32017R0392[1]
A Bizottság (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/392 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2016. november 11.)
a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkének (3) bekezdésére, 17. cikkének (9) bekezdésére, 22. cikkének (10) bekezdésére, 25. cikkének (12) bekezdésére, 55. cikkének (7) bekezdésére, 18. cikkének (4) bekezdésére, 26. cikkének (8) bekezdésére, 29. cikkének (3) bekezdésére, 37. cikkének (4) bekezdésére, 45. cikkének (7) bekezdésére, 46. cikkének (6) bekezdésére, 33. cikkének (5) bekezdésére, 48. cikkének (10) bekezdésére, 49. cikkének (5) bekezdésére, 52. cikkének (3) bekezdésére és 53. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) E rendelet rendelkezései szorosan összefüggnek, mivel a központi értéktárakra alkalmazandó felügyeleti követelményekkel foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és elősegítsük, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű a 909/2014/EU rendelet által előírt felügyeleti követelményekről szóló szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.
(2) Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére és az Unió által e téren vállalt kötelezettségvállalásokra, megfelelően figyelembe kell venni a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozóan kiadott elveket (a továbbiakban: CPSS-IOSCO elvek).
(3) Az Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javítására vonatkozó szabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében egyes szakkifejezéseket egyértelműen meg kell határozni.
(4) Fontos a központi értéktárak megfelelő engedélyezésének és felügyeletének biztosítása. Ezért meg kell határozni a kiegyenlítések során használt leginkább releváns pénznemeket kibocsátó, a központi értéktárak engedélyezésének és felügyeletének folyamatába bevonandó releváns hatóságok jegyzékét. Ennek alapját az említett hatóságok által kibocsátott pénznemeknek a központi értéktár által évente kiegyenlített, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések értékéhez viszonyított aránya, valamint a központi értéktárak általi, fizetés ellenében, egy uniós pénznemben megvalósuló kiegyenlítéseknek az abban a pénznemben Unió-szerte a központi értéktárak általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítésekhez viszonyított aránya kell, hogy képezze.
(5) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóságok alapos értékelést végezhessenek, az engedélyezését kérő központi értéktárnak információt kell benyújtania belső kontrolljai szerkezetéről és irányító szervei függetlenségéről, hogy az illetékes hatóság megállapíthassa, hogy a vállalatirányítási struktúra biztosítja-e a központi értéktár függetlenségét, valamint azt, hogy ez a struktúra és az ehhez kapcsolódó jelentési útvonal, továbbá az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére elfogadott mechanizmusok megfelelők-e.
(6) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a központi értéktár felső vezetésének, valami vezető testülete tagjainak jó hírnevét, tapasztalatát és szakértelmét, a kérelmező központi értéktárnak minden vonatkozó információt továbbítania kell az értékelés elvégzéséhez.
(7) Ahhoz, hogy az illetékes hatóság világosan átláthassa a központi értéktár szervezeti felépítését, és értékelhesse a központi értéktárat az említett leányvállalatok és fióktelepek tevékenységéből eredően érintő esetleges kockázatot, információkat kell benyújtani a központi értéktár leányvállalatairól és fióktelepeiről.
(8) Az engedélyezését kérő központi értéktár benyújtja az illetékes hatóság számára az azt igazoló, vonatkozó információkat, hogy rendelkezésére állnak a szükséges pénzügyi források és a megfelelő üzletmenet-folytonossági intézkedések feladatainak folyamatos ellátásához.
(9) Az alapvető tevékenységekre vonatkozó információk gyűjtése mellett fontos, hogy az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az engedélyezését kérő központi értéktár által nyújtani szándékozott kiegészítő szolgáltatásokról, hogy ily módon átfogó képet alkothasson a kérelmező központi értéktár szolgáltatásairól.
(10) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a kérelmező központi értéktár technológiai rendszereinek folyamatos és rendes működését, az érintett központi értéktár köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani vonatkozó technológiai rendszereinek és azok kezelési módjának ismertetését, beleértve az arra vonatkozó információt, ha ezeket kiszervezték.
(11) A központi értéktár által biztosított alapvető szolgáltatások díjaira vonatkozó információk lényegesek, és a központi értéktár engedélykérelmének részét kell képezzék, hogy az illetékes hatóság ily módon ellenőrizhesse, hogy ezek a díjak arányosak, megkülönböztetésmentesek és nem kapcsolódnak egy másik szolgáltatás költségeihez.
(12) A befektetők jogainak védelme, valamint a kollíziós kérdések megfelelő kezelése érdekében azon intézkedés értékelése során, amelyet a központi értéktár azzal a céllal kíván meghozni, hogy felhasználói megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak, a központi értéktárnak a kibocsátókat és a résztvevőket egyaránt figyelembe kell vennie, összhangban - adott esetben - a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.
(13) A hitelesítési, központi számlavezetési és értékpapír-kiegyenlítési szolgáltatásokhoz a pénzügyi piacokon belül való méltányos és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításához a kibocsátók, más központi értéktárak és az egyéb piaci infrastruktúrák számára biztosították a hozzáférést egy központi értéktárhoz, a 909/2014/EU rendelettel összhangban. A kérelmező központi értéktárnak ezért tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a hozzáférésre vonatkozó politikájáról és eljárásairól.
(14) Az engedélyezésre vonatkozó feladatainak eredményes ellátása érdekében az illetékes hatóságnak valamennyi információt meg kell kapnia az engedélyezésüket kérő értéktáraktól, valamint a velük kapcsolatban álló harmadik felektől, ideértve azokat a harmadik feleket, akikhez a kérelmező központi értéktárak bizonyos operatív funkciókat és tevékenységeket kiszerveztek.
(15) Ahhoz, hogy biztosítható legyen az engedélyezését kérő központi értéktár irányítási szabályainak általános átláthatósága, az illetékes hatóság számára be kell nyújtani azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező központi értéktár elfogadta az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy minden egyes általa működtetett értékpapírkiegyenlítési rendszer tekintetében megkülönböztetésmentes módon független felhasználói bizottság felállítására kerüljön sor.
(16) Az alapvető infrastrukturális szolgáltatások pénzügyi piacokon való rendes működésének biztosításához az engedélyezését kérő központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóság számára az összes szükséges információt, amelyek bizonyítják, hogy megfelelő politikákkal és eljárásokkal rendelkezik a megbízható nyilvántartási rendszerek biztosítására, emellett hatékony mechanizmusokat működtet a központi értéktárak szolgáltatásai vonatkozásában, ideértve különösen a kiegyenlítés meghiúsulásának elkerülését és kezelését célzó intézkedéseket, valamint rendelkezik az értékpapír-sorozatok integritására, a résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelmére, a kiegyenlítés véglegességére, a résztvevők nemteljesítésére, és a résztvevők és az ügyfelek eszközeinek az engedély visszavonása esetén való átadására vonatkozó szabályokkal.
(17) Az engedélyezését kérő központi értéktár által kínált szolgáltatásokkal összefüggő kockázatkezelési modellek az engedélykérelem szükséges elemei, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóság számára az elfogadott eljárások megbízhatóságának és integritásának értékelését, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a piaci szereplők tájékozott döntéseket hozhassanak.
(18) Az engedélyezését kérő központi értéktár kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásai biztonságának ellenőrzése, az összekapcsolt rendszerek keretében alkalmazott szabályok, és az említett kapcsolatokból származó kockázatok értékelése érdekében a kérelmező központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóság részére az elemzéshez szükséges valamennyi releváns információt, valamint a központi értéktárak értékelését a kapcsolatok létrehozására vonatkozó megállapodásokról.
(19) A központi értéktárnak egy másik szervezet tőkéjében szerzett részesedésére vonatkozó jóváhagyás megadásakor a központi értéktár illetékes hatóságának figyelembe kell vennie azokat a kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a részesedés nem növeli jelentős mértékben a központi értéktár kockázati profilját. Biztonsága és a folyamatos szolgáltatásnyújtás biztosításának érdekében a központi értéktár nem vállalhat korlátlan pénzügyi kötelezettségeket a 909/2014/EU rendeletben meghatározott szolgáltatásokat nyújtóktól eltérő jogi személyek tőkéjében fennálló részesedéséből eredően. A központi értéktárnak az egy másik szervezet tőkéjében szerzett részesedéséből eredő kockázatokat teljes mértékben tőkével kell fedeznie.
(20) Annak érdekében, hogy a központi értéktár ne függjön az olyan szervezetek más részvényeseitől, amelyben részesedéssel rendelkezik, ideértve a kockázatkezelési politikákat is, teljes ellenőrzést kell gyakorolnia az említett szervezetek felett. E követelménynek - a releváns információkhoz való egyszerű hozzáférés lehetővé tétele által - elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok elláthassák felügyeleti feladataikat.
(21) A központi értéktárnak világos, a puszta nyereségszerzésen túlmutató indokokkal kell rendelkeznie a részesedésre vonatkozóan, figyelembe véve a központi értéktár által kiadott értékpapírok kibocsátóinak, a központi értéktár résztvevőinek és ügyfeleinek érdekeit.
(22) Ahhoz, hogy a központi értéktár másik jogi személy tőkéjében fennálló részesedéséből eredő kockázat megfelelően számszerűsíthető és körülhatárolható legyen, a központi értéktárnak egy belső ellenőr vagy egy külső könyvvizsgáló által jóváhagyott kockázatelemzést kell benyújtania a részesedéséből adódó pénzügyi kockázatok és kötelezettségek tekintetében.
(23) A pénzügyi válság tapasztalatai alapján a hatóságoknak az utólagos ellenőrzések helyett inkább a folyamatban lévő ellenőrzésekre kell összpontosítaniuk. Ezért szükséges biztosítani, hogy az illetékes hatóság a 909/2014/EU rendelet alapján végzett minden egyes felülvizsgálat és értékelés során folyamatosan megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen az információkhoz. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az egyes felülvizsgálatokhoz és értékelésekhez közlendő információk terjedelmét, az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk az engedélyezésre vonatkozó azon követelményekkel, amelyeknek a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet keretében meg kell felelnie. Ez magában foglalja az engedélyezési folyamat során benyújtott elemek jelentős változásait, a rendszeresen bekövetkező eseményekre vonatkozó információkat és a statisztikai adatokat.
(24) Az illetékes hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcsere előmozdítása érdekében egy központi értéktár tevékenysége valamely hatóság által elvégzett felülvizsgálatának és értékelésének eredményeit - a titoktartási és adatvédelmi követelmények sérelme nélkül, valamint a 909/2014/EU rendelet szerinti együttműködési megállapodások kiegészítéseként - meg kell osztani a többi illetékes hatósággal, amennyiben ez az információ valószínűsíthetően megkönnyíti azok feladatainak elvégzését. További információcserét kell biztosítani az illetékes, az érintett, illetve a pénzügyi eszközök piacaiért felelős hatóságok között, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság a felülvizsgálat és az értékelés során tett megállapításainak megosztását.
(25) Tekintettel arra a lehetséges teherre, amit a központi értéktár műveleteihez kapcsolódó hatalmas mennyiségű információ összegyűjtése és feldolgozása jelent, valamint a párhuzamosságok elkerülése érdekében, a felülvizsgálat és értékelés céljára csak a lényegesen módosított dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátani. Ezeket a dokumentumokat oly módon kell benyújtani, hogy az lehetővé tegye az illetékes hatóság számára valamennyi olyan lényeges változás azonosítását, amelyet a központi értéktár a megállapodásokban, stratégiákban, eljárásokban és mechanizmusokban az engedélyezés vagy a legutóbbi felülvizsgálat és értékelés lezárását követően tett.
(26) Az információk egy további olyan kategóriája, amely az illetékes hatóság számára a felülvizsgálat és értékelés során hasznos lehet, olyan eseményekre vonatkozik, amelyek természetüknél fogva rendszeresen előfordulnak, és amelyek kapcsolódnak a központi értéktár működéséhez és az általa kínált szolgáltatások nyújtásához.
(27) A központi értéktár átfogó kockázatelemzésének elvégzéséhez az illetékes hatóságnak statisztikai adatokat kell kérnie a központi értéktár üzleti tevékenységének mértékéről, hogy értékelni tudja a központi értéktárak működéséhez kapcsolódó és az értékpapírpiacok zökkenőmentes működése tekintetében felmerülő kockázatokat. Emellett a statisztikai adatok lehetővé teszik az illetékes hatóság számára az értékpapír-ügyletek és a kiegyenlítések méretének és jelentőségének ellenőrzését a pénzügyi piacokon, valamint az adott központi értéktárnak az értékpapírpiac egészére gyakorolt aktuális és potenciális hatását.
(28) Az illetékes hatóságnak azon kockázatok nyomon követéséhez és értékeléséhez, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve, és amelyek felmerülhetnek az értékpapírpiac zavartalan működése tekintetében, képesnek kell lennie arra, hogy kiegészítő információkat kérjen egy központi értéktár kockázatait és tevékenységeit illetően. Az illetékes hatóságnak ezért képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vagy egy más hatóság kérésére olyan kiegészítő információkat határozzon meg és kérjen, amelyeket egy központi értéktár tevékenységeinek felülvizsgálatához és értékeléséhez szükségesnek ítél.
(29) Fontos annak biztosítása, hogy a harmadik országbeli központi értéktárak, amelyek a 909/2014/EU rendelet szerinti szolgáltatásokat szándékoznak nyújtani, ne zavarják meg az uniós piacok rendes működését.
(30) A harmadik országbeli illetékes hatóságok feladata annak folyamatos értékelése, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél teljes körűen megfelel-e a harmadik ország prudenciális követelményeinek. A kérelmező központi értéktár által az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) benyújtandó információk célja nem a harmadik országbeli illetékes hatóság által készített értékelés megismétlése, hanem annak biztosítása, hogy a kérelmező hatékony felügyelet és végrehajtás tárgyát képezze az adott harmadik országban, és ezáltal magas szintű befektetővédelem garantálása.
(31) Annak érdekében, hogy az ESMA teljes körű értékelést hajthasson végre az elismerés iránti kérelem tekintetében, a kérelmező által benyújtott információt ki kell egészíteni a harmadik ország illetékes hatósága által végzett folyamatos felügyelet és hozott intézkedések, valamint az e hatóság végrehajtási jogkörei hatékonyságának értékeléséhez szükséges információkkal. Ezen információkat a 909/2014/EU rendelettel összhangban megkötött együttműködési megállapodások keretében kell nyújtani. Az együttműködési megállapodás biztosítja, hogy az ESMA kellő időben tájékoztatást kapjon az elismerést kérelmező, harmadik országbeli központi értéktárral szemben hozott minden felügyeleti vagy végrehajtási intézkedésről, azon feltételek bármely változásáról, amelyek mellett az érintett központi értéktár megkapta az engedélyt, valamint a központi értéktár által az elismerési folyamat során eredetileg benyújtott információk minden releváns változásáról.
(32) A befektetők jogainak védelme, valamint a kollíziós kérdések megfelelő kezelése érdekében azon intézkedés értékelése során, amelyet a harmadik országbeli központi értéktár azzal a céllal kíván meghozni, hogy felhasználói megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak, a harmadik országbeli központi értéktárnak a kibocsátókat és a résztvevőket egyaránt figyelembe kell vennie, összhangban - adott esetben - a rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.
(33) Egy megbízható kockázatkezelési keretrendszer létrehozásához a központi értéktárnak integrált és átfogó módon kell figyelembe vennie valamennyi releváns kockázatot. Ennek magában kell foglalnia azokat a kockázatokat is, amelyek a központi értéktár számára bármely egyéb szervezetből erednek, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket a központi értéktár jelent harmadik felek számára, ideértve a központi értéktárak felhasználóit, és amennyiben alkalmazandó, azok ügyfeleit, valamint az összekapcsolt központi értéktárak, a központi szerződő felek, a kereskedési helyszínek, a fizetési rendszerek, a kiegyenlítő bankok, a likviditást biztosító és a befektetők számára a központi értéktár által keletkeznek.
(34) Annak biztosítására, hogy a központi értéktárak működésük során megfelelő szintű humán erőforrással rendelkezzenek minden kötelezettségük teljesítéséhez, valamint hogy az illetékes hatóságok számára kompetens kapcsolattartók álljanak rendelkezésre az általuk felügyelt központi értéktárakon belül, a központi értéktáraknak - különösen a felső vezetés és a vezető testület szintjén - külön személyzettel kell rendelkezniük a kulcsfontosságú pozíciókban, amely elszámoltatható az központi értéktár és a saját teljesítménye tekintetében.
(35) A központi értéktárak által végzett tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosításához a központi értéktárak tevékenységeire, kockázatkezelési folyamataira, megfelelésére és belső ellenőrzési mechanizmusaira kiterjedő független ellenőrzéseket kell életbe léptetni és rendszeres időközönként elvégezni. Az ellenőrzések függetlensége nem felétlenül jelenti külső könyvvizsgáló bevonását, feltéve, hogy a központi értéktár bizonyítja az illetékes hatóság számára, hogy belső ellenőrének függetlensége megfelelően biztosított. A belső ellenőri feladatkör függetlenségének biztosításához a központi értéktárnak ellenőrző bizottságot kell létrehoznia.
(36) A központi értéktárnak kockázatkezelési bizottságot kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a központi értéktár felső vezetése a legmagasabb szakmai szinten részesüljön tanácsadásban jelenlegi és jövőbeli kockázati toleranciája és stratégiája kapcsán. A központi értéktár ügyvezetésétől való függetlenség és a magas fokú szakmai hozzáértés biztosítása érdekében a kockázatkezelő bizottságnak többségében nem ügyvezető funkciót betöltő tagokból kell állnia, a bizottság elnöki tisztjét pedig egy, a kockázatkezelés tekintetében megfelelő tapasztalattal rendelkező személynek kell betöltenie.
(37) Az esetleges összeférhetetlenségek értékelése során a központi értéktárnak nem csak ügyvezető szervének tagjait, a felső vezetést vagy a központi értéktár egyéb személyzetét kell átvilágítania, hanem az olyan jogi vagy természetes személyeket is, amelyek vagy akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak az említett személyekkel vagy a központi értéktárral.
(38) A központi értéktárnak rendelkeznie kell kockázatkezelési vezetővel, megfelelési vezetővel, technológiai vezetővel, valamint létesítenie kell egy kockázatkezelési funkciót, egy technológiai funkciót, egy megfelelési és belsőkontroll-funkciót, valamint egy belső ellenőri funkciót. A központi értéktárnak minden esetben képesnek kell lennie az említett funkciók belső struktúrájának igény szerinti kialakítására. A kockázatkezelési vezető, a megfelelési vezető és a technológiai vezető munkakörét különböző személyeknek kell betölteniük, tekintettel arra, hogy e funkciókat általában eltérő tudományos és szakmai profillal rendelkező személyek látják el. Ebben a vonatkozásban az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan követik a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) az egyéb piaci infrastruktúrák tekintetében létrehozott rendszert.
(39) A központi értéktár által vezetett nyilvántartásoknak strukturáltaknak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a könnyű hozzáférést a központi értéktárak felügyeletében részt vevő illetékes hatóságok által tárolt adatokhoz. A központi értéktárnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa rögzített adatok, beleértve az általa kezelt értékpapírok teljes számviteli nyilvántartását, pontosak és naprakészek legyenek annak érdekében, hogy megbízható adatforrásként szolgáljanak felügyeleti célokra.
(40) A jelentéstétel és egy sor, egymással összefüggő, különböző követelmények szerinti információ összegyűjtésének megkönnyítése érdekében a központi értéktárak által vezetett nyilvántartásnak ki kell terjednie minden egyes, a központi értéktárak által a 909/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott szolgáltatásra, és magában kell foglalnia legalább azokat az adatokat, amelyeket az e rendeletben a kiegyenlítési fegyelem tekintetében meghatározott előírások alapján jelenteni kell.
(41) A kibocsátók és a befektetők jogainak védelme alapvető az értékpapírpiac megfelelő működése szempontjából. A központi értéktárnak ezért megfelelő szabályokat, eljárásokat és ellenőrzéseket kell alkalmaznia az értékpapírok nem megengedett létrehozásának vagy törlésének megakadályozására. Emellett legalább napi egyszer el kell végeznie az általa vezetett értékpapírszámlák összehasonlítását.
(42) A központi értéktárnak megbízható számviteli gyakorlattal kell rendelkeznie, valamint ellenőrzéseket kell végrehajtania, hogy igazolja, értékpapírjainak nyilvántartása pontos, valamint hogy megfelelő intézkedéseket hozott az értékpapír-sorozatok integritásának biztosítására.
(43) A sorozat integritásának hatékony biztosítása érdekében a 909/2014/EU rendeletben meghatározott összehasonlítások valamennyi központi értéktár esetében alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a központi értéktár nyújtja-e az említett rendeletben hivatkozott hitelesítési szolgáltatást vagy központi számlavezetési szolgáltatást az értékpapír-sorozattal összefüggésben.
(44) Az összehasonlításban részt vevő egyéb szervezetek tekintetében különböző forgatókönyveket kell megkülönböztetni attól függően, hogy a szervezetek milyen szerepet töltenek be. A összehasonlításoknak tükrözniük kell az említett szervezetek által ellátott konkrét feladatokat. A részvénykönyv-vezetőket alkalmazó modell szerint a részvénykönyv-vezető nyilvántartást vezet azokról az értékpapírokról, amelyeket a központi értéktárban is nyilvántartásba vesznek. A transzferügynököket alkalmazó modell szerint az alapkezelő vagy a transzferügynök egy olyan számláért felel, amelyen a központi értéktár által nyilvántartott értékpapír-sorozat egy részét vezetik. A közös értéktárakat alkalmazó modell szerint a közös értéktárat olyan központi értéktárak veszik igénybe, amelyek interoperábilis kapcsolatot hoznak létre, és a közös értéktárnak kell felelősséget vállalnia az eredetileg nyilvántartásba vett vagy az interoperábilis kapcsolatot létrehozó központi értéktárak által központilag kezelt értékpapír-sorozat átfogó integritásáért.
(45) Az olyan működési kockázatok enyhítése érdekében, amelyek az információs rendszerek hiányosságaiból, a belső folyamatokból, a munkavállalói teljesítményből vagy az olyan külső események által okozott zavarokból adódnak, amelyek a központi értéktár által nyújtott szolgáltatások csökkenését, romlását vagy kiesését eredményezik, a központi értéktárnak azonosítania kell az összes kockázatot és nyomon kell követnie azok kialakulását, függetlenül e kockázatok kiváltó okától, amely összefügghet például a központi értéktárak felhasználóival, a központi értéktárak rendelkezésére bocsátott szolgáltatások nyújtóival és egyéb piaci infrastruktúrákkal, ideértve más központi értéktárakat is. A működési kockázatokat megfelelően dokumentált és megbízható, egyértelműen meghatározott szerepeket és feladatköröket magukban foglaló keretrendszer szerint kell kezelni. E keretrendszernek magában kell foglalnia operatív célokat, megfigyelési funkciókat és értékelési mechanizmusokat, továbbá ezt a keretrendszert integrálni kell a központi értéktár kockázatkezelési rendszerébe. Ebben az összefüggésben a központi értéktár kockázatkezelési vezetője felel a működésikockázat-kezelési keretrendszerért. A központi értéktáraknak belső kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük. Amennyiben a belső kontrollok nem kielégítők vagy egyes kockázatok kiküszöbölése nem tekinthető észszerűen megvalósítható opciónak, a központi értéktárnak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítással pénzügyi fedezetet vállaljon ezekre a kockázatokra.
(46) A központi értéktárak nem eszközölhetnek olyan befektetéseket, amelyek befolyásolhatják kockázati profiljukat. A központi értéktárak csak akkor köthetnek származtatott ügyleteket, amennyiben olyan kockázatot kell fedezniük, amelyet más módon nem csökkenthetnek. A fedezeti ügyletre meghatározott szigorú feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják, hogy a származtatott ügyleteket csak a kockázatok fedezésére, és nem nyereségszerzésre használják.
(47) A központi értéktárak eszközeit biztonságosan kell tartani, továbbá ezeknek könnyen hozzáférhetőknek és azonnal likviddé tehetőknek kell lenniük. A központi értéktárnak ezért biztosítania kell, hogy a saját eszközeihez való azonnali hozzáférésre vonatkozó politikáinak és eljárásainak kialakítása során legalább az eszköz jellegét, méretét, minőségét, lejáratát és elhelyezkedését alapul vegyék. A központi értéktárnak biztosítania kell továbbá, hogy az eszközeihez való azonnali hozzáférést ne befolyásolja hátrányosan a letéti vagy befektetési funkcióknak egy harmadik szervezethez történő kiszervezése.
(48) Likviditási szükségleteinek kezelése érdekében a központi értéktárnak képesnek kell lennie arra, hogy már az eszközök likviddé tételéről hozott döntés üzleti napján azonnal hozzáférjen készpénzeszközeihez, valamint a saját neve alatt tartott értékpapírokhoz.
(49) A központi értéktár eszközeinek a közvetítő nemteljesítésével szembeni nagyobb fokú védelme biztosításához a központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül egy másik központi értéktárhoz hozzáféréssel rendelkező központi értéktár az említett eszközöket egy elkülönített számlán tartja az összekapcsolt központi értéktárnál. Az ilyen szintű elkülönítésnek biztosítania kell a központi értéktár eszközeinek más szervezetek eszközeitől való elkülönítését és megfelelő védelmét. A harmadik országbeli központi értéktárakkal való kapcsolatok létesítését ugyanakkor abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha a harmadik országbeli központi értéktár nem rendelkezik elkülönített számlákkal, feltéve, hogy a kérelmező központi értéktár eszközei minden esetben megfelelő védelmet élveznek, és az illetékes hatóságok tudomással bírnak arról, hogy nem állnak rendelkezésre elkülönített számlák, valamint e kockázatok megfelelő csökkentéséről.
(50) Annak biztosítása érdekében, hogy a központi értéktár pénzügyi forrásait minimális piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi eszközökbe fektesse, valamint hogy az említett befektetések gyorsan, minimális negatív árhatással legyenek likviddé tehetők, a központi értéktár portfólióját diverzifikálni kell, és megfelelő koncentrációs határértékeket kell kialakítani azon eszközök kibocsátói tekintetében, amelyekbe a központi értéktár befektet.
(51) A központi értéktár és egy másik központi értéktár között létrejövő kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás biztonságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a központi értéktárnak azonosítania, ellenőriznie és kezelnie kell a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásból eredő összes lehetséges kockázati forrást. A központi értéktárak közötti kapcsolatnak minden érintett joghatóságban biztos jogalapon kell nyugodnia, amely támogatja a kapcsolat kialakítását és megfelelő védelmet biztosít a kapcsolatban részt vevő központi értéktárak számára. A kapcsolatban álló központi értéktáraknak kölcsönösen fel kell mérniük, nyomon kell követniük, és kezelniük kell a mindenkori másik központi értéktárból fakadó hitel- és likviditási kockázatokat.
(52) A valamely másik központi értéktárral létrehozott kapcsolat működtetésére közvetett kapcsolatot vagy közvetítőt igénybe vevő kérelmező központi értéktárnak fel kell mérnie, nyomon kell követnie és kezelnie kell az adott közvetítő igénybevételéből fakadó további kockázatokat, ideértve a letéti, hitel-, jogi és működési kockázatokat, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás biztonságának és hatékonyságának biztosítása céljából.
(53) Amennyiben az értékpapírokat több központi értéktár kezeli központi értéktárak között létrehozott kapcsolatok révén, a központi értéktáraknak a sorozat integritásának biztosítása érdekében konkrét összehasonlításokat kell végezniük és tevékenységeiket össze kell hangolniuk.
(54) A központi értéktáraknak méltányos és nyílt hozzáférést kell biztosítaniuk szolgáltatásaikhoz, különös tekintettel a pénzügyi stabilitást és a piacok szabályszerű működését érintő kockázatokra. Szolgáltatásaik nyújtására vonatkozó, kockázatokkal összefüggő kritériumok meghatározása révén ellenőrizniük kell a résztvevőikből és más felhasználókból fakadó kockázatokat. A központi értéktáraknak gondoskodniuk kell róla, hogy felhasználóik, például a résztvevők, más központi értéktárak, központi szerződő felek, kereskedési helyszínek vagy kibocsátók, amelyek hozzáférést kaptak a központi értéktárak szolgáltatásaihoz, megfeleljenek a kritériumoknak, és rendelkezzenek a szükséges működési kapacitással, anyagi forrásokkal, felhatalmazással és kockázatkezelési szakértelemmel a központi értéktárakat és más felhasználókat érintő kockázatok előfordulásának megakadályozásához.
(55) Értékpapír-kiegyenlítési rendszere biztonságának és hatékonyságának biztosítására a központi értéktárnak folyamatosan ellenőriznie kell a hozzáférési követelményeknek való megfelelését, és egyértelműen meghatározott, nyilvános eljárásokkal kell rendelkeznie azon kérelmező felek felfüggesztésének és rendezett kilépésének megkönnyítésére, amelyek megsértik vagy már nem teljesítik a hozzáférési követelményeket.
(56) Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások engedélyezéséhez a központi értéktárnak egy valamennyi szükséges elemet tartalmazó kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz annak biztosítására, hogy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások ne hátráltassák a központi értéktár alapvető szolgáltatásainak zökkenőmentes nyújtását. A központi értéktárként már engedélyezett szervezetek nem kötelezhetők az olyan elemek ismételt benyújtására, amelyeket korábban a központi értéktárként való engedélyezésre irányuló kérelemben benyújtottak a 909/2014/EU rendelet alapján.
(57) A jogbiztonság és a következetes jogalkalmazás érdekében e rendelet egyes, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedésekre vonatkozó követelményeit az említett intézkedések hatálybalépésétől kell alkalmazni.
(58) Ez a rendelet az ESMA által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.
(59) Az ESMA az e rendelet alapját képező technikaistandard-tervezetek szövegezése során szorosan együttműködött a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Bankhatósággal.
(60) Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) "felülvizsgálati időszak": a felülvizsgálat alá vont időszak, amely az előző felülvizsgálati és értékelési időszak végét követő napon veszi kezdetét;
b) "kiegyenlítési megbízás": a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkének i. pontjában meghatározott átutalási megbízás;
c) "kiegyenlítési korlátozás": értékpapírok zárolása, fenntartása vagy elkülönítése azok kiegyenlítésre való rendelkezésre állásának megakadályozására, vagy pénzeszköz zárolása vagy fenntartása, annak kiegyenlítésre való rendelkezésre állásának megakadályozására;
d) "tőzsdén kereskedett alap" (ETF): a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott alap;
e) "kibocsátó központi értéktár": központi értéktár, amely egy értékpapír-sorozathoz kapcsolódóan a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt;
f) "befektető központi értéktár": központi értéktár, amely vagy egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevője, vagy egy olyan harmadik felet vagy közvetítőt vesz igénybe, amely egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevője az értékpapír-sorozathoz kapcsolódóan;
g) "tartós adathordozó": bármely eszköz, amely lehetővé teszi az információk hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig való tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való többszörözését.
II. FEJEZET
A LEGINKÁBB RELEVÁNS PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ ÉRINTETT ILLETÉKES HATÓSÁGOKKAL FOLYTATANDÓ KONZULTÁCIÓ GYAKORLATI SZABÁLYAI
(A 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja)
2. cikk
A leginkább releváns pénznemek meghatározása
(1) A 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett leginkább releváns pénznemek a következő számítások egyike alapján kerülnek meghatározásra:
a) az egyes uniós pénznemeknek az egy központi értéktár általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések teljes értékéhez viszonyított relatív aránya egyéves időszakra számítva, amennyiben minden egyes arány meghaladja az 1 %-ot;
b) az egy központi értéktár általi, fizetés ellenében, valamely uniós pénznemben megvalósuló kiegyenlítések relatív aránya összehasonlítva az abban a pénznemben Unió-szerte a központi értéktárak általi, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítések teljes értékével egyéves időszakra számítva, amennyiben minden egyes arány meghaladja a 10 %-ot.
(2) Az (1) bekezdésben említett számításokat az adott központi értéktár illetékes hatósága végzi el éves alapon.
3. cikk
A 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett érintett hatóságokkal folytatandó konzultáció gyakorlati szabályai
(1) Ha az e rendelet 2. cikkével összhangban meghatározott leginkább releváns pénznemek egyikének kibocsátására egynél több központi bank által kerül sor, úgy ezek a központi bankok kijelölnek egyetlen központi bankot mint érintett hatóságot a 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénznem tekintetében.
(2) Ha az értékpapírügyletek pénzoldalának kiegyenlítésére a 909/2014/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdésével összhangban több, ugyanazt a pénznemet kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül kerül sor, úgy ezek a központi bankok kijelölnek egyetlen központi bankot mint érintett hatóságot a 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett pénznem tekintetében.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK ENGEDÉLYEZÉSE
(A 909/2014/EU rendelet 17. cikke)
1. SZAKASZ
A kérelmező központi értéktárakra vonatkozó általános információk
4. cikk
A kérelmező központi értéktárak azonosítása és jogi státusa
(1) Az engedélykérelemben egyértelműen azonosítani kell a kérelmező központi értéktárat és az általa végezni kívánt tevékenységeket és szolgáltatásokat.
(2) Az engedélykérelem a következő információkat tartalmazza:
a) a kérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai;
b) a kérelmező központi értéktár belsőkontroll- és megfelelési funkciójáért felelős személy(ek) kapcsolattartási adatai;
c) a kérelmező központi értéktár cégneve, jogalany-azonosítója (LEI) és bejegyzett címe az Unión belül;
d) a kérelmező központi értéktár létesítő okirata, alapszabálya vagy egyéb alapító dokumentuma;
e) a kérelmező központi értéktár bejegyzett címét és tevékenységi körét hivatalosan igazoló, a kérelem benyújtásakor érvényes cégjegyzéki vagy cégbírósági kivonat, vagy egyéb dokumentum;
f) a kérelmező központi értéktár által működtetett vagy működtetni kívánt értékpapír-kiegyenlítési rendszerek;
g) az ügyvezető szerv kérelemre vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;
h) az anyavállalat, a leányvállalatok és egyéb kapcsolt vállalkozások vagy fióktelepek közötti tulajdonosi kapcsolatokat bemutató ábra; az ábrán feltüntetett szervezeteket a teljes cégnév, a jogi státus, a bejegyzett cím és az adószám vagy cégjegyzékszám megadásával kell azonosítani;
i) a kérelmező központi értéktár leányvállalatainak vagy más olyan jogi személyek üzleti tevékenységének ismertetése, amelyekben a kérelmező központi értéktár részesedéssel rendelkezik, a részesedés mértékének a megadásával együtt;
j) a következőket tartalmazó lista:
i. mindazon személyek vagy szervezetek neve, akik/amelyek közvetve vagy közvetlenül a központi értéktár tőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 5 %-át birtokolják;
ii. mindazon személyek vagy szervezetek neve, akik/amelyek a kérelmező központi értéktárban birtokolt tőkerészesedésükön keresztül jelentős befolyást képesek gyakorolni a kérelmező központi értéktár vezetésére;
k) a következőket tartalmazó lista:
i. mindazon szervezetek neve, amelyek tőkéjének vagy szavazati jogainak a kérelmező központi értéktár legalább 5 %-át birtokolja;
ii. mindazon szervezetek neve, amelyek vezetésére a kérelmező központi értéktár jelentős befolyást gyakorol;
l) a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatások listája;
m) a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában pontosan meghatározott kiegészítő szolgáltatások listája;
n) a kérelmező központi értéktár által nyújtott vagy nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában pontosan nem meghatározott egyéb kiegészítő szolgáltatások listája;
o) az n) pontban említett, a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatások listája;
p) a kérelmező központi értéktár által a 909/2014/EU rendelet 30. cikkének megfelelően harmadik félhez kiszervezett vagy kiszervezni kívánt szolgáltatások és tevékenységek listája;
q) a kérelmező központi értéktár által a kérelmező központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban feldolgozott vagy feldolgozni kívánt pénznem vagy pénznemek, függetlenül attól, hogy a pénzeszköz-kiegyenlítésre központi banki számlán, központi értéktári számlán vagy kijelölt hitelintézetnél vezetett számlán kerül sor;
r) információk mindazon függőben lévő vagy lezárult büntető-, közigazgatási, választott bírósági vagy bármely egyéb olyan jogi eljárásokról, amelyekben a kérelmező központi értéktár érintett félként vesz rész, és amelyek pénzügyi vagy egyéb költségeket okozhatnak a számára.
(3) Ha a kérelmező központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően kíván alapvető szolgáltatásokat kíván nyújtani vagy fióktelepet alapítani, az engedélykérelem a következő információkat is tartalmazza:
a) az a tagállam vagy tagállamok, ahol a kérelmező központi értéktár tevékenykedni szándékozik;
b) az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy a kérelmező központi értéktár milyen szolgáltatásokat nyújt vagy kíván nyújtani a fogadó tagállamban;
c) a kérelmező központi értéktár szolgáltatásai során a fogadó tagállamban feldolgozott vagy feldolgozni kívánt pénznem vagy pénznemek;
d) amennyiben a nyújtott vagy nyújtani szándékozott szolgáltatásokat fióktelep nyújtja, a fióktelep szervezeti felépítése és a fióktelep irányításáért felelős személyek neve;
e) adott esetben azon intézkedések értékelése, amelyet a kérelmező központi értéktár meg kíván hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak.
5. cikk
A politikákra és eljárásokra vonatkozó általános információk
(1) Az engedélykérelem pontosan meghatározza a következő információkat a kérelmező központi értéktár e fejezetben említett politikáira és eljárásaira vonatkozóan:
a) a politikák és eljárások jóváhagyásáért és végrehajtásáért felelős személyek munkaköri megnevezése;
a) a politikák és eljárások betartását biztosító és nyomon követő intézkedések ismertetése.
(2) Az engedélykérelem tartalmazza a 909/2014/EU rendelet 65. cikkének (3) bekezdése szerinti, a kérelmező központi értéktár által életbe léptetett eljárások ismertetését.
6. cikk
A központi értéktár szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk
A kérelmező központi értéktár engedélyezés iránti kérelme tartalmazza a következőket:
a) a 4. cikk (2) bekezdésének l)-p) pontjában említett szolgáltatások részletes leírása;
b) az a) pontban említett szolgáltatások nyújtása során alkalmazandó eljárások.
7. cikk
A csoportokra vonatkozó információk
(1) Ha a kérelmező központi értéktár egy vállalkozáscsoport része, amely egyéb központi értéktárakat vagy a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett hitelintézeteket foglal magában, az engedélykérelem a következő információkat foglalja magában:
a) a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (7) bekezdésében említett politikák és eljárások;
b) az anyavállalat és a csoporthoz tartozó többi vállalkozás felső vezetésének és ügyvezető szervének összetételére, valamint részvénytulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk;
c) a kérelmező értéktár azon szolgáltatásai, amelyeket a csoporthoz tartozó más vállalkozások is nyújtanak, valamint azon kulcsfontosságú, ám nem a vállalkozás felső vezetéséhez tartozó tisztségviselői, akik a csoporthoz tartozó más vállalkozásokban is tisztséget viselnek.
(2) Ha a kérelmező központi értéktár anyavállalattal rendelkezik, az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a kérelmező központi értéktár anyavállalatának bejegyzett címe;
b) ha az anyavállalatot az uniós jog vagy harmadik ország joga alapján engedélyezték vagy vették nyilvántartásba, és az uniós jog vagy harmadik ország joga szerinti felügyelet hatálya alá tartozik, a vonatkozó engedélyezési vagy nyilvántartási szám, és az anyavállalat felügyelete tekintetében illetékes hatóság vagy hatóságok.
(3) Amennyiben a kérelmező központi értéktár a csoporton belüli vállalkozáshoz szervezett ki szolgáltatásokat vagy tevékenységeket a 909/2014/EU rendelet 30. cikkével összhangban, a kérelemnek tartalmaznia kell a kiszervezési megállapodás összefoglalóját és másolatát.
2. SZAKASZ
A kérelmező központi értéktár szolgáltatásainak nyújtását biztosító pénzügyi erőforrások
8. cikk
Pénzügyi beszámolók, üzleti terv és helyreállítási terv
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő pénzügyi és üzleti információkat, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a kérelmező központi értéktár 909/2014/EU rendelet 44., 46. és 47. cikkének való megfelelését:
a) pénzügyi beszámolók, köztük a legutóbbi három évre vonatkozó pénzügyi kimutatások teljes csomagja, továbbá az éves és összevont pénzügyi kimutatások tekintetében összeállított, a legutóbbi három évre vonatkozó, a 2006/43/EK irányelvnek (6) megfelelő, jog szerinti könyvvizsgálói jelentések;
b) amennyiben a kérelmező központi értéktárat külső könyvvizsgáló ellenőrizte, a külső könyvvizsgáló neve és nemzeti nyilvántartási száma;
c) a kérelmező központi értéktár szolgáltatásaira vonatkozó különböző üzleti forgatókönyveken alapuló, legalább hároméves időszakra szóló üzleti terv, pénzügyi tervvel és becsült költségvetéssel;
d) leányvállalatok és fióktelepek létrehozására és ezek elhelyezkedésére vonatkozó tervek;
e) a kérelmező központi értéktár, illetve a kérelmező központi értéktár leányvállalatai vagy fióktelepei tervezett üzleti tevékenységének ismertetése.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett múltbeli pénzügyi információk nem állnak rendelkezésre, az engedélykérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia a kérelmező központi értéktárra vonatkozóan:
a) az engedély megadását követő hat hónapos időszakra elegendő pénzügyi forrás igazolása;
b) évközi pénzügyi beszámoló;
c) a kérelmező központi értéktár pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatások, többek között mérleg, eredménykimutatás, a saját tőke és a cash flow változása és a számviteli politikák összefoglaló ismertetése az egyéb vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel együtt;
d) az anyavállalat auditált éves pénzügyi kimutatásai a kérelem benyújtását megelőző három pénzügyi évre vonatkozóan.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell egy olyan megfelelő helyreállítási terv ismertetését, amely biztosítja a kérelmező központi értéktár 909/2014/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett kritikus műveleteinek folytonosságát, és magában foglalja a következőket:
a) a tervet és a terv végrehajtását áttekintő összefoglaló;
b) a kérelmező központi értéktár kritikus működési folyamatainak azonosítása, a helyreállítási eljárást kiváltó stresszforgatókönyvek és események, valamint a kérelmező központi értéktár által használandó helyreállítási eszközök ismertetése;
c) a helyreállítási terv egyes érdekelt, a terv végrehajtása által valószínűsíthetően érintett felekre gyakorolt várható hatásának értékelése;
d) a helyreállítási terv jogi végrehajthatóságának értékelése, az esetleges uniós, tagállami vagy harmadik országbeli jogi korlátok figyelembevételével.
3. SZAKASZ
Szervezeti követelmények
9. cikk
Szervezeti ábra
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár szervezeti felépítését bemutató szervezeti ábrát. Az ábra az alábbiakra terjed ki:
a) a következő pozíciókat betöltő személyek azonosító adatai és feladatai:
i. felső vezetés;
ii. a 47. cikk (3) bekezdésében említett operatív funkciókat irányító vezetők;
iii. a kérelmező központi értéktár fióktelepeinek tevékenységét irányító vezetők;
iv. a kérelmező központi értéktár műveleti területein egyéb lényeges feladatokat ellátó tisztségviselők;
b) az egyes divíziók és működési egységek személyzeti létszáma.
10. cikk
Személyzeti politika és eljárások
Az engedélykérelem a kérelmező központi értéktár személyzeti politikája és eljárásai tekintetében a következő információkat tartalmazza:
a) A javadalmazási politika ismertetése, ezen belül annak ismertetése, hogy milyen fix és változó elemeket tartalmaz a kérelmező központi értéktár felső vezetésének, ügyvezető szerve tagjainak és a kockázatkezelési, megfelelési és belsőkontroll-, belső ellenőrzési és technológiai osztályain dolgozó alkalmazottaknak a javadalmazása;
b) a kérelmező központi értéktár által bevezetett azon intézkedések, melyek célja az egyéni felelősségviselésre való túlzott ráhagyatkozás kockázatának csökkentése.
11. cikk
Kockázatellenőrzési eszközök és irányítási rendszer
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat a kérelmező központi értéktár irányítási rendszerére és kockázatellenőrzési eszközeire vonatkozóan:
a) a kérelmező központi értéktár 47. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott irányítási rendszerének leírása;
b) a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott politikák, eljárások és rendszerek;
c) a 48. cikknek megfelelően létrehozott ügyvezető szerv, felső vezetés és bizottságok összetételének, valamint tagjaik tisztségének és feladatainak bemutatása.
(2) Az (1) bekezdésben említett információnak magában kell foglalnia a felső vezetők és az ügyvezető szerv tagjainak kiválasztását, kinevezését, teljesítményének értékelését és elmozdítását szabályozó folyamatok leírását.
(3) A kérelmező központi értéktárnak ismertetnie kell azt az eljárást, amely révén hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára irányítási rendszerét és a tevékenységére irányadó szabályokat.
(4) Amennyiben a kérelmező központi értéktár elismert vállalatirányítási magatartási kódexet követ, a kérelemnek azonosítania kell a kódexet, és indokolnia kell azokat a helyzeteket, amikor a kérelmező központi értéktár eltér a kódextől.
12. cikk
Megfelelési, belsőkontroll- és belső ellenőrzési funkciók
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a visszaélések belső bejelentésére szolgáló, a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett, a kérelmező központi értéktár által alkalmazott eljárások ismertetését.
(2) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár 51. cikkben említett belső ellenőrzési politikákkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat, ideértve:
a) a kérelmező központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek megfelelőségét és hatékonyságát biztosító nyomonkövetési és értékelési eszközök ismertetését;
b) a kérelmező központi értéktár információfeldolgozó rendszereinek ellenőrzését és biztonságát szavatoló eszközök ismertetését;
c) a kérelmező központi értéktár belső ellenőrzési módszertana kidolgozásának és alkalmazásának ismertetését;
d) a kérelem benyújtási idejét követő három évre vonatkozó, a belsőkontroll-funkcióra vonatkozó munkaprogramot;
e) a 47. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelő belső ellenőrzésért felelős, a 48. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett számvizsgáló bizottság felügyelete alá tartozó személyek feladatainak és képesítéseinek ismertetését.
(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat a kérelmező központi értéktár 47. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett megfelelési és belsőkontroll-funkciójára vonatkozóan:
a) a megfelelési és belsőkontroll-funkció működtetéséért felelős személyek, valamint a megfelelés értékelését végző más alkalmazottak feladatainak és képesítéseinek ismertetése, ideértve azon eszközök ismertetését, amelyek a megfelelési és a belsőkontroll-funkció többi szervezeti egységtől való függetlenségének biztosítására hivatottak;
b) a megfelelési és belsőkontroll-funkció által alkalmazott politikák és eljárások, ideértve az ügyvezető szerv és a felső vezetés megfelelés terén játszott szerepének ismertetését;
c) amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelési és belsőkontroll-funkció működtetéséért felelős személyek vagy a kérelmező központi értéktár megfelelésértékelést végző más alkalmazottai által készített legutóbbi belső jelentés.
13. cikk
Felső vezetés, ügyvezető szerv és részvényesek
(1) Az engedélykérelemnek a kérelmező központi értéktár felső vezetésének és ügyvezető szervének minden egyes tagja tekintetében tartalmaznia kell a következő információkat, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja a kérelmező központi értéktár 909/2014/EU rendelet 27. cikke (1) és (4) bekezdésének való megfelelését:
a) a tag szakmai tapasztalatait és képesítéseit ismertető önéletrajz másolata;
b) a tag ellen pénzügyi vagy adatszolgáltatások kapcsán, illetve csalás vagy pénzeszközök hűtlen kezelése kapcsán hozott esetleges büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók részletei, megfelelő hivatalos okirat formájában, amennyiben ilyen rendelkezésre áll az adott tagállamban;
c) pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos jó hírnévről szóló nyilatkozat, amelyben a felső vezetés és az ügyvezető szerv minden tagjának nyilatkoznia kell arról, hogy érinti-e a következők valamelyike:
i. hoztak-e már ellene bűncselekmény vagy közigazgatási vétség miatti jogerős ítéletet pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtása, illetőleg csalás vagy pénzeszközök hűtlen kezelése kapcsán;
ii. hoztak-e ellene elmarasztaló ítéletet szabályozó hatóság, kormányzati szerv vagy ügynökség által indított fegyelmi eljárásban, vagy van-e ellene folyamatban ilyen eljárás;
iii. hoztak-e ellene elmarasztaló ítéletet pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával vagy valamely vállalkozás irányítását érintő csalással kapcsolatban indított polgári jogi eljárásban;
iv. volt-e tagja olyan vállalkozás ügyvezető szervének vagy felső vezetésének, amelynek nyilvántartásba vételét vagy engedélyét szabályozó hatóság visszavonta, és amely vállalkozással az engedély vagy nyilvántartásba vétel visszavonásának időpontját megelőzően legalább egy évig kapcsolatban állt;
v. utasították-e el valamely szabályozó hatóság általi nyilvántartásba vételhez vagy engedélyezéshez kötött bármely típusú tevékenység folytatására vonatkozó kérelmét;
vi. volt-e tagja - az eljárás megindítását megelőző legalább egy éven át - olyan vállalkozás ügyvezető szervének vagy felső vezetésének, amellyel szemben fizetésképtelenségi eljárás indult;
vii. volt-e tagja olyan vállalkozás ügyvezető szervének vagy felső vezetésének, amellyel szemben szabályozó szerv szankciót állapított meg, és amely vállalkozással a szankció megállapítását megelőző legalább egy évig kapcsolatban állt;
viii. volt-e más módon büntetve, felfüggesztve vagy kizárva, vagy állapított-e meg vele szemben kormányzat, szabályozó vagy szakmai szerv pénzügyi vagy adatszolgáltatások kapcsán bármely egyéb szankciót;
ix. szakmai kötelességszegés vagy mulasztás következtében eltiltották-e igazgatói vagy bármely vezetői tevékenység gyakorlásától, vagy elbocsátották-e a vállalkozással fennálló munkaviszonyából vagy felmentették-e egyéb tisztségéből;
E bekezdés c) pontja i. alpontjának alkalmazásában nincs szükség nyilatkozatra, amennyiben e bekezdés b) pontja szerinti hivatalos okiratot nyújtottak be.
(2) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve tekintetében a következő információkat:
a) a 909/2014/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének való megfelelés igazolása;
b) az ügyvezető szerv tagjai feladatainak és felelősségi köreinek ismertetése;
c) az ügyvezető szervben alulreprezentált nem képviseletére vonatkozó célszám, és e célszám elérésére irányuló politikák, továbbá a kérelmező központi értéktár által a célszám, a politika és annak megvalósítása nyilvánosságra hozatalához használt módszer.
(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár tulajdonosi szerkezetére és részvényeseire vonatkozó következő információkat:
a) a kérelmező központi értéktár a 4. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett tulajdonosi szerkezetének ismertetése, ideértve mindazon jogalanyok azonosítását és részesedésének mértékét, amelyek a kérelmező központi értéktár működése felett ellenőrzést képesek gyakorolni;
b) a részvényesek és azon személyek listája, akik a kérelmező központi értéktár irányítása felett közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést képesek gyakorolni.
14. cikk
Az összeférhetetlenségek kezelése
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat az esetleges összeférhetetlenségek azonosítását és kezelését célzó, a kérelmező központi értéktár által az 50. cikknek megfelelően alkalmazott politikákra és eljárásokra vonatkozóan:
a) az esetleges összeférhetetlenségek azonosítását, kezelését és az illetékes hatóság számára történő jelentését célzó politikák és eljárások, valamint azon folyamat ismertetése, amely biztosítja, hogy a kérelmező központi értéktár alkalmazottai értesüljenek ezekről a politikákról és eljárásokról;
b) az a) pontban említett, az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó követelmények teljesítését biztosító kontrollmechanizmusok és intézkedések ismertetése;
c) a következő elemek ismertetése:
i. a kulcsfontosságú alkalmazottak feladatai, különösen akkor, ha más szervezetekben is rendelkeznek funkciókkal;
ii. azok az intézkedések, amelyek biztosítják, hogy azon személyeket, akiknek esetében állandó jellegű összeférhetetlenség áll fenn, kizárják a döntéshozatali eljárásból és az állandó összeférhetetlenség által érintett ügyekre vonatkozó releváns információkhoz való hozzáférésből;
iii. a kérelem benyújtásakor fennálló összeférhetetlenségek naprakész jegyzéke és az említett összeférhetetlenségek kezelési módjának ismertetése.
(2) Amennyiben a kérelmező központi értéktár csoporthoz tartozik, az (1) bekezdés c) pontjának iii. alpontjában említett jegyzéknek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban a csoport más vállalkozásainak oldaláról felmerülő összeférhetetlenség ismertetését, továbbá az ezen összeférhetetlenségek kezelését célzó intézkedéseket.
15. cikk
Titoktartás
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által a bizalmas információk jogosulatlan felhasználásának vagy nyilvánosságra hozatalának megakadályozására alkalmazott politikákat és eljárásokat. A bizalmas információknak tartalmazniuk kell a következőket:
a) a résztvevőkre, ügyfelekre, kibocsátókra vagy a kérelmező központi értéktár által nyújtott szolgáltatások egyéb felhasználóira vonatkozó információk;
b) a kérelmező központi értéktár által üzleti tevékenységével összefüggésben őrzött egyéb olyan információ, amely nem használható fel üzleti célokra;
(2) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat az alkalmazottaknak a kérelmező központi értéktár által őrzött információkhoz való hozzáférésére vonatkozóan:
a) az adatokhoz való biztonságos hozzáférés biztosítására hivatott, a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos belső eljárások;
b) az adatok használatát érintő, titoktartási céllal alkalmazott korlátozások ismertetése.
16. cikk
Felhasználói bizottság
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell minden egyes felhasználói bizottság esetében a következő információkat:
a) a felhasználói bizottság megbízatása;
b) a felhasználói bizottság irányítási rendszere;
c) a felhasználói bizottság működési eljárásai;
d) a felvételi kritériumok és a felhasználói bizottsági tagok megválasztásának mechanizmusa;
e) a felhasználói bizottság javasolt tagjainak listája és az általuk képviselt érdekek megjelölése.
17. cikk
Nyilvántartás
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által az e rendelet VIII. fejezetének megfelelően létrehozott és fenntartott nyilvántartási rendszerek, politikák és eljárások leírását.
(2) Amennyiben a kérelmező központi értéktár az 54. cikk alkalmazásának kezdő dátumát megelőzően kér engedélyt, az engedélykérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:
a) elemzés arról, hogy a kérelmező központi értéktár meglévő nyilvántartási rendszerei, politikái és eljárásai milyen mértékben felelnek meg az 54. cikkben meghatározott követelményeknek;
b) végrehajtási terv, amely részletezi, hogy a kérelmező központi értéktár hogyan fog megfelelni az 54. cikkben említett követelményeknek addig az időpontig, amikortól a cikk alkalmazandóvá válik.
4. SZAKASZ
Üzletviteli szabályok
18. cikk
Célok és célkitűzések
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár 909/2014/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdésében említett céljainak és célkitűzéseinek ismertetését.
19. cikk
Panaszkezelés
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által létrehozott panaszkezelési eljárásokat.
20. cikk
A részvételre vonatkozó követelmények
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének és e rendelet 88-90. cikkének megfelelően működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer(ek)ben való részvétellel kapcsolatos összes szükséges információt. Az információknak tartalmazniuk kell:
a) a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben részt venni kívánó minden jogi személy méltányos és nyílt hozzáférését lehetővé tevő részvétel feltételeit;
b) a részvételi feltételeket megszegő meglévő résztvevőkkel szemben foganatosítandó fegyelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó eljárásokat.
21. cikk
Átláthatóság
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár árképzési politikájára vonatkozó információkat a 909/2014/EU rendelet 34. cikkében említett szolgáltatások tekintetében. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell mindenekelőtt a kérelmező központi értéktár által nyújtott alapvető szolgáltatások árait és díjait, a meglévő árengedményeket és kedvezményeket, illetve ezek feltételeit.
(2) A kérelmező központi értéktár benyújtja az illetékes hatóságnak a releváns információk 909/2014/EU rendelet 34. cikke (1), (2), (4) és (5) bekezdésének megfelelő nyilvánosságra hozatalához használt módszerek ismertetését.
(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek révén az illetékes hatóság értékelni tudja, hogy a központi értéktár miként kívánja teljesíteni a 909/2014/EU rendelet 34. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott, külön költség- és bevételi elszámolásra vonatkozó követelményeknek való megfelelést.
22. cikk
A résztvevők és más piaci infrastruktúrák tájékoztatására szolgáló eljárások
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó releváns információkat, hogy a kérelmező központi értéktár az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozóan milyen nemzetközi nyílt kommunikációs eljárásokat és szabványokat alkalmaz a résztvevőkkel és a piaci infrastruktúrákkal való kommunikáció során.
5. SZAKASZ
A központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények
23. cikk
Könyvelési tétel
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár 909/2014/EU rendelet 3. cikkének való megfelelését biztosító, a könyvelési tételeket érintő eljárásokra vonatkozó információkat.
24. cikk
A kiegyenlítés tervezett időpontjai és a kiegyenlítés meghiúsulásának elkerülését és kezelését célzó intézkedések
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat a kérelmező központi értéktár tekintetében:
a) a kiegyenlítés meghiúsulásának elkerülését célzó eljárások és intézkedések a 909/2014/EU rendelet 6. cikkének megfelelően;
b) a kiegyenlítés meghiúsulásának kezelésére irányuló intézkedések a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének megfelelően.
(2) Amennyiben a kérelmező központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 6. és 7. cikkének hatálybalépését megelőzően kéri az említett rendelet 76. cikke (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyezését, az engedélykérelemnek végrehajtási tervet kell tartalmaznia, amely részletezi, hogy a kérelmező központi értéktár milyen módon kíván megfelelni a 909/2014/EU rendelet 6. és 7. cikke szerinti követelményeknek.
A 909/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett intézményeknek bele kell foglalniuk az első albekezdésben említett végrehajtási tervbe annak elemzését, hogy meglévő szabályaik, eljárásaik, mechanizmusaik és intézkedéseik mennyiben felelnek meg a 909/2014/EU rendelet 6. és 7. cikke szerinti követelményeknek.
25. cikk
Az értékpapír-sorozat integritása
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktárnak az értékpapír-sorozatok 909/2014/EU rendelet 37. cikkében és e rendelet IX. fejezetében említett integritását biztosítani hivatott szabályaira és eljárásaira vonatkozó információkat.
26. cikk
A résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelme
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár résztvevőinek és ügyfeleik értékpapírjainak a 909/2014/EU rendelet 38. cikkének megfelelő védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozó következő információkat:
a) az értékpapírok letéti őrzéséhez kapcsolódó kockázatok csökkentését és kezelését célzó szabályok és eljárások;
b) a kérelmező központi értéktár által kínált elkülönítés különböző szintjeinek részletes ismertetése, az egyes szintekhez kapcsolódó költségek, az elkülönítési ajánlatok üzleti feltételei, a főbb jogi következmények és az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog;
c) a 909/2014/EU rendelet 38. cikkének (7) bekezdésében említett hozzájárulás beszerzésére vonatkozó szabályok és eljárások.
27. cikk
A kiegyenlítés véglegessége
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által a kiegyenlítés véglegességére vonatkozóan a 909/2014/EU rendelet 39. cikkének megfelelően bevezetett szabályokkal kapcsolatos információkat.
28. cikk
Pénzeszközzel történő kiegyenlítés
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben alkalmazott, a 909/2014/EU rendelet 40. cikkének megfelelő pénzeszközfizetések kiegyenlítésére vonatkozó eljárásokat.
(2) A kérelmező központi értéktár információt ad arról, hogy a pénzeszközfizetések kiegyenlítésére a 909/2014/EU rendelet 40. cikke (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően kerül-e sor.
Ha a pénzeszközfizetések kiegyenlítésére a tervek szerint a 909/2014/EU rendelet 40. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül sor, a kérelmező központi értéktárnak indokolnia kell, hogy miért nem célszerű vagy lehetséges a 909/2014/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerinti kiegyenlítés.
29. cikk
A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a résztvevők nemteljesítésének kezelésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat.
30. cikk
A résztvevők és az ügyfelek eszközeinek átadása az engedély visszavonása esetén
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező központi értéktár által alkalmazott azon eljárásokra vonatkozó információkat, amelyek célja, hogy az engedély visszavonása esetén biztosítsák a résztvevők és az ügyfelek eszközeinek másik központi értéktár számára, kellő időben és rendezett módon történő átadását.
6. SZAKASZ
Prudenciális követelmények
31. cikk
Jogi kockázatok
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell az annak illetékes hatósági értékelését lehetővé tevő valamennyi szükséges információt, hogy a kérelmező központi értéktár szabályai, eljárásai és szerződései világosak, érthetők és minden releváns joghatóságban végrehajthatók, a 909/2014/EU rendelet 43. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően.
(2) Amennyiben a kérelmező központi értéktár több joghatóságban kíván tevékenykedni, a kérelmező központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóság számára az azon intézkedésekre vonatkozó információkat, amelyek célja a jogszabályok egyes joghatóságok közötti esetleges kollíziójából eredő kockázatok azonosítása és csökkentése a 909/2014/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően. Az információ kiterjed az említett intézkedések alapját képező jogi értékelésre is.
32. cikk
Általános üzleti kockázat
(1) A kérelmező központi értéktár benyújtja az illetékes hatóságnak a kérelmező központi értéktár által a 909/2014/EU rendelet 44. cikkének megfelelően az üzleti kockázatok kezelése érdekében működtetett kockázatkezelési és -ellenőrzési rendszerek, valamint informatikai eszközök ismertetését.
(2) Amennyiben a kérelmező központi értéktár harmadik féltől kockázati minősítést kapott, tájékoztatnia kell arról az illetékes hatóságot, ideértve a minősítést alátámasztó releváns információkat is.
33. cikk
Működési kockázatok
(1) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell olyan információt, amely igazolja, hogy a kérelmező központi értéktár megfelel a működési kockázatok kezelésére vonatkozóan a 909/2014/EU rendelet 45. cikkében és e rendelet X. fejezetében meghatározott követelményeknek.
(2) Az engedélykérelemnek a szolgáltatások e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének p) pontjában említett listájával összefüggésben tartalmaznia kell továbbá a következő információkat:
a) a kiszervezési megállapodások másolata;
b) a kiszervezett szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének nyomon követéséhez használt módszerek.
34. cikk
Befektetési politika
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó igazolásokat:
a) a kérelmező központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 46. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének és e rendelet XI. fejezetének megfelelően tartja pénzügyi eszközeit;
b) a kérelmező központi értéktár befektetései megfelelnek a 909/2014/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésében és az e rendelet XI. fejezetében meghatározottaknak.
35. cikk
Tőkekövetelmények
Az engedélykérelemnek a tőkekövetelmények tekintetében tartalmaznia kell a következő információkat:
a) azt igazoló információk, hogy a kérelmező központi értéktár tőkéje, ideértve felhalmozott eredményét és tartalékait is, megfelel a 909/2014/EU rendelet 47. cikkében meghatározott követelményeknek;
b) a 909/2014/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett terv és annak módosításai, valamint annak a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve vagy az ügyvezető szerv megfelelő bizottsága általi jóváhagyását igazoló dokumentum.
7. SZAKASZ
36. cikk
Központi értéktárak közötti kapcsolatok
Ha a kérelmező központi értéktár központi értéktárak közötti kapcsolatot hozott létre vagy szándékozik létrehozni, az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a központi értéktárak közötti kapcsolatok ismertetése, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásokból eredő lehetséges kockázatforrások kérelmező központi értéktár általi értékelésével együtt;
b) a központi értéktárak közötti kapcsolatokon belül teljesített várható és tényleges kiegyenlítési volumenek és értékek;
c) a kérelmező központi értéktárat és résztvevőit érintő, a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodásból eredő potenciális kockázatforrások azonosítására, értékelésére, nyomon követésére és kezelésére irányuló eljárások, és e kockázatok csökkentését célzó megfelelő intézkedések;
d) a központi értéktárak közötti kapcsolat működésére alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályok alkalmazhatóságának és a kérelmező központi értéktárra gyakorolt potenciális hatásának értékelése;
e) az illetékes hatóság által kért egyéb releváns, annak megállapításához szükséges információk, hogy a központi értéktárak közötti kapcsolatok megfelelnek-e a 909/2014/EU rendelet 48. cikkében és e rendelet XII. fejezetében meghatározott követelményeknek.
8. SZAKASZ
Hozzáférés a központi értéktárakhoz
37. cikk
Hozzáférési szabályok
Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következőktől érkező hozzáférési kérelmek kezelésére vonatkozó eljárások ismertetését:
a) a részt venni kívánó jogi személyek, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;
b) kibocsátók, a 909/2014/EU rendelet 49. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;
c) egyéb központi értéktárak, a 909/2014/EU rendelet 52. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően;
d) egyéb piaci infrastruktúrák, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének és e rendelet XIII. fejezetének megfelelően.
9. SZAKASZ
Kiegészítő információk
38. cikk
Kiegészítő információk kérése
Az illetékes hatóság annak elbírálásához szükséges kiegészítő információkat kérhet a kérelmező központi értéktártól, hogy a kérelmező központi értéktár az engedélyezés idején megfelel-e a 909/2014/EU rendelet követelményeinek.
IV. FEJEZET
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK RÉSZESEDÉSE EGYES SZERVEZETEKBEN
(A 909/2014/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése)
39. cikk
A központi értéktár részesedésére vonatkozó kritériumok
Az illetékes hatóságnak a központi értéktárak olyan jogi személyekben való részesedésének jóváhagyása során, amelyek nem a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. és B. szakaszában felsorolt szolgáltatásokat nyújtanak, a következő kritériumokat kell figyelembe vennie:
a) a központi értéktár által a szóban forgó részesedéshez kapcsolódóan vállalt pénzügyi kötelezettségek mértéke;
b) a központi értéktár elegendő pénzügyi forrással rendelkezik-e a 909/2014/EU rendelet 46. cikkében említett feltételek teljesítéséhez a következőkből eredő kockázatok fedezésére:
i. a központi értéktár által a szóban forgó jogi személynek adott garanciák;
ii. a központi értéktár által a szóban forgó jogi személy javára vállalt függő kötelezettségek;
iii. a szóban forgó jogi személy veszteségmegosztási megállapodásai és helyreállítási mechanizmusai;
c) a jogi személy, amelyben a központi értéktár részesedéssel rendelkezik, a központi értéktár által kínált alapvető szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt-e a 909/2014/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében említetteknek megfelelően, például:
i. a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél; vagy
ii. a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 42. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;
d) a központi értéktár részesedése együtt jár-e a központi értéktár által a jogi személy felett gyakorolt, a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott ellenőrzéssel;
e) az említett részesedésből eredő kockázatok központi értéktár általi elemzése, beleértve a belső ellenőr vagy külső könyvvizsgáló által jóváhagyott elemzést, annak igazolására, hogy a részesedésből eredő valamennyi kockázatot megfelelően kezelik. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük mindenekelőtt a központi értéktár elemzésének következő aspektusait:
i. a részesedés stratégiai indokolása, amely figyelembe veszi a központi értéktár felhasználóinak, többek között a kibocsátóknak, a résztvevőknek és azok ügyfeleinek érdekeit;
ii. a központi értéktár részesedésből adódó pénzügyi kockázatai és kötelezettségei.
V. FEJEZET
FELÜLVIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
(a 909/2014/EU rendelet 22. cikke)
40. cikk
Az illetékes hatóságoknak nyújtandó tájékoztatás
(1) E fejezet alkalmazásában az 1. cikk a) pontjában meghatározott "felülvizsgálati időszak" a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően adott első engedély és az említett rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett első felülvizsgálat és értékelés között eltelt időszakot foglalja magában.
(2) A 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett felülvizsgálat és értékelés céljából a központi értéktárnak be kell nyújtania illetékes hatóságának a következő információkat:
a) a 41. és a 42. cikkben említett információ;
b) jelentés a központi értéktár tevékenységeiről és a felülvizsgálati időszak során végrehajtott, a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében említett lényeges változásokról és a kapcsolódó dokumentumok;
c) az illetékes hatóság által kért kiegészítő információk, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a felülvizsgálati időszakban a központi értéktár és tevékenységei megfelelnek-e a 909/2014/EU rendeletnek.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett jelentésnek tartalmaznia kell egy, a központi értéktár által tett nyilatkozatot a felülvizsgálati időszakban a 909/2014/EU rendelet rendelkezéseinek való átfogó megfelelésről.
41. cikk
A felülvizsgálatok szempontjából releváns időszakos információk
Az egyes felülvizsgálati időszakokra vonatkozóan a központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóságnak a következő információkat:
a) a központi értéktár legutóbbi auditált pénzügyi kimutatásainak teljes csomagja, ideértve a csoportszinten konszolidált kimutatásokat is;
b) a központi értéktár legfrissebb évközi pénzügyi kimutatásainak összefoglalója;
c) az ügyvezető szerv azon határozatai, amelyek követik a felhasználói bizottság ajánlását, valamint azon határozatai, amelyek nem követik a felhasználói bizottság ajánlását;
d) információk mindazon folyamatban lévő polgári peres, közigazgatási vagy egyéb olyan bírósági és bíróságon kívüli jogi eljárásokról, amelyekben a központi értéktár érintett, különösen az adóügyi vagy fizetésképtelenségi eljárásokról, vagy olyan eljárásokról amelyek pénzügyi költségeket okozhatnak a számára, vagy ronthatják jó hírnevét;
e) információk mindazon folyamatban lévő polgári peres, közigazgatási vagy egyéb olyan bírósági és bíróságon kívüli jogi eljárásokról, amelyekben az ügyvezető szerv vagy a felső vezetés valamely tagja részt vesz, és amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a központi értéktárra;
f) a d) és e) pontban említett eljárások eredményeként hozott jogerős határozatok;
g) a felülvizsgálati időszakban elvégzett üzletmenet-folytonossági stressztesztek vagy hasonló vizsgálatok eredményeinek másolata;
h) jelentés a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett és az alapvető szolgáltatásokban zavart okozó működési incidensekről, a foganatosított intézkedésekről és ezek eredményéről;
i) jelentés az értékpapír-kiegyenlítési rendszer teljesítményéről, beleértve a rendszer felülvizsgálati időszak során megfigyelt - napi alapon, a rendszer működőképességi idejének százalékos arányában mért - rendelkezésre állásának, továbbá működésének elfogadott paraméterek szerint történő értékelését;
j) a központi értéktár által végrehajtott manuális beavatkozások típusainak összefoglalása;
k) a központi értéktár kritikus műveleteinek azonosítására, a helyreállítási terv főbb módosításaira, a stresszforgatókönyvek eredményeire, a helyreállítási eljárást kiváltó tényezőkre és a helyreállítási eszközökre vonatkozó információk;
l) a központi értéktár által a felülvizsgálati időszakban kapott hivatalos panaszokra vonatkozó információk, ideértve a következő elemekre vonatkozó információkat:
i. a panasz jellege;
ii. a panasz kezelésének módja, ideértve a kimenetelt;
iii. a panaszkezelés lezárásának időpontja;
m) azon esetekre vonatkozó információk, amikor a központi értéktár megtagadta a szolgáltatásaihoz való hozzáférést valamely meglévő vagy potenciális résztvevő, kibocsátó, másik központi értéktár vagy más piaci infrastruktúra számára a 909/2014/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének, 49. cikke (3) bekezdésének, 52. cikke (2) bekezdésének és 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően;
n) jelentés a központi értéktár által létrehozott, központi értéktárak közötti kapcsolatokat érintő változásokról, ideértve az e kapcsolatokon belül a kiegyenlítéshez használt eljárások és mechanizmusok változásait is;
o) a felülvizsgálati időszakban kialakult összeférhetetlenségekre és az ezek kezelésére vonatkozó információk;
p) a felülvizsgálati időszakban a központi értéktár által végrehajtott belső kontrollokra és ellenőrzésekre vonatkozó információk;
q) a 909/2014/EU rendelet megsértésének eseteire vonatkozó információk, ideértve a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett bejelentési csatornán keresztül azonosított eseteket;
r) a központi értéktár által hozott fegyelmi intézkedésekre vonatkozó részletes információk, ideértve a résztvevőknek a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (9) bekezdése szerinti felfüggesztését, a felfüggesztés hosszát és indokát;
s) a központi értéktár általános üzleti stratégiája a legutóbbi felülvizsgálatot és értékelést követő legalább hároméves időszakra vonatkozóan, valamint a központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó részletes, a legutóbbi felülvizsgálatot és értékelést követő legalább egyéves időszakra szóló üzleti terv.
42. cikk
Az egyes felülvizsgálatokhoz és értékelésekhez benyújtandó statisztikai adatok
(1) Az egyes felülvizsgálati időszakokra vonatkozóan a központi értéktárnak be kell nyújtania az illetékes hatóságnak a következő statisztikai adatokat:
a) a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek listája, megadva ezek bejegyzés szerinti országát;
b) a kibocsátók és a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben központilag és nem központilag vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír-sorozatok listája, meghatározva a kibocsátók bejegyzés szerinti országát és azon kibocsátók azonosítását, amelyeknek a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett szolgáltatásokat nyújt;
c) a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben központilag és nem központilag vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapírok teljes piaci értéke és névértéke;
d) a c) pontban említett értékpapírok névértéke és piaci értéke a következő bontásban:
i. a következő pénzügyieszköz-típusok szerint:
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontja szerinti átruházható értékpapírok;
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapírok;
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának b) alpontja szerinti átruházható értékpapírok a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 61. pontjában említett állampapírok kivételével;
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja szerinti átruházható értékpapírok;
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott tőzsdén kereskedett alapok (ETF);
- kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei a tőzsdén kereskedett alapok befektetési jegyei kivételével;
- a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában említett állampapíroktól eltérő pénzpiaci eszközök;
- kibocsátási egységek;
- egyéb pénzügyi eszközök;
ii. a résztvevő bejegyzés szerinti országa szerint;
iii. a kibocsátó bejegyzés szerinti országa szerint;
e) a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben kezdetben nyilvántartásba vett értékpapírok névértéke és piaci értéke;
f) az e) pontban említett értékpapírok névértéke és piaci értéke a következő bontásban:
i. a d) pont i. alpontjában említett pénzügyieszköz-típusok szerint;
ii. a résztvevő bejegyzés szerinti országa szerint;
iii. a kibocsátó bejegyzés szerinti országa szerint.
g) a központi értéktár által működtetett egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben kiegyenlített, fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízások teljes száma és értéke, továbbá a fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FOP) teljes száma és piaci értéke;
h) a kiegyenlítési megbízások teljes száma és értéke a következőknek megfelelően kategorizálva:
i. a d) pont i. alpontjában említett pénzügyieszköz-típusok szerint;
ii. a résztvevő bejegyzés szerinti országa szerint;
iii. a kibocsátó bejegyzés szerinti országa szerint;
iv. a kiegyenlítés pénzneme szerint;
v. a kiegyenlítési megbízások típusa szerint, a következőknek megfelelően:
- deliver free of payment (DFP) és receive free of payment (RFP) megbízásokat magukban foglaló free of payment (FOP) megbízások;
- delivery versus payment (DVP) és receive versus payment (RVP) megbízások;
- delivery with payment (DWP) és receive with payment (RWP) megbízások;
- payment free of delivery (PFOD) kiegyenlítési megbízások.
vi. a fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízások esetében aszerint, hogy a pénzoldal kiegyenlítésére a 909/2014/EU rendelet 40. cikkének (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően kerül-e sor;
i) a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett kényszerbeszerzések száma és értéke;
j) a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szankciók száma és összege résztvevőnként;
k) a központi értéktár által ügynökként és saját nevében feldolgozott értékpapír-kölcsönzési műveletek összértéke a d) pont i. alpontjában említett pénzügyieszköz-típusonként;
l) a központi értéktárak közötti egyes kapcsolatokon keresztül kiegyenlített kiegyenlítési megbízások összértéke, meghatározva, hogy a központi értéktár kérelmező vagy fogadó központi értéktár-e;
m) a központi értéktár által értékpapír-kölcsönzési műveletekhez kapcsolódóan kapott vagy nyújtott garanciák és kötelezettségvállalások értéke;
n) a résztvevők hosszú pozíciót képviselő egyenlegének kezeléséhez kapcsolódó, devizát és átruházható értékpapírokat érintő pénztárműveletek értéke, ideértve azon intézményi kategóriákat is, amelyek hosszú pozíciót képviselő egyenlegeit a központi értéktár kezeli;
o) indokolatlan értékpapír-teremtést vagy -törlést megállapító összehasonlítási eljárások száma a 65. cikk (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben ezek az eljárások a központi értéktár által központilag vagy nem központilag kezelt értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír-sorozatokat érintenek;
p) a 65. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított hibák korrigálásához szükséges időtartam átlaga, mediánja és módusza.
Az első albekezdés g), h) és l) pontjában említett értékeket a következőképpen kell kiszámítani:
a) fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízás esetében a pénzoldal kiegyenlítési összege;
b) fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FOP) esetében a pénzügyi eszközök piaci értéke vagy - amennyiben utóbbi nem áll rendelkezésre - névértéke.
(2) Az (1) bekezdésben említett piaci értéket a felügyeleti időszak utolsó napján kell kiszámítani a következőképpen:
a) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unión belüli kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök esetében a piaci érték az említett rendelet 4. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti, likviditás szempontjából leginkább érintett piac záróára;
b) az Unión belüli kereskedési helyszíneken kereskedésre bevezetett, az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében a piaci érték a legmagasabb forgalommal rendelkező uniós kereskedési helyszínen megfigyelt záróár;
c) az a) és b) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében a piaci értéket olyan előre meghatározott módszer használatával kiszámított ár alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a piaci adatokat, így a kereskedési helyszíneken vagy befektetési vállalkozásoknál rendelkezésre álló piaci árakat.
(3) A központi értéktárnak az (1) bekezdésben említett értékeket abban a pénznemben kell megadnia, amelyben az értékpapírokat denominálják, kiegyenlítik, vagy amelyben a hitelt nyújtják. Az illetékes hatóság kérheti a központi értéktárat, hogy ezeket az adatokat a központi értéktár székhelye szerinti tagállam pénznemében vagy euróban adja meg.
(4) A központi értéktár statisztikai adatszolgáltatása céljából az illetékes hatóság meghatározhatja az adatok összesítésére vonatkozó algoritmusokat vagy elveket.
43. cikk
Egyéb információ
A központi értéktár által az illetékes hatóságnak a 41. cikk szerint benyújtott dokumentumokon jelezni kell a következőket:
a) a dokumentumot első alkalommal nyújtották-e be, vagy a dokumentumot már korábban benyújtották és a felülvizsgálati időszakban aktualizálták;
b) a központi értéktár által a dokumentumhoz hozzárendelt egyedi hivatkozási szám;
c) a dokumentum címe;
d) a dokumentum azon fejezete, szakasza vagy oldala, amelyet a felülvizsgálati időszakban módosítottak, továbbá a felülvizsgálati időszak során eszközölt módosításokra vonatkozó kiegészítő magyarázatok.
44. cikk
A 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdésében említett hatóságoknak benyújtandó információk
Az illetékes hatóságnak az egyes felülvizsgálati időszakokra vonatkozóan a következő információkat kell benyújtania a 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdésében említett hatóságoknak:
a) az illetékes hatóság által elvégzett, a központi értéktár által esetleg viselt kockázatok és a működéséből adódó azon kockázatok értékelésére vonatkozó jelentés, amelyek az értékpapírpiacok zavartalan működését érinthetik;
b) a felülvizsgálat és értékelés eredményeként a központi értéktárra vonatkozóan megállapított tervezett vagy végleges korrekciós intézkedés vagy szankció.
Adott esetben az a) pontban említett jelentésnek tartalmaznia kell az illetékes hatóság arra vonatkozó elemzésének eredményeit, hogy a központi értéktár hogyan felel meg a 24. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek, továbbá a központi értéktár által benyújtott, a 24. cikk (2) bekezdésében említett releváns dokumentumokat és információkat.
45. cikk
A 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (8) bekezdésében említett illetékes hatóságok közötti információcsere
(1) A felülvizsgálat és az értékelés során a az illetékes hatóságnak a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül el kell küldenie a 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (8) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak a központi értéktár által benyújtott, a központi értéktár és más, olyan központi értéktárak között megosztott személyzetre, kulcsfontosságú tisztségviselőkre, funkciókra, szolgáltatásokra vagy rendszerekre vonatkozó információkat, amelyekkel a 909/2014/EU rendelet 17. cikke (6) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett típusú kapcsolatokat tart fenn.
(2) A felülvizsgálat és az értékelés végrehajtását követően az illetékes hatóságnak a következő információkat kell elküldenie a 909/2014/EU rendelet 22. cikkének (8) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak:
a) az illetékes hatóság által elvégzett, a központi értéktár által esetleg viselt kockázatok és a működéséből adódó azon kockázatok értékelésére vonatkozó jelentés, amelyek az értékpapírpiacok zavartalan működését érinthetik;
b) a felülvizsgálat és értékelés eredményeként a központi értéktárra vonatkozó tervezett vagy jogerős korrekciós intézkedések vagy szankciók.
VI. FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBELI KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR ELISMERÉSE
(A 909/2014/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése)
46. cikk
A kérelem tartalma
(1) Az elismerés iránti kérelemnek az I. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia.
(2) Az elismerés iránti kérelmet:
a) tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátani;
b) papíron és elektronikus formában is be kell nyújtani, utóbbi esetében könnyen olvasható nyílt forráskódú formátum használatával;
c) a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell benyújtani, ideértve azon részek fordítását is, amelyeket az eredeti dokumentum nem a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven tartalmaz;
d) el kell látni a benne szereplő dokumentumok egyedi hivatkozási számával.
(3) A kérelmező központi értéktárnak be kell nyújtania az I. mellékletben szereplő információk igazolására szolgáló bizonyítékokat.
VII. FEJEZET
KOCKÁZATELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK
(A 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (1)-(7) bekezdése)
47. cikk
A központi értéktárak kockázatellenőrzési eszközei
(1) A központi értéktár irányítási rendszere részeként olyan dokumentált politikákat, eljárásokat és rendszereket hoz létre, amelyek azonosítják, mérik, nyomon követik, kezelik és jelenthetővé teszik a központi értéktár által esetlegesen viselt és az általa más szervezetek - többek között résztvevői és azok ügyfelei, valamint a kapcsolatban álló központi értéktárak, központi szerződő felek, kereskedési helyszínek, fizetési rendszerek, kiegyenlítő bankok, likviditásnyújtók és befektetők - számára jelentett kockázatokat.
A központi értéktár az első albekezdésben említett politikákat, eljárásokat és rendszereket oly módon strukturálja, amely biztosítja, hogy a felhasználók és - szükséges esetben - azok ügyfelei megfelelően kezeljék és kiküszöböljék az általuk a központi értéktárnak jelentett kockázatokat.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a központi értéktár irányítási rendszerének ki kell terjednie a következőkre:
a) az ügyvezető szerv és kockázatellenőrzési bizottságai összetétele, feladatai, felelősségi köre, és a rájuk vonatkozó kinevezési, teljesítményértékelési és elszámoltathatósági eljárások;
b) a felső vezetés struktúrája, feladatai, felelősségi köre és a rá vonatkozó kinevezési és teljesítményértékelési eljárások;
c) a felső vezetés és az ügyvezető szerv közötti jelentési útvonalak.
Az első albekezdésben említett irányítási rendszernek egyértelműnek és jól dokumentáltnak kell lennie.
(3) A központi értéktár létrehozza a következő feladatköröket és meghatározza azok feladatait:
a) kockázatkezelési feladatkör;
b) technológiai feladatkör;
c) megfelelési és belsőkontroll-feladatkör;
d) belső ellenőri feladatkör.
Az egyes feladatköröknek rendelkezniük kell feladataik jól dokumentált leírásával, a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, szakértelemmel és a feladataik ellátásához szükséges összes információhoz való hozzáféréssel.
Az egyes feladatköröknek a központi értéktár többi feladatkörétől függetlenül kell működniük.
48. cikk
Kockázatellenőrzési bizottságok
(1) A központi értéktár létrehozza a következő bizottságokat:
a) a kockázatkezelési bizottságot, amely a központi értéktár aktuális és jövőbeni átfogó kockázati toleranciájáról és stratégiájáról tájékoztatja az ügyvezető szervet;
b) a számvizsgáló bizottságot, amely a központi értéktár - általa felvigyázott - belső ellenőri feladatkörének teljesítményéről tájékoztatja az ügyvezető szervet;
c) a javadalmazási bizottságot, amely a központi értéktár - általa felvigyázott - javadalmazási politikájáról tájékoztatja az ügyvezető szervet.
(2) Az egyes bizottságok elnöki tisztjét olyan személyeknek kell ellátniuk, akik az adott bizottság tevékenységi területén megfelelő tapasztalattal bírnak, és a központi értéktár ügyvezető szervének ügyvezető funkciót betöltő tagjaitól függetlenek.
Az egyes bizottságok tagjainak többsége nem lehet az ügyvezető szerv ügyvezető funkciót betöltő tagja.
A központi értéktár minden egyes bizottság tekintetében egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető megbízatást és eljárásokat hoz létre, és biztosítja számukra, hogy szükség esetén külső szakértőhöz fordulhassanak.
49. cikk
A kulcsfontosságú személyzet kockázatokkal kapcsolatos felelősségi köre
(1) A központi értéktárnak megfelelő személyzettel kell rendelkeznie kötelezettségei teljesítéséhez. A központi értéktár nem oszthatja meg személyzetét a csoporthoz tartozó más szervezetekkel, kivéve, ha ezt egy írásos kiszervezési megállapodás keretében, a 909/2014/EU rendelet 30. cikkének megfelelően végzi.
(2) Az ügyvezető szerv legalább a következőkért felelős:
a) az ügyvezető szerv, a felső vezetés és a bizottságok működését szabályozó jól dokumentált politikák, eljárások és folyamatok létrehozása;
b) egyértelmű célkitűzések és stratégiák létrehozása a központi értéktár számára;
c) a felső vezetés tényleges felügyelete;
d) a megfelelő javadalmazási politikák létrehozása;
e) a kockázatkezelési feladatkör felügyeletének biztosítása és a kockázatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala;
f) a 47. cikk (3) bekezdésében említett feladatkörök függetlenségének és megfelelő erőforrásainak biztosítása;
g) a kiszervezési megállapodások ellenőrzése;
h) a releváns szabályozási és felügyeleti követelmények nyomon követése és betartásuk biztosítása;
i) a részvényesekkel vagy más tulajdonosokkal, alkalmazottakkal, felhasználókkal és egyéb érdekelt felekkel szembeni elszámoltathatóság;
j) a belső ellenőrzés tervezésének és felülvizsgálatának jóváhagyása;
k) a központi értéktár irányítási rendszerének felülvizsgálata és rendszeres aktualizálása.
Ha az ügyvezető szerv vagy annak tagjai feladatokat ruháznak át, továbbra is felelősséggel tartoznak a központi értéktár szolgáltatásaiban esetlegesen zavart okozó döntésekért.
A központi értéktár kockázatainak kezeléséért a végső felelősséget a központi értéktár ügyvezető szerve viseli. Az ügyvezető szerv fogalmilag meghatározza, megállapítja és dokumentálja a központi értéktár és a központi értéktár által nyújtott szolgáltatások kockázati toleranciájának és kockázatviselési képességének megfelelő szintjét. Az ügyvezető szerv és a felső vezetés biztosítja, hogy a központi értéktár politikái, eljárásai és kontrolljai megfeleljenek a központi értéktár kockázati toleranciájának és kockázatviselési képességének, és hogy ezek a politikák, eljárások és kontrollok megszabják, hogy a központi értéktár hogyan azonosítja, jelenti, ellenőrzi és kezeli a kockázatokat.
(3) A felső vezetés legalább a következőkért felelős:
a) biztosítja a központi értéktár tevékenységeinek az ügyvezető szerv által meghatározott célkitűzésekkel és stratégiával való összhangját;
b) kialakítja és életbe lépteti a központi értéktár célkitűzéseinek elérését ösztönző kockázatkezelési, technológiai, megfelelési és belsőkontroll-eljárásokat;
c) rendszeres felülvizsgálatnak és tesztelésnek veti alá a kockázatkezelési, technológiai, megfelelési és belsőkontroll-eljárásokat;
d) biztosítja, hogy elegendő erőforrást rendeljenek a kockázatkezelési, a technológiai, a megfelelési és belsőkontroll-, továbbá a belső ellenőrzési feladatkörhöz.
(4) A központi értéktár egyértelmű, következetes és jól dokumentált felelősségi köröket alakít ki. A központi értéktár egyértelmű és közvetlen jelentési útvonalakat alakít ki ügyvezető szerve és a felső vezetés között annak biztosítása érdekében, hogy a felső vezetés elszámoltatható legyen teljesítményéért. A kockázatkezelési feladatkör, a megfelelési és belsőkontroll-feladatkör és a belső ellenőrzési feladatkör jelentési útvonalainak egyértelműnek és a központi értéktár műveleteire vonatkozóktól elkülönültnek kell lenniük.
(5) A központi értéktárnak rendelkeznie kell egy kockázatkezelési igazgatóval, aki az ügyvezető szerv által kialakított politikákat és eljárásokat tartalmazó kockázatkezelési keret végrehajtásáért felel.
(6) A központi értéktárnak rendelkeznie kell egy technológiai igazgatóval, aki az ügyvezető szerv által kialakított politikákat és eljárásokat tartalmazó technológiai keret végrehajtásáért felel.
(7) A központi értéktárnak rendelkeznie kell egy megfelelési igazgatóval, aki az ügyvezető szerv által kialakított politikákat és eljárásokat tartalmazó megfelelési és belsőkontroll-keret végrehajtásáért felel.
(8) A központi értéktár biztosítja, hogy a kockázatkezelési igazgató, a technológiai igazgató és a megfelelési igazgató feladatkörét olyan külön személyek látják el, akik a központi értéktár vagy a központi értéktár csoportjába tartozó szervezet alkalmazottjai. Az egyes ilyen feladatkörökért egy-egy személy felel.
(9) A központi értéktár eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy a kockázatkezelési igazgató, a technológiai igazgató és a megfelelési igazgató közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen az ügyvezető szervhez.
(10) A kockázatkezelési igazgatóként, a megfelelési igazgatóként és a technológiai igazgatóként kinevezett személy a központi értéktár egyéb tennivalóit is elláthatja, ha az irányítási rendszer speciális eljárásokat tartalmaz az e tennivalókból esetlegesen eredő összeférhetetlenség azonosítására és kezelésére.
50. cikk
Összeférhetetlenség
(1) A központi értéktár politikát alakít ki a felmerülő vagy a központi értéktárat vagy tevékenységeit befolyásoló összeférhetetlenségek vonatkozásában, ideértve a kiszervezési megállapodásokat is.
(2) Ha a központi értéktár vállalkozások csoportjának tagja, szervezeti igazgatási intézkedéseinek figyelembe kell venniük minden olyan körülményt, amely esetlegesen a csoport egyéb vállalkozásainak szerkezetéből vagy üzleti tevékenységeiből eredő összeférhetetlenséghez vezethet, és amelyet a központi értéktár ismer, vagy azt ismernie kellene.
(3) Ha a központi értéktár a kockázatkezelési igazgató, a technológiai igazgató, a megfelelési igazgató vagy a belső ellenőrzés feladatkörét megosztja a csoport egyéb szervezeteivel, akkor az irányítási rendszernek biztosítania kell a kapcsolódó csoportszintű összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.
(4) A 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett szervezeti és igazgatási intézkedéseknek tartalmazniuk kell azon körülmények ismertetését, amelyek a központi értéktár egy vagy több felhasználója és azok ügyfelei érdeksérülésének lényeges kockázatával járó összeférhetetlenséghez vezethetnek, valamint az ilyen összeférhetetlenségek kezelése érdekében követendő eljárásokat és elfogadandó intézkedéseket.
(5) A (4) bekezdésben említett körülmények ismertetésének ki kell térnie arra, hogy a központi értéktár ügyvezető szervének, felső vezetésének vagy személyzetének valamely tagjára, vagy az említett magánszemélyekkel vagy a központi értéktárral közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyre érvényesek-e a következők:
a) egyéb üzleti tevékenység céljából személyes érdeke fűződik a központi értéktár szolgáltatásainak, anyagainak vagy berendezéseinek használatához;
b) személyes érdeke vagy pénzügyi érdekeltsége van a központi értéktárral szerződést kötő más szervezetben;
c) részesedése vagy személyes érdeke van a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó más szervezetben, ideértve azokat a szervezeteket is, amelyekhez a központi értéktár szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szervez ki;
d) személyes érdeke fűződik a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő szervezethez;
e) kapcsolatban áll valamely olyan jogi vagy természetes személlyel, amely befolyást gyakorol a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó vagy a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő szervezetre;
f) a központi értéktár által igénybe vett szolgáltatást nyújtó vagy a központi értéktár szolgáltatásait igénybe vevő bármely szervezet ügyvezető szervének vagy bármely más szervének vagy bizottságának tagja.
E bekezdés alkalmazásában a természetes személyhez fűződő közvetlen vagy közvetett kapcsolat a házastárshoz vagy bejegyzett élettárshoz, legfeljebb másodfokú felmenő egyenes ági rokonokhoz vagy egyenes ági leszármazókhoz és azok házastársához vagy bejegyzett élettársához, a testvérekhez és azok házastársához vagy bejegyzett élettársához, és az alkalmazottakkal, a vezetőkkel vagy az ügyvezető szerv tagjaival azonos állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekhez fűződő kapcsolat.
(6) A központi értéktár minden észszerű lépést megtesz a rendszereiben tárolt információkkal való bárminemű visszaélés megelőzésére, és megakadályozza ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását. A központi értéktárnál rögzített információhoz hozzáférő természetes személy vagy a központi értéktár csoportjába tartozó jogi személy a központi értéktárnál rögzített információt nem használhatja üzleti célokra az információval érintett személy írásos engedélye nélkül.
51. cikk
Ellenőrzési módszerek
(1) A központi értéktár belső ellenőri feladatköre biztosítja a következőket:
a) mindenre kiterjedő ellenőrzési tervet dolgoz ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy megvizsgálja és értékelje a központi értéktár rendszereinek, kockázatkezelési folyamatainak, belső kontrollmechanizmusainak, javadalmazási politikáinak, irányítási rendszerének, tevékenységeinek és műveleteinek, köztük a kiszervezett tevékenységeknek a megfelelőségét és eredményességét;
b) az ellenőrzési tervet legalább évente felülvizsgálja és arról jelentést tesz az illetékes hatóságnak;
c) átfogó kockázatalapú ellenőrzést dolgoz ki;
d) ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;
e) a belső ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekről jelentést tesz az ügyvezető szervnek;
f) független a felső vezetéstől, és közvetlenül az ügyvezető szervnek tesz jelentést;
g) lehetőséget ad speciális ellenőrzések rövid időn belüli vagy eseti alapon történő elvégzésére.
(2) Ha a központi értéktár csoport tagja, a belső ellenőri feladatkört csoportszinten is el lehet látni, feltéve, hogy teljesülnek a következő követelmények:
a) a feladatkör elkülönül és független a csoport többi feladatkörétől és tevékenységétől;
b) a feladatkör közvetlen jelentési útvonalon tesz jelentést a központi értéktár ügyvezető szervének;
c) a belső ellenőri feladatkör működésére vonatkozó szabályok nem akadályozzák a felügyeleti és felvigyázási feladatkörök ellátását, ideértve az e feladatkörök ellátásához szükséges megfelelő információk beszerzésére irányuló helyszíni hozzáférést.
(3) A központi értéktárnak értékelnie kell a belső ellenőri feladatkört.
A belső ellenőrzés értékelése magában foglalja a belső ellenőrzési tevékenység folyamatos teljesítménymonitoringját és a számvizsgáló bizottság által vagy a belső ellenőrzési gyakorlatok terén elegendő tudással rendelkező, a központi értéktáron vagy a csoporton belüli más személyek által elvégzett önértékelés útján végrehajtott rendszeres felülvizsgálatokat.
A belső ellenőri feladatkört legalább ötévente külső értékelésnek kell alávetni, amelyet a központi értéktáron és csoportján kívüli képesített és független értékelőnek kell elvégeznie.
(4) A központi értéktár műveleteit, kockázatkezelési folyamatait, belső kontrollmechanizmusait és nyilvántartásait rendszeres belső vagy külső ellenőrzésnek kell alávetni.
Az ellenőrzések gyakoriságát dokumentált kockázatértékelés alapján kell meghatározni. Az első albekezdésben említett ellenőrzéseket legalább kétévente el kell végezni.
(5) A központi értéktár pénzügyi kimutatása éves alapon készül, azt a 2006/43/EK irányelv szerinti jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság ellenőrzi.
52. cikk
Az ellenőrzés eredményeinek megosztása a felhasználói bizottsággal
(1) A központi értéktár a következő esetekben megosztja az ellenőrzés eredményeit a felhasználói bizottsággal:
a) ha az eredmények a kibocsátóknak vagy a felhasználóknak a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekbe való befogadására vonatkozó kritériumokkal kapcsolatosak;
b) ha az eredmények a felhasználói bizottság megbízatásának egyéb szempontjával kapcsolatosak;
c) ha az eredmények befolyásolhatják a központi értéktár általi szolgáltatásnyújtás szintjét, ideértve az üzletmenet folytonosságának biztosítását is.
(2) A felhasználói bizottság tagjai nem kaphatnak olyan információkat, amelyek versenyelőnyhöz juttathatják az említett tagokat.
VIII. FEJEZET
NYILVÁNTARTÁS
(A 909/2014/EU rendelet 29. cikkének (3) bekezdése)
53. cikk
Általános követelmények
(1) A központi értéktár az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően mindenkor - ideértve az üzletmenet-folytonossági politika és a vészhelyzeti helyreállítási terv aktiválásával járó fennakadások idejét is - teljes és pontos nyilvántartást vezet tevékenységeiről. E nyilvántartásoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.
(2) A központi értéktár nyilvántartásait a központi értéktár által a 909/2014/EU rendeletnek megfelelően nyújtott minden egyedi szolgáltatás tekintetében külön-külön kell vezetni.
(3) A központi értéktár a nyilvántartásokat olyan tartós adathordozón vezeti, amely lehetővé teszi az információknak a 909/2014/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok számára való rendelkezésre bocsátását. A nyilvántartási rendszernek biztosítania kell az összes következő feltétel teljesülését:
a) a nyilvántartások központi értéktár általi feldolgozásának minden egyes fontos szakasza rekonstruálható;
b) valamely nyilvántartás helyesbítést vagy egyéb módosítást megelőző, eredeti tartalma rögzíthető, nyomon követhető és helyreállítható;
c) intézkedéseket vezettek be a nyilvántartások jogosulatlan módosításának megelőzésére;
d) intézkedéseket vezettek be a nyilvántartott adatok biztonságának és bizalmas jellegének biztosítására;
e) a nyilvántartási rendszerbe beépítettek egy, a hibák azonosítására és javítására szolgáló mechanizmust;
f) rendszerhiba esetén a nyilvántartási rendszeren belül biztosított a nyilvántartott adatok időben történő helyreállítása.
54. cikk
Ügyletek/kiegyenlítési megbízások (flow) nyilvántartása
(1) A központi értéktár az általa feldolgozott valamennyi ügylet, kiegyenlítési megbízás és kiegyenlítési korlátozásokról szóló megbízás tekintetében nyilvántartást vezet, és biztosítja, hogy nyilvántartásai minden szükséges információt tartalmaznak azok egyértelmű azonosításához.
(2) A központi értéktár minden kapott kiegyenlítési megbízás és kiegyenlítési korlátozásokról szóló megbízás tekintetében a releváns információk megszerzésekor azonnal nyilvántartásba veszi és aktualizálja a következő adatokat, attól függően, hogy a kiegyenlítési megbízás vagy a kiegyenlítési korlátozásokról szóló megbízás csak értékpapírokra vagy pénzeszközökre vonatkozik, vagy mindkettőre:
a) a 42. cikk (1) bekezdése h) pontjának v. alpontjában említett kiegyenlítési megbízás típusa;
b) az ügylet típusa, a következők szerint:
i. értékpapírok vétele vagy eladása;
ii. biztosítékkezelési műveletek;
iii. értékpapír-kölcsönzési műveletek;
iv. repoügyletek;
v. egyéb ügyletek;
c) a résztvevő egyedi megbízáshivatkozása;
d) a kereskedés időpontja;
e) a kiegyenlítés tervezett időpontja;
f) a kiegyenlítés időbélyegzője;
g) a kiegyenlítési megbízás értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe való bevitelének időbélyegzője;
h) a kiegyenlítési megbízás visszavonhatatlanná válásának időbélyegzője;
i) párosított kiegyenlítési megbízás esetében a párosítás időbélyegzője;
j) az értékpapírszámla-azonosító;
k) a pénzforgalmiszámla-azonosító;
l) a kiegyenlítő bank azonosítója;
m) a megbízó résztvevő azonosítója;
n) a megbízó résztvevő partnerének azonosítója;
o) a megbízó résztvevő ügyfelének azonosítója, amennyiben a központi értéktár ismeri;
p) a megbízó résztvevő partnere ügyfelének azonosítója, amennyiben a központi értéktár ismeri;
q) az értékpapír-azonosító;
r) a kiegyenlítés pénzneme;
s) a pénzbeli kiegyenlítés összege;
t) az értékpapírok mennyisége vagy névértéke;
u) a kiegyenlítési megbízás állapota a következőknek megfelelően:
i. függőben lévő megbízások, amelyek kiegyenlítésére még sor kerülhet a kiegyenlítés tervezett időpontjában;
ii. meghiúsult megbízások, amelyek kiegyenlítésére már nem kerülhet sor a kiegyenlítés tervezett időpontjában;
iii. teljesen kiegyenlített kiegyenlítési megbízások;
iv. részben kiegyenlített kiegyenlítési megbízások, beleértve a pénzügyi eszköz vagy a pénzeszköz kiegyenlített részét és hiányzó részét is;
v. törölt kiegyenlítési megbízások, beleértve az arra vonatkozó információt is, hogy a megbízást a rendszer vagy a résztvevő törölte-e.
A kiegyenlítési megbízások első albekezdésben említett minden egyes kategóriája esetében nyilván kell tartani a következő információkat:
a) azt, hogy a megbízás párosított vagy nem párosított;
b) azt, hogy a megbízást részben is ki lehet-e egyenlíteni;
c) azt, hogy a megbízás készenlétben van-e;
d) a megfelelő esetben annak okai, hogy a megbízás miért van függőben vagy miért hiúsult meg;
e) a kereskedés helye;
f) adott esetben a klíring helye;
a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti kényszerbeszerzés kezdeményezése esetén a következők részletei:
i. a kényszerbeszerzés eredménye legkésőbb a kényszerbeszerzési türelmi idő utolsó munkanapján, a kényszerbeszerzés részbeni vagy teljes sikeressége esetén a pénzügyi eszközök számát és értékét is ideértve;
ii. a pénzbeli kártalanítás kifizetése, ideértve annak összegét is, amennyiben a kényszerbeszerzés nem lehetséges vagy sikertelen vagy részben sikeres;
iii. az eredeti kiegyenlítési megbízás törlése;
iv. minden egyes meghiúsult kiegyenlítési megbízás esetében a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szankciók összege.
55. cikk
Pozíciók (stock) nyilvántartása
(1) A központi értéktár az általa vezetett összes értékpapírszámla pozícióját nyilvántartja. A 909/2014/EU rendelet 38. cikkének megfelelően külön vezetett számlákat külön-külön tartja nyilván.
(2) A központi értéktár nyilvántartja a következő információkat:
a) azon kibocsátók azonosítója, amelyek számára a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújt;
b) azon értékpapír-sorozatok azonosítója, amelyek tekintetében a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújt, az a jog, amelynek alapján a központi értéktár által nyilvántartott értékpapírokat létrehozták és az egyes értékpapír-sorozatok kibocsátóinak bejegyzés szerinti országa;
c) azon értékpapír-sorozatok azonosítója, amelyeket a központi értéktár nem központilag vezetett értékpapírszámlákon tart nyilván, az a jog, amelynek alapján a központi értéktár által nyilvántartott értékpapírokat létrehozták és az egyes értékpapír-sorozatok kibocsátóinak bejegyzés szerinti országa;
d) a c) pontban említett értékpapír-sorozatok esetében a kibocsátó központi értéktár vagy a kibocsátó központi értéktárhoz hasonló feladatokat ellátó releváns harmadik országbeli szervezet azonosítója;
e) a kibocsátó központi értéktárak esetében a kibocsátók értékpapírszámláinak azonosítója;
f) a kibocsátó központi értéktárak esetében a kibocsátók pénzforgalmi számláinak azonosítója;
g) a kibocsátó központi értéktárak esetében az egyes kibocsátók által igénybe vett kiegyenlítő bankok azonosítója;
h) a résztvevők azonosítója;
i) a résztvevők bejegyzés szerinti országa;
j) a résztvevők értékpapírszámláinak azonosítója;
k) a résztvevők pénzforgalmi számláinak azonosítója;
l) a résztvevők által igénybe vett kiegyenlítő bankok azonosítója;
m) a résztvevők által igénybe vett kiegyenlítő bankok bejegyzés szerinti országa.
(3) A központi értéktár minden kereskedési napon minden pozíció esetében rögzíti a következő adatokat, amennyiben azok a pozícióra nézve relevánsak:
a) a résztvevők és az egyéb számlatulajdonosok azonosítója;
b) az értékpapírszámla típusa annak megfelelően, hogy az értékpapírszámla kihez tartozik: résztvevőhöz ("résztvevői saját számla"), egyetlen ügyfélhez ("egyéni ügyfél-elkülönítés") vagy több ügyfélhez ("gyűjtőszámlás elkülönítés");
c) minden egyes értékpapír-azonosító szám (ISIN) esetében az adott számú értékpapírt lefedő értékpapírszámlák nap végi egyenlege;
d) a c) pont szerinti minden egyes értékpapírszámla és ISIN vonatkozásában a kiegyenlítési korlátozások hatálya alá tartozó értékpapírok száma, a korlátozás típusa és a korlátozás kedvezményezettjének azonosítása a nap végén.
(4) A központi értéktár nyilvántartja a kiegyenlítés meghiúsulását, továbbá a 909/2014/EU rendelet 6. és 7. cikkének megfelelően a központi értéktár és a résztvevői által elfogadott, a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését és kezelését célzó intézkedéseket.
56. cikk
Kiegészítő szolgáltatások nyilvántartása
(1) A központi értéktár az általa a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. és C. szakasza szerint nyújtott minden egyes kiegészítő szolgáltatás tekintetében az e rendelet II. mellékletében meghatározott típusú nyilvántartásokat vezet, ideértve az egyes pénznemek tekintetében a pénzforgalmi számláknak a központi értéktár vagy a kijelölt hitelintézet által megadott nap végi egyenlegeit is.
(2) Ha a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. és C. szakaszában kifejezetten említett kiegészítő szolgáltatásokon kívül is nyújt kiegészítő szolgáltatásokat, akkor azokról is megfelelő nyilvántartást vezet.
57. cikk
Üzleti nyilvántartások
(1) A központi értéktár megfelelő és pontos nyilvántartást vezet üzleti tevékenységeiről és belső felépítéséről.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásoknak tükrözniük kell a központi értéktár által tartott dokumentumokban bekövetkező lényegi változásokat, és tartalmazniuk kell a következőket:
a) az ügyvezető szerv, a felső vezetés, a vonatkozó bizottságok, az operatív egységek és a központi értéktár minden egyéb egysége és üzletága szervezeti ábrája;
b) azon részvényesek - akár természetes, akár jogi személyek - azonosítása, akik közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnak a központi értéktár ügyvezetése felett, vagy részesedésük van a központi értéktár tőkéjében, valamint e részesedések mértékének ismertetése;
c) a központi értéktár részesedése más jogi személyek tőkéjében;
d) a központi értéktár szervezeti követelményeiben és a központi értéktár szolgáltatásaival összefüggésben előírt politikákat, eljárásokat és folyamatokat igazoló dokumentumok;
e) az ügyvezető szerv, a felső vezetés bizottságai és az egyéb bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei;
f) a felhasználói bizottságok üléseinek jegyzőkönyve;
g) a résztvevők és ügyfelek részvételével alakított konzultációs csoportok jegyzőkönyvei, ha vannak ilyenek;
h) belső és külső ellenőrzési jelentések, kockázatkezelési jelentések, megfelelési és belsőkontroll-jelentések, valamint a felső vezetés ezekre adott válaszai;
i) kiszervezési szerződések (minden ilyen szerződés);
j) üzletmenet-folytonossági politika és vészhelyzeti helyreállítási terv;
k) a központi értéktár eszközeire, kötelezettségeire és tőkeszámláira vonatkozó nyilvántartások;
l) a költségekre és bevételekre vonatkozó nyilvántartások, ideértve a 909/2014/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdése alapján külön elszámolt költségekre és bevételekre vonatkozó nyilvántartásokat;
m) a kapott hivatalos panaszok, ideértve a panaszos nevére és címére vonatkozó információkat; a panasz beérkezésének dátuma; a panaszban azonosított valamennyi személy neve; a panasz jellegének és tartalmának ismertetése; a panaszkezelés lezárásának időpontja;
n) a szolgáltatások zavaraira és megszakadásaira vonatkozó nyilvántartások, ideértve a zavarok és megszakadások időpontjára, hatására és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó részletes jelentést;
o) a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktár által elvégzett utótesztelések és stressztesztek eredményeire vonatkozó nyilvántartások;
p) az illetékes hatósággal, az ESMA-val és az egyéb érintett hatóságokkal folytatott levelezés;
q) az e rendelet VII. fejezetében meghatározott szervezeti követelményekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kapott jogi szakvélemények;
r) az e rendelet XII. fejezetének megfelelő, kapcsolat létrehozására irányuló megállapodásokra vonatkozó dokumentáció;
s) az egyes szolgáltatásokra alkalmazott tarifák és díjak, ideértve az esetleges árengedményeket vagy kedvezményeket.
58. cikk
Kiegészítő nyilvántartások
A központi értéktár az illetékes hatóság kérésének megfelelően olyan kiegészítő nyilvántartásokat vezet, amelyek révén az illetékes hatóság ellenőrizni tudja a központi értéktár 909/2014/EU rendeletnek való megfelelését.
IX. FEJEZET
ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
(A 909/2014/EU rendelet 37. cikkének (4) bekezdése)
59. cikk
Általános összehasonlítások
(1) A központi értéktár az általa központilag és nem központilag vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott minden értékpapír-sorozat tekintetében elvégzi a 909/2014/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett összehasonlításokat.
A központi értéktár minden értékpapír-sorozat és minden általa központilag vagy nem központilag vezetett értékpapírszámla tekintetében összehasonlítja az előző nap végi egyenleget a nap folyamán feldolgozott kiegyenlítésekkel és a folyó nap végi egyenleggel.
A központi értéktár kettős könyvelést használ, vagyis az általa központilag vagy nem központilag vezetett egyik értékpapírszámlán történő jóváírást mindig egy megfelelő terhelés kísér egy általa vezetett másik értékpapírszámlán.
(2) A 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdésében említett auditnak biztosítania kell, hogy a központi értéktár értékpapír-sorozatokkal kapcsolatos nyilvántartásai pontosak legyenek, és hogy a 909/2014/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett összehasonlítások és az összehasonlításokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik felekkel folytatott együttműködési és információcsere-intézkedések megfelelők legyenek.
(3) Ha az összehasonlítási folyamat immobilizált értékpapírokat érint, a központi értéktár megfelelő intézkedéseket hoz a fizikailag tárolt értékpapírok lopással, csalással és megsemmisüléssel szembeni védelmére. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk legalább az olyan páncéltermek használatát, amelyek kialakítása és helyszíne magas szintű védelmet biztosít árvízzel, földrengéssel, tűzzel és egyéb katasztrófákkal szemben.
(4) A páncéltermek tekintetében legalább évente el kell végezni a 909/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdésében említett auditokat, ideértve a fizikai ellenőrzéseket is. A központi értéktár az ilyen auditok eredményeit megosztja az illetékes hatósággal.
60. cikk
Összehasonlítás vállalati események esetében
(1) A központi értéktár mindaddig nem határozza meg a központi értéktár által vezetett értékpapírszámlák egyenlegét esetlegesen megváltoztató, értékpapír-állományra ható vállalati eseményekből eredő bevételhez való jogosultságot, amíg be nem fejeződött az 59. cikkben, továbbá a 61. a 62. és a 63. cikkben meghatározott összehasonlítás.
(2) A vállalati esemény feldolgozása után a központi értéktár biztosítja az általa központilag vagy nem központilag vezetett értékpapírszámlák aktualizálását.
61. cikk
Összehasonlítás a részvénykönyv-vezetőket alkalmazó modell esetében
Amennyiben valamely értékpapír-sorozat kapcsán az összehasonlítási folyamatban a 909/2014/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésének megfelelően részvénykönyv-vezető, kibocsátási ügynök vagy más hasonló szervezet is részt vesz, és olyan értékpapírokról vezet nyilvántartást, amelyeket a központi értéktár is nyilvántart, úgy a központi értéktár és az említett szervezet által az adott sorozat átfogó integritásának megőrzése érdekében hozandó intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a központi értéktár által vezetett értékpapír-számlákon nyilvántartott teljes egyenlegnek az említett szervezet megfelelő értékpapír-nyilvántartásával való napi összehasonlítását. A központi értéktár és az említett szervezet emellett elvégzi a következőket:
a) ha az értékpapírokat egy adott kereskedési napon ruházták át, a központi értéktár által vezetett minden egyes értékpapírszámla egyenlegének az említett szervezet megfelelő értékpapír-nyilvántartásában szereplő egyenleggel való nap végi összehasonlítása;
b) legalább kéthetente az értékpapír-sorozat minden egyenlegének az említett szervezet megfelelő értékpapír-nyilvántartásában szereplő egyenleggel való teljes körű összehasonlítása.
62. cikk
Összehasonlítás a transzferügynököket alkalmazó modell esetében
Amennyiben a központi értéktár által nyilvántartott valamely értékpapír-sorozat egy részét tartalmazó számla vonatkozásában az összehasonlítási folyamatért alapkezelő, transzferügynök vagy más hasonló szervezet felel, úgy a központi értéktár és az említett szervezet által az adott sorozatrész integritásának megőrzése érdekében hozandó intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a központi értéktár által vezetett értékpapír-számlákon nyilvántartott teljes egyenlegnek az említett szervezet központi értéktár által vezetett értékpapír-nyilvántartásával való napi összehasonlítását, többek között az összesített nyitó és a záró egyenlegek tekintetében.
Amennyiben a központi értéktár az említett szervezetnél a számláit egy olyan harmadik félen keresztül vezeti, amely nem központi értéktár, úgy az e cikkben szereplő követelmények teljesülése érdekében a központi értéktárnak elő kell írnia a harmadik fél számára egyfelől az említett szervezet arról való tájékoztatását, hogy a harmadik fél a központi értéktár nevében jár el, másfelől egyenértékű együttműködési és információcsere-intézkedések létrehozását az említett szervezettel.
63. cikk
Összehasonlítás a közös értéktárakat alkalmazó modell esetében
Amennyiben az interoperábilis kapcsolatban lévő központi értéktárak közös értéktárakat vagy más hasonló szervezetet használnak, úgy minden egyes központi értéktárnak napi szinten össze kell hasonlítania az általa - de nem az interoperábilis kapcsolatban részt vevő más központi értéktárak számára - vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír-sorozatok teljes egyenlegét a számára a közös értéktár vagy más hasonló szervezet által vezetett megfelelő értékpapír-nyilvántartással.
Amennyiben valamely értékpapír-sorozat átfogó integritásáért közös értéktár vagy más hasonló szervezet felel, úgy a közös értéktár vagy más hasonló szervezet az egyes értékpapír-sorozatok teljes egyenlegét napi szinten összehasonlítja az általa az egyes központi értéktárak számára vezetett értékpapírszámlák egyenlegeivel.
Amennyiben az összehasonlítási folyamat immobilizált értékpapírokat érint, úgy a központi értéktáraknak biztosítaniuk kell, hogy a közös értéktár vagy más hasonló szervezet megfeleljen az 59. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
64. cikk
Az összehasonlítási folyamatban részt vevő más szervezetek esetében előírt kiegészítő intézkedések
(1) A központi értéktár legalább évente felülvizsgálja a 61., 62. és 63. cikkben említett más szervezeteket érintő együttműködési és információcsere-intézkedéseit. E felülvizsgálat a központi értéktárak közötti kapcsolat létrehozására irányuló megállapodások felülvizsgálatával párhuzamosan is elvégezhető. Ha az illetékes hatóság előírja, a központi értéktár az e rendeletben meghatározottakon kívül egyéb együttműködési és információcsere-intézkedéseket is végrehajt.
(2) Ha a központi értéktár kapcsolatokat alakít ki, azoknak meg kell felelniük a 86. cikkben előírt kiegészítő követelményeknek.
(3) A központi értéktár előírja, hogy résztvevői hasonlítsák össze nyilvántartásaikat a központi értéktártól napi szinten kapott információkkal.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a központi értéktár a résztvevőket napi szinten ellátja az egyes értékpapírszámlákra és értékpapír-sorozatokra vonatkozó következő információkkal:
a) az értékpapírszámla összesített egyenlege az adott kereskedési nap kezdetén;
b) az értékpapírszámlát érintő egyedi értékpapír-átruházások az adott kereskedési napon;
c) az értékpapírszámla összesített egyenlege az adott kereskedési nap végén.
A központi értéktár az első albekezdésben említett információkat kérésre az általa központilag vagy nem központilag vezetett értékpapírszámlák egyéb tulajdonosainak is megadja, amennyiben a szóban forgó információ az említett tulajdonosok nyilvántartásainak a központi értéktár nyilvántartásaival való összehasonlításához szükséges.
(5) A központi értéktárnak biztosítania kell, hogy kérésére résztvevőitől, az általa vezetett számlák egyéb tulajdonosaitól és a számlakezelőktől megkapja a sorozat integritásának biztosításához - különösen az összehasonlítási problémák megoldásához - általa szükségesnek ítélt információkat.
E bekezdés alkalmazásában a "számlakezelő" olyan szervezet, amelyet a központi értéktár az értékpapírszámláira való könyvelés elvégzésére szerződtet.
65. cikk
Összehasonlítással kapcsolatos problémák
(1) A központi értéktár az összehasonlítási folyamatból eredő összes meg nem felelést és ellentmondást elemzi, és törekszik azoknak még a következő kereskedési napi kiegyenlítés megkezdése előtti megoldására.
(2) Ha az összehasonlítási folyamatból indokolatlan értékpapír-teremtésre vagy törlésre lehet következtetni, és a központi értéktár a következő kereskedési nap végéig nem oldja meg a problémát, akkor a központi értéktárnak az indokolatlan értékpapír-teremtés vagy -törlés orvoslásáig fel kell függesztenie az értékpapír-sorozat kiegyenlítését.
(3) A kiegyenlítés felfüggesztése esetén a központi értéktárnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell résztvevőit, az illetékes hatóságot, az érintett hatóságokat és az összehasonlítási folyamatban részt vevő, a 61., 62. és 63. cikkben említett más szervezeteket.
(4) A központi értéktárnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell tennie minden szükséges lépést az indokolatlan értékpapír-teremtés vagy -törlés orvoslására, és a megtett lépésekről tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot és az érintett hatóságokat.
(5) Az indokolatlan értékpapír-teremtés vagy -törlés orvoslása után a központi értéktárnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell résztvevőit, az illetékes hatóságot, az érintett hatóságokat és az összehasonlítási folyamatban részt vevő, a 61., 62. és 63. cikkben említett más szervezeteket.
(6) Ha az értékpapír-sorozat kiegyenlítése fel van függesztve, akkor az adott értékpapír-sorozatra a felfüggesztés ideje alatt nem alkalmazhatók a 909/2014/EU rendelet 7. cikkében meghatározott, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedések.
(7) A központi értéktárnak az indokolatlan értékpapír-teremtés vagy -törlés orvoslása után folytatnia kell a kiegyenlítést.
(8) Ha a (2) bekezdésben említett indokolatlan értékpapír-teremtések vagy -törlések száma egy hónapon belül meghaladja az ötöt, akkor a központi értéktárnak egy hónapon belül meg kell küldenie az illetékes hatóság és az érintett hatóságok számára a hasonló esetek előfordulását mérséklő intézkedési tervre irányuló javaslatát. A központi értéktárnak havonta aktualizálnia kell a tervet, és a terv végrehajtásáról havonta jelentést kell tennie az illetékes hatóságnak és az érintett hatóságoknak, mindaddig, amíg a (2) bekezdésben említett esetek száma havi öt alá nem csökken.
X. FEJEZET
MŰKÖDÉSI KOCKÁZATOK
(A 909/2014/EU rendelet 45. cikkének (1)-(6) bekezdése)
1. SZAKASZ
A működési kockázatok azonosítása
66. cikk
Általános működési kockázatok és értékelésük
(1) A 909/2014/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett működési kockázatokat az informatikai rendszerek hiányosságai, a belső folyamatok, a személyzet teljesítménye vagy a külső események miatti fennakadások okozzák, amelyek a központi értéktár által nyújtott szolgáltatások csökkenésével, romlásával vagy megszakadásával járnak.
(2) A központi értéktárnak azonosítania kell műveletei minden potenciális meghibásodási pontját, és folyamatosan értékelnie kell az általa viselt működési kockázatok, többek között a pandémiák vagy a kibertámadások változó természetét.
67. cikk
Fő résztvevőkkel összefüggő esetleges működési kockázatok
(1) A központi értéktár az általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben folyamatosan azonosítja a fő résztvevőket a következő tényezők alapján:
a) a résztvevők ügyleteinek volumene és értéke;
b) a résztvevők és a résztvevők ügyfelei közötti olyan lényeges függőségek, amelyek befolyásolhatják a központi értéktárat, amennyiben az ügyfelek ismertek a központi értéktár előtt;
c) a résztvevők potenciális hatásai a központi értéktár más résztvevőire és értékpapír-kiegyenlítési rendszerének egészére a központi értéktár szolgáltatásaiban zavart okozó működési probléma esetében.
Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a központi értéktár azonosítja a következőket is:
i. a résztvevők azon ügyfelei, akik a központi értéktár által feldolgozott ügyletek jelentős arányát képviselik;
ii. a résztvevők azon ügyfelei, akiknek ügyletei - volumen és érték szerint - az adott résztvevők kockázatkezelési kapacitásához viszonyítva jelentősek.
(2) A központi értéktár a fő résztvevők azonosítását folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja.
(3) A központi értéktár egyértelmű és átlátható kritériumokat, módszereket és előírásokat alkalmaz annak biztosítására, hogy a fő résztvevők megfeleljenek a működési követelményeknek.
(4) A központi értéktár folyamatosan azonosítja, ellenőrzi és kezeli a fő résztvevőkkel összefüggésben általa viselt működési kockázatokat.
Emellett az első albekezdés alkalmazásában a 70. cikk szerinti működési kockázatkezelési rendszernek szabályokat és eljárásokat kell meghatároznia a résztvevők ügyfeleire vonatkozó releváns információk gyűjtése céljából. A központi értéktárnak a résztvevőivel kötött megállapodásokban szerepeltetnie kell az említett információk gyűjtését lehetővé tevő feltételeket is.
68. cikk
Kritikus közüzemi szolgáltatókkal és kritikus szolgáltatókkal összefüggő esetleges működési kockázatok
(1) A központi értéktár azonosítja azokat a kritikus közüzemi szolgáltatókat és kritikus szolgáltatókat, amelyekkel szembeni függősége kockázatokat jelenthet műveleteire.
(2) A központi értéktár még az említett szolgáltatókkal létesített kapcsolat operatív szakaszának megkezdése előtt megfelelő lépéseket tesz az (1) bekezdésben említett függőségek megfelelő szerződéses megállapodásokkal és szervezeti intézkedésekkel, valamint az üzletmenet-folytonossági politika és a vészhelyzeti helyreállítási terv specifikus rendelkezéseivel történő kezelésére.
(3) A központi értéktár biztosítja, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően azonosított szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásai értelmében a szolgáltatók csak a központi értéktár előzetes hozzájárulásával adhassák alvállalkozásba a központi értéktárnak nyújtott szolgáltatások egyes elemeit.
Ha a szolgáltató az első albekezdésnek megfelelően kiszervezi szolgáltatásait, a központi értéktárnak biztosítania kell ellenálló képessége és a szolgáltatási szint érintetlenségét, és hogy továbbra is teljeskörűen hozzáférjen a kiszervezett szolgáltatások nyújtásához szükséges információkhoz.
(4) A központi értéktár egyértelmű kommunikációs útvonalakat hoz létre az (1) bekezdésben említett szolgáltatókkal annak érdekében, hogy az információcserét szokásos és rendkívüli körülmények között egyaránt lehetővé tegye.
(5) A központi értéktár tájékoztatja az illetékes hatóságot az (1) bekezdés szerint azonosított közüzemi szolgáltatókkal és szolgáltatókkal szemben fennálló függőségekről, és intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a hatóságok - vagy közvetlenül a közüzemi szolgáltatók és szolgáltatók útján, vagy a központi értéktáron keresztül - tájékozódhassanak az említett szolgáltatók teljesítményéről.
69. cikk
Más központi értéktárakkal vagy piaci infrastruktúrákkal összefüggő esetleges működési kockázatok
(1) A központi értéktár biztosítja, hogy a más központi értéktárakkal vagy piaci infrastruktúrákkal kialakított rendszerei és kommunikációs megállapodásai megbízhatók és biztonságosak legyenek, és kialakításuk a működési kockázatok minimalizálását szolgálja.
(2) A központi értéktár által más központi értéktárral vagy más piaci infrastruktúrákkal kötött megállapodásának elő kell írnia, hogy:
a) a más központi értéktár vagy más pénzügyi piaci infrastruktúra tájékoztassa a központi értéktárat a más központi értéktár vagy piaci infrastruktúra által igénybe vett kritikus szolgáltatókról;
b) a más központi értéktár vagy piaci infrastruktúra irányítási rendszere és irányítási folyamatai ne okozzanak zavart a központi értéktár szolgáltatásaiban, ideértve a kockázatkezelési megállapodásokat és a megkülönböztetésmentes igénybevételre vonatkozó feltételeket is.
2. SZAKASZ
A működési kockázatok tesztelésére, kezelésére és minimalizálására szolgáló módszerek
70. cikk
A működési kockázatkezelési rendszer és keret
(1) A központi értéktárnak a 47. cikkben említett politikák, eljárások és rendszerek részeként jól dokumentált működési kockázatkezelési kerettel kell rendelkeznie, egyértelműen kijelölt feladatokkal és felelősségi körökkel. A központi értéktárnak megfelelő informatikai rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és kontrollokkal kell rendelkeznie működési kockázatának azonosításához, méréséhez, ellenőrzéséhez, jelentéséhez és mérsékléséhez.
(2) A központi értéktár ügyvezető szerve és felső vezetése meghatározza, végrehajtja és ellenőrzi az (1) bekezdésben említett működési kockázatkezelési keretet, azonosítja a központi értéktár összes működési kockázati kitettségét és nyomon követi a releváns működési kockázati adatokat, ideértve az olyan eseteket is, amikor lényeges adatok vesznek el.
(3) A központi értéktár egyértelmű működési megbízhatósági célkitűzéseket határoz meg, többek között a szolgáltatásaira és értékpapír-kiegyenlítési rendszereire vonatkozó működési teljesítményi célkitűzéseket és a kötelező szolgáltatási szintre vonatkozó célszámokat, és azokat dokumentálja. E célkitűzések megvalósítása céljából politikákkal és eljárásokkal kell rendelkeznie.
(4) A központi értéktár biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett működési teljesítményi célkitűzései és kötelező szolgáltatási szintre vonatkozó célszámai kvalitatív és kvantitatív működési teljesítménymutatókat is tartalmazzanak.
(5) A központi értéktár rendszeresen ellenőrzi és értékeli, hogy az általa megállapított célkitűzések és szolgáltatási szintre vonatkozó célszámok teljesülnek-e.
(6) A központi értéktárnak szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy felső vezetése, az ügyvezető szerv tagjai és releváns bizottságai, a felhasználói bizottságok és az illetékes hatóság rendszeresen jelentést kapjanak értékpapírrendszere teljesítményéről.
(7) A központi értéktár az új technológiai és üzleti fejlemények figyelembevétele érdekében rendszeresen felülvizsgálja működési célkitűzéseit.
(8) A műveletek, politikák, eljárások és kontrollok központi értéktár általi módosításaiból eredő működési kockázatok mérséklése érdekében a központi értéktár működési kockázatkezelési keretének változásirányítási és projektirányítási folyamatokat is tartalmaznia kell.
(9) A központi értéktár támadások, többek között kibertámadások, behatolások és természeti katasztrófák miatti kockázatainak kezelése érdekében a központi értéktár működési kockázatkezelési keretének a fizikai és az informatikai biztonságra vonatkozó átfogó keretet is tartalmaznia kell. Ennek az átfogó keretnek lehetővé kell tennie a központi értéktár számára, hogy a rendelkezésére álló információkat megvédje a jogosulatlan hozzáféréstől vagy közzétételtől, továbbá biztosítsa az adatok pontosságát és integritását, és fenntartsa az általa nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állását.
(10) A központi értéktárnak az emberi erőforrásokkal összefüggésben megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a szakképzett személyzet felvételére, képzésére és megtartására, és csökkentenie kell a személyzet rotációjával vagy a túlzott mértékben a kulcsfontosságú személyzetre való hagyatkozással kapcsolatos hatásokat.
71. cikk
A működési és vállalati kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos integráció és megfelelés
(1) A központi értéktár biztosítja, hogy működési kockázatkezelési rendszere részét képezze a napi szintű kockázatkezelési folyamatoknak, amelyek eredményeit figyelembe veszi a központi értéktár működési kockázati profiljának meghatározási, ellenőrzési és kontrollfolyamatában.
(2) A központi értéktárnak mechanizmusokkal kell rendelkeznie a felső vezetés működési kockázati kitettségekről és működési kockázatok miatti veszteségekről való tájékoztatására, továbbá eljárásokkal kell rendelkeznie az említett kockázatok és veszteségek mérséklését szolgáló megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára.
(3) A központi értéktárnak eljárásokkal kell rendelkeznie a működési kockázatkezelési rendszernek való megfelelés biztosítására, ideértve a rendszer alkalmazásának meghiúsulásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó belső szabályokat is.
(4) A központi értéktárnak átfogó és jól dokumentált eljárásokkal kell rendelkeznie a működési incidensek nyilvántartására, nyomon követésére és megoldására, ideértve a következőket:
a) az incidensek osztályozási rendszere, amely az általuk a központi értéktár szolgáltatásaiban okozott zavaron alapul;
b) a lényeges működési incidenseknek a felső vezetés, az ügyvezető szerv és az illetékes hatóság felé való jelentésére szolgáló rendszer;
c) a központi értéktár tevékenységének lényeges fennakadását követő, "incidens utáni" felülvizsgálat, amelynek célja, hogy azonosítsa az okokat, valamint a műveleteknek, az üzletmenet-folytonossági politikának és a vészhelyzeti helyreállítási tervnek - és egyúttal a központi értéktár felhasználói politikáinak és terveinek - a szükséges módosításait. A felülvizsgálat eredményeiről azonnal tájékoztatni kell az illetékes hatóságot és az érintett hatóságokat.
72. cikk
Működési kockázatkezelési feladatkör
A központi értéktár működési kockázatait a kockázatkezelési feladatkör részeként a központi értéktár működési kockázatkezelési feladatköre kezeli. Elvégzi különösen a következőket:
a) stratégiákat, politikákat és eljárásokat dolgoz ki a működési kockázatok azonosítására, mérésére, ellenőrzésére és jelentésére;
b) eljárásokat dolgoz ki a működési kockázatok kontrolljára és kezelésére, ideértve a működési kockázatkezelési rendszer bármely szükséges módosítását is;
c) biztosítja az a) és a b) pontban említett stratégiák, politikák és eljárások megfelelő végrehajtását.
73. cikk
Audit és tesztelés
(1) A központi értéktár működésikockázat-kezelési keretét és rendszereit auditálni kell. Az auditok gyakoriságát dokumentált kockázatelemzés alapján kell meghatározni, de az auditokat legalább kétévente el kell végezni.
(2) Az előző bekezdésben említett auditoknak mind a központi értéktár belső szervezeti egységei, mind a működési kockázatkezelési feladatkör tevékenységeire ki kell terjedniük.
(3) A központi értéktár rendszeresen értékeli, és szükség esetén kiigazítja a működési kockázatkezelési rendszert.
(4) A központi értéktár a felhasználókkal rendszeresen teszteli és felülvizsgálja a működési megállapodásokat, politikákat és eljárásokat. A tesztelést és a felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha lényegi változások következnek be a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben vagy a központi értéktár szolgáltatásaiban zavart okozó működési incidensek után.
(5) A központi értéktár biztosítja, hogy az ellenőrök azonnal hozzáférjenek a működési kockázatkezelési rendszerhez kapcsolódó adatáramlásokhoz és folyamatokhoz.
74. cikk
A működési kockázat biztosítással történő mérséklése
A központi értéktár csak akkor köthet biztosítást az e fejezetben említett működési kockázatok mérséklésére, ha azokat nem mérséklik teljesen az e fejezetben említett intézkedések.
3. SZAKASZ
Informatikai rendszerek
75. cikk
Informatikai eszközök
(1) A központi értéktár biztosítja, hogy információs technológiai (IT-) rendszerei jól dokumentáltak legyenek, és kialakításuk megfeleljen a központi értéktár működési igényeinek és a központi értéktár által viselt működési kockázatoknak.
A központi értéktár IT-rendszerei megfelelnek a következőknek:
a) piaci stresszhelyzetben is ellenállóképesek;
b) elegendő kapacitással rendelkeznek a kiegyenlítési volumenek növekedése miatti többletinformációk feldolgozására;
c) megvalósítják a központi értéktár szolgáltatási szintre vonatkozó célkitűzéseit.
(2) A központi értéktár rendszereinek még nagyobb fennakadás esetén is elegendő kapacitással kell rendelkezniük az összes ügylet nap vége előtti feldolgozására.
A központi értéktárnak eljárásokkal kell rendelkeznie IT-rendszerei elegendő kapacitásának biztosítására, ideértve az új technológiák bevezetésének esetét is.
(3) A központi értéktár az IT-rendszereit nemzetközileg elismert műszaki szabványok és az iparág bevált módszerei alapján építi ki.
(4) A központi értéktár IT-rendszerei biztosítják a központi értéktár rendelkezésére álló adatok adatvesztéssel, kiszivárogtatással, jogosulatlan hozzáféréssel, gyenge igazgatással, nem megfelelő nyilvántartással és egyéb feldolgozási kockázatokkal szembeni védelmét.
(5) A központi értéktár kibertámadások felderítésére és megelőzésére szolgáló mechanizmusait a központi értéktár információbiztonsági keretében kell meghatározni. E keretben kell meghatározni továbbá a központi értéktár kibertámadásokkal kapcsolatos reagálási tervét.
(6) A központi értéktár az IT-rendszereit stresszhelyzetet szimulálva szigorú tesztelésnek veti alá azok első használata előtt, illetve jelentős változtatásai és nagyobb fennakadások után. A központi értéktár a tesztek kialakításába és elvégzésébe szükség esetén bevonja a következőket:
a) felhasználók;
b) kritikus közüzemi szolgáltatók és kritikus szolgáltatók;
c) más központi értéktárak;
d) más piaci infrastruktúrák;
e) bármely más olyan intézmény, amellyel kapcsolatban az üzletmenet-folytonossági politika kölcsönös függőségeket állapított meg.
(7) Az információbiztonsági keretnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a rendszerhez való hozzáférés ellenőrzése;
b) megfelelő védelem a behatolás és az adatokkal való visszaélés ellen;
c) az adatok valódiságának és integritásának megőrzésére szolgáló speciális készülékek, ideértve a kriptográfiai technikákat is;
d) az adatok pontos és haladéktalan, nagyobb zavarok nélküli továbbítását biztosító megbízható hálózatok és eljárások; valamint
e) ellenőrzési nyomvonalak.
(8) A központi értéktárnak intézkedéseket kell hoznia a következők tekintetében: a harmadik fél IT-szolgáltatók kiválasztása és helyettesítése, a központi értéktár szükséges információkhoz való hozzáférése, továbbá a megfelelő kontroll- és ellenőrzési eszközök.
(9) A központi értéktár biztosítja, hogy a központi értéktár alapvető szolgáltatásaira vonatkozó IT-rendszereket és információbiztonsági keretet legalább évente felülvizsgálják és ellenőrzési szempontból értékeljék. Az értékelések eredményeiről jelentést kell tenni a központi értéktár ügyvezető szervének és az illetékes hatóságnak.
4. SZAKASZ
Az üzletmenet folytonossága
76. cikk
Stratégia és politika
(1) A központi értéktárnak olyan üzletmenet-folytonossági politikával és kapcsolódó vészhelyzeti helyreállítási tervvel kell rendelkeznie, amelyet:
a) az ügyvezető szerv jóváhagyott;
b) olyan ellenőrzési felülvizsgálatnak vetnek alá, amelyről az ügyvezető szerv is jelentést kap.
(2) A központi értéktár biztosítja, hogy az üzletmenet-folytonossági politika:
a) minden kritikus műveletet és IT-rendszert azonosítson, és az említett műveletek tekintetében gondoskodjon a minimális szolgáltatási szint fenntartásáról;
b) az a) pontban említett műveletek és rendszerek folytonosságának biztosítása céljából foglalja magában a központi értéktár stratégiáját és célkitűzéseit;
c) legalább a következők viszonylatában vegyen figyelembe minden kapcsolatot és kölcsönös függőséget:
i. felhasználók;
ii. kritikus közüzemi szolgáltatók és kritikus szolgáltatók;
iii. más központi értéktárak;
iv. más piaci infrastruktúrák;
d) meghatározza és dokumentálja az üzletmenet-folytonossági válsághelyzetek vagy a központi értéktár műveleteinek nagyobb fennakadása esetén a központi értéktár kritikus feladatköreire vonatkozó minimális szolgáltatási szint biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedéseket;
e) azonosítsa azt a leghosszabb elfogadható időszakot, ameddig a kritikus feladatkörök és IT-rendszerek használaton kívül lehetnek.
(3) A központi értéktárnak minden észszerű lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kiegyenlítések még fennakadás esetén is befejeződjenek a kereskedési nap végéig, továbbá bizonyossággal és kellő időben azonosítani lehessen a felhasználóknak a fennakadás idején érvényes összes pozícióját.
77. cikk
Üzleti hatásvizsgálat
(1) A központi értéktár üzleti hatásvizsgálatot végez, amelynek keretében:
a) listát készít az általa nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez hozzájáruló folyamatokról és tevékenységekről;
b) azonosítja és leltározza IT-rendszerének az a) pont szerint azonosított folyamatok és tevékenységek támogatására szolgáló elemeit és azok kölcsönös függőségeit;
c) az a) pontban említett minden egyes folyamat és tevékenység tekintetében azonosítja és dokumentálja egy vészhelyzeti helyreállítási helyzet kvalitatív és kvantitatív hatásait és e hatások fennakadás esetén bekövetkező időbeli változását;
d) meghatározza és dokumentálja a központi értéktár felhasználói szempontjából elfogadhatónak és megfelelőnek tartott minimális szolgáltatási szinteket;
e) azonosítja és dokumentálja a személyzettel és a készségekkel, a munkaterülettel és az IT-vel kapcsolatos minimális erőforrás-követelményeket, amelyek teljesítésével biztosítható az egyes kritikus feladatkörök elfogadható minimális szintű ellátása.
(2) A központi értéktár kockázatelemzést végez annak azonosítására, hogy a különböző helyzetek miként befolyásolják kritikus műveleteinek folytonosságát.
(3) A központi értéktár biztosítja, hogy üzleti hatásvizsgálata és kockázatelemzése teljesítik a következő követelményeket:
a) folyamatosan aktualizáltak;
b) lényeges incidensek és jelentős működési változások után, és legalább évente felülvizsgálat tárgyát képezik;
c) figyelembe veszik az összes releváns fejleményt, ideértve a piac alakulását és az IT-fejlesztéseket.
78. cikk
Vészhelyzeti helyreállítás
(1) A központi értéktárnak intézkedéseket kell hoznia kritikus műveletei folytonosságának vészhelyzetek - többek között természeti katasztrófák, pandémia, fizikai támadások, behatolások, terrortámadások és kibertámadások - esetében való biztosítására. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell:
a) a megfelelő humán erőforrások rendelkezésre állását;
b) elegendő pénzügyi erőforrások rendelkezésre állását;
c) a műveletek hiba miatti átkapcsolását, helyreállítását és folytatását egy másodlagos adatfeldolgozási helyszínen.
(2) A központi értéktár vészhelyzeti helyreállítási tervének azonosítania és tartalmaznia kell egy, a kritikus műveletek helyreállítási időtartamára vonatkozó célkitűzést, és minden kritikus művelet tekintetében meg kell határoznia a legmegfelelőbb helyreállítási stratégiát. Az egyes kritikus műveletek helyreállítási időtartamára vonatkozó célkitűzés nem lehet hosszabb két óránál. A központi értéktárnak biztosítania kell, hogy a készenléti rendszerek indokolatlan késedelem nélkül megkezdjék az adatfeldolgozást, kivéve, ha ez veszélyeztetné az értékpapír-sorozatok integritását vagy a központi értéktár által tárolt adatok bizalmas jellegét. A központi értéktárnak biztosítania kell, hogy a fennakadástól számított két órán belül képes legyen kritikus műveleteinek folytatására. A központi értéktár az egyes műveletek helyreállítási időtartamának meghatározásakor figyelembe veszi a piaci hatékonyságra gyakorolt potenciális átfogó hatást. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell azt, hogy - rendkívüli helyzetekben - legalább a megállapodás szerinti szolgáltatási szintek teljesüljenek.
(3) A központi értéktárnak a kritikus műveletek folytonosságának biztosítása érdekében fenn kell tartania legalább egy másodlagos adatfeldolgozási helyszínt, a központi értéktár működési szükségleteinek és az általa viselt kockázatoknak megfelelő erőforrásokkal, képességekkel, funkcionalitásokkal és személyzeti intézkedésekkel, legalább arra az esetre, ha az üzleti tevékenység fő helyszíne nem állna rendelkezésre.
A másodlagos adatfeldolgozási helyszín:
a) megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújt annak biztosításához, hogy a központi értéktár a helyreállítási időtartamra vonatkozó célkitűzést teljesítve el tudja végezni kritikus műveleteit;
b) elegendő földrajzi távolságra helyezkedik el az elsődleges adatfeldolgozási helyszíntől ahhoz, hogy eltérő kockázati profillal rendelkezzen, és ne legyen érintett az elsődleges adatfeldolgozási helyszínt befolyásoló esemény által;
c) azonnal hozzáférhető a központi értéktár személyzete számára, és ezáltal biztosítja a kritikus műveletek folytonosságát, ha az elsődleges adatfeldolgozási helyszín nem áll rendelkezésre.
(4) A központi értéktár részletes eljárásokat és terveket dolgoz ki és tart fenn a következők tekintetében:
a) a központi értéktár műveleteit érintő fennakadások azonosítása, naplózása és jelentése;
b) a működési incidensekkel és a válsághelyzetekkel kapcsolatos válaszintézkedések;
c) a kárfelmérés, továbbá a b) pontban említett válaszintézkedések aktiválására vonatkozó megfelelő tervek;
d) a válságkezelés és -kommunikáció, ideértve a megfelelő kapcsolattartó pontokat, annak biztosítására, hogy az érdekelt felek és az illetékes hatóság megbízható és aktuális információkat kapjanak;
e) az alternatív működési és üzleti helyszínek aktiválása és az átállás;
f) az IT helyreállítása, ideértve a másodlagos IT-adatfeldolgozási helyszín aktiválását és a hiba miatti átkapcsolását.
79. cikk
Tesztelés és ellenőrzés
A központi értéktár ellenőrzi és legalább évente teszteli üzletmenet-folytonossági politikáját és vészhelyzeti helyreállítási tervét. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerek és a műveletek teljesítsék a központi értéktár célkitűzéseit, a központi értéktár az üzletmenet-folytonossági politikát és a vészhelyzeti helyreállítási tervet a rendszerek vagy a kapcsolódó műveletek lényegi változása után is teszteli. A központi értéktár megtervezi és dokumentálja a teszteket, amelyek kiterjednek a következőkre:
a) nagy méretű katasztrófákra vonatkozó forgatókönyvek;
b) az elsődleges és a másodlagos adatfeldolgozási helyszín közötti átállás;
c) a következők értelemszerű részvétele:
i. a központi értéktár felhasználói;
ii. kritikus közüzemi szolgáltatók és kritikus szolgáltatók;
iii. más központi értéktárak;
iv. más piaci infrastruktúrák;
v. bármely más olyan intézmény, amellyel kapcsolatban az üzletmenet-folytonossági politika kölcsönös függőségeket állapított meg.
80. cikk
Karbantartás
(1) A központi értéktár rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja üzletmenet-folytonossági politikáját és vészhelyzeti helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a központi értéktár összes kritikus műveletére, és azok esetében biztosítania kell a legmegfelelőbb helyreállítási stratégiát.
(2) A központi értéktár az üzletmenet-folytonossági politika és a vészhelyzeti helyreállítási terv aktualizálásakor figyelembe veszi a tesztek eredményeit, továbbá az ellenőrzési felülvizsgálatok és az illetékes hatóság ajánlásait.
(3) A központi értéktár a műveleteit érintő minden jelentős fennakadás után felülvizsgálja üzletmenet-folytonossági politikáját és vészhelyzeti helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak azonosítania kell a fennakadás okait, valamint a központi értéktár műveleteinek, az üzletmenet-folytonossági politikának és a vészhelyzeti helyreállítási tervnek a szükséges módosításait.
