" szöveg

lép.

146. § Hatályát veszti a Fémtv.

a) 4. § (7) bekezdésében az "az a) és b) pont szerinti" szövegrész,

b) 9. § (3) bekezdése,

c) 10. § (2) bekezdésében az "a fémkereskedőtől" szövegrész.

72. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

147. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44/A. § (1) Az ingatlanügyi hatóság ellenőrzi a föld tulajdonjogának átruházására, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására szolgáló biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartását a biztonsági okmányt kezelő közjegyzőnél, ügyvédnél vagy annál a szervezetnél, amelynél a kamarai jogtanácsos működik (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: felhasználó).

(2) Az ingatlanügyi hatóság a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén bírsággal sújtja és egyidejűleg kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére."

(2) A Fétv. 95. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával figyelmezteti és írásban kötelezi a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld ingatlannyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének ezerszerese."

73. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

148. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 7. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével."

(2) Az Ehat. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, az energetikai auditor auditálási tevékenységét intézkedésében megtiltja.

(8) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette, az energetikai auditort az auditálási tevékenység folytatásától eltiltja."

149. § Hatályát veszti az Ehat.

a) 22/C. § (5) bekezdése,

b) 26. § (8) bekezdése,

c) 34. § (6) bekezdése.

74. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

150. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 20. § (2) bekezdésében a "legkisebb mértéke ötezer forint," szövegrész.

75. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

151. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 13. alcím címe helyébe a következő alcím lép:

"13. A hatósági ellenőrzés, jogkövetkezmények, bírság"

(2) Az Ekpt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírság ismételten is kiszabható."

(3) Az Ekpt. 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság jogkövetkezményként az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és közigazgatási szankcióként bírságot szab ki.

(6) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) közigazgatási szankcióként bírságot szab ki, és

b) jogkövetkezményként a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el."

(4) Az Ekpt. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén)

"a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt legfeljebb egy évre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz, vagy képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,"

152. § Az Ekpt. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "felszólítja" szövegrész helyébe a "kötelezi" szöveg lép.

76. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

153. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a b) pont bb) alpontjában az "ugyanazon szabálytalanság ismételt elkövetése esetén" szövegrész.

77. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

154. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint i) pont ia) és ib) alpontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható."

78. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

155. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (5) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság legkisebb összege 500 000 Ft.

(8) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv a településkép-védelmi bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései szerint - helyszíni bírságot is alkalmazhat, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól."

(2) A Tvtv. 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A településkép védelme érdekében)

"e) az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén - a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett - a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi."

(3) A Tvtv. 11. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) figyelmeztetést tartalmazó döntésében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg - ha a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására - a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100 000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható."

(4) A Tvtv. 11/C. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett helyszíni bírság szabható ki, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(5) Ha a kötelezett a jogsértő állapotot nem szüntette meg, a hatóság - közigazgatási bírság ismételt kiszabása helyett -

a) a kötelezett költségére és veszélyére megszünteti a jogsértő állapotot, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezheti és

b) a reklámhordozót tartó berendezést, a reklámhordozót és a reklámot elkobozza."

(5) A Tvtv. 11/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye."

156. § (1) A Tvtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a településképi véleményezési, a településképi bejelentési, a településképi kötelezési eljárásra, a meghatározott cselekmény végrehajtására és mindezekről hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó szabályokat, valamint az önkormányzatnak a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra irányadó általános szabályait,"

(2) A Tvtv. 12. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) a 11. § szerinti településkép-védelmi bírság és helyszíni bírság, a 11/C. § szerinti közigazgatási bírság és helyszíni bírság, a 11/E. § szerinti településképi bírság és helyszíni bírság kiszabásának mérlegelési szempontjait és megfizetése módjának részletszabályait, valamint a 11/C. § szerinti esetben a reklámhordozót tartó berendezések, reklámhordozók és reklámok hatóság általi eltávolításának és elkobzásának szabályait,"

157. § Hatályát veszti a Tvtv. 11/C. § (2) bekezdése.

79. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

158. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről."

(2) Az Ákr. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben az ügyben van ellenérdekű ügyfél, a hatóság őt az Eüsztv. szerinti ügyintézési rendelkezése szerint, ennek hiányában elektronikus úton, amennyiben erre nincsen mód, akkor egyéb kapcsolattartási módon tájékoztatja az ügy tárgyáról, az eljárás megindításának napjáról, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevéről."

159. § Az Ákr. 116. § (4) bekezdés c) pontjában az "önállóan fellebbezhető" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal támadható" szöveg lép.

160. § Hatályát veszti az Ákr. 16. § (4) bekezdésében az "az eljárásra" szövegrész.

80. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

161. § Hatályát veszti a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény

a) 32. § (4) bekezdése,

b) 33. § (4) bekezdése.

81. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

162. § Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 116. § b) pontja.

82. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

163. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabály megsértése, valamint a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:]

"e) a felügyeletet ellátó szerv

ea) az 1. § (1) bekezdés j) és r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, vagy a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltiltja,

eb) az 1. § (1) bekezdés k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót,

ec) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését, vagy a tevékenység végzésétől való eltiltását legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra,

ed) az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;"

83. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény módosítása

164. § (1) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 4. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Nyilvántartás döntésenként tartalmazza

a) az ügyfél nevét,

b) a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,

c) a természetes személy ügyfél születési helyét és idejét, állampolgárságát (hontalanságát),

d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, honossága szerinti állam megnevezését, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,

e) a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság megnevezését,

f) a hatáskör megnevezését, amelyben a hatóság a közigazgatási szankciót alkalmazta,

g) a közigazgatási szankciót megállapító döntés bejegyzésének időpontját,

h) a közigazgatási szankciót megállapító döntés ügyiratszámát,

i) a közigazgatási szankció típusát,

j) közigazgatási bírság esetén a közigazgatási bírság típusát és összegét k) tevékenység végzésétől történő eltiltás esetén annak időtartamát."

