Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2024. január 1.

Kiadással kapcsolatos információk

Hatodik kiadás

Szerzők:

BARTAL GÉZA - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XV. Cím, XXXVII. Fejezet

BÍRÓ GYÖRGY - Ptk. Hatodik Könyv, Első Rész II. és III. Cím; Második Rész XI. és XIII. Cím - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Bíró György.

BOÓC ÁDÁM - Ptk. Harmadik Könyv, Harmadik Rész XI. és XII. Cím

BOROS ZSUZSA - Ptk. Negyedik Könyv, Második Rész I-IV. Cím; Negyedik Rész IX-X. Cím

BÖSZÖRMÉNYINÉ KOVÁCS KATALIN - Ptk. Második Könyv, Harmadik és Negyedik Rész - A korábbi kiadásban a Második Könyv, Harmadik és Negyedik Részt kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részeket újraírta: Böszörményiné Kovács Katalin.

CSEH ATTILA - Ptk. 6:137-6:141. §, 6:148-6:152. §, 6:153-6:156. §, 6:179-6:184. § A korábbi kiadásban a 6:137-6:141. §-okat, 6:148-6:152. §-okat, 6:153-6:156. §-okat, 6:179-6:184. §-okat kommentálta: Molnár Ambrus. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Cseh Attila.

DARÁZS LÉNÁRD - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XIX. Cím

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ - Ptk. 6:157-6:178. §; Hatodik Könyv, Harmadik Rész XX. Cím, LII-LVII. Fejezet - A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Harmadik Rész XX. Cím, LII-LVII. Fejezeteket kommentálta: Szentiványi Iván. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Farkas Attila László.

FUGLINSZKY ÁDÁM - Ptk. 6:142-6:147. §

GADÓ GÁBOR - Ptk. Harmadik Könyv, Harmadik Rész X. Cím

GÁL JUDIT - Ptk. Harmadik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím, XXXV-XL. Fejezet; XV. Cím

GÁSPÁR MÓNIKA - Ptk. Harmadik Könyv, Második Rész, Hatodik Rész, Hetedik Rész; Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVI. Cím, XL., XLI. Fejezetek - A korábbi kiadásban a Harmadik Könyv, Második Részt, Hatodik Részt, Hetedik Részt kommentálta: Sárközy Tamás. Az új kiadásban e részeket átdolgozta és aktualizálta: Gáspár Mónika. A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVI. Cím, XL., XLI. Fejezeteket kommentálta: Kiss Mária. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Gáspár Mónika.

GELENCSÉR DÁNIEL - Ptk. Ötödik Könyv, Második Rész IV. Cím - A korábbi kiadásban az Ötödik Könyv, Második Rész IV. Címet kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részt újraírta: Gelencsér Dániel.

HARMATHY ATTILA - Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész XXVI. Cím

HAVASI PÉTER - Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Cím - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Havasi Péter.

KATONÁNÉ PEHR ERIKA - Ptk. Negyedik Könyv, Negyedik Rész XI. Cím; Ötödik Rész

KECSKÉS LÁSZLÓ - Bevezetés, Ptk. Első Könyv

KISFALUDI ANDRÁS - Ptk. Hatodik Könyv, Első Rész I. Cím; Második Rész IX. Cím

A hatodik kiadás második pótlapjáig e részeket kommentálta: Kisfaludi András. A hatodik kiadás harmadik pótlapjától e részeket aktualizálta: Wellmann György.

KISS GÁBOR - Ptk. Ötödik Könyv, Harmadik Rész VIII. Cím, XXXII/A. Fejezet, Negyedik Rész. A korábbi kiadásban az Ötödik Könyv, Negyedik Részt kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részt újraírta: Kiss Gábor.

KISS MÁRIA - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVI. Cím, XL., XLI. Fejezetek - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Kiss Mária.

KOCSIS OTTÍLIA - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím; XVII. Cím, XLV. Fejezet - A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Harmadik Rész XIV. Címet kommentálta: Kovács László. Az új kiadásban e részt aktualizálta: Kocsis Ottília.

A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVII. Cím, XLV. Fejezetet kommentálta: Murányi Katalin. Az új kiadásban e részt aktualizálta: Kocsis Ottília.

KOVÁCS LÁSZLÓ - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím - A korábbi kiadásban e részt kommentálta: Kovács László.

KŐRÖS ANDRÁS - Ptk. Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Első Rész; Második Rész VI. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím, XLIV. és XLVI. Fejezet; XXIII. Cím

MAKAI KATALIN - Ptk. Második Könyv, Első és Második Rész; Negyedik Könyv, Negyedik Rész XII. Cím. A hatodik kiadás alapkötetéig a Negyedik Könyv, Negyedik Rész XII. Címet kommentálta: Makai Katalin.

MICZÁN PÉTER - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVI. Cím, XLIII. Fejezet

MOLNÁR AMBRUS - Ptk. 6:137-6:141. §, 6:148-6:152. §, 6:153-6:156. §, 6:179-6:184. § - A korábbi kiadásban e §-okat kommentálta: Molnár Ambrus.

MURÁNYI KATALIN - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVII. Cím, XLV. Fejezet - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Murányi Katalin.

NYÍRŐNÉ KISS ILDIKÓ - Ptk. Negyedik Könyv, Negyedik Rész XII. Cím. A hatodik kiadás alapkötetéig a Negyedik Könyv, Negyedik Rész XII. Címet kommentálta: Makai Katalin. A hatodik kiadás első pótlapjától e részt aktualizálta: Nyírőné Kiss Ildikó.

OROSZ ÁRPÁD - Ptk. Ötödik Könyv, Első Rész; Második Rész III. Cím és VI. Cím; Harmadik Rész VIII-IX. Cím; Hetedik Könyv - A korábbi kiadásban az Ötödik Könyv, Első Részt, Második Rész III. Címet és VI. Címet, Harmadik Rész VIII-IX. Címet kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Orosz Árpád.

OSZTOVITS ANDRÁS - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XV. Cím, XXXVIII. Fejezet; XVI. Cím, XLII. Fejezet; Nyolcadik Könyv

PÁZMÁNDI KINGA - Ptk. Harmadik Könyv, Első Rész VI. Cím; Harmadik Rész XIII. Cím; Ötödik Rész

PETRIK BÉLA - Ptk. Hatodik Könyv, Második Rész XII. Cím; Harmadik Rész XX. Cím, LVIII. és LIX. Fejezet; Ötödik Rész

PETRIK FERENC - Ptk. Második Könyv, Harmadik és Negyedik Rész; Ötödik Könyv Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII-IX. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXIV. Cím - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Petrik Ferenc.

POMEISL ANDRÁS - Ptk. Ötödik könyv Harmadik Rész VII. Cím; Hatodik Könyv Első Rész II-III. cím, Második Rész XI. és XIII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVIII. Cím és XXI. Cím; Hatodik Könyv Hatodik Rész

A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Címeket, Második Rész XI. és XIII. Címeket kommentálta: Bíró György. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Pomeisl András.

POZSONYI NORBERT- Ptk. Ötödik Könyv, Második Rész V. Cím - A korábbi kiadásban az Ötödik Könyv, Második Rész V. Címet kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részt aktualizálta: Pozsonyi Norbert.

RÉTI MÁRIA - Ptk. Harmadik Könyv, Negyedik Rész - A korábbi kiadásban a Harmadik Könyv, Negyedik Részt kommentálta: Zsohár András. Az új kiadásban e részt újraírta: Réti Mária.

SALAMONNÉ PILTZ JUDIT - Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Cím - A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Címeket kommentálta: Havasi Péter. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Salamonné Piltz Judit.

SÁNDOR PÉTER - Ptk. Harmadik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI-XXXIV. Fejezet - A korábbi kiadásban a Harmadik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI-XXXIV. Fejezeteket kommentálta: Sándor Tamás. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Sándor Péter.

SÁNDOR TAMÁS - Ptk. Harmadik Könyv, Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI-XXXIV. Fejezet - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Sándor Tamás.

SÁRKÖZY TAMÁS - Ptk. Harmadik Könyv, Második Rész, Hatodik Rész, Hetedik Rész - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Sárközy Tamás.

SIMONNÉ GOMBOS KATALIN - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XVI. Cím, XXXIX. Fejezet

SZEIBERT ORSOLYA - Ptk. Negyedik Könyv, Második Rész V. Cím; Harmadik Rész; Negyedik Rész XIII. Cím; Hatodik Könyv, Harmadik Rész XXV. Cím

SZENTIVÁNYI IVÁN - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XX. Cím, LII-LVII. Fejezet - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Szentiványi Iván.

TAKÁTS PÉTER - Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Rész XXII. Cím

TÖRÖK GÁBOR - Ptk. Harmadik Könyv, Első Rész I-V. Cím - A korábbi kiadásban e részeket kommentálta: Török Gábor.

VÉKÁS LAJOS - Ptk. Hatodik Könyv, Második Rész IV. és V. Cím

VEREBICS JÁNOS - Ptk. Harmadik Könyv, Első Rész I-V. Cím - A korábbi kiadásban a Harmadik Könyv, Első Rész I-V. Címeket kommentálta: Török Gábor. Az új kiadásban e részeket aktualizálta: Verebics János.

WELLMANN GYÖRGY - Ptk. Hatodik Könyv, Első Rész I. Cím; Második Rész IX. Cím, Második Rész VI., VII. és VIII. Cím; Hatodik Könyv, Harmadik Rész XXIV. Cím. A korábbi kiadásban a Hatodik Könyv, Harmadik Rész XXIV. Címet kommentálta: Petrik Ferenc. Az új kiadásban e részt újraírta: Wellmann György. A hatodik kiadás második pótlapjáig a Hatodik Könyv, Első Rész I. Címet, Második Rész IX. Címet kommentálta: Kisfaludi András. A hatodik kiadás harmadik pótlapjától e részeket aktualizálta: Wellmann György.

Szerkesztők:

Főszerkesztő: WELLMANN GYÖRGY

A főszerkesztő munkatársa: GELENCSÉR DÁNIEL

A sorozat főszerkesztője az ötödik kiadásig: PETRIK FERENC

A Ptk. Első, Második, Ötödik, Hatodik, Hetedik, Nyolcadik Könyvei kommentárjának szerkesztője: WELLMANN GYÖRGY

A Ptk. Harmadik Könyve kommentárjának szerkesztője: GADÓ GÁBOR

A Ptk. Negyedik Könyve kommentárjának szerkesztője: KŐRÖS ANDRÁS

A hatodik kiadás kézirata lezárva: 2021. január 31.

A 4. pótlás kézirata lezárva: 2024. január 1.

Budapest, 2024

Az ORAC Kiadó Kft., Budapest kiadása

Internet: www.orac.hu

E-mail: info@orac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 9203 96 3

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Tisztelt Előfizetőnk!

A kommentárunk előző pótlapcsomagjának megjelenése óta a Ptk. normaszövege kisebb módosításokon esett át, így új rendelkezéssel egészültek ki a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához szükséges gyámhatósági jóváhagyás szabályai, a jogi személyekre vonatkozó normák között a szétválás körében megjelent az úgynevezett leválás intézménye, a jogalkotó pontosította a családjogi könyvben a tartásdíj módosulásánál figyelembe vehető időszakot, az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatok szabályai közül pedig hatályon kívül helyezte a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdését.

Ez a pótlapcsomag a fenti jogszabályi változásokat és ezek magyarázatát tartalmazza, emellett a kommentár szövegében néhány helyen a kapcsolódó jogszabályok is aktualizálva jelennek meg.

Tisztelettel:

ORAC Kiadó Kft.

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Abtv. - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. - állásfoglalás

Ákr. - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Alapjogi Charta - az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye

Be. - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

BH - Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329. (BH - szóköz - kiadás éve - pont - BH száma - pont)

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

régi Btk. - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btk. - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

CKOT - a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása

Ctv. - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Csjt. - 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

CSJK - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve

EBH - a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat, konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH - kiadás éve - pont - határozat száma - pont)

EH - a Kúria elvi határozata konkrétan: EH 2012.G.4. (EBH - kiadás éve - szakág jele [B, G, K, M, P] - pont - a határozat száma - pont)

EBD - a Kúria által közzétett elvi döntés konkrétan: EBD 2012.G.4. (EBD - kiadás éve - szakág jele [B, G, K, M, P] - pont - a határozat száma - pont)

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

EUMSz. - az Európai Unió Működéséről szóló szerződés

Eütv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Gt. - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (2014. március 15-től nem hatályos)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyvt. - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

He. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Infotv. - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - már nem hatályos - 2004. évi CXL. törvény

KGD - Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kjtv. - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

LB - Legfelsőbb Bíróság

LÜ - Legfőbb Ügyészség

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

régi Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mtj. - az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Mvtv. - a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény

Nmjtv. - a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

Nmjtvr. - a nemzeti magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

PED - Polgári Elvi Döntés (1997. december 31-ig)

PEH - Polgári Elvi Határozatok - A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.

PJD - Polgári Jogi Döntvénytár

Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

régi Pp. - a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

régi Ppé. - a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

régi Ppék. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptk.TT. - az Új Ptk. Tanácsadó Testülete

régi Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló - 2014. 03. 15-től nem hatályos - 1959. évi IV. törvény

régi Ptk. Magyarázata - a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1-2. (szerk.: Gellért György), Complex, Budapest, 2007.

régi Ptk. Kommentár - Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest

az 1959. évi IV. tv. Magyarázata - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarázata I-II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

régi Ptké. I. - a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

régi Ptké. II. - a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr.

Ptké. - 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

SZJ - Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008.

Sztv. - a szövetkezetekről szól 2006. évi X. törvény

Tám. tv. - a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény

régi Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

BEVEZETÉS

A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története

A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak

Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvénykönyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések.

Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat ("a törvénykezést") átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. 1486. évi rendeletével, a "decretum maius"-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt.

A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Werbőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztésben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Werbőczy benyújtott az országgyűlésnek megvizsgálás végett. Az országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és felkérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a vármegyéknek kihirdetés végett, amivel az törvényerőre emelkedett volna. A király hamarosan ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival megegyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és törvény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelkedett törvényerőre.

Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban működő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok másolásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, így a mű nem lett időben lemásolva annyi példányban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szentesítő pecsétet is elrejtették.

Werbőczy célszerűbbnek találta más úton biztosítani műve elterjedését. 1517-ben Bécsben Singreiner (Singrenius) nyomdájában kinyomatta saját kiadásában, és a könyv gyorsan használatba került. Csakhamar közkedveltségnek örvendett, 1565-ben magyar, 1574-ben horvát nyelvre is lefordították, később a hazai görög kereskedők részére újgörögre is. A magyar törvénytár anyagait tartalmazó díszes könyvsorozatba, a Corpus Iuris Hungariciba is belekerült 1628-tól kezdve, s mint a jogi életben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrást a törvénygyűjtemény élére helyezték. Rendkívüli elterjedtségét bizonyítja, hogy több mint negyven kiadásban jelent meg a századok során, versbe is foglalták, és a magyar jogászság lépten-nyomon hivatkozott rá.

Az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el aztán először "az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv" elkészítését, és "ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe" terjesztését. A rendelkezésére álló három hónapos határidőt a korabeli igazságügy-miniszter, Deák Ferenc nem tudta tartani. Pedig a törvény-előkészítő osztály élére a kiváló képességéről, rendkívüli jogászi műveltségéről és korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót nevezte ki, és kijelentette, hogy szívesen fogadja minden honpolgár közreműködését, és készséggel fogadná a jól kidolgozott törvényjavaslatokat is. Szalay László a Pesti Hírlap 1848. július 18-i számában már arról tudósított, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv kidolgozásánál a francia Code Civilt tekintik mintának. Mire azonban az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztálya összehangolta volna tevékenységét, az ott dolgozók többnyire már más feladatokat kaptak. Szalay Lászlót a kormány diplomáciai megbízatással előbb Frankfurtba, majd Párizsba küldte, titkára, Irányi Dániel kormánybiztos lett, a fogalmazó Székely József pedig bevonult katonának.

Az 1848-ban kitűzött három hónap helyett végül 112 év múlva ért véget a magyar Polgári Törvénykönyv kidolgozására irányuló kodifikációs munka. Közben tekintélyes tervezetek sora látott napvilágot. Egyes "szakférfiaknak" adott megbízások alapján több résztervezet is elkészült már 1871 és 1892 között. Ezek közül - a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kivételével - egy sem emelkedett törvényerőre, sőt (az öröklési jog javaslatát leszámítva, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottsága is végigtárgyalt, és az 1889. évben el is fogadott) még az előkészítés korai szakainál sem jutottak tovább.

A részleges kodifikáció sikertelensége következtében felmerült az egységes tervezet elkészítésének szüksége. A kezdeményező szerep ekkor Erdély Sándor igazságügy-miniszteré volt, ő fektette le az egységes kodifikáció programját, gondoskodott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg előkészületeit. Az első lépés ebben az irányban az volt, hogy a tervezet elkészítése céljára az igazságügyi minisztériumon belül állandó bizottságot szerveztek. Ez a bizottság - az igazságügy-miniszter elnöklete alatt - szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tagjaiból kerültek ki. A bizottság munkálatait mint vezető tag Vavrik Béla akkori királyi kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905. június havában igazságügy-miniszterré történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályának főnöke vezette. Ennek a bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága eredményeképpen a törvénykönyv tervezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1900. év november havában tette közzé. A tervezet bő anyaggyűjteménye termékenyítőleg hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette.

Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indoklásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezetet ért bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes szöveggé dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak "tüzetes bírálati anyagot" kellett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bizottsági tárgyalással eldöntenie. Ennek a munkának az eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége kilenc kötetben "A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag" cím alatt tette közzé.