2018. évi CXV. törvény
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
1. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 14. §-t, a 342. § (4) bekezdését, valamint a XXVIII/A., a XXIX. és XXX. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állókra is alkalmazni kell."
(2) A Hszt. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"26. szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, rendvédelmi igazgatási alkalmazottként vagy igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet;"
(3) A Hszt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel és a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség."
(4) A Hszt 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti
a) a miniszter által vezetett minisztériumban,
b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél vagy
c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél
meghatározott munkakör vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörben."
(5) A Hszt. 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető:)
"e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,"
(6) A Hszt. 82/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának]
"a) szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,"
(7) A Hszt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha)
"b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, rendvédelmi igazgatási szolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és"
2. § A Hszt. 114. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"114. A tisztjelölt járandóságai
287/A. § (1) A tisztjelöltet az e törvényben a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok - a (2) bekezdésben megállapított korlátozások figyelembevételével - illetik meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 11. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.
(3) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az egyes ösztöndíjelemek megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kialakított rendben történik, amelyről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékes szerve havonta tájékoztatja az állományilletékes rendvédelmi szervet. A tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Nem jogosult ösztöndíjra a tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(6) A tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
(7) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a rendvédelmi szerv havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja."
3. § A Hszt. 115. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"115. A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége
287/B. § (1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 185. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ösztöndíj legfeljebb öt hónapra 10-50%-kal csökkenthető. Az elévülésre az Nftv. 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül - legfeljebb a büntető-, a fegyelmi és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.
(3) A tisztjelölt vonatkozásában a 192. § nem alkalmazandó, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét miniszteri rendelet határozza meg. A fegyelmi jogkör gyakorlásába a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.
(4) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
(5) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat."
4. § A Hszt. XXVIII. FEJEZET helyébe a következő fejezet lép:
"XXVIII. FEJEZET
A RENDVÉDELMI SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓ
287/C. § (1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendvédelmi szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, valamint biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.
(3) A rendvédelmi szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.
(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a rendvédelmi szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult, valamint
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.
(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Ha a rendvédelmi szerv munkavállalója az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(6) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.
(7) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t kell alkalmazni.
(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.
(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.
(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.
(11) A (9) bekezdés alkalmazásában rendvédelmi szervnek kell tekinteni azt a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.
287/D. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott jogviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t alkalmazni kell."
5. § A Hszt. a következő XXVIII/A. FEJEZETTEL egészül ki:
"XXVIII/A. FEJEZET
A RENDVÉDELMI IGAZGATÁSI ALKALMAZOTTAK SZOLGÁLATI JOGVISZONYA
287/E. § (1) E fejezet hatálya az 1. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti rendvédelmi szerv által rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: igazgatási jogviszonyban) foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki.
(2) A rendvédelmi alkalmazottra a törvény e fejezetben megjelölt rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) szolgálati viszonyon az e fejezet szerinti igazgatási jogviszonyt,
b) szolgálati érdeken az e fejezet szerinti rendvédelmi érdeket,
c) hivatásos állomány tagján az e fejezet szerinti rendvédelmi alkalmazottat,
d) szolgálati feladaton az e fejezet szerinti munkaköri feladatot,
e) parancson egyedi munkáltatói intézkedést vagy utasítást,
f) állományilletékes parancsnokon az e fejezet szerinti szervezeti egység vezetőjét,
g) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,
h) szolgálatteljesítésen a munkavégzést,
i) szolgálati beosztáson munkakört,
j) szolgálati viszonyra vonatkozó szabályon az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályt
kell érteni.
115/A. Az igazgatási jogviszony jellege, alanyai
287/F. § (1) Az igazgatási jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott között létrejött különleges foglalkoztatási viszony, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) Az igazgatási jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e fejezetben meghatározott kivétellel - a rendvédelmi szerv szervezeti egységének vezetője gyakorolja.
(3) A rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
(4) A rendvédelmi szerv a rendvédelmi alkalmazott részére a (3) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e fejezetben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.
(5) A rendvédelmi alkalmazottra a III. Fejezetbe tartozó rendelkezések közül a 14. §-t alkalmazni kell.
(6) A rendvédelmi alkalmazottat el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást igazoló szolgálati igazolvánnyal. A szolgálati igazolvány adattartalmát a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.
115/B. Értelmező rendelkezések
287/G. § E fejezet alkalmazásában:
1. alacsonyabb besorolású vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájánál alacsonyabb munkaköri kategóriába tartozik;
2. azonos besorolású vezetői munkakör: olyan vezetői munkakör, amelynek munkaköri kategóriája megegyezik a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájával;
3. közvetlen vezető: a rendvédelmi alkalmazottal szemben a magasabb besorolású munkakörénél fogva intézkedés kiadására jogosult személy vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; amennyiben a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetője hivatásos szolgálati jogviszonyban áll, akkor a szolgálati beosztásánál fogva intézkedés kiadására jogosult szolgálati elöljáró;
4. magasabb besorolású vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájánál magasabb munkaköri kategóriába tartozik;
5. más szerv: a rendvédelmi érdekből történő kirendeléssel érintett szerv, mely lehet
a) a miniszter által vezetett minisztérium,
b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy
c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
6. rendvédelmi szerv vezetője: a rendvédelmi szerv központi szervének országos parancsnoka vagy országos főigazgatója;
7. munkavégzési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó munkavégzési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a munkaköri feladatot ténylegesen végre kell hajtani.
287/H. § A rendvédelmi alkalmazottra az I. Fejezet rendelkezései közül a 2. § 4., 5., 10., 12., 13., 14., 17., 17a., 18., 19., 23., 24., 25., 27., 28. és 30. pontját megfelelően alkalmazni kell.
115/C. A rendvédelmi igazgatási jogviszonyra vonatkozó alapelvek
287/I. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a II. Fejezet rendelkezései közül a 3-5. §-t, a 6/A. §-t, valamint a 7-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 6. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy írásbeliséghez kötött
a) az igazgatási jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat,
b) a rendvédelmi alkalmazott kinevezésére, kinevezés-módosítására, előresorolására, áthelyezésére, átirányítására, átrendelésére, más szervhez kirendelésére vonatkozó munkáltatói intézkedés,
c) a teljesítményértékelés,
d) a fegyelmi, kártérítési és személyiségi jogsértés tárgyában hozott határozat.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkaköröket betöltő rendvédelmi alkalmazott esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdés nem alkalmazható.
287/J. § (1) A rendvédelmi alkalmazott személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2) A rendvédelmi alkalmazott személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a rendvédelmi érdek rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a rendvédelmi alkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A rendvédelmi alkalmazott személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk.
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) A rendvédelmi alkalmazott sérelemdíj megfizetésének kötelezésére a fegyelmi eljárásra miniszteri rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya megszűnik, a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(7) A rendvédelmi alkalmazottól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és az igazgatási jogviszony létesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
115/D. Az alapvető jogok korlátozása
287/K. § A rendvédelmi alkalmazottra a IV. Fejezet rendelkezései közül a 19. § (1) bekezdését, a 20. és 21. §-t, a 27. §-t, a 29. §-t és a 30. §-t megfelelően alkalmazni kell.
115/E. Az igazgatási jogviszony létesítése, a nemzetbiztonsági ellenőrzés
287/L. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a VI. Fejezet rendelkezései közül a 34. § (2)-(3) bekezdését és a 41-43. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 34. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy próbaidő kikötésére akkor sem kerül sor, ha az igazgatási jogviszony létesítése hivatásos szolgálati viszonyból történik.
(3) Igazgatási jogviszony azzal a cselekvőképes, tizennyolcadik életévét betöltött, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki rendelkezik a munkakörhöz meghatározott, legalább érettségi végzettséggel,
b) aki a munkakör ellátására egészségi szempontból alkalmas,
c) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki nem áll állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény [a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény] X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt,
e) akinél nem állnak fenn az igazgatási jogviszony létesítését kizáró körülmények.
(4) Az igazgatási jogviszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket az igazgatási jogviszonyt létesítő személynek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.
287/M. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyeknél az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele az e törvényben meghatározottak szerint kifogástalan életvitel ellenőrzéshez a 2. és a 3. melléklet tartalma szerint történő hozzájárulás.
(2) Az igazgatási jogviszony létesítését megelőző, valamint az igazgatási jogviszony fennállása alatti ellenőrzéshez történő hozzájárulással egyidejűleg a kinevezés feltétele annak tudomásul vétele, hogy az igazgatási jogviszony fennállása alatt a hozzájárulás visszavonása az igazgatási jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján meghatározott munkakörök esetében a kinevezés feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.
(4) Ha a munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörnek minősül, a kinevezés feltétele a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulás.
287/N. § (1) Nem létesíthető igazgatási jogviszony olyan személlyel, akinek munkaköre nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik és a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg.
(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső igazgatási jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakör ajánlható fel. Ha nincs felajánlható munkakör, vagy az igazgatási jogviszonyt létesítő személy a neki felajánlott munkakört nem fogadja el, igazgatási jogviszony nem létesíthető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor.
(4) Ha az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, az igazgatási jogviszonyt létesítő személynek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
115/F. Kinevezés, próbaidő, kiválasztási eljárás
287/O. § (1) Az igazgatási jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.
(2) A rendvédelmi alkalmazottnak kinevezésekor esküt kell tennie.
(3) Az eskü szövege a következő:
"Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom."
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
"Isten engem úgy segéljen!"
(4) Az eskütételt a rendvédelmi szerv köteles a kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a rendvédelmi alkalmazott nem állítható munkába, erre bárki hivatkozhat.
287/P. § (1) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a rendvédelmi alkalmazott
a) besorolásának alapjául szolgáló munkaköri osztályt, munkaköri kategóriát és fizetési fokozatot,
b) illetményét,
c) munkakörét és meghatározott feladatkörét,
d) munkavégzésének a helyét,
e) előmeneteléhez előírt kötelezettségeket, valamint
f) az igazgatási jogviszony kezdetének napját.
(2) Ha a kinevezési okmány nem tartalmaz az (1) bekezdés f) pontjában foglalt napra vonatkozóan rendelkezést, az igazgatási jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.
(3) A kinevezési okmány az igazgatási jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4) A kinevezési okmányhoz csatolni kell a rendvédelmi alkalmazott munkaköri leírását, tájékoztatni kell őt a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a munkavégzés rendjéről.
(5) A kinevezési okmány egy példányát a rendvédelmi alkalmazottnak át kell adni.
(6) A rendvédelmi alkalmazott és a munkáltató a kinevezés elfogadása és a munkába lépés napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely az igazgatási jogviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(7) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a rendvédelmi alkalmazott nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a rendvédelmi alkalmazottat az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
287/Q. § (1) Az igazgatási jogviszony létesítésekor - e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában - legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2) A rendvédelmi alkalmazott a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a munkavégzéshez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(3) A próbaidő alatt az igazgatási jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. 287/R. § Jogszabály vagy a rendvédelmi szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
115/G. Az igazgatási jogviszony módosítása és a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
288. § (1) Az igazgatási jogviszony - az e fejezetben meghatározott eseteket kivéve - a rendvédelmi alkalmazott beleegyezésével módosítható.
(2) A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az igazgatási jogviszony módosításának esetei:
a) fizetési fokozatban történő előresorolás,
b) illetmény megállapítása,
c) a rendvédelmi alkalmazott előmeneteléhez előírt képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettség megállapítása,
d) a munkakör, feladatkör-változással történő módosítása,
e) a munkavégzés helyének a település területén belüli megváltozása,
f) magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe besorolás,
g) vezetői munkakörbe kinevezés,
h) a rendvédelmi érdekből történő kirendelés (más szervhez kirendelés),
i) tartós átirányítás.
(4) Nem minősül a kinevezés módosításának ha:
a) a rendvédelmi alkalmazott munkakörének megnevezése - feladatkörének változása nélkül - megváltozik,
b) az őt foglalkoztató szervezeti egység elnevezése - feladatkörének változása nélkül - megváltozik.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a rendvédelmi alkalmazottat negyvenöt napon belül írásban értesíteni kell.
(6) Nem kell a rendvédelmi alkalmazott beleegyezése a (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti esetekben.
(7) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel a rendvédelmi alkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
(8) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő rendvédelmi alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg.
(9) A (3) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az a rendvédelmi alkalmazottra nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.
(10) A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani, ha munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
(11) A (10) bekezdés szerinti rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása a munkáltatónál nem lehetséges.
(12) A rendvédelmi alkalmazott a módosított feltételeknek megfelelő munkakörnek megfelelő illetményre jogosult, ami a korábbi munkaköre szerinti illetménynél kevesebb nem lehet.
288/A. § (1) A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján, vagy más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - beleegyezésével - munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető (rendvédelmi érdekből történő kirendelés).
(2) A kirendelés határozatlan vagy határozott időre szól, de legfeljebb két évre történik.
(3) A kirendelt rendvédelmi alkalmazott a más szervhez kirendelés ideje alatt a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.
(4) A munkáltatói jogokat - az (5) bekezdésben meghatározott korlátozással - a kirendelés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(5) A más szervhez kirendelt rendvédelmi alkalmazott tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottra vonatkozó szabályok az irányadók.
(6) A kirendelés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(7) A más szervhez kirendelés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez kirendelt rendvédelmi alkalmazott magatartására visszavezethető okból, valamint a kirendelt rendvédelmi alkalmazott kérelme alapján kerülhet sor.
(8) A rendvédelmi érdekre hivatkozva a más szervhez kirendelés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez kirendelésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.
(9) A más szervhez kirendelés megszüntetése esetén a rendvédelmi alkalmazott részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél - lehetőség szerint a más szervhez kirendelést megelőző munkavégzési helyen - a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakörrel azonos munkakört kell biztosítani.
(10) Ha a rendvédelmi alkalmazott számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakör nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el, akkor az érintett igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(11) A (10) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyt, hanem az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakört nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott munkakör elfogadásával a munkavégzési hely nem változik.
288/B. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból beleegyezésével a munkaköréhez tartozó feladatok mellett más munkakörbe tartozó feladatokat láthat el (tartós átirányítás).
(2) A tartós átirányítás időtartama legalább harminc nap, de legfeljebb egy év.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a tartós átirányítás időtartamára havonta a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű megbízási díjra jogosult.
288/C. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetei:
a) az ideiglenes átirányítás,
b) a rendvédelmi érdekből történő átrendelés.
(2) Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján a munkaköréhez tartozó feladatok helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (ideiglenes átirányítás).
(3) Az ideiglenes átirányítást a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
(4) Az ideiglenes átirányítás egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-munkaidőben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részében kerülhet sor.
(5) A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből eredeti munkakörében való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez vagy a rendvédelmi szervek között és bármely helységbe meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető (átrendelés).
(6) Az átrendelés együttes időtartama naptári évenként a hatvan munkanapot nem haladhatja meg, amennyiben az átrendelésre közigazgatási határon belül kerül sor.
(7) Az átrendelés együttes időtartama naptári évenként a harminc munkanapot nem haladhatja meg, amennyiben az átrendelésre más helységbe, közigazgatási határon kívül kerül sor.
(8) Az átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
(9) Az átrendelés akkor rendelhető el a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő rendvédelmi alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg.
(10) Az átrendelés a rendvédelmi szervek közötti megállapodáson vagy a rendvédelmi szerv vezetőjének döntésén alapul.
115/H. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás közös szabályai
288/D. § (1) Az ideiglenes átirányítás, átrendelés időtartamára a rendvédelmi alkalmazott a kinevezésben foglalt illetményre jogosult, az átirányítás, átrendelés időtartama alatt az illetmény csak a rendvédelmi alkalmazott javára módosítható.
(2) A rendvédelmi alkalmazottat legkésőbb öt munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(3) Az ideiglenes átirányítást, átrendelést abban az esetben rendelheti el a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az a rendvédelmi alkalmazottra nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.
115/I. Az igazgatási jogviszony megszűnése, a végkielégítés
288/E. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a IX. Fejezet rendelkezései közül a 83.-85. §-t, a 97. §-t, a 99. §-t és a 100. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 96. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazgatási jogviszony hivatásos szolgálati viszonyba történő áthelyezéssel is megszűnik.
(3) Az igazgatási jogviszony megszűnik:
a) a rendvédelmi alkalmazott halálával,
b) a 70. életév betöltésével,
c) ha a rendvédelmi alkalmazott a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,
d) ha az igazgatási jogviszony érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,
e) a határozott időre létesített igazgatási jogviszony esetében a határozott időtartam leteltével,
f) a hivatalvesztés büntetés kiszabásával,
g) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
(4) Az igazgatási jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) lemondással,
c) azonnali hatályú lemondással,
d) felmentéssel,
e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyba, katonai szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,
f) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel,
g) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint nem szűnik meg az igazgatási jogviszony, ha a rendvédelmi alkalmazott a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, amennyiben a rendvédelmi alkalmazott kérelmére és rendvédelmi érdek alapján a munkáltató az igazgatási jogviszonyt fenntartja. Az igazgatási jogviszony fenntartásához a Kormány egyetértése szükséges, a Kormány véleménye köti a rendvédelmi szervet.
(6) A törvény erejénél fogva szűnik meg a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya, ha
a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, az igazgatási jogviszony fenntartásához szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója által a rendvédelmi alkalmazottnak előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,
b) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármesterhelyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,
c) az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta,
d) állami vezetővé nevezték ki, vagy
e) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulását az igazgatási jogviszony fennállása alatt visszavonja.
(7) Az igazgatási jogviszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
288/F. § (1) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,
b) átszervezés következtében munkaköre megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el.
(2) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) egészségi állapota alapján a munkakör ellátására alkalmatlanná vált és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő munkakör nem biztosítható,
b) a feladata ellátására alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,
c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső igazgatási jogviszony fenntartását jóváhagyta,
d) a vezetői kinevezés visszavonását követően munkakör részére nem biztosítható vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el,
e) a más szervhez kirendelés megszűnése után részére a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakör nem biztosítható vagy a részére felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el.
(3) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb az igazgatási jogviszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(5) A rendvédelmi alkalmazottat akkor lehet felmenteni, ha
a) egészségi alkalmatlanság esetén
aa) állapotának megfelelő betöltetlen munkakör a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél nincs
ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő munkakört a rendvédelmi alkalmazott méltányolható okból nem fogadta el, vagy
ac) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,
b) az átszervezés miatt megszűnt munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört méltányolható okból nem fogadta el.
(6) Az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerint felajánlott munkakört nem fogadja el.
288/G. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A rendvédelmi alkalmazott írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.
(2) A két hónapos felmentési idő az igazgatási jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal,
b) tíz év után két hónappal,
c) tizenöt év után három hónappal,
d) húsz év után négy hónappal,
e) huszonöt év után öt hónappal,
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyát, ha a rendvédelmi alkalmazott nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált.
(4) A felmentés időtartamának felére a rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a rendvédelmi alkalmazottat a teljes felmentési időre mentesítheti a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
288/H. § (1) Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:
a) a keresőképtelenség,
b) a várandósság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, illetve - az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
e) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap,
h) a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó rendvédelmi alkalmazottat - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, vagy ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás,
i) a közeli hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság
időtartama alatt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha
a) nyugdíjasnak minősül, vagy
b) felmentését maga kérte.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazottnak kézbesítették.
288/I. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat felmentése esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi,
h) huszonöt év: kilenchavi,
i) harminc év: tízhavi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A végkielégítés összegének felére jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha azért mentették fel, mert az 288/F. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal - így különösen a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatt - tagadta meg,
(4) A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(5) Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha
a) az igazgatási jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül,
b) a felmentését maga kérte.
(6) Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett igazgatási jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(7) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben vagy nyugdíjban részesül,
d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
g) rokkantsági ellátásban részesül.
115/J. Az igazgatási jogviszony tartalma
288/J. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a X. Fejezet rendelkezései közül a 104-105. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A rendvédelmi alkalmazottra a XI. Fejezet rendelkezései közül a 132. §-t megfelelően alkalmazni kell. 288/K. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles:
a) a rendvédelmi alkalmazott feladatait munkaköri leírásban rögzíteni, őt az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,
b) a feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a rendvédelmi alkalmazott jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a rendvédelmi alkalmazottra a legkisebb sérelemmel jár.
288/L. § A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzéssel összefüggésben köteles:
a) az előírt helyen és időben, munkaképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a munkavégzés teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,
b) feladatait a törvényes előírásoknak és utasításoknak megfelelően, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,
e) az egészségi alkalmassági követelményeknek eleget tenni,
f) a rábízott, a munkavégzéshez biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,
g) munkatársaival az emberi méltóság tiszteletben tartásával érintkezni.
288/M. § (1) A rendvédelmi alkalmazott munkavégzése során köteles végrehajtani a felettes utasítását.
(2) A rendvédelmi alkalmazott köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével
a) bűncselekményt valósítana meg vagy
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A rendvédelmi alkalmazott köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása:
a) szabálysértést valósítana meg,
b) jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne,
c) teljesítése kárt idézhet elő és a rendvédelmi alkalmazott a következményekkel számolhat, vagy
d) az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti.
(4) Az utasítást adó az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A rendvédelmi alkalmazottat az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(5) A jogszabálysértő utasítás végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
(6) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a rendvédelmi alkalmazottat az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(7) Ha a rendvédelmi alkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre (állásidő) illetményre jogosult.
(8) A rendvédelmi alkalmazott a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
115/K. Egészségi alkalmasság
288/N. § (1) A rendvédelmi alkalmazottnak meg kell felelnie a miniszter által meghatározott egészségi alkalmassági követelményeknek.
(2) Az alkalmassági feltételeket a rendvédelmi alkalmazott tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható.
(4) A rendvédelmi alkalmazott jogosult az egészségi állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlónak kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott adat a jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyészség, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, illetve adatkérésére, továbbá a jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat az igazgatási jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot vagy az igazgatási jogviszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha az igazgatási jogviszony létesítésére nem kerül sor, az igazgatási jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.
115/L. Összeférhetetlenség
288/O. § (1) A rendvédelmi alkalmazott
a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;
c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.
(2) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a rendvédelmi alkalmazott és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltató előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg.
(3) A rendvédelmi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört
a) amelyben - a rendvédelmi szerv vezetője által engedélyezett kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,
b) amelynek révén - a rendvédelmi szerv vezetője engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.
(4) A rendvédelmi alkalmazott csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
(5) Vezetői munkakört betöltő személy - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(6) Nem kell engedélyeztetni a munkaidőn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.
(7) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a feladatellátás kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.
288/P. § (1) A rendvédelmi alkalmazott köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha az igazgatási jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles - kivéve, ha a rendvédelmi alkalmazott engedélyt kapott - írásban felszólítani a rendvédelmi alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a rendvédelmi alkalmazott az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, igazgatási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
115/M. A teljesítményértékelés, a továbbképzés
288/Q. §(1)A rendvédelmi alkalmazott munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egy alkalommal írásban értékeli.
(2) A teljesítményértékelés alapján a rendvédelmi alkalmazott illetménye - az alapilletmény 289/A. § (2) bekezdése alapján évente végrehajtható felülvizsgálata keretében - legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 20%-os mértékben növelhető, legfeljebb azonban a munkaköri kategóriában meghatározott fizetési fokozathoz meghatározott illetmény alsó vagy felső határáig.
(3) A teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a rendvédelmi alkalmazott jogvitát kezdeményezhet.
(4) A teljesítményértékelés részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A rendvédelmi alkalmazott jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben - ideértve a vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.
(6) A továbbképzést a munkáltató rendvédelmi szerv biztosítja, amely jogosult a továbbképzés lebonyolításához szükséges személyes adatok kezelésére.
(7) A továbbképzési rendszer biztosítja a rendvédelmi alapismeretek, valamint a munkakörhöz kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátítását.
(8) A továbbképzés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
115/N. A rendvédelmi alkalmazott besorolása, az előmenetel, a képesítési követelmények és az illetmény
288/R. § (1) A rendvédelmi alkalmazottnak belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani
a) munkaköri kategórián belül a fizetési fokozatban előmenetelhez,
b) magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.
(2) Az előmenetel általános feltételei:
a) a következő fizetési fokozathoz jogszabályban vagy a munkáltató által meghatározott feltételek teljesítése,
b) a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, készségek és kompetenciák megléte,
c) a munkáltató által meghatározott szintű teljesítményértékelés.
(3) A rendvédelmi alkalmazottat és a vezetőt az iskolai végzettség, a munkakör és az igazgatási jogviszonyban eltöltött idő alapján kell a 12. mellékletben megállapított illetménytábla megfelelő fizetési fokozatába sorolni.
(4) A rendvédelmi alkalmazottat a 12. mellékletben megállapított illetménytábla szerinti fizetési fokozathoz tartozó szolgálati idő elérése esetén előre kell sorolni és illetményét meg kell állapítani.
288/S. § (1) A besorolás a munkaköri osztály, a munkaköri kategória és a munkakör alapján történik. A munkaköri osztályba iskolai végzettsége alapján, a munkaköri kategóriába a munkaköre alapján, a fizetési fokozatba szolgálati ideje alapján kell a rendvédelmi alkalmazottat besorolni.
(2) Vezetői munkaköri osztályba a rendvédelmi alkalmazottat a vezetői munkaköre alapján kell besorolni.
(3) A rendvédelmi szerv vezetője határozza meg az egyes munkaköri kategóriákba tartozó rendvédelmi alkalmazott által betölthető munkaköröket.
(4) A rendvédelmi szervnél az "F" munkaköri kategóriába tartozó rendvédelmi alkalmazott által betölthető munkakörök aránya nem haladhatja meg az állománytáblázatban igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személlyel betölthető munkakörök számának három százalékát.
288/T. § (1) A felsőfokú munkaköri osztályba tartozó "C", "D" "E" vagy "F" munkaköri kategóriába a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.
(2) A középfokú munkaköri osztályba tartozó "A" vagy "B" munkaköri kategóriába az érettségi végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.
(3) A Kormány által rendeletben meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál általános iskolai végbizonyítványt vagy OKJ-s (alap vagy közép) végzettséget vagy szakmunkás bizonyítvánnyal betölthető munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottat a (2) bekezdés szerinti középfokú munkaköri osztályba tartozó "A" munkaköri kategóriába kell besorolni. Az igazgatási jogviszonyra a középfokú munkaköri kategóriákba tartozókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az "A", "C", "D" és "E" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazottat a szolgálati ideje alapján meghatározott fizetési fokozatba kell besorolni.
(5) A felsőfokú iskolai végzettségű és az érettségi végzettségű rendvédelmi alkalmazott külön jogszabály szerinti rendészeti alapvizsga letételére kötelezett a kinevezését követő két éven belül. A vizsgakötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony megszűnik.
(6) Magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe a rendvédelmi alkalmazott akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott képzettségi és alkalmassági feltételeket.
288/U. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat vezetői munkaköre alapján vezetői munkaköri osztályba kell besorolni. A vezetői munkaköri osztályba tartozó munkaköröket kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői munkakörbe kell besorolni.
(2) A felsőfokú végzettségű rendvédelmi alkalmazott vezetői munkaköri osztályba - beleegyezésével - akkor nevezhető ki, ha rendelkezik
a) a külön jogszabály szerinti rendészeti szakvizsgával,
b) a rendvédelmi szervnél eltöltött hat hónapos szakmai idővel.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alól a rendvédelmi szerv vezetője rendkívüli méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat.
(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.
(5) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.
(6) Kiemelt vezetői munkakörbe azon rendvédelmi alkalmazott nevezhető ki, aki középvezetői munkakörben legalább két évet eltöltött. Középvezetői munkakörbe azon rendvédelmi alkalmazott nevezhető ki, aki beosztott vezetői munkakörben legalább két évet eltöltött.
288/V. § (1) A vezetői kinevezés azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harmincnapos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői munkakör szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható munkakör rendelkezésre áll. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a rendvédelmi alkalmazott a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkakör elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.
(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott a neki felajánlott munkakört elfogadja, új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(4) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél - feltéve, hogy felajánlható munkakör rendelkezésre áll - a rendvédelmi alkalmazott részére képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. A rendvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a rendvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört elfogadja, új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(5) Az igazgatási jogviszonyról lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott nem fogadja el a vezetői kinevezésről lemondást követően felajánlott, képzettségének megfelelő munkakört.
288/W. §(1)A vezetői és a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez felsőfokú végzettség, a középfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez érettségi végzettség szükséges.
(2) Jogszabály vagy a rendvédelmi szerv vezetője állapítja meg a rendvédelmi szerv munkaköreinek betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes munkakörök ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.
(3) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb munkakör vagy vezetői munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a rendvédelmi alkalmazott iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét - a rendvédelmi érdek figyelembevételével - támogatja.
289. § (1) A rendvédelmi alkalmazott - igazgatási jogviszonya alapján - az e törvény szerint jogosult illetményre, amelyet száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(2) A rendvédelmi alkalmazott illetménye alapilletményből és az e törvény szerinti pótlékokból áll.
(3) A rendvédelmi alkalmazott garantált alapilletménye összegének legalább a Kormány által rendeletben megállapított minimálbér és garantált bérminimum összegét el kell érnie.
(4) A rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határt, de - az "F" munkaköri kategória kivételével - ne haladja meg annak felső határát.
(5) A rendvédelmi alkalmazott a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.
289/A. § (1) A munkaköri kategóriákhoz tartozó fizetési fokozatokat és az azokhoz tartozó illetmények alsó és - az "F" munkaköri kategória kivételével - felső határait a 12. melléklet tartalmazza.
(2) A rendvédelmi alkalmazott alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden évben egy alkalommal jogosult felülvizsgálni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az alapilletményt a rendvédelmi alkalmazott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi
a) a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyban eltöltött idejét,
b) a tapasztalatot,
c) az egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,
d) a rendvédelmi alkalmazott által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,
e) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget,
f) a teljesítményértékelést, valamint
g) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést.
(4) Az illetmény felülvizsgálatának feltétele a teljesítményértékelés elvégzése. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a rendvédelmi alkalmazott alapilletményének összegét nem módosítja, a rendvédelmi alkalmazott a korábban megállapított alapilletményre jogosult.
289/B. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a munkáltatói jogkör gyakorlója és a rendvédelmi alkalmazott megállapodása alapján a rendvédelmi alkalmazott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a rendvédelmi alkalmazott kinevezési okmányban és az azt követő munkáltatói intézkedésben szereplő illetményén felül - írásban, a célfeladat megállapításakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg - a munkáltató vezetőjének egyetértésével - más munkáltatónál foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazott részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg a rendvédelmi alkalmazott részére.
(5) A céljuttatás a rendvédelmi alkalmazott megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.
289/C. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:
a) a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett munkakörben foglalkoztatott pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 25%-a,
b) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint
c) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pótlék a munkakör betöltésének idejére, az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti pótlék a rendvédelmi alkalmazottnak a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.
(3) Az egyéb pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.
289/D. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Kormány által meghatározott munkaköreiben foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazott részére idegennyelv-tudási pótlék adható.
(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a rendvédelmi alkalmazott külföldön szerzett felsőfokú végzettsége, rendészeti, katonai vagy közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, továbbá vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.
(4) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100%-a,
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60%-a,
c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.
(6) Ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
(7) Ha a rendvédelmi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(8) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -, a rendvédelmi alkalmazott az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg azokat a további nyelveket, amelyek után az (5) bekezdésben meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlék állapítható meg.
115/O. Az illetmény kifizetése, levonás az illetményből, egyéb juttatások, költségtérítések, támogatások, elismerések
289/E. § (1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a rendvédelmi alkalmazott megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni.
(2) Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik.
(3) A rendvédelmi alkalmazottnak a rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén a költségvetési törvényben meghatározott összeghatárok figyelembevételével - a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű - bankszámla-hozzájárulást adhat. Az igazgatási jogviszony év közben történő megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.
(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén, - ha az a rendvédelmi szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.
(5) A Magyar Államkincstár a rendvédelmi alkalmazott részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
(6) A rendvédelmi alkalmazottat, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.
289/F. § (1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a rendvédelmi alkalmazott hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.
(2) A rendvédelmi szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a rendvédelmi alkalmazott illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a rendvédelmi alkalmazottól. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a rendvédelmi alkalmazott tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a rendvédelmi alkalmazott az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.
(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a rendvédelmi alkalmazott nem vállalhat át.
(6) A rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.
289/G. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a XIII. Fejezet rendelkezései közül a 159., a 166-174., a 176., és a 178. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi alkalmazott részére a 170. § alapján adható szociális, jóléti és kulturális kedvezmények fajtáit és mértékét, valamint a rendvédelmi alkalmazott kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismeréseket.
115/P. A rendvédelmi alkalmazott szolgálati ideje
289/H. § Ahol e törvény szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:
a) a rendvédelmi szervnél
aa) igazgatási jogviszonyban,
ab) hivatásos szolgálati viszonyban,
ac) közalkalmazotti jogviszonyban,
ad) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
ae) igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban,
af) munkaviszonyban
eltöltött időt;
b) az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél az aa)-af) alpont szerinti időt;
c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt;
d) az a)-c) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél
da) kormányzati szolgálati és közszolgálati,
db) állami szolgálati,
dc) közalkalmazotti,
dd) igazságügyi alkalmazotti,
de) bírói,
df) ügyészi
jogviszonyban eltöltött időt.
115/Q. Munkaidő és pihenőidő
289/I. § A rendvédelmi alkalmazottra a XII. Fejezet rendelkezései közül a 136-138. §-t, a 149-151. §-t, és a 153. §-t megfelelően alkalmazni kell.
289/J. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés rendjét a rendvédelmi szerv által ellátott feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki.
(2) A munkavégzésre fordított idő heti negyven óra, amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend).
(3) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(4) A rendvédelmi alkalmazott munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja.
(5) A kinevezés a (2) bekezdésben foglalt, az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).
(6) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.
(7) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a rendvédelmi alkalmazottra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
(9) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
289/K. § (1) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.
(2) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(4) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a 289/L. § (2) bekezdés a) pontjában,
b) heti munkaidejébe a 289/L. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában
meghatározott rendkívüli munkaidő időtartamát is be kell számítani.
(5) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet, valamint a készenlét teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(6) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.
(7) A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
289/L. § (1) Rendkívüli esetben a rendvédelmi alkalmazott a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni.
(2) Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
b) a munkaidőkereten felüli munkaidő,
c) az ügyelet tartama, továbbá
d) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a rendvédelmi alkalmazottnak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
(3) Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a rendvédelmi alkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
(4) A rendkívüli munkaidőt írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a rendvédelmi szerv vezetője állapítja meg.
(5) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(6) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható rendvédelmi alkalmazott számára, vagy
b) az (5) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.
(7) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a rendvédelmi alkalmazott testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(8) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) az igazgatási jogviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre, illetve
c) részmunkaidőre jött létre.
115/R. Ügyelet és készenlét
289/M. § (1) Rendkívüli esetben a rendvédelmi alkalmazott a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni.
(2) Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás
a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, továbbá
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása
érdekében rendelhető el.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
(4) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a rendvédelmi alkalmazott határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).
(5) A rendelkezésre állás elrendelésére a 289/L. § (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.
(7) Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, illetőleg elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(8) A készenlét havi időtartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
(9) Készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak a rendvédelmi alkalmazott hozzájárulásával rendelhető el, ha az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban a rendvédelmi alkalmazott a heti pihenőnapján készenlétet teljesített.
115/S. A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke
289/N. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi alkalmazottnak
a) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének,
b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.
(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.
(4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő rendvédelmi alkalmazott számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.
(5) A vezetői munkakörben lévő rendvédelmi alkalmazott részére akkor jár szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a rendvédelmi szerv vezetője szabályozza.
(6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett rendvédelmi alkalmazott a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg.
(7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a rendvédelmi alkalmazott kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
115/T. A szabadság
289/O. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére,
b) a szülési szabadság idejére,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára,
d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamára,
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a rendvédelmi alkalmazott illetményre jogosult.
289/P. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A rendvédelmi alkalmazottnak az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.
(3) A középfokú és felsőfokú munkaköri osztályba sorolt rendvédelmi alkalmazott esetén a pótszabadság mértéke
a) "A", munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 5,
b) "B" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 7,
c) "C" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 5,
d) "D" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 7,
e) "E" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 9,
f) "F" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 11
munkanap.
(4) A vezetői pótszabadság mértéke:
a) beosztott vezetői munkakör esetében évente 10,
b) középvezetői és kiemelt vezetői munkakör esetében évente 15
munkanap.
(5) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó rendvédelmi alkalmazott naponta legalább három órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a rendvédelmi alkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg.
(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a rendvédelmi alkalmazottat is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
(7) A rendvédelmi alkalmazottnak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után öt,
b) két gyermeke után tíz,
c) kettőnél több gyermeke után összesen tizenöt
munkanap pótszabadság jár.
(8) A (7) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a rendvédelmi alkalmazott gyermeke fogyatékos.
(9) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(10) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig tíz, ikergyermekek születése esetén tizenöt munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(11) A nagyszülőnek unokája esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, melyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(12) A rendvédelmi alkalmazottnak első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
(13) A rendvédelmi alkalmazottnak, ha
a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult,
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
289/Q. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni és kivenni.
(2) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(3) Az alapszabadság felével a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója évente tíz munkanap alapszabadságot, valamint a pótszabadságot - a próbaidőt kivéve - két részletben a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
(5) A szabadságot kettőnél több részletben csak a rendvédelmi alkalmazott kérésére lehet kiadni.
(6) A szabadság kiadására vonatkozó igény az igazgatási jogviszony fennállása alatt nem évül el.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) rendvédelmi érdek esetén a pótszabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig,
b) a rendvédelmi alkalmazott betegsége esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi alkalmazott már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A rendvédelmi alkalmazottnak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a rendvédelmi szerv köteles megtéríteni.
(9) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(10) A rendvédelmi alkalmazott részére a szabadság arányos része jár, ha az igazgatási jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg.
(11) Az igazgatási jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot az igazgatási jogviszony megszűnését követő negyvenedik napon kell megváltani.
(12) Ha a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.
(13) Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha az igazgatási jogviszony a rendvédelmi alkalmazott nyugdíjasnak minősülése miatt, vagy halála miatt szűnt meg.
(14) Ha a rendvédelmi alkalmazott az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a rendvédelmi alkalmazott a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
(15) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
(16) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a rendvédelmi alkalmazott számára a szabadság arányos része jár.
(17) A rendvédelmi alkalmazottnak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a rendvédelmi alkalmazottat érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a rendvédelmi alkalmazott erről haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szabadságot a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A rendvédelmi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(18) Ha a rendvédelmi alkalmazott a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
115/U. A betegszabadság, az illetmény nélküli szabadság
289/R. § (1) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.
(3) Év közben kezdődő igazgatási jogviszony esetén a rendvédelmi alkalmazott a betegszabadság arányos részére jogosult.
(4) A betegszabadság kiadásánál a 289/Q. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a rendvédelmi alkalmazott a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
(5) A rendvédelmi alkalmazott a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(6) A rendvédelmi alkalmazott a gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt illetmény nélküli szabadságra jogosult.
(7) A rendvédelmi alkalmazottnak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre illetmény nélküli szabadság jár.
(8) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.
(9) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.
(10) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.
(11) A rendvédelmi alkalmazott az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni.
(12) Az illetmény nélküli szabadság a rendvédelmi alkalmazott által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
115/V. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
289/S. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a) a rendes és rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság, valamint
d) az egyéb munkaidő-kedvezmények
időtartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
115/W. A fegyelmi és kártérítési felelősség, a jogvita
289/T. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a rendvédelmi alkalmazott, ha az igazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető rendvédelmi alkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) illetménycsökkentés munkaköri kategórián belül,
c) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,
d) hivatalvesztés.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a hatályos fegyelmi büntetéséről az igazgatási jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha az igazgatási jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szervnél három évig nem alkalmazható.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi alkalmazottat a büntetőeljárás idejére állásából felfüggesztheti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve, ha az eljárás eredményeképpen a rendvédelmi alkalmazott büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a rendvédelmi alkalmazott elismeri.
(6) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.
(7) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.
(8) A fegyelmi eljárás részletszabályait a miniszter rendeletében állapítja meg.
289/U. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a XIX. Fejezet rendelkezései közül a 228-255. § szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 239. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítésre kötelezett a kártérítési eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben bírósághoz fordulhat. Ha kártérítésre kötelezett nem él jogorvoslati jogával, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
289/V. § (1) A rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból származó jogvita esetén keresettel fordulhat a bírósághoz.
(2) A bíróság az igazgatási jogviszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.
(3) Ha az igazgatási jogviszonyt jogellenesen szüntették meg, a rendvédelmi alkalmazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha az igazgatási jogviszony meg sem szűnt volna.
(4) Az igazgatási jogviszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a rendvédelmi alkalmazottat eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A rendvédelmi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet az igazgatási jogviszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a rendvédelmi alkalmazott munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.
(5) Ha a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha az igazgatási jogviszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.
(6) A rendvédelmi szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a rendvédelmi alkalmazott eredeti munkakörébe történő visszahelyezését, ha a rendvédelmi alkalmazott továbbfoglalkoztatása a rendvédelmi szervtől méltányolható okból nem várható el.
(7) Ha a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a rendvédelmi szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a rendvédelmi alkalmazott részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.
(8) Nem alkalmazható a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy felmentési tilalomba ütközik.
(9) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben az igazgatási jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
289/W. § A rendvédelmi alkalmazottra a XXV. Fejezet rendelkezései közül a 272-276. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 272. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi alkalmazott személyügyi alapnyilvántartásában kezelhető adatait a 13. melléklet tartalmazza.
115/X. Érdekképviselet és érdekvédelem
290. § A rendvédelmi alkalmazottra a XXIX. és XXX. Fejezetet megfelelően alkalmazni kell."
6. § A Hszt. 304. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az MRK tevékenységével összefüggésben a rendvédelmi szervtől a következő adatok átadását is kérheti tagról vagy azok meghatározott csoportjáról:)
"e) kizárólag a korábban fennálló szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony tekintetében a tag korábbi szolgálati viszonyának, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyának vagy közalkalmazotti jogviszonyának kezdő és befejező dátuma."
7. § (1) A Hszt. a következő 340/A. §-sal egészül ki:
"340/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:
a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkaköröket,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében azon általános iskolai végbizonyítványt vagy OKJ-s (alap vagy közép) végzettséget vagy szakmunkás bizonyítványt igénylő munkaköröket, amelyek a XXVIII/A. Fejezet hatálya alá tartozó igazgatási jogviszonyban láthatók el,
c) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és az e vizsgák alóli mentesítés szabályait,
d) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat."
(2) A Hszt. a következő 342/A. §-sal egészül ki:
"342/A. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg
a) az állománytáblázat elemeit, elfogadásának és módosításának rendjét, valamint a szervezeti állománytáblázat elkészítésére vonatkozó szabályokat,
b) a rendvédelmi igazgatási alkalmazott mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénzhelyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható abban, hogy azokat a munkavégzés közben magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá, hogy megállapítsa a magáncélú telekommunikációs eszközök munkavégzés közben történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,
c) azokat a munkaköröket, amelyeknél az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele az e törvényben meghatározottak szerint kifogástalan életvitel ellenőrzéshez történő hozzájárulás,
d) a kirendelés részletes szabályait,
e) a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,
f) az egészségi alkalmassági követelményeket, az egészségi alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
g) a teljesítményértékelés részletes szabályait,
h) a továbbképzés részletes szabályait,
i) a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függő egyéb pótlékok folyósításának feltételeit,
j) a rendvédelmi igazgatási alkalmazott részére adható szociális, jóléti és kulturális kedvezmények fajtáit és mértékét, valamint a rendvédelmi igazgatási alkalmazott kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismeréseket,
k) a fegyelmi eljárás részletszabályait,
l) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárás részletes szabályait.
(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:
a) azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdése nem alkalmazható,
b) a kirendelés részletes szabályait,
c) az egészségi alkalmassági követelményeket, az egészségi alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
d) a továbbképzés részletes szabályait,
e) a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függő egyéb pótlékok folyósításának feltételeit,
f) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárás részletes szabályait."
8. § A Hszt. a következő 362/E-362/L. §-sal egészül ki:
"362/E. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) hatálybalépésével a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott
a) közalkalmazott és kormánytisztviselő közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - a b) pont kivételével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá (a 362/E-362/I. § alkalmazásában a továbbiakban: igazgatási jogviszony),
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti "A" és "B" fizetési osztályba sorolt, valamint az érettségi végzettséghez nem kötött, a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "C" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - az Mt. szerinti munkaviszonnyá
alakul át.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "C" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - érettségi végzettség hiányában is igazgatási jogviszonnyá alakul át, amennyiben az általa betöltött munkakört a rendvédelmi szerv vezetője az e törvény 12. melléklete szerinti középfokú munkaköri osztályba tartozó "A" munkaköri kategóriába sorolja. Az igazgatási jogviszonyra a középfokú munkaköri kategóriákba tartozókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Nem alakul át a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő jogviszonya igazgatási jogviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott, a kormánytisztviselő az igazgatási jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá vagy, ha a munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet az érintettel igazgatási jogviszonyt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján felmentéssel szűnik meg. A közalkalmazott, illetve a kormánytisztviselő felmentése esetén a Kjt. 37. § (12) bekezdését, illetve a Kttv. 69. § (10) bekezdését kell alkalmazni.
(5) Nem alakul át a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott alapfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott a munkaviszony létesítéséhez nem járul hozzá. Ebben az esetben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján felmentéssel szűnik meg.
(6) A rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő a Riasztv. hatálybalépését követő 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e jogviszonyának igazgatási jogviszonnyá, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben munkaviszonnyá alakulásához. A nyilatkozat megtétele érdekében a rendvédelmi szerv tájékoztatást ad az igazgatási jogviszony lényeges elemeiről.
(7) Ha rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatában nem járul hozzá jogviszonyának átalakulásához, a felmentési ideje a nyilatkozattétel napját követő napon kezdődik.
362/F. § A rendvédelmi alkalmazott a Riasztv. szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot 2019. április 30-ig teszi meg a munkáltató részére.
362/G. § (1) A rendvédelmi igazgatási alkalmazott (a 362/G.-362/J. § alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) 2019. február 1-jét követően a Riasztv. szerinti illetményre jogosult.
(2) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett közalkalmazott rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. január 1-jei hatállyal megállapított illetménynél.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:
a) a garantált illetmény, illetve magasabb összegű illetmény [Kjt. 62. §, 66. §],
b) illetménykiegészítés [Kjt. 67. §],
c) vezetői pótlék [Kjt. 70. §],
d) címpótlék [Kjt. 71. §],
e) egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatáshoz, illetve egyéni védőeszköz használatához kötött munkakörben foglalkoztatáshoz kapcsolódó illetménypótlék [Kjt. 72.],
f) idegennyelv-tudási pótlék [Kjt. 74. §],
g) ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlék [Kjt. 75. §]:
ga) büntetés-végrehajtási szervnél a munkaköri feladat fokozott veszélyessége miatt illetménypótlék,
gb) a miniszter rendelete szerinti rendvédelmi ágazati pótlék [29/2015. (VI. 15.) BM rendelet],
gc) a kollektív szerződés szerinti illetménypótlék.
(4) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett kormánytisztviselő rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2018. december havi illetményénél.
(5) A (4) bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni: a) alapilletmény [Kttv. 133. §, 139. §],
b) alapilletmény-eltérítés [Kttv. 133. § (3)-(4) bek.],
c) címmel rendelkezők esetében a címhez illeszkedő alapilletmény [Kttv. 126-128. §],
d) illetménykiegészítés [Kttv. 134. §],
e) illetménypótlék [vezetői - Kttv. 137. §, éjszakai munkavégzés, gépjárművezetés, egészségkárosító munkakör -Kttv. 140. §, idegennyelv-tudási pótlék - 141. §, képzettségi, munkaköri pótlék - 142. §].
(6) Annak a rendvédelmi alkalmazottnak, akinek a Riasztv. hatálybalépését megelőzően megállapított illetménye meghaladja a 12. mellékletben meghatározott, az egyes munkaköri kategóriákban meghatározott fizetési fokozat szerinti illetmény felső határát, a különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg.
(7) A rendvédelmi alkalmazott a munkáltató szerv által 2018-ban megállapított egyéb természetbeni juttatásra (cafetéria) 2019-ben nem jogosult, részére a Riasztv. szerinti természetbeni juttatást kell biztosítani.
(8) A Riasztv. alapján a munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazott besorolásáról, illetményének megállapításáról 2019. február 28-ig kell elkészíteni 2019. február 1-jei hatállyal.
(9) A 362/E. § (1) b) pontja szerinti munkavállaló első alkalommal megállapított munkabérének összege nem lehet alacsonyabb a 2018. december havi illetményénél.
362/H. § A 362/G. § (4) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés megállapítja
a) a rendvédelmi alkalmazott által betöltött munkakörnek megfelelően a munkaköri osztályt, a munkaköri kategóriát és - amennyiben az 1. melléklet előírja - a fizetési fokozatot,
b) az a) pont szerint megállapított munkaköri kategóriában a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt,
c) a fizetési fokozatban soron következő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,
d) azt az illetményt, amelyre a rendvédelmi alkalmazott jogosult, az alábbi bontásban:
da) alapilletmény,
db) a 362/G. § (6) bekezdés szerinti korrekciós díj,
e) tájékoztatást az igazgatási jogviszonyhoz kapcsolódó főbb kötelezettségekről, így különösen a vizsga és továbbképzési kötelezettségekről, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről, a Magyar Rendvédelmi Kar tagságról, a teljesítményértékelésről.
362/I. § (1) 2019. február 1-jétől folyamatosnak tekintendő a Riasztv. szerinti jogviszonya annak, aki 2019. január 31-én a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alatt állt.
(2) A 2019. február 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.
(3) A Riasztv. hatálybalépésekor folyamatban lévő
a) jogviszony létesítésre, módosításra a Riasztv. szabályait kell alkalmazni,
b) jogviszony megszüntetések esetében a Kjt., illetve a Kttv. szerint kell eljárni,
c) kártérítési ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(4) A Riasztv. hatálybalépése nem szakítja meg a korábbi jogviszonyból eredő igények elévülését.
(5) Akinek a Riasztv. hatálybalépése előtt próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama a Riasztv. hatálybalépésének napján nem telt le, a próbaidő a korábbi jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(6) A fizetési fokozat megállapításához szükséges szolgálati idő, valamint a jubileumi jutalom szempontjából a Riasztv. hatálybalépése előtt a Kjt., és a Kttv. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt kell figyelembe venni.
362/J. § (1) A 288/U. § (6) bekezdését a Riasztv. hatálybalépését követően történő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni. A 288/U. § (6) bekezdése szempontjából a két év számításánál a korábban megfelelő vezetői beosztásban eltöltött időt kell figyelembe venni.
(2) A rendvédelmi alkalmazott esetében, aki a Riasztv. hatálybalépését megelőzően a Kjt., illetve a Kttv. alkalmazásával került vezetői munkakörbe kinevezésre, a 288/U. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamot a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől kezdődően kell számítani.
(3) A vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott a Riasztv. hatálybalépését követő két éven belül köteles teljesíteni a 288/U. § (2) bekezdés a) pontjában előírt rendészeti szakvizsgát.
362/K. § (1) A 2019. évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelést először 2020-ban kell elvégezni, a 2020. évi első illetmény-megállapítás érdekében.
(2) A 2019. február 1-jei hatályú illetmény-megállapításkor az e törvény szerinti teljesítményértékelés helyett a Kjt., illetve a Kttv. szerinti, 2018. december 31-én érvényes minősítés eredményét kell figyelembe venni. 362/L. § A XXVIII/A. Fejezet hatálya alá tartozó rendvédelmi szerv által kötött, 2019. január 31-én hatályos kollektív szerződés közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit 2019. december 31-éig alkalmazni kell."
9. § (1) A Hszt.
a) 1. § (7) bekezdésében a "290. §" szövegrész helyébe a "287/C. §" szöveg, a "290§/B. §" szövegrész helyébe a "287/D. §" szöveg,
b) 34. § (2) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyból" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból" szöveg,
c) 34. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyra," szöveg,
d) 65. § (2) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti" szöveg,
e) 95. §-ában a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban" szöveg,
f) 96. § záró szövegrészében a "szolgálati jogviszonyba" szövegrész helyébe a "szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba" szöveg,
g) 280. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az "igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe az "igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban" szöveg,
h) 283. §-ában az "ügyészségi szolgálati viszony" szövegrész helyébe az "ügyészségi szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony" szöveg,
i) 291. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés záró szövegrészében a "közalkalmazottainak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak" szöveg,
j) 291. § (2) bekezdésében, a 302. § (2), (4) és (5) bekezdésében, a 304. § (2) bekezdés d) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony" szöveg,
k) 292. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjában a "közalkalmazotti jogviszonnyal" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal" szöveg,
l) 292. § (5) bekezdésében, 305. § (1) bekezdésében és 308. § (5) bekezdésében a "közalkalmazotti állomány" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány" szöveg,
m) 297. § (4) bekezdésében a "közalkalmazotti állományára" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományára" szöveg,
n) 297. § (6) bekezdésben a "közalkalmazottal szemben az (5) bekezdés c) vagy d) pontjában" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben az (5) bekezdés a), c) vagy d) pontjában" szöveg,
o) 300. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti állományának" szövegrész helyébe "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományának" szöveg,
p) 301. § (1) bekezdésében a "közalkalmazottai" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottai" szöveg,
q) 302. § (1) bekezdésében a "közalkalmazottja" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottja" szöveg,
r) 302. § (3) bekezdésében a "közalkalmazottak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottak" szöveg,
s) 304. § (5) és (6) bekezdésében a " közalkalmazotti állománya" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állománya" szöveg,
t) 308. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyt" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt" szöveg,
u) 334. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyból" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból" szöveg,
v) 340. § 3. pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási" szöveg,
w) 342. § (4) bekezdésében a "közalkalmazotti munkaköröket" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkaköröket" szöveg,
x) 362. § (5) bekezdésében a "284-289. §" szövegrész helyébe a "284-287/B. §" szöveg
lép.
(2) A Hszt. az 1. és 2. melléklet szerinti 12. és 13. melléklettel egészül ki.
10. § Hatályát veszti Hszt.
b) 290/A és 290/B. §-a.
2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításához kapcsolódó egyéb törvények módosítása
11. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
közszolgálati kötelezettség)
"k) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszony"
(keretében végzett kötelezettség;)
12. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony," szöveg,
b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazott," szövegrész helyébe a "közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott," szöveg,
c) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a "kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel," szövegrész helyébe a "kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével," szöveg,
d) 58. § (6) bekezdés c) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonynak" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonynak, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak" szöveg
lép.
13. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 8. §-ában a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
14. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az agrárpolitikáért, a b) és f) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter, hogy az általa irányított, a (2)-(3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben állapítsa meg
a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,
b) azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,
c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,
d) a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,
e) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,
f) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét."
(2) A Kjt. 85. § (5) bekezdés a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
"a) a közlekedésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,
b) a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,
c) a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás
feltételét,"
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(3) A Kjt. 85. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
"g) az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,"
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(4) A Kjt. 85. § (5) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
"u) az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,"
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(5) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
"j) honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
k) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban"
(töltött időt.)
(6) Hatályát veszíti a Kjt.
a) 6/B. §-a, 43/B. § és 43/C. §-a
b) 85. § (5) bekezdés o), q), r), s) és v) pontja,
d) 85. § (5) bekezdés i) pontjában "a honvédelemért" és a "rendészetért" szövegrész,
e) 85. § (5) bekezdés n) pontjában "a honvédelemért, a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért," szövegrész.
15. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban," szöveg lép.
16. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a "valamint szolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
17. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya
a) hivatásos állományú rendőrökből,
b) igazságügyi alkalmazottakból,
c) rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból,
d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint
e) tisztjelöltekből
állhat."
(2) Az Rtv.
a) 4/A. § (4) és (5) bekezdésében a "kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból" szövegrész helyébe a "valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból" szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti," szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a "közalkalmazottai," szövegrész helyébe a "közalkalmazottai, rendvédelmi igazgatási alkalmazottai," szöveg,
d) 67. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazotti," szöveg
lép.
18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 7. § (1) bekezdésében a "szolgálati viszonyon" szövegrész helyébe a "szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon" szöveg,
b) 66. § a) pontjában a "szolgálati viszony" szövegrész helyébe a "szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg
lép.
19. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdésében és 14. § (1) bekezdés a) pontjában a "hivatásos szolgálati" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
20. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ában a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
21. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában az "önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya" szövegrész helyébe az "önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg, a "hivatásos szolgálati jogviszonya" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya" szöveg lép.
22. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bv. szervezet személyi állománya - a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatásos büntetésvégrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat."
(2) A Bvszt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek."
(3) A Bvszt. 10. § (2a) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony" szöveg lép.
23. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, honvédelmi alkalmazottakból és munkavállalókból áll."
(2) Az Nbtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § (1) A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a honvédelmi alkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, illetve honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényben, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörré vagy honvédelmi alkalmazotti munkakörré, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakör vagy a honvédelmi alkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak."
(3) Az Nbtv.
a) 7. § (1) bekezdésében a "vezérkari főnökét" szövegrész helyébe a "parancsnokát" szöveg,
b) 9. § e) pontjában a "közalkalmazottak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, illetve a honvédelmi alkalmazottak" szöveg,
c) 13. § (2) bekezdésében a "vezérkari főnöke" szövegrész helyébe a "parancsnoka" szöveg,
d) 20. § (1a) bekezdésében a "kormánytisztviselők" szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási alkalmazottak" szöveg,
e) 30. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyt" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt" szöveg
lép.
(4) Az Nbtv. 74. §
a) g) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg,
b) i) pont ig) alpontjában a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei" szöveg
lép.
24. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hivatásos tűzoltóság polgári állományú tagjai rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak."
25. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ösztöndíjas hallgató az ösztöndíjszerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő szervnél hivatásos szolgálatot teljesít vagy kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, a szerződő szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára."
26. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 100. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a "hivatásos szolgálati jogviszony" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg,
b) 118. § (5) bekezdésében a "hivatásos szolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg
lép.
27. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
"a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,"
(2) A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll."
(3) A Tbj. a következő 65/L. §-al egészül ki:
"A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) 27. § (1) bekezdésével módosított 5. § (1) bekezdés a) pontját és a Riasztv. 27. § (2) bekezdésével módosított 15. § (1) bekezdését 2019. január 1-től kell alkalmazni."
(4) A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban," szöveg lép.
28. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 40. §-ában a "munkaviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya)" szövegrész helyébe a "Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony" szöveg,
b) 83/C. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban " szöveg
lép.
29. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (5) és (7) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
31. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
32. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
33. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló1997. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi szervnél a szervvel munkaviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állnak."
34. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 14. § (6) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg lép.
35. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
"d) közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,"
36. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg lép.
37. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés
a) 3. pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg,
b) 7. pontjában a "közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó" szövegrész helyébe a "közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó" szöveg
lép.
38. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg lép.
39. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Törvény) 2. § a) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
közszolgálatban álló személy:)
"2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája és a honvédelmi alkalmazott,"
(2) A Törvény 2. § a) pontja a következő 3a. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
közszolgálatban álló személy:)
"3a. aki rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll,"
40. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyból" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból" szöveg lép.
41. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 20/A. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
b) 22. § (2) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti" szöveg,
c) 34/Y. § (2) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyba," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba" szöveg
lép.
42. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja a következő n) és o) alpontokkal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:
közszférában dolgozó:)
"n) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott,
o) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi igazgatási alkalmazott;"
43. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésének záró szövegében a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt," szöveg lép.
44. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 12. § (3) bekezdésében a "rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira" szövegrész helyébe a "rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira" szöveg lép.
45. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 22. § (2) bekezdésében a "közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi alkalmazottak" szöveg,
b) 54. § (2) bekezdés c) pontjában az "állami vezető" szövegrész helyébe a "szakmai felsővezető" szöveg
lép.
46. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást:)
"e) rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott"
(tölthet be.)
47. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként vagy rendvédelmi alkalmazottjaként" szöveg,
b) 184. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
c) 221. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg
lép.
48. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 11. § (4) bekezdés g) pontjában a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként," szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, vagy rendvédelmi alkalmazottjaként" szöveg,
b) 154. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg
lép.
49. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/F. § (1), (3) és (8) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti" szöveg lép.
(2) Az Áht. 11/F. § (7) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrészek helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti" szöveg lép.
50. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"14. kormányzati vagy közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti adminisztratív és technikai személyzet tagja;"
(2) A Kttv. 6. § 28. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"28. pártfogó felügyelő: aki pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait;"
(3) A Kttv. 60. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:)
"b) áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,"
(4) A Kttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. Jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére e vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat."
(5) A Kttv. 133. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapilletmény (3)-(5) bekezdés szerinti megemelésére a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése hiányában - a (11) bekezdésben foglaltak szerinti teljesítményértékelés alapján - is lehetőség van a tárgyév december 31-ig]
"a) ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonyból áthelyezéssel létesül és az áthelyezést közvetlenül megelőzően - a közalkalmazotti jogviszonyából, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonyából adódóan - érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezik, vagy"
(6) A Kttv. 150. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
"i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban"
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(7) A Kttv.
a) 6. § 4. pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony," szöveg,
b) 8. § (5) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban," szöveg,
c) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban," szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti a Kttv. 183/B. §-a.
51. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogyt.) 124/L. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
"i) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban"
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(2) Az Ogyt.
a) 96. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
b) 97. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti" szöveg
lép.
52. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 37. § (4) bekezdésében a "közalkalmazott" szövegrész helyébe a "közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott" szöveg,
b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg
lép.
53. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 38. § (2) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyból" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból" szöveg,
b) 46. § (1) bekezdés r) és s) pontjában, a 47. § (1a) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyba" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba" szöveg,
c) 59. § (2) bekezdés c) pontjában a "fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba," szövegrész helyébe a "fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba," szöveg
lép.
54. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg lép.
55. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, az 57. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe a "hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban" szöveg lép.
56. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg lép.
57. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg lép.
58. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 70. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti" szöveg,
b) a 24. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg
lép.
59. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyon" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon" szöveg lép.
60. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
munkaviszony)
"b) a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony,"
3. Hatályba léptető rendelkezés
61. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 2-án lép hatályba.
(2) Az 1-26. §, a 27. § (4) bekezdése, a 28-60. § és a 62. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2019. február 1-jén lép hatályba.
4. Sarkalatossági záradék
62. § E törvény
a) 17. § (2) bekezdés b)-d) pontja, 23. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontja, valamint (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 44. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (4) bekezdése alapján,
c) 45. § b) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
d) 47. § a)-b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján,
e) 48. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
f) 51. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2018. évi CXV. törvényhez
"12. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai
"A" munkaköri kategória
| A) | B) | C) | D) | E) | |
| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | A fizetési fokozat szerinti illetmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft) | |
| 2. | 1 | 0 | 3 | 205 000 | 230 000 |
| 3. | 2 | 4 | 7 | 220 000 | 260 000 |
| 4. | 3 | 8 | 14 | 250 000 | 290 000 |
| 5. | 4 | 15 | 23 | 280 000 | 320 000 |
| 6. | 5 | 24 | 34 | 300 000 | 350 000 |
| 7. | 6 | 35 | 330 000 | 380 000 | |
"B" munkaköri kategória
| A) | B) | |
| 1. | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |
| 2. | 350 000 | 500 000 |
Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:
"C" munkaköri kategória
| A) | B) | C) | D) | E) | |
| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | A fizetési fokozat szerinti illetmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft) | |
| 2. | 1 | 0 | 3 | 225 000 | 265 000 |
| 3. | 2 | 4 | 7 | 230 000 | 290 000 |
| 4. | 3 | 8 | 14 | 250 000 | 315 000 |
| 5. | 4 | 15 | 23 | 275 000 | 340 000 |
| 6. | 5 | 24 | 34 | 300 000 | 365 000 |
| 7. | 6 | 35 | 325 000 | 390 000 | |
"D" munkaköri kategória
| A) | B) | C) | D) | E) | |
| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | A fizetési fokozat szerinti illetmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft) | |
| 2. | 1 | 0 | 3 | 250 000 | 320 000 |
| 3. | 2 | 4 | 7 | 275 000 | 345 000 |
| 4. | 3 | 8 | 14 | 300 000 | 360 000 |
| 5. | 4 | 15 | 23 | 325 000 | 385 000 |
| 6. | 5 | 24 | 34 | 340 000 | 410 000 |
| 7. | 6 | 35 | 370 000 | 460 000 | |
"E" munkaköri kategória
| A) | B) | C) | D) | E) | |
| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | A fizetési fokozat szerinti illetmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft) | |
| 2. | 1 | 0 | 3 | 290 000 | 360 000 |
| 3. | 2 | 4 | 7 | 320 000 | 390 000 |
| 4. | 3 | 8 | 14 | 350 000 | 420 000 |
| 5. | 4 | 15 | 23 | 380 000 | 450 000 |
| 6. | 5 | 24 | 34 | 410 000 | 480 000 |
| 7. | 6 | 35 | 420 000 | 510 000 | |
Felsőfokú tábla (felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó illetmények alsó és felső határa
"F" munkaköri kategória
| A) | B) | |
| 1. | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |
| 2. | 500 000 | - |
Vezetői munkaköri osztály
| A) | B) | C) | |
| A vezetői munkaköri kategória megnevezése | A vezetői munkaköri kategória szerinti illetmény alsó határa (Ft) | A vezetői munkaköri kategória szerinti illetmény felső határa (Ft) | |
| 1. | Főigazgató | 850 000 | 1 004 000 |
| 2. | Igazgató, főosztályvezető | 530 000 | 800 000 |
| 3. | Osztályvezető | 420 000 | 700 000 |
"
2. melléklet a 2018. évi CXV. törvényhez
"13. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
A rendvédelmi alkalmazottak személyügyi alapnyilvántartásának adatköre
I. A rendvédelmi alkalmazott
- neve (leánykori neve)
- születési helye, ideje
- anyja neve
- TAJ száma, adóazonosító jele
- lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
- családi állapota
- gyermekeinek születési ideje
- egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
- állampolgársága
- igazolásai (bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte)
II. Képzettség, szakképzettség
- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
- szakképzettsége(i)
- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
- tudományos fokozata
- idegennyelv-ismerete
III. Korábbi igazgatási jogviszonyok
- a korábbi igazgatási jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
- a korábbi munkahely megnevezése,
- a megszűnés módja, időpontja
IV. A jelenlegi igazgatási jogviszony adatai
- a rendvédelmi igazgatási szolgálati igazgatási jogviszony kezdete
- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
- a foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél az igazgatási jogviszony kezdete
- a rendvédelmi alkalmazott munkaköre (FEOR-száma)
- a rendvédelmi alkalmazott munkaköri osztálya, munkaköri kategóriája, besorolásának időpontja
- vezetői munkakör
- a teljesítményértékelés időpontja és eredménye
- személyi juttatások: megállapított illetmény
- a rendvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
- a rendvédelmi alkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb igazgatási jogviszonyával összefüggő adatai
V. Igazgatási jogviszony megszűnés
- a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai"