46/2005. (XII. 14.) AB határozat

Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 6/2003. (III. 31.) Gyerm. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2004. (XII. 15.) Gyerm. önkormányzati rendelete 2. §-a törvény- és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 6/2003. (III. 31.) Gyerm. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2004. (XII. 15.) Gyerm. önkormányzati rendelete 2. §-a törvényellenes és alkotmányellenes, ezért e rendelkezést 2005. december 31. napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 6/2003. (III. 31.) Gyerm. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2004. (XII. 15.) Gyerm. Önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. §-a törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó ezt megelőzően törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva megállapította, hogy az Ör. hivatkozott rendelkezése törvénysértő, és az Ötv. 99. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében - határidő tűzésével - felhívta a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) a jogszabálysértő állapot megszüntetésére. A Képviselő-testület a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi észrevételét a 17/2005. (IV. 21.) Gyerm. Önkormányzati határozatával nem fogadta el és az Ör.-t nem módosította.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 2. §-a törvénysértő és alkotmányellenes. Véleménye szerint, amikor a Képviselő-testület azt az adóalanyt, amelynek Gyermely Község Önkormányzata illetékességi területére eső éves nettó árbevétele a 15 MFt-ot nem haladja meg, mentesíti az adóelőleg megfizetési kötelezettsége alól, akkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § d) pontjával és a 41. § (1) bekezdésével ellentétes módon járt el, és ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 44/A. § (2) bekezdését.

Ezért az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Ör. 2. §-át - mint alkotmányellenes előírást - semmisítse meg.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - megállapítsa,

d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,

e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."

"41. § (1) A vállalkozó-a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti."

"43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.

(3) Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.

(4) "

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) indítvánnyal érintett rendelkezései:

"14. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,

b) adómegállapításra (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása),

c) bevallásra,

d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,

e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

g) adatszolgáltatásra,

h) adólevonásra, adóbeszedésre

[az a)-h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti."

"2. számú melléklet II. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések

A) Helyi adók

2. Kommunális adó, iparűzési adó

a) A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót

az adóév március 15-éig, illetve

szeptember 15-éig megfizetnie.

b) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben

az adóév március 15-éig, illetve

szeptember 15-éig fizet.

c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére

az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

e) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét

az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

f) Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti."

4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése: "2. § Az az adóalany, amelynek Gyermely község Önkormányzata illetékességi területére eső éves nettó árbevétele a 15 M Ft-ot nem haladja meg adóelőleget nem fizet."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi képviselő-testület törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a tartalmazza. A törvényalkotó a Htv. IV. fejezetében szabályozza a helyi iparűzési adóra vonatkozó előírásokat.

A Htv. 41. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. A 41. § (4) bekezdése nem ad felhatalmazást az önkormányzat számára, hogy az adózót mentesítse az adóelőleg-fizetési kötelezettség alól. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség az adózónak az Art. 14. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettsége. Az Art. 14. § (2) bekezdése alapján törvény az adózót mentesítheti egyes kötelezettségek, így az adóelőleg-fizetési kötelezettség alól is. Sem az Art., sem a Htv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely mentesítené az adózót a helyi iparűzési adó vonatkozásában az adóelőleg megfizetésének kötelezettsége alól. A Htv. 43. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletalkotási joga arra terjed ki a jelen ügyben vizsgált esetben, hogy a Képviselő-testület az adóelőleg-fizetési kötelezettség határidejét az Art. 2. számú melléklet II/A. 2. b) pontjában meghatározott határidőtől eltérően állapítsa meg.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította: "Törvényi felhatalmazás alapján alkotott önkormányzati rendelet nem lépheti túl a törvényi felhatalmazás kereteit. A Htv. 43. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi adóval kapcsolatos eljárásban a Htv.-ben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A Htv. 43. § (2) bekezdése kizárólag az adóelőleg- és az adófizetés esedékességét illetően teszi lehetővé az önkormányzat számára, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérő esedékességet írjon elő rendeletében, feltéve, hogy az az adózó számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményez. A Htv. 43. § (3) bekezdése azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésben szabályozhat. (...)

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, 377-378.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691-697.; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541.; 56/2003. AB határozat, ABH 2003, 867, 870.]" [23/2004. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2004, 864, 870.]

Az Ör. indítvánnyal támadott 2. §-a az adóelőleg-fizetési kötelezettség alóli mentesítéssel túllépte a törvényi felhatalmazás kereteit, emiatt törvénysértő, és ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. A Htv. 6. § a) pontja alapján a már bevezetett helyi adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit. Tekintettel arra, hogy az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezésének az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napjával történő megsemmisítése az adóalany adóterheinek súlyosbítását jelentené, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 2. §-át pro futuro, 2005. december 31. napjával semmisítette meg.

2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben - érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABK 2005. szeptember, 507, 513.]

Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 2. §-át az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközőnek minősítette,

ezért az Ör. 2. §-ának és az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével való ellentétét már nem vizsgálta.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapszik.

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 520/H/2005/2.