6/2012. (VII. 6.) EMMI utasítás

az Emberi Erőforrások Minisztériumának Beszerzési Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (1) bekezdésére, a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Beszerzési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Beszerzési Szabályzatáról szóló 4/2011. (II. 18.) NEFMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 6/2012. (VII. 6.) EMMI utasításhoz

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A Beszerzési Szabályzat célja és hatálya

1. § (1) A Beszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) mint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérő beszerzéseit szabályozza.

(2) A Szabályzat hatálya kiterjed a Minisztérium szervezeti egységei által kezdeményezett valamennyi, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) ellátási tevékenységéhez nem kapcsolódó, a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes beszerzésre (árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére, valamint szolgáltatási koncesszióra), valamint a Kbt. hatálya alól kivett, a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti visszterhes beszerzésekre.

(3) A Szabályzat meghatározza a beszerzés időpontjában érvényes közbeszerzési értékhatárt elérő és meghaladó (köz)beszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az eljárásba bevont személyek, illetve szervezetek felelősségi körét, a döntéshozatal és a beszerzési eljárások dokumentálásának rendjét összhangban a vonatkozó szabályzatokkal és jogszabályokkal.

(4) Jelen Szabályzatot a Kbt.-vel és a vonatkozó jogszabályokkal, az Európai Unió intézményeinek közbeszerzési tárgyú rendeleteivel, irányelveivel, a Közbeszerzési Hatóság ajánlásaival, tájékoztatóival együtt szükséges alkalmazni. Amennyiben a Szabályzat valamely rendelkezése jogszabállyal ellentétes (jogszabályváltozás miatt), úgy az ilyen rendelkezés helyett a jogszabály megfelelő rendelkezését kell alkalmazni.

(5) A Szabályzat 1. függelékét képezi azon hatályos jogszabályok jegyzéke, amelyeket a Minisztérium szervezeti egységeinek beszerzési eljárásai során az eljárás lebonyolításában résztvevők alkalmazni kötelesek.

2.A beszerzési eljárás alapelvei

2. § (1) A Kbt. megalkotásánál - összhangban az európai uniós normákkal - a jogalkotó a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának átláthatóságát, a közbeszerzések nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítását tűzte ki célul. Ennek alapján a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - a Minisztérium köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

(2) A Kbt. és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

(3) A polgári jog alapelveihez hasonlóan a Kbt. is előírja, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A beszerzések során valamennyi ajánlatkérőnek, így a Minisztériumnak is a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

(4) A Minisztériumnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

(5) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is.

3. A beszerzés értéke

3. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetében az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani a Minisztérium által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben a Minisztérium teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

(2) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetében pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetében, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(3) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

(4) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(5) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Adott esetben szintén be kell számítani az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

(6) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetében a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(7) Ha a szolgáltatás több részből áll vagy több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

(8) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(9) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:

a) pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

(10) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, vagy szolgáltatások becsült értékét is.

(11) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.

(12) A (11) bekezdéstől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos, a Kbt. 25. §-a alapján építési beruházásnak minősülő szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét - ha a (11) bekezdés szerinti feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.

(13) Az egybeszámítási részletes szabályait a Kbt. 18. §-a tartalmazza.

(14) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(15) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét Kbt. megkerülése céljával megválasztani, valamint e célból a közbeszerzést a (11) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(16) Az aktuális közbeszerzési értékhatárokat a 2. függelék tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSEK ÉS A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, VALAMINT AZ ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS

4. A beszerzési igények tervezése, az éves összesített közbeszerzési terv

4. § (1) A Minisztérium a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről.

(2) Az éves összesített közbeszerzési terv a beszerzések tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatási koncesszió, építési beruházás és építési koncesszió) szerinti bontásban tartalmazza a Minisztérium által, az adott évre tervezett közbeszerzések megnevezését, CPV-kódját, az eljárás megindításának tervezett időpontját, az eljárás eredményeként aláírt szerződés időbeli hatályát, a közbeszerzésre irányadó eljárásrendet és az eljárás fajtáját (típusát), azt, hogy az adott közbeszerzés általános vagy központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e, továbbá, hogy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére. Az éves összesített közbeszerzési terv magában foglalja a beszerzési terv elkészítését megelőzően elindított közbeszerzéseket.

(3) A Minisztérium közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseiről, a Kbt. kivételi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzésekről, valamint a Minisztérium központosított közbeszerzés alá tartozó beszerzéseiről a közbeszerzési szakterület külön nyilvántartást vezet, melyet a beszerzési igény felmerülésekor folyamatosan aktualizál.

(4) A tervezés elindításáról és a tárgyévi feladatokról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár körlevélben rendelkezik a szervezeti egységek vezetői részére, amelyet a tárgyévi igazgatási költségvetés kereteinek és kötelezettségvállalóinak meghatározását követően, de legkésőbb minden év február 20-ig kell kiadni. A beszerzési igények összeállítására biztosított határidőt a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nem határozhatja meg az elrendeléstől számított 10 munkanapnál rövidebb időtartamban. A körlevél mellékletét képezi a Szabályzat 3. függeléke szerinti adatlap.

(5) A tervezés során, a visszterhes beszerzéssel érintett szervezeti egységek - a 3. függelék szerinti adatlap megfelelő kitöltésével - közbeszerzési értékhatártól függetlenül kötelesek megjelölni mindazon árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, illetve építési beruházásra irányuló beszerzési igényeiket, amelyeket az adott költségvetési évben, feladataik ellátáshoz megvalósítani/megrendelni terveznek. Az adatlapon szerepeltetni szükséges a beszerzés forrását.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, megfelelően kitöltött adatlapot az adott beszerzés(ek)ért felelős szervezeti egység vezetője írja alá. A kitöltött adatlapokat a körlevélben meghatározott határidőn belül a beszerzéssel érintett főosztály felügyeletét ellátó állami vezető útján, ágazatonként összesítve papír alapon kell megküldeni a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságra. A hatékonyabb ügyintézés érdekében a kitöltött beszerzési adatlapokat elektronikus formában is meg kell küldeni a Minisztérium közbeszerzési területének közös elektronikus levélcímére (kozbeszerzes@emmi.gov.hu) azzal, hogy a végleges nyilvántartásba vétel kizárólag a papír alapú okirat alapján történhet.

(7) A közbeszerzési ügyintéző regisztrálja a szervezeti egységek által megküldött éves beszerzési igényeket, majd a Minisztérium beszerzési eljárásainak lebonyolításával megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával a javaslatokat összesíti, és elkészíti az éves összesített beszerzési tervet az alábbiak figyelembevételével:

a) áttekinti, melyek azok az igények, amelyeket a Kbt. alapján össze kell vonni (becsült értékük alapján egybe kell számítani), és egységes eljárásban kezelni;

b) megvizsgálja, hogy az adott beszerzések a Kbt. szerint milyen beszerzési eljárás lefolytatását teszik szükségessé.

(8) Az összesített éves közbeszerzési tervet - a Gazdálkodási Főosztály részére történt előzetes bemutatást követően - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá a tárgyév március 31. napjáig. A közbeszerzési terv jóváhagyása nem jelenti egyben az abban megadott beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(9) Az éves összesített közbeszerzési terv jóváhagyásáig közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével indítható.

(10) A közbeszerzési tervet módosítani szükséges, ha a tervben nem szereplő beszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatása előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb változás miatt szükséges. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindítását az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője írásbeli feljegyzés útján kezdeményezi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás lefolytatását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi, a közbeszerzési ügyintéző pedig gondoskodik a beszerzési terv megfelelő módosításáról. A terv módosítását indokolni szükséges. A terv módosítását megelőzően az adott közbeszerzést nem lehet megindítani.

(11) Az éves összesített közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Minisztérium a kormányzati honlapon történő közzététellel biztosít (www.kormany.gov.hu). A Kbt. szerinti éves összesített közbeszerzési tervet a tárgyév május 15. napjáig a KEF központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzíteni szükséges. Az éves összesített közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet] foglaltak szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) részére is szükséges megküldeni.

(12) A közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárások megindításának szándékáról, a felelős szervezi egység vezetője írásbeli feljegyzés útján tájékoztatja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértése esetén indítható.

(13) A közbeszerzési tervben szereplő, illetve a tervben nem szereplő közbeszerzések megindításakor, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés mellé csatolni szükséges a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot.

5. Előzetes összesített tájékoztató

5. § A Minisztérium - a költségvetési év kezdetét követően - előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett, a Kbt. 32. §-ában meghatározott közbeszerzési igényeiről, melyet külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján tehet közzé a Közbeszerzési Értesítőben vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6.Éves statisztikai összegezés

6. § A közbeszerzési ügyintéző, a Bonyolító közreműködésével elkészíti a tárgyévet megelőző év közbeszerzéseire vonatkozó éves statisztikai összegezést. Az éves statisztikai összegezésben foglalt adatokat a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott éves statisztikai összegezést a tárgyév május 31. napjáig kell megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére. Az éves statisztikai összegezést a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben meghatározott minta szerint szükséges elkészíteni és azt a Kbt. 31. §-a szerint kell közzétenni.

III. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FELELŐSSÉGRENDJE ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE

7. Általános szabályok

7.§ (1) A Szabályzatban megállapított eljárási és felelősségi rend a Kbt. hatálya alá tartozó minden közbeszerzési eljárás vonatkozásában alkalmazandó.

(2) A közbeszerzési eljárás folyamán az eljárásban részt vevő minden közreműködő felelős a Kbt. és egyéb jogszabályok, valamint a Minisztérium belső szabályzatai rendelkezéseinek betartásáért, a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, az összeférhetetlenségre, az egyenlő elbánás elvére vonatkozó rendelkezések betartásáért. A közbeszerzések során az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(3) A közbeszerzési eljárásba bevont személyek, szervezetek összeférhetetlenségére a Kbt. 24. §-a az irányadó. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt. 24. §-a szerinti összeférhetetlenség. A nyilatkozattételt követően, a közbeszerzési eljárás közben bekövetkező összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárásba bevont személy, szervezet haladéktalanul jelezni köteles.

(4) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(6) Az ajánlatkérő részéről a közbeszerzési eljárásban részt vevő, javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közszolgálatban álló személyeket a Minisztérium hatályos közszolgálati szabályzatában foglaltak, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

8. Felelősségi rend

8. § (1) Az eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője felelős:

a) az általa irányított szervezeti egység tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési szakterülettel történő folyamatos konzultációért;

b) az éves közbeszerzési terv összeállításához szükséges, 3. függelék szerinti adatlap kitöltéséért, az azon szereplő adatok helyességéért, valamint az adatlap - a beszerzéssel érintett főosztály felügyeletét ellátó állami vezető útján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő továbbításáért;

c) az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés összeállításáért, a benne foglalt adatok helyességéért, valamint a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére - annak jóváhagyása céljából - történő megküldéséért;

d) az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló feljegyzés mellékleteként a 4. függelék kitöltéséért, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetigazolás feljegyzéshez történő csatolásáért;

e) a 4. függelék szerinti adatlapon a szervezeti egység részéről a kapcsolattartó személy kijelöléséért, valamint a kijelölt szakreferens és a közbeszerzési eljárás bonyolítója közötti folyamatos kapcsolattartásért, együttműködésért;

f) a közbeszerzési eljárás dokumentumainak (különösen a műszaki leírás) összeállításában, az ajánlattevők tájékoztatásában való szakmai közreműködésért;

g) a közbeszerzési ajánlatok elbírálására alakuló bíráló bizottságba delegálni kívánt tag személyére való javaslattételért, felelős továbbá e tag bíráló bizottsági üléseken történő részvételének biztosításáért;

h) az eljárás eredménye alapján kötendő szerződések előkészítésében való közreműködéséért;

i) a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső előírások betartásáért;

j) a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosítását megelőzően a közbeszerzési szakterület eljárásba történő bevonásáért, illetve a közbeszerzési szerződés teljesítéséről a közbeszerzési szakterület értesítéséért, továbbá a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémáknak a közbeszerzési szakterület felé történő jelzéséért.

(2) A Gazdálkodási Főosztály felelős:

a) a költségvetési évre vonatkozó, összesített beszerzési tervben szereplő közbeszerzéseknek a költségvetési év előirányzataival való összevetéséért és a pénzügyi fedezet ellenőrzéséért;

b) a közbeszerzési terven kívül felmerülő közbeszerzési eljárások pénzügyi fedezetének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési szakterülettel történő folyamatos konzultációért;

d) képviselőjének a közbeszerzési eljárások során, az ajánlatokat elbíráló bizottságban való részvétele biztosításáért;

e) a közbeszerzési eljárások alapján kötött, hatáskörébe tartozó szerződések pénzügyi ellenjegyzéséért;

f) az irányadó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási, jelentési kötelezettség teljesítésében való közreműködéséért;

g) az éves statisztikai összegezésben szereplő pénzügyi adatok ellenőrzéséért.

(3) A közbeszerzési ügyintéző felelős:

a) a beszerzési szabályzat elkészítéséért és rendszeres aktualizálásáért a Bonyolító bevonásával;

b) a beszerzési igények összegzéséért, az éves beszerzési terv határidőben történő elkészítéséért;

c) a Bonyolító kiválasztásának lebonyolításáért (pályáztatás, szerződéskötés), a Bonyolítóval való rendszeres kapcsolattartásért, a Bonyolító tevékenységének ellenőrzéséért;

d) a közbeszerzési terv módosításáért, nyilvánosságának biztosításáért;

e) a lefolytatott közbeszerzések nyilvántartásáért;

f) az éves statisztikai összegzés elkészítéséért és annak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldéséért;

g) a közbeszerzési eljárások anyagainak összeállításában való közreműködésért, ideértve különösen az eljárás eredményeként megkötendő szerződés előkészítését, továbbá az eljárások bonyolításával kapcsolatos valamennyi adminisztratív feladat ellátásáért, a bonyolításban történő aktív közreműködésért;

h) a részvételi/ajánlati/ajánlattételi dokumentációnak a Minisztérium saját bevételeként történő értékesítéséért;

i) az ajánlati biztosíték kezelésével kapcsolatos feladatok (beszedése, visszautalása) ellátásáért;

j) az ajánlatokat elbíráló bizottság megalakításáért, a bíráló bizottság tagjait érintő követelmények, összeférhetetlenségi előírások betartatásáért;

k) közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a 4. függelék szerinti adatlap közbeszerzési jogi részeinek kitöltéséért;

l) a közbeszerzési eljárás ügyiratainak és az eljárás alapján megkötött szerződéseknek a Kbt. által előírt időtartamra szóló megőrzéséért;

m) a KEF által működtetett központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos jelentési, nyilvántartási feladatok közbeszerzési szakterületet érintő feladatainak ellátásáért;

n) a közbeszerzési eljárás eredményeként aláírt szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) módosításának folyamatában történő közreműködéséért;

o) a Kbt. 31. §-ában meghatározott nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáért;

p) a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet által előírt előterjesztés és mellékleteinek összeállításáért és az NFM részére történő megküldéséért, továbbá az eljárás ellenőrzésére az NFM által kijelölt személlyel történő kapcsolattartásért.

(4) Az önálló szervezeti egységeket felügyelő állami vezető, kabinetfőnök felelős:

a) felügyeleti területén az éves beszerzési tervhez történő adatszolgáltatás határidőben történő elvégzéséért;

b) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért;

c) tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a közbeszerzési szakterülettel történő folyamatos konzultációért.

(5) A Jogi Főosztály felelős:

a) a közbeszerzési eljárások dokumentációjának előkészítése során az abban foglalt szerződéstervezet jogi szempontból történő megvizsgálásáért;

b) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések jogi ellenjegyzéséért. A jogi ellenjegyzés feltétele a Bonyolító előzetes írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy szakmai felelősséget vállal a szerződés Kbt. szerinti jogszerűségéért.

(6) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felelős:

a) az éves beszerzési terv és módosításainak jóváhagyásáért;

b) a közbeszerzési eljárások engedélyezéséért, az eljárás során szükséges "köztes" érdemi döntések, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve a közbeszerzési ügyre vonatkozó más érdemi döntés meghozataláért;

c) a közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok elbírálása céljából, a bíráló bizottsági tagok kijelöléséért;

d) a részvételi, és ajánlati/ajánlattételi felhívás és dokumentáció jóváhagyásáért;

e) a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szabályai szerinti ellenőrzési és engedélyezési eljárás során, az NFM részére megküldendő előterjesztés aláírásáért;

f) az éves statisztikai összegzés jóváhagyásáért;

g) az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért.

(7) A Bonyolító vállalkozási jogviszony keretén belül jogosult és köteles:

a) az éves közbeszerzési tervet véleményezni;

b) a közbeszerzési terv alapján a lebonyolítandó közbeszerzési munkák időbeni ütemezését előkészíteni, és az eljárást kezdeményező szervezeti egység javaslata alapján az eljárás fajtáját meghatározni;

c) az adott közbeszerzésre vonatkozó ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívást előkészíteni, hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás esetében, azt az ajánlatkérő nevében a Közbeszerzési Értesítőben, illetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetni;

d) ha készül dokumentáció, a konkrét közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati/ajánlattételi dokumentációját elkészíteni, valamint a dokumentáció részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatokat ellátni;

e) a jelentkezés/ajánlattétel időszaka alatt a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részéről az ajánlatkéréssel kapcsolatban felmerülő pótlólagos információszolgáltatást az ajánlatkérő nevében ellátni;

f) igény szerint közjegyzőt meghívni a jelentkezések/ajánlatok bontására;

g) az ajánlatkérő nevében a jelentkezések/ajánlatok bontását elvégezni, a bontási jegyzőkönyvet elkészíteni és a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek megküldeni;

h) az értékelés időszakában szükségessé váló ügyintézést az ajánlatkérő nevében elvégezni (hiánypótlás bonyolítása, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, egyértelmű számítási hiba javítása);

i) az értékelési szempontok és módszer alapján a beérkezett pályázatokat értékelni, és a döntés-előkészítő anyagokat az ajánlatkérő nevében összeállítani; j) a bíráló bizottság ülésén részt venni, jegyzőkönyvet készíteni, a döntéshez igényelt további információkat szolgáltatni;

k) az eljárásról szóló összegzést a jogszabályban előírt formában az ajánlatkérő nevében előkészíteni;

l) az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró, illetve az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, vagy az ajánlattevő kizárására vonatkozó esetleges döntést dokumentálni, és az érdekeltekkel közölni, szükség esetén, az eljárásról készített összegzést az ajánlattevők számára megküldeni;

m) az eljárás eredményéről, illetve esetlegesen a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosításáról szóló tájékoztató hirdetményt az ajánlatkérő nevében feladni;

n) az adott eljárás teljes körű dokumentációjának összegzését elvégezni, a Minisztérium részére irattározás céljából átadni;

o) a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő nevében közreműködni;

p) igény esetén a költségvetési évre szóló ún. előzetes összesített tájékoztatót összeállítani és az ajánlatkérő nevében közzétenni;

q) a beszerzési szabályzat elkészítésében, továbbá annak rendszeres aktualizálásában közreműködni.

9.Az eljárások megkezdése

9.§ (1) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. § (1) bekezdése] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó -megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

(2) Az éves közbeszerzési tervben feltüntetett közbeszerzési eljárást, valamint az éves közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési eljárást - a terv módosítását követően - a Bonyolító, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által felügyelt közbeszerzési ügyintéző által küldött írásbeli felkérés figyelembevételével indítja meg.

10.A közbeszerzési eljárás megindításának dokumentumai

10. § (1) A beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője, a Minisztérium éves összesített közbeszerzési tervében szereplő közbeszerzési eljárást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére írt feljegyzés útján indítja meg. A feljegyzés mellékletét képezi a Szabályzat 4. függeléke szerinti kitöltött adatlap.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni szükséges a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot.

(3) Közbeszerzési eljárás kizárólag a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet (forrás) rendelkezésre állása esetén indítható meg. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló fedezetigazolást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzéshez mellékletként csatolni szükséges.

(4) A Szabályzat 4. függeléke szerinti adatlap kitöltésében a közbeszerzési szakterület közreműködik, a függelék kitöltése és aláírása ugyanakkor a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének felelőssége [8. § (1) bekezdése].

(5) Amennyiben a közbeszerzési tervben szereplő valamely közbeszerzési eljárás több, ágazati szempontból egymástól független szervezeti egységet is érint, a közbeszerzés megindítását - az érintett szervezeti egységekkel történt előzetes konzultációt követően - a közbeszerzési szakterület is kezdeményezheti. Ebben az esetben az (1) bekezdésben hivatkozott feljegyzést a közbeszerzési szakterület készíti el, amelyhez mellékletként csatolja az érintett szervezeti egységek vezetőjének együttes aláírásával ellátott 4. függelék szerinti kitöltött adatlapot. A feljegyzéshez csatolni szükséges egyúttal az érintett szervezeti egységek által rendelkezésre bocsátott fedezetigazolásokat. A közbeszerzési eljárás megindítását ebben az esetben is a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

11. Az eljárások előkészítése, az eljárás lefolytatása, az ajánlatok elbírálása

11. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során felmerülő szakmai kérdések egyeztetése céljából a közbeszerzési ügyintéző, illetve a Bonyolító, az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjével, illetve kijelölt ügyintézőjével közvetlenül is jogosult a kapcsolatot felvenni, akik kötelesek a közbeszerzési tender anyagainak összeállításához, valamint az eljárás lebonyolításához szükséges szakmai jellegű tájékoztatást megadni, illetve a beszerzés tárgyához kapcsolódó szakmai igényeket, javaslatokat meghatározni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során, és az eljárás más szakaszában a Minisztérium nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek vagy szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(3) A közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására a közbeszerzési ügyintéző részvételével - a (2) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező - legalább három tagból álló szakmai munkacsoportot kell létrehozni. A szakmai munkacsoport tagjainak személye megegyezhet az (5) bekezdésben meghatározott bíráló bizottsági tagok személyével.

(4) A Bonyolító, a közbeszerzési eljárás tenderanyagainak összeállítására létrehozott szakmai munkacsoport bevonásával elkészíti a közbeszerzési eljárás megindító dokumentumait (felhívás, dokumentáció). A dokumentáció részét képező szerződés tervezetét véleményezésre a Jogi Főosztály részére szükséges megküldeni. A közbeszerzési eljárást megindító felhívás hirdetmény útján történő közzététele, illetve hirdetmény nélkül induló eljárások esetében, közvetlenül az ajánlattevők részére történő megküldése a Bonyolító feladata.

(5) A közbeszerzési ügyintéző a közbeszerzési eljárás során beérkező ajánlatok elbírálására, a (2) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bíráló bizottságot köteles alakítani, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Minisztérium nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy (gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) részére. A bíráló bizottsági munkáról a Bonyolító jegyzőkönyvet készít, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést hozó személy (gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár) nem lehet a bíráló bizottság tagja.

(6) A bíráló bizottság állandó tagjai:

a) a közbeszerzési ügyintéző vagy az általa meghatalmazott képviselője;

b) a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy;

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt, pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy.

(7) Az állandó tagokon kívül, a bíráló bizottság összetételére (a tagok személyére) vonatkozóan, az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője - a 4. függelék szerinti adatlap vonatkozó szakaszának kitöltésével - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére javaslatot tehet. A bíráló bizottsági tagokat - megbízó levél útján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nevezi ki. Szükség esetén bíráló bizottsági tag a Minisztériummal állandó vagy eseti szerződéses jogviszonyban álló, külső szakértő is lehet.

(8) A bíráló bizottság tagjai, az első bizottsági ülésen maguk közül, egyszerű szótöbbséggel elnököt választanak. A bíráló bizottság javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében a bíráló bizottság elnökének szavazata dönt.

(9) Az eljárás előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérőnél keletkező legfontosabb dokumentumok iratmintáit a Szabályzat 7. függeléke tartalmazza.

12. Eredményes közbeszerzési eljárás lezárása, a szerződéskötés

12. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a Minisztérium azzal az ajánlattevővel köt szerződést, aki az ajánlati/ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő, az ajánlati/ajánlattételi felhívásban szereplő bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A szerződés megkötésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 124-126. §-a, és 128-131. §-a tartalmazza.

(2) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést a Minisztérium részéről a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás vonatkozásában kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá. A szerződést - összhangban a Minisztérium gazdálkodási szabályzatával - az arra jogosult személy pénzügyi, továbbá a Jogi Főosztály jogi ellenjegyzésével kell ellátni.

(3) A felek által aláírt szerződés egy eredeti példányát (valamint annak összes mellékleteit) meg kell küldeni a Gazdálkodási Főosztály részére.

(4) A közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok egy eredeti példányát a közbeszerzési ügyintéző őrzi. A közbeszerzési eljárások dokumentumait az eljárás lezárásától, illetve a szerződés megkötésétől számított 5 évig kell megőrizni.

13. A szerződés módosítása és teljesítése

13. § (1) A közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles a szerződés teljesítésével kapcsolatos legfontosabb adatokról (az ajánlattevő teljesítésének időpontjáról, a teljesítés szerződésszerűségéről, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról, valamint a kifizetett ellenszolgáltatás értékéről), továbbá a szerződés esetleges módosításának igényéről a közbeszerzési szakterületet értesíteni.

(2) A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha

a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

Az a) pontban foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható okból - merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [Kbt. 63. § (4) bekezdése] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

(4) Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a módosítástól számított tizenöt munkanapon belül köteles tájékoztató hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni.

(5) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat - a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül - a saját honlapján közzétenni: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét. Amennyiben a közbeszerzési szerződés egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre lett megkötve, a szerződés megkötésétől számítva évenként szükséges a közzétett adatokat aktualizálni.

14. Eredménytelen közbeszerzési eljárás

14. § (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárást - a Kbt.-ben meghatározott - valamely okból eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a Bonyolító feladata az eredménytelen közbeszerzési eljárás lezárásával kapcsolatos törvényi rendelkezések betartásának (értesítési, kihirdetési kötelezettségek) biztosítása. A közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítására - a beérkezett ajánlatok elbírálására létrehozott bíráló bizottság javaslata alapján - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.

(2) Az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően ugyanabban a tárgyban új közbeszerzési eljárás megindítását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője által írt kérelem alapján - engedélyezi.

15. Az éves beszerzési tervben nem szereplő beszerzési eljárások eljárási és felelősségi rendje

15. § (1) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési, illetve központosított közbeszerzési eljárás kizárólag a közbeszerzési terv módosítását követően folytatható le. Rendkívüli sürgősség esetében, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján, a módosítást megelőzheti az eljárás előkészítése (ha egyébként a kötelezettségvállalás egyéb szükséges feltételei rendelkezésre állnak), ebben az esetben a tervet a közbeszerzési eljárás előkészítésével egyidejűleg kell módosítani.

(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindításának engedélyezése, az adott beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője által, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak szóló írásbeli feljegyzés útján történik, amelyhez mellékelni szükséges a Szabályzat 4. függelékét képező, megfelelően kitöltött adatlapot, valamint a 10. § (3) bekezdése szerinti fedezetigazolást. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás kizárólag a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkári engedély birtokában indítható meg (Szabályzat 10. §-a).

IV. FEJEZET

AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

16. Általános rendelkezések

16. § (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a Kbt. Második Részét alkalmazva kell eljárni. Az uniós közbeszerzési értékhatárokat a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza. Az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót.

(2) A Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében - a beszerzés értékétől függetlenül - a Kbt. Harmadik Része alkalmazható (nemzeti eljárásrend V. fejezet ). Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a Kbt. 3. melléklete, valamint 4. melléklete szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, a Kbt. Harmadik Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazható, feltéve, hogy a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatás értékét.

(3) A Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetén az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben.

(4) Ha a beszerzés tárgya az uniós értékhatárokat meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió, a Kbt. Harmadik Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazandó. Építési koncesszió esetében a Kbt. XIII. fejezete a beszerzésre különös szabályokat állapít meg. A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg (1. függelék).

(5) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetve hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő -megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

(6) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.

(7) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

(8) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. hatálya alá tartozó szolgáltatások jegyzékét a Kbt. 3. és 4. mellékletei tartalmazzák.

(9) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

(10) A Minisztérium mint a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérő uniós eljárásrendben történő közbeszerzési eljárásai lefolytatására az alábbi eljárás fajtákat alkalmazhatja:

a) nyílt eljárást,

b) meghívásos eljárást,

c) tárgyalásos eljárást, ezen belül

ca) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást,

cb) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást,

d) versenypárbeszédet,

e) keretmegállapodásos eljárást.

A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(11) A Kbt. 9. §-a tartalmazza azon kivételi rendelkezéseket, amely visszterhes beszerzések esetében az uniós eljárásrend szabályait, azaz a Kbt.-t nem kell alkalmazni (a közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések köre, 6. függelék).

(12) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás. Az ajánlati és részvételi felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. Az eljárást megindító felhívás részletes tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 38-40. §-a határozza meg.

(13) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania szükséges, hogy arra vonatkozóan a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.

(14) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

(15) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, a határidőt rövidíteni nem lehet. Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket. Az e bekezdésben foglaltakat a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában is megfelelően alkalmazni kell: ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új határidőről.

(16) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja. A felhívás visszavonásának részletes szabályait a Kbt. 44. §-a tartalmazza.

(17) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból álló eljárás esetében az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetében legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 45. §-a tartalmazza.

(18) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.

(19) Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot [Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pontja] alkalmazza az eljárásban.

(20) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(21) A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg (1. függelék).

(22) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt, versenypárbeszéd esetében ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetében, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet). A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. A dokumentációra vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 49-54. §-a tartalmazza.

(23) A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott

a) szakmai tapasztalatra és képzettségre,

b) műszaki és technikai feltételekre,

c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,

d) gazdasági és pénzügyi helyzetre

vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok (Kbt. 56-57. §-a) hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy, az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy, a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggő részletszabályokat a Kbt. 55. §-a, az ajánlatkérő által a gazdasági szereplők eljárásban való részvételét kizáró okokat (kötelező és választhatóan előírt) a Kbt. 56-57. §-a tartalmazza. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról külön jogszabály rendelkezik (1. függelék).

(24) Az ajánlattevők és részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumokra vonatkozóan a Kbt. 58. §-ában foglaltak az irányadók.

(25) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni. Az ajánlati biztosítékra vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 59. §-a tartalmazza.

(26) Az ajánlatok és részvételre jelentkezések benyújtására és bontására vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 60-62. §-a tartalmazza. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálására a Kbt. 63-66. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(27) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont (Kbt. 71. §-a) alapján, valamint a Kbt. 71-73. §-ában foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő a tárgyalást, illetve párbeszédet köteles a lehető leghamarabb befejezni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(28) A hiánypótlásra és felvilágosításra vonatkozó szabályokat a Kbt. 67. §-a tartalmazza.

(29) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(30) Az értékelési szempontokra, valamint az ajánlatok értékelésére a Kbt. 71-72. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(31) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a Kbt. 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

(32) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója, vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (Kbt. 24. §-a);

c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetet az eljárásból kizárták;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

A fentieken túl az ajánlat érvénytelen, ha:

a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (Kbt. 69. §-a);

b) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz (Kbt. 70. §-a);

c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

A fenti bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

(33) Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie. Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenségére vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 74-75. §-a tartalmazza.

(34) A közbeszerzési eljárás eredménytelenségére a Kbt. 76. §-ában foglaltak az irányadók. Eredménytelen a közbeszerzési eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [Kbt. 66. § (1) bekezdése, Kbt. 44. § (3) bekezdése];

e) valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönt;

f) a Kbt. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;

g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.

(35) Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.

(36) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 74. §-a szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő döntéseiről szóló tájékoztatás, az írásbeli összegezés, valamint az előzetes vitarendezés részletes szabályait a Kbt. 77-79. §-a tartalmazza.

(37) Az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánosságára, és az üzleti titok védelmére vonatkozó részletszabályokat a Kbt. 80-81. §-a tartalmazza.

(38) A Szabályzat 17. §-ában foglalt rendelkezések általában irányadók valamennyi uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásra, a 18-23. §-ban foglalt rendelkezések csak adott az adott eljárásfajtára vonatkozó eltérő vagy speciális szabályokat tartalmazzák.

17. A nyílt eljárás

17. § (1) A nyílt eljárás olyan egyszakaszos közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet.

A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. A közösségi eljárásrend alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha a Kbt. másként nem rendelkezik. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.

(2) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban (Kbt. 49. §-a) meghatározott feltételeket. Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani.

(3) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő rövidítésének eseteit a Kbt. 83. § (5)-(6) bekezdése szabályozza.

(4) A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetében, valamint, ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban.

(5) A Minisztérium köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig, magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon.

(6) Nyílt eljárás során az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint a Kbt. előírásainak megfelelően. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

18. Meghívásos eljárás

18. § (1) A meghívásos eljárás olyan két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(4) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő ennél rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított meghívásos eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.

(5) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a műszaki vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek -az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(6) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

(7) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő ajánlatkérő általi rövidítéseinek eseteit a Kbt. 88. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza. A gyorsított meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

(8) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.

(9) A meghívásos eljárás részletszabályait a Kbt. 84-88. §-a tartalmazza.

19. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

19. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat

a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg;

b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

d) szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.

(3) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell tüntetni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.

(6) A részvételi határidő meghatározására a 18. § (4) bekezdésében foglaltakat a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is alkalmazni szükséges.

(7) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni. Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.

(8) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes ajánlatot tenni.

(9) A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni;

b) az értékelés szempontjai vagy módszere változna.

(10) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részletszabályait a Kbt. 89-93. §-a szabályozza.

20. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

20. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárás kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével, a rendkívüli sürgősségre tekintettel folytatott eljárás esetében tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - a Kbt. 74. § (1) bekezdés a)-d) pontja és (2) bekezdés c) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja;

b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni;

c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg;

d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén, ha

a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét;

b) olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (az uniós értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetében, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;

d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetén, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

(6) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő (szereplők) tehet (tehetnek) ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

(7) Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.

(8) A tárgyalásos eljárás (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében, valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben, az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

(9) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(10) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás részletes szabályait a Kbt. 94-100. §-a rögzíti.

21. A versenypárbeszéd

21. § (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - a Kbt.-ben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetve a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

(2) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha

a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy

b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

(3) A (2) bekezdés a) vagy b) pont szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

(4) A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik:

a) a részvételi szakasz,

b) a párbeszéd,

c) az ajánlattételi szakasz.

(5) A versenypárbeszédben az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(6) A versenypárbeszéd különös szabályait a Kbt. 101-107. §-a tartalmazza.

22. A keretmegállapodásos eljárás

22. § (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. Ennek során

a) nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak - tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével;

b) a keretmegállapodás alapján a beszerzést a Kbt. 110. §-ában foglaltak szerint valósítja meg.

(2) Keretmegállapodás négy formában köthető:

a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés (szerződések) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés (szerződések) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;

c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés (szerződések) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés (szerződések) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.

(3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy a jelen bekezdésben foglaltak közül melyik típusú keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás.

(4) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető.

(5) Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás - ideértve azt az esetet is, ha az eljárás a (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban az egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére [a (2) bekezdés c) pont helyett az a), illetve a d) pont helyett a b) pont szerint] -alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint a keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján;

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén konzultációt követő szerződéskötéssel. Az ajánlattevő a konzultáció során csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet, a konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra felhívásban meghatározott határidőig kötve van.

(6) A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet

a) a (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján a Kbt. 109. § (8) bekezdése szerint kiválasztott ajánlattevőtől;

b) a (2) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásával elektronikus árlejtés vagy a Kbt. 110. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárás lefolytatásával.

(7) A keretmegállapodásos eljárás részletszabályait a Kbt. 108-110. §-a tartalmazza.

23. A tervpályázati eljárás

23. § A tervpályázati eljárás olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára - főként az építészet és építés területén - egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki. A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.

V. FEJEZET

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. Nemzeti eljárásrend

24. § (1) A nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell eljárni az ajánlatkérőnek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításkor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén. Nemzeti eljárásrend alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. azt lehetővé teszi [különösen a Kbt. 18. § (3) bekezdése, a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások beszerzése esetén].

(2) A Minisztériumnak a nemzeti eljárásrend szerinti hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie.

(3) A nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések alóli kivételi rendelkezéseket a Kbt. 120. §-a szabályozza (Szabályzat 6. függeléke).

(4) A Minisztérium a Kbt. 121. §-a szerinti felhatalmazás alapján, a nemzeti eljárásrend (Kbt. Harmadik Rész) hatálya alá tartozó közbeszerzések megvalósításakor a Kbt. Második Részében (uniós eljárásrend, 16. §) meghatározott szabályok szerint jár el, a Kbt. 122. §-ában foglalt eltérésekkel.

(5) Nemzeti eljárásrendben a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, és a versenypárbeszéd bármely esetben (indokolás nélkül) alkalmazható.

(6) Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő építési beruházás esetében köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni.

(7) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nemzeti nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban - kivéve a gyorsított eljárást - nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.

(8) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:

a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;

b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

c) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlattételi felhívást nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldeni. Az ajánlatkérő a (8) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó.

(10) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. E bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.

VI. FEJEZET

A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI

25. § (1) A központosított közbeszerzés részletes szabályait a Kbt. rendelkezései alapján, a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos központi feladatokat a KEF látja el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet szerint.

(2) A központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termékeket az 5. függelék tartalmazza.

(3) A Minisztériumot terhelő adminisztrációs feladatok (amelyeket a KEF részére a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság megküldéssel teljesít):

a) a Minisztérium a központi beszerző szervezet erre a célra rendszeresített űrlapján köteles a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni (a Rendelet 2. mellékletében közzétett regisztrációs űrlap kitöltésével), az űrlapon szereplő adatokat évente felülvizsgálni, és április 15-ig megküldeni a KEF részére;

b) az űrlapon szereplő adatok változása esetén azokat 5 munkanapon belül kell bejelenteni;

c) a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó beszerzési igényeket (ide nem értve azokat az igényeket, amelyek a KEF ellátási tevékenységéhez kapcsolódnak) háromhavonta előre - rendkívüli sürgősség esetében haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően - köteles bejelenteni a központosított közbeszerzési portálon (a bejelentés nem jelent vásárlási kötelezettséget, illetve kötelezettségvállalást);

d) a Minisztérium köteles továbbá a kiemelt termékek beszerzési igényére vonatkozó adatok közlése mellett, a Kbt. 33. §-a szerint elkészített éves összesített beszerzési tervet a KEF központosított közbeszerzési portálján minden év május 15-ig elektronikusan rögzíteni, a terv változását pedig 5 munkanapon belül be kell jelenteni;

e) a megrendelés teljesítéséről, annak adatairól és minősítéséről köteles tájékoztatni a KEF-et.

(4) A KEF által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj (amely a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések ÁFA nélkül számított értékének legfeljebb 2 %-a) azt a keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul.

(5) A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás, és a keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján egyedi szerződés jön létre. A keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a KEF által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredményeképpen jön létre. Keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja le. A keretszerződést a KEF köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés szintén legfeljebb 4 évre köthető. A Minisztérium a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékbeszerzéseit a KEF által kötött keretszerződés esetén, egyoldalú jognyilatkozattal (megrendeléssel) valósítja meg. A megrendelés teljesítése során előleg nem fizethető.

(6) Ha a KEF keretmegállapodásos eljárást folytat le, az eljárás második, keretszerződés megkötésére irányuló részét bonyolíthatja a KEF, vagy az igényt bejelentő Minisztérium önállóan a Rendeletben meghatározott eljárásrend szerint. A KEF az intézmények összesített, konkrét igénye alapján a Kbt.-ben meghatározott eljárással bonyolítja le a keretmegállapodásos eljárás második részét, melynek eredményeképpen keretszerződést köt. Az intézmények beszerzési igényeiket a második rész lezárásaként megkötött keretszerződés terhére kibocsátott megrendeléssel elégíthetik ki.

(7) A kiemelt termékek közbeszerzése minisztériumi (saját) hatáskörben akkor valósítható meg, ha:

a) a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem valósítható meg;

b) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás;

c) lehetőség nyílt más intézmény készletének átvételére, és ez megfelel az állami normatíváknak;

d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudja beszerezni.

(8) A (7) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy a Minisztérium beszerzési igényét előzetesen, a Rendelet 17. §-ában foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési portálon (www.kozbeszerzes.gov.hu) elektronikus úton bejelentette.

(9) A Minisztérium a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés becsült értékének kiszámítása során mindazon beszerzések értékét köteles egybeszámítani, függetlenül attól, hogy azokat a központosított közbeszerzési rendszer keretében vagy saját hatáskörben szerezte be, amelyek vonatkozásában fennállnak a Kbt. 18. §-ában meghatározott feltételek. A saját hatáskörben megvalósított beszerzés részletes szabályait a Rendelet 7-10. §-a szabályozza.

VII. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSEK LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE ÉS FELELŐSSÉGI RENDJE

26. § (1) Azon beszerzések esetében, amelyek minisztériumi szinten közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésnek minősülnek, az abban érintett önálló szervezeti egység vezetője saját hatáskörben jogosult a beszerzést megvalósítani.

(2) Amennyiben a szervezeti egység vezetője a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében közbeszerzés lefolytatásáról dönt, úgy arra vonatkozóan a közbeszerzési eljárásokra érvényes - a Szabályzatban szereplő -rendelkezéseket köteles figyelembe venni.

(3) Valamennyi visszterhes beszerzés megvalósítása előtt, a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője köteles a Gazdálkodási Szabályzat beszerzésekre vonatkozó adatlapját kitöltve a közbeszerzési ügyintéző részére eljuttatni. A közbeszerzési ügyintéző megállapítja, hogy az adott beszerzés minisztériumi szinten közbeszerzésnek vagy közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésnek minősül-e.

(4) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéssel kapcsolatos szerződést - a Minisztérium Gazdálkodási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető írja alá.

VIII. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSI RENDJE

27. § (1) A Minisztérium közbeszerzési eljárásainak, minősített beszerzési eljárásainak, valamint a nettó ötvenmillió forintot elérő értékű nem közbeszerzési szerződéseinek (olyan visszterhes szerződések, amelyek megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor - Kbt. kivételi körbe tartozó beszerzések) - előzetes engedélyezése, valamint "külső" ellenőrzése a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően, az NFM ellenőrzési tevékenysége útján valósul meg.

(2) A 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési és minősített beszerzési eljárások megindításának előzetes engedélyezését, valamint az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldésének az engedélyezését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezi, a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben meghatározott írásbeli előterjesztés és mellékleteinek NFM részére - elektronikus úton -történő megküldésével. Az NFM közbeszerzésekre és minősített beszerzésekre vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési eljárása során a Minisztérium részéről kapcsolattartásra a közbeszerzési ügyintéző jogosult és köteles.

(3) A 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó ötvenmillió forint értéket elérő szerződések, valamint a központosított közbeszerzési rendszer útján történő beszerzések (a KEF által megkötött keretmegállapodásokból történő beszerzések) előzetes engedélyezését a beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője kezdeményezi, a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben meghatározott írásbeli előterjesztés és mellékleteinek NFM részére - elektronikus úton - történő megküldésével. Az NFM e bekezdés szerinti beszerzésekre vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési eljárása során a Minisztérium részéről kapcsolattartásra a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője jogosult és köteles.

(4) A 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szerződések módosításának engedélyezésére, valamint az eljárások utóellenőrzésére, és az eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzésére szintén az NFM jogosult.

(5) A Minisztérium belső ellenőrzése keretében köteles ellenőriztetni a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, döntési mechanizmusának rendjét.

IX. FEJEZET

A MINŐSÍTETT BESZERZÉSI ELJÁRÁS

28. § (1) A Minisztérium minősített beszerzési eljárást köteles lefolytatni abban az esetben, ha az általa megvalósítani kívánt beszerzés értéke eléri vagy meghaladja az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a beszerzés minősített adatot tartalmaz, vagy alapvető biztonsági, vagy nemzetbiztonsági érdeket érint, vagy különleges biztonsági intézkedést igényel [Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja].

(2) A Minisztérium a minősített beszerzési eljárásokat a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Kr.) szabályai szerint folytatja le. Az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő, vagy meghaladó értékű minősített beszerzések esetében az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt a Kr. alkalmazhatóságáról, illetve egyidejűleg a Kbt. szerinti eljárás alkalmazásának kizárásáról. Az uniós értékhatár alatti értékű minősített beszerzés ajánlatkérő általi megindítása előzetes országgyűlési bizottsági döntést nem igényel.

(3) Az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés törvényi fogalmát a Kbt. értelmező rendelkezései határozzák meg. A különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés fogalmát a Kr. definiálja. A minősített adat fogalma a minősített adat védelméről szóló törvényben került meghatározásra. A nemzetbiztonsági érdek fogalmát a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény adja meg.

(4) Amennyiben a minősített beszerzési eljárás minősített adatot tartalmaz, a beszerzés során a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt alapelvek szerint kell eljárni. A minősített adatot tartalmazó iratot a Minisztérium iratkezelési, valamint biztonsági szabályzataiban előírtak szerint szükséges kezelni.

(5) A minősített beszerzési eljárás során, illetve azt megelőzően, az eljárásba bevont, vagy azon részt venni szándékozó gazdasági szereplő (szereplők) tekintetében a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal) átfogó cég- és személyellenőrzést végez, melynek célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, továbbá a gazdasági szereplő megfelel-e a beszerzési eljárásban való részvétel általános, pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a jogszerű működésre irányuló általános feltételeknek (előzetes minősítés illetve beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés). Az alkalmasnak bizonyuló, és nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentő gazdasági társaságokról az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzéket vezet. Minősített beszerzési eljárásban ajánlattevőként, illetve alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvett gazdasági szereplő vehet részt. A minősített beszerzési eljárás során az Alkotmányvédelmi Hivatallal való kapcsolattartás, valamint a Kr. által előírt dokumentumoknak az Alkotmányvédelmi Hivatal részére történő megküldése a közbeszerzési szakterület felelőssége.

(6) Minősített beszerzési eljárás megindításának előzetes engedélyezésére, és az eljárás ellenőrzésére a 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szabályait, valamint a 27. §-ban foglaltakat alkalmazni szükséges.

(7) Az ajánlatkérő beszerzésével kapcsolatban - az irányadó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek kivételével - kizárólag a Kr. 58. § (5) bekezdése alapján, valamint az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel.

(8) Minősített beszerzési eljárás kezdeményezésére, az eljárás felelősségi rendjére, valamint az eljárás lebonyolításának Minisztériumon belüli eljárásrendjére - a jelen szakaszban foglalt eltérésekkel - a Szabályzat közbeszerzési eljárások bonyolítására vonatkozó rendelkezési az irányadók azzal, hogy ahol a Szabályzat közbeszerzési eljárást említ, ott minősített beszerzési eljárást kell érteni.

(9) Az eljárás folyamán az eljárásban részt vevő minden közreműködő felelős a Kr. rendelkezéseinek betartásáért. Az eljárásba bevont személyek, szervezetek összeférhetetlenségére a Kr. 13. §-a az irányadó. Az eljárásba bevont személyek vagy szervezetek kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy velük szemben fennáll-e a Kr. 13. §-a szerinti összeférhetetlenség.

(10) A beszerzési eljárás során keletkezett iratok megőrzési kötelezettségére a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokat legalább a minősítési idejük lejártáig meg kell őrizni.

(11) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás milyen minősítési szintű adatokat érint. A "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet részvételi felhívást vagy ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.

(12) A minősített beszerzési eljárásban résztvevők összeférhetetlenségére a Kr. 9. §-ában foglaltak az irányadók.

(13) Az eljárás során az ajánlatkérőnek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, valamint azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát. E bekezdésben foglalt rendelkezések betartásáért az ajánlatkérő részéről az eljárás valamennyi szereplője, betartatásáért pedig a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a felelős.

1. függelék

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályok jegyzéke

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

Hatályos: 2004. május 1-jétől 2011. december 31-ig

A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. április 1-jétől

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. május 1-jétől

A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2011. július 1-jétől

A közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei:

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2007. január 1-jétől

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

Hatályos: 2008. január 1-jétől

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet

Hatályos: 2012. január 1-jétől

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet

Hatályos: 2004. június 2-tól

A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet

Hatályos: 2004. május 1-jétől

2. függelék

A közbeszerzési értékhatárok

Az alábbiakban meghatározott értékhatárok a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre, így a Minisztériumra is vonatkoznak.

I.Közösségi értékhatárok:

Az Európai Bizottság megalkotta a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 30-i 1251/2011/EU bizottsági rendeletet. E jogforrás 2012. január 1-jétől kezdődően rendeli alkalmazni a 2010-2011. évek időszakára meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárokhoz képest kis mértékben magasabb értékhatárokat.

A Kbt. II. részének - a Kbt. XIV. Fejezetének kivételével történő - alkalmazásakor:

1. 130 000 euró (a korábbi 125 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 35 464 000 forint

a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérők árubeszerzései és a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében (kivétel: Kbt. 3. melléklet 8. csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportjába tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat), illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén.

2. 200 000 euró (a korábbi 193 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 54 560 000 forint

a Kbt. 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében, valamint a Kbt. 3. melléklet 8. csoportjába tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportjába tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások esetében.

3. 5 000 000 euró (a korábbi 4 845 000 euró értékhatár helyett),

melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 364 000 000 forint

Építési beruházások és építési koncesszió esetében.

II.Nemzeti értékhatárok:

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 70. §-a következőképpen rögzíti a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban irányadó, általános forgalmi adó nélkül számított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, melyek a 2011. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlanok maradtak:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

III.Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések:

A II. pontban meghatározott nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forintig;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forintig;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forintig.

3. függelék

4. függelék

ADATLAP

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára részére előterjesztendő, közbeszerzési, vagy minősített beszerzési eljárás jóváhagyása iránti kérelemhez

1. A (köz)beszerzés tárgya:

2. A tervezett (köz)beszerzés szerepel-e a minisztérium éves közbeszerzési tervében?

[A 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó ún. minősített beszerzési eljárások esetében nem kell kitölteni.]

3. A tervezett közbeszerzés szerepelt-e a tárgyévi előzetes összesített tájékoztatóban? (a közbeszerzési ügyintéző tölti ki)

4. Amennyiben a 2. és 3. pontban foglalt válaszok nemlegesek, úgy a közbeszerzés indoka:

5. A tervezett beszerzés (általános) közbeszerzési eljárás vagy a központosított közbeszerzési rendszer útján, avagy a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet szabályai szerint valósul-e meg?

6. A tervezett (köz)beszerzés tárgyát képező áru/szolgáltatás/építési beruházás mennyiségének meghatározása? (eltérés +/- %-osan)

7. Az eljárás eredményeként megkötött szerződés [a továbbiakban: (köz)beszerzési szerződés] időbeli hatálya:

8. A (köz)beszerzés becsült értékének meghatározása (nettó érték):

9. A becsült érték meghatározásának módja:

10. A (köz)beszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet (forrás) rendelkezésre áll-e? (A pénzügyi fedezet/forrás rendelkezésre állásáról szóló igazolást csatolni szükséges!)

11. A (köz)beszerzési eljárás fajtája (típusa) és ennek indoka: (a közbeszerzési ügyintéző tölti ki)

12. Hirdetmény nélküli tárgyalásos (köz)beszerzési eljárás esetén, az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények: (a közbeszerzési ügyintéző tölti ki)

13. A (köz)beszerzési kiírás dokumentumainak összeállításában, és az eljárás lebonyolításában részt vevő személyek felsorolása (név, szervezeti egység, beosztás, illetve külsős esetén a képviselt szervezet/cég megjelölésével, valamint az eljárás lefolytatásával összefüggő szakértelmük meghatározásával*):

14. Javaslat az ajánlatok elbírálására és a döntés előkészítésére létrehozandó, legalább háromtagú bíráló bizottság tagjainak személyi összetételére:

15. A tervezett (köz)beszerzés egyes eljárási cselekményeinek időrendi ütemezése: (a közbeszerzési ügyintéző tölti ki)

16. Egyéb, az eljárást kezdeményező szervezeti egység által lényegesnek tartott információ:

Budapest,_

Kérem a fenti (köz)beszerzési eljárás megindításának engedélyezését: _

(a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének nyomtatott betűvel történő kiírása szükséges)

A fenti adatok alapján a (köz)beszerzési eljárás megindítását jóváhagyom:

gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

* pénzügyi, műszaki, közbeszerzési, jogi stb.

5. függelék

Az országosan kiemelt termékek jegyzéke

A 168/2004. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján

Kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Beszédcélú kapcsolók, készülékek és kapcsolódó szolgáltatások

- Aktív és passzív hálózati elemek

- Mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Zártcélú mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások

- Kommunikációs eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások

- Szoftverrendszerek és elemeik

- Hardverrendszerek és elemeik

- Digitális vizuáltechnikai eszközök

- Szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások

- Hardverrendszerekhez, kiegészítőikhez kapcsolódó szolgáltatások

- Digitális vizuáltechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások

Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások

- Nyomtatók

- Másolók és sokszorosítók

- Irodatechnikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások

Irodabútorok

- Irodai asztalok

- Irodai szekrények, tároló bútorok

- Irodai ülőbútorok

- Irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások

Papíripari termékek és irodaszerek

- Papírok

- Papírtermékek

- Számítógép-kiírópapírok

- Irodaszerek és írószerek

- Papíripari termékekhez kapcsolódó szolgáltatások Gépjárművek

- Személyszállító gépjárművek

- Haszongépjárművek

- Gépjármű-flottaüzemeltetési szolgáltatások

- Új gépjárművekhez kapcsolódó szolgáltatások

Gépjármű-üzemanyagok

- Gépjármű-üzemanyag tankautós kiszállítással (nagykereskedelem)

- Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem)

Utazásszervezések

- Nemzetközi utazásszervezések

Egészségügyi termékek

- Tisztító hatású eszközfertőtlenítő szerek

- Röntgen-kontrasztanyagok

- Kötésrögzítő kötszerek

- Műtéti kötszerek

- Primer sebfedők

- Orvosi kesztyűk

- Infúziós és transzfúziós szerelékek

- Intravénás kanülök

- Egyszerhasználatos fecskendők

- Egyszerhasználatos injekciós tűk

- Zárt vérvételi rendszerek

Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások

- elektronikus árlejtés szolgáltatás

6. függelék

Közbeszerzési eljárás alól kivett beszerzések köre

I. Közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében:

1. Valamennyi beszerzés esetén alkalmazható kivételek a Kbt. 9. §-a alapján:

a) a Kbt. Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) - az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

b) a Kbt. Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

c) nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét;

g) a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött;

h) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a Kbt. 20. §-a vagy a Kbt. 121. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. XIV. Fejezete lenne alkalmazandó;

i) ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

j) ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

k) azokra a megállapodásokra (in house beszerzések), amelyeket

ka) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,

kb) a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik;

l) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.

Az 1. pont k) alpontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az abban hivatkozott gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az 1. pont k) alpontja szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

Az 1. pont k) alpontja szerinti szerződések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az 1. pont k) alpontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

Az 1. pont k) alpont ka) és kb) alpontjában rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az 1. pont k) alpont ka) és kb) alpontjában rögzített feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.

2. Szolgáltatás beszerzése esetében alkalmazható kivételek:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést;

b) a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyamvagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;

c) műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g) ha a szolgáltatást a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja;

h) ha valamely közfeladat ellátását egy Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben.

II. Nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzések, az új egyszerű közbeszerzési eljárás esetében: (Kbt. 120. §-a)

a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-ában szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

c) a Kbt. 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;

d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;

f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;

h) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvénynek a Kbt. 120. § h) pontjában hivatkozott rendelkezései; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére;

j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;

k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön igénybevételére.

7. függelék

Iratminták

1. Megbízólevél bíráló bizottsági tag kijelölésére

2. Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat (közbeszerzéseknél)

3. Jegyzőkönyv a bíráló bizottság ülésről

4. Bírálati lap: