62008CJ0470[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2010. január 21-i ítélete. Kornelis van Dijk kontra Gemeente Kampen. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Gerechtshof te Arnhem - Hollandia. Közös agrárpolitika - Egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - 1782/2003/EK rendelet - Egységes támogatási rendszer - A támogatási jogosultságok átruházása - A bérleti szerződés lejárta - A bérlő és a bérbeadó kötelezettsége. C-470/08. sz. ügy.

C-470/08. sz. ügy

Kornelis van Dijk

kontra

Gemeente Kampen

(a Gerechtshof te Arnhem [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös agrárpolitika - Egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - 1782/2003/EK rendelet - Egységes támogatási rendszer - A támogatási jogosultságok átruházása - A bérleti szerződés lejárta - A bérlő és a bérbeadó kötelezettsége"

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - Egységes támogatási rendszer

(1782/2003 tanácsi rendelet, 1. cikk, második francia bekezdés, 2. cikk, a) és c) pont, 33. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 36. cikk, (1) bekezdés, 43. cikk, (1) bekezdés és 46. cikk; 795/2004 bizottsági rendelet)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003 rendelet és az 1782/2003 rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 795/2004 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy a bérlő a bérlet megszűnésekor az annak tárgyát képező földet a rajta fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt köteles a bérbeadónak visszaadni.

Ezzel szemben az 1782/2003 rendelet célkitűzéseiből és rendszeréből is az következik, hogy ellenkező kikötés hiányában a bérlet megszűnésekor a bérlő megtartja a támogatási jogosultságokat.

Az 1782/2003 rendelet 1. cikkének második francia bekezdése értelmében ugyanis az egységes támogatási rendszer a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatást jelent, amelynek célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása. Az 1782/2003 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egységes támogatási rendszer alapján a mezőgazdasági termelő részére nyújtott támogatási jogosultságok a bázisidőszak alatt rendelkezésére álló hektárszámtól, valamint az említett rendelet mellékletében felsorolt támogatási rendszerek alapján részére teljesített kifizetésektől függenek. Az 1782/2003 rendelet 36. cikkének (1) bekezdése ilyen összefüggésben írja elő, hogy az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatást a megegyező támogatható hektárszámmal alátámasztott támogatási jogosultságokra fizetik. Az említett 36. cikkből az viszont egyáltalán nem következik, hogy a támogatási jogosultságok meghatározott parcellákhoz kapcsolódnának, különösen azokhoz, amelyekkel a mezőgazdasági termelő a bázisidőszak folyamán rendelkezett.

Az 1782/2003 rendelet 46. cikke, amely a támogatási jogosultságok átruházását az e rendelet (30) preambulumbekezdésében kitűzött célnak megfelelően határolja be, többek között előírja, hogy a bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet esetén a támogatási jogosultság átruházása csak abban az esetben engedhető meg, ha azt megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri. Ezen rendelkezés célja az említett (30) preambulumbekezdése szerinti célkitűzés értelmében a megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése. Másfelől az 1782/2003 rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 2. cikke a) és c) pontjának összefüggő rendelkezései értelmében az egységes támogatási rendszer címzettjei a mezőgazdasági termelők, vagyis a "mezőgazdasági tevékenységet" végző személyek, amely tevékenység mezőgazdasági termékek termelését, tenyésztését vagy művelését, vagy a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását jelenti. Márpedig a földterület bérbeadója nem szükségképpen mezőgazdasági termelő az említett rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében. Ilyen feltételek mellett, ha a közösségi jogalkotónak az lett volna a szándéka, hogy a bérlet megszűnésekor a támogatási jogosultságok minden körülmények között átszálljanak a bérbeadóra, akkor ilyen rendelkezést hozott volna.

Következésképpen a közösségi jog nem kötelezi arra a bérlőt, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérelt földterületet az azon fennálló, vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt adja vissza a bérbeadónak, vagy részére díjat fizessen.

(vö. 25-28., 30., 32., 34-38., 43. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2010. január 21.(*)

"Közös agrárpolitika - Egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - 1782/2003/EK rendelet - Egységes támogatási rendszer - A támogatási jogosultságok átruházása - A bérleti szerződés lejárta - A bérlő és a bérbeadó kötelezettsége"

A C-470/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Gerechtshof te Arnhem (Hollandia) a Bírósághoz 2008. november 3-án érkezett, 2008. október 28-i határozatával terjesztett elő az előtte

Kornelis van Dijk

és

a Gemeente Kampen

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: A. Tizzano, az első tanács elnöke, az ötödik tanács elnökeként eljárva, A. Borg Barthet (előadó) és M. Ilešič bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- van Dijk képviseletében J. van Mierlo advocaat,

- a Gemeente Kampen képviseletében G. F. Snijders advocaat,

- a holland kormány képviseletében C. Wissels és M. de Grave, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében M. Lumma, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében E. Leftheriotou és A. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Clotuche-Duvieusart és B. Burggraaf, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; helyesbítés: HL 2004, L 94., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) értelmezésére, valamint az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 226. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 A jelen kérelmet a K. van Dijk és a Gemeente Kampen (Kampen önkormányzata) közötti, mezőgazdasági bérleti szerződésből eredő kötelezettségek természetével és hatályával kapcsolatos jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

Az 1782/2003 rendelet

3 Az 1782/2003 rendelet többek között létrehozza a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatási rendszerét. E rendszer elnevezése e rendelet 1. cikkének második francia bekezdése értelmében "egységes támogatási rendszer".

4 Az 1782/2003 rendelet (21) preambulumbekezdése szerint:

"A közös agrárpolitika alapján működő támogatási rendszerek közvetlen jövedelemtámogatást írnak elő, különösen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása céljából. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével. A közösségi pénzeszközök jogtalan kiutalásának elkerülése érdekében nem fizethető támogatás olyan mezőgazdasági termelő részére, aki mesterségesen teremtette meg az adott támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket."

5 E rendelet (29) preambulumbekezdése értelmében:

"Annak megállapításához, hogy az új rendszerben milyen összegre jogosult a mezőgazdasági termelő, indokolt azokat az összegeket alapul venni, amelyekben egy adott bázisidőszak során részesült. A különleges helyzetek figyelembevétele érdekében nemzeti tartalékot kell létrehozni. Ez a tartalék annak elősegítésére is felhasználható, hogy új mezőgazdasági termelők lépjenek be a rendszerbe. Az egységes támogatást a mezőgazdasági üzem szintjén kell megállapítani."

6 Az említett rendelet (30) preambulumbekezdése többek között az alábbiakat tartalmazza:

"A teljes összeget, amelyre egy adott mezőgazdasági üzem jogosult, részekre (támogatási jogosultságokra) kell felosztani, és hozzá kell rendelni egy meghatározandó támogatható hektárszámhoz, a támogatási jogok átruházásának megkönnyítése érdekében. A megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése érdekében a támogatás odaítélésénél indokolt meghatározott támogatható hektárszámhoz kötni a jogosultságokat [...]"

7 Ugyanezen rendelet 2. cikke értelmében:

"a) »mezőgazdasági termelő«: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja [...] amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

[...]

c) »mezőgazdasági tevékenység«: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 5. cikkben meghatározottak szerint;

[...]"

8 Az 1782/2003 rendelet III. címe, amely az "Egységes támogatási rendszer" címet viseli, 1-4. fejezetében alapvető szabályokat tartalmaz a termelésből "kiesett" mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatási rendszerére vonatkozóan. Az említett rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) pontjából, 37. cikke (1) bekezdéséből, 38. és 41. cikkéből következik, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik a 2000-2002 naptári éveket magában foglaló bázisidőszakban a rendelet VI. mellékletében említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján támogatásban részesültek, az e rendszerek szerint, ezen időszakra vonatkozóan nyújtott összes támogatás éves átlaga alapján az egyes termelők által kapott referenciaösszeg alapján kiszámított támogatásra jogosultak.

9 Az 1782/2003 rendelet 36. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az egységes támogatási rendszer keretében a támogatást a 3. fejezetben meghatározottak szerinti támogatási jogosultságokra fizetik, amelyeket a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, megegyező támogatható hektárszámmal kell alátámasztani."

10 Az 1782/2003 rendelet III. fejezetének 3. címe tartalmazza a "Területen alapuló támogatási jogosultságok" című 1. szakaszt. E rendelet e szakaszban található 43. cikkének (1) bekezdése többek között előírja, hogy:

"A 48. cikk sérelme nélkül, a mezőgazdasági termelő a referenciaösszeg és az összes olyan hektárszám hároméves átlagának hányadosaként kiszámított támogatási jogosultságot szerez hektáronként, amely alapján a bázisidőszakban a VI. mellékletben felsorolt közvetlen kifizetésekre volt jogosult."

A támogatási jogosultságok teljes száma megegyezik a fent említett átlagos hektárszámmal.

[...]"

11 Az említett rendelet 44. cikke értelmében:

"(1) Minden támogatási jogosultság, amely a támogatható hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a támogatási jogosultság által megállapított összeg igénylésére.

(2) A »támogatható hektárszám« a mezőgazdasági üzem szántóföldből és állandó legelőből álló földterülete, kivéve az állandó kultúrák, erdők vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt területeket.

(3) A mezőgazdasági termelő nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak - vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével - a tagállamok által meghatározandó időponttól, de legkorábban az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtásának évét megelőző naptári év szeptember 1-jétől kezdődő legalább tíz hónapos időtartamon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(4) A tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelő számára e nyilatkozata módosítását azzal a feltétellel, hogy betartja a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint a területre vonatkozó egységes támogatás odaítélésének egyéb feltételeit.

12 Az 1782/2003 rendelet "A támogatási jogosultság átruházása" című 46. cikke szerint:

"(1) Támogatási jogosultság csak az ugyanazon tagállamban letelepedett másik mezőgazdasági termelő javára ruházható át, a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével.

[...]

(2) Támogatási jogosultság eladás vagy bármely egyéb formában történő végleges átruházás útján ruházható át, földterülettel együtt vagy anélkül. Ezzel ellentétben, bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet csak abban az esetben engedhető meg, ha a támogatási jogosultság átruházását megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri.

A 40. cikk (4) bekezdésében említett vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a mezőgazdasági termelő csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha a 44. cikk értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80%-át felhasználta legalább egy naptári évben, vagy ha önkéntesen lemondott a nemzeti tartalék javára valamennyi olyan támogatási jogosultságáról, amelyet nem használt fel az egységes támogatás alkalmazásának első évében.

(3) Támogatási jogosultság földterülettel együtt vagy anélkül történő eladása esetén a tagállamok - a közösségi jog általános elveivel összhangban - dönthetnek úgy, hogy az eladott támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy egységértékük - a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó ismérveknek megfelelően - csökkentésre kerül a nemzeti tartalék javára."

13 E rendelet III. címe "Regionális és szabad választáson alapuló végrehajtás" címet viselő 5. fejezetének rendelkezései alapján a tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az ugyanezen cím 1-4. fejezetében előírt egységes támogatási rendszert regionális szinten vagy részlegesen alkalmazzák.

14 Az említett rendelet 58. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 59. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok régiók között oszthatják fel az egységes támogatási rendszert, a nemzeti felső határt nem egyénileg az e tagállamban letelepedett mezőgazdasági termelők között, azok referenciaösszegei alapján, hanem az állam területén található különböző régiók között felosztva, és az így kiszámított regionális felső határértékek összegét az érintett régióban található valamennyi mezőgazdasági termelő között átalányösszegként szétosztva, a regionális felső határ teljes összegének ilyen felosztása esetén pedig a részükre odaítélt támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása e regionális felső határnak a regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

Az 1234/2007/EK rendelet

15 A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 1. o.) 74. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó helyzetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat - a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembevételével - részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre."

A nemzeti szabályozás

16 Sem az 1782/2003 rendelet alapján és a 795/2004 rendelet alapján elfogadott, a közös agrárpolitikáról - jövedelemtámogatásról szóló 2006. évi rendelet (Regeling GLB - inkomenssteun 2006), sem pedig a polgári törvénykönyv 7. könyvének a földbérletre vonatkozó 5. címe nem tartalmaz a bérlet megszűnése esetén alkalmazandó különleges rendelkezéseket az 1782/2003 rendelet alapján nyújtott támogatási jogosultságokkal, vagy azok értékével kapcsolatban.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17 K. van Dijk az 1982-es év óta bérel a Gemeente Kampen tulajdonában lévő néhány parcella termőföldet, amelynek területe összesen 34 hektár 2 ár és 36 centiár. A közöttük létrejött bérleti szerződés semmilyen kikötést nem tartalmaz a jövedelemtámogatási rendszerekkel vagy a támogatási jogosultságokkal kapcsolatban.

18 K. Van Dijk a mezőgazdaságból származó jövedelmek európai támogatása keretében néhány éven keresztül kompenzációs támogatásban részesült az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 1765/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 181., 12. o.), és az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK rendelet (HL 1999. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 322. o.) alapján, amely támogatás meghatározott növények termesztéséhez kötődött. Az 1782/2003 rendelet hatálybalépését követően támogatási jogosultsággal rendelkezett e rendelet 33. cikkének 1) bekezdése, 38. cikke, 43. cikkének (1) bekezdése, és (2) bekezdésének a) pontja alapján.

19 K. van Dijk és a Gemeente Kampen között nézeteltérés alakult ki a köztük lévő bérleti szerződésből eredő kötelezettségek jellegével és hatályával kapcsolatban.

20 A Rechtbank Zwolle-Lelystad 2007. szeptember 25-én kelt ítéletében kimondta, hogy K. van Dijk a bérleti szerződés megszűnésekor köteles volt a Gemeentétől bérelt földet és azzal együtt a földön fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokat a támogatási jogosultságok értékének felével megegyező kártalanítás ellenében a Gemeentének átadni. Az említett bíróság azt is kimondta, hogy K. van Dijk az említett támogatási jogosultságokat nem ruházhatta át a Gemeente Kampen előzetes engedélye nélkül.

21 A 2007. október 24-i értesítéssel K. van Dijk ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Gerechtshof te Arnhemhez. Véleménye szerint az 1782/2003 rendeletből és a 795/2004 rendeletből az következik, hogy a bérlő által megszerzett támogatási jogosultságokat nem érinti a bérlet megszűnése. K. van Dijk továbbá arra hivatkozik, hogy a tejkvótáktól eltérően, amelyek főszabály szerint a tejtermelő vagy a földművelő által a bázisidőszakban használt földterülethez kapcsolódnak, a támogatási jogosultságok a mezőgazdasági termelő személyéhez kötődnek.

22 A Gemeente Kampen arra hivatkozik, hogy sem az 1782/2003 rendelet, sem a 795/2004 rendelet nem rendelkezik arról, mi történjen a támogatási jogosultságokkal a bérleti szerződés megszűnésekor. Ebből azt vezeti le, hogy a bérlő és a bérbeadó közötti jogi kapcsolatot a nemzeti jog szabályozza.

23 A Gerechtshof te Arnhem, mivel úgy vélte, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele az alkalmazandó közösségi jogszabályok értelmezésétől függ, felfüggesztette az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

"1) A bérlő vonatkozó nemzeti rendelkezések hiányában az 1782/2003 rendelet és a 795/2004 rendelet, illetve a közösségi jog általános elvei, különösen a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának elve alapján köteles-e a bérleti jogviszony lejártakor visszaadni a bérbeadónak a bérelt földterülettel együtt az azon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokat is?

2) Amennyiben a[z első] kérdésre [...] adott válasz igenlő: a bérbeadó vonatkozó nemzeti rendelkezések hiányában az 1782/2003 rendelet és a 795/2004 rendelet, illetve a közösségi jog általános elvei, különösen a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának elve alapján köteles-e a bérlőnek a bérbeadóra átruházott támogatási jogosultságok után díjat fizetni, és ha igen, ezeknek a jogosultságoknak a teljes értékét vagy csak egy részét, utóbbi esetben pedig milyen részét köteles díj formájában megfizetni?

3) Amennyiben a[z első] kérdésre [...] adott válasz nemleges: a bérlő vonatkozó nemzeti rendelkezések hiányában az 1782/2003 rendelet és a 795/2004 rendelet, illetve a közösségi jog általános elvei, különösen a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának elve alapján, köteles-e a nála maradó támogatási jogosultságok után díjat fizetni a bérbeadónak, és ha igen, ezeknek a jogosultságoknak a teljes értékét vagy csak egy részét, utóbbi esetben pedig milyen részét köteles díj formájában megfizetni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

24 A kérdést előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó három kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a közösségi jog kötelezi-e a bérlőt arra, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérelt földterületet az azon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt adja vissza a bérbeadónak, vagy részére díjat fizessen.

25 Előzetesen megállapítandó, hogy az 1782/2003 rendelet és a 795/2004 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy a bérlő a bérlet megszűnésekor az annak tárgyát képező földet a rajta fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt köteles a bérbeadónak visszaadni. E tekintetben az egységes támogatási rendszer különbözik a tejkvótarendszertől, amelyre az 1234/2007 rendelet 74. cikkének (1) bekezdése értelmében a tejkvóták mezőgazdasági üzemmel együtt történő átruházásának elve irányadó.

26 Ezzel szemben az 1782/2003 rendelet célkitűzéseiből és rendszeréből is az következik, hogy ellenkező kikötés hiányában a bérlet megszűnésekor a bérlő megtartja a támogatási jogosultságokat.

27 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1782/2003 rendelet 1. cikkének második francia bekezdése szerint az egységes támogatási rendszer a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatást jelent, amelynek célja, amint az e rendelet (21) preambulumbekezdéséből kitűnik, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása. Az említett rendelet 33. cikkének 1) bekezdése szerint többek között azok a mezőgazdasági termelők jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére, akik a bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján támogatásban részesültek.

28 Az 1782/2003 rendelet 43. cikkének (1) bekezdése értelmében az egységes támogatási rendszer alapján a mezőgazdasági termelő részére nyújtott támogatási jogosultságok a bázisidőszak alatt rendelkezésére álló hektárszámtól, valamint az említett támogatási rendszerek alapján részére teljesített kifizetésektől függenek.

29 Továbbá, az említett rendelet 44. cikkének (1) bekezdése elismeri a támogatási jogosultságok és a mezőgazdasági területek közötti kapcsolat meglétét, abban az értelemben, hogy minden támogatási jogosultság, amely a támogatható hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a támogatási jogosultság által megállapított összeg igénylésére.

30 Az 1782/2003 rendelet 36. cikkének (1) bekezdése ilyen összefüggésben írja elő, hogy az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatást megegyező támogatható hektárszámmal alátámasztott támogatási jogosultságokra fizetik.

31 E tekintetben megjegyzendő, hogy - amint az 1782/2003 rendelet (30) preambulumbekezdéséből következik - a támogatási jogosultságok és a támogatható hektárszám közötti ilyen kapcsolat megkövetelése többek között a megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése érdekében indokolt.

32 Az említett 36. cikk (1) bekezdéséből az viszont egyáltalán nem következik, hogy a támogatási jogosultságok meghatározott parcellákhoz kapcsolódnának, különösen azokhoz, amelyekkel a mezőgazdasági termelő a bázisidőszak folyamán rendelkezett.

33 Így végső soron az számít, hogy a támogatás odaítélése szempontjából a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok száma a megfelelő támogatható hektárszám, nem pedig meghatározott parcellák szerint alakul. Az 1782/2003 rendelet 44. cikkének (4) bekezdése egyébként kifejezetten előírja, hogy a tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelők számára a támogatási jogosultsághoz kötődő támogatható területnek megfelelő parcellákra vonatkozó nyilatkozat módosítását azzal a feltétellel, hogy betartja a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint a területre vonatkozó egységes támogatás odaítélésének feltételeit.

34 Másodsorban meg kell jegyezni, hogy az 1782/2003 rendelet 46. cikke a támogatási jogosultságok átruházását az e rendelet (30) preambulumbekezdésében kitűzött célnak megfelelően határolja be.

35 Konkrétan, e cikk (2) bekezdése szerint támogatási jogosultság földterület nélküli átruházása csak végleges átruházás esetében történhet. Ilyen esetben az addig támogatási jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelő véglegesen lemond az igényeiről a másik mezőgazdasági termelő részére történő eladással, aki ezt követően a saját javára hasznosítja azokat. Az említett támogatási összeg igényelhetősége érdekében az érintett mezőgazdasági termelőnek az 1782/2003 rendelet 44. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő, támogatható hektárszámú mezőgazdasági földterülettel kell rendelkeznie a támogatási jogosultságok megfelelő mezőgazdasági alapjának biztosítása érdekében.

36 Ezzel ellentétben, bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet esetén a támogatási jogosultság átruházása csak abban az esetben engedhető meg, ha azt megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri. Az 1782/2003 rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében foglalt ezen rendelkezés célja az említett rendelet (30) preambulumbekezdése szerinti célkitűzés értelmében a megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése.

37 Az 1782/2003 rendelet 46. cikkének (1) bekezdése azt is előírja, hogy a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével a támogatási jogosultság csak az ugyanazon tagállamban letelepedett másik mezőgazdasági termelő javára ruházható át. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az 1782/2003 rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) pontjának, és e rendelet 2. cikke a) és c) pontjának összefüggő rendelkezései értelmében az egységes támogatási rendszer címzettjei a mezőgazdasági termelők, vagyis a "mezőgazdasági tevékenységet" végző személyek, amely tevékenység mezőgazdasági termékek termelését, tenyésztését vagy művelését, vagy a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását jelenti.

38 Márpedig a földterület bérbeadója nem szükségképpen mezőgazdasági termelő az 1782/2003 rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében. Ilyen körülmények között, ha a közösségi jogalkotónak az lett volna a szándéka, hogy a bérlet megszűnésekor a támogatási jogosultságok minden körülmények között átszálljanak a bérbeadóra, akkor hozott volna egy ilyen rendelkezést.

39 A fenti megfontolások alapján azt kell megállapítani, hogy az 1782/2003 rendelet és a 795/2004 rendelet a földterületet bérbe vevő mezőgazdasági termelők vonatkozásában semmilyen kötelezettséget nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bérlet megszűnésekor a támogatási jogosultságokat át kellene ruházniuk a bérbeadóra.

40 Azt sem kell feltételezni továbbá, hogy a jogalap nélküli gazdagodás tilalmának elve kötelezné arra a mezőgazdasági termelőt, hogy a bérlet megszűnésekor támogatási jogosultságát átruházza a bérbeadóra, vagy ez utóbbinak díjat fizessen.

41 A tagállamok jogában közös általános elvek szerint ugyanis ahhoz, hogy a gazdagodott személytől a megtérítés követelése megalapozott legyen, az szükséges, hogy az adott gazdagodásnak ne legyen semmilyen jogalapja (a C-47/07. P. sz., Masdar (UK) kontra Bizottság ügyben 2008. december 16-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 44-46. és 49. pontja).

42 Márpedig nem tekinthető úgy, hogy a mezőgazdasági termelőket megillető támogatási jogosultságoknak nincs jogalapja, mivel azokat az 1782/2003 rendelet rendelkezései alapján nyújtják.

43 A fenti megfontolásokból következően a közösségi jog nem kötelezi arra a bérlőt, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérelt földterületet az azon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt adja vissza a bérbeadónak, vagy részére díjat fizessen.

A költségekről

44 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A közösségi jog nem kötelezi arra a bérlőt, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérelt földterületet az azon fennálló, vagy ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultságokkal együtt adja vissza a bérbeadónak, vagy részére díjat fizessen.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.