7/2010. (I. 19.) NFGM rendelet

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont j) alpontjában és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó

a) Kis- és középvállalkozói célelőirányzatra (a továbbiakban: KKC),

b) Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzatra (a továbbiakban: NBC), valamint

c) Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége előirányzatra (a továbbiakban: VBI) terjed ki.

(2) A VBI-vel kapcsolatban kizárólag a 3. § (3) bekezdését, az 5. §-t, a 7. §-t, a 10-57. §-t, a 62. §-t, a 64-86. §-t, valamint a 90-91. §-t kell alkalmazni. A VBI esetében a közreműködő szervezetekre vonatkozó feladatokat a Minisztérium végzi.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (3) és (4) bekezdése alapján az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéinek - Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználására.

2. § (1) A 7-9. §, az 57-61. §, a 63. §, a 87-88. §, valamint a 91. § hatálya az előirányzat terhére tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed.

(2) A 10-35. §, a 45-56. §, a 62. §, a 64-86. §, valamint a 90. § hatálya kizárólag a 7. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalásra terjed ki.

(3) A 36-44. §, valamint a 62. § hatálya kizárólag a 7. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázati úton nyújtott támogatásra terjed ki.

3. § (1) A KKC a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) 7. § (2) bekezdése szerinti támogatási célokra használható fel.

(2) Az NBC a 4. § (2) bekezdés a)-c), e), g)-h), n)-o) és q)-u) pontjai szerinti támogatási célokra használható fel.

(3) A VBI a 4. § (2) bekezdés a)-b) és j) pontjai szerinti támogatási célokra használható fel.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok az (1)-(3) bekezdésekben foglalt támogatási célokon túl felhasználhatóak az előirányzatok működési költségeinek, valamint jogszabályban vagy a Kormány határozatában meghatározott célok finanszírozására is.

(5) A KKC és az NBC esetében a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) fizetendő számlavezetési és rendelkezésre tartási díj az adott előirányzatot terheli.

(6) A Kormány által meghatározott gazdaságstratégiai célok megvalósításához az NBC tárgyévi kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-át el kell különíteni, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.

(7) A KKC és az NBC terhére a 7. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás keretében kizárólag visszafizetési kötelezettséggel nem járó - vissza nem térítendő - támogatás nyújtható.

4. § (1) A KKC felhasználható

a) a KKV törvény 7. § (2) bekezdésében,

b) a (2) bekezdés a) pontjában,

c) a (2) bekezdés p) pontjában és

d) a (2) bekezdés q) pontjában meghatározott támogatási célokra.

(2) Az NBC és a VBI felhasználhatóak a következő támogatási célokra:

a) vállalkozások versenyképességének javítása,

b) vállalati beruházások támogatása, kiemelten technológiai korszerűsítés ösztönzése,

c) környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termelésének és szolgáltatásának növelése,

d) induló vállalkozások támogatása,

e) vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, szolgáltatásaik igénybevételének támogatása,

f) vállalkozói ismeretek elsajátítása, vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése,

g) vállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, a tanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása,

h) korszerű vállalatirányítási, minőségi, környezeti és egyéb hazai és közösségi szabványok, tanúsítványok bevezetésének támogatása,

i) vállalati humánerőforrás-fejlesztés és -képzés,

j) piaci információhoz való hozzáférés elősegítése, piacra jutás elősegítése,

k) az országos és helyi piaci zavarok megelőzése, mérséklése és megszüntetése, piaci megfigyelési rendszer működtetése,

l) a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése,

m) a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) innovációs képességének fejlesztése, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése,

n) a szellemi tulajdon védelmének támogatása,

o) logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése,

p) vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése,

q) tőzsdei bevezetés megkönnyítése,

r) működőtőke-befektetések ösztönzése,

s) az Európai Közösség és egyéb nemzetközi szervezetek programjaiban való részvétel és tagdíj társfinanszírozása,

t) befektetés-ösztönzés elősegítése az országimázs-kép bemutatását szolgáló sajtó- és kommunikációs tevékenység útján,

u) gazdaságstratégiai feladatok megalapozását szolgáló kutatási- és szakmai tevékenység támogatása.

5. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok terhére - a 4. §-ban megjelölt támogatási célok alapján - a következő támogatás-kategóriák nyújthatók:

a) regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás - amelyre az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09.) (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 13. cikkében, illetve e rendelet 17. és 19. §-aiban foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), e)-f), h), j)-k) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-e), h)-i), l)-m) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

b) újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 14. cikkében, illetve e rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), c), e)-f), h), j)-k) és r)-s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-b), d)-e), g)-h), j) és l)-n) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

c) a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17-18. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 21. §-aiban foglaltak az irányadók -nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)-f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

d) a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 19. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 22. §-aiban foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)-f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

e) a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 20. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 23. §-aiban foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)-f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

f) a megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 23. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 24. §-aiban foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

g) a KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 26. cikkében, illetve e rendelet 25. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a)-d), h)-j), l), n), p)-q) és s)-t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d)-h), j), l)-q) és t)-u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

h) a KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 27. cikkében, illetve e rendelet 26. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés j), l)-m) és t)-u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

i) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28-29. cikkeiben, illetve e rendelet 27. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a) és h) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d), m) és p) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

j) kutatási és fejlesztési projekthez nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30-31. cikkeiben, illetve e rendelet 28. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e),

h) és j)-k) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-b), l)-m) és u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

k) a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 32. cikkeiben, illetve e rendelet 29. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés d)-e) és j)-h) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-b) és m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

l) a KKV-k részére ipari tulajdonjoggal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 33. cikkeiben, illetve e rendelet 30. §-ában foglaltak az irányadók -nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h) és s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d) és m)-n) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

m) kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 35. cikkeiben, illetve e rendelet 31. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), e), h), j)-k) és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-b), d)-e), j) és l)-m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

n) az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 36. cikkeiben, illetve e rendelet 32. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h), j) és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d)-e), j), l)-m) és t)-u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

o) a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 37. cikkeiben, illetve e rendelet 33. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h) és j) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d) és l)-m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

p) képzési támogatás - amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38-39. cikkeiben, illetve e rendelet 34. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a)-c), e), h), j) és r)-s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)-d), f)-i), l)-o) és t) pontjában megjelölt támogatási célok alapján,

q) csekély összegű támogatás - amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.)-(a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), illetve e rendelet 35. §-ában foglaltak az irányadók - nyújtható a 4. §-ban meghatározott valamennyi támogatási cél alapján.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott tevékenység;

2. állami támogatás: a Szerződés 87. cikk (1) bekezdése és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás;

3. behajtással járó költség: a követeléskezelés során felmerült valamennyi költség, különösen a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésének a díja, az illetékek és az ügyvédi munkadíj;

4. beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott munkahelyek;

5. beruházási támogatás: az 5. § a) pontja szerinti regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás;

6. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott költség;

7. bírálati lap: azon dokumentum, amely összefoglalóan tartalmazza a pályázat fő adatait és a bírálati szempontrendszer alapján végzett értékelés eredményét;

8. bírálati szempontrendszer: azon kiválasztási szempontok összessége, amelyek alapján a pályázatok értékelése történik;

9. biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni;

10. célvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 8. pontjában meghatározott vállalkozás;

11. csoportos kötelezettségvállalás: a több pályázat vagy támogatási igény támogatására vonatkozó, egyetlen dokumentumban történő kötelezettségvállalás;

12. diszkont kamatláb: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 1. § 36. pontjában meghatározott kamatláb;

13. előirányzat: az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott és az e rendelet 1. §-ában hivatkozott egyes előirányzatok;

14. EU-25: az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) 2004. május 1. napjával bezárólag csatlakozott államok összessége;

15. felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják föl - bezárásra került volna, és az eszközöket független beruházó veszi meg;

16. garanciaszervezet: az a szervezet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosult;

17. garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a garanciaszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni;

18. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység;

19. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott javak összessége;

20. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott tevékenység;

21. járulék: a szankciós kamat, a késedelmi kamat és a behajtással járó költségek összessége;

22. kedvezményezett: a támogatásban részesült személy (szervezet), akivel (amellyel) a Minisztérium vagy a nevében eljáró közreműködő szervezet támogatási szerződést köt;

23. keretgazda: a Minisztériumnak az előirányzat felhasználási célok szerinti felosztásában az adott feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egysége, ennek hiányában a kezelő;

24. késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott mértékű kamat;

25. kezelő: a Minisztériumnak az előirányzat jogszabályokban és egyéb belső szabályzatokban előírt céllal és módon történő kezelésére külön utasításban kijelölt szervezeti egysége;

26. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység;

27. kisvállalkozás: a KKV típuson belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kisvállalkozásnak minősül;

28. KKV: KKV-nak minősül az a mikro-, kis- vagy középvállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében meghatározott feltételeknek;

29. kockázati tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott finanszírozás;

30. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése meghatározott tevékenység közös folytatása és pályázaton való részvétel céljából;

31. környezetvédelmi támogatás: az 5. § c) pontja szerint a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás, az 5. § d) pontja szerint a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás, az 5. § e) pontja szerint a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás, valamint az 5. § f) pontja szerint a megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás;

32. követelés: a Minisztériumot a támogatási szerződés megszegésének címén a kedvezményezettel szemben megillető igény, ideértve különösen a támogatási összeg egészének vagy egy részének visszafizetését, a jogszabályban, illetve a támogatási szerződésben előírt kamatot, valamint a követelés behajtásával járó költségeket;

33. középvállalkozás: a KKV típuson belül középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően nem minősül mikro-, vagy kisvállalkozásnak;

34. közösségi szabvány:

a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy

b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 19-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság ezen irányelv 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;

35. közreműködő szervezet: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködő szervezetekről szóló 28/2008. (XII. 31.) NFGM rendeletben kijelölt szervezet, amely az előirányzat terhére kiírt egyes pályázati konstrukciók vonatkozásában külön jogszabály, valamint külön megállapodás alapján a Minisztérium nevében pályázatok érkeztetésével, befogadásával, értékelésével, döntésre való előkészítésével, támogatási szerződés megkötésével, módosításával, teljesítés igazolásával, pénzügyi elszámolással, monitoring adatszolgáltatással, ellenőrzéssel, lezárással, követelések kezelésével, valamint könyvvezetéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat lát el;

36. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott szervezet;

37. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott munkaerő;

38. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott termékek;

39. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott tevékenység;

40. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott tevékenység;

41. monitoring: a projekt előrehaladásának, valamint a támogatás felhasználásának nyomon követése;

42. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában beruházás;

43. nagyvállalat: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően nem minősül KKV-nak;

44. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás;

45. ösztönző hatású támogatás: egy támogatás abban az esetben minősül ösztönző hatású támogatásnak, ha a kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét a projekt megkezdése előtt benyújtotta;

46. pályázó: a támogatás elnyerése érdekében pályázatot benyújtó személy, szervezet;

47. pályázat: a pályázó által a pályázati dokumentációnak megfelelően papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok összessége (kitöltött pályázati formanyomtatvány és mellékletei), amely alapját képezi a pályázó, illetve az általa a pályázati konstrukció szerint a támogatás terhére megvalósítani kívánt projekt bírálatának;

48. pályázati dokumentáció: a Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány;

49. pályázati életpálya lap: olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben a közreműködő szervezet a beérkezett pályázat kezelésével kapcsolatos valamennyi eseményt rögzít; a közreműködő szervezet a pályázati életpálya lapot az elektronikus nyilvántartás mellett papír alapon is vezetheti;

50. pályázati felhívás: a pályázati konstrukció legfontosabb elemeit meghatározó dokumentum;

51. pályázati formanyomtatvány: a Minisztérium által közzétett űrlap, amely a pályázó és a pályázat bírálat szempontjából lényeges adatait tartalmazza;

52. pályázati konstrukció: valamely gazdaságpolitikai cél elérése érdekében és a Minisztérium által meghatározott feltételek szerint ajánlattétel támogatási szerződés megkötésére, amely esetben a támogatási szerződés kedvezményezettjei versenyeztetés útján, az e rendeletben foglalt eljárási rendben kerülnek kiválasztásra;

53. pályázati útmutató: a pályázati konstrukció részletes feltételeit, a pályázati eljárás rendjét, a pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutatóját, a támogatási szerződés mintáját, valamint az egyéb segédleteket tartalmazó dokumentum;

54. pontozásos értékelő rendszer: a pályázat objektív értékeléséhez használt bírálati szempontrendszer, amely alapján kapott pontszámok végösszege határozza meg a pályázat támogathatóságát;

55. projekt: a pályázó azon tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező beruházása, fejlesztése vagy tevékenysége, amely megvalósításához a pályázó a pályázat benyújtásával támogatást igényel;

56. referencia alapkamatláb: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott kamatláb;

57. saját tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 1. pontjában meghatározott tulajdoni részesedés;

58. szankciós kamat: a támogatási szerződésben, illetve az Ámr. 127. § (1) bekezdésében meghatározott kamat;

59. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése;

60. támogatási célú kötelezettségvállalás: az állami támogatásnak minősülő és az állami támogatásnak nem minősülő kötelezettségvállalások összessége;

61. támogatási előleg: az Ámr. 124. § (8) bekezdése szerinti támogatási előleg;

62. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott mutatószám;

63. támogatási program: olyan program, amely meghatározott feltételrendszer mellett, normatív jelleggel, a rendelkezésre álló forrás erejéig biztosít támogatást;

64. támogatási szerződés: a pályázati úton, a támogatási program keretében, valamint az egyedi támogatás keretében nyújtott támogatások feltételeit magában foglaló szerződés.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS ELŐÍRÁSA

Kötelezettségvállalás és követelés-előírás az előirányzat terhére

7. § (1) Kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan intézkedés, amely az előirányzatból finanszírozandó célok ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.

(2) Az előirányzat terhére tett kötelezettségvállalás lehet

a) állami támogatásnak minősülő támogatási célú kötelezettségvállalás,

b) állami támogatásnak nem minősülő támogatási célú kötelezettségvállalás, vagy

c) nem támogatási célú kötelezettségvállalás.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti támogatási célú kötelezettségvállalás lehet

a) pályázati úton nyújtott támogatás,

b) támogatási program keretében nyújtott támogatás,

c) egyedi támogatás.

(4) Nem támogatási célú kötelezettségvállalásnak minősül különösen

a) az előirányzat terhére kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés,

b) az előirányzat terhére visszaigazolt megrendelés,

c) az előirányzat terhére átcsoportosítást előíró kormányhatározat,

d) a Kincstár által forintszámla vezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak, jutalékok,

e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj.

(5) Követelés-előí rásnak minősül minden olyan dokumentum, amely az előirányzat számára bevételt vagy támogatást állapít meg.

(6) Kötelezettségvállalásra - az Ámr. 72. § (11) bekezdésében meghatározott kivétellel - csak írásban és költségvetési ellenjegyzést követően kerülhet sor.

(7) A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban a következőket kell rögzíteni:

a) a kötelezettségvállalás mely évi előirányzatot, milyen összegben terhel,

b) a kötelezettségvállalás tárgyát,

c) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző nevét.

(8) Az előirányzat forrásának terhére az Ámr. 72. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalásra a közreműködő szervezet jogosult.

(9) Csoportos kötelezettségvállalás esetében az egyedi kötelezettségvállalások összegét kell figyelembe venni.

(10) A több évet érintő kötelezettségvállalás esetében az egyes évek kötelezettségvállalásainak együttes összegét kell figyelembe venni.

A kötelezettségvállalás alapdokumentuma

8. § (1) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a pályázati úton nyújtott támogatásról szóló döntést tartalmazó dokumentum.

(2) A 7. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés és az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum.

(3) A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 153. § (2) bekezdése szerinti kártya-igénylőlap, írásbeli nyilatkozat, továbbá a hitelintézettel kötött hitelszerződés, kiegészítve az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentummal.

(4) A 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a támogatási szerződés.

(5) A 7. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés.

(6) A 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a visszaigazolt megrendelés.

(7) A 7. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználása tárgyában - a kormányhatározat közzétételétől számított 60 napon belül - történt intézkedés dokumentuma.

(8) A7. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kincstári díj, jutalék, és a regisztrációs díj kifizetést igazoló bizonylat.

(9) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott alapdokumentum kivételével a kötelezettségvállalás alapdokumentumának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a kötelezettségvállalás azonosítója,

b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését, azonosító számát,

c) a részfeladat kódokat - ügyletkódot - és azok megnevezését,

d) a forrásévet,

e) a szakmai teljesítés határidejét,

f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

g) a pénzügyi teljesítés határidejét,

h) a kifizetendő összeget és a kifizetésének a határidejét részfeladat szerinti bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.

(10) A 7. § (5) bekezdésben foglalt követelés alapdokumentuma az előirányzat javára előírt bevételek teljesítése érdekében a követelés jogalapját megteremtő dokumentum.

(11) Az előzetes kötelezettségvállalás alapdokumentumai az Ámr. 72. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok.

A kötelezettségvállalás és a követelés-előírás nyilvántartása

9. § (1) A kezelő a kötelezettségvállalás alapdokumentumát továbbítja a közreműködő szervezethez.

(2) A közreműködő szervezet köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr. 75. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő vezetéséről úgy, hogy azokból az előirányzat vonatkozásában évenkénti bontásban, a keretekre felosztott jogcímenként megállapítható legyen a kötelezettségvállalások összege.

(3) Az Ámr. 72. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást a kifizetést igazoló bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni.

(4) A közreműködő szervezet felelős a kötelezettségvállalásoknak, illetve azok változásával összefüggő adatoknak a Kincstár részére történő megküldéséért.

(5) A Széchenyi Kártya konstrukció esetében a Széchenyi Kártya konstrukció lebonyolításával kapcsolatos közreműködő feladatokat ellátó szervezet havonta elektronikus formában a kötelezettségvállalás nyilvántartása céljából megküldi a támogatottakkal megkötött szerződésekről szóló kimutatást a KKC pénzügyi és számviteli feladatait ellátó közreműködő szervezetnek.

(6) A kötelezettségvállalás nyilvántartását módosítani kell,

a) ha a kötelezettségvállalás alapdokumentuma érvényét veszti, vagy a kötelezettségvállalása az összege tekintetében módosul, ideértve különösen

aa) a szerződés összegét érintő módosítás esetét,

ab) a szerződés megszűnését vagy megszüntetését,

ac) a pályázati úton nyújtott támogatásnál azt az esetet, ha a szerződéskötésre jogszabályban meghatározott határidőn belül a támogatási szerződés a pályázó mulasztása miatt nem jön létre, és emiatt a támogatási döntés érvényét vesztette,

b) ha a támogatási keretösszeg részben vagy egészben nem kerül felhasználásra,

c) ha a projekt pénzügyi lezárását követően a támogatási szerződésben előirányzotthoz képest maradt fenn igénybe nem vett támogatás.

(7) A követelés-előírás nyilvántartását módosítani kell

a) a szerződés összegét érintő módosítás esetén,

b) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá

c) minden más, a követelés összegét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ TÁMOGATÁSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

10. § Nem nyújtható támogatás

a) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, különösen az exportált áru mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz,

b) ha a támogatás nyújtása az importáru helyett belföldi áru használatától függ,

c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekhez, kivéve az e tevékenységekhez kapcsolódó képzési támogatást, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatást,

d) a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, kivéve az e tevékenységhez kapcsolódó képzési támogatást, kockázati tőke formájában nyújtott támogatást, kutatási és fejlesztési támogatást, valamint a környezetvédelmi támogatást, amennyiben ezek a támogatás-kategóriák nem esnek az 1857/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá,

e) mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához, amennyiben

ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadásától függ,

f) a széniparban folytatott tevékenységhez, kivéve az e tevékenységhez kapcsolódó képzési támogatást, kutatási és fejlesztési támogatást, valamint a környezetvédelmi támogatást,

g) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak,

h) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét,

i) azon gazdálkodó szervezet részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a jegyzett tőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent,

j) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó vagy ipari parkban működő pályázó esetén az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetén a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a 17. § (6) bekezdésében meghatározott fenntartási kötelezettség időtartamára,

k) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ában meghatározott feltételeinek, és ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.

11. § A rendelet 5. § a)-p) pontjaiban meghatározott támogatás-kategóriák alapján nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben,

b) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontjában meghatározott acélipari tevékenységhez,

c) a hajógyártási tevékenységhez,

d) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez, valamint

e) közúti szállítás és a légiközlekedés területén működő vállalkozások esetén szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez.

12. § (1) A rendelet 5. § a)-p) pontjaiban meghatározott támogatás-kategóriák alapján kizárólag ösztönző hatású támogatás nyújtható.

(2) Nagyvállalat részére történő egyedi támogatás megítélése esetén a támogatás ösztönző hatása abban az esetben bizonyított, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétel teljesül:

a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) kiszélesedik a tevékenység köre,

c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,

d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy

e) regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

13. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás - a konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon

székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei részére nyújtható.

14. § (1) Az 5. §-ban meghatározott támogatás-kategóriák szerint nyújtott támogatások halmozhatók egymással, amennyiben az adott támogatási intézkedések különböző elszámolható költségekre vonatkoznak.

(2) A részben vagy teljes mértékben ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az 5. §-ban meghatározott támogatás-kategóriák szerint nyújtott támogatások nem halmozhatók egymással, továbbá állami támogatásnak minősülő más európai uniós vagy hazai finanszírozással, amennyiben a halmozódás az e rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján az adott támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez vezetne.

(3) Az e rendelet alapján több részletben kifizetendő támogatásokat a támogatás odaítélése időpontjában érvényes jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontálás céljára a diszkont kamatlábat kell alkalmazni, melyet a támogatás odaítélésekor érvényes referencia alapkamatláb segítségével kell kiszámolni.

(4) E rendelet alapján euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

15. § (1) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásainak megfelelően kell meghatározni.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

16. § A 7. § (3) bekezdésben meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen későbbi, mint a tárgyévet követő 5. év december 31. napja.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ TÁMOGATÁSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

17. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:

a) olyan tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik,

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg.

(2) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(3) Elszámolható költségek:

a) a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek az Sztv. szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók Sztv. 79. §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott független beruházóra vonatkozó korlátozást a kisvállalkozások esetében nem kell alkalmazni, ha a kisvállalkozás az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi jogutódlással szűnik meg.

(5) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

(6) A tárgyi eszközök akkor minősülnek elszámolható költségnek, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik:

a) kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban használhatók fel; a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel,

b) értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell őket tekinteni,

c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül hogy a vevő a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 024, 2004. 01. 29.) 3. cikke szerinti értelemben irányítást gyakorolhatna az eladó fölött vagy fordítva,

d) a KKV-k részére nyújtott beruházási támogatás esetén legalább három évig a vállalat eszközei között kell szerepelniük; regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, a KKV-k esetében pedig három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

(7) A beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyek akkor minősülnek elszámolható költségnek, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik:

a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül létre kell hozni,

b) a beruházási projekt az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi az előző tizenkét hónap számtani átlagához képest,

c) a létrehozott munkahelyet annak létrehozásától kezdve nagyvállalatok esetében legalább öt évig, KKV-k esetében legalább három évig fenn kell tartani.

18. § (1) A környezetvédelmi támogatások esetén az elszámolható költségek meghatározásához a 17. §-ban és az e §-ban meghatározott módszert kell alkalmazni.

(2) A beruházás környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni.

(3) Amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség az elszámolható költség.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a beruházás többletköltségeit úgy kell megállapítani, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel.

(5) Az alternatív helyzet egy műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás, amely megfelel - ha vannak ilyenek - a kötelező közösségi szabványoknak, és amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül is (a továbbiakban: referencia-beruházás).

(6) A műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak).

(7) A (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő referencia-beruházásnak üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

(8) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell meg valósítani.

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó szabályok

19. § (1) E rendelet alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 17. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban nyújtható.

(3) Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve - közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén - az új munkavállaló kétéves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(4) Az egyes projektekhez nyújtható - a (3) bekezdés szerinti módon meghatározott - támogatás intenzitása - a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(5) Nagyberuházás esetében a támogatási intenzitás a (3) bekezdés szerinti módon meghatározott támogatási intenzitás

a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(6) A (4) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás - a nagyberuházások javára, illetve a szállítási ágazatban nyújtott támogatás kivételével -

a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(7) A kedvezményezettnek saját forrás vagy minden állami támogatástól mentes külső finanszírozás útján az elszámolható költségek legalább 25%-át elérő mértékben pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania, amennyiben a támogatást - tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén -a beszerzési költségek alapján számítják.

(8) A felvásárlások és KKV-k részére nyújtott támogatás kivételével a támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie.

(9) Felvásárlás esetén nem lehet figyelembe venni azokat az eszközöket, amelyek beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást. A KKV-k esetében figyelembe lehet venni az immateriális javakba történő beruházások teljes költségét is. Nagyvállalat esetében az ilyen költségek a projekt teljes elszámolható beruházási költségének legfeljebb 50%-áig vehetők figyelembe.

(10) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében legalább három évig kell folytatódnia.

(11) A mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitás a (4) bekezdéstől eltérően az alábbi mértékekben határozható meg:

a) amennyiben a kedvezményezett KKV, a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban pedig az elszámolható költségek 40%-a,

b) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró, a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 25%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott más régiókban pedig az elszámolható költségek 20%-a.

(12) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projektnek kell létrehoznia.

(13) Nagyberuházás meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha a beruházást ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások valósítják meg egy hároméves időszakon belül, és a beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon összekapcsolódó tárgyi eszközökből áll.

(14) A 11. § e) pontjában meghatározott rendelkezésen túlmenően e támogatási kategória nem nyújtható a szállítási ágazat egyéb területein működő vállalkozás esetén sem, szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez.

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

20. § (1) E rendelet alapján újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kedvezményezettje csak kisvállalkozás lehet.

(3) A támogatási összeg nem haladhatja meg:

a) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében,

b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében.

(4) A támogatás éves összege vállalkozásonként nem lépheti túl a (3) bekezdésben meghatározott összegek 33%-át.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) az elszámolható költségek 35%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 25%-át az ezt követő két évben; a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó régiókban,

b) az elszámolható költségek 25%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 15%-át az ezt követő két évben a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó régiókban.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások 5%-kal növelhetők a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső azon régiókban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kevesebb, mint az EU-25 átlagának 60%-a, valamint azon régiókban, ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként, az 5 000 főnél kevesebb lakosú kis szigetek és más ilyen méretű, hasonlóan elszigetelt közösségek esetében.

(7) A kisvállalkozások létrehozásához közvetlenül kapcsolódó elszámolható költségek a jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint az alábbi költségek, ha azok a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben az a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja szerinti referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,

b) a termelési létesítmény vagy felszerelés bérleti díja,

c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint (a hozzáadottérték-adótól és a gazdasági tevékenységből származó bevételekre kivetett társasági adótól különböző) adók és adminisztratív díjak,

d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény vagy felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, amennyiben az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahelyteremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban.

(8) Nem részesülhetnek e § szerint támogatásban azok a kisvállalkozások, amelyeket a támogatási döntést megelőző 12 hónapban bezárt vállalkozások tulajdonosai irányítanak, ha az érintett vállalkozások tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatására vonatkozó szabályok

21. § (1) E rendelet alapján a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatott beruházásnak az alábbi feltételek egyikének meg kell felelnie:

a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

(3) Nem nyújtható támogatás

a) más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházáshoz, vagy

b) olyan tervezett fejlesztés biztosítására, amely arra irányul, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályba nem lépett közösségi szabványoknak.

(4) A támogatási intenzitás - az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás

a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(6) Elszámolható költségnek minősül a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket.

A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

22. § (1) E rendelet alapján a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a 21. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének.

(3) A támogatási intenzitás - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás

a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(5) Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket.

A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

23. § (1) E rendelet alapján a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A közösségi szabványnak való megfeleléshez szükséges beruházást a közösségi szabványok hatálybalépését legalább egy évvel megelőzően kell megvalósítani.

(4) A támogatási intenzitás - amennyiben a beruházás befejezése több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik - nem haladhatja meg

a) kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15%-át,

b) középvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10%-át.

(5) A támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében sem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás befejezése egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.

(6) Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelmi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket.

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatásra vonatkozó szabályok

24. § (1) E rendelet alapján megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás

a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(4) Elszámolható költségnek minősül az a többletköltség, amely a kedvezményezettet terheli egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket.

(5) E támogatási kategória bioüzemanyag előállításához csak abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatott beruházás kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítását szolgálja.

A KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

25. § (1) E rendelet alapján KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(4) Elszámolható költségnek minősül a külső tanácsadó által nyújtott szolgáltatás tanácsadói költsége.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, nem kapcsolódhat különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

26. § (1) E rendelet alapján KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(4) Elszámolható költségnek minősül a vállalkozás valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító-helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség.

Kockázati tőke formájában nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

27. § (1) E rendelet alapján kockázati tőke formájában nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A kockázati tőke-támogatás üzleti alapon kezelt nyereségorientált magántőke-befektetési alapban történő részvétel formájában valósul meg.

(4) A befektetési alap által nyújtandó befektetési részösszegek bármely tizenkét hónap alatt célvállalkozásonként nem haladhatják meg az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A kockázati tőke-intézkedésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 4. pontjában meghatározott magvető tőke, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 5. pontjában meghatározott indulótőke vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 6. pontjában meghatározott növekedési tőke nyújtására kell korlátozódnia.

(6) A befektetési alap a célvállalkozásokba fektetett teljes költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 2. pontjában meghatározott kvázi sajáttőke formájában nyújtja.

(7) A befektetési alapok finanszírozását legalább 30%-ban magánbefektetők által kell biztosítani.

(8) A kockázati tőke-befektetés nyereségorientált jellegének biztosítása érdekében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

a) valamennyi befektetésre vonatkozóan üzleti tervet kell készíteni, amely részletes információkat tartalmaz a termékről, az értékesítésről, valamint a jövedelmezőség alakulásáról, és megállapítja a projekt előzetes életképességét, valamint

b) világos és reális, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 7. pontjában meghatározott kilépési stratégia létezik minden egyes befektetésre vonatkozóan.

(9) A befektetési alapok üzleti alapon történő irányításának biztosítása érdekében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

a) a szakmai alapkezelő és az alapban részt vevők megállapodást kötnek, amely előírja, hogy a vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött és meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit, és

b) a magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban, különösen befektetői vagy tanácsadói bizottság révén, valamint

c) az alapkezelés prudenciális felügyelet mellett zajlik.

Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

28. § (1) E rendelet alapján kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A kutatási és fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatásfajták egyikébe kell tartoznia:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés.

(3) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át.

(5) Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - amennyiben támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó - a (4) bekezdés meghatározott - támogatási intenzitást.

(6) Az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetén az (5) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás

a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás további 15 százalékponttal - de legfeljebb az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő összeg eléréséig - növelhető, ha

a) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

aa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és

ab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik; vagy

b) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és

bb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; vagy

c) ipari kutatás esetén a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

(8) A (7) bekezdés a)-b) pontjainak alkalmazása tekintetében az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(9) Elszámolható költségnek minősül

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) az eszközök és felszerelések költsége, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) az épület és a földterület használatának költsége a projektben való használatuk mértékének és idejének meg fele lően,

d) a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe,

e) közvetlenül a kutatási projekt eredményeként felmerülő költség, továbbá

f) egyéb működési költség, beleértve ebbe az anyagköltséget, és közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként felmerülő a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit.

(10) Az elszámolható költségnek a (2) bekezdésben meghatározott kutatásfajtákhoz kell kapcsolódnia.

A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

29. § (1) E rendelet alapján műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 50%-át,

b) nagyvállalatok esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 40%-át.

(3) Elszámolható költségnek minősül a tanulmány költsége.

A KKV-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

30. § (1) E rendelet alapján KKV-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek alapján nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kutatási és fejlesztési támogatás 28. § (4)-(8) bekezdése szerinti intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogot keletkeztető kutatási tevékenységekre vonatkozna.

(4) Elszámolható költségnek minősül

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtti bejelentés megújítása során felmerülő díjakat,

b) fordítási és egyéb költség, amely egy másik iparjogvédelmi hatóság előtt az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merült fel,

c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárásban az oltalom érvényességének védelme során és az esetleges felszólalási eljárás során felmerülő költség, abban az esetben is, ha ez a költség az oltalom megadását követően merül fel.

Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

31. § (1) E rendelet alapján kezdő innovatív vállalkozások részére támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak olyan kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésének időpontját megelőző hat éven belül alakult.

(3) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségének a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében meg kell haladnia az összes működési költség 15%-át.

(4) Lezárt üzleti évvel nem rendelkező induló vállalkozás esetében a (3) bekezdésben meghatározott arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásban kell kimutatni.

(5) A támogatási összeg - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében,

b) az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében.

(7) Azon időszak alatt, amikor a kedvezményezett kezdő innovatív vállalkozásnak minősül csak egy alkalommal részesülhet támogatásban.

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

32. § (1) E rendelet alapján innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.

(3) A támogatási összeg bármely hároméves időszakot figyelembe véve nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az

a) elszámolható költségek 100%-át, amennyiben a kedvezményezett nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik,

b) elszámolható költségek 75%-át, amennyiben a kedvezményezett nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal nem rendelkezik.

(5) A kedvezményezettnek a támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett nonprofit szervezet, akkor olyan áron kell felhasználnia, amely tartalmazza a teljes költséget, valamint a méltányos árrést is.

(6) Elszámolható költségnek minősül

a) innovációs tanácsadási szolgáltatások esetén a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer-szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez, kereskedelméhez és licenciaszerződésekhez, valamint a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költsége,

b) innovációs támogató szolgáltatások esetén az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költsége.

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok

33. § (1) E rendelet alapján magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A kirendelt munkavállaló a kedvezményezett vállalkozásnál nem helyettesíthet más munkavállalót, hanem új munkahelyet kell betöltenie. A kirendelt munkavállalónak a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott kirendelést megelőzően kétéves munkajogviszonnyal kell rendelkeznie és kutatási, fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatnia a támogatásban részesülő KKV-nál.

(3) A támogatási intenzitás egy legfeljebb 3 éves időszakban, kölcsönzött személyként nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(4) Elszámolható költségnek minősül a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának költsége, beleértve ebbe a közvetítő ügynökség igénybevételének és a kirendelt munkavállaló munkába járásának költségét is.

(5) E támogatási kategória nem alkalmazható a 25. §-ban meghatározott tanácsadási költségekre.

Képzési támogatásra vonatkozó szabályok

34. § (1) E rendelet alapján képzési támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott szakképzés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

b) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás - legfeljebb az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő összeg erejéig -

a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű munkavállalóknak vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.

(4) A tengeri szállítási ágazatban nyújtható támogatás esetén - akár általános, akár szakosított képzésre vonatkozik is a támogatási projekt - a támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100%-át, amennyiben

a) a képzésben részt vevő nem tagja a legénységnek, de létszám fölötti személyként a fedélzeten tartózkodik, és

b) a képzés a közösségi lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

(5) Ha valamely támogatási projektben mind általános, mind szakosított képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

(6) Elszámolható költségnek minősül

a) az oktatók személyi jellegű költsége,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költsége, beleértve ebbe a szállási költségeket is,

c) az egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költsége,

f) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig.

(7) A (6) bekezdés f) pontjában meghatározott személyi jellegű ráfordítások meghatározásakor csak a tényleges képzésben eltöltött idő vehető figyelembe, a termelésben töltött idő nem.

A csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabályok

35. § (1) E rendelet alapján csekély összegű (de minimis) támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2) A csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmáról.

(3) Az odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A közúti szállítás terén működő vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) E támogatási kategória nem nyújtható a kereskedelmi fuvarozás területén működő vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlásához.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott összegek a csekély összegű (de minimis) támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben közösségi eredetű forrásokból finanszírozzák. Az időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott üzleti évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6) Amennyiben egy támogatási program keretében nyújtott támogatás teljes összege túllépi a (3) bekezdésben meghatározott összeget, a támogatás összege nem mentesíthető az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján, még a (3) bekezdésben meghatározott összeget meg nem haladó rész tekintetében sem. Ebben az esetben nem igényelhető mentesítés az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján sem a támogatás odaítélésekor, sem pedig későbbi időpontban.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott összeget készpénzben odaítélt támogatásként kell kifejezni. Az összes használt számadatot bruttó számnak kell tekinteni.

(8) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni.

(9) A kötelezettségvállalásra jogosult személy (a továbbiakban: támogató) a pályázati dokumentációban és a támogatási szerződésben köteles tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű (de minimis) támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.

PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK MEGHIRDETÉSE ÉS BÍRÁLATA

Pályázati dokumentáció elkészítése

36. § (1) A pályázati dokumentációt a keretgazda készíti el a közreműködő szervezet bevonásával.

(2) A pályázati dokumentáció legalább a következőket tartalmazza:

a) a pályázati konstrukció címét,

b) a pályázati konstrukció kiírójának pontos megnevezését,

c) a lehetséges pályázók körét (ideértve a támogatásra jogosító és a támogatásból kizáró feltételek meghatározását),

d) a támogatás célját és a támogatás alapjául szolgáló, az e rendelet szerinti támogatási célt,

e) a támogatandó tevékenységeket,

f) az elszámolható költségek körét,

g) a támogatás formáját és mértékét,

h) a támogatás keretösszegét,

i) a pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati útmutatót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és formanyomtatványok körét, példányszámát, formáját, az esetleges pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,

j) a pályázat benyújtásának helyét és módját; ha a pályázati konstrukció kiírója a pályázóktól a pályázat elektronikus formában történő benyújtását is megköveteli, akkor a pályázati dokumentációban meg kell határozni az adattárolás lehetséges formátumait és az adattömörítés módját is,

k) a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam első és utolsó napját,

l) a saját forrás mértékét, a megkövetelt saját forrás formáját és igazolásának módját,

m) a bírálati szempontrendszert, a támogatás elnyerésének feltételeit,

n) tájékoztatást arról, hogy a pályázati konstrukció kiírója a támogatási jogviszony törvényben meghatározott adatait a honlapján közzéteszi,

o) a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, ideértve a támogatás nyújtásának feltételeként előírt biztosítékok körét,

p) tájékoztatást a helyszíni ellenőrzés rendjéről,

q) a monitoring céljából igényelt adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát,

r) a közreműködő szervezet által működtetett ügyfélszolgálat elérhetőségi adatait (cím, telefon, telefax, e-mail, ügyfélfogadási idő),

s) a hiánypótlásra vonatkozó információkat, külön megjelölve a pályázat azon részét, amely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség,

t) a projekt megkezdésének határidejét, ha a pályázati konstrukció kiírója a 41. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően rendelkezik.

(3) A pályázati dokumentációt a keretgazda előterjesztése és a kezelő egyetértése alapján a miniszter hagyja jóvá.

(4) A pályázati dokumentáció jóváhagyását megelőzően a keretgazda egyezteti a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, valamint az Ámr. 8. számú mellékletét is tartalmazó pályázati dokumentációt a Kincstárral.

A pályáztatás általános szabályai

37. § (1) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, egy pályázó egy adott pályázati konstrukcióban több pályázatot is benyújthat, de az adott pályázati konstrukcióban csak egy pályázata nyerhet támogatást.

(2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, pályázni kizárólag önállóan lehet. Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy több pályázó együttesen - konzorciumként - pályázzon, a pályázatban meg kell jelölni a képviseletre és a támogatás igénybevételére jogosult konzorciumi tagot, valamint a pályázók - a konzorcium tagjai - együttműködésének feltételeit a pályázat tekintetében.

(3) Ha a pályázati dokumentáció a pályázat benyújtásának feltételeként pályázati díjfizetési kötelezettséget ír elő, a pályázati díjat a pályázati dokumentációban meghatározott módon kell teljesíteni a Minisztérium Kincstár által vezetett - pályázati dokumentációban megjelölt - számlájának javára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázónak a pályázat eredeti példányához csatolnia kell. A pályázat forráshiány miatti elutasítása esetén a pályázati díjat az elbírálástól számított 60 napon belül a közreműködő szervezet visszautalja a pályázónak.

(4) Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minősülő fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét, amelynek megvalósításához a támogatást igényli.

(5) Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy európai uniós forrásból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve, ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytathassa.

A pályázati konstrukció meghirdetése

38. § (1) A pályázati konstrukció meghirdetése a jóváhagyott pályázati dokumentáció közzétételével történik.

(2) A pályázati felhívást hivatalos lapban, a teljes pályázati dokumentációt pedig a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A közreműködő szervezet ügyfélszolgálatot működtet a pályázók kérdéseinek fogadására és megválaszolására.

(4) Ha a beérkezett és az elbírálás során támogatásra javasolt pályázatok száma indokolja, a miniszter a pályázati dokumentációban meghatározott támogatási keretösszeget megváltoztathatja.

(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításáról a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően - a keretgazda indokolással ellátott előterjesztése alapján - a miniszter dönt. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítását a jóváhagyást követően a Minisztérium hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

(6) Ha a beérkezett pályázatok forrásigénye indokolja, a keretgazda kezdeményezheti a kezelőnél a - még be nem nyújtott - pályázatok befogadásának leállítását. A pályázati konstrukció leállításáról a kezelő előterjesztése alapján a miniszter dönt. A pályázati konstrukció leállítását a Minisztérium hivatalos honlapján, valamint hivatalos lapban is közzé kell tenni. A pályázati konstrukció leállításának legkorábbi időpontja a leállításról hozott döntés közzétételét követő nap.

A pályázat érkeztetése

39. § (1) A pályázatot a pályázati dokumentációban megjelölt címzetthez a dokumentációban megjelölt módon, egy eredeti és a dokumentációban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani. A pályázatok regisztrálásáról, iktatásáról és adatainak tárolásáról a közreműködő szervezet gondoskodik. A pályázat benyújtásának napja a postai feladóvevény szerinti postára adás napja. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás napja a pályázati dokumentációban megjelölt címzett általi kézhez vétel napját megelőző harmadik munkanap, mely vélelemmel szemben a pályázónak lehetősége van az ellenbizonyításra.

(2) A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatot iktatószámmal látja el, és megkezdi a pályázati életpálya lap vezetését. A pályázati életpálya lapon a közreműködő szervezet rögzíti a pályázattal kapcsolatosan elvégzett valamennyi tevékenységet.

(3) Ha a pályázó a pályázatában több előirányzat együttes támogatását igényli, és a pályázatot az Ámr. 138. § (8) bekezdése alapján a Minisztériumhoz nyújtotta be, akkor a közreműködő szervezet köteles a pályázatot az abban megjelölt támogatási források kezelői részére haladéktalanul megküldeni.

A pályázat formai vizsgálata, hiánypótlás elrendelése

40. § (1) A közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során a pályázat érkeztetésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelményeknek, így különösen, hogy

a) a pályázó a pályázatát határidőben nyújtotta-e be,

b) a pályázat megfelelő példányszámban került-e benyújtásra,

c) a pályázat elektronikus formában történő kötelező benyújtása esetén a kitöltött elektronikus pályázati formanyomtatvány rendelkezésre áll-e,

d) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványok, adatlapok megfelelő formátumban kerültek-e benyújtásra,

e) a pályázó az adott pályázati konstrukcióban rendelkezik-e pályázati jogosultsággal,

f) a pályázatban megjelölt tevékenységgel szemben nem áll-e fenn a pályázati dokumentációban meghatározott kizáró ok,

g) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatvány, adatlap valamennyi pontja kitöltésre került-e, illetve a pályázó a kitöltés mellőzésének indokait a ki nem töltött pontoknál feltüntette-e,

h) a pályázó hozzájárulását adta-e a pályázat benyújtását követő ellenőrzéshez,

i) a pályázó a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványokat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint ellátta-e (cégszerű) aláírásával és

j) a pályázó a pályázatához csatolta-e a szükséges és hiánypótlás keretében nem pótolható, a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő mellékleteket, valamint külön jogszabály által a pályázat befogadása feltételeként meghatározott nyilatkozatokat.

(2) Ha a közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelmények valamelyike nem teljesül, akkor a pályázatot az elbírálásból kizárja, és erről a pályázót a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül - a kizárás indokának megjelölésével - postai úton írásban értesíti.

(3) A pótolható melléklet vagy a tartalmi elbíráláshoz feltétlenül szükséges szakmai információ hiánya esetén a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő biztosításával - tértivevényes ajánlott levélben - egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban a pályázót figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás hiányossága vagy a hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(4) A hiánypótlást határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő utolsó napján postára adták. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon postára adott küldeményt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

(5) Ha a pályázó a hiánypótlást nem határidőben nyújtotta be vagy a pályázat a hiánypótlást követően sem teljes, akkor a közreműködő szervezet a pályázatot az elbírálásból kizárja. A közreműködő szervezet a pályázót a kizárásról a hiánypótlási határidő lejártát, illetve a hiánypótlás beérkezését követő 15 napon belül - a kizárás indokának megjelölésével - postai úton írásban értesíti.

A pályázatok befogadása

41. § (1) Ha a pályázat formai vizsgálata során a pályázat elbírálásból való kizárására a 40. § (2) vagy (5) bekezdése alapján nem kerül sor, a közreműködő szervezet a pályázat beérkezését - hiánypótlás esetén a hiánytalan pályázat kézhezvételét - követő 15 napon belül postai úton írásban értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról.

(2) A befogadásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának napját. A pályázó a pályázat befogadásának napjaként megjelölt időpontot követően válik jogosulttá a projekt megvalósításának megkezdésére.

(3) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a projekt megkezdésének időpontja a következő:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), illetve az olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;

b) gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig

ba) a gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak beszerzésére kötött első szerződés megkötésének napja,

bb) az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak szállítását igazoló okmányon feltüntetett és az átvevő által aláírással igazolt átvételi nap, vagy

bc) a beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak értékesítéséről kiállított első számla kiállításának napja

közül a legkorábbi időpont;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor a szolgáltatás megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig

ca) a szolgáltatás nyújtására kötött első szerződés megkötésének napja,

cb) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének a szerződésben rögzített napja, vagy

cc) a szolgáltatás nyújtásáról kiállított első számla kiállításának napja közül a legkorábbi időpont;

d) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napja;

e) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátuma;

f) közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak, a szolgáltató részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, banki bankszámla kivonattal igazolva);

g) a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az első, nem projekt előkészítésnek minősülő tevékenység felmerülésének időpontja;

h) ha a projekt több célterületre is kiterjed, az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(4) A projekt-előkészítési tevékenységek nem jelentik a projekt megkezdését.

(5) A pályázat befogadását követően a közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CLXXXI. törvény) 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

(6) A pályázat befogadásáról a közreműködő szervezet az Ámr. 9. számú melléklet I. része szerinti adatokat elektronikus formában köteles a pályázat befogadását követő 3 munkanapon belül megküldeni a Kincstár részére, ahonnan az adatok megküldését követő 10 munkanapon belül kap visszajelzést a pályázóknak a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben regisztrált adatairól. Ha a Kincstár 10 munkanapon belül nem küld visszajelzést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázattal kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kincstár rendelkezésére álló 10 munkanap alatt a támogatási döntés meghozatalára nem kerülhet sor.

(7) Nem minősül a projekt megkezdése időpontjának a projektre vonatkozó előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelésének, illetve elkészítésének időpontja.

A pályázatok értékelése

42. § (1) A pályázatok értékelését a közreműködő szervezet a pályázatok befogadása ütemének megfelelően folyamatosan végzi.

(2) A pályázatok értékeléséről bírálati lapot kell vezetni, amely adatlapból és értékelő részből áll.

(3) Amennyiben a Minisztérium vagy a bíráló bizottság másként nem rendelkezik, a bírálati lap adatlapja legalább a következőket tartalmazza:

a) a pályázat azonosító számát, a pályázó nevét és értesítési címét,

b) a pályázat értékelését végző személy nevét, beosztását és aláírását,

c) a projekt rövid leírását, megvalósításának helyét, időtartamát,

d) az igényelt támogatás formáját és összegét, a támogatásnak a projekt összköltségére vetített arányát,

e) a projekt költség- és forrásösszetételét,

f) a pályázat befogadásának napját és

g) a pályázó rövid bemutatását - természetes személyeket és települési önkormányzatokat kivéve.

(4) A bírálati lap tartalmát a Minisztérium vagy a pályázati bíráló bizottság az adott pályázati konstrukció sajátosságaira figyelemmel kiegészítheti.

(5) A pályázatokat a bírálati lap értékelő részének kitöltése útján - a Minisztérium által jóváhagyott értékelő rendszer alapján - a közreműködő szervezet értékeli.

(6) Az értékelés során a közreműködő szervezet vagy megbízottja javaslatot tesz az egyes értékelési szempontok szerinti értékelésre, valamint minősíti a pályázó üzleti tervét, gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a projekt tükrében meghatározza a pályázóra a vonatkozó kockázatokat, valamint a megvalósítás kockázatait. Az értékelés alapján a közreműködő szervezet előterjesztést készít a döntési javaslat kialakításáért felelős pályázati bíráló bizottság részére.

(7) Ha az értékelés során előzetes helyszíni ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a (6) bekezdés szerinti előterjesztéshez a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének másolatát, a helyszíni ellenőrzés során készült fényképeket, valamint az ellenőrzési lapot is mellékelni kell.

(8) Ha a közreműködő szervezet a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázat egyes elemei nem felelnek meg a pályázati dokumentációban foglaltaknak, és erre figyelemmel a támogatás vetítési alapjául megállapítható költségek szerint megítélhető támogatás összege az igényelt támogatási összeghez képest változik, akkor a közreműködő szervezet indokolással alátámasztott javaslatot tehet a pályázat csökkentett összegű támogatására.

(9) Ha a pályázati dokumentáció nem zárja ki, és a pályázatban szereplő információk a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának érdemi elbírálásához szükséges részletességgel nem állnak rendelkezésre, a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal a pályázata tartalmi kiegészítésére hívhatja fel. A pályázó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a tartalmi kiegészítés keretében kért adatokat nem határidőben vagy nem a közreműködő szervezet felhívásának megfelelően küldi meg, akkor a pályázata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül értékelésre, illetve elbírálásra. A pályázat tartalmi kiegészítésére egyebekben a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A döntési javaslat előkészítése

43. § (1) Amennyiben a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik a döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki és terjeszti a közreműködő szervezet útján a támogató elé. A pályázati bíráló bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkező tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll. A pályázati bíráló bizottság összetételéről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keretgazda javaslata alapján a miniszter dönt. A bizottság egy, szavazati joggal rendelkező tagját a pénzügyminiszter jelöli ki.

(2) A pályázati bíráló bizottság tagjai e minőségükben nem utasíthatók. A pályázati bíráló bizottság tagjait e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg.

(3) A pályázati bíráló bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el. A pályázati bíráló bizottság a munkáját ügyrend alapján végzi. A pályázati bíráló bizottság a keretgazda által meghatározott szempontok figyelembevételével az ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülését megelőző 5 munkanappal a pályázati bíráló bizottság ügyrendjében meghatározott formában a tagok rendelkezésére bocsátja az ülés napirendjén szereplő pályázatok bírálati lapjait. A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülésén biztosítja, hogy a pályázati eljárás során irányadó jogszabályok és egyéb szabályok, így különösen a pályázati bíráló bizottság ügyrendje, valamint az ülés napirendjén szereplő pályázatok és e pályázatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi dokumentum - ideértve például a hiánypótlást és a tartalmi kiegészítést -, a pályázati dokumentáció, valamint a Kincstár által az érintett pályázókkal kapcsolatban szolgáltatott adatok betekintés céljából a pályázati bíráló bizottsági tagok rendelkezésére álljanak.

(5) A pályázat értékeléséből és a döntési javaslat előkészítéséből ki van zárva

a) a pályázó;

b) az a személy, aki a pályázóval tagsági, tulajdonosi, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a pályázó felügyeletével, irányításával kapcsolatos feladatokat lát el;

c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója.

(6) A pályázati bíráló bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A pályázati bíráló bizottság tagja a pályázati bíráló bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn.

(7) A pályázati bíráló bizottság a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra is javaslatot tehet. A javaslatot a pályázati bíráló bizottság köteles írásban megindokolni. A támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra vonatkozó javaslatot megfogalmazó döntés a projekt tartalmának módosítása, szűkítése mellett kizárólag abban az esetben hozható, ha a projekt egyes részei egyértelműen elkülöníthetők. Ebben az esetben a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának tartalmaznia kell, hogy a projekt mely részét javasolja támogatásra.

(8) A pályázati bíráló bizottság ülésén elhangzottakat a közreműködő szervezet hangfelvétel útján rögzíti, és annak alapján az ülést követő 5 munkanapon belül emlékeztetőt köteles készíteni. A pályázati bíráló bizottság üléséről készült emlékeztetőnek tartalmaznia kell:

a) a pályázati bíráló bizottság ülésének helyét és időpontját;

b) a határozatképesség és a jelenlevő személyek megállapításához szükséges adatokat;

c) a napirenden szereplő és a pályázati bíráló bizottság által megtárgyalt pályázatok adatait, így a pályázat azonosító jelét, a pályázó és a projekt megnevezését, az igényelt támogatás összegét;

d) pontozásos értékelés esetén a megállapított összpontszámot;

e) pályázatonként a pályázati bíráló bizottság határozatát (a döntési javaslatot), azon belül a támogatás javasolt összegét, a támogatási igény elutasítására vagy a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett támogatási összegre vonatkozó döntési javaslat esetén az elutasítás, illetve a csökkentés indokát, valamint - ha az rendelkezésre áll - az egyes pályázati bíráló bizottsági tagok döntési javaslathoz fűzött különvéleményét;

f) pályázati bíráló bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az érintett pályázat mellett az összeférhetetlenségre vonatkozó adatokat;

g) az emlékeztető keltét és az emlékeztetőt készítő személy, a pályázati bíráló bizottság elnöke, a titkársági feladatokat ellátó közreműködő szervezet képviselője, illetve az emlékeztetőt hitelesítő, az ülésen jelenlévő egy bizottsági tag aláírását és

h) az ülésen részt vevő pályázati bíráló bizottsági tagok és egyéb résztvevők által aláírt jelenléti ívet.

(9) A pályázó az emlékeztetőnek kizárólag a saját pályázatára vonatkozó részébe tekinthet be.

(10) A pályázati bíráló bizottság üléséről készült hangfelvételt a közreműködő szervezet köteles a pályázati bíráló bizottsági ülést követő fél évig megőrizni. A hangfelvétel ülésen részt nem vevő, illető leg nem képviselt szervezet nevében fellépő személy általi megismerésének engedélyezésére a keretgazda, akadályoztatása esetén az érintett pályázati bíráló bizottság elnöke jogosult.

(11) A közreműködő szervezet az emlékeztető elkészítésével egyidejűleg az elbírált pályázatok azonosító jelét, a pályázók és a projektek megnevezését, valamint az egyes döntési javaslatokat, azon belül a támogatás javasolt összegét tartalmazó listát állít össze két eredeti példányban, valamint előkészíti a döntésről szóló, pályázóknak címzett levelek tervezeteit.

(12) A közreműködő szervezet a hitelesített emlékeztetőt, a döntési listát és a levéltervezeteket a pályázati bíráló bizottság ülését követő 15 napon belül a támogató elé terjeszti.

Döntés

44. § (1) A támogatás tárgyában a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében - annak a közreműködő szervezet általi előterjesztésétől számított 5 munkanapon belül - a támogató dönt.

(2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a támogatásról szóló döntést a pályázatok benyújtási határidejét - folyamatosan benyújtható pályázati konstrukció esetén a pályázat beérkezését - követő 90 napon belül meg kell hozni. A pályázattal kapcsolatos esetleges hiánypótlás, tartalmi kiegészítés határidejét úgy kell meghatározni, a pályázati bírálati bizottság ülésével kapcsolatos feladatokat pedig úgy kell szervezni és ellátni, hogy a pályázatok bírálatával kapcsolatos valamennyi feladat teljesíthető legyen az előzőekben meghatározott határidőn belül.

(3) A döntésről szóló értesítő levelet a közreműködő szervezet készíti el, és a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a pályázónak. A támogató döntésekről az értesítő levelek a döntéshozó nevében és aláírásával kerülnek megküldésre a pályázó részére. Az elutasító döntésekről az értesítő levelet a közreműködő szervezet a saját nevében és aláírásával küldi meg a pályázó részére, az elutasítás indokolásával.

(4) Ha a támogató a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásról dönt, azt a pályázó a támogatási szerződés aláírásával fogadja el.

(5) A pályázó a pályázat elutasítása, csökkentett összegű támogatásról szóló döntés esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kérheti. A pályázó felülvizsgálati kérelmét a közreműködő szervezet a beérkezését követő 5 munkanapon belül döntési javaslatával együtt előterjeszti a támogató részére, aki döntéséről az előterjesztéstől számított 15 napon belül értesíti a közreműködő szervezetet.

A felülvizsgálati döntésről a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül értesíti a pályázót.

(6) A támogatásról szóló döntés meghozatalát követően a közreműködő szervezet a 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (2) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

A támogatási szerződések megkötése

45. § (1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás folyósítása szerződés alapján történik. A támogatási szerződést a Minisztérium nevében a közreműködő szervezet köti meg. Egyedi támogatás esetén a szerződést a támogató köti meg.

(2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéshez a pályázati dokumentációban, az üzletszabályzatban és a termékleírásban meghatározott dokumentumokat mellékletként csatolni kell.

(3) Nem köthető támogatási szerződés az Ámr. 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A 37. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogató döntésről szóló értesítés 44. § (3) bekezdése szerinti megküldését követő 30 napon belül a közreműködő szervezet a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés tervezetét, a hozzá tartozó dokumentációt és a szerződéskötés feltételeit tartalmazó értesítést. A támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírására megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidő a támogatásiszerződés-tervezet kézhezvételétől számított legfeljebb 30 nap lehet. Az értesítésben megállapított határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a támogatási szerződés mellékletét képező dokumentumok felsorolását, amely dokumentumokat a kedvezményezettnek a részéről aláírt támogatási szerződéssel együtt kell megküldenie a közreműködő szervezet részére.

(7) Az (5) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezett figyelmét külön is fel kell hívni arra, hogy ha a támogatási szerződés aláírására az értesítésben megállapított határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Ebben az esetben a közreműködő szervezet köteles a határidő lejártát követő 15 napon belül e tényről a pályázót értesíteni, az értesítés megtörténtét a rendelkezésre álló informatikai rendszerben rögzíteni, és erről a keretgazdát tájékoztatni. A kedvezményezettnek fel nem róható oknak tekintendő az olyan körülmény, amely rajta kívüli okból áll elő. A kedvezményezettnek fel nem róható ok különösen valamely hatóság vagy intézmény támogatási szerződés létrejötte körében releváns késedelmes intézkedése. Az ilyen körülmény fennállását a kedvezményezettnek hitelt érdemlően igazolnia kell.

(8) A kedvezményezett az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a közreműködő szervezet részére, ha a támogatási szerződés-tervezetben meghatározott adataiban változás történt. Ebben az esetben a közreműködő szervezet a kedvezményezett bejelentése tartalmának megfelelően módosított, az (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat ismételten megküldi a kedvezményezett részére az (5) bekezdésben meghatározott módon.

(9) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - ha a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás eltérően nem rendelkezik - a projekt megvalósítását legkésőbb a támogatási szerződés létrejöttét követő 180 napon belül meg kell kezdeni.

(10) Ha a pályázó a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdi, a támogatási szerződésben rögzíteni kell a projekt megkezdésének időpontját.

(11) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétől számított 30 napon belül a kedvezményezett köteles a közreműködő szervezet számára bejelenteni a projekt megkezdésének időpontját a támogatási szerződés mellékletét képező bejelentési űrlapon.

(12) Ha a kedvezményezett a (11) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a támogatási szerződés létrejöttétől számított 210 napon belül, akkor a közreműködő szervezet a határidő lejártát követő 15 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a megkezdés időpontjának bejelentésére.

(13) Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a (9) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdte meg, vagy a közreműködő szervezet (12) bekezdés szerinti felszólítására határidőben nem nyilatkozik, akkor a közreműködő szervezet vagy a Minisztérium a 71-74. §-ban meghatározottak szerint a támogatási szerződéstől elállhat.

A támogatási szerződés módosítása

46. § (1) A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közreműködő szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerződésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(2) A támogatási szerződés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közreműködő szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a szerződésmódosítás jogát magának fenntarthatja.

(3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha

a) a közreműködő szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy

b) azt a közreműködő szervezet kifejezetten kéri.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a közreműködő szervezet dönt, akkor a közreműködő szervezet a kérelem - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül döntéséről értesíti a közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(6) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közreműködő szervezet a kérelem kézhezvételtől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.

(7) Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve - pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, valamint a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerződés módosításának a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegének növelése tekintetében.

BIZTOSÍTÉKOK

Biztosítékokra vonatkozó általános szabályok

47. § (1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a 48. §-ban meghatározott típusú és a 49. §-ban meghatározott mértékű biztosítékot nyújtson.

(2) Valamennyi támogatási célú kötelezettségvállalás - pályázati úton vagy támogatási program keretében nyújtott, illetve egyedi támogatás - esetén a kedvezményezett által felajánlott biztosíték vizsgálata, elfogadása, a biztosítékra vonatkozó szerződés megkötése és módosítása, illetve a biztosíték nyilvántartása a közreműködő szervezet feladata.

(3) A biztosíték nyújtásával felmerülő költségeket a kedvezményezett viseli.

(4) A Minisztérium a támogatási konstrukció sajátosságaira figyelemmel a pályázati dokumentációban korlátozhatja az egyes biztosítéktípusok elfogadhatóságát.

(5) A biztosíték rendelkezésre állását és tartását hitelt érdemlően tanúsító dokumentum (bank által érkeztetett felhatalmazó levél, bankgarancia-nyilatkozat, készfizető kezesi nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, jelzálogjog szerződés) a támogatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(6) Ha a támogatási szerződés módosítása indokolja, a biztosíték tárgyában létrejött megállapodást vagy tett jognyilatkozatot is megfelelően módosítani kell.

(7) A támogatási szerződésekhez kapcsolódó biztosíték megújítása vagy cseréje vonatkozásában a támogatási szerződés megkötésekor nyújtott biztosíték mértékével megegyező mértékű biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania a kedvezményezettnek.

48. § (1) A támogatási szerződéshez kapcsolódóan - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kedvezményezettnek a szerződéskötéskor valamennyi belföldön vezetett pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 29. §-a szerinti felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízásra (a továbbiakban: azonnali beszedési megbízás) való felhatalmazást kell adnia, amelyet a támogatási szerződés megszűnéséig kell fenntartania. Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés megszűnéséig új belföldön vezetett bankszámlát nyit, akkor ennek tényét a kedvezményezett köteles a bankszámlanyitást követő 15 napon belül a közreműködő szervezetnek bejelenteni, egyidejűleg benyújtva a pénzintézet által érkeztetett, az új bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást.

(2) A természetes személy kedvezményezett mentesül az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek alól.

(3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 10 millió forintot meghaladó összegű támogatás esetén, vagy ha - a támogatás céljától függetlenül - a támogatási szerződés támogatási előleg igénybevételéről rendelkezik, a kedvezményezettnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl és a (4)-(8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a támogatási szerződéshez kapcsolódóan az alábbi biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását is biztosítania kell a 49. §-ban meghatározott mértékben:

a) bankgarancia,

b) garanciaszervezet által vállalt készfizető kezesség,

c) biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény,

d) ingatlan jelzálogjog,

e) ingó jelzálogjog.

(4) Az NBC terhére kötött támogatási szerződéshez kapcsolódóan a kedvezményezettnek biztosítékként a támogatás összegétől függetlenül a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott biztosítékok valamelyikét kell rendelkezésre bocsátania.

(5) Mentesül a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, valamint az ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki vagy amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást.

(6) A támogatási előleg folyósításának feltételeként a kedvezményezett akkor is köteles - a támogatott projekt jellegétől és a támogatás összegétől függetlenül - a (3) bekezdésben foglalt valamely biztosíték adására, ha egyébként az (5) bekezdésben foglaltak alapján biztosíték adására nem lenne köteles.

(7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága és az új biztosíték által fedezett érték megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az előző biztosítékot feloldani kizárólag az új biztosíték rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolását követően lehet.

(8) A (3) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott biztosítékról szóló szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

49. § (1) A támogatási összeg folyósításától a projekt pénzügyi lezárásig terjedően a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegét.

(2) Ha a támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés szerint több részletben kerül sor, a kedvezményezettnek az (1) bekezdésben meghatározott mértékű biztosítékot legkésőbb a folyósítás ütemének megfelelően kell feltöltenie.

(3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meghaladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárásától a támogatási szerződés megszűnéséig a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás összegének 50%-át.

(4) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meg nem haladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.

(5) Ha nem beruházási költségelemekhez nyújtott támogatás esetében előleg igénylése miatt került sor a biztosíték adására, akkor a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.

(6) A kedvezményezett a biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra köteles rendelkezésre bocsátani azzal, hogy legalább 30 nappal a biztosíték lejártát megelőzően hitelt érdemlően igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy a biztosíték cseréjét. Ha a kedvezményezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a közreműködő szervezet a támogatás folyósítását felfüggesztheti, illetve elállhat a támogatási szerződéstől.

(7) Az NBC terhére kötött támogatási szerződések esetén a (3)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. E rendelkezések helyett a biztosíték mértékére és időtartamára a pályázati dokumentáció rendelkezéseit kell alkalmazni.

A bankgaranciára, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalásra és a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényre vonatkozó különös rendelkezések

50. § A bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha

a) megfelel az MNB rendelet előírásainak,

b) feltétel nélküli és visszavonhatatlan, és

c) tartalmazza a támogatási szerződés azonosítóját, valamint a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám).

51. § A garanciaszervezet készfizető kezesi nyilatkozatát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a nyilatkozat tartalmazza

a) a kedvezményezett azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);

b) a garanciaszervezet mint kezes azonosító adatait (cégnév, székhely, fiók, adószám);

c) a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a garanciaszervezet aláírását;

d) a támogatási szerződés azonosítóját;

e) a Minisztérium mint jogosult hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;

f) a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám);

g) a kezességvállalás mértékét;

h) a garanciaszervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a kedvezményezett a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette, valamint a folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a kedvezményezett helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel.

52. § A biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt a közreműködő szervezet akkor fogadja el biztosítékként, ha a dokumentum tartalmazza

a) a támogatási szerződés kedvezményezettje mint biztosított azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);

b) a biztosító azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám);

c) a kötelezvény alapjául szolgáló biztosítási szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a biztosító cégszerű - a cégbíróságon bejelentettel megegyező - aláírását;

d) a támogatási szerződés azonosítóját;

e) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;

f) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);

g) a kezesi kötelezettségvállalás mértékét;

h) a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a biztosított a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette (biztosítási esemény), valamint folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a biztosított helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel.

Az ingó és az ingatlan jelzálogjogra vonatkozó különös rendelkezések

53. § (1) Ha az ingó dolgon vagy az ingatlanon más személynek már bejegyzett jelzálogjoga van, minden esetben egyedi mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy az ingó dolog vagy az ingatlan elfogadható-e a támogatási szerződés biztosítékaként. A döntést megelőzően meg kell vizsgálni a Magyar Közjegyző Kamara által vezetett hiteles nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon szereplő bejegyzett zálogjog által biztosított összeget, valamint a támogatási összeg nagyságát. A bejegyzett zálogjog értéke, valamint a támogatási összeg együttesen nem haladhatja meg a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át. Ha a bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés értéke, valamint a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összege együttesen meghaladja a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át, akkor az ingó dolog vagy az ingatlan biztosítékként csak abban az esetben fogadható el, ha a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult hozzájárul a ranghelycseréhez, és a ranghelycserét követően a Minisztérium javára bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés és a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult követelései együttesen nem haladják meg az ingó dolog vagy az ingatlan könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át.

(2) Ha ugyanazon követelés biztosítására egyidejűleg több zálogtárgy kerül felajánlásra, akkor az összes jelzálogjogot egy ingó, illetve ingatlan jelzálogszerződésbe kell foglalni, és a szerződésben rögzíteni kell, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Ha ugyanazon követelés biztosítására nem egyidejűleg kerül felajánlásra több zálogtárgy, és a követelés biztosítására több jelzálogjog szerződés jön létre, akkor minden zálogszerződésben - illetől eg a már megkötött zálogszerződés módosításában - utalni kell a jelzálogjog egyetemlegességére, illetve azokban meg kell jelölni, hogy a biztosított követelés biztosítására milyen más további, a szerződésben nem szereplő zálogtárgyra vonatkozóan került bejegyzésre jelzálogjog.

(3) Biztosítékként olyan ingó dolog és ingatlan fogadható el, amely teljes körűen biztosított, és a biztosítási szerződés kedvezményezettje a Minisztérium.

54. § (1) Az ingó jelzálog tárgya csak forgalomképes dolog lehet, amely harmadik személy jóváhagyása nélkül végrehajtás alá vonható.

(2) Biztosítékként ingó jelzálogjog nem fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyaként felajánlott vagyontárgy az amortizációjára figyelemmel a támogatási szerződésből eredő igények érvényesítése esetére nem biztosítja a támogatásként megítélt összeg visszafizetését.

(3) A (2) bekezdésre figyelemmel ingó jelzálogtárgyként nem fogadható el különösen:

a) számítástechnikai berendezés,

b) híradástechnikai berendezés,

c) személyes használati tárgy,

d) készlet.

(4) Az ingó dolog értékének megállapítása során a legutolsó - könyvvizsgáló által hitelesített - könyv szerinti értéket kell alapul venni. Ha a könyv szerinti érték nulla, vagy lényegesen kevesebb, mint az ingó dolog valós piaci értéke, az érték megállapításának alapját képezheti igazságügyi műszaki szakértő által készített értékbecslés. Az igazságügyi műszaki szakértő által megállapított értéket a kedvezményezettnek a könyvelésében át kell vezettetnie, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetnie szükséges. Ha az ingó vagyontárgy még nem szerepel a kedvezményezett nyilvántartásában, az érték megállapításának alapja a könyvvizsgálói nyilatkozat és a kedvezményezett által mellékelt számla másolata.

55. § (1) Ingatlan jelzálogjog tárgya a Magyar Köztársaság területén fekvő forgalomképes ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, értékkel bír (nettó forgalmi érték) és a törvényben előírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.

(2) Biztosítékként ingatlan jelzálog nem alapítható olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok vagy feljegyezhető tények szerepelnek:

a) visszavásárlási vagy vételi jog, kivéve, ha e jogok jogosultja a jelzálog bejegyzéséhez jogosultságának érvényesítése esetére hozzájárul,

b) jelzálogjog (önálló zálogjog), ha a bejegyzett joggal biztosított követelés és a támogatás együttes értéke meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át,

c) végrehajtási jog,

d) a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

e) kisajátítási eljárás megindítása,

f) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye,

g) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, ha az ingatlan egyben az ingatlanfejlesztésre irányuló projekt tárgyát is képezi,

h) elidegenítési és terhelési tilalom,

i) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

j) zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,

k) tulajdonjog-fenntartással történt eladás, kivéve, ha a vevő a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul,

l) perfeljegyzés.

(3) Ha az adott ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált bejegyzési kérelem szerepel széljegyként, a kedvezményezettet fel kell hívni arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a földhivatal érkeztető pecsétjével ellátott okiratokat a szerződéskötéskor csatolja. A közreműködő szervezet a bejegyzési kérelmek tartalma alapján mérlegeli, hogy az elintézetlen bejegyzési kérelem akadályát képezheti-e az ingatlan jelzálogjog biztosítékként történő elfogadásának.

(4) Lakóingatlanon alapított jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyát képező ingatlan valamennyi lakója közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a zálogjog érvényesítése esetén nem igényel elhelyezést, és a biztosíték érvényesítése esetén az elhelyezése megoldott.

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet cégkivonatát és aláírási címpéldányát a felajánlott biztosítékra vonatkozó dokumentáció részeként a kedvezményezettnek a közreműködő szervezet részére be kell nyújtania.

(6) A fejlesztés tárgyát képező ingatlant terhelő jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha az ingatlan értéke már a jelzálogszerződés megkötését, illetve a fejlesztés megkezdését (megvalósítását) megelőzően - a 49. §-ban foglaltak szerint - fedezetet nyújt.

56. § (1) A közreműködő szervezet bekéri és megvizsgálja a kedvezményezett által felajánlott ingatlan 3 munkanapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, valamint a 30 napnál nem régebbi igazságügyi értékbecslését vagy az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt.

(2) A közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmére az ingatlan fekvése szerinti értékbecslők névsorát a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. Értékbecslés csak az ingatlan fekvése szerint illetékes értékbecslők névsorában szereplő értékbecslőtől fogadható el. Igazságügyi értékbecslés helyett az ingatlan értéke az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján is megállapítható.

(3) A közreműködő szervezetnek minden esetben vizsgálnia kell, hogy az ingatlan alkalmas-e jelzálogjog bejegyzésére. Ennek során meg kell vizsgálni

a) a tulajdoni lap kiállításának keltét (amely a kedvezményezett általi postára adás dátumát megelőző 3 munkanapnál korábbi nem lehet),

b) az átpántoló címke, a vízjeles biztonsági papír és a biztonsági pecsétcímke meglétét,

c) azt, hogy az adott ingatlan tulajdoni lapján olyan bejegyzés szerepel-e, amely miatt az ingatlan a támogatási szerződést biztosító jelzálogjog tárgyaként nem fogadható el.

(4) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a kizárólagos tulajdonosa, vagy amelynek haszonélvezeti jogosultja van, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként - a kedvezményezetten túl - valamennyi tulajdonostárs és haszonélvezeti jogosult is fel van tüntetve.

(5) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a tulajdonosa, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként az ingatlan valamennyi tulajdonosa - ha van, akkor valamennyi haszonélvezeti jogosultja is - fel van tüntetve.

(6) A jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet a jelzálogszerződés megkötését követően a közreműködő szervezetnek soron kívül be kell nyújtania az illetékes földhivatalhoz.

PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS

Teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványlap ellenjegyzése, utalványozás

57. § (1) Az előirányzatot érintő pénzforgalmat csak szakmai teljesítésigazolás alapján lehet érvényesíteni.

(2) A szakmai teljesítésigazolás magában foglalja

a) a megvalósítási vizsgálatot, azaz annak vizsgálatát, hogy a kötelezettségvállalással érintett beszerzés (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, beruházás), a működés finanszírozása vagy a támogatási szerződésben foglaltak szerződésszerűen (mennyiségben, minőségben, határidőben) és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesültek-e, valamint

b) a pénzügyi vizsgálatot, amely alapján megállapításra kerül a kifizethető összeg.

(3) A szakmai teljesítést minden esetben írásban kell igazolni.

(4) A szakmai teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítésigazoló nevét, beosztását és aláírását, a kötelezettségvállalás és az igazolás keltét, az előirányzat megnevezését, valamint a kifizethető összeget.

(5) A pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatásoknál, a Kincstár által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjak megfizetésénél, a felszámolási és a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó követelések bejelentésénél, továbbá a peres eljárásoknál felmerülő szakértői díjak megfizetésénél a szakmai teljesítésigazolást a közreműködő szervezet végzi.

(6) Az (5) bekezdéssel nem szabályozott esetekben a megvalósítási vizsgálatot a keretgazda vezetője, a pénzügyi vizsgálatot a közreműködő szervezet végzi. Ezekben az esetekben a szakmai teljesítésigazolást a pénzügyi vizsgálatot végző személy állítja ki, és annak feltételeként ellenőrzi a megvalósítási vizsgálat megtörténtét is.

58. § (1) A teljesítésigazolást követően, a pénzügyi teljesítés előtt a számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenőrizni) és utalványozni kell.

(2) Az érvényesítés, az utalványlap ellenjegyzés és az utalványozás rendjét - a (3) bekezdés kivételével - belső szabályzat rögzíti.

(3) Amennyiben az érvényesítés, az utalványlap ellenjegyzése és az utalványozás - jogszabály vagy a Minisztérium és a közreműködő szervezet között létrejött szerződés alapján - közreműködő szervezet feladata, úgy az érvényesítést, az utalványlap ellenjegyzését és az utalványozást a közreműködő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személyek végzik.

59. § (1) Az érvényesítő a teljesítésigazolás alapján ellenőrzi a kifizetendő összeget, a fedezet meglétét és az előírt formai követelmények betartását.

(2) Az érvényesítés utalványlapon történik.

(3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját.

60. § (1) Az utalványlap ellenjegyzője köteles ellenőrizni az érvényesítés szabályszerűségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítőnek.

(2) Az utalványlap ellenjegyzése az utalványlapon történik.

(3) Az utalványlap ellenjegyzője köteles ellenőrizni az érvényesítés szabályszerűségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítőnek.

(4) Az utalványlap ellenjegyzője köteles vizsgálni a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettségvállalás dokumentumait, különösen a szerződés érvényességét, hatályosságát, jogi biztosítékait, valamint a rendelkezésre álló forrás meglétét.

61. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolását, az érvényesítést és az utalványlap ellenjegyzését (ellenőrzését) követően kerülhet sor.

(2) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalványlap tartalmazza-e a kötelezettségvállalás azonosítóját és a főkönyvi számla számát.

(3) Az utalványozó biztosítja, hogy csak olyan kifizetések és bevételek kerüljenek utalványozásra és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a beérkező bizonylatok formailag és számszakilag megfelelnek az előírásoknak és a szerződésben meghatározott költség-összetételnek.

A támogatási célú kötelezettségvállalások folyósítására vonatkozó különös rendelkezések

62. § (1) A támogatás folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését - keretszerződéses támogatási forma esetén a támogatási szerződés Minisztérium által történő jóváhagyását - és a szükséges biztosítékok rendelkezésre bocsátását követően kerülhet sor.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás, a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - a támogatás igénybevétele utólag, megvalósítás-arányosan és forrásarányosan történhet.

(3) Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek legkésőbb a projekt megvalósítására a támogatási szerződésben előírt határidőt követő 60 napon belül kezdeményeznie kell a támogatás folyósítását. Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítására előírt határidőt követő 60 napon belül nem kezdeményezi a támogatási szerződésben meghatározott támogatás egészének folyósítását, a támogatás részleges visszavonására vagy a támogatási szerződéstől való elállásra kerül sor.

(4) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, számlát helyettesítő dokumentumokon, valamint a tényleges kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás formai, számszaki ellenőrzését követően történik. A támogatási döntés kedvezményezettjének a számlákhoz kapcsolódó megrendeléseket, szerződéseket, valamint építési beruházás esetén az építési napló másolatát is be kell nyújtania a 41. § (3) bekezdés szerinti kezdési időpont vizsgálatához. A teljesítés igazolásakor biztosítani kell a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számlák, számlát helyettesítő dokumentumok meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével. A hiányzó, nem megfelelően benyújtott dokumentumok pótlására a kedvezményezettnek a közreműködő szervezet által kiküldött hiánypótlásra történő felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésére. A hiánypótlásra elszámolásonként egy alkalommal van lehetőség, annak elmulasztása esetén a közreműködő szervezet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján állapítja meg a kifizethető támogatás összegét.

(5) Az Ámr. 141. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásoknál, ha a beruházási projekt megvalósulása az öt költségvetési évet meghaladja, a támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint öt költségvetési évet meghaladóan is folyósítható, legfeljebb a beruházás tervezett befejezését követő egy évig.

(6) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére

a) lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás fennállásáig,

b) az Ámr. 124. § (9) bekezdésében meghatározott esetben,

c) felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindulása esetén,

d) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig, vagy

e) az Ámr. 126. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget,

f) az Ámr. 114. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyek hiányában kerülhet sor.

(7) Támogatási előleg folyósítására az Ámr. 124. § (8) bekezdése, az Ámr. 150. § (2), (7), (8), valamint (14) bekezdése és a pályázati dokumentáció rendelkezései szerint kerülhet sor.

(8) Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 25%-ának erejéig, de legfeljebb 300 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleget a támogatási szerződés hatálybalépésének napjától számított 90 napon belül a projekt elindításához - az első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően - lehet igényelni. Az előleg folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a megkövetelt biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleg szankciós kamattal növelt összegét, ha nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a közreműködő szervezethez az előleg kifizetésétől számított hat hónapon belül, vagy a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.

(9) Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - megvalósítás-arányosan és forrásarányosan - csak azt követően folyósítható, hogy a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt.

Kincstári adatszolgáltatás

63. § Az előirányzatra vonatkozó kincstári adatszolgáltatást a közreműködő szervezet bevonásával a kezelő végzi el.

A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

A támogatással kapcsolatos monitoring feladatok

64. § (1) A kedvezményezett köteles a projekt megvalósításának előrehaladásáról és a projekt eredményességéről - a támogatási szerződés tartalmától függően a fenntartásáról - adatokat szolgáltatni.

(2) Az adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát a Minisztérium határozza meg, és azt a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(3) A kedvezményezett az adatszolgáltatást a támogatási szerződés szerint, külön felszólítás nélkül köteles teljesíteni. A kedvezményezett köteles a számviteli és statisztikai nyilvántartását olyan módon megszervezni, hogy az adatszolgáltatását ellenőrizhető módon teljesíteni tudja.

(4) Ha a kedvezményezett az adatszolgáltatást nem teljesíti határidőre, akkor a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kedvezményezettet felszólítja a 15 napon belül történő teljesítésre, egyben figyelmezteti, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után. Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti, akkor a közreműködő szervezet értesíti a Minisztériumot az adatszolgáltatás elmulasztásáról.

(5) Az adatszolgáltatás elmulasztását a Minisztérium szerződésszegésnek minősítheti és dönthet a támogatási szerződéstől való elállásról. A Minisztérium döntése alapján a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetében a támogató - áll el a támogatási szerződéstől.

(6) A közreműködő szervezet évente, a tárgyévet követő év március 31-ig beszámolót készít a Minisztérium részére, amelyben pályázati konstrukciónként és támogatási programonként bemutatja a monitoring adatok feldolgozását, valamint értékeli a feldolgozás eredményét.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

65. § (1) A Minisztérium, az általa kijelölt közreműködő szervezetek és a külön jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek jogosultak a támogatásra való jogosultság feltételeinek, a pályázatban szereplő információk valóságtartalmának, valamint a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésének ellenőrzésére.

(2) A közreműködő szervezetek által végzett ellenőrzés lefolytatására különösen a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pénzügyi elszámolás során folyamatba épített módon, a projekt pénzügyi lezárása, illetve a projekt jogi lezárása során kerülhet sor.

(3) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén a döntés előkészítésének részeként a pályázó előzetes, a pályázatban megadott hozzájárulásával végzett helyszíni ellenőrzés célja a pályázatban rögzített információk helytállóságának ellenőrzése, a projekt megvalósíthatóságának és kockázatainak felmérése. Ennek megfelelően - a pályázati konstrukció sajátosságainak megfelelően - vizsgálandó különösen

a) a pályázatban rögzített információk helytállósága és dokumentáltsága,

b) az üzleti terv, a pénzügyi és gazdaságossági számítások és a vállalt teljesítmények megalapozottsága,

c) a pályázó és a pályázat támogatásra való jogosultsága,

d) a projekt megkezdésének időpontja,

e) a hatósági és egyéb engedélyek, a szükséges tervdokumentációk, az egyéb okiratok megléte,

f) a projekt pályázat szerinti megvalósításának feltételrendszere és pénzügyi háttere,

g) a pályázó és a teljesítésbe bevonni kívánt más személyek szakmai felkészültsége, az ezt alátámasztó dokumentumok, illetve hatósági engedély birtokában folytatható tevékenység esetén az előírt szakmai követelményeknek megfelelő szakember megléte,

h) a felajánlott biztosíték megfelelősége.

(4) A szerződéskötést megelőzően - a (3) bekezdés szerinti feltételek dokumentáltságáról való meggyőződés mellett - meg kell vizsgálni, hogy a szerződéskötés feltételeként megkövetelt dokumentumok és biztosítékok az előírt tartalommal rendelkezésre állnak-e, valamint a támogatási szerződés a pályázati dokumentáció és a jogszabályok elő írásainak megfelel-e.

(5) A pénzügyi elszámolás és a finanszírozás folyamatában végzett ellenőrzés célja a támogatás igénybevétele szabályszerűségének vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen

a) a projekt megvalósításának kezdési időpontja,

b) a felajánlott biztosíték megléte, megfelelősége,

c) a projekt támogatási szerződésben foglaltak szerint történő megvalósulása,

d) a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósítás viszonya,

e) a projekt megvalósításának és a támogatás folyósításának összhangja,

f) ha annak törvényi feltételei fennállnak, a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség teljesítése,

g) a támogatási szerződésben előírt tájékoztatási, adatszolgáltatási és az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettség teljesítése,

h) ha helyszíni ellenőrzésre sor került, a helyszíni ellenőrzés dokumentumainak megléte, az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetése,

i) a támogatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezés esetén annak okai, indokoltsága,

j) a kedvezményezett gazdálkodási státuszában, tulajdonosi struktúrájában a támogatási szerződés teljesítésére is kiható változások,

k) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi, számszaki és a támogatási szerződésben meghatározott ütemtervnek való megfelelősége,

l) szakmai tartalom,

m) hatósági engedélyek megléte.

(6) A projekt pénzügyi lezárását megelőző ellenőrzés célja a projekt szerződésszerű és hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelő megvalósulásának ellenőrzése, a pénzügyi beszámoló megalapozottságának vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen

a) a megvalósult projekt műszaki tartalmának teljessége és megfelelősége,

b) a projekt határidőre történő megvalósítása,

c) a projekt költségszerkezetének és forrásösszetételének alakulása,

d) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi és számszaki megfelelősége,

e) a bizonylatokon feltüntetett gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentumok,

f) a tájékoztatási, adatszolgáltatási és az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettség teljesítése,

g) a támogatási szerződés megszűnéséig terjedő időszakra vonatkozó biztosíték megléte és megfelelősége,

h) a projekt keretében megvalósult eszközök tulajdonviszonyainak alakulása,

i) hatósági engedélyek (használatbavételi engedély) megléte.

(7) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a pályázati dokumentáció a pénzügyi beszámoló kötelező auditálását követeli meg, akkor ezt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40-44. §-ában meghatározott könyvvizsgáló végezheti el.

(8) A projekt jogi lezárását megelőző ellenőrzés célja a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - ideértve a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is - megvalósulásának ellenőrzése.

(9) Az 50 millió forintot meghaladó támogatások esetén az értékelés részeként előzetes helyszíni ellenőrzést is le kell folytatni.

(10) Az ellenőrzés történhet a projekt megvalósításának helyszínén vagy az ellenőrzésre jogosult rendelkezésére álló dokumentumok alapján.

(11) Az ellenőrzést a pályázó (kedvezményezett) köteles tűrni, köteles továbbá az ellenőrzést lefolytatók adatszolgáltatási kérését teljesíteni, az igényelt dokumentumokat átadni. Az ellenőrökkel való együttműködés vagy az adatszolgáltatás megtagadása a pályázat elutasítását vagy a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.

(12) A helyszíni ellenőrzést az ellenőrzésre jogosult szervezet vezetője által kiadott megbízólevél alapján, az előzetesen írásban jelzett időpontban kell lefolytatni. Az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell dokumentálni, abban a pályázó (kedvezményezett) észrevételeit, megjegyzéseit és kifogásait is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést lefolytató személy, a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője a helyszínen aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát az aláírást követően át kell adni a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője részére.

(13) Ha a közreműködő szervezet által végzett helyszíni ellenőrzés nem rendeltetésszerű vagy szerződéstől eltérő felhasználást állapít meg, akkor a közreműködő szervezet a jegyzőkönyvhöz csatolja a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát.

A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

66. § A támogatási szerződés megszűnik

a) a projekt jogi lezárása,

b) a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása, vagy

c) a támogatási szerződéstől való elállás esetén.

A projekt jogi lezárása

67. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződés a projekt jogi lezárásával szűnik meg.

(2) A projekt jogi lezárására akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesült.

(3) A projekt jogi lezárása a Minisztérium által meghatározott módon a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - feladata.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a projekt jogi lezárását a közreműködő szervezet a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalat valamennyi kötelezettség - beleértve a fenntartási kötelezettséget is - teljesítésére előírt határidő leteltével, a Minisztérium által meghatározott ütemterv szerint végzi.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés nem határozza meg a jogi lezárás módját, akkor a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - beleértve a fenntartási kötelezettséget is - teljesítését követően a kedvezményezett kérése esetén a közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmének beérkezését követő 30 napon belül intézkedik a projekt jogi lezárásáról.

(6) A támogatási szerződés megszűnését követő 15 napon belül a közreműködő szervezet - szükség esetén - intézkedik az azonnali beszedési megbízáshoz kapcsolódó felhatalmazó levél visszavonásáról, a jelzálogjog törlési engedély kiállításáról, továbbá lemondó nyilatkozatban visszavonhatatlanul és feltétel nélkül mentesíti a bankot, a garanciaszervezetet vagy a biztosítót a bankgarancia nyilatkozatban, a készfizető kezességvállalást tartalmazó nyilatkozatban vagy a kezesi kötelezvényben vállalt kötelezettségek alól.

68. § (1) A közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a projekt jogi lezárása során megvizsgálja azt, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette-e. E tevékenysége során a közreműködő szervezet azt is vizsgálja, hogy a kedvezményezett nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők, alkalmazhatók vele szemben.

(2) Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata során az alábbi szempontok figyelembevételével kell eljárni:

a) a projekt megvalósulása keretében azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségnek külön-külön eleget tett-e;

b) számszerűen megállapított kötelezettség esetén egyedileg meg kell vizsgálni a teljesítés mértékét.

(3) Ha a kedvezményezett több számszerűen megállapított kötelezettsége esetén is 100% alatt teljesített, akkor vele szemben jogkövetkezmények csak a számszerűleg legalacsonyabb hibás teljesítés alapján érvényesíthetők.

(4) A támogatással létrehozott vagyon előzetes engedély nélküli elidegenítése vagy bérbeadása esetén a kedvezményezett nem mentesül a fenntartási kötelezettség alól.

(5) A kedvezményezettel szemben a támogatási szerződés alapján szerződésszegés címén jogkövetkezmény nem érvényesíthető, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, de nem használta fel a megítélt támogatás teljes összegét.

69. § (1) Ha megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesítette maradéktalanul a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, és a 71. §-ban foglaltak alapján az elállási jog gyakorlása nem kötelező, akkor a támogatási szerződés hatályban marad, valamint a kifizetett támogatás részleges visszavonására kerül sor.

(2) A projekt azt követően zárható le, miután a kedvezményezett a visszavont támogatási összeget és járulékait visszafizette.

(3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás részleges visszavonásáról és a szerződésszegés esetén alkalmazandó igényérvényesítés érdekében teendő intézkedésekről a Minisztérium útmutatása alapján a közreműködő szervezet dönt.

(4) A közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatot a döntéshozataltól számított 5 munkanapon belül kézbesíti a kedvezményezettnek.

(5) A kifizetett támogatás részleges visszavonásáról szóló döntést tartalmazó nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a támogatási szerződés azonosító adatait,

b) a támogatás részleges visszavonásának indokát,

c) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésének kötelezettségét,

d) a kedvezményezett által visszafizetendő támogatás és a szankciós kamat összegét,

e) a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,

f) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,

g) a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,

h) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.

(6) A támogatás részleges visszavonása esetén - ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik -a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a jogosulatlanul igénybe vett támogatás folyósításától a támogatás részleges visszavonásról szóló döntés meghozataláig terheli. A kedvezményezettet továbbá késedelmes fizetés esetén a visszavont támogatás és a szankciós kamat után késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra.

(7) A kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidő - ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik - 15 nap.

A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása

70. § (1) A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontásáról a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - dönt a kedvezményezett támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kérelmének kézhezvételét követő 30 napon belül.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő felbontására akkor kerülhet sor, ha a projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból hiúsult meg vagy ütközik tartós akadályba.

(3) A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása esetén a támogatási szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló megállapodást - a támogatási szerződés felbontására vonatkozó egyetértése esetén - a közreműködő szervezet készíti elő és küldi meg a kedvezményezettnek aláírásra.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza

a) a támogatási szerződés azonosító adatait,

b) a feleknek a szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kifejezett nyilatkozatát,

c) mindazokat az adatokat és körülményeket, amelyek alapján a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása megállapítható.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás akkor lép hatályba, ha

a) a kedvezményezett részére támogatás folyósítása nem történt, vagy a kedvezményezett a folyósított támogatás jegybanki alapkamattal növelt teljes összegét visszafizette, valamint

b) a kedvezményezett az igénybe nem vett támogatásról lemondott.

A támogatási szerződéstől való elállás

71. § A támogatási szerződéstől el kell állni, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott valamely kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, és e szerződésszegés esetére jogszabály vagy a támogatási szerződés az elállás jogát biztosítja.

72. § (1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéstől való elállás tárgyában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Minisztérium helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet dönt.

(2) A támogatási szerződéstől való elállás tárgyában a Minisztérium dönt, ha

a) a közreműködő szervezet elállás tárgyában hozott döntését a kedvezményezett az elállás közlését követően vitatja,

b) a döntést a közreműködő szervezet kifejezetten kéri, vagy

c) az elállás jogának gyakorlását magának fenntartja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett észrevételének kézhezvételétől vagy az elállásra okot adó körülmény bekövetkezésének tudomásra jutásától számított 30 napon belül a Minisztériumnak megküldi.

(4) A közreműködő szervezet és a Minisztérium a támogatási szerződéstől való elállás jogát a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolja.

73. § A közreműködő szervezet az elállást tartalmazó nyilatkozatot a 72. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a döntéshozataltól, a 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül postai szolgáltató útján tértivevénnyel kézbesíti a kedvezményezettnek.

74. § (1) A támogatási szerződéstől való elállásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatási szerződés azonosító adatait, az elállási jog gyakorlását tartalmazó kifejezett nyilatkozatot, valamint a támogatási szerződés megfelelő rendelkezésére és a releváns jogszabályhelyre történő egyértelmű hivatkozással alátámasztott indokolást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatási szerződéstől való elállást közlő nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a kedvezményezett részére megítélt és kifizetett támogatás, továbbá a járulékai visszafizetésének kötelezettségét,

b) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetendő összegét,

c) a kifizetett támogatás és járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,

d) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,

e) a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,

f) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.

(3) A támogatási szerződéstől való elállás esetén - ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik -a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a folyósítástól a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés meghozataláig, az esetleges késedelmikamat-fizetési kötelezettség a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra terheli.

(4) A támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidő - ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik - 15 nap.

A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítése

75. § (1) Ha a támogatás részleges visszavonása vagy a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezettnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetési kötelezettségét megállapító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az Ámr. 127. § (7) bekezdése alapján a közreműködő szervezettől - egyedi támogatás esetén a Minisztériumtól - kérheti a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését.

(2) A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt, és a tárgyban külön megállapodást köt a kedvezményezettel.

(3) A részletekben történő fizetés időtartama nem haladhatja meg a fizetési kötelezettséget megállapító döntésről szóló értesítésben meghatározott fizetési határidőtől számított 36 hónapot.

(4) A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését lehetővé tevő megállapodás megkötésének feltétele, hogy a kedvezményezett legalább a fennálló tartozás összege erejéig a 48. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását biztosítja.

(5) Amennyiben a kedvezményezett bankgaranciát, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt bocsát rendelkezésre, azt a megállapodás megkötésétől az utolsó részlet esedékességét követő 30. napig köteles rendelkezésre tartani.

KÖVETELÉSKEZELÉS

A követeléskezelés általános szabályai

76. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatás részleges visszavonását vagy a támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban, illetve a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítéséről szóló megállapodásban meghatározott határidőre nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor a közreműködő szervezet - szükség esetén a Minisztérium - a 77-86. §-ban foglaltak szerint haladéktalanul intézkedik a követelés érvényesítése érdekében szükséges lépések megtétele iránt.

(2) Ha a 77. §-ban foglalt felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás, a 78-81. §-ban foglalt biztosítékok érvényesítése vagy a 82-86. §-ban foglalt eljárások során a fennálló követelésnél nagyobb összeg beszedésére kerül sor, akkor a beszedett többletet a közreműködő szervezet a kedvezményezett támogatási szerződésben meghatározott bankszámlájára a túlteljesítésről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül visszautalja, és a visszautalás megtörténtéről - az elszámolás egyidejű rendelkezésre bocsátásával - a kedvezményezettet írásban értesíti.

Felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás érvényesítése

77. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet adott, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelést a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében érvényesíti.

(2) Ha a közreműködő szervezet az azonnali beszedési megbízás teljesítésének várható időtartamát is figyelembe véve valószínűsíti, hogy a támogatás biztosítéka érvényesítésének lehetősége időközben megszűnik, az azonnali beszedési megbízás mellett a biztosítékon fennálló jog érvényesítését kezdeményezi.

(3) A közreműködő szervezet a fennálló követelés azonnali beszedési megbízás útján való érvényesítését a 78-81. §-ban meghatározott biztosítékok érvényesítése mellett bármikor megkísérelheti.

Bankgarancia érvényesítése

78. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául bankgaranciát ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a bankgaranciát nyújtó hitelintézettel szemben lép fel.

(2) A közreműködő szervezet által a hitelintézethez eljuttatott fizetési felszólításnak a bankgarancia szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.

Garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás érvényesítése

79. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezességvállalást nyújtó garanciaszervezettel szemben lép fel.

(2) A közreműködő szervezet által a garanciaszervezethez eljuttatott fizetési felszólításnak a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.

Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény érvényesítése

80. § (1) Ha a kedvezményezett biztosítótársaság által biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt tartott rendelkezésre a támogatási összeg biztosítékaként, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezesi kötelezvényt kibocsátó biztosítóval szemben lép fel.

(2) A biztosíték érvényesítésének tényét közlő értesítéssel egyidejűleg a közreműködő szervezet a kezes címére benyújtja a kezesi kötelezvényben meghatározott - az elállás tényét alátámasztó - dokumentumokat.

Követelés kielégítése ingó és ingatlan jelzálog szerződés alapján

81. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául ingó vagy ingatlan zálogtárgyat ajánlott fel, és az azonnali beszedési megbízás vagy más biztosíték érvényesítése nem vagy csak részben vezetett eredményre, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelés érvényesítése érdekében, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében haladéktalanul köteles az ingó vagy ingatlan zálogtárgyból kielégítést keresni.

(2) Az ingó és ingatlan vagyontárgyon alapított jelzálogjogból való kielégítés során a Ptk., valamint az ingó és ingatlan jelzálogszerződés rendelkezéseinek megfelelő módon kell eljárni.

Fizetési meghagyásos eljárás

82. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződéshez kapcsolódóan

a) nem adott azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet vagy egyéb biztosítékot, akkor a felszólító levélben meghatározott teljesítési határidő leteltét követő 8 munkanapon belül,

b) az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levélen túl egyéb biztosítékot nem adott, akkor az azonnali beszedési megbízás részben vagy egészben sikertelen megkísérléséről szóló hitelintézeti értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül,

c) adott biztosítékból a követelés kielégítése részben vagy egészben sikertelen, akkor az ennek megállapítását követő 8 munkanapon belül

a fizetési meghagyásos eljárást, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet megindítja.

(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint polgári peres eljárássá alakul, akkor a közreműködő szervezet a rendelkezésre álló iratokat haladéktalanul megküldi a Minisztérium részére.

Végrehajtási eljárás kezdeményezése

83. § (1) A polgári peres és nem peres eljárás lezárását követően a követelés érvényesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alapján kerül sor.

(2) A végrehajtási kérelmet, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a közreműködő szervezet terjeszti elő.

Felszámolási eljárás kezdeményezése

84. § Külön rendeletben foglaltak alapján a közreműködő szervezet a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján a kedvezményezettel mint adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet.

A kedvezményezettel szembeni csődeljárás, végelszámolási eljárás, valamint harmadik fél által indított felszámolási eljárás

85. § (1) A közreműködő szervezet a kedvezményezettek jogi státuszában bekövetkező változásokat folyamatosan nyomon követi.

(2) Ha a közreműködő szervezet azt észleli, hogy a kedvezményezettel szemben csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, akkor külön rendeletben foglaltak alapján a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a közreműködő szervezet köteles a hitelezői igényt haladéktalanul bejelenteni.

(3) A közreműködő szervezet a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentését a Minisztérium egyetértésével mellőzheti, ha a csődeljárás, a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a hitelezői igénynek a nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülés sem várható.

Követelés vagyonrendezési eljárásban való érvényesítése

86. § Ha annak lehetősége fennáll és a követelés behajtásához szükséges, a közreműködő szervezet, külön rendeletben adott felhatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében köteles vagyonrendezési eljárást megindítani, illetve ilyen eljárásban köteles részt venni.

SZÁMVITELI FELADATOK

87. § (1) A számviteli feladatokat a közreműködő szervezet végzi.

(2) A közreműködő szervezet készíti el az előirányzat számviteli politikáját, továbbá minden olyan egyéb számviteli vagy pénzügyi szabályzatát, amelynek összeállítását jogszabály kötelezővé teszi. Az előirányzat számviteli politikájának és kötelező mellékleteinek elkészítésénél alkalmazni kell a Minisztérium által elkészített egységes számviteli politika elő írásait.

(3) A számviteli politikát a Minisztérium hagyja jóvá.

(4) A közreműködő szervezetnek a szerződés felbontásáról, megszűnéséről a vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával, illetőleg elektronikus úton - az Ámr. 9. számú mellékletében meghatározott adatlapon - 5 munkanapon belül értesítenie kell a Kincstárt.

(5) A behajthatatlan kisösszegű követelések hitelezési veszteségként történő leírását, továbbá az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a kezelő szervezet vezetője engedélyezi.

(6) A kezelő felelős az éves és féléves beszámolóhoz, továbbá a zárszámadáshoz szükséges szöveges beszámoló elkészítéséért. A keretgazda és a közreműködő szervezet részt vesz a beszámolók elkészítésében.

(7) Az előirányzat könyvvizsgálatáról a Minisztérium gondoskodik.

(8) A közreműködő szervezet együttműködik az előirányzat könyvvizsgálójával, biztosítja a könyvvizsgálathoz szükséges adatok teljességét, valódiságát.

(9) Az előirányzat éves költségvetési beszámolóját, a féléves beszámolót és a negyedéves mérlegjelentéseket a közreműködő szervezet készíti el, és a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár hagyja jóvá.

88. § A közreműködő szervezet az 57-61. §-ban szereplő pénzügyi feladatok, valamint a 87. § szerinti számviteli feladatok ellátásának módjáról belső szabályzatot készít, amelyet a Minisztérium hagy jóvá. Ennek keretében rendelkezik

a) a kötelezettségvállalás állományát bemutató, kezelő részére teljesítendő adatszolgáltatás módjáról;

b) a követelések nyilvántartásáról;

c) a Minisztérium által előírt könyvelési feladás módjáról.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Széchenyi Kártya konstrukcióra vonatkozó különös rendelkezések

89. § (1) A Széchenyi Kártya konstrukció keretében biztosított hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása tekintetében az e rendelet szabályait - az Ámr. 153. §-ában foglaltakkal összhangban - a (2)-(8) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Széchenyi Kártya igénylésének rendjét és további feltételeit, valamint az igényléshez szükséges formanyomtatványokat a Minisztérium hivatalos lapban, felhívás formájában teszi közzé.

(3) A likviditási hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása iránti igény pályázat benyújtása nélkül, igénylőlap kitöltésével és az Ámr. 153. § (2) bekezdésében előírt, illetve a hitelbírálathoz szükséges egyéb nyilatkozatok, okiratok és igazolások csatolásával kezdeményezhető.

(4) Az igénylőlapot a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott igénylést regisztráló szervezetekhez kell benyújtani. A regisztráló szervezetek az igényeket továbbítják a közreműködő szervezetnek, amely a támogatási igényeket döntésre készíti elő.

(5) A Minisztérium és a kedvezményezett között a támogatási jogviszony az Ámr. 113. § (2) bekezdés b)-e), g) és j)-k) pontjában meghatározott és az igénylőlaphoz csatolt nyilatkozatok alapján, az Ámr. 120. § (1) bekezdés b), e) és f) pontjában, az Ámr. 127. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium csoportos kötelezettségvállalása útján jön létre.

(6) A hitelszerződést a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott hitelintézetek közül a kedvezményezett választása szerinti hitelintézet köti meg.

(7) A hitelszerződés bármely okból történő megszűnése esetén a kamat- és a garanciadíj-támogatás is automatikusan megszüntetésre kerül. Ez - az Ámr. 120. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a már kifizetett támogatásokat nem érinti.

(8) A Széchenyi Kártya konstrukcióra nem kell alkalmazni a 45. § (6)-(13) bekezdés, a 47-56. §, a 62. §, valamint a 66-75. § rendelkezéseit.

Panaszkezelés

90. § (1) Ha a pályázótól, kedvezményezettől panasz érkezik a döntés előkészítéssel, a szerződéskötéssel, a szerződésmódosítással, a támogatás folyósításával, az ellenőrzéssel, a projekt jogi lezárásával - ideértve a kifizetett támogatás részleges visszavonására vonatkozó döntést is -, továbbá a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésével kapcsolatban, akkor a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a panaszt megvizsgálja és döntéséről a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a kedvezményezett továbbra is fenntartja panaszát, az ismételt megkeresés beérkezését követő 5 munkanapon belül a közreműködő szervezet a megkeresést az iratok megküldésével és javaslatával együtt előterjeszti a Minisztérium részére, amely a megkeresésről az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt. A Minisztérium a döntéséről értesíti a kedvezményezettet és a közreműködő szervezetet.

Irattározás

91. § (1) A közreműködő szervezet kötelezettségvállalással és követeléskezeléssel kapcsolatos, hozzá beérkezett és nem továbbított valamennyi dokumentumot - pályázati úton nyújtott támogatás esetén a pályázati azonosító feltüntetésével, tételes iratjegyzékkel ellátva - a jogi lezárás évét követő 5. év végéig megőrzi.

(2) A közreműködő szervezet gondoskodik a számviteli dokumentumoknak az Sztv. 169. §-ában meghatározott megőrzéséről.

Átmeneti és záró rendelkezések

92. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a már benyújtott pályázatok, kötelezettségvállalások tekintetében az e rendelet hatálybalépését követően elvégzendő eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

93. § (1) A közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (1), (2) és (6) bekezdésében, illetve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendeletben a befogadó szerv részére előírt adatszolgáltatási, közzétételi feladatokat a közreműködő szervezet látja el.

(2) Az NBC jogelődje terhére a 2000. évet megelőzően pályázati úton nyújtott támogatáshoz kapcsolódó támogatási szerződések módosítását - a minőségbiztosítási pályázatok kivételével - a Minisztérium készíti el és köti meg.

(3) A 64-86. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben - és az azt megelőző évek költségvetéséről szóló törvényekben - meghatározott Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatra is alkalmazni kell.

(4) A 45-88. §-ban és a 90-91. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben - és az azt megelőző évek költségvetéséről szóló törvényekben - meghatározott Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása előirányzatra is alkalmazni kell.

94. §[1]

95. §[2]

96. §[3]

97. §[4]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

98. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.).

Varga István s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter