2023. évi LIX. törvény

a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról

Az Országgyűlés

figyelemmel a légi járművek által kibocsátott káros anyagok környezetszennyező hatásának mértékére,

annak érdekében, hogy a légiközlekedés is hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez,

valamint figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges adóbevételek biztosítására

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A LÉGITÁRSASÁGOK HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.

(2) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

2. A hozzájárulás alanya, alapja, mértéke

2. § (1) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

(2) A hozzájárulás alapja az 1. § (1) bekezdése szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, az (1) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzitutasokat kivéve.

(3) A hozzájárulás mértéke

a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,

aa) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint,

ab) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,

ac) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint;

b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként

ba) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint,

bb) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,

bc) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.

3. Adatszolgáltatás

3. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a 2. § (1) bekezdése szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) hajtómű-kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét.

(2) Ha a 2. § (2) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hozzájárulást az utas végső úti céljától függően a 2. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti mértékkel kell megállapítani.

4. A hozzájárulás megállapítása, bevallása

4. § (1) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (3) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (3) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.

(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(3) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.

(4) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

II. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

5. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"47. Lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés."

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"55. 30 év alatti anya: az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik."

6. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Egyéb jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel."

7. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint."

(2) Az Szja tv. 29/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe."

8. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele."

(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről,

b) a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és

c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni."

9. § Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/F. §-t követően a következő alcím címmel és 29/G. §-sal egészül ki:

"A 30 év alatti anyák kedvezménye

29/G. § (1) A 30 év alatti anya a 29. § szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki

a) a 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A 30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,

de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni."

10. § Az Szja tv. 44/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az állami adó-és vámhatóság a tárgyévet megelőző évi személyijövedelemadó-bevallásának a 44/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel, feltéve, hogy az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés."

11. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,

b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,

c) 30 év alatti anyák kedvezményét,

d) személyi kedvezményt,

e) első házasok kedvezményét,

f) családi kedvezményt."

12. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

"f) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről."

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3f)-(3h) bekezdéssel egészül ki:

"(3f) A magánszemély a (3) bekezdés szerinti adóelőleg-nyilatkozatban feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottnak minősül.

(3g) A 30 év alatti anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.

(3h) A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő 30 év alatti anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (8. §) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."

(3) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A 30 év alatti anya a (3g) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a 30 év alatti anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a 30 év alatti anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg."

13. § Az Szja tv. 53. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:]

"l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR'08 85.53.11)."

14. § Az Szja tv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek

minősül."

15. § Az Szja tv. 58. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is, azzal, hogy a magánszemély a (3) bekezdés szerinti igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

(13) A magánszemély az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken túl csökkentheti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig szerez meg. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó része a 11. számú melléklet szerint értékcsökkenési leírásként elszámolható. Az őstermelő a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti."

16. § Az Szja tv. a 65/B. §-t követően a következő alcím címmel és 65/C. §-sal egészül ki:

"A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések

65/C. § (1) E törvény alkalmazásában ellenérték fejében történő átruházásnak (értékesítésnek) kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad (a továbbiakban együtt: vagyonátadás). Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A nyilvántartási értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével - a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást állít ki a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó részére, valamint az igazolásban feltüntetett adatokról az igazolás kiállítását követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. A magánszemély választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be az értékesítés adóévéről készített bevallásában, és az adót az értékesítés adóévére vonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(2) A vagyoni érték kiadásakor a nem pénzben - ideértve a külföldi pénzt és a devizát is - juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély

a) - az osztalékként megszerzett vagyoni érték kivételével - azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a vagyoni érték a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel;

b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.

(3) A kedvezményezett által a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.

(4) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása - ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását - esetén adóköteles az e juttatással összefüggő a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell értékesítésnek tekinteni, ha az átvevő (magánalapítvány, vagyonkezelő) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az adót megfizetni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony feltételei alapján ugyanazon vagyoni érték tulajdonjogát a kedvezményezett a vagyonrendelő elhunytát követően szerezheti meg. Az adó összegét - vagyoni értékenként beazonosítható módon - a vagyonrendelő ebben az esetben is tájékoztató adatként feltünteti adóbevallásában. Amennyiben a kedvezményezett utóbb mégsem az említettek szerint szerzi meg a vagyoni érték tulajdonjogát, az adó 20 százalékkal növelt összegben a vagyoni érték kiadását követő 30 napon belül esedékes. A vagyonkezelő az említett feltételnek meg nem felelő vagyoni érték kiadásról a kiadást követő 8 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Az állami adó-és vámhatóság határozattal kötelezi az adó megfizetésére a kiadott vagyoni értéket megszerző kedvezményezettet, ha az adót a vagyonrendelő nem fizeti meg és az tőle végre sem hajtható."

17. § (1) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

osztalék]

"ae) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték;"

(2) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

osztalék]

"ag) a magánalapítvány által a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték;"

(3) Az Szja tv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet."

18. § (1) Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén - ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is - nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani a meghaladó rész tekintetében akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra - ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is - fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg."

(2) Az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre ("validálás" és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül -, a jövedelem összege,

e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell."

19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie."

20. § Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része."

21. § Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott

a) szálláshely-szolgáltatásra,

b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget - több juttatótól származóan együttvéve sem - meg nem haladó mértékű támogatás."

22. § Az Szja tv. a következő 104. §-sal egészül ki:

"104. § (1) A 29/G. § szerinti kedvezmény - a családi kedvezmény megnyílta hónapjától - abban az esetben illeti meg a 30 év alatti anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Ha azonban a 30 év alatti anya 2023. január 1-jén magzatára tekintettel már jogosult családi kedvezményre, a 29/G. § szerinti kedvezmény 2023. január 1-jétől érvényesíthető azokra a hónapokra is, amelyekben a 30 év alatti anya e magzatára tekintettel családi kedvezményre jogosult.

(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 57. § (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 58. § (13) bekezdése az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz 2022. január 1-jét követően megvalósuló értékesítése esetén is alkalmazható."

23. § Az Szja tv. a következő 105. §-sal egészül ki:

"105. § (1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. §-t, 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontját és 1. számú melléklet 7.26. pontja a) alpontját az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony és olyan magánalapítvány esetében kell alkalmazni, amelynek bejegyzését e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezték (a továbbiakban: bejegyzett magánalapítvány).

(2) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (1) bekezdését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében, vagy a már bejegyzett magánalapítvány részére történő, a hatálybalépést követő vagyonátadás esetében is.

(3) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (4) bekezdését annak hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.

(4) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 65/C. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését a hatálybalépésüket megelőzően már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy már bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje és a juttató abban az esetben alkalmazza, ha a juttatás az e rendelkezések hatálybalépésétől bizalmi vagyonkezelésbe, magánalapítvány részére átadott vagyon terhére történik. A korábban átadott vagyon terhére történő juttatásra a 65/C. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése a hatálybalépésüket követő három év elteltétől kezdődően megszerzett vagyoni érték esetében alkalmazandó.

(5) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7.26. pontja hatálybalépése előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje a b) pont rendelkezését annak hatálybalépésétől alkalmazhatja.

(6) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának, 65/C. §-ának és 1. számú melléklet 7.26. pontjának hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetében a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe."

24. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 6. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

25. § Az Szja tv.

a) 3. § 31. pontjában a "földhasználat" szövegrész helyébe a "földhasználat, építményi jog" szöveg,

b) 25. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "15 forint" szövegrész helyébe a "legfeljebb 30 forint" szöveg,

c) 44/A. § (2) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében és 44/C. § (7) bekezdésében az "adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül" szövegrész helyébe az "adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül" szöveg;

d) 53. § (2) bekezdésében a "TESZOR" szövegrészek helyébe a "TESZOR'08" szöveg;

e) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) alpontjában az "Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban" szövegrész helyébe az "A korábban" szöveg

lép.

26. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

a) 57. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja,

c) "A privatizációs lízingből származó jövedelem" című alcíme,

d) 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja, 7.25. alpontja,

e) 9. számú melléklete,

f) 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont q) alpontja.

(2) Hatályát veszti az Szja tv.

a) 49/A. § (3) bekezdés a) pontjában az " , a nyilvántartott adókülönbözetre" szövegrész, (6) bekezdés a) pontjában az "a nyilvántartott adókülönbözettel," szövegrész;

b) 49/B. § (16) bekezdés nyitó szövegrészében az "[ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza]" szövegrész;

c) 54. § (3) bekezdésében a "nyilvántartott adókülönbözetre," szövegrész;

d) 57. § (3) bekezdésében a "nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet," szövegrész;

e) 58. § (2) bekezdésében a " , mezőgazdasági őstermelőként" szövegrész,

f) 75. § (3) bekezdésében az "és (6)" szövegrész,

g) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában az " , egészségügyi szolgáltatási járulék" szövegrész, II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont j) alpontjában az "1996. december 31-ét követő" szövegrész.

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 18/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;"

(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"25a. nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás: olyan beruházás, amelynek célja

a) akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezés gyártása,

b) az a) pont szerinti berendezés gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása,

c) az a) pont szerinti berendezés és a b) pont szerinti alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása vagy visszanyerése;"

28. § A Tao. törvény 17. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A (2) bekezdéstől eltérően, a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben

a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy

b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor."

29. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

"k) a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás"

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

(2) A Tao. törvény 22/B. §-a a következő (20)-(35) bekezdéssel egészül ki:

"(20) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény átmeneti fejlesztési adókedvezménynek minősül, amely a (6), (9), (15), (17), (19) bekezdésben, továbbá a (21)-(35) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.

(21) Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt kérelmet nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(22) Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti kérelmet az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.

(23) Amennyiben az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás folyó áron nem haladja meg Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem nyilvántartásba vételéről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter és az energiaügyekért felelős miniszter véleményét figyelembe véve dönt. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem nyilvántartásba vételéről az adózót a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül tájékoztatja.

(24) A (23) bekezdés szerinti eljárásban az átmeneti fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2025. december 31. napján veszi nyilvántartásba.

(25) Amennyiben az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás folyó áron meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adózó az adókedvezményt az adópolitikáért felelős miniszter határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe.

