2011. évi CIII. törvény

a népegészségügyi termékadóról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:

I. fejezet[4]

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1.[5] belföld: Magyarország területe;

2. cukor: 1701, 1702 VTSZ szám alá tartozó termék;

3. só: 2501 VTSZ szám alá tartozó termék;

4.[6] előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha

a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek

da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),

db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.

Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik;

5. értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja;

6. teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely;

7.[7] VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;

8.[8] teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont;

9.[9] taurin: a H2N-CH2-CH2-SO2-OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-szulfonsav);

10.[10] sör: a 2203 VTSZ szám alá tartozó termék.

11.[11] cukrozott kakaópor: a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó termék.

12.[12] metil-xantin: a koffein (1,3,7-trimetil-xantin), a teobromin (3,7-dimetil-xantin), a teofillin (1,3-dimetil-xantin).

13.[13] beszerzés: terméknek az Áfa törvény szerinti Közösségen belüli beszerzése, importja.

14.[14] szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő;

15.[15] adalékanyag: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-ai 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1333/2008/EK rendelet) szerinti élelmiszer-adalékanyag és az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1334/2008/EK rendelet) szerinti aroma és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő, ide nem értve a 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 1. Színezékek felsorolásában meghatározott színezőanyagként használt karamellt;

16.[16]

17.[17] méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,

18.[18]

19.[19] élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program: az aktív Magyarországért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkaszervezete által, annak e célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról (a továbbiakban: előirányzat) támogatott, egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére, a lelki egészség megőrzésére irányuló minden tevékenység, akció, szemléletformáló kampány vagy program, továbbá ezeket szolgáló beruházás;

20.[20] tejalapanyag: a termékben található tej, tejtermék (különösen joghurt, kefir, vaj, túró, tejszín, tejpor, sajt, író);

21.[21] édesítőszer: az 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 2. Édesítőszerek felsorolásában szereplő anyagok;

22.[22]

2. Az adókötelezettség

2. §[23] Adóköteles az 1. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék.

3. § (1)[24] Adókötelezettség terheli az adóköteles termék:

a) első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld,

b) beszerzését akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket akként értékesíti, hogy az értékesítés nem felel meg az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.

(2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

3. Az adó alanya

4. §[25] Az adó alanya

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő,

b) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket beszerző

személy, szervezet.

4. Az adó alapja

5. §[26] Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

5. Az adó mértéke

6. §[27] Az adó mértékét az 1. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

6. Mentesség az adó alól

7. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít.

(2) Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.

(3)[28] Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdés szerinti értékesítése, amelyet vevője

a) az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,

b) olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy

c) olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.

(4)[29] A (3) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és

a) a (3) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,

c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét

az adóalany számára - a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül - hitelt érdemlően igazolja.

(5)[30] Ha a vevő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket

a) a (3) bekezdés a) vagy b) pont szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy

b) a (3) bekezdés c) pont szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,

akkor erről a tényről - a belföldön továbbértékesített adóköteles termék, vagy értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a továbbértékesítés vagy a saját termék értékesítése teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék vagy az értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.

(6)[31] Amennyiben a vevő a (4) bekezdés szerinti igazolási vagy a belföldi értékesítésről szóló, (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

(7)[32] Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.

7. Az adó megállapítása

8. § (1)[33] Azon adóköteles termék értékesítése, beszerzése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (2) és (3) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék vagy a 3. § (1) bekezdés b) pontjában említett előállított termék értékesítéséről kiállított

a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a

b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja

a 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik.

(2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját.

(3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.

(4)[34] Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.

(5)[35] A rendelkező nyilatkozat az adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem pótolható, késedelmesen benyújtott bevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.

(6)[36] Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: hatóság) a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult előirányzat javára átutalja, feltéve, hogy az adóalany[37]

a) hatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot és

b) a rendelkező nyilatkozatot magában foglaló adóbevallásában fizetendő adóként megjelölt összeget határidőben megfizette.

(7)[38] Nem érinti a (6) bekezdés szerint átutalt összeget, ha a hatóság határozata vagy az adóalany önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó (4) bekezdés szerinti 10%-ának megfelelő összeg módosul.

(8)[39] A hatóság a (6) bekezdés szerint végrehajtott átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus adatközlés útján tájékoztatja a minisztert a felajánlás összegéről, valamint, ha a felajánlást tevő adóalany ahhoz hozzájárul, az adóalany nevéről és székhelyéről.

8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik

a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és

b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült

adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.

(2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.

(3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli.

9. Eljárási rendelkezések

10. § (1)[40] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatóság jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során.

(2)[41] Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz.

(3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.

(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

(6)[42]

(7)[43]

Átmeneti rendelkezések[44]

10/A. § (1) E törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően a népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.

(4)[45] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 43. §-ával megállapított 2. § h) pontját 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)[46]

(6)[47]

11. §[48] A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.

11/A. §[49] E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § 19. pontját, valamint 8. § (6) és (8) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben

a) a hatóság a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a Módtv. hatálybalépéséig még nem utalta át,

b) a hatóság által - a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálybalépését megelőzően - a kedvezményezett részére átutalt, élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programra fel nem használt összeg a Kr. hatálybalépését követően az előirányzat javára teljesítésre került.

II. fejezet[50]

BALESETI ADÓ

1. Az adókötelezettség, az adó alanya

11/A. §[51]

11/B. §[52]

2. Az adó alapja, mértéke

11/C. §[53]

11/D. §[54]

3. Az adó megállapítása

11/E. §[55]

11/F. §[56]

11/G. §[57]

4. Eljárási rendelkezések

11/H. §[58]

5. Átmeneti rendelkezések

11/I. §[59]

11/J. §[60]

11/K. §[61] (1) A II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell a Kgfb. tv. szerinti azon biztosítás teljes Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszakában vagy tartamában, melynek esetében a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.

(2) Azon Kgfb. tv. szerinti határozott tartamú biztosítás esetén, amelynek kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi és utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség

a) 2020. január 1-jét megelőző időszakára a II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2019. december 31-ét követő időszakára jutó baleseti adót a biztosítónak nem kell megállapítania és beszednie, az adó alanyának pedig nem kell megfizetnie.

(3) Ha az adó alanya a (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakra jutó baleseti adót

a) beszedés esetén a biztosítónak már megfizette, akkor a biztosító köteles azt számára az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül visszafizetni,

b) önadózás esetén az állami adóhatóság számára már megfizette, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti.

(4) A biztosító az általa az állami adóhatóságnak megfizetett, a (3) bekezdés a) pontja szerint az adóalanynak visszafizetett adót - a visszafizetés hónapját követő hónap első napjától kezdődően - jogosult az állami adóhatóságtól visszaigényelni. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza a befizetett adót.

III. FEJEZET[62]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[63]

13. § E törvény a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 8-10. cikke szerinti bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv 10. cikk (4) bekezdése szerint történik.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CIII. törvényhez[64]

A népegészségügyi termékadó-köteles termékek meghatározása és az adó mértéke