17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet

a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagok, vagy ilyen anyaggal szennyezett tárgyak szállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatban a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] Ha bárki által talált vagy más eljárás során lefoglalt tárgyról feltételezhető, hogy a radioaktív vagy nukleáris anyag, vagy ilyen anyaggal szennyezett (a továbbiakban: anyag), akkor a rendőrség vagy a vámhatóság - a bejelentést, az észlelést követően azonnal - a helyszín biztosításával köteles megakadályozni annak megközelítését.

(2)[2] Az eseményről a rendőrség vagy az eljáró egyéb szerv haladéktalanul értesíti az Országos Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: ORFK).

(3)[3] Az ORFK az esetet jelenti - saját szervezeti egységein kívül - az alábbi szervek ügyeletének:

a)[4] egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (sugáregészségügyi szakértő kirendelése céljából),

b)[5] Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH),

d)

e)[6] Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala (külföldről behozott anyag, nem közösségi áru esetében).

(4)[7] A (3) bekezdésben előírtak teljesítése érdekében, az ott felsorolt szervek az ORFK rendelkezésére bocsátják az ügyeletükre vonatkozó adatokat.

(5) Az (1) bekezdés szerint eljáró szerv tájékoztatja a sugáregészségügyi szakértőt az általa megállapított tényekről, a tett intézkedésekről, és biztosítja számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

2. § (1) Amennyiben a sugáregészségügyi szakértő megállapítja, hogy a talált vagy a lefoglalt anyag valószínűleg radioaktív, akkor

a) felveszi az előzetes leltárt az anyag mennyiségéről,

b) ellenőrzi a csomagolást, szükség esetén gondoskodik az anyag összegyűjtéséről,

c) az előzetes sugárvédelmi mérések alapján dönt az anyag helyszínről történő elszállításának módjáról.

(2) A sugáregészségügyi szakértő jegyzőkönyvben rögzíti az általa megállapított tényeket és a kezdeményezett intézkedéseket.

3. § (1)[8] Ha az anyag gépkocsival szállítható, akkor azt az Országos Közegészségügyi Központba (a továbbiakban: OKK) az erre a célra kijelölt tárolóhelyre kell vinni.

(2) Az (1) bekezdés szerint nem szállítható anyag esetében a sugáregészségügyi szakértő

a)[9] felveszi a kapcsolatot az MTA Energiatudományi Kutatóközponttal (a továbbiakban: MTA EK)

b) meghatározza a helyszínen történő őrzés sugárbiztonsági feltételeit.

4. §[10] Az anyagot az elszállításig az 1. § (1) bekezdése szerint eljáró szerv őrzi, a rendőrség pedig a 2. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével, szükség esetén intézkedik a szállítás rendőri biztosításáról.

5. § (1) Az anyagnak a helyszínről a kijelölt tárolótérre való szállítása során betartandó sugárbiztonsági és egyéb feltételeket a sugáregészségügyi szakértő határozza meg. Szükség esetén ezek a feltételek (csomagolás, engedélyezés, címkézés, fuvarlevél stb.) eltérhetnek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Nemzetközi Európai Megállapodás "A" és "B" mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló, többször módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendeletben foglaltaktól.

(2) Az anyag további, más időpontban történő szállításánál az (1) bekezdés szerinti eltérés nem alkalmazható.

6. § (1)[11] A különböző eljárások során igényelt sugáregészségügyi szakvéleményt az OKK adja ki, az általa végzett vizsgálatok alapján.

(2)[12] Amennyiben a sugáregészségügyi vizsgálat valószínűsíti, hogy a talált vagy a lefoglalt anyag nukleáris anyagnak minősül (a továbbiakban: nukleáris anyag ), erről az OKK - a mérési módszer egyeztetése céljából - azonnal értesíti az MTA EK-t.

(3)[13] A sugáregészségügyi vizsgálat befejezését követő munkanapon az MTA EK saját telephelyére szállítja az anyagot.

(4)[14] Ha az anyagot a 3. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében közvetlenül az MTA EK telephelyére szállították, akkor az MTA EK egyezteti a sugáregészségügyi vizsgálat módszerét az OKK-val.

(5)[15] A nukleáris anyagokra vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartási és ellenőrzési kötelezettségek teljesítése céljából a nukleáris anyagokat az MTA EK vizsgálja.

(6)[16] A bűnjelként szolgáló anyagok esetében a mintavételnél, a vizsgálatnál és a tárolásnál figyelembe kell venni a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat.

7. § (1)[17] A sugáregészségügyi vizsgálat eredményéről az OKK, a nukleáris anyagok azonosító vizsgálatának eredményéről pedig az MTA EK tájékoztatja a rendőrséget, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az OAH-t. Az OKK és az MTA EK egymást is értesíti a vizsgálatok eredményéről.

(2) A vizsgálatok során keletkezett adatokat, valamint egyéb információkat a rendőrség, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

(3)[18][19] A nukleáris anyagok azonosító vizsgálatának befejezéséről kapott tájékoztatást követően az OAH teljesíti a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszerével és nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatban előírt kötelezettségeket.

(4)[20] A Magyar Köztársaság által a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben és az ennek végrehajtására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (a továbbiakban: NAÜ) kötött biztosítéki egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően - az MTA EK jelentése alapján - az OAH jelentést küld a NAÜ-nek a talált vagy lefoglalt nukleáris anyagról.

(5)[21] A NAÜ által létrehozott adatbank számára az OAH szolgáltat adatokat - a "Szigorúan titkos!" minősítési szintű minősített adatot kivéve -, az anyagok illegális forgalmával kapcsolatos nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében.

8. § (1)[22] Az anyagot a sugáregészségügyi és a nukleáris anyagok azonosító vizsgálatát követően az MTA EK-nál kell megőrzésre elhelyezni.

(2)[23] Az anyagot, ha azt külföldről jogsértő módon hozták be (nem közösségi áru) az MTA EK köteles vámkezelés céljából a NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságánál bejelenteni.

9. § (1)[24] Az anyag azonosítása céljából tisztázni kell, hogy az szerepel-e a radioaktív, illetve a nukleáris anyagokról vezetett központi nyilvántartásokban vagy megállapítható-e külföldi tulajdonos kiléte.

(2) A nyilvántartásban nem szereplő

a)[25] radioaktív anyagot az MTA EK,

b) nukleáris anyagot pedig az OAH

bevezeti az adott anyagra vonatkozó központi nyilvántartásba.

10. § (1)[26] Ha az eljáró szervnek az anyagra a továbbiakban nincs szüksége, erről értesíti az MTA EK-t.

(2)[27] Amennyiben ismert az anyag tulajdonosa, az MTA EK megteszi a szükséges intézkedéseket a visszajuttatás érdekében.

(3)[28] Külföldi tulajdonosnak a nukleáris anyagot az MTA EK az OAH közreműködésével juttatja vissza a fizikai védelemről szóló nemzetközi egyezményben foglaltak szerint, melynek során a kivitel a vámrendelkezéseknek megfelelően történhet.

11. § (1)[29] A lefoglalás megszüntetése, illetve talált anyag esetén, amennyiben a jogosult kilétét nem lehetett megállapítani, továbbá elkobzásnál az MTA EK gondoskodik a hasznosítható anyagok felhasználásáról, értékesítéséről.

(2)[30] Külföldi anyag (nem közösségi áru) esetében felhasználásra, értékesítésre annak belföldi forgalom számára való vámkezelése után kerülhet sor. Az anyag vámkezelését a NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága áruvizsgálat megtartása nélkül, az MTA EK nyilatkozata alapján végzi el.

(3)[31] A felhasználás, értékesítés meghiúsulása esetén az MTA EK intézkedik az anyagok további tárolásáról, vagy ha arra lehetőség van - jegyzőkönyv felvétele után - azok végleges elhelyezéséről.

12. §[32] A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezései az atomenergia alkalmazása során bekövetkezett balesetekre - amennyiben az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer a nukleáris veszélyhelyzet elhárítása céljából működésbe lépett - nem alkalmazhatók.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök