798/B/2000. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi LXX. törvény 11. § (3) bekezdése harmadik mondatában szereplő "ebből az összegből a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának kiadása 758 millió forint" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 12. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó első beadványában az Alkotmány 66. §-ának (2) bekezdésével, 70/A. §-ának (3) bekezdésével, 70/B. §-ának (1) bekezdésével, 70/D. §-ának (1) és

(2) bekezdésével, 70/E. §-ának (1) és (2) bekezdésével ellentétesnek tartotta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 11. §-ának (3) bekezdését, valamint a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és ezeknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árához nyújtott társadalombiztosítási támogatásáról szóló 2/1995. (II. 8.) NM rendelet (a továbbiakban: Nr.) 7. számú mellékletét.

Hiánypótlásra történt felszólítás után az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Tv. 11. §-a (3) bekezdésének "ebből az összegből a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának kiadása 758 millió forint" szövegrészét, továbbá az Nr. 7. számú mellékletének "Az OEP és az országos koordináló funkciót ellátó intézmények között kötött szerződés szerint - éves keretösszegig - az alábbi indikációs területeken az illetékes szakmai kollégiumok által kidolgozott és közzétett protokollok alapján az alábbi gyógyszereket lehet rendelni" szövegrészt.

Jogszabályváltozás miatt az indítványozó újabb beadványában kérelmét ismét módosította. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: ESzr.) 8. számú melléklete azonos szövegrészt tartalmazott, mint az Nr. 7. számú melléklete. Az indítványozó ezért az új szabálynak, az ESzr. 8. számú melléklete hivatkozott szövegrészének megsemmisítését kérte.

2. Az indítványozó legutóbbi beadványát követően az ESzr. 8. számú mellékletét hatályon kívül helyezte a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Er.) módosításáról szóló 10/2004. (XII. 15.) EüM rendelet 19. §-a

(3) bekezdésének c) pontja. Az Er. 12. §-ának (2) bekezdése a 4. számú mellékletre utalással kiegészítve azt a szöveget tartalmazza, amelynek megsemmisítését az indítványozó az Eszr. tekintetében kérte. Az Er. 4. számú mellékletében is szerepelnek a sclerosis multiplex kezelésére rendelhető gyógyszerek. Az Er. 12. §-ának (2) bekezdése tehát tartalmilag azonosnak tekinthető az Eszr.-nek az indítványozó által alkotmányellenesnek tekintett szövegrészévei. Ezért az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - a hatályos jogszabályra vonatkozóan folytatta le az alkotmányossági vizsgálatot (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 766/B/2002. AB határozat, ABH 2004, 1664-1666.; 880/B/2005. AB határozat, ABK 2006. november, 970, 971.) .

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "66. § (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani."

"70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársasága munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg."

"70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."

2. A Tv. rendelkezései:

"Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló, az 1997. évi LXXXVII. törvénnyel és az 1997. évi CXII. törvénnyel módosított 1996. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: KT) meghatározott - költségvetése végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:"

"2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 1997. évi költségvetésének végrehajtását 628 607 millió (hatszázhuszonnyolcmilliárd-hatszázhétmillió) forint bevétellel, 623 392 millió (hatszázhuszonhárommilliárd - három-százkilencvenkettőmillió) forint kiadással és 5215 millió (ötezer-kettőszáztizenötmillió) forint bevételi többlettel jóváhagyja."

"11. § (3) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás összege 100 876 millió forint. Ez az összeg tartalmazza a - felhasználásnak a szakmailag kiemelten indokolt területekre történő korlátozása érdekében - csak a gyógyszeres kezelést végző egészségügyi intézmény és az OEP által megkötött külön szerződés szerint támogatható gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának 6380 millió forint összegű kiadását. Ebből az összegből a sclerosis multiplex-ben szenvedő betegek gyógyszerellátásának kiadása 758 millió forint, a meghatározott biztosítotti csoport térítésmentes influenza elleni védőoltásának kiadása 300 millió forint, a vérzékenység kezelésének kiadása 1423 millió forint."

3. Az Nr.-nek az indítvány által eredetileg megtámadott - azóta hatályon kívül helyezett - rendelkezése:

"7. számú melléklet a 2/1995. (II. 8.) NM rendelethez Különszerződés alapján a támogatás alapjául elfogadott ár 100%-os támogatásával rendeli:

Az OEP és az országos koordináló funkciót ellátó intézmény között kötött szerződés szerint - éves keretösszegig -, az alábbi indikációs területeken, az illetékes szakmai kollégiumok által kidolgozott és közzétett protokollok alapján az alábbi gyógyszereket lehet rendelni."

4. Az ESzr.-nek a módosított indítvánnyal megtámadott - azóta hatályon kívül helyezett - rendelkezése:

"8. számú melléklet az 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelethez

Külön jogszabály alapján a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár 100%-os támogatásával rendeli

Az OEP és az országos koordináló funkciót ellátó intézmény között kötött szerződés szerint - éves keretösszegig -, az alábbi indikációs területeken, az illetékes szakmai kollégiumok által kidolgozott és közzétett protokollok alapján az alábbi gyógyszereket lehet rendelni."

5. Az Er. vizsgált rendelkezése:

"12. § (2) Az OEP és az országos koordináló funkciót ellátó intézmény között kötött szerződés szerint - az éves keretösszegig - az illetékes szakmai kollégiumok által kidolgozott és közzétett protokollok alapján a 4. számú mellékletben szereplő betegségcsoportok kezelésére szolgáló gyógyszereket lehet rendelni."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az indítványozó a Tv. 11. §-a (3) bekezdésének szövegrészét azért támadta, mert ezt tekintette "a hatályos finanszírozási jogszabály"-nak, amely "összesen 758 000 Ft-ot biztosít a sclerosis multiplex-ben szenvedő betegek gyógyszerellátásának biztosítására".

A Tv.-ben meghatározott összegnek az indítványban található nyilvánvaló elírásától eltekintve (az összeg valójában 758 millió Ft), a finanszírozás szabályait meghatározó rendelkezések nem a Tv.-ben, hanem a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) kerültek megfogalmazásra.

Az indítványozó által támadott Eszr. preambuluma is arra hivatkozik, hogy kibocsátásának alapja az Ebtv.-ben adott felhatalmazás.

A Tv. csak egy év költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló, amelyet az Országgyűlés törvénnyel hagyott jóvá, amint ezt a Tv. preambuluma is kifejezi:

"Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló, az 1997. évi LXXXVII. törvénnyel és az 1997. évi CXII. törvénnyel módosított 1996. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: KT) meghatározott - költségvetése végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:"

Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló egyik tétele [a 13. § támadott (3) bekezdése] nincs alkotmányjogi összefüggésben az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt szabályaival. Ezért az Alkotmánybíróság elutasította a Tv. 11. § (3) bekezdése szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

IV.

1. Az indítványozó az Er. 12. §-a (2) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány több rendelkezésére hivatkozva állítja.

Az Alkotmány 70/E. §-a (1) és (2) bekezdésével az ellentétet abban látja, hogy egyrészt "a TB kerete törvényileg behatárolt", másrészt több gyógyszernél részleges finanszírozásról sem lehet beszélni.

A munkanélküliségre vonatkozó egyes rendelkezésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/E. §-át úgy értelmezte, hogy az Alkotmánynak ez a szabálya az állam feladatait állapítja meg általános jelleggel, de az állampolgárok számára nem határoz meg jogot egy bizonyos meghatározott jövedelem eléréséhez, életszínvonal fenntartásához. (2093/B/1991. AB határozat, ABH 1992,546, 547.) .

A nyugellátásokról és egyéb ellátásokról szóló jogszabállyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy csak a rendszerváltozás előtt kialakult és sok vonatkozásban igazságtalanul működő intézmény vizsgálatára kerülhet sor. "Ameddig tehát az állam a kötelező társadalombiztosítást úgy működteti, illetőleg működési feltételeit úgy garantálja, hogy ezeknek az elveknek, tehát nemcsak az ún. vegyes - biztosítási és szociális elemeket egyaránt szem előtt tartó - rendszernek, de annak az alkotmányos követelménynek is megfelel, hogy a megélhetéshez szükséges ellátási jogosultságot, mint a szociális biztonsághoz való alkotmányos jog nevesített tartalmi elemét, a nemzetgazdaság lehetőségei, az érdekegyeztetések eredményei és egyéb szempontok alapján biztosítja, addig az Alkotmány 70/E. §-ában írt alkotmányos kötelezettségének eleget tesz." [26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199.]

Az Alkotmánybíróság az AJkotmány 70/E. §-át értelmező 42/2000. (XI. 8.) AB határozatának rendelkező részében a korábbi gyakorlatra alapítva a következő, a jelen indítvány megítélése szempontjából irányadó megállapításokat tette:

- az Alkotmány 70/E. §-ának (1) bekezdése a szociális biztonsághoz való jog kimondásával a szociális ellátások összessége által nyújtott megélhetési minimumnak az állam általi biztosítását állapítja meg,

- a megélhetési minimumot biztosító szociális ellátások rendszerének kialakításakor alapvető alkotmányi követelmény az emberi élet és méltóság védelme, ennek megfelelően az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni,

- a megélhetési minimum garantálásából konkrét részjogok, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le,

- az Alkotmány 70/E. §-ának (2) bekezdése alapján az állam köteles az állampolgárok megélhetéséhez szükséges ellátásra való jogának realizálása érdekében társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert létrehozni, fenntartani és működtetni (ABH 2000, 329.) .

Az Alkotmánybíróság az 59/2006. (X. 20.) AB határozatban alkotmányos követelményként határozta meg az Alkotmány 70/E. §-a alapján, hogy az állam a szociális ellátási rendszerek egésze útján gondoskodjék az emberi lét alapvető feltételeiről (ABK 2006. október 797).

Az Alkotmány 70/E. §-ából nem vezethető le azonban, hogy meghatározott gyógyszerek árának egy adott szintjét az állam köteles volna a költségvetés terhére biztosítani, az állampolgároknak erre vonatkozó alanyi joga az Alkotmányból nem következik.

Az elmondottak alapján nem állapítható meg, hogy az Er. 12. §-ának (2) bekezdése sérti az Alkotmány 70/E. §-át.

2. Az indítványozó szerint az Er. támadott szabálya sérti az Alkotmány 70/D. §-ának (1) és (2) bekezdését, mert "nem biztosítja ezen jogok gyakorlásához az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezését, hanem előidézi a joggyakorlást akadályozó átláthatatlan szervezetlenséget".

Az Er.-nek a gyógyszerek rendeléséről szóló utaló szabálya és az Alkotmány 70/D. §-a között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés.

3. Az indítványozó az Alkotmány 70/B. §-ának(l) bekezdése alapján is alkotmányellenesnek tartja az Er. 12. §-ának (2) bekezdését. Arra hivatkozik, hogy a gyógyszer hiánya rokkantsághoz vezet, továbbá a legtöbb esetben a munkahely elvesztéséhez.

Az Er.-nek a gyógyszerek rendeléséről szóló utaló szabálya és az Alkotmány 70/B. §-ának a munkához való jogot kimondó szabálya között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés.

4. Az indítványozó az Er. 12. §-ának (2) bekezdését azért tartja az Alkotmány 70/A. §-a (3) bekezdésével ellentétesnek, mert "a bizonyos orvos-szakmai döntést és eljárást nem jogszabály szabályozza, ellenőrizhetetlen és átláthatatlan eljárás".

Az állami támogatások egyik formájával kapcsolatban a 725/B/1991. AB határozat megállapította, hogy az állami támogatások mértékének megállapítása bonyolult gazda-ságpoltikai összefüggések figyelembevételével történhet meg; az esélyegyenlőség nem egy-egy jogszabály vagy állami intézkedés révén biztosítható, hanem a jogszabályok, intézkedések rendszere révén (ABH 1992, 663, 664.) . Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy az esélyegyenlőség megteremtését célzó szabályok megválasztása terén a jogalkotónak nagy szabadsága van (652/G/1994. AB határozat, ABH 1998, 574, 580.) .

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem állapíthatta meg, hogy az Er. indítványozó által támadott szabálya ellentétben állna az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdésével.

5. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy az Er. támadott szabálya sérti az Alkotmány 66. §-ának (2) bekezdését. A gyógyszerrendelésről szóló utaló szabály és az anyáknak a gyermek születése előtt, illetve után külön rendelkezések szerint történő védelme között értékelhető alkotmányjogi összefüggés nem állapítható meg.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Er. 12. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

Budapest, 2007. március 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró