13/2014. (IV. 9.) EMMI utasítás

az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közbeszerzési Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (1) bekezdésére a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közbeszerzési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Emberi Erőforrások Minisztériumának Beszerzési Szabályzatáról szóló 6/2012. (VII. 6.) EMMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 13/2014. (IV. 9.) EMMI utasításhoz

"I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A Közbeszerzési Szabályzat célja és hatálya

1. § (1) A Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) mint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérő közbeszerzéseit szabályozza.

(2) A Szabályzat hatálya kiterjed a Minisztérium szervezeti egységei által kezdeményezett valamennyi, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) ellátási tevékenységéhez nem kapcsolódó, a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes beszerzésre (árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére, valamint szolgáltatási koncesszióra), valamint a Kbt. hatálya alól kivett, a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti visszterhes beszerzésekre (a továbbiakban: minősített beszerzések).

(3) A Szabályzat meghatározza a beszerzés időpontjában érvényes közbeszerzési értékhatárt elérő és meghaladó (köz)beszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az eljárásba bevont személyek, illetve szervezetek felelősségi körét, a döntéshozatal és a beszerzési eljárások dokumentálásának rendjét, összhangban a vonatkozó szabályzatokkal és jogszabályokkal.

(4) A Szabályzatot a Kbt.-vel és a vonatkozó jogszabályokkal, az Európai Unió intézményeinek közbeszerzési tárgyú rendeleteivel, irányelveivel, a Közbeszerzési Hatóság ajánlásaival, tájékoztatóival együtt szükséges alkalmazni. Amennyiben a Szabályzat valamely rendelkezése jogszabállyal ellentétes (jogszabályváltozás miatt), úgy az ilyen rendelkezés helyett a jogszabály megfelelő rendelkezését kell alkalmazni. A Szabályzatot a Minisztérium mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), valamint az Gazdálkodási, Kötelezettségvállalási és Utalványozási Szabályzatával (a továbbiakban: Gazdálkodási Szabályzat) együtt szükséges alkalmazni. Amennyiben a Szabályzat valamely rendelkezése eltér az SZMSZ-ben foglaltaktól, úgy az SZMSZ-ben foglaltak az irányadók, míg a Gazdálkodási Szabályzattal való eltérés esetén a Szabályzat rendelkezéseit szükséges figyelembe venni.

(5) A Szabályzat 1. függelékét képezi azon hatályos jogszabályok jegyzéke, amelyeket a Minisztérium szervezeti egységeinek beszerzési eljárásai során az eljárás lebonyolításában részt vevők alkalmazni kötelesek.

A beszerzési eljárás célja és alapelvei

2. § (1) A Kbt. megalkotásánál - összhangban az európai uniós normákkal - a jogalkotó a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának átláthatóságát, a közbeszerzések nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítását tűzte ki célul. Ennek alapján a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - a Minisztérium köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) A Kbt. és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

(3) A Kbt. alapelvi szinten rögzíti, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A beszerzések során valamennyi ajánlatkérőnek, így a Minisztériumnak is a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

(4) A Minisztériumnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

(5) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is.

A beszerzés értéke

3. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetében az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani a Minisztérium által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben a Minisztérium teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

(2) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetében pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetében, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(3) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

(4) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(5) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Adott esetben szintén be kell számítani az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembehelyezés becsült értékét is.

(6) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetében a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(7) Ha a szolgáltatás több részből áll, vagy több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(8) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(9) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:

a) pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

(10) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.

(11) Az egybeszámítás részletes szabályait a Kbt. 18. §-a határozza meg.

(12) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(13) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani, valamint e célból a közbeszerzést a (11) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(14) Az aktuális közbeszerzési értékhatárokat a 2. függelék tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSEK ÉS A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, VALAMINT AZ ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS

A beszerzési igények tervezése, az éves összesített közbeszerzési terv

4. § (1) A Minisztérium a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről.

(2) Az éves összesített közbeszerzési terv a beszerzések tárgya (árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, szolgáltatási koncesszió, építési beruházás és építési koncesszió) szerinti bontásban tartalmazza a Minisztérium által, az adott évre tervezett közbeszerzések megnevezését, CPV-kódját, az eljárás megindításának tervezett időpontját, az eljárás eredményeként aláírt szerződés időbeli hatályát, a közbeszerzésre irányadó eljárásrendet és az eljárás fajtáját (típusát), azt, hogy az adott közbeszerzés általános vagy központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e, továbbá, hogy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére. Az éves összesített közbeszerzési terv magában foglalja a beszerzési terv elkészítését megelőzően elindított közbeszerzéseket is.

(3) A Minisztérium közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseiről, a Kbt. kivételi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzésekről, valamint a Minisztérium központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzéseiről a Vagyongazdálkodási és Közbeszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztálya (a továbbiakban: Közbeszerzési Osztály) külön nyilvántartást vezet, melyet a beszerzési igény felmerülésekor folyamatosan aktualizál.

(4) A tervezés elindításáról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár körlevélben rendelkezik a szervezeti egységek vezetői részére, amelyet a tárgyévi igazgatási költségvetés kereteinek és kötelezettségvállalóinak meghatározását követően, de legkésőbb minden év február 20-áig kell kiadni. A beszerzési igények összeállítására biztosított határidőt a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nem határozhatja meg az elrendeléstől számított 10 munkanapnál rövidebb időtartamban. A körlevél mellékletét képezi a Szabályzat 3. függeléke szerinti adatlap.

(5) A tervezés során, a visszterhes beszerzéssel érintett szervezeti egységek - a 3. függelék szerinti adatlap megfelelő kitöltésével - közbeszerzési értékhatártól függetlenül kötelesek megjelölni mindazon árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, illetve építési beruházásra irányuló beszerzési igényeiket, amelyeket az adott költségvetési évben, feladataik ellátáshoz megvalósítani, vagy megrendelni terveznek. Az adatlapon szerepeltetni kell a beszerzés forrását.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, megfelelően kitöltött adatlapot az adott beszerzés(ek)ért felelős szervezeti egység vezetője írja alá. A kitöltött adatlapokat a körlevélben meghatározott határidőn belül a beszerzéssel érintett főosztály felügyeletét ellátó állami vezető útján, ágazatonként összesítve papír alapon kell megküldeni a Közbeszerzési Osztály részére. A hatékonyabb ügyintézés érdekében a kitöltött beszerzési adatlapokat elektronikus formában is meg kell küldeni a Közbeszerzési Osztály közös elektronikus levélcímére (kozbeszerzes@emmi.gov.hu) azzal, hogy a végleges nyilvántartásba vétel (beszerzési igény rögzítése) kizárólag a papír alapú okirat alapján történhet.

(7) A közbeszerzési ügyintéző regisztrálja a szervezeti egységek által megküldött éves beszerzési igényeket, majd a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával a javaslatokat összesíti, és elkészíti az éves összesített beszerzési tervet az alábbiak figyelembevételével:

a) áttekinti, melyek azok az igények, amelyeket a Kbt. alapján össze kell vonni (becsült értékük alapján egybe kell számítani) és egységes eljárásban kezelni;

b) megvizsgálja, hogy az adott beszerzések a Kbt. szerint milyen beszerzési eljárás lefolytatását teszik szükségessé.

A közbeszerzési terv összeállításához a Közbeszerzési Osztály kiegészítő információkat jogosult kérni a beszerzéssel érintett szervezeti egységektől, illetve bevonásukkal egyeztető tárgyalásokat kezdeményezhet. A szervezeti egységek a kért információkat kötelesek a Közbeszerzési Osztály részére haladéktalanul megadni, illetőleg a Közbeszerzési Osztály által kezdeményezett egyeztető tárgyalásokon kompetens személlyel képviseltetni magukat.

(8) A közbeszerzési tervet - annak elfogadását megelőzően - a Közbeszerzési Osztály a 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellenőrzés elvégzése céljából megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére. Az összesített éves közbeszerzési tervet a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá a tárgyév március 31. napjáig. A közbeszerzési terv jóváhagyása nem jelenti egyben az abban megadott beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(9) Az éves összesített közbeszerzési terv jóváhagyásáig közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével indítható.

(10) A közbeszerzési tervet módosítani szükséges, ha a tervben nem szereplő beszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatása előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb változás miatt szükséges. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindítását az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője írásbeli feljegyzés útján kezdeményezi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás lefolytatását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi, a közbeszerzési ügyintéző pedig gondoskodik a beszerzési terv megfelelő módosításáról. A terv módosítását indokolni szükséges. A terv módosítását megelőzően az adott közbeszerzést nem lehet megindítani.

(11) Az éves összesített közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Minisztérium a kormányzati honlapon történő közzététellel biztosít (www.kormany.hu). A Kbt. szerinti éves összesített közbeszerzési tervet, a tárgyév május 15. napjáig a KEF központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzíteni szükséges. Az éves összesített közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet] foglaltak szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) részére is szükséges megküldeni.

(12) A közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárások megindításának szándékáról, a felelős szervezeti egység vezetője írásbeli feljegyzés útján tájékoztatja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértése esetén indítható.

(13) A közbeszerzési tervben szereplő, illetve a tervben nem szereplő közbeszerzések megindításakor, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés mellé csatolni szükséges a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot.

(14) A Közbeszerzési Osztály javaslata alapján - a szervezeti egységek körében a közbeszerzési terv összeállítását megelőzően elrendelt igényfelmérésen túl - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult a költségvetési év során bármilyen visszterhes beszerzési tárgy vonatkozásában további igényfelmérést elrendelni.

Előzetes összesített tájékoztató

5. § A Minisztérium - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett, a Kbt. 32. §-ában meghatározott közbeszerzési igényeiről, melyet külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján tehet közzé a Közbeszerzési Értesítőben vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Éves statisztikai összegezés

6. § A közbeszerzési ügyintéző a Bonyolító közreműködésével elkészíti a tárgyévet megelőző év közbeszerzéseire vonatkozó éves statisztikai összegezést. Az éves statisztikai összegezésben foglalt adatokat a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott éves statisztikai összegezést a tárgyév május 31. napjáig kell megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére. Az éves statisztikai összegezést a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben meghatározott minta szerint szükséges elkészíteni, és azt a Kbt. 31. §-a szerint kell közzétenni.

III. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FELELŐSSÉGRENDJE ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE

Általános szabályok

7. § (1) A Szabályzatban megállapított eljárási és felelősségi rendet a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások, valamint a Szabályzat 28. §-a szerinti minősített beszerzési eljárások vonatkozásában is alkalmazni szükséges.

(2) A közbeszerzési eljárás folyamán az eljárásban részt vevő valamennyi közreműködő felelős a Kbt. és egyéb jogszabályok, valamint a Minisztérium belső szabályzatai rendelkezéseinek betartásáért, így különösen a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, az összeférhetetlenségre, az egyenlő elbánás elvére vonatkozó szabályok betartásáért. A közbeszerzések során az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(3) A közbeszerzési eljárásba bevont személyek, szervezetek összeférhetetlenségére a Kbt. 24. §-a az irányadó. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. 24. §-a szerinti összeférhetetlenség. A nyilatkozattételt követően a közbeszerzési eljárás közben bekövetkező összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárásba bevont személy, szervezet haladéktalanul jelezni köteles.

(4) Összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel -a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(6) Az ajánlatkérő részéről a közbeszerzési eljárásban részt vevő, javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, közszolgálatban álló személyeket a Minisztérium hatályos közszolgálati szabályzatában foglaltak, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

Felelősségi rend

8. § (1) Az eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője felelős:

a) az általa irányított szervezeti egység tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési szakterülettel történő folyamatos konzultációért;

b) az éves közbeszerzési terv összeállításához, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által év közben elrendelt igényfelmérés alapján szükséges 3. függelék szerinti adatlap kitöltéséért, az azon szereplő adatok helyességéért, valamint az adatlap - a beszerzéssel érintett főosztály felügyeletét ellátó állami vezető útján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő továbbításáért;

c) az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés és mellékleteinek összeállításáért, a benne foglalt adatok helyességéért, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére - annak jóváhagyása céljából - történő megküldéséért [4. § (12) bekezdése];

d) a c) ponthoz kapcsolódóan az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés mellékleteként a 4. függelék kitöltéséért [4. § (13) bekezdése], valamint a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetigazolás feljegyzéshez történő csatolásáért;

e) a 4. függelék szerinti adatlapon vagy az eljárást kezdeményező, 4. § (12) bekezdés szerinti feljegyzésen a szervezeti egység részéről a kapcsolattartó személy kijelöléséért, valamint a kijelölt kapcsolattartó és a közbeszerzési eljárás bonyolítója közötti folyamatos kapcsolattartásért, együttműködésért;

f) az adott évre tervezett beszerzési és közbeszerzési igényeikkel kapcsolatos előzetes helyzet-, illetve piacfelmérés elvégzéséért, a beszerzések becsült értékének meghatározásáért, ezek írásban történő dokumentálásáért;

g) a közbeszerzési eljárás dokumentumainak (különösen a műszaki leírás) összeállításában, az ajánlattevők tájékoztatásában való szakmai közreműködésért;

h) a közbeszerzési ajánlatok elbírálására alakuló bírálóbizottságba delegálni kívánt tag személyére való javaslattételért, felelős továbbá e tag bírálóbizottsági üléseken történő részvételének biztosításáért;

i) az eljárás eredménye alapján kötendő szerződések előkészítésében való közreműködéséért;

j) a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső előírások betartásáért;

k) a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosítását megelőzően a közbeszerzési szakterülettel történő egyeztetésért;

l) a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Közbeszerzési Osztály részére, ideértve különösen a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémák kellő időben történő jelzését;

m) a központosított közbeszerzési rendszerből történő beszerzések esetében, a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges és a Közbeszerzési Osztály közreműködésével összeállított előterjesztés jóváhagyásáért, aláírásáért;

n) a KEF online utaztatási-foglalási rendszerén (KEF Utaztatási Portál) keresztül bonyolított nemzetközi utazásszervezések esetében a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) és (4) bekezdés szerinti előzetes igénybejelentési kötelezettségnek az NFM részére történő teljesítéséért.

(2) A Gazdálkodási Főosztály felelős:

a) a költségvetési évre vonatkozó, éves összesített közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzéseknek a költségvetési év előirányzataival való összevetéséért és a pénzügyi fedezet ellenőrzéséért;

b) a közbeszerzési terven kívül felmerülő közbeszerzési eljárások pénzügyi fedezetének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a Közbeszerzési Osztállyal történő folyamatos konzultációért;

d) pénzügyi szakértelemmel rendelkező képviselőjének a közbeszerzési eljárások során, az ajánlatokat elbíráló bizottságban való részvétele biztosításáért;

e) a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzéséért;

f) jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási, jelentési kötelezettség teljesítésében való közreműködéséért;

g) az éves statisztikai összegezésben szereplő pénzügyi adatok szolgáltatásáért, illetve ellenőrzéséért.

(3) A Közbeszerzési Osztály közbeszerzési ügyintézője felelős:

a) a beszerzési szabályzat elkészítéséért és rendszeres aktualizálásáért a Bonyolító bevonásával;

b) a beszerzési igények összegzéséért, az éves beszerzési terv határidőben történő elkészítéséért;

c) a Bonyolító kiválasztásának lebonyolításáért (pályáztatás, szerződéskötés), a Bonyolítóval való rendszeres kapcsolattartásért, a Bonyolító tevékenységének ellenőrzéséért;

d) a közbeszerzési terv módosításáért, nyilvánosságának biztosításáért;

e) a lefolytatott közbeszerzések nyilvántartásáért;

f) az éves statisztikai összegezés elkészítéséért és annak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldéséért;

g) a közbeszerzési eljárások anyagainak összeállításában való közreműködésért, ideértve különösen az eljárás eredményeként megkötendő szerződés előkészítését, továbbá az eljárások bonyolításával kapcsolatos valamennyi adminisztratív feladat ellátásáért, a bonyolításban történő aktív közreműködésért;

h) a Bonyolítóval együttműködve az ajánlatkérő nevében a jelentkezések/ajánlatok felbontásáért, a bontási jegyzőkönyv elkészítéséért és a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek történő megküldéséért;

i) kiegészítő tájékoztatásoknak, hiánypótlási felhívásoknak és felvilágosításkéréseknek a Bonyolító közreműködésével történő összeállításáért és az ajánlattevők részére történő megküldéséért, a Bonyolító által feladott hirdetmények közzétételi díjának megfizetésével kapcsolatos adminisztráció elvégzéséért; a Bonyolítóval megosztott módon és előzetesen egyeztetve az eljáráshoz kapcsolódó jegyzőkönyvek vezetéséért;

j) az ajánlati biztosíték kezelésével kapcsolatos feladatok (beszedése, visszautalása) ellátásáért;

k) az ajánlatokat elbíráló bizottság megalakításáért, a bírálóbizottság tagjait érintő követelmények, összeférhetetlenségi előírások betartatásáért;

l) közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a 4. függelék szerinti adatlap közbeszerzési jogi részeinek kitöltéséért;

m) a közbeszerzési eljárás ügyiratainak és az eljárás alapján megkötött szerződéseknek a Kbt. vagy más jogszabály által előírt időtartamra szóló megőrzéséért;

n) a KEF által működtetett központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos jelentési, nyilvántartási feladatok közbeszerzési szakterületet érintő feladatainak ellátásáért;

o) a közbeszerzési eljárás eredményeként aláírt szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) módosításának folyamatában történő közreműködéséért;

p) a Kbt. 31. §-ában meghatározott nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáért;

q) a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések és szerződések esetében a Kormányrendelet szerinti előterjesztés és mellékleteinek összeállításáért és az NFM részére történő megküldéséért, az eljárás ellenőrzésére az NFM által kijelölt személlyel történő kapcsolattartásért, továbbá a Kormányrendelet által előírt azon adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, melyet a Szabályzat nem utal más személy vagy szervezet hatáskörébe;

r) a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáért, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséért;

s) az r) pontban hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések figyelemmel kíséréséért.

