19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében, valamint akis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjábanmeghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó

a) Kis- és középvállalkozói célelőirányzatra (a továbbiakban: KKC),

b) Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzatra (a továbbiakban: NBC),

c) Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása előirányzatra (a továbbiakban: TBE), valamint

d) Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége előirányzatra (a továbbiakban: VBI) terjed ki.

(2) A VBI-vel kapcsolatban kizárólag a 3. § (4) bekezdését, a 12-33. §-t, a 38. §-t, a 41-63. §-t, valamint a 67-68. §-t kell alkalmazni. A VBI esetében a közreműködő szervezetekre vonatkozó feladatokat a Minisztérium végzi.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (3) és (4) bekezdése alapján az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéinek - Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg - felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználására.

2. §

(1) A 6-11. §, a 34-37. §, a 39-40. §, a 64-65. §, valamint a 68. § hatálya az előirányzat terhére tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed.

(2) A 21-33. §, a 41-63. §, valamint a 67. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalásra terjed ki.

(3) A 12-20. §, valamint a 38. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázati úton nyújtott támogatásra terjed ki.

3. §

(1) A KKC a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. §-a, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból finanszírozott, állami támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól szóló 6/2008. (III. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R) 4. § (1) bekezdés 1-5., 7-17., 19., 21-22., 24. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel.

(2) Az NBC az R 4. § (1) bekezdés 1-6., 11., 13., 15-17., 19-20. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel.

(3) A TBE az R 4. §-a (1) bekezdés 5. pontja és 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel.

(4) A VBI a magyar védelmi és biztonsági iparban érdekelt cégek versenyképességének, valamint piacra jutása körülményeinek javítására használható fel vissza nem térítendő támogatás formájában.

(5) A KKC, az NBC, valamint a TBE felhasználható az előirányzat működési költségeinek finanszírozására.

(6) A KKC, az NBC, valamint a TBE esetében a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) fizetendő számlavezetési és rendelkezésre tartási díj az adott előirányzatot terheli.

(7) A KKC, az NBC, valamint a TBE terhére a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás keretében kizárólag fizetési kötelezettséggel nem járó, vissza vagy meg nem térítendő - ingyenes - támogatás nyújtható.

Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában:

1. behajtással járó költség: a követeléskezelés során felmerült valamennyi költség, különösen a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésének a díja, az illetékek és az ügyvédi munkadíj;

2. bírálati lap: azon dokumentum, amely összefoglalóan tartalmazza a pályázat fő adatait és a bírálati szempontrendszer alapján végzett értékelés eredményét;

3. bírálati szempontrendszer: azon kiválasztási szempontok összessége, amelyek alapján apályázatok értékelése történik;

4. biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni;

5. csoportos kötelezettségvállalás: a több pályázat vagy támogatási igény támogatására vonatkozó, egyetlen dokumentumban történő kötelezettségvállalás;

6. előirányzat: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott és az e rendelet 1. §-ában hivatkozott egyes előirányzatok;

7. garanciaszervezet: az a szervezet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosult;

8. garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a garanciaszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni;

9. járulék: a szankciós kamat, a késedelmi kamat és a behajtással járó költségek összessége;

10. kedvezményezett: a támogatásban részesült személy (szervezet), akivel (amellyel) a Minisztérium vagy a nevében eljáró közreműködő szervezet támogatási szerződést köt;

11. keretgazda: a Minisztériumnak az előirányzat felhasználási célok szerinti felosztásában az adott feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egysége, ennek hiányában a kezelő;

12. késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamat;

13. kezelő: a Minisztériumnak az előirányzat jogszabályokban és egyéb belső szabályzatokban előírt céllal és módon történő kezelésére külön utasításban kijelölt szervezeti egysége;

14. követelés: a Minisztériumot a támogatási szerződés megszegésének címén a kedvezményezettel szemben megillető igény, ideértve különösen a támogatási összeg egészének vagy egy részének visszafizetését, a jogszabályban, illetve a támogatási szerződésben előírt kamatot, valamint a követelés behajtásával járó költségeket;

15. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése meghatározott tevékenység közös folytatása és pályázaton való részvétel céljából;

16. közreműködő szervezet: az a külön jogszabályban kijelölt szervezet, amely az előirányzat terhére kiírt egyes pályázati konstrukciók vonatkozásában külön jogszabály, valamint külön megállapodás alapján a Minisztérium nevében pályázatok érkeztetésével, befogadásával, értékelésével, döntésre való előkészítésével, támogatási szerződés megkötésével, módosításával, teljesítés igazolásával, pénzügyi elszámolással, monitoring adatszolgáltatással, ellenőrzéssel, lezárással, követelések kezelésével, valamint könyvvezetéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat lát el;

17. monitoring: a projekt előrehaladásának, valamint a támogatás felhasználásának nyomon követése;

18. pályázó: a támogatás elnyerése érdekében pályázatot benyújtó személy, szervezet;

19. pályázat: a pályázó által a pályázati dokumentációnak megfelelően papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok összessége (kitöltött pályázati formanyomtatvány és mellékletei), amely alapját képezi a pályázó, illetve az általa a pályázati konstrukció szerint a támogatás terhére megvalósítani kívánt projekt bírálatának;

20. pályázati dokumentáció: a Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány;

21. pályázati életpálya lap: olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben a közreműködő szervezet a beérkezett pályázat kezelésével kapcsolatos valamennyi eseményt rögzít. A közreműködő szervezet a pályázati életpálya lapot az elektronikus nyilvántartás mellett papír alapon is vezetheti;

22. pályázati felhívás: a pályázati konstrukció legfontosabb elemeit meghatározó dokumentum;

23. pályázati formanyomtatvány: a Minisztérium által közzétett űrlap, amely a pályázó és a pályázat bírálat szempontjából lényeges adatait tartalmazza;

24. pályázati konstrukció: valamely gazdaságpolitikai cél elérése érdekében és a Minisztérium által meghatározott feltételek szerint ajánlattétel támogatási szerződés megkötésére, amely esetben a támogatási szerződés kedvezményezettjei versenyeztetés útján, az e rendeletben foglalt eljárási rendben kerülnek kiválasztásra;

25. pályázati útmutató: a pályázati konstrukció részletes feltételeit, a pályázati eljárás rendjét, a pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutatóját, a támogatási szerződés mintáját, valamint az egyéb segédleteket tartalmazó dokumentum;

26. pontozásos értékelő rendszer: a pályázat objektív értékeléséhez használt bírálati szempontrendszer, amely alapján kapott pontszámok végösszege határozza meg a pályázat támogathatóságát;

27. projekt: a pályázó azon tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező beruházása, fejlesztése vagy tevékenysége, amely megvalósításához a pályázó a pályázat benyújtásával támogatást igényel;

28. szankciós kamat: a támogatási szerződésben, illetve az Ámr. 88. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű kamat;

29. támogatási előleg: az Ámr. 2. § 81. pontja szerinti támogatási előleg;

30. támogatási program: olyan támogatási célú kötelezettségvállalás, amely meghatározott feltételrendszer mellett, normatív jelleggel, a rendelkezésre álló forrás erejéig biztosít támogatást;

31. támogatási szerződés: a pályázati úton, a támogatási program keretében, valamint az egyedi támogatás keretében nyújtott támogatások szabályrendszerét magába foglaló szerződés.

5. §

(1) A kezelő felelős az előirányzat felhasználására vonatkozó elvi, módszertani szabályok kialakításáért, az előirányzat felhasználása során gondoskodik az előirányzat gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és utasítások rendelkezéseinek betartásáról.

(2) Az előirányzattal való gazdálkodási feladatok ellátása során biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, a gazdálkodás átláthatóságát, a költséghatékony és racionális forrásfelhasználást, a célok és támogatások, valamint a gazdálkodás hatályos jogszabályokkal való összhangját.

Az előirányzat tervezése

6. §

(1) Az előirányzat költségvetési tervezése során a kezelő a keretgazdák bevonásával meghatározza az előirányzat rendeltetését, célrendszerét, támogatási jogcímenként megtervezi a tárgyév és az azt követő évek támogatási koncepcióját, valamint az egyes jogcímekhez rendelt előirányzatok kiemelt előirányzatait.

(2) A kezelő a közreműködő szervezet bevonásával a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést és az elemi költségvetést.

7. §

(1) A költségvetési törvényben megállapított előirányzatok részfeladatok (felhasználási célok) szerinti felosztását a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztés részfeladatonként tartalmazza a feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egység nevét is, amely az adott felhasználási cél tekintetében a keretgazdai feladatokat ellátja.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS ELŐÍRÁSA

Kötelezettségvállalás és követelés-előírás az előirányzat terhére

8. §

(1) Kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan intézkedés, amely az előirányzatból finanszírozandó célok ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.

(2) Az előirányzat terhére tett kötelezettségvállalás lehet

a) támogatási célú kötelezettségvállalás,

b) nem támogatási célú kötelezettségvállalás.

(3) A támogatási célú kötelezettségvállalás lehet

a) pályázati úton nyújtott támogatás,

b) támogatási program keretében nyújtott támogatás,

c) egyedi támogatás.

(4) Nem támogatási célú kötelezettségvállalásnak minősül különösen

a) az előirányzat terhére kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés,

b) az előirányzat terhére visszaigazolt megrendelés,

c) az előirányzat terhére átcsoportosítást előíró kormányhatározat,

d) az Ámr. 108/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a Kincstár által forintszámla vezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak, jutalékok,

e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj.

(5) Követelés-előírásnak minősül minden olyan dokumentum, amely az előirányzat számára bevételt vagy támogatást állapít meg.

(6) Kötelezettségvállalásra - az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - csak írásban és költségvetési ellenjegyzést követően kerülhet sor.

(7) A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban a következőket kell rögzíteni:

a) a kötelezettségvállalás mely évi előirányzatot, milyen összegben terhel,

b) a kötelezettségvállalás tárgyát,

c) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző nevét.

(8) Az előirányzat forrásának terhére kötelezettségvállalásra jogosult az Ámr. 134. §-ában foglaltak szerint

a) 10,0 millió forint értékhatárig a keretgazda vezetője,

b) 30,0 millió forint értékhatárig a kezelő vezetője,

c) 100,0 millió forint értékhatárig az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével,

d) felső értékhatár nélkül a miniszter az illetékes szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár álláspontjának ismeretében,

e) az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás esetében a közreműködő szervezet.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál csoportos kötelezettségvállalás esetében az egyedi kötelezettségvállalások összegét kell figyelembe venni.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál az általános forgalmi adó nélkül számított összeget kell figyelembe venni. A több évet érintő kötelezettségvállalás esetén az egyes évek kötelezettségvállalásainak együttes összegét kell figyelembe venni.

(11) Az előirányzat terhére tárgyéven túli kötelezettségvállalást a kezelő kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ában és 49. § r) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

Kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzése

9. §

A kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzésére jogosult (a továbbiakban: ellenjegyző)

a) a pályázati támogatási döntések és támogatási programok esetén - ha nem a kezelő vezetője a kötelezettségvállaló - a kezelő vezetője, vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy,

b) minden további esetben - ha nem kötelezettségvállaló - a Minisztérium költségvetési ügyekért felelős főosztályának vezetője vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy.

A kötelezettségvállalás alapdokumentuma

10. §

(1) A 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a pályázati úton nyújtott támogatásról szóló döntést tartalmazó dokumentum.

(2) A 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a Minisztérium által elfogadott szabályok szerinti szerződés és az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum.

(3) A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 93/B. § (2) bekezdése szerinti kártya-igénylőlap, írásbeli nyilatkozat, továbbá a hitelintézettel kötött hitelszerződés, kiegészítve az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentummal.

(4) A 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a támogatási szerződés.

(5) A 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés.

(6) A 8. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a visszaigazolt megrendelés.

(7) A 8. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználása tárgyában - a kormányhatározat közzétételétől számított 60 napon belül -történt intézkedés dokumentuma.

(8) A 8. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kincstári díj, jutalék, illetőleg a regisztrációs díj kifizetést igazoló bizonylat.

(9) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott alapdokumentum kivételével a kötelezettségvállalás alapdokumentumának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a kötelezettségvállalás azonosítója,

b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését, azonosító számát,

c) a részfeladat kódokat - ügyletkódot - és azok megnevezését,

d) a forrásévet,

e) a szakmai teljesítés határidejét,

f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

g) a pénzügyi teljesítés határidejét,

h) a kifizetendő összeget és a kifizetésének a határidejét részfeladat szerinti bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.

(10) A 8. § (5) bekezdésben foglalt követelés alapdokumentuma az előirányzat javára előírt bevételek teljesítése érdekében a követelés jogalapját megteremtő dokumentum.

(11) Az előzetes kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 2. § 68. pontja szerinti dokumentum.

A kötelezettségvállalás és a követelés-előírás nyilvántartása

11. §

(1) A kezelő a kötelezettségvállalás alapdokumentumát továbbítja a közreműködő szervezethez.

(2) A közreműködő szervezet köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr. 134. § (13) bekezdésében meghatározott módon történő vezetéséről úgy, hogy azokból az előirányzat vonatkozásában évenkénti bontásban, a keretekre felosztott jogcímenként megállapítható legyen a kötelezettségvállalások összege.

(3) Az Ámr. 134. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást a kifizetést igazoló bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni.

(4) A közreműködő szervezet felelős a kötelezettségvállalásoknak, illetve azok változásával összefüggő adatoknak a Kincstár részére történő megküldéséért.

(5) A Széchenyi Kártya konstrukció esetében a Széchenyi Kártya konstrukció lebonyolításával kapcsolatos közreműködő feladatokat ellátó szervezet havonta elektronikus formában a kötelezettségvállalás nyilvántartása céljából megküldi a támogatottakkal megkötött szerződésekről szóló kimutatást a KKC pénzügyi és számviteli feladatait ellátó közreműködő szervezetnek.

(6) A kötelezettségvállalás nyilvántartását módosítani kell,

a) ha a kötelezettségvállalás alapdokumentuma érvényét veszti, vagy a kötelezettségvállalása az összege tekintetében módosul, ideértve különösen

aa) a szerződés összegét érintő módosítás esetét,

ab) a szerződés megszűnését vagy megszüntetését,

ac) a pályázati úton nyújtott támogatásnál azt az esetet, ha a szerződéskötésre jogszabályban meghatározott határidőn belül a támogatási szerződés a pályázó mulasztása miatt nem jön létre, és emiatt a támogatási döntés érvényét vesztette,

b) ha a támogatási keretösszeg részben vagy egészben nem kerül felhasználásra,

c) ha a projekt pénzügyi lezárását követően a támogatási szerződésben előirányzotthoz képest maradt fenn igénybe nem vett támogatás.

(7) A követelés-előírás nyilvántartását módosítani kell

a) a szerződés összegét érintő módosítás esetén,

b) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá

c) minden más, a követelés összegét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén.

PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGHIRDETÉSE ÉS BÍRÁLATA

Pályázati dokumentáció elkészítése

12. §

(1) A pályázati dokumentációt a keretgazda készíti el a közreműködő szervezet bevonásával.

(2) A pályázati dokumentáció legalább a következőket tartalmazza:

a) a pályázati konstrukció címét,

b) a pályázati konstrukció kiírójának pontos megneve-zését,

c) a lehetséges pályázók körét (ideértve a támogatásra jogosító és a támogatásból kizáró feltételek meghatározását),

d) a támogatás célját és a támogatás alapjául szolgáló, az e rendelet szerinti jogcímet,

e) a támogatandó tevékenységeket,

f) az elszámolható költségek körét,

g) a támogatás formáját és mértékét,

h) a támogatás keretösszegét,

i) a pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati útmutatót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és formanyomtatványok körét, példányszámát, formáját, az esetleges pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,

j) a pályázat benyújtásának helyét és módját; ha a pályázati konstrukció kiírója a pályázóktól a pályázat elektronikus formában történő benyújtását is megköveteli, akkor a pályázati dokumentációban meg kell határozni az adattárolás lehetséges formátumait és az adattömörítés módját is,

k) a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam első és utolsó napját,

l) a saját forrás mértékét, a megkövetelt saját forrás formáját és igazolásának módját,

m) a bírálati szempontrendszert, a támogatás elnyerésének feltételeit,

n) tájékoztatást arról, hogy a pályázati konstrukció kiírója a támogatási jogviszony törvényben meghatározott adatait a honlapján közzéteszi,

o) a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, ideértve a támogatás nyújtásának feltételeként előírt biztosítékok körét,

p) tájékoztatást a helyszíni ellenőrzés rendjéről,

q) a monitoring céljából igényelt adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát,

r) a közreműködő szervezet által működtetett ügyfélszolgálat elérhetőségi adatait (cím, telefon, telefax, e-mail, ügyfélfogadási idő),

s) a hiánypótlásra vonatkozó információkat, külön megjelölve a pályázat azon részét, amely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség,

t) a projekt megkezdésének határidejét, ha a pályázati konstrukció kiírója a 17. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően rendelkezik.

(3) A pályázati dokumentációt a keretgazda előterjesztése és a kezelő egyetértése alapján a miniszter hagyja jóvá.

(4) A pályázati dokumentáció jóváhagyását megelőzően a keretgazda egyezteti a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, valamint az Ámr. 8/a. mellékletét is tartalmazó pályázati dokumentációt a Kincstárral.

A pályáztatás általános szabályai

13. §

(1) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, egy pályázó egy adott pályázati konstrukcióban több pályázatot is benyújthat, de az adott pályázati konstrukcióban csak egy pályázata nyerhet támogatást.

(2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, pályázni kizárólag önállóan lehet. Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy több pályázó együttesen - konzorciumként - pályázzon, a pályázatban meg kell jelölni a képviseletre és a támogatás igénybevételére jogosult konzorciumi tagot, valamint a pályázók - a konzorcium tagjai - együttműködésének feltételeit a pályázat tekintetében.

(3) Ha a pályázati dokumentáció a pályázat benyújtásának feltételeként pályázati díjfizetési kötelezettséget ír elő, a pályázati díjat a pályázati dokumentációban meghatározott módon kell teljesíteni a Minisztérium Kincstár által vezetett - pályázati dokumentációban megelölt - számlájának javára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázónak a pályázat eredeti példányához csatolnia kell. A pályázat forráshiány miatti elutasítása esetén a pályázati díjat az elbírálástól számított 60 napon belül a közreműködő szervezet visszautalja a pályázónak.

(4) Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minősülő fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét, amelynek megvalósításához a támogatást igényli.

(5) Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy európai uniós forrásból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytathassa.

A pályázati konstrukció meghirdetése

14. §

(1) A pályázati konstrukció meghirdetése a jóváhagyott pályázati dokumentáció közzétételével történik.

(2) A pályázati felhívást hivatalos lapban, a teljes pályázati dokumentációt pedig a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A közreműködő szervezet ügyfélszolgálatot működtet a pályázók kérdéseinek fogadására és megválaszolására.

(4) Ha a beérkezett és az elbírálás során támogatásra javasolt pályázatok száma indokolja, a miniszter a pályázati dokumentációban meghatározott támogatási keretösszeget megváltoztathatja.

(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításáról a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően - a keretgazda indokolással ellátott előterjesztése alapján - a miniszter dönt. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítását a jóváhagyást követően a Minisztérium hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

(6) Ha a beérkezett pályázatok forrásigénye indokolja, a keretgazda kezdeményezheti a kezelőnél a - még be nem nyújtott - pályázatok befogadásának leállítását. A pályázati konstrukció leállításáról a kezelő előterjesztése alapján a miniszter dönt. A pályázati konstrukció leállítását legalább egy országos terjesztésű napilapban, a Minisztérium hivatalos honlapján, valamint hivatalos lapban is közzé kell tenni. A pályázati konstrukció leállításának legkorábbi időpontja a leállításról hozott döntés közzétételét követő nap.

A pályázat érkeztetése

15. §

(1) A pályázatot a pályázati dokumentációban megjelölt címzetthez a dokumentációban megjelölt módon, egy eredeti és a dokumentációban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani. A pályázatok regisztrálásáról, iktatásáról és adatainak tárolásáról a közreműködő szervezet gondoskodik. A pályázat benyújtásának napja a postai feladóvevény szerinti postára adás napja. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás napja a pályázati dokumentációban megelölt címzett általi kézhez vétel napját megelőző harmadik munