32019L0130[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/130 irányelve (2019. január 16.) a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/130 IRÁNYELVE

(2019. január 16.)

a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben a 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) célja, hogy a munkájuk során rákkeltő és mutagén anyagoknak kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségi és biztonsági kockázatokkal szemben. Az említett irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatokkal szemben, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák munkahelyen való elérhetőségén alapuló kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, az említett irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét. Az említett irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok azonban szigorúbb kötelező foglalkozási expozíciós határértékeket vagy egyéb védőintézkedéseket is előírhatnak.

(2) A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelési intézkedések részét képezik. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak az említett irányelvben meghatározott egyéb kötelezettségeit, különösen a rákkeltő, illetve mutagén anyagok munkahelyen történő alkalmazásának csökkentését, valamint a rákkeltő, illetve mutagén anyagoknak való expozíció megelőzésére és csökkentésére vonatkozó, e célból végrehajtandó kötelezettségeket. Ezeknek az intézkedéseknek - a műszakilag lehetséges mértékben - ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes, illetve kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, továbbá zárt rendszerek alkalmazására, vagy a munkavállalók expozíciójának lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre, ezzel is ösztönözve az innovációt.

(3) A legtöbb rákkeltő és mutagén anyag esetében nem lehetséges olyan tudományosan megalapozott szinteket megállapítani, amelyek alatt az expozíció nem gyakorol káros hatásokat. Miközben a rákkeltő vagy mutagén anyagok tekintetében a határértékek munkahelyeken történő, ezen irányelv szerinti meghatározása nem szünteti meg a munkahelyi expozícióból eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (a továbbiakban: fennmaradó kockázat), mégis hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, a 2004/37/EK irányelv szerinti fokozatos és célirányos megközelítésnek megfelelően. Más rákkeltő és mutagén anyagok esetében lehetséges olyan tudományosan megalapozott szinteket megállapítani, amelyek alatt az expozíció várhatóan nem gyakorol káros hatásokat.

(4) Egyes rákkeltő vagy mutagén anyagok esetében a munkavállalók expozíciójának maximális szintjeit olyan határértékek határozzák meg, amelyeket a 2004/37/EK irányelv értelmében nem szabad túllépni. Ezeket a határértékeket módosítani kell, és további rákkeltő vagy mutagén anyagok esetében is meg kell állapítani határértékeket.

(5) Az ebben az irányelvben foglalt határértékeket szükség esetén, a rendelkezésre álló információkra - köztük a tudományos és műszaki adatokra, valamint a munkahelyi expozíciós szint mérését segítő, tényeken alapuló bevált gyakorlatokra, technikákra és protokollokra - figyelemmel felül kell vizsgálni. Amennyiben lehetséges, ezeknek az információknak ki kell terjedniük a munkavállalók egészségét érintő fennmaradó kockázatokkal kapcsolatos adatokra, valamint a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL)5 és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH)5a véleményeire. A fennmaradó kockázattal kapcsolatos - uniós szinten közzétett - információk hasznosak a rákkeltő és mutagén anyagoknak való foglalkozási expozícióból eredő kockázatok csökkentésére irányuló jövőbeli munka szempontjából, beleértve az ebben az irányelvben meghatározott határértékek jövőbeli módosításait is.

(6) Helyénvaló, hogy a Bizottság legkésőbb 2019 első negyedévében - a legújabb tudományos ismeretekre figyelemmel - megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a 2004/37/EK irányelv hatálya úgy módosuljon, hogy az a reprodukciót károsító anyagokra is kiterjedjen. A vizsgálat alapján a Bizottságnak adott esetben, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogalkotási javaslatot kell benyújtania.

(7) Néhány küszöbérték nélküli rákkeltő anyag esetében nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, mindazonáltal a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján az említett rákkeltő anyagokra vonatkozóan is lehetséges határértéket meghatározni.

(8) A lehető legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében néhány rákkeltő anyag és mutagén esetében figyelembe kell venni minden felszívódási utat, beleértve a bőrön keresztül való felszívódás lehetőségét is.

(9) A SCOEL a Bizottság munkáját segíti, különösen a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok értékelésében, valamint a vegyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmét szolgáló foglalkozási expozíciós határértékekre vonatkozó javaslat megtételében, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv (4) és a 2004/37/EK irányelv szerint uniós szinten kell meghatározni. Az ACSH háromoldalú szerv, amelynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén folytatott tevékenységek előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében. Az ACSH különösen háromoldalú véleményeket fogad el olyan kezdeményezésekről, amelyek a rendelkezésre álló információk - köztük tudományos és műszaki adatok, valamint a szóban forgó kezdeményezések társadalmi aspektusaira és gazdasági megvalósíthatóságára vonatkozó adatok - alapján foglalkozási expozíciós határértékek uniós szintű meghatározására irányulnak. Egyéb, kellően megbízható és a nyilvánosság számára is elérhető tudományos - különösen a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségtől (IARC), az Egészségügyi Világszervezettől és nemzeti ügynökségektől származó - adatforrásokat is figyelembe vettek.

(10) A SCOEL munkája és munkájának átláthatósága szerves részét képezi a felelősségteljes szakpolitikai folyamatnak. Amennyiben a SCOEL munkájának újraszervezésére kerül sor, elkülönített erőforrásokat kell garantálni, és biztosítani kell, hogy az epidemiológia, a toxikológia, a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéne terén szerzett speciális szakértelem ne vesszen el.

(11) A 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletének ebben az irányelvben meghatározott módosításai a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló hosszú távú folyamat újabb lépését jelentik. E folyamat következő lépéseként a Bizottság javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy határértékeket és ún. "bőr" megjegyzéseket vezessen be további öt rákkeltő anyagra vonatkozóan. A Bizottság ezenfelül a "Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek - Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása" című, 2017. január 10-i közleményében kijelentette, hogy a 2004/37/EK irányelvre vonatkozóan további módosítások várhatók. A Bizottságnak a 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletét folyamatosan felül kell vizsgálnia, a szóban forgó irányelv 16. cikkével és a kialakult gyakorlattal összhangban, és azokat módosítania kell, amennyiben az a rendelkezésre álló információkra figyelemmel szükséges, beleértve a fokozatosan megszerzett tudományos és műszaki adatokat, köztük a fennmaradó kockázatra vonatkozó adatokat is. Ennek a munkának adott esetben a 2004/37/EK irányelvben és ebben az irányelvben meghatározott határértékek jövőbeli felülvizsgálataira vonatkozó javaslatokat, valamint további anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak az I. mellékletbe, illetve további határértékeknek a III. mellékletbe való felvételére vonatkozó javaslatokat kell eredményeznie.

(12) Fontos védeni a veszélyes gyógyszerek - ideértve a citosztatikus és citotoxikus gyógyszerek - készítéséből, adagolásából vagy ártalmatlanításából eredően, valamint a veszélyes gyógyszerekhez és veszélyes gyógyszerek által szennyezett anyagokhoz kapcsolódó, rákkeltő és mutagén anyagoknak való kitettséget magában foglaló tisztítási, szállítási, mosási és hulladékártalmatlanítási munkavégzésből eredően, továbbá a veszélyes gyógyszereket szedő páciensek személyes jellegű ápolásából eredően rákkeltő és mutagén anyagoknak kitett munkavállalókat. Első lépésként a Bizottság iránymutatást adott ki a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatoknak az egészségügyi ágazatban való csökkentése érdekében - a citosztatikus és citotoxikus gyógyszerek okozta kitettséggel kapcsolatos kockázatot is beleértve - egy kifejezetten a megelőzésre és a bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatóban. Ez az iránymutatás nem sértheti az esetleges további jogalkotási javaslatokat vagy más kezdeményezéseket.

(13) A SCOEL és az ACSH ajánlásaival összhangban - amennyiben azok rendelkezésre álnak - a belélegzésen keresztüli expozíciós út tekintetében foglalkozási expozíciós határértékeket határoznak meg nyolc órás idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (hosszú távú expozíciós határértékek), egyes rákkeltő anyagokra vagy mutagénekre vonatkozóan pedig rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időre vonatkoztatva (rövid távú expozíciós határértékek), a rövid távú expozíció hatásainak a lehetséges mértékben történő korlátozása érdekében. A SCOEL és az ACSH ajánlásainak megfelelően "bőr" megjegyzések megállapítására is sor kerül. Egyéb, kellően megbízható és a nyilvánosság számára is elérhető tudományos adatforrásokat is figyelembe kell venni.

(14) A munkahelyi megelőzés elvét elő kell mozdítani a jövő nemzedékeire hatást - többek között a nők és férfiak reprodukciós képességére és a magzati fejlődésre káros hatást - gyakorló rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében is. A tagállamoknak meg kell osztaniuk ebből a célból az erre a területre vonatkozó legjobb gyakorlatokat.

(15) Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok rákkeltő hatására vonatkozóan. Ezek a használt ásványi motorolajok eljárások során keletkeznek és ezért nem szerepelnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti osztályozásban. A SCOEL az említett olajokkal kapcsolatban megállapította a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét, és arra a megállapításra jutott, hogy a foglalkozási expozíció bőrön keresztül érvényesül, és határozottan ajánlotta a "bőr" megjegyzés feltüntetését. Az ACSH úgy határozott, hogy a használt ásványi motorolajat fel kell venni a rákkeltő anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak a 2004/37/EK irányelv I. mellékletében található listájára, és el kell ismerni, hogy fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége. A dermális expozíció csökkentésére számos legjobb gyakorlat alkalmazható, mint például az egyéni védőfelszerelések, például védőkesztyűk használata, valamint a szennyezett ruházat eltávolítása és tisztítása. Az említett gyakorlatoknak, valamint az újonnan kialakuló legjobb gyakorlatoknak a maradéktalan betartása segíthet csökkenteni az említett expozíciót. Ezért helyénvaló a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajoknak való expozícióval járó munkavégzést felvenni a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe és "bőr" megjegyzést feltüntetni a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében, jelezve a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét.

(16) A dízelolaj kompressziós gyújtású motorokban történő égéséből származó dízelmotorkipufogógáz-kibocsátások rákkeltő hatására vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre. A dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásai folyamatok során keletkeznek, ezért nem szerepelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozásban. Az ACSH jóváhagyta, hogy a hagyományos dízelmotorok kipufogógáz-kibocsátásait felvegyék a rákkeltő anyagoknak, keverékeknek és eljárásoknak a 2004/37/EK rendelet I. mellékletében található listájára, és kérte az újabb típusú motorok tudományos és műszaki vonatkozásainak további vizsgálatát. A IARC a dízelmotorok kibocsátásait az emberre nézve rákkeltőnek minősítette (IARC 1. kategória), és megállapította, hogy bár az újabb típusú dízelmotorok részecske- és vegyianyag-kibocsátása alacsonyabb, egyelőre nem világos, hogy a mennyiségi és minőségi változások miként eredményeznek más egészségi hatást. Az IARC továbbá megállapította, hogy általános gyakorlat az e kibocsátások jelentős hányadát kitevő elemi szén expozíciós markerként való használata. A fentiek és az ilyen anyagoknak kitett munkavállalók száma miatt indokolt felvenni a dízelmotorkipufogógáz-kibocsátásnak való expozícióval járó munkavégzést a 2004/37/EK irányelv I. mellékletébe, és a dízelmotorok elemi szén alapján kiszámított kipufogógáz-kibocsátására vonatkozóan határértéket meghatározni ugyanazon irányelv III. mellékletében. A 2004/37/EK irányelv I. és III. mellékletében szereplő bejegyzéseknek az összes típusú dízelmotorból származó kipufogógáz-kibocsátást le kell fedniük.

(17) A dízelmotorkipufogógáz-kibocsátást illetően bizonyos ágazatokban rövid távon nehézségekbe ütközhet a 0,05 mg/m3 elemiszén-tartalomként meghatározott határérték betartása. Ennek megfelelően az átültetési időszakon kívül kétéves átmeneti időszakot kell megállapítani, és a határértéket csak ezen időszak lejártával kell majd alkalmazni. A föld alatti bányászat és az alagútépítés esetében azonban az átültetési időszak mellett ötéves átmeneti időszakot kell megállapítani, és a határértéket csak ezen időszak lejártával kell majd alkalmazni.

(18) Bizonyos többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH) keverékek - ezen belül különösen a benzo[a]pirén tartalmú keverékek - megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1A. vagy 1B. kategória) való besorolás kritériumainak, ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősülnek. Az ilyen keverékeknek való expozíció történik többek között az égési folyamatokkal járó munkavégzés során - például belső égésű motorok kipufogásához kapcsolódóan - és a magas hőmérsékletű égési folyamatokkal járó munkavégzés során. A SCOEL megállapította, hogy az említett keverékek esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig fontosnak ítélte, hogy a többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékekre vonatkozóan foglalkozási expozíciós határértéket vezessenek be, és a tudományos vonatkozások értékelését ajánlotta annak érdekében, hogy a foglalkozási expozíciós határértékre vonatkozóan a jövőben javaslatot lehessen tenni. Helyénvaló ezért a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzés feltüntetése a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében. Emellett célszerű további vizsgálatokat végezni annak értékelésére, hogy szükség van-e határérték megállapítására a többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékekre vonatkozóan a munkavállalóknak az említett keverékekkel szembeni védelmének javítása érdekében.

(19) A triklór-etilén megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL a triklór-etilént genotoxikus karcinogénként azonosította. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a triklór-etilén tekintetében határértéket lehet meghatározni egy nyolcórás referencia-időtartamra vonatkozóan (hosszú távú határérték) és egy rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időtartamra vonatkozóan (rövid távú határérték). A SCOEL megállapította, hogy az említett rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében hosszú és rövid távú expozíciós határértékeket megállapítani, valamint a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzést feltüntetni a triklór-etilénre vonatkozóan. Az új tudományos bizonyítékok és a műszaki fejlődés fényében az ezen anyagra vonatkozó határértékeket különös alapossággal folyamatosan felül kell vizsgálni.

(20) A 4,4′-metilén-dianilin (MDA) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4′-metilén-dianilin tekintetében azonban lehetséges határértéket megállapítani. A SCOEL megállapította, hogy az említett rákkeltő anyag esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében határértéket megállapítani, valamint a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzést feltüntetni a 4,4′-metilén-dianilinre vonatkozóan.

(21) Az epiklórhidrin (1-klór-2,3-epoxipropán) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A SCOEL megállapította, hogy az epiklórhidrin esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében határértéket megállapítani, valamint a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzést feltüntetni az epiklórhidrinre vonatkozóan.

(22) Az etilén-dibromid (1,2-dibróm-etán, EDB) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni, és ajánlotta a foglalkozási expozíció kerülését. A SCOEL megállapította, hogy az etilén-dibromid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében határértéket megállapítani, valamint a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzést feltüntetni az etilén-dibromidra vonatkozóan.

(23) Az etilén-diklorid (1,2-diklór-etán, EDC) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak és ezért a 2004/37/EK irányelv meghatározása szerint rákkeltő anyagnak minősül. A SCOEL arra a következtetésre jutott, hogy az említett küszöbérték nélküli rákkeltő anyagra vonatkozóan nem lehetséges egészségszempontú expozíciós határértéket származtatni. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján az etilén-diklorid tekintetében azonban lehetséges határértéket megállapítani. A SCOEL megállapította, hogy az etilén-diklorid esetében fennáll a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetősége, az ACSH pedig a rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján gyakorlati határértéket hagyott jóvá, és hangsúlyozta, hogy különösen a hatásmechanizmusra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megalapozott és naprakész tudományos adatok. Helyénvaló ezért a 2004/37/EK irányelv III. mellékletében határértéket megállapítani, valamint a bőrön keresztüli jelentős felszívódás lehetőségét jelző "bőr" megjegyzést feltüntetni az etilén-dikloridra vonatkozóan.

(24) Az Európai Szilíciumhálózatot (NEPSi) alkotó szervezetek által aláírt, "A munkavállalók egészségének a kristályos szilícium-dioxid és az azt tartalmazó termékek megfelelő kezelése és használata révén való védelméről szóló megállapodás" és más szociális partnerek megállapodásai, amelyek a szabályozási intézkedések mellett iránymutatást és eszközöket nyújtanak a munkaadók kötelezettségeiről szóló 2004/37/EK irányelv hatékony végrehajtásához - értékes eszközök a szabályozási intézkedések kiegészítése szempontjából. A Bizottságnak a szociális partnerek önállóságának tiszteletben tartása mellett bátorítania kell őket arra, hogy ilyen megállapodásokat kössenek. E megállapodások betartása esetén azonban nem vélelmezhető a munkáltatók kötelezettségeivel kapcsolatos, ezen irányelvben megállapított előírásoknak való megfelelés. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) honlapján közzé kell tenni e megállapodások rendszeresen aktualizált jegyzékét.

(25) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált az ACSH-val, és kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel.

(26) Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 31. cikke (1) bekezdésében meghatározott alapvető jogokat és szem előtt tartja az ott rögzített elveket.

(27) Az ebben az irányelvben megállapított határértékeket a munkavállalók hatékony védelme céljából folyamatosan felül kell vizsgálni az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) végrehajtásának, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) két bizottsága (a kockázatértékelési bizottság (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC)) által nyújtott véleményeknek a fényében, különösen a 2004/37/EK irányelv keretében megállapított határértékek közötti kölcsönhatásoknak, a dózis-reakció viszonyoknak, a tényleges expozícióra vonatkozó információknak, valamint adott esetben a veszélyes vegyi anyagok REACH-rendelet szerint származtatott hatásmentes szintjeinek (DNEL-ek) a figyelembevétele érdekében.

(28) Mivel ezen irányelv céljait - nevezetesen a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítását és egészségük védelmét a rákkeltő és mutagén vegyi anyagoknak való expozícióból eredő kockázatokkal szemben - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(29) Mivel ezen irányelv tárgya a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme, azt legkésőbb a hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül át kell ültetni.

(30) A 2004/37/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(31) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (7) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok megküldése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2004/37/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

"13a. cikk

A szociális partnerek megállapodásai

A szociális partnerek által az ezen irányelv hatálya alá eső területre vonatkozóan megkötött esetleges megállapodások jegyzékét közzé kell tenni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) honlapján. Ezt a jegyzéket rendszeresen aktualizálni kell.";

2. Az I. melléklet a következő pontokkal egészül ki:

"7. A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok dermális expozíciójával járó munka.

8. Dízelmotor-kipufogógázok okozta expozícióval járó munka.";

3. A III. melléklet helyébe az ezen irányelv mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy legkésőbb a hatálybalépése napját követő két éven belül megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon intézkedéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2019. január 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 288., 2017.8.31., 56. o.

(2) Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. december 20-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(4) A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(7) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

MELLÉKLET

"III. MELLÉKLET

HATÁRÉRTÉKEK ÉS EGYÉB KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK (16. CIKK)

A. FOGLALKOZÁSI EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

B. EGYÉB KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

p.m.

(1) Az EK-szám, azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma, az 1272/2008/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 1.1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.

(2) CAS-szám: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat nyilvántartási szám.

(3) Nyolcórás időtartammal súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időtartamra vonatkoztatva mért vagy számított adat.

(4) Rövid távú expozíciós határérték (STEL) Olyan határérték, amely felett nem fordulhat elő expozíció, és amely 15 perces időtartamra vonatkozik, ha másképpen nem határozzák meg.

mg/m3 = milligramm per köbméter 20 °C-os és 101,3 kPa-os levegőben (760 higanymilliméter nyomás).

ppm= milliomodrész adott térfogatnyi levegőben (ml/m3).

f/ml= szálak egy milliliterben.

(8) Belélegezhető frakció; ha keményfapor más faporral keveredik, a határérték a keverékben szereplő összes faporra alkalmazandó.

(9) Respirábilis frakció.

(10) A dermális expozíció útján jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet összterheléséhez.

(*1) Elemi szénként mérve.