32016R1240[1]

A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1240 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) Ez a rendelet az 1308/2013/EU és az 1370/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a) az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében felsorolt termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése;

b) az 1308/2013/EU rendelet 17. cikkében felsorolt termékekhez nyújtott magántárolási támogatás odaítélése.

(2) Ezt a rendeletet a végrehajtási rendeletekben meghatározott egyedi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni a következők tekintetében:

a) az intervenciós termékek felvásárlására, illetve az intervencióból megmaradt termékek értékesítésére vonatkozó pályázati eljárás megnyitása; illetve

b) a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítése.

II. FEJEZET

Általános közös szabályok

2. cikk

A pályázatok, ajánlatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

(1) A gazdasági szereplők az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatokat és pályázatokat, valamint a magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatokat és kérelmeket az érintett tagállam kifizető ügynöksége által megállapított módszernek megfelelően nyújtják be.

(2) Ahhoz, hogy egy ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadható legyen, azt az adott ajánlat, pályázat vagy kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, és a kifizető ügynökség által előírt űrlapon fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat:

a) a benyújtó gazdasági szereplő neve, címe és a főtevékenységének helyszíne szerinti tagállamban kapott héa-nyilvántartási száma;

b) az érintett termék, illetve terméktípus, adott esetben a vonatkozó KN-kóddal;

c) az ajánlat, pályázat vagy kérelem tárgyát képező mennyiség, melynek adott esetben meg kell felelnie az 5. cikkben előírt minimális mennyiségeknek.

(3) Az e rendeletben, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról vagy a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló releváns végrehajtási rendeletekben előírt feltételeken túlmenően az ajánlat, pályázat vagy kérelem nem tartalmazhat további, a benyújtó gazdasági szereplő által előírt feltételeket.

(4) Amennyiben az ajánlatok, pályázatok vagy kérelmek benyújtási határideje munkaszüneti nap, az ajánlatokat, pályázatokat vagy kérelmeket legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell benyújtani.

(5) A szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon benyújtott ajánlatok, pályázatok és kérelmek a benyújtás napját követő első munkanapon a kifizető ügynökség által kézhez vettnek minősülnek.

(6) Az ajánlat, a pályázat és a kérelem a benyújtást követően nem vonható vissza és nem módosítható.

(7) A kifizető ügynökség nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat, pályázatokat és kérelmeket, az azokban szereplő mennyiségeket, valamint beérkezésük időpontját.

(8) Az ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadásából származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

II. CÍM

ÁLLAMI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Az állami intervencióra vonatkozó egyedi szabályok

3. cikk

Intervenciós raktározási helyszínek

(1) Valamennyi intervenciós raktározási helyszínnek (a továbbiakban: raktározási helyszín) rendelkeznie kell az alábbi minimális tárolási kapacitással:

a) gabonafélék esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna, a 2019/2020-as időszaktól 15 000 tonna;

b) a rizs esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna;

c) a vaj és a sovány tejpor esetében: 400 tonna, a 2017-es intervenciós időszaktól 600 tonna, a 2018-as időszaktól 800 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a 2019/2020-as időszaktól a minimális tárolási kapacitásra vonatkozóan továbbra is alkalmazhatják a 10 000 tonnás határértéket.

(2) E cikk alkalmazásában a "minimális tárolási kapacitás" olyan minimális kapacitást jelöl, amelynek nem kell feltétlenül állandóan rendelkezésre állnia, de amelyet a felvásárlási időszakban könnyen rendelkezésre tudnak bocsátani.

(3) A kifizető ügynökség csak abban az esetben térhet el az (1) bekezdéstől, ha bizonyítja, hogy az említett bekezdésben előírt minimális tárolási kapacitás nem áll rendelkezésre, és az eltérés által érintett raktározási helyszínek közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek.

4. cikk

A termékek támogathatóságának megállapítása

(1) A termékek állami intervenció tekintetében való támogathatóságának megállapításához az alábbi rendelkezésekben előírt módszereket kell alkalmazni:

a) a gabonafélék esetében: az I. melléklet I., II., III. és IV. része;

b) a rizs esetében: a II. melléklet I. része;

c) a marhahús esetében: a III. melléklet I. része;

d) a vaj esetében: e rendelet IV. mellékletének I. és Ia. része;

e) a sovány tejpor esetében: e rendelet V. mellékletének I. és Ia. része.

(2) Az I., IV. és V. mellékletben említett, állami intervencióra jogosult gabonafélék, vaj és sovány tejpor minőségének meghatározásához alkalmazandó módszerek a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak a legalább 6 hónappal az 1308/2013/EU rendelet 12. cikkében meghatározott állami intervenciós időszak első napját megelőzően hatályos, legújabb változatában megállapított módszerek.

II. FEJEZET

A termékek intervenciós felvásárlása

1. szakasz

Általános rendelkezések

5. cikk

A felkínált vagy megpályázott termékek minimális mennyisége

(1) A felvásárlás keretében az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező minimális termékmennyiség:

a) a közönséges búza, árpa és kukorica esetében: 160 tonna;

b) a durumbúza esetében: 20 tonna;

c) a rizs esetében: 40 tonna;

d) a marhahús esetében: 20 tonna;

e) a vaj esetében: 30 tonna;

f) a sovány tejpor esetében: 30 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a minimális termékmennyiséget 120 tonnában is megállapíthatják.

(2) A kifizető ügynökség előírhat az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb minimális mennyiségeket, ha az érintett tagállamban érvényesülő nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás ezt indokolttá teszi.

6. cikk

A termékek felvásárlásához kapcsolódó biztosíték összege

A termékek állami intervenciós felvásárlásához kapcsolódó ajánlatok vagy pályázatok benyújtásakor letétbe helyezendő, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontjában előírt biztosíték összegének a következőnek kell lennie:

a) a gabonafélék esetében: 20 EUR/tonna;

b) a rizs esetében: 30 EUR/tonna;

c) a marhahús esetében: 300 EUR/tonna;

d) a vaj esetében: 50 EUR/tonna;

e) a sovány tejpor esetében: 50 EUR/tonna.

7. cikk

Az ajánlatok és pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1) Az ajánlat vagy pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve pályázati eljárás esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló, a 12. cikkben említett végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a) tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i. a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii. a marhahús esetét kivéve a termék raktározási helyszíne az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában;

iii. a gabonafélék és a rizs esetében azon raktározási helyszín, amelyre az ajánlat vagy pályázat vonatkozik;

iv. a gabonafélék és a rizs esetében a betakarítás éve és az Unión belüli termőterület vagy termőterületek;

v. a vaj és a sovány tejpor esetében az előállítás időpontja;

vi. a vaj és a sovány tejpor esetében az előállító jóváhagyott vállalkozás neve és engedélyszáma;

b) a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően biztosítékot helyezett letétbe;

c) a gabonafélék és a rizs esetében a gazdasági szereplő nyilatkozatot tett arról, hogy:

i. a termékek az Unióból származnak;

ii. az ajánlat, illetve pályázat homogén tételre vonatkozik, amelynek rizs esetében azonos fajtájú hántolatlan rizsből kell állnia;

iii. a betakarítás után a termék kapott-e növényvédő kezelést vagy sem, adott esetben feltüntetve az alkalmazott növényvédőszer nevét, valamint azt, hogy a szóban forgó szert a használatra vonatkozó feltételeknek megfelelően alkalmazták, és az az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) alapján engedélyezett növényvédő szer.

(2) A marhahús kivételével valamennyi termék esetében a benyújtó gazdasági szereplő a 2. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványon kérheti, hogy a termék átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azt az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek.

8. cikk

Az ajánlatok vagy pályázatok ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1) A kifizető ügynökség a 2. és a 7. cikkben előírt követelmények alapján dönt az ajánlatok és pályázatok elfogadhatóságáról.

Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott ajánlat vagy pályázat nem fogadható el, három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt. Azok az ajánlatok, amelyekről az érintett gazdasági szereplők nem kapnak ilyen értesítést, elfogadhatónak minősülnek.

(2) A gabonafélék és a rizs esetében az ajánlatok vagy pályázatok elfogadhatóságának megállapítását követően a kifizető ügynökség adminisztratív módszerekkel ellenőrizheti a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatokat, adott esetben a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszín szerint illetékes kifizető ügynökség közreműködésével, az 57. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

9. cikk

A Bizottság értesítése az ajánlatokról és pályázatokról

(1) A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható ajánlatokról és pályázatokról:

a) ajánlatok esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható ajánlatok tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat.

Amennyiben az ajánlatok tárgyát képező mennyiségek megközelítik az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határértékeket, a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy mely naptól kezdődően kell a Bizottság számára minden munkanap értesítést küldeniük.

Az adott naptól kezdődően a tagállamoknak minden munkanap (brüsszeli idő szerint) 14:00 óráig értesítést kell küldeniük a Bizottság számára az előző munkanap folyamán intervencióra felkínált mennyiségekről.

b) Pályázatok esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát, illetve a vaj és a sovány tejpor esetében a jóváhagyott vállalkozás nevét és engedélyszámát.

(3) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható ajánlatról vagy pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

2. szakasz

Rögzített áron történő felvásárlás

10. cikk

Közönséges búza, vaj és sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó ajánlatok benyújtása

Az ajánlatokat az 1308/2013/EK rendelet 12. cikkében meghatározott állami intervenciós időszak első napjától lehet a kifizető ügynökségnek benyújtani.

11. cikk

A mennyiségi korlátozások betartását biztosító intézkedések

(1) Az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított mennyiségi korlátozások betartása érdekében a Bizottság - az említett rendelet 3. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően - határozhat úgy, hogy:

a) lezárja a rögzített áron történő intervenciós felvásárlást;

b) amennyiben a teljes felajánlott mennyiség elfogadása a meghatározott maximális mennyiség túllépését jelentené, az egyes gazdasági szereplőktől a határozat napján beérkezett és a Bizottságnak bejelentett ajánlatokban szereplő teljes mennyiségre vonatkozóan elosztási együtthatót állapít meg;

c) adott esetben elutasítja a tagállamok kifizető ügynökségeihez benyújtott, függőben lévő ajánlatokat.

A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának első albekezdése szerinti értesítést követő két munkanapon, illetve a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése szerinti értesítést követő öt munkanapon belül meghozza határozatát.

E cikk alkalmazásában amennyiben az értesítés időpontja munkaszüneti napra esik, a Bizottság rendelkezésére álló határidő az adott munkaszüneti napot követő első munkanaptól kezdődik. Ha a Bizottság határozatának meghozatalára rendelkezésre álló időszak munkaszüneti napokat is tartalmaz, csak a munkanapok számítanak.

(2) A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az (1) bekezdés b) pontjában említett elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 5 munkanapon belül ajánlatát visszavonhatja.

3. szakasz

Pályázati eljárás útján történő felvásárlás

12. cikk

Pályázati eljárás

(1) A termékek felvásárlására irányuló, az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említett pályázati eljárást a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet nyitja meg, amely különösen a következő információkat tartalmazza:

a) az érintett termékek, valamint:

i. a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii. a marhahús esetében az az információ, hogy a pályázat kicsontozandó hasított testekre irányul, vagy kicsontozás nélküli tárolásra;

b) a pályázati eljárás időtartama ("pályázati időszak") és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók.

(2) A Bizottság a marhahús felvásárlására vonatkozó pályázati eljárást kategóriánként és tagállamonként vagy azok régióiként, a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján nyithat meg, az 1308/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. A Bizottság a legutolsó hét során feljegyzett piaci árak alapján, az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően lezárhatja a pályázati eljárást.

(3) Amennyiben a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozott pályázati eljárást kezdeményez, az eljárás megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendeletnek pontosítania kell, hogy a pályázati eljárás melyik tagállamra, illetve mely tagállam mely régiójára korlátozódik.

(4) A rizs esetében a pályázati eljárás az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete I. része I.2. szakaszának a), b), illetve c) pontjában meghatározott kategóriák - nevezetesen "kerek szemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszú szemű A rizs" vagy "hosszú szemű B rizs" - közül egy vagy több hántolatlan rizstípusra is korlátozható.

(5) A marhahús esetében a következő szabályok alkalmazandók:

a) a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci áraknak tekintetbe kell venniük az érintett tagállamban vagy intervenciós régióban az U, R és O minőségi osztályokra vonatkozó, a III. melléklet II. részében szereplő átváltási együtthatók alkalmazásával R3-as minőségben kifejezett árakat;

b) az átlagos piaci árakat az 1249/2008/EK bizottsági rendelettel ( 2 ) összhangban kell rögzíteni;

c) a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci ár a b) pontban említett összes minőségi osztály piaci árának az átlaga, amelyet az egyes kategóriáknak az illető tagállamban vagy régióban végzett összes vágáshoz viszonyított arányával kell súlyozni.

Az Egyesült Királyság a következő két intervenciós régióból áll:

i. I. régió: Nagy-Britannia;

ii. II. régió: Észak-Írország.

13. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1) A 2. és 7. cikkben megállapított általános feltételeken túlmenően a pályázat csak akkor elfogadható, ha abban legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve feltüntetik a termék mértékegységenkénti javasolt árát, héa nélkül, euróban kifejezve.

A gabonafélék és a rizs esetében a termék pályázatban szereplő tonnánkénti ára a gabonafélék vonatkozásában az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő ár, illetve a rizs vonatkozásában az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségnek megfelelő ár, amely a pályázó által megjelölt raktározási helyszínre szállított, ki nem rakodott termékre vonatkozik.

A vaj és a sovány tejpor esetében a javasolt ár a kijelölt raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék 100 kg-ra eső ára.

A marhahús esetében a pályázatoknak tartalmazniuk kell a 12. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint, az R3-as minőségű termék tonnájára kifejezve megadott árat, valamint azt, hogy az csontozásra szánt csontos húsra vonatkozik-e.

(2) E rendelet 15. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a pályázatban szereplő ár nem lehet magasabb az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított állami intervenciós árnál.

14. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1) A 9. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság határozatot hoz, amelyben:

a) nem rögzít maximális felvásárlási árat; vagy

b) rögzíti a maximális felvásárlási ár összegét.

(2) A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság nem rögzít maximális felvásárlási árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2) Amennyiben a Bizottság rögzített maximális felvásárlási árat, a kifizető ügynökség csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3) A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

Ez az értesítés az elfogadott pályázatok esetében nem feltétlenül szükséges abban az esetben, ha a kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő öt munkanapon belül kiállítja a 17. cikkben említett szállítási utalványt. Ezen elfogadási eljárás esetén nincs lehetőség a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőnek a 17. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti meghosszabbítására.

16. cikk

A marhahús felvásárlására vonatkozó korlátozások

Ha a kifizető ügynökségek részére nagyobb mennyiségű marhahúst ajánlanak fel, mint amennyit azok képesek átvenni, a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön vagy a 12. cikk (5) bekezdésében említett intervenciós régióik egyikében át tudnak venni.

A kifizető ügynökségek az említett korlátozás esetén gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

4. szakasz

Szállítás és szállítási költségek

17. cikk

Szállítási utalvány

(1) A kifizető ügynökség, miután a 8. és 13. cikknek megfelelően meggyőződött az ajánlat elfogadhatóságáról, a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett határidőtől vagy a 14. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépésétől számított öt munkanapon belül szállítási utalványt állít ki.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy meghosszabbítja a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőt, amennyiben ezt az elfogadott gabona és rizs nagy mennyisége szükségessé teszi. Ugyanakkor a termékek szállításának végső határideje nem haladhatja meg az első albekezdésben említett határidőtől, illetve hatálybalépési időponttól számított 65 napot. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2) A keltezéssel és sorszámmal ellátott szállítási utalványon a következőknek kell szerepelnie:

a) a szállítandó mennyiség;

b) a termékek szállításának végső határideje;

c) a raktározási helyszín, ahová a termékeket szállítani kell;

d) az az ár, amelyen az ajánlatot vagy pályázatot elfogadták.

(3) Szállítási utalvány kizárólag olyan mennyiségekre állítható ki, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

18. cikk

A gabonafélék és rizs szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A kifizető ügynökség kijelöli azt a raktározási helyszínt, amelyre a gabonaféléket vagy rizst a legalacsonyabb áron el kell szállítani.

(2) A raktározási helyszínre történő szállítást legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 60 napon belül teljesíteni kell. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum 14 nappal meghosszabbíthatja. Ez esetben a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett szállítási időszak is ennek megfelelően meghosszabbodik. A kifizető ügynökség értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(3) A gabonafélék esetében az I. melléklet IV. részében meghatározott módszer szerint elvégzett alábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket a gazdasági szereplő viseli:

i. amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

ii. a közönséges búza és a durumbúza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló vizsgálat;

iii. Zeleny-teszt;

iv. gépi feldolgozhatósági teszt;

v. szennyező anyag-elemzések.

19. cikk

A gabonafélék és a rizs szállítási költségei

(1) A gabonaféléknek és a rizsnek az ajánlat vagy pályázat benyújtásakori tárolási helyszínről a szállítási utalványban megjelölt raktározási helyszínre történő szállításához kapcsolódó költségeket a gazdasági szereplő viseli, amennyiben a megtett távolság legfeljebb 50 km.

E maximális távolságon túl a felmerülő szállítási többletköltséget a kifizető ügynökség állja, és azt tonnánként és kilométerenként 0,05 EUR-s tarifával a Bizottság visszatéríti.

(2) Amennyiben a gabonaféléket vagy rizst felvásárló kifizető ügynökség más tagállamban található, mint az, amelynek területén a terméket tárolják, az (1) bekezdésben említett maximális távolság számításánál nem kell figyelembe venni a gazdasági szereplő raktára és a felvásárló kifizető ügynökség tagállamának határa közötti távolságot.

20. cikk

A marhahús szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A marhahús felvásárlási ára a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe eljuttatott marhahús ára.

(2) A kirakodás költségeit a gazdasági szereplő viseli.

(3) A gazdasági szereplő legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 15 napon belül köteles leszállítani a termékeket. A megítélt mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

21. cikk

A vaj és a sovány tejpor csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A vajat nettó 25 kg-os, a IV. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő tömbökbe kell csomagolni, és azokban szállítani.

(2) A sovány tejport nettó 25 kg-os, az V. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő zsákokba kell csomagolni, és azokban szállítani.

(3) A gazdasági szereplő a vajat vagy a sovány tejport a szállítási utalvány kiállítási dátumától számított 21 napon belül a raktározási helyszín rakodórámpájához szállítja. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

A vajat és a sovány tejport hosszabb ideig tartó tárolásra alkalmas minőségű raklapokon kell szállítani; a szóban forgó raklapokat átvételkor egyenértékű raklapokra cserélik be. A kifizető ügynökség e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert hagyhat jóvá.

A vajnak vagy a sovány tejpornak a raktározási helyszín rakodórámpájánál történő kirakodása során felmerülő költségek a kifizető ügynökséget terhelik.

(4) A kifizető ügynökségnek elő kell írnia, hogy a sovány tejport a raktárakban raklapokra helyezzék és ezeken tárolják úgy, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

22. cikk

Szállítás

(1) A szállítás dátuma:

a) gabonafélék, rizs, vaj és sovány tejpor esetében: az a nap, amelyen igazolják, hogy a szállítási utalványban feltüntetett teljes mennyiség beszállításra került a kijelölt raktározási helyszínre. Ez a dátum nem lehet korábbi a szállítási utalvány kiállítási dátumát követő napnál;

b) valamennyi marhahússzállítmány esetében: az a nap, amikor a szállítmány beérkezik a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe.

(2) A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy a gabonafélék, rizs, vaj vagy sovány tejpor átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azok az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában találhatók, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek. Ez esetben a szállítás dátuma a szállítási utalvány kiállítását követő nap, és ez a nap minősül a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontja céljából alkalmazandó időpontnak is.

(3) A termékeket a kifizető ügynökség vagy annak képviselője veszi át; a képviselőnek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie.

5. szakasz

Ellenőrzés és átvétel

23. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1) Ha az ellenőrzések és elemzések alapján megállapítást nyert az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelmények teljesülése, a kifizető ügynökség átvételi jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni legalább a következőket:

a) a szállítmányok mennyisége, valamint a rizs esetében a fajta;

b) a termékek jellemzői az elemzések alapján, amennyiben ez az ár kiszámítása szempontjából releváns;

c) adott esetben az át nem vett mennyiségek. Ez esetben a gazdasági szereplőket erről megfelelően tájékoztatni kell.

(2) Az átvételi jegyzőkönyvet keltezéssel kell ellátni és meg kell küldeni a gazdasági szereplőnek, valamint a raktár üzemeltetőjének.

24. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

A terméknek teljesítenie kell az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelményeket. Ha az előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy a termékek nem felelnek meg a támogathatósági követelményeknek, a gazdasági szereplő köteles:

a) az érintett termékeket saját költségére visszavenni;

b) viselni a termék raktározási helyszínre történő betárolásától az onnan való kitárolás időpontjáig keletkező költségeket.

A gazdasági szereplő által fizetendő tárolási költségeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 3 ) 3. cikke szerint megállapított betárolási, kitárolási és tárolási költségek átalányösszegei alapján kell megállapítani.

25. cikk

A marhahúsra vonatkozó csontozási követelmény

Amennyiben a pályázati eljárás feltételeként a kicsontozás elő van írva, a kifizető ügynökség gondoskodik a beszállított marhahús III. melléklet III. részének megfelelő kicsontozásáról.

6. szakasz

Árkiigazítások és kifizetések

26. cikk

A gabonafélék és a rizs árkiigazításai

(1) Az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében előírt árkiigazítást:

a) a gabonafélék esetében e rendelet I. mellékletének V. és VI. részének megfelelően kell elvégezni;

b) a rizs esetében e rendelet II. mellékletének II. részének megfelelően kell elvégezni.

(2) Ha a kifizető ügynökség a termékek átvételét és tárolását a 22. cikk (2) bekezdése szerinti raktározási helyszínen végzi, a felvásárlási árra 5 EUR/tonna csökkentést kell alkalmazni.

27. cikk

Kifizetések

(1) Az átvételi jegyzőkönyvben megállapított mennyiségek utáni kifizetéseket a 22. cikkben említett szállítási időponttól számított legkésőbb 65. napon kell teljesíteni, kivéve, ha közigazgatási vizsgálat van folyamatban.

(2) Kifizetés csak a ténylegesen leszállított és átvett mennyiségek után jár. Ha azonban ez a mennyiség nagyobb a szállítási utalványban szereplő mennyiségnél, kifizetés csak a szállítási utalványban szereplő mennyiség után jár.

III. FEJEZET

Az intervenciós termékek értékesítése

28. cikk

A pályázati eljárás megnyitása

(1) Az állami intervencióra átvett és értékesíthető termékek pályázati eljárás útján kerülnek értékesítésre.

(2) A pályázati eljárást az értékesítés megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendelet nyitja meg

A pályázatok benyújtásának legkorábbi határidejét úgy kell megállapítani, hogy az legalább az említett végrehajtási rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított hat nappal későbbre essen.

(3) A pályázati eljárás megnyitása az Unió vagy egy adott tagállam egy vagy több régiójában tárolt termék értékesítésére is irányulhat.

(4) Az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletnek különösen a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az érintett termékek, valamint különösen:

i. a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii. a marhahús esetében az érintett húsrészek;

b) a pályázati eljárás időtartama ("pályázati időszak") és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló részidőszakok;

c) a marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében a minimális mennyiség, amelyre pályázat nyújtható be;

d) a pályázat benyújtásakor letétbe helyezendő biztosíték összege.

A végrehajtási rendelet emellett a következőket tartalmazza:

a) a pályázati eljárásban érintett teljes mennyiségek;

b) a gabonafélék és a rizs esetében - adott esetben - a szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések.

(5) A pályázati eljárás meghatározott felhasználásokra és/vagy rendeltetési helyekre is korlátozható, és tartalmazhat e felhasználás vagy rendeltetési hely ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

29. cikk

A pályázati felhívásról szóló hirdetmény és a pályázati felhívással kapcsolatos rendelkezések

(1) Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló egyes kifizető ügynökségek kidolgozzák a pályázati felhívásról szóló hirdetményt, és azt a pályázatok első benyújtási határideje előtt legalább négy nappal közzéteszik.

(2) A pályázati felhívásról szóló hirdetménynek különösen az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a pályázati felhívásról szóló hirdetményt kibocsátó kifizető ügynökség neve és címe;

b) az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

c) az egyes részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje;

d) az egyes raktározási helyszínek esetében a raktár üzemeltetőjének neve és címe, valamint adott esetben:

i. a gabonafélék és a rizs esetében az értékesítésre rendelkezésre álló mennyiségek, a gazdasági szereplők számára egyenlő hozzáférést biztosító módon meghatározott értékesítési tételekre felosztva, az egyes értékesítési tételek minőségének leírásával;

ii. a marhahús esetében az egyes húsrészekből rendelkezésre álló mennyiségek, a III. melléklet IV. részének megfelelően, valamint a szállítás időpontja;

iii. vaj és sovány tejpor esetében a rendelkezésre álló mennyiségek és a szállítás időpontja;

e) a 30. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett szállítási szakasz, valamint adott esetben a csomagolás típusa;

f) a szállítóeszközre történő rakodáshoz rendelkezésre álló létesítmények a raktározási helyszínen;

g) a vaj esetében adott esetben a raktározási helyszínenként rendelkezésre álló édes tejszínvaj mennyisége, a IV. melléklet II. része 2. pontja d) alpontjának megfelelően.

(3) A kifizető ügynökség biztosítja, hogy a pályázati felhívásról szóló hirdetmények megfelelő nyilvánosságot kapjanak.

(4) A kifizető ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felek:

a) a pályázat benyújtása előtt saját költségükön megvizsgálhassák az értékesítésre felkínált gabonaféléket és rizst, azokból mintát vehessenek és a mintákat bevizsgáltathassák;

b) megtekinthessék az I. melléklet IV. részében, a II. melléklet I. részében, a IV. melléklet I. részében, illetve az V. melléklet I. részében említett megfelelő elemzések eredményeit.

30. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1) A pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a) hivatkozást tartalmaz az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre, és feltüntetik benne a pályázatok benyújtására megadott részidőszak végét;

b) a marhahús esetében feltünteti az érintett húsrészeket;

c) gabonafélék és a rizs esetében tartalmazza az értékesítési tétel teljes mennyiségét;

d) feltünteti a mértékegységenkénti javasolt árat, héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve, a következő módon:

i. a gabonafélék és a rizs esetében a szállítóeszközre felrakodott termék tekintetében,

ii. a vaj és a sovány tejpor esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához raklapon szállított vagy adott esetben a szállítóeszközre - amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi - raklapon felrakodott termék tekintetében;

iii. a marhahús esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék tekintetében.

e) a marhahús, a vaj és sovány tejpor esetében feltünteti azt, hogy az a pályázat megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben említett minimális mennyiségre vonatkozik;

f) feltünteti a raktározási helyszínt, ahol a terméket tárolják; a vaj és a sovány tejpor esetében alternatív raktározási helyszín is feltüntethető;

g) a gazdasági szereplő letétbe helyezte az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben előírt összegű biztosítékot.

(2) A gabonafélék esetében a pályázati ár az (EU) 2016/1238 rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minimális minőségre, illetve a rizs esetében az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségre vonatkozik.

(3) A marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében az ár a nettó tömegre vonatkozik.

A vaj esetében a pályázat adott esetben kikötheti, hogy az kizárólag a 29. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti édes tejszínvajra vonatkozik.

31. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról

(1) A tagállamok az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot az összes elfogadható pályázatról.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

32. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1) A 31. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1308/2013/EK rendelet 229. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a) nem rögzít minimális értékesítési árat; vagy

b) rögzíti a minimális értékesítési árat.

A vaj és a sovány tejpor esetében a minimális értékesítési ár az értékesítésre felkínált termékek fellelhetőségének helyétől függően változhat.

(2) A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

33. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság nem rögzített minimális értékesítési árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2) Amennyiben a minimális értékesítési ár rögzítésre került, a kifizető ügynökségek minden olyan pályázatot elutasítanak, amely a minimális árat el nem érő árra vonatkozó ajánlatot tartalmaz.

A kifizető ügynökségek kizárólag olyan pályázatokat fogadhatnak el, amelyekről a 31. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3) A kifizető ügynökségek az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 32. cikkben említett bizottsági határozat közzététele után hozzák meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

34. cikk

A marhahús, a vaj és a sovány tejpor elosztására vonatkozó egyedi szabályok

(1) A vaj és a sovány tejpor esetében a nyertes gazdasági szereplő az, amely pályázatában a legmagasabb árat kínálja. Amennyiben a rendelkezésre álló teljes mennyiség nem kerül elosztásra, a fennmaradó mennyiséget az ajánlatokban szereplő árak alapján, a legmagasabb ártól kezdve a többi gazdasági szereplőnek kell odaítélni.

(2) Ha egy adott pályázat elfogadása az érintett raktározási helyszínen rendelkezésre álló marhahús-, vaj- és soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkozna, csak a rendelkezésre álló mennyiség ítélhető oda a szóban forgó gazdasági szereplőnek. Ugyanakkor a gazdasági szereplő beleegyezésével a kifizető ügynökség más raktározási helyszínekről is odaítélhet termékmennyiségeket, a pályázatban szereplő mennyiség eléréséhez.

(3) Amennyiben egy adott raktározási helyszínen tárolt termékért azonos árat kínáló két vagy több pályázat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek a rendelkezésre álló marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, a rendelkezésre álló mennyiséget a pályázatban szereplő mennyiségekkel arányosan kell elosztani a pályázók között. Amennyiben azonban ez az elosztás a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb mennyiség odaítélését eredményezi, az odaítélést sorshúzással végzik el.

(4) Amennyiben az összes sikeres pályázat elfogadása után a raktározási helyszínen maradó marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiség a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb, a kifizető ügynökség felajánlja a fennmaradó mennyiséget a nyertes gazdasági szereplőknek, azzal kezdve, amelyik a legmagasabb árat ajánlotta. A nyertes gazdasági szereplőnek fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy a fennmaradó mennyiséget a minimális eladási áron megvásárolja.

(5) A kifizető ügynökség a terméket a betárolás napja alapján osztja el, a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszínen lévő teljes mennyiség legrégebbi termékével vagy - adott esetben - a gazdasági szereplő által megjelölt hűtőházban rendelkezésre álló vaj, édes tejszínvaj vagy marhahúsrészek legrégebbi mennyiségével kezdve.

35. cikk

Kifizetések

A termék elszállítása előtt és a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül a gazdasági szereplők az általuk a raktározási helyszínről lehívott minden egyes mennyiségre vonatkozóan megfizetik a kifizető ügynökségnek a pályázatuknak megfelelő összeget, amelyről a kifizető ügynökség a 33. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítette őket.

36. cikk

Tagállamok általi értékesítés

(1) Abban a tagállamban, amelyben nem kerül sor a 28. cikk alapján pályázati eljárás megnyitására, a kifizető ügynökség saját hatáskörben értékesítésre vonatkozó pályázati eljárást nyithat abban az esetben, ha az intervenciós termékekből a raktározási helyszíneken maradó teljes mennyiség kisebb az alábbiaknál:

a) minden egyes gabonaféle esetében: 10 000 tonna;

b) a rizs esetében: 2 000 tonna;

c) a marhahús, a vaj vagy a sovány tejpor esetében: 200 tonna.

(2) A kifizető ügynökségek által az (1) bekezdéssel összhangban megnyitott pályázati eljárás esetében az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezete és e fejezet rendelkezései alkalmazandók, e rendelet 28. cikkének (2) bekezdése, 29. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 30. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja, 31. cikke, valamint 32. cikkének (2) bekezdése kivételével. A 32. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó, a vonatkozó tagállami határozat útján.

(3) A kifizető ügynökségek az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségi korlátokon belül közvetlen értékesítésre bocsáthatják azokat a mennyiségeket, amelyekről a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének g) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése szerinti éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés után bebizonyosodott, hogy már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent.

(4) A kifizető ügynökségek gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

37. cikk

Kitárolási utalvány

(1) A 35. cikkben említett összeg megfizetését követően a kifizető ügynökség kitárolási utalványt állít ki, amelyen feltünteti a következőket:

a) az a mennyiség, amelynek tekintetében a megfelelő összeget kifizették;

b) a raktározási helyszín, ahol a terméket tárolják;

c) a termék kitárolásának határideje.

(2) A gazdasági szereplő a neki megítélt terméket a 33. cikk (3) bekezdésben említett értesítést követő harminc napon belül elszállítja. Az említett határidő lejártát követően felmerülő mindennemű költség és kockázat a gazdasági szereplőt terheli.

38. cikk

A vaj és a sovány tejpor kitárolása

(1) A kifizető ügynökség a raktározási helyszínről való kitárolás időpontjában - a raktározási helyszínen kívülre történő szállítás esetén - a vajat és a sovány tejport raklapon, a raktározási helyszín rakodórámpájánál bocsátja rendelkezésre, a szállítóeszközre rakva, amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi. A felmerülő költségeket a kifizető ügynökség viseli.

(2) A gazdasági szereplő a raktározási helyszínről való kitároláskor a rendelkezésére bocsátott raklapok helyett azonos minőségű raklapokat ad a kifizető ügynökségnek. A felek a kifizető ügynökség beleegyezésével e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert alakíthatnak ki.

(3) A rakodás vagy a raklapról való levétel költségeit a vajat és sovány tejport átvevő gazdasági szereplő fizeti.

IV. FEJEZET

Intervenciós termékeknek az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló programjában való elhelyezése

38a. cikk

Az intervencióból származó termékeknek a program számára való rendelkezésre bocsátása

(1) A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott végrehajtási rendelet útján az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program (a továbbiakban: program) rendelkezésére bocsáthat intervenciós termékeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet különösen az alábbi információkat tartalmazza:

a) a program számára rendelkezésre bocsátott termékek típusa és mennyisége;

b) a program számára rendelkezésre bocsátott termékek fellelhetősége és a rendelkezésre álló tételek érintett tagállamok közötti felosztására vonatkozó, azok fellelhetőségén alapuló kritériumok;

c) a termékek elhelyezésének módja, a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 23. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban (közvetlen felhasználás, feldolgozás vagy értékesítés), amely révén a termékeket a jellegük és jellemzőik figyelembevételével a gazdaságilag legkedvezőbb módon bocsátják a program rendelkezésére;

d) amennyiben a termékek értékesítésre kerülnek e rendelet 38b. cikke értelmében, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontjával összhangban letétbe helyezendő biztosíték szintje, valamint az az ár, amely alatt a termékek nem értékesíthetők.

(3) Azoknak a tagállamoknak, amelyek igényt tartanak a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiség egészére vagy annak egy részére, az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet közzétételétől számítva 10 munkanapon belül kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemben meg kell határozni a kért termék típusát és mennyiségét (tonnában kifejezve). A tagállam által kért mennyiség nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiséget.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet közzétételétől számított 20 munkanapon belül az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2), illetve (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási rendeletet fogad el, amelyben:

a) minden egyes kérelmet benyújtó tagállam számára meghatározza a kiosztandó mennyiséget;

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett kritériumokkal összhangban meghatározza az érintett tagállamoknak kiosztott rendelkezésre álló tételek fellelhetőségét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, amennyiben a tagállamok által kért összes mennyiség meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiséget, az érintett tagállamok számára az általuk kért mennyiséggel arányos mennyiség kerül kiosztásra.

(5) Amennyiben a valamely tagállam számára kiosztott mennyiség 50 %-kal kevesebb, mint a kért mennyiség, a tagállam lemondhat a számára kiosztott mennyiségről úgy, hogy erről a döntéséről a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő 10 munkanapon belül értesíti a Bizottságot. Az érintett termékek ezután már nem állnak a program rendelkezésére az említett végrehajtási rendelet keretében.

38b. cikk

A program számára rendelkezésre bocsátott intervenciós termékek értékesítése

(1) Amennyiben a 38a. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendelet úgy rendelkezik, hogy a program számára rendelkezésre bocsátott termékeket értékesítés útján kell elhelyezni, e cikk (2)-(7) bekezdése alkalmazandó.

(2) Azon tagállam kifizető ügynöksége, amelynek a számára termékek kerültek kiosztásra a 38a. cikk (4) bekezdése értelmében, a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő 40 munkanapon belül pályázati eljárást indít a termékek értékesítésére.

Amennyiben valamely tagállam számára olyan termékek kerülnek kiosztásra, amelyek egy másik tagállam kifizető ügynökségének birtokában vannak, a terméket birtokló kifizető ügynökség a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételétől számított 10 munkanapon belül megadja a termékeket értékesítő kifizető ügynökségnek a 29. cikk (2) bekezdésének d)-g) pontjában említett információkat.

(3) Amennyiben azon tagállam kifizető ügynöksége, amely számára egy másik tagállam kifizető ügynökségének birtokában lévő termékek kerültek kiosztásra, e termékek egészét vagy egy részét értékesíti, a termékeket értékesítő kifizető ügynökség megfizeti a termékeket birtokló kifizető ügynökségnek a termékeknek az 1308/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésében említett könyv szerinti értékét. Ennek a fizetésnek az azt követő négy munkanapon belül meg kell történnie, hogy valamely gazdasági szereplőtől beérkezik a pályázatának megfelelően általa megfizetett összeg. A termékeket birtokló kifizető ügynökség a termékeket értékesítő kifizető ügynökségtől kapott kifizetés után öt munkanapon belül kiállítja az e rendelet 37. cikkében említett kitárolási utalványt.

(4) A termékeket értékesítő kifizető ügynökség az azt követő tíz munkanapon belül, hogy valamely gazdasági szereplőtől beérkezik a pályázatának megfelelően általa megfizetett összeg, a termékek eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet és az eladott mennyiség szorzatának megfelelő összeget átutalja annak a szervezetnek, amely a 223/2014/EU rendelet értelmében a Bizottságtól kifizetésben részesül. Az így átutalt összeget az operatív programban már rendelkezésre álló forrásokon felül a leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszer megvásárlásának és kiosztásának finanszírozására kell fordítani.

(5) A termékek értékesítésével járó valamennyi adminisztratív költséget a termékeket értékesítő kifizető ügynökség viseli.

(6) A valamely kifizető ügynökség által e cikk (2) bekezdésével összhangban megnyitott pályázati eljárásra az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezete és e rendelet II. címének III. fejezete alkalmazandó, e rendelet 28. cikke (2) bekezdésének, 29. cikke (2) bekezdése b) pontjának, 30. cikke (1) bekezdése a) és e) pontjának, 31. cikkének, 32. cikke (2) bekezdésének, 33. cikke (2) bekezdése második albekezdésének és 36. cikkének a kivételével. A 32. cikk (1) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a vonatkozó tagállami határozatokra. A 30. cikk (1) bekezdésének g) pontja alkalmazásában az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben előírt összegű biztosíték úgy értendő, mint az a biztosíték, amelyről a 38a. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendelet rendelkezik.

(7) Amennyiben a valamely tagállam számára kiosztott termékek egésze vagy egy része nem kerül értékesítésre a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő öt hónapon belül, az érintett termékek ezután már nem állnak rendelkezésre az említett végrehajtási rendelet keretében.

III. CÍM

MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

A magántárolási támogatásra vonatkozó egyedi szabályok

I. szakasz

Általános rendelkezések

39. cikk

Pályázati eljárás megnyitása és a támogatás összegének előzetes rögzítése

(1) A pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az érintett termékek, illetve terméktípusok, adott esetben a vonatkozó KN-kódokkal;

b) előzetesen rögzített összegű támogatás esetében az érintett termékek tárolásához mértékegységenként nyújtott támogatás összege;

c) a termékmennyiségek mérésének mértékegysége;

d) az az információ, hogy a pályázat vagy előzetesen rögzített összegű támogatás már betárolt termékekre vonatkozik-e;

e) pályázatok esetében a pályázati eljárás időtartama ("pályázati időszak") és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók, előzetesen rögzített összegű támogatás esetében pedig a kérelmek benyújtásának időszaka;

f) a tárolási időszak;

g) adott esetben a teljes tárolt mennyiség;

h) a pályázatonként vagy kérelmenként meghatározott minimális mennyiség;

i) pályázatok, illetve - adott esetben - kérelmek esetében a mértékegységenkénti biztosíték összege;

j) a betárolás és a kitárolás időszaka;

k) adott esetben a részletes leírások, amelyeket fel kell tüntetni a csomagoláson.

(2) Amennyiben a magántárolási támogatás nyújtása az 1308/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően egyes tagállamokra vagy egy tagállam egyes régióira korlátozódik, a pályázatok és kérelmek kizárólag az érintett tagállamban nyújthatók be.

(3) Pályázatok esetén legalább hat napnak el kell telnie a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet hatálybalépése és pályázatok benyújtásának legkorábbi időpontja között.

40. cikk

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázat vagy kérelem abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve teljesülnek a következő feltételek:

a) tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i. a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

ii. a tárolási időszak, amennyiben azt a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet előírja;

iii. a pályázat vagy kérelem által érintett termékek mennyisége;

iv. amennyiben a termékek be vannak tárolva, minden egyes magántárolási helyszín elnevezése és címe, a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedése a megfelelő mennyiségekkel, illetve adott esetben a jóváhagyott vállalkozás engedélyszáma;

v. pályázatok esetében a pályázatok benyújtására megadott részidőszak vége;

vi. pályázatok esetében a mértékegységenkénti javasolt támogatás összege héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve;

b) annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő letétbe helyezte a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben előírt biztosíték összegét.

41. cikk

A pályázatok és kérelmek ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1) A kifizető ügynökség a 2. és a 40. cikkben előírt követelmények alapján dönt a pályázatok és kérelmek elfogadhatóságáról.

(2) Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott pályázat vagy kérelem nem fogadható el, a pályázat vagy kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt.

42. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról és kérelmekről

(1) A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható pályázatokról és kérelmekről:

a) pályázatok esetében a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni;

b) kérelmek esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható kérelmek tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat. A Bizottság előírhatja az értesítések gyakoriságának növelését abban az esetben, ha a rendszer irányításához szükséges ezen információ.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról vagy kérelemről a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

II. szakasz

A magántárolási támogatás összegének pályázati eljárás útján történő rögzítése

43. cikk

A magántárolási támogatás maximális összegéről szóló határozatok

(1) A 42. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a) nem rögzít maximális támogatási összeget; vagy

b) rögzíti a támogatás maximális összegét.

(2) Amennyiben a pályázat a 39. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint megállapított maximális mennyiségre vonatkozik, és a teljes felajánlott mennyiség támogatása a maximális mennyiség túllépését jelentené, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával elosztási együttható megállapítására vonatkozó határozatot fogadhat el. Ez az együttható a támogatás felső összeghatárára vonatkozóan beérkezett pályázatokra alkalmazandó.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja pályázatát.

(3) A támogatással kapcsolatos, az (1) és a (2) bekezdésben említett határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

44. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1) Amennyiben a magántárolási támogatás maximális összege nem kerül rögzítésre, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2) Amennyiben a Bizottság rögzített maximális támogatási összeget, a kifizető ügynökség a 43. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 42. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3) A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 43. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

III. szakasz

A magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítése

45. cikk

Az előzetesen rögzített összegű magántárolási támogatásra irányuló kérelmekről szóló határozatok

(1) A már betárolt termékek esetében az elfogadható kérelmeket az adott kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon kell elfogadottnak tekinteni, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(2) A még be nem tárolt termékek esetében a kifizető ügynökség az elfogadható kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon értesíti a gazdasági szereplőt a kérelmek elfogadásáról szóló határozatról, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(3) Amennyiben a helyzet elemzése azt mutatja, hogy a magántárolási támogatás rendszere túlzott mértékben került alkalmazásra, illetve a túlzott mértékű alkalmazás vagy a spekuláció veszélye áll fenn, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül a következőképpen határozhat:

a) felfüggesztheti a támogatási program alkalmazását nem több mint öt munkanapra; az említett időszakban benyújtott kérelmek nem fogadhatók el;

b) egyszeri százalékarányt állapíthat meg, amely alapján a kérelmekben foglalt mennyiségeket csökkenteni kell, adott esetben figyelemmel a minimális szerződéses mennyiség betartatására is;

c) elutasíthatja a felfüggesztési időszak előtt benyújtott azon kérelmeket, amelyekről az elfogadási határozatot a felfüggesztési időszakban kellett volna meghozni.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amely az első albekezdés b) pontjának hatálya alá esik, a csökkentési százalékarányt meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja kérelmét.

IV. szakasz

A termékek magántárolásba helyezése

46. cikk

A még be nem tárolt termékek magántárolási helyszínére vonatkozó információk

A gazdasági szereplő a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítés kézhezvételét követően, illetve a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítést követően értesíti a kifizető ügynökséget a termékek betárolásának időkeretéről, valamint az egyes magántárolási helyszínek elnevezéséről és címéről és a kapcsolódó mennyiségekről. Az értesítést legalább öt munkanappal a tárolási tételek betárolásának kezdete előtt el kell küldeni a kifizető ügynökség részére. A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

47. cikk

Még be nem tárolt termékek betárolása

(1) A termékeket pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítéstől, illetve kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítéstől számított 28 napon belül kell betárolni.

(2) Hústermékek esetében a betárolás a pályázat vagy kérelem által érintett minden egyes mennyiségi tétel esetében azon a napon kezdődik, amikor az az illetékes hatóság ellenőrzése alá kerül. Ez az a nap, amikor a friss vagy hűtött hús nettó súlyát megállapítják:

a) a magántárolás helyszínén, ha a húst a helyszínen fagyasztják le;

b) a fagyasztás helyén, ha a húst erre alkalmas, a magántárolás helyszínén kívüli létesítményekben fagyasztják le.

(3) A betárolás azon a napon minősül befejezettnek, amikor a pályázat vagy kérelem által érintett mennyiség utolsó egyedi tétele is betárolásra került.

II. FEJEZET

Tárolási szerződések

I. szakasz

A szerződések megkötése

48. cikk

Szerződéses tárolási időszak

(1) A szerződéses tárolási időszak az alábbi időpontok másnapján veszi kezdetét:

a) a 44. cikk (3) bekezdésében említett értesítés napja, vagy pedig a már betárolt termékek esetében - a 45. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül - az elfogadható kérelem beérkezésének napja;

b) a még be nem tárolt termékek esetében az a nap, amikor a betárolás a 47. cikk (3) bekezdésének megfelelően befejezettnek minősül.

(2) A szerződéses tárolási időszak utolsó napját a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet rögzítheti, a 39. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően.

Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 5 ) 3. cikkének (4) bekezdésétől eltérve amennyiben a szerződéses tárolási időszak utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a szerződéses tárolási időszak az adott nap utolsó órájával ér véget.

49. cikk

A szerződések megkötése

A szerződések egyrészről azon tagállam kifizető ügynöksége között jönnek létre, amelynek területén a termékek tárolásra kerültek vagy fognak kerülni, illetve az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében lefektetett követelményeknek megfelelő azon gazdasági szereplők között, amelyek pályázata vagy kérelme elfogadásra került.

A szerződéseknek a ténylegesen betárolt mennyiségekre kell vonatkozniuk (ún. "szerződéses mennyiség"), amely nem haladhatja meg pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett mennyiséget, illetve a már betárolt termékekre vonatkozó kérelmekben szereplő mennyiséget, illetve a még be nem tárolt mennyiségekre vonatkozó kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítésben szereplő mennyiséget.

Amennyiben a ténylegesen betárolt mennyiség kevesebb mint a pályázatban vagy kérelemben megjelölt mennyiség 95 %-a, vagy a 45. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásából következő mennyiség, a felek nem köthetnek szerződést.

A szerződés nem köthető meg abban az esetben, ha a termékek támogathatósága nem igazolt.

50. cikk

Értesítés a szerződések megkötéséről

A kifizető ügynökség a 61. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési jelentés kiadásának időpontjától számított öt munkanapon belül értesíti a sikeres gazdasági szereplőt a megkötöttnek tekintett szerződésről, a szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételének feltételével.

A szerződés megkötésének napja az a nap, amikor a kifizető ügynökség értesíti a gazdasági szereplőt.

II. szakasz

A szerződés elemei és a gazdasági szereplő kötelezettségei

51. cikk

A szerződés elemei

A szerződésnek úgy kell felépülnie, hogy adott esetben magába foglalja az 52. cikkben előírt elemeket, valamint mindazon elemeket, melyeket előír:

a) a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a pályázat; vagy

b) a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a kérelem.

52. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

(1) A szerződéseknek legalább a következő kötelezettségeket kell tartalmazniuk a gazdasági szereplő részére:

a) a szerződéses mennyiség betárolása és tárolása a szerződéses tárolási időszakban saját kockázatra és költségen, olyan feltételek között, amelyek biztosítják az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett termékjellemzők fenntartását:

i. a tárolt termékek helyettesítése nélkül, kivéve a cukor esetét, a (3) bekezdéssel összhangban;

ii. a tárolt termékeknek egy másik magántárolási raktározási helyszínre, illetve cukor esetében másik silóba történő átszállítása nélkül;

b) a magántárolási helyszínre való betárolás időpontjában készített mérlegelési dokumentumok megőrzése;

c) a betárolási műveletekhez kapcsolódó dokumentumok - köztük a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedésére vonatkozó adatok a megfelelő mennyiségekkel - elküldése a kifizető ügynökség részére legkésőbb öt munkanapon belül a 47. cikk (3) bekezdésében említett betárolási időponttól számítva;

d) annak lehetővé tétele a kifizető ügynökség számára, hogy a szerződésben szereplő kötelezettségek betartását bármikor ellenőrizhesse;

e) a betárolt termékek könnyű hozzáférhetővé tétele, és egyéni azonosíthatósága raktári tételek/bálák/tartályok/silók szerint.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ii. alpontjától eltérve a kifizető ügynökség a következő feltételek mellett engedélyezheti a betárolt termékek más helyszínre szállítását:

i. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) hatálya alá tartozó sajtok esetében, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján;

ii. egyéb termékek esetében rendkívüli esetekben, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján.

(3) E cikk (1) bekezdésének e) pontjától eltérve a szerződés tárgyát képező cukor a gazdasági szereplő által kijelölt silóban együtt tárolható más cukorral, amennyiben a szerződéses időszak folyamán az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően a szerződéses mennyiség mindvégig betárolva van.

(4) A gazdasági szereplő kérésre hozzáférhetővé teszi az ellenőrzésért felelős kifizető ügynökség számára valamennyi szerződés minden dokumentumát, lehetővé téve különösen a raktárba helyezett termékekre vonatkozó következő információk ellenőrzését:

a) a jóváhagyott vállalkozás és - szükség esetén - a termelés helye szerinti tagállam azonosító száma;

b) a termékek eredete és előállításának időpontja, illetve a cukor esetében az előállítás gazdasági éve, a hús esetében pedig a levágás napja;

c) a betárolás időpontja;

d) a termék súlya, illetve hústermékek esetében a csomagolt húsrészek száma;

e) a magántárolási helyszín címe, valamint a terméknek a magántárolási helyszínen belüli gyors azonosítását lehetővé tévő mód, illetve ömlesztett cukor esetén a gazdasági szereplő által kijelölt siló azonosítója;

f) a szerződéses tárolási időszak utolsó napja, valamint a szerződéses tárolási helyszínről való kitárolás tényleges időpontja.

(5) A gazdasági szereplő vagy - adott esetben - a raktár üzemeltetője nyilvántartást vezet a raktárról, amelyben szerződésszám alapján nyilvántartja:

a) a raktárba helyezett termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti azonosító számát;

b) a betárolás és a kitárolás dátumát;

c) a raktárba helyezett termékek mennyiségét csomag/tétel/tartály/siló szerint;

d) a termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti elhelyezkedését a raktáron belül.

III. FEJEZET

A termékek kitárolása és a magántárolási támogatás kifizetése

I. szakasz

A termékek kitárolása

53. cikk

Kitárolás

(1) A kitárolás a szerződéses tárolási időszak utolsó napját követő napon, vagy adott esetben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben rögzített dátumtól veszi kezdetét.

(2) A kitárolás teljes raktári tételenként történik, kivéve, ha a kifizető ügynökség engedélyezi a kisebb mennyiségekben való kitárolást.

A 60. cikkben említett leplombált termékek esetén ugyanakkor csak leplombált mennyiséget lehet kiszállítani a raktárból.

(3) Amennyiben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben a szerződéses tárolás időtartama meghatározott számú napok között van, a gazdasági szereplő legalább a kitárolási műveletek megkezdése előtt öt munkanappal értesíti a kifizető ügynökséget a termékek kitárolására irányuló szándékáról, jelezve az érintett raktári tételeket/bálákat/tartályokat/silókat.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

II. szakasz

Kifizetés

54. cikk

A magántárolási támogatás kifizetésének kérelmezése

A gazdasági szereplő a szerződéses tárolási időszak vége előtt három hónapon belül kifizetési kérelmet nyújt be.

55. cikk

A magántárolási támogatás kifizetése

A támogatás kifizetésére legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított 120 napon belül kerül sor, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit.

Amennyiben azonban közigazgatási vizsgálat van folyamatban, kifizetést addig nem lehet folyósítani, amíg a jogosultság elismerése meg nem történt.

IV. CÍM

ELLENŐRZÉSEK ÉS SZANKCIÓK

I. FEJEZET

Ellenőrzések

56. cikk

Az állami intervencióhoz és a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A kifizető ügynökségek megtesznek minden szükséges intézkedést az állami intervenció és a magántárolási támogatás nyújtása feltételeként az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendeletben, e rendeletben, valamint az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendeletekben előírt követelményeknek való megfelelés érdekében.

Ezen intézkedések magukba foglalhatják az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatok és pályázatok, illetve a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázatok és kérelmek teljes körű adminisztratív ellenőrzését, amelyet helyszíni dokumentumalapú és fizikai ellenőrzések egészíthetnek ki, az e címben leírtaknak megfelelően.

(2) Az állami intervencióra beszállított termékek súlyának ellenőrzésére, illetve magántárolási támogatás esetében a szerződéses mennyiség ellenőrzésére a kifizető ügynökség tisztviselőinek jelenlétében kerül sor.

(3) Az állami intervenció és a magántárolási támogatás által érintett termékek minőségének és összetételének ellenőrzésére szolgáló fizikai minták begyűjtését a kifizető ügynökség tisztviselői végzik, vagy az ő jelenlétükben kell elvégezni.

(4) A számviteli nyomonkövethetőség érdekében a kifizető ügynökség által ellenőrzött minden készlet- és pénzügyi bizonylatot és dokumentumot pecséttel vagy kézjeggyel kell ellátni az ellenőrző látogatás során. Számítógépes nyilvántartás átvizsgálásakor a vizsgálati aktában elektronikus formában vagy egy kinyomtatott példányban meg kell őrizni az ellenőrzés jegyzőkönyvét. A Bizottság kérésére betekintést kell biztosítani számára a fenti jegyzőkönyvbe.

57. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A termékek átvétele vonatkozásában e rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzését a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően kell elvégezni.

(2) Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett raktározási helyszín az ajánlat vagy pályázat benyújtásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, az ajánlatot vagy pályázatot megkapó kifizető ügynökség segítséget kérhet az adott raktározási helyszínért felelős kifizető ügynökségtől, ami helyszíni ellenőrzést is magába foglalhat. A segítségkérésnek az ajánlatot, illetve pályázatot fogadó kifizető ügynökség által megjelölt időszakon belül kell eleget tenni.

(3) Marhahús esetében az ellenőrzéseket a III. melléklet I. és III. részének megfelelően kell elvégezni.

58. cikk

A gabonafélék és a rizs állami intervenciójához kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Az 56. cikk (2) bekezdésétől eltérve a leszállított mennyiséget a gazdasági szereplő és a kifizető ügynökség képviselője - akinek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie - jelenlétében kell lemérni.

Amennyiben azonban a kifizető ügynökség képviselője egyúttal a raktár üzemeltetője is, a kifizető ügynökség a szállítás időpontjától számított 30 napon belül saját maga legalább a térfogat ellenőrzésére kiterjedő vizsgálatot végez. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit a kifizető ügynökség viseli.

(2) Abban az esetben, ha a gabonafélékben található szennyező anyagok szintjének ellenőrzését az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I. részének 3. pontjában említett kockázatelemzés alapulvételével el kell végezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért a 907/2014/EU rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a kifizető ügynökség tartozik felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények az uniós költségvetést terhelik abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárüzemeltető egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

59. cikk

A gabonaféléknek és a rizsnek a raktárüzemeltető raktározási helyszínén történő átvételére vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Ha a gabonafélék vagy a rizs átvétele azon a raktározási helyen történik, ahol a termékeket az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, az átvett mennyiség megállapítására az uniós jogszabályoknak, különösen a 907/2014/EU rendelet III. mellékletének való megfelelést biztosító szakmai szabványokat teljesítő készletnyilvántartás alapján kerül sor, feltéve, hogy:

a) a készletnyilvántartás tartalmazza:

i. a legfeljebb tíz hónappal az átvételt megelőzően elvégzett mérlegelés során feljegyzett tömeget;

ii. a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, különös tekintettel a nedvességtartalomra;

iii. adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket;

b) a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c) a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a kifizető ügynökség vagy annak képviselője által 60 tonnánként vett mintákból álló reprezentatív mintáéival.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazandó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásban és pénzügyi elszámolásban feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben - a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében - kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százalékos arányai közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni.

Az átvételtől számított 30 napon belül a kifizető ügynökségnek térfogat-ellenőrzést kell végeznie. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit, figyelembe véve a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletének 1. pontjában foglalt tűréshatárokat. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap viseli.

60. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A kifizető ügynökség minden egyes betárolt tétel tekintetében helyszíni dokumentumalapú ellenőrzést kezdeményez a 48. cikk (1) bekezdésében említett szerződéses raktározási időszak kezdetétől számított 30 napon belül, a 49. cikkben említett szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából. Az ilyen ellenőrzéseknek részét kell képeznie az 52. cikk (5) bekezdésében említett készletnyilvántartások és olyan igazoló dokumentumok ellenőrzése, mint a szállítási és súlybizonyítvány, valamint a tételek jelenlétének és a termékek azonosítójának a magánraktározási helyszínen való fizikai ellenőrzése.

Hústermékek esetében az ellenőrzéseket a magántárolási helyszínre való betároláskor, olívaolaj esetén a tartályok hivatalos leplombálása előtt kell elvégezni.

A kifizető ügynökség kellően indokolt esetben az első albekezdésben említett időszakot maximum 15 nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely a teljes betárolt mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, fizikai ellenőrzést kell végezni, meggyőződve arról, hogy a termékek és tárolási tételek mennyisége, jellege, összetétele, csomagolása és jelölése megfelel a magántárolás követelményeinek, és a gazdasági szereplő által a pályázatban vagy kérelemben leírt egyedi jellemzőknek.

Sajt esetében fizikai ellenőrzéseket kell végezni minden tételen, a szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából.

(3) A kifizető ügynökség a tárolási időszak folyamán előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is köteles végezni, melyek révén meggyőződik a szerződéses mennyiség jelenlétéről és azonosításáról a magántárolási helyszínen, illetve az ömlesztve tárolt cukor jelenlétéről a gazdasági szereplő által megjelölt silóban. Az ellenőrzést a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán kell elvégezni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek. Ez a minta a (2) bekezdésnek megfelelően már ellenőrzött tételeknek legfeljebb 25 %-át foglalhatja magában, kivéve, ha másként nem lehetne a tételek legalább 5 %-át helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek.

Az első albekezdésben említett előre be nem jelentett ellenőrzések nem szükségesek abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a szerződéses mennyiségek nem vihetők el a raktározási helyszínről a plomba feltörése nélkül.

(4) A szerződéses tárolási időszak végén vagy - ha az 53. cikk (3) bekezdése alkalmazandó - a termékek kitárolásának megkezdése előtt a kifizető ügynökség helyszíni ellenőrzéseket végez a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése céljából, a készletnyilvántartások és igazoló dokumentumok dokumentumalapú ellenőrzése, valamint a tételek magántárolási helyszínen való jelenlétére és a termékek azonosságára irányuló ellenőrzések alapján.

Az első albekezdésben említett ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek, fizikai ellenőrzést kell végezni, ellenőrizve a termékek mennyiségét, típusát, csomagolását, jelölését és azonosítóját a magántárolási helyszínen.

(5) Amennyiben a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a betárolt mennyiségek a plombálás feltörése nélkül nem távolíthatók el az egyes tételekből, a (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések a plombák meglétére és sértetlenségére korlátozódhatnak.

60a. cikk

A tej és a tejtermékek állami intervenciójához és magántárolási támogatásához kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezés

(1) A vaj, a sovány tejpor és a sajt magántárolási támogatásra való jogosultságát a VI., VII., illetve VIII. mellékletben meghatározott módszereknek megfelelően kell megállapítani.

A szóban forgó módszereket a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak a legalább 6 hónappal az 1308/2013/EU rendelet 12. cikkében meghatározott állami intervenciós időszak első napját megelőzően hatályos, legújabb változatára való hivatkozással kell megállapítani.

(2) Az e rendeletben meghatározott módszerek alkalmazásával végzett ellenőrzések eredményeit a IX. melléklettel összhangban kell értékelni.

61. cikk

Ellenőrzési jelentések

(1) A kifizető ügynökség az egyes elvégzett helyszíni ellenőrzéstől, és adott esetben az 56. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzésektől számított öt munkanapon belül azokról ellenőrzési jelentést készít. A jelentésben pontosan le kell írni a különböző ellenőrzött szempontokat, és a következő adatokat:

a) az ellenőrzés megkezdésének dátumát és időpontját;

b) a kiadott előzetes értesítés részleteit;

c) az ellenőrzés időtartamát;

d) a jelen lévő felelős személyeket;

e) az elvégzett ellenőrzések jellegét és mértékét, megadva különösen az ellenőrzött dokumentumokra és termékekre vonatkozó részleteket;

f) az eredményeket és következtetéseket;

g) azt, hogy szükséges-e az ellenőrzés bármilyen nyomon követése.

A jelentést a kifizető ügynökség felelős tisztviselője köteles aláírni, valamint azt ellen kell jegyeznie a gazdasági szereplőnek, illetve adott esetben a raktár üzemeltetőjének, vagy nyomonkövethető módon el kell küldeni a gazdasági szereplőnek. A jelentést csatolni kell a kifizetési dokumentumokhoz.

(2) Az ellenőrzés tárgyát képező termékek meg nem felelése esetén az ellenőrzést ki kell terjeszteni egy tágabb statisztikai mintára, amelyet a kifizető ügynökség határoz meg.

(3) A kifizető ügynökség feljegyzi a szabályok minden olyan megsértését - figyelembe véve annak súlyát, mértékét, időtartamát és ismétlődését -, amely a 62. cikk (1) bekezdésének megfelelően a támogatásból való kizáráshoz és/vagy a jogosulatlanul kifizetett magántárolási támogatás visszafizetéséhez vezethet, adott esetben kamatokkal együtt, a 62. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

II. FEJEZET

Szankciók és adminisztratív intézkedések

62. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó szankciók és adminisztratív intézkedések

(1) Amennyiben a kifizető ügynökség megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által benyújtott valamely, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet, e rendelet vagy az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett valamely végrehajtási rendelet által előírt dokumentum valótlan információkat tartalmaz, és az érintett valótlan információ döntő jelentőségű a magántárolási támogatás odaítélése szempontjából, a kifizető ügynökség a szabálytalanságot megállapító jogerős közigazgatási határozat elfogadásának időpontjától számítva egy évre kizárhatja a gazdasági szereplőt a valótlan információ által érintett termékre vonatkozó támogatás-odaítélési eljárásból.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kizárást nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő a kifizető ügynökség számára meggyőzően bizonyítja, hogy az említett bekezdésben hivatkozott helyzet vis maior miatt következett be, illetve nyilvánvaló tévedés.

(3) A jogosulatlanul kifizetett támogatást kamatokkal együtt vissza kell fizettetni az érintett gazdasági szereplőkkel. A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 27. cikkében megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(4) A közigazgatási szankciók végrehajtása és a jogosulatlanul kifizetett összegek e szakaszban előírtak szerinti visszatéríttetése nem érinti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet ( 6 ) szerinti bejelentését.

V. CÍM

ÉRTESÍTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Értesítések

I. szakasz

Az értesítésekre vonatkozó általános rendelkezések

63. cikk

Az értesítés módja

Az e rendeletben, valamint az 1. cikkben említett végrehajtási rendeletekben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 7 ) megfelelően kell benyújtani.

64. cikk

A kifizető ügynökségekre vonatkozó értesítések

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot az intervenciós felvásárlásért és értékesítésért, valamint a magántárolási támogatásért felelős jóváhagyott kifizető ügynökségekről.

(2) A Bizottság a jóváhagyott kifizető ügynökségek jegyzékét a tagállamok és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, többek között internetes közzététel révén.

II. szakasz

Az állami intervencióhoz kapcsolódó értesítések

65. cikk

Az intervenciós készletekre vonatkozó információkhoz kapcsolódó értesítések

(1) Az intervenciós készleteket birtokló kifizető ügynökségekkel rendelkező tagállamok legkésőbb minden egyes hónap 15. napjáig értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a) a gabonafélék és a rizs esetében:

i. a gazdasági év kezdetén tárolt mennyiségekről;

ii. a gazdasági év kezdetétől átvett halmozott mennyiségekről;

iii. a gazdasági év kezdetétől a raktározási helyszínekről elszállított halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve, valamint az elveszett halmozott mennyiségekről;

iv. a meghatározott rendeltetésű halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve;

v. a heti értesítési időszak végén ajánlat tárgyát képező mennyiségekről;

b) a vaj és a sovány tejpor esetében:

i. az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii. az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii. az előző hónap végén tárolt mennyiségek kor szerinti bontásáról;

c) a marhahús esetében:

i. az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii. az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii. az előző hónapban megkötött vásárlási szerződésekben szereplő egyes húsrészek mennyiségéről;

iv. az előző hónapban kibocsátott kitárolási utalványokban szereplő húsrészek mennyiségéről;

v. az előző hónapban betárolt egyes húsrészek mennyiségéről;

vi. az egyes húsrészekből az előző hónap végén meglévő le nem kötött raktárkészletről és tényleges bent lévő raktárkészletről, feltüntetve, hogy a le nem kötött készlet mennyi ideje áll a raktárban;

d) valamennyi termék esetében:

i. a pályázati eljárás megnyitásáról, az odaítélt mennyiségekről és a rögzített minimális eladási árakról a 36. cikk alkalmazása esetén;

ii. a leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszerosztásra irányuló program keretében elhelyezett termékekre vonatkozó információkról, ideértve az érintett összeget (az eladási ár és a könyv szerinti érték különbségét) és azt az időpontot, amikor e rendelet 38b. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összeg átutalásra kerül azon szervezet számára, amely a 223/2014/EU rendelet értelmében a Bizottságtól kifizetésben részesül.

(2) A Bizottság kérheti az (1) bekezdésben előírt értesítések gyakoriságának növelését, amennyiben azt az intervenciós rendszer hatékony irányításához szükségesnek ítéli meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában:

a) "betárolt mennyiségek" azok a mennyiségek, amelyeket fizikailag elhelyeztek a raktárban függetlenül attól, hogy azokat a kifizető ügynökség átvette-e vagy sem;

b) "kitárolt mennyiségek" azok a mennyiségek, amelyeket a raktárból elszállítottak, vagy amennyiben a felvásárló az elszállítást megelőzően átvette azokat, az átvett mennyiségek.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a) a "le nem kötött raktárkészlet" olyan készlet, amelyre még nem kötöttek értékesítési szerződést;

b) a "tényleges raktárkészlet" a le nem kötött, valamint a már értékesítési szerződésben lekötött, de még át nem vett raktárkészlet.

III. szakasz

A magántárolási támogatásra vonatkozó értesítések

66. cikk

A magántárolással kapcsolatos információkra vonatkozó értesítések

A magántárolási támogatás felhasználása szerinti tagállam értesíti a Bizottságot:

a) legalább hetente egyszer azokról a termékekről és mennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szerződést kötött az előző hét folyamán, tárolási időszak szerinti lebontásban;

b) az előző hónapra vonatkozólag legkésőbb az adott hónap 15-éig:

i. a tárgyhó során be- és kitárolt termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

ii. a tárgyhó végén magántárolásban lévő termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

iii. azon termékmennyiségekről, amelyek szerződéses tárolási időszaka lejárt;

iv. ha a tárolási időszakot az 1308/2013/EU rendelet 20. cikke m) pontjának megfelelően lerövidítették vagy meghosszabbították, azon termékekről és mennyiségekről, amelyeket illetően a raktározási időszakot felülvizsgálták, valamint a raktározás megszüntetésének eredeti, illetve felülvizsgált dátumairól;

c) minden év március 31-éig az előző naptári évre vonatkozóan a IV. címnek megfelelően elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményeiről.

II. FEJEZET

Záró rendelkezések

67. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 1-jétől kell alkalmazni. Az állami intervenciós felvásárlás tekintetében azonban az I. melléklet V. részének III. és IV. táblázatát, valamint VI. részének b) pontját 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

GABONAFÉLÉK

I. RÉSZ

1. A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1. Tört szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.2. Szemszennyezettség

a) Zsugorodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

A kukorica esetében a zsugorodott szem nem alkalmazandó.

b) Egyéb gabonafélék

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

c) Kártevők által károsított szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d) Elszíneződött csírájú szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében az "elszíneződött csírájú szem" nem alkalmazandó.

e) Szárítás során túlhevített szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

f) Foltos szemek

A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a foltos szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a "foltos szemek" meghatározás nem alkalmazandó.

1.3. Csírázott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.4. Idegenanyag-tartalom

a) Idegen magvak

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

b) Károsodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

c) Idegen anyagok

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d) Pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

e) Anyarozs

f) Romlott szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, romlott szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében a "romlott szemek" meghatározás nem alkalmazandó.

g) Állati eredetű szennyeződések

1.5. Élő kártevők

1.6. Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

2. A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1. Durumbúza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.2. Közönséges búza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.3. Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

2.4. Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek, a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

II. RÉSZ

Módszerek az intervencióra felkínált, pályázat tárgyát képező vagy intervenció keretében felvásárolt gabona minőségének meghatározásához

Az intervencióra felkínált vagy intervenciós pályázat tárgyát képező gabona minőségének meghatározása a 4. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

a) a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i. a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében: az EN 15587 szabvány,

ii. a kukorica esetében: az EN 16378 szabvány;

b) a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i. a kukorica esetében: az EN ISO 6540 szabvány,

ii. a kukoricától eltérő gabonafélék esetében: az EN ISO 712 szabvány, vagy az EN 15948 szabványnak megfelelő infravörös technológián alapuló módszer.

Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány alkalmazásából származó eredmények irányadók.

c) a közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási referencia-módszere: az e melléklet III. részében meghatározott módszer;

d) a durumbúza és az őrölt közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az alábbiakban meghatározott módszer:

i. EN ISO 20483 szabvány, vagy

ii. CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány alkalmazásának eredményei az irányadók.

e) az őrölt közönséges búza Zeleny-indexének meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

f) a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

g) a durumbúza lisztesszem-arányának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN 15585 szabvány szerinti módszer;

h) a fajsúly meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 7971/3 szabvány szerinti módszer;

i) a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló mintavételi módszerek és elemzési módszerek: az 1881/2006/EK bizottsági rendelet ( 8 ) mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet ( 9 ) I. és II. mellékletében meghatározott mintavételi módszerek és elemzési módszerek.

III. RÉSZ

A közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási módszere

1. Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2. Alkalmazási kör

A módszer olyan lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából élesztős kenyér előállítása céljából.

3. Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és szaharózból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4. Összetevők

4.1. Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy azonos tulajdonságokkal rendelkező termék.

4.2. Csapvíz

4.3. Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0 001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.4. Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.5. Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5. Berendezések és készülékek

5.1. Sütőterem

22-25 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2. Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3. Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4. Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5.5. Analitikai mérleg

Pontossága 0,1 × 10-3 g.

5.6. Keverő

Stephan UMTA 10, keverőkaros "Detmold" modell (Stephan Soehne GmbH) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

5.7. Kísérleti szekrény

30 ± 1 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.8. Nyitott műanyag dobozok

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Belső méreteik: 25 × 25 × 15 cm magas, falvastagság 0,5 ± 0,05 cm.

5.9. Négyszögletes műanyaglepedők

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Legalább 30 × 30 cm méretűek, vastagságuk 0,5 ± 0,05 cm.

5.10. Formázó

Brabender golyós homogenizáló (Brabender OHG) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

6. Mintavétel

Az EN ISO 24333 szabvány szerint.

7. Eljárás

7.1. A vízfelvétel meghatározása

A vízabszorpció meghatározása az ICC No 115/1 szabvány szerint.

7.2. A malátaliszt-hozzáadás meghatározása

A liszt "esésszámának" meghatározása az EN ISO 3093 szabvány szerint. Ha az "esésszám" magasabb, mint 250, a liszt és növekvő mennyiségű malátaliszt keverékei sorozatának felhasználásával meg kell határozni a hozzáadandó malátaliszt mennyiségét, amely a 200-250 tartomány eléréséhez szükséges (4.5. pont). Ha az "esésszám" kevesebb mint 250, nincs szükség malátalisztre.

7.3. Az aktív száraz élesztő újraaktiválása

A cukoroldat (4.4. pont) hőmérsékletét 35 ± 1 °C-ra kell kiigazítani. Tömegben mérve egy rész aktív száraz élesztőt kell beönteni négy rész ilyen módon temperált cukoroldatba. Ne keverjük. Szükség esetén körkörösen mozgassuk.

Hagyjuk állni 10 ± 1 percig, majd keverjük addig, míg homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot 10 percen belül fel kell használni.

7.4. A liszt és a tésztafolyadék hőmérsékletének beállítása

A liszt és a víz hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy keverés után a tészta hőmérséklete 27 ± 1 °C legyen.

7.5. A tészta összetétele

Mérjünk ki 2 g-os pontossággal 10 y/3 g lisztet adott nedvességtartalom mellett (1 kg 14 % nedvességtartalom melletti lisztnek megfelelően), amelyben "y" a farinográfteszthez felhasznált liszt mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt).

Mérjük ki 0,2 g-os pontossággal az "esésszám" 200-250 tartományba történő beállításához szükséges malátaliszt mennyiségét (7.2. pont).

Mérjünk ki 430 ± 5 g cukor-só-aszkorbinsav oldatot (4.3. pont), és adjunk hozzá vizet egy (x - 9) 10 y/3 g teljes tömeghez (10.2. pont), ahol az "x" a farinográftesztben használt víz mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt). Ezt a teljes tömeget (általában 450 és 650 g közötti) 1,5 g pontossággal kell elérni.

Mérjünk ki 90 ± 1 g élesztőoldatot (7.3. pont).

Jegyezzük fel a tészta teljes tömegét (P), ami a liszt, a cukor-só-aszkorbinsav oldat, valamint a víz, az élesztőoldat és a malátaliszt tömegeinek összege.

7.6. Keverés

A keverés megkezdése előtt a keverőt 27 ± 1 °C-ra kell beállítani megfelelő mennyiségű temperált víz alkalmazásával.

Helyezzük a tészta folyékony alkotóelemeit a keverőbe, majd helyezzük a tetejére a lisztet és a malátalisztet.

Indítsuk be a keverőt (1-es sebesség, 1 400 fordulat/perc), és járassuk 60 másodpercig. Húsz másodperccel a keverés megkezdése után fordítsuk el a keverőedény fedeléhez erősített vakarót két fordulattal.

Mérjük meg a tészta hőmérsékletét. Amennyiben ez a 26-28 °C-os tartományon kívül esik, dobjuk ki a tésztát, és keverjünk újat az alkotóelemek hőmérsékletének beállítása után.

Jegyezzük fel a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tésztát "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" tekinthessük, egyöntetű masszának kell lennie, amely alig ragad a keverőedény oldalához és orsójához. A tészta kézzel felszedhető és a keverőtálból egyetlen mozdulattal eltávolítható legyen észrevehető veszteség nélkül.

7.7. Szétadagolás és gömbölyítés

Mérjen ki 2 g pontossággal 3 darabot a tésztából az alábbi képlet szerint:

p

=

0,25 P, ahol:

p

=

a lemért tésztadarab tömege,

P

=

a tészta teljes tömege.

Azonnal gömbölyítsük a darabokat 15 másodpercen át egy formázóban (5.10. pont), és helyezzük azokat 30 ± 2 percre a négyszögletes műanyaglepedőkre (5.9. pont) a kísérleti szekrényben (5.7. pont), és fedjük le a felfordított műanyag dobozokkal (5.8. pont).

Ne hintsük be liszttel.

7.8. Formázás

Vigyük a műanyag lepedőkön levő, felfordított dobozokkal lefedett tésztadarabokat a formázóhoz (5.10. pont), és gömbölyítsünk újra minden darabot 15 másodpercig. Ne vegyük le a fedőt a tésztadarabokról közvetlenül a gömbölyítés előttig. Jegyezzük fel újból a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

a) nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

b) ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tészta "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" minősüljön, alig vagy egyáltalán nem ragadhat a kamra oldalaihoz úgy, hogy szabadon foroghasson maga körül, és a gép működése során szabályos golyót alkosson. A művelet végén, amikor a kamra fedelét felemeljük, a tészta nem ragadhat a tésztaformázó kamra oldalaihoz.

8. Jegyzőkönyv

A tesztről készült jegyzőkönyvben meg kell említeni az alábbiakat:

a) a tésztakezelés jellege a keverés végén és a formázáskor,

b) a liszt "esésszáma" a malátaliszt hozzáadása nélkül,

c) bármiféle megfigyelt rendellenesség,

d) az alkalmazott módszer,

e) a minta azonosításához szükséges valamennyi részlet.

9. Általános megjegyzések

9.1. A tésztafolyadék mennyiségének számítására szolgáló képlet az alábbi megfontolásokon alapszik:

X ml víz hozzáadása a 300 g 14 % nedvességtartalmú liszt egyenértékéhez eredményezi a kívánt állagot. Mivel a sütőteszthez 1 kg (14 % nedvességtartalmú) lisztet használunk fel, és az x érték 300 g liszten alapszik, a sütőteszthez az x-et hárommal el kell osztani, és 10 g vízzel be kell szorozni, azaz 10 x/3 g.

A 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldat 15 g sót és 15 g cukrot tartalmaz. Ezt a 430 g oldatot bele kell keverni a tésztafolyadékba. Így ahhoz, hogy 10 x/3 g vizet adjunk a tésztához, (10 x/3 + 30) grammnyi, a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldatból és egy további vízmennyiségből álló tésztafolyadékot kell hozzáadni.

Bár az élesztőoldattal hozzáadott víz egy részét az élesztő magába szívja, ez az oldat tartalmaz "szabad" vizet is. Önkényesen feltételezzük, hogy 90 g élesztőoldat 60 g "szabad" vizet tartalmaz. A tésztafolyadék mennyiségét erre az élesztőoldatban levő 60 g "szabad" vízre kell módosítani, ezért végül 10 x/3 plusz 30 mínusz 60 g mennyiséget kell hozzáadni. Ez a következőképpen alakítható át: (10 x/3 + 30) - 60 = 10 x/3 - 30 = (x/3 - 3) 10 = (x - 9) 10/3, a képletet a 7.5. pont tartalmazza. Ha például az x víz hozzáadása a farinográfteszt során 165 ml volt, ezt az értéket kell behelyettesíteni a képletbe, úgy a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldathoz megfelelő mennyiségű vizet kell hozzáadni a következő összes tömeghez:

(165 - 9) 10/3 = 156 × 10/3 = 520 g.

9.2. A módszer nem alkalmazható közvetlenül a búzára. A búza sütési jellemzőinek megállapításához követendő eljárás a következő:

Tisztítsuk meg a búzamintát, és határozzuk meg a tisztított búza nedvességtartalmát. Ha a nedvességtartalom a 15,0-16,0 % tartományon belül van, a búzát nem kell kezelni. Ha a nedvességtartalom e tartományon kívül esik, az értékét legalább három órával az őrlés előtt 15,5 ± 0,5 %-ra kell beállítani.

Őröljük a búzát lisztté egy Buehler MLU 202 laboratóriumi malommal, egy Brabender Quadrumat Senior malommal vagy egy, hasonló jellemzőkkel rendelkező berendezéssel.

Minimum 72 % lisztet eredményező őrlési eljárást válasszunk, a hamutartalom a szárazanyag 0,50-0,60 %-a legyen.

Határozzuk meg a liszt hamutartalmát az 234/2010/EK bizottsági rendelet ( 10 ) II. melléklete szerint, illetve a nedvességtartalmát e rendelet szerint. A kinyerési rátát az alábbi egyenlettel számítsuk ki:

E = [((100 - f) F)/(100 - w) W] × 100 %,

ahol:

E

=

kinyerési ráta,

f

=

a liszt nedvességtartalma,

w

=

a búza nedvességtartalma,

F

=

az f nedvességtartalommal előállított liszt tömege,

W

=

a w nedvességtartalommal őrölt búza tömege.

Megjegyzés: Az alkalmazandó alkotórészekre és berendezésekre vonatkozó információkat az Instituut voor Graan, Meel en Brood, TNO - Postbus 15, Wageningen, Hollandia által kiadott 1977. március 31-i T/77.300 dokumentum tartalmazza.

IV. RÉSZ

Mintavételi és elemzési módszer a gabonafélék esetében

1. A minőségi jellemzőket minden egyes gabonatétel esetében a felkínált árutétel reprezentatív mintája alapján kell megállapítani, amely minden szállítás alkalmával legalább minden 60 tonna után vett mintákból áll.

2. Az intervencióra felkínált, intervenciós pályázat tárgyát képező vagy intervenció keretében felvásárolt gabona minőségének meghatározására szolgáló referencia-módszereket e melléklet I., II. és III. része tartalmazza.

3. Vita esetén a kifizető ügynökségnek a szóban forgó gabonán újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a pervesztes fél viseli.

V. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

I. táblázat

Áremelések a nedvességtartalom függvényében a kukoricától eltérő gabonafélék esetében

Áremelések a nedvességtartalom függvényében a kukorica esetében

II. táblázat

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében a kukoricától eltérő gabonafélék esetében

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében a kukorica esetében

III. táblázat

Áremelések a fehérjetartalom függvényében a közönséges búza esetében

IV. táblázat

Árcsökkentések a fehérjetartalom függvényében a közönséges búza esetében

VI. RÉSZ

Az áremelések és árcsökkentések számítása

A 26. cikk (1) bekezdése szerinti árkiigazításokat EUR/tonnában kell kifejezni az intervencióra történő felkínálás vagy pályázat esetében úgy, hogy az említett cikkben szereplő árat megszorozzuk az alábbiak szerint meghatározott áremelési és árcsökkentési százalékok összegével:

a) ha az intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező gabona nedvességtartalma a kukorica esetében 12,0 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 12,5 %-nál alacsonyabb, az e melléklet V. részének I. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha az intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező gabona nedvességtartalma a kukorica esetében 12,5 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 13,0 %-nál magasabb, az e melléklet V. részének II. táblázatában szereplő árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

b) ha a közönséges búza fehérjetartalma 12,0 %-nál magasabb, az e melléklet V. részének III. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha a közönséges búza fehérjetartalma 11,5 %-nál kevesebb, az e melléklet V. részének IV. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

RIZS

I. RÉSZ

Mintavételi és elemzési módszer a hántolatlan rizs esetében

1. Az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének I. részében előírt minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a kifizető ügynökség mintákat vesz a gazdasági szereplő, illetve kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében.

Három, egyenként legalább egy kilogramm tömegű reprezentatív mintát kell vételezni. Ezeket a mintákat a következők kapják:

a) a gazdasági szereplő;

b) a raktározási helyszín, ahol az átvétel történik;

c) a kifizető ügynökség.

A reprezentatív minták elkészítéséhez szükséges mintavételek számát úgy kapjuk meg, hogy a mintavétel tárgyát képező tétel mennyiségét elosztjuk 10 tonnával. Minden minta azonos tömegű. A reprezentatív minták a felvett minták összegének három felé való elosztásával készülnek.

Az előírt minőségi követelmények ellenőrzését az átvétel helye szerinti raktár reprezentatív mintája alapján végzik.

2. Minden részszállítmányból (tehergépkocsi, uszály, vasúti kocsi tartalma) reprezentatív mintát kell venni az 1. pontban rögzített feltételek szerint.

Az intervenciós raktárba történő beérkezés előtt a szállítmányok szerinti vizsgálat a nedvességtartalom, az idegenanyag-tartalom és az élő rovarok hiányának ellenőrzésére korlátozható. Ha azonban az ellenőrzés végeredményéből utólag megállapítást nyer, hogy valamelyik részszállítmány nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek, az érintett mennyiségek átvételét meg kell tagadni. Ha egy kifizető ügynökségnek módjában áll minden egyes részszállítmány alapvető minőségi követelményeit a betárolás előtt ellenőrizni, minden olyan részszállítmány átvételét meg kell tagadnia, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

3. A radioaktivitás szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet megköveteli, és csak egy meghatározott időszak alatt.

4. Vita esetén a kifizető ügynökségnek a szóban forgó hántolatlan rizsen újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a pervesztes fél viseli.

Az újbóli elemzést egy, a kifizető ügynökség által jóváhagyott laboratórium végzi el, a gazdasági szereplő és a kifizető ügynökség által megőrzött reprezentatív minta egyenlő arányban történő felhasználásával készült újabb reprezentatív minta alapulvételével. Ha a pályázat tárgyát képező tételt több részletben szállították le, az eredményt az egyes részszállítmányok új reprezentatív mintáival végzett elemzések eredményei alapján számított súlyozott átlag adja.

II. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

1. A 26. cikk (1) bekezdése szerinti árkiigazításokat EUR/tonnában kell kifejezni és az intervenciós pályázatokra úgy kell alkalmazni, hogy az említett cikkben szereplő árat megszorozzuk az e rész I., II. és III. táblázatában meghatározott áremelési százalékok összegével.

2. Az áremelések és árcsökkentések megállapításához az e melléklet I. részében meghatározott reprezentatív minták vizsgálati eredményeinek súlyozott átlagát kell alapul venni.

I. táblázat

Áremelések a nedvességtartalom függvényében

II. táblázat

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében

III. táblázat

A feldolgozás utáni hozammal összefüggő áremelések

III. MELLÉKLET

MARHAHÚS

I. RÉSZ

Az átvétellel kapcsolatos feltételek és ellenőrzések

1. A szállított termékeket akkor veszik át, ha a kifizető ügynökség megvizsgálta, hogy azok az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének I. részében foglalt követelményeknek eleget tesznek. Az átvételkor különösen minden leszállított hasított test, hasított féltest és negyed kiszerelését, osztályozását, súlyát és címkézését módszeresen ellenőrizni kell.

2. Ha nem teljesülnek az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének I. részében foglalt követelmények, az átvételt meg kell tagadni. A visszautasított termékek még egyszer nem engedhetők átvételre.

3. A kifizető ügynökségnek módszeresen fel kell jegyeznie az 1. pontban leírt ellenőrzések eredményét.

II. RÉSZ

Átváltási együtthatók

III. RÉSZ

Csontozás

I. A csontozásnál irányadó általános szabályok

1. Csontozást csak a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) követelményeinek megfelelően jóváhagyott és üzemelő darabolóüzemek végezhetnek.

2. E rendelet alkalmazásában "csontozási műveletek" a marha- és borjúhúsra vonatkozóan az (EU) No 906/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében említett fizikai műveletek.

3. A csontozott húsrészeknek meg kell felelniük az e melléklet IV. részében megállapított követelményeknek.

II. Szerződések és pályázati feltételek

1. Csontozás csak szerződés alapján, a kifizető ügynökségek által meghatározott szerződéses feltételek szerint, az általuk megállapított feltéteknek és e rendelet előírásainak megfelelően végezhető.

2. A kifizető ügynökségek előírásai szabályozzák a darabolóüzemekkel kapcsolatos követelményeket, meghatározzák a szükséges üzemek és berendezések körét, valamint előírják a csontozási műveletek részletes feltételeit.

Különösen részletes szabályozás kertében meghatározzák a darabolt hús előkészítésének, tisztításának, csomagolásának, fagyasztásának és tartósításának módját, figyelembe véve, hogy azt a kifizető ügynökségek fogják átvenni.

III. A csontozási műveletek ellenőrzése és nyomon követése

A kifizető ügynökségek megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a csontozási műveletek az e rendeletben előírt követelményeknek és az e rész II. szakaszában leírt szerződéses és pályázati feltételeknek megfelelően menjenek végbe.

A kifizető ügynökségek különösen kötelesek kialakítani a csontozási műveletek folyamatos nyomon követését és ellenőrzését biztosító rendszert. A nyomon követés és ellenőrzés eredményét fel kell jegyezni.

IV. A húsrészek tárolása

A húsrészeket annak a tagállamnak a területén elhelyezkedő hűtőházakban kell tárolni, amelynek hatáskörébe az érintett kifizető ügynökség tartozik.

V. A csontozási műveletek költségei

Az e rész II. szakaszában említett szerződéseknek és az ezek alapján történt kifizetéseknek fedezniük kell az e rész I. szakaszának 2. pontjában említett csontozási műveletek költségeit.

VI. A csontozási műveletek határideje

A csontozást, tisztítást, mérést, csomagolást és gyorsfagyasztást a vágástól számított 10 naptári napon belül be kell fejezni. A kifizető ügynökségek azonban ennél rövidebb határidőket is megállapíthatnak.

VII. Ellenőrzések és a termékek kiselejtezése

1. Amennyiben az e rész III. szakaszában előírt ellenőrzések eredményeként egyes termékekről bebizonyosodik, hogy nem felelnek meg az e rendeletben foglalt előírásoknak és az e rész II. szakaszában foglalt szerződéses és pályázati feltételeknek, az érintett termékeket ki kell selejtezni.

2. A szankciók alkalmazásának sérelme nélkül a kifizető ügynökségek az e melléklet V. részében szereplő árakkal egyenértékű összeget visszafizettetnek a felelős felekkel a kiselejtezett húsrészekért.

IV. RÉSZ

Az intervenciós hús csontozására alkalmazandó előírások

1. HÁTSÓ NEGYEDEK DARABOLÁSA

1.1. A húsrészek leírása

1.1.1. Intervenciós lábszárhús (INT 11 kód)

Darabolás és csontozás: a térdízületen keresztül vezetett vágással a természetes elhatárolódás vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a farról, miközben a sarokizmot meghagyjuk a lábszárhoz tapadva. Távolítsuk el a lábszár csontjait (sípcsont és szárkapocs).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Fóliázás és csomagolás: ezeket a húsrészeket egyedileg kell csomagolni, majd kartondobozokba helyezni.

1.1.2. Intervenciós marhaszegy (INT 12 kód)

Darabolás és csontozás: a lágyrésztől egy egyenes lefelé irányuló vágással, majd a vágást a combcsont mentén folytatva válasszuk le a farról a természetes elhatárolódás mentén. A zsírsapkát természetes állapotban rajta kell hagyni.

Tisztítás: távolítsuk el a könyököt, az ízületi tokot és az inat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.3. Intervenciós lágyrész (INT 13 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a farról és a lábszárhúsról, majd ízesítsük ki a combcsontról. A csípőcsontot vegyük ki.

Tisztítás: távolítsuk el a hímvessző végét, a csatlakozó porcot és a herezacskómirigyet (felületes lágyékmirigy). Távolítsuk el a medencecsonttal összefüggő porcot és kötőszövetet. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.4. Intervenciós far (INT 14 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a lábszárhúsról. A combcsontot távolítsuk el.

Tisztítás: távolítsuk el a csontízülethez kapcsolódó, erősen porcosodott valamennyi részt, a térdhajlati nyirokcsomót, valamint a hozzá kapcsolódó faggyút és inakat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.5. Intervenciós filédarabok (INT 15 kód)

Darabolás: távolítsuk el a filédarabokat teljes hosszában úgy, hogy a feji véget (a vastagját) eltávolítjuk a csípőcsontról (ilium), majd a csigolyák mentén haladva kiszabadítjuk a lágyékból.

Tisztítás: távolítsuk el a mirigyet és a faggyút. Az ínhártyát és az izomköteget hagyjuk érintetlenül és egészben.

1.1.6. Intervenciós fartő (INT 16 kód)

Darabolás és csontozás: az ötödik keresztcsonti csigolya hátsó végétől mintegy 5 cm távolságra elhelyezkedő ponttól indulva egyenes vágással válasszuk le a farról és a szegyről, megközelítőleg 5 cm távolságban haladjunk a csípőcsont elülső szélétől, vigyázva, hogy ne vágjuk át a szegyet.

Az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a hátszínről, letisztítva a medencecsont elülső szélét. Távolítsuk el a csontokat és porcokat.

Tisztítás: távolítsuk el a csípőfartő alatti belső felületről a faggyúlerakódásokat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.7. Intervenciós hátszín (INT 17 kód)

Darabolás és csontozás: az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a fartőről. Válasszuk le a rostélyosról (öt borda) egy egyenes vágással a 11. és 10. borda között. Teljesen távolítsuk el a csigolyákat. A bordákat és a porcokat kihúzással távolítsuk el.

Tisztítás: távolítsunk el a csontozás után bennmaradt minden porcot. Az inakat távolítsuk el. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

1.1.8. Intervenciós hasalja (INT 18 kód)

Darabolás és csontozás: a teljes hasalját távolítsuk el a nyolcbordás egyenes vágású hátsó negyedről egy vágással attól a ponttól, ahol a hasalját hátrahajtottuk, a természetes határvonalat követve a hátsó izmok felülete mentén lefelé addig a pontig, ahol egy szintbe érünk az utolsó ágyékcsigolya közepével.

Folytassuk a vágást egyenesen a filédarabokkal párhuzamosan, beleértve a 13-6. bordákat is, a gerincoszlop dorsalis szélével párhuzamosan haladva, úgy, hogy az egész lefelé terjedő vágás ne legyen távolabb 5 cm-nél a csípőfartő oldalsó csúcsától.

Az összes csontot és porcot húzzuk ki. Az egész hasaljának egyben kell maradnia.

Tisztítás: távolítsuk el az állat véknyát borító durva rostú kötőszövetet úgy, hogy a véknya érintetlen maradjon. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

1.1.9. Intervenciós magas hátszín (öt bordával) (INT 19 kód)

Darabolás és csontozás: ezt a 6-10. bordákat tartalmazó darabot a hátszíntől a 11. és 10. borda között végzett egyenes metszéssel válasszuk el. A borda közötti izmokat, valamint a mellhártyát egy vékony lemezben a bordacsontokkal együtt vegyük ki. Távolítsuk el a gerinccsigolyákat és a porcokat, beleértve a lapocka csúcsát is.

Tisztítás: távolítsuk el a tarkószalagot (ligamentum nuchae). A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t. A zsírsapkát rajta kell hagyni.

2. ELÜLSŐ NEGYED DARABOLÁSA

2.1. A húsrészek leírása

2.1.1. Intervenciós lábszárhús (INT 21 kód)

Darabolás és csontozás: az orsócsontot (radius) és a karcsontot (humerus) elválasztó ízület körül végzett metszéssel válasszuk le. Távolítsuk el az orsócsontot (radius).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Az elülső lábszárhúst nem szabad a hátsó lábszárhússal együtt csomagolni.

2.1.2. Intervenciós lapocka (INT 22 kód)

Darabolás és csontozás: a lapocka szélén és a lapockacsont porcos részének hegye körül futó természetes határvonalat követve válasszuk szét a lapockát az elülső negyedtől, és a természetes határvonalat követve addig metsszünk, amíg a lapocka természetes beágyazódásából ki nem vehető. Távolítsuk el a lapockacsontot. A lapocka alatti lapockaizmot hátra kell fektetni, de nem szabad leválasztani, hogy lehetővé tegyük a csont tiszta eltávolítását. Távolítsuk el a karcsontot (humerus).

Tisztítás: távolítsuk el a porcot, az inakat és az ízületi tokokat. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

2.1.3. Intervenciós szegyhús (INT 23 kód)

Darabolás és csontozás: az első borda közepére merőlegesen végzett egyenes vágással metsszük le az elülső negyedről. A "kihúzásos" módszerrel távolítsuk el a borda közötti izmokat és a mellhártyát a bordákkal, szegycsonttal és porcokkal együtt. A lebernyeget a szegyhúson kell hagyni. A lebernyeg és a szegycsont alatti faggyút távolítsuk el.

Tisztítás: metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

2.1.4. Intervenciós elülső negyed (INT 24 kód)

Darabolás és csontozás: a szegyhús, lapocka és lábszárhús eltávolítása után maradó darab az elülső negyed.

A bordacsontokat "kihúzásos" módszerrel távolítsuk el. A nyak csontjait teljesen el kell távolítani.

Az izomköteget ezen a darabon kell rajtahagyni.

Tisztítás: az inakat, ízületi tokokat és porcos részeket el kell távolítani. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

V. RÉSZ

A kiselejtezett intervenciós húsrészek egyedi árai

IV. MELLÉKLET

VAJ

I. RÉSZ

Mintavétel kémiai és mikrobiológiai analízishez és érzékszervi értékeléshez

1. Kémiai és mikrobiológiai analízis

A mintavételezést a mikrobiológiai analízishez aszeptikus körülmények között kell végezni.

Maximum öt, 100 g-os minta alapos keverés után egy mintává egyesíthető az elemzés elvégzéséhez.

A mintákat véletlenszerűen kell venni az egyes tételek különböző részeiből a kifizető ügynökség által kijelölt hűtőházba való beszállítás időpontjában vagy azt megelőzően.

Egyesített vajminta előkészítése (kémiai elemzés):

a) egy tiszta, száraz vajmintavevő vagy hasonló, megfelelő eszköz segítségével ki kell venni legalább 30 g vajat és egy mintatartóba kell tenni. Ezután az egyesített mintát le kell zárni, és elemzés céljából a laboratóriumba kell vinni;

b) a laboratóriumban az egyesített mintát az eredeti, ki nem nyitott mintatartóban fel kell melegíteni 30 C-ra és gyakran fel kell rázni addig, amíg a fel nem olvadt részektől mentes, homogén emulzió keletkezik. A mintatartónak félig-kétharmadig kell tele lennie.

Minden, a vajat intervencióra felajánló gyártónál évente két mintát kell elemezni nem tejzsírra.

2. Érzékszervi értékelés

Egy 30 napos próbatárolási időszakot követően a mintákat véletlenszerűen, az egyes tételek különböző részeiből kell venni a vaj leszállítását követő 30. és 45. nap között és osztályozni kell.

Minden mintát külön kell elbírálni. Ismételt mintavétel és ismételt értékelés nem megengedett.

3. Követendő iránymutatások, amennyiben a minták hibákat mutatnak

a) kémiai és mikrobiológiai analízis:

i. egyedi minták elemzésekor 5-10 mintából egy mintában lehet egyetlen hiba, vagy 11-15 mintából két mintában lehet egy-egy hiba. Ha egy minta hibás, akkor két új mintát kell venni a hibás minta mindkét oldaláról, és ellenőrizni kell a kérdéses paramétert. Ha egyik minta sem felel meg a követelménynek, akkor a hibás minta bármely oldalán lévő két eredeti minta közötti vajmennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből.

A visszautasítandó mennyiség, amennyiben az új minta hibás:

ii. ha egyesített mintákat elemzünk, és azt tapasztaljuk, hogy az egy paraméter tekintetében hibás, akkor az érintett egyesített minta által képviselt mennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből. Az egy egyesített minta által képviselt mennyiséget a felajánlott mennyiség továbbosztásával lehet meghatározni, mielőtt véletlenszerűen mintákat veszünk annak minden részéből;

b) érzékszervi értékelés: ha egy minta nem bizonyul megfelelőnek az érzékszervi értékelésnél, azt a vajmennyiséget, amely a hibás minta bármely oldalán lévő két szomszédos minta között van, vissza kell utasítani a tétel mennyiségéből;

c) ha a minták érzékszervi hibát mutatnak és akár kémiai, akár mikrobiológiai hibát, a teljes mennyiséget vissza kell utasítani.

IA. RÉSZ

A sózatlan vaj állami intervenciója tekintetében alkalmazandó elemzési módszerek

Pontszámítási táblázat

II. RÉSZ

A vaj szállítása és csomagolása

1. A vajat tömbökben kell szállítani, és új, erős anyagba kell csomagolni olyan módon, hogy a vaj a szállítás, a betárolás, a tárolás és a kitárolás egész ideje alatt védve legyen.

2. A csomagoláson legalább a következő adatokat kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a) a gyártó üzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyezési szám;

b) az előállítás dátuma;

c) a gyártási tételszám és a csomagszám; a csomagszám helyettesíthető egy raklapszámmal, amely a raklapon van feltüntetve;

d) az "édes tejszín" szavak, ha a vaj pH-ja 6,2 vagy annál magasabb.

3. A raktár üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie, amelybe a 2. pontban említett adatokat a betárolás napján feljegyzi.

V. MELLÉKLET

SOVÁNY TEJPOR

I. RÉSZ

Mintavétel az intervencióra felkínált sovány tejporból és a minta elemzése

1. A tételenként vett mintákat az ISO 707 nemzetközi szabványban előírt eljárásnak megfelelően kell vételezni. Azonban a kifizető ügynökségek más mintavételi módszert is alkalmazhatnak, ha az megfelel az említett szabvány elveinek.

2. Az elemzés céljából való mintavételre kiválasztott csomagok száma:

a) legfeljebb 800 db 25 kg-os zsákot tartalmazó tételek: legalább nyolc;

b) több mint 800 db 25 kg-os zsákot tartalmazó tételek: legalább nyolc, és minden további 800 zsák vagy annak töredéke után még egy.

3. A minta tömege: minden csomagból legalább 200 g tömegű mintát kell venni.

4. A minták csoportosítása: egy összmintában kilencnél nem lehet több mintát egyesíteni.

5. A minták elemzése: minden egyes összmintát elemzésnek kell alávetni az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletének II. részében ismertetett minőségi tulajdonságok ellenőrzésére.

6. Ha a minta hiányosságot mutat:

a) ha az összetett minta egy paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani;

b) ha az összetett minta egynél több paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani, és az ugyanazon üzemből érkezett többi mennyiségből is mintát kell venni; ezeknek a mintáknak az elemzése döntő jelentőségű. Ebben az esetben:

- a 2. pontban meghatározott mintaszámot meg kell kettőzni,

- ha az összetett minta egy vagy több paraméter tekintetében hiányosságot mutat, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani.

IA. RÉSZ

A sovány tejpor állami intervenciója tekintetében alkalmazandó elemzési módszerek

I. függelék

SOVÁNY TEJPOR: A FOSZFATIDILSZERIN ÉS A FOSZFATIDIL-ETANOLAMIN MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA

Módszer: fordított fázisú HPLC

1. CÉL ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

A módszer a sovány tejporban (SMP) lévő foszfatidilszerin (PS) és a foszfatidil-etanolamin (PE) mennyiségi meghatározására szolgál, és alkalmas a sovány tejporban található írószárazanyag kimutatására.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

PS + PE tartalom : az itt meghatározott eljárás alapján meghatározott anyag tömegtörtje. Az eredményt 100 g porra megadott foszfatidil-etanolamin-dipalmitoil (PEDP) milligrammjában fejezzük ki.

3. A MÓDSZER ELVE

Aminofoszfolipidek kivonása tejporból készült tejből metil-alkohollal. A PS és a PE meghatározása fordított fázisú (RP) HPLC-vel és fluoreszcencia-észleléssel o-ftáldialdehid-(OPA-) származék formájában történik. A vizsgálati minta PS- és PE-tartalmát egy ismert mennyiségű PEDP-t tartalmazó standarddal való összehasonlítás alapján kapjuk meg.

4. VEGYSZEREK

Az összes vegyszernek analitikai tisztaságúnak kell lennie. A felhasznált víznek egyéb előírás hiányában desztillált víznek, vagy azzal egyenértékű tisztaságú víznek kell lennie.

4.1. Standardanyag: legalább 99 %-os tisztaságú PEDP

Megjegyzés: A standardanyagot - 18 °C-on kell tárolni.

4.2. A standard mintához és a vizsgálati minta előkészítéséhez használt vegyszerek

4.2.1.

HPLC-minőségű metil-alkohol

4.2.2.

HPLC-minőségű kloroform

4.2.3.

Triptamin-monohidroklorid

4.3. Az o-ftáldialdehid-derivátum készítéséhez használt vegyszerek

4.3.1.

NaOH, 12 M vizes oldat

4.3.2.

Bórsav, 0,4 M vizes oldat NaOH-val 10,0 pH-ra állítva (4.3.1.)

4.3.3.

2-merkapto-etanol

4.3.4.

o-ftáldialdehid (OPA)

4.4. Eluáló oldószerek HPLC-hez:

4.4.1.

Az eluáló oldószereket HPLC-minőségű vegyszerek felhasználásával kell készíteni.

4.4.2.

HPLC-minőségű víz

4.4.3.

Tesztelt, fluorimetrikus tisztaságú metil-alkohol

4.4.4.

Tetrahidrofurán

4.4.5.

Nátrium-dihidrogén-foszfát

4.4.6.

Nátrium-acetát

4.4.7.

Ecetsav

5. ESZKÖZÖK

5.1.

Analitikai mérleg, 1 mg-os pontosságú mérésre képes, 0,1 mg-os leolvashatósággal

5.2.

Főzőpoharak, 25 és 100 ml űrtartalommal

5.3.

1 és 10 ml adagolására alkalmas pipetták

5.4.

Mágneses keverő

5.5.

0,2, 0,5 és 5 ml-es adagolásra képes beosztásos pipetták

5.6.

10, 50 és 100 ml űrtartalmú mérőlombikok

5.7.

20 és 100 μl-es fecskendők

5.8.

Ultrahangos fürdő

5.9.

27 000 × g-vel működő centrifuga

5.10.

Mintegy 5 ml űrtartalmú üvegfiolák

5.11.

25 ml űrtartalmú beosztásos mérőhenger

5.12.

0,1 pH egységig pontos pH-mérő

5.13. HPLC-berendezés

5.13.1.

Gradiens szivattyúrendszer, amely 200 baron 1,0 ml/min sebességgel tud működni

5.13.2.

Automata mintavevő derivátumképző lehetőséggel

5.13.3.

Oszlopfűtő egység, amely képes az oszlopot 30 °C ± 1 °C-on tartani

5.13.4.

Fluoreszcencia-detektor, amely képes 330 nm gerjesztési hullámhosszal és 440 nm kibocsátási hullámhosszal működni

5.13.5.

A görbe csúcsai alatti terület mérésére alkalmas integrátor vagy adatfeldolgozó szoftver

5.13.6.

Egy LiChrospher® - 100 oszlop (250 × 4,6 mm) vagy azzal egyenértékű oszlop, 5 μm-es részecskenagyságú oktadecilszilánnal (C18) töltve

6. MINTAVÉTEL

A mintavételt a 707 ISO-szabvány szerint kell elvégezni.

7. ELJÁRÁS

7.1. Belső standard oldat készítése

7.1.1.

Mérjünk ki egy 100 ml-es mérőlombikba (5.6.) 30,0 ± 0,1 mg triptamin-monokloridot (4.2.3.), és töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.).

7.1.2.

Pipettázzunk 1 ml-t (5.3.) ebből az oldatból egy 10 ml-es mérőlombikba (5.6.), és töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.), hogy elérjük a 0,15 mM-triptaminkoncentrációt.

7.2. A vizsgálati minta oldatának elkészítése

7.2.1.

Mérjünk ki egy 25 ml-es főzőpohárba (5.2.) 1,000 ± 0,001 g soványtejpor-mintát. Adjunk hozzá pipettával (5.3.) 10 ml 40 °C ± 1 °C-os desztillált vizet, és a mágneses keverőn (5.4.) keverjük 30 percig, hogy minden csomó feloldódjon.

7.2.2.

Pipettázzunk 0,2 ml (5.5.) tejporból készült tejet egy 10 ml-es mérőlombikba (5.6.), majd a fecskendő használatával (5.7.) adjunk hozzá 100 μl 0,15 mM-os triptaminoldatot (7.1.), és töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.). Gondosan keverjük el felfordítással, és 15 percen át kezeljük ultrahanggal (5.8.).

7.2.3.

Centrifugáljuk (5.9.) 27 000 × g erővel 10 percig, és a felülúszót egy üvegfiolába gyűjtsük össze (5.10.).

Megjegyzés: A vizsgálati mintából készült oldatot a HPLC-vizsgálat elvégzéséig 4 °C-os hőmérsékleten kell tárolni.

7.3. Külső standard oldat készítése

7.3.1.

Mérjünk ki 55,4 mg PEDP-t (4.1.) egy 50 ml-es mérőlombikba (5.6.), és adjunk hozzá a beosztásos mérőhenger (5.11.) használatával 25 ml kloroformot (4.2.2.). Melegítsük a ledugaszolt lombikot 50 °C ± 1 °C-ra, és gondosan addig keverjük, míg a PEDP fel nem oldódik. Hűtsük vissza a lombikot 20 °C-ra, töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.), és felfordítással keverjük el.

7.3.2.

Pipettázzunk (5.3.) ebből az oldatból 1 ml-t egy 100 ml-es mérőlombikba (5.6.), majd töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.). Pipettázzunk (5.3.) ebből az oldatból 1 ml-t egy 10 ml-es mérőlombikba (5.6.), adjunk hozzá 100 μl (5.7.) 0,15 mM-os triptaminoldatot (7.1.), majd töltsük fel a jelig metil-alkohollal (4.2.1.). Keverjük el felfordítással.

Megjegyzés: A referenciaoldatot a HPLC-elemzés elvégzéséig 4 °C-os hőmérsékleten kell tárolni.

7.4. A származékképző reagens elkészítése

Mérjünk ki 25,0 ± 0,1 mg OPA-t (4.3.4.) egy 10 ml-es mérőlombikba (5.6.), adjunk hozzá 0,5 ml (5.5.) metil-alkoholt (4.2.1.), és gondosan keverjük el, hogy az OPA feloldódjon. Töltsük fel a jelig bórsavoldattal (4.3.2.), és fecskendővel (5.7.) adjunk hozzá 20 μl 2-merkaptoetanolt (4.3.3.).

Megjegyzés: A származékképző reagenst barna üvegfiolában 4 °C-on kell tárolni, és az egy hétig stabil.

7.5. HPLC-meghatározás

7.5.1. Eluáló oldószerek (4.4.)

A. oldószer: 0,3 mM nátrium-dihidrogén-foszfát és 3 mM nátrium-acetát-oldat (6,5 ± 0,1-es pH-ra ecetsavval beállítva): metil-alkohol:tetrahidrofurán = 558:440:2 (v/v/v) arányban

B. oldószer: metil-alkohol

7.5.2. Javasolt eluáló gradiens:

Megjegyzés: Annak érdekében, hogy az 1. ábrán bemutatott elválasztási képességet elérjük, az eluáló gradiens kismértékű megváltoztatására lehet szükség.

Oszlophőmérséklet: 30 °C.

7.5.3.

Befecskendezett mennyiség: 50 μl származékképző reagens és 50 μl mintaoldat

7.5.4. Oszlop kalibrálása

A rendszer napi indításakor az oszlopot 100 %-os B. oldószerrel mossuk át egy negyed órán át, majd váltsunk át A:B = 40:60 arányú keverékre, és 1 ml/min áramlási sebességgel további negyed órán keresztül kalibráljuk. Végezzünk vak tesztet metil-alkohol (4.2.1.) injektálásával.

Megjegyzés: Hosszabb idejű tárolás előtt az oszlopot metil-alkohol:kloroform = 80:20 (v/v) arányú keverékével mossuk 30 percen át.

7.5.5.

Határozzuk meg a PS + PE tartalmat a vizsgálati mintában

7.5.6.

Végezzük el a kromatográfiás elemzés lépéseit a futtatástól-futtatásig terjedő időt állandó értéken tartva, hogy konstans retenciós időket kapjunk. A válaszjel számításához a külső standard oldatot (7.3.) minden 5-10 vizsgálati minta után fecskendezzük be.

Megjegyzés: Az oszlopot a 100 %-os B. oldószerrel (7.5.1.) minden 20-25 futtatás után legalább harminc percen át kell mosnunk.

7.6. Az integrálás módja

7.6.1. PEDP-csúcs

A PEDP egyetlen csúcsban eluálódik. A csúcs alatti területet völgytől-völgyig történő integrálással határozzuk meg.

7.6.2. Triptamincsúcs

A triptamin egyetlen csúcsban eluálódik (1. ábra). A csúcs alatti területet völgytől-völgyig történő integrálással határozzuk meg.

7.6.3. PS- és PE-csúcscsoportok

A leírt feltételek mellett (1. ábra), a PS két fő, részben egymástól el nem váló csúcsban eluálódik, amelyet egy kisebb csúcs előz meg. A PE három fő, részben egymástól el nem váló csúcsban eluálódik. Határozzuk meg minden csúcscsoport egész területét az alapvonalnak az 1. ábrán bemutatott illesztésével.

8. SZÁMÍTÁS ÉS AZ EREDMÉNYEK KIFEJEZÉSE

A vizsgálati minta PS- és PE-tartalmát a következők szerint lehet kiszámítani:

C = 55,36 × ((A2)/(A1)) × ((T1)/(T2))

ahol

C

=

a PS- vagy PE-tartalom a vizsgálati mintában (mg/100 g por)

A1

=

a standardminta-oldat (7.3.) PEDP-csúcsa alatti terület

A2

=

a PS- vagy PE-csúcs alatti terület a vizsgálati mintából készült oldatban (7.2.)

T1

=

a standardminta-oldat (7.3.) triptamincsúcsa alatti terület

T2

=

a triptamincsúcs alatti terület a vizsgálati mintából készült oldatban (7.2.).

9. A MÓDSZER PONTOSSÁGA

Megjegyzés: Az ismételhetőségre vonatkozó értékek kiszámítása az IDF nemzetközi szabványnak (*) megfelelően történt.

9.1. Ismételhetőség

Az ismételhetőség relatív szórása, amely az ugyanazon személy által, ugyanannak a készüléknek a használatával, ugyanolyan körülmények között, ugyanazon vizsgálati mintából, rövid időeltéréssel kapott független elemzési eredmények variabilitását fejezi ki, nem haladhatja meg a 2 %-os relatív értéket. Ha ilyen körülmények között két meghatározást végeznek el, akkor a két eredmény viszonylagos eltérése nem lehet nagyobb, mint az eredmények számtani középértékének 6 %-a.

9.2. Reprodukálhatóság

Ha két laboratóriumban más készülékeken, más személyek, más feltételek mellett végeznek el két meghatározást ugyanannak a vizsgálati mintának az elemzése céljából, akkor a két eredmény viszonylagos eltérése nem lehet nagyobb, mint az eredmények számtani középértékének 11 %-a.

10. HIVATKOZÁSOK

10.1.

Resmini P., Pellegrino L., Hogenboom J.A., Sadini V., Rampilli M., "Detection of buttermilk solids in skimmilk powder by HPLC quantification of aminophospholipids". Sci. Tecn. Latt.-Cas., 39,395 (1988).

1. ábra

A foszfatidilszeril (PS) és foszfatidil-etanolamin (PE) OPA-származékainak HPLC-mintája sovány tejporból készült tej metil-alkoholos kivonatában. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a PS, PE és triptamin (belső standard) csúcsok integrálási módjának.

II. függelék

OLTÓS SAVÓ KIMUTATÁSA INTERVENCIÓS RAKTÁROZÁSRA SZÁNT SOVÁNY TEJPORBAN A KAZEINOMAKROPEPTIDEK NAGYTELJESÍTMÉNYŰ FOLYADÉKKROMATOGRÁFIÁS ELJÁRÁSSAL (HPLC) VALÓ MEGHATÁROZÁSA ÚTJÁN

1. TÁRGY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

Ez a módszer lehetővé teszi az oltós savó kimutatását intervenciós raktározásra szánt sovány tejporból a kazeinomakropeptidek meghatározása révén.

2. HIVATKOZÁS

ISO 707 nemzetközi szabvány: Tej és tejtermékek - Mintavételi útmutató

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

Az oltóssavószárazanyag-tartalom a megadott eljárás alapján, kazeinomakropeptid-tartalom kimutatásával meghatározott, tömegszázalékban kifejezett mennyiség.

4. A MÓDSZER ELVE

- A sovány tejpor helyreállítása, zsír és fehérjék eltávolítása triklórecetsavas kicsapással és ezt követő centrifugálással vagy szűréssel;

- A kazeinomakropeptidek (CMP) mennyiségének meghatározása a felülúszóból nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás eljárással (HPLC);

- A mintából kapott eredmények értékelése sovány tejporból és akár ismert mennyiségű savópor hozzáadásával, akár anélkül készült standard mintákkal való összehasonlítás révén.

5. VEGYSZEREK

Az összes vegyszernek analitikai tisztaságúnak kell lennie. A felhasznált víznek desztillált víznek vagy azzal legalább egyenértékű tisztaságú víznek kell lennie.

5.1. Triklór-ecetsav oldat

Oldjunk fel 240 g triklór-ecetsavat (CCl3COOH) vízben, és töltsük fel vízzel 1 000 ml-re. Az oldatnak tisztának és színtelennek kell lennie.

5.2. Eluáló oldat, 6,0 pH

Oldjunk fel 1,74 g dikálium-hidrogén-foszfátot (K2HPO4), 12,37 g kálium-dihidrogén-foszfátot (KH2PO4), valamint 21,41 g nátrium-szulfátot (Na2SO4) megközelítőleg 700 ml vízben. Szükség esetén foszforsav vagy kálium-hidroxid felhasználásával állítsuk be a pH-ját 6,0-ra.

Töltsük fel vízzel 1 000 ml-re, és homogenizáljuk.

Megjegyzés: Az eluens összetétele megváltoztatható, hogy megfeleljen a standardok tanúsítványának vagy az oszlop-töltőanyag gyártója ajánlásainak.

Használat előtt egy 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrőn szűrjük át az eluáló oldatot.

5.3. Öblítőoldat

Keverjünk el egy rész acetonitrilt (CH3CN) kilenc rész vízzel. A keveréket szűrjük át egy 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrőn.

Megjegyzés: Bármilyen más, csíraölő hatású öblítőoldat is alkalmazható, amely nem rontja az oszlopok elválasztóképességét.

5.4. Standard minták

5.4.1.

Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő sovány tejpor (azaz [0]).

5.4.2.

Ugyanez a sovány tejpor 5 % (m/m) szabványos összetételű oltós savóporral módosítva (azaz [5]).

6. ESZKÖZÖK

6.1.

Analitikai mérleg

6.2.

2 200 g centrifugális erő elérésére képes opcionális centrifuga, körülbelül 50 ml-es, ledugózott vagy kupakkal ellátott centrifugacsövekkel felszerelve

6.3.

Mechanikus rázógép

6.4.

Mágneses keverő

6.5.

Körülbelül hét centiméter átmérőjű üvegtölcsérek

6.6.

Szűrőpapírok, közepes szűrőképességgel, körülbelül 12,5 cm átmérővel

6.7.

Üvegszűrő-berendezés 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrővel

6.8.

Beosztással ellátott pipetták, amelyek alkalmasak 10 ml adagolására (ISO 648, A osztály vagy ISO/R 835), vagy olyan adagolórendszer, amely két perc alatt képes 10,0 ml adagolására

6.9.

20,0 ml víz kb. 50 °C-on történő adagolására képes adagolórendszer.

6.10.

Termosztáttal ellátott vízfürdő 25 ± 0,5 °C-ra állítva

6.11.

HPLC-berendezés, részei:

6.11.1. Szivattyú

6.11.2. Injektor, kézi vagy automata, 15-30 μl űrtartalommal

6.11.3. Két sorosan kötött TSK 2 000 -SW kromatográfiás oszlop (30 cm hosszú, belső átmérő 0,75 cm) vagy ezzel egyenértékű oszlopok (pl. egy TSK 2 000 -SWxl, egy Agilent Technologies Zorbax GF 250), és egy I 125-el vagy azzal egyenértékű anyaggal töltött előtétoszlop (3 cm × 0,3 cm)

6.11.4. Termosztatikus oszlopkamra, 35 ± 1 °C-ra állítva

6.11.5. Változtatható hullámhosszúságú ultraibolya-sugárzás mérő, amely 205 nm-en 0,008 Å-érzékenységű méréseket tesz lehetővé.

6.11.6. Völgytől-völgyig történő integrálásra alkalmas integrátor

Megjegyzés: Szobahőmérsékleten tartott oszlopokkal is lehet dolgozni, de ekkor az elválasztóképességük valamivel kisebb. Ebben az esetben a hőmérséklet az elemzés egyik tartományában sem változhat ± 5 °C-nál többet.

7. MINTAVÉTEL

7.1.

A mintákat az ISO 707 nemzetközi szabványban meghatározottak szerint kell venni. A tagállamok azonban alkalmazhatnak ettől eltérő mintavételi módszert is, feltéve hogy az teljesíti a fent említett szabványban foglalt alapelveket.

7.2.

Tároljuk a mintát olyan körülmények között, amelyekkel kizárható, hogy az összetétele megváltozzon vagy lebomoljon.

8. ELJÁRÁS

8.1. A vizsgálati minta előkészítése

A tejport tegyük a tejpor terjedelménél kétszer nagyobb űrtartalmú edénybe, amely légmentesen zárható. Azonnal zárjuk le az edényt. Az edény ismételt felfordításával alaposan keverjük fel a benne lévő tejport.

8.2. Vizsgálati adag

Egy centrifugacsőbe (6.2.) vagy 50 ml-es ledugaszolt lombikba mérjünk ki a mintából 2000 ± 0,001 g-ot.

8.3. Zsír és fehérje eltávolítása

8.3.1.

Adjunk 20,0 ml meleg vizet (50 °C) a vizsgálandó mennyiséghez. Oldjuk fel a port mechanikus rázógép segítségével ötperces rázatással (6.3.). Helyezzük a centrifugacsövet vízfürdőbe (6.10.), és engedjük 25 °C-ra hűlni.

8.3.2.

Adjunk hozzá két perc alatt 10,0 ml kb. 25 °C-os triklór-ecetsav oldatot (5.1.), miközben a mágneses keverővel erőteljesen keverjük (6.4.). Helyezzük a csövet vízfürdőbe (6.10.), és hagyjuk ott 60 percig.

8.3.3.

Centrifugáljuk (6.2.) 10 percig 2 200 g-n, vagy szűrjük át a szűrőpapíron (6.6.), kidobva az első 5 ml szűrletet.

8.4. Kromatográfiás meghatározás

8.4.1.

Fecskendezzünk 15-30 μl pontosan kimért felülúszót vagy szűrletet (8.3.3.) a HPLC-berendezésbe (6.11.), amelynek percenként 1,0 ml eluáló oldat (5.2.) áramlási sebességgel kell működnie.

1. megjegyzés: A használt oszlopok belső átmérőjétől vagy az oszlop gyártójának utasításaitól függően más áramlási sebesség is használható.

2. megjegyzés: Minden megszakítás alkalmával öblítsük át vízzel az oszlopokat. Soha ne hagyjuk bennük az eluáló oldatot (5.2.).

Mielőtt 24 óránál hosszabb időre megszakítanánk a vizsgálatot, előbb öblítsük át az oszlopokat vízzel, majd mossuk legalább három órán át öblítőoldattal (5.3.) percenként 0,2 ml-es folyási sebesség mellett.

8.4.2. Az [E] vizsgálati minta kromatográfiás elemzésének eredményét egy kromatogram formájában kapjuk meg, ahol minden csúcsot a rá jellemző retenciós idő (RT) alapján tudunk azonosítani a következők szerint: II. csúcs: a kromatogram második csúcsa, kb. 12,5 perces retenciós idővel III. csúcs: a kromatogram harmadik csúcsa, a CMP-nek megfelelően, kb. 15,5 perces retenciós idővel Az oszlopválasztás jelentősen befolyásolhatja az egyes csúcsok retenciós idejét. Az integrátor (6.11.6.) minden csúcsra automatikusan kiszámolja az A területet: AII: a II. csúcs alatti terület AIII: a III. csúcs alatti terület Lényeges, hogy még a mennyiségi értelmezés előtt minden kromatogram külalakját megvizsgáljuk, hogy felfedezzünk minden olyan rendellenességet, amely vagy a készülék vagy az oszlopok hibás működéséből ered, vagy a minta eredetére és jellegére vezethető vissza. Kétség esetén az elemzést meg kell ismételni.

8.5. Kalibrálás

8.5.1.

A standard mintára (5.4.) is alkalmazzuk pontosan ugyanazt az eljárást, mint amely a 8.2. és a 8.4.2. pont közötti leírásban szerepel.

Használjunk frissen készített oldatokat, mert a CMP 8 %-os triklór-ecetsavas környezetben hamar bomlik. A veszteség becsült értéke 30 °C-on óránként 0,2 %.

8.5.2.

A minták kromatográfiás vizsgálatát megelőzően az oszlopokat az oldatban (8.5.1.) lévő standard minta (5.4.2.) ismételt befecskendezésével addig kondicionáljuk, amíg a CMP-nek megfelelő csúcs retenciós ideje konstanssá nem válik.

8.5.3.

Ugyanannyi mennyiségű szűrletnek (8.5.1.) az injektálásával, mint amennyit a mintáknál használtunk, határozzuk meg az R-válaszjeleket.

9. AZ EREDMÉNYEK KIFEJEZÉSE

9.1. A számítás módszere és a képletek

9.1.1. Az R-válaszjelek kiszámítása:

ahol

RII

=

a II. csúcs válaszjelei,

AII [0]

=

a standard mintából [0] a 8.5.3. pont szerint nyert II. csúcsok alatti területek

ahol

RIII

=

a III. csúcs válaszjele,

AIII [0] és AIII [5]

=

a [0], illetve [5] standard minták esetén a 8.5.3. pontban nyert III. csúcs alatti területek

W

=

a savó mennyisége az [5] standard mintában, azaz 5.

9.1.2. A csúcsok alatti relatív terület az [E]mintában

SII[E] = RII × AII[E]

SIII[E] = RIII × AIII[E]

SIV[E] = RIV × AIV[E]

ahol

SII [E], SIII [E], SIV [E]

=

a II., III. és IV. csúcs alatti relatív területek az [E] mintában,

AII [E], AIII [E]

=

a 8.4.2. pontban nyert II. és III. csúcs alatti területek az [E] mintában,

RII, RIII

=

a 9.1.1. pontban számított válaszjelek.

9.1.3. Az [E] mintából kapott III. csúcs relatív retenciós idejének kiszámítása:

RRTIII[E] = (RTIII[E])/(RTIII[5])

ahol

RRTIII [E]

=

az [E] minta III. csúcsának relatív retenciós ideje,

RTIII [E]

=

az [E] mintából a 8.4.2. pont szerint nyert III. csúcs retenciós ideje,

RTIII [5]

=

a kontrollmintából [5] a 8.5.3. pont szerint nyert III. csúcs retenciós ideje.

9.1.4. A kísérletek azt mutatták ki, hogy a III. csúcs relatív retenciós ideje, vagyis az RRTIII [E] és a hozzáadott savópor mennyisége között 10 %-ig lineáris összefüggés van.

- Az RRTIII [E] < 1,000, ha a savótartalom > 5 %;

- az RRTIII [E] ≥ 1,000, ha a savótartalom ≤ 5 %.

Az RRTIII értékeire megengedhető bizonytalansági tényező ± 0,002.

Rendes esetben az RRTIII [0] értéke 1,034-től csak kis mértékben tér el. Az oszlopok állapotától függően az érték közeledhet az 1,000-hez, de annál mindig nagyobbnak kell lennie.

9.2. A mintában található oltós savópor százalékos mennyiségének kiszámítása:

W = SIII[E] - [1, 3 + (SIII[0] - 0, 9)]

ahol

W

=

az oltós savó tömegszázaléka az [E] mintában;

SIII [E]

=

az [E] vizsgálati minta 9.1.2. pont szerint nyert III. csúcsa alatti relatív terület;

1,3

=

a III. csúcs alatti relatív átlagos terület a különféle származású nem módosított sovány tejporban meghatározott oltós savó gramm/100 g-ban kifejezve. Ez egy kísérletben nyert számadat;

SIII [0]

=

a III. csúcs alatti relatív terület, amely egyenlő RIII × AIII [0]. Ezek a 9.1.1. pontban és a 8.5.3. pontban kapott értékek;

(SIII [0] - 0,9)

=

az 1,3 relatív átlagos területre elvégzendő korrekció, ha SIII [0] nem egyenlő 0,9. Kísérleti úton a kontrollminta [0] III. csúcsa alatti relatív átlagos terület 0,9.

9.3. Az eljárás pontossága

9.3.1. Ismételhetőség

Az egy időben vagy rövid időeltéréssel egymás után, ugyanazon laboratóriumi személyzet által, ugyanazzal az eszközzel, azonos vizsgálati anyagon elvégzett két meghatározás különbsége nem haladhatja meg a 0,2 % m/m értéket.

9.3.2. Reprodukálhatóság

A két különböző laboratóriumban, azonos vizsgálati anyagon kapott két egyedi, egymástól független eredmény különbsége nem haladhatja meg a 0,4 % m/m értéket.

9.4. Értelmezés

9.4.1. Feltételezzük a savó hiányát a mintában, ha az SIII [E] III. csúcs alatti, a termék 100 grammjára jutó oltós savó grammban kifejezett relatív terület ≤ 2,0 + (SIII [0] - 0,9) ahol 2,0 a III. csúcs alatti relatív területre megengedett legnagyobb érték, figyelembe véve a III. csúcs alatti relatív átlagos területet, azaz 1,3-at, a sovány tejpor eltérő összetétele miatti bizonytalanságot és a módszer reprodukálhatóságát (9.3.2.), (SIII [0] - 0,9) elvégzendő korrekció, ha az SIII [0] terület különbözik 0,9-től (lásd a 9.2. pontot).

9.4.2.

Ha a III. csúcs, SIII [E] alatti relatív terület > 2,0 + (SIII [0] - 0,9) és a II. csúcs, SII [E] alatti relatív terület ≤ 160, az oltóssavó-tartalmat a 9.2. pontban jelzett módon határozzuk meg.

9.4.3. Ha a III. csúcs, SIII [E] alatti relatív terület > 2,0 + (SIII [0] - 0,9) és a II. csúcs, SII [E] alatti relatív terület ≤ 160, határozzuk meg az összes fehérjetartalmat (P %); majd vizsgáljuk meg az 1. és 2. grafikont. 9.4.3.1. A magas fehérjetartalommal rendelkező, módosítás nélküli sovány tejpor mintáinak elemzésével nyert adatok összeállítását az 1. és 2. grafikon mutatja. A folyamatos vonal lineáris regressziót jelent, amelynek együtthatóit a legkisebb négyzetek módszerével számították ki. A szaggatott egyenes vonal a III. csúcs alatti relatív terület felső határát az esetek 90 %-ában meg nem haladott valószínűséggel rögzíti. Az 1. és 2. grafikon szaggatott egyenes vonalainak egyenletei a következők: SIII = 0,376 P % - 10,7 (1. grafikon), SIII = 0,0123 SII [E] + 0,93 (2. grafikon), ahol: Ezek az egyenletek a 9.2. pontban említett 1,3-as számmal egyenértékűek. A kapott SIII [E] relatív területe és az SIII relatív területe közötti különbség (T1 és T2) a következők szerint adódik: T1 = SIII[E] - [(0,376 P% - 10,7) + (SIII[0] - 0,9)]T2 = SIII[E] - [(0,0123 SII[E] + 0,93) + (SIII[0] - 0,9)]

SIII

a III. csúcs alatti relatív terület, az összes fehérjetartalom vagy az SII [E] csúcs alatti relatív terület szerint számítva,

P %

az összes fehérjetartalom tömegszázalékban kifejezve,

SII [E]

a minta 9.1.2. pontban kiszámított relatív területe.

9.4.3.2. Ha T1 és/vagy T2 nulla vagy kevesebb, nem határozható meg oltós savó jelenléte. Ha T1 és T2 nullánál több, oltós savó van jelen. Az oltóssavó-tartalmat a következő képlet alapján számíthatjuk ki: W = T2 + 0,91 ahol 0,91 a szaggatott és folyamatos vonal között a függőleges tengelyen mért távolság.

III. függelék

OLTÓSSAVÓ-SZÁRAZANYAG MEGHATÁROZÁSA SOVÁNY TEJPORBAN

1.

CÉL: OLTÓSSAVÓ-SZÁRAZANYAG SOVÁNY TEJPORHOZ VALÓ HOZZÁADÁSÁNAK KIMUTATÁSA

2.

HIVATKOZÁSOK: ISO 707 NEMZETKÖZI SZABVÁNY

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

Az oltóssavószárazanyag-tartalom a megadott eljárás alapján, kazeinomakropeptid-tartalom kimutatásával meghatározott, tömegszázalékban kifejezett mennyiség.

4. A MÓDSZER ELVE

A mintákat fordított fázisú nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás eljárással (HPLC) vizsgáljuk meg kazeinomakropeptid-A jelenlétére. A mintából kapott eredmények értékelése standard mintákkal való összehasonlítás révén történik, amelyek sovány tejporból, ismert mennyiségű savópor hozzáadásával, vagy anélkül készülnek. Az 1 %-nál (m/m) magasabb eredmények azt mutatják, hogy oltóssavó-szárazanyag van jelen.

5. Az összes vegyszernek analitikai tisztaságúnak kell lennie. A felhasznált víznek desztillált víznek vagy azzal legalább egyenértékű tisztaságú víznek kell lennie. Az acetonitrilnek spektroszkópiai minőségűnek vagy HPLC-minőségűnek kell lennie. 5.1. Triklór-ecetsav oldat Oldjunk fel 240 g triklór-ecetsavat (CCl3COOH) vízben, és töltsük fel vízzel 1 000 ml-re. Az oldatnak tisztának és színtelennek kell lennie. 5.2. A. és B. eluens A. eluens: Helyezzünk 150 ml acetonitrilt (CH3CN), 20 ml izopropanolt (CH3CHOHCH3), és 1,00 ml trifluor-ecetsavat (TFA, CF3COOH) egy 1 000 ml-es mérőlombikba. Töltsük fel vízzel 1 000 ml-re. B. eluens: Helyezzünk 550 ml acetonitrilt, 20 ml izopropanolt és 1,00 ml TFA-t egy 1 000 ml-es mérőlombikba. Töltsük fel vízzel 1 000 ml-re. Használat előtt egy 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrőn szűrjük át az eluáló oldatot. 5.3. Az oszlop konzerválása Az elemzéseket követően az oszlopot a B. eluenssel (egy gradiens útján) át kell mosni és ezt követően acetonitrillel elöblíteni (egy gradiens útján, 30 percig). Az oszlopot acetonitrilben kell tárolni. 5.4. Standard minták

5.4.1.

Az intervenciós raktározás követelményeinek megfelelő sovány tejpor (azaz [0]).

5.4.2.

Ugyanez a sovány tejpor 5 % (m/m) szabványos összetételű oltós savóporral módosítva (azaz [5]).

5.4.3.

Ugyanez a sovány tejpor 50 % (m/m) szabványos összetételű oltós savóporral módosítva (azaz [50]).

6.

6.1.

Analitikai mérleg

6.2.

2 200 g centrifugális erő elérésére képes opcionális centrifuga, körülbelül 50 ml-es, ledugózott vagy kupakkal ellátott centrifugacsövekkel felszerelve

6.3.

Mechanikus rázógép

6.4.

Mágneses keverő

6.5.

Körülbelül hét centiméter átmérőjű üvegtölcsérek

6.6.

Szűrőpapírok, közepes szűrőképességgel, körülbelül 12,5 cm átmérővel

6.7.

Üvegszűrő-berendezés 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrővel

6.8.

Beosztással ellátott pipetták, amelyek alkalmasak 10 ml adagolására (ISO 648, A osztály vagy ISO/R 835), vagy olyan adagolórendszer, amely két perc alatt képes 10,0 ml adagolására

6.9.

20,0 ml víz kb. 50 °C-on történő adagolására képes adagolórendszer.

6.10.

Termosztáttal ellátott vízfürdő 25 ± 0,5 °C-ra állítva

6.11.

HPLC-berendezés, részei:

6.11.1. Bináris gradiensű szivattyúrendszer

6.11.2. Injektor, kézi vagy automata, 100 μl kapacitással

6.11.3. Agilent Technologies Zorbax 300 SB-C3 kromatográfiás oszlop (25 cm hosszú, belső átmérő 0,46 cm) vagy ezzel egyenértékű, nagy belső átmérőjű, szilika alapú fordított fázisú oszlop

6.11.4. Termosztatikus oszlopkamra, 35 ± 1 °C-ra állítva

6.11.5. Változtatható hullámhosszúságú UV-detektor, amely 210 nm-en (szükség esetén magasabb hullámhosszon is, 220 nm-ig) 0,02 Å érzékenységű méréseket tesz lehetővé

6.11.6. A közös alapvonalra vagy völgytől-völgyig történő integrálásra alkalmas integrátor

Megjegyzés: Szobahőmérsékleten tartott oszlopokkal is lehet dolgozni, de ekkor a hőmérséklet az elemzés során sem változhat ± 1 °C-nál többet, ellenkező esetben túl nagy lesz a CMPA retenciós idejében fellépő variancia.

7.

7.1.

A mintákat az ISO 707 nemzetközi szabványban meghatározottak szerint kell venni. A tagállamok azonban alkalmazhatnak ettől eltérő mintavételi módszert is, feltéve hogy az teljesíti a fent említett szabványban foglalt alapelveket.

7.2.

Tároljuk a mintát olyan körülmények között, amely kizárja, hogy az összetétele megváltozzon vagy lebomoljon.

8. 8.1. A vizsgálati minta előkészítése A tejport tegyük a tejpor terjedelménél kétszer nagyobb űrtartalmú edénybe, amely légmentesen zárható. Azonnal zárjuk le az edényt. Az edény ismételt felfordításával alaposan keverjük fel a benne lévő tejport. 8.2. Vizsgálati adag Egy centrifugacsőbe (6.2.) vagy egy alkalmas 50 ml-es ledugaszolt lombikba mérjünk ki a mintából 2,00 ± 0,001 g-ot. Megjegyzés: Keverékek esetében a vizsgálati mintából olyan mennyiséget mérjünk ki, hogy a zsírtalanított mintaadag 2,00 g-nak feleljen meg. 8.3. Zsír és fehérje eltávolítása 8.4. Kromatográfiás meghatározás 8.5. Kalibrálás

8.3.1.

Adjunk 20,0 ml meleg vizet (50 °C) a vizsgálandó mennyiséghez. Oldjuk fel a port mechanikus rázógép segítségével ötperces rázatással (6.3.). Helyezzük a centrifugacsövet vízfürdőbe (6.10.), és engedjük 25 °C-ra hűlni.

8.3.2.

Adjunk hozzá 10,0 ml 25 °C hőmérsékletű triklór-ecetsav oldatot (5.1.) folyamatosan két percen át, miközben erőteljesen keverjük a mágneses keverő segítségével (6.4.). Helyezzük a csövet vízfürdőbe (6.10.), és hagyjuk ott 60 percig.

8.3.3.

Centrifugáljuk (6.2.) 10 percig 2 200 g-n, vagy szűrjük át szűrőpapíron (6.6.). Öntsük ki az első 5 ml szűrletet.

8.4.1.

A fordított fázisú HPLC-módszer kizárja a savanyú írópor jelenléte miatti hamis pozitív eredmények lehetőségét.

8.4.2. Mielőtt végrehajtanánk a fordított fázisú HPLC-elemzést, a gradienskörülményeket optimalizálni kell. A körülbelül 6 ml holttérfogattal (a térfogat az oldatok összefutási pontjától az injektorhurok térfogatáig bezárólag) rendelkező gradiensrendszerekhez 26 ± 2 perces CMPA-retenciós idő az ideális. Az ennél kisebb holttérfogattal rendelkező gradiensrendszerekhez (például 2 ml) optimális retenciós időnek 22 percet használjunk. Vegyük az 50 % oltós savót tartalmazó, illetve nem tartalmazó standard mintákat (5.4.). Injektáljunk 100 μl felülúszót vagy szűrletet (8.3.3.) a HPLC-berendezésbe, amely az 1. táblázat szerint megadott felderítő gradienskörülmények között működik. 1. táblázat Felderítő gradienskörülmények a kromatográfiás vizsgálatok optimalizálásához Idő (perc) Áramlási sebesség (ml/min) % A % B Görbe Kiindulás 1,0 90 10 * 27 1,0 60 40 lineáris 32 1,0 10 90 lineáris 37 1,0 10 90 lineáris 42 1,0 90 10 lineáris A két kromatogram összehasonlítása megmutatja a CMPA-csúcs helyét. A következőkben meghatározott képlet alkalmazásával kiszámítható, hogy milyen kiindulási oldószer-összetételt kell alkalmazni a normál gradienshez (lásd 8.4.3.). % B = 10 - 2,5 + (13,5 + (RTcmpA - 26) / 6) × 30 / 27 % B = 7,5 + (13,5 + (RTcmpA - 26) / 6) × 1,11 ahol

RTcmpA

:

CMPA retenciós ideje a felderítő gradiensben

10

:

a felderítő gradiens kiindulási % B-je

2,5

:

a % B a középpontnál mínusz a % B a kiinduláskor a normál gradiensben

13,5

:

a felderítő gradiens fél futamideje

26

:

a CMPΑ szükséges retenciós ideje

6

:

a felderítő és normál gradiens meredekségeinek aránya

30

:

a % B kiinduláskor mínusz a % B 27 percnél a felderítő gradiensben

27

:

a felderítő gradiens futamideje.

8.4.3. Vegyünk oldatot a vizsgálati mintákból

Fecskendezzünk 100 μl pontosan kimért felülúszót vagy szűrletet (8.3.3.) a percenként 1,0 ml eluáló oldat (5.2.) áramlási sebességgel üzemelő HPLC-berendezésbe.

Az elemzés kezdetén az eluens összetételét a 8.4.2. pont adja meg. Ez rendszerint közelíti az A:B = 76:24 arányt (5.2.). Közvetlenül az injektálás után egy lineáris gradiens indul, amely 27 perc elteltével a B-oldat 5 %-kal magasabb százalékos arányát eredményezi. Ezután elindul egy lineáris gradiens, amely az eluens összetételét öt perc múlva 90 % B arányra alakítja. Ez az összetétel öt percen keresztül fennmarad, ezt követően egy lineáris gradiens mentén öt perc alatt a kiindulási összetételre változik. A szivattyúrendszer belső térfogatától függően a következő injektálást az eredeti állapot visszaállása után 15 perccel lehet elvégezni.

1. megjegyzés: A CMPA retenciós idejének 26 ± 2 percnek kell lennie. Ezt az első gradiens kiindulási és végponti feltételeinek változtatásával lehet elérni. Mindazonáltal a % B különbségének a kiindulási és végponti körülmények között az első gradiensben 5 % B értékűnek kell maradnia.

2. megjegyzés: Az eluenseknek kellőképpen gázmenteseknek kell lenniük és így is kell maradniuk. Ez létfontosságú a gradiens-szivattyúrendszer megfelelő működéséhez. A CMPA-csúcs retenciós idejének szórása kisebb kell legyen 0,1 percnél (n = 10).

3. megjegyzés: Minden öt minta után ismét a referenciamintát [5] kell beinjektálni, és segítségével új R-válaszjelet kell meghatározni (9.1.1.).

8.4.4. A vizsgálati minta (E) kromatográfiás elemzésének eredményét egy kromatogram formájában kapjuk meg, ahol a CMPA-csúcsot a körülbelül 26 perces retenciós idő alapján lehet beazonosítani.

Az integrátor (6.11.6.) automatikusan kiszámolja a CMPA-csúcs H-csúcsmagasságát. Az alapvonal helyzetét minden kromatogramon ellenőrizni kell. Ha az alapvonal illesztése nem volt pontos, az elemzést vagy az integrálást ismételni kell.

Megjegyzés: Ha a CMPA-csúcs kellőképp elkülönül a többi csúcstól, völgytől-völgyig történő alapvonal-hozzárendelést kell alkalmazni, egyéb esetben merőlegeseket kell egy közös alapvonalra állítani, a kiindulási pont legyen közel a CMPA-csúcshoz (azaz nem t = 0 percnél!). Használjuk ugyanazt az integrálási módszert a standardnál és a mintáknál is, és közös alapvonal esetén ellenőrizzük a konzisztenciáját a minták és a standard esetében is.

Lényeges, hogy még a mennyiségi értelmezés előtt valamennyi kromatogram külalakját megvizsgáljuk, hogy felfedezzünk minden olyan rendellenességet, amely vagy a készülék vagy az oszlopok hibás működéséből ered, vagy a vizsgált minta eredetére és jellegére vezethető vissza. Kétség esetén az elemzést meg kell ismételni.

8.5.1.

A standard mintákra (5.4.1. és 5.4.2.) is alkalmazzuk pontosan ugyanazt az eljárást, mint amely a 8.2.-8.4.4. pontig tartó leírásban szerepel. Használjunk frissen készített oldatokat, mert a CMP 8 %-os triklór-ecetsavas környezetben, szobahőmérsékleten hamar bomlik. Az oldat 4 °C-on 24 órán át stabil marad. Hosszú elemzési sorok esetében ajánlatos az automatikus injektorban hűtött mintatálcát használni.

Megjegyzés: A 8.4.2. pont kihagyható, ha a kiindulási feltételre korábbi elemzésekből ismert a % B értéke.

A referenciaminta [5] kromatogramjának az 1. ábrával analógnak kell lennie. Ezen a görbén a CMPA-csúcsot két kisebb csúcs előzni meg. Lényeges ugyanilyen elválasztást elérni.

8.5.2.

A minták kromatográfiás meghatározása előtt injektáljunk 100 μl oltós savó nélküli standard mintát [0] (5.4.1.).

Ekkor a kromatogramon a CMPA-csúcs retenciós idejénél csúcs ne jelenjen meg.

8.5.3.

Az R-válaszjelet úgy határozzuk meg, hogy a mintáknál használttal azonos mennyiségű szűrletet injektálunk (8.5.1.).

9. 9.1. A számítás módszere és a képletek 9.1.1. Az R-válaszjel kiszámítása: CMPA-csúcs: R = W/H ahol 9.2. A mintában található oltós savópor százalékos mennyiségének kiszámítása W(E) = R × H(E) ahol Amennyiben W(E) nagyobb mint 1 %, és a retenciós ideje, valamint a standard minta [5] retenciós ideje közötti különbség kisebb mint 0,2 perc, akkor oltóssavó-szárazanyag van jelen. 9.3. Az eljárás pontossága 9.3.1. Ismételhetőség Az egy időben vagy rövid időeltéréssel egymás után, ugyanazon laboratóriumi személyzet által, ugyanazzal az eszközzel, azonos vizsgálati anyagon elvégzett két meghatározás különbsége nem haladhatja meg a 0,2 % m/m értéket. 9.3.2. Reprodukálhatóság Nincs meghatározva. 9.3.3. Linearitás A 0-16 % oltóssavó-tartalom esetén lineáris összefüggést kell kapni, amelynek korrelációs együtthatója > 0,99. 9.4. Értelmezés Az 1 %-os határ tartalmazza a reprodukálhatóság miatti bizonytalanságot.

R

=

a CMPA-csúcs válaszjele

H

=

a CMPA-csúcs magassága

W

=

a savó mennyisége a standard mintában [5].

W(E)

=

az oltós savó tömegszázaléka az (E) mintában

R

=

R a CMPA-csúcs válaszjele (9.1.1.)

H(E)

=

H(E) a CMPA-csúcs magassága az (E) mintában

(*) IDF 135B/1991 nemzetközi szabvány. Tej és tejtermékek. Analitikai módszerek pontossági jellemzői. Vázlat a kollaboratív vizsgálati eljáráshoz.

II. RÉSZ

A sovány tejpor szállítása és csomagolása

1. A sovány tejport új, tiszta, száraz és ép zsákokba kell csomagolni, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) a zsákoknak legalább három rétegűnek kell lenniük, amelyek együttesen megfelelnek legalább 420 J/m2 átlagos szakítómunka értéknek;

b) a második réteget legalább 15 g/m2 erősségű polietilén réteggel kell borítani;

c) a papírrétegeken belül egy legalább 0,08 mm vastag polietilén zsákot kell a zsák aljára hegeszteni;

d) a zsákoknak meg kell felelniük az EN 770 szabvány előírásainak;

e) töltéskor a port megfelelő erővel le kell nyomni. Laza por semmilyen körülmények között nem kerülhet a különböző rétegek közé.

2. A zsákokon a következő adatokat kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a) a gyártó üzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyezési szám;

b) az előállítás dátuma vagy adott esetben az előállítás hete;

c) a gyártási tételszám;

d) a "porlasztásos sovány tejpor" megnevezés.

3. A raktár üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie, amelybe a 2. pontban említett adatokat a betárolás napján feljegyzi.

VI. MELLÉKLET

A magántárolás keretében tárolt vaj esetében alkalmazandó elemzési módszerek

VII. MELLÉKLET

A magántárolás keretében tárolt sovány tejpor esetében alkalmazandó elemzési módszerek

VIII. MELLÉKLET

A magántárolás keretében tárolt sajtok esetében alkalmazandó elemzési módszerek

1. A függelékben meghatározott elemzési módszert kell használni annak biztosítására, hogy a csak és kizárólag juhtejből, kecsketejből, bivalytejből, illetve juhtej, kecsketej és bivalytej keverékéből készülő sajtok ne tartalmazzanak tehéntejkazeint.

A tehéntejkazein akkor minősül a mintában jelen lévőnek, ha az elemzett minta tehéntejkazein-tartalma egyenlő vagy nagyobb, mint a függelékben meghatározott, 1 % tehéntejet tartalmazó referenciaminta tehéntejkazein-tartalma.

2. A tehéntejkazeinnek az 1. pontban említett sajtokban történő kimutatására szolgáló módszerek alkalmazása engedélyezett, feltéve, hogy:

a) a kimutatási határ legfeljebb 0,5 %; és

b) nincsenek hamis pozitív eredmények; valamint

c) a tehéntejkazein megfelelő érzékenységgel még hosszabb érlelési időszakot követően is kimutatható, úgy ahogy a szokásos kereskedelmi körülmények mellett előfordulna.

Ha a fent említett követelmények bármelyike nem teljesül, a függelékben meghatározott módszereket kell alkalmazni.

Függelék

MÓDSZER A JUHTEJBŐL, KECSKETEJBŐL VAGY BIVALYTEJBŐL, ILLETVE JUH-, KECSKE- ÉS BIVALYTEJ ELEGYÉBŐL KÉSZÍTETT SAJTOKBAN TALÁLHATÓ TEHÉNTEJ ÉS KAZEINÁT KIMUTATÁSÁRA

1. TÁRGY

Juhtejből, kecsketejből vagy bivalytejből, illetve juh-, kecske- és bivalytej elegyéből készített sajtokban található tehéntej és kazeinátok kimutatása a γ-kazeinekre alkalmazott, plazmolízist követő izoelektromos fókuszálással.

2. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez a módszer alkalmas a kezeletlen és hőkezelt tehéntej, valamint kazeinát nagy érzékenységű és specifikus kimutatására juhtejből, kecsketejből vagy bivalytejből, illetve juh-, kecske- és bivalytej elegyéből készített friss és érlelt sajtokban. Nem alkalmas azonban a tej és a sajt hőkezelt tehéntejsavófehérje-koncentrátumokkal történt hamisításának kimutatására.

3. A MÓDSZER ELVE

3.1.

A kazeinek izolálása a sajtból és a referenciastandardból.

3.2.

Az izolált kazeinek feloldása és alávetése a plazminos (EC.3.4.21.7.) bontásnak.

3.3.

Izoelektromos fókuszálás alkalmazása a plazminnal kezelt kazeinekre karbamid jelenlétében, és a fehérjék megfestése.

3.4.

A megfestett (a tehéntej jelenlétét bizonyító) γ3 és γ2-kazeinmintázatoknak az értékelése a vizsgálati mintából nyert mintázatok és az ugyanazon a gélen, a 0 %, illetve az 1 % tehéntejet tartalmazó referenciastandardokból kapott mintázatok összehasonlításával.

4. VEGYSZEREK

Ellenkező rendelkezés hiányában, analitikai tisztaságú vegyszereket kell alkalmazni. A víznek kétszeresen desztilláltnak vagy azzal egyenértékű tisztaságúnak kell lennie.

Megjegyzés: A következő részletek a laboratóriumban elkészített, karbamidtartalmú poliakrilamid gélekre vonatkoznak, amelyek méretei 265 × 125 × 0,25 mm. Ha más nagyságú vagy más típusú gélt használunk, a leválasztási körülményeket külön be kell állítani.

Izoelektromos fókuszálás

4.1. Vegyszerek a karbamidtartalmú poliakrilamid gél előállításához

4.1.1. Géltörzsoldat

Oldjuk fel a következőket vízben:

4,85 g akrilamid

0,15 g N, N′-metilén-bisz-akrilamid (BIS)

48,05 g karbamid

15,00 g glicerin (87 % m/m),

töltsük fel 100 ml-re, és hűtőszekrényben, barna üvegben tároljuk.

Megjegyzés: A fent említett fix tömegű, neurotoxikus akrilamidok helyett előnyösebb lehet a kereskedelemben kapható, előre bekevert akrilamid/BIS-oldat használata. Ha az ilyen oldat 30 % vegyesszázalék (m/v) akrilamidot és 0,8 % m/v BIS-t tartalmaz, 16,2 ml térfogatot kell belőle felhasználni a fix tömegek helyett. A törzsoldat eltarthatósági ideje legfeljebb 10 nap; ha vezetőképessége több mint 5 μS, 2 g Amberlite MB-3 vegyszerrel kell 30 percen keresztül történő keverés útján ionmentesíteni, majd egy 0,45 μm pórusátmérőjű membránszűrőn átszűrni.

4.1.2. Géloldat

Készítsük el a géloldatot úgy, hogy az adalékanyagokat és az amfolitokat (*) elkeverjük a géltörzsoldattal (lásd a 4.1.1. pontot).

9,0 ml törzsoldat

24 mg β-alanin

500 μl 3,5-9,5 pH közötti amfolit

250 μl 5-7 pH közötti amfolit

250 μl 6-8 pH közötti amfolit

Keverjük össze a géloldatot, és vákuumban vagy ultrahangos fürdőben gázmentesítsük két vagy három percen át.

Megjegyzés: A géloldatot közvetlenül a kiöntés előtt készítsük el (lásd a 6.2. pontot).

4.1.3. Katalizátoroldatok

4.1.3.1.

N, N, N′ N′ - tetrametil-etilén-diamin (Temed).

4.1.3.2.

40 % m/v ammónium-perszulfát (PER):

Oldjunk fel vízben 800 mg PER-t, és töltsük fel vízzel 2 ml-re.

Megjegyzés: Mindig frissen készített PER-oldatot használjunk.

4.2. Kontaktfolyadék

Világítópetróleum vagy folyékony paraffin

4.3. Anódoldat

Oldjunk fel vízben 5,77 g foszforsavat (85 % m/m), és töltsük fel vízzel 100 ml-re.

4.4. Katódoldat

Oldjunk fel vízben 2,00 g nátrium-hidroxidot, és hígítsuk fel vízzel 100 ml-re.

A minta előkészítése

4.5. Regensek a fehérjék izolálására

4.5.1.

Hígított ecetsav (25,0 ml jégecet vízzel 100 ml-re hígítva)

4.5.2.

Diklórmetán

4.5.3.

Aceton

4.6. Proteinoldó puffer

Oldjuk fel vízben a következőket:

5,75 g glicerin (87 % m/m)

24,03 g karbamid

250 mg ditio-treitol,

és töltsük fel 50 ml-re.

Megjegyzés: Hűtőszekrényben tárolva eltarthatósági ideje legfeljebb egy hét.

4.7. A kazeinek plazminos bontására használt vegyszerek

4.7.1. Ammónium-karbonát-puffer

Titráljunk 0,05 mol/l etilén-diamin-tetraecetsavat (EDTA, 1,46 g/100 ml) tartalmazó 0,2 mol/l ammónium-hidrogénkarbonát-oldatot (1,58 g/100 ml víz) 0,05 mol/l EDTA-t tartalmazó 0,2 mol/l ammónium-karbonát-oldattal (1,92 g/100 ml víz) 8 pH-ig.

4.7.2.

Szarvasmarhaplazmin (EC.3.4.21.7.), aktivitása legalább 5 U/ml

4.7.3. ε-aminokapronsav-oldat enzimgátlásra

Oldjunk fel 2 624 g ε-aminokapronsavat (6-amino-n-hexánsav) 100 ml 40 térfogat-százalékos etil-alkoholban.

4.8. Standardok

4.8.1.

Bizonylattal ellátott, 0 %, illetve 1 % tehéntejet tartalmazó, tejoltóenzimmel kezelt fölözött juhtej- és kecsketejkeverék referenciastandardot a Referenciaanyagok és Mérések Bizottsági Intézeténél (B-2440 Geel, Belgium) lehet beszerezni.

4.8.2. Tejoltóenzimmel kezelt bivalytejből előállított, 0 % és 1 % tehéntejet tartalmazó laboratóriumi belső standard készítése

A fölözött tejet nyers, ömlesztett bivalytejből, illetve szarvasmarhatejből 37 °C-on, 2 500 g-vel 20 percen át történő centrifugálással készítjük. A centrifugacsövet a tartalmával együtt hirtelen 6-8 °C-ra lehűtjük, majd a felső, zsíros réteget teljes egészében eltávolítjuk. Az 1 %-os standard elkészítéséhez 1 literes főzőpohárban adjunk 5,00 ml fölözött szarvasmarhatejet 495 ml fölözött bivalytejhez, pH-ját 10 vegyesszázalékos (m/v) hígított tejsav hozzáadásával állítsuk be 6,4-re. A hőmérsékletet állítsuk be 35 °C-ra és adjunk hozzá 100 μl borjúgyomorból nyert oltóenzimet (aktivitása 1:10 000 , c. 3 000 U/ml), egy percen keresztül kavarjuk, majd a főzőpoharat alufóliával letakarva hagyjuk egy órán át 35 °C-on pihenni az alvadék kialakulásának elősegítésére. Miután az alvadék kialakult, a teljes beoltott tejet előzetes homogenizálás és a savó leszívása nélkül fagyasztva szárítjuk. A fagyasztva szárítást követően az anyagot finomra daráljuk, amíg homogén port nem kapunk. A 0 %-os standard elkészítéséhez ugyanezt a műveletsort a tiszta fölözött bivalytejjel kell elvégezni. A standardokat - 20 °C-on kell tárolni.

Megjegyzés: Ajánlatos a bivalytej tisztaságát a standardok elkészítése előtt a plazminos emésztéssel előkészített kazeinek izoelektromos fókuszálásával ellenőrizni.

A fehérje festéséhez használt vegyszerek

4.9. Fixálószer

Oldjunk fel vízben 150 g triklór-ecetsavat, és töltsük fel vízzel 1 000 ml-re.

4.10. Festékeltávolító oldat

Oldjunk fel 500 ml metil-alkoholt és 200 ml jégecetet 2 000 ml desztillált vízben.

Megjegyzés: A festékeltávolító oldatot minden nap frissen készítsük el; elkészíthető 50 % térfogat-százalékos metilalkohol- és 20 térfogat-százalékos jégecettörzsoldat egyenlő mennyiségeinek az összekeverésével.

4.11. Festékoldatok

4.11.1. Festékoldat (1. törzsoldat)

Mágneses keverő alkalmazásával oldjunk fel 3,0 g Coomassie G-250 brilliánskéket (C.I. 42655) 1 000 ml 90 térfogat-százalékos metil-alkoholban (megközelítőleg 45 percen át), és két, közepes sebességű, redős szűrőn szűrjük át.

4.11.2. Festékoldat (2. törzsoldat)

Oldjunk fel 5,0 g rézszulfát-pentahidrátot 1 000 ml 20 térfogat-százalékos jégecetben.

4.11.3. Festékoldat (munkaoldat)

Közvetlenül festés előtt öntsünk össze 125 ml-t mindkét törzsoldatból (4.11.1., 4.11.2.).

Megjegyzés: A festékoldatot a felhasználás napján kell elkészíteni.

5. ESZKÖZÖK

5.1.

Üveglemezek (265 × 125 × 4 mm); gumihenger (15 cm széles); szintező asztal

5.2.

Géltartó lemez (265 × 125 mm)

5.3.

Fedőlemez (280 × 125 mm). Mindkét hosszanti végére ragasszunk fel egy-egy csíkban ragasztószalagot (280 × 6 × 0,25 mm) (lásd az 1. ábrát)

5.4.

Elektrofókuszáló kamra hűtőlemezzel (pl. 265 × 125 mm) és megfelelő áramellátással (≥ 2,5 kV) vagy automata elektroforézis-készülék

5.5.

Cirkulációs kriosztát, termosztátos vezérléssel 12 ± 0,5 °C-on

5.6.

3 000 g-ig állítható centrifuga

5.7.

Elektródacsíkok (≥ 265 mm hosszban)

5.8.

Műanyag csepegtetőpalackok az anód- és a katódoldat számára

5.9.

Mintafelvivő eszköz (10 × 5 mm, viszkózus vagy alacsony fehérjeadszorpciós szűrőpapír)

5.10.

Rozsdamentes acél vagy üvegfestő- és festékeltávolító-edények (például 280 × 150 mm műszertálca)

5.12.

Szabályozható rúdhomogenizátor (10 mm tengelyátmérővel), percenkénti fordulatszám-tartomány 8 000 -20 000 között

5.13.

Mágneses keverő

5.14.

Ultrahangos fürdő

5.15.

Filmhegesztő gép

5.16.

25 μl-es mikropipetta

5.17.

Vákuumbepárló vagy fagyasztva-szárító

5.18.

Termosztatikus vezérlésű, 35 és 40 ± 1 °C-ra állítható vízfürdő rázógéppel

5.19.

Denzitométer, λ = 634 nm-es leolvasóval felszerelve

6. ELJÁRÁS

6.1. A minta előkészítése

6.1.1. Kazeinek izolálása

Egy 100 milliliteres centrifugacsőbe mérjünk ki 5 g szárazanyag-mennyiségnek megfelelő sajtot vagy a referenciastandardot, adjunk hozzá 60 ml desztillált vizet és homogenizáljuk a rúdhomogenizátorral (8 000 -10 000 -es percenkénti fordulatszám között). Állítsuk be hígított ecetsavval (4.5.1.) 4,6 pH-ra, és centrifugáljuk (5 perc, 3 000 g). A zsírt és a savót öntsük le, a maradékot pedig 20 000 -es percenkénti fordulatszámon homogenizáljuk 40 ml desztillált vízben, amelynek a pH-ját előzetesen hígított ecetsavval (4.5.1.) 4,5 pH-ra állítottuk be, adjunk hozzá 20 ml diklórmetánt (4.5.2.), ismét homogenizáljuk és centrifugáljuk (5 perc, 3 000 g). Egy spatulával távolítsuk el a kazeinréteget, amely a vizes és a szerves fázis között található (lásd a 2. ábrát), és dekantáljuk mindkét fázist. A kazeint ismét homogenizáljuk 40 ml desztillált vízben (a fentiek szerint), és 20 ml diklórmetánnal (4.5.2.) centrifugáljuk. Addig ismételjük ezt a műveletet, amíg mindkét extraháló fázis színtelen nem lesz (két-három alkalommal). A fehérjemaradékot 50 ml acetonban (4.5.3.) homogenizáljuk, és egy közepes átfolyási sebességű, redős papírszűrőn szűrjük át. A szűrőn maradt maradékot két, külön 25 ml-es adagban acetonnal mossuk le, hagyjuk a levegőn megszáradni, vagy nitrogénnel szárítsuk, majd törjük finom porrá egy mozsárban.

Megjegyzés: száraz kazeinizolátumokat - 20 °C hőmérsékleten kell tartani.

6.1.2. A β-kazeinek plazminos bontása a γ-kazeinek kifejezettebbé tétele érdekében

Oszlassunk el 25 mg izolált kazeint (6.1.1.) 0,5 ml ammónium-karbonát-pufferben (4.7.1.) és 20 percig homogenizáljuk, például ultrahangos kezeléssel. Melegítsük fel 40 °C-ra, és adjunk hozzá 10 μl plazmint (4.7.2.), keverjük össze, majd folyamatos rázatás mellett inkubáljuk egy órán át 40 °C-on. Az enzim késleltetése érdekében adjunk hozzá 20 μl ε-aminokapronsav-oldatot (4.7.3.), majd 200 mg szilárd karbamidot és 2 mg ditio-treitolt.

Megjegyzés: A fókuszált kazeincsíkok nagyobb szimmetriájának elérése érdekében ajánlatos az oldatot a ε-aminokapronsav hozzáadását követően liofilizálni, majd a maradékot 0,5 ml proteinoldó-pufferben oldani (4.6.).

6.2. A karbamidtartalmú poliakrilamid gél elkészítése

Néhány csepp víz segítségével terítsük ki a géltartó lemezt (5.2.) egy üveglapra (5.1.) egy papírtörölközővel vagy itatóssal eltávolítva a felesleges vizet. A fedőlemezt (5.3.) egy másik üveglapra terítsük ki a távtartókkal (0,25 mm) együtt azonos módon. Fektessük a lapot vízszintesen egy szintező asztalra.

Adjunk hozzá az előkészített és légmentesített géloldathoz (4.1.2.) 10 μl Temed-oldatot (4.1.3.1.), keverjük össze és adjunk még hozzá 10 μl PER-oldatot (4.1.3.2.), ezt is alaposan keverjük össze, majd azonnal öntsük ki egyenletesen a fedőlemez közepére. A géltartó lemez egyik szélét arccal lefelé fektessük a fedőlemez mellé, és lassan engedjük rá úgy, hogy a két lemez között egy gélfilm képződjön, amely egyenletesen és buborékmentesen kitölti a helyet (3. ábra). Egy vékony spatula segítségével gondosan, egészen engedjük le a gélhordozó lemezt, és helyezzünk súlyként még három üveglemezt a tetejére. Miután a polimerizáció befejeződött (mintegy 60 perc elteltével), a polimerizálódott gélt az üveglemezek felfordításával emeljük át a hordozólemezről a fedőlemezre. A hordozólemez alsó felét gondosan tisztítsuk meg a maradványok és a karbamid eltávolítása érdekében. A gélszendvicset hegesszük bele egy filmcsőbe, és tároljuk hűtőszekrényben (legfeljebb hat hétig).

Megjegyzés: A fedőlemez a távtartókkal újra felhasználható. A poliakrilamid gél kisebb darabokra is felvágható, amely akkor ajánlott, ha kevesebb minta áll rendelkezésünkre, vagy egy automatikus elektroforézis készüléket használunk (két gél, 4,5 × 5 cm méretben).

6.3. Izoelektromos fókuszálás

A hűtőtermosztátot állítsuk be 12 °C-ra. A géltartó lemez hátulját petróleummal töröljük le, majd cseppentsünk néhány csepp petróleumot (4.2.) a hűtőblokk közepére. Ezután a gélszendvicset terítsük rá hordozó felülettel lefelé, óvatosan ügyelve arra, hogy ne képződjenek levegőbuborékok. Törüljünk le minden felesleges petróleumot, és távolítsuk el a fedőlemezt. Az elektródcsíkokat áztassuk bele az elektródos oldatokba (4.3., 4.4.), vágjuk le a gél hosszára, és fektessük le a megadott helyzetbe (az elektródok távolsága 9,5 cm).

Az izoelektromos fókuszálás feltételei:

6.3.1. Gélméret 265 × 125 × 0,25 mm

Megjegyzés: Ha a gél vastagságát vagy szélességét megváltoztatjuk, az áramerősség és a teljesítmény értékeit megfelelő módon kell módosítani (például kettőzzük meg az áramerősség és teljesítmény értékeit, ha 265 × 125 × 0,5 mm-es gélt használunk).

6.3.2. A következőkben egy automatikus elektroforéziskészülék feszültségprogramja látható (2 db 5,0 × 4,5 cm gél), az elektródokat csíkok nélkül, közvetlenül a gélre helyezzük fel.

A mintafelvivőt a 2. lépésben 0 Vh-nál helyezzük el.

A mintafelvivőt a 2. lépésben 30 Vh-nál távolítsuk el.

6.4. Fehérjefestés

6.4.1. Fehérjefixálás

Az áram kikapcsolása után azonnal távolítsuk el az elektródcsíkokat, és a gélt rögtön tegyük a 200 ml fixálószerrel (4.9.) töltött festő/festékeltávolító edénybe; folyamatos rázatás mellett hagyjuk benne 15 percig.

6.4.2. A géllemez mosása és festése

Alaposan öntsük le a fixálószert, és a géllemezt kétszer harminc másodpercig mossuk le alkalmanként 100 ml festékeltávolító szerben (4.10.). Öntsük le az eltávolító oldatot, és töltsük meg az edényt 250 ml festőoldattal (4.11.3.); 45 percig fessünk, miközben gyengén rázogatjuk az edényt.

6.4.3. Festék eltávolítása a géllemezről

Öntsük le a festőoldatot, kétszer mossuk le alkalmanként 100 ml festékeltávolító szerben (4.10.), majd rázzuk 15 percen át 200 ml festékeltávolító szerben, és ismételjük meg a festékeltávolítást legalább két-három alkalommal egészen addig, amíg a háttér tiszta és színtelen nem lesz. Ezt követően desztillált vízzel öblítsük le a géllemezt (2 × 2 perc), és levegőn (2-3 óra) vagy hajszárítóval (10-15 perc) szárítsuk meg.

1. megjegyzés: A fixálást, mosást, festést és festékeltávolítást 20 °C-on végezzük. Ne használjunk magas hőmérsékletet.

2. megjegyzés: Ha az érzékenyebb ezüstfestést (például a Pharmacia Biotech ezüstfestő fehérjekészlete, kódszáma 17-1150-01) választjuk, a plazminnal kezelt kazeinmintákat 5 mg/ml-re kell hígítani.

7. ÉRTÉKELÉS

Az értékelést az ismeretlen minta által adott fehérjemintázatnak a referenciastandardból ugyanazon a gélen kapott mintázattal történő összehasonlítása révén végezhetjük el. A juh-, kecske- és bivalytejből, illetve juh-, kecske- és bivalytej keverékéből készített sajtokban található tehéntej kimutatása a γ3- és γ2-kazeinek révén történik, amelyek izoelektromos fókuszálási pontjai a 6,5-ös pH és 7,5-ös pH közötti tartományba esnek (4a., 4b. és 5. ábra). A kimutatási határ kisebb mint 0,5 %.

7.1. Szemrevételezéssel történő értékelés

A szarvasmarha-eredetű tej mennyiségének szemrevételezéssel történő értékeléséhez ajánlatos a minták és a standardok koncentrációit úgy beszabályozni, hogy ugyanolyan intenzitást kapjunk a juh-, kecske- és/vagy bivalyeredetű γ2- és γ3-kazeinekre (lásd a "γ2 E,G,B" és "γ3 E,G,B" csíkokat a 4a., 4b. és 5. ábrán). Ezt követően az ismeretlen minta szarvasmarha-eredetű tejtartalma (1 %-nál kevesebb, egyenlő vagy több) közvetlenül megítélhető, ha a szarvasmarha-eredetű γ3- és γ2-kazeineket (lásd a "γ3 C" és "γ2 C" csíkot a 4 a., 4b. és az 5. ábrán) egybevetjük a 0 % és az 1 %-os referenciastandardokkal (juh és kecske esetében), valamint a laboratórium belső standardjával (bivalynál).

7.2. Denzitometriás értékelés

Ha rendelkezésre áll, használjunk denzitométert (5.19.) a szarvasmarha-eredetű és a juh-, kecske-, illetve bivalyeredetű γ2- és γ3-kazeinek adta csúcsok egymáshoz viszonyított arányának mérésére (lásd az 5. ábrát). Hasonlítsuk össze ezt az értéket az ugyanezen a gélen elemzett 1 %-os referenciastandard (juh, kecske), illetve a laboratóriumi belső standard (bivaly) γ2- és γ3-kazeincsúcsa által lefedett terület arányával.

Megjegyzés: A módszer akkor működik megfelelően, ha mindkét szarvasmarha-eredetű kazeinre, a γ2- és γ3-kazeinekre egyértelműen pozitív a jelzés az 1 %-os referenciastandardban, de nincs jel a 0 %-os standardban. Ellenkező esetben, az eljárást optimalizálni kell a módszer részletes leírását követve.

A mintát akkor fogjuk pozitívnak tekinteni, ha benne a szarvasmarha-eredetű γ2- és γ3-kazein, illetve az ezeknek megfelelő csúcsok alatti terület nagysága nagyobb vagy egyenlő az 1 %-os referenciastandardnál kapott szintnél.

8. HIVATKOZÁSOK

Addeo F., Moio L., Chianese L., Stingo C., Resmini P., Berner I, Krause I., Di Luccia A., Bocca A.: Use of plasmin to increase the sensitivity of the detection of bovine milk in ovine and/or caprine cheese by gel isoelectric focusing of γ2-caseins. Milchwissenschaft 45, 708-711 (1990).

Addeo F., Nicolai M.A., Chianese L., Moio L., Spagna Musso S., Bocca A., Del Giovine L.: A control method to detect bovine milk in ewe and water buffalo cheese using immunoblotting. Milchwissenschaft 50, 83-85 (1995).

Krause I., Berner I, Klostermeyer H.: Sensitive detection of cow milk in ewe and goat milk and cheese by carrier ampholyte - and carrier ampholyte/immobilized pH gradient - isoelectric focusing of γ-caseins using plasmin as signal amplifier. in: Electrophoresis-Forum 89 (B. J. Radola, ed.) pp 389-393, Bode-Verlag, München (1989).

Krause Ι., Belitz H.-D., Kaiser K.-P.: Nachweis von Kuhmilch in Schaf and Ziegenmilch bzw. -käse durch isoelektrische Fokussierung in harnstoffhaltigen Polyacrylamidgelen. Z. Lebensm. Unters. Forsch. 174, 195-199 (1982).

Radola B.J.: Ultrathin-layer isoelectric focusing in 50-100 μm polyacrylamide gels on silanised glass plates or polyester films. Electrophoresis 1, 43-56 (1980).

1. ábra

A fedőlemez sematikus rajza

2. ábra

A vizes és a szerves fázis között a centrifugálást követően kialakuló kazeinréteg

3. ábra

Ultravékony poliakrilamid gél öntésére alkalmas terítéses eljárás

a = távtartószalag (0,25 mm); b = fedőlemez (5.3.); c, e = üveglapok (5.1.); d = géloldat (4.1.2.); f = géltartó lemez (5.2.).

4a. ábra

A juhsajtból és a kecskesajtból származó és különböző mennyiségű tehéntejet tartalmazó, plazminnal kezelt kazeinek izoelektromos fókuszálása

% CM = tehéntej százalékos aránya, C = tehén, E = juh, G = kecske

Az IEF-gél felső fele látható.

4b. ábra

A juhtej, kecsketej és bivalytej keverékéből készült sajtokból származó és különböző mennyiségű tehéntejet tartalmazó, plazminnal kezelt kazeinek izoelektromos fókuszálása

% CM = tehéntej százalékos aránya, 1 + = 1 % tehéntejet tartalmazó és a tiszta szarvasmarhakazein-csúccsal a fókuszált távolság felénél jelentkező minta C = tehén, E = juh, G = kecske, B = bivaly

Az IEF-gél teljes elválasztási távolsága látható.

5. ábra

A standardok (STD) és a juh-, illetve kecsketej keverékéből készült sajtokból származó minták denzitogrammjai izoelektromos fókuszálást követően

a, b = 0 és 1 % tehéntejet tartalmazó standardok; c-g = 0, 1, 2, 3 és 7 % tehéntejet tartalmazó sajtminták, C = tehén, E = juh, G = kecske.

Az IEF-gél felső felét a λ = 634 nm hullámhosszon mértük le.

IX. MELLÉKLET

Az elemzések értékelése

1. Minőségbiztosítás

Az elemzéseket a 882/2004/EK rendelet (**) 12. cikkének megfelelően kijelölt vagy a tagállam illetékes hatóságai által kijelölt laboratóriumokban kell végezni.

2. A mintavétel és az elemzési eredmények vitathatósága

1. A mintavételt az érintett termékre vonatkozó szabályozással összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem írnak elő kifejezetten a mintavételre vonatkozó rendelkezéseket, akkor az ISO 707 szabványban (Tej és tejtermékek - Mintavételi útmutató) megadott rendelkezések alkalmazandók.

2. Az elemzési eredmények laboratóriumi jegyzőkönyveinek elegendő információt kell tartalmazniuk ahhoz, hogy lehetőség nyíljon az eredményeknek a függelékkel összhangban történő értékeléséhez.

3. Az uniós szabályok szerinti kötelező elemzésekhez ellenmintát kell venni.

4. Amennyiben vita merül fel az eredményekkel kapcsolatban, a kifizető ügynökségnek a szóban forgó terméken újból el kell végeztetnie a szükséges elemzéseket, és a költséget a vesztes fél viseli.

A fent említett elemzést el kell végezni, feltéve hogy a termékből leplombált ellenminták állnak rendelkezésre, és az illetékes hatóság azokat az előírásoknak megfelelően tárolta. A gyártónak az első elemzés eredményeiről történt értesítést követő 7 munkanapon belül kérelmet kell benyújtania a kifizető ügynökséghez. Az elemzést a kifizető ügynökségnek a kérés beérkezését követően 21 munkanapon belül el kell végeztetnie.

5. A fellebbezés eredménye végleges.

6. Amennyiben a gyártó a mintavételtől számított öt munkanapon belül bizonyítani tudja, hogy a mintavételi eljárást nem végezték el helyesen, a mintavételt - ha lehetséges - meg kell ismételni. Amennyiben a mintavétel nem ismételhető meg, a szállítmányt el kell fogadni.

Függelék

Szállítmányok értékelése a jogszabály által előírt határértéknek való megfelelés szempontjából

1. Alapelv

Amennyiben az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó jogszabályok részletes mintavételi eljárásokat állapítanak meg, ezeket az eljárásokat kell követni. Minden egyéb esetben az ellenőrzésnek alávetett szállítmányból véletlenszerűen vett legalább három mintaegységből álló mintát kell használni. Készíthető összetett minta. A kapott eredményeket össze kell hasonlítani a jogszabályban előírt határértékekkel 95 %-os megbízhatósági intervallum (kétszeres szórás) számításával, ahol a vonatkozó szórás attól függ, hogy (1) a módszert nemzetközi együttműködés során a σr és σR -re vonatkozó értékekkel validálták-e, vagy (2) házon belüli validálás esetén számítottak-e belső reprodukálhatóságot. Ez a megbízhatósági intervallum egyenlő lesz az eredmény mérési bizonytalanságával.

2. A módszert nemzetközi együttműködés során validálják

Ebben az esetben a σr ismételhetőségi szórást és a σR reprodukálhatósági szórást megállapították, és a laboratórium bizonyítani tudja a validált módszer teljesítményjellemzőinek való megfelelést.

Ha az x mérési végeredményt az, x = y 1 + y 2, x = y 1 - y 2, x = y 1 · y 2 vagy x = y 1/y 2, formájú képletek alkalmazásával számítjuk ki, a szórások kombinálásának ilyen esetekben szokásos eljárását kell követni.

A szállítmány akkor tekintendő az UL előírt felső határértéknek nem megfelelőnek, ha

;

egyéb esetben az UL-nek megfelelőnek minősül.

A szállítmány akkor tekintendő az LL előírt alsó határértéknek nem megfelelőnek, ha

;

egyéb esetben az LL-nek megfelelőnek minősül.

3. Házon belüli validálás belső reprodukálhatósági szórás számításával

Azokban az esetekben, amikor ebben a rendeletben nem szereplő módszereket használnak és nem folytatnak pontossági méréseket, házon belüli validálást kell végrehajtani. Az U kiterjesztett bizonytalanság számításának képletében σr és σ R helyett a sir belső ismételhetőségi szórást és a si R belső reprodukálhatósági szórást kell használni.

A jogszabályban előírt határértéknek való megfelelés meghatározása során követendő szabályokat az 1. pont határozza meg. Amennyiben azonban a szállítmányt a jogszabályban előírt határértéknek nem megfelelőnek ítélik, a méréseket meg kell ismételni az e rendeletben meghatározott módszerrel, és az eredményt az 1. pont szerint kell értékelni.

(*) Az Ampholine® pH 3,5-9,5-es (Pharmacia) és a Resolyte® pH 5-7, valamint pH 6-8-as (BDH, Merck) termékek különösen alkalmasnak bizonyultak a γ -kazeinek kívánt szeparációjának elérésére.

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165, 2004.4.30., 1. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

( 3 ) A Bizottság 2014. március 11-i 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság 2006. december 14-i 1848/2006/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 355., 2006.12.15., 56. o.).

( 7 ) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).

( 8 ) A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

( 9 ) A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.).

( 10 ) A Bizottság 2010. március 19-i 234/2010/EU rendelete a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról (HL L 72., 2010.3.20., 3. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).