XI. FEJEZET
BEFEKTETÉSI POLITIKA
(A 909/2014/EU rendelet 46. cikkének (2), (3) és (5) bekezdése)
81. cikk
Nagymértékben likvid és minimális piaci és hitelkockázattal járó eszközök
(1) A pénzügyi eszközök nagymértékben likvidnek és minimális piaci és hitelkockázattal járónak minősülnek, ha azok a következő feltételeknek megfelelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
a) azokat az alábbiak bocsátották ki vagy garantálják:
i. valamely kormány;
ii. valamely központi bank;
iii. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 117. cikkében felsorolt valamely multilaterális fejlesztési bank;
iv. az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus;
b) a központi értéktár bizonyítani tudja az illetékes hatóságnak, hogy a pénzügyi eszközök piaci és hitelkockázata a központi értéktár belső értékelése alapján alacsony;
c) a következő pénznemek bármelyikében denomináltak:
i. olyan pénznem, amelyben a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben ügyleteket egyenlítenek ki;
ii. bármely egyéb olyan pénznem, amelynek kockázatait a központi értéktár képes kezelni.
d) szabályozási korlátok nélkül, szabadon átruházhatók, illetve nem kapcsolódnak hozzájuk harmadik fél olyan követelései; amelyek negatív hatással lehetnek a likviddé tételre;
e) stresszhelyzeti körülmények között is aktív azonnali értékesítési vagy repopiaccal rendelkeznek, különböző vásárlói és eladói csoportokkal, mely piachoz a központi értéktárnak megbízható hozzáférése van;
f) az ezen eszközökkel kapcsolatos árakra vonatkozó megbízható adatok rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetők;
A b) pont alkalmazásában az értékelés során a központi értéktár meghatározott és tárgyilagos módszert alkalmaz, amely nem támaszkodhat kizárólag külső véleményekre, és amely figyelembe veszi az abból eredő kockázatokat, hogy a kibocsátó székhelye egy adott országban található.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a származtatott ügyletek a következő feltételek teljesülése esetén nagymértékben likvidnek és minimális piaci és hitelkockázattal járónak minősülnek:
a) azokat a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben egynél több pénznemben történő kiegyenlítésből eredő árfolyamkockázat vagy a központi értéktár eszközeit esetleg érintő kamatlábkockázat fedezése céljából kötötték, és mindkét esetben az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti fedezeti ügyletnek minősülnek;
b) ezen származtatott ügyletekre vonatkozóan rendszeresen közzétételre kerülnek az árakra vonatkozó megbízható adatok;
c) azokat azon árfolyam- vagy kamatlábkockázat csökkentéséhez szükséges meghatározott időtartamra kötik, amelynek a központi értéktár ki van téve.
82. cikk
Az eszközökhöz való hozzáférés megfelelő határideje
(1) A központi értéktárak azonnali és feltétel nélküli hozzáféréssel rendelkeznek a készpénzeszközökhöz.
(2) A központi értéktárnak ugyanazon a napon hozzá kell férnie a pénzügyi eszközökhöz, amikor a pénzügyi eszközök likviddé tételére vonatkozó döntést meghozzák.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a központi értéktárnak olyan eljárásokat kell bevezetnie, amelyek biztosítják, hogy a központi értéktár az azokban meghatározott határidőn belül hozzáférjen a pénzeszközökhöz és pénzügyi eszközökhöz. A központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot az említett eljárások bármely változásáról, és a változás végrehajtása előtt meg kell szereznie annak jóváhagyását.
83. cikk
Az egyes szervezetekre vonatkozó koncentrációs határértékek
(1) A 909/2014/EU rendelet 46. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a központi értéktárnak a pénzügyi eszközeit diverzifikált engedélyezett hitelintézetekben vagy engedélyezett központi értéktárakban kell tartania annak érdekében, hogy az elfogadható koncentrációs határértékeken belül maradjon.
(2) A 909/2014/EU rendelet 46. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az elfogadható koncentrációs határértékeket a következők alapján kell meghatározni:
a) azon szervezetek földrajzi eloszlása, amelyeknél a központi értéktár a pénzügyi eszközeit tartja;
b) a kölcsönös függőségi kapcsolatok, amelyek a pénzügyi eszközöket tartó szervezet vagy a csoportjához tartozó szervezetek és a központi értéktár között fennállhatnak;
c) a pénzügyi eszközöket tartó szervezet hitelkockázatának szintje.
XII. FEJEZET
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
(A 909/2014/EU rendelet 48. cikkének (3), (5), (6) és (7) bekezdése)
84. cikk
Az összekapcsolt központi értéktárak és résztvevőik megfelelő védelmére vonatkozó feltételek
(1) A központi értéktárak közötti kapcsolatot a következő feltételek mellett lehet létrehozni és fenntartani:
a) a kérelmező központi értéktárnak teljesítenie kell a fogadó központi értéktár részvételi szabályai szerinti követelményeket;
b) a kérelmező központi értéktárnak elemeznie kell a fogadó harmadik országbeli központi értéktár pénzügyi stabilitását, irányítási rendszerét, feldolgozási kapacitását, működési megbízhatóságát és azt, hogy harmadik fél kritikus szolgáltatóra támaszkodik-e;
c) a kérelmező központi értéktárnak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a b) pontban említett elemzést követően azonosított kockázatok nyomon követésére és kezelésére;
d) a kérelmező központi értéktárnak a résztvevői rendelkezésére kell bocsátania a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás jogi és működési feltételeit, ezáltal lehetővé téve számukra a benne foglalt kockázatok felmérését és kezelését;
e) mielőtt központi értéktárak közötti kapcsolatot hozna létre egy harmadik országbeli központi értéktárral, a kérelmező központi értéktárnak el kell végeznie a fogadó központi értéktárra alkalmazandó helyi jogszabályok értékelését;
f) az összekapcsolt központi értéktáraknak biztosítaniuk kell a kapcsolat működtetése során az információk bizalmas jellegét. A bizalmas jelleg biztosítására való képességet a központi értéktárak által benyújtott információkkal kell bizonyítani, többek között releváns jogi véleményekkel vagy megállapodásokkal;
g) az összekapcsolt központi értéktáraknak a 909/2014/EU rendelet 35. cikkének megfelelően összehangolt szabványokról és eljárásokról kell megállapodniuk a működési kérdéseket és a kommunikációt illetően;
h) a kapcsolat működésbe lépése előtt a kérelmező és fogadó központi értéktáraknak:
i. a végpontok közötti teszteket kell végezniük;
ii. az egyes központi értéktárak üzletmenet-folytonossági terve részeként válsághelyzeti tervet kell kidolgozniuk, amely azonosítja azokat a helyzeteket, amelyekben a két központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszere meghibásodik vagy összeomlik, és rendelkezik az e helyzetek felmerülése esetére tervezett korrekciós intézkedésekről;
i) a kérelmező központi értéktárnak és a fogadó központi értéktárnak a kapcsolat létrehozására vonatkozó minden megállapodást legalább évente felül kell vizsgálnia az összes releváns fejlemény, beleértve a piac alakulását és az IT-fejlesztéseket, valamint az e) pontban említett helyi jogszabályok bármely változásának figyelembevételével;
j) azon központi értéktárak közötti kapcsolatok esetében, amelyek nem biztosítják a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítést, az i) pontban említett éves felülvizsgálatnak magában kell foglalnia azon fejlemények értékelését is, amelyek lehetővé tehetik a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítés támogatását.
Az e) pont alkalmazásában az értékelés elvégzése során a központi értéktárnak biztosítania kell, hogy a fogadó központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben kezelt értékpapírok ahhoz hasonló szintű eszközvédelemben részesüljenek, mint a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre alkalmazandó szabályok által biztosított védelem. A kérelmező központi értéktárnak a következő kérdésekre kiterjedő jogi értékelést kell kérnie a harmadik országbeli központi értéktártól:
i. a kérelmező központi értéktár jogosultsága az értékpapírokra, beleértve a tulajdonjogi kérdésekre alkalmazandó jogot, a kérelmező központi értéktár értékpapírokhoz kapcsolódó jogainak természetét, az értékpapírok megterhelésének lehetőségét;
ii. a fogadó harmadik országbeli központi értéktárral szemben indított fizetésképtelenségi eljárás hatása a kérelmező központi értéktárra az elkülönítési követelmények, a kiegyenlítés véglegessége, az értékpapírokra vonatkozó követelést érintő eljárások és határidők tekintetében az érintett harmadik országban.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételeken kívül a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítést biztosító központi értéktárak közötti kapcsolatot a következő feltételek mellett lehet létrehozni és fenntartani:
a) a kérelmező központi értéktárnak értékelnie és csökkentenie kell a pénzeszköz kiegyenlítéséből eredő további kockázatokat;
b) a 909/2014/EU rendelet 54. cikke értelmében banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel nem rendelkező olyan központi értéktárnak, amely résztvevői nevében részt vesz pénzeszköz-kiegyenlítések végrehajtásában, nem kaphat hitelt, hanem a résztvevői által fedezett előfinanszírozási mechanizmusokat kell használnia a kapcsolaton keresztül feldolgozandó "szállítás teljesítés ellenében" alapú kiegyenlítésekkel kapcsolatban;
c) a pénzeszközzel történő kiegyenlítéshez közvetítőt igénybe vevő központi értéktárnak biztosítania kell, hogy a közvetítő hatékonyan hajtsa végre az említett kiegyenlítést. A központi értéktárnak évente felül kell vizsgálnia az adott közvetítővel kötött megállapodásait.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételeken kívül interoperábilis kapcsolatot a következő feltételek mellett lehet létrehozni és fenntartani:
a) az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk az összehasonlításokat érintő egyenértékű szabványokban, a kiegyenlítés és vállalati események feldolgozására vonatkozó nyitvatartásban, valamint a határidőkben;
b) az összekapcsolt központi értéktáraknak a kiegyenlítési megbízások megfelelő, biztonságos és automatizált feldolgozásának biztosítása érdekében egyenértékű eljárásokat és mechanizmusokat kell kialakítaniuk a kiegyenlítési megbízások továbbítására;
c) amennyiben egy interoperábilis kapcsolat támogatja a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítést, az összekapcsolt központi értéktáraknak könyveikben legalább naponta és indokolatlan késedelem nélkül tükrözniük kell a kiegyenlítés eredményét;
d) az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk egyenértékű kockázatkezelési modellekről;
e) az összekapcsolt központi értéktáraknak meg kell állapodniuk egyenértékű válsághelyzeti, és a 909/2014/EU rendelet 41. cikkében említettek szerinti nemteljesítési szabályokról és eljárásokról.
85. cikk
A központi értéktárak közötti kapcsolatok működtetésére közvetett kapcsolat vagy közvetítő igénybevételéből eredő további kockázatok nyomon követése és kezelése
(1) A 84. cikk szerinti követelményeknek való megfelelésen túl, amennyiben a kérelmező központi értéktár közvetett kapcsolatot vagy közvetítőt vesz igénybe egy központi értéktárak közötti kapcsolat működtetésére, biztosítania kell a következőket:
a) a közvetítő az alábbiak egyike:
i. az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, amely megfelel a következő követelményeknek:
- amennyiben a kapcsolatot harmadik országbeli központi értéktárral hozták létre, megfelel a 909/2014/EU rendelet 38. cikke (5) és (6) bekezdésének, vagy a 909/2014/EU rendelet 38. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározottakkal legalább egyenértékű elkülönítési és közzétételi követelményeknek;
- kérés esetén azonnali hozzáférést biztosít a kérelmező központi értéktár számára a kérelmező központi értéktár értékpapírjaihoz;
- alacsony hitelkockázattal rendelkezik, amit a kérelmező központi értéktár által végrehajtott, meghatározott és tárgyilagos, nem kizárólag külső véleményekre támaszkodó módszert alkalmazó belső értékeléssel kell megállapítani;
ii. harmadik országbeli pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
- olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik és azoknak megfelel, amelyek legalább egyenértékűek az 575/2013/EU rendeletben meghatározottakkal;
- megbízható számviteli gyakorlattal, megőrzési eljárásokkal és belső kontrollal rendelkezik;
- amennyiben a kapcsolatot harmadik országbeli központi értéktárral hozták létre, megfelel a 909/2014/EU rendelet 38. cikke (5) és (6) bekezdésének, vagy a 909/2014/EU rendelet 38. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározottakkal legalább egyenértékű elkülönítési és közzétételi követelményeknek;
- kérés esetén azonnali hozzáférést biztosít a kérelmező központi értéktár számára a kérelmező központi értéktár értékpapírjaihoz;
- alacsony hitelkockázattal rendelkezik, a kérelmező központi értéktár által végrehajtott, meghatározott és tárgyilagos, nem kizárólag külső véleményekre támaszkodó módszert alkalmazó belső értékelés alapján;
b) a közvetítő megfelel a kérelmező központi értéktár szabályainak és követelményeinek, amit a közvetítő által benyújtott információk - többek között releváns jogi vélemények vagy megállapodások - bizonyítanak;
c) a közvetítő biztosítja a központi értéktárak közötti kapcsolat működésével kapcsolatban az információk bizalmas jellegét, amit a közvetítő által benyújtott információk - többek között releváns jogi vélemények vagy megállapodások - bizonyítanak;
d) a közvetítő rendelkezik a következőkhöz szükséges működési kapacitással és rendszerekkel:
i. a kérelmező központi értéktárnak nyújtott szolgáltatások kezelése;
ii. a központi értéktárak közötti kapcsolat tekintetében nyújtott szolgáltatások szempontjából lényeges információk kellő időben történő elküldése a központi értéktár számára;
iii. a 86. cikkel és a IX. fejezettel összhangban az összehasonlításoknak való megfelelés;
e) a közvetítő elfogadja a kérelmező központi értéktár kockázatkezelési politikáit és eljárásait és azoknak megfelel, valamint megfelelő kockázatkezelési szakismerettel rendelkezik;
f) a közvetítő az üzletmenet-folytonossági politikát és a kapcsolódó üzletmenet-folytonossági és rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló terveket magukban foglaló intézkedéseket hozott, amelyekkel biztosítja szolgáltatásainak folyamatosságát, működésének mielőbbi helyreállítását és kötelezettségeinek teljesítését olyan események bekövetkeztekor, amikor komolyan fennáll a működési zavar veszélye;
g) a közvetítő elegendő pénzügyi forrással rendelkezik a kérelmező központi értéktár felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez és olyan veszteségek fedezéséhez, amelyekért felelőssé tehető;
h) a fogadó központi értéktárnál lévő egyénileg elkülönített számlát használnak a központi értéktárak közötti kapcsolat műveleteihez;
i) teljesül a 84. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett feltétel;
j) a kérelmező központi értéktár tájékoztatást kap a közvetítő és a fogadó központi értéktár közötti folytonossági megállapodásokról;
k) a kiegyenlítésből származó bevételeket azonnal átutalják a kérelmező központi értéktárnak.
Az a) pont i. alpontja első franciabekezdésének, az a) pont ii. alpontja harmadik franciabekezdésének és a h) pontnak az alkalmazásában a kérelmező központi értéktárnak biztosítania kell, hogy bármely időpontban hozzáférjen az egyénileg elkülönített számlán tartott értékpapírokhoz. Amennyiben azonban a fogadó központi értéktárnál nem áll rendelkezésre egy egyénileg elkülönített számla egy harmadik országbeli központi értéktárral létesített központi értéktárak közötti kapcsolat műveletei számára, a kérelmező központi értéktárnak tájékoztatnia kell illetékes hatóságát az egyénileg elkülönített számlák rendelkezésre nem állásának indokairól, és részleteznie kell számára az egyénileg elkülönített számlák rendelkezésre nem állásából eredő kockázatokat. A kérelmező központi értéktár minden esetben biztosítja a harmadik országbeli központi értéktárnál tartott eszközei védelmének megfelelő szintjét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelésen túl, amikor a kérelmező központi értéktár közvetítőt vesz igénybe a központi értéktárak közötti kapcsolat működtetésére, és ez a közvetítő működteti a kérelmező központi értéktár nevében annak értékpapírszámláit a fogadó központi értéktár könyveiben, a kérelmező központi értéktárnak biztosítania kell a következőket:
a) a közvetítőnek nincs jogosultsága a tartott értékpapírokra;
b) a fogadó központi értéktár könyveiben lévő számlát a kérelmező központi értéktár nevében nyitották és az értékpapírok nyilvántartásba vételével, transzferével és letéti őrzésével kapcsolatos kötelezettségek kizárólag a két központi értéktár között érvényesíthetők;
c) a kérelmező központi értéktár azonnal hozzá tud férni a fogadó központi értéktárnál tartott értékpapírokhoz, többek között a közvetítő változása vagy fizetésképtelensége esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmező központi értéktárnak évente átvilágítást kell végeznie az ott említett feltételek teljesítésének biztosítása érdekében.
86. cikk
Összekapcsolt központi értéktárakra vonatkozó összehasonlítási eljárások
(1) A 909/2014/EU rendelet 48. cikkének (6) bekezdésében említett összehasonlítási eljárások magukban foglalják a következő intézkedéseket:
a) a fogadó központi értéktár napi kimutatásokat továbbít a kérelmező központi értéktárnak a következőket értékpapír-számlánként és értékpapír-sorozatonként részletező információkkal:
i. összesített nyitóegyenleg;
ii. az egyes mozgások a nap során;
iii. összesített záróegyenleg;
a) a kérelmező központi értéktárnak naponta össze kell hasonlítania a fogadó központi értéktár vagy a közvetítő által vele közölt nyitóegyenleget és záróegyenleget a kérelmező központi értéktár saját maga vezette nyilvántartásával.
Közvetett kapcsolat esetében az első albekezdés a) pontjában említett napi kimutatásokat a 85. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetítőn keresztül kell továbbítani.
(2) Ha egy központi értéktár a 65. cikk (2) bekezdésével összhangban felfüggeszti egy értékpapír-sorozat kiegyenlítését, ezt követően minden olyan központi értéktárnak, amely a szóban forgó központi értéktár résztvevője vagy azzal közvetett kapcsolata van, többek között interoperábilis kapcsolat esetén, fel kell függesztenie az értékpapír-sorozat kiegyenlítését.
Ha közvetítők vesznek részt a központi értéktárak közötti kapcsolatok működtetésében, ezeknek a közvetítőknek megfelelő szerződéses megállapodást kell kötniük az érintett központi értéktárakkal az első albekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében.
(3) Ha olyan vállalati esemény következik be, amely csökkenti egy befektető központi értéktár által egy másik központi értéktárnál tartott értékpapírszámla egyenlegét, a befektető központi értéktár addig nem dolgozhatja fel az érintett értékpapír-sorozatokra vonatkozó kiegyenlítési megbízásokat, amíg a vállalati eseményt a másik központi értéktár teljes mértékben fel nem dolgozta.
Ha olyan vállalati esemény következik be, amely csökkenti egy befektető központi értéktár által egy másik központi értéktárnál tartott értékpapírszámla egyenlegét, a befektető központi értéktár addig nem aktualizálhatja az általa vezetett értékpapírszámlákat a vállalati esemény tükrözése céljából, amíg a vállalati eseményt a másik központi értéktár teljes mértékben fel nem dolgozta.
A kibocsátó központi értéktárnak biztosítania kell, hogy minden résztvevőjéhez, köztük a befektető központi értéktárakhoz kellő időben eljussanak a konkrét értékpapír-sorozathoz kapcsolódó vállalati események feldolgozására vonatkozó információk. A befektető központi értéktárak pedig saját résztvevőiknek továbbítják az információkat. Ez a továbbítás magában foglal minden ahhoz szükséges információt, hogy a befektető központi értéktárak megfelelően tükrözhessék az említett vállalati események eredményét az általuk vezetett értékpapírszámlákon.
87. cikk
"Szállítás fizetés ellenében" alapon történő kiegyenlítés központi értéktárak közötti kapcsolatokon keresztül
A "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítés akkor tekintendő célszerűnek és kivitelezhetőnek, ha:
a) az összekapcsolt központi értéktárak egyikének valamely felhasználói bizottságától eredő kéréssel alátámasztott piaci kereslet áll fenn a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítés iránt;
b) az összekapcsolt központi értéktárak ellenkező megállapodása hiányában az összekapcsolt központi értéktárak a költségeiken felül észszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthatnak fel a "szállítás fizetés ellenében" alapú kiegyenlítésért;
c) biztonságosan és hatékonyan hozzá lehet férni a kérelmező központi értéktár és résztvevői értékpapírügyleteinek kiegyenlítéséhez a fogadó központi értéktár által használt pénznemekben lévő pénzeszközökhöz.
XIII. FEJEZET
HOZZÁFÉRÉS A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRHOZ
(A 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdése, 49. cikkének (5) bekezdése, 52. cikkének (3) bekezdése és 53. cikkének (4) bekezdése)
88. cikk
Fogadó és kérelmező felek
(1) E fejezet alkalmazásában a fogadó fél magában foglalja a következő szervezetek egyikét:
a) a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti fogadó központi értéktár, az e rendelet 89. cikkének (1), (4), (9), (13) és (14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében;
b) e rendelet 89. cikkének (1)-(3), (5)-(8) és (10)-(14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely a szolgáltatásaihoz való hozzáférés iránti kérést fogad egy résztvevőtől, egy kibocsátótól, egy központi szerződő féltől vagy egy kereskedési helyszíntől, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével, 49. cikkének (2) bekezdésével és 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
c) e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi szerződő fél, amely a tranzakciós adatfolyamához való hozzáférés iránti kérést fogad egy központi értéktártól, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
d) e rendelet 90. cikke tekintetében olyan kereskedési helyszín, amely a tranzakciós adatfolyamához való hozzáférés iránti kérést fogad egy központi értéktártól, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
(2) E fejezet alkalmazásában a kérelmező fél magában foglalja a következő szervezetek egyikét:
a) a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározottak szerinti kérelmező központi értéktár, az e rendelet 89. cikkének (1), (4), (9), és (13) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében;
b) e rendelet 89. cikkének (1)-(3), (5)-(8) és (10)-(14) bekezdése, valamint 90. cikke tekintetében olyan résztvevő, kibocsátó, központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín, amely a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerhez vagy a központi értéktár által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével, 49. cikkének (2) bekezdésével és 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
c) e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely egy központi szerződő fél tranzakciós adatfolyamához való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
d) e rendelet 90. cikke tekintetében olyan központi értéktár, amely egy kereskedési helyszín tranzakciós adatfolyamához való hozzáférést kér, a 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
1. SZAKASZ
Hozzáférés elutasítását indokoló kritériumok
(A 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdése, 49. cikkének (3) bekezdése, 52. cikkének (2) bekezdése és 53. cikkének (3) bekezdése)
89. cikk
A központi értéktárak és az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kockázatok
(1) Amikor a 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésével, 49. cikkének (3) bekezdésével, 52. cikkének (2) bekezdésével vagy 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a központi értéktár egy kérelmező résztvevő, kibocsátó, kérelmező központi értéktár, központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín hozzáférés iránti kérését követően átfogó kockázatértékelést végez, valamint amikor az illetékes hatóság értékeli a szolgáltatásnyújtás központi értéktár általi elutasításának indokait, figyelembe kell venniük a központi értéktár szolgáltatásaihoz való hozzáférésből eredő következő kockázatokat:
a) jogi kockázatok;
b) pénzügyi kockázatok;
c) működési kockázatok.
(2) A kérelmező résztvevő általi hozzáférés iránti kérést követően a jogi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:
a) a kérelmező résztvevő nem képes a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelésre, vagy nem bocsátja a központi értéktár rendelkezésére az ahhoz szükséges információkat, hogy a központi értéktár értékelni tudja a megfelelést, beleértve az előírt jogi véleményeket vagy jogi megállapodásokat;
b) a kérelmező résztvevő nem tudja a központi értéktár székhelye szerinti tagállamban alkalmazandó szabályoknak megfelelően biztosítani az értékpapír-kiegyenlítési rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét, vagy nem bocsátja a központi értéktár rendelkezésére az ahhoz szükséges információkat, hogy a központi értéktár értékelhesse, képes-e megfelelni a bizalmas jellegre vonatkozó szabályoknak, beleértve az előírt jogi véleményeket vagy jogi megállapodásokat;
c) ha a kérelmező résztvevő harmadik országban letelepedett, a következők valamelyikét:
i. a kérelmező résztvevő nem tartozik olyan szabályozási és felügyeleti keret hatálya alá, amely hasonló ahhoz a szabályozási és felügyeleti kerethez, amely akkor lenne a kérelmező résztvevőre alkalmazandó, ha az Unióban rendelkezne székhellyel:
ii. a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet 39. cikkében említett kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályai nem érvényesíthetők a kérelmező résztvevő joghatóságában.
(3) A 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy kibocsátónak az értékpapírjai központi értéktárban való nyilvántartásba vételére irányuló kérését követően a jogi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:
a) a kibocsátó nem tud megfelelni a központi értéktár általi szolgáltatásnyújtás jogi követelményeinek;
b) a kibocsátó nem tudja garantálni, hogy az értékpapírok kibocsátása olyan módon történt, amely lehetővé teszi a központi értéktár számára a sorozat integritásának biztosítását a 909/2014/EU rendelet 37. cikkének megfelelően.
(4) A kérelmező központi értéktár általi hozzáférés iránti kérést követően a jogi kockázatok értékelésekor a fogadó központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumokat.
(5) Egy központi szerződő fél általi hozzáférés iránti kérést követően a jogi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumokat.
(6) A kereskedési helyszín általi hozzáférés iránti kérést követően a jogi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumok;
b) amennyiben a kereskedési helyszín székhelye harmadik országban van, a kérelmező kereskedési helyszín nem tartozik olyan szabályozási és felügyeleti keret hatálya alá, amely hasonló ahhoz a szabályozási és felügyeleti kerethez, amely az Unióban lévő kereskedési helyszínekre alkalmazandó.
(7) A kérelmező résztvevő általi hozzáférés iránti kérést követően a pénzügyi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie, hogy a kérelmező résztvevő elegendő pénzügyi forrással rendelkezik-e a központi értéktárral szembeni szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez.
(8) A 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy kibocsátónak az értékpapírjai központi értéktárban való nyilvántartásba vételére irányuló kérését követően a pénzügyi kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (7) bekezdésben meghatározott kritériumot.
(9) A kérelmező központi értéktár általi hozzáférés iránti kérést követően a pénzügyi kockázatok értékelésekor a fogadó központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (7) bekezdésben meghatározott kritériumot.
(10) A központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín általi hozzáférés iránti kérést követően a pénzügyi kockázatok értékelésekor a fogadó központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (7) bekezdésben meghatározott kritériumot.
(11) A kérelmező résztvevő általi hozzáférés iránti kérést követően a működési kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:
a) a kérelmező résztvevő nem rendelkezik a központi értéktárban való részvételhez szükséges működési kapacitással;
b) a kérelmező résztvevő nem felel meg a fogadó központi értéktár kockázatkezelési szabályainak, vagy nincs meg az e tekintetben szükséges szakismerete;
c) a kérelmező résztvevő nem állított fel üzletmenet-folytonossági politikát vagy rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló terveket;
d) a hozzáférés megadásához a fogadó központi értéktárnak jelentős változtatásokat kell tennie a műveleteiben, ami hatással van kockázatkezelési eljárásaira és veszélyezteti a fogadó központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer zökkenőmentes működését, beleértve a központi értéktár általi folyamatos manuális feldolgozás végrehajtását.
(12) A 909/2014/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy kibocsátónak az értékpapírjai központi értéktárban való nyilvántartásba vételére irányuló kérését követően a működési kockázatok értékelésekor a központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:
a) a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott kritérium;
b) a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer nem tudja feldolgozni a kibocsátó által kért pénznemeket.
(13) A kérelmező központi értéktár általi hozzáférés iránti kérést követően a működési kockázatok értékelésekor a fogadó központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a (11) bekezdésben meghatározott kritériumokat.
(14) A kereskedési helyszín általi hozzáférés iránti kérést követően a működési kockázatok értékelésekor a fogadó központi értéktárnak és illetékes hatóságának figyelembe kell vennie legalább a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott kritériumokat.
2. SZAKASZ
A hozzáférés elutasítására vonatkozó eljárás
(A 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdése, 49. cikkének (4) bekezdése, 52. cikkének (2) bekezdése és 53. cikkének (3) bekezdése)
90. cikk
Az eljárás
(1) A 909/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésével, 49. cikkének (4) bekezdésével, 52. cikkének (2) bekezdésével és 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a hozzáférés elutasítása esetén a kérelmező félnek joga van az elutasítás kézhezvételétől számított egy hónapon belül panaszt tenni a hozzáférést elutasító fogadó központi értéktár, központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín illetékes hatóságánál.
(2) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a hozzáférés elutasításával kapcsolatban további információt kérhet a kérelmező és a fogadó felektől.
Az első albekezdésben említett információkérésre adott választ a kérés beérkezésének napjától számított két héten belül el kell küldeni az illetékes hatóságnak.
A 909/2014/EU rendelet 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a fogadó fél illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett panasz beérkezésének napjától számított két üzleti napon belül továbbítania kell a panaszt a 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóságnak a fogadó fél székhelye szerinti tagállamból.
(3) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a panasz kezdeti értékelésekor esettől függően a következő hatóságokkal kell konzultálnia a panasz beérkezésének napjától számított két hónapon belül:
a) a kérelmező résztvevő székhelye szerinti illetékes hatóság, a 909/2014/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének megfelelően;
b) a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatóság, a 909/2014/EU rendelet 49. cikke (4) bekezdésének megfelelően;
c) a kérelmező központi értéktár illetékes hatósága és a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer felügyeletéért felelős, a 909/2014/EU rendelet 12. cikkének a) pontjában említett érintett hatóság, a 909/2014/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének és 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően;
d) a kérelmező központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín illetékes hatósága a 909/2014/EU rendelet 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és a 909/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóság, amely az abban a tagállamban lévő értékpapír-kiegyenlítési rendszerek felügyeletéért felelős, amelyben a kérelmező központi szerződő fél és kereskedési helyszín székhellyel rendelkezik, a 909/2014/EU rendelet 53. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában említett hatóságoknak a (3) bekezdésben meghatározott konzultáció iránti kérés beérkezésének napjától számított egy hónapon belül válaszolniuk kell. Ha a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett valamely hatóság nem nyilvánít véleményt ezen határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy pozitív véleménnyel van a (3) bekezdésben említett illetékes hatóság által elvégzett értékelésről.
(5) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a (4) bekezdésben előírt határidőtől számított két héten belül tájékoztatnia kell a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett hatóságokat a panasszal kapcsolatos végleges értékeléséről.
(6) Ha a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett hatóságok egyike nem ért egyet az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság által elvégzett értékeléssel, bármelyikük az ESMA elé utalhatja az ügyet attól a naptól számított két héten belül, amikor az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság megteszi a panasszal kapcsolatos végleges értékelésére vonatkozó tájékoztatást az (5) bekezdésnek megfelelően.
(7) Ha az ügyet nem utalták az ESMA elé, az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező félnek a (6) bekezdésben előírt határidőtől számított két munkanapon belül.
Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak továbbá tájékoztatnia kell a fogadó felet és a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett hatóságokat az ennek a bekezdésnek az első albekezdésében említett indokolással ellátott válaszról, attól a naptól számított két munkanapon belül, amikor elküldi az indokolással ellátott választ a kérelmező félnek.
(8) Abban az esetben, amikor a (6) bekezdésben említettek szerint az ESMA elé utalják az ügyet, az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a beterjesztés napjától számított két munkanapon belül tájékoztatnia kell a kérelmező felet és a fogadó felet a beterjesztésről.
(9) Amennyiben az (1)-(7) bekezdésben előírt eljárást követően az a döntés születik, hogy a fogadó fél indokolatlanul tagadta meg a hozzáférést a kérelmező féltől, az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságnak a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől számított két héten belül határozatban kell utasítania a fogadó felet, hogy a határozat hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül adjon hozzáférést a kérelmező félnek.
A kérelmező és fogadó központi értéktárak ellenkező megállapodása hiányában az első albekezdésben említett határidőt nyolc hónapra kell meghosszabbítani olyan egyedi kialakítású kapcsolatok esetében, amelyeknél az informatikai eszközök jelentős fejlesztésére van szükség.
A határozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó indokolást, hogy az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság miért állapította meg azt, hogy a fogadó fél indokolatlanul tagadta meg a hozzáférést.
A határozatot a hatálybalépésének napját követő két munkanapon belül el kell küldeni az ESMA-nak, a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett hatóságoknak, a kérelmező félnek és a fogadó félnek.
(10) Az (1)-(9) bekezdésben említett eljárás akkor is alkalmazandó, ha a fogadó fél vissza kívánja vonni egy olyan kérelmező fél hozzáférését, amelynek már nyújtja a szolgáltatásait.
XIV. FEJEZET
BANKI JELLEGŰ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ ENGEDÉLY
(Az 909/2014/EU rendelet 55. cikkének (1) és (2) bekezdése)
91. cikk
Saját banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat kínáló központi értéktárak
A 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelő engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve engedély kérelmezésére vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;
b) az engedélykérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai, ha ez a személy nem az, aki benyújtja a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében említett engedélykérelmet;
c) bizonyíték, amely igazolja a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett engedély meglétét;
d) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a kérelmező központi értéktár megfelel a 909/2014/EU rendelet 59. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében említett prudenciális követelményeknek, valamint az említett rendelet 60. cikkében említett felügyeleti követelményeknek;
e) bármely releváns dokumentumot, többek között létesítő okiratot, pénzügyi kimutatásokat, könyvvizsgálói jelentéseket, kockázatkezelési bizottságok jelentéseit magában foglaló bizonyíték, amely igazolja, hogy a kérelmező központi értéktár megfelel a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdése d) pontjának;
f) a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett helyreállítási terv részletei;
g) a következő feltételeknek megfelelő üzleti terv:
i. tartalmazza a központi értéktár által nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások listáját;
ii. tartalmazza annak magyarázatát, hogy a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások mily módon kapcsolódnak közvetlenül a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. és B. szakaszában említett bármely olyan alapvető vagy kiegészítő szolgáltatáshoz, amelynek nyújtására a központi értéktár már rendelkezik engedéllyel;
iii. felépítése a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások listáját követi;
h) annak indokait alátámasztó bizonyíték, hogy a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének pénzeszköz-kifizetéseit nem a kiegyenlítés helye szerinti ország pénznemét kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül egyenlítik ki;
i) az azt biztosító intézkedésekre vonatkozó részletes információ, hogy a nyújtani kívánt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása nem érinti a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakaszában említett alapvető központi értéktári szolgáltatások zavartalan nyújtását, beleértve a következőket:
i. az értékpapírügyletek pénzoldalának kiegyenlítéséhez használt informatikai platform, beleértve az informatikai tevékenységek szervezeti áttekintését, valamint a kapcsolódó kockázatok elemzését és csökkentésük módját;
ii. a "szállítás fizetés ellenében" alapú eljárás működése és jogi megoldásai, mindenekelőtt az értékpapírügyletek pénzoldalának kiegyenlítéséből eredő hitelkockázat kezelésére alkalmazott eljárások;
iii. a pénzeszköz-átutalások folyamatában részt vevő bármely egyéb harmadik felekkel való összekapcsolódások kiválasztása, nyomon követése, jogi dokumentációja és kezelése, mindenekelőtt a pénzeszköz-átutalások folyamatában részt vevő harmadik felekkel kötött releváns megállapodások;
iv. a kérelmező központi értéktár helyreállítási tervében foglalt részletes elemzés a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának az alapvető központi értéktári szolgáltatások nyújtására gyakorolt hatása tekintetében;
v. az irányítási rendszerben a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásából eredő lehetséges összeférhetetlenségek és a kezelésükre hozott intézkedések közzététele.
92. cikk
Banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat kijelölt hitelintézeten keresztül nyújtó központi értéktárak
A 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelő engedélykérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a kérelmező központi értéktár ügyvezető szerve engedély kérelmezésére vonatkozó határozatának másolata és a kérelem tartalmát és benyújtását jóváhagyó ügyvezető szervi ülés jegyzőkönyve;
b) az engedélykérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai, ha ez a személy nem ugyanaz a személy, mint aki benyújtja a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében említett engedélykérelmet;
c) a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kijelölendő hitelintézet cégneve, jogi státusa és az Unióban bejegyzett címe;
d) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a c) pontban említett hitelintézet megkapta a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedélyt;
e) a kijelölt hitelintézet létesítő okirata és egyéb releváns alapító dokumentuma;
f) a kijelölt hitelintézet tulajdonosi szerkezete, beleértve részvényeseinek személyazonosságát;
g) a kérelmező központi értéktár és a kijelölt hitelintézet esetleges közös részvényeseinek, valamint a kérelmező központi értéktár és a kijelölt hitelintézet közötti részesedések azonosítása;
h) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a kijelölt hitelintézet megfelel a 909/2014/EU rendelet 59. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében említett prudenciális követelményeknek, valamint az említett rendelet 60. cikkében említett felügyeleti követelményeknek;
i) többek között létesítő okiratot, pénzügyi kimutatásokat, könyvvizsgálói jelentéseket, kockázatkezelési bizottságok jelentéseit vagy más dokumentumokat magában foglaló bizonyíték, amely igazolja, hogy a kijelölt hitelintézet megfelel a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdése e) pontjának;
j) a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének g) pontjában említett helyreállítási terv részletei;
k) a következő feltételeknek megfelelő üzleti terv:
i. tartalmazza a kijelölt hitelintézet által nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások listáját;
ii. tartalmazza annak magyarázatát, hogy a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások mily módon kapcsolódnak közvetlenül a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. és B. szakaszában említett bármely olyan alapvető vagy kiegészítő szolgáltatáshoz, amelynek nyújtására a kérelmező központi értéktár már rendelkezik engedéllyel;
iii. felépítése a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások listáját követi;
l) annak indokait alátámasztó bizonyíték, hogy a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének pénzeszköz-kifizetéseit nem a kiegyenlítés helye szerinti ország pénznemét kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül egyenlítik ki;
m) a központi értéktár és a kijelölt hitelintézet közötti kapcsolat következő szempontjaira vonatkozó részletes információ:
i. az értékpapírügyletek pénzoldalának kiegyenlítéséhez használt informatikai platform, beleértve az informatikai tevékenységek szervezeti áttekintését, valamint a kapcsolódó kockázatok elemzését és csökkentésük módját;
ii. a 909/2014/EU rendelet 39. cikkében említettek szerint a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó követelményeknek való megfelelést biztosító, alkalmazandó szabályok és eljárások;
iii. a "szállítás fizetés ellenében" alapú eljárás működése és jogi megoldásai, többek között az értékpapírügyletek pénzoldalából eredő hitelkockázat kezelésére alkalmazott eljárások;
iv. a pénzeszköz-átutalások folyamatában részt vevő bármely egyéb harmadik felekkel való összekapcsolódások kiválasztása, nyomon követése és kezelése, mindenekelőtt a pénzeszköz-átutalások folyamatában részt vevő harmadik felekkel kötött releváns megállapodások;
v. a központi értéktár által a kijelölt hitelintézetnek, vagy a kijelölt hitelintézettől a központi értéktárnak kiszervezendő funkciók részleteit megállapító szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, és minden olyan bizonyíték, amely igazolja a 909/2014/EU rendelet 30. cikkében meghatározott kiszervezési követelményeknek való megfelelést;
vi. a kérelmező központi értéktár helyreállítási tervében foglalt részletes elemzés a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának az alapvető központi értéktári szolgáltatások nyújtására gyakorolt hatásáról;
vii. az irányítási rendszerben a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokból eredő lehetséges összeférhetetlenségek és a kezelésükre hozott intézkedések közzététele;
viii. azt igazoló bizonyíték, hogy a hitelintézet rendelkezik az ahhoz szükséges szerződéses és operatív képességgel, hogy azonnal hozzáférjen a központi értéktárnál található értékpapír-biztosítékokhoz, amelyek a napközbeni hitelnyújtáshoz, és esettől függően rövid lejáratú hitelnyújtáshoz kapcsolódnak.
93. cikk
Különös követelmények
(1) Amennyiben a központi értéktár a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására egynél több hitelintézet kijelöléséhez kér engedélyt, a kérelmének tartalmaznia kell a következő információkat:
a) minden egyes kijelölt hitelintézetre vonatkozóan a 91. cikkben említett információk;
b) az egyes kijelölt hitelintézetek szerepének és a közöttük lévő kapcsolatoknak a leírása.
(2) Amennyiben a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti engedélyezés iránti kérelmet a szóban forgó rendelet 17. cikkében említett engedély megszerzését követően nyújtják be, a kérelmező központi értéktárnak azonosítania kell a 909/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében említett lényeges változásokat és azokról tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, kivéve, ha ezt az információt a szóban forgó rendelet 22. cikkében említett felülvizsgálati és értékelési folyamatban már rendelkezésre bocsátotta.
94. cikk
A kérelemhez alkalmazandó formanyomtatványok és mintadokumentumok
(1) A kérelmező központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett engedélyek iránti kérelmet az e rendelet III. mellékletében előírt formátumban kell benyújtania.
(2) A kérelmező központi értéktárnak az (1) bekezdésben említett kérelmet tartós adathordozón kell benyújtania.
(3) A kérelmező központi értéktárnak az (1) bekezdésben említett kérelemmel együtt benyújtott minden dokumentumot egyedi hivatkozási számmal kell ellátnia.
(4) A kérelmező központi értéktárnak biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett kérelemben benyújtott információ egyértelműen azonosítsa, hogy az adott információ e fejezet melyik konkrét követelményéhez kapcsolódik, és melyik dokumentumban szerepel az adott információ.
(5) A kérelmező központi értéktárnak az illetékes hatósága rendelkezésére kell bocsátania az (1) bekezdésben említett kérelemhez csatolt összes dokumentum listáját, azok hivatkozási számával együtt.
(6) Az információkat az illetékes hatóság által megjelölt nyelven kell benyújtani. Az illetékes hatóság kérheti a központi értéktárat, hogy ugyanazt az információt a nemzetközi pénzügyi szférában szokásosan használt nyelven nyújtsa be.
XV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
95. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Az e rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett információkat a 96. cikk (2) bekezdésében említett dátum előtt legkésőbb hat hónappal az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az e rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett információkat a 96. cikk (2) bekezdésében említett dátum előtt legkésőbb hat hónappal az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Az e rendelet 41. cikkének j) és r) pontjában, valamint 42. cikke (1) bekezdésének d), f), h), i) és j) pontjában említett információkat a 96. cikk (2) bekezdésében említett dátumtól kell rendelkezésre bocsátani.
96. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Az 54. cikk a Bizottság által a 909/2014/EU rendelet 6. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől vagy - amennyiben ez későbbi - a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (15) bekezdése alkalmazásában elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2016. november 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 257., 2014.8.28., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A harmadik országbeli központi értéktár elismerése iránti kérelembe belefoglalandó információk
(A 909/2014/EU rendelet 25. cikkének (12) bekezdése)
Általános információk
| Információk | Szabad szöveg |
| Az alkalmazás időpontja | |
| A jogalany cégneve | |
| Hivatalos cím | |
| A kérelemért felelős személy neve | |
| A kérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai | |
| A harmadik országbeli központi értéktár 909/2014/EU rendeletnek való megfeleléséért felelős egyéb személy(ek) neve | |
| A harmadik országbeli központi értéktár 909/2014/EU rendeletnek való megfeleléséért felelős személy(ek) kapcsolattartási adatai | |
| A harmadik országbeli központi értéktár tőkéjében részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok azonosítása | |
| A csoportstruktúra azonosítása, beleértve a harmadik országbeli központi értéktár leányvállalatát és anyavállalatát | |
| Azon tagállamok listája, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár szolgáltatást kíván nyújtani | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által az Unióban nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatásokra vonatkozó információk tagállamonként | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által az Unióban nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában felsorolt kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó információk tagállamonként | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által az Unióban nyújtani kívánt, a 909/2014/EU rendelet mellékletének B. szakaszában kifejezetten fel nem sorolt, de annak alkalmazásában megengedett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó információk tagállamonként | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által feldolgozott vagy feldolgozni kívánt pénznem vagy pénznemek | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által az Unióban nyújtani kívánt szolgáltatásokra vonatkozó statisztikai adatok tagállamonként | |
| Azon intézkedések elemzése, amelyeket a harmadik országbeli központi értéktár meg kíván hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni azon tagállam(ok) nemzeti jogszabályainak, amely(ek)ben a harmadik országbeli központi értéktár szolgáltatást szándékozik nyújtani | |
| Amennyiben a harmadik országbeli központi értéktár a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat kíván nyújtani, azon intézkedések ismertetése, amelyeket a harmadik országbeli központi értéktár meg kíván hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni azon tagállam releváns jogszabályainak, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár ilyen szolgáltatásokat kíván nyújtani a 909/2014/EU rendelet 25. cikke (4) bekezdése d) pontjában említetteknek megfelelően | |
| Azok a szabályok és eljárások, amelyek megkönnyítik a pénzügyi eszközökkel folytatott ügyletek kiegyenlítését a tervezett kiegyenlítési időpontban | |
| A harmadik országbeli központi értéktár pénzügyi erőforrásai, tartásuk formája és módja, továbbá a biztosításukra vonatkozó intézkedések | |
| Arra vonatkozó bizonyíték, hogy a harmadik országbeli központi értéktár szabályai és eljárásai teljes mértékben megfelelnek a székhelye szerinti harmadik ország hatályos követelményeinek, ideértve a prudenciális, szervezeti, üzletmenet-folytonossági, vészhelyzeti helyreállítási és üzletviteli szempontokat | |
| A kiszervezési megállapodásokra vonatkozó információk | |
| Az értékpapírtranszfer és pénzeszköz-átutalás véglegességére vonatkozó szabályok | |
| A harmadik országbeli központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre vonatkozó információk, többek között a részvételi kritériumok és azon részt vevő felek felfüggesztését és rendezett kilépését érintő eljárások, amelyek már nem teljesítik a hozzáférési követelményeket | |
| Az értékpapír-sorozat integritását biztosítani hivatott szabályok és eljárások | |
| A résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelmét szolgáló mechanizmusokra vonatkozó információk | |
| A harmadik országbeli központi értéktárak közötti kapcsolatokra és más piaci infrastruktúrákkal létrehozott kapcsolatokra, továbbá arra vonatkozó információk, hogyan követik nyomon és kezelik a kapcsolódó kockázatokat | |
| A résztvevők nemteljesítésének kezelésére irányuló szabályokra és eljárásokra vonatkozó információk | |
| Helyreállítási terv | |
| A harmadik országbeli központi értéktár befektetési politikája | |
| Azon eljárásokra vonatkozó információk, amelyek célja, hogy a központi értéktár nemteljesítése esetén biztosítsák az ügyfelek és a résztvevők eszközeinek másik központi értéktár számára, kellő időben és rendezett módon történő kiegyenlítését és átadását | |
| Információk mindazon folyamatban lévő bírósági és bíróságon kívüli eljárásról, beleértve a közigazgatási, polgári peres, vagy választott bírósági eljárást, amely a harmadik országbeli központi értéktár számára jelentős pénzügyi vagy egyéb költségeket okozhat. A fent említett eljárások eredményeként hozott jogerős határozatokra vonatkozó információk | |
| Az összeférhetetlenségek harmadik országbeli központi értéktár általi kezelésére vonatkozó információk | |
| A 909/2014/EU rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően az említett rendelet 25. cikkére vonatkozóan az ESMA weboldalán közzéteendő információk |
II. MELLÉKLET
A központi értéktár kiegészítő szolgáltatásainak nyilvántartása
(A 909/2014/EU rendelet 29. cikke)
| SZÖVEG HIÁNYZIK |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
III. MELLÉKLET
Mintadokumentum hitelintézet kijelölése vagy banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása céljából a központi értéktár által benyújtandó kérelemhez
(A 909/2014/EU rendelet 55. cikke)
1. mintadokumentum
Amennyiben a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának engedélyezését kéri, a következő információkat kell benyújtania:
| SZÖVEG HIÁNYZIK |
Amennyiben a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett engedélykérelmet a szóban forgó rendelet 17. cikkében említett engedélykérelemmel azonos időpontban nyújtják be, a kérelmező központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében és az e rendeletben előírt információk mellett a következő információkat kell rendelkezésre bocsátania:
| 1. | A kérelemért felelős személy neve, ha ez a személy eltér a 909/2014/EU rendelet 17. cikke szerinti kérelmet benyújtó személytől | ... |
| 2. | A kérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai, ha ez a személy eltér a 909/2014/EU rendelet 17. cikke szerinti kérelmet benyújtó személytől | ... |
| 3. | Az 54. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett engedély beérkezésének dátuma | ... |
2. mintadokumentum
Amennyiben a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó, különálló hitelintézet kijelölésének engedélyezését kéri:
| SZÖVEG HIÁNYZIK |
Amennyiben a 909/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett engedélykérelmet a szóban forgó rendelet 17. cikkében említett engedélykérelemmel azonos időpontban nyújtják be, a 909/2014/EU rendelet 17. cikkében és az e rendeletben előírt információk mellett a következő információkat kell rendelkezésre bocsátani:
| 1. | A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására kijelölt szervezet cégneve | ... |
| 2. | Hivatalos cím | ... |
| 3. | A kérelemért felelős személy neve | ... |
| 4. | A kérelemért felelős személy kapcsolattartási adatai | ... |
| 5. | A kijelölt hitelintézet(ek) anyavállalatának azonosítása, amennyiben van | … |
| 6. | A kijelölt hitelintézet(ek) illetékes hatósága | … |
| 7. | A 909/2014/EU rendelet 54. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedély kézhezvételének dátuma | … |
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32017R0392 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32017R0392&locale=hu