32021R0691[1]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/691 rendelete (2021. április 28.) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/691 RENDELETE
(2021. április 28.)
az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét tiszteletben kell tartani, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe kell venni az alapok felhasználása során. Az EUMSZ 8. és 10. cikke értelmében az Uniónak törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására és a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, valamint fel kell lépnie a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az alapok felhasználása során a nemek közötti egyenlőség szempontjainak integrálására. Az uniós alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretébe illesztve, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve a "szennyező fizet" elvet.
(2) 2017. november 17-én, az Európában jelentkező szociális kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: a pillér). A munka világának változó realitásait figyelembe véve szükséges, hogy az Unió felkészüljön a globalizáció és a digitalizáció jelenlegi és jövőbeli kihívásaira a növekedés inkluzívabbá tételével, valamint a foglalkoztatási és szociális politikák fejlesztésével. A pillér 20 alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. A pillér átfogó iránymutatási keretet nyújt az e rendelettel létrehozott, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) számára, és lehetővé teszi, hogy az Unió fontosabb szerkezetátalakítások esetén a megfelelő elveket átültesse a gyakorlatba.
(3) 2017. június 20-án a Tanács jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje nyomán született uniós választ. A Tanács hangsúlyozta: a fenntartható fejlődést mindhárom - a gazdasági, a társadalmi és a környezeti - vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. Alapvető, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai általánosan érvényesüljenek az uniós szakpolitikai keretben, és hogy az Unió ambiciózus megközelítést alkalmazzon a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban. A Tanács üdvözölte a Bizottság 2016. november 22-i, "A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért" című közleményét, amely az első lépést jelenti egyrészt az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődés szempontjainak mint alapvető fontosságú irányelveknek az összes uniós szakpolitikában - többek között a pénzügyi eszközökön keresztül - történő alkalmazása felé.
(4) 2018 februárjában a Bizottság elfogadta "Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában" című közleményt. A közlemény hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell Európa egyedülálló szociális piacgazdasági modelljét. Rendkívül fontos javítani a foglalkoztatási lehetőségeket és kezelni a készségekkel kapcsolatos - különösen a digitalizációval, az automatizációval és a forráshatékony, fenntartható gazdaságra történő átállással összefüggésben felmerülő - kihívásokat, teljeskörűen megfelelve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásnak (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás). A költségvetési rugalmasság lényeges alapelve lesz az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (4) létrehozott, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek (a továbbiakban: MFF 2021-2027). A rugalmassági mechanizmusok érvényben maradnak, hogy az Unió még inkább képes legyen időben reagálni, és biztosítandó, hogy a költségvetési forrásokat ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgetőbb szükség van.
(5) Az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei fehér könyvben a Bizottság aggodalmát fejezi ki az elszigetelődéspárti mozgalmakat, valamint a nyitott kereskedelem előnyeivel és általában az Unió szociális piacgazdaságával kapcsolatos növekvő kétségeket illetően.
(6) A Bizottság "Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról" című, 2017. május 10-i dokumentumában kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. A nyitottabb kereskedelem előnyeinek elismerése mellett a Bizottság úgy véli, hogy megfelelő eszközökre van szükség a kapcsolódó kedvezőtlen mellékhatások kezeléséhez. A globalizáció jelenlegi előnyei már ma is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság körében és a régiók között, ami nagy hatással jár azokra nézve, akiket a globalizáció hátrányosan érint, és fennáll annak a veszélye, hogy a technológiai és környezeti változások felerősítik az említett hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell a globalizáció előnyeinek méltányosabb megoszlását, mégpedig úgy, hogy a gazdasági növekedés, valamint a műszaki haladás megfelelő szociális védelemmel, továbbá a munkavállalás és az önfoglalkoztatási lehetőségek aktív támogatásával járjon együtt.
(7) A "Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről" című, 2017. június 28-i dokumentumában a Bizottság hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli gazdasági és társadalmi különbségeket, és úgy véli, hogy kulcsfontosságú prioritás ezért, hogy beruházzunk a fenntartható fejlődésbe, az egyenlőségbe, a társadalmi befogadásba, az oktatásba és képzésbe, valamint az egészségügybe.
(8) A globalizáció, a technológiai változások és az éghajlatváltozás valószínűleg tovább növelik a világ gazdaságainak összekapcsoltságát és egymástól való kölcsönös függését. A munkaerő átcsoportosítása ennek a változásnak egy szerves és elengedhetetlen eleme. Ahhoz, hogy a változás előnyeiből mindenki méltányosan részesülhessen, rendkívül fontos segítséget nyújtani az elbocsátott és az elbocsátás által fenyegetett munkavállalóknak. Az érintett munkavállalók támogatását célzó fő uniós eszközök az Európai Parlament és a Tanács rendeletével létrehozandó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), amely megelőző jelleggel hivatott támogatást nyújtani, és az EGAA, amely a fontosabb szerkezetátalakításokra reagálva hivatott segítséget nyújtani. A vállalati szerkezetátalakításra való felkészüléssel és a vállalati szerkezetátalakítás következményeinek kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat magában foglaló uniós szakpolitikai eszköz "A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret" című, 2013. december 13-i bizottsági közlemény tartalmazza. Az említett szakpolitikai eszköz átfogó módon ismerteti, hogy a megfelelő szakpolitikai eszközökkel miként lehet kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a gazdasági kiigazítás és a szerkezetátalakítás, valamint azok foglalkoztatási és társadalmi hatásai jelentenek. A közlemény felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti támogatást oly módon használják fel, hogy eredményesebben lehessen tompítani a szerkezetátalakítás társadalmi következményeit, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
(9) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: az alap) az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hozta létre a 2007-2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret időtartamára annak céljából, hogy az Unió szolidaritását tanúsíthassa azokkal a munkavállalókkal, akiket a globalizáció nyomán a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt bocsátottak el.
(10) A Bizottság 2008. november 26-i közleményében meghatározott európai gazdaságélénkítési terv keretében az 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) kibővítette az 1927/2006/EK rendelet hatályát, hogy az a közvetlenül a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalókra is vonatkozzon.
(11) A 2014-2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret időtartamára az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) kiterjesztette az alap hatályát, hogy azt ne csak az 546/2009/EK rendelet szerinti, a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása által okozott súlyos gazdasági zavar következtében, hanem bármilyen újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében történt elbocsátásokra is alkalmazni lehessen. Ezenkívül az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) módosította az 1309/2013/EU rendeletet, és többek között olyan szabályokat vezetett be, amelyek értelmében az alap kivételesen kiterjeszthető az olyan kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: a kkv-k) érintő kollektív kérelmekre, amelyek egyazon régióban, de a NACE Rev 2. rendszer szerint meghatározott eltérő gazdasági ágazatokban működnek, feltéve, hogy a kérelmező tagállam bizonyítja, hogy ebben a régióban a fő vagy kizárólagos vállalkozástípus a kkv.
(12) Az (EU) 2019/1796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) módosította az 1309/2013/EU rendeletet annak meghatározása érdekében, hogy amennyiben az Egyesült Királyság kilépésről rendelkező megállapodás nélkül lépne ki az Unióból, az ilyen kilépés következtében bekövetkező elbocsátások az alap hatálya alá tartoznak. Mivel az Egyesült Királyság kilépésről rendelkező megállapodás útján lépett ki az Unióból, az említett rendelet nem vált alkalmazandóvá.
(13) A Bizottság elvégezte az alap félidős értékelését, hogy megállapítsa, hogyan és milyen mértékben teljesültek az alap célkitűzései. Az alap hatékonynak bizonyult abban a tekintetben, hogy az elbocsátott munkavállalók körében magasabb visszailleszkedési arányt sikerült elérni, mint az előző programozási időszakban. Az értékelés azt is megállapította, hogy az alap uniós hozzáadott értéket hozott létre. Ez különösen igaz a volumenhatásaira, ami azt jelenti, hogy az alapból nyújtott támogatás nemcsak a kínált szolgáltatások számát és típusait növeli, hanem azok intenzitását is. Ezenfelül az alapból történő beavatkozásoknak magas szintű láthatóságuk volt, és a nyilvánosság számára közvetlenül megmutatták az uniós hozzáadott értéket. Az értékelés azonban számos kihívást is azonosított. Az alap igénybevételéhez szükséges eljárást a Bizottság túl hosszúnak ítélte. Ezenkívül számos tagállam számolt be problémákról az elbocsátásokat kiváltó esemény kiterjedt háttérelemzésének összeállításával kapcsolatban. A pénzügyi és intézményi kapacitással kapcsolatos problémák voltak azok, amelyek leginkább eltántorították a tagállamokat attól, hogy az alaphoz támogatásért folyamodjanak. Ennek oka lehetett az egyszerű szakemberhiány: a tagállamok jelenleg csak akkor igényelhetnek technikai segítséget, ha az alapból származó támogatást használják fel. Mivel az elbocsátások váratlanul következhetnek be, fontos, hogy a tagállamok azonnal tudjanak reagálni, és késedelem nélkül nyújthassanak be kérelmet. Emellett egyes tagállamokban nagyobb erőfeszítések tűnnek szükségesnek az intézményi kapacitás megerősítésére ahhoz, hogy biztosítani lehessen az EGAA-beavatkozás hatékony és eredményes végrehajtását. Az értékelés emellett túl magasnak ítélte az 500 elbocsátott munkavállalóban megállapított küszöbértéket, különösen a kevésbé népes régiók vonatkozásában.
(14) Az EGAA továbbra is fontos szerepet tölt be, mivel olyan rugalmas eszköz, amely támogatja a nagyszabású szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalókat, és segíti őket abban, hogy minél előbb új munkahelyet találjanak. Az Uniónak ezután is célzott, egyszeri támogatást kell nyújtania, hogy megkönnyítse a komoly gazdasági zavarok által sújtott tevékenységi területeken, ágazatokban, térségekben vagy munkaerőpiacokon elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli - tisztességes, fenntartható foglalkoztatás keretében való - beilleszkedését. Mivel a nyitott kereskedelem, a gazdasági és pénzügyi fejlemények, többek között az aszimmetrikus gazdasági sokkok, a technológiai változások, a digitalizáció, az Unió kereskedelmi kapcsolataiban vagy a belső piac összetételében bekövetkező fontos változások, valamint más tényezők - például a karbonszegény gazdaságra való átállás - közötti viszonyok és kölcsönhatásaik miatt, továbbá amiatt, hogy az elbocsátások okát egyre nehezebb egyetlen konkrét tényezőre visszavezetni, célszerű az EGAA igénybevételének alapjaként csupán azt figyelembe venni, hogy a szerkezetátalakítási esemény jelentős hatással jár. Tekintettel arra, hogy az EGAA célja a vészhelyzetekben való támogatásnyújtás, kiegészítve így az ESZA+ által kínált, megelőzőbb jellegű támogatást, az EGAA-nak a többéves pénzügyi keret felső határain kívüli rugalmas, speciális eszköznek kell maradnia, amint az a Bizottság "Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára - A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret" című, 2018. május 2-i közleményében és annak mellékletében szerepel.
(15) Az EGAA európai jellegének megtartása érdekében helyénvaló, hogy a támogatási kérelmet fontosabb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehessen elindítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetkező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 200 elbocsátásban kell megállapítani egy 4 hónapos (illetve ágazati esetekben hat hónapos) referencia-időszakra vetítve. Figyelemmel arra, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon régióban bekövetkező hulláma ugyancsak jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek benyújtását is lehetővé kell tenni. Kis méretű munkaerőpiacok - például kis méretű tagállamok vagy távoli területek, köztük az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók - esetében, vagy rendkívüli körülmények fennállása esetén alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehetne nyújtani kérelmet. Általánosságban a tagállamoknak legkésőbb a referencia-időszak végét követő 12 héten belül be kell nyújtaniuk EGAA-támogatás iránti kérelmüket. Annak biztosítása céljából, hogy ne alakulhasson ki finanszírozási hiány amiatt, hogy e rendelet 2021. január 1-jét követően fog hatályba lépni, valamint a jogbiztonság garantálása érdekében az említett határidőt fel kell függeszteni 2021. január 1-je és e rendelet hatálybalépésnek időpontja között.
(16) Az EGAA a fontosabb szerkezetátalakítások esetére létrehozott alap, ezért nem vehető igénybe a közszférát érintő azon elbocsátások esetén, amelyek költségvetési megszorítások miatt következnek be. Ugyanakkor lehetővé kell tenni azon munkavállalók EGAA-n keresztüli támogatását, akiket valamely versenypiacon tevékeny olyan vállalatoktól bocsátottak el, amelyek költségvetési megszorítások által érintett állami finanszírozású szervezetek számára biztosítanak árucikkeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. Az EGAA-ból olyan önálló vállalkozók is támogathatók, akiknek a tevékenysége költségvetési megszorítások miatt szűnt meg.
(17) A munkanélküliek iránti uniós szolidaritás kifejezése érdekében a reagáló jellegű alapként működő EGAA társfinanszírozási arányát a megelőző jellegű alapként működő ESZA+-nak az érintett tagállamban alkalmazott legmagasabb társfinanszírozási arányához kell igazítani, ugyanakkor ezen arány semmiképp sem lehet 60 %-nál alacsonyabb.
(18) Az EGAA-hoz rendelt uniós költségvetés egy részét a Bizottságnak a költségvetési rendelet szerint a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Ezért az EGAA megosztott irányításban történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési rendeletben említett elveket, például a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.
(19) A globalizációval kapcsolatos tendenciák, a technológiai és környezeti változások, a szerkezetátalakítás és az EGAA igénybevétele értékelésének elősegítése érdekében a dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért keretén belül létrehozott Európai Változásfigyelő Központ minőségi és mennyiségi elemzésekkel támogatja a Bizottságot és a tagállamokat. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő a nemzeti kapcsolattartók hálózatára támaszkodva az Unió egészére kiterjedően, naprakészen követi a nagyszabású szerkezetátalakítási események bejelentését. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő korai szakaszban segíthet azonosítani az esetlegesen beavatkozást igénylő ügyeket.
(20) Az elbocsátott munkavállalók és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számára munkaszerződésük vagy munkaviszonyuk jellegétől függetlenül egyenlő hozzáférést kell biztosítani az EGAA-hoz. E rendelet alkalmazásában ezért lehetséges EGAA-kedvezményezettnek kell tekinteni az elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is.
(21) Az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedésekre és személyre szabott szolgáltatásokra kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a tisztességes és fenntartható foglalkoztatásba való gyors és újbóli beilleszkedését célozzák az eredeti tevékenységi ágazatukon belül vagy azon kívül, miközben felkészítik őket a zöldebb és digitálisabb európai gazdaságra. A támogatás nyújtásával ugyanakkor az önálló vállalkozói tevékenység és a vállalkozásalapítás előmozdítására is törekedni kell, ideértve a szövetkezetek létrehozását is. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket. Adott esetben azonban az elbocsátott munkavállalók mobilitását is támogatni kell annak érdekében, hogy máshol találhassanak új állást. Különös figyelmet kell fordítani a digitális korban szükséges készségek átadására, és adott esetben a foglalkoztatásban megjelenő nemi sztereotípiák felszámolására. Törekedni kell arra, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjában lehetőleg korlátozott mértékben legyenek pénzbeli juttatások. Az EGAA által támogatott intézkedések nem válthatják fel a passzív szociális védelmi intézkedéseket. A munkaadókat ösztönözni lehetne arra, hogy azon intézkedések kiegészítéseként, amelyekre nemzeti jog vagy kollektív szerződések kötelezik őket, vegyenek részt az EGAA által támogatott intézkedések nemzeti társfinanszírozásában.
(22) A célcsoportot alkotó kedvezményezettek újbóli beilleszkedésének megkönnyítését célzó koordinált, személyre szabott szolgáltatási csomag végrehajtása és összeállítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a digitális menetrend és a digitális egységes piaci stratégia célkitűzéseit. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti bérszakadékra az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatában és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) ágazatában, előmozdítva a nők továbbképzését és átképzését az említett ágazatokban. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának végrehajtása és kialakítása során a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy növeljék a kevésbé reprezentált nem részvételét, hozzájárulva ezzel a nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkentéséhez.
(23) mivel a gazdaság digitális transzformációja megköveteli, hogy a munkaerő bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzen, a digitális korban szükséges készségek átadása a személyre szabott szolgáltatások minden koordinált csomag horizontális eleme kell, hogy legyen.
(24) Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések összeállításakor a tagállamoknak az olyan intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a kedvezményezettek foglalkoztathatóságához. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei közül a végrehajtási időszak végét követő hathónapos időszakon belül a lehető leghamarabb a lehető legtöbben újra fenntartható módon beilleszkedjenek a munkaerőpiacra. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának kialakítása során figyelembe kell venni a létszámfelesleg okait, és adott esetben előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a később szükségessé váló készségeket. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának illeszkednie kell az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaságra való átálláshoz.
(25) Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések kialakításakor a tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettekre, köztük a fogyatékossággal élő személyekre, az eltartott rokonokkal rendelkező személyekre, a fiatal és az idősebb munkanélküliekre, a migráns hátterű személyekre és azokra, akiket szegénység fenyeget, mivel az említett csoportok sajátos problémákkal küzdenek a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésük tekintetében. Az EGAA felhasználása során ugyanakkor tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió alapértékei közé tartoznak, és amelyeket a pillér rögzít.
(26) A kedvezményezettek hatékony és gyors támogatása érdekében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy az EGAA szerinti pénzügyi hozzájárulás iránt benyújtott kérelmeik hiánytalanok legyenek. Amennyiben a Bizottság a kérelem értékeléséhez további információkat kér, az ilyen információk benyújtására határidőt kell megszabni. A tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt törekedniük kell arra, hogy a kérelmeket a lehető leggyorsabban feldolgozzák.
(27) A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról, és amikor csak lehetséges, be kell őket vonnia az intézkedések végrehajtásába.
(28) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás nem léphet olyan támogatási intézkedések helyébe, amelyek az uniós alapok, illetve más uniós szakpolitikák vagy programok keretében a kedvezményezettek számára rendelkezésre állnak, hanem ahol lehet, ki kell egészítenie azokat.
(29) Az EGAA-beavatkozásokról és azok eredményeiről folytatott tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek vonatkozásában külön rendelkezéseket kell előirányozni. A tagállamoknak és az EGAA-ban érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozásnak köszönhetően megvalósított eredményekre, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági és kommunikációs tevékenységek alapvetően fontosak ahhoz, hogy az uniós tevékenységek helyi szinten láthatók legyenek, és azoknak valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. A tagállamok által kidolgozott kommunikációs és tájékoztató anyagokat kérésre az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek rendelkezésére kell bocsátani, hogy népszerűsíteni lehessen az EGAA-t, és demonstrálni lehessen azt a hozzáadott értéket, amelyet az alap az uniós költségvetés részeként képvisel. Ennek megfelelően jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kell adni az Uniónak az ilyen anyagok használatára, az azokhoz fűződő minden korábbi meglévő jogosultság megadásával együtt.
(30) E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a kiadások attól az időponttól kezdve részesülhetnek az EGAA által nyújtott pénzügyi támogatásban, amikor a tagállam megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását, vagy amikor az EGAA felhasználásával kapcsolatos igazgatási kiadás a tagállamnál felmerült.
(31) A különösen az egyes évek első hónapjaiban felmerülő igények fedezése érdekében, amikor különösen nehéz a más költségvetési sorból való átcsoportosítás, az éves költségvetési eljárás során megfelelő összegű kifizetési előirányzatot kell hozzáférhetővé tenni az EGAA költségvetési sorában.
(32) Az EGAA költségvetési keretét az MFF 2021-2027 és az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) határozza meg.
(33) A kedvezményezettek érdekében a támogatást a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon hozzáférhetővé kell tenni. Az EGAA döntéshozatali folyamatában érintett tagállamoknak és uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy csökkentsék a kérelmek feldolgozásának idejét és egyszerűsítsék az eljárásokat, ezzel biztosítva az EGAA igénybevételéről szóló határozatok zökkenőmentes és gyors elfogadását.
(34) A kkv-k képezik az uniós gazdaság gerincét. Ezért a vállalkozások ösztönzése és a kkv-k támogatása kulcsfontosságú a gazdasági növekedés, az innováció, a munkahelyteremtés és a társadalmi integráció biztosításához. Az Unió aktívan ösztönzi a vállalkozási kedvet azáltal, hogy az embereket saját vállalkozás indítására bátorítja. Fontosabb szerkezetátalakítások esetén lehetővé kell tenni, hogy az elbocsátott munkavállalók segítséget kapjanak saját vállalkozás elindításához. Amennyiben egy vállalkozás megszűnik, lehetővé kell tenni, hogy az elbocsátott munkavállalók segítséget kapjanak abban is, hogy részben vagy teljes egészében átvegyék a korábbi munkaadójuk tevékenységeit.
(35) Az átláthatóság és a tájékoztatás érdekében a tagállamoknak a zárójelentésekben közzé kell tenniük minden olyan állami támogatás vagy uniós támogatás részleteit, amelyben a munkavállalókat elbocsátó vállalkozás a jelentést megelőző öt évben részesült. Ez a követelmény azonban nem alkalmazandó a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra, különösen a startupokra, annak érdekében, hogy ne háruljanak aránytalan adminisztratív terhek a tagállamokra, különösen azon ágazati EGAA-kérelmek esetében, amelyek egynél több mikrovállalkozást vagy kkv-t érintenek.
(36) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (11) (22) és (23) bekezdése értelmében az EGAA-t konkrét nyomonkövetési követelményekkel összhangban gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket, valamint a túlszabályozást. Adott esetben az említett követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az EGAA célterületen kifejtett hatásai.
(37) Annak érdekében, hogy az Európai Parlament elvégezhesse a politikai ellenőrzést, és a Bizottság folyamatosan nyomon tudja követni az EGAA-támogatás révén elért eredményeket, az érintett tagállamoknak zárójelentést kell benyújtaniuk az EGAA felhasználásáról.
(38) A tagállamoknak a rendelkezésükre álló releváns adatok rendelkezésre bocsátásával kell támogatniuk a Bizottságot az értékelések elvégzésében.
(39) A jövőbeli értékelések megkönnyítése érdekében az EGAA-ból származó minden egyes pénzügyi hozzájárulás végrehajtását követően felmérést kell végezni a kedvezményezettek körében. A kedvezményezetti felmérést az adott beavatkozás végrehajtási időszakát követő hatodik hónapban kell elindítani, és legalább négy hétre meg kell nyitni a résztvevők számára. A tagállamok segítik a Bizottságot a kedvezményezetti felmérés elvégzésében azzal, hogy - a részvételre szóló felhívás és legalább egy emlékeztető megküldésével - ösztönzik a kedvezményezettek részvételét. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a kedvezményezettek elérése érdekében tett erőfeszítéseikről. A Bizottságnak az összegyűjtött adatokat az értékelés céljaira kell felhasználnia. A beavatkozások összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak a kedvezményezetti felméréshez használandó sablont a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell arról, hogy a sablon az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetővé álljon.
(40) Az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban az EGAA-val kapcsolatos elemzéseknek és jelentéseknek nemek szerint lebontott információkat kell tartalmazniuk.
(41) E rendelet egyik mellékletében meg kell határozni azon mutatók jegyzékét, amelyek alapján nyomon lehet követni az EGAA felhasználásának és különösen a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladást. A Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot nyújthat be e mutatók módosítására.
(42) Továbbra is a tagállamoknak kell felelniük a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért és az uniós finanszírozás révén támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért, a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamoknak el kell számolniuk azzal, hogy hogyan használták fel az EGAA-ból kapott pénzügyi hozzájárulást. Mivel az EGAA beavatkozásait rövid időszak alatt hajtják végre, a jelentéstételi kötelezettségeknek tükrözniük kell az említett beavatkozások különleges jellegét.
(43) A tagállamoknak meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett bármely szabálytalanságot, ideértve a csalást is. Ezen túlmenően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (13) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14) összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében vett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.
A tagállamoknak meg kell hozniuk az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy minden olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítsa a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodjon arról, hogy az uniós támogatások felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak bármely feltárt szabálytalanságról - a csalást is beleértve -, valamint az ilyen szabálytalanságok, továbbá bármely OLAF-vizsgálat tekintetében hozott nyomonkövetési intézkedésekről. A tagállamoknak a költségvetési rendelet 63. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a csalás gyanújával vagy megállapított csalással kapcsolatos minden kérdésben együtt kell működniük a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel és adott esetben az Európai Ügyészséggel.
(44) Az uniós költségvetés védelmének erősítése érdekében a Bizottságnak egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert - és ennek keretében egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt - kell elérhetővé tennie a releváns adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése céljából, és a Bizottságnak - a tagállamok általi általános alkalmazás érdekében - ösztönöznie kell e rendszer használatát.
(45) A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.
(46) Az Unió fontosnak tartja, hogy a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben; ennek megfelelően ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célkitűzéseket, és 2024-ben az uniós költségvetés 7,5 %-a, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-a a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokból álljon, figyelembe véve azonban az éghajlat-politikai és a biodiverzitási célok közötti átfedéseket.
(47) Az EGAA felhasználásának jobb nyomon követése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja a bejelentendő szabálytalanságok meghatározására vonatkozó kritériumokat, valamint a tagállamok által a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzése, felderítése és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek késedelmi kamatokkal együtt történő visszafizettetése céljából szolgáltatandó adatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(48) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, különösen kedvezményezetti felmérések elvégzése és a szabálytalanságok bejelentésének formátuma tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.
(49) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelmük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(50) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, úgy kell rendelkezni, hogy ez a rendelet a 2021-es pénzügyi év kezdetétől legyen alkalmazandó. A Bizottság azonban csak e rendelet hatálybalépésekor indíthatja meg a költségvetési eljárást.
(51) Az 1309/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E rendelet létrehozza az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) az MFF 2021-2027 időtartamára.
Meghatározza az EGAA célkitűzéseit, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtásának szabályait, ideértve a tagállamok által a 6. cikkben meghatározott kedvezményezetteket célzó intézkedések támogatására az EGAA-ból juttatott célzott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat.
(2) Az EGAA a 4. cikkel összhangban a fontosabb szerkezetátalakítások miatt elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számára nyújt támogatást.
2. cikk
Küldetés és célkitűzések
(1) Az EGAA támogatja a globalizációból, valamint a technológiai és környezeti változásokból eredő társadalmi-gazdasági átalakulásokat azáltal, hogy segíti az elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban. Az EGAA-nak szükséghelyzeti alapnak kell lennie, amely reagáló jelleggel működik. Az EGAA ezáltal hozzájárul a szociális jogok európai pillérében meghatározott elvek érvényre juttatásához, valamint a régiók és a tagállamok között a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításához.
(2) Az EGAA célkitűzései az Unió szolidaritásának kifejezése és a tisztességes és fenntartható foglalkoztatás előmozdítása az Unióban azáltal, hogy támogatást nyújt a fontosabb szerkezetátalakítások esetén, különösen, ha azok a globalizációval összefüggő kihívások, például a világkereskedelem változásai, kereskedelmi viták, az Unió kereskedelmi kapcsolataiban vagy a belső piac összetételében bekövetkező jelentős változások és pénzügyi vagy gazdasági válságok, valamint a karbonszegény gazdaságra történő átállás vagy a digitalizálás vagy automatizálás miatt következtek be. Az EGAA célja, hogy segítse a kedvezményezetteket abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül újra tisztességes és fenntartható foglalkoztatáshoz jussanak. Különös hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű csoportok segítését célzó intézkedésekre.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "elbocsátott munkavállaló": olyan munkavállaló - függetlenül munkaviszonya típusától és időtartamától -, akinek a munkaszerződése vagy a munkaviszonya gazdasági okokból létszámcsökkentés következtében idő előtt megszűnt, vagy akinek a munkaszerződését vagy a munkaviszonyát gazdasági okokból nem újítják meg;
2. "önálló vállalkozó": olyan természetes személy, aki kevesebb mint 10 munkavállalót foglalkoztat;
3. "kedvezményezett": az EGAA-ból társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő természetes személy;
4. "szabálytalanság": az alkalmazandó jognak egy az EGAA végrehajtásában közreműködő gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából eredő megsértése, amely az Unió költségvetését indokolatlan kiadási tételekkel történő megterhelés miatt sérti vagy sértheti;
5. "végrehajtási időszak": a 8. cikk (7) bekezdésének j) pontjában említett napon kezdődő és a 15. cikk (2) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépését követően 24 hónappal véget érő időszak.
4. cikk
Beavatkozási kritériumok
(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban nyújthatnak be az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet az elbocsátott munkavállalókat és az önálló vállalkozókat célzó intézkedésekre.
(2) Fontosabb szerkezetátalakítások esetén az EGAA-ból az alábbi körülmények egyikének fennállása esetén nyújtható pénzügyi hozzájárulás:
a) legalább 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a tevékenységeknek a vállalkozás beszállítóinál vagy a továbbfeldolgozó vállalatoknál történt megszűnését;
b) legalább 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen vagy két egymással határos NUTS II szintű régióban található, vagy kettőnél több, egymással határos NUTS II szintű régióban található, feltéve, hogy e régiók között van kettő, amelyben az érintett munkavállalók vagy az önálló vállalkozók száma együttesen legalább 200;
c) legalább 200 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban vagy különböző, a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen NUTS II szintű régióban található.
(3) Kis méretű munkaerőpiacok esetében a kérelmező tagállam által kellőképpen alátámasztott esetben, különösen a kkv-kat érintő kérelmek tekintetében, ha az elbocsátások súlyos hatással járnak a foglalkoztatásra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra, akkor is elfogadhatónak kell tekinteni az e cikk szerinti, pénzügyi hozzájárulás iránt benyújtott kérelmet, ha a (2) bekezdésben megállapított kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. Ilyen esetekben a kérelmező tagállam ismerteti, hogy a (2) bekezdésben szereplő beavatkozási kritériumok közül melyek nem teljesülnek maradéktalanul.
(4) A (3) bekezdés kivételes körülmények esetén a kis méretű munkaerőpiacokon kívül más munkaerőpiacokra is alkalmazandó. Az ilyen esetekben nyújtott pénzügyi hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az EGAA éves felső határának 15 %-át.
(5) Az EGAA nem vehető igénybe azon közalkalmazottak esetében, akiket a tagállam által végrehajtott költségvetési megszorítások következtében bocsátottak el.
5. cikk
Az elbocsátások és a tevékenységmegszüntetések számának kiszámítása
A kérelmező tagállam meghatározza azt a módszert, amely alapján a 4. cikk alkalmazásában kiszámítják az elbocsátott munkavállalók és önálló vállalkozók számát az alábbi dátumok legalább egyikének tekintetében:
a) a munkáltató által az illetékes hatóság részére küldött írásbeli értesítés dátuma a tervezett csoportos létszámcsökkentésről a munkáltató által a 98/59/EK tanácsi irányelv (18) 3. cikke (1) bekezdésével összhangban;
b) a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy munkaszerződésének vagy munkaviszonyának megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés dátuma;
c) a munkaszerződés vagy munkaviszony tényleges megszüntetésének vagy lejáratának dátuma;
d) a munkavállalónak a kölcsönvevő vállalkozáshoz történő kikölcsönzése végének dátuma; vagy
e) önálló vállalkozók esetében a tevékenység nemzeti jognak vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelő megszűnésének dátuma.
Az e cikk első bekezdésének a) pontjában említett esetekben a kérelmező tagállam az értékelés Bizottság általi befejezését megelőzően kiegészítő információkat nyújt a Bizottság részére a 4. cikk szerinti létszámcsökkentés tényleges számáról.
6. cikk
Támogatható kedvezményezettek
A kérelmező tagállam a 7. cikk szerint az EGAA-ból társfinanszírozott, koordinált, személyre szabott szolgáltatási csomagot (a továbbiakban: a koordinált csomag) kínálhat a támogatható kedvezményezetteknek, akik az alábbiak lehetnek:
a) a 4. cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott referencia-időszakokon belül, az 5. cikknek megfelelően meghatározott számú elbocsátott munkavállaló vagy tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó;
b) az 5. cikknek megfelelően meghatározott számú elbocsátott munkavállaló vagy tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó a 4. cikkben meghatározott referencia-időszakon kívül, azaz a referencia-időszak kezdete előtt hat hónappal, vagy a referencia-időszak vége és az értékelés Bizottság általi befejezésének dátuma között.
Az első bekezdés b) pontjában említett munkavállalók és önálló vállalkozók támogatható kedvezményezettnek tekintendők, feltéve, hogy egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki az elbocsátásokat a referencia-időszak alatt kiváltó eseménnyel.
7. cikk
Támogatható intézkedések
(1) Az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedésekhez, amelyek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek, különösen a közülük a leghátrányosabb helyzetűek újbóli foglalkoztatásba állását vagy tevékenységük önálló vállalkozóként történő újbóli megkezdését célzó koordinált csomag részét képezik.
(2) Tekintettel a digitális ipari korban és az erőforrás-hatékony gazdaság összefüggésében szükséges készségek fontosságára, ezen készségek terjesztését horizontális elemnek kell tekinteni a koordinált csomagok kialakítása során. A képzés szükségességét és szintjét az adott kedvezményezett képesítéseihez és készségeihez kell igazítani.
A koordinált csomag magában foglalhatja a következőket:
a) személyre szabott képzés és átképzés, többek között az információs és kommunikációs technológiákra és a digitális korban szükséges egyéb készségekre tekintettel, a megszerzett ismeretek és készségek igazolása, munkakereséshez nyújtott egyéni támogató szolgáltatások és célzott csoporttevékenységek, pályaorientációs tanácsadás, tanácsadói szolgáltatások, mentorálás, az újbóli elhelyezkedéshez nyújtott segítség, vállalkozásösztönzés, az önálló vállalkozás, a vállalkozásalapítás, a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételének segítése, valamint együttműködési tevékenységek;
b) különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, például álláskeresési támogatások, munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, mobilitási támogatások, gyermekgondozási támogatások, képzési támogatások, megélhetési támogatások, továbbá a gondozóknak nyújtott juttatások.
A második albekezdés b) pontjában említett intézkedések költsége nem lépheti túl a koordinált csomag teljes költségének 35 %-át.
Az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 22 000 EUR-t.
A koordinált csomag kialakításakor fel kell mérni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket. A koordinált csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással, középpontjában a digitális ipari korban szükséges készségek terjesztésének kell állnia, és figyelembe kell vennie a helyi munkaerőpiaci keresletet.
(3) A következő intézkedések nem jogosultak az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulásra:
a) a (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, amennyiben az említett intézkedések nem függnek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek munkakeresésben vagy képzési tevékenységekben való tevékeny részvételétől;
b) olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak.
Az alap által támogatott intézkedések nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.
(4) A koordinált csomagot a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel, képviselőikkel, vagy - adott esetben - a szociális partnerekkel egyeztetve kell elkészíteni.
(5) A kérelmező tagállam kezdeményezésére az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre.
8. cikk
Kérelmek
(1) A kérelmező tagállam a 4. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésének időpontjától számított 12 héten belül az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kérelmet nyújt be a Bizottságnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidőt 2021. január 1. és 2021. május 3. között fel kell függeszteni.
(3) A kérelmező tagállam kérésére a Bizottság iránymutatást nyújt a kérelmezési eljárás során.
(4) A kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül vagy adott esetben attól a naptól számított 10 munkanapon belül, amelyen a Bizottság rendelkezésére áll a kérelem fordítása - a kettő közül a későbbi időpontot figyelembe véve -, a Bizottság visszaigazolja a kérelem kézhezvételét és megkér a kérelmező tagállamtól minden olyan kiegészítő információt, amelyre a kérelem értékeléséhez szüksége van.
(5) Amennyiben a Bizottság kiegészítő információkat kér, a tagállam a kérés dátumát követő 15 munkanapon belül válaszol. A fenti határidőt a Bizottság a kérelmező tagállam kellően indokolt kérésére 10 munkanappal meghosszabbítja. Az említett meghosszabbításra vonatkozó bármely kérelmet megfelelő indokolással kell ellátni.
(6) A kérelmező tagállam által nyújtott információk alapján a Bizottság a hiánytalan kérelem vagy adott esetben a kérelem fordításának kézhezvételétől számított 50 munkanapon belül lezárja annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás nyújtására vonatkozó feltételeknek.
Amennyiben a Bizottság nem tudja betartani a határidőt, erről a határidő letelte előtt tájékoztatja a kérelmező tagállamot, ismertetve a késedelem okát, és új dátumot határozva meg az értékelés befejezésére. Az említett új dátum legfeljebb 20 munkanappal követheti az első albekezdés szerinti határidőt.
(7) A kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) az elbocsátások számának az 5. cikk szerinti kiszámítása a számítási módszerrel együtt;
b) amennyiben az elbocsátó vállalkozás az elbocsátások után folytatja tevékenységét, annak megerősítése, hogy eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek és a munkavállalóival szemben is ennek megfelelően jár el;
c) annak ismertetése, hogy a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásait milyen mértékben vették figyelembe, továbbá hogy a koordinált csomag hogyan egészít ki más uniós vagy tagállami alapokból támogatott tevékenységeket, ezen belül többek között tájékoztatás egyrészt olyan intézkedésekről, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján az érintett elbocsátó vállalkozások számára kötelezőek, másrészt olyan tevékenységekről, amelyeket a tagállam az elbocsátott munkavállalók részére történő segítségnyújtás céljából már meghozott;
d) a munkavállalók elbocsátásához vezető események rövid leírása;
e) adott esetben az elbocsátó vállalkozások, beszállítók vagy továbbfeldolgozó vállalatok és ágazatok azonosítása;
f) a célcsoportot alkotó kedvezményezettek nem, korcsoport és végzettségi szint szerinti becsült bontása, amely a koordinált csomag kialakításának alapját képezi;
g) az elbocsátásoknak a helyi, a regionális és a nemzeti gazdaságra és foglalkoztatásra gyakorolt várható hatása;
h) a koordinált csomag és a kapcsolódó költségek részletes leírása, beleértve különösen a hátrányos helyzetű, fiatal és idősebb kedvezményezetteket célzó foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató valamennyi intézkedést;
i) a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtandó koordinált csomag egyes elemeinek, továbbá bármiféle előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységnek a becsült költségvetése;
j) a 7. cikkben meghatározottak alapján a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtott koordinált csomagok, valamint az EGAA felhasználására irányuló tevékenységek kezdetének vagy tervezett kezdetének dátuma;
k) adott esetben a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, valamint a helyi és regionális hatóságokkal vagy más érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció során követett eljárás;
l) az EGAA-ból igényelt támogatásnak az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozat, valamint nyilatkozat arról, hogy a koordinált csomag miért nem lép olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartoznak;
m) a tagállami előfinanszírozás vagy a tagállami társfinanszírozás és adott esetben egyéb társfinanszírozások forrásai.
9. cikk
Kiegészítő jelleg, megfelelés és koordináció
(1) Az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem léphet az olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a munkaadók felelősségi körébe tartoznak.
(2) A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásaival összhangban a célcsoportot alkotó kedvezményezettek részére nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedéseit, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek az uniós költségvetésből származó egyéb pénzügyi támogatásban is részesülnek.
(3) Az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulást arra kell korlátozni, ami a célcsoportot alkotó kedvezményezettek számára átmeneti, egyszeri támogatás biztosításához szükséges. Az EGAA által támogatott intézkedéseknek meg kell felelniük az uniós és a nemzeti jognak, az állami támogatási szabályokat is ideértve.
(4) A Bizottság és a kérelmező tagállam saját hatáskörüknek megfelelően biztosítják a hozzájárulásnak az uniós költségvetésből származó egyéb pénzügyi támogatással való koordinációját.
(5) A kérelmező tagállam biztosítja, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő egyedi intézkedések ne részesüljenek az uniós költségvetésből származó egyéb pénzügyi támogatásban.
10. cikk
A férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió integrálása szerves részét képezze a végrehajtásnak, és hogy azokat a végrehajtás során előmozdítsák.
A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést, hogy az EGAA-hoz való hozzáférésnél, valamint a végrehajtási időszakban megelőzzenek bármilyen hátrányos megkülönböztetést, amely nemen, nemi identitáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapul.
11. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Bizottság kezdeményezésére az EGAA éves felső határának legfeljebb 0,5 %-a erejéig az alap felhasználható a végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási kiadásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, valamint adatgyűjtésre, többek között a vállalati információtechnológiai rendszerekkel, a kommunikációs tevékenységekkel, valamint az olyan tevékenységekkel kapcsolatosan, amelyek fokozzák az EGAA-nak a támogatási alapkénti vagy konkrét projektek tekintetében való láthatóságát, továbbá egyéb technikai segítségnyújtási intézkedésekkel kapcsolatosan. Az ilyen intézkedések a jövőbeli és az előző programozási időszakokra is kiterjedhetnek.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott felső határra figyelemmel a Bizottság a költségvetési rendelet 31. cikkével összhangban az érintett költségvetési sorokra történő előirányzat-átcsoportosítás iránti kérelmet nyújt be technikai segítségnyújtás céljára.
(3) A Bizottság a technikai segítségnyújtást saját kezdeményezésére, közvetlen vagy közvetett irányítással hajtja végre a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján.
Amennyiben a Bizottság közvetett irányítás keretében hajtja végre a technikai segítségnyújtást, átlátható eljárást biztosít a költségvetési rendelet értelmében rá háruló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik fél kinevezése tekintetében. Tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a nyilvánosságot az említett célra kiválasztott alvállalkozó kilétéről.
(4) A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az EGAA felhasználására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozóan. A Bizottság az EGAA felhasználásáról tájékoztatást és egyértelmű iránymutatást nyújt az uniós és nemzeti szintű szociális partnereknek is. Az iránymutatási célú intézkedések magukban foglalhatják munkacsoportok létrehozását is olyan esetekben, amikor egy tagállamban súlyos gazdasági zavarok lépnek fel.
12. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság
(1) A tagállamok elismerik az uniós finanszírozás eredetét, gondoskodnak annak láthatóságáról, és felhívják a figyelmet a beavatkozás uniós hozzáadott értékére azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a kedvezményezetteknek, a helyi és regionális hatóságoknak, a szociális partnereknek, a médiának és a nyilvánosságnak.
A tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az azokra és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló rendelet (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) IX. mellékletével összhangban használják az EU jelképét, és azt egy, a támogatásra utaló egyszerű mondattal együtt tüntetik fel ("az Európai Unió társfinanszírozásával").
(2) A Bizottság az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető online jelenlétet tart fenn, és azt rendszeresen frissíti, hogy naprakész információkat nyújtson az EGAA-ról, útmutatást adjon a kérelmek benyújtásához, közzétegye a támogatható intézkedések példáit és a tagállami kapcsolattartók rendszeresen frissített listáit, valamint információkkal szolgáljon az elfogadott és elutasított kérelmekről és az Európai Parlament és a Tanács által a költségvetési eljárásban betöltött szerepről.
(3) A Bizottság előmozdítja a meglévő bevált gyakorlatok széles körű terjesztését, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez annak érdekében, hogy felhívja az uniós polgárok és munkavállalók figyelmét az EGAA-ra, beleértve azokat is, akik nehezen férnek hozzá az információkhoz.
A tagállamok biztosítják, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kérésére kommunikációs és láthatósági anyagok álljanak rendelkezésre, és hogy az ilyen anyagok használatára az Uniónak jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt adjanak, és az azokhoz fűződő minden korábbi meglévő jogosultságot is megadjanak az EGAA népszerűsítése céljából vagy az uniós költségvetés felhasználásáról való jelentéstételhez kapcsolódóan. Az említett kötelezettség nem írhat elő a tagállamok számára jelentős többletköltségek vagy jelentős adminisztratív terhek vállalását.
Az engedély révén az Unió megkapja az I. mellékletben meghatározott jogokat.
(4) Az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre elkülönített források hozzájárulnak az Unió politikai prioritásaival kapcsolatos intézményi kommunikáció fedezéséhez is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.
13. cikk
A pénzügyi hozzájárulás meghatározása
(1) A Bizottság a 8. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján, különösen a célcsoportot alkotó kedvezményezettek számát, a javasolt intézkedéseket és a becsült költségeket figyelembe véve értékeli az adott esetben rendelkezésre álló források keretein belül az EGAA-ból adható pénzügyi hozzájárulás összegét, és javaslatot tesz arra. A Bizottság a 8. cikk (6) bekezdésében megállapított határidőn belül elkészíti értékelését és benyújtja javaslatát.
(2) Az EGAA-ból támogatott intézkedések társfinanszírozási arányát az adott tagállamban alkalmazott, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 112. cikkének (3) bekezdésében meghatározott legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányhoz kell igazítani vagy 60 %-ban kell megállapítani, attól függően, hogy melyik a magasabb arány.
(3) Amennyiben a 8. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételei teljesülnek, azonnal megindítja a 15. cikkben meghatározott eljárást.
(4) Amennyiben a 8. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételei nem teljesülnek, erről azonnal értesíti a kérelmező tagállamot, valamint az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
14. cikk
Támogathatósági időszak
(1) A kiadások a kérelemben foglalt, a 8. cikk (7) bekezdésének j) pontja szerinti azon naptól támogathatók az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásból, amelyen az érintett tagállam a 7. cikk (1) és (5) bekezdésével összhangban megkezdi, vagy amelyen meg kellene kezdenie a koordinált csomag nyújtását a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek vagy azon naptól kezdve, amelyen az EGAA felhasználására irányuló igazgatási kiadások felmerülnek.
(2) A tagállam indokolatlan késdelem nélkül megkezdi a 7. cikkben foglalt támogatható intézkedések végrehajtását és a lehető legrövidebb időn belül, de mindenképpen a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül végrehajtja az említett intézkedéseket.
(3) Amennyiben a kedvezményezett olyan oktatásban vagy képzésben vesz részt, amelynek időtartama legalább két év, az említett tanfolyammal kapcsolatos kiadások a zárójelentés benyújtásának a 20. cikk (1) bekezdésében említett határidejéig jogosultak az EGAA-ból történő társfinanszírozásra, feltéve, hogy az adott kiadások az említett dátumot megelőzően merültek fel.
(4) A 7. cikk (5) bekezdése szerinti kiadások a zárójelentés 20. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának határidejéig jogosultak az EGAA-ból történő társfinanszírozásra.
15. cikk
Költségvetési eljárás és végrehajtás
(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülnek, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EGAA felhasználására. Az EGAA felhasználására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg legkésőbb hat héttel a javaslatnak a Bizottság általi eléjük terjesztését követően.
A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatának benyújtásával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az EGAA-hoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelet 31. cikkének megfelelően hajtják végre.
(2) A Bizottság pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot fogad el, amely azon a napon lép hatályba, amelyen a Bizottság értesül a költségvetési átcsoportosításnak az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyásáról.
Az említett határozat a költségvetési rendelet 110. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, az EGAA felhasználásáról szóló határozatra irányuló javaslat a következőket tartalmazza:
a) a 8. cikk (6) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést, az értékelés alapjául szolgáló információk összefoglalásával együtt; valamint
b) a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban a javasolt összegek indokolását.
16. cikk
Elégtelen források
A 8. és a 15. cikkben megállapított határidőktől eltérve, kivételes esetekben, és amennyiben az EGAA-ban rendelkezésre álló fennmaradó kötelezettségvállalási előirányzatok nem elegendők a bizottsági javaslat szerint szükségesnek ítélt támogatási összeg fedezésére, a Bizottság a következő évig - amikor már rendelkezésre állnak majd kötelezettségvállalási előirányzatok - elhalaszthatja az EGAA igénybevételére, valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési átcsoportosítási kérelemre irányuló javaslat benyújtását. Az EGAA éves költségvetési felső határát minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
17. cikk
A pénzügyi hozzájárulás kifizetése és felhasználása
(1) A pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatnak a 15. cikk (2) bekezdése szerinti hatálybalépését követően a Bizottság, főszabály szerint 15 munkanapon belül egyösszegű, 100 %-os előfinanszírozási kifizetés formájában kifizeti az érintett tagállam részére a pénzügyi hozzájárulást. Az előfinanszírozást akkor számolják el, amikor a tagállam a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtja az igazolt költségnyilatkozatot. Az el nem költött összeget a Bizottság részére vissza kell téríteni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban, megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.
(3) A finanszírozás részletes technikai feltételeit a Bizottság a pénzügyi hozzájárulásról szóló, a 15. cikk (2) bekezdésében említett határozatban határozza meg.
(4) Az érintett tagállam a koordinált csomagban foglalt intézkedések végrehajtása során a tevékenységek módosítására vonatkozó javaslatot nyújthat be a Bizottságnak, és a tevékenységeket a 7. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt más támogatható intézkedésekkel egészítheti ki, feltéve, hogy a módosítások kellően indokoltak és a teljes összeg nem haladja meg a 15. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást. A Bizottság értékeli a javasolt módosításokat, és egyetértése esetén ennek megfelelően módosítja a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot.
(5) Az érintett tagállam a költségvetési jogcímek között átcsoportosíthat összegeket a 15. cikk (2) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban foglaltak szerint. Ha az átcsoportosítás mértéke egy vagy több jogcím esetében meghaladja a 20 %-ot, a tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot.
18. cikk
Az euro használata
Az e rendelet szerinti kérelmekben, pénzügyi hozzájárulásokról szóló határozatokban és jelentésekben, valamint a kapcsolódó dokumentumokban szereplő összegeket mindig euróban kell feltüntetni.
19. cikk
Mutatók
(1) A II. melléklet tartalmazza azokat a mutatókat, amelyek segítségével jelentést lehet készíteni arról, hogy az EGAA keretében milyen mértékű előrehaladást sikerült elérni a 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén. Az említett mutatókhoz kapcsolódó személyes adatok gyűjtése e rendelet alapján történik, kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell feldolgozni.
(2) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az EGAA végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.
Ennek érdekében a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
20. cikk
Zárójelentés és lezárás
(1) A végrehajtási időszak végét követő hét hónapon belül az érintett tagállam zárójelentésben számol be a Bizottságnak a releváns pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról, és ezen belül tájékoztatást ad:
a) az intézkedések típusairól és eredményeiről, beszámolva a kihívásokról, a levont tanulságokról, a más uniós alapokkal különösen az ESZA+-szal való szinergiákról és komplementaritásról, jelezve - amennyiben lehetséges - az intézkedéseknek a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi kerettel összhangban más uniós vagy nemzeti programokból finanszírozott intézkedésekkel való komplementaritást;
b) azon szervezetek nevéről, amelyek a tagállamban végrehajtják a koordinált csomagot;
c) a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott mutatókról;
d) arról, hogy az elbocsátó vállalkozás - a mikrovállalkozások vagy a kkv-k kivételével - az előző öt évben részesült-e állami támogatásban vagy az Unió Kohéziós Alapjából vagy strukturális alapjaiból finanszírozott támogatásban; és
e) a kiadásokat alátámasztó elszámolásról.
(2) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében előírt valamennyi információ kézhezvételét követő hat hónapon belül az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás végső összegének, valamint adott esetben a 24. cikkel összhangban az érintett tagállam részéről esedékes összegnek a megállapításával lezárja a pénzügyi hozzájárulást.
21. cikk
Kétéves jelentés
(1) A Bizottság 2021. augusztus 1-jéig és azt követően kétévente átfogó, mennyiségi és minőségi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet és az 1309/2013/EU rendelet alapján az előző két évben végzett tevékenységekről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA által elért eredményeket mutatja be és elsősorban a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a feldolgozási idővel, a finanszírozott intézkedésekkel - ezen belül a II. mellékletben meghatározott mutatókra vonatkozó statisztikákkal - és az ilyen intézkedések és az egyéb uniós alapokból, különösen az ESZA+-ból támogatott tevékenységek közötti kiegészítő jelleggel, valamint a pénzügyi hozzájárulások lezárásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást. A jelentés dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak, vagy amelyek esetében az összeget elegendő előirányzat hiányában lecsökkentették.
(2) A jelentést tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a szociális partnereknek is be kell nyújtani.
22. cikk
Értékelés
(1) A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben elvégzi az alábbiakat:
a) a félidős értékelés 2025. június 30-ig; és
b) a visszamenőleges értékelés 2029. december 31-ig.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeit tájékoztatásul az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a szociális partnereknek is benyújtják. Az értékelésekben megfogalmazott ajánlásokat figyelembe kell venni a foglalkoztatáshoz és a szociális ügyekhez kapcsolódó új programok kialakításakor vagy a meglévő programok továbbfejlesztésekor.
(3) Az (1) bekezdésben említett értékeléseknek tartalmazniuk kell a pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó releváns statisztikákat, ágazatonkénti és tagállamonkénti bontásban.
(4) A kedvezményezetti felmérést az egyes végrehajtási időszakok végét követő hatodik hónapban kell elindítani. A kedvezményezetti felmérésnek legalább 4 héten át nyitva kell állnia az abban való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében. A kedvezményezetti felmérést a tagállamok eljuttatják a kedvezményezettekhez, legalább egy emlékeztetőt küldenek, a kedvezményezetti felmérések eljuttatásáról és az elküldött emlékeztetőről pedig tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság a jövőbeli értékelésekben való felhasználás céljából összegyűjti és elemzi a felmérésre adott kedvezményezetti válaszokat.
(5) A kedvezményezetti felmérés célja, hogy adatokkal szolgáljon a kedvezményezettek foglalkoztathatóságában észlelt változásról vagy azok esetében, akik már elhelyezkedtek, az új munkahely minőségéről, így például a korábbi munkahellyel összehasonlítva a munkaidő változásáról, a munkaszerződés vagy a munkaviszony típusáról (teljes munkaidő vagy részmunkaidő; határozott időre vagy határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy munkaviszony), a felelősségi szintről vagy a munkabér szintjének változásáról, továbbá arról, hogy az adott személy melyik ágazatban helyezkedett el. Az említett adatokat nemek, korcsoportok, iskolai végzettség és a szakmai tapasztalat szintje szerinti bontásban kell közölni.
6. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében meghatározza a felmérés lebonyolításának idejét és módját, valamint a használandó sablont.
A végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
23. cikk
Irányítás és pénzügyi kontroll
(1) A Bizottság uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségi körének sérelme nélkül, az EGAA-ból támogatott intézkedések irányításáért és azok pénzügyi kontrolljáért a tagállamok felelősek. A tagállamok intézkedései legalább a következő lépéseket foglalják magukban:
a) meggyőződnek arról, hogy az irányítási és kontrollrendszer oly módon jött létre és azt oly módon alkalmazzák, hogy az uniós alapok hatékony és szabályszerű felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően biztosított legyen;
b) biztosítják, hogy a koordinált csomagokat nyújtó szervekkel kötött szerződések előírják a nyomonkövetési adatok szolgáltatását;
c) meggyőződnek arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket megfelelően hajtották végre;
d) biztosítják, hogy a támogatott kiadásokat ellenőrizhető igazoló dokumentumok támasztják alá, továbbá hogy e kiadások jogszerűek és szabályosak;
e) megelőzik, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat, köztük a csalásokat, valamint - adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt - visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
A tagállamok az első albekezdés e) pontja szerint jelentik a Bizottságnak a szabálytalanságokat, ideértve a csalásokat is.
(2) A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok - köztük a csalások - megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint bejelentése érdekében. Az említett intézkedések magukban foglalják a támogatás kedvezményezettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok gyűjtését a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet XVII. mellékletével összhangban. Az ilyen adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal. A Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék számára biztosítani kell a szükséges hozzáférést ezekhez az említett információkhoz.
(3) A költségvetési rendelet 63. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok megnevezik az EGAA által támogatott tevékenységek irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket. Az e rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett zárójelentés benyújtásakor az említett szervek benyújtják a Bizottságnak a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott információkat a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról.
Amennyiben az 1309/2013/EU rendelet szerint kijelölt hatóságok kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történt, az érintett tagállam értesítheti a Bizottságot, hogy az említett hatóságok kijelölése e rendelet szerint megerősítésre került. Az értesítésben az érintett tagállam megjelöli, hogy mely hatóságok kijelölése került megerősítésre, és azok milyen funkciókat látnak el.
(4) Szabálytalanság megállapítása esetén a tagállamok elvégzik az előírt pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekciók a pénzügyi hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásából állnak. A tagállam visszafizettet minden, a feltárt szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, és azt visszafizeti a Bizottságnak. Amennyiben az összeget az érintett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.
(5) A Bizottság az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatáskörében minden szükséges lépést megtesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek megvalósítására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerüljön sor. Az érintett tagállam feladata, hogy zavartalanul működő irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkezzen. A Bizottság megbizonyosodik arról, hogy e rendszereket létrehozták.
Az említett célból, a Számvevőszék hatáskörének, valamint a tagállamok által a nemzeti törvényeikkel, rendeleteikkel és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban végzett vizsgálatoknak a sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy alkalmazottai az EGAA által finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban legalább 12 munkanappal korábban történő értesítés mellett helyszíni ellenőrzést végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzést is. Amennyiben segítségre van szükség, a Bizottság értesíti az érintett tagállamot. Az érintett tagállam tisztviselői vagy alkalmazottai részt vehetnek ezeken az ellenőrzéseken.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben az e cikk (1) bekezdésének e) pontját kiegészíti a jelentendő szabálytalanságok eseteinek és a benyújtandó adatokra vonatkozó kritériumoknak a meghatározásával.
(7) A Bizottság e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el a szabálytalanságok bejelentése formátumának meghatározásáról.
Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(8) A tagállam gondoskodik róla, hogy a felmerült kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumok az EGAA-ból kapott pénzügyi hozzájárulás lezárását követő három évig a Bizottság és a Számvevőszék számára hozzáférhetők maradjanak.
24. cikk
A pénzügyi hozzájárulás visszafizettetése
(1) Amennyiben a koordinált csomag tényleges költsége kevesebb, mint a pénzügyi hozzájárulás 15. cikk alapján megállapított összege, a Bizottság - miután az érintett tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei benyújtására - az adott tagállamot a pénzügyi hozzájárulás megfelelő részének visszafizetésére kötelezi.
(2) Ha a szükséges ellenőrzések elvégzése után a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem tett eleget a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban vagy nem tesz eleget a 23. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak észrevételei benyújtására.
Amennyiben nem sikerül megállapodni, a Bizottság a tagállamtól kapott észrevételek beérkezését követő 12 hónapon belül határozatot fogad el, és a szóban forgó intézkedésre az EGAA-ból juttatott pénzügyi hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásával elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat.
Az érintett tagállam visszafizettet minden, szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, és amennyiben az összeget az említett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.
25. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 23. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása az EGAA időtartamára szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
26. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
27. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az 1309/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.
(2) Az e cikk (1) bekezdésétől függetlenül az 1309/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja továbbra is alkalmazandó az ugyanazon pontban említett utólagos értékelés elvégzéséig.
28. cikk
Átmeneti rendelkezés
(1) Ez a rendelet nem érinti az 1309/2013/EU rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.
(2) Az EGAA pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá az EGAA és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 1309/2013/EU rendelet alapján fogadtak el.
(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 7. cikk (1) és (5) bekezdésében meghatározott támogatható intézkedések fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek irányításának lehetővé tétele érdekében.
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni a 15. cikk kivételével, amelyet 2021. május 3-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 28-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
A. P. ZACARIAS
(1) HL C 110., 2019.3.22., 82. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 239. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. január 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. április 19-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2021. április 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (HL L 406., 2006.12.30., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167., 2009.6.29., 26. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014-2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 855. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1796 rendelete (2019. október 24.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014-2020) szóló 1309/2013/EU rendelet módosításáró. (HL L 279. I, 2019.10.31., 4. o.).
(10) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(13) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(14) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(15) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(17) Az Európai Parlament és a tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(18) A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
I. MELLÉKLET
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS LÁTHATÓSÁG
A 12. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett engedély legalább az alábbi jogokkal ruházza fel az Uniót:
1. belső felhasználás, nevezetesen a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása, másolása és rendelkezésre bocsátása az uniós és a tagállami intézmények és ügynökségek, valamint személyzetük számára;
2. a kommunikációs és láthatósági anyagok sokszorosítása mindenféle eszközzel és formában, részben vagy teljes egészében;
3. a kommunikációs és láthatósági anyagok megismertetése a nyilvánossággal, mindenféle kommunikációs eszköz útján;
4. a kommunikációs és láthatósági anyagok (valamint másolataik) mindenféle formában történő nyilvános terjesztése;
5. a kommunikációs és láthatósági anyagok tárolása és archiválása;
6. a kommunikációs és láthatósági anyagokkal kapcsolatos jogok harmadik feleknek történő továbbadása.
II. MELLÉKLET
AZ EGAA-PÁLYÁZATOK KÖZÖS KIMENETI MUTATÓI ÉS EREDMÉNYMUTATÓI (a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 21. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)
Minden személyes adatot (1) nem szerinti bontásban kell tárolni (nő, férfi, nem bináris (2)) (3).
1. A kedvezményezettekre vonatkozó közös kimeneti mutatók A kedvezményezettek teljes száma a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó közös kimeneti mutatók (4) alapján, automatikusan kerül kiszámításra.
a) munkanélküli * ;
b) inaktív * ;
c) alkalmazott * ;
d) önálló vállalkozó * ;
e) 30 éven aluli * ;
f) 54 éven felüli * ;
g) alsó középfokú vagy annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező (ISCED 0-2) * ,
h) felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező*,
i) felsőfokú (ISCED 5-8) végzettséggel rendelkező * .
2. A kedvezményezettekre vonatkozó hosszú távú közös eredménymutatók: Az említett adatoknak a kedvezményezetteknek az (1) pontban meghatározott közös kimeneti mutatók révén jelentett teljes számára ki kell terjedniük. A százalékos arányoknak tehát szintén erre az összesített számra kell vonatkozniuk.
a) azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően foglalkoztatásban állnak vagy önálló vállalkozók * ,
b) azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik hat hónappal a végrehajtási időszak végét követő napig képesítést szereztek * ,
c) azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően oktatásban vagy képzésben vesznek részt * .
(1) Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat. A tagállamok által bevezetett adatkezelési szabályoknak összhangban kell lenniük az (EU) 2016/679 rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 4., 6. és 9. cikkével.
(2) A nemzeti jogszabályokkal összhangban.
(3) A * -gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (lásd az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontját).
(4) Munkanélküli, inaktív, alkalmazott, önálló vállalkozó.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32021R0691 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021R0691&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.