(4) Az önálló szervezeti egységeket felügyelő állami vezető, kabinetfőnök a felelős:

a) felügyeleti területén az éves beszerzési tervhez történő adatszolgáltatás határidőben történő elvégzéséért;

b) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési szakterülettel történő folyamatos konzultációért.

(5) A Jogi Főosztály felelős:

a) a közbeszerzési eljárások dokumentációjának előkészítése során az abban foglalt szerződéstervezet jogi szempontból történő megvizsgálásáért;

b) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések jogi ellenjegyzéséért.

(6) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felelős:

a) az éves beszerzési terv és módosításainak jóváhagyásáért;

b) a közbeszerzési eljárások - ideértve a központosított közbeszerzési rendszerből történő beszerzések -engedélyezéséért, az eljárás során szükséges "köztes" érdemi döntések, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve a közbeszerzési ügyre vonatkozó más érdemi döntések meghozataláért;

c) a közbeszerzési eljárás során az ajánlatok elbírálása céljából a bírálóbizottsági tagok kijelöléséért;

d) a részvételi és ajánlati/ajánlattételi felhívás és dokumentáció jóváhagyásáért;

e) a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések és minősített beszerzési eljárások - ide nem értve a központosított közbeszerzési rendszerből történő beszerzések - NFM általi előzetes engedélyezéséhez szükséges dokumentumok (előterjesztés, felhívás és dokumentáció tervezet) jóváhagyásáért, valamint, a Kormányrendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséért;

f) az éves statisztikai összegezés jóváhagyásáért;

g) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért.

(7) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói minősítéssel rendelkező Bonyolító megbízási jogviszony keretén belül jogosult és köteles:

a) az éves közbeszerzési tervet véleményezni;

b) a közbeszerzési terv alapján a lebonyolítandó közbeszerzési munkák időbeni ütemezését előkészíteni és az eljárást kezdeményező szervezeti egység javaslata alapján az eljárás fajtáját meghatározni;

c) az adott közbeszerzésre vonatkozó ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívást előkészíteni, hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás esetében, azt az ajánlatkérő nevében a Közbeszerzési Értesítőben, illetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetni;

d) ha készül dokumentáció, a konkrét közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati/ajánlattételi dokumentációját elkészíteni, valamint a dokumentáció részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatokat ellátni;

e) az eljárások bonyolítása során a Közbeszerzési Osztállyal együttműködni, a Közbeszerzési Osztály által kiadott feladatokat elvégezni, így különösen az eljárás során keletkezett dokumentumokat közbeszerzési szempontból ellenőrizni;

f) a 8. § (3) bekezdés i) pontjában foglaltakkal összhangban az értékelés időszakában szükségessé váló ügyintézést az ajánlatkérő nevében a Közbeszerzési Osztállyal együttműködve elvégezni;

g) az értékelési szempontok és módszer alapján a beérkezett pályázatokat értékelni és a döntés-előkészítő anyagokat az ajánlatkérő nevében összeállítani;

h) a bírálóbizottság ülésén részt venni, jegyzőkönyvet készíteni, a döntéshez igényelt további információkat szolgáltatni;

i) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést a jogszabályban előírt formában az ajánlatkérő nevében elkészíteni és a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére történő kiküldés céljából a Közbeszerzési Osztály részére megküldeni;

j) az eljárás eredményéről és a közbeszerzési szerződés megkötéséről szóló, továbbá igény esetén a közbeszerzési szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt az ajánlatkérő nevében feladni;

k) a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő nevében közreműködni;

l) igény esetén a költségvetési évre szóló ún. előzetes összesített tájékoztatót összeállítani és az ajánlatkérő nevében közzétenni;

m) a közbeszerzési szabályzat elkészítésében, továbbá annak rendszeres aktualizálásában közreműködni.

Az eljárások megkezdése

9. § (1) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. § (1) bekezdése] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó -megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

(2) Az éves közbeszerzési tervben feltüntetett közbeszerzési eljárást, valamint az éves közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési eljárást - a terv módosítását követően - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása alapján a Közbeszerzési Osztály indítja meg.

A közbeszerzési eljárás megindításának dokumentumai, határidők számítása

10. § (1) A beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője a Minisztérium éves összesített közbeszerzési tervében szereplő közbeszerzési eljárást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére írt feljegyzés útján kezdeményezi. A feljegyzés mellékletét képezi a Szabályzat 4. függeléke szerinti kitöltött adatlap.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni szükséges a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot. Az adatlapon ismertetni kell a közbeszerzés megindításának szükségességét, egyúttal indokolni szükséges, hogy a beszerzés miért nem szerepelt a Minisztérium közbeszerzési tervében.

(3) Közbeszerzési eljárás - ide nem értve a Kbt. 40. § (3) bekezdésében foglalt feltételes közbeszerzés esetét - kizárólag a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet (forrás) rendelkezésre állása esetén indítható meg. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló fedezetigazolást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzéshez mellékletként csatolni szükséges. Indokolt esetben a fedezetigazolás később is csatolható, de legkésőbb az eljárás megindításának napján a Közbeszerzési Osztály rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A Szabályzat 4. függeléke szerinti adatlap kitöltésében a közbeszerzési szakterület közreműködik, a kitöltött és aláírt adatlap gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő megküldése ugyanakkor a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a felelőssége [8. § (1) bekezdése].

(5) Amennyiben a közbeszerzési tervben szereplő valamely közbeszerzési eljárás több, ágazati szempontból egymástól független szervezeti egységet is érint, a közbeszerzés megindítását - az érintett szervezeti egységekkel történt előzetes konzultációt követően - a Közbeszerzési Osztály is kezdeményezheti. Ebben az esetben az (1) bekezdésben hivatkozott feljegyzést a Közbeszerzési Osztály készíti el, amelyhez mellékletként csatolja az érintett szervezeti egységek vezetőjének együttes aláírásával ellátott 4. függelék szerinti kitöltött adatlapot. A feljegyzéshez csatolni szükséges egyúttal az érintett szervezeti egységek által rendelkezésre bocsátott fedezetigazolásokat. A közbeszerzési eljárás megindítását ebben az esetben is a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

(6) A közbeszerzési eljárás lefolytatása során a határidők számítására a Kbt. 37. §-ában foglaltak az irányadók.

Az eljárások előkészítése, az eljárás lefolytatása, az ajánlatok elbírálása

11. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során felmerülő szakmai kérdések egyeztetése céljából a közbeszerzési ügyintéző és a Bonyolító az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjével, illetve kijelölt ügyintézőjével közvetlenül is jogosult a kapcsolatot felvenni, akik kötelesek a közbeszerzési tender anyagainak összeállításához, valamint az eljárás lebonyolításához szükséges szakmai jellegű tájékoztatást megadni, illetve a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakmai igényeket, javaslatokat meghatározni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában a Minisztérium nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek vagy szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(3) A közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására a közbeszerzési ügyintéző részvételével - a (2) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező - legalább három tagból álló szakmai munkacsoportot kell létrehozni. A szakmai munkacsoport tagjainak személye megegyezhet az (5) bekezdésben meghatározott bírálóbizottsági tagok személyével.

(4) A Bonyolító a közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására létrehozott szakmai munkacsoport bevonásával elkészíti a közbeszerzési eljárás megindító dokumentumait (felhívás, dokumentáció). A dokumentáció részét képező szerződés tervezetét véleményezésre a Jogi Főosztály részére szükséges megküldeni. A közbeszerzési eljárást megindító felhívás hirdetmény útján történő közzététele, illetve hirdetmény nélkül induló eljárások esetében közvetlenül az ajánlattevők részére történő megküldése a Bonyolító feladata.

(5) A közbeszerzési ügyintéző a közbeszerzési eljárás során beérkező ajánlatok elbírálására, a (2) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles alakítani, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Minisztérium nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy (gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyv készül, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést hozó személy (gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) nem lehet a bírálóbizottság tagja.

(6) A bírálóbizottság állandó tagjai:

a) a közbeszerzési ügyintéző vagy az általa meghatalmazott képviselője;

b) a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy;

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt, pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy.

(7) Az állandó tagokon kívül, a bírálóbizottság összetételére (a tagok személyére) vonatkozóan, az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője - a 4. függelék szerinti adatlap vonatkozó szakaszának kitöltésével - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére javaslatot tehet. Javaslat tehető olyan személy bírálóbizottsági tagként történő kijelölésére is, aki nem áll a Minisztériummal közszolgálati vagy más szerződéses jogviszonyban (pl. a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó háttérintézmény alkalmazásában álló személy). A bírálóbizottsági tagokat - megbízó levél útján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár bízza meg.

(8) A bírálóbizottság tagjai, az első bizottsági ülésen maguk közül, egyszerű szótöbbséggel elnököt választanak. A bírálóbizottság javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében a bírálóbizottság elnökének szavazata dönt.

Eredményes közbeszerzési eljárás lezárása, a szerződéskötés

12. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a Minisztérium azzal az ajánlattevővel köt szerződést, aki az ajánlati/ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő, az ajánlati/ ajánlattételi felhívásban szereplő bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A szerződés megkötésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 124-126. §-a és 128-131. §-a tartalmazza.

(2) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést a Minisztérium részéről a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás vonatkozásában kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá. A szerződést - összhangban a Minisztérium gazdálkodási szabályzatával - a Gazdálkodási Szabályzat szerint arra jogosult személy pénzügyi, továbbá a Jogi Főosztály jogi ellenjegyzésével kell ellátni.

(3) A felek által aláírt szerződés egy eredeti példányát (valamint annak összes mellékletét) meg kell küldeni a Gazdálkodási Főosztály részére. A közbeszerzési szerződés legalább egy példánya pedig a beszerzést kezdeményező szervezeti egységet illeti.

(4) A közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok egy eredeti példányát a közbeszerzési ügyintéző őrzi. Amennyiben a Kbt.-ben foglalt szabályokon kívül más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közbeszerzési eljárások dokumentumait az eljárás lezárásától, illetve a szerződés megkötésétől számított 5 évig kell megőrizni.

A szerződés módosítása és teljesítése

13. § (1) A közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles a szerződés teljesítésével kapcsolatos legfontosabb adatokról (az ajánlattevő teljesítésének időpontjáról, a teljesítésigazolás kiállításának napjáról, a teljesítés szerződésszerűségéről, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról, valamint a kifizetett ellenszolgáltatás mértékéről), továbbá a szerződés esetleges módosításának igényéről a közbeszerzési szakterületet értesíteni. A szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratok másolati példányát az ellenszolgáltatás teljesítését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Közbeszerzési Osztály részére.

(2) A közbeszerzési szerződés módosítására a Kbt. 132. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a módosítástól számított tizenöt munkanapon belül köteles tájékoztató hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni.

(4) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban vagy a saját honlapján közzétenni: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő tíz napon belül.

Eredménytelen közbeszerzési eljárás

14. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárást - a Kbt.-ben meghatározott - valamely okból eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a Közbeszerzési Osztály feladata az eredménytelen közbeszerzési eljárás lezárásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartásának (értesítési, közzétételi kötelezettségek) biztosítása. A közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítására - a beérkezett ajánlatok elbírálására létrehozott bírálóbizottság javaslata alapján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.

(2) Az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően ugyanabban a tárgyban új közbeszerzési eljárás megindítását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője által írt feljegyzés alapján - engedélyezi.

Az éves közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési eljárások eljárási és felelősségi rendje

15. § (1) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési, illetve központosított közbeszerzési eljárás kizárólag a közbeszerzési terv módosítását követően indítható meg. A terv módosítását szükség esetén megelőzheti az eljárás előkészítése (ha egyébként a kötelezettségvállalás egyéb feltételei rendelkezésre állnak), ebben az esetben a tervet a közbeszerzési eljárás előkészítésével egyidejűleg kell módosítani.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni kell a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot, valamint a 10. § (3) bekezdése szerinti fedezetigazolást. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás is kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkári engedély birtokában indítható meg (Szabályzat 10. §-a).

IV. FEJEZET

A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

16. § (1) A központosított közbeszerzés részletes szabályait a Kbt. rendelkezései alapján a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos központi feladatokat a KEF látja el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet szerint.

(2) A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termékeket az 5. függelék tartalmazza.

(3) A Minisztériumot terhelő adminisztrációs feladatok (amelyek teljesítése a Közbeszerzési Osztály feladatkörébe tartozik):

a) a Minisztérium a központi beszerző szervezet erre a célra rendszeresített űrlapján köteles a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni (a Rendelet 2. mellékletében közzétett regisztrációs űrlap kitöltésével), az űrlapon szereplő adatokat évente felülvizsgálni és a Rendeletben előírt határidőn belül a KEF részére megküldeni, az adatok változásáról a Főigazgatóságot tájékoztatni;

b) a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó beszerzési igényeket (ide nem értve azokat az igényeket, amelyek a KEF ellátási tevékenységéhez kapcsolódnak) háromhavonta előre - rendkívüli sürgősség esetében haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően -köteles bejelenteni a központosított közbeszerzési portálon (a bejelentés nem jelent vásárlási kötelezettséget, illetve kötelezettségvállalást);

c) a Minisztérium köteles továbbá a kiemelt termékek beszerzési igényére vonatkozó adatok közlése mellett, a Kbt. 33. §-a szerint elkészített éves összesített beszerzési tervet a KEF központosított közbeszerzési portálján minden év május 15-éig elektronikusan rögzíteni, a terv változását pedig 5 munkanapon belül be kell jelenteni;

d) a megrendelés teljesítéséről, annak adatairól és minősítéséről köteles tájékoztatni a KEF-et.

e) A b) pontban foglaltakat a nemzetközi utazásszervezések kiemelt termékkör esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Közbeszerzési Osztály az adott költségvetési évre tervezett beszerzési (foglalási) igényeket egy alkalommal, tárgyév május 15-éig jelenti be a KEF részére, a tárgyév során felmerülő nemzetközi utazásokkal kapcsolatos foglalási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a Minisztérium utazások szervezésére kijelölt szervezeti egységét terheli.

(4) A KEF által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj(amely a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a) azt a pénzügyi keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul.

(5) A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás, és a keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján pedig egyedi szerződés jön létre. A keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a KEF által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredményeképpen jön létre. Keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja le. A keretszerződést a KEF köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés szintén legfeljebb 4 évre köthető. A Minisztérium a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékbeszerzéseit a keretmegállapodásos eljárás második szakasza keretében - írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitását követően megkötött - egyedi szerződés útján valósítja meg.

(6) A kiemelt termékek (köz)beszerzése minisztériumi (saját) hatáskörben akkor valósítható meg, ha:

a) a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem valósítható meg;

b) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás;

c) lehetőség nyílt más intézmény készletének átvételére, és ez megfelel az állami normatíváknak;

d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudja beszerezni.

(7) A (6) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy a Minisztérium beszerzési igényét előzetesen, a Rendelet 17. §-ában foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési portálon (www.kozbeszerzes.gov.hu) elektronikus úton bejelentette.

(8) A Minisztérium a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés becsült értékének kiszámítása során mindazon beszerzések értékét köteles egybeszámítani, függetlenül attól, hogy azokat a központosított közbeszerzési rendszer keretében vagy saját hatáskörben szerezte be, amelyek vonatkozásában fennállnak a Kbt. 18. §-ában meghatározott feltételek. A saját hatáskörben megvalósított beszerzés részletes szabályait a Rendelet 7-10. §-a szabályozza.

V. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSEK

17. § (1) Azon beszerzések esetében, amelyek minisztériumi szinten közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésnek minősülnek, az abban érintett önálló szervezeti egység saját hatáskörben jogosult a beszerzés megvalósítására.

(2) Amennyiben a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzés esetén közbeszerzés lefolytatásáról dönt, a Szabályzat közbeszerzési eljárásokra vonatkozó felelősségi és eljárási rendelkezéseit is köteles figyelembe venni.

(3) Valamennyi visszterhes beszerzés esetén a pénzügyi kötelezettségvállalást megelőzően a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője köteles a kötelezettségvállalás iratanyagait - előzetes vizsgálat céljából - a Közbeszerzési Osztály részére megküldeni. A kötelezettségvállalás iratanyagaihoz kötelezően csatolni szükséges a Minisztérium hatályos Gazdálkodási Szabályzatában szereplő közbeszerzési nyilatkozatot. A közbeszerzési ügyintéző a kötelezettségvállalás iratainak vizsgálata során eldönti, hogy az adott beszerzés - a Minisztérium egyéb visszterhes beszerzéseivel összevetve - közbeszerzési szempontból értékhatár alatti, vagy a Kbt. hatálya alá nem tartozó, vagy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e.

(4) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő, valamint a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések előkészítésével, kötelezettségvállalásával és kifizetésével kapcsolatos részletszabályokat - a Minisztérium minősített beszerzési eljárásainak kivételével - a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza.

(5) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő, valamint a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések kötelezettségvállalója - a Gazdálkodási Szabályzatban foglalt előírásokon túl - a kötelezettségvállalás feltételeként megkövetelheti az adott beszerzési igényre vonatkozó előzetes piacfelmérést, valamint ennek keretében árajánlatok bekérését és a beszerzés ellenértékének árajánlattal történő alátámasztását.

(6) Az európai uniós célkitűzések végrehajtására létrehozott uniós pénzügyi alapok támogatásával megvalósuló beszerzések folyamatára az adott projektalapító dokumentuma (PAD) a Szabályzat, valamint a Gazdálkodási Szabályzat rendelkezéseihez képest részletesebb eljárási szabályokat állapíthat meg, az abban foglalt rendelkezések azonban nem lehetnek ellentétesek e szabályzatok tartalmával és alapelveivel.

VI. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSI RENDJE

18. § (1) A Minisztérium közbeszerzési eljárásainak, minősített beszerzési eljárásainak, valamint a nettó ötvenmillió forintot elérő értékű, a Kbt. hatálya alá nem tartozó visszterhes szerződéseinek előzetes engedélyezése, valamint közbeszerzési szempontú ellenőrzése a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben (e fejezetben a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt előírások szerint, az NFM ellenőrzési tevékenysége útján valósul meg.

(2) A Kormányrendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési és minősített beszerzési eljárások megindításának előzetes engedélyezését, valamint az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldésének a Kormányrendelet 7. §-a szerinti engedélyezését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezi, a Kormányrendeletben meghatározott írásbeli előterjesztés és mellékleteinek az NFM részére - elektronikus úton - történő megküldésével. Az NFM közbeszerzésekre és minősített beszerzésekre vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési eljárása során a Minisztérium részéről kapcsolattartásra a közbeszerzési ügyintéző jogosult és köteles.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a Kormányrendelet hatálya alá tartozó nettó ötvenmillió forintot elérő értékű visszterhes szerződések, valamint a központosított közbeszerzési rendszer útján megvalósuló beszerzések (a KEF által megkötött keretmegállapodásokból történő beszerzések) előzetes engedélyezését a beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője kezdeményezi, a Kormányrendeletben meghatározott írásbeli előterjesztés és mellékleteinek NFM részére - elektronikus úton - történő megküldésével. Az e bekezdés szerinti beszerzésekre vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési eljárás során a Minisztérium részéről kapcsolattartásra a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője jogosult és köteles.

(4) A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződések módosításának engedélyezésére, valamint az eljárások utóellenőrzésére és az eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzésére szintén az NFM jogosult.

(5) A Minisztérium belső ellenőrzése keretében ellenőriztetheti a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának és döntési mechanizmusának rendjét.

(6) A Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott belső ellenőrzési szerven kívül a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár is jogosult a Minisztérium közbeszerzési tevékenységének ellenőrzésére. E bekezdés értelmében közbeszerzési tevékenységnek minősül a Minisztérium bármely szervezeti egysége által végzett, a Kbt. és végrehajtási rendeleteinek hatálya alá tartozó tevékenység vagy a közbeszerzési előírásokat sértő mulasztás is.

VII. FEJEZET

A MINŐSÍTETT BESZERZÉSI ELJÁRÁS

19. § (1) A Minisztérium minősített beszerzési eljárást köteles lefolytatni abban az esetben, ha az általa megvalósítani kívánt beszerzés értéke eléri vagy meghaladja az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a beszerzés minősített adatot tartalmaz, vagy alapvető biztonsági, vagy nemzetbiztonsági érdeket érint, vagy különleges biztonsági intézkedést igényel [Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja].

(2) A Minisztérium a minősített beszerzési eljárásokat a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet (e fejezetben a továbbiakban: Kr.) szabályai szerint folytatja le. Az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű minősített beszerzések esetében az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt a Kr. alkalmazhatóságáról, illetve egyidejűleg a Kbt. szerinti eljárás alkalmazásának kizárásáról. Az uniós értékhatár alatti értékű minősített beszerzés ajánlatkérő általi megindítása előzetes országgyűlési bizottsági döntést nem igényel.

(3) Az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés törvényi fogalmát a Kbt. értelmező rendelkezései határozzák meg. A különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés fogalmát a Kr. definiálja. A minősített adat fogalma a minősített adat védelméről szóló törvényben került meghatározásra. A nemzetbiztonsági érdek fogalmát a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény adja meg.

(4) Amennyiben a minősített beszerzési eljárás minősített adatot tartalmaz, a beszerzés során a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt alapelvek szerint kell eljárni. A minősített adatot tartalmazó iratot a Minisztérium iratkezelési, valamint biztonsági szabályzataiban előírtak szerint szükséges kezelni.

(5) A minősített beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, illetve kapacitást nyújtó szervezetként kizárólag azok a gazdasági szereplők vehetnek részt, amelyek tekintetében a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal) átfogó cég- és személyellenőrzést végez. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, továbbá a gazdasági szereplő megfelel-e a beszerzési eljárásban való részvétel általános, pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a jogszerű működésre irányuló általános feltételeknek. Az alkalmasnak bizonyuló, és nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentő gazdasági társaságokról az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzéket vezet. Minősített beszerzési eljárásban a jegyzéken nem szereplő gazdasági szereplő nem vehet részt. A minősített beszerzési eljárás során az Alkotmányvédelmi Hivatallal való kapcsolattartás, valamint a Kr. által előírt dokumentumoknak az Alkotmányvédelmi Hivatal részére történő megküldése a Közbeszerzési Osztály feladata.

(6) Minősített beszerzési eljárás megindításának előzetes engedélyezésére és az eljárás ellenőrzésére a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szabályait, valamint a 27. §-ban foglaltakat alkalmazni szükséges.

(7) A Minisztérium a minősített beszerzésekkel kapcsolatban - a külön törvény által meghatározott kötelező adatszolgáltatás kivételével - kizárólag a Kr.-ben foglalt esetben, valamint az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel.

(8) Minősített beszerzési eljárás kezdeményezésére, az eljárás felelősségi rendjére, valamint lebonyolításának Minisztériumon belüli eljárásrendjére - e szakaszban foglalt eltérésekkel - a Szabályzat közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezési az irányadók azzal, hogy ahol a Szabályzat közbeszerzési eljárást említ, ott minősített beszerzési eljárást kell érteni.

(9) Az eljárás folyamán az eljárásban részt vevő minden közreműködő felelős a Kr. rendelkezéseinek betartásáért. Az eljárásba bevont személyek, szervezetek összeférhetetlenségére a Kr. 13. §-a az irányadó. Az eljárásba bevont személyek vagy szervezetek kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy velük szemben fennáll-e a Kr. 13. §-a szerinti összeférhetetlenség.

(10) A beszerzési eljárás során keletkezett iratok megőrzési kötelezettségére a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokat legalább a minősítési idejük lejártáig meg kell őrizni.

(11) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás milyen minősítési szintű adatokat érint. A "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet részvételi felhívást vagy ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.

(12) Az eljárás során az ajánlatkérőnek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítania kell az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát. E bekezdésben foglalt rendelkezések betartásáért az ajánlatkérő részéről az eljárás valamennyi szereplője, betartatásáért pedig a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a felelős."

1. függelék

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályok jegyzéke

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

Hatályos: 2004. május 1-jétől 2011. december 31-éig

A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. április 1-jétől

A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei:

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2007. január 1-jétől

A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

Hatályos: 2008. január 1-jétől

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet

Hatályos: 2004. június 2-ától

A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. február 17-étől

A Minisztérium beszerzési tevékenységét érintő egyéb rendeletek:

A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. július 1-jétől

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. május 1-jétől

2. függelék

A közbeszerzési értékhatárok

Az alábbiakban meghatározott értékhatárok a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre, így a Minisztériumra is vonatkoznak.

I. Közösségi értékhatárok:

A közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárokat az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a hivatkozott irányelvekben meghatározott eljárás szerint főszabályként kétévente vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban (GPA) rögzített értékhatárokhoz. Ezzel összhangban a Kbt. 10. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az uniós közbeszerzési értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg, és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában euróban és nemzeti valutában meghatározva.

A legutóbbi felülvizsgálatra 2013. év végén került sor, amelynek eredményeképpen a Bizottság meghozta a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 1336/2013/EU bizottsági rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). E jogforrás 2014. január 1-jétől kezdődően rendeli alkalmazni az abban megadott értékhatárokat, melyek a következők:

A Kbt. II. részének - a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő - alkalmazásakor:

1. 134 000 euró (a korábbi 130 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 39 287 460 forint

a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérők árubeszerzései és a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén (kivétel: Kbt. 3. melléklet 8. csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportjába tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat), illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetében.

2. 207 000 euró (a korábbi 200 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 60 690 330 forint

a Kbt. 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetén, valamint a Kbt. 3. melléklet 8. csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportjába tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások esetében.

3. 5 186 000 euró (a korábbi 5 000 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 520 483 340 forint

építési beruházások és építési koncesszió esetében.

II. Nemzeti értékhatárok:

A Kbt. 10. § (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Költségvetési törvény a 63. §-ában a következőképpen rögzíti 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban irányadó, általános forgalmi adó nélkül számított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, melyek a 2013. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlanok maradtak:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

III. Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések:

A II. pontban meghatározott nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forintig;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forintig;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forintig.

3. függelék

4. függelék

5. függelék

Az országosan kiemelt termékek jegyzéke a 168/2004. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján

Kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Beszédcélú kapcsolók, készülékek és kapcsolódó szolgáltatások

- Aktív és passzív hálózati elemek

- Mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Zártcélú mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Kommunikációs eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások

- Szoftverrendszerek és elemeik

- Hardverrendszerek és elemeik

- Digitális vizuáltechnikai eszközök

- Szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások

- Hardverrendszerekhez, kiegészítőikhez kapcsolódó szolgáltatások

- Digitális vizuáltechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások

- Nyomtatók

- Másolók és sokszorosítók

- Irodatechnikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások

Irodabútorok

- Irodai asztalok

- Irodai szekrények, tároló bútorok

- Irodai ülőbútorok

- Irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások

Papíripari termékek és irodaszerek

- Papírok

- Papírtermékek

- Számítógép-kiírópapírok

- Irodaszerek és írószerek

- Papíripari termékekhez kapcsolódó szolgáltatások

Gépjárművek

- Személyszállító gépjárművek

- Haszongépjárművek

- Gépjárműflotta üzemeltetési szolgáltatások

- Új gépjárművekhez kapcsolódó szolgáltatások

Gépjármű-üzemanyagok

- Gépjármű-üzemanyag tankautós kiszállítással (nagykereskedelem)

- Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem)

Utazásszervezések

- Nemzetközi utazásszervezések

Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások

- Elektronikus árlejtés szolgáltatás

6. függelék

Közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések köre

I. Közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében:

1. Valamennyi beszerzés esetén alkalmazható kivételek a Kbt. 9. §-a alapján:

a) a Kbt. Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) - az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

b) a Kbt. Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

c) nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét;

g) a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött;

h) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a Kbt. 20. §-a vagy a Kbt. 121. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. XIV. Fejezete lenne alkalmazandó;

i) ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot három napon belül írásban tájékoztatnia kell;

k) azokra a megállapodásokra (in house beszerzések), amelyeket

ka) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,

kb) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más, a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek, és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik;

l) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására;

m) a 2013. évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének és az ugyanezen törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire.

Az 1. pont k) alpontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az abban hivatkozott gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az 1. pont k) alpontja szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

Az 1. pont k) alpontja szerinti szerződések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az 1. pont k) alpontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

Az 1. pont k) alpont ka) és kb) alpontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az 1. pont k) alpont ka) és kb) alpontjaiban rögzített feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.

2. Szolgáltatás beszerzése esetében alkalmazható kivételek:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést;

b) a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyamvagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;

c) műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g) ha a szolgáltatást a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja;

h) ha valamely közfeladat ellátását egy Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben.

II. Nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetében: (Kbt. 120. §-a)

a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor, és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-ában szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

c) a Kbt. 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;

d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;

f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;

h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére;

j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;

k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére;

l) a Kbt. 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában;

m) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére.

7. függelék

Iratminták[1]

1. Megbízólevél bírálóbizottsági tag kijelölésére

2. Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat (közbeszerzéseknél)

3. Jegyzőkönyv a bírálóbizottsági ülésről

4. Bírálati lap: