T/4217. számú törvényjavaslat indokolással - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról

1997. évi LXVII. számú törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

I. FEJEZET

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

1. §

Az ítélkező tevékenységében független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

2. §

(1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott időpont.

(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

3. §

(1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött.

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

(3) A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bírálja el.

(4) A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelmi miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(5) A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

(6) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelező titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(7) Nem lehet bíró az, akit bíróként, ügyészként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

4. §

A bírói kinevezésre pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a bűnügyi nyilvántartást végző szerv megkereséséhez a nyilvántartás teljes köréről történő adatszolgáltatáshoz. A bűnügyi nyilvántartást végző szervet az OIT elnöke keresi meg. Ha a pályázó a megkereséshez nem járul hozzá, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.

5. §

(1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia és karakter jellemzőit.

(2) A vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az igazságügy-miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza.

(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a 7. § szerinti bíróság elnöke kezdeményezi.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített véleményt meg kell küldeni a vizsgálatot kezdeményezőnek és a pályázónak.

(5) A vizsgálat költségét a pályázó viseli, amelyet kinevezése esetén a pályázatot kiíró visszatérít.

Pályázat

6. §

(1) A bírói állás betöltésére - ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - pályázatot kell kiírni.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a 12. § (3) bekezdésében írt esetben, a 19. § szerint felajánlott új beosztás elfogadásakor és a 41. § (4)-(5) bekezdés szerinti beosztás esetén.

7. §

(1) A pályázat kiírására

a) a helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságon lévő bírói állás esetén a megyei bíróság elnöke,

b) az ítélőtáblán lévő bírói állás esetén az ítélőtábla elnöke,

c) a Legfelsőbb Bíróságon lévő bírói állás esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) jogosult.

(2) A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázatot a megpályázott álláshely szerint illetékes bíróság elnökéhez kell benyújtani.

8. §

(1) A bíróság elnöke a pályázókat meghallgatja és beszerzi az illetékes bírói tanács javaslatát.

(2) A bíróság elnöke a pályázatot elbírálja, ha valamennyi pályázó beosztására ő jogosult.

(3) A bírói testület javaslata a bíróság elnökét nem köti.

9. §

(1) Ha a pályázók valamelyikének beosztására az OIT jogosult, a bíróság elnöke a pályázatokat - a bírói testület javaslatával együtt -felterjeszti az OIT-hoz. A felterjesztésben közli saját javaslatát is.

(2) Ha az OIT a bíróság elnökének javaslatával nem ért egyet, erről őt tájékoztatja és meghallgatja.

(3) Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(4) Az OIT a pályázatot elbírálja, ennek során a felterjesztett javaslatok nem kötik.

10. §

(1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult a kinevezési javaslatot nem fogadja el, illetőleg az előterjesztésre jogosult a kinevezésre nem tesz előterjesztést.

(3) A pályázatokat titkosan kell kezelni. Annak eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.

11. §

A bírói kinevezés először 3 évre , majd ezt követően határozatlan időre szól.

12. §

(1) A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő bírói kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját. A vizsgálatot a 48-49. §-ok, és az 51-52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy azt az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró a határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3) Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot - a pályázat kiírása nélkül - a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.

(4) Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napjával megszűnik.

13. §

(1) A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:

"Én ... esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el."

(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.

14. §

(1) A bírót első kinevezésekor az OIT, ezt követően a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be.

(2) A katonai bírót a katonai tanácsba - a bíróság elnökének javaslatára - az OIT osztja be.

(3) Az adó- és társadalombiztosítási ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a fiatalkorúak ügyében eljáró bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az OIT jelöli ki.

(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni kell.

15. §

A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg az igazságügy-miniszterrel egyetértésben az Igazságügyi Minisztériumba is beoszthatja.

16. §

(1) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés kivételével határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó személyi alapbérét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.

17. §

(1) A bírót a megyei bíróság illetékességi területén belül - hozzájárulása nélkül - három évenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát.

(2) A bírót az ítélőtábla, vagy a megyei bíróság illetékességi területén kívüli más szolgálati helyre csak hozzájárulásával lehet kirendelni. A kirendelésre jogosult OIT-nak ilyen esetben ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének véleményét.

(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

18. §

A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhető.

19. §

(1) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre, vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bíró részére - méltányos érdekeit figyelembe véve - új bírói beosztást kell felajánlani.

(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi bírói címét és illetményét.

20. §

A bíró másik ítélőtáblára, illetve más megyei bíróság területén működő bírósághoz történő kirendelésére és áthelyezésére az OIT, egyébként a bíróság elnöke jogosult.

II. FEJEZET

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

21. §

A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

22. §

(1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselő jelöltként, illetőleg polgármester-jelöltként indul a választáson, bírói tisztségéből fel kell menteni.

23. §

(1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi és oktató munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.

(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni.

(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.

24. §

(1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és csoportvezetőjének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.

(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat.

25. §

(1) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.

(2) A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.

26. §

(1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.

(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

27. §

A bíró köteles az állami és szolgálati titkot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.

28. §

(1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

29. §

(1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

30. §

(1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.

(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.

31. §

A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

32. §

(1) A bíró jogosult az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges térítésmentes képzésre és ezen köteles részt venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg.

(3) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.

33. §

A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.

34. §

(1) A bíró munkaideje heti 40 óra.

(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.

35. §

(1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére.

(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

36. §

(1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.

(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.

(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.

37. §

A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.

38. §

(1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

Az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállása

39. §

(1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Határozott időre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.

40. §

A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT és a Hivatal vezetőinek intézkedéseit, utasításait.

41. §

(1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Hivatal vezetőjének indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti beosztását érintő térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.

(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre kell beosztani, a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

(5) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.

(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállása

42. §

(1) A bírót az Igazságügyi Minisztériumba a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügy-miniszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosztani.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A határozott időre kinevezett bíró az Igazságügyi Minisztériumba nem osztható be.

43. §

(1) A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

44. §

(1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) az igazságügy-miniszter indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállása

45. §

(1) A bírót a Legfelsőbb Bíróságra a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.

(2) A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi bírói címét és annak megfelelő javadalmazását.

(3) Határozott időre kinevezett bíró a Legfelsőbb Bíróságra nem osztható be.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

46. §

(1) Az OIT a bíró legfelsőbb bírósági beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Legfelsőbb Bíróság elnökének indítványára.

(2) A legfelsőbb bírósági beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésben írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

47. §

(1) A bíró munkáját az e törvényben meghatározott időszakonként, feltételek és okok esetén értékelni kell.

(2) A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, ennek elrendelésére a kinevező jogosult.

48. §

(1) Az értékelés kiterjed a bíró tevékenységének az anyagi, az eljárási és az ügyviteli jogszabályok alkalmazása szempontjából történő vizsgálatára.

(2) A vizsgálat a jogerősen befejezett ügyekben történhet. A befejezett ügyek közül legalább 50 olyan első fokon jogerőre emelkedett illetve fellebbezett ügyet kell kiválasztani, amelyek kifejezik a bíróra kiosztott ügyek időbeli és ügykör szerinti megoszlását.

49. §

(1) Az értékelést helyi bírósági bíró és megyei bírósági bíró esetén a megyei bíróság elnöke, az ítélőtábla bírája esetén az ítélőtábla elnöke, a Legfelsőbb Bíróság bírája esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke (továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2) Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell közölni.

(3) A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró végzi.

50. §

(1) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően két alkalommal, hat évenként kell értékelni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét:

a) ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54. § (2) bekezdésének a) pontja),

b) ha a bíró azt maga kéri.

51. §

(1) A vizsgálatot és az értékelést az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni.

(2) Az eljárás során, helyi bíró értékelése esetén a helyi bíróság elnökét a vizsgálatot végző bíró meghallgathatja.

(3) A bíróság elnöke összességében értékeli a bíró munkáját. Helyi bírósági bíró esetében figyelembe veszi a helyi bíróság elnökének a véleményét is.

(4) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét, a vizsgálat részletes szempontjait az OIT határozza meg.

52. §

Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője, és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.

53. §

(1) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek. Az értékelésben - ha az szükséges - útmutatást kell adni a hibák kijavításának módjára.

(2) Az értékelés eredményeként a bíró:

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) alkalmatlan,

értékelést kaphat.

(3) Ha a vizsgált bíró vitatja a (2) bekezdés b)pontja szerinti megállapítást, kérésére az értékelés elrendelője kikéri a kollégium véleményét.

(4) A bíró alkalmatlanságának megállapítása esetén - ha azt az értékelés ismertetésétől számított 15 napon belül a bíróság elnöke nem változtatja meg - a bíró jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

54. §

(1) Ha bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására a bíró tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.

(2) Ha a bíró a (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére, tisztségéről nem mond le,

a) szakmai ok esetén el kell rendelni a bíró munkájának soron kívüli értékelését,

b) egészségügyi ok esetén meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát (5. §), és annak eredményétől függően kell eljárni.

55. §

(1) Ha a bíró tisztségéről - egészségügyi okból - az 54. §-ban írt felszólításra mond le vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idő után, ha a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.

(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.

56. §

(1) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró tevékenységét a Legfelsőbb Bíróság elnöke értékeli.

(2) Az OIT Hivatalába beosztott bíró hivatali tevékenységét a Hivatal vezetője értékeli.

(3) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügy-miniszter a köztisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.

IV. FEJEZET

A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE

57. §

(1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik:

a) lemondással,

b) ha az első bírói kinevezés 3 éves időtartama lejárt és a bíró határozatlan idejű kinevezésére nem tettek előterjesztést,

c) ha a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

d) ha a bíróval szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve ha büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el,

e) ha a bíró a bírói esküt a 13. §-ban meghatározott határidőn belül nem tette le,

f) ha a bíró kinevezésének a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,

g) ha a bírót országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnek, illetőleg polgármesternek jelölték,

h) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően maga kéri nyugállományba helyezését, illetve a felső korhatárt elérte,

i) ha a bíróval szemben az e törvény szerint lefolytatott fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,

j) ha a bíró a 19. §-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el.

(2) A bíró szolgálati viszonya megszüntethető, ha rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá.

58. §

(1) A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.

(2) A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OIT a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

59. §

(1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik és a bírót tisztségéből fel kell menteni, ha szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt - egyoldalúan - szüntette meg.

60. §

(1) A bíró felmentési ideje - az 58. § (2) bekezdésében, valamint e §

(2) és (3) bekezdésében említett esetek kivételével - egy hónap.

(2) Nyugállományba helyezés, illetőleg a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni. Az OIT a bírót - a bíróság elnökének véleményét figyelembe véve -a teljes felmentési időre is mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A bírót az (1) bekezdésben írt felmentési idő tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

61. §

(1) A bírói tisztség megszűnése esetén (57-59. §) a felmentésre vonatkozó javaslatot, megjelölve a jogcímet és a megszűnés időpontját, az OIT - a katonai bíró felmentéséről szóló javaslatot a honvédelmi miniszterrel együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha bírói tisztsége is megszűnik.

(3) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a 70. életév betöltését megelőzően járjon le.

V. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

62. §

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT,

b) a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

c) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,

d) a megyei bírósági és a helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság elnöke gyakorolja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben

a) az OIT az OIT elnökére és a Hivatal vezetőjére,

b) a megyei bíróság elnöke a helyi bírósági bírák tekintetében - a bíró értékelésének elrendelése kivételével - a helyi bíróság elnökére írásban átruházhatja.

VI. FEJEZET

A BÍRÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE

A fegyelmi vétség

63. §

Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha

a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy

b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

A fegyelmi eljárás kezdeményezése

64. §

(1) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a fegyelmi eljárás megindítását

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetén az OIT,

b) legfelsőbb bírósági bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

c) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,

d) a megyei bírósági bíró és a helyi bírósági bíró esetén a megyei bíróság elnöke

kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fegyelmi bíróság elnökénél.

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti, ami ellen a bíró l5 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a fegyelmi bíróság elnökét haladéktalanul értesíti. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.

65. §

A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót az eljárás kezdeményezője haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte, a kezdeményezésről az OIT-ot is értesíteni kell.

66. §

(1) Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

A fegyelmi bíróság

67. §

A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról vagy előzetes vizsgálat elrendeléséről - az érintett bíró egyidejű értesítése mellett - a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.

68. §

(1) A megyei bíróságon és az ítélőtáblán első fokú fegyelmi bíróságot, a Legfelsőbb Bíróságon első és másodfokú fegyelmi bíróságot kell alakítani.

(2) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben első fokon

a) az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők, valamint a legfelsőbb bírósági bírák esetében a Legfelsőbb Bíróság első fokú fegyelmi bírósága,

b) az ítélőtábla bírája esetében az ítélőtábla fegyelmi bírósága,

c) megyei bírósági bíró és helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság fegyelmi bírósága jár el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fegyelmi bíróságok határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bírósága bírálja el.

69. §

(1) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - 6 évre - a megyei bíróság és az ítélőtábla összbírói értekezlete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja meg.

(2) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható, aki bíróként legalább 5 éve működik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. Az OIT tagjai, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnökök és azok helyettesei e tisztségekre nem választhatók.

70. §

(1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgáló-biztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

71. §

(1) Fegyelmi bíróként nem járhat el,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig,

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

d) az eljárás kezdeményezője,

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

(2) A fegyelmi bírói tisztség megszűnik

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) a bírónak más megyei bíróság vagy más ítélőtábla területére való áthelyezésével, továbbá a megyei bíróság, illetve az ítélőtábla fegyelmi bírósága tagjának magasabb szintű bíróságra való beosztásával,

c) a Legfelsőbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba vagy az OIT Hivatalába való beosztással,

d) lemondással,

e) a bíró fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével.

f) a 69. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény utólagos bekövetkezése esetén.

(3) A fegyelmi bíró fegyelmi tanácsba nem osztható be, ha ellene fegyelmi eljárás van folyamatban.

72. §

(1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2) Az elfogultság kérdésében az eljáró első fokú fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható, vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokon eljáró fegyelmi tanács határoz.

(3) Ha a fegyelmi tanács elfogultság vagy kizárás miatt nem alakítható meg, az eljáró fegyelmi bíróságot a másodfokú fegyelmi tanács jelöli ki.

(4) A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú eljárásban részt vett.

A bírói tisztségből való felfüggesztés

73. §

(1) A fegyelmi tanács a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2) A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.

(3) A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót az illetménye illeti meg, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a fegyelmi tanács határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár illetmény a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(5) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a felmentése folytán szűnt meg. A fegyelmi eljárás

74. §

A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

75. §

(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértőt vehet igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról a fegyelmi tanács részére 15 napon belül írásbeli jelentést készít.

76. §

(1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztésről. Ha büntetőeljárás indult, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Az OIT elnökét értesíteni kell, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani.

77. §

(1) A tárgyaláson a fegyelmi tanács bizonyítást vehet fel.

(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OIT elnöke - amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen - kérdés feltevését indítványozhatja.

(3) A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró és a képviselő felszólalhat.

(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét az elnökhelyettes, az OIT-ot az OIT elnöke vagy az OIT által kijelölt bíró képviseli.

78. §

(1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót

a) felmenti,

b) vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,

c) a 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat,

d) a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntető bíróság jogerős határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(3) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés d/ pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.

79. §

(1) A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) feddés,

b) megrovás,

c) egy fizetési fokozattal való visszavetés,

d) vezetői tisztségből való felmentés,

e) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

(3) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.

A másodfokú fegyelmi eljárás

80. §

(1) A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstől számított 8 napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell. Az OIT részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte.

(2) Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az első fokú fegyelmi tanácshoz kell benyújtani.

(3) A fegyelmi határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(5) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

81. §

(1) A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

a) megrovás esetén egy évig,

b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,

c) a bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén 3 évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró

a) magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,

b) vezetővé nem nevezhető ki,

c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,

d) részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelő cím nem adományozható,

e) külön juttatásban nem részesülhet.

(3) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően - az (1) bekezdés szerinti szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.

(4) A vezetői tisztségből való felmentésre irányuló fegyelmi büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.

(5) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót - kérelmére - az első fokon eljárt fegyelmi bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha az (1) bekezdés szerinti idő fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb fegyelmi eljárás nincs folyamatban.

82. §

A jogerősen kiszabott hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában nyilván kell tartani.

A jogerős fegyelmi büntetés felülvizsgálata

83. §

(1) A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és képviselője, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e körülmények más határozatot eredményeztek volna.

(2) Az új eljárást az első fokú fegyelmi bíróságnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.

A Legfelsőbb Bíróságra,az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések

84. §

(1) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 63-83. §-ok rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügy-miniszter, az OIT Hivatalába beosztott bíró ellen az OIT kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) Az első fokú fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága, a másodfokú fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bírósága folytatja le.

VII. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A bíró kártérítési felelőssége

85. §

(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

86. §

A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes kárösszegért felel.

87. §

(1) A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a bíró a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(4) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a bíró a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

88. §

(1) Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési felelősséget a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben a bíró kártérítési felelősségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül - indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

A munkáltató kártérítési felelőssége

89. §

(1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

90. §

(1) A munkáltatót a 89. § szerinti felelősség terheli a bírónak a munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

91. §

(1) A munkáltató a 89-90. §-okon alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a bíró elmaradt illetményét, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a bíró az e törvény alapján folytatott kereső foglalkozása keretében kapott.

(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

92. §

(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelem-bevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

93. §

(1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

94. §

A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot,

b) az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,

c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett,

d) azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) azt az összeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

95. §

(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

96. §

(1) A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről, vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a munkáltató a kártérítési felelősségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem, vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti.

97. §

(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent keresetet,

c) az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj különbözetének a megtérítése

iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

98. §

(1) A munkáltató szükséghez képest a bírótól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

VIII. FEJEZET

A BÍRÓI SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA

99. §

(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése ellen jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette.

(2) A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi ügyével összefüggő kártérítési ügyekben a fegyelmi bíróság,az egyéb szolgálati jogvitákban a munkaügyi perekben illetékes bíróság jár el.

(3) A munkaügyi perekben eljáró bírósághoz a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.

IX. FEJEZET

SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

100. §

(1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.

(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt,a személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról és a vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT Hivatala látja el. Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját az adott bíróságon is nyilván kell tartani.

(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be.

(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást adni.

(7) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.

X. FEJEZET

A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA

A javadalmazás általános szabályai

101. §

(1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén

a) illetményre,

b) külön juttatásra,

c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökének az illetményét e törvény alapján kell megállapítani. A tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságok tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a miniszterelnökkel, az elnökhelyettes a miniszterrel, az OIT Hivatalának a vezetője az államtitkárral, helyettese pedig - attól függetlenül, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.

A bíró illetménye

102. §

A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze.

A bíró alapilletménye

103. §

(1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati ideje alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat - első alkalommal e törvény, ezt követően évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.

104. §

(1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a kinevezésekor bírói szolgálati idővel még nem rendelkezik vagy a beszámított szolgálati idő a 3 évet nem haladja meg.

(2) A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1. fizetési fokozatot alapul véve - magasabb szorzószámok tartoznak.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnökét és elnökhelyettesét - szolgálati idejüktől függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

105. §

A bírót - kiváló munkavégzés esetén - a bírói tisztségének a fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A soron kívüli előresorolásokat az adott év első napjával kell végrehajtani.

106. §

(1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírói kinevezés napjától kell számítani.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói és ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt. A bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.

(3) A szolgálati idő számításánál a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.

A beosztási pótlék

107. §

(1) A megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.

(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének

a) megyei bírósági bírónál 20 százaléka,

b) az ítélőtábla bírájánál 40 százaléka,

c) a Legfelsőbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.

(3) Kiváló munkavégzés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OIT

a) a helyi bírósági bíró részére "Címzetes megyei bírósági bíró",

b) a megyei bírósági bíró részére "Címzetes táblabíró",

c) az ítélőtábla bírája részére "Címzetes legfelsőbb bírósági bíró" címet adományozhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes megyei bírósági bíró az l. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes legfelsőbb bírósági bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztáshoz járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.

(5) Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására a pályázat nélkül került sor.

A vezetői pótlék

108. §

(1) A bírósági vezető vezetői pótlékra a 3. számú mellékletben foglaltak szerint jogosult.

(2) A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.

(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese a helyi bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, csoportvezetője a nagyobb helyi bíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb helyi bíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(4) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi bíróságnak minősül a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.

(5) A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői beosztás után jár.

Az ügyeleti és készenléti díj

109. §

A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.

Idegennyelv-ismereti pótlék

110. §

(1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék összege középfokú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének 4, felsőfokú nyelvvizsga esetén 8 százaléka.

Kirendelési díj

111. §

Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - a napidíjra jogosult.

A külön juttatás

112. §

(1) A bíró - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi illetményére jogosult.

(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani és azt az adott év január 15. napjáig kell kifizetni.

(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.

(4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.

(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszűnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.

113. §

(1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha

a) ellene fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.

A jubileumi jutalom

114. §

(1) A bíró 25, 30, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 40 év után az 5 havi alapbére.

(3) A bíró részére a nyugdíjazáskor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 5 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések

115. §

(1) A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra jogosult, továbbá ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben biztosítja.

(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

116. §

Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.

117. §

(1) A bírónak naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 25 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés jár. A bíró a felhasználást szám-lával köteles igazolni.

(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére a bíró akkor jogosult, ha a kifizetést megelőzően legalább egy évig bírói szolgálati viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe. Ha a bíró szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegű térítésre jogosult.

(3) A ruházati költségtérítést az adott naptári év június 30. napjáig kell kifizetni.

(4) A katonai bíró a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult.

118. §

(1) A bíró kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.

(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az 1. fizetési fokozat szerinti összeg legfeljebb 2 százaléka.

(3) Az adott évre járó étkezési hozzájárulás havi összegét - a (2) bekezdés keretei között - az OIT állapítja meg.

119. §

(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen

a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás;

b) letelepedési segély;

c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,

d) szociális, beiskolázási és temetési segély,

e) üdülési támogatás,

f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,

g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,

h) nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.

(2) Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OIT - az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - állapítja meg.

120. §

A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett adományozható. A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések

121. §

(1) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra a 101-120. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon működött, részére a megyei bírósági bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani.

(3) Az OIT Hivatalának a vezetője és helyettese, továbbá az OIT Hivatalában és az Igazságügyi Minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó bírák vezetői pótlékra az a)-c) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetői pótlék

a) az OIT Hivatalának a vezetője és helyettese esetén a Fővárosi Bíróság elnökére, illetve elnökhelyettesére,

b) a főosztályvezetők és a főosztályvezető-helyettesek esetén a megyei bíróság elnökére, illetve elnökhelyettesére,

c) osztályvezetők esetén a nagyobb helyi bíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OIT Hivatalába beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10 százalékára is jogosult.

(5) A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetén a miniszter javaslatára - az OIT jogosult.

(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő átalány állapítható meg.

XI. FEJEZET

AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

122. §

(1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.

(2) A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a fegyveres erőknél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.

123. §

(1) Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik.

(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

(3) A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai ülnök) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik.

(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.

(5) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy büntetve volt-e, rendelkezik-e választójoggal.

(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga.

124. §

(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés választja meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg.

(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-ának (4) bekezdés a) pontját megfelelően alkalmazni kell.

(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.

125. §

(1) Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.

(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.

(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.

(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.

126. §

(1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.

(2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.

(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).

127. §

(1) Az ülnök megbízatása megszűnik:

a) megbízatásának lejártával,

b) a választójog elvesztésével,

c) a 70. év betöltésével,

d) lemondással.

(2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve - akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.

(3) Az ülnök a képviselő-testülethez, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

(5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

(6) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.

128. §

(1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg.

(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetőleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől, vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, illetőleg az ülnöki működése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.

(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a

(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.

(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

129. §

A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (1)-(2) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19/A. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 85. §-át, 90. §-ának (1) bekezdését, 91. §-át, 97. §-át, 98. §-át, 107. §-át, 122. §-ának (1) bekezdését, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2) bekezdését,133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-140. §-át, 150. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 151/A. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 158. §-a (1) bekezdésének első mondatát és (2)-(3) bekezdését, 159-164. §-át megfelelően alkalmazni kell.

130. §

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

131. §

(1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalába beosztott bíró 1998. február 1. napjától, a többi bíró és az ülnök 1998. július 1. napjától jogosult.

Átmeneti rendelkezések

132. §

A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket 1998. július 1. napjától kell alkalmazni.

133. §

Ha a törvény hatálybalépése előtt kinevezett legfelsőbb bírósági bírót az ítélőtáblára osztják be, (19. §) a legfelsőbb bírósági bírói címét és illetményét a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

134. §

(1) A hivatásos bírák választottbírói tisztsége 1998. szeptember 30. napjával megszűnik.

(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, átmenetileg a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult.

135. §

A törvény hatálybalépése előtt kinevezett bíró munkáját e törvény szerint akkor kell értékelni - a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve - ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értékelést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.

136. §

(1) A törvény szerinti besorolásokat az OIT Hivatalába beosztott bírónál 1998. február 28. napjáig, a többi bírónál 1998. július 31. napjáig kell elvégezni.

(2) Az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatályba lépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény hatályba lépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is.

(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye - változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a törvény hatályba lépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani.

(4) Az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160.000 Ft.

(5) A törvény hatálybalépése előtt megállapított nyelvpótlékra való jogosultságot 1998. július 31-ig felül kell vizsgálni. Ha a nyelvpótlék juttatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a folyósítást 1999. augusztus 1. napjától meg kell szüntetni.

137. §

(1) A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3) A javadalmazásnak az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

138. §

Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

Felhatalmazás

139. §

Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza.

Hatályukat vesztő rendelkezések

140. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az igazságügyi dolgozók számítástechnikai bázisú személyzeti nyilvántartásáról szóló 3/1989.(V.16.) IM rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 14/1990. (VI.26.) IM rendelet,

b) A bírák és a bírósági dolgozók ruházati költségtérítéséről szóló 17/1993. (XII. 23.) IM rendelet,

c) a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról szóló 13/1993. (VIII.17.) IM rendelet,

d) a bírákat és a bírósági dolgozókat megillető egyes juttatásokról szóló 4/1996. (V. 3.) IM rendelet.

(2) 1998. június 30. napján hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

a) a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, továbbá e törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXXI. törvény, és az 1992. évi LXV. törvény,

b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 311. §-a,

c) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 92. §-a,

d) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 84. §-a, valamint a 91. §-ának (9) bekezdése,

e) a népi ülnökök díjazásáról szóló 7/1973. (XII. 28.) IM rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 4/1995. (II. 3.) IM rendelet.

Módosuló rendelkezések

141. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 31. §-a a következő új b) ponttal egészül ki, egyúttal a 31. § b),c) és d) pontja c),d) és e) pontra változik:

(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)

"b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének megkeresésére a bírói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához az összes adatokról,"

142. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 227. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(hivatásos katona a 42. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül szolgálatot teljesíthet).

"b) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,"

143. §

Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(5) A bizottság tagjává megválasztott bíró megbízatásának

megszűnése esetén a bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott

kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy

a) bíróságra történő beosztását kéri-e, vagy

b) bírói tisztségéről lemond.

(6) Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történő beosztását kéri, és a bírói tisztség megszűnésének a bíró jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint, de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani."

1. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi ... törvényhez

A bírák személyi nyilvántartásának adatköre

1. Nyilvántartási szám,

- név (nőknél a leánykori név is),

- születési hely és idő,

- anyja neve,

- lakóhely,

- családi állapot,

- házastárs neve,

- gyermekei neve és születési ideje.

2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

- szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és időpontja,

- szakképzettség,

- jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,

- tudományos fokozat,

- idegennyelv-ismeret.

3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.

4. A bírói kinevezés időpontja,

- a beszámított szolgálati idő kezdete,

- a szolgálati időbe beszámított korábbi tevékenységek,és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei.

5. A bírói kinevezés időpontja,

- az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,

- a szolgálati helyek (mettől-meddig),

- beosztások (mettől-meddig),

- vezetői munkakörök (mettől-meddig),

- szakterületek (mettől-meddig), -FEOR szám.

6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,

- a beosztási pótlék megnevezése és összege,

- a vezetői pótlék megnevezése és összege,

- az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,

- az összilletmény összege.

7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.

8. A más kereső foglalkozás megnevezése.

9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések,

- a következő értékelés időpontja.

10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.

11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.

12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.

13. A bírói szolgálati jogviszony megszűnésének jogcíme, időpontja,

- a végkielégítésre vonatkozó adatok.

Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.

2. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi ... törvényhez

A bírák alapilletménye a különböző fizetési fokozatokban

Fizetési fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szorzószámok 1,0 1,10 1,20 1,25 1,30 1,35 1,40 1,45 1,50 1,55

3. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi ... törvényhez

A vezetői pótlék az 1. fizetési fokozat szerinti illetmény százalékában

A vezetői munkakörök Százalék

1. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 120

2. A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese 80

3. Az ítélőtábla elnöke 60

A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője

A Fővárosi Bíróság elnöke

4. Az ítélőtábla elnökhelyettese

A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese 50

A megyei bíróság elnöke

5. A Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke

Az ítélőtábla kollégiumvezetője 45

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese

6. Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese 40

7. Az ítélőtábla tanácselnöke

A Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője 35

A megyei bíróság elnökhelyettese

8. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettese

A megyei bíróság kollégiumvezetője 30

A nagyobb helyi bíróság elnöke

9. A megyei bíróság tanácselnöke

A megyei bíróság csoportvezetője 25

A nagyobb helyi bíróság elnökhelyettese

A kisebb helyi bíróság elnöke

10. A megyei bíróság csoportvezető-helyettese

A nagyobb helyi bíróság csoportvezetője 20

11. A nagyobb helyi bíróság csoportvezető-helyettese 15

A kisebb helyi bíróság elnökhelyettese

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A bírák jogállásáról, előmeneteléről és javadalmazásáról, valamint az egyéb juttatásaikról jelenleg több, törvényi és miniszteri rendeleti szintű jogszabály rendelkezik. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.)szabályozza a bírói tisztség keletkezését, megszűnését, a fegyelmi és anyagi felelősséget, de a bírói szolgálati viszony tartalmát illetően a jelenlegi szabályozás - figyelemmel a nemzetközi összehasonlításra is - szűkszavú. Az igazságszolgáltatás átfogó reformjának ezért nélkülözhetetlen eleme a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló önálló törvény megalkotása.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat több évtizedes hiányt pótol azzal, hogy külön törvényben részletesen szabályozza a bírói szolgálati viszony tartalmának valamennyi elemét és törvényi szintre emeli az eddig alacsonyabb szintű jogszabályban foglalt kérdéseket. A bírói szervezeten belül a szorosan értelmezett igazságszolgáltatási tevékenységet, az ítélkezést, a bírák gyakorolják. Jogállásukat és munkavégzésüket minden tekintetben a bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelménye határozza meg és hatja át. Ez a sajátos személyi függetlenség különbözteti meg a bírákat az igazságszolgáltatás más alanyaitól, valamint a bírói szervezetben működő jogi vagy nem jogi végzettségű alkalmazottaktól és teszi szükségessé önálló törvény megalkotását. A Javaslat személyi hatálya ezért csak a bírákra terjed ki. Az ügyészek és más igazságszolgáltatási alkalmazottak előmenetelét és javadalmazását külön törvényben kell szabályozni.

A Javaslat a bírák jogállása és javadalmazása tekintetében a hatályos rendelkezéshez képest olyan változtatásokat vezet be, amelyek hosszú távon biztosítják a bírói kar állandóságát, a bírákkal szemben támasztott fokozott szakmai és etikai követelmények maradéktalan érvényesülését.

1. A hatályos szabályozás szerint a bírói kinevezés határozatlan időre szól. A Javaslat szigorítja a bírói kinevezés feltételeit azzal, hogy bevezeti a kötelező titkári működést és a pályaalkalmassági vizsgálatot. A bírói pályára történő felkészülés érdekében egyéves kötelező titkári működést ír elő, amely alól csak szűk körben - az egyes jogi pályák átjárhatósága érdekében - enged kivételt. A Javaslat kötelezővé teszi a pályaalkalmassági vizsgálatot, amelyen a bírói kinevezés előtt kell részt venni. A bírói kinevezés feltételeinek szigorítása mellett a Javaslat új intézményként vezeti be a határozott időre szóló bírói kinevezést.

2. A Javaslat a bírói álláshelyek betöltésénél általánosan kötelezővé teszi a pályázati rendszert és meghatározza a pályázat elbírálásának rendjét.

3. A Javaslat részletesen meghatározza a bírói szolgálati viszony tartalmát alkotó jogokat és kötelezettségeket, ezzel értelmezhetővé teszi a bírói függetlenség tartalmát. A kötelezettségek megfogalmazásánál arra törekszik, hogy azok megtartása számonkérhető és ellenőrizhető legyen. Szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat annak érdekében, hogy a bírói függetlenség politikai okból, gazdasági érdekeltségre hivatkozással vagy meghatározott személyi kapcsolatok miatt ne legyen megkérdőjelezhető. A bírói munkavégzéssel kapcsolatos egyéb feltételeket a hatályos szabályozás kiegészítésével a Javaslat egyértelműbbé teszi.

4. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját csak a kinevezést követő három év elteltével kell értékelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem elegendő, ezért a Javaslat szerint - a határozatlan idejű kinevezés előfeltételeként meghatározott alkalmassági vizsgálaton túl - további két alkalommal kell az értékelést elvégezni. Ezáltal az értékelés a bírói pálya jelentős szakaszát végigkíséri. Soron kívül kell értékelni a bíró munkáját akkor, ha szakmai alkalmasságának kérdése merül fel.

5. A Javaslat részletesen szabályozza a bírói tisztség megszűnésének eseteit.

6. A Javaslat egyértelműen meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosultakat.

7. A Javaslat a fegyelmi eljárás gyakorlatban bevált rendelkezéseit fenntartja, azokat csak kisebb mértékben egészíti ki, illetve pontosítja.

8. A Javaslat bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény rendelkezéseihez képest új alapokra helyezi a bírák előmenetelét és javadalmazását. A bírák - a bírói függetlenség elvéből következő - eltérő jogállásának az előmenetel és a javadalmazás módjában is kifejezésre kell jutnia. A bírák illetményalapját a köztisztviselőkétől függetlenül kell meghatározni. A bírák javadalmazása mértékének is igazodnia kell a hivatás és felelősség súlyához, a bíróvá válás feltételeinek megváltozásához és a bírákkal szemben támasztott követelmények szigorításához.

9. A Javaslat rendelkezik az ítélkezésben résztvevő ülnökök jogállásáról és javadalmazásáról.

II.

Részletes indokolás

I. FEJEZET

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

Az 1. §-hoz

A Javaslat e rendelkezése kifejezi a bíró sajátos jogállásának kettős vonását: az ítélkezési tevékenységében független, ugyanakkor mint munkát végző személy szolgálati jogviszony alanya. A rendelkezés tartalmából az is következik, hogy az őt megillető jogok mellett kötelezettségek is terhelik. A "szolgálat" kifejezés használata arra is utal, hogy a bíró tisztségét az igazságszolgáltatási tevékenység iránti tisztelettel köteles ellátni.

A 2. §-hoz

A Javaslat a hatályos alkotmány 48. §. (2) bekezdésének és a Bsz.-nek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a kinevezés és a felmentés a köztársasági elnök jogköre. Ez a megoldás kifejezi a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a köztársasági elnök ugyanis csak az előterjesztett személyt nevezheti ki vagy tagadhatja meg kinevezését, illetőleg felmentését.

A 3-5. §-hoz

A bíró kinevezéséhez szükséges feltételeket a Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorítja. A Javaslatban írt feltételek azt a célt szolgálják, hogy a bírói pályára erkölcsileg kifogástalan életvitelű, szakmailag felkészült személyek kerüljenek, ítélkezési funkciót csak arra méltó személyek láthassanak el.

1. A bírói pályára való felkészülés folyamatának az első állomása a fogalmazói joggyakorlat teljesítése, majd a jogi szakvizsga megszerzése. A hatályos szabályozás szerint a fogalmazói joggyakorlat időtartama két év. Az egyetemen megszerzett elméleti ismeretek elmélyítésére és a joggyakorlat megismerésére, a szakmai felkészülésre ez kevésnek bizonyult. Ezért az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló törvényjavaslat a fogalmazói joggyakorlat idejét három évre emeli.

A bírói munkára felkészülés szempontjából különös jelentőséggel bír a jogi szakvizsgát követően a bírósági titkári működés. A bírósági titkár ugyanis a hatályos jogszabályok szerint számos bírósági ügyben önálló hatáskörben járhat el, ennek során elsajátíthatja a bírói munka végzéséhez elengedhetetlen képességeket, mint például a lényeglátás, a döntési kényszer elviselésének képessége és a döntésért érzett felelősség, az empátia stb. Az elmúlt időszakban a titkári működés bírói létszámgondok miatt nem volt általános, ez a kezdő bírák szakmai felkészültségét kedvezőtlenül érintette. A bírósági reform céljával összhangban javítani kell a bírák szakmai felkészültségét, ezért a Javaslat előírja a kötelező titkári működést, mint a bírói kinevezés egyik fontos előfeltételét. A titkári működés időtartamát a Javaslat egy évben határozza meg. Ez nem vonatkozik azokra, akik korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, stb. működtek (3. § (1) bekezdés f) pontja).

A Javaslat a jogászi pályák átjárhatósága céljából a kötelező titkári működés időtartamába legfeljebb hat hónap beszámítását engedi meg a 3. § (1) bekezdésében nem említett jogászi foglalkozások esetében.

2. A bíróval szemben támasztott követelmények közül kiemelkedő jelentőségű a büntetlen előélet sajátos tartalmú meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a bírói állásra pályázónak számot kell adnia a büntetőjogi értelemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bűnügyi nyilvántartásban még szereplő büntetéseiről, illetve a vele szemben foganatosított intézkedésről (3. § (2) bekezdés).

Ha a pályázóval szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, vagy közérdekű munkát szabtak ki, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, nem lehet bíró. Ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok. A Javaslat e rendelkezésében az fejeződik ki, hogy az említett esetekben már nem lehet hitelesen gyakorolni az igazságszolgáltatást. Azt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő más büntetés kizárja-e a bírói kinevezést, az előterjesztés megtételére jogosult OIT mérlegelési jogkörében dönti el. A Javaslat azért biztosítja az OIT részére a mérlegelési jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek az ismeretében lehet eldönteni, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kinevezésre.

3. A bírói tisztség ellátásához megfelelő egészségi, fizikai és pszichés állapot szükséges. A bíró tevékenysége során naponta emberek sorsáról, vagyonáról dönt, tehát rendelkeznie kell ilyen képességgel és el kell viselnie az ezzel szükségképpen együtt járó pszichikai terhelést. A Javaslat erre figyelemmel előírja a pályaalkalmassági vizsgálaton való kötelező részvételt (3. § (3) bekezdés).

A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai, pszichikai vizsgálatot jelent. A Javaslat - garanciális okokból - meghatározza a vizsgálat főbb szempontjait (5. § (1) bekezdés).

A vizsgálat részletes szempontjait, módját és eljárását az igazságügy-miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza (5. § (2) bekezdés).

A pályaalkalmassági vizsgálatot a bírói állás betöltésére pályázatot kiíró bíróság elnöke kezdeményezi(5. § (3) bekezdés).

4. A Javaslat azokat is kizárja a bírói kinevezésre előterjeszthetők közül, akikkel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést, elbocsátást, ügyvédi kamarából kizárást stb. - szabták ki és e fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak (3. § (7) bekezdés.).

5. A Javaslat a katonai bíróvá kinevezés előfeltételeként - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - előírja, hogy a kinevezendő személynek a Magyar Honvédség hivatásos tisztjének kell lennie. A kinevezési előterjesztéshez a honvédelmi miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni, ezzel egyidejűleg a honvédelmi miniszter rendelkezési állományba helyezi (3. § (3)-(4) bekezdés).

6. A Javaslat kimondja, hogy a pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. A bűnügyi nyilvántartás megkereséséhez a Javaslat szerint szükséges a pályázó hozzájárulása, ennek hiányában a kinevezésre nem lehet előterjesztést tenni (4. §).

A 6-10. §-hoz

1. A Javaslat a hatályos szabályozástól eltérően a bírói állás betöltéséhez kötelezővé teszi a pályázat kiírását. Megállapítja azokat az eseteket is, amikor erre nincs szükség. A pályázat kiírása alól a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat is kivételt tesz, például a vezetői tisztség megszűnése esetén.

2. A Javaslat megjelöli a pályázat kiírására jogosult bírósági elnököket (7. §).

3. A Javaslat meghatározza a pályázat elbírálásának rendjét. A pályázat elbírálása során sem a bírói testület, sem az elnök javaslata nem köti a pályázat elbírálására jogosultat. E rendelkezés indoka az, hogy a bíróság igazgatását végző elnök, illetve a bíróságok igazgatásáért felelős OIT köteles a bíróságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítani. A bírói testületnek ilyen felelőssége nincs.

4. Az eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni. Az adatvédelmi rendelkezésekre is tekintettel a pályázatokat titkosan kell kezelni, a pályázati anyagot az eredmény közlésével egyidejűleg a pályázónak vissza kell küldeni (10. §).

A 11-12. §-hoz

1. A Javaslat új intézményt honosít meg jogrendszerünkben, a határozott időre szóló bírói kinevezést. Az intézmény azt a célkitűzést szolgálja, hogy a bírói pályára azok kerüljenek, akik szakmai tudásukat tekintve a legalkalmasabbak a hivatás gyakorlására. A határozott időre szóló első kinevezést követően a bírói működés vizsgálata olyan szempontok mérlegelésére ad lehetőséget, amelyek csak a bírói hivatás tényleges gyakorlásakor mutatkoznak meg. Ilyenek például: a lényeglátó és döntési képesség, az ügyfelekkel való megfelelő kapcsolatteremtés képessége, a döntési kényszer és a munkateher tűrésének képessége.

A határozott és a határozatlan időre kinevezett bírák jogállása között nincs különbség.

2. A jogintézmény rendeltetéséből következik, hogy a határozatlan idejű kinevezéshez további feltételek megvalósulása szükséges. Az egyik az, hogy a bírónak kérnie kell a végleges kinevezést. Ha a bíró a 3 év letelte előtt 90 nappal korábban nem kéri a határozatlan időre történő kinevezését, bírói szolgálati viszonya a harmadik év utolsó napján megszűnik. Ugyanakkor a Javaslat rendelkezik arról, hogy a bíróság elnöke időben köteles a bírót szándékáról megnyilatkoztatni.

Ha a bíró kéri a határozatlan idejű kinevezését, tevékenységét az értékelés általános szabályai szerint kell megvizsgálni, különbség csak a határidőben és az értékelés eredményének elnevezésében van. Ha az értékelés szerint a bíró alkalmas a határozatlan idejű kinevezésre, akkor olyan határidőben kell a javaslatot a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, hogy a bíró szolgálati viszonya folyamatos maradjon. Ebben az esetben a bírót pályázat nélkül nevezik ki.

A 13. §-hoz

Az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlásának feltétele a Javaslatban meghatározott eskü letétele, ennek határideje a kinevezéstől számított 8 nap. A Javaslat tekintettel van az akadályoztatás lehetőségére, ezért erre az esetre úgy rendelkezik,hogy a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap alatt az esküt nem teszi le (objektív határidő), bírói tisztsége megszűnik.

A 14-16. §-hoz

E rendelkezések határozzák meg a bíró beosztásának szabályait. A Javaslat a beosztás alatt a bíró tényleges szolgálati helyének kijelölését érti.

1. A Javaslat rendelkezik a beosztási jogkör gyakorlójáról, a katonai bírákra pedig speciális szabályokat tartalmaz. Az adó- és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bírákat az OIT jelöli ki.

A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a beosztáshoz és a kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges. A bírót ítélkező tevékenységen kívüli feladatra be lehet osztani a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba.

2. A bíró beosztása fő szabályként határozatlan időre szól. Ez alól csak a 3 évre szóló első kinevezés kivétel. A beosztásról rendelkező okirat kötelező tartalmi elemeit a 16. § (3) bekezdése határozza meg.

A 17. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíró meghatározott korlátok között, ideiglenesen másik szolgálati helyen végezze igazságszolgáltatási tevékenységét. A kirendelés pontos szabályozása a bírói függetlenség és a törvény által rendelt bíróhoz való jog alapelveinek érvényesülése szempontjából rendkívül fontos.

A bíró hozzájárulása nélküli kirendelésére csak az adott megyei bíróság illetékességi területén belül van lehetőség.

A bírót 3 évenként, ezen belül legfeljebb 1 évre lehet kirendelni és a kirendelés tényét legalább 30 nappal előbb írásban kell közölni.

Kivételes esetben kerülhet sor a bíró kirendelésére az ítélőtábla vagy a megyei bíróság illetékességi területén kívüli más szolgálati helyre.

Erre azonban csak a bíró hozzájárulásával és az érintett bíróságok elnökei véleményének beszerzése után van lehetőség; elrendelésére az OIT jogosult. A kirendelés minden esetére irányadó követelmény, hogy az nem sértheti a bíró méltányos érdekeit.

A 18-19. §-hoz

A Javaslat meghatározza az áthelyezés alapvető szabályait. Az áthelyezés a bíró szolgálati helyének megváltozását jelenti. Áthelyezésnek csak a bíró kérelmére van helye.

A bíró kérelmére történő áthelyezés esetén is alkalmazni kell a kötelező pályázati rendszer szabályait.

Kivételes eset, amikor a bíró további foglalkoztatása a bíróság megszűnése vagy illetékességi területének lényeges csökkenése miatt nem lehetséges. A Javaslat erre az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, melyek a bíró érdekeit védik. Ilyenek például, hogy a bíró részére másik bírói beosztást kell felajánlani, méltányos érdekeit figyelembe kell venni, alacsonyabb szintű bíróságra beosztása esetén megtartja korábbi bírói címét és illetményét stb.

A 20. §-hoz

A Javaslat a kirendelés és áthelyezés közös szabályaként fogalmazza meg, hogy az adott megyei bíróságon belül a bíróság elnöke, egyébként pedig az OIT jogosult a kirendelésre, illetve az áthelyezésre.

II. FEJEZET

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A 21. §-hoz

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának l994. október 13-án elfogadott 12. számú Ajánlása értelmében a bírák jogainak és kötelezettségeinek törvényi szintű meghatározása a bírói függetlenség érvényesülésének és a hatékony, tisztességes bírósági jogalkalmazásnak az előfeltétele. Egyaránt nélkülözhetetlen a bíró és a bírósági eljárással érintett felek szempontjából. A Bsz. nem tett eleget ennek a követelménynek. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a bírói függetlenség és a bírói szolgálati viszony tartalmi kérdései számos értelmezési problémát vetettek fel. A Javaslat - a bevezető rendelkezésben meghatározott elvből kiindulva - részletesen szabályozza a bírói szolgálati viszony tartalmát, a bíró jogainak és kötelezettségeinek rendszerét. Így a bírói függetlenség biztosításán túl a bírósági vezetők számára lehetőséget ad a bíró munkájának, teljesítményének, tisztségéhez méltó magatartásának értékelésére, a kötelezettségek számonkérésére. Mindez közvetve a bírák munkájának hatékonyságát is növelheti, ami egybeesik a jogkereső állampolgárok indokolt elvárásaival.

A Javaslat a bíró kötelezettségeinek rendszerét a legáltalánosabb szinten fogalmazza meg annak kimondásával, hogy hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, és igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan és lelkiismeretesen köteles eljárni. E rendelkezésekből az is következik, hogy a bíró törvényesen sem általában, sem a rá kiosztott konkrét ügyben alapos indok nélkül nem tagadhatja meg az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlását. Ilyen alapos indok elsődlegesen az eljárási törvényekben szabályozott elfogultság, az érdekösszeütközés esete, amikor a bírónak kötelessége lemondani az ügy elbírálásáról. A szabályozás szerint a folyamatos és lelkiismeretes eljárás kötelezettségével összeegyeztethetetlen az eljárás szándékos lassítása, az eljárási határidők és más eljárási, ügyviteli szabályok megsértése.

A 22-24. §-hoz

A Javaslat meghatározza azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, melyek következetes érvényesítése előfeltétele annak, hogy a bíró a társadalom előtt független, elfogulatlan és minden részrehajlástól mentes jogalkalmazóként jelenjék meg.

1. A Javaslat a 22. § (1) bekezdése a politikai összeférhetetlenség megfogalmazását tartalmazza. A bírói hivatás gyakorlójának a politikai tevékenységtől és a politikához kapcsolódás minden megnyilvánulási formájától tartózkodnia kell, mert az veszélyeztetheti függetlensége és pártatlansága látszatát. Ezért nem lehet a bíró politikai párt tagja, még akkor sem, ha abban a passzív tagsági viszonyon kívül konkrét politikai tevékenységet nem végez. A Javaslat tiltja a párttagságtól független politikai tevékenység folytatását is.

A politikai tevékenység általános tilalmából következik az a rendelkezés, amely a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb, mert ha a bíró képviselő- vagy polgármesterjelöltként a választáson indul, bírói tisztségéből fel kell menteni. Az összeférhetetlenséget már a jelölés ténye megalapozza, ugyanis a választási kampányban való részvétel nem egyeztethető össze a bíró függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos társadalmi elvárással sem. Ez a tilalom arra az esetre is vonatkozik, amikor a bíró nem politikai párt tagjaként, hanem független jelöltként indul a választáson, hiszen ekkor is politikai tevékenységet kell kifejtenie megválasztása érdekében.

2. A hatályos szabályozás elvét követve a 23. § /1/ bekezdése taxatív módon felsorolja azokat a kereső tevékenységeket, melyeket a bíró a függetlenség sérelme nélkül folytathat.Ebből következik az a tilalom, hogy a bíró az itt felsoroltakon kívül semmilyen más kereső tevékenységet nem végezhet. Az eddigi szabályozáshoz képest a Javaslat még a megengedett kereső tevékenységek folytatását is korlátozza két irányban: a bíró nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, valamint ennek látszatát sem, és az ilyen tevékenység hivatali kötelezettségei teljesítését nem akadályozhatja.

A Javaslatban szereplő "látszat" fogalma, amely - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - azt jelenti, hogy nem elegendő a pártatlanság, függetlenség tényleges érvényesülése, hanem ennek a jogkereső állampolgárok számára is nyilvánvalóvá és egyértelművé kell válnia. Például politikai jellegű összejövetelen való oktató munka végzése már veszélyeztetheti a függetlenség látszatát.

A Javaslat előírja a bíró számára a kereső tevékenység megkezdésének előzetes bejelentését.

3. A Javaslat szerint nem megengedett a bíró számára a gazdasági társaságban vezetői tisztség betöltése, a személyes közreműködés, illetve a korlátlan anyagi felelősség vállalása.

4. A korábbi szabályozástól eltérően a Javaslat nem teszi lehetővé azt, hogy a bírósági szervezet tagjaként működő hivatásos bíró egyúttal választottbíróság tagja is legyen. Ennek indoka az, hogy bíró számára az igazságszolgáltatási tevékenység (a választottbíráskodás quasi igazságszolgáltatási jellege miatt) csak egyféle minőségben, hivatásos bíróként gyakorolható.

5. A Javaslat az összeférhetetlenségi okok egy speciális esetét szabályozza, az un. együttalkalmazási tilalmat. Ez a rendelkezés a bírósági vezetés tisztaságát és elfogulatlanságát biztosítja. Az együttalkalmazási összeférhetetlenség feloldásaként a Javaslat elsődlegesen az érintettekre bízza a választást az összeférhetetlenségi ok megszüntetési módja tekintetében. Abban az esetben, ha ezt közös megállapodással nem tudják rendezni, a Javaslat az érintett bírósági vezető vezetői tisztségének megszüntetését írja elő. Kivételes esetben az OIT adhat felmentést, de erre csak akkor kerülhet sor, ha ez nem veszélyezteti a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét.

A 25. §-hoz

Az igazságszolgáltatás hatékonyságának és tisztességének javítása szempontjából különösen fontos, hogy a bírák javadalmazása összhangban legyen felelősségükkel. A bírói hivatás fontosságát, megbecsültségét, az igazságszolgáltatás kellő tiszteletét a társadalom a bírák megfelelő anyagi javadalmazásával is kifejezi.

A megfelelő és függetlenséget biztosító javadalmazás egyrészt azt jelenti, hogy a bírói jövedelem lehetővé tegye a jól képzett jogászok megszerzését és megtartását, a hivatásuk súlyának megfelelő életszínvonalat biztosítva számukra. Másrészt a megfelelő javadalmazás azt is jelenti, hogy a bírák előmeneteli rendszerének egyértelműen meghatározottnak és objektív kritériumokon alapulónak kell lennie, ezzel is kizárva a befolyásolás minden lehetőségét.

A Javaslatnak a feladatok megfelelő ellátásához szükséges feltételek biztosításáról szóló rendelkezése a hatékony bírói munkavégzés feltételrendszerét jelenti: az ügyforgalommal arányos, megfelelő számú bírót a munkához szükséges személyzetet és felszerelést, a bírák biztonságos munkavégzését és fizikai védelmét megvalósító intézkedéseket, stb.

A 26. §-hoz

E rendelkezés a pártatlan, részrehajlástól mentes eljárás alapelvét fogalmazza meg, a bíró kötelezettségének oldaláról értelmezve. A Javaslat kifejezetten előírja a bíró számára a döntése befolyásolására irányuló minden kísérlet elhárítását. Fontos az, hogy a bírósági vezető az ilyen kísérletekről megfelelő információval rendelkezzen, ezért a Javaslat a bíró számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő.

A 27. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a bíró titoktartási kötelezettségéről; lényeges hogy ez a bírót szolgálati viszonya megszűnése után is terheli.

A 28. §-hoz

1. A bíró munkája során és magánéletében is köteles olyan magatartást tanúsítani, amely megfelel a társadalom részéről a bírói hatalom képviselőjével szemben támasztott magas szintű elvárásoknak. A bírónak minden körülmények között gondosan kell ügyelnie arra, hogy a figyelem középpontjában áll, viselkedésével és életmódjával óvnia kell az igazságszolgáltatásba, a bíróságba és a bírósági eljárásba vetett bizalmat. A Javaslat a bírói magatartás alapvető etikai követelményét rögzíti. A részletszabályok megállapítása az etikai kódex feladata lesz.

2. A Javaslat a szolgálati viszony keretein belül teszi lehetővé a bíró számára a konkrét bírósági ügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást. Ennek a rendelkezésnek a bevezetését az indokolja, hogy a bíráknak saját vagy más bírósági ügyről nyilvánosan alkotott értékítélete számottevően befolyásolhatja a társadalomnak az igazságszolgáltatásról alkotott képét. Véleménynyilvánítás alatt a Javaslat különösen a konkrét, beazonosítható bírósági ügyben a bíróság eljárásának, határozatának helyességével, jogszabályszerűségével, illetve az ügy bármely résztvevőjével vagy körülményével kapcsolatos értékelést, állásfoglalást érti. A szolgálati viszonyon e vonatkozásban a bíróságon belüli munkavégzést kell érteni, tehát a szintén titoktartásra kötelezett bíró kollégákkal történő szakmai konzultáció során a véleménynyilvánítás megengedett. Nyilvánosság alatt érti a Javaslat a bírósági szervezeten belüli szakmai konzultációkon kívül eső minden más véleményközlést, a baráti körben történő állásfoglalástól a sajtó nyilvánosságáig. A Javaslat rendelkezései kiterjednek a folyamatban lévő és befejezett ügyekre, valamint a saját ügyein kívül más bíró által elbírált ügyekre is.

A 29. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a médiák részére történő tájékoztatás alapvető szabályairól. A tájékoztatás nem azonos fogalom az előző szakaszban szabályozott vélemény-nyilvánítással, mert a tájékoztatás csak az ügy lényegét érintő adatok és tények közlését jelenti a nyilatkozó szubjektív álláspontjának megjelenése nélkül. A bírósági ügyről az eljáró bíró még tájékoztatást sem adhat, csak a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy, de nyilvános véleményalkotásra ők sem jogosultak.

A 30. §-hoz

A Javaslat meghatározza a bíróság időszerű eljárásának kötelezettségét. Az eljárás határidejével kapcsolatban minden ügyre egyformán alkalmazható konkrét időtartamot nem lehet megállapítani. A Javaslat meghatározza azt a három követelményt, melynek teljesülése esetén az eljárás időszerűnek tekinthető. Figyelemmel kell lenni az ügy munkaigényességére, az eljárás sajátosságaira, az eljárási cselekmények ésszerű megválasztására. A Javaslat a kötelezettség teljesítése érdekében garanciát is nyújt a bírói kar számára annak kimondásával, hogy a bíró munkaterhét a bírósági vezetőnek úgy kell alakítania, hogy az objektíven lehetővé is tegye a bíró számára az időszerű eljárást és a határidők betartását.

A 31. §-hoz

A Javaslat itt szabályozza a bíró-ügyfél kapcsolat alapelvét, összhangban az 1. §-ban megfogalmazottakkal. Nem elegendő ugyanis az, ha a bíró betartja a jogszabályokat, köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani. Ez rendkívül összetett követelmény, ennek része például az, hogy a bíró az ügyfelet kulturáltan, udvariasan kezelje, a tárgyalás vezetése során alkalmazkodjon az ügyfél jogi jártasságához, eljárási cselekményeit és határozatait az ügyfél számára érthető módon indokolja, tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, mely a részrehajlás látszatát keltheti, stb. A téma részletes kibontása a bírói etikai kódex feladata.

A 32. §-hoz

1. A bírói kar magas szakmai színvonalának biztosításához nem elegendő a kiválasztási szakaszban megkövetelni a pályázók megfelelő képzettségét. A bírák számára egész pályafutásuk során biztosítani kell a szakmai fejlődést lehetővé tevő továbbképzést. Ezt szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, amely a térítésmentes képzést a bíró számára nemcsak jogként, hanem kötelezettségként is meghatározza. A bíró csak akkor tekinthető függetlennek, ha szakmailag is független, tehát rendelkezik az ügyek jó szakmai szintű elbírálásához szükséges tudásanyaggal.

A képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg, különös tekintettel arra, hogy mi tekinthető olyan alapképzésnek, ami a bírói feladatok ellátásához szükséges. E körben elsősorban arra kell törekedni, hogy a bírák lépést tarthassanak a jogszabályalkotás és jogalkalmazási gyakorlat változásaival.

2. A Javaslat a bírói utánpótlás szakmai felkészülésével kapcsolatban is megfogalmaz bírói kötelezettséget. A bírósági fogalmazó és a titkár a bírói hivatás majdani ellátásához szükséges gyakorlati ismeretanyagot legjobban a bíróval történő közös munka során tudja elsajátítani, ezért különösen fontos annak tudatosítása, hogy a jövőbeni bírák szakmai felkészüléséért a mindenkori bírói kar is felelős.

A 33. §-hoz

Az ítélkező tevékenységében független bíró a szolgálati jogviszony alanyaként köteles alávetni magát a bírósági vezető igazgatási intézkedéseinek, amennyiben azok megfelelnek két követelménynek: törvényen alapulnak és nem érinthetik az ítélkezés érdemét.

A 34-36. §-hoz

1. A Javaslat meghatározza a bíró munkaidejével és a munkarendjével kapcsolatos alapvető szabályokat, melynek további részleteit a bíróságok szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák.

2. A Javaslat rendelkezik a készenlét és az ügyelet teljesítéséről is. A két intézmény közös vonása a munkaidőn túli munkavégzés, legfontosabb különbség közöttük pedig az, hogy a bíró csak az ügyeletet köteles a bíróság épületében teljesíteni, míg a készenlét idején otthon is tartózkodhat, de bármikor elérhetőnek kell lennie.

3. A bírónak lehetősége van arra, hogy munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon. A bírói munka jellege nem követeli meg, hogy a bíró mindig jelen legyen hivatalában. Az ügyekre történő felkészülés, a döntési mechanizmus, a határozatok írásba foglalása olyan mértékű koncentrációt igényel, amelyhez a feltételek a bírósági épületekben nem mindig biztosíthatók. Az otthondolgozás intézménye lehetőséget ad a bírónak arra, hogy munkamódszerét személyiségéhez igazítsa és ezzel elősegítse ítélkező tevékenysége hatékonyságát.

A bíróságon kívüli munkavégzés lehetősége azonban csak azt a bírót illeti meg, aki már kellő szakmai biztonsággal kezeli az ügyeket, akinél a munkavégzés kötetlensége nem eredményez ügyintézési késedelmet, és emellett egyéb hivatali kötelezettségeinek is rendszeresen eleget tesz. A fentiek biztosítását szolgálja az, hogy az otthondolgozás kedvezménye nem alanyi joga a bírónak, hanem a bíróság elnöke külön kérelemre engedélyezi, 1 év tényleges bírói gyakorlat után. További biztosítékként építi be a Javaslat a visszavonás lehetőségét azokban az esetekben, amikor a bíró munkavégzése nem megfelelő, illetve többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelem következik be.

A bíró a bíróságon kívüli munkavégzés esetén is köteles hivatali kötelezettségeit teljesíteni, a szakmai képzéseken, értekezleteken részt venni, és a bírósági vezető egyéb igazgatási intézkedéseit akkor is teljesíteni, ha az tárgyalási napon kívül a bíróság épületében történő munkavégzést tesz szükségessé.

A 37. §-hoz

Az időszerű és hatékony ítélkezés egyik fontos feltétele a tárgyalási napok kihasználása. Ezt a kötelezettségét a bíró akkor teljesíti, ha a tárgyalásokat - a tényállás bonyolultságára, az elvégzendő eljárási cselekményekre figyelemmel - úgy tűzi ki, hogy az a teljes hivatalos munkaidőt kitöltse és a lehetőségekhez képest elkerülje az érdemi tárgyalás nélküli időszakokat. A rendelkezés célja a bíróságok tárgyalás-kitűzési gyakorlatának javítása.

A 38. §-hoz

A munkaidő szabályaihoz szorosan kapcsolódnak a bíró szabadságára vonatkozó rendelkezések, a 30 munkanap alapszabadság a fizetési fokozatokhoz igazodva emelkedik évi 40 munkanapig, a bírósági vezetőt pedig pótszabadság illeti meg.

A 39-46. §-hoz

1. Ezek a rendelkezések azokra a bírákra vonatkoznak, akiket az ítélkező tevékenységtől eltérő feladatok ellátására oszt be az OIT. Ezek a szolgálati helyek a következők lehetnek: az OIT Hivatala, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság.

A bíró jogállását mindhárom esetben a következő közös szabályok jellemzik: a bíró ítélkező tevékenységet nem gyakorolhat, a határozott időre kinevezett bíró ezekre a helyekre nem osztható be, a bíró megtartja bírói tisztségét és javadalmazását,jogaira és kötelezettségeire az általános szabályok irányadók azzal, hogy az ítélkező tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek esetükben értelemszerűen tárgytalanok, beosztásuk megszűnése esetén pályázat nélkül kell őket tényleges bírói álláshelyre beosztani.

2. Az OIT Hivatala a bíróságok igazgatásának egyik legfontosabb intézménye. Az igazgatás szakszerűsége szempontjából lényeges, hogy a Hivatalban a bíróságok gyakorlati működését és az igazságszolgáltatási tevékenység részleteit ismerő bírák dolgozzanak. Ezek a bírák azért nem ítélkezhetnek, mert a vezetői intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségük összeegyeztethetetlen a bírói függetlenséggel. Határozott időre kinevezett bíró azért nem osztható be a Hivatalba, mert még nem rendelkezik az igazgatási munkához szükséges bírói gyakorlattal.

A bíró jogosult a térítésmentes képzésre hivatali munkája szakmai színvonalának fejlesztése céljából, de jogosult a korábban ítélkező bíróként ellátott ügyszak szerinti képzésre is annak érdekében, hogy tudását szinten tartva bármikor vissza tudjon térni az ítélkezéshez.

3. Az Igazságügyi Minisztériumba a Javaslat 42. §./1/.bekezdésében meghatározott feladatok ellátására osztható be a bíró. Jogállásának speciális jellemzője az, hogy a vezetői intézkedéseket és utasításokat a köztisztviselői foglalkoztatásából eredően köteles végrehajtani, emiatt ő sem láthat el ítélkező tevékenységet.

4. A Legfelsőbb Bíróságra a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására lehet beosztani bírót, aki szintén nem ítélkezhet. Ennek az indoka az, hogy a jogegységi határozatok előkészítésének feladata és a legmagasabb szintű bírói fórum hatáskörébe tartozó ügyek eldöntése nem azonos jellegű feladatok.

III. FEJEZET

A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A 47-50. §-hoz

1. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját a kinevezést követő három év elteltével kell értékelni. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a bírói munkát a pályán való előrehaladás során később is értékelni kell, hogy ezáltal kiküszöbölhetők legyenek a munkavégzés során elkövetett hibák, esetleges hiányosságok.

2. A Javaslat kimondja, hogy a határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően legalább két alkalommal, hat éves időszakonként kell értékelni. Mivel a bíró munkáját a határozott idő - három év - elteltével, a határozatlan időre szóló kinevezést megelőzően már értékelni kell, 15 év szolgálati idő után erre csak kivételesen kerül sor.

3. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy az értékelés a bíró tevékenységének az anyagi, eljárási és ügyviteli szabályok alkalmazása szempontjából történő vizsgálatát jelenti. Az értékelés során a jogerősen befejezett, legalább 50 ügyet kell megvizsgálni.

4. A Javaslat meghatározza az értékelés elrendelésére jogosultat: ez a bíróság elnöke (49. §). Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell közölni. A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró végzi.

5. A szolgálati időtől függő értékelésen kívül más okból is felmerülhet az értékelés szükségessége. Soron kívül kell értékelni a bíró munkáját, ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54. § (2) bekezdés a) pont) vagy ha azt, a bíró maga kéri.

6. A vezetői munka értékelése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat 75. §-a szerint történik.

Az 51-53. §-hoz

1. A Javaslat 60 napos határidőt állapít meg a vizsgálat és az értékelés elvégzésére. Az eljárás során helyi bíró (munkaügyi bíró) esetében a helyi (a munkaügyi bíróság) elnökét célszerű meghallgatni, ennek lehetőségét a Javaslat biztosítja. A vizsgálat tartalmi követelménye, hogy a bíró munkáját összességében kell értékelni.

Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztási rendjének, a vizsgálat részletes szempontjainak meghatározását a Javaslat az OIT feladatává teszi. A vizsgálati szempontok ugyanis az ítélkezés helyzetének alakulásától függően az idők során változhatnak.

2. Az értékelést a bíróval írásban is közölni kell, annak ismertetésén az érintetteken kívül a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője is részt vesz. A vizsgált bíró szóban és írásban is tehet észrevételeket.

3. A Javaslat szerint az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek. Az értékelés eredményeként megállapíthatják, hogy a bíró "kiválóan alkalmas", vagy "alkalmas", illetve "alkalmatlan" a bírói munka végzésére.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy ha az "alkalmas" értékelést kapott bíró vitatja e megállapítást, a bíróság elnöke kikérje a kollégium véleményét.

E rendelkezés jelentősége abban áll, hogy a bíró ítélkező munkáját egyébként jól ismerő szakmai kollégium is véleményt nyilváníthat.

Ha a bíró alkalmatlanságát állapítják meg, a jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

Az 54-55. §-hoz

A hatályos Bsz. is ismeri az alkalmatlanság jogintézményét. A szabályozás a gyakorlatban azonban nem bizonyult kielégítőnek. A Javaslat szerint az alkalmatlanság szakmai, vagy egészségügyi okból merülhet fel. Ha bármely okból arra lehet következtetni, hogy a bíró tartósan nem képes a bírói munka végzésére, a bíróság elnöke (49. §) felszólítja őt, hogy bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le. Garanciális jelentőségű a Javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a felszólításban röviden meg kell jelölni az alkalmatlanságra utaló okokat. A felszólítás lehetővé teszi, hogy a bíró - ha az alkalmatlanságát maga is belátja - méltó módon visszavonulhasson. Ha azonban a felszólítás ellenére nem mond le bírói tisztségéről, szakmai ok esetén munkáját soron kívül értékelni kell, egészségügyi ok fennállása esetén pedig meg kell vizsgálni egészségi állapotát.

Ha az értékelés vagy a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye szerint a bíró alkalmatlan, előterjesztést kell tenni szolgálati viszonya megszüntetésére (57. § (1) bekezdés c) pontja).

Ha a bíró egészségügyi okból - a felszólítást követően - lemond bírói tisztségéről, vagy egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a szolgálati idejétől függően 9 havi, illetve 13 havi illetményt kell kifizetni. Ez a juttatás azonban nem illeti meg a bírót, ha saját jogú nyugellátást állapítanak meg részére.

Az 56. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába, valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák munkájának értékeléséről is.

IV. FEJEZET

A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE

Az 57-59. §-hoz

1. Az Alkotmány 48. §-ának (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott fontos alapelv, hogy a hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki és a bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A Javaslat ezzel összhangban kimondja, hogy a bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel (2. § (2) bekezdés).

A garanciális elv érvényesülése a bírói tisztség megszűnése körében speciális szabályozást igényel, ugyanis az un. megszűnési okok felmerülése esetén is mindig szükséges a köztársasági elnök általi felmentés.

2. A bírói tisztség megszűnésének eseteit a Javaslat 57. §-a sorolja fel.

Ezek a következők:

A bíró bármikor lemondhat bírói tisztségéről.

A határozott idejű bírói kinevezéssel kapcsolatos új megszűnési ok, ha a bíró határozatlan idejű kinevezésére nem tettek előterjesztést (12. § (4) bekezdés).

A bírói tisztség megszűnését eredményezi az alkalmatlanság megállapítása (54-55. §).

Ha a bírót a 3. § (2) bekezdésében írt büntetéssel sújtják vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelik el, ugyancsak megszűnik a bírói tisztsége.

A bíró tisztsége megszűnik, ha az eskü letételét véglegesen elmulasztja, ha elveszti magyar állampolgárságát vagy választójogát.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetővé, hogy a bíró szolgálati viszonya szüneteljen. Ha országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnek, illetőleg polgármesternek jelölik, a bírót tisztségéből fel kell menteni.

E szigorú szabályozás indoka az, hogy ha a bíró a jelölést elfogadja, szükségszerűen politikai tevékenységet folytat.

A Javaslat a bírói tisztség sajátosságait tartja szem előtt, amikor lehetővé teszi, hogy a bíró 70 éves koráig gyakorolja bírói tevékenységét. E felső korhatár elérése előtt a bíró szolgálati viszonyát a kinevező az általános nyugdíjkorhatár betöltése miatt nem szüntetheti meg. A bíró azonban dönthet úgy, hogy maga kéri nyugállományba helyezését bírói tisztségének megszüntetésével együtt. Ez különbözik attól az esettől, amikor a bíró szolgálati viszonya megszüntetése nélkül csak a nyugdíja megállapítását kéri.

A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésétől eltérően a legsúlyosabb fegyelmi büntetés - a bírói tisztségből való felmentés indítványozása - esetére úgy rendelkezik, hogy annak következménye a bírói tisztség megszűnése, tehát intézkedni kell a bíró felmentése iránt.

A Javaslat a bíróság megszűnése, illetve hatáskörének vagy illetékességi területének nagymértékű csökkenése esetére előírja, hogy ha az érintett bíróságon a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, részére új bírói beosztást kell felajánlani (19. § (1) bekezdés). Ha azonban a bíró a felajánlott állást nem fogadja el, bírói tisztségét meg kell szüntetni.

A Javaslat rendelkezik a lemondási időről, illetve az ahhoz kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről.

A 60-61. §-hoz

A Javaslat a bírói tisztség megszűnésének oka szerint különböző felmentési időket állapít meg. Nyugállományba helyezés, illetőleg a felső korhatár elérésekor, valamint a felajánlott bírói állás el nem fogadása esetén a bíró felmentési ideje hat hónap, egyébként egy hónap. A Javaslat meghatározza a munkavégzés alóli felmentés eseteit és időtartamát. A felmentésre vonatkozó javaslatot - amelyben meg kell jelölni a jogcímet és a megszűnés időpontját is - az OIT terjeszti fel a köztársasági elnökhöz. A katonai bíró felmentésével kapcsolatban hasonlóan a kinevezéshez, az OIT a javaslatot a honvédelmi miniszterrel együttesen teszi meg. A Javaslat garanciális okokból úgy rendelkezik, hogy a katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya csak akkor szüntethető meg, ha bírói tisztsége is megszűnik. Ez alól kivétel, ha a bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonyáról lemond. Ha a bíró felmentésének oka a felső korhatár elérése, a Javaslat szerint az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a bíró 70. életévének betöltése előtt leteljen. A rendelkezést az indokolja, hogy a 70. életévét betöltött személy nem működhet bíróként.

V FEJEZET

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

A 62. §-hoz

A bírák tekintetében a munkáltatói jogkör megosztott: így a kinevezés és a felmentés jogát a köztársasági elnök gyakorolja, a vezetők meghatározott körét az OIT nevezi ki, fegyelmi ügyekben fegyelmi bíróság jár el stb. A Javaslat e §-a azokra az esetekre nézve tartalmaz szabályozást, amikor a munkáltatói jogkör vonatkozásában más rendelkezések ettől eltérő előírásokat nem tartalmaznak.

A Javaslat meghatározott körben és korlátok között lehetővé teszi a munkáltatói jogkör átruházását is.

VI. FEJEZET

A BÍRÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE

A 63-66. §-hoz

1. A Javaslat fenntartja a fegyelmi vétség fogalmának jelenlegi meghatározását. A fegyelmi felelősség a szolgálati viszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésén vagy a bírói hivatás tekintélyét egyébként sértő magatartáson alapulhat.

2. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak meghatározásán túl, a Javaslat új rendelkezésként lehetővé teszi, hogy kisebb súlyú fegyelmi vétségek elkövetésénél az eljárás kezdeményezésétől való eltekintés mellett, a bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazzanak. E figyelmeztetés esetén a bíró kérelmére a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező.

3. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót, továbbá az OIT-ot minden esetben értesíteni kell. Az eljárás kezdeményezésének időbeli korlátait a Javaslat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően állapítja meg.

A 67-72. §-hoz

1. A bírák fegyelmi ügyeiben a megyei bíróságon vagy ítélőtáblán első fokú, a Legfelsőbb Bíróságon pedig első- és másodfokú fegyelmi bíróságok járnak el. A fegyelmi bíróságok tagjait az adott megyei bíróság, vagy ítélőtábla, összbírói értekezlete, illetve a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja meg a Javaslatban meghatározott szempontoknak megfelelő bírák közül.

2. A konkrét fegyelmi ügyben a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa jár el, az eljárást vizsgálóbiztos készíti elő. A Javaslat a fegyelmi bíró működését kizáró okokat a hatályos szabályokkal egyezően állapítja meg. A fegyelmi bírói tisztség a bírói jogviszony megszűnésén túl, a Javaslatban meghatározott más beosztásokba való kerüléssel, az e tisztségről való lemondással, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, továbbá a fegyelmi bíró megválasztását kizáró valamely körülmény utólagos bekövetkezésekor is megszűnik.

3. A fegyelmi eljárás alá vont bíró a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagjaival szemben elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsági kifogás intézésére, más fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó eljárási szabályokat a Javaslat részletesen szabályozza.

A bírói tisztségből való felfüggesztés

A 73. §-hoz

A bírót a tisztségéből a fegyelmi tanács csak a Javaslatban meghatározott okok fennállása esetén függesztheti fel, a döntés ellen a bíró nem halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A felfüggesztés tartama alatt a bíró illetményének legfeljebb fele bizonyos ideig visszatartható. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását tartalmazó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. A határozat jogerőre emelkedése után a visszatartott illetményt - a bírói tisztségből való felmentés esetét kivéve - ki kell fizetni.

A fegyelmi eljárás

A 74-78. §-hoz

1. A bírói tisztség jellegéből következően a fegyelmi eljárást és a vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Az eljárás előkészítése során a vizsgálóbiztos bizonyítást végez, majd eljárásáról a fegyelmi tanács részére írásbeli jelentést készít. A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követően határoz az eljárás megindításáról, annak megtagadásáról, illetve felfüggesztéséről.

2. A fegyelmi eljárásban a bíró a képviseletével más bírót is megbízhat, továbbá a Javaslat - új rendelkezésként - ügyvéd igénybevételét is lehetővé teszi.

3. Fegyelmi eljárás megindítása esetén tárgyalást kell tartani, amelyre az eljárás alá vont bírót, a képviselőjét és az eljárás kezdeményezőjét meg kell idézni. A tárgyalást csak a bíró jelenlétében lehet megtartani, kivéve ha szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki.

4. A fegyelmi tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályozást igénylő kérdéseken túl a Javaslat meghatározza, hogy a fegyelmi tanács az ügyben milyen jellegű (felmentő, a vétkességet megállapító, az eljárást megszüntető) határozatot hozhat. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény tekintetében a fegyelmi tanácsot más hatóság határozata - a büntető ügyben jogerősen megállapított felelősség kivételével - nem köti.

A 79. §-hoz

1. A Javaslat a fegyelemsértés súlyának és jellegének differenciáltabb megítélése érdekében a fizetési fokozatban visszavetés lehetőségével bővíti a kiszabható fegyelmi büntetések körét.

2. A fegyelmi felelősség megállapítása esetén a bíró viseli az általa indítványozott eljárási cselekményekkel és a képviselő igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket, az egyéb költségek pedig a bíróságot terhelik.

A másodfokú fegyelmi eljárás

A 80. § hoz

A fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a másodfokú bírósághoz fellebbezéssel élhet. A másodfokú fegyelmi bíróság az első fokú eljárásra meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Döntésével az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, meghatározott okok fennállásakor az eljárást megszünteti, továbbá lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.

A 81-82. §-hoz

1. A jogerős fegyelmi büntetésekhez - azok súlyának megfelelően -meghatározott ideig hátrányos jogkövetkezmények fűződnek. A Javaslatban előírt idő eltelte után a bíró e hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, a munkáltató azonban a bírót - kérelmére - korábban is mentesítheti.

2. A hatályos fegyelmi büntetést nyilván kell tartani, mentesülés esetén azonban azt a nyilvántartásból törölni kell.

A jogerős fegyelmi büntetés felülvizsgálata

A 83. §-hoz

A Javaslat a jogerős határozattal szemben továbbra is lehetővé teszi az eljárás felülvizsgálatát és új eljárás kezdeményezését. Felülvizsgálatnak csak a korábbi fegyelmi eljárásban el nem bírált bizonyítékok alapján lehet helye. A bíró terhére új eljárást csak életében és az elévülési időn belül lehet kezdeményezni.

A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések

A 84. §-hoz

A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró fegyelmi felelősségére vonatkozóan a Javaslat sajátos szabályt tartalmaz az eljárás kezdeményezőjére, valamint az eljárást lefolytató bíróságra nézve.

VII. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A bíró kártérítési felelőssége

A 85-87. §-hoz

1. Az ítélkező munka sajátos jellege és körülményei továbbra is indokolják azon szabály fenntartását, miszerint a bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettsége szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozott kárért tartozik a munkáltatónak anyagi felelősséggel.

2. A Javaslat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt) szabályaival összhangban megállapítja, hogy a bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét a munkáltatónak kell bizonyítania, az anyagi felelősség mértékét a vétkesség fokától függően határozza meg.

3. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség alapján átvett és az állandó őrizetében vagy az általa kizárólagosan használt dolgokban bekövetkezett kárért a bíró a vétkességére tekintet nélkül felel. A Javaslat egyben meghatározza a felelősség alóli mentesülés eseteit is.

A 88. §-hoz

A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a Javaslat kimondja, hogy a fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozott kárért való felelősséget a fegyelmi bíróság bírálja el. Egyéb kártérítési ügyekben a munkáltató hoz határozatot, amely ellen a Javaslat bírói utat biztosít.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A 89-95. §-hoz

1. A hatályos szabályozás a munkáltató által a bírónak okozott kárért való felelősség kérdését nem tartalmazza. A Javaslat e hiányt pótolva -az Mt. vonatkozó rendelkezéseit alapul véve - főszabályként megállapítja a munkáltató vétkesség nélküli (objektív) felelősségét, a kimentés eseteit és a bizonyítás sajátos szabályait.

2. A kártérítési felelősség a munkáltatót a bíró által a munkahelyére bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért is terheli. Megtilthatja azonban bizonyos tárgyak bevitelét, vagy előírhatja azok meghatározott helyen való elhelyezését. Ha a bíró e korlátozó előírásokat megszegi, a kárért a munkáltató csak szándékos magatartás esetén felel.

3. A Javaslat részletezi a kár különböző fajtáit (elmaradt jövedelem, dologi kár, nem vagyoni kár, indokolt költségek), meghatározza a kár kiszámítására vonatkozó szabályokat, a szükséges feltételek megléte esetén lehetőséget ad kártérítési járadék és általános kártérítés megállapítására. A 96-98. §-hoz

A bíró kártérítési igényének az elismeréséről vagy elutasításáról -az elévülésre vonatkozó sajátos szabályokat is figyelembe véve - a munkáltató dönt, a döntés ellen a Javaslat ugyancsak bírósági utat biztosít. A körülmények utólagos megváltozása esetén a munkáltatót a Javaslatban meghatározott kötelezettségek terhelik.

VIII. FEJEZET

A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA

A 99. §-hoz

A Javaslat több helyen utal arra, hogy a bíró a munkáltató valamely intézkedése, határozata (alkalmatlanság kimondása, fegyelmi és kártérítési ügyek) ellen bírósághoz fordulhat. A 99. § azonban a kereset indítás jogát általános jelleggel is kimondja. Mérlegelési jogkörben hozott döntések ellen csak akkor lehet a bírósághoz fordulni, ha a munkáltató a döntés meghozatalánál (a mérlegelésnél) irányadó jogszabályi rendelkezéseket megsértette.

A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi felelősségével összefüggő kártérítési ügyekben a fegyelmi bíróságok, egyébként pedig a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi bíróságok járnak el.

IX. FEJEZET

SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

A 100. §-hoz

A Javaslat a bírák személyi adatainak nyilvántartására vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltakkal összhangban állapítja meg, meghatározza az adatokat nyilvántartó szerveket és a nyilvántartható adatok körét (1. sz. melléklet). Ezeken az adatokon kívül más adat nem kezelhető, a nyilvántartás pedig más rendszerrel nem kapcsolatható össze.

A bíró a róla készült nyilvántartásba betekinthet, kérésére az adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését el kell végezni. A nyilvántartásba a bírón kívül csak a munkáltató, valamint a döntéseit előkészítő dolgozó tekinthet be.

A Javaslat tartalmazza az adatok felhasználása tekintetében a célhoz kötöttség szabályát és az adatokról való tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket is.

X. FEJEZET

A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA

A 101-106. §-hoz

1. A bíró a szolgálati viszonyából eredő feladatainak ellátásáért illetményre, külön juttatásra, továbbá egyéb javadalmazásra, kedvezményekre stb. jogosult.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének az illetményét - a hatályos szabályoktól eltérően - a Javaslat rendelkezései alapján kell megállapítani.

2. A Javaslat meghatározza a bíró illetményének az összetevőit, megszünteti a hatályos szabályozás szerinti fizetési osztályokat és az alapilletmény összegét egységesen a bíró szolgálati idejéhez köti. A bíróságok önálló hatalmi ág jellege indokolja, hogy a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény ne a köztisztviselőkre vonatkozó illetmény arányában, hanem külön törvényben kerüljön megállapításra. Ezt az illetményt - 1. fizetési fokozat - első ízben a Javaslat tartalmazza, ezt követően pedig az állami költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni. A szabályozás e módszere szükségtelenné teszi a bírói pótlék intézményének fenntartását.

3. A bíró a 2. számú melléklet szerinti fizetési fokozatokban három évenként lép előre, a Javaslat emellett fenntartja a soron kívüli előresorolásra vonatkozó lehetőséget is. A Legfelsőbb Bíróság elnökét és elnökhelyettesét - sajátos közjogi jogállásukra figyelemmel - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

4. Az illetmény megállapításának az alapját képező szolgálati idő tekintetében a Javaslat a hatályos szabályokat fenntartja. A besorolásnál a bírói kinevezés időpontja a meghatározó, be kell számítani azonban a korábbi bírói vagy ügyészi működés idejét, a jogi szakvizsgához kötött munkakörökben eltöltött idő beszámítására pedig a Javaslat lehetőséget ad.

A 107. §-hoz

A megyei bíróságon, az ítélőtáblán, valamint a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák tevékenységét a Javaslat - az eddigi fizetési osztályok helyett -differenciált összegű beosztási pótlékkal ismeri el, lehetővé téve a tényleges beosztásnál eggyel magasabb szintű bíróságnak megfelelő bírói cím adományozását. A címekhez meghatározott mértékű pótlék jár.

A 108. §-hoz

A vezetői pótlék intézményét a Javaslat fenntartja, a pótlékra jogosító munkaköröket és azok százalékos mértékét a 3. számú melléklet állapítja meg. Vezetői pótlékot csak egyféle jogcímen, a magasabb beosztásután lehet megállapítani.

A 109-118. §-hoz

1. A Javaslatban szabályozott feltételek fennállása esetén a bírót egyéb díjazások, pótlékok, illetve juttatások illetik meg.

2. A hatályos szabályokhoz képest a Javaslat eltérően határozza meg az idegennyelv-ismereti pótlékra való jogosultság feltételeit. A rendelkezés szerint a nyelvpótlék megállapításához az idegen nyelv tényleges használata szükséges.

3. A 17. §-ban szabályozott kirendelés esetén a bírót - ha a kirendelés helyéről a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni - a napidíjnak megfelelő összeg illeti meg.

4. A külön juttatásra vonatkozó szabályokat a Javaslat nem változtatja meg. A bíró minden naptári évben további egy havi (13. havi)illetményére jogosult. A külön juttatásból való kizárás, illetve a csökkentett összegű juttatás szabályai nem módosulnak.

5. Meghatározott idejű szolgálati viszony után (25,30, illetve 40 év) a bíró jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A jutalom összege a köztisztviselőkével azonos összegben került megállapításra. A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a Javaslat szűk körben lehetővé teszi egy korábbi jogviszonyok keretében eltöltött idő beszámítását is.

6. A belföldi kiküldetés esetén járó napidíjra vonatkozó szabályokat a Javaslat pontosítja, annak összegét az 1. fizetési fokozatban járó alapilletményhez igazodva határozza meg.

7. A bírák ruházati költségtérítésére és az ún. étkezési hozzájárulásra vonatkozó - eddig alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározott - rendelkezéseket a Javaslat törvényi szintre emeli. E juttatások a bírót - az előírt feltételek megléte esetén - kötelezően illetik meg.

A 119. §-hoz

A Javaslat felsorolja az olyan - leggyakoribb -támogatásokat, segélyeket és egyéb hozzájárulásokat, amelyek a bírák részére a költségvetési lehetőségektől függően adhatók.

Más településen működő bíróságra való beosztás esetén a bírót - ha azt igazságügyi érdek is indokolja - megilletik a költözködéssel járó költségek.

A 120. §-hoz

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényben szabályozott kitüntetések és díjak a bírák részére is adományozhatók. A bírói tevékenységgel összefüggő ilyen kitüntetésre vonatkozó előterjesztés megtételére az OIT jogosult.

A 121. §-hoz

A Javaslat rendelkezéseinek megfelelően a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák megtartják bírói jogállásukat, ezért illetményüket és egyéb javadalmazásukat alapvetően a bírákra vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani. A Javaslat az e beosztások sajátosságaiból eredő eltérő rendelkezéseket is meghatározza.

XI. FEJEZET

AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

A 122-127. §-hoz

A Javaslat szerint az ítélkezésben továbbra is közreműködnek az ülnökök, akik megbízatásukat a népszuverenitás elve alapján választással nyerik el. A Javaslat az ülnökké választhatósághoz a 24. életév helyett a 30. életév betöltését írja elő. Ez összhangban áll a bírói kinevezéshez szükséges szigorúbb feltételekkel (3 év fogalmazói idő, egy év kötelező titkári működés).

A választás lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelően történik. Néhány rendelkezés azonban pontosított tartalommal került a Javaslatba. Az ülnökök jelölésében nagyobb szerepet kapnak az érdekképviseleti szervek.

A Javaslat a hivatásos bíróhoz hasonlóan az ülnökkel szemben is fokozottabb követelményeket támaszt a büntetlenség vonatkozásában. Ennek érdekében ugyan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a választásra jogosult a büntetőjogi értelemben vett büntetlen előéleten kívül nem vizsgálja, de a jelölt arról is köteles nyilatkozni, hogy volt e büntetve, rendelkezik e választójoggal. Így a választásra jogosult a jelölt teljes múltját mérlegelheti.

A Javaslat nem változtat azon, hogy az ülnökök megbízatása négy évre szól. A választás előkészítése, továbbá annak megállapítása, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt válasszon az OIT jogkörébe tartozik. Az ülnökök választásának időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Az ülnököket az ítélkező tanácsokba a bíróság elnöke osztja be.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest részletesen rendelkezik arról, hogy az ülnök megbízatása mikor és hogyan szűnik meg. Az ülnökre is vonatkozik az, hogy ilyen tisztséget a 70. életév betöltéséig láthat el. Az ülnök megbízatásáról a választó szervhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat, a bejelentés napjától kezdve ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

A 128. §-hoz

Az ítélkezésben az ülnököket a hivatásos bírákkal azonos jogok illetik meg. A Javaslat szerint az eddig méltatlanul alacsony összegű és igazságügy-miniszteri rendeletben meghatározott díjazás szabályozása törvényi szintre emelkedik és összegében is növekszik, igazodva a bírói tisztséggel együtt járó felelősséghez. A munkabérben (munkadíjban) nem részesülő ülnökök tiszteletdíja az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének 25 százaléka. Ha az ülnök munkabérben részesül és az átlagkeresete nem éri el az így meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 129-130. §-hoz

1. A Javaslat a bírák szolgálati viszonyának sajátos szabályait teljes körűen tartalmazza. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek nem igényelnek ilyen szabályozást, mert ugyanazok a rendelkezések alkalmazhatók, amelyeket az Mt. a munkavállalók más körére is meghatároz. Erre figyelemmel a Javaslat megjelöli az Mt. azon rendelkezéseit, amelyek a bírákra is irányadóak.

2. A katonai bíró szolgálati viszonyára vonatkozóan a Javaslat alkalmazni rendeli a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezéseit is, azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra csak e Javaslat rendelkezései szerint jogosult a bíró, tehát például nem részesülhet rendfokozati pótlékban sem. A katonai bíró fegyelmi felelősségre vonása is kizárólag a Javaslat szerint történhet.

A 131. §-hoz

A Javaslat a hatálybalépés időpontját főszabályként 1997. október 1. napjában állapítja meg. A bírák javadalmazására vonatkozó rendelkezések később lépnek hatályba. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerint az OIT Hivatala működését 1998. február 1-jén kezdi meg, de az akkor még hatályos javadalmazási szabályok szerint a Hivatalba beosztott bíróra e vonatkozásban nincs rendelkezés. Ezért esetükben 1998. február 1-től, míg a többi bíróra és az ülnökre 1998. július 1. napjától kell az új javadalmazást alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

A 132. §-hoz

A Javaslat a bírói kinevezés feltételei közül a pályaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket 1998. július 1. napjától rendeli alkalmazni, mivel az együttes miniszteri rendeletet csak az OIT működésének megkezdését követően lehet előkészíteni. A Javaslat a többi kinevezési feltétel tekintetében nem ad átmeneti rendelkezést, ez azt is jelenti, hogy például a kötelező titkári működéssel kapcsolatos előírásokat 1997. október 1. napjától alkalmazni kell.

A 133. §-hoz

Az ítélőtáblák felállítása - a jogorvoslatokkal kapcsolatos változások miatt - érinti a Legfelsőbb Bíróság szervezetét, bírói létszáma csökken. Az ítélőtáblára kerülő bírák esetében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a legfelsőbb bírósági bírói címűket és illetményüket megtarthassák.

A 134. §-hoz

1. A Javaslat 23. §-ának (4) bekezdése szerint a bíró nem lehet választottbíróság tagja. Mivel jelenleg több bíró is ellát ilyen tisztséget, rendelkezni kell arról, hogy mikortól szűnik meg e tisztségük. Figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő eljárásokban az ügyintézés zavartalanságát biztosítani kell, a Javaslat a választottbírói tisztség megszűnését 1998. szeptember 30. napjában állapítja meg.

2. A Javaslat arra az esetre, ha az új rendelkezések szerint a bíró szabadsága kevesebb lenne, mint korábban, azt is kimondja, hogy átmenetileg a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadság illeti meg.

A 135. §-hoz

A bíró munkájának értékelésével kapcsolatos rendelkezések változása miatt a Javaslat hosszabb határidőt biztosít a szükséges értékelések elvégzésére, kimondja, hogy az értékelést - a soronkívüli esetek kivételével -2000. december 31. napjáig kell elvégezni. Nem kell értékelni a bíró munkáját, ha szolgálati ideje a 15 évet már meghaladja. A 136-137. §-hoz

1. A Javaslat rendelkezik a javadalmazás vonatkozásában a törvény szerinti besorolások elvégzésének határidejéről és kimondja, hogy a bíró szolgálati ideje, illetménye - változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet, a korábbi soronkívüli előresorolások hatásának is érvényesülnie kell.

A Javaslat megállapítja, hogy az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160.000 Ft.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat a nyelvpótlékra új szabályt állapít meg, rendelkezni kell arról is, hogy a korábban megállapított nyelvpótlékra való jogosultságot 1998. július 31. napjáig kell felülvizsgálni, és ha a Javaslat szerint a nyelvpótlék fizetésének előfeltételei már nem állnak fenn, a folyósítást a következő naptól kezdve meg kell szüntetni.

2. A Javaslat előírja, hogy meghatározott időponttól a bírót megillető javadalmazást és egyéb pénzbeli juttatást bankszámlára utalással vagy bankszámla hiányában postai úton kell kifizetni.

A 138. §-hoz

A bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeletek felülvizsgálatára a Javaslat egy éves határidőt jelöl meg.

Felhatalmazás

A 139. §-hoz

E rendelkezés a pályaalkalmassági vizsgálat rendeletben történő részletes szabályainak a megállapítására ad felhatalmazást az igazságügyminiszter részére. Hatályukat vesztő rendelkezések

A 140. §-hoz

A Javaslat új rendelkezéseire figyelemmel több igazságügy-miniszteri rendelet már a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, míg a javadalmazás későbbi hatálybalépése miatt a javadalmazással kapcsolatos törvényi rendelkezések 1998. június 30. napján vesztik hatályukat. Módosuló rendelkezések

A 141-143. §-hoz

A Javaslat az OIT elnökét jogosítja fel a bűnügyi nyilvántartásból adatok kérésére, ezért a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletet módosítani kell.

Az OIT Hivatalának működéséhez szükséges lehet, hogy oda katonai bírót osszanak be, ehhez képest a Hszt. szövege is módosul. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a bizottság tagjává megválasztott bíró szolgálati viszonya a megbízatás időtartama alatt szünetel. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a bíró hogyan térhet vissza az igazságszolgáltatásba. A Javaslat ezt a hiányt pótolja a hivatkozott törvény megfelelő módosításával.

A bírák javadalmazási rendszere módosulásának többlet-kiadásai 1998. július 1-jei bevezetéssel A többlet tartalmazza az 1998. január 1-től tervezett 13 %-os bérfejlesztés kihatását is. millió Ft-ban

1998 1999 Összesen

Személyi juttatás

Legfelsőbb Bíróság 89,0 139,0 228,0

Megyei (fővárosi) bíróságok 1.237,4 1.850,3 3.087,7

Személyi juttatás összesen 1.326,4 1.989,3 3.315,7

Munkaadókat terhelő járulékok

Legfelsőbb Bíróság 38,4 60,1 98,5

Megyei (fővárosi) bíróságok 534,5 799,4 1.333,9

Munkaadókat terhelő járulékok összesen 572,9 859,5 1.432,4

Kiadások összesen

Legfelsőbb Bíróság 127,4 199,1 326,5

Megyei (fővárosi) bíróságok 1.771,9 2.649,7 4.421,6

Kiadások összesen 1.899,3 2.848,8 4.748,1