32019L1153[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1153 IRÁNYELVE

(2019. június 20.)

a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából szükséges a pénzügyi információk felhasználásának megkönnyítése.

(2) A tagállamokban és az egész Unióban a biztonság fokozása, a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos eredményesebb vádeljárások, a pénzmosás elleni küzdelem és az adóbűncselekmények megelőzése céljából javítani kell a pénzügyi információs egységek és a súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért vagy a vádeljárás lefolytatásáért felelős hatóságok információkhoz való hozzáférését annak érdekében, hogy fokozni lehessen a pénzügyi nyomozások lefolytatására irányuló képességüket, valamint javítani lehessen közöttük az együttműködést.

(3) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése értelmében az Unió és a tagállamok kötelesek segíteni egymást. A tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk továbbá a lojális és gyors együttműködésre.

(4) A Bizottság a "Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról" című, 2016. február 2-i közleményében vállalta, hogy feltárja egy olyan különálló jogi eszköz elfogadásának a lehetőségét, amellyel kiszélesítenék a tagállami hatóságok - ideértve a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért és a vádeljárás lefolytatásáért felelős hatóságokat, a vagyon-visszaszerzési hivatalokat, az adóhatóságokat és a korrupcióellenes hatóságokat is - hozzáférését a bankszámlák és a fizetési számlák központi nyilvántartásaihoz. Ezenfelül az említett cselekvési terv felhívott az információkhoz való hozzáférés, azok cseréje és felhasználása, valamint a pénzügyi információs egységek operatív együttműködése útjában álló akadályok feltérképezésére is.

(5) A súlyos bűncselekmények - többek között a pénzügyi csalás és a pénzmosás - elleni küzdelem továbbra is az Unió prioritásai közé tartozik.

(6) Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja a tagállamok számára, hogy létrehozzanak olyan központi bankszámla-nyilvántartásokat vagy adat-visszanyerési rendszereket, amelyek lehetővé teszik a bank- és fizetési számlákkal, illetve széffel rendelkező személyek kellő időben történő azonosítását.

(7) Az (EU) 2015/849 irányelv értelmében az említett központi bankszámla-nyilvántartásokban szereplő információknak közvetlenül hozzáférhetőeknek kell lenniük a pénzügyi információs egységek számára, valamint hozzáférhetőeknek kell lenniük a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények, valamint a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára is.

(8) A központi bankszámla-nyilvántartásokban szereplő információkhoz való azonnali és közvetlen hozzáférés gyakran elengedhetetlen egy nyomozás sikeréhez vagy a kapcsolódó vagyoni eszközök azonosításához, felkutatásához és befagyasztásához, azok elkobzása céljából. A közvetlen hozzáférés a központi bankszámla-nyilvántartásokban szereplő információkhoz való hozzáférés leggyorsabb módja. Ebben az irányelvben ennélfogva olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező kijelölt tagállami hatóságok számára közvetlen hozzáférést biztosítanak a központi bankszámla-nyilvántartásokban szereplő információkhoz. Amennyiben egy tagállam a bankszámla-információkhoz központi elektronikus adat-visszanyerési rendszerek révén biztosít hozzáférést, az említett tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az adat-visszanyerési rendszert üzemeltető hatóság azonnal és szűrés nélkül jelentse a keresési eredményeket a kijelölt illetékes hatóságoknak. Ez az irányelv nem érintheti az illetékes hatóságok közötti információcserére szolgáló csatornákat, illetve az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a kötelezett szolgáltatóktól az uniós jog vagy a nemzeti jog alapján információkat szerezzenek. A nemzeti hatóságoknak a központi nyilvántartásokban található információkhoz az ezen irányelv céljaitól eltérő célokból vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményektől eltérő bűncselekmények tekintetében történő hozzáférésére nem terjed ki ennek az irányelvnek a hatálya.

(9) Mivel minden tagállamban több olyan hatóság vagy szerv van, amely hatáskörrel rendelkezik a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására, valamint annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi és egyéb információkhoz való arányos hozzáférés, a tagállamok számára elő kell írni, hogy jelöljék meg, mely hatóságok vagy szervek jogosultak ezen irányelv alkalmazásában hozzáférni a központi bankszámla-nyilvántartásokhoz, és mely hatóságok vagy szervek kérhetnek ezen irányelv alkalmazásában információkat a pénzügyi információs egységektől. Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az említett hatóságoknak és szerveknek a nemzeti jogukban meghatározott jellegét, szervezeti jogállását, feladatait és előjogait, beleértve a pénzügyi rendszerek pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelmét szolgáló meglévő mechanizmusokat is.

(10) Vagyon-visszaszerzési hivatalokat is ki kell jelölni az illetékes hatóságok között és azoknak közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük a központi bankszámla-nyilvántartásokban szereplő információkhoz, amikor valamely konkrét súlyos bűncselekményt előznek meg, derítenek fel vagy annak ügyében nyomoznak, illetve, ha egy konkrét nyomozást támogatnak, beleértve a vagyoni eszközök azonosítását, felkutatását és befagyasztását is.

(11) Amennyiben a nemzeti jog alapján az adóhatóságok és a korrupcióellenes szervek hatáskörrel rendelkeznek a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására, úgy ezeket is olyan hatóságoknak kell tekinteni, amelyek ezen irányelv alkalmazásában kijelölhetők. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az ellenük való eredményes küzdelem keretében a pénzügyi információs egységek által végzettektől eltérő közigazgatási vizsgálatokra ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki.

(12) A bűncselekmények elkövetői, különösen a bűnözői csoportok és a terroristák gyakran különböző tagállamokon átnyúlóan működnek, eszközeik pedig, beleértve a bankszámlákat is, sokszor találhatók más tagállamokban. Figyelemmel a súlyos bűncselekmények -beleértve a terrorizmust is - és a kapcsolódó pénzügyi tevékenységek határokon átnyúló dimenziójára, gyakran szükséges, hogy a valamelyik tagállamban nyomozást folytató illetékes hatóságok hozzáférjenek a más tagállamokban vezetett bankszámlákkal kapcsolatos információkhoz.

(13) Az illetékes hatóságok által a nemzeti központi bankszámla-nyilvántartásokból szerzett információk a 2006/960/IB tanácsi kerethatározattal (4), a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban kicserélhetők a más tagállamokban található illetékes hatóságokkal.

(14) Az (EU) 2015/849 irányelv lényegesen erősítette a pénzügyi információs egységek tevékenységét és együttműködését szabályozó uniós jogi keretet, beleértve egy koordinációs és támogatási mechanizmus létrehozása lehetőségének a Bizottság általi értékelését is. A pénzügyi információs egységek jogállása eltérő az egyes tagállamokban, az adott tagállamtól függően a pénzügyi információs egységek lehetnek közigazgatási, bűnüldözési vagy vegyes jogállásúak. A pénzügyi információs egységek hatásköre kiterjed az olyan pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz történő hozzáféréshez való jogra, amelyekre a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az ellenük való küzdelem érdekében szükségük van. Mindazonáltal az uniós jog nem határoz meg minden olyan sajátos eszközt és mechanizmust, amelynek a pénzügyi információs egységek rendelkezésére kell állnia annak érdekében, hogy azok hozzáférjenek az ilyen információkhoz és el tudják látni feladataikat. Mivel teljes mértékben a tagállamok felelőssége a pénzügyi információs egységek létrehozása és szervezeti jellegük meghatározása, a különböző pénzügyi információs egységek eltérő mértékben férnek hozzá a jogszabályok alapján létrehozott adatbázisokhoz, ami elégtelen információcserét eredményez a bűnüldöző szervek, illetve az ügyészségek, valamint a pénzügyi információs egységek között.

(15) A jogbiztonság és az operatív hatékonyság növelése érdekében ebben az irányelvben szabályokat kell megállapítani a pénzügyi információs egységek arra irányuló képességének erősítése céljából, hogy minden súlyos bűncselekmény vonatkozásában pénzügyi információkat és pénzügyi elemzéseket tudjanak megosztani a tagállamukban a kijelölt illetékes hatóságokkal. Pontosabban a pénzügyi információs egységeket kötelezni kell arra, hogy együttműködjenek a tagállamuk kijelölt illetékes hatóságaival, és a pénzügyi információs egységeknek időben képeseknek kell lenniük válaszolni az említett kijelölt illetékes hatóságoktól érkező, pénzügyi információk és pénzügyi elemzések iránti indokolt megkeresésekre - az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikkének (5) bekezdésében szereplő mentességekre is figyelemmel -, amennyiben e pénzügyi információk és pénzügyi elemzések eseti alapon szükségesek, és az ilyen megkeresések súlyos bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos megfontolásokon alapulnak. E követelmény előírása nem akadályozhatja a pénzügyi információs egységeknek az (EU) 2015/849 irányelv szerinti autonómiáját. Különösen olyan esetekben, amikor a kért információ egy másik tagállam pénzügyi információs egységétől származik, meg kell felelni az e pénzügyi információs egység által az említett információ felhasználására vonatkozóan előírt korlátozásoknak és feltételeknek. Az információnak az eredetileg jóváhagyott céloktól eltérő célokra való felhasználását az említett pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulásához kell kötni. Az információk vagy elemzések iránti megkeresések teljesítésének megtagadását a pénzügyi információs egységeknek megfelelően meg kell indokolniuk. Ez az irányelv nem sértheti a pénzügyi információs egységeknek az (EU) 2015/849 irányelvben megállapított működési függetlenségét és autonómiáját, beleértve a pénzügyi információs egységek azzal kapcsolatos autonómiáját is, hogy ezen irányelv alkalmazásában saját kezdeményezésre spontán módon információkat továbbítsanak.

(16) Ebben az irányelvben továbbá egyértelműen meghatározott jogi keretet kell rögzíteni abból a célból, hogy a pénzügyi információs egységek kikérhessék a tagállamukban a kijelölt illetékes hatóságok által tárolt releváns adatokat annak érdekében, hogy ezáltal lehetővé váljon számukra a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás hatékony megelőzése, felderítése és az ellenük való eredményes küzdelem.

(17) A pénzügyi információs egységeknek törekedniük kell arra, hogy a pénzügyi információkat és a pénzügyi elemzéseket kivételes és sürgős esetekben azonnal kicseréljék, ha az ilyen információk és elemzések terrorizmushoz vagy terrorizmussal összefüggő szervezett bűnözéshez kapcsolódnak.

(18) Ez az információcsere nem akadályozhatja a pénzügyi információs egységeket abban, hogy az (EU) 2015/849 irányelv értelmében aktív szerepet töltsenek be elemzéseik más pénzügyi információs egységekhez történő továbbítása révén, amennyiben az említett elemzések az adott más pénzügyi információs egységeket közvetlenül érintő, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos tényeket, magatartást vagy gyanút tárnak fel. A pénzügyi elemzés egyrészt olyan operatív elemzésre terjed ki, amely egyedi esetekre és meghatározott célokra vagy megfelelő konkrét információkra összpontosít, az egységnek továbbított információk típusától és mennyiségétől, valamint az információ várható felhasználásától függően, másrészt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás trendjeinek és mintáinak stratégiai elemzését foglalja magában. Ez az irányelv mindazonáltal nem sértheti a pénzügyi információs egységek számára a tagállamok nemzeti jogában meghatározott szervezeti jogállást és szerepkört.

(19) Figyelemmel a pénzügyi információs egységek által elemzendő pénzügyi adatok érzékeny jellegére, valamint a szükséges adatvédelmi garanciákra, ebben az irányelvben kifejezetten meg kell határozni azon információk típusát és körét, amelyeket a pénzügyi információs egységek egymás között, a pénzügyi információs egységek a kijelölt illetékes hatóságokkal, valamint a különböző tagállamok kijelölt illetékes hatóságai egymás között kicserélhetnek. Ez az irányelv az adatgyűjtés jelenleg elfogadott módszereinek semmilyen módosulását nem eredményezheti. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy a pénzügyi információs egységek és a kijelölt illetékes hatóságok között kicserélhető pénzügyi információk és bankszámla-információk körének bővítéséről dönthessenek. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a súlyos bűncselekményektől eltérő más bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából is megkönnyíthessék a kijelölt illetékes hatóságok hozzáférését a pénzügyi információkhoz és a bankszámla-információkhoz. Ez az irányelv nem térhet el az alkalmazandó adatvédelmi szabályoktól.

(20) Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) az említett rendeletben meghatározott különös hatásköre és feladatköre alapján támogatja a tagállamoknak a nemzetközi bűnszervezetek pénzmosási tevékenységeivel kapcsolatos, határokon átnyúló nyomozásait. Ennek keretében az Europolnak értesítenie kell a tagállamokat minden velük kapcsolatos információról, valamint az őket érintő bűncselekmények közötti kapcsolatokról. Az említett rendelet értelmében az Europol nemzeti egységek összekötő szervként járnak el az Europol és a tagállamok bűncselekmények nyomozására hatáskörrel rendelkező hatóságai között. Annak érdekében, hogy biztosítsák az Europol számára a feladatai ellátásához szükséges információkat, az egyes tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a pénzügyi információs egységük az említett tagállambeli Europol nemzeti egységen keresztül vagy adott esetben közvetlen kapcsolatfelvétel útján válaszoljon az Europol pénzügyi információkkal és pénzügyi elemzéssel kapcsolatos megkereséseire. A tagállamoknak azt is elő kell írniuk, hogy az Europol nemzeti egységük és adott esetben a kijelölt illetékes hatóságaik jogosultak legyenek válaszolni az Europol bankszámla-információkkal kapcsolatos megkereséseire. Az Europol megkereséseit megfelelően indokolni kell. Ezekre eseti alapon kerülhet sor, az Europol hatáskörének korlátai között, feladatai ellátásának céljából. A pénzügyi információs egységek működési függetlenségét és autonómiáját nem szabad veszélyeztetni, és a kért információ vagy elemzés átadására vonatkozó döntésnek továbbra is a pénzügyi információs egységek hatáskörében kell maradnia. A gyors és hatékony együttműködés érdekében a pénzügyi információs egységeknek időben válaszolniuk kell az Europoltól érkező megkeresésekre. Helyénvaló, hogy az Europol az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban a jelenlegi gyakorlatot folytatva továbbra is visszajelzést adjon a tagállamoknak az ezen irányelv alapján nyújtott információk és elemzések felhasználásáról.

(21) Ezen irányelvnek azt is figyelembe kell vennie, hogy adott esetben az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (7) 43. cikkével összhangban az Európai Ügyészség delegált európai ügyészei jogosultak arra, hogy megszerezzék a bűnügyi nyomozási és bűnüldözési célú nemzeti adatbázisokban, valamint az egyéb releváns hatósági nyilvántartásokban - köztük a központi bankszámla-nyilvántartásokban és az adat-visszanyerési rendszerekben - tárolt valamennyi releváns információt, a hasonló ügyekben a nemzeti jogban előírt feltételekkel megegyező feltételek szerint.

(22) A pénzügyi információs egységek közötti együttműködés erősítése érdekében a Bizottságnak a közeljövőben hatásvizsgálatot kell végeznie annak felmérése céljából, hogy lehetséges és megfelelő-e egy koordinációs és támogatási mechanizmust, például egy uniós pénzügyi információs egységet létrehozni.

(23) A hatékonyság és a magas szintű adatvédelem közötti megfelelő egyensúly elérése érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy gondoskodjanak arról, hogy az olyan érzékeny pénzügyi információk kezelését, amelyek egy személy faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára vonatkozó különleges adatokat, illetve egy természetes személy egészségére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatokat fedhetnének fel, kizárólag az arra kifejezetten felhatalmazott személyek végezhessék az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

(24) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapjogokat és azokat az elveket, amelyeket a vonatkozó alkalmazási körükben az EUSZ 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája elismernek, különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetés tilalmát, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit, továbbá azokat az alapjogokat és elveket, amelyeket a nemzetközi jog és az olyan nemzetközi megállapodások, amelyeknek az Unió vagy annak minden tagállama részes fele - ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt is -, valamint a tagállamok alkotmányai a vonatkozó alkalmazási körükben elismernek.

(25) Lényeges annak biztosítása, hogy a személyes adatok ezen irányelv alapján történő kezelése során teljes mértékben tiszteletben tartsák a személyes adatok védelméhez való jogot. Minden ilyen adatkezelés az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hatálya alá tartozik, a vonatkozó alkalmazási körében. A vagyon-visszaszerzési hivatalok központi bankszámla-nyilvántartásokhoz és adat-visszanyerési rendszerekhez való hozzáférését illetően az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni, a 2007/845/IB tanácsi határozat (10) 5. cikkének (2) bekezdése pedig nem alkalmazandó. Az Europol tekintetében az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni. Ezen irányelvben a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében különös és további garanciákat és feltételeket kell megállapítani a különleges adatok kezelésére és az információkérések nyilvántartására szolgáló mechanizmusok tekintetében.

(26) Az ezen irányelv alapján szerzett személyes adatokat az illetékes hatóságok az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban csak akkor kezelhetik, ha ez szükséges és arányos a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása céljából.

(27) Ezenfelül a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélet védelméhez való jog tiszteletben tartása, valamint a központi bankszámla-nyilvántartásokban és az adat-visszanyerési rendszerekben található információkhoz való hozzáférés hatásának korlátozása érdekében fontos az ilyen hozzáférést korlátozó feltételek előírása. Különösen, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő adatvédelmi politikák és intézkedések vonatkozzanak az illetékes hatóságok személyes adatokhoz való, ezen irányelv alkalmazásában történő hozzáférésére. A központi bankszámla-nyilvántartásokból, illetve hitelesítési eljárás révén megszerezhető, személyes adatokat tartalmazó információkhoz kizárólag az arra felhatalmazott személyzet férhet hozzá. Az ilyen különleges adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyzetnek képzésben kell részesülnie az adatok cseréjét és kezelését érintő biztonsági gyakorlatok tárgyában.

(28) A pénzügyi adatok harmadik országok vagy nemzetközi partnerek részére ezen irányelv alkalmazásában történő továbbítása csak az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében és az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében megállapított feltételek mellett engedhető meg.

(29) A Bizottságnak az átültetés időpontját követő három év elteltével, majd háromévente jelentést kell készítenie ezen irányelv végrehajtásáról. A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően a Bizottságnak továbbá meghatározott nyomonkövetési szabályok szerint gyűjtött információk alapján el kell végeznie ezen irányelv értékelését annak érdekében, hogy megvizsgálja az irányelv tényleges hatásait és a további intézkedések szükségességét.

(30) Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikke értelmében a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem révén magasabb szintű biztonságot eredményeznek az uniós polgárok számára. Transznacionális jellegük miatt a terrorizmus és a bűnözés fenyegetései az egész Uniót érintik és uniós szintű választ igényelnek. A bűnözők kihasználhatják és előnyükre fordíthatják, hogy valamely tagállamban nem hatékonyan használják fel a bankszámla-információkat és a pénzügyi információkat, aminek pedig egy másik tagállamban is lehetnek következményei.

(31) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a pénzügyi információs egységek és a súlyos bűncselekmények megelőzésért, felderítésért, nyomozásáért és a vádeljárás lefolytatásáért felelős hatóságok információhoz való hozzáférésének javítását, a pénzügyi nyomozások lefolytatására irányuló képességük fokozását és a közöttük lévő együttműködés javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tagállamok arra való felhatalmazása tekintetében, hogy az ezen irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó ügyekben olyan harmadik országokkal való megállapodásokat alkalmazzanak ideiglenesen vagy kössenek meg, amelyek az Európai Gazdasági Térség szerződő felei. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (12).

(33) A 2000/642/IB tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, mivel annak tárgyát más uniós jogi aktusok szabályozzák, és így arra már nincs szükség.

(34) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság és Írország bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(35) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(36) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. szeptember 10-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg annak megkönnyítése érdekében, hogy az illetékes hatóságok a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából hozzáférjenek a pénzügyi információkhoz és a bankszámla-információkhoz és felhasználják azokat. Emellett ez az irányelv intézkedéseket állapít meg egyrészt annak megkönnyítése érdekében, hogy a pénzügyi információs egységek a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük való küzdelem céljából hozzáférjenek a bűnüldözési információkhoz, másrészt a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés elősegítése érdekében.

(2) Ez az irányelv nem érinti a következőket:

a) az (EU) 2015/849 irányelv, valamint a nemzeti jog kapcsolódó rendelkezései, beleértve a pénzügyi információs egységek nemzeti jog alapján meghatározott szervezeti jogállását, továbbá működési függetlenségét és autonómiáját;

b) az illetékes hatóságok közötti információcserére szolgáló csatornák, illetve az illetékes hatóságok uniós vagy nemzeti jog szerinti arra vonatkozó hatásköre, hogy a kötelezett szolgáltatóktól információkat szerezzenek;

c) az (EU) 2016/794 rendelet;

d) a kölcsönös jogsegélyről és a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló uniós eszközökből, valamint a 2006/960/IB kerethatározatból eredő kötelezettségek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

(1) "központi bankszámla-nyilvántartások": az (EU) 2015/849 irányelv 32a. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott központi automatizált mechanizmusok, mint például a központi nyilvántartások és a központi elektronikus adat-visszanyerési rendszerek;

(2) "vagyon-visszaszerzési hivatalok": a 2007/845/IB határozat értelmében az egyes tagállamok által létrehozott vagy kijelölt nemzeti hivatalok;

(3) "pénzügyi információs egység": az egyes tagállamokban az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikke értelmében létrehozott pénzügyi információs egység;

(4) "kötelezett szolgáltatók": az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatók;

(5) "pénzügyi információk": a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését, felderítését és az ellenük való eredményes küzdelmet szolgáló bármilyen típusú, már a pénzügyi információs egységek birtokában lévő információk és adatok, mint például a pénzügyi eszközökre, a pénzmozgásokra vagy a pénzügyi üzleti kapcsolatokra vonatkozó adatok;

(6) "bűnüldözési információk":

i. a bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával és a vádeljárás lefolytatásával összefüggésben már az illetékes hatóságok birtokában lévő bármilyen típusú információk és adatok;

ii. a bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával és a vádeljárás lefolytatásával összefüggésben már a hatóságok vagy a magánfél szervezetek birtokában lévő bármilyen típusú olyan információk és adatok, amelyek az illetékes hatóságok számára a nemzeti jog szerinti kényszerintézkedés foganatosítása nélkül hozzáférhetők;

ezek az információk lehetnek többek között bűnügyi nyilvántartások, nyomozásokra vonatkozó információk, eszközök befagyasztására és lefoglalására vagy más nyomozási vagy ideiglenes intézkedésekre vonatkozó információk, továbbá ítéletekre és elkobzásokra vonatkozó információk;

(7) "bankszámla-információk": a központi bankszámla-nyilvántartásokban található, a bankszámlákra, a fizetési számlákra és a széfekre vonatkozó alábbi információk:

i. a számlatulajdonos ügyfél és a nevében eljárni kívánó bármely személy tekintetében: a név, továbbá az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) pontját átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok vagy egy egyedi azonosító szám;

ii. a számlatulajdonos ügyfél tényleges tulajdonosa tekintetében: a név, továbbá az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontját átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok vagy egy egyedi azonosító szám;

iii. a bank- vagy fizetési számla tekintetében: az IBAN-szám, valamint a számlanyitás és -zárás dátuma;

iv. széf esetében: a bérlő neve, továbbá az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikke (1) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekben előírt egyéb azonosító adatok vagy egy egyedi azonosító szám és a bérleti időszak hossza;

(8) "pénzmosás": az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3. cikkében meghatározott magatartás;

(9) "kapcsolódó alapbűncselekmények": az (EU) 2018/1673 irányelv 2. cikkének 1. pontjában említett bűncselekmények;

(10) "terrorizmusfinanszírozás": az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 11. cikkében meghatározott magatartás;

(11) "pénzügyi elemzés": a pénzügyi információs egységek által az (EU) 2015/849 irányelv szerinti feladataik ellátása során már elvégzett operatív és stratégiai elemzés eredményei;

(12) "súlyos bűncselekmények": az (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében felsorolt bűncselekményformák.

3. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1) A bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságai közül minden tagállam kijelöli a nemzeti központi bankszámla-nyilvántartásához való hozzáférésre és az abban való keresésre jogosult illetékes hatóságokat. Ezen illetékes hatóságok között legalább a vagyon-visszaszerzési hivataloknak szerepelniük kell.

(2) A bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, nyomozására és a vádeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságai közül minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi információs egységektől pénzügyi információkat vagy pénzügyi elemzéseket kérhetnek és vehetnek át.

(3) Minden tagállam legkésőbb 2021. december 2-ig értesíti a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés értelmében kijelölt illetékes hatóságairól, továbbá a tekintetükben bekövetkező esetleges változásokról. A Bizottság az értesítéseket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

II. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A BANKSZÁMLA-INFORMÁCIÓKHOZ

4. cikk

Az illetékes hatóságok hozzáférése a bankszámla-információkhoz és az általuk azokban végzett keresések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölt illetékes nemzeti hatóságok rendelkezzenek arra irányuló hatáskörrel, hogy közvetlenül és azonnal hozzáférjenek a bankszámla-információkhoz és azokban keresést végezzenek, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából feladataik ellátásához szükséges, vagy súlyos bűncselekményt érintő nyomozás támogatása érdekében szükséges, beleértve az ilyen nyomozásokkal kapcsolatos vagyoni eszközök azonosítását, felkutatását és befagyasztását is. A hozzáférés és a keresések többek között akkor tekintendők közvetleneknek és azonnaliaknak, ha a központi bankszámla-nyilvántartásokat működtető nemzeti hatóságok az illetékes hatóságoknak automatizált mechanizmus révén gyorsan továbbítják a bankszámla-információkat, feltéve, hogy egyetlen közvetítő intézmény sem tud beavatkozni a kért adatokba vagy a rendelkezésre bocsátandó információkba.

(2) A tagállamok által az (EU) 2015/849 irányelv 32a. cikkének (4) bekezdése értelmében szükségesnek ítélt és a központi bankszámla-nyilvántartásokban rögzített további információkhoz az illetékes hatóságok ezen irányelv értelmében nem férhetnek hozzá és azokban nem végezhetnek keresést.

5. cikk

Az illetékes hatóságok általi hozzáférés és keresések feltételei

(1) A bankszámla-információkhoz való, 4. cikkel összhangban történő hozzáférést és az azokban végzett kereséseket az egyes illetékes hatóságok olyan személyzete végezheti kizárólag eseti alapon, amelyet kifejezetten kijelöltek és felhatalmaztak az említett feladatok elvégzésére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt illetékes hatóságok személyzete a titoktartás és az adatvédelem tekintetében megfeleljen a magas szakmai színvonal fenntartására vonatkozó előírásoknak, valamint feddhetetlen és kellően képzett legyen.

(3) A tagállamok biztosítják olyan műszaki és szervezési intézkedések meglétét, amelyek az illetékes hatóságok által bankszámla-információkhoz való, a 4. cikkel összhangban történő hozzáférésre és az azokban végzett keresésre vonatkozó hatáskör gyakorlása céljából az adatok biztonságát magas szintű technológiai szabványoknak megfelelően garantálják.

6. cikk

Az illetékes hatóságok általi hozzáférés és keresések ellenőrzése

(1) A tagállamok előírják, hogy a központi bankszámla-nyilvántartásokat működtető hatóságok gondoskodjanak róla, hogy a kijelölt illetékes hatóságoknak a bankszámla-információkhoz való minden egyes hozzáférését, valamint azokban az illetékes hatóságok által végzett kereséseket naplózzák. A naplónak különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) a nemzeti ügyiratszám;

b) a lekérdezés vagy keresés dátuma és időpontja;

c) a lekérdezés vagy keresés indításához használt adatok típusa;

d) az eredmények egyedi azonosítója;

e) a nyilvántartásba betekintő kijelölt illetékes hatóság neve;

f) a lekérdezést vagy keresést végző tisztviselő, valamint adott esetben a lekérdezést vagy keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználói azonosítója, továbbá - amennyiben lehetséges - a keresés vagy lekérdezés eredményei címzettjének egyedi felhasználói azonosítója.

(2) A naplókat a központi bankszámla-nyilvántartásokért felelős adatvédelmi tisztviselőknek rendszeresen ellenőrizniük kell. A naplókat kérésre az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkével összhangban létrehozott illetékes felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A naplókat kizárólag az adatvédelmi ellenőrzés érdekében - ideértve a kérelem elfogadhatóságának és az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzését is -, valamint az adatbiztonság biztosításának céljára lehet felhasználni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől és azokat öt évvel keletkezésük után törölni kell, kivéve, ha azok folyamatban lévő ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a központi bankszámla-nyilvántartásokat működtető hatóságok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a személyzetnek tudomása legyen az alkalmazandó uniós és nemzeti jogról, ideértve az alkalmazandó adatvédelmi szabályokat is. Ezeknek az intézkedéseknek speciális képzési programokat is magukban kell foglalniuk.

III. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉGEK KÖZÖTTI, ILLETVE A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉGEK KÖZÖTTI INFORMÁCIÓCSERE

7. cikk

Az illetékes hatóságok információkérése a pénzügyi információs egységtől

(1) A nemzeti eljárási garanciák tiszteletben tartása mellett minden tagállam gondoskodik arról, hogy a nemzeti pénzügyi információs egysége köteles legyen együttműködni a 3. cikk (2) bekezdésében említett kijelölt illetékes hatóságaival, és képes legyen időben válaszolni a tagállamában az említett kijelölt illetékes hatóságoktól érkező, a pénzügyi információk és pénzügyi elemzések iránti indokolt megkeresésekre, amennyiben e pénzügyi információk és pénzügyi elemzések eseti alapon szükségesek, és amennyiben a megkeresés súlyos bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos megfontolásokon alapul.

(2) A pénzügyi információs egység nem köteles teljesíteni az információ iránti megkeresést, ha objektív módon feltételezhető, hogy a szóban forgó információ átadása hátrányosan érintené a folyamatban levő nyomozást vagy elemzéseket, vagy - kivételes körülmények esetén - ha az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené valamely természetes vagy jogi személy jogos érdekeit, illetve, ha azok irrelevánsak az információkérés céljai szempontjából.

(3) Az információnak az eredetileg jóváhagyott céloktól eltérő célokra való felhasználásához az említett pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulása szükséges. Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésének megtagadását a pénzügyi információs egységeknek megfelelően indokolniuk kell.

(4) Az információk továbbítására vonatkozó döntésnek továbbra is a pénzügyi információs egység hatáskörében kell maradnia.

(5) A pénzügyi információs egységtől kapott pénzügyi információkat és pénzügyi elemzéseket a tagállamok kijelölt illetékes hatóságai az (EU) 2016/680 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyes adatok gyűjtésének céljától eltérő, a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása különös céljából is kezelhetik.

8. cikk

A pénzügyi információs egység információkérése az illetékes hatóságoktól

A nemzeti eljárási garanciák tiszteletben tartása mellett, és a pénzügyi információs egységek információkhoz való, az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikkének (4) bekezdésében előírt hozzáférésén túlmenően, minden tagállam gondoskodik arról, hogy a kijelölt illetékes hatóságai kötelesek legyenek eseti alapon időben válaszolni a nemzeti pénzügyi információs egységtől érkező, bűnüldözési információk iránti megkeresésekre, amennyiben ezen információk a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az ellenük való küzdelem céljából szükségesek.

9. cikk

Információcsere a különböző tagállamok pénzügyi információs egységei között

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy kivételes és sürgős esetekben a pénzügyi információs egységeik jogosultak legyenek egymás között kicserélni az olyan pénzügyi információkat és pénzügyi elemzéseket, amelyek terrorizmushoz vagy terrorizmussal összefüggő szervezett bűnözéshez kapcsolódó információk kezelése vagy elemzése szempontjából relevánsak lehetnek.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben és az operatív korlátaikat is figyelembe véve, a pénzügyi információs egységek törekedjenek az ilyen információk azonnali kicserélésére.

10. cikk

A különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere

(1) A nemzeti eljárási garanciák tiszteletben tartása mellett minden tagállam gondoskodik arról, hogy a 3. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt illetékes hatóságai számára lehetővé tegye, hogy a tagállamuk pénzügyi információs egységétől szerzett pénzügyi információkat vagy pénzügyi elemzéseket kérésre és eseti alapon kicseréljék valamely másik tagállam kijelölt illetékes hatóságával, amennyiben az adott pénzügyi információ vagy pénzügyi elemzés szükséges a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az ellenük való küzdelem érdekében.

Minden tagállam biztosítja, hogy kijelölt illetékes hatóságai az e cikk szerint kicserélt pénzügyi információkat vagy pénzügyi elemzéseket kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat kérték vagy átadták.

Minden tagállam biztosítja, hogy a kijelölt illetékes hatóságai által az adott tagállam pénzügyi információs egységétől szerzett pénzügyi információkat vagy pénzügyi elemzéseket kizárólag az információt szolgáltató pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulásával továbbítsák más hatóságok, ügynökségek vagy szervezeti egységek részére, illetve használhassák fel az említett információt az eredetileg jóváhagyottaktól eltérő célokra.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk értelmében kibocsátott megkereséseket és az arra adott válaszokat az e célra kijelölt, magas fokú adatbiztonságot garantáló biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz révén továbbítsák.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE AZ EUROPOLLAL

11. cikk

Bankszámla-információk szolgáltatása az Europolnak

Minden tagállam gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai jogosultak legyenek arra, hogy az Europol nemzeti egységen keresztül vagy - ha az adott tagállam ezt lehetővé teszi - az Europollal való közvetlen kapcsolatfelvétel útján válaszoljanak az Europol által eseti alapon, hatáskörének korlátain belül, feladatai ellátásának céljából előterjesztett, bankszámla-információkra irányuló, megfelelően indokolt megkeresésekre. Az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikkének (6) és (7) bekezdését alkalmazni kell.

12. cikk

Információcsere az Europol és a pénzügyi információs egységek között

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy pénzügyi információs egysége jogosult legyen válaszolni olyan megfelelően indokolt megkeresésekre, amelyeket az Europol az Europol nemzeti egységen keresztül vagy - ha az adott tagállam ezt lehetővé teszi - a pénzügyi információs egység és az Europol közötti közvetlen kapcsolatfelvétel útján terjeszt elő. Az ilyen megkereséseket az Europol hatáskörének korlátain belül és feladatai ellátásának céljából, eseti alapon, pénzügyi információkra és pénzügyi elemzésre irányulóan lehet előterjeszteni.

(2) Az e cikk szerinti információcserére az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikkének (5) bekezdését és az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikkének (6) és (7) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkeresés teljesítésének elmulasztását megfelelően megindokolják.

13. cikk

Az információcserére vonatkozó részletes szabályok

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv 11. és a 12. cikke szerinti információcserét elektronikusan, az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban bonyolítsák le a következőkön keresztül:

a) a SIENA vagy annak utódja, a SIENA-ra alkalmazandó nyelven; vagy

b) adott esetben a FIU.Net hálózat vagy annak utódja.

(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 12. cikk szerinti információcserét időben lebonyolítsák, és e tekintetben az Europol által tett információ iránti megkereséseket úgy kell kezelni, mint a másik pénzügyi információs egységektől érkező megkereséseket.

14. cikk

Adatvédelmi előírások

(1) Ezen irányelv 11. és 12. cikkében említett bankszámla-információkkal, pénzügyi információkkal és pénzügyi elemzéssel kapcsolatos személyes adatok kezelését az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikkével összhangban végzik, és azt az Europolon belül csak olyan személyzet végezheti, amelyet kifejezetten kijelöltek és felhatalmaztak e feladatok elvégzésére.

(2) Az Europol az ezen irányelv 11., 12. és 13. cikke értelmében folytatott minden egyes információcseréről tájékoztatja az (EU) 2016/794 rendelet 41. cikkével összhangban kinevezett adatvédelmi tisztviselőt.

V. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Hatály

E fejezet kizárólag a kijelölt illetékes hatóságokra és a pénzügyi információs egységekre alkalmazandó a III. fejezet szerinti információcsere tekintetében, valamint a IV. fejezet értelmében az Europol nemzeti egységek részvételével zajló, pénzügyi információk és pénzügyi elemzések cseréje vonatkozásában alkalmazandó.

16. cikk

A különleges személyes adatok kezelése

(1) Az adott személy faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, szakszervezeti tagságára vonatkozó személyes adatok, vagy a valamely természetes személy egészségére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok kezelése csak az érintett jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó megfelelő garanciák mellett, az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően engedhető meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokhoz kizárólag az erre külön kiképzett és az adatkezelő által erre kifejezetten felhatalmazott személyzet férhet hozzá és azokat csak az említett személyzet kezelheti az adatvédelmi tisztviselő útmutatása mellett.

17. cikk

Az információkérések nyilvántartása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nyilvántartást vezessenek az ezen irányelv szerinti információkérésekről. Az említett nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az információt kérő szervezetnek és a személyzete tagjának, valamint - amennyiben lehetséges - a keresés vagy lekérdezés eredményei címzettjének a neve és elérhetősége;

b) az arra a nemzeti ügyre való hivatkozás, amely kapcsán az információt kérték;

c) a megkeresés tárgya; és

d) az ilyen megkeresésekkel kapcsolatos esetleges végrehajtási intézkedések.

A nyilvántartást a létrehozásától számított öt évig meg kell őrizni és az kizárólag a személyes adatok kezelése jogszerűségének ellenőrzése céljából használható fel. Az érintett hatóságoknak a nemzeti felügyeleti hatóság kérésére minden nyilvántartást elérhetővé kell tenniük a nemzeti felügyeleti hatóság számára.

18. cikk

Az érintett jogainak korlátozásai

A tagállamok jogalkotási intézkedéseket fogadhatnak el, amelyekben részlegesen vagy teljes mértékben korlátozzák az érintettnek a rá vonatkozó, ezen irányelv szerint kezelt személyes adatokhoz való hozzáférési jogát, az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével, illetve - adott esetben - az (EU) 2016/680 irányelv 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Nyomon követés

(1) A tagállamok átfogó statisztikák vezetése révén nyomon követik a súlyos bűncselekmények elleni küzdelmet szolgáló rendszereik hatékonyságát.

(2) A Bizottság 2020. február 1-ig részletes programot dolgoz ki ezen irányelv kimenetelének, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére.

Az említett programban meg kell határozni, hogy az adatokat és az egyéb szükséges bizonyítékokat milyen módon és milyen időközönként gyűjtik. Az említett programban meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

A tagállamok szolgáltatják a Bizottság részére a nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett statisztikáknak mindenképpen ki kell terjedniük az alábbi információkra:

a) a kijelölt illetékes hatóságok által a 4. cikkel összhangban végzett keresések száma;

b) az ezen irányelv szerint az egyes hatóságok által kibocsátott megkeresések nagyságrendjére vonatkozó adatok, az e megkeresések nyomán tett intézkedések száma, azon ügyek száma, amelyekben nyomozást végeztek, a vád alá helyezett személyek és a súlyos bűncselekményekért elítélt személyek száma, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll;

c) a megkeresés beérkezését követően a hatóság számára a megkeresés megválaszolásához szükséges időre vonatkozó adatok;

d) amennyiben rendelkezésre állnak, az ezen irányelv hatálya alá tartozó belföldi és határokon átnyúló megkeresésekre fordított emberi és informatikai erőforrások költségére vonatkozó adatok.

(4) A tagállamok megszervezik a statisztikák elkészítését és összegyűjtését, valamint évente megküldik a Bizottságnak a (3) bekezdésben említett statisztikákat.

20. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1) Ez az irányelv nem zárja ki azt, hogy a tagállamok egymás között az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat tartsanak fenn vagy ilyeneket kössenek, amennyiben ezek összeegyeztethetők az uniós joggal, különösen ezzel az irányelvvel.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok vagy az Unió azon kötelezettségeit és kötelezettségvállalásait, amelyek harmadik országokkal kötött meglévő kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból fakadnak.

(3) Az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül, a tagállamok az uniós jognak megfelelően értesítik a Bizottságot az arra irányuló szándékukról, hogy az ezen irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó ügyekben tárgyalásokat kezdjenek a tagállamok és olyan harmadik országok közötti megállapodásokról, amelyek az Európai Gazdasági Térség szerződő felei, illetve hogy ilyen megállapodásokat kössenek.

Ha a Bizottság - a valamely tagállamnak az első albekezdésben említett tárgyalások megkezdésére irányuló szándékáról szóló értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül - arra a következtetésre jut, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik a vonatkozó uniós szakpolitikákat, vagy olyan megállapodással zárulhatnak, amely nem egyeztethető össze az uniós joggal, erről értesíti a tagállamot.

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot minden ilyen tárgyalásról, és adott esetben felkérik a Bizottságot, hogy megfigyelőként vegyen részt azokon.

A tagállamok felhatalmazást kapnak az első albekezdésben említett megállapodások ideiglenes alkalmazására, illetve megkötésére, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők az uniós joggal és nem veszélyeztetik a vonatkozó uniós szakpolitikák tárgyát és célját. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el a felhatalmazásról szóló határozatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

21. cikk

Értékelés

(1) 2024. augusztus 2-ig, majd ezt követően háromévente a Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A jelentést közzé kell tenni.

(2) Az (EU) 2015/849 irányelv 65. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság értékeli az Unión belüli pénzügyi információs egységek közötti együttműködés fokozásának akadályait és lehetőségeit, többek között egy koordinációs és támogatási mechanizmus létrehozásának lehetőségét és megfelelőségét is.

(3) 2024. augusztus 2-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy szükséges és arányos-e a pénzügyi információk fogalommeghatározását oly módon bővíteni, hogy az kiterjedjen a hatóságok és a kötelezett szolgáltatók birtokában lévő olyan információk és adatok minden típusára, amelyek a nemzeti jog szerint kényszerintézkedések foganatosítása nélkül hozzáférhetők a pénzügyi információs egységek számára, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(4) 2024. augusztus 2-ig a Bizottság értékelést készít arról, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat rejt magában az, ha a pénzügyi információknak és pénzügyi elemzéseknek az Unión belüli pénzügyi információs egységek közötti cseréjét kiterjesztik a terrorizmustól és a terrorizmussal összefüggő szervezett bűnözéstől eltérő súlyos bűncselekményekre.

(5) Nem korábban, mint 2027. augusztus 2. a Bizottság elvégzi ezen irányelv értékelését, és az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek tartalmaznia kell egy arra vonatkozó értékelést is, hogy miként tartották tiszteletben az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket.

(6) Az e cikk (1)-(4) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok ellátják a Bizottságot a szükséges információkkal. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által a 19. cikk alapján benyújtott statisztikákat, és további információt kérhet a tagállamoktól és a felügyeleti hatóságoktól.

22. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2021. augusztus 1-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

24. cikk

A Tanács 2000/642/IB határozatának hatályon kívül helyezése

A 2000/642/IB határozat 2021. augusztus 1-ével hatályát veszti.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

26. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 367., 2018.10.10., 84. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 14-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(4) A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(7) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(10) A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).

(11) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).