(26) A (25) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

(27) A (25) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság engedélye napját, amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A határozat meghozatalára az e bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2b) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.

(28) A (25) bekezdés szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter utoljára 2025. december 31. napján határoz.

(29) Az adózó által igénybe vehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége

a) Budapesten 15 százalékának,

b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának

megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a beruházásra igénybe vehető összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.

(30) A (7) bekezdés alkalmazásakor az átmeneti fejlesztési adókedvezményt folyó áron számított összegben kell figyelembe venni.

(31) Átmeneti fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.

(32) A (25) bekezdés szerinti esetben az átmeneti fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés k) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a legújabb, kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.

(33) Az adózó nem veheti igénybe az átmeneti fejlesztési adókedvezményt attól az adóévtől kezdődően, amelyben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi, továbbá az igénybe vett átmeneti fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.

(34) Nem jogosult átmeneti fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül.

(35) Nem veheti igénybe az átmeneti fejlesztési adókedvezményt az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közleményben (a továbbiakban: Válságközlemény) felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a Válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó személy, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett személy, valamint az ilyen személy meghatározó befolyása alatt levő személy. Továbbá nem vehet igénybe átmeneti fejlesztési adókedvezményt az adózó az előbbi szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységéhez, ha az átmeneti fejlesztési adókedvezmény veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit."

30. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (115) és (116) bekezdéssel egészül ki:

"(115) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 25a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) pontját és (20)-(35) bekezdését a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően, és ezen bizottsági határozatban foglalt feltételeknek megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel a (116) bekezdésben foglaltakra.

(116) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 25a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) pontját és (20)-(35) bekezdését az adózó választása szerint alkalmazhatja a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően a 22/B. § (3) bekezdése alapján benyújtott bejelentésre, kérelemre, azzal a feltétellel, hogy a beruházás vonatkozásában a 22/B. § (21) bekezdése szerinti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtja és az igényelt átmeneti fejlesztési adókedvezmény összege nem haladja meg a 22/B. § (3) bekezdése alapján eredetileg igényelt fejlesztési adókedvezmény összegét."

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (117) bekezdéssel egészül ki:

"(117) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni."

31. § A Tao. törvény a következő 30/K. §-sal egészül ki:

"30/K. § A 4. § 25a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés k) pontja és (20)-(35) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a Válságközlemény 2.8. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül."

32. § A Tao. törvény

1. 16. § (12) bekezdésében az "elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetével" szöveg, az "átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetével" szöveg,

2. 16. § (12a) bekezdésében az "elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg" szövegrész helyébe az "átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének" szöveg,

3. 29/A. § (109) bekezdésében az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szövegrész helyébe az "a Válságközlemény" szöveg,

4. 30/A. §-ában a "22/B. §-a" szövegrész helyébe a "22/B. § (1) bekezdés a)-j) pontja, (1a)-(19) bekezdése" szöveg;

5. 3. számú melléklet B) rész 17. pontjában a "támogatott célt" szövegrész helyébe a "támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított - a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó -igazolással rendelkeznie" szöveg,

6. 4. számú melléklet 3. pontjában a "Válságközlemény 9-14. pontjában" szövegrész helyébe a "Válságközlemény 1.1. szakaszában" szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 29/A. § (6) bekezdésében az "azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni" szövegrész,

2. 29/A. § (83) bekezdése,

3. 3. számú melléklet A) rész 16. pontja.

7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

34. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény

a) 4. § (3) és (6) bekezdése,

b) 9. § (2) bekezdésében a "4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a" szövegrész.

8. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

35. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következő (40) és (41) bekezdéssel egészül ki:

"(40) Nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha

a) a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és

b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.

(41) A (40) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy a (40) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti."

9. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

36. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az e § alapján meghatározott összegnek az arányos része figyelemmel a (11a)-(11b) bekezdésben foglaltakra. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni."

(2) A Távhő törvény 6. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesít Magyarországon, a vásárolt kőolajtermék értékesítésének árbevételét a (11) bekezdés alkalmazásában olyan arányban osztja meg a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre, amilyen arányt az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről áruként beszerzett, és Magyarországon értékesített kőolajtermék értéke képvisel.

(11b) Az adóalany a (11a) bekezdés szerinti arányos megosztásról külön nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti

a) a (11a) bekezdés szerinti arányszámot,

b) az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,

c) a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét és

d) a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét."

37. § A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(energiaellátó:)

"1.2. a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermékkel a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti,"

38. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

"(20) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 6. § (11a) és (11b) bekezdését az adóalany első alkalommal a 2023. adóévi adókötelezettségére alkalmazza."

39. § A Távhő törvény 18. § (16) bekezdésében az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szövegrész helyébe az "az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából" című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény)" szöveg lép.

10. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

40. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni."

41. § Az Efo tv. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén

a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,

b) az alkalmi munka eseteiben

az Szja tv., a Szocho tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

42. § (1) Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni."

(2) Az Efo tv. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját."

43. § Az Efo tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyugellátás számítási alapja

a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,

b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni."

11. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

44. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járulék alapja

a) a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján - a Htv. 39. § (11) és (12) bekezdésére figyelemmel - meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével,

b) az a) ponttól eltérően, ha a járulékfizetésre kötelezett a kisvállalati adó alanya és a helyi iparűzési adó alapját a Htv. 39/B. § (1) bekezdése szerint állapítja meg, akkor választása szerint a Htv. 39/B. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, figyelemmel a Htv. 39/B. § (3) bekezdésére is."

(2) A KFI törvény 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A járulék alapjának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapítása - a jogosultság fennállása esetén - adóévre választható. A választás bejelentését az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az állami adóhatóságnál."

45. § A KFI törvény 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal azon 2023. adóévi járulékkötelezettség vonatkozásában lehet alkalmazni, amelynek bevallási határideje e törvény 16. § (1) bekezdése módosításának hatálybalépésekor még nem járt le."

12. A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény módosítása

46. § (1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)

"g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR'15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt;"

(2) A Kata tv. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)

"h) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)-j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak."

(3) A Kata tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, kivéve, ha a bevétel TESZOR'15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik."

(4) A Kata tv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kisadózó az (1) bekezdés h) pontja szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz."

(5) A Kata tv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg."

III. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

13. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

47. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) a 9. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

10. § (1) Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton történik.

(2) Ha az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az adózó a vámhatóság által biztosított informatikai rendszert veszi igénybe, úgy egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát tölt ki, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve benyújtja a vámhatósághoz."

48. § Hatályát veszti a Rega. tv.

1. 19. § (3) bekezdése,

2. 21/A. §-a.

14. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

49. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

"f) a 8. § (5), (9), (10) és (12) bekezdése szerinti eseteket;"

50. § Az Áfa tv. 17. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogszabályban meghatározott feladat ellátását az ahhoz kapcsolódó vagyonnal átadja a - jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt - szerző részére, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik."

51. § Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli]

"i) a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalanyt a 17. § (6) bekezdése szerinti esetben,"

[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]

52. § Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:)

"d) a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díj."

53. § Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)

"b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat - ide nem értve a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díjat - visszatérítik;"

54. § Az Áfa tv. 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 3/B. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 0 százaléka."

55. § Az Áfa tv. 83. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)

"d) a 82. § (4) bekezdésében említett adómérték esetében 0 százalékot"

(kell alkalmazni.)

56. § Az Áfa tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás, üzletág-átruházás vagy jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd, az üzletágat átruházó vagy a jogszabályban meghatározott feladat ellátását átadó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód, az üzletágat megszerző vagy a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni."

57. § Az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus úton teljesíti."

58. § Az Áfa tv. a következő XVII/A. Fejezettel egészül ki:

"XVII/A. FEJEZET

A KÖTELEZŐEN VISSZAVÁLTÁSI DÍJAS, NEM ÚJRAHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK VISSZAVÁLTÁSI DÍJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

243/A. § A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggésben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

243/B. § E fejezet alkalmazásában:

a) kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany: a hulladékról szóló törvény felhatalmazása alapján kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany;

b) forgalomba hozott termék: az a termék, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozottnak minősül;

c) kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék: a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, amelyet így is hoztak forgalomba;

d) kötelező visszaváltási díjas rendszer: a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer;

e) vissza nem váltott termék: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben a teljesítés napjáig forgalomba hozott mennyiségének és az adott naptári évben a teljesítés napjáig visszaváltott mennyiségének a különbözete;

f) visszaváltási díj: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja.

Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása

243/C. § (1) Termék értékesítésének minősül a vissza nem váltott termék.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a naptári év utolsó napja.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő adóalany jogutód nélkül szűnik meg, a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.

Adó alapja, adó mértéke

243/D. § (1) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adó alapja a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj.

(2) A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

(3) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében a fizetendő adót a 83. § a) pontja szerint kell megállapítani.

(4) Abban az esetben, ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, adóalapként nulla érték veendő figyelembe.

Adófizetésre kötelezett

243/E. § A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany fizeti."

59. § Az Áfa tv. 246. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belföldön nem letelepedett adóalany - az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül - nem alapíthat adó-visszatéríttetési jogot arra az előzetesen felszámított adóra,)

"c) amely ingatlan beszerzését terheli, kivéve, ha az ingatlant a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany szerzi be."

60. § Az Áfa tv. 253/J. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az adóalany felhagy az uniós különös szabályozás alkalmazásával, vagy az állami adó- és vámhatóság ezen különös szabályozás alkalmazásából kizárja (a továbbiakban együtt: különös szabályozás alkalmazásának megszűnése), és a 49/A. § (5) bekezdése szerint gyakorolta a választási jogát, nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az uniós különös szabályozás választásakor megfelelt-e a 49/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Nem kell nyilatkoznia az adóalanynak, ha a különös szabályozás választása évét követő évtől számítva a különös szabályozás alkalmazásának megszűnéséig legalább két naptári év telt el."

61. § (1) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 6/B. és 6/C. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"6/B. e-nyugta: e-pénztárgéppel kiállított nyugta;

6/C. e-pénztárgép: elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás;"

(2) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/B. és 13/C. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"13/B. nyugtatár: az e-pénztárgéppel kiállított nyugtának, nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak, számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére történő rendelkezésre bocsátására, megőrzésére szolgáló rendszer;

13/C. nyugtatár-szolgáltató: a nyugtatárat üzemeltető szerv;"

(3) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17. pénztárgép: papír alapú gépi nyugta és papíralapú egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, engedélyezett műszaki megoldás;"

(4) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"26. vevői alkalmazás: olyan engedélyezett műszaki megoldás, amelynek kizárólagos célja, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő számára olvashatóan elérhetővé tegye az e-pénztárgéppel kibocsátott nyugtát és számlát, és számára biztosítsa az adatok megismerésének és feldolgozásának a lehetőségét."

62. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés e)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) a pénztárgéppel rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adó- és vámhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait;

f) a pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait - ideértve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is -, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;

h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;"

63. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő k), l) és m) ponttal egészül ki:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"k) a nyugtatár működésére vonatkozó szabályokat;

l) a vevői alkalmazás követelményeire, engedélyezésére vonatkozó szabályokat;

m) az e-nyugta, számla e-pénztárgéppel rögzített adatainak állami adó- és vámhatóság részére történő továbbítására vonatkozó részletszabályokat."

64. § Az Áfa tv. a következő 359. §-sal egészül ki:

"359. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel módosított 246. § c) pontja azon előzetesen felszámított adó összegére alkalmazandó először, amelyet fizetendő adóként 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, azzal, hogy azon előzetesen felszámított adó összegének a XVIII. fejezet szerinti visszatéríttetésére az adóalany nem jogosult, amelyet levonható adóként a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény kihirdetését követő napot megelőzően már érvényesített."

65. § Az Áfa tv. a következő 360. §-sal egészül ki:

"360. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 3/B. számú mellékletben foglalt táblázat 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."

66. § Az Áfa tv.

1. 18. § (1) bekezdésében az "üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], továbbá" szövegrész helyébe az "üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés], a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása [17. § (6) bekezdés], továbbá",

2. 18. § (2) bekezdés e) pontjában a "természetes személy részére átadja, valamint" szövegrész helyébe a "természetes személy részére átadja,",

3. 18. § (2) bekezdés h) pontjában a "17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben," szövegrész helyébe a "17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben, valamint",

4. 18. § (3) bekezdésében az "üzletág-átruházásra, valamint" szövegrész helyébe az "üzletág-átruházásra, a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadására, valamint",

5. 71. § (1) bekezdés a) pontjában az "ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg" szövegrész helyébe az "ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;",

6. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az "elszámolási kötelezettségként tartja nyilván." szövegrész helyébe az "elszámolási kötelezettségként tartja nyilván; valamint"

7. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az "- ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg," szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik,",

8. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a "4902" szövegrész helyébe a "4902-ből"

szöveg lép.

67. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a "Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány);" szövegrész.

68. § Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 3/B. számú melléklettel egészül ki.

15. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

69. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (3) bekezdés a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

"1. alkoholmentesítés: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. Melléklet I. rész E. szakaszában meghatározott eljárás;

1a. alkoholtermék:

a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,

b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,

c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;"

(2) A Jöt 3. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

"16. kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki a kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, mindkét esetben feltéve, hogy nem kíván adóraktári engedéllyel működni;"

70. § A Jöt. 7. § (1) bekezdés f)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adófizetési kötelezettség keletkezik)

"f) ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,

g) ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,

h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti vagy szállítja, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként hoz be,

i) ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti vagy szállítja,"

71. § A Jöt. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó, vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól."

72. § (1) A Jöt. 67. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak

a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának,

b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának, vagy

c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és az Országos Mentőszolgálat

járművei részére történő kiszolgálásához."

(2) A Jöt. 67. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az adóraktár engedélyesének nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie az általa belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek az adóraktárába kereskedelmi céllal történő visszaszállításához, tárolásához, birtoklásához és továbbforgalmazásához."

73. § A Jöt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az importáló a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentést követően a telephelyén is végezheti."

74. § A Jöt. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenléte, ha a jogosult az alkoholtermékről a zárjegy eltávolításának és megsemmisítésének vagy felülragasztással érvénytelenítésének időpontját a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. Az eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegyek sorszámát a jogosult nyilvántartásában feltünteti és adatszolgáltatásában az állami adó- és vámhatóság felé bejelenti."

75. § A Jöt. 82. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 67. § (1b) bekezdéséhez kapcsolódó adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor hatályos adómértékkel számított adó vehető figyelembe."

76. § A Jöt. 86. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat jogosultja haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha a határozat véglegessé válását követően a határozatban megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást.

(6) Az állami adó- és vámhatóság visszavonja a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatot, ha a határozatban szereplő jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet miatt, vagy más okból a határozatban megállapított adójogi besorolás vagy KN-kód megállapítás nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az e tárgyban hozott határozat a közlés napján végleges és végrehajtható."

77. § A Jöt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték, a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján, a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatásnak minősül."

78. § (1) A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.

(2) A 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz."

(2) A Jöt. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati csoportmentességi rendelet 56. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás."

(3) A Jöt. 95. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A 112. § (1) bekezdés b) pontja és a 113. § (1) bekezdése szerinti támogatások nem nyújthatók olyan vállalkozás részére, amely nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának."

79. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell kobozni)

"d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt jövedéki terméket, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra vagy a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte."

80. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az adó mértéke)

"a) a benzinre,

aa) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 152 550 Ft/ezer liter,

ab) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,

b) a petróleumra,

ba) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 152 550 Ft/ezer liter,

bb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,

c) a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén,

ca) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter,

cb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter,"

(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés d)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az adó mértéke)

"d) a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,

e) az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,

f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh,

g) a villamos energiára 358,50 Ft/megawattóra,

h) a szénre 2905 Ft/ezer kilogramm,"

(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

"k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a, egyébként a c) pont szerinti adómérték."

81. § A Jöt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy - bérelt jármű esetében - bérlője jogosult

a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy

b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 2,5 Ft, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 12,5 Ft visszaigénylésére."

82. § A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő

a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,

b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,

c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, - a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a halgazdálkodáshoz

felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 86 százalékának, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 87 százalékának visszaigénylésére jogosult."

83. § A Jöt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként

a) a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 900 forint,

b) más sör esetében 1800 forint."

84. § A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint."

85. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke hektoliterenként)

"b) más egyéb csendes erjesztett ital esetében 10 900 forint."

86. § A Jöt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint."

87. § A Jöt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 28 100 forint."

88. § A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -

a) a bérfőzött párlat esetében

aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 0 forint,

ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forint,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 565 840 forint."

89. § (1) A Jöt. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása - a palackozási tevékenység és az alkoholmentesítés kivételével - egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható."

(2) A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, átvehető, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített adóraktár készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert. Egyszerűsített adóraktárból nem adható fel palackos erjesztésű habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek."

90. § A Jöt. 137. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki és a § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A kisüzemi bortermelő szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem vesz át, a (4b) és (4c) bekezdés szerinti esetekben sem.

(4b) A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.

(4c) Kisüzemi bortermelő csendes bort a következő esetekben vesz át:

a) a jogilag és gazdaságilag nem független kisüzemi bortermelő által a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemtől történő csendes bor átvétele,

b) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem által bérpalackozásra, alkoholmentesítésre átadott csendes bor átvétele a művelet elvégzését követően,

c) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem saját szőlőjéből egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor átvétele, vagy

d) az utolsó három lezárt borpiaci év átlagos előállításának legfeljebb 10%-át elérő mennyiségű csendes bor átvétele tárgy borpiaci évben.

(4d) A kisüzemi bortermelő a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg.

(5) Ha a kisüzemi bortermelő a 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti feltételt nem teljesíti vagy a (4a)-(4d) bekezdésben foglalt szabályt megsérti, kisüzemi bortermelőként tevékenységét legfeljebb a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését vagy a szabály megsértését követő hónap 15. napjáig előterjesztett egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemről hozott hatósági döntésig folytathatja."

91. § A Jöt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető."

92. § A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A jövedéki adó mértéke)

"a) a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4840 forint/ezer darab,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,

d) a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál),

eb) folyadékára 70 forint/milliliter,

f) a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,"

93. § (1) A Jöt. 150. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:

"(37) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 67. § (1a) bekezdés c) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell."

(2) A Jöt. 150. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:

"(38) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 86. § (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy kötelező érvényű KN-kód besorolás alatt kötelező érvényű vámtarifabesorolást kell érteni, továbbá KN-kód alatt a vizsgált határozatban megállapított vámtarifaszámot is kell érteni."

94. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, 74. § (1) bekezdés b) és g) pontjában, 132. § (5) bekezdésében a "(3) bekezdés 1. pont c) alpontja" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés 1a. pont c) alpontja" szöveg lép.

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK

16. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

95. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;"

(2) A Neta tv. 1. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"14. szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő;"

(3) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"19. élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program: az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Társaság) egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden tevékenysége, akciója, szemléletformáló kampánya vagy programja, továbbá a Társaság ezeket szolgáló beruházása;"

96. § A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Adóköteles az 1. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék."

97. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az adó mértékét az 1. melléklet szerinti táblázat tartalmazza."

98. § A Neta tv. 7. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdés szerinti értékesítése, amelyet vevője

a) az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,

b) olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy

c) olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.

(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és

a) a (3) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,

c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét

az adóalany számára - a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül - hitelt érdemlően igazolja.

(5) Ha a vevő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket

a) a (3) bekezdés a) vagy b) pont szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy

b) a (3) bekezdés c) pont szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,

akkor erről a tényről - a belföldön továbbértékesített adóköteles termék, vagy értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék mennyiségének megjelölésével - az adó alanyát a továbbértékesítés vagy a saját termék értékesítése teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék vagy az értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.

(6) Amennyiben a vevő a (4) bekezdés szerinti igazolási vagy a belföldi értékesítésről szóló, (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

(7) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná."

99. § A Neta tv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

100. § A Neta tv.

a) 8. § (4) bekezdésében az "egészségmegőrző" szövegrész helyébe az "élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző" szöveg,

b) 8. § (6) bekezdésében az "egészségügyi államigazgatási szervnek" szövegrész helyébe a "Társaságnak" szöveg,

c) 8. § (8) bekezdésében az "az egészségügyi államigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "a Társaságot" szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése.

V. FEJEZET

HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ

17. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

102. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot."

103. § A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,

a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,

b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,

c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata."

104. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

"g) az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel"

[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]

105. § A Htv. a VII. Fejezetét megelőzően, a következő 51/R. §-sal egészül ki:

"51/R. § (1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Légimód törvény) megállapított 52. § 22. pont e) alpontot és 52. § 31. pont f) alpontot, valamint a Légimód törvénnyel beiktatott 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját a vállalkozó a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóéve adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozó egyaránt alkalmazza az 52. § 22. pont e) alpontot, az 52. § 31. pont f) alpontot, az 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját is."

106. § (1) A Htv. 52. § 22. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

nettó árbevétel:)

"e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) alpont - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel, ideértve a légi személyszállítást végző vállalkozó esetében a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértékét is,"

(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő f) és g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

"f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak;

g) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek;"

(3) A Htv. 52. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"59. légi személyszállítást végző vállalkozó: az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik."

107. § A Htv. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

108. § A Htv. 52. § 61. pontjában a "2.3 pontja" szövegrészek helyébe a "2.3 vagy 2.5. pontja" szöveg lép.

109. § Hatályát veszti a Htv.

a) 40/D. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül" szövegrész;

b) 41/B. § (2) bekezdése.

18. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

110. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

"b) az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,"

(2) A Gjt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

"h) az egyesület, az alapítvány, a köztestület az a) vagy b) pont szerinti szervezet tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,"

111. § Hatályát veszti a Gjt. 1. § (2) bekezdésében az "és Z" szövegrész.

VI. FEJEZET

ILLETÉKEK

19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

112. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)

"i) a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése;"

(2) Az Itv. 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Illetékmentes a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által a bírósághoz benyújtott kérelem és az e kérelmet elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés."

113. § Az Itv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban."

114. § Az Itv. a következő 102/E. §-sal egészül ki:

"102/E. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel beiktatott 57. § (2) bekezdést az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell."

115. § Az Itv. 23/B. § (1) bekezdésében a "felszámolási" szövegrész helyébe a "felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási" szöveg lép.

116. § Hatályát veszti az Itv. 24. § (6) bekezdésében a "Z betűjelű" szövegrész.

20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

117. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,

b) a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,

c) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,

d) a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre

terjed ki."

118. § A Pti. törvény 2. §-a a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"23. ügyfél illetőségének helye: az az állam, ahol

a) a természetes személynek az Szja tv. szerinti illetőségi helye található, figyelembe véve az Szja tv. 7. számú melléklet 6. pontjában foglaltakat is,

b) a jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak a székhelye található, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni;

24. határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. szerinti határon átnyúló szolgáltatás."

119. § A Pti. törvény 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is alkalmazza.

(2b) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt."

120. § A Pti. törvény a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Értékpapír tranzakciós illeték

8/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy a Bszt. 6. § a)-c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.

(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha

a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,

b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,

c) az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.

(6) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

(7) Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyt."

121. § A Pti. törvény

a) 2. § 12. pontjában a "személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény" szövegrész helyébe a "személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában a "6 ezer" szövegrész helyébe a "10 ezer" szöveg,

c) 9. § (1) és (2) bekezdésében a "pénzügyi" szövegrész helyébe a "pénzügyi és az értékpapír" szöveg

lép.

122. § Hatályát veszti a Pti. törvény 3. § (5) bekezdése.

VII. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

21. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

123. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti."

124. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló."

125. § (1) A Szocho tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított -I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül."

(2) A Szocho tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti."

126. § A Szocho tv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani."

127. § (1) A Szocho tv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az adó tekintetében a természetes személy nem köteles bevallás benyújtására, és igazolja, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősül vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményeiben biztosított, akkor a kifizető által a levont adóról kiállított igazolás benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adóvisszatérítési kérelmet terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a természetes személy által megjelölt fizetési számlára utalja át."

(2) A Szocho tv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a természetes személy az 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak szerint adó fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani."

128. § A Szocho tv. a következő 36/G. §-sal egészül ki:

"36/G. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 9. § (3) és (4) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

129. § A Szocho tv.

a) 5. § (6) bekezdés c) pontjában az "1. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "1. § (4) bekezdés c) pontja" szöveg,

b) 13. § (6) bekezdésében az "a) vagy b)" szövegrész helyébe az "a)-c)" szöveg,

c) 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az "- a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és" szövegrész helyébe az "a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe" szöveg, a "kivételével, amire tekintettel" szövegrész helyébe az " , amire" szöveg, a "munkabérre" szövegrész helyébe a "személy munkabérre vagy távolléti díjra" szöveg és az "- a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege" szövegrész helyébe a " , vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik)" szöveg,

d) 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "hónapos időtartamban" szövegrész helyébe a "hónapos egybefüggő időtartamban" szöveg,

e) 34. § 14. pontjában az "a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "a Tbj." szöveg

lép.

130. § Hatályát veszti a Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdése.

22. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

131. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és]

"b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében."

132. § A Tbj. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor."

133. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:

"105/D. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját és (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

134. § A Tbj.

a) 4. § 4. pont 4.10. alpontjában a "foglakoztatott" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott" szöveg,

b) 34. § (6) bekezdésében az "az átalányban megállapított jövedelmet" szövegrész helyébe az "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot" szöveg,

c) 40. § (4) bekezdés f) pontjában a "szünetelteti" szövegrész helyébe az "a tárgyhó egészében szünetelteti" szöveg,

d) 40. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés a)-e) pontjában" szöveg,

e) 41. § (6) bekezdésében a "(2) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(4) és (5) bekezdésében" szöveg,

f) 42. § (2) bekezdésében az "az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)" szövegrész helyébe "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap" szöveg,

g) 80. § (2) bekezdésében az "az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap" szövegrész helyébe az "a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap" szöveg

lép.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

23. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

135. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"17a. e-nyugta: az Áfa tv. szerinti e-nyugta,

17b. e-pénztárgép: az Áfa tv. szerinti e-pénztárgép,"

(2) Az Art. 7. §-a a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"39a. nyugtatár: az Áfa tv. szerinti nyugtatár,

39b. nyugtatár-szolgáltató: az Áfa tv. szerinti nyugtatár szolgáltató,"

(3) Az Art. 7. §-a a következő 49a. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"49a. típusszerződés: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet,"

136. § Az Art. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

137. § (1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

"6. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,

b) a magzat kivételével minden eltartott, kedvezményezett eltartott nevét, adóazonosító jelét,

c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak vagy felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,

d) az arra vonatkozó adatot, hogy a kedvezményezett eltartott a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül-e,

e) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímet,

f) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,"

(2) Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 7c. ponttal egészül ki:

[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

"7c. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/G. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy

b) pontja szerinti jogcímét,

c) - a magzat kivételével - a gyermek nevét, adóazonosító jelét,

d) várandósság esetén ennek tényét, valamint

e) az Szja tv. 29/G. § (3) bekezdése szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,"

138. § Az Art. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az alkalmazandó bevallási gyakoriság - a 2. melléklet B. rész 3.4. pontjának figyelembevételével - az adómegállapítási időszak közben megváltozik, az általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett adózó az általános forgalmi adóról az áttérést megelőző naptól számított harminc napon belül soron kívüli bevallást nyújt be a bevallással még le nem fedett időszakról."

139. § Az Art. a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:

"66/A. § [A társasági adó megfizetése devizában]

(1) Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál bejelentheti, hogy a 66. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, társasági adó-fizetési kötelezettségét USA dollárban vagy euróban teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve tehet. Tevékenységét az év közben megkezdő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.

(3) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő devizáról a másik választható devizára akar áttérni, bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja. A bejelentés módosítása a következő adóév első napjától hatályos.

(4) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést tett, az adóév utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság felé bejelentheti, hogy az adó devizában történő megfizetésének lehetőségével nem kíván élni. A bejelentés a következő adóév első napjától hatályos.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó e § szerinti bejelentéseiről nyilvántartást vezet.

(6) Az e §-ban foglalt határidők jogvesztőek.

(7) Az (5) bekezdés szerint nyilvántartásba vett bejelentés alapján az adózó társasági adóelőleg-, társasági adó-fizetési kötelezettségének a kincstár által e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással, a bejelentésének megfelelő devizában tesz eleget.

(8) A bejelentéstől eltérő devizanemben vezetett számláról érkező átutalás esetén az átváltás költsége az adózót terheli.

(9) A (7) bekezdés szerint utalt euró- vagy USA dollár-összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeg kerül jóváírásra az adózó adószámláján.

(10) A (9) bekezdés szerinti forintösszeget az állami adó- és vámhatóság átvezeti a társasági adó befizetése céljából vezetett államháztartási számlára.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti a (7) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés euró- vagy USA dollár-összegét és devizanemét, az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint az elszámolt forintösszeget.

66/B. § [A helyi iparűzési adó megfizetése devizában]

(1) Az adózó az esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg- és helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettségét a kincstár által a helyi iparűzési adót bevezető illetékes önkormányzat, illetve - a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén - az állami adó- és vámhatóság részére e célból euró vagy USA dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.

(2) A kincstár a fizetési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti számlára utalt euró- vagy USA dollár-összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz mint a kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben foglaltak szerint a kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára. Az átutalt összegekre vonatkozó, feldolgozáshoz szükséges információkat a kincstár az önkormányzati ASP rendszer útján biztosítja az önkormányzatok számára.

(3) Az illetékes adóhatóság az adózó adószámláján a kincstár által a (2) bekezdés szerint az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára átutalt összeget tünteti fel befizetésként.

(4) Az adó megfizetésének napja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja.

(5) Az illetékes adóhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton feltünteti, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során elérhetővé teszi az (1) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, valamint a (2) bekezdés szerinti árfolyamot és az elszámolt forintösszeget."

140. § Az Art. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 83. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak:

a) a jogügylet szerinti, az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 23. § 1-10., 12., 14. és 16. pontja szerinti, 24. § (1) bekezdés 1-14. pontja és (2) bekezdése szerinti, 25. § (1) bekezdés 1-20. pontja, (2) bekezdés 4-7., 9., 17., 19. pontja, 22. pont a) és c) alpontja, 23. pont a) alpontja, 33., 35., 37-41., 45. és 49-51. pontja, (3) bekezdés 2-9. pontja, és (4) bekezdése szerinti adatokról,

b) az eljárásban feltöltött iratokról, és

c) ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről.

(1a) Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot:

a) az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról,

b) az adózó földművesként való nyilvántartásba vételéről, és

c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4-5. §-ában meghatározott adatokról."

141. § Az Art. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat - ideértve a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is - január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:

a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának, amennyiben pedig e tulajdonos új tulajdonszerzőt jelentett be, úgy a tulajdonszerző neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,

c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,

d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,

e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,

f) a gépjármű hajtóanyaga,

g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,

h) a gépjármű "környezetkímélő motorkerékpár" kategóriába történő sorolásának ténye,

i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) ténye,

j) a tulajdonos által a tulajdonosváltozásról tett változásbejelentés időpontja, és

k) ha az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér, akkor az üzembentartó adóalany adatain túl a nem természetes személy tulajdonos b) pont szerinti adatai."

142. § Az Art. a következő 106/A. §-sal egészül ki:

"106/A. § [Adatszolgáltatás e-pénztárgéppel]

Az e-pénztárgép jogszabályban meghatározottak szerint, informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság és a nyugtatár-szolgáltató részére."

143. § Az Art. 112/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kincstár elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított. Az adatszolgáltatás tartalmazza)

"h) a családi pótlékra való jogosultság jogcímét."

144. § (1) Az Art. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható."

(2) Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és a rögzített beszélgetést az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az állami adó- és vámhatóság

a) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetés visszahallgatását - a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatával kilencven napig - biztosítja,

b) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetésről kérelemre másolatot ad ki."

145. § Az Art. 127. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kincstár és a Magyar Nemzeti Bank az adókötelezettség euró vagy USA dollár devizanemben történő teljesítése során tudomására jutott adótitkot e törvény által meghatározott feladatellátása céljából az adótitok tudomására jutása évének utolsó napjától számított 5 évig kezeli."

146. § Az Art. 131. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:

"(30) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból - a számla kiállítója, önszámlázás esetén a vevő egyidejű értesítése mellett - elektronikus úton tájékoztatja az online számlaadat-szolgáltatásra használt számlázó programnak az adatszolgáltatásban rögzített adószám alapján beazonosítható fejlesztőjét a hibás adatszolgáltatások okainak feltárásához és javításához szükséges, üzleti adatokat nem tartalmazó műszaki-informatikai információkról, valamint a számla kiállítójának nevéről és adószámáról, önszámlázás esetén a vevő nevéről és adószámáról."

147. § Az Art. 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig - a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja tv. 3. § 41. pontjában és az Szja tv. 3. § 50. pontjában meghatározott, továbbá az Szja tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti."

148. § (1) Az Art. 153. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:)

"c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene adótartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6-21. pontján alapuló, megkeresésenként százezer forintot meghaladó összegre irányuló végrehajtást."

(2) Az Art. 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A csoportos adóalany tagjának és volt tagjának minősítése során, ha a tag vagy a volt tag a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítménnyel - a csoportos adóalanyiságban fennálló tagságára tekintettel -nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság kizárólag az (1) bekezdés a)-h) pontjában foglalt feltételek teljesülését vizsgálja."

149. § Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, vagy típusszerződésre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát."

150. § Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

a) típusszerződés esetén tízmillió forint,

b) egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint."

151. § (1) Az Art. 199. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésen felül természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelmére az adóhatóság a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre évente egy alkalommal legfeljebb öthavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő."

(2) Az Art. 199. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez."

(3) Az Art. 199. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1)-(2a) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel."

(4) Az Art. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(1a) és a (2a) bekezdés szerint engedélyezett részletfizetésről szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs."

152. § Az Art. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével

a) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése,

b) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,

c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése

esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére."

153. § Az Art. a következő 229/A. §-sal egészül ki:

"229/A. § [A pénzforgalmi szolgáltatók Áfa tv. szerinti általános kötelezettségeinek nem előírásszerű teljesítése]

(1) Az Áfa tv. 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése, az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítése, valamint az Áfa tv. 183/C. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás-megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartás-vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartásmegőrzésre kötelezettet ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a nyilvántartás vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás-megőrzésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

154. § Az Art. 246. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

"i) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó az Eüsztv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik."

155. § Az Art. a következő 251/A. §-sal egészül ki:

"251/A. § [Adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés]

(1) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a képzés és hatósági vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet

a) nevét, adószámát,

b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,

c) képviselőjének nevét,

d) székhelyét, levelezési címét,

e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),

i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint

j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.

(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni.

A nyilvántartás tartalmazza

a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint

b) a résztvevők adatait:

ba) családi és utónevét,

bb) születési családi és utónevét,

bc) születési helyét, idejét,

bd) anyja születési családi és utónevét,

be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá

bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.

(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,

b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,

c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint

d) a résztvevők adatait:

da) családi és utónevét,

db) születési családi és utónevét,

dc) születési helyét, idejét,

dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá

de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.

(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.

(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

e) adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint

g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.

(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni."

156. § Az Art. 255. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy következő adatait tartalmazza:)

"e) a szakképesítés, hatósági képesítés megnevezése, a szakképesítést, hatósági képesítést igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,"

157. § Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,

2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,

3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,

4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,

5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,

6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,

7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,

8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,

9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,

10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,

11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,

12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,

13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,

14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,

15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,

16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.

(2) A nyugtatárat az állami adó- és vámhatóság üzemelteti."

158. § Az Art. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"258. § [Telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]

Az állami adó- és vámhatóság egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer keretében a Kormány rendeletében meghatározott egyedi ügyintézést és tájékoztatást, továbbá általános tájékoztatást nyújt. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak mellett további egyedi ügyintézés és tájékoztatás biztosításáról dönthet. Az egyedi ügyintézés és tájékoztatás igénybevételéhez az adózónak vagy képviselőjének ügyfél-azonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználónévvel és jelszóval kell rendelkeznie."

159. § Az Art. 260. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek)

"a) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott

aa) adótartozásnak nem minősülő köztartozása nem haladja meg a harmincezer forintot,

ab) nettó adótartozása nem haladja meg az ötezer forintot;"

160. § Az Art. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli. E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021 (III. 10.) Korm. rendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

(3) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti."

161. § (1) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"17a. az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"19. az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszeren keresztül nyújtott egyedi ügyintézés és tájékoztatás, továbbá általános tájékoztatás részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

162. § (1) Az Art. 269. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel, e-pénztárgéppel történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

(2) Az Art. 269. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait."

(3) Az Art. 269. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép forgalmazására, szervizelésére, engedélyezésére, üzemeltetésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat."

163. § Az Art. 274/O. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság - a rendelkezésre álló havi adó- és járulékbevallás adatai alapján - hivatalból pótolhatja azon biztosítási jogviszonyok megszűnésére vonatkozó bejelentéseket is, amelyek a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallásban feltüntetett adatok szerint 2023. január 1-jét megelőzően szűntek meg, és a jogviszony megszűnését a munkáltató, kifizető nem jelentette be.

(5) Az Art. 1. melléklet 3.4. pontja és 3.7. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság - a rendelkezésére álló adatok alapján - hivatalból pótolhatja azokat a bejelentéseket is, amelyek esetén a munkáltató, kifizető 2023. január 1-jét megelőzően hunyt el, szűnt meg jogutód nélkül."

164. § (1) Az Art. a következő 274/P. §-sal egészül ki:

"274/P. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényhez]

(1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.11.) által megállapított 52. § (1) bekezdés e) pontját első alkalommal a hatálybalépését követően esedékes, az 50. § (1a) bekezdése szerinti bevallás benyújtása tekintetében kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 153. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 153. § (1a) bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő negyedév minősítése során kell alkalmazni."

(2) Az Art. 274/P. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 145. § (7) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."

(3) Az Art. 274/P. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 20. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 221. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

(4) Az Art. 274/P. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Módtv.11. által megállapított 83. § (1) bekezdése alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton első alkalommal 2024. február 15. napjáig szolgáltat adatot."

165. § Az Art. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

166. § Az Art. 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

167. § Az Art.

1. 50. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1)-(1a) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(1b) bekezdés" szöveg,

2. 50. § (4) bekezdésében a "kötelezett az (1)-(1a) bekezdés" szövegrész helyébe a "kötelezett az (1b) bekezdés" szöveg,

3. 145. § (7) bekezdésében az "akkor a változás bejelentését követően" szövegrész helyébe az "akkor a változás bejegyzését követően" szöveg,

4. 175. § (1) bekezdésében az "ötmillió forint" szövegrész helyébe a "nyolcmillió forint" szöveg, a "nyolcmillió forint" szövegrész helyébe a "tizenkettőmillió forint" szöveg,

5. 246. § (1) bekezdés g) pontjában a "háromszázhatvanöt napon" szövegrész helyébe a "száznyolcvan napon" szöveg,

6. 251. § (1) bekezdés c) pontjában a "szakmai képesítéssel, szakképzettséggel" szövegrész helyébe a "szakmai képesítéssel, szakképzettséggel, hatósági képesítéssel" szöveg,

7. 255. § (1) bekezdés g) pontjában a "szakképesítés megszerzését követően" szövegrész helyébe a "szakképesítés, hatósági képesítés megszerzését követően" szöveg,

8. 274/O. § (2) bekezdésében az "50. §" szövegrész helyébe az "52. §" szöveg

lép.

168. § Hatályát veszti az Art.

1. 52. § (1) bekezdés e) pontjában a "szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti," szövegrész,

2. 87. § (2) bekezdés b) pontja.

24. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

169. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § [Az adóigazgatási eljárás]

(1) Adóigazgatási eljárás mindazon eljárás, amelyben az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, valamint az ezeket érintő döntését érvényesíti.

(2) Adóigazgatási eljárás az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz állami adó- és vámhatóság által végzett tanúsítási és engedélyezési eljárása."

170. § (1) Az Air. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha a meghatalmazást az adózó nem a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint adta - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani."

(2) Az Air. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Meghatalmazást elektronikusan

a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,

b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,

c) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon, ha az állandó meghatalmazott nem kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász, vagy

d) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva

lehet tenni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen, továbbá a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek."

171. § Az Air. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A döntés tartalmazza:

a) az eljáró adóhatóság, az adózó és az ügy azonosításához szükséges minden adatot,

b) a rendelkező részt az adóhatóság döntésével, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel,

c) a megállapított tényállásra és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokra, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást,

d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, valamint

e) a d) ponttól eltérően a döntéshozatal helyét és idejét, valamint a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" megjelölést, ha az eljáró adóhatóság jogszabályban meghatározott automatikus döntéshozatalt és szervezeti aláírást alkalmaz."

172. § Az Air. 136. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"h) az automatikus döntéshozatallal kapcsolatos részletes szabályokat."

173. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/F. §-sal egészül ki:

"139/F. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényhez]

E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény által megállapított 20. § (2) bekezdésében foglalt jegyzett tőkére vonatkozó feltételeknek a rendelkezés hatálybalépésekor az állami adó- és vámhatóság által már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie."

174. § Az Air. 20. § (2) bekezdésében a "tőkéje az ötvenmillió forintot" szövegrész helyébe a "tőkéje a százötvenmillió forintot" szöveg lép.

175. § Hatályát veszti az Air.

1. 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja,

2. 92. § a) pontja.

25. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

176. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzésen alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek."

177. § Az Avt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az adós - jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére.

(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő.

(3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül.

(4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor.

(5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít.

(6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban - az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően - helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó.

(7) Az adóhatóság a költségekről - a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével - végzést hoz.

(8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti."

178. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

"25. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés."

179. § Az Avt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:

"43/A. § (1) Ha az adós székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, az adóhatóság - eljárási bírság kilátásba helyezése mellett - a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívja fel arra vonatkozóan, hogy a székhelyszolgáltatónál az adós lefoglalható vagyontárgya fellelhető-e.

(2) Ha a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.

(3) Ha a székhelyszolgáltató nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az adós székhelyén nincs az adósnak lefoglalható vagyontárgya, mellőzhető az adós székhelyén az ingófoglalás foganatosítása.

(4) Az adóhatóság a székhelyszolgáltatót helyszíni eljárás keretében nyilatkoztatja az adós vagyontárgyairól, ha

a) a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, vagy

b) az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt."

180. § Az Avt. 122. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a döntés ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, az állami adó- és vámhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, amennyiben az ingatlan tulajdonosa vállalja, hogy a behajtást kérő hatóság döntésében foglaltakat soron kívül önként teljesíti. A felfüggesztés az ingatlan tulajdonosának kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el."

181. § Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/D. alcímmel egészül ki:

"57/D. A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtásának szabályai

125/I. § (1) A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 57/C. alcím rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja azzal, hogy e kötelezettségek végrehajtása során 125/H. § (2)-(6) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés végrehajtása során behajtott összeget átutalja a biztosíték tárgyában végzést hozó bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az állami adó- és vámhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át."

182. § (1) Az Avt. 60. alcíme a következő 131/H. §-sal egészül ki:

"131/H. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított 1. § (4) bekezdését, a 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell."

(2) Az Avt. 131/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"131/H. § (1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) által megállapított 1. § (4) bekezdését, 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.6. által módosított 11. § (2) bekezdését az annak hatálybalépését követően foganatosított ingó- és ingatlanfoglalás esetén is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 43/A. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

IX. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

26. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

183. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak."

184. § A Vtv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani árunyilatkozat-adással, árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását, vagy a 174. cikk szerint kérelmezi a vám-árunyilatkozat érvénytelenítését a kiviteli vámeljárásokra vonatkozóan."

185. § A Vtv. 114. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell)

"j) az ellenőrzést végző személy nevét és aláírását, az ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést. Elektronikus hitelesítés esetén az ellenőrzést végző személy nevét és az elektronikus hitelesítésre szolgáló bélyegzőt."

186. § A Vtv. 215. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) E törvények a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 85. § (3) bekezdését a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

187. § A Vtv.

1. 2. § 6. pontjában a "10 euró alatti vámtartozás" szövegrész helyébe a "10 euró alatti vám és egyéb terhek összege" szöveg,

2. 193. § (1) bekezdésében és 195. § (1) bekezdésében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV." szöveg,

3. 193. § (2) bekezdés c) pontjában az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikk (1) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. cím III. fejezetében foglalt feladatok végrehajtásáért felelős" szöveg,

4. 194. §-ában az "1306/2013/EU" szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116" szöveg,

5. XXXII. Fejezete címében az "1306/2013/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET V." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET IV." szöveg,

6. 75. alcímének címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78." szöveg,

7. 195. § címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78." szöveg,

8. 84. alcímének címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79." szöveg,

9. 205. §-ának címében az "1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83." szövegrész helyébe az "(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79." szöveg,

10. 205. § (3) bekezdésében az "az ellenőrzési határidőn" szövegrész helyébe a "180 napon" szöveg,

11. 216. § (1) bekezdés 6. pontjában az "és a 78/352/EGK, a 94/165/EK, a 98/2799/EK, a 2000/814/EK, az 2005/1290/EK és a 2008/485/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/1306/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V." szövegrész helyébe a " , valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV." szöveg

lép.

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

188. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a 37/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése

37/C. § (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.

(3) Ha a pénzügyőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti az intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja."

189. § A NAV tv. a következő 106. §-sal egészül ki:

"106. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37/C. §)."

190. § A NAV tv. 56. § (3) bekezdésében a "Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg lép.

191. § Hatályát veszti a NAV tv. 105. § a) pontja.

28. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

192. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 47. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

"f) a kinevezés tartalmának bármely módosításához átszervezés, vagy létszámcsökkentés esetén, beleértve a NAV más szervéhez történő áthelyezést is, azzal, hogy a tisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható,"

193. § A NAV Szj. tv. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem minősül külföldi kiküldetésnek, ha a pénzügyőr Magyarországgal szomszédos ország területén létesített közös határátkelőhelyen végez munkát, feltéve, hogy a napi munkaidejét Magyarország területén kezdi meg és fejezi be."

194. § A NAV Szj. tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

"a) a Kormány, a miniszter döntése alapján a NAV-nál, vagy a NAV elnökének döntése alapján a NAV szervnél a foglalkoztatottak létszámának csökkentését kell végrehajtani;"

195. § A NAV Szj. tv. 5. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

196. § A NAV Szj. tv. 6. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

XI. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

197. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/A. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni."

198. § Az Szt. 134/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti közzététel során a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább 5 egymást követő évig kell biztosítani."

199. § Az Szt. a 141. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Határokon átnyúló átalakulás

142. § Határokon átnyúló átalakulás során a 136-141. § rendelkezéseit a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni."

200. § Az Szt. VIII. Fejezete a következő 152/C. §-sal egészül ki:

"152/C. § (1) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a hatósági képzés és vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet

a) nevét, adószámát,

b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,

c) képviselőjének nevét,

d) székhelyét, levelezési címét,

e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),

i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint

j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.

(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint

b) a résztvevők adatait:

ba) családi és utónevét,

bb) születési családi és utónevét,

bc) születési helyét, idejét,

bd) anyja születési családi és utónevét,

be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá

bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.

(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,

b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,

c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint

d) a résztvevők adatait:

da) családi és utónevét,

db) születési családi és utónevét,

dc) születési helyét, idejét,

dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá

de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.

(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.

(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

e) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint

g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.

(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni."

201. § Az Szt. 177. §-a a következő (89)-(91) bekezdéssel egészül ki:

"(89) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(90) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(91) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 134/G. § (3a) bekezdését először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni."

202. § Az Szt. 178. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]

"i) a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait."

203. § Az Szt. 178. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a mérlegképes könyvelői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait."

204. § Az Szt.

1. 11. § (4) bekezdésében az "(5)-(15) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(5)-(13) bekezdésben" szöveg,

2. 11. § (10) bekezdésében a "végelszámolás úgy fejeződik be" szövegrész helyébe a "végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be" szöveg és a "végelszámolási eljárás befejezésének" szövegrész helyébe a "végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének" szöveg,

3. 151. § (2) bekezdésében a "10 millió forintot" szövegrész helyébe a "20 millió forintot" szöveg,

4. 151. § (5) bekezdés b) pont ba) pontjában a "könyvelői" szöveg helyébe a "könyvelői szakképesítéssel, illetve hatósági képesítéssel" szöveg,

5. 151. § (12) bekezdésében a "programkövetelményét" szövegrész helyébe a "programkövetelményét, és a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményét" szöveg

lép.

205. § Hatályát veszti az Szt.

1. 11. § (14) és (15) bekezdése,

2. 151. § (4) bekezdésében, valamint a 178. § (1) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdésében az "és szakmai kiadványok" szövegrész.

30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

206. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni, amelyhez az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell használni (a továbbiakban együtt: elektronikus aláírás).

(2) A kamara a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásáról nyilvántartást vezet, és köteles azt naprakészen tartani.

(3) Az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásának kibocsátásáról, valamint annak visszavonásáról haladéktalanul adatot szolgáltat a kamarának.

(4) A kamarai tag könyvvizsgáló az elektronikus aláírással kapcsolatos változásokat haladéktalanul bejelenti a kamara részére.

(5) A kamarai tag könyvvizsgáló kizárólag jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége, vagy az azon kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása során használhatja az elektronikus aláírást. A kamarai tag könyvvizsgáló nem használhatja az elektronikus aláírást és haladéktalanul köteles gondoskodni annak megszüntetéséről, ha

a) kamarai tagsága megszűnt, illetve a kamarai nyilvántartásból törölték,

b) 26. § alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szünetelteti,

c) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás alatt áll,

d) az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről, vagy arról szerzett tudomást, hogy az elektronikus aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(6) A kamara az elektronikus aláírásra vonatkozó további részletes szabályokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg."

207. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"t) az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma."

208. § A Kkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § A könyvvizsgáló cég jogosult tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetve fióktelepe szerinti illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén."

209. § A Kkt. A könyvvizsgáló cég kötelességei alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:

"40/C. § (1) A könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy köteles a kamarai tag könyvvizsgáló által jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott és a 23/A. § szerint elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentést elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.

(2) A könyvvizsgáló cég képviseletében eljáró személy elektronikus aláírásával összefüggésben a 23/A. § szerinti kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó elektronikus aláírással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni."

210. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)

"s) az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma."

211. § A Kkt. Általános szabályok alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég

a) a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály és

b) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály

előírásai szerint jár el."

212. § A Kkt. 172. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható."

213. § A Kkt. 173/C. §-a a következő (7d) bekezdéssel egészül ki:

"(7d) A (7) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható."

214. § A Kkt. 196. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a közfelügyeleti hatóság a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról kivonatot készít annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló jogszabályokban előírtaknak. A határozatkivonat csak az abban meghatározott célra használható fel."

215. § A Kkt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 208/P. és 208/Q. §-sal egészül ki:

"208/P. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 23/A. §-át, valamint 40/C. §-át a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell először alkalmazni.

208/Q. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 48/A. §-át a 2025. üzleti évi beszámolók könyvvizsgálati dokumentációinak archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni."

216. § A Kkt.

1. 33. § (1) bekezdés f) pontjában a "telefon-, telefaxszám" szövegrész helyébe a "telefonszám" szöveg,

2. 33. § (4) bekezdésében a "p) és q) pontjában" szövegrész helyébe a "p), q) és t) pontjában" szöveg,

3. 44. § (1) bekezdés d) pontjában a "telefon-, telefaxszáma" szövegrész helyébe a "telefonszáma" szöveg,

4. 91. § (2) bekezdés a) pontjában az "a felsőoktatásról szóló törvény szerint Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel" szövegrész helyébe a "felsőfokú végzettséggel" szöveg,

5. 92. § (3) bekezdésében a "főiskolai vagy egyetemi" szövegrész helyébe a "felsőfokú" szöveg

lép.

217. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 2. § 3. és 12. pontja,

2. 4. § (6) bekezdés i) pontja,

3. 9/I. § (1) bekezdésében a " , vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közfelügyeleti hatóság részére - annak a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás megadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől" szövegrész,

4. 21/A. §-a,

5. 92. § (1) bekezdés a) pontjában a "szakirányú" szövegrész,

6. 101/A. § (1) bekezdésében a " , vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől" szövegrész,

7. 142. § (4) bekezdésében az "a számvitel és elemzés, valamint" szövegrész.

XII. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

31. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

218. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdése a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"5a. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,

5b. hulladékgazdálkodási koncessziós társaság: a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaság,"

(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység,"

(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdése a következő 8a-8d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"8a. koncesszori alvállalkozó: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszori alvállalkozó,

8b. koncesszori fémkereskedelmi engedély: a fémkereskedelmi hatóság által kiadott, koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre jogosító engedély,

8c. koncesszori fémkereskedelmi tevékenység: a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak koncesszori alvállalkozóként hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében történő átvétele, amely nem minősül a 4. pontban meghatározott felvásárlásnak,

8d. koncesszori fémkereskedő: hatályos koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet,"

(4) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vállalkozó a (2) bekezdésben foglalt tevékenysége során az értékesíthető alkatrészek, tartozékok és felszerelések kinyerése után megmaradt fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó, de a rendeltetése szerint már nem felhasználható dolgot - a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel - kizárólag fémkereskedőnek értékesítheti vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át.

(4) A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe tartozó, (3) bekezdés szerinti dolog kizárólag koncesszori fémkereskedőnek adható át."

219. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körében végzett tevékenység koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető.

(3a) Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag nem kerül közvetlenül a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság birtokába, a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal kapcsolatos tevékenysége koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető."

(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 3. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok a (6), (6a) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint értékesíthetők fémkereskedő, illetve adhatók át koncesszori fémkereskedő részére. A hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kizárólag koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó részére adható át.

(6) A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnél termelődött vagy közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet által begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése vagy átadása írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet által kiállított igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet a fémkereskedővel vagy koncesszori fémkereskedővel kötött szerződés eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül megküldi.

(6a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozónál termelődött vagy általa begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése vagy átadása a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság felhatalmazása alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó által kiállított igazolással történhet. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó a fémkereskedő részére történő értékesítés esetén a szerződés vagy a koncesszori fémkereskedő részére történő átadás esetén a részére kiállított igazolás eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől, illetve az igazolás kiállításától számított 15 napon belül megküldi."

(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7c) Ha a (7) bekezdés szerinti anyag a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe tartozik, az koncesszori fémkereskedőnek adható át."

220. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 4. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a fémkereskedő nem rendelkezik koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel, csak olyan átvételre kínált fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot vehet át, amelyről szemrevételezéssel egyértelműen megállapítható, hogy az nem tartozik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe. Egyéb esetben az átvételt meg kell tagadni, és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémhulladéknak kell tekinteni, ha az azt felkínáló hitelt érdemlően nem igazolja annak a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körén kívül eső besorolását. A megtagadással egy időben a fémkereskedő tájékoztatja az átadást kezdeményezőt a koncesszori fémkereskedő által üzemeltetett legközelebbi telephely címéről és nyitvatartásáról.

(3b) Ha fémkereskedő koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel is rendelkezik, akkor a (3a) bekezdés szerinti kötelezettsége keretében a (3a) bekezdés szerinti vélelem alapján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a koncesszori fémkereskedői minőségében átveszi.

(3c) A (3a) és (3b) bekezdés szerinti kötelezettség betartását a fémkereskedelmi hatóság hivatalból, az ellenőrzés célcsoportjait kockázatelemzés alapján meghatározva, lehetőség szerint negyedévente egyszer ellenőrzi."

221. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

"4/A. A koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok

9/A. § (1) Koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet koncesszori fémkereskedő folytathat.

(2) A koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre a 4-9. §-t és a 11. §-t ezen alcímben meghatározott eltérésekkel és azzal kell alkalmazni, hogy

a) fémkereskedő alatt koncesszori fémkereskedőt,

b) fémkereskedelmi tevékenység alatt koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet,

c) fémkereskedelmi engedély alatt koncesszori fémkereskedelmi engedélyt,

d) vásárlás és felvásárlás alatt átvételt,

e) eladó alatt átadót,

f) vevő alatt átvevőt,

g) beszerzett alatt átvettet,

h) értékesített alatt átadottat,

i) megvétel alatt átvételt,

j) - ha ellenérték fizetésére sor kerül - vételár alatt fizetett ellenértéket, továbbá

k) számla alatt mérlegjegyet

kell érteni.

(3) A 4. § (11) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése a koncesszori fémkereskedőre nem alkalmazható.

9/B. § (1) Koncesszori fémkereskedelmi engedély legfeljebb a koncesszori alvállalkozói szerződés időtartamára adható.

(2) Koncesszori fémkereskedelmi engedélyt az kaphat, aki - a 6. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban a koncesszori fémkereskedelemi tevékenységre vonatkozó - koncesszori alvállalkozói tevékenységre, és az ahhoz tartozó hulladéktípusra vonatkozó - adatok megadásával szerepel.

(3) A fémkereskedelmi hatóság a koncesszori fémkereskedő koncesszori fémkereskedelmi engedélyét visszavonja, ha a koncesszori alvállalkozó vagy a koncesszori fémkereskedelemre irányuló tevékenysége a (2) bekezdés szerinti koncesszori alvállalkozói nyilvántartásból törlésre került.

(4) A koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelem - a 8. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmazza a kérelmező koncesszori alvállalkozói nyilvántartási számát.

(5) Fémkereskedelmi és koncesszori fémkereskedelmi tevékenység azonos telephelyen történő végzésére irányuló kérelem esetén a 7. § (2) bekezdés szerinti helyszíni szemle során a két tevékenység feltételeit külön-külön kell vizsgálni.

(6) A hulladékgazdálkodási koncessziós társaság a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagért fizetett ellenértékről a fémkereskedelmi hatóság részére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőre - írásbeli nyilatkozatot tesz."

222. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. §-a a következő (1a)-(1g) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A koncessziós társaság megkeresheti a fémkereskedelmi hatóságot

a) a fémkereskedő,

b) a koncesszori fémkereskedő, valamint

c) - a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag e törvény szerinti hasznosítását végző gazdálkodó szervezetek közül - a hulladékról szóló törvény szerinti, fémtartalmú hulladék aprítására (shredderezés) vagy mechanikai előkezelésére (ollózás, tömörítés) szolgáló hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítményt üzemeltető gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: előkezelő),

vagy e személyek egy meghatározott csoportja ellenőrzésének lefolytatása céljából.

(1b) Az ellenőrzéseket a fémkereskedelmi hatóság a koncessziós társasággal kötött előzetes megállapodás alapján ütemezetten végzi, a megállapodásban foglalt feltételek mellett.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzés díjköteles, amelynek mértéke az ellenőrzést végző személyenként és alkalmanként egymillió forint. Az ellenőrzést lefolytató személyek számát a fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés körülményeire figyelemmel határozza meg. Az ellenőrzésből származó díjbevétel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.

(1d) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzésért mint hatósági szolgáltatásért fizetendő díja hulladékgazdálkodási koncessziós társaságnak a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós feladatainak ellátásához, így különösen a hulladékgazdálkodási célértékek teljesítéséhez szükséges költségek körébe tartozó költség, amely a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság indokolt költségének minősül.

(1e) Az ellenőrzés az előkezelő, a fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedő nyitvatartási idejében, vagy azon időszak tekintetében rendelhető el, amelynek során a telephelyre fémkereskedelmi engedélyköteles anyag került beszállításra vagy átvételre. A fémkereskedelmi hatóság többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget, előzetes bejelentési kötelezettséget, valamint bizonyos tevékenységektől való tartózkodási kötelezettséget határozhat meg az ellenőrzés lefolytatása céljából.

(1f) A fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés során az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek - így különösen a 3. § (5) bekezdése, valamint a 4. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti előírások - megtartását ellenőrzi.

(1g) Az előkezelő, a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő az ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság kérésére biztosítani köteles az ellenőrzés ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket."

(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki)

"d) a 4. § (3a) vagy (3b) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi."

223. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha)

"b) a 3. § (5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel vagy a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság nevében eljáró, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozóval kötött írásbeli szerződés, vagy a szervezet, illetve a koncesszori alvállalkozó által kiállított igazolás nélkül, illetve a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be vagy vesz át."

224. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányára, továbbá a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő telephelye működésére, valamint az általa átvett vagy felvásárolt anyaggal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó követelményeket,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"n) a fémkereskedelmi és a koncesszori fémkereskedelmi engedélyre, a fémkereskedelmi és a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelemre és a kérelem elbírálására vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

225. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Ha a 2023. július 1-jén hatályos fémkereskedelmi engedéllyel és koncesszori alvállalkozói szerződéssel rendelkező személy a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet meg kívánja kezdeni, a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmét 2023. július 20-ig be kell nyújtania a fémkereskedelmi hatósághoz.

(2) A fémkereskedelmi hatóság az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmet - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti határidőkre vonatkozó szabályoktól eltérően - legkésőbb 2023. szeptember 15-ig bírálja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személy - a koncesszori fémkereskedelmi engedélyesre vonatkozó rendelkezések betartásával - a koncesszori fémkereskedelmi engedély hiányában is végezhet koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet a fémkereskedelmi hatóság által kiállított engedély kiadásának vagy a kérelem elutasításának időpontjáig, de legkésőbb 2023. szeptember 15-ig.

(4) Az a fémkereskedő, aki 2023. július 1-jén rendelkezik hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal, e hulladékot - a hulladékról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően - 2023. december 31-ig fémkereskedő, illetve fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását végző személy részére is értékesítheti, aki azt megvásárolhatja, felvásárolhatja."

226. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

1. 1. § (1) bekezdésében az "engedélyezésére," szövegrész helyébe az "engedélyezésére, a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre, a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére," szöveg,

2. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "értékesítését" szövegrész helyébe az "értékesítését, vagy koncesszori fémkereskedő részére történő átadását," szöveg,

3. 3. § (2) bekezdésében az "a 3. §" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

4. 3. § (4) bekezdésében és 3/A. §-ában a "fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet" szövegrész helyébe a "fémkereskedő, koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó" szöveg,

5. 3. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "értékesítést" szövegrész helyébe az "értékesítést vagy átadást" szöveg, a "követően kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti." szövegrész helyébe a "követően - a (7c) bekezdésben foglaltakra tekintettel - kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át." szöveg,

6. 3. § (7) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a "fémkereskedő" szövegrész helyébe a "fémkereskedő vagy átvevő koncesszori fémkereskedő" szöveg,

7. 3. § (7a) bekezdésében az "értékesítő" szövegrész helyébe az "értékesítő vagy átadó" szöveg,

8. 3. § (7b) bekezdésében az "értékesített" szövegrész helyébe az "értékesített vagy át nem adott" szöveg, az "értékesítéséhez" szövegrész helyébe az "értékesítéséhez vagy átadásához" szöveg,

9. 3. § (8a) bekezdésében, a 3. § (8b) bekezdés nyitó szövegrészében és a 3. § (8b) bekezdés b) pontjában a "fémkereskedő" szövegrész helyébe a "fémkereskedő vagy a koncesszori fémkereskedő" szöveg,

10. 3. § (12) bekezdésében a "Fémkereskedő" szövegrész helyébe a "Fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő" szöveg,

11. 10. § (1) bekezdés b) pontjában a "fémkereskedőtől" szövegrész helyébe a "fémkereskedőtől vagy koncesszori fémkereskedőtől" szöveg,

12. 10. § (3) bekezdésében a "Korm. rendelet" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg,

13. 11/A. § (1) bekezdésében az "a) és b) pontja" szövegrész helyébe az "a), b) és d) pontja" szöveg,

14. 12. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "a) és c) pontja" szövegrész helyébe az "a), c) és d) pontja" szöveg,

15. 13. § (4) bekezdés b) pontjában az "a) és c) pontja" szövegrész helyébe az "a), c) és d) pontja" szöveg

lép.

227. § Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (11) bekezdése.

32. Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény módosítása

228. § Nem lép hatályba a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 148. § (2) és (3) bekezdése.

XIII. FEJEZET

VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA

33. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet idején kiadott egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

229. § Hatályát veszti

a) a veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,

b) az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

c) a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

d) a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet,

e) az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet,

f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

g) a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosításáról szóló 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

h) a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

i) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

j) a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.

34. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

230. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

a) 1/A. §-a,

b) 4. §-a,

c) 2. alcíme,

d) 3. alcíme,

e) 6. alcíme,

f) 7. alcíme,

g) 9. alcíme,

h) 11. alcíme,

i) 27. § (7) és (8) bekezdése,

j) 1. és 2. melléklete.

XIV. FEJEZET

MINISZTERI RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

35. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése

231. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet 3. alcíme.

XV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Hatályba léptető rendelkezések

232. § (1) Ez a törvény - a (2)-(16) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 218. § - 221. §, 224. §, 225. §, 226. § 1-12. pontja, 227. § az e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § - 4. §, 5. § (2) bekezdése, 7. § - 9. §, 11. § - 13. §, 19. § - 21. §, 25. § b) pontja, 34. §, 35. § - 37. §, 40. §, 42. §, 43. §, 46. §, 69. §, 71. §, 80. § (2) bekezdése, 83. § - 92. §, 94. § - 101. §, 112. § - 122. §, 125. §, 126. §, 129. § b)-d) pontja, 130. §, 131. §, 137. §, 139. §, 145. §, 165. §, 228. § - 230. §, 4. és 6. melléklet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 187. § 1. pontja az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(5) A 27. § (1) bekezdése, 30. § (2) bekezdése, 44. §, 45. §, 47. § - 48. §, 76. § - 79. §, 93. § (2) bekezdés, 124. §, 129. § a) pontja, 135. § (3) bekezdése, 149. §, 150. §, 164. § (2) bekezdése, 167. § 3. és 4. pontja, 177. §, 179. §, 182. § (2) bekezdése, 223. §, 231. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(6) A 127. § és 132. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7) A 60. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(8) A 16. §, 17. §, 23. §, 24. § a) pontja, 136. §, 138. §, 143. §, 147. §, 152. §, 160. §, 164. § (3) bekezdése, 167. § 5. pontja és 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(9) A 70. §, 72. § (2) bekezdése, 73. § - 75. § 2023. október 1-jén lép hatályba.

(10) A 151. § (2)-(4) bekezdése, 154. § és 174. § az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(11) A 159. § 2023. november 1-jén lép hatályba.

(12) Az 5. § (1) bekezdése, 6. §, 10. §, 14. §, 18. §, 52. § - 55. §, 58. §, 65. §, 66. § 5., 6. és 8. pontja, 67. § - 68. §, 80. § (1) és (3) bekezdése, 81. §, 82. §, 102. § - 111. §, 123. §, 128. §, 133. §, 134. § c)-d) pontja, 141. §, 151. § (1) bekezdése, 153. §, 155. §, 156. §, 166. §, 167. § 6. és 7. pontja, 168. § 2. pontja, 198. § - 200. §, 204. § 2-5. pontja, 205. § 2. pontja, 222. §, 226. § 13-15. pontja, 3., 5. és 7. melléklete 2024. január 1-jén lép hatályba.

(13) Az 57. § 2024. január 2-án lép hatályba.

(14) A 140. § és 164. § (4) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.

(15) A 142. §, 157. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(16) A 206. §, 207. §, 209. § - 211. §, 215. §, 216. § 2. pontja, 217. § 4. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

37. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

233. § A 190. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

38. Az Európai Unió jogának való megfelelés

234. § (1) E törvény 59. §-a és 64. §-a a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 69. § (2) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 80. § - 82. §-a az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 83. § - 88. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 92. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 188. §-a az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(7) E törvény 198. §-a a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.26. a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére

a) - ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait - a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték,

b) a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot),

azzal hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,"

2. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. Az Szja tv. 6. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:

"7. Ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és - tételes költségelszámolás esetén - a költségeket fel kell osztani 2. pontban meghatározottak szerint a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között."

3. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

"3/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 82. § (4) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek

"

4. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 1. melléklettel egészül ki:

"1. melléklet a 2011. évi CIII. törvényhez

A népegészségügyi termékadó-köteles termékek meghatározása és az adó mértéke

"

5. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. A Htv. Melléklete a 2.4.2. pontot követően a következő 2.5 ponttal egészül ki:

"2.5. A légi személyszállítást végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a következők szerint köteles megosztani:

A vállalkozónak az adóalap 20%-át a székhelye és az 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át a vállalkozónak a székhelye és az 52. § 31. pont f) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a székhely, telephely szerinti településről az adóévben induló járatok utasai számának a vállalkozó összes, székhely, telephely szerinti településről induló járata utasai számában képviselt aránya szerint kell megosztania. Amennyiben a székhelynek vagy az 52. § 31. pont f) alpont szerinti telephelynek minősülő repülőtér több önkormányzat illetékességi területén helyezkedik el, akkor a repülőtérre jutó adóalapot a repülőtér alapterületének az egyes önkormányzatok illetékességi területére eső részeinek arányában kell megosztani."

2. A Htv. Mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével, azzal, hogy e szabályt nem kell alkalmazni, ha kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredően keletkezik eltérés."

6. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

Az Art. 1. melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok)

"30. A társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, ha a társasági adó-fizetési kötelezettségének devizában tesz eleget."

7. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. Az Art. 3. melléklet I. rész "Általános rendelkezések" 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában és az 52. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie."

2. Az Art. 3. melléklet I. rész "Határidők" 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. Belföldi gépjárművek adója

Az adózó - az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével - az adót a naptári évben egy alkalommal - végrehajtható okirat alapján - április hónap tizenötödik napjáig fizeti meg."

8. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 5. melléklete helyébe a következő melléklet lép:

"5. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez:

I. Alapilletmény az I. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz

1. Területi szerv

2. Központi szerv

II. Alapilletmény a II. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz

1. Területi szerv

2. Központi szerv

"

9. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 6. melléklete helyébe a következő melléklet lép:

"6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez

Vezetői munkakörök alapilletménye

"