2012. évi XVIII. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról[1]

1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)

"g) haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása."

2. § (1) Az Éltv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazási köre kiterjed)

"a) az élelmiszer - beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát - termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;"

(2) Az Éltv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazási köre kiterjed)

"c) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára;"

(3) Az Éltv. 2. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazási köre kiterjed)

"e) az állat tartására, tenyésztésére, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára, valamint az állatszaporítási létesítmények és technológiák higiéniai körülményeire;"

3. § (1) Az Éltv. 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)

"g) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi vonatkozásaira, valamint az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerére,"

(2) Az Éltv. 4. §-a a következő m)-p) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)

"m) a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint a géntechnológiával módosított összetevőt tartalmazó termékek ellenőrzésére;

n) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára;

o) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt takarító- és fertőtlenítőszerek előállítására, forgalmazására, felhasználására;

p) az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra."

4. § Az Éltv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni."

5. § Az Éltv. 6. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható."

6. § Az Éltv. 8/A. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gomba-szakellenőr jogosult lefoglalni

a) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát,

b) a mérgező, valamint emberi fogyasztásra alkalmatlan gombától egyértelműen nem elkülöníthető gombatételt,

valamint intézkedni annak megsemmisítéséről."

7. § Az Éltv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2) Tilos olyan

a) élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állították elő,

b) termék előállítása és forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hozták forgalomba,

c) élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel,

d) termék előállítása és forgalomba hozatala, amely átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,

e) élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, illetve amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állították elő,

f) élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt, illetve nem emberi fogyasztásra szánt termék emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala."

8. § Az Éltv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszeradatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében."

9. § Az Éltv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az élelmiszer-, illetve takarmányvállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn, és köteles a hatósági vizsgálatokhoz szükséges élelmiszereket, takarmányt, más egyéb anyagokat a vizsgálatig megőrizni, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel a kivizsgálásban együttműködni."

10. § Az Éltv. 28. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)

"l) az országos főállatorvos útján ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását."

11. § Az Éltv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Az országos főállatorvos

a) előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);

b) kiadja a 47/A. § szerinti többéves tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;

c) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását;

d) szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából;

e) tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről;

f) kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat."

12. § (1) Az Éltv. 32. § (1) bekezdésének g)-j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)

"g) végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai működtetését és a rendszeren keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) ellátja az ökológiai gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatait;

i) feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kezeli a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményeket;

j) az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza az élelmiszerlánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázat alapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását;"

(2) Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő n)-r) pontokkal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)

"n) szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kialakításában, valamint a laboratóriumok fejlesztési irányának meghatározásában;

o) adatok és információk összegyűjtésével és elemzésével lehetővé teszi az élelmiszerláncot közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyek azonosítását és jellemzését;

p) egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki;

q) kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;

r) koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását,és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését."

(3) Az Éltv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv országos hatáskörben a több megyét érintő vagy nemzetközi vonatkozásokkal bíró, a nagy gazdasági kárral járó, a fogyasztók széles körét veszélyeztető, élelmiszerlánc-események kivizsgálása, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének ellenőrzése során

a) ellenőrzi a kockázatbecslés alapján kiemelten kockázatosnak minősített, élelmiszerláncot érintő tevékenységet végzőket, és azok létesítményeit;

b) ellenőrzi e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak betartását;

c) jogszabálysértés észlelése esetén e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza."

13. § (1) Az Éltv. 34. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi)

"a) járművek élőállat-szállítás céljára történő használatát, illetve ezen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket, valamint az állati eredetű mellékterméket szállító járműveket;"

(2) Az Éltv. 34. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi)

"d) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, állatmenhely, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentetőállomás, valamint állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás működését;"

(3) Az Éltv. 34. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi)

"f) az állatok tenyésztésének, szaporításának, szaporítóanyag előállításának, raktározásának, forgalmazásának állat-egészségügyi körülményeit;"

14. § Az Éltv. 35. § (4) bekezdése a következő d)-f) pontokkal egészül ki:

(Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

"d) értékeli, elemzi, és közzéteszi az élelmiszerek okozta megbetegedésekkel kapcsolatos információkat;

e) az egészségügyi államigazgatási szerv szakvéleménye alapján elvégzi az új élelmiszerre vonatkozó kérelem elsődleges értékelését;

f) tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjáról."

15. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)

"t) élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallására, illetve fizetésére kötelezettekről."

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számot, illetve technikai azonosítót,

b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát, továbbá

c) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényhatálya alá tartozó adatkörben

ca) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet,

cb) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget."

(3) Az Éltv. 38. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerből veszi át."

(4) Az Éltv. 38. § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek elektronikus úton a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj bevallására kötelezettek nyilvántartása céljából, a felügyeleti díj bevallására kötelezett adózó

a) nevéről (cégnevéről), lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről, fióktelepéről), adóazonosító jeléről (adószámáról), születési helyéről és idejéről,

b) társasági adóbevallás szerinti éves nettó árbevételének összegéről, az egyszerűsített vállalkozási adó alapját képező bevételének összegéről, magánszemélyek esetében az önálló tevékenységből származó jövedelem és árbevétel összegéről az egyéni vállalkozói tevékenységből, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem és árbevétel vonatkozásában,

c) által végzett tevékenységekről.

(7) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges."

16. § (1) Az Éltv. a 38. §-t követően a következő 38/A. és 38/B. §-sal, valamint az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer

38/A. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv létrehozza és működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (a továbbiakban: FELIR).

(2) A FELIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;

ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;

ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére vonatkozó adatokat;

b) az állatok elektronikus nyilvántartási rendszereit;

c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen;

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait.

(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát;

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőséget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát.

(4) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre adatokat kell átadni:

a) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

b) a szőlőültetvény-kataszterből,

c) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,

d) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,

e) az elismert ökológiai termelést ellenőrző tanúsító szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,

f) a személyek azonosítására a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

g) a cégnyilvántartásból,

h) az Országos Halászati Adattárból,

i) az Országos Vadgazdálkodási Adattárból,

j) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszereiből,

k) az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, tevékenységi helyek, illetve tevékenységek vonatkozásában jogszabályi kötelezettség alapján vezetett országos hatósági nyilvántartásokból.

(5) A statisztikailag megalapozott adatgyűjtés érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv együttműködik az agrárgazdasági adatbázist működtető szervvel és a Központi Statisztikai Hivatallal.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerva közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszeren keresztül biztosítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a 38. § (1) bekezdésének b), c), f)-h) pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz való folyamatos hozzáférést.

(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adóhatóság részére a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre elektronikus úton adatokat ad át a FELIR-ből.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszer működtetéséről írásban állapodnak meg, melynek ki kell terjednie a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.

38/B. § (1) Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a 47/B. § (2) bekezdése a)-k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait,a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét(tevékenységeit),továbbáa tevékenység végzésének helyét (helyeit) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet, akkor a FELIR azonosító egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt élelmiszerlánc szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni.

(3) A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését is.

(4) A regisztrált élelmiszerlánc-szereplő köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni az (1) és a (3) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a regisztrált élelmiszerlánc szereplőt a kötelezettség teljesítésére hívja fel. A változásbejelentési kötelezettség teljesítésének ismételt elmaradása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli.

(6) A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:

a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfélnyilvántartási szám vagy technikai azonosító, valamint

aa) természetes személy esetében az ügyfél neve és születési dátuma,

ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnév és az adószám;

b) honlapján elektronikusan hitelesített módon közzéteszi az a) pontban szereplő adatok mellett az ügyfél által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját;

c) ügyfélkapun keresztül történő ügyintézés esetén a nyilvántartásba vétel, illetve az adatok módosítása esetén a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, az a) és b) pont szerinti adatokat tartalmazó dokumentumot küld az ügyfél központi elektronikus szolgáltató rendszerben fenntartott ügyfélkapus tárhelyére;

d) az ügyfél írásbeli kérelmére az a) és b) pont szerinti adatok igazolására, a külön jogszabályban foglalt díjellenében papír alapú igazolást állít ki."

(2) Az Éltv. 38/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a

a) természetes személy vagy gazdálkodó szervezet,

b) mezőgazdasági őstermelő és a családi gazdálkodó,

aki a 47/B. § (2) bekezdése a)-k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét (tevékenységeit), továbbá a tevékenység végzésének helyét (helyeit) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre."

17. §[2]

18. § Az Éltv. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek, valamint a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek forgalomba hozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizennyolc hónapon, mikroorganizmusok esetén tizenkét hónapon belül dönt.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedélyköteles növény- és talajkezelő termékek eseti, százhúsz napos és kísérleti engedélyeinek megadásáról két hónapon belül dönt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek címkétől eltérő felhasználásának engedélyezési és engedélymódosítási eljárásában döntését tizenkét hónapon belül hozza meg. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt."

19. § Az Éltv. 44. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított köztisztviselője, valamint jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult)

"g) élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása, illetve a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni."

20. § Az Éltv. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében az országos főállatorvos kiadja az élelmiszerlánc-biztonsági szakpolitikai programot. A szakpolitikai program magába foglalja az integrált több éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket."

21. § (1) Az Éltv. 47/B. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában. (8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot."

(2) Az Éltv. 47/B. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható."

(3) Az Éltv. 47/B. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A 38/B. § (1) bekezdése szerinti regisztrációt, valamint a felügyeleti díj bevallási kötelezettséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni. A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg."

(4) Az Éltv. 47/B. § a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A felügyeleti díjbevallására kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a felügyeleti díjalapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható. Nem vonatkozik az előírás azon fizetésre kötelezettekre, akik az (5) bekezdés szerinti fizetési módot választják.

(14) A felügyeleti díj bevallása, nyilvántartása, befizetése, kezelése, ellenőrzése és önellenőrzése kapcsán e törvényben, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabályban nem szabályozott kérdésekben az Art. képviseletre, önellenőrzési jogra, bevallásra, bevallás kijavítására, a megfizetésre, a bizonylatokra, könyvvezetésre, nyilvántartásra, bizonylatok megőrzésére, önellenőrzésre, az önellenőrzés bevallása és megfizetése, utólagos megállapításra, fizetési halasztásra, részletfizetés engedélyezésére, elévülésre, késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, valamint az eljárás költségeire vonatkozó rendelkezései az irányadóak."

22. § (1) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állatjárványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:)

"r) az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, feltételhez kötése, felfüggesztése;"

(2) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés a következő s)-u) ponttal egészül ki:

(Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állatjárványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:)

"s) ebzárlat;

t) legeltetési tilalom.

u) bejelentendő állatbetegség vadon élő állatban történt megállapítását követően az érintett terület fertőzött területté nyilvánítása."

23. § (1) Az Éltv. 52. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 51. § (3) bekezdésének d)-g), valamint s)-u) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot egyidejűleg az érintett települési önkormányzat jegyzőjével (a fővárosban a kerületi jegyzővel) is közölni kell. A jegyző köteles a megküldött határozatokat a helyben szokásos módon közzétenni."

(2) Az Éltv. 52. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 51. § (3) bekezdésének d)-g), valamint s) és t) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot egyidejűleg az illetékes járási (fővárosi körzeti) hivatallal is közölni kell. Az illetékes járási (fővárosi körzeti) hivatal köteles a megküldött határozatokat a helyben szokásos módon közzétenni."

24. § Az Éltv. 57. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

"g) elrendelheti a termék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;"

25. § (1) Az Éltv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege

a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében tízmillió forintig

terjedhet."

(2) Az Éltv. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, a 60. § (1) bekezdésének a)-c), g), i)-l), n)-p), q) pontjában, valamint a 63. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt tényállások kivételével az eljárás alá vont személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni."

26. § Az Éltv. 62. § (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni)

"g) a 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentáció hiánya esetén."

27. § Az Éltv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta."

28. § Az Éltv. a következő 63/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Mulasztási bírság

63/A. § (1) Mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díjbevallására kötelezett a bevallási, illetve a 38/B § szerinti adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

(2) A mulasztási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díjalapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

(4) A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelet - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető."

29. § (1) Az Éltv. 71. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján nyilvánosságra hozza)

"a) az élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység, vagy az engedély visszavonása, az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét;"

(2) Az Éltv. 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés meghozatala után lehetséges."

30. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

"h) állapítsa meg a lófélék azonosításának, jelölésének, nyilvántartásának, az azonosító okmányának kiállításának, valamint az azonosító okmány használatának és hatósági ellenőrzésének szabályait."

(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"2. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer kialakításának és működtetésének részletes szabályait"

(3) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 44-46. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"44. a méhek tartásának és a méz előállításának részletes szabályait;

45. az élelmiszer-vállalkozók önellenőrzési kötelezettségeinek részletes szabályait.

46. az élelmiszer-előállítás során alkalmazott technológiai segédanyagok nyilvántartásba vételének részletes szabályait."

31. § Az Éltv. 77. § (1) bekezdése a következő o)-r) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"o) az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről;

p) az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

q) az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról;

r) a Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről."

32. § Az Éltv. 77. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"s) az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről."

33. § (1) Az Éltv. Melléklete a következő 14/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"14/A. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;"

(2) Az Éltv. Mellékletének 30/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 30/B. ponttal egészül ki:

"30/A. géntechnológiával módosított szervezet: a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. §-ának b) pontja szerinti fogalom;

30/B. gyógynövény termék: olyan vadon termett vagy termesztett - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - növény vagy növény feldolgozásával előállított - külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő - előnyös élettani hatással rendelkező termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el;"

(3) Az Éltv. Melléklete a következő 39/A. ponttal egészül ki:

"39/A. közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszer: a 38/A. § (2) bekezdése a) pontja aa) alpontja szerinti, az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által működtetett ügyfélnyilvántartási rendszer és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti Egységes Mezőgazdasági és Ügyfél-nyilvántartási Rendszer összekapcsolásával kialakított ügyfél törzsadat-kezelő rendszer, melynek célja, hogy az ügyfelek egyidejűleg egyértelműen azonosíthatóak legyenek mind a támogatási szerv, mind az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság számára."

(4) Az Éltv. Melléklete a következő 47/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"47/A. növényorvos: külön jogszabály szerinti felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy;"

(5) Az Éltv. Mellékletének 50-51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"50. növényvédő szer: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 1. bekezdése szerinti fogalom;

51. növényvédőszer-hatóanyag: 1107/2009/EK rendelet 2. cikk 2. bekezdése szerinti fogalom;"

(6) Az Éltv. Mellékletének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"54. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény: a lakosság széles körét érintő, az emberek életét, egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig, növényi károsítók okozta járvány, valamint a gazdasági haszonállat-állomány széles körét érintő, az állatok egészségét veszélyeztető takarmánybiztonsági jogsértés megállapítása vagy gyanúja annak kizárásáig;"

(7) Az Éltv. Mellékletének 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítmény számára;"

34. § Az Éltv.

a) 2. § (3) bekezdésében az "élelmiszerek magánháztartásban, kizárólag saját fogyasztásra" szövegrész helyébe az "élelmiszerek magánfogyasztásra" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a "tartalmazó termőföldön" szövegrész helyébe a "tartalmazó talajon és termesztőközegben" szöveg,

c) 24. § (1) bekezdés a) pontjában az "és az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet, valamint biztosítja azok függetlenségét;" szövegrész helyébe a "valamint biztosítja függetlenségét;" szöveg,

d) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az "állat-egészségügyi" szövegrész helyébe az "állat-egészségügyi, állatvédelmi, állattenyésztési" szöveg,

e) 27. § (2) bekezdésében az "egyes állami feladatainak elvégzésére" szövegrész helyébe az "egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére" szöveg,

f) 34. § (1) bekezdésében az "engedélyezi" szövegrész helyébe az "engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi" szöveg,

g) 35. § (3) bekezdés e) pontjában az "emberi fogyasztásra szánt állatokat" szövegrész helyébe az "emberi fogyasztásra szánt állatokat és élelmiszereket" szöveg,

h) 42. § (2) bekezdésében a "ha a termelő ismeretlen" szövegrész helyébe a "ha a termelő, illetve a földhasználó ismeretlen" szöveg,

i) 42. § (4) bekezdésében az "A miniszter rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó," szövegrész helyébe az "Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó" szöveg,

j) 45. § (2) bekezdésében az "az azt kiszabó élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szöveg,

k) 47/B. § (9) bekezdésében az "az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény" szövegrész helyébe az "az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)" szöveg,

l) 53. § (1) bekezdésében a "magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén" szövegrész helyébe a "magánállatorvos, illetve a nem állami állat-egészségügyi laboratórium járványos állatbetegség gyanúja esetén" szöveg,

m) 53. § (3) bekezdésében a "Járványveszély esetén" szövegrész helyébe a "Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén" szöveg,

n) 57. § s) pontjában az "anyag zár alá vételét" szövegrész helyébe "anyag vagy termék zár alá vételét" szöveg,

o) 60. § (1) bekezdés c) pontjában a "17. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét" szövegrész helyébe a "17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére" szöveg,

p) 63. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában a "tenyésztésének, szállításának" szövegrész helyébe a "tenyésztésének, jelölésének, szállításának" szöveg,

q) 64. § (1) bekezdésében a "határozat közlésétől" szövegrész helyébe a "határozat jogerőre emelkedésétől" szöveg,

lép.

35. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A növénytermesztési hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

36. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A tenyésztési hatóság az általa nyilvántartott adatokból adatbázist hoz létre. A tenyésztési hatóság a nyilvántartásában lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

(2) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenységet kizárólag elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet végezheti."

(3) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a tenyésztési hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki,

b) az e törvényben előírt nyilvántartások vonatkozásában az adatkezelést rendeletben szabályozza."

37. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:)

"m) elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát."

(2) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a következő 48/C. §-sal egészül ki:

"48/C. § Az állatvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

38. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortörvény) 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A borászati és a növénytermesztési hatóság az általa e törvény alapján nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

39. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A talajvédelmi hatóság az általa e törvény alapján nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

40. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa e törvény alapján nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

41. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"m) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti díjbevallásának, illetve megfizetésének ellenőrzésével, továbbá az élelmiszerlánc szereplőinek nyilvántartásával összefüggésben."

42. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében a "két elnökhelyettesét" szövegrész helyébe "elnökhelyetteseit" szövegrész, 21. § (3a) bekezdésének b) pontjában az "a fél" szövegrész helyébe az "az egy" szövegrész lép.

43. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

"h) a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz)."

44. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek begyűjtése a természetvédelmi hatóság, forgalmazása a növénytermesztési hatóság engedélyével végezhető."

(2) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A növénytermesztési hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli."

45. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Az 5. § 2012. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 16. § (1) bekezdése és a 27. § 2012. május 1-én lép hatályba.

(4) A 16. § (2) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 17. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) Ez a törvény 2014. január 2-án hatályát veszti.

46. § (1) Hatályát veszti az Éltv.

a) 24. § (2) bekezdésében az "és az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv" szövegrész;

b) 27. § (1) bekezdés c) pontja;

c) 31. §-a és az azt megelőző alcím;

d) 61. § (3) bekezdésében a ",kivéve,ha a takarmány-vállalkozásbizonyítja,hogya bírság kiszabására okot adó hibát nem ő okozta" szövegrész;

e) 76. § (1) bekezdés b) pontja,

f) 77. § (2) bekezdés b) pontja.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 35. § (2) bekezdése és a 8. § (1) bekezdés d) pontjában az " , illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt" szövegrész.

(3) Hatályát veszti a bortörvény 24/A. § (3)-(9) bekezdése, a 44. § (1) bekezdés i) pontja, valamint az 57. § (1) bekezdés l) pontja azzal, hogy a 2011. november 30. után forgalomba hozott bor vonatkozásában a bor forgalombahozatali járulékot már nem kell megfizetni.

(4)[3] A 2011. november 30. után forgalomba hozott bor után megfizetett bor forgalombahozatali járulék visszaigényelhető. A visszaigénylési kérelmet a borászati hatóság részére legkésőbb 2013. november 30-ig kell megküldeni a befizetett forgalombahozatali járulék összegét és teljesítését megalapozó dokumentumok másolatának csatolásával. A visszaigényelt forgalombahozatali járulék visszafizetéséről a borászati hatóság haladéktalanul intézkedik.

Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke