32021L2101[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2101 IRÁNYELVE

(2021. november 24.)

a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 50. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az átláthatóság alapvető fontosságú a belső piac zökkenőmentes működéséhez. "A Bizottság 2016. évi munkaprogramja - Lejárt a szokványos megoldások ideje" című, 2015. október 27-i és "A Bizottság 2015. évi munkaprogramja - Új kezdet" című, 2014. december 16-i közleményében a Bizottság prioritásként azonosította az uniós polgárok méltányosságra és átláthatóságra való felhívására történő reagálás szükségességét és annak szükségességét, hogy az Unió globális referenciamodellként lépjen fel. Alapvető fontosságú, hogy a nagyobb átláthatóság elérésére irányuló erőfeszítések figyelembe vegyék a versenytársak közötti kölcsönösséget.

(2) 2019. március 26-i állásfoglalásában (3) az Európai Parlament hangsúlyozta a vállalati átláthatóság és a nyilvánosság általi ellenőrzés növelése érdekében az ambiciózus nyilvános országonkénti jelentéstétel szükségességét. A társasági adó kikerülése ellen a Tanács által végzett munkával párhuzamosan szükséges fokozni az Unióban tevékenységeket folytató multinacionális vállalkozások által fizetendő társasági adók nyilvánosság általi ellenőrzését a vállalati átláthatóság és felelősségvállalás további előmozdítása érdekében, hozzájárulva ezáltal társadalmaink jólétéhez. Az ilyen ellenőrzés előírása szükséges a tájékozottabb nyilvános vita előmozdításához is, különösen egyes, az Unióban aktív multinacionális vállalkozások adózási fegyelmének szintjére és az adózási fegyelemnek a reálgazdaságra gyakorolt hatására vonatkozóan. A társasági adó átláthatóságára vonatkozó közös szabályok meghatározása az általános gazdasági érdeket is szolgálná azáltal, hogy Unió-szerte egyenértékű biztosítékokat írna elő a befektetők, a hitelezők és más harmadik felek védelme érdekében általánosságban, és így hozzájárulna az uniós polgárok nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalmának visszanyeréséhez. Az ilyen nyilvánosság általi ellenőrzést társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés révén lehet elérni, függetlenül attól, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalkozása hol telepedett le.

(3) A nyilvános országonkénti jelentéstétel hatékony és megfelelő eszköz az átláthatóság növeléséhez a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és ahhoz, hogy a nyilvánosság számára lehetővé tegye e tevékenységek reálgazdaságra gyakorolt hatásának értékelését. Javítja továbbá a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok megfelelő értékelésére, pontos információkon alapuló beruházási stratégiákhoz vezet, és fokozza a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának értékelésére. A nyilvánosság általi ellenőrzést az Unión belüli befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, köztük a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) foglaltak szerinti kis- és középvállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell lefolytatni.

(4) A nyilvános országonkénti jelentéstétel valószínűleg pozitív hatást gyakorol a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) foglalt jogaira, valamint a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos tudás növelése révén a vállalkozásokon belül folytatott párbeszéd minőségére is.

(5) A 2013. május 22-i európai tanácsi következtetéseket követően felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést vezettek be a 2013/34/EU irányelvbe. Az említett felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés előírta a Bizottság számára, hogy - figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit - fontolja meg annak lehetőségét, hogy további gazdasági ágazatokban vezesse be nagyvállalkozások számára az országonkénti jelentés éves alapon történő készítésének kötelezettségét.

(6) Az Unió már bevezette a nyilvános országonkénti jelentéstételt a bankszektorban a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6), valamint a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban a 2013/34/EU irányelvvel.

(7) A nyilvános országonkénti jelentéstétel ezen irányelv általi bevezetése révén az Unió globális vezetővé válik a pénzügyi és a vállalati átláthatóság előmozdítása terén.

(8) A pénzügyi közzététel terén a fokozottabb átláthatóság mindenki számára kedvező lesz, mivel a civil társadalom jobban be fog kapcsolódni, a munkavállalók tájékozottabbak lesznek, és a befektetők kevésbé fognak tartózkodni a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások élvezni fogják az érdekelt felekkel való jobb kapcsolatok előnyét, ami - az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően - nagyobb stabilitáshoz fog vezetni, a könnyebb finanszírozáshoz jutás mellett.

(9) "A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011-2014)" című, 2011. október 25-i közleményében a Bizottság a vállalati társadalmi felelősségvállalást a vállalkozások által a társadalomra gyakorolt hatásukért viselt felelősségként határozta meg. A vállalati társadalmi felelősségvállalást a vállalatnak kell kezdeményeznie. A közjogi hatóságok - önkéntes szakpolitikai intézkedések intelligens keveréke és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján - támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások meghaladhatják a jogkövetést, és társadalmilag felelőssé válhatnak azáltal is, hogy üzleti stratégiájukba és műveleteikbe további társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontokat integrálnak.

(10) A nyilvánosság számára lehetővé kell tenni a vállalkozáscsoport valamennyi tevékenységének ellenőrzését, ha a csoport bizonyos típusú, Unióban letelepedett szervezetekkel rendelkezik. Azon csoportok esetében, amelyek csak leányvállalkozások vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, az említett leányvállalkozásoknak és fióktelepeknek közzé- és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalkozás jelentését. Ha az említett információ vagy jelentés nem áll rendelkezésre, vagy a legfelső szintű anyavállalkozás nem biztosítja a leányvállalkozások vagy fióktelepek számára valamennyi előírt információt, a leányvállalkozásoknak és a fióktelepeknek társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteniük, közzé- és hozzáférhetővé tenniük, amely tartalmazza valamennyi birtokukban lévő, kapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot, amely jelzi, hogy a legfelső szintű anyavállalkozásuk nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat. Arányossági és hatékonysági okokból azonban a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes méretű és nagy leányvállalkozásokra, valamint az Unióban nyitott, hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett és a 2013/34/EU irányelv I. mellékletében felsorolt vállalkozástípusokkal összevethető jogi formában működő vállalkozás által valamely tagállamban nyitott fióktelepekre. Az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 37. cikkének k) pontjában említettek szerint megszüntetett fióktelepekre a továbbiakban nem vonatkozhatnak az ezen irányelvben meghatározott beszámolási kötelezettségek.

(11) A multinacionális csoportoknak és adott esetben egyes önálló vállalkozásoknak társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátaniuk, amennyiben két egymást követő pénzügyi év időszakában - a csoport konszolidált bevétele vagy az önálló vállalkozás bevétele függvényében - a bevétel összege tekintetében meghaladnak egy bizonyos mértéket. Ezzel szimmetriában az ilyen kötelezettség alkalmazását meg kell szüntetni, amennyiben az említett bevételek két egymást követő pénzügyi év időszakában már nem haladják meg a releváns összeget. Ilyen esetekben a multinacionális csoportra vagy az önálló vállalkozásra továbbra is vonatkoznia kell a beszámolási kötelezettségnek az azon utolsó pénzügyi évet követő első pénzügyi évre vonatkozóan, amikor a bevételei meghaladták a releváns összeget. Az ilyen multinacionális csoportra vagy önálló vállalkozásra ismét vonatkoznia kell a beszámolási kötelezettségnek, amennyiben bevételei ismét meghaladják a releváns összeget két egymást követő pénzügyi év időszakában. Tekintve a pénzügyi beszámolási keretek széles választékát, amelyeknek a pénzügyi kimutatások megfelelhetnek, az alkalmazási kör meghatározása céljából a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a "bevételnek" ugyanazt kell jelentenie, mint a "nettó árbevétel", és azt az említett tagállam nemzeti pénzügyi beszámolási keretével összhangban kell értelmezni. A 86/635/EGK tanácsi irányelv (8) 43. cikke (2) bekezdésének c) pontja, illetve a 91/674/EGK tanácsi irányelv (9) 66. cikkének (2) bekezdése tartalmazza a hitelintézet, illetve a biztosítóintézet nettó árbevételének meghatározására vonatkozó definíciókat. Egyéb vállalkozások esetében a bevételt azon pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően kell értékelni, amelynek alapján a pénzügyi kimutatásaikat elkészítették. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmának céljából azonban a "bevétel" fogalmának eltérő meghatározása alkalmazandó.

(12) A banki ágazat esetében a kettős beszámolás elkerülése érdekében mentesíteni kell az ezen irányelvben meghatározott beszámolási követelmények alól azon legfelső szintű anyavállalkozásokat és önálló vállalkozásokat, amelyek a 2013/36/EU irányelv hatálya alá tartoznak, és amelyek az említett irányelv 89. cikkének megfelelően készült jelentésükbe belefoglalják valamennyi tevékenységüket, és adott esetben az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaikban szereplő kapcsolódó vállalkozásaik valamennyi tevékenységét, beleértve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) harmadik része I. címe 2. fejezete rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó tevékenységeket is.

(13) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek adott esetben tartalmaznia kell - a releváns pénzügyi év tekintetében - valamennyi olyan leányvállalkozás jegyzékét, amelyet az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések releváns változatának I. mellékletében és adott esetben II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben hoztak létre. Az adminisztratív terhek teremtésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás támaszkodhasson a legfelső szintű anyavállalkozás összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaiban foglalt leányvállalkozások jegyzékére. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek információkat kell biztosítania a legfelső szintű anyavállalkozás pénzügyi kimutatásaiban összevont (konszolidált) csoport valamennyi kapcsolódó vállalkozásának valamennyi tevékenységére vonatkozóan, vagy - a körülményektől függően - az önálló vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan. Az információknak a hatékony nyilvánosság általi ellenőrzés lehetővé tételéhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak biztosítása érdekében, hogy a közzététel ne eredményezzen aránytalan kockázatokat vagy hátrányokat a vállalkozások számára a versenyképesség vagy a félreértelmezések szempontjából az érintett vállalkozások tekintetében. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést legkésőbb a mérlegfordulónap után 12 hónappal kell hozzáférhetővé tenni. A pénzügyi kimutatások közzétételére vonatkozó esetleges rövidebb határidők nem alkalmazandók a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tekintetében. Az ezen irányelv által bevezetett rendelkezések nem érintik a 2013/34/EU irányelvnek az éves pénzügyi kimutatásokra és az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokra vonatkozó rendelkezéseit.

(14) Az adminisztratív terhek teremtésének elkerülése érdekében a vállalkozásoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy az információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelv (11) III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében megállapított adatszolgáltatási útmutató alapján mutassák be, amikor elkészítik ezen irányelvnek megfelelve a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek meg kell jelölnie, hogy mely adatszolgáltatási keretet használták. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés emellett magában foglalhat átfogó ismertetést is, amely magyarázatot ad az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti, jelentős csoportszintű eltérések megléte esetén, figyelembe véve az előző pénzügyi évekre vonatkozó megfelelő összegeket.

(15) Fontos biztosítani, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Ennek céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy az ezen irányelv szerinti társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés bemutatása céljára egységes formanyomtatványt és olyan elektronikus beszámolási formátumokat állapítson meg, amelyeknek géppel olvashatóknak kell lenniük. Az említett formanyomtatvány és az említett beszámolási formátumok megállapításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vállalkozások által közzétett információk digitalizációja és hozzáférhetősége terén elért haladást, különösen a "Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv" című, 2020. szeptember 24-i közleményében javasolt európai egységes hozzáférési pont kialakítása terén. Az említett végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(16) Az információkat tagállamok szerint kell lebontani annak biztosítására, hogy kellően részletesek legyenek ahhoz, hogy a polgárok jobban értékelhessék a multinacionális vállalkozásoknak az egyes tagállamok társadalmi jólétéhez való hozzájárulását. Ezen felül a multinacionális vállalkozások műveleteire vonatkozó információkat is nagy részletességgel kell megjeleníteni egyes, különös kihívást jelentő harmadik országbeli adójogrendszerek tekintetében. Minden egyéb harmadik országbeli művelet esetében az információkat összesített alapon kell megadni, kivéve, ha a vállalkozás részletesebb adatokat kíván bemutatni.

(17) Egyes adójogrendszerek tekintetében magas szintű részletességet kell alkalmazni. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek mindig külön-külön kell közzétennie az egyes olyan adójogrendszerekre vonatkozó információkat, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések (13) mellékleteiben, valamint ezek évente kétszer, rendszerint februárban és októberben kifejezetten jóváhagyott, és az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett frissítéseiben. Az említett tanácsi következtetések I. melléklete jeleníti meg "Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét", míg a II. melléklet jeleníti meg "A jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében az együttműködő országok, illetve területek által tett vállalásokat illetően az EU-val folytatott együttműködés jelenlegi állását". Az I. melléklet esetében a figyelembe veendő országok és területek azok, amelyek szerepeltek a jegyzékben azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést el kell készíteni. A II. melléklet esetében a figyelembe veendő országok és területek azok, amelyek említésre kerültek ezen mellékletben azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést el kell készíteni, és a megelőző pénzügyi év március 1-jén.

(18) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésbe foglalandó adatok azonnali közzététele egyes esetekben súlyosan hátrányos lehet valamely vállalkozás üzleti pozíciójára nézve. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megengedjék a vállalkozásoknak, hogy korlátozott számú évvel elhalasszák egyes meghatározott információk közzétételét, feltéve, hogy a halasztás meglétét egyértelműen közlik, észszerű magyarázatot adnak rá a jelentésben, valamint dokumentálják az indokolás alapját. A vállalkozások által kihagyott információkat egy későbbi jelentésben közzé kell tenni. Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló felülvizsgált tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekre vonatkozó információk soha nem hagyhatók el.

(19) A befektetőkkel, hitelezőkkel, harmadik felekkel és a nagyközönséggel szembeni vállalati átláthatóság és felelősség megerősítése, valamint a megfelelő kormányzás biztosítása érdekébe,n az Unióban letelepedett és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére kötelezett legfelső szintű anyavállalkozás vagy önálló vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív felelősséget kell viselniük az ezen irányelv szerinti beszámolási kötelezettségeknek való megfelelés biztosításáért. Tekintve, hogy azon leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai, amelyek az Unión belül telepedtek le, és amelyek egy Unión kívül letelepedett legfelső szintű anyavállalkozás irányítása alá tartoznak, vagy a fióktelep tekintetében az adatközlési formai követelmények teljesítéséért felelős személy vagy személyek korlátozott tudással rendelkezhetnek a legfelső szintű anyavállalkozás által készített, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmáról, vagy korlátozott képességgel rendelkezhetnek az ilyen információknak vagy az ilyen jelentésnek a legfelső szintű anyavállalkozásuktól való beszerzésére, az említett tagok, illetve az említett személyek felelősségének magában kell foglalnia annak a legjobb tudásuk és képességük szerint történő biztosítását, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését ezen irányelvnek megfelelő módon készítették el és tették közzé, illetve hogy a leányvállalkozás vagy fióktelep - ezen irányelvvel összhangban - elkészítette, közzé- és hozzáférhetővé tette az összes birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt. Amennyiben az információ vagy a jelentés hiányos, az említett tagok, illetve az említett személyek felelősségének ki kell terjednie egy olyan nyilatkozat közzétételére, amely megjelöli, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.

(20) Annak biztosítására, hogy a nyilvánosság ismerje az ezen irányelv által a 2013/34/EU irányelvbe bevezetett beszámolási kötelezettségek hatályát és az azoknak való megfelelést, a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek nyilatkozzanak arról, hogy egy vállalkozásnak kellett-e társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzétennie, és ha igen, akkor az említett jelentést közzétették-e.

(21) A tagállamoknak a 2013/34/EU irányelv alapján fennálló, szankciók előírására és az említett szankciók érvényesítéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalára vonatkozó kötelezettségei alkalmazandók a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén.

(22) Ezen irányelv célja fokozni a vállalati átláthatóságot, valamint a társaságiadó-információk átláthatóságát és nyilvánosság általi ellenőrzését a jelentések közzététele tekintetében a vállalatok és cégek számára előírt kötelezettségekre vonatkozó meglévő jogi keret kiigazítása révén, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében vett tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából. Amint azt a Bíróság - különösen a C-97/96. sz., Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben (14) - megállapította, az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja általánosságban hivatkozik a "harmadik személyek" érdekei védelmének szükségességére, anélkül, hogy az említett fogalom körébe tartozó bármely kategóriát megkülönböztetne vagy kizárna. Ezért a "harmadik személyek" kifejezés tágabb, mint a befektetők és a hitelezők, és kiterjed más érdekelt harmadik felekre, köztük a versenytársakra és a nagyközönségre is. Ezen felül a letelepedési szabadság elérésének célkitűzését, amelyet az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése nagyon tág értelemben bíz az intézményekre, nem határolhatják be az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének rendelkezései. Tekintve, hogy ezen irányelv csak a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére irányuló kötelezettségekre vonatkozik, és nem vonatkozik az adók harmonizálására, az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése képezi a megfelelő jogalapot.

(23) A belső piac teljeskörű működésének, valamint az Unió és a harmadik országbeli multinacionális vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeknek a biztosítása érdekében a Bizottságnak folytatnia kell a méltányosság és az adózási átláthatóság növelése lehetőségeinek feltárását. Így különösen, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia - a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés keretében -, hogy vajon többek között az információk teljes mértékű bontása fokozná-e ezen irányelv hatékonyságát.

(24) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25) Ezen irányelv az érdekelt felek által annak szükségességével kapcsolatban kifejezett aggályokra ad választ, hogy kezelni kell az egységes piacon a torzulásokat, az uniós versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Ez nem okozhat indokolatlan adminisztratív terhet a vállalkozások számára. Összességében ezen irányelv keretében a közzéteendő információk mértéke arányos a vállalati átláthatóság és a nyilvánosság általi ellenőrzés növelésének célkitűzéseivel. Ezen irányelv ezért tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(26) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(27) A 2013/34/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2013/34/EU irányelv módosításai

A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 48a-48e. és az 51. cikk által előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek egy olyan vállalkozás által valamely tagállamban nyitott fióktelepekre vonatkoznak, amely nem valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, de amely az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működik. A 2. cikket annyiban kell alkalmazni az említett fióktelepek tekintetében, amennyiben a 48a-48e. és az 51. cikk alkalmazandó az ilyen fióktelepekre."

2. A 48. cikk után a szöveg a következő fejezettel egészül ki: "10A. FEJEZET A TÁRSASÁGIADÓ-INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ JELENTÉS 48a. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások (1) E fejezet alkalmazásában: 1. »legfelső szintű anyavállalkozás«: az a vállalkozás, amely elkészíti a legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait; 2. »összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások«: valamely csoport anyavállalkozása által elkészített pénzügyi kimutatások, amelyekben az eszközöket, forrásokat, saját tőkét, bevételeket és kiadásokat úgy mutatják be, mint amelyek egyetlen gazdálkodó egységé; 3. »adójogrendszer«: állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik; 4. »önálló vállalkozás«: olyan vállalkozás, amely nem képezi valamely, a 2. cikk 11. pontjában meghatározottak szerinti csoport részét. (2) Ezen irányelv 48b. cikke alkalmazásában a »bevétel« ugyanazt jelenti, mint: a) a »nettó árbevétel« valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó, olyan vállalkozások esetében, amelyek nem alkalmazzák az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokat; vagy b) a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett »bevétel«, az egyéb vállalkozások esetében. 48b. cikk A társaságiadó-információkról való jelentéstételre kötelezett vállalkozások és fióktelepek 1. A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalkozások számára, amennyiben a konszolidált bevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaik szerint a mérlegfordulónapjukon az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy készítsenek el, tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan. A tagállamok előírják, hogy a legfelső szintű anyavállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak az első albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a konszolidált összbevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan. A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó önálló vállalkozások számára, amennyiben a bevételük az éves pénzügyi kimutatásaik szerint a mérlegfordulónapjukon az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy készítsenek el, tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan. A tagállamok előírják, hogy az önálló vállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak a harmadik albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az összbevétel az éves pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan. (2) A tagállamok előírják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott szabály nem alkalmazandó az önálló vállalkozásokra vagy a legfelső szintű anyavállalkozásokra és azok kapcsolódó vállalkozásaira, amennyiben az ilyen vállalkozások, ideértve a fióktelepeiket is, egyetlen tagállam területén - és más adójogrendszerben nem - telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel. (3) A tagállamok előírják, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott szabály nem alkalmazandó az önálló vállalkozásokra és a legfelső szintű anyavállalkozásokra, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok kapcsolódó vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely magában foglalja az információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalkozások esetében az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban foglalt valamennyi kapcsolódó vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan. (4) A tagállamok előírják a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett azon közepes méretű és nagy leányvállalkozások számára, amelyek a nemzeti joguk hatálya alá és egy olyan legfelső szintű anyavállalkozás irányítása alá tartoznak, amely nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, amennyiben a konszolidált bevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy, az említett legfelső szintű anyavállalkozásra vonatkozó, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan. Amennyiben az említett információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalkozásnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalkozásától, hogy biztosítsa részére valamennyi előírt információt, amely lehetővé teszi számára, hogy az első albekezdés szerinti kötelezettségeit teljesítse. Ha a legfelső szintű anyavállalkozás nem biztosítja valamennyi előírt információt, a leányvállalkozásnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat. A tagállamok előírják, hogy a közepes méretű és nagy leányvállalkozásokra a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a legfelső szintű anyavállalkozás konszolidált összbevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan. (5) A tagállamok előírják azon fióktelepek számára, amelyeket valamely tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozások nyitottak a területükön, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé a hatodik albekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozásra vagy önálló vállalkozásra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az utolsó két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan. Amennyiben az ilyen információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a 48e. cikk (2) bekezdésében említett, az adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek, illetve személyeknek kérnie, illetve kérniük kell az e bekezdés hatodik albekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozástól vagy önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára, illetve számukra valamennyi szükséges információt, amely lehetővé teszi számára, illetve számukra a kötelezettségeik teljesítését. Abban az esetben, ha nem biztosítják valamennyi előírt információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt, valamint egy nyilatkozatot, amely megjelöli, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat. A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek kizárólag azon fióktelepekre legyenek alkalmazandók, amelyek nettó árbevétele az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határértéket. A tagállamok előírják, hogy az e bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségek hatálya alá tartozó fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az említett kötelezettségek, amennyiben annak nettó árbevétele a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határérték alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan. A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott szabályok csak akkor alkalmazandók valamely fióktelepre, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek: a) a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy olyan csoport kapcsolódó vállalkozása, amelynek a legfelső szintű anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, és amelynek a konszolidált bevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, vagy egy olyan önálló vállalkozás, amelynek a bevétele a pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t; és b) az ezen albekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozásnak nincs a (4) bekezdésben említettek szerinti közepes méretű vagy nagy leányvállalkozása. A tagállamok előírják, hogy valamely fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az a) pontban előírt kritérium két egymást követő pénzügyi évre vonatkozóan többé nem teljesül. (6) A tagállamok nem alkalmazzák az e cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályokat, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést egy olyan legfelső szintű anyavállalkozás vagy olyan önálló vállalkozás készíti el a 48c. cikknek megfelelő módon, amely nem tartozik valamely tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak: a) azt költségmentesen és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára: i. az említett legfelső szintű anyavállalkozás vagy az említett önálló vállalkozás honlapján; ii. az Unió legalább egy hivatalos nyelvén; iii. legkésőbb az azon pénzügyi év mérlegfordulónapjától számított 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették; és b) szerepelteti a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyetlen olyan leányvállalkozás nevét és székhelyét vagy egyetlen olyan fióktelep nevét és címét, amely a 48d. cikk (1) bekezdésével összhangban jelentést tett közzé. (7) A tagállamok előírják az e cikk (4) és (5) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó leányvállalkozások vagy fióktelepek számára, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amennyiben az ilyen leányvállalkozások vagy fióktelepek nem más célt szolgálnak, mint az e fejezetben meghatározott beszámolási követelmények elkerülése. 48c. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma (1) A 48b. cikk alapján előírt társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell a releváns pénzügyi év tekintetében az önálló vállalkozás vagy a legfelső szintű anyavállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, ideértve a pénzügyi kimutatásokban a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolódó vállalkozáséit is. (2) Az (1) bekezdésben említett információk a következőkből állnak: a) a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás neve, az érintett pénzügyi év, a jelentés bemutatásához használt pénznem és adott esetben a legfelső szintű anyavállalkozásnak a releváns pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaiban a konszolidálásba bevont valamennyi olyan leányvállalkozásának jegyzéke, amelyek az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben letelepedettek; b) a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése; c) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve; d) bevételek, amelyeket a következők szerint kell kiszámolni: i. a következők összege: a nettó árbevétel, egyéb működési bevétel, a számottevő tulajdoni részesedésből származó bevétel a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül, a befektetett eszközök részét képező egyéb befektetésekből és kölcsönökből származó bevételek, az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az ezen irányelv V. és VI. mellékletében felsoroltak szerint; vagy ii. a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keretrendszer által meghatározott bevétel, az értékmódosítások és a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül; e) a társasági adót megelőző nyereség vagy veszteség összege; f) a releváns pénzügyi évben esedékes társasági adó összege, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a pénzügyi évben keletkezett adóköteles nyereség vagy veszteség után fizetendő folyó évi adóráfordításként kell kiszámítani; g) a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a releváns pénzügyi év során befizetett társasági adó összegeként kell kiszámítani; és h) a felhalmozott nyereség összege a releváns pénzügyi év végén. A d) pont alkalmazásában a bevételek magukban foglalják a kapcsolt felekkel kötött ügyleteket. Az f) pont alkalmazásában a folyó évi adóráfordítás a vállalkozásnak csak a releváns pénzügyi évben végzett tevékenységeire vonatkozhat, és nem foglalhat magában halasztott adókat vagy bizonytalan adókötelezettségekre képzett céltartalékokat. A g) pont alkalmazásában a megfizetett adó magában foglalja a csoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót. A h) pont alkalmazásában a felhalmozott nyereség az elmúlt pénzügyi évekből és a releváns pénzügyi évből származó nyereségek összege, amelyek felosztásáról még nem döntöttek. A fióktelepeket illetően azon vállalkozás felhalmozott nyereségeiről van szó, amely a fióktelepet nyitotta. (3) A tagállamok lehetővé teszik, hogy az e cikk (2) bekezdésében felsorolt információkról a 2011/16/EU tanácsi irányelv (*2) III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében említett adatszolgáltatási útmutató alapján számoljanak be. (4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat egységes formanyomtatvány és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumok alkalmazásával kell bemutatni. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén állapítja meg az említett egységes formanyomtatványt és az említett elektronikus beszámolási formátumokat. Ezen végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (5) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek minden egyes tagállamra vonatkozóan külön-külön kell bemutatnia a (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállam több adójogrendszert foglal magában, az információkat tagállami szinten kell összesíteni. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek külön-külön kell bemutatnia az e cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett információkat is minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, fel van sorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében, és az ilyen információkat külön-külön kell megadni minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, és a megelőző pénzügyi év március 1-jén, említésre került az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések II. mellékletében. Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon be kell mutatnia a (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat is. Az információkat a letelepedési hely, az állandó üzletviteli hely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely - a csoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve - társaságiadó-köteles lehet az említett adójogrendszerben. Amennyiben egy egységes adójogrendszeren belül több kapcsolódó vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek lehetnek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes kapcsolódó vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az említett adójogrendszerben végzett ilyen tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell képviselniük. Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez. (6) A tagállamok megengedhetik, hogy egy vagy több olyan konkrét információt, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban egyébként közzé kellene tenni, átmenetileg kihagyjanak a jelentésből, amennyiben azok közzététele súlyosan hátrányos volna azon vállalkozások üzleti pozíciójára nézve, amelyekre a jelentés vonatkozik. Bármely kihagyást egyértelműen jelezni kell a jelentésben, az annak okaira vonatkozó, kellően megindokolt magyarázattal együtt. A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés alapján kihagyott információk közzétételére sor kerüljön az azok eredeti kihagyásának időpontjától számított legfeljebb öt éven belül egy későbbi, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben. A tagállamok biztosítják, hogy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében szereplő adójogrendszerekre vonatkozó, az e cikk (5) bekezdésében említettek szerinti információk soha ne legyenek elhagyhatók. (7) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés - adott esetben csoportszinten - tartalmazhat átfogó ismertetést, amely magyarázatot ad a (2) bekezdés f) és g) pontja értelmében közzétett összegek közötti bármely jelentős eltérésre, adott esetben figyelembe véve az előző pénzügyi évekre vonatkozó megfelelő összegeket. (8) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a legfelső szintű anyavállalkozás összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait vagy az önálló vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait megjelenítik. A tagállamok nem írhatják elő, hogy e jelentést a pénzügyi kimutatásokban használt pénznemtől eltérő pénznemben tegyék közzé. A 48b. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett esetben azonban a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a leányvállalkozás az éves pénzügyi kimutatásait közzéteszi. (9) Azon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, a 750 000 000 EUR határértéket átszámíthatják a nemzeti pénznemükre. Az említett átszámítás megtételekor az említett tagállamoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazniuk. Az említett tagállamok a határértékeket legfeljebb 5 %-kal emelhetik vagy csökkenthetik annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összeg kerek szám legyen. A 48b. cikk (4) és (5) bekezdésében említett határértékeket a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon át kell számítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve. (10) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek meg kell jelölnie, hogy azt e cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban készítették-e el. 48d. cikk Közzététel és hozzáférhetőség (1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és az ezen irányelv 48b. cikkében említett nyilatkozatot az azon pénzügyi év mérlegfordulónapjától számított 12 hónapon belül kell közzétenni, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítik - az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) 14-28. cikkével és adott esetben az (EU) 2017/1132 irányelv 36. cikkével összhangban - az egyes tagállamok által előírtak szerint. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások által az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és nyilatkozatot az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, költségmentesen hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették, a következők honlapján: a) a vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (1) bekezdése alkalmazandó; b) a leányvállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (4) bekezdése alkalmazandó; vagy c) a fióktelepén vagy a fióktelepet nyitó vállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (5) bekezdése alkalmazandó. (3) A tagállamok mentesíthetik a vállalkozásokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazása alól, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést egyidejűleg hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára - géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban - az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkében említett nyilvántartás honlapján, és költségmentesen bármely harmadik fél számára az Unión belül. A vállalkozások és fióktelepek e cikk (2) bekezdésében említett honlapjának információt kell tartalmaznia az említett mentességre vonatkozóan, és hivatkozást a releváns nyilvántartás honlapjára. (4) A 48b. cikk (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében említett jelentésnek, valamint adott esetben az ugyanazon cikk (4) és (5) bekezdésében említett nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon. 48e. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó felelősség (1) A tagállamok előírják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalkozások vagy az önálló vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörökben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően készítsék el, tegyék közzé és hozzáférhetővé. (2) A tagállamok előírják, hogy az ezen irányelv 48b. cikkének (4) bekezdésében említett leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikkének (5) bekezdésében említett fióktelepek esetében az (EU) 2017/1132 irányelv 41. cikkében előírt adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személy vagy személyek - a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva - kollektív felelősséget viseljenek annak a legjobb tudásuk és képességük szerint történő biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést adott esetben a 48b. és 48c. cikknek megfelelő, illetve azzal összhangban álló módon készítsék el, és hogy azt a 48d. cikkel összhangban tegyék közzé és hozzáférhetővé. 48f. cikk A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló nyilatkozata A tagállamok előírják, hogy amennyiben egy tagállami jog hatálya alá tartozó vállalkozás pénzügyi kimutatásait egy vagy több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kell ellenőriznie, a könyvvizsgálói jelentés rögzítse, hogy a vállalkozás azon pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgálat tárgyát képező pénzügyi kimutatásokat elkészítették, köteles volt-e a 48b. cikk alapján társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzétenni, és ha igen, vajon a jelentést a 48d. cikkel összhangban közzétették-e. 48 g. cikk A társaságiadó-információkra vonatkozó jelentéstétel kezdőnapja A tagállamok biztosítják, hogy a 48a-48f. cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések legkésőbb a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdőnapjától alkalmazandók legyenek. 48h. cikk A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés A Bizottság 2027. június 22-ig jelentést nyújt be a 48a-48f. cikkben meghatározott beszámolási kötelezettségeknek való megfelelésről és azok hatásáról, és - figyelembe véve az OECD szintjén fennálló helyzetet, a kellő szintű átláthatóság megléte biztosításának szükségességét, valamint a vállalkozások és a magánbefektetések számára a versengő környezet megőrzésének és biztosításának szükségességét - felülvizsgálja és értékeli különösen azt, hogy helyénvaló volna-e kiterjeszteni a 48b. cikkben meghatározott, társaságiadó-információkra vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 3. cikk (4), illetve (7) bekezdésében meghatározott nagyvállalkozásokra, illetve nagy méretű csoportokra, valamint kiterjeszteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek a 48c. cikkben meghatározott tartalmát, hogy az további információkat tartalmazzon. A Bizottság az említett jelentésben értékeli azt is, hogy milyen hatást gyakorol ezen irányelv hatékonyságára az adóinformációknak a 48c. cikk (5) bekezdésében előírtak szerinti összesített alapon történő megjelenítése a harmadik országbeli adójogrendszerek esetében, valamint az információknak a jelentésből való, a 48c. cikk (6) bekezdésében előírtak szerinti átmeneti kihagyása. A Bizottság a jelentést - adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében - benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)." (*2) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.)." (*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).""

3. A 49. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*4) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(*4) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.""

2. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2023. június 22-ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti jog azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2021. november 24-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 487., 2016.12.28., 62. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja (HL C 108., 2021.3.26., 623. o.) és a Tanács 2021. szeptember 28-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2021. november 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 108., 2021.3.26., 8. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(8) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(9) A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(11) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Lásd az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetéseket és azok mellékleteit (HL C 413 I, 2021.10.12., 1. o.).

(14) A Bíróságnak a C-97/96. sz., a Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben 1997. december 4-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:1997:581).