32024R0900[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete (2024. március 13.) a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/900 RENDELETE

(2024. március 13.)

a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A politikai reklámtevékenység kínálata és az az iránti kereslet növekszik, és az egyre inkább határokon átnyúló jellegű. Nagy, szerteágazó és egyre növekvő számú szolgáltatás kapcsolódik ehhez a tevékenységhez, mint például politikai tanácsadók, reklámügynökségek, "ad-tech" platformok, PR-cégek, véleményvezérek és különféle adatelemző és ügynöki szolgáltatók. A politikai reklámtevékenység sokféle formát ölthet, beleértve a fizetett tartalmat, a szponzorált keresési eredményeket, a fizetett célzott üzeneteket, a rangsorolással történő népszerűsítést, dolog vagy személy tartalomba integrált népszerűsítését, például termékelhelyezést, véleményvezéreket és egyéb ajánlásokat. A kapcsolódó tevékenységek közé tartozhat például egy reklámozó kérésére politikai reklámok terjesztése vagy tartalom díjazás vagy más ellenszolgáltatási formák, többek között természetbeni juttatás ellenében történő közzététele.

(2) A politikai reklámokat különféle eszközökön és médián keresztül határokon átnyúlóan lehet terjeszteni vagy közzétenni, online és offline egyaránt. A reklámok mennyisége gyorsan növekszik, és terjeszthetők vagy publikálhatók hagyományos offline médián, például újságokon, televízión és rádión, ugyanakkor egyre inkább online platformokon, weboldalakon, mobilalkalmazásokon, számítógépes játékokon és egyéb digitális interfészeken keresztül is. Ez utóbbiak nemcsak különösen alkalmasak a határokon átnyúló felkínálásra, hanem felvetnek újszerű és nehéz szabályozási és végrehajtási kihívásokat is. Az online politikai reklámok használata erőteljesen növekszik, és a politikai reklámok bizonyos lineáris offline formáit, például a rádiót és a televíziót online is kínálják, lekérhető szolgáltatásként. A politikai reklámkampányokat általában a médiumok és formák széles skálájának felhasználásával szervezik.

(3) Mivel a reklámtevékenységet - beleértve a politikai reklámtevékenységet is - rendszerint ellenszolgáltatás ellenében végzik, amely természetbeni juttatást is magában foglalhat, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 57. cikke értelmében szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékos személyekről szóló 22. nyilatkozatban a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája megállapodott abban, hogy az EUMSZ 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit .

(4) Az átláthatóság biztosításának szükségessége legitim közcél, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az Unió és tagállamai által osztott közös értékekkel összhangban. A polgárok számára nem mindig egyszerű a politikai hirdetések felismerése és demokratikus jogaik tájékozott gyakorlása. A dezinformáció egyre kifinomultabbá válása, a szereplők diverzifikációja, az új technológiák gyors fejlődése, valamint az információmanipuláció és a demokratikus választási és szabályozási folyamatainkba való beavatkozás fokozott terjedése komoly kihívást jelent az Unió és a tagállamok számára. A politikai reklámtevékenység a dezinformáció hordozója lehet, különösen akkor, ha a reklámtevékenység nem fedi fel politikai jellegét, az Unión kívüli reklámozóktól származik, vagy ha a reklám tekintetében célzott hirdetési technikákat vagy reklámeljuttatási technikákat alkalmaznak. Magas szintű átláthatóságra van szükség többek között a nyílt és tisztességes politikai vita és politikai kampányok, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatásához, továbbá az információmanipuláció és beavatkozás és a - többek között harmadik országokból érkező - jogellenes beavatkozások elleni küzdelemhez. A politikai reklámtevékenység átláthatósága hozzájárul ahhoz, hogy a választók és általában az egyének jobban megérthessék, mikor mutatnak nekik politikai hirdetést, kinek a nevében készül a hirdetés, valamint hogy miként és miért választja ki őket célként egy reklámszolgáltató, így a választók jobb helyzetbe kerülhetnek a tájékozott döntéshez. Támogatni kell a médiaműveltséget annak érdekében, hogy az egyének a lehető legjobban kihasználhassák a politikai reklámtevékenység átláthatóságát.

(5) E rendelet célja annak biztosítása, hogy a politikai reklámtevékenység teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat.

(6) A politikai reklámtevékenységgel összefüggésben gyakran alkalmaznak a személyes adatok - többek között a megfigyelt és származtatott személyes adatok, például a politikai véleményt felfedő adatok és az adatok egyéb különleges kategóriái - kezelésén alapuló célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. Célzott hirdetési technikák alatt olyan technikákat kell érteni, amelyeket arra használnak, hogy egy politikai hirdetés csak egy meghatározott személynek vagy személyek csoportjának szóljon, vagy hogy kizárják őket - rendszerint testreszabott tartalom révén - a személyes adatok kezelése alapján. A reklámeljuttatási technikák alatt olyan optimalizálási technikák széles körét kell érteni, amelyek egy politikai hirdetés terjedésének, hatókörének vagy láthatóságának növelése érdekében a személyes adatok automatizált kezelésére támaszkodnak. Ezeket a technikákat a politikai reklámok közzétevői és különösen az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett online óriásplatformok használhatják arra, hogy politikai hirdetéseket juttassanak el egy meghatározott közönséghez személyes adatok és a hirdetések tartalma alapján. A hirdetések ilyen technikák alkalmazásával történő eljuttatása olyan algoritmusok használatával jár, amelyek jelenleg átláthatatlanok az egyének számára, és amelyek hatása eltérhet a reklámozók vagy a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók szándékától. Mivel fennáll a személyes adatokkal való visszaélés lehetősége a célzott hirdetés révén - beleértve a mikrotargetálást és más fejlett technikákat is -, az említett technikák különös veszélyt jelenthetnek a jogos közérdekekre, például a tisztességességre, az esélyegyenlőségre és a választási folyamat átláthatóságára, valamint a véleménynyilvánításhoz, a magánélethez, a személyes adatok védelméhez, és az egyenlőséghez és megkülönböztetésmentességhez fűződő alapjogokra, továbbá az objektív, átlátható és pluralista tájékozódáshoz való jogra.

(7) A politikai reklámtevékenység tagállami szabályozása jelenleg heterogén, amely sok esetben a média hagyományos formáira összpontosít. Konkrét korlátozások léteznek, köztük a politikaireklám-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására vonatkozók is, amelyek befolyásolják a határokon átnyúló és páneurópai politikai kampányok lebonyolítását. Egyes tagállamok tiltják a más tagállamokban letelepedett uniós szolgáltatóknak, hogy választási időszakokban politikai jellegű vagy politikai célú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ugyanakkor egyes tagállamok nemzeti jogában valószínűleg hiányosságok és joghézagok vannak, amelyek eredménye, hogy a politikai reklámokat olykor a vonatkozó nemzeti szabályok figyelmen kívül hagyásával terjesztik, ezzel kockáztatva a politikai reklámtevékenység átláthatósági szabályozásának csorbulását.

(8) A politikai reklámtevékenység átláthatóságának fokozása érdekében - a polgárok aggodalmai kezelésére is kiterjedően - egyes tagállamok már megvizsgáltak vagy mérlegelnek további intézkedéseket a politikai reklámtevékenység átláthatóságának rendezésére, valamint a tisztességes politikai vita, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatására. Ilyen nemzeti intézkedéseket különösen az online közzétett és terjesztett politikai reklámok vonatkozásában mérlegelnek, és azokba további korlátozások is bekerülhetnek. Ezek az intézkedések a puha intézkedésektől a kötelező erejű intézkedésekig terjednek, és az átláthatóság különböző elemeit foglalják magukban.

(9) Ez a helyzet a belső piac széttagoltságához vezet, csökkenti a politikai hirdetéseket elkészítő, elhelyező, népszerűsítő, közzétevő, eljuttató vagy terjesztő politikaireklám-szolgáltatók jogbiztonságát, akadályozza a kapcsolódó szolgáltatások szabad mozgását, torzítja a versenyt a belső piacon, az offline és az online szolgáltatók versenyére is kiterjedően, valamint a megfelelés összetett erőfeszítéseket követel az érintett szolgáltatóktól és többletköltségeket ró rájuk.

(10) Ebben az összefüggésben ez valószínűleg eltántorítja a politikaireklám-szolgáltatókat attól, hogy politikaireklám-szolgáltatásaikat határokon átnyúló helyzetekben nyújtsák. Ez különösen igaz a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő forrással a politikai reklámok több tagállamban történő elkészítésével, elhelyezésével, népszerűsítésével, közzétételével, eljuttatásával vagy terjesztésével kapcsolatos magas jogszabályi megfelelési költségek viseléséhez vagy áthárításához. Ez korlátozza a szolgáltatások elérhetőségét, és kedvezőtlenül befolyásolja a szolgáltatók innovációs lehetőségét, és hogy a belső piacon multimédiás és több országra kiterjedő kampányokat kínáljanak.

(11) Ezért a politikaireklám-szolgáltatások nyújtása során biztosítani kell a politikai reklámtevékenység egységes és magas szintű átláthatóságát az egész Unióban, ugyanakkor meg kell előzni a kapcsolódó szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgását akadályozó eltéréseket azáltal, hogy harmonizált szabályokat állapítanak meg a politikaireklám-szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, beleértve a reklámozók és a politikaireklám-szolgáltatók tekintetében az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket, garantálva az EUMSZ 114. cikke alapján a személyek jogainak egységes védelmét és a felügyeletet az egész belső piacon.

(12) A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ebben a rendeletben megállapított rendelkezésektől eltérő, különösen szigorúbb vagy kevésbé szigorú, a politikai reklámtevékenység átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket a politikai reklámtevékenység eltérő szintű átláthatóságának biztosítása céljából. A politikai hirdetésekkel összefüggő, az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó követelmények teljes harmonizációja növeli a jogbiztonságot és csökkenti azon kötelezettségek széttagoltságát, amelyeket a szolgáltatóknak politikai reklámtevékenységgel összefüggésben teljesíteniük kell.

(13) Az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek teljes harmonizációja nem sértheti a politikaireklám-szolgáltatók azon szabadságát, hogy önkéntes alapon további tájékoztatást nyújtsanak a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatban, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 11. cikke értelmében védett véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság részeként.

(14) Ez a rendelet a politikaireklám-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségekre vonatkozó szabályok, a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályok, valamint a rendelet felügyeletére és végrehajtására vonatkozó szabályok harmonizálására korlátozódik. Nem érintheti sem a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatos, az e rendelet hatálya alá nem tartozó szempontokat szabályozó uniós vagy tagállami szabályokat. Következésképpen, ez a rendelet nem módosítja a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a politikai reklámtevékenységre meghatározott időszakokban - az úgynevezett kampánycsend időszakában - vonatkozó általános tilalmat vagy korlátozást, valamint az egyes kampányadományozók adományaira vonatkozó általános tilalmat vagy korlátozást, vagy a kereskedelmi reklámok választási kampány céljára történő használatának tilalmát. Továbbá ez a rendelet nem érintheti különösen a véleménynyilvánítás szabadságához és a szólásszabadsághoz való alapvető jogot.

(15) E rendelet alkalmazása és végrehajtása során az arányosság elvével összhangban figyelembe kell venni a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeit. A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerint annak minősülő vállalkozásokként kell értelmezni.

(16) E rendeletnek harmonizált átláthatósági és kapcsolódó kellő gondossági kötelezettségeket kell előírnia a politikai reklámtevékenységet végző és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó - azaz rendszerint ellenszolgáltatás, azon belül esetenként természetbeni juttatás ellenében végzett tevékenységeket végző - gazdasági szereplőkre vonatkozóan. Ezek a szolgáltatások különösen a politikai hirdetések elkészítéséből, elhelyezéséből, népszerűsítéséből, közzétételéből, eljuttatásából és terjesztéséből állnak. E rendeletnek a politikaireklám-szolgáltatások magas szintű átláthatóságát biztosító szabályai az EUMSZ 114. cikkén alapulnak. Ennek a rendeletnek foglalkoznia kell a személyes adatok kezelésén alapuló célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásával a politikai reklámok népszerűsítésével, közzétételével, eljuttatásával vagy terjesztésével összefüggésben. E rendeletnek a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályai az EUMSZ 16. cikkén alapulnak. A valamely tagállamban élő egyének felé irányuló politikai reklámtevékenységnek magában kell foglalnia az Unión kívül letelepedett szolgáltatók által elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett, de az Unióban élő egyének felé irányuló reklámokat. Annak meghatározásához, hogy egy politikai hirdetés egy tagállamban élő egyéneknek szól-e, figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek azt az adott tagállamhoz kapcsolják, ideértve a nyelvet, a kontextust, a hirdetés célját és terjesztésének eszközét.

(17) E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni a politikai hirdetés közzétételi vagy terjesztési médiumának sajátosságait, különösen a szabályoknak adott esetben a televízióhoz, a rádióhoz és az újsághoz való, az uniós joggal összhangban történő hozzáigazítása érdekében.

(18) Emlékeztetni kell arra, hogy a belső piacon a reklámszolgáltatások határokon átnyúló nyújtása a megkülönböztetésmentesség elvének hatálya alá tartozik. Ez az elv többek között azt jelenti, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének a nyilvánosság számára kínált szolgáltatáshoz való hozzáférése nem korlátozható kizárólag a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján. Ezért a politikaireklám-szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy lakóhelyük vagy letelepedési helyük alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak az Unióban lakóhellyel vagy jogszerűen letelepedett reklámozókkal szemben, kivéve, ha az eltérő bánásmód az uniós joggal összhangban indokolt és arányos. A határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy e szolgáltatások igénybe vevői élvezhessék a belső piac valamennyi előnyét ebben az ágazatban. A határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés különösen fontos az európai politikai pártok számára, tekintettel arra, hogy hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához, az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében és a Charta 12. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint, és tekintettel az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti európai jogállásukra.

Nem szabad lehetővé tenni, hogy a politikaireklám-szolgáltatók indokolatlanul korlátozzák az európai politikai pártok azon szabadságát, hogy határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokat vegyenek igénybe, mivel ezek a korlátozások Unió-szerte akadályozzák a hatékony politikai kampányok folytatását, és ezáltal hátráltatják őket abban, hogy betöltsék a Szerződések által rájuk ruházott szerepet. Következésképpen a politikaireklám-szolgáltatók nem tagadhatják meg, akadályozhatják vagy tehetik kevésbé vonzóvá szolgáltatásaikat valamely európai politikai párt számára kizárólag annak székhelye alapján, ideértve a nyilvántartásba vétel helyét is, az igazolt objektív okokon alapuló eltérő bánásmód lehetőségének kizárása nélkül. Hasonló megfontolások vonatkoznak az Európai Parlament azon képviselőcsoportjaira is, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzatának megfelelően hoztak létre, és amelyek az Unió tevékenységeinek részeként látják el feladataikat. Az e rendeletben megállapított, megkülönböztetésmentességre vonatkozó záradék nem határozza meg és semmilyen módon nem érinti az európai politikai pártok vagy az Európai Parlament képviselőcsoportjainak jogállását, mivel a reklámozói szerepük kezelésére korlátozódik.

(19) Az Unióban esetlegesen politikai reklámtevékenységre megbízást adó egyes harmadik országbeli jogalanyok vagy harmadik országbeli állampolgárok választásokba való beavatkozása ismerten komoly fenyegetést jelent a demokráciára, amely az Unió közös értéke, és amelynek biztosítása alapvető fontossággal bír az Unió és tagállamai számára. Következésképpen egyes tagállamok már bevezettek vagy fontolóra vettek különböző korlátozásokat azzal kapcsolatban, hogy harmadik országbeli jogalanyok vagy harmadik országbeli állampolgárok választásokkal összefüggésben finanszírozást nyújtsanak. Ez a heterogén szabályozási helyzet, amely az uralkodó feszült nemzetközi légkör miatt valószínűleg súlyosbodik, akadályozza a politikaireklám-szolgáltatókat abban, hogy különböző tagállamok piacain működjenek. Ezt a heterogén szabályozási helyzetet ezért egy közös minimumkövetelményhez kell közelíteni. A politikaireklám-szolgáltatók számára elő kell írni, hogy az uniós szinten vagy valamely tagállamban nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett választást vagy népszavazást megelőző három hónapban kizárólag uniós polgárok, az Unióban állandó lakóhellyel rendelkező és az adott választáson vagy népszavazáson választójoggal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, illetve az Unióban letelepedett, harmadik országbeli jogalanyok irányítása alatt nem álló jogi személyek számára nyújtsanak politikaireklám-szolgáltatásokat. A különböző tagállamokban változó a választásokba vagy népszavazásokba való beavatkozás kockázata és eltérőek az e kockázatra vonatkozó tagállami értékelések, ezért különböző tagállamokban helyénvalók lehetnek különösen azok a szigorúbb nemzeti szabályok, amelyek a harmadik országbeli szervezetek vagy harmadik országbeli állampolgárok általi reklámmegbízások korlátozása tekintetében hosszabb időtartamokat írnak elő. A három hónapos minimumkövetelmény tehát nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy az uniós joggal összhangban szigorúbb nemzeti szabályokat írjanak elő. Amennyiben egy választást vagy népszavazást a választás vagy népszavazás időpontja előtt kevesebb mint három hónappal hirdetnek ki, ez nem értelmezhető akként, hogy kötelezettségeket teremt a választások vagy népszavazások meghirdetését megelőző időszakban.

(20) Az információmanipuláció és a politikai reklámtevékenységbe való beavatkozás elleni küzdelem érdekében az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározottak szerinti "online platformokat" arra ösztönzik - többek között a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex révén -, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre testre szabott politikákat és egyéb releváns intézkedéseket, többek között azáltal, hogy részt vesznek a dezinformáció demonetizálására irányuló, a dezinformációt tartalmazó politikai reklámok elhelyezésének megelőzését célzó szélesebb körű kezdeményezésekben.

(21) A politikai reklámtevékenységnek vagy a politikai hirdetésnek nincs létező uniós szintű meghatározása. Uniós szintű fogalommeghatározásra van szükség az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek, valamint a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályok alkalmazási körének megállapításához. Ennek a fogalommeghatározásnak le kell fednie a politikai reklámtevékenység sokféle lehetséges formáját, valamint az Unión belüli közzététel vagy terjesztés bármely eszközét és módját, függetlenül attól, hogy a forrás az Unión belül vagy harmadik országban található-e.

(22) A "politikai reklámtevékenység" vagy "politikai reklámok" fogalommeghatározásába bele kell foglalni a valamely politikai szereplő által közvetlenül vagy közvetve elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett reklámokat, illetve a valamely politikai szereplő javára vagy nevében bármely eszközzel közvetlenül vagy közvetve elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett reklámokat. A politikai reklámtevékenység rendszerint közvetlenül vagy közvetve egy reklámozó ellenőrzése alatt áll, aki vagy amely lehet politikai szereplő, és aki vagy amely konkrétan képes lenne meghatározni azon politikai reklámok politikai jellegét, tartalmát vagy közzétételét, amelyeket elkészítenek, elhelyeznek, népszerűsítenek, közzétesznek, eljuttatnak vagy terjesztenek. Vannak olyan esetek, amikor egy másik jogalany végső irányítást gyakorolhat a reklámozó felett. Annak megállapítása, hogy egy jogalany végső irányítást gyakorol-e a reklámozó felett, olyan jogokon, szerződéseken vagy más eszközökön kell hogy alapuljon, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és az érintett ténybeli vagy jogi megfontolásokat figyelembe véve lehetővé teszik a jogalany feletti meghatározó befolyás gyakorlását, különösen tulajdonjog révén, a jogalany eszközei egészének vagy egy részének felhasználására vonatkozó jog révén, vagy olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak a szervezet szerveinek összetételére, szavazására vagy döntéseire. Annak megállapításához, hogy egy üzenet tisztán magánjellegű vagy tisztán kereskedelmi jellegű-e, figyelembe kell venni minden olyan releváns tényezőt, mint például annak tartalma, az üzenet reklámozója, az üzenet közvetítéséhez használt nyelvezet, az üzenet továbbításának kontextusa, beleértve a terjesztés időszakát, az üzenet célját, az üzenet elkészítésének, elhelyezésének, népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának vagy terjesztésének eszközeit, valamint a megcélzott közönséget. A politikai szereplő családi állapotára vagy üzleti tevékenységére vonatkozó üzenetek valószínűsíthetően tisztán magánjellegűek vagy tisztán kereskedelmi jellegűek.

(23) Politikai reklámtevékenységnek kell minősülnie annak is, ha más szereplők olyan üzenetet népszerűsítenek, tesznek közzé, juttatnak el vagy terjesztenek, amely befolyásolhatja, és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, vagy valamely jogalkotási vagy szabályozási folyamat kimenetelét uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten. A jogalkotási vagy szabályozási folyamatnak magában kell foglalnia az uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten általánosan alkalmazandó, kötelező erejű döntéshozatalt. Egyértelmű és lényegi kapcsolatnak kell fennállnia az üzenet és az üzenet arra vonatkozó képessége között, hogy befolyásolja a választás vagy a népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot. Annak meghatározásához, hogy létezik-e ilyen kapcsolat, minden, az üzenet népszerűsítésekor, közzétételekor, eljuttatásakor vagy terjesztésekor fennálló lényeges tényezőt figyelembe kell venni, mint például az üzenet reklámozójának kilétét, az üzenet formáját és tartalmát, az üzenet közvetítésére használt beszélt vagy írott nyelvet, az üzenet közvetítésének kontextusát - beleértve a terjesztés időszakát, ami lehet például választási időszak -, az üzenet célját és az üzenet népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának vagy terjesztésének eszközét és a megcélzott közönséget. A nyelv magában foglal minden, az Unióban használt nyelvet, beleértve a regionális dialektusokat és a jelnyelvet is, amelyek bármilyen kommunikációs vagy kodifikációs eszközt, például Braille-írást és egyéb eszközöket használnak. A tervezésnek nyilvánvalónak kell lennie e tényezők tekintetében, és a kapcsolat nem vezethető le kizárólag visszamenőleges hatállyal az üzenet hatásából.

(24) A politikai reklámtevékenység magában foglalja azt a helyzetet, amikor egy, a saját nevében eljáró jogalany végzi egy olyan üzenet elkészítését, elhelyezését, népszerűsítését, közzétételét, eljuttatását vagy terjesztését, amely befolyásolhatja és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, illetve egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot (házon belüli tevékenységek). A kizárólag e rendelet III. fejezete szempontjából relevánsnak tekintendő házon belüli tevékenységek alatt olyan, szervezeten belül végzett tevékenységeket kell érteni, amelyek egy olyan üzenet bármely eszközzel történő elkészítéséből, elhelyezéséből, népszerűsítéséből, közzétételéből, eljuttatásából vagy terjesztéséből állnak, vagy ahhoz jelentős mértékben hozzájárulnak, amely befolyásolhatja és arra szolgál. hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, illetve egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot.

(25) A kereskedelmi reklám- és marketinggyakorlatok jogszerűen befolyásolhatják a fogyasztók termékekről és szolgáltatásokról alkotott képét vagy vásárlási magatartását, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén végrehajtott vállalati intézkedéseken alapuló márkadifferenciálás révén, társadalmi hatást kifejtve, vagy bármely más célorientált szerepvállalás révén. E rendelet alkalmazandó az olyan kereskedelmi reklámtevékenységre, amely vélhetően befolyásolhatja és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot.

(26) E rendelet hatékony végrehajtása és különösen a reklámozók és a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók politikai hirdetések bejelentésében és azonosításában való támogatása érdekében, valamint a politikaireklám-szolgáltatóknak az ilyen nyilatkozatok megkönnyítésében és megfelelő kezelésében való támogatása érdekében a Bizottságnak közös iránymutatást kell kidolgoznia.

(27) A nyilvánossággal való hatékony kommunikáció érdekében a tagállamok bármely hatósága - beleértve a kormánytagokat is - vagy az Unió által, javára vagy nevében folytatott nyilvános kommunikáció, például a jogalkotási vagy szabályozási kezdeményezéseket bejelentő és az ilyen kezdeményezések alapjául szolgáló szakpolitikai döntést kifejtő sajtóközlemények vagy konferenciák nem minősülnek politikai reklámtevékenységnek, feltéve, hogy valószínűsíthetően nem befolyásolják, és nem arra szolgálnak, hogy befolyásolják egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot. Hasonlóképpen, nem minősülnek politikai reklámtevékenységnek a tagállamok vagy az Unió hivatalos forrásaiból származó, kizárólag a választásokon vagy népszavazáson való részvétel megszervezésére és módozataira korlátozódó gyakorlati információk sem, ideértve a jelölések vagy a népszavazásra bocsátott kérdés bejelentését.

(28) Ez a rendelet nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a jelöltek bemutatására a jog kifejezetten előír egy meghatározott nyilvános helyet, és azt ingyenesen osztják ki, például azáltal, hogy az ilyen bemutatásra helyet biztosítanak a településeken és más közterületeken, vagy meghatározott műsoridőt biztosítanak a televízióban, amennyiben ez tisztességes és megkülönböztetéstől mentes módon, valamint átlátható és objektív kritériumok alapján történik.

(29) A média hozzájárul a demokratikus folyamatok megfelelő működéséhez, és alapvető szerepet játszik a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságában, különösen egy választást közvetlenül megelőző időszakban. Teret biztosít a nyilvános vitáknak, és hozzájárul a közvélemény alakításához. Ez a rendelet ezért nem érintheti a média szerkesztői szabadságát. E rendelet nem terjed ki a szerkesztői felelősség alá tartozó bármilyen médiumban kifejtett politikai véleményekre, kivéve, ha harmadik felek az elkészítésük, elhelyezésük, népszerűsítésük, közzétételük, eljuttatásuk vagy terjesztésük ellenében vagy azokhoz kapcsolódóan konkrét díjazást vagy más ellenszolgáltatást nyújtanak. Ugyanakkor politikai reklámtevékenységnek minősülhet, amennyiben ilyen politikai véleményeket ezt követően politikaireklám-szolgáltatók népszerűsítenek, tesznek közzé vagy terjesztenek.

(30) A személyes minőségben kifejezett politikai vélemények a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog egyik megnyilvánulásának minősülnek. Ez nem politikai reklámtevékenység, és ezt a különbségtételt egyértelművé kell tenni. Ennek érdekében a személyes minőségben kifejezett politikai vélemények nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá. A személyes minőségben kifejezett politikai vélemények azonosítása rendszerint egyéni döntés eredménye, de a kontextuális elemeket figyelembe lehet venni. A releváns tényezők közé tartozhat, hogy a véleményt egy másik jogalany nevében adták-e ki, hogy az üzenet azt célozza-e, hogy egy jelöltet vagy kampányt önmaga népszerűsítsen egy választáson, népszavazáson vagy jogalkotási vagy szabályozási folyamatban, és hogy az üzenetet olyan egyén fejti-e ki, aki általában aktívan kampányol vagy lép fel politikai vagy társadalmi kérdésekkel kapcsolatos változások érdekében, valamint hogy az üzenetet határozatlan számú személy számára terjesztik-e. A politikai véleményt nem lehet személyes minőségben kifejezettnek tekinteni, ha a vélemény kifejezéséért, vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik felek konkrét ellenszolgáltatást - beleértve a természetbeni juttatásokat is - nyújt.

(31) E rendelet alkalmazásában választáson az európai parlamenti választásokat, a tagállamokban nemzeti, regionális és helyi szinten szervezett valamennyi választást vagy népszavazást, valamint a politikai pártok vezetésének megalakítására irányuló választásokat kell érteni. Nem tartozhatnak az alkalmazási körbe a választások egyéb formái, például a szakmai vagy a zártkörűen szervezett szavazások.

(32) A politikai hirdetést a politikai reklámtevékenység egy eseteként kell meghatározni. A hirdetések magukban foglalják a reklámüzenet közlésének eszközeit, ideértve a nyomtatott formában, a műsorszolgáltató médián keresztül, a weboldalakon, keresőprogramokon vagy online közvetítőszolgáltatáson, illetve az online platformszolgáltatáson keresztül történő közlést.

(33) A politikai szereplők fogalommeghatározásának az uniós jogban, valamint a nemzeti jogban meghatározott fogalmakra kell hivatkoznia, összhangban a nemzetközi jogi eszközökkel, például az Európa Tanács nemzetközi jogi eszközeivel. A politikai szereplők fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a politikai pártok jogi személyiséggel rendelkező vagy anélküli, a pártok támogatása vagy céljaik elérése - például a választók egy meghatározott csoportjával való kapcsolatfelvétel vagy egy meghatározott választási cél - érdekében létrehozott kapcsolódó szervezeteket és leányszervezeteket.

(34) A politikai szereplő fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a választott tisztség betöltésére jelölt vagy ilyen tisztséget betöltő személyeket is, valamint a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzatának tagjait, illetve - az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank és a Számvevőszék kivételével - az uniós intézmények tagjait.

(35) A politikai reklámkampány fogalommeghatározásának utalnia kell a politikai reklámtevékenységre vonatkozó szerződés időtartama során kapcsolódó politikai hirdetések sorozatának elkészítésére, elhelyezésére, népszerűsítésére, közzétételére, eljuttatására vagy terjesztésére közös elkészítés, reklámmegbízás vagy finanszírozás alapján.

(36) A politikai reklámtevékenység fogalommeghatározása nem érintheti a politikai pártok, a politikai célok vagy a politikai kampányok nemzeti szintű fogalommeghatározásait, és nem módosíthatja a politikai kampányra vonatkozó nemzeti szabályokat, illetve nem avatkozhat be azokba.

(37) A politikai szereplő fogalommeghatározása nem befolyásolhatja az arra vonatkozó nemzeti szabályokat, hogy ki folytathat politikai kampányt, és nem kötelezheti a tagállamokat ilyen szabályok elfogadására.

(38) A politikaireklám-szolgáltatásokhoz kapcsolódó, érintett szolgáltatók széles körének lefedése érdekében politikaireklám-szolgáltatók alatt a politikai hirdetések elkészítésében, elhelyezésében, népszerűsítésében, közzétételében, eljuttatásában vagy terjesztésében részt vevő szolgáltatókat kell érteni. Például a politikaireklám-szolgáltatók felléphetnek a reklámozók nevében politikaireklám-szolgáltatások reklámozók nevében való kezdeményezése révén.

(39) A politikaireklám-szolgáltatók fogalommeghatározása nem terjedhet ki azokra a szolgáltatókra, amelyek a politikaireklám-szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag kiegészítő jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. A kiegészítő jellegű szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyeket a politikaireklámtevékenység mellett és azt kiegészítve nyújtanak, ugyanakkor amelyek nem befolyásolják közvetlenül a politikai reklám tartalmát vagy megjelenítését, és nem gyakorolnak közvetlen ellenőrzést a reklám elkészítése, elhelyezése, népszerűsítése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése felett. Az ilyen szolgáltatások közé tartozhat a szállítás, a finanszírozás és a beruházás, a beszerzés, az értékesítés, az étkeztetés, a marketing, a számítástechnikai szolgáltatások, a takarítás, a karbantartás, a postai szolgáltatások, nyomtatási szolgáltatások, a grafikai, hang- vagy fotográfiai tervezés.

(40) Reklámozóként azt a személyt vagy szervezetet kell meghatározni, akinek nevében a politikai hirdetést elkészítik, elhelyezik, népszerűsítik, közzéteszik, eljuttatják vagy terjesztik, például egy választáson részt vevő egyéni jelölt vagy politikai párt, és aki vagy amely általában a politikaireklám-szolgáltatásokért ellenszolgáltatást nyújt.

(41) Politikaireklám-közzétevőként azokat a politikaireklám-szolgáltatókat kell meghatározni, akik általában a szolgáltatói lánc végén helyezkednek el, a politikai reklámokat műsorszolgáltatás útján teszik közzé, szolgáltatják vagy terjesztik, interfészen keresztül elérhetővé teszik vagy más módon nyilvánosságra hozzák.

(42) A politikaireklám-szolgáltatók olyan felelősségi körökkel rendelkeznek, amelyek támogatják e rendelet célkitűzéseinek elérését. Bizonyos politikaireklám-szolgáltatók sugároznak, interfészen keresztül hozzáférhetővé tesznek vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek politikai reklámokat, és e szerepüknél fogva képesek biztosítani, hogy ez e rendelettel összhangban történjen, és magas szintű átláthatóságot biztosítson. Ezeknek a szolgáltatóknak ezért politikaireklám-közzétevőkként konkrét felelősségi körökkel kell rendelkezniük, és ilyenként kell őket azonosítani.

(43) A reklámozónak hitelesen nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett reklámtevékenység az e rendeletben meghatározottak szerinti politikai reklámtevékenységnek minősül-e, és hogy az uniós szinten vagy valamely tagállamban nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett választást vagy népszavazást megelőző három hónapban valószínűsíthetően e rendelet szerint reklámozóként jár-e el. A reklámozók felelősséggel tartoznak e nyilatkozatok pontosságáért. Ezenkívül, ha egy reklámtevékenységet politikai jellegűként azonosítanak, további terjesztésének továbbra is meg kell felelnie az átláthatósági és a kapcsolódó, kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek.

(44) Tekintettel különösen az átláthatósági szabályok és a kapcsolódó, kellő gondosságra vonatkozó követelmények hatékonysága garantálásának fontosságára, a politikaireklám-szolgáltatások nyújtására vonatkozóan kötött szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy a politikaireklám-szolgáltatók e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges információkat jóhiszeműen, teljeskörűen és pontosan, indokolatlan késedelem nélkül továbbítsák. Hiányos, elavult vagy hibás nyilatkozat vagy információ esetén e rendeletnek elő kell írnia az ilyen nyilatkozat vagy információk kiegészítését, frissítését vagy helyesbítését. Ez nem jelenthet a politikaireklám-szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettséget, hogy ellenőrizzék a hirdetések politikai jellegére vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmát, vagy hogy túlzott mértékű vagy költséges tényfeltáró tevékenységet végezzenek. Az ilyen nyilatkozat vagy információ kiegészítésére, frissítésére vagy helyesbítésére vonatkozó követelmény hatékony végrehajtása érdekében a politikaireklám-szolgáltatóknak ki kell igazítaniuk online interfészeiket, hogy elősegítsék az ilyen kötelezettségeknek való megfelelést.

(45) A politikaireklám-szolgáltatóknak nyilvánvalóan tévesnek kell tekinteniük egy nyilatkozatot vagy információt, ha az a hirdetés tartalmából, a reklámozó kilétéből vagy az adott szolgáltatás nyújtásának körülményeiből - további ellenőrzés vagy tényfeltáró tevékenység nélkül - kitűnik.

(46) Az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak és nagyon népszerű online keresőprogramnak is minősülő politikaireklám-közzétevőknek az említett rendelet 34. cikke szerinti kockázatértékeléseik keretében gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a politikaireklám-szolgáltatásaik által jelentett rendszerszintű kockázatokat, és észszerű, arányos és eredményes kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetniük e kockázatok kezelésére, az említett rendelet 35. cikkének megfelelően.

(47) Az e rendeletben meghatározott, az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó követelmények csak a politikaireklám-szolgáltatásokra vonatkozhatnak, azaz a rendszerint ellenszolgáltatás - amely természetbeni juttatást is magában foglalhat - fejében nyújtott politikai reklámtevékenységre. Ezek a szabályok nem vonatkozhatnak az online közvetítő szolgáltatás - például egy online platform - felhasználója által feltöltött és az online közvetítő szolgáltatás által - az adott üzenet ellentételezés nélküli elhelyezése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése révén - terjesztett tartalomra, kivéve, ha a politikai hirdetésért a felhasználónak harmadik fél fizetett.

(48) Az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó szabályok nem vonatkozhatnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon, például az elektronikus üzenetküldési szolgáltatásokon vagy a telefonhívásokon keresztül történő információmegosztásra sem, feltéve, hogy annak politikaireklám-szolgáltatás nem része.

(49) A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, amelyet a Charta 11. cikke véd, magában foglalja az egyén politikai véleményalkotáshoz, politikai információk megismeréséhez és közléséhez, valamint politikai eszmék megosztásához való jogát. E szabadság bármilyen korlátozása meg kell, hogy feleljen a Charta 52. cikkének. E szabadság alkalmazásában alakítható és korlátozásoknak is alávethető, ha azok szükségesek és azokat jogos közérdek igazolja, és megfelelnek az uniós jog általános elveinek, mint például az arányosság és a jogbiztonság elvének. Többek között ez az eset áll fenn, ha a politikai elképzeléseket politikaireklám-szolgáltatókon keresztül kommunikálják. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága az élénk demokratikus vita egyik sarokköve.

(50) E rendelet alapján a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek sértik a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, különösen a sajtószabadságra, illetve az egyéb médiumokon keresztüli véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető elveket, ahogyan azok az alkotmányos hagyományokból, vagy a sajtó, illetve más médiumok jogaira, kötelezettségeire és eljárási biztosítékaira irányadó, a felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokból erednek.

(51) Ami az online közvetítőket illeti, az (EU) 2022/2065 rendelet vonatkozik az online közvetítők által közzétett vagy terjesztett politikai hirdetésekre, az online reklámtevékenység minden típusára - ideértve a kereskedelmi és politikai hirdetéseket is - alkalmazandó horizontális szabályokon keresztül. A politikai reklámtevékenység e rendeletben foglalt fogalommeghatározása alapján helyénvaló a (EU) 2022/2065 rendelet hatálya alá tartozó reklám-közzétevőkre, különösen az online óriásplatformokra vonatkozó átláthatósági követelmények további részletezése. Ez különösen a politikai hirdetések finanszírozásával kapcsolatos információkra vonatkozik. Az e rendeletben meghatározott követelmények nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendeletet.

(52) A politikai hirdetések elkészítésében, elhelyezésében, népszerűsítésében, közzétételében, eljuttatásában és terjesztésében a politikaireklám-szolgáltatók összetett lánca működhet közre. Ez a helyzet különösen akkor, ha különböző szolgáltatók irányíthatják a reklámtartalom kiválasztását, a célzott hirdetési és reklámeljuttatási kritériumok megválasztását, a hirdetés célzott közléséhez és eljuttatásához használt adatok szolgáltatását, a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák biztosítását, valamint a hirdetés eljuttatását és terjesztését.

Ezen kívül reklámozók közreműködhetnek a politikai reklámok elkészítésének, elhelyezésének, népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának és terjesztésének különböző szakaszaiban. Hasonlóképpen, a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák céljából az adatkezelő más adatkezelőkkel közösen is meghatározhatja az adatkezelés céljait és eszközeit, vagy az adatkezelési műveletet az adatkezelő nevében egy másik jogalany is elvégezheti. Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának fényében közös adatkezelés akkor is megállapítható, ha csak egy jogalany fér hozzá az érintett személyes adatokhoz. Különböző hozzájárulásaik - nevezetesen a célzott hirdetési paraméterek meghatározása, az adatkategóriák kijelölése és a hirdetések megjelenítése során történő adatkezelés - miatt előfordulhat, hogy a szolgáltatók és a reklámozók rendszeresen közösen döntenek a személyes adatok politikai reklámtevékenység céljából történő kezelésének eszközeiről és céljairól, és ezért az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 26. cikke és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 28. cikke értelmében közös adatkezelőknek tekinthetők. Ezért rendelkezni kell az e rendelet szerinti különböző jogalanyok feladatainak egyértelmű megosztásáról.

(53) Ha egy mesterséges kereskedelmi vagy szerződéses konstrukció esetében fennáll az e rendeletben megállapított átláthatósági kötelezettségek hatékonysága kijátszásának kockázata, ezeket a kötelezettségeket arra az egy vagy több jogalanyra kell alkalmazni, amely a reklámszolgáltatást érdemben nyújtja.

(54) Noha e rendelet konkrét követelményeket ír elő, az abban megállapított kötelezettségek nem értelmezhetőek a közvetítő szolgáltatókra a természetes vagy jogi személyek által megosztott politikai tartalom tekintetében általános nyomonkövetési kötelezettség előírásaként, vagy a közvetítő szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettség előírásaként, hogy proaktív intézkedéseket kell hozniuk az általuk továbbított vagy tárolt jogellenes tartalommal kapcsolatban.

(55) Az e rendeletben foglalt követelményeknek - különösen a célzott hirdetési technikáknak és a reklámeljuttatási technikáknak az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő alkalmazására vonatkozó követelményeknek - való megfelelés támogatása érdekében a közvetítő szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy könnyítsék meg a felhasználók által az online közvetítő szolgáltatásukon keresztül közvetlenül feltöltött vagy terjesztett politikai reklámok azonosítását. A közvetítő szolgáltatók például hatékony mechanizmusokat bocsáthatnak a felhasználók rendelkezésére annak jelzésére, hogy egy hirdetés politikai jellegű.

(56) A politikai reklámtevékenység átláthatóságának lehetővé kell tennie az egyének számára annak megértését, hogy politikai hirdetéssel szembesülnek. A politikai reklámok közzétevőinek gondoskodniuk kell arról, hogy minden egyes politikai hirdetéssel együtt egyértelmű nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy politikai hirdetésről van szó, valamint más információkról, például a reklámozó kilétéről, a politikai kampányról, amelynek a reklám a részét képezi, illetve arról, hogy a reklám tekintetében alkalmaztak-e a célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. Adott esetben a reklámozó neve politikai logót is tartalmazhat. A politikai reklámok közzétevőinek biztosítaniuk kell a politikai hirdetések megfelelő címkézését, és olyan címkézést kell alkalmazniuk, amely hatékony és tartalmazza a meghatározott információkat, beleértve annak egyértelmű megjelölését is, hogy hol kell visszakeresni az átláthatósági közleményt. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a címkék formátumának és mintájának meghatározása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a címkék igazodjanak az alkalmazott médiumhoz, a legújabb technológiai és piaci fejlemények, a vonatkozó tudományos kutatások és a bevált gyakorlatok figyelembevételével.

(57) A politikai folyamatban való elszámoltathatóság támogatása érdekében az átláthatósági közleményben feltüntetendő információknak ki kell terjedniük a reklámozó és adott esetben a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalany kilétére is. Egyértelműen fel kell tüntetni a reklámozóletelepedésének helyét és azt, hogy a reklámozó természetes vagy jogi személy-e. Az átláthatósági közleményben nem szabad megadni a politikai reklámtevékenységben közreműködő, a reklámozóhoz vagy más érintett politikai szereplőkhöz nem kapcsolódó egyénekre vonatkozó személyes adatokat. Az átláthatósági közleménynek tartalmaznia kell továbbá a terjesztési időszakra, az esetleges kapcsolódó választásokra, az adott hirdetésre, valamint a teljes politikai reklámkampányra vonatkozóan elköltött összegre és a részben vagy teljes egészében cserébe kapott egyéb juttatások értékére, a felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó, és a politikai hirdetés terjesztésének tisztességessége biztosítását célzó egyéb információkat. A felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó információ vonatkozhat például arra, hogy köz- vagy magánforrásból származnak-e, és hogy azok az Unión belülről vagy kívülről származnak-e. A kapcsolódó választásokkal vagy népszavazásokkal kapcsolatos információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell az említett választásokon vagy népszavazásokon való részvétel megszervezésére és módozataira vagy a részvétel előmozdítására vonatkozóan a hivatalos forrásokból származó tájékoztatásra mutató hivatkozást. Amennyiben egy politikai hirdetést az e rendelet megsértése miatti felfüggesztést vagy megszüntetést követően újra közzétesznek, ezt az átláthatósági közleményeknek jelezniük kell annak biztosítása érdekében, hogy az egyének megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az átláthatósági közleménynek a hirdetés közzétételét vagy terjesztését követően azonnal rendelkezésre kell állnia, és a benne foglalt információkat naprakészen kell tartani. Továbbá, az átláthatósági közleménynek tájékoztatást kell tartalmaznia a politikai hirdetések e rendeletben megállapított mechanizmussal összhangban történő bejelentésének módjáról. Ez a követelmény nem sértheti az (EU) 2022/2065 rendeletben a bejelentésre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket.

(58) A politikai reklámtevékenység fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében össze kell gyűjteni és a vonatkozó átláthatósági közleményben fel kell tüntetni a politikai reklámtevékenység hatókörére és az egyének azzal való kapcsolatba lépésére vonatkozó információkat. Az üzenet hatóköre olyan adatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik azon egyének földrajzi eloszlásának és számának számszerűsítését, akik a politikai reklámokat megtekintették, megkapták, azzal más módon interakciót folytattak, beleértve a megtekintések, megjelenítések és kattintások számát. Az üzenettel való kapcsolatba lépés olyan adatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik az egyének online politikai reklámtevékenységgel való interakcióinak számszerűsítését, különböző eszközökkel mérve, beleértve a politikai hirdetéssel való interakció időtartamát is. A politikai hirdetések címkézésének és átláthatósági közleményeinek elkészítésére vonatkozó releváns szabványoknak ki kell térniük a hatókör és a kapcsolatba lépés számszerűsítésére.

(59) Az információk megjelenítése az átláthatósági közleményben az alkalmazott eszközöktől függően változhat. Annak érdekében, hogy az offline hirdetésben könnyen vissza lehessen keresni az átláthatósági közleményben szereplő információkat, fel lehet használni például egy erre a célra szolgáló honlap-hivatkozást, egy gyorsválasz-kódot (QR-kódot), vagy ezzel egyenértékű, felhasználóbarát technikai intézkedéseket.Annak a követelménynek, amely szerint az átláthatósági közleményre vonatkozó információknak - többek között - jól láthatónak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy az információt feltűnően kell a hirdetésben vagy azzal együtt megjeleníteni. Annak a követelménynek, hogy az átláthatósági közleményben közzétett információknak könnyen hozzáférhetőnek, amennyiben műszakilag lehetséges, géppel olvashatónak, és felhasználóbarátnak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek is meg kell felelniük, az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés révén, beleértve, amennyiben technikailag megvalósítható, az információ egynél több érzékszervi csatornán keresztül történő biztosítását. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a legújabb technológiai és piaci fejleményeket, a vonatkozó tudományos kutatást és a bevált gyakorlatokat, valamint biztosítani lehessen, hogy az átláthatósági közlemények igazodjanak az alkalmazott médiumhoz, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el azok formátumának és műszaki előírásainak meghatározása céljából.

(60) Amennyiben a politikai reklámot elektronikusan, többek között online adathordozón keresztül teszik elérhetővé, a kísérő átláthatósági közleményt elektronikusan és géppel olvasható formátumban is elérhetővé kell tenni. A kizárólag offline adathordozón - például nyomtatott szórólapokon vagy nyomtatott újságokon - keresztül elérhető politikai reklámot olyan átláthatósági közlemények kísérhetik, amelyeket szintén csak offline adathordozón, többek között ugyanazon nyomtatott szórólapon vagy újságban tesznek elérhetővé. Amennyiben azonban a politikai reklámot offline adathordozón keresztül teszik elérhetővé, az átláthatósági közleményt pedig elektronikusan, az átláthatósági közleményt géppel olvasható formátumban is elérhetővé kell tenni.

(61) Az információkat géppel olvashatónak kell tekinteni, ha azokat olyan formátumban bocsátják rendelkezésre, amelyet a szoftveralkalmazások emberi beavatkozás nélkül, automatikusan fel tudnak dolgozni, különösen abból a célból, hogy konkrét adatokat azonosítsanak, ismerjenek fel és nyerjenek ki belőlük.

(62) Az átláthatósági közleményeket úgy kell kialakítani, hogy felhívják a felhasználók figyelmét és segítsék a politikai hirdetés egyértelmű felismerését. Azokat úgy kell kialakítani, hogy akkor is a helyükön és elérhetőek maradjanak, ha valamely politikai hirdetést terjesztenek, például egy másik platformra feltesznek vagy egyének egymás között továbbítanak. Az átláthatósági közleményben szereplő információkat a politikai hirdetések közzétételének megkezdésétől egészen a végéig közzé kell tenni. A politikai reklámok közzétevőinek az utolsó közzétételt követően hét évig meg kell őrizniük átláthatósági közleményeiket, az esetleges módosításokkal együtt, és kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat.

(63) Mivel a politikai reklámok közzétevői a politikai hirdetéseket a nyilvánosság számára teszik hozzáférhetővé, az átláthatósági közleményben foglalt információkat a politikai hirdetés közzétételével vagy terjesztésével együtt kell a nyilvánosság számára közzétenniük vagy terjeszteniük. Amennyiben a politikai reklámok közzétevői bármilyen úton, például egyedi bejelentést követően tudomást szereznek arról, hogy egy adott politikai hirdetés nem felel meg az e rendelet szerinti átláthatósági követelményeknek, mindent meg kell tenniük az e rendelet szerint megkövetelt információk kiegészítése vagy helyesbítése érdekében. Amennyiben az információt nem lehet indokolatlan késedelem nélkül kiegészíteni vagy helyesbíteni, a politikai reklámok közzétevői nem tehetik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára azokat a politikai hirdetéseket, amelyek nem felelnek meg az e rendelet szerinti átláthatósági követelményeknek, vagy meg kell szüntetniük azok közzétételét vagy terjesztését. Ilyen helyzetekben a politikai reklámok közzétevőinek tájékoztatniuk kell az érintett politikaireklám-szolgáltatókat és adott esetben a reklámozót az e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében tett észszerű lépésekről. A közzétevőnek az e tekintetben meghozott bármely határozatról tájékoztatnia kell a reklámozót vagy a reklámozó nevében eljáró szolgáltatót.

(64) Annak érdekében, hogy az online politikai reklámtevékenységre vonatkozó, e rendeletben előírt információk közzététele biztosított legyen, és minden érdekelt egyén ténylegesen hozzáférjen azokhoz, a Bizottságnak létre kell hoznia az összes online politikai hirdetések nyilvános adattárát, az online politikai hirdetések európai adattárát, és közvetlenül vagy egy irányító hatóságra ruházva ezt a felelőséget, biztosítania kell annak kezelését. Az irányító hatóságra történő átruházás tekintetében alkalmazni kell a szükséges szabályozási kiigazításokat. Az egyének információkhoz való hozzáférésének támogatása, többek között az érdekelt szereplők - például a sajátos szerepet betöltő kutatók - munkájának megkönnyítése érdekében, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások és tisztességes választási kampányok támogatása érdekében - többek között a politikai hirdetések reklámozóinak ellenőrzése és a politikai hirdetési környezet elemzése révén - az említett adattárnak tartalmaznia kell egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi az online politikai reklámokhoz való hozzáférést az e rendeletben előírt információkkal együtt egy meghatározott ideig egyetlen portálon keresztül. Az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak nem minősülő politikaireklám-közzétevők támogatása érdekében az említett adattárnak olyan tárhelyszolgáltatást kell magában foglalnia, amely biztosítja az online politikai reklámok és a velük közzétett információk ingyenes rendelkezésre állását. A politikai reklámok e közzétevőinek meghatározott időn belül rendelkezésre kell bocsátaniuk a szükséges információkat. A politikai reklámok közzétevőinek és reklámozóinak továbbra is felelősséggel kell tartozniuk az online politikai hirdetések európai adattárán keresztül rendelkezésre bocsátott politikai hirdetések és egyéb információk tekintetében, így felelősek többek között azok teljességéért és pontosságáért, valamint annak biztosításáért, hogy azok naprakészek maradjanak.

Az online politikai hirdetések európai adattára hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett adattár működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak többek között egy közös adatstruktúrára és alkalmazásprogramozási interfészre kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szükséges információk továbbítása és az adattárból való lekérdezése, metaadatok biztosítása a politikai hirdetések online keresőprogramok általi indexálásának, valamint az adattárba való belefoglalásának elősegítése érdekében, továbbá szabványosított hitelesítési megoldások biztosítása annak érdekében, hogy az átláthatósági információkat össze lehessen kapcsolni a politikai hirdetésekkel, valamint hitelesíteni lehessen az információk verzióit.

(65) Az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése során a politikaireklám-szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük az alapvető jogokat, valamint az egyéb jogokat és jogos érdekeket. A politikaireklám-szolgáltatóknak különösen kellően figyelembe kell venniük a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is.

(66) Emellett az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülő politikaireklám-közzétevőknek biztosítaniuk kell, hogy az átláthatósági közleményben foglalt információkat minden egyes politikai hirdetés esetében elérhetővé tegyék az említett rendelet 39. cikkében említett hirdetési adattárakban, és azok az online politikai hirdetések európai adattárán keresztül hozzáférhetők legyenek. Ezeket az információkat a közzététel időpontjától kezdődően elérhetővé kell tenni, és naprakészen kell tartani, és a akadálymentességre, az adatstruktúrára és a nyilvánosan elérhető alkalmazásprogramozási interfészen keresztüli hozzáférésre vonatkozóan elfogadott ágazati szabványnak megfelelően kell rendelkezésre bocsátani.

(67) Ha a politikai hirdetés tartalmának tárhelyet biztosító vagy azt más módon tároló és nyújtó politikaireklám-szolgáltató elkülönül a politikai hirdetést esetleg bemutató weboldalt vagy egyéb interfészt irányító politikaireklám-szolgáltatótól, ezeket a szolgáltatókat együtt kell a politikai reklám közzétevőjének tekinteni, felelősséggel az általuk nyújtott konkrét szolgáltatás tekintetében a címkézés meglétének, valamint az átláthatósági közlemény és a vonatkozó információk elérhetőségének biztosításáért. Szerződéses megállapodásaiknak lehetővé kell tenniük az e rendeletnek való megfelelést.

(68) A politikaireklám-szolgáltatásokért kapott összegekre, valamint a részben vagy egészben azokért cserébe kapott egyéb juttatások értékére vonatkozó információk hasznos hozzájárulást jelenthetnek a politikai vitához. Gondoskodni kell arról, hogy a politikai reklámtevékenységről megfelelő áttekintést lehessen nyerni az érintett politikaireklám-közzétevők által készített éves jelentésekből. A felügyelet és az elszámoltathatóság támogatása érdekében az említett jelentéseknek az adott időszakban, kampányonként összesítve kell tartalmazniuk a politikai reklámtevékenyég célzott folytatására vagy a politikai reklámok eljuttatására fordított kiadásokra vonatkozó információkat, beleértve a más jogalanyok által a politikai reklámok közzétevői számára továbbított releváns információkat. Az aránytalan terhek elkerülése érdekében ezek az átláthatósági jelentési kötelezettségek nem vonatkoznak a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásokra.

(69) A politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó politikaireklám-közzétevőknek olyan mechanizmusokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik a természetes és jogi személyek számára annak bejelentését, hogy egy általuk közzétett politikai hirdetés nem felel meg ennek a rendeletnek. E tekintetben döntő szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek, az emberi jogi és megfigyelő szervezetek, az újságírók és más érdekelt jogalanyok. Az ilyen hirdetés bejelentésére szolgáló mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és használhatónak kell lenniük, és igazodniuk kell a politikai reklám közzétevője által terjesztett reklámok formájához. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetőség szerint magából a hirdetésből, például a politikai reklám közzétevőjének webhelyén elérhetőnek kell lenniük. A politikai reklámok közzétevőinek az információtechnológiai biztonsági minimum-előírások betartása érdekében szükség esetén technikai intézkedéseket kell bevezetniük, ideértve az automatikus bejelentések megelőzését célzó intézkedéseket is. A politikai reklámok közzétevői adott esetben támaszkodhatnak a meglévő mechanizmusokra. Például, amennyiben a politikai reklámok közzétevői az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett online tárhelyszolgáltatók, a szolgáltatásaik címzettjeinek kérésére tárolt politikai hirdetések tekintetében a politikai reklámok közzétevői számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet szerinti bejelentési és cselekvési mechanizmusra támaszkodjanak az ilyen hirdetések e rendeletnek való meg nem felelésével kapcsolatos bejelentések tekintetében. Amennyiben ezek a mechanizmusok nem állnak rendelkezésre, az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül jelentsék az ilyen politikai hirdetéseket az illetékes hatóságoknak.

(70) A potenciálisan meg nem felelő politikai reklámtevékenység bejelentését lehetővé tevő mechanizmusok következetes végrehajtása érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia, különösen a mechanizmusokra vonatkozó, az audiovizuális ágazathoz és a nyomtatott médiához, valamint az online és offline reklámtevékenységhez igazodó megfelelő műszaki előírások kidolgozásának támogatására.

(71) A politikaireklám-közzétevőknek kellő gondossággal, nem önkényesen és objektíven kell megvizsgálniuk és kezelniük az e rendelet alapján kapott bejelentéseket, az e rendeletben meghatározottak szerint. A politikaireklám-közzétevőnek meg kell erősítenie a bejelentés befogadását, és megfelelően tájékoztatnia kell a bejelentést benyújtó természetes vagy jogi személyt a bejelentés nyomán hozott intézkedésekről, és tájékoztatást kell nyújtania a bejelentés tárgyát képező hirdetéssel kapcsolatos - többek között adott esetben az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti - jogorvoslati lehetőségekről. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett reklámozók és a politikaireklám-szolgáltatók tisztában legyenek a bejelentések hatásával, a politikaireklám-közzétevőnek tájékoztatnia kell az érintett reklámozókat vagy politikaireklám-szolgáltatókat a bejelentéseket követően hozott releváns intézkedésekről is. E mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében egy választást vagy népszavazást megelőző utolsó hónapban, amely különösen érzékeny, azon politikaireklám-közzétevőknek, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében nem minősülnek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, 48 órán belül fel kell dolgozniuk az adott választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódó valamely hirdetéssel kapcsolatban kapott bejelentéseket, feltéve, hogy a bejelentés az abban foglalt információk alapján teljes egészében feldolgozható.

(72) A politikaireklám-közzétevő által hozott intézkedéseknek szigorúan célzottaknak kell lenniük abban az értelemben, hogy elsősorban és mindenekelőtt a kért információk helyesbítését vagy kiegészítését kell szolgálniuk, és csak végső esetben járhatnak az e rendeletnek meg nem felelő, konkrét információk eltávolításával. Ennek során a politikaireklám-közzétevőnek kellően figyelembe kell vennie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint az egyéb alapvető jogokat.

(73) Annak érdekében, hogy bizonyos jogalanyok betölthessék szerepüket a demokráciákban, helyénvaló szabályokat megállapítani a politikai hirdetéssel együtt közzétett vagy az átláthatósági közleményben foglalt információknak az érdekelt szereplők, például ellenőrzött kutatók, újságírók, civil társadalmi szervezetek és elismert választási megfigyelők számára történő továbbítására, a demokratikus folyamatban betöltött szerepük ellátásának támogatása érdekében. A politikaireklám-szolgáltatók nem kötelesek válaszolni a nem egyértelmű, túlzó vagy olyan információkra vonatkozó megkeresésekre, amelyekkel nem rendelkeznek. Ezenkívül az érintett politikaireklám-szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy jelentős költségek esetén észszerű díjat számítson fel, figyelembe véve az információszolgáltatás adminisztratív költségeit.

(74) Politikai üzenetek csoportoknak, egyéni szavazóknak vagy egyéneknek célzott eljuttatására, és ezek hatásának felerősítésére egyre gyakrabban használnak egyénektől közvetlenül gyűjtött személyes adatokat, vagy közvetetten gyűjtött személyes adatokat, például megfigyelt vagy származtatott adatokat, amikor a feltételezett érdeklődési körük szerint csoportosítanak egyéneket vagy online tevékenységeikből, viselkedési profilalkotásukból és egyéb elemzési technikákból vezetnek le személyes adatokat. A személyes adatok, különösen a személyes adatok (EU) 2016/679 és (EU) 2018/1725 rendelet szerinti különleges kategóriáinak kezelése alapján a választók vagy egyének különböző csoportjai szegmentálhatók, és jellemzőik vagy sebezhetőségeik kihasználhatók például a hirdetések meghatározott pillanatokban és helyeken történő terjesztésével, azon alkalmak kiaknázása céljából, amikor különlegesen fogékonyak lehetnek egy bizonyos típusú információra vagy üzenetre. A személyes adatok ilyen kezelése sajátos és káros hatással van az egyének alapjogaira és szabadságaira, úgymint a velük való tisztességes, egyenlő és manipulálásmentes bánásmódhoz való jogra, az objektív tájékozódáshoz, a véleményalkotáshoz, a politikai döntéshozatalhoz és a választójoguk gyakorlásához fűződő jogra. Emellett károsan hat a demokratikus folyamatra, mivel a fontos társadalmi kérdésekről folytatott nyilvános vita széttagolásához, szelektív tájékoztatáshoz és végső soron a választópolgárok manipulálásához vezet. Növeli továbbá az információmanipuláció és a külföldi beavatkozás terjedésének kockázatát. A politikai célú megtévesztő vagy burkolt reklámtevékenység veszélyt jelent, mivel befolyásolja a demokratikus társadalmunk működését lehetővé tevő alapvető mechanizmusokat. Az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelethez képest további korlátozásokról és feltételekről kell rendelkezni. Az e rendeletben a személyes adatok politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő kezelését magában foglaló célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozóan meghatározott követelményeknek az EUMSZ 16. cikkén kell alapulniuk.

(75) Az uniós joggal összhangban az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti adatkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az egyéni döntéshozatalt ne befolyásolják olyan sötét megoldások, amelyek szándékosan vagy hatásukban lényegesen torzítják vagy csorbítják az egyének autonóm és tájékozott döntéshozatalát, beleértve előre kipipált jelölőnégyzetek és az egyéb olyan, torzító és nem átlátható technikák használata révén, amelyek az egyéneket olyan konkrét döntésekre késztetik vagy veszik rá, amelyeket egyébként nem hoznának meg. A sötét megoldások módszeres használata, a nem egyértelmű hozzájárulási megállapodások, a megtévesztő információk és a feltételek elolvasására rendelkezésre álló túl kevés idő olyan általános gyakorlatok, amelyek megnehezítik az egyének számára, hogy egyértelmű információkhoz jussanak és az online reklámipar tekintetében kezükben tartsák az ellenőrzést. A sötét megoldások megelőzésére vonatkozó szabályok nem értelmezhetők úgy, hogy megakadályozzák az adatkezelőket abban, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az egyénekkel. Az adatkezelőknek ugyanakkor tartózkodniuk kell attól, hogy ismételten arra kérjék az egyént, hogy hozzon meg egy döntést, ha már korábban hozott ilyen döntést, attól, hogy sokkal nehezebbé tegyék a beleegyezés visszavonását, mint a megadását, hogy egyes választásokat más választásoknál nehezebbé vagy időigényesebbé tegyenek, illetve hogy az olyan alapbeállításokat használjanak, amelyek nagyon nehezen módosíthatók, és amelyek indokolatlanul egy irányba viszik el az egyének döntését, torzítva és károsan befolyásolva önállóságát, döntéshozatalát és választását. Az egyén döntéshozatalának kiváltására irányuló mechanizmusnak világosnak és könnyen használhatónak kell lennie, és az alternatívák egymáshoz viszonyított láthatósága nem célozhatja az egyén döntésének befolyásolását. Az egyéneknek e tekintetben nyújtott tájékoztatást lényegre törően, egyszerű és érthető nyelven kell megfogalmazni, és könnyen, feltűnően és közvetlenül hozzáférhető módon kell rendelkezésre bocsátani.

(76) Azokat a politikaireklám-közzétevőket, amelyek reklámeljuttatási technikákat nyújtanak vagy használnak, arra kell ösztönözni, hogy olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek minimálisra csökkentik a megkülönböztetés lehetőségét a politikai hirdetések személyes adatok kezelésén alapuló eljuttatása során.

(77) Online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben meg kell tiltani a személyes adatok (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben említett különleges kategóriáit felhasználó profilalkotást magában foglaló célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. E technikák online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő alkalmazása során nem lehet az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételekre hivatkozni. A személyes adatok különleges kategóriáitól eltérő személyes adatok kezelésével járó célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazása az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben csak abban az esetben engedélyezhető, ha olyan személyes adatokon alapul, amelyeket az érintettektől gyűjtöttek, azok kifejezett hozzájárulásával, és amelyeket külön, politikai reklámtevékenység céljára szolgáltattak. Elismerve a politikai pártoknak, alapítványoknak, egyesületeknek vagy bármely más nonprofit szervezetnek a demokráciánkban betöltött szerepét, az ilyen korlátozások nem befolyásolhatják azon képességüket, hogy tagjaikkal és volt tagjaikkal kommunikáljanak, és a politikai tevékenységeikhez kapcsolódó információkat - például hírleveleket - terjesszenek, amennyiben azok kizárólag előfizetési adatokon és a tagok és volt tagok által szolgáltatott személyes adatokon alapulnak. A személyes adatok kezelésére az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó, a kifejezett hozzájárulást pedig az említett rendeletek értelmében vett hozzájárulásként kell értelmezni. Az e rendeletben meghatározott feltételek mellett alkalmazott célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák hasznosak lehetnek a politikai reklámok és információk terjesztésében, valamint a polgárok megszólításában és tájékoztatásában.

(78) Az adatkezelők nem használhatnak fel harmadik felektől kapott személyes adatokat politikai reklámtevékenység célzott folytatására vagy a politikai reklámok eljuttatására. A manipulatív mikrotargetálás megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a politikaireklám-szolgáltatók konkrét intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a politikai reklámtevékenység célzott folytatása és a politikai reklámok eljuttatása céljából gyűjtött és kezelt személyes adatok az e célhoz szükséges mértékre korlátozódjanak, például azáltal, hogy a szolgáltatás igénybe vevői számára kínált, politikai reklámtevékenység célzott folytatására és a politikai reklámok eljuttatására vonatkozó lehetőségek elérhetőségét azokra korlátozzák, akik csak legfeljebb öt kategória kombinációját igénylik.

(79) Az a követelmény, hogy a politikai reklámtevékenység célzott folytatása vagy a politikai reklámok eljuttatása nem alapulhat a személyes adatok különleges kategóriáit alkalmazó profilalkotáson, magában foglalja azt a profilalkotást, amelynek során személyes adatok olyan különleges kategóriáit használják, amelyeket olyan személyes adatokból értékelnek, amelyek önmagukban nem minősülnek a személyes adatok különleges kategóriáinak. Ez lehet a helyzet például akkor, ha az adatkezelő olyan személyes adatokat használ fel, amelyek nem a személyes adatok különleges kategóriái, hogy az érintetteket bizonyos vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződésűnek minősítse, függetlenül attól, hogy a kategorizálás valós-e. Nem számít a kategória jelölésének módja, ha a személyes adatok kezelése a személyes adatok különleges kategóriáját fedi fel. Amennyiben egy online közösségi hálózat felhasználója egy adott oldalt megtekint, vagy olyan alkalmazást vagy más online funkciót vagy szolgáltatást használ, amelyhez az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriák közül egy vagy több kapcsolódik, és adott esetben személyes adatokat szolgáltat a regisztráció, egy online megrendelés vagy a közösségi hálózattal való egyéb interakció során, a személyes adatoknak az említett online közösségi hálózat üzemeltetője általi kezelését az említett cikk értelmében "a személyes adatok különleges kategóriái kezelésének" kell tekinteni, amely főszabály szerint tilos, amennyiben az adatkezelés lehetővé teszi az említett kategóriák valamelyikébe tartozó információk felfedését, függetlenül attól, hogy ezek az információk az adott közösségi hálózat felhasználóját vagy bármely más természetes személyt érintik. Ez a helyzet attól függetlenül is fennáll, hogy az érintett tudomására hozták-e, hogy az ilyen adatokat az adatgyűjtés időpontjában politikai hirdetések célzott közlése vagy eljuttatása céljából kívánják felhasználni.

(80) A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadására és visszavonására az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kerül sor. Az ilyen hozzájárulást egyértelmű megerősítő cselekedettel vagy nyilatkozattal kell megadni, amelyben az érintett önkéntesen, konkrétan, tájékoztatáson alapulva és egyértelműen kinyilvánítja, hogy hozzájárul a személyes adatok politikai reklámtevékenység céljából történő kezeléséhez. Emellett e rendelet alkalmazásában a hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie, és azt külön politikai reklámtevékenység céljára kell megadni. E rendelet alkalmazásában - különösen abban az esetben, ha online szolgáltatás nyújtása során szereznek hozzájárulást személyes adatok politikai hirdetések célzott közlése vagy eljuttatása céljából történő kezeléséhez - az adatkezelőknek oly módon kell megszerezniük a hozzájárulást, hogy felhasználóbarát megoldást kínálnak az érintettnek a hozzájárulás kifejezett, világos és egyértelmű módon történő megadásához, módosításához vagy visszavonásához. Az adatkezelők nem tervezhetnek, szervezhetnek és működtethetnek interfészeket oly módon, amely megtéveszti, manipulálja vagy más módon jelentősen torzítja vagy rontja az érintett azon képességét, hogy e konkrét célhoz szabadon hozzájáruljon. E rendelet alkalmazásában a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megszerzésének követelménye nem kerülhető el annak megállapításával, hogy a szóban forgó személyes adatokat az érintett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette. A személyes adatok kezeléséhez politikai reklámtevékenység célzott folytatása vagy politikai reklámok eljuttatása céljából való hozzájárulás visszavonásának ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint e hozzájárulás megadásának. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása nem lehet nehezebb vagy időigényesebb az érintett számára, mint a hozzájárulás megadása. Tiszteletben kell tartani azokat az elektronikus jelzéseket, amelyek jelzik, hogy az egyén nem kíván politikai reklámot kapni.

(81) A Bíróság által a C-252/21. sz. (10), Meta Platforms and Others (Conditions générales d'utilisation d'un réseau social) ügyben 2023. július 4-én hozott ítélet fényében az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy a politikai reklámtevékenységgel összefüggésben megtagadhassák bizonyos adatkezelési műveletekhez való hozzájárulásukat anélkül, hogy teljes mértékben tartózkodniuk kellene az online szolgáltatáshoz való hozzáféréstől. Amint azt a Bíróság megállapította, ezeknek a felhasználóknak egyenértékű alternatívát kell kínálni, amelyet nem kísérnek ilyen adatkezelésiműveletek.

(82) A nagyon fiatalok a célzott hirdetési technikákkal és reklámeljuttatási technikákkal való visszaélés tekintetében különösen kiszolgáltatott csoportnak minősülnek. Bár még nem jogosultak választani, az ilyen egyéneket kifejezetten célozhatják a vita manipulálása érdekében. Tilos ezért a politikai reklámtevékenységgel összefüggésben olyan célzott hirdetési technikák vagy reklámeljuttatási technikák alkalmazása, amelyek olyan érintettek személyes adatainak kezelésével járnak, akikről kellő bizonyossággal ismert, hogy legalább egy év múlva érik el a nemzeti szabályok által megállapított választójogi korhatárt.

(83) A fokozott átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az adatkezelőknek további átláthatósági követelményeket kell alkalmazniuk a személyes adatok kezelésével járó online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásakor. Ezeknek a követelményeknek magukban kell foglalniuk többek között az ilyen technikák és fő paraméterek alkalmazását leíró szabályzat elfogadását, a használatuk nyilvántartását, az e technikák alkalmazásának az alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására vonatkozó éves kockázatértékelés elvégzését, valamint olyan további információk szolgáltatását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az érintett egyén megérthesse az alkalmazott technika logikáját, annak jelzésével együtt, hogy egy hirdetés politikai hirdetésnek minősül.

(84) Az átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket valamennyi adatkezelőre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adatkezelő saját minőségében, illetve a politikaireklám-szolgáltatóval közösen jár-e el, vagy pedig ugyanaz a jogalany, mint a politikai reklámok közzétevője. Azokban az esetekben, amikor az adatkezelő nem azonos a politikai reklám közzétevőjével, az adatkezelőnek továbbítania kell a politikai reklám közzétevőjének a belső szabályzatot, és biztosítania kell, hogy a politikai reklám közzétevőjével időben és pontosan közöljék az e rendelet betartásához szükséges egyéb információkat.

(85) A politikaireklám-szolgáltatóknak továbbítaniuk kell a politikai reklámok közzétevőinek az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges információkat. Az említett információk továbbítása automatizálható és szabványok alapján a szokásos üzleti folyamatokba integrálható.

(86) Az egyének adatvédelmi jogaik gyakorlására való további felhatalmazása érdekében a politikai reklámok közzétevőinek további információkat és hatékony eszközöket kell biztosítaniuk az adott érintettek számára az uniós adatvédelmi jogi keret szerinti jogaik gyakorlásának támogatása céljából, ideértve a személyes adataik módosításához vagy a hozzájárulásuk visszavonásához való jogot, amikor politikai hirdetés céljaként kiválasztják. Ezeknek az információknak közvetlenül az átláthatósági közleményből is könnyen elérhetőnek kell lenniük. Az egyének rendelkezésére bocsátott, jogaik gyakorlását segítő eszközöknek hatékonynak kell lenniük annak megelőzésére, hogy egy egyént politikai hirdetések céljaként kiválasszanak, valamint a meghatározott kritériumok alapján történő, illetve az egy vagy több konkrét adatkezelő által történő célzott hirdetés megelőzésére.

(87) Az e rendelet szerinti célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatára vonatkozó összes követelménynek megfelelően nyújtandó információkat olyan formátumban kell megadni, amely könnyen hozzáférhető, jól látható, felhasználóbarát, többek között közérthető nyelvezet alkalmazásával, és hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára.

(88) Helyénvaló szabályokat megállapítani a célzott hirdetésre és reklámeljuttatásra vonatkozó információk más érdekelt jogalanyok számára történő továbbítására vonatkozóan. Az alkalmazandó rendszernek összhangban kell állnia az átláthatósági követelményekhez kapcsolódó információk továbbítására vonatkozó rendszerrel.

(89) A harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatásokat kínáló közvetítő szolgáltatóknak ki kell jelölniük az Unióban egy felhatalmazott, az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságnál nyilvántartásba vett jogi képviselőt, hogy lehetővé tegyék e rendelet hatékony felügyeletét e szolgáltatók vonatkozásában. A jogi képviselő lehet az (EU) 2016/679 rendelet 27. cikke alapján kijelölt képviselő, vagy az (EU) 2022/2065 rendelet 13. cikke alapján kijelölt jogi képviselő. A tagállamoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartást kell vezetniük a területükön e rendelet alapján nyilvántartásba vett valamennyi jogi képviselőről, a Bizottságnak pedig nyilvánosan elérhető adatbázist kell létrehoznia és fenntartania, amely össze van kötve a tagállamok által biztosított honlapokkal. Tekintettel arra, hogy e követelmény fontos szerepet játszik e rendeletnek a harmadik országban letelepedett politikaireklám-szolgáltatók tekintetében történő eredményes végrehajtása, valamint a belső piacon a politikaireklám-szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételek fenntartása szempontjából, kijelölt jogi képviselő hiányában a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy megszüntetik az érintett politikai hirdetések közzétételét vagy terjesztését, amennyiben a megfelelés más módon nem biztosítható.

(90) E rendelet hatékony felügyelete céljából a felügyeleti hatóságokat fel kell ruházni a vonatkozó szabályok ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó hatáskörrel, és biztosítani kell, hogy rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátáshoz szükséges eszközökkel. Az egyes tagállamok jogrendszerétől függően, valamint a meglévő uniós joggal - beleértve az (EU) 2016/679 és az (EU) 2022/2065 rendeletet - összhangban erre a célra különböző nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságokat lehet kijelölni.

(91) Az online közvetítő szolgáltatások e rendelet szerinti felügyelete tekintetében a tagállamoknak illetékes hatóságokat kell kijelölniük e célra, és biztosítaniuk kell, hogy az említett felügyelet összhangban álljon az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságok által végzett felügyelettel. Az említett rendelet értelmében kinevezett digitális szolgáltatási koordinátorok feladata kell, hogy legyen minden tagállamban a nemzeti szintű koordináció biztosítása ezekben az ügyekben, és szükség esetén határokon átnyúló együttműködést kell folytatniuk más digitális szolgáltatási koordinátorokkal az említett rendeletben meghatározott mechanizmusokat követve. E rendelet alkalmazásában ennek a mechanizmusnak a digitális szolgáltatások koordinátorai közötti nemzeti együttműködésre kell korlátozódnia és annak nem lehet része az (EU) 2022/2065 rendeletben előírt, uniós szintre való emelés. Amennyiben a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak nyomon követésére, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok megfelelnek-e az említett rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottságnak értékelnie kell az e szereplők online politikai hirdetések európai adattárával kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfelelését.

(92) A tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat e rendeletnek az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe nem tartozó szempontjainak felügyeletére a vonatkozó szabályok felügyelete és érvényesítése céljára. Az alapvető jogok és szabadságok, a jogállamiság, a demokratikus elvek és a politikai reklámtevékenységek felügyeletébe vetett közbizalom fenntartásának támogatása érdekében szükséges, hogy ezek a hatóságok ne legyenek részrehajlóak, a külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól felépítésükből adódóan függetlenek legyenek, és megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek az e rendeletnek, és különösen az abban foglalt címkézési és átláthatósági követelményeknek való megfelelésnek a biztosításához szükséges intézkedések meghozatalára. Miközben a tagállamok kijelölhetik különösen a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 30. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket, más hatóságokat, például választási vagy igazságügyi hatóságokat is kijelölhetnek.

(93) Annak érdekében, hogy támogassa a felügyeleti hatóságokat feladataik ellátásában, a Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon ki az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságoknak címzett iránymutatásokat a személyes adatok különleges kategóriáinak a politikai hirdetések célzott közlése és eljuttatása céljából történő kezeléséről, többek között a politikai hirdetések célzott közléséhez és eljuttatásához való hozzájárulás megszerzésének feltételeiről, valamint az e hatóságok és az e rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős egyéb hatóságok közötti együttműködésről.

(94) Az (EU) 2016/679 rendelet szerinti független felügyeleti hatóságokat támogatni kell abban, hogy teljes mértékben kihasználják az említett rendelet szerinti hatáskörüket a személyes adatok e rendelet szerinti védelmének felügyeletére, többek között az együttműködési eljárás, az egységes alkalmazást célzó mechanizmus és különösen a sürgősségi eljárás keretében. A választásokat vagy népszavazásokat megelőző időszak különösen fontos a politikai kampányokban, a polgárok politikai véleményformálásában és választójoguk gyakorlásában való befolyásolásában. Különösen érzékeny időszak ez az alkalmazandó szabályok megsértése tekintetében is, mivel ahhoz, hogy eredményesek lehessenek, a korrekciós intézkedéseket rendszerint a választási esemény előtt be kell vezetni. Ez az oka annak, hogy a személyes adatok politikai reklámtevékenység célzott folytatása céljából történő kezelésére vonatkozó szabályok megsértése ebben az időszakban különösen jelentős negatív hatással lehet a polgárok jogaira, többek között az indokolatlan beavatkozás nélküli véleményalkotás szabadságára és az információszabadságra. Annak érdekében, hogy a választások során történő szavazást megelőző kritikus időszakban biztosítani lehessen az egyének jogainak és szabadságainak védelmére irányuló azonnali fellépést, az adatvédelmi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy képesek legyenek gyorsan fellépni az érintettek jogainak érvényesítése érdekében. E célból az adatvédelmi hatóságoknak ki kell használniuk az (EU) 2016/679 rendeletben előírt eszközök széles körét az együttműködés és egymás támogatása érdekében, beleértve adott esetben az említett rendelet 66. cikkében meghatározott sürgősségi eljárást is.

(95) Bár az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok nem térhetnek el az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásáért felelős felügyeleti hatóságok által hozott, az említett rendelet 51. cikkében említett határozatoktól, az említett illetékes hatóságoknak adott esetben értékelniük kell, hogy e rendelet alkalmazásában a politikai reklámtevékenység megfelel-e az említett rendeletnek. Az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése értelmében ezeknek az illetékes hatóságoknak és felügyeleti hatóságoknak jóhiszeműen együtt kell működniük egymással, és tiszteletben kell tartaniuk a saját hatáskörüket és illetékességüket a két rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(96) Amennyiben az uniós jogban már léteznek szabályok az illetékes hatóságok tájékoztatására, valamint az e hatóságokkal való és a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan - mint például az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkében, vagy az (EU) 2016/679 rendeletben megállapítottak- ezeket a szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell e rendelet vonatkozó rendelkezéseire is.

(97) Az e rendeletben foglalt rendelkezések hatékony alkalmazásának, felügyeletének és végrehajtásának támogatása érdekében, valamint az (EU) 2016/679, az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2022/2065 rendelet sérelme nélkül meg kell határozni, hogy melyik illetékes hatóság legyen felelős abban az esetben, ha a politikaireklám-szolgáltatásokat több tagállamban nyújtják, vagy ha a politikaireklám-szolgáltató fő tevékenységeit azon tagállamon kívül végzi, ahol tevékenységi központja, vagy kijelölt jogi képviselője található. Amennyiben egy szolgáltató több tagállamban nyújt politikaireklám-szolgáltatást, rendszerint annak a tagállamnak az illetékes hatósága vagy hatóságai felelősek e rendelet rendelkezéseinek hatékony alkalmazásáért, felügyeletéért és végrehajtásáért, amelyben a politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központja található. Annak meghatározásakor, hogy egy politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központja hol található, az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy hol található a szolgáltató központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, ahol a fő pénzügyi feladatokat ellátják, és ahol az operatív irányítást gyakorolják.

(98) Felügyeleti és végrehajtási hatáskörük gyakorlása során valamennyi tagállam illetékes hatóságainak szükség szerint együtt kell működniük egymással és segíteniük kell egymást. Amennyiben e rendelet feltételezett megsértése csak egy olyan tagállam illetékes hatóságát vagy hatóságait érinti, amely eltér a politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központjának helyétől, az érintett illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak értesíteniük kell a tevékenységi központ helye szerinti illetékes hatóságot, amelynek ennek megfelelően meg kell vizsgálnia az ügyet, és adott esetben meg kell hoznia a szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

(99) E rendelet határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása esetén történő hatékony alkalmazásának és végrehajtásának további megkönnyítése érdekében, amennyiben e rendelet feltételezett megsértésének kivizsgálása politikaireklám-szolgáltatások egy vagy több, nem a szolgáltató tevékenységi központjának helye szerinti tagállamban való nyújtására vonatkozik, a tevékenységi központ helye szerinti tagállam illetékes hatósága számára lehetőséget kell adni arra, hogy közös vizsgálatot indíthasson és vezethessen az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok részvételével.

(100) Az e rendelet felügyeletére jogosult hatóságoknak uniós és nemzeti szinten is együtt kell működniük egymással, a lehető legjobban kihasználva a meglévő struktúrákat, beleértve adott esetben a nemzeti együttműködési hálózatokat, az európai parlamenti választásokkal összefüggésben a választási együttműködési hálózatokról, az online átláthatóságról, a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelemről és a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági ajánlásban említett Európai Választási Együttműködési Hálózatot, az (EU) 2022/2065 rendelet által létrehozott Digitális Szolgáltatások Európai Testületét és a 2010/13/EU irányelv alapján létrehozott, Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportját. Az említett együttműködésnek elő kell segítenie a gyors és biztonságos információcserét az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről, ideértve a jogsértések közös azonosítását, a megállapítások és a szakértelem megosztását, valamint a vonatkozó szabályok alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos kapcsolattartást.

(101) Az e rendelet összes aspektusa tekintetében az illetékes hatóságok közötti hatékony és strukturált együttműködés biztosítása érdekében a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontoknak uniós szinten rendszeresen találkozniuk kell a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatában. Az együttműködés, valamint az információk és gyakorlatok cseréjének uniós szintű megerősítése érdekében az említett hálózatnak szorosan együtt kell működnie az Európai Választási Együttműködési Hálózattal, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával és más érintett hálózatokkal vagy szervekkel.

(102) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek eredményes alkalmazásának elősegítése érdekében fel kell hatalmazni a nemzeti hatóságokat arra, hogy a politikaireklám-szolgáltatóktól bekérjenek a politikai hirdetések átláthatóságára vonatkozó információkat. Az illetékes hatóságoknak továbbítandó információk vonatkozhatnak egy reklámkampányra, lehetnek évenként összesítettek vagy vonatkozhatnak konkrét hirdetésekre. Annak érdekében, hogy az említett tájékoztatás iránti megkereséseket eredményesen és hatékonyan lehessen teljesíteni, és egyúttal a politikaireklám-szolgáltatókat ne sújtsák aránytalan terhek, rögzíteni kell bizonyos feltételeket e megkeresések tekintetében. A politikaireklám-szolgáltatóknak - különösen a választási folyamat időbeni felügyelete érdekében - gyorsan, meghatározott időn belül válaszolniuk kell az illetékes hatóságok megkereséseire. Egy választást vagy népszavazást megelőző utolsó hónapban úgy kell tekinteni, hogy e kötelezettségek megsértése negatívan és súlyosan érinti az egyének jogait, ezért a politikaireklám-szolgáltatóknak rövidebb meghatározott időn belül kell megadniuk a kért információkat. A 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint mikro- és kisvállalkozásnak minősülő politikaireklám-szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül és lehetőség szerint a választás vagy népszavazás napja előtt meg kell adniuk a kért információkat. A jogbiztonság érdekében és a védelemhez való jog tiszteletben tartása érdekében az illetékes hatóságtól származó információszolgáltatási megkereséseknek megfelelő indokolást és tájékoztatást kell tartalmazniuk a rendelkezésre álló jogorvoslatról.

Ilyen indokolásra nem lehet szükség, ha az információkérés indokainak közlése egyértelműen veszélyeztetné a bűncselekmények vagy súlyos közigazgatási jogsértések megelőzését, felderítését, nyomozását és vádeljárás alá vonását. Az ilyen kivételt indokoló közigazgatási jogsértés súlyosságának meghatározása során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy e rendelet alapján mekkora összegű bírság vagy büntetés vethető ki, hanem azt is, hogy az milyen negatív hatással lehet egy választásra vagy népszavazásra, jogalkotási vagy szabályozási folyamatra. A politikaireklám-szolgáltatóknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartásra. Ezek a kapcsolattartó pontok lehetnek elektronikus kapcsolattartók. Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a természetes vagy jogi személyek magántevékenységi körébe való önkényes vagy aránytalan közhatalmi beavatkozás elleni védelem az uniós jog általános elvét képezi. A személyek a Charta 47. cikke értelmében vett, az uniós jog által biztosított jogként hivatkozhatnak erre a védelemre annak érdekében, hogy bíróság előtt vitassanak valamely olyan, nekik sérelmet okozó aktust, mint az információszolgáltatásra kötelező határozat vagy ezen információszolgáltatásra kötelező határozatban foglaltak be nem tartása miatt kiszabott szankció.

(103) A tagállamoknak e rendelet alkalmazásában uniós szintű nemzeti kapcsolattartó pontként ki kell nevezniük egy illetékes hatóságot. E kapcsolattartó pontnak lehetőség szerint az Európai Választási Együttműködési Hálózat tagjának kell lennie. A nemzeti kapcsolattartó pontnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti, az illetékes hatóságok felügyeleti és végrehajtási feladatai során folyó együttműködést, különösen azzal, hogy közvetít a többi tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai és a saját tagállamának egyéb illetékes hatóságai között.

(104) A tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendeletben megállapított kötelezettségek reklámozók vagy politikaireklám-szolgáltatók általi megsértését bírsággal vagy pénzbüntetéssel, és adott esetben egyéb intézkedésekkel, többek között kényszerítő bírságokkal sújtsák. Ennek során figyelembe kell venniük a jogsértés jellegét, súlyát, ismétlődését és időtartamát, figyelemmel a szóban forgó közérdekre, a végzett tevékenységek körére és fajtájára, valamint adott esetben a jogsértő méretére és gazdasági kapacitására. Továbbá a tagállami hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az érintett reklámozó vagy politikaireklám-szolgáltató következetesen vagy ismétlődően nem teljesíti-e e kötelezettségeket - beleértve az érdekelt jogalanyoknak történő késedelmes információszolgáltatást, illetve adott esetben azt is, hogy a politikaireklám-szolgáltató több tagállamban folytat-e tevékenységet. A szankcióknak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és azokat elegendő és hozzáférhető eljárási biztosítékok nyújtására figyelemmel kell kiszabni, biztosítva különösen azt, hogy a politikai vita továbbra is nyitott és hozzáférhető maradjon. Egyes kötelezettségek döntő szerepet játszanak e rendelet célkitűzéseinek hatékony megvalósításában, és e kötelezettségek megsértését különösen súlyosnak kell tekinteni.

(105) Az egyének vagy szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz annak érdekében, hogy értesítsék őket azokról a körülményekről, amelyek e rendelet megsértésének minősülhetnek. Emlékeztetni kell arra, hogy ebben az összefüggésben az uniós jogban előírt egyéb közigazgatási eljárások is alkalmazandóak lehetnek. Az érintettek például panaszt nyújthatnak be az (EU) 2016/679 rendelet alapján kijelölt felügyeleti hatóságokhoz a személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogsértések miatt. Emellett az egyéneknek vagy szervezeteknek lehetőségük van panaszt tenni az (EU) 2022/2065 rendelet alapján kijelölt digitális szolgáltatási koordinátoroknál a közvetítő szolgáltatókkal szemben az említett rendelet feltételezett megsértése miatt. Az említett eljárások vagy bármely más rendelkezésre álló közigazgatási eljárás vagy bírósági jogorvoslat sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak foglalkozniuk kell az ilyen panaszokkal, többek között oly módon, hogy tájékoztatják a panaszost a panasz nyomán hozott intézkedésekről. Amennyiben egy illetékes hatóság értesítést kap egy másik tagállam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó panaszról, indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell a panaszt az említett illetékes hatóságnak.

(106) A felügyeleti hatóságok az e rendelet szerinti hatásköreiket megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák - ideértve a hatékony jogorvoslatokat és a jogszerű eljárást - biztosításával kell, hogy gyakorolják.

(107) Az e rendeletnek való megfelelés elősegítése érdekében a szolgáltatókat és más érdekelt jogalanyokat időben és könnyen hozzáférhető módon tájékoztatni kell a választások és népszavazások időpontjáról. A tagállamoknak ezért közzé kell tenniük választásaik és népszavazásaik időpontját, valamint adott esetben választási időszakaik időpontját. Ezeknek az információknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és időben rendelkezésre kell állniuk. Ezen információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük a Bizottság által rendelkezésre bocsátott portálon keresztül is, közvetlenül ezen időpontok kihirdetését követően.

(108) E rendelet nemzeti illetékes hatóságok általi hatékony végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság ösztönzést kap arra, hogy szükség szerint iránymutatásokat dolgozzon ki a politikai reklámtevékenység azonosítására és a szankciók alkalmazására vonatkozóan.

(109) E rendelet céljainak elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az átláthatósági közleményekben feltüntetendő információkra, valamint a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatával kapcsolatos információkra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(110) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az itt meghatározottak szerint. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(111) A Bizottságnak minden európai parlamenti választást követő két éven belül nyilvános jelentést kell benyújtania e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. E jelentés elkészítésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie e rendelet Unióban zajló egyéb választások és népszavazások összefüggésében történő végrehajtását is.

(112) Mivel e rendelet céljait - nevezetesen a politikai reklámtevékenység és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez való hozzájárulást, valamint a politikai reklámok közzététele és terjesztése során a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatára vonatkozó szabályok megállapítását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(113) Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK (14), a 2002/58/EK (15), a 2005/29/EK (16), a 2006/114/EK (17), a 2006/123/EK (18), a 2010/13/EU és a 2011/83/EU (19) európai parlamenti és tanácsi irányelvben, az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20), valamint az (EU) 2022/2065 rendeletben megállapított szabályokat, beleértve az említett rendelet 4., 5., 6. és 8. cikkében a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozóan meghatározott szabályokat. E rendeletnek ki kell egészítenie az uniós adatvédelmi vívmányokat, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet.

(114) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 20-án véleményt (21) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és célkitűzések

(1) Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

a) a politikai reklámtevékenység végzésére és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, valamint adott esetben a reklámozókra vonatkozó, az ilyen szolgáltatások belső piacon történő nyújtásával kapcsolatos információk gyűjtésére, megőrzésére, közlésére és közzétételére vonatkozó harmonizált szabályok, beleértve az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is;

b) harmonizált szabályok az online politikai reklámtevékenység végzésével összefüggésben személyes adatok kezelésével járó célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozóan;

c) e rendelet felügyeletére és végrehajtására vonatkozó szabályok, többek között az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció tekintetében.

(2) A szerkesztői felelősség alá tartozó politikai vélemények és egyéb szerkesztői tartalom, függetlenül a médiumtól, amelyen keresztül kifejtik, nem tekintendő politikai reklámtevékenységnek, kivéve, ha azok elkészítéséért, elhelyezéséért, népszerűsítéséért, közzétételéért, eljuttatásáért vagy terjesztéséért, vagy ezekkel összefüggésben, harmadik felek külön díjazást vagy más ellenszolgáltatást biztosítanak.

(3) A személyes minőségben kifejezett politikai vélemények nem tekintendők politikai reklámtevékenységnek.

(4) E rendelet céljai:

a) hozzájárulás a politikai reklámtevékenység és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez;

b) az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok és szabadságok, különösen a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog védelme.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a politikai reklámtevékenység azon eseteire alkalmazandó, amikor a politikai hirdetést az Unióban terjesztik, egy vagy több tagállamban nyilvánosságra hozzák, vagy amikor a politikai reklámtevékenység uniós polgárok felé irányul, függetlenül a politikaireklám-szolgáltató letelepedési helyétől, vagy a reklámozó lakóhelyétől vagy letelepedési helyétől, és függetlenül az alkalmazott eszközöktől.

(2) Ez a rendelet nem érinti a politikai hirdetések tartalmát vagy a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatos, az e rendelet hatálya alá nem tartozó szempontokat szabályozó uniós vagy nemzeti szabályokat, beleértve a politikai kampányok szervezésére, finanszírozására és lebonyolítására vonatkozó szabályokat, a politikai reklámtevékenység meghatározott időszakok alatti általános betiltására vagy korlátozására vonatkozó szabályokat, valamint adott esetben a választási időszakokra vonatkozó szabályokat.

(3) Ez a rendelet nem érinti az alábbi jogi aktusokban foglalt szabályokat:

a) a 2000/31/EK irányelv;

b) a 2002/58/EK irányelv;

c) a 2005/29/EK irányelv;

d) a 2006/114/EK irányelv;

e) a 2006/123/EK irányelv;

f) a 2010/13/EU irányelv;

g) a 2011/83/EU irányelv;

h) az (EU) 2019/1150 rendelet;

i) az (EU) 2022/2065 rendelet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "szolgáltatás": az EUMSZ 57. cikkében említettek szerinti, rendszerint ellenszolgáltatás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység;

2. "politikai reklámtevékenység" vagy "politikai reklámok": egy üzenet bármilyen módon történő elkészítése, elhelyezése, népszerűsítése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése, rendszerint ellenszolgáltatás ellenében vagy házon belüli tevekénységek révén, vagy egy politikai reklámkampány részeként:

a) politikai szereplő javára vagy nevében, kivéve, ha az tisztán magánjellegű vagy tisztán kereskedelmi jellegű; vagy

b) amely befolyásolhatja és amelynek az a rendeltetése, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói szavazási magatartást vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten; és nem foglalja magában a következőket:

i. hivatalos tagállami vagy uniós forrásokból származó olyan üzenetek, amelyek szigorúan a választásokon vagy népszavazáson való részvételnek - ideértve a jelölések vagy a népszavazásra bocsátott kérdés bejelentését is - vagy amelyek a választásokon vagy népszavazáson való részvétel népszerűsítésének megszervezésére és módozataira korlátozódnak;

ii. valamely tagállami hatóság - beleértve valamely tagállam kormányának tagjait is - vagy az Unió által, javára vagy nevében történő nyilvános kommunikáció, amely célja a nyilvánosság hivatalos tájékoztatása, feltéve, hogy az valószínűsíthetően nem befolyásolja és nem arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot; továbbá

iii. a jelöltek jog által kifejezetten előírt bemutatása meghatározott nyilvános helyeken vagy a médiában, amelyre a jelöltekkel való egyenlő bánásmód biztosítása mellett ingyenesen biztosítanak lehetőséget;

3. "politikai hirdetés": a politikai reklámtevékenység egy, a tartalom bármely eszközzel történő közzététele, eljuttatása vagy a terjesztése révén megvalósuló esete;

4. "politikai szereplő": a következők bármelyike:

a) az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti politikai párt vagy az ilyen politikai párt tevékenységi köréhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó jogalany;

b) az 1141/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikke 2. pontjában meghatározottak szerinti politikai szövetség;

c) az 1141/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 2. cikke 3. pontjában meghatározottak szerinti európai politikai párt;

d) bármely uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű választott tisztségre, vagy valamely politikai párton belül bármilyen vezetői tisztségre jelölt vagy ilyen tisztséget betöltő személy;

e) uniós intézmény - az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank és a Számvevőszék kivételével - vagy egy tagállam nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányának tagja;

f) kizárólag egy választás vagy népszavazás kimenetelének befolyásolása érdekében létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező politikai kampányszervezet;

g) bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az a)-f) pontban említett személyek vagy szervezetek bármelyikét képviseli vagy annak nevében eljár, és népszerűsíti e személyek vagy szervezetek bármelyikének politikai céljait;

5. "politikaireklám-szolgáltatás": politikai reklámtevékenységből álló szolgáltatás, az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti online "közvetítő szolgáltatás" kivételével, amelyet az adott üzenethez az elkészítés, az elhelyezés, a népszerűsítés, a közzététel, az eljuttatás vagy a terjesztés vonatkozásában ellentételezés nélkül nyújtanak;

6. "politikaireklám-szolgáltató": politikaireklám-szolgáltatások nyújtásával foglalkozó természetes vagy jogi személy, a tisztán kiegészítő jellegű szolgáltatások kivételével;

7. "politikai reklámkampány": a politikai reklámtevékenységre vonatkozó szerződés időtartama során kapcsolódó politikai hirdetések sorozatának elkészítése, elhelyezése, népszerűsítése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése közös elkészítés, reklámmegbízás vagy finanszírozás alapján;

8. "online óriásplatform": az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikkének (4) bekezdése alapján online óriásplatformnak minősített online platform;

9. "nagyon népszerű online keresőprogram": az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikkének (4) bekezdése alapján nagyon népszerű online keresőprogramnak minősített online keresőprogram;

10. "reklámozó": az a természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek megbízásából vagy nevében politikai hirdetést elkészítenek, elhelyeznek, népszerűsítenek, közzétesznek, eljuttatnak vagy terjesztenek;

11. "célzott hirdetési technikák": olyan technikák, amelyeket arra használnak, hogy egy politikai hirdetés csak egy meghatározott személyt vagy személycsoportot célozzon meg, vagy hogy egy meghatározott személyt vagy személycsoportot kizárjanak, személyes adatok kezelésén alapulva;

12. "reklámeljuttatási technikák": személyes adatok automatizált kezelésén alapuló optimalizálási technikák, amelyek, és amelyeket a politikai hirdetés terjedésének, hatókörének vagy láthatóságának növelésére használnak, és amelyek arra szolgálhatnak, hogy a politikai hirdetést csak egy meghatározott személynek vagy személycsoportnak juttassák el;

13. "politikai reklámok közzétevője": az a politikaireklám-szolgáltató, aki bármilyen médiumon keresztül politikai reklámokat tesz közzé, juttat el vagy terjeszt;

14. "adatkezelő": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában vagy adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározottak szerinti adatkezelő.

4. cikk

Belső piaci elv

(1) A tagállamok a politikai reklámtevékenység átláthatóságával kapcsolatos okokból nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az e rendeletben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket vagy intézkedéseket.

(2) E rendelet követelményeinek betartása esetén a politikaireklám-szolgáltatás nyújtása az átláthatósággal kapcsolatos okokból nem tiltható vagy korlátozható, többek között földrajzilag sem.

5. cikk

Politikaireklám-szolgáltatások nyújtása az Unióban

(1) A politikaireklám-szolgáltatók szolgáltatásaik nyújtását nem tehetik megkülönböztető korlátozásoktól függővé kizárólag a reklámozó lakóhelye vagy letelepedési helye alapján.

A politikaireklám-szolgáltatók nem korlátozhatják szolgáltatásaik nyújtását egy, az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti "európai politikai pártra" vagy az Európai Parlament valamely képviselőcsoportjára kizárólag annak székhelye alapján.

(2) A szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül, az uniós szinten vagy valamely tagállamban nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett választást vagy népszavazást megelőző három hónapban az adott választással vagy népszavazással kapcsolatos politikaireklám-szolgáltatások csak olyan reklámozó részére vagy reklámozó nevében eljáró szolgáltató részére nyújthatók, aki kijelenti, hogy:

a) az Unió polgára; vagy

b) az Unióban állandó lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki a lakóhely szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban választójoggal rendelkezik az adott választáson vagy népszavazáson; vagy

c) olyan, az Unióban letelepedett jogi személy, amely végső soron nem egy harmadik országbeli állampolgár - a b) pontban említett harmadik országbeli állampolgárok kivételével - vagy harmadik országban letelepedett jogi személy tulajdonában vagy irányítása alatt áll.

II. FEJEZET

A POLITIKAIREKLÁM-SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁTLÁTHATÓSÁGI ÉS KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

6. cikk

A politikaireklám-szolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági és kellő gondossági kötelezettségek

(1) A politikaireklám-szolgáltatásokat átlátható módon, az e cikkben, a 7-17. cikkben és a 21. cikkben megállapított kötelezettségekkel összhangban kell nyújtani.

(2) A politikaireklám-szolgáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy a politikaireklám-szolgáltatás nyújtására vonatkozóan kötött szerződéses megállapodások lehetővé tegyék az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek - köztük a felelősség megosztásával, és a tájékoztatás teljességével és pontosságával kapcsolatos rendelkezéseknek - való megfelelést.

7. cikk

A politikaireklám-szolgáltatások azonosítása

(1) A reklámszolgáltatók a reklámozókat és a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatókat kötelesek nyilatkoztatni arról, hogy az a reklámszolgáltatás, amelynek végzésére a reklámszolgáltatót kérték, a 3. cikk 5. pontja értelmében vett politikaireklám-szolgáltatásnak minősül-e, és hogy teljesítik-e az 5. cikk (2) bekezdésében rögzített követelmények bármelyikét. A reklámozók és a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók kötelesek erről a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tenni, és felelősek a nyilatkozat pontosságáért.

(2) A politikaireklám-szolgáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy a politikaireklám-szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéses megállapodások rögzítsék a reklámozónak vagy a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatóknak a nyilatkozat e cikk (1) bekezdésével összhangban történő megtételére és a 9. cikk (1) bekezdésének, a 11. cikk (1) bekezdésének és a 12. cikk (1) bekezdésének való megfeleléshez szükséges releváns információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségét. Ezeket az információkat hiánytalanul, pontosan és indokolatlan késedelem nélkül kell továbbítani.

(3) A reklámozók a politikai hirdetés közzététele, eljuttatása vagy terjesztése előtt vagy alatt biztosítják a politikaireklám-szolgáltatók számára a 9. cikk (1) bekezdése a), d), e) és f) pontjának, a 11. cikk (1) bekezdése a)-d) pontjának, valamint a 12. cikk (1) bekezdése a), b), c), e), h) és k) pontjának való megfeleléshez szükséges információkat, és gondoskodnak azok pontosságáról.

Amennyiben a reklámozó vagy a reklámozó nevében eljáró reklámszolgáltató tudomására jut, hogy az általa továbbított információk megváltoztak, biztosítania kell, hogy a frissített információkat időben, hiánytalanul és pontosan továbbítsák az érintett politikaireklám-szolgáltatónak.

Amennyiben a reklámozó vagy a reklámozó nevében eljáró reklámszolgáltató tudomást szerez arról, hogy a politikaireklám-közzétevőnek továbbított, illetve általa közzétett információk hiányosak vagy pontatlanok, indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba lép az érintett politikaireklám-közzétevővel, és továbbítja részére a kiegészített vagy helyesbített információkat.

(4) A politikaireklám-szolgáltatók előírják azon reklámozók vagy a reklámozók nevében eljáró azon reklámszolgáltatók számára, akik e cikkel összhangban nyilvánvalóan hibás nyilatkozatot vagy információkat nyújtanak be, hogy helyesbítsék a nyilatkozatot vagy az említett információkat. A reklámozóknak vagy a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatóknak ezt a helyesbítést hiánytalanul és pontosan, indokolatlan késedelem nélkül kell megtenniük.

(5) Az online interfészt használó politikaireklám-szolgáltatók biztosítják, hogy ez az online interfész úgy legyen megtervezve és kialakítva, hogy a reklámozók és a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók könnyebben eleget tehessenek az e cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségeiknek.

8. cikk

A politikai hirdetés azonosítása

(1) Annak megállapításához, hogy valamely üzenet a 3. cikk 2. pontjának b) alpontja szerinti politikai reklámtevékenységnek minősül-e, figyelembe kell venni annak valamennyi jellemzőjét, beleértve az alábbiakat:

a) az üzenet tartalma;

b) az üzenet reklámozója;

c) az üzenet közvetítéséhez használt nyelv;

d) az üzenet közvetítésének kontextusa, beleértve a terjesztés időszakát;

e) azok az eszközök, amelyekkel az üzenetet elkészítik, elhelyezik, népszerűsítik, közzéteszik, eljuttatják vagy terjesztik;

f) a célközönség;

g) az üzenet célja.

(2) A Bizottság közös iránymutatást dolgoz ki az e cikk megfelelő alkalmazásához való hozzájárulás céljából.

9. cikk

Nyilvántartás

(1) A politikaireklám-szolgáltatók az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges mértékig kötelesek megőrizni a szolgáltatásaik során a következőkről gyűjtött információkat:

a) az a politikai hirdetés vagy politikai reklámkampány, amelyhez a szolgáltatás vagy szolgáltatások kapcsolódnak;

b) a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatban általuk nyújtott konkrét szolgáltatás vagy szolgáltatások;

c) az általuk nyújtott szolgáltatásért vagy szolgáltatásokért általuk kiszámlázott összegek, valamint a részben vagy teljes egészében a nyújtott szolgáltatásért vagy szolgáltatásokért cserébe kapott egyéb juttatások értéke;

d) információk arról, hogy ezen összegek és a c) pontban említett egyéb juttatások állami vagy magánforrásból, valamint az Unión belülről vagy kívülről származnak-e;

e) a politikai hirdetés reklámozójának és adott esetben a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalanynak a kiléte, valamint jogi személyek esetében a letelepedési helyük; továbbá

f) adott esetben azon választás, népszavazás, jogalkotási vagy szabályozási folyamat megnevezése, amelyhez a politikai hirdetés kapcsolódik.

(2) A politikaireklám-szolgáltatóknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az (1) bekezdés értelmében megőrzött információk hiánytalanok és pontosak legyenek.

(3) Az (1) bekezdésben említett információknak írott vagy elektronikus formában kell lenniük. Az ilyen információkat az esettől függően az utolsó elkészítés, elhelyezés, népszerűsítés, közzététel, eljuttatás vagy terjesztés időpontjától számított hét évig géppel olvasható formátumban meg kell őrizni.

(4) Ez a cikk nem alkalmazandó a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti mikrovállalkozásokra, ha a reklámszolgáltatások nyújtása a fő tevékenységeikhez képest pusztán mellékes és kiegészítő jellegű.

10. cikk

Információtovábbítás a politikai reklámok közzétevőjének

(1) A politikaireklám-szolgáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében említett információkat időben, hiánytalanul és pontosan közöljék a politikaireklámok közzétevőivel, hogy azok eleget tudjanak tenni az e rendeletből eredő kötelezettségeiknek.

Valamennyi politikaireklám-szolgáltató továbbítja az első albekezdésben említett információkat az adott szolgáltatás nyújtása alatt, és a bevált gyakorlatokkal és az ágazati szabványokkal összhangban, továbbá, amennyiben ez technikailag lehetséges, szabványosított automatizált eljárás révén.

Amennyiben a politikaireklámok közzétevője az egyetlen politikaireklám-szolgáltató, a reklámozónak továbbítania kell a releváns információt a politikai reklámok közzétevőjének.

(2) Amennyiben a politikaireklám-szolgáltató tudomást szerez arról, hogy az általa továbbított információk megváltoztak, biztosítania kell, hogy a frissített információkat továbbítsák az érintett politikaireklám-közzétevőnek.

11. cikk

Az egyes politikai hirdetésekre vonatkozó címkézési és átláthatósági követelmények

(1) A politikaireklám-közzétevők biztosítják, hogy minden egyes politikai hirdetést az alábbi információkkal együtt tegyenek elérhetővé, világos, szembetűnő és egyértelmű módon:

a) nyilatkozat arról, hogy politikai hirdetésről van szó;

b) a politikai hirdetés reklámozójának és adott esetben a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalanynak a kiléte;

c) adott esetben azon választás, népszavazás, jogalkotási vagy szabályozási folyamat, amelyhez a politikai hirdetés kapcsolódik;

d) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a politikai hirdetés tekintetében célzott hirdetési vagy reklámeljuttatási technikákat alkalmaztak;

e) a 12. cikk (1) bekezdésében említett információkat tartalmazó átláthatósági közlemény, vagy annak egyértelmű megjelölése, hogy hol lehet a közleményt könnyen és közvetlenül visszakeresni.

(2) A politikai reklámok közzétevői biztosítják az (1) bekezdésben említett információk teljességét. A politikai reklámok közzétevői biztosítják az arra vonatkozó információk pontosságát, hogy hol lehet visszakeresni az (1) bekezdés e) pontjában említett átláthatósági közleményt.

(3) Az (1) bekezdésben említett információkat az alkalmazott médiumhoz igazodó címkék formájában kell elérhetővé tenni.

Ezeknek a címkéknek feltűnőnek kell lenniük, lehetővé kell tenniük az egyének számára, hogy a politikai hirdetést könnyen politikai hirdetésként tudják azonosítani, és a politikai hirdetés további terjesztése esetén is a helyükön kell maradniuk.

(4) 2025. július 10-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdésben említett címkék formátumát és mintáját. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy a címkéket hozzáigazítsák a használt médiumhoz - többek között az audiovizuális és a nyomtatott médiához, valamint az online és offline reklámtevékenységhez - figyelembe véve az adott médium sajátos jellemzőit, valamint a legújabb technológiai és piaci fejleményeket, a vonatkozó tudományos kutatást és a bevált gyakorlatokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A tagállamok, ideértve az illetékes hatóságokat, és a Bizottság ösztönzi olyan önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, amelyek célja - a releváns közreműködő szolgáltatók egyedi jellemzőinek, valamint a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeinek figyelembevételével - e cikk helyes alkalmazásának támogatása.

12. cikk

Átláthatósági közlemények

(1) A politikai reklámok közzétevői biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett átláthatósági közlemény tartalmazza a következő információkat:

a) a reklámozó és adott esetben a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalany kiléte, beleértve a nevét, e-mail-címét és - amennyiben nyilvánosságra hozzák - postacímét, és ha a reklámozó nem természetes személy, akkor azt a címet, ahol székhelye található;

b) az a) pontban előírt információk a politikai hirdetés ellenében ellenszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyről, amennyiben ez a személy nem azonos a reklámozóval, vagy a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalannyal;

c) a politikai hirdetés tervezett közzétételének, eljuttatásának vagy terjesztésének időtartama;

d) a politikaireklám-szolgáltatók által részben vagy teljes egészében a politikai reklámszolgáltatások ellenében és adott esetben a politikai reklámkampány ellenében kapott összesített összegekre vagy egyéb juttatások összesített értékére - beleértve a közzétevő által kapott összesített összegeket és egyéb juttatások összesített értékét is- vonatkozó információk;

e) információk arról, hogy a d) pontban említett összegek és egyéb juttatások állami vagy magánforrásból, valamint az Unión belülről vagy kívülről származnak-e;

f) a d) pontban említett összegek és érték kiszámításához használt módszertan;

g) adott esetben a választások vagy népszavazások vagy azon jogalkotási vagy szabályozási folyamatok megjelölése, amelyhez a politikai hirdetés kapcsolódik;

h) amennyiben a politikai hirdetés konkrét választásokhoz vagy népszavazásokhoz kapcsolódik, az érintett választáson vagy népszavazáson való részvétel módozataira vonatkozó hivatalos információkra mutató hivatkozások;

i) adott esetben az online politikai hirdetések 13. cikkben említett európai adattárára mutató hivatkozások;

j) a 15. cikk (1) bekezdésében említett mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

k) adott esetben az, hogy a politikai hirdetésnek vagy egy korábbi változatának ezt megelőző közzétételét e rendelet megsértése miatt felfüggesztették vagy megszüntették-e;

l) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a politikai hirdetés tekintetében személyes adatok - többek között a 19. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott információk - felhasználásán alapuló célzott hirdetési technikákat vagy reklámeljuttatási technikákat alkalmaztak;

m) adott esetben, és amennyiben technikailag megvalósítható, a politikai hirdetés hatóköre, a megtekintések és a politikai hirdetéssel való interakciók száma alapján.

(2) A politikai reklámok közzétevői biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információk hiánytalanok legyenek.

A politikai reklámok közzétevői biztosítják az (1) bekezdés d), f), i), j) és m) pontja szerinti információk pontosságát a politikai hirdetés közzététele, eljuttatása vagy terjesztése előtt és alatt.

Amennyiben a politikaireklám-szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a politikai reklámok közzétevőjének továbbított, illetve általa közzétett információk hiányosak vagy pontatlanok, indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba lép az érintett politikaireklám- közzétevővel, és továbbítja részére a kiegészített vagy helyesbített információkat.

Amennyiben a politikai reklám közzétevőjének bármilyen úton tudomására jut, hogy a 11. cikk (1) bekezdésében és e cikk (1) bekezdésében említett információk hiányosak vagy pontatlanok, a politikai reklám közzétevője - többek között a reklámozóval vagy a politikaireklám-szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel révén - mindent megtesz ezen információk indokolatlan késedelem nélküli kiegészítése vagy helyesbítése érdekében.

Amennyiben az információt nem lehet indokolatlan késedelem nélkül kiegészíteni vagy helyesbíteni, a politikai reklám közzétevője nem teheti hozzáférhetővé a politikai hirdetést, illetve indokolatlan késedelem nélkül abba kell hagynia annak közzétételét, eljuttatását vagy terjesztését.

A politikai reklám közzétevője indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett reklámozókat vagy politikaireklám-szolgáltatókat az e bekezdés ötödik albekezdése szerint hozott döntésekről.

(3) Az átláthatósági közleményt minden egyes politikai hirdetésnek tartalmaznia kell, vagy annak a politikai hirdetés közzétételének időtartama alatt mindenkor könnyen visszakereshetőnek kell lennie.

Az átláthatósági közleményeket a politikai hirdetés közzétételének teljes időtartama alatt naprakészen kell tartani, könnyen hozzáférhető formátumban kell megjeleníteni, és - legalább a politikai hirdetés elektronikus közzététele esetén - géppel olvasható formátumban elérhetővé kell tenni. A közleményeket a politikai hirdetés nyelvén kell megírni. Az Unióban szolgáltatásokat kínáló politikaireklám-közzétevőknek biztosítaniuk kell, hogy az átláthatósági közlemények megfeleljenek az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, többek között azáltal, hogy - amennyiben technikailag megvalósítható - az információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül teszik elérhetővé.

Az átláthatósági közleményeknek jól láthatónak és felhasználóbarátnak kell lenniük, többek között közérthető nyelvezet alkalmazásával.

(4) A politikai reklámok közzétevőinek az adott politikai hirdetés utolsó közzétételét követően hét évig meg kell őrizniük átláthatósági közleményeiket, az esetleges módosításokkal együtt.

(5) E cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti mikrovállalkozásokra, ha a reklámszolgáltatások nyújtása a fő tevékenységeikhez képest pusztán mellékes és kiegészítő jellegű.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében foglalt pontok új pontokkal való kiegészítésével és az e cikk (1) bekezdése f) pontjának módosításával módosítsa ezt a rendeletet a technológiai fejlemények, a piaci gyakorlatok, a vonatkozó tudományos kutatások, az illetékes hatóságok által végzett felügyeleti gyakorlatok fejlődése és az illetékes szervek által kiadott vonatkozó iránymutatások tükrében, feltéve, hogy az ilyen módosításra szükség van a politikai hirdetés tágabb kontextusának és céljainak megértéséhez.

(7) A Bizottság 2025. július 10-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el az átláthatósági közlemény formátumának és műszaki előírásainak meghatározása céljából annak biztosítása érdekében, hogy a közlemény igazodjon az alkalmazott médiumhoz - többek között az audiovizuális és a nyomtatott médiához, valamint az online és offline reklámokhoz - figyelembe véve a legújabb technológiai és piaci fejleményeket, a vonatkozó tudományos kutatást és bevált gyakorlatokat, valamint a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeit.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Online politikai hirdetések európai adattára

(1) A Bizottság közvetlenül, vagy ezt a felelősséget egy irányító hatóságra ruházva létrehozza az online politikai hirdetések olyan európai adattárát (a továbbiakban: az európai adattár), amely az Unióban közzétett vagy az uniós polgárok vagy az Unióban lakóhellyel rendelkező személyek felé irányuló valamennyi online politikai hirdetés nyilvános adattára, és biztosítja ezen adattár kezelését. Az adattárnak a következőket kell magában foglalnia:

a) olyan funkció, amely lehetővé teszi az online politikai hirdetésekhez való nyilvános hozzáférést, a politikai reklámok közzétevői által nyújtott, a 12. cikk (1) bekezdésében említett információkkal együtt, minden egyes online politikai hirdetés első közzétételének időpontjától kezdve; az információknak géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre állniuk, lehetővé kell tenniük a több kritériumon alapuló lekérdezéseket, és egyetlen portálon keresztül nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük;

b) tárhelyszolgáltatás, amely a politikai hirdetés megjelenítésének teljes időtartama alatt és a politikai hirdetés utolsó megjelenítését követő hét évig biztosítja az online politikai reklám elérhetőségét és a 12. cikk (1) bekezdésében említett, azzal együtt közzétett információk rendelkezésre állását; a tárhelyszolgáltatás és a tárolt információkhoz való hozzáférés tiszteletben tartja és nem érinti a politikai hirdetés és az azzal együtt közzétett információk eltávolítására vonatkozó jogi követelményeket; a tárhelyszolgáltatás ingyenes azon politikaireklám-közzétevők számára, akik online politikai hirdetést nyújtanak be az európai adattárba.

(2) Az online óriásplatformnak és nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülő politikaireklám-közzétevők biztosítják, hogy minden egyes politikai hirdetés az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett információkkal együtt rendelkezésre álljon az (EU) 2022/2065 rendelet 39. cikkében említett adattárban. Emellett az említett politikaireklám-közzétevők a közzététel pillanatától kezdve és a politikai hirdetés általuk való megjelenítésének teljes időtartamára, valamint a politikai hirdetés online interfészükön való utolsó megjelenítését követő hét évig lehetővé teszik az említett információkhoz való hozzáférést az európai adattáron keresztül.

(3) Amennyiben a politikai reklámok közzétevői egy adott politikai hirdetést feltételezett jogellenesség vagy a szerződési feltételeikkel való feltételezett összeegyeztethetetlenség alapján eltávolítanak vagy hozzáférhetetlenné tesznek, az e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett időszakra továbbra is hozzáférést kell biztosítaniuk az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében előírt információkhoz. Ez a követelmény nem érinti az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, 17. cikke (3) bekezdésének a)-e) pontjában és 39. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő politikaireklám-közzétevők, amelyek online szolgáltatáson keresztül politikai hirdetéseket tesznek közzé, legkésőbb 72 órával a politikai hirdetés első közzétételét követően elérhetővé tesznek az európai adattárban minden egyes ilyen politikai hirdetést, a 12. cikk (1) bekezdésében előírt információkkal együtt.

(5) A Bizottság vagy adott esetben az (1) bekezdésben említett irányító hatóság nem felelős a politikai reklámok és az azzal együtt közzétett információk teljességéért és pontosságáért, vagy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak és más alkalmazandó kötelező erejű szabályoknak való megfeleléséért.

(6) 2026. április 10-ig a Bizottság a 29. cikkel összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el egy közös adatstruktúrára, a politikai hirdetések európai adattárba való felvételének és a politikai reklámok online keresőprogramok általi indexálásának megkönnyítése érdekében szabványosított metaadatokra, szabványosított hitelesítésre és egy közös alkalmazásprogramozási interfészre vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából, hogy lehetővé váljon az e rendelet alapján közzétett információk összesítése egy egységes portálon keresztül.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a technológiai, piaci és tudományos fejleményeket, és a következő célkitűzések elérésére törekszik:

a) az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett információkhoz való nyilvános hozzáférés lehetővé tétele az európai adattáron keresztül;

b) az online átláthatósági közleményekhez való könnyű nyilvános hozzáférés lehetővé tétele egy közös alkalmazásprogramozási interfész használata révén, amely lehetővé tenné a közleményekhez való hozzáférést és a releváns adatbázisok lekérdezését;

c) a harmadik felek és a nyilvánosság átláthatósági közleményekhez való hozzáférésének támogatása, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik az online átláthatósági közlemények elemzését és felhasználóbarát egységes portálokon és keresőszolgáltatásokon keresztül történő megjelenítését.

14. cikk

Időszakos jelentés a politikaireklám-szolgáltatásokról

(1) A politikai reklámok közzétevőinek kampányonként összesítve, a vezetés 2013/34/EU irányelv 19. cikke értelmében vett beszámolójához csatoltan tájékoztatást kell adniuk a nyújtott szolgáltatásokért cserébe részben vagy teljes egészében kapott egyéb juttatások összegéről vagy értékéről, és ezen belül a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásáról is.

A politikai reklámok közzétevői az első albekezdésben említett információkat a politikai szereplők ellenőrzéséért vagy felügyeletéért felelős illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amennyiben e hatóságokat a nemzeti jog alapján létrehozták.

(2) E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásokra.

15. cikk

Esetlegesen meg nem felelő politikai hirdetések jelzése

(1) A politikai reklámok közzétevőinek be kell vezetniük minden olyan szükséges mechanizmust, amely lehetővé teszi a természetes és jogi személyek számára annak bejelentését részükre, hogy egy általuk közzétett politikai hirdetés nem felel meg ennek a rendeletnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusoknak ingyenesnek, felhasználóbarátnak és könnyen - többek között az átláthatósági közleményből is - hozzáférhetőnek kell lenniük. Amennyiben technikailag lehetséges, e mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a bejelentések elektronikus formában történő benyújtását.

(3) E mechanizmusoknak elő kell segíteniük, hogy a politikai reklámok közzétevői számára pontos és megalapozott bejelentéseket nyújtsanak be annak érdekében, hogy e közzétevők azonosítani tudják, hogy a szóban forgó politikai hirdetések nem felelnek meg e rendeletnek. Ebből a célból a politikai reklámok közzétevői megteszik a szükséges intézkedéseket a valamennyi alábbi elemet tartalmazó bejelentések benyújtásának lehetővé tétele és elősegítése érdekében:

a) annak alátámasztott magyarázata, hogy a bejelentést benyújtó természetes vagy jogi személy miért állítja, hogy a szóban forgó politikai hirdetés nem felel meg e rendeletnek;

b) a politikai hirdetés azonosítását lehetővé tevő információk;

c) a bejelentést benyújtó természetes vagy jogi személy neve és e-mail-címe.

(4) A politikai reklámok közzétevői indokolatlan késedelem nélkül visszaigazolást küldenek az (1) bekezdésnek megfelelően kapott bejelentés kézhezvételéről az azt benyújtó természetes vagy jogi személynek.

(5) Az online óriásplatformnak és nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülő politikaireklám-közzétevők indokolatlan késedelem nélkül:

a) kellő gondossággal, nem önkényesen és objektíven megvizsgálják és értékelik az (1) bekezdés alapján kapott bejelentéseket;

b) tájékoztatják az (1) bekezdésben említett bejelentést tevő természetes vagy jogi személyt az azt követő intézkedésekről.

(6) Az online óriásplatformnak és nagyon népszerű online keresőprogramnak nem minősülő politikaireklám-közzétevők indokolatlan késedelem nélkül:

a) minden megtesznek azért, hogy kellő gondossággal, nem önkényesen és objektíven megvizsgálják és értékeljék az (1) bekezdés alapján kapott bejelentéseket;

b) tájékoztatják, legalább kérésre, az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentést megtevő természetes vagy jogi személyt az azt követő intézkedésekről; a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint mikrovállalkozásoknak minősülő politikaireklám-közzétevőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az e pontnak való megfelelésüket.

(7) Egy választást vagy népszavazást megelőző utolsó hónapban a politikai reklámok közzétevői 48 órán belül feldolgoznak az adott választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetéssel kapcsolatban kapott minden bejelentést, feltéve, hogy a bejelentés az abban foglalt információk alapján teljes egészében feldolgozható. A 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő politikaireklám-közzétevők mindent megtesznek annak érdekében, hogy indokolatlan késedelem nélkül feldolgozzanak az adott választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódó politikai hirdetéssel összefüggésben kapott minden bejelentést.

(8) A politikai reklámok közzétevőinek egyértelmű és felhasználóbarát tájékoztatást kell nyújtaniuk a bejelentés tárgyát képező politikai hirdetéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről, valamint adott esetben a bejelentések feldolgozására szolgáló automatizált eszközök használatáról.

(9) A politikai reklámok közzétevői indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az érintett reklámozókat vagy politikaireklám-szolgáltatókat az e cikk szerinti bejelentéseket követően hozott minden olyan intézkedésről, amely befolyásolja az érintett politikai hirdetés rendelkezésre állását vagy megjelenítését.

(10) A politikai reklámok közzétevői az (1) bekezdés szerinti, ugyanazon hirdetésre vagy reklámkampányra vonatkozó több bejelentésre válaszolhatnak együttesen, többek között automatizált eszközök felhasználásával, vagy a honlapjukon az érintett bejelentésekre hivatkozó nyilatkozattal.

(11) A Bizottság a nemzeti kapcsolattartó pontok 22. cikk (8) bekezdésében említett hálózatával folytatott konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki, hogy segítse a politikai reklámok közzétevőit e cikk alkalmazásában.

16. cikk

Információk továbbítása a nemzeti illetékes hatóságoknak

(1) A 9., 11., 12. és 14. cikknek való megfelelés ellenőrzése érdekében a nemzeti illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy kérhessék a politikaireklám-szolgáltatóktól minden szükséges információ továbbítását. A továbbított információknak teljesnek, pontosnak és megbízhatónak kell lenniük, és azokat világos, következetes, összevont és érthető formátumban kell rendelkezésre bocsátani. Amennyiben műszakilag lehetséges, az információkat szabványosított és géppel olvasható formátumban kell továbbítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérésnek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a) indokolást, amelyben kifejtésre kerül, hogy milyen célból kérik az információt, kivéve, ha a megkeresés bűncselekmények vagy súlyos szabálysértések megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és vádeljárás alá vonásánaka célját szolgálja, és kivéve, ha a megkeresés indokainak közlése veszélyeztetné ezt a célt;

b) tájékoztatást az érintett politikaireklám-szolgáltató és a politikaireklám-szolgáltatás reklámozója rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresés kézhezvételét követően a politikaireklám-szolgáltatók két munkanapon belül visszaigazolják a megkeresés kézhezvételét, és tájékoztatják a nemzeti illetékes hatóságot az annak teljesítése érdekében tett lépésekről. Az érintett politikaireklám-szolgáltató nyolc munkanapon belül megadja a kért tájékoztatást. Ugyanakkor a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő politikaireklám-szolgáltatóknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy 12 munkanapon belül és azt követően indokolatlan késedelem nélkül megadják a kért tájékoztatást.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, a valamely választás vagy népszavazás előtti utolsó egy hónapban a politikaireklám-szolgáltatók kötelesek indokolatlan késedelem nélkül, és legkésőbb 48 órán belül megadni a rendelkezésükre álló, kért információkat. Ugyanakkor a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő politikaireklám-szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül és lehetőség szerint a választás vagy népszavazás napja előtt meg kell adniuk a rendelkezésükre álló, kért információkat.

(5) A politikaireklám-szolgáltatók kapcsolattartó pontot jelölnek ki az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásra. A 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő politikaireklám-szolgáltatók kinevezhetnek külső természetes személyt kapcsolattartó pontként.

17. cikk

Információk továbbítása más érdekelt jogalanyoknak

(1) Az érdekelt jogalanyok kérésére a politikaireklám-szolgáltatók haladéktalanul és ingyenesen, és amennyiben technikailag lehetséges, géppel olvasható formátumban továbbítják e személyeknek azokat az információkat, amelyekkel az említett politikaireklám-szolgáltatóknak a 9., 11. és 12. cikk értelmében rendelkezniük kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint információtovábbítást kérő érdekelt jogalanyokat üzleti érdekek nem vezérelhetik, és az alábbi egy vagy több kategóriába kell tartozniuk:

a) ellenőrzött kutatók az (EU) 2022/2065 rendelet 40. cikkének (8) bekezdésével összhangban;

b) nemzeti vagy uniós jog által engedélyezett olyan civil társadalmi szervezet tagjai, amelynek alapszabály szerinti célja a közérdek védelme és előmozdítása;

c) politikai szereplők;

d) valamely tagállamban elismert nemzeti vagy nemzetközi választási megfigyelők; vagy

e) újságírók.

(3) Az érdekelt jogalany kérésére a politikaireklám-szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a kért információt vagy az (5) bekezdés szerinti indokolással ellátott választ a lehető legrövidebb időn, legkésőbb egy hónapon belül megadja.

(4) Az (1) bekezdés szerint nyújtandó tájékoztatás elkészítésekor a politikaireklám- szolgáltató a vonatkozó összegeket összesítheti vagy tartományként is megadhatja, amennyiben ez jogos üzleti érdekeinek védelméhez szükséges.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megkeresések nyilvánvalóan nem egyértelműek, túlzóak vagy olyan információra vonatkoznak, amellyel a politikaireklám-szolgáltató nem rendelkezik, a szolgáltató megtagadhatja a kért információ megadását. Ilyen esetekben a politikaireklám-szolgáltató indokolással ellátott választ küld a kérelmet benyújtó érdekelt jogalanynak többek között adott esetben az (EU) 2020/1828 irányelv alapján fennálló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkkal együtt.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelmek feldolgozása jelentős költségekkel jár, a politikaireklám-szolgáltató észszerű és arányos díjat számíthat fel, amely semmi esetre sem haladhatja meg a kért információk nyújtásának adminisztratív költségeit.

(7) A politikaireklám-szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megkeresés nyilvánvalóan nem egyértelmű, túlzó, vagy olyan információt érint, amellyel nem rendelkezik, vagy hogy a megkeresések jelentős feldolgozási költségekkel járnak.

III. FEJEZET

ONLINE POLITIKAI REKLÁMTEVÉKENYSÉG CÉLZOTT FOLYTATÁSA ÉS ONLINE POLITIKAI REKLÁMOK ELJUTTATÁSA

18. cikk

Az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben alkalmazott célzott hirdetési technikákra és reklámeljuttatási technikákra vonatkozó különös követelmények

(1) Online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben személyes adatok kezelésével járó célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák csak az alábbi feltételek teljesülése mellett alkalmazhatóak:

a) az adatkezelő a személyes adatokat az érintettől gyűjtötte;

b) az érintett az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett kifejezett hozzájárulást adott a személyes adatok külön, politikai reklámtevékenység céljára történő kezeléséhez; és

c) ezek a technikák nem foglalják magukban az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában és az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti, a személyes adatok (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával végzett "profilalkotást".

(2) Politikai reklámtevékenységgel összefüggésben tilos az olyan célzott hirdetési technikák vagy reklámeljuttatási technikák alkalmazása, amelyek olyan érintettek személyes adatainak kezelésével járnak, akikről az adatkezelő kellő bizonyossággal tudja, hogy legalább egy év múlva érik el a nemzeti szabályok által megállapított választójogi korhatárt. Az e bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése nem kötelezi az adatkezelőt arra, hogy további személyes adatokat kezeljen annak értékelésére, hogy az érintett egy év múlva éri-e el a választójogi korhatárt.

(3) Ez a cikk nem alkalmazandó a politikai pártok, alapítványok, egyesületek vagy más nonprofit szervezetek tagjaiknak és volt tagjaiknak szóló kommunikációira, vagy a politikai tevékenységükkel kapcsolatos kommunikációkra, például hírlevelekre, amennyiben e kommunikációk kizárólag feliratkozási adatokon alapul, és így szigorúan tagjaikra, volt tagjaikra vagy előfizetőikre korlátozódik, továbbá az általuk szolgáltatott személyes adatokon alapul, és nem jár személyes adatok kezelésével a címzettek és az általuk kapott üzenetek targetálása vagy más módon történő kiválasztása érdekében.

(4) Az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek a kifejezett hozzájárulás megadására, valamint a hozzájárulás megadását követő visszavonására vonatkozó követelményeinek végrehajtása céljából az adatkezelők biztosítják, hogy:

a) az érintettet nem kérik hozzájárulásra, ha automatizált úton már jelezte, hogy nem járul hozzá politikai reklámtevékenységet célzó adatkezeléshez, kivéve, ha a kérelmet a körülmények jelentős megváltozása indokolja;

b) azon érintett számára, aki nem adja hozzájárulását, egyenértékű alternatívát kínáljanak arra, hogy az online szolgáltatást anélkül használhassa, hogy politikai reklámokat kapna.

19. cikk

Az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben alkalmazott célzott hirdetési technikákra és reklámeljuttatási technikákra vonatkozó további átláthatósági követelmények

(1) A személyes adatok kezelésével járó célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák online politikai reklámtevékenységgel összefügésben történő alkalmazásakor az adatkezelők az e rendeletben meghatározott egyéb követelményeken és az (EU) 2016/679 , valamint az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott követelményeken túlmenően betartják a következő követelményeket:

a) olyan belső szabályzatot fogadnak el és tesznek nyilvánosan elérhetővé, amely világosan és közérthető nyelvezettel ismerteti különösen az ilyen technikák alkalmazásának módját, és ezt a szabályzatot az említett technikák utolsó alkalmazását követően hét évig megőrzik;

b) nyilvántartást vezetnek az ilyen technikák alkalmazásáról, az alkalmazott vonatkozó mechanizmusokról és paraméterekről;

c) annak megjelölése mellett, hogy politikai hirdetésről van szó, olyan kiegészítő információkat nyújtanak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az érintett egyén megértse az alkalmazott technika logikáját és főbb paramétereit, beleértve azt, hogy használtak-e mesterségesintelligencia-rendszert a politikai hirdetés célzott közlésére vagy eljuttatására, és minden további elemzési technikát, beleértve továbbá az alábbi elemeket:

i. a megcélzott címzettek konkrét csoportjai, beleértve a címzettek - akiknek a részére a reklámok terjesztésre kerülnek - meghatározásához használt paramétereket;

ii. a célzott hirdetési technikákhoz vagy reklámeljuttatási technikákhoz használt személyes adatok kategóriái;

iii. a célzott hirdetés céljai, mechanizmusai és logikája, beleértve a bevonási és kizárási paramétereket, valamint e paraméterek kiválasztásának indokait;

iv. érdemi információk a mesterségesintelligencia-rendszereknek a politikai reklámtevékenység célzott folytatása vagy a politikai reklámok eljuttatása során történő használatáról;

v. a politikai hirdetés terjesztésének időtartama, és azon egyének száma, akiknek a részére a hirdetés terjesztésre kerül;

vi. az a) pontban említett szabályzatra mutató link, vagy annak egyértelmű feltüntetése, hogy azt hol lehet könnyen visszakeresni;

d) elvégzik a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásának belső éves kockázatértékelését a alapvető jogok és szabadságok tekintetében, és ennek eredményeit nyilvánosan elérhetővé teszik;

e) a politikai hirdetéssel együtt - kivéve, ha belefoglalják az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében előírt átláthatósági közleménybe - utalnak az egyének (EU) 2016/679 rendelet vagy - adott esetben - az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogainak gyakorlását támogató tényleges eszközökre, különösen pedig az egyéneknek a személyes adatok módosításához, vagy adott esetben a hozzájárulás visszavonásához való jogára, az e jogok gyakorlását lehetővé tevő interfészre mutató link biztosítása révén.

(2) Abban az esetben, ha az adatkezelő különbözik a politikai reklám közzétevőjétől, az adatkezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az (1) bekezdés c) és e) pontjában említett információkat közöljék a politikai reklám közzétevőjével, hogy ezáltal a politikai reklám közzétevőjének legyen lehetősége teljesíteni az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeit. Az információkat időben és pontosan kell továbbítani a legjobb gyakorlatnak és az ágazati szabványoknak megfelelően, amennyiben ez technikailag lehetséges, szabványosított automatizált folyamat útján.

(3) A politikaireklám-szolgáltatóknak szükség szerint továbbítaniuk kell az adatkezelőknek az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez szükséges információkat.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjával, valamint (2) és (3) bekezdésével összhangban nyújtandó információkat könnyen hozzáférhető, és - amennyiben ez technikailag megvalósítható - géppel is olvasható, jól látható és felhasználóbarát formátumban kell közölni, ideértve a közérthető nyelvezetet alkalmazását is.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében az e cikk (1) bekezdésében foglalt pontok listájának további pontokkal való kiegészítése révén, figyelemmel a technológiai fejleményekre, a piaci gyakorlatokra, a vonatkozó tudományos kutatásra, valamint az illetékes hatóságok által végzett felügyelet fejleményeire és az illetékes szervek által kiadott vonatkozó iránymutatásokra.

20. cikk

Az online politikai hirdetések célzott közlésére vagy eljuttatására vonatkozó információk továbbítása más érdekelt jogalanyoknak

Az adatkezelőknek meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 17. cikk (2) bekezdésében említett érdekelt jogalanyokszámára, azok kérésére, díjmentesen továbbítsák a 19. cikkben említett információkat.

IV. FEJEZET

FELÜGYELET ÉS VÉGREHAJTÁS

21. cikk

Jogi képviselő

(1) Az Unióban politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó, de az Unióban nem letelepedett szolgáltató írásban kijelöl egy természetes vagy jogi személyt jogi képviselőjeként azon tagállamok egyikében, amelyben ez a szolgáltató szolgáltatásait kínálja.

A kijelölt jogi képviselőnek nyilvántartásba kell vetetnie magát a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam (4) bekezdésben említett illetékes hatóságánál. E célból a szolgáltatóknak be kell nyújtaniuk jogi képviselőjük nevét, postai címét, e-mail-címét és telefonszámát az említett illetékes hatóságnak. A benyújtott információknak pontosnak, géppel olvasható formátumúnak és naprakésznek kell lenniük.

(2) A jogi képviselő felelős az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés biztosításáért, és -a szolgáltató felelősségének és a vele szemben esetlegesen indított bírósági eljárások sérelme nélkül - felelősségre vonható az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartásáért. Az érintett szolgáltatónak szóló, e rendeletben előírt valamennyi közlést a jogi képviselő részére kell címezni. A jogi képviselőhöz intézett minden közlés a képviselt szolgáltatóhoz intézett közlésnek minősül.

(3) A szolgáltatók biztosítják jogi képviselőjük számára az ahhoz szükséges hatásköröket és elegendő forrást, hogy garantálják a nemzeti illetékes hatóságokkal és - adott esetben - a Bizottsággal való hatékony és időben történő együttműködést, valamint az azok határozatainak való megfelelést.

(4) A tagállamok kijelölnek egy nemzeti illetékes hatóságot, amely azért felel, hogy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezessen az e rendelet alapján a tagállam területén bejegyzett jogi képviselőkről. A nemzeti illetékes hatóság biztosítja, hogy ezek az információk könnyen hozzáférhetők legyenek, valamint hogy azok hiánytalanok legyenek, és rendszeresen frissüljenek. A tagállamok a vonatkozó honlapokra mutató linkeket a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(5) A Bizottság létrehoz és nyilvánosan hozzáférhetővé tesz egy, a tagállamok által a (4) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott honlapokra mutató linkeket tartalmazó portált.

22. cikk

Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 52. cikkében említett európai adatvédelmi biztos e rendelet 18. és 19. cikke alkalmazásának nyomon követésére saját hatáskörén belül illetékes. Az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkét és az (EU) 2018/1725 rendelet 58. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell. Az e rendelet 18. és 19. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységekre az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetét kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2016/679 rendelet 68. cikkében említett Európai Adatvédelmi Testület saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére iránymutatásokat dolgoz ki abból a célból, hogy segítse az (EU) 2016/679 rendeletben említett felügyeleti hatóságokat az e rendelet követelményeinek való megfelelés értékelésében.

(3) A tagállamok illetékes hatóságokat jelölnek ki annak felügyeletére, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett közvetítő szolgáltatók megfelelnek-e az e rendelet 7-17. és cikkében és adott esetben 21. cikkében megállapított kötelezettségeknek. Az (EU) 2022/2065 rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságok egyben lehetnek az arra kijelölt illetékes hatóságok is, hogy felügyeljék az online közvetítők e rendelet 7-17. és 21. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését. Az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikkében említett digitális szolgáltatási koordinátor minden tagállamban felel a nemzeti szintű koordináció biztosításáért az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározottak szerinti "közvetítő szolgáltatásokat" nyújtó szolgáltatók tekintetében. Az e rendelet közvetítő szolgáltatók tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikke, 58. cikkének (1)-(4) bekezdése és 60. cikkének (1) bekezdése az irányadó. Az (EU) 2022/2065 rendelet 51. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok hatásköre tekintetében.

(4) A tagállamok kijelölnek egy vagy több, e rendelet e cikk (1) és (3) bekezdésében nem említett vonatkozásainak alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot. Ezek az illetékes hatóságok eltérhetnek az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett hatóságoktól, és megegyezhetnek a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett hatóságokkal. Az e bekezdés alapján kijelölt mindegyik illetékes hatóság felépítéséből adódóan teljes függetlenséget kell, hogy élvezzen mind az ágazattól, mind pedig minden külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól. Teljes függetlenséggel eljárva ténylegesen nyomon követi és megteszi az e rendelet felügyeletéhez, a rendeletnek való megfeleléshez és a rendelet végrehajtásához szükséges és arányos intézkedéseket.

(5) A (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok az e rendelettel kapcsolatos feladataik elvégzése során a következőkre jogosultak:

a) hozzáférés kérése különösen az érintett reklámozótól vagy politikaireklám-szolgáltatóktól olyan adatokhoz, dokumentumokhoz vagy szükséges információkhoz, amelyeket az illetékes hatóságoknak kizárólag az e rendeletnek való megfelelés nyomon követése és értékelése céljából kell felhasználniuk, a személyes adatok védelméről és a bizalmas információk védelméről szóló releváns jogszabályokkal összhangban;

b) figyelmeztetés kiadása a politikaireklám-szolgáltatóknak az e rendelet szerinti kötelezettségeik be nem tartása miatt;

c) a jogsértések megszüntetésének elrendelése, valamint a reklámozók vagy a politikaireklám-szolgáltatók kötelezése arra, hogy tegyék meg az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges lépéseket;

d) adott esetben bírság, pénzbüntetés vagy egyéb pénzügyi intézkedés kiszabása, vagy azok kiszabásának kérése egy igazságügyi hatóságtól;

e) adott esetben kényszerítő bírság kiszabása, vagy tagállamuk valamely igazságügyi hatóságának erre való felkérése;

f) adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges korrekciós intézkedés elrendelése, vagy tagállamuk valamely igazságügyi hatóságának erre való felkérése;

g) nyilatkozat közzététele, amely megnevezi az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek megsértéséért felelős jogi és természetes személy(eke)t, valamint a jogsértés jellegét;

h) bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok vagy információkivonatok készítése vagy megszerzése érdekében helyszíni vizsgálatok végzése az érintett politikaireklám-szolgáltatók kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy egy igazságügyi hatóság felkérése arra, hogy rendeljen el vagy engedélyezzen ilyen helyszíni vizsgálatokat, illetve egyéb hatóság felkérése ilyen helyszíni vizsgálatok elvégzésére.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti illetékes hatóságok rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges minden eszközzel, ideértve a hatáskörükbe tartozó valamennyi reklámozó és politikaireklám-szolgáltató e megfelelésének e rendelet szerinti hatáskörük alapján történő felügyeletéhez szükséges technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokat is.

(7) A tagállamok nemzeti szinten biztosítják az (1)-(4) bekezdésben említett valamennyi illetékes hatóság közötti eredményes és strukturált együttműködést és nemzeti szintű koordinációt, az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik és hatásköreik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a gyors és biztonságos információcsere elősegítése érdekében, ideértve értesítések küldését a más hatóságok számára releváns, feltárt jogsértésekről, a megállapítások és a szakértelem megosztását, valamint a kapcsolattartást a vonatkozó szabályok alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban.

(8) A tagállamok által a (9) bekezdés második albekezdése alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok uniós szinten rendszeresen találkoznak a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatában. A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának célja, hogy platformként szolgáljon a nemzeti kapcsolattartó pontok és a Bizottság közötti rendszeres információcseréhez, a bevált gyakorlatok cseréjéhez és a strukturált együttműködéshez e rendelet valamennyi vonatkozása tekintetében. A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának elő kell segítenie különösen az uniós szintű együttműködést e rendelet alkalmazása és végrehajtása terén, és elő kell mozdítania iránymutatások kidolgozását az érintett érdekelt felekkel együttműködve annak érdekében, hogy támogassa a reklámozókat és a politikaireklám-szolgáltatókat az e rendelet követelményeinek való megfelelésben. A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának legalább évente kétszer kell üléseznie, és annak - ha szükséges - a Bizottság vagy valamely tagállam kellően indokolt kérésére is össze kell ülnie. Szorosan együttműködik az Európai Választási Együttműködési Hálózattal, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával és más érintett hálózatokkal vagy szervekkel az e rendelet felügyeletével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos gyors és biztonságos információcsere elősegítése érdekében. A Bizottság részt vesz a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának ülésein és adminisztratív támogatást nyújt.

(9) Ha valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, akkor biztosítja, hogy e hatóságok feladatkörei egyértelműen meg legyenek határozva, és hogy munkájuk során szorosan és hatékonyan együttműködjenek egymással.

Mindegyik tagállam egy illetékes hatóságot jelöl ki e rendelet valamennyi vonatkozása céljára uniós szintű nemzeti kapcsolattartó pontként.

A nemzeti kapcsolattartó pontok támogatják és előmozdítják a nemzeti illetékes hatóságok közötti, valamint a más tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaival való hatékony együttműködést. A tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik nemzeti kapcsolattartó pontjaik elérhetőségét. Az érintett tagállamok adott esetben közlik a többi illetékes hatóság nevét és feladataikat a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával.

23. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

(1) A politikaireklám-szolgáltatók és reklámozók e rendeletnek való megfelelése a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörébe tartozik. Amennyiben a szolgáltató több tagállamban is letelepedett, úgy kell tekinteni, hogy annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, amelyben tevékenységi központja található.

(2) A 22. cikk (1) és (1) bekezdésének, valamint e cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, valamennyi tagállam illetékes hatóságának vagy hatóságainak szükség szerint együtt kell működniük és segíteniük kell egymást.

(3) Az illetékes hatóságnak egy másik illetékes hatóságtól származó indokolt megkeresés kézhezvétele után indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a megkeresés kézhezvétele után egy hónappal segítséget kell nyújtania a másik illetékes hatóságnak annak érdekében, hogy a 22. cikk (5) bekezdésében említett felügyeleti vagy végrehajtási intézkedéseket eredményesen, hatékonyan és következetesen lehessen végrehajtani. Az illetékes hatóságnak egy másik tagállam illetékes hatóságától származó, indokolással ellátott tájékoztatási kérelem kézhezvétele után - indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a megkeresés kézhezvétele után 14 nappal - a 22. cikk (9) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül közölnie kell a szóban forgó illetékes hatósággal a kért információkat. Ez a határidő egy hónapra meghosszabbítható abban az esetben, ha további vizsgálatokra, illetve több illetékes hatóságtól is információkra van szükség.

(4) Amennyiben egy tagállam nemzeti illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy területén megsértették e rendeletet, értesíti a szolgáltató tevékenységi központja szerinti illetékes hatóságot, és adott esetben felkéri, hogy vizsgálja meg az ügyet, és tegye meg a (7) bekezdésben említett szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

(5) A (4) bekezdés szerinti értesítést alá kell támasztani, megfelelően meg kell indokolni és az értesítésnek arányosnak kell lennie, és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a) a reklámozó vagy a politikaireklám-szolgáltató azonosítását lehetővé tevő információk;

b) a releváns tényeknek, e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek és azon okoknak a leírása, amelyek alapján az értesítést küldő illetékes hatóság azt gyanítja, hogy megsértették e rendeletet, beleértve adott esetben azon körülmények ismertetését, amelyek lehetővé tennék a 25. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumok értékelését;

c) információ arról, hogy hol visszakereshető az érintett politikai hirdetés vagy annak másolata;

d) bármely más információ, amelyet az értesítést küldő illetékes hatóság relevánsnak tart, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat.

(6) Amennyiben a tevékenységi központ helye szerinti illetékes hatóság nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a (4) bekezdéssel összhangban kapott értesítés alapján eljárjon, további információkat kérhet az értesítést küldő illetékes hatóságtól. Egy ilyen megkeresés kézhezvételekor az illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell adnia a kért információt.

A (7) bekezdésben meghatározott határidőt e további információk megadásáig fel kell függeszteni.

(7) A tevékenységi központ helye szerinti illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a (4) bekezdésben említett értesítés, illetve adott esetben a (6) bekezdésben említett információk kézhezvétele után egy hónappal közölnie kell az értesítést küldő illetékes hatósággal és a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával a feltételezett jogsértésre vonatkozó értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy meghozni szándékozott vizsgálati vagy végrehajtási intézkedésekre vonatkozó információkat.

(8) Amennyiben a feltételezett jogsértés kivizsgálása egy vagy több, nem a politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központjának helye szerinti tagállamban való politikaireklám-szolgáltatásra vonatkozik, a tevékenységi központ helye szerinti illetékes hatóság közös vizsgálatot indíthat és vezethet az említett tagállamok illetékes hatóságának vagy hatóságainak részvételével:

a) saját kezdeményezésére és a megkeresett illetékes hatóság vagy hatóságok beleegyezésének megszerzését követően; vagy

b) egy másik illetékes hatóság vagy hatóságok kérésére, annak megalapozott gyanúja alapján, hogy a politikaireklám-szolgáltatásoknak a tevékenységi központ helye szerinti tagállamban letelepedett politikaireklám-szolgáltató általi nyújtása megsértette ezt a rendeletet, vagy a kérelmező illetékes hatóság vagy hatóságok illetékességi területén egyéneket jelentős mértékben érintett.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában a közös vizsgálat megindítását kérő illetékes hatóságnak a többi illetékes hatóság vagy hatóságok rendelkezésére kell bocsátania az (5) bekezdésben említett információkat. Ha egy illetékes hatóság úgy dönt, hogy a közös vizsgálatban nem vesz részt, erről indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a többi illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak.

(10) A közös vizsgálat lefolytatása során az illetékes hatóságoknak jóhiszeműen kell együttműködniük, vizsgálati hatáskörüket pedig a feltételezett állítólagos jogsértés kivizsgálásához szükséges mértékben kell gyakorolniuk. A közös vizsgálatot lefolytató illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást minden általuk kezdeményezett vagy kezdeményezni szándékozott vonatkozó végrehajtási intézkedésről.

24. cikk

A panasztétel joga

Az egyéb közigazgatási eljárások vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak megfelelően foglalkozniuk kell az e rendelet esetleges megsértésével kapcsolatban beérkezett valamennyi bejelentéssel, és kérésre tájékoztatniuk kell az értesítést küldő személyt vagy szervezetet az értesítés nyomán hozott intézkedésekről. A választásokat vagy népszavazásokat megelőző utolsó egy hónapban az e választásokkal vagy népszavazásokkal kapcsolatban beérkezett értesítésekkel indokolatlan késedelem nélkül foglalkozni kell.

Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül továbbítják az egy másik tagállam illetékes hatóságának felelősségi körébe tartozó panaszokat az említett illetékes hatósághoz.

25. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják a reklámozókra vagy a politikaireklám-szolgáltatókra az 5-17., a 20. és a 21. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vagy szükség szerinti egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciókra vonatkozó szabályok megállapításakor a tagállamok figyelembe veszik a sajtószabadságra és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályokat, valamint az újságírói szakmára vonatkozó szabályokat vagy kódexeket.

(2) A kiszabható pénzbüntetés maximális összege a szankciók hatálya alá tartozó jogalany gazdasági kapacitásán alapul, a következőképpen:

a) az adott eset szerint a reklámozó vagy a politikaireklám-szolgáltató éves jövedelmének vagy költségvetésének 6 %-a attól függően, hogy melyik a magasabb; vagy

b) a reklámozó vagy a politikaireklám-szolgáltató előző pénzügyi évi éves globális forgalmának 6 %-a.

(3) A tagállamok 2026. január 10-ig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő bármely későbbi módosítást.

(4) A szankció típusának és mértékének meghatározásakor minden egyes esetben figyelembe kell venni többek között a következőket:

a) a jogsértés jellege, súlyossága, gyakorisága és időtartama;

b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c) a kárenyhítésre tett minden intézkedés;

d) bármely releváns korábbi jogsértés és az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező;

e) az illetékes hatósággal való együttműködés mértéke; továbbá

f) adott esetben a szankciók hatálya alá tartozó jogalany mérete és gazdasági kapacitása.

(5) Az 5., 7., 11., 12., 13., 15., 16. és a 18. cikk megsértését különösen súlyosnak kell tekinteni, ha az a valamely választást vagy népszavazást megelőző utolsó egy hónap során közzétett vagy terjesztett politikai reklámokra vonatkozik, és annak a tagállamnak a polgárai felé irányul, amelyben az érintett választást vagy népszavazást szervezik. A tagállamok adott esetben kényszerítő bírságokat is kiszabhatnak a reklámozókra, politikaireklám-szolgáltatókra és a politikaireklám-közzétevőkre, hogy véget vessenek e rendelet súlyos és ismétlődő megsértésének.

(6) Az e rendelet 18. és a 19. cikkében meghatározott kötelezettségek megsértése esetén az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok saját hatáskörükön belül az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkével összhangban és az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összeghatárig terjedő bírságot szabhatnak ki.

(7) Az e rendelet 18. és a 19. cikkében meghatározott kötelezettségek megsértése esetén az (EU) 2018/1725 rendelet 52. cikkében említett európai adatvédelmi biztos saját hatáskörén belül az (EU) 2018/1725 rendelet 66. cikkével összhangban az említett rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében említett összeghatárig terjedő bírságot szabhat ki.

(8) A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében kiszabott szankciókról, különösen az alkalmazott szankciók típusáról, valamint a bírságok és pénzbírságok összegéről. A Bizottság figyelembe veszi ezeket az információkat a 27. cikkben előírt jelentés elkészítésekor.

26. cikk

A választások és népszavazások időpontjainak közzététele

(1) A tagállamok könnyen hozzáférhető helyen közzéteszik választásaik és népszavazásaik, és adott esetben választási időszakaik időpontjait, az e rendeletre történő megfelelő hivatkozással együtt.

(2) A Bizottság egy portált bocsát rendelkezésre, amelyen keresztül a tagállamok a választásaik vagy népszavazásaik bejelentését követően haladéktalanul közlik azok időpontjait, és adott esetben a választási időszakaik időpontját. Az említett portál nyilvánosan elérhető kell, hogy legyen.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság minden európai parlamenti választást követő két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. Ez a jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak értékelnie e rendelet módosításának szükségességét, különös tekintettel az alábbiakra:

a) e rendelet hatálya és a politikai reklámtevékenység/reklámok fogalmának a 3. cikk 2. pontjában foglalt meghatározása;

b) e rendelet eredményessége a politikai reklámtevékenység konkrét eszközei tekintetében;

c) az átláthatósági intézkedések, és különösen a reklámszolgáltatás vagy hirdetés politikai jellegének azonosítására szolgáló, a 7. és a 8. cikkben említett nyilatkozatok és mechanizmusok eredményessége;

d) a személyes adatoknak a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák céljából történő kezelését korlátozó szabályok eredményessége;

e) a felügyeleti és végrehajtási struktúra eredményessége, valamint a tagállamok által kiszabott szankciók típusa és összege;

f) e rendelet hatása a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő médiaszereplőkre;

g) e rendelet eredményessége a technológiai, tudományos és egyéb fejlemények fényében;

h) e rendeletnek az 2. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogi aktusokkal való kölcsönhatása;

i) az európai adattár létrehozása és azt követően a működése terén elért eredmények.

28. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (6) bekezdésében és a 19. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól 2024. április 9-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (6) bekezdésében és az 19. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk (6) bekezdése és a 19. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

29. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

30. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2025. október 10-től kell alkalmazni. E rendelet alkalmazási körében azonban a 3. cikket és az 5. cikk (1) bekezdését e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2024. március 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL C 275., 2022.7.18., 66. o.

(2) HL C 301., 2022.8.5., 102. o.

(3) Az Európai Parlament 2024. február 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. március 11-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(10) A Bíróság 2023. július 4-i ítélete, Meta Platforms and Others (Conditions générales d'utilisation d'un réseau social), C-252/21, ECLI:EU:C:2023:537.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól ("Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv") (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv") (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ("a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv") (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(21) HL C 145., 2022.4.1., 12. o.

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/900/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)