(2) A Szankció tv. 4. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A Nyilvántartás az (1) bekezdés e) és g)-k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. Nem közhiteles a Nyilvántartás azon adat tekintetében, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti nyilvántartásban közhiteles adatként szerepel."

165. § A Szankció tv. I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

"4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai

5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban

a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy

b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette,

nem alkalmazható a 2. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció.

5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása - összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal - e büntetőeljárás kimenetelétől függ, az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti."

166. § (1) A Szankció tv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel szempontjából nem minősül szankciót megállapító döntésnek, ha az elkobzást az ügyfél felelősségének megállapítása nélkül szabták ki."

(2) A Szankció tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A hatóság a figyelmeztetés vagy a közigazgatási óvadék szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha)

"d) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik."

(3) A Szankció tv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet a bírság összegére vonatkozóan mérlegelést nem tesz lehetővé."

(4) A Szankció tv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5) Abban az esetben, ha törvény vagy kormányrendelet az eltiltás alkalmazását a hatóság mérlegelésétől teszi függővé, - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a mérlegelést a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján végzi."

(5) A Szankció tv. 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazására, valamint a Nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat."

167. § A Szankció tv.

a) 2. § (4) bekezdése a "Törvény" szövegrész helyett a "Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet" szöveggel,

b) 3. § (1) bekezdése a "törvény" szövegrész helyett a "törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet" szöveggel,

c) 5. § (1) bekezdése a "törvény" szövegrész helyett a "törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet" szöveggel,

d) 5. § (4) bekezdése a "törvény" szövegrész helyett a "törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet" szöveggel,

e) 6. § (2) bekezdése a "teszi lehetővé" szövegrész helyett az "írja elő" szöveggel,

f) 6. § (5) bekezdése a "Törvény" szövegrész helyett a "Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet" szöveggel,

g) 9. § (3) bekezdés a) pontja az "egészséget sért vagy veszélyeztet," szövegrész helyett az "egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be," szöveggel,

h) 13. § (2) bekezdése a "törvény" szövegrész helyett a "törvény vagy kormányrendelet" szöveggel,

i) 13. § (3) bekezdése a "Törvény" szövegrész helyett a "Törvény vagy kormányrendelet" szöveggel,

j) 13. § (4) bekezdése a "törvény" szövegrész helyett a "törvény vagy kormányrendelet" szöveggel

lép hatályba.

168. § Nem lép hatályba a Szankció tv.

a) 2. § (3) bekezdés b) pontja,

b) 6. alcíme,

c) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a "vagy közigazgatási óvadék" szövegrész,

d) 9. § (3) bekezdésében a "vagy a közigazgatási óvadék" szövegrész,

e) 9. § (4) bekezdése.

84. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása

169. § (1) Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az eljáró tenyésztési hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a szabályszegővel szemben bírságot, továbbá tevékenységtől való eltiltást állapíthat meg, amelyeken túlmenően e törvényben meghatározott intézkedést alkalmazhat.

(1a) A tenyésztésvezetői tevékenység gyakorlásától való eltiltás időtartama legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított három év."

(2) Az Átv. 7. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő j) ponttal egészül ki:

(Az eljáró tenyésztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint a következő intézkedéseket hozhatja:)

"i) a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;

j) engedély visszavonása."

85. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

170. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 67. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott esetben az egészségbiztosítási szerv a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok alapján mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki vagy a bírság kiszabását mellőzi. A (9) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki a (9) bekezdés szerinti mulasztási bírság, ha az igazolásra előírt határidőtől számított öt év eltelt."

86. Az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvény módosítása

171. § Az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvény 14. § b) pontjában a "15. § (1) bekezdésében és 22. § (3) bekezdésében" szövegrész helyett a "22. § (3) bekezdésében" szöveggel lép hatályba.

87. Hatályon kívül helyező rendelkezések

172. § Hatályát veszti a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet.

88. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

173. § Nem lép hatályba

a) az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény 20. §-a,

b) a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 73. §-ának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése.

89. Záró rendelkezések

174. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-29. §, a 30. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 31-45. §, a 48-54. §, az 55. § (1) és (2) bekezdése, az 56-64. §, a 65. § (1) bekezdése, a 66-96. §, a 97. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, a 98-111. §, a 112. § (3), (4) és (6)-(8) bekezdése, a 113-139. §, a 147-154. §, a 155. § (2) és (4)-(5) bekezdése, a 156-170. § és a 172-173. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 30. § (2) bekezdése, a 46-47. §, az 55. § (3) és (4) bekezdése, a 65. § (2) bekezdése, a 97. § (4) és (7) bekezdése, a 140-146. §, valamint a 155. § (1) és (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

(4) A 171. § 2021. július 16-án lép hatályba.

175. § E törvény

a) 56. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

b) 70. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

176. § (1) E törvény

a) 91-92. §-a a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikk (3)-(6) bekezdésének,

b) 94-96. §-a a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) 55. §-a a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet,

b) 75. §-a, 91-92. és 94-96. §-a a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke,

c) 75. §-a, 94-96. §-a a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 71. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A törvénytervezet 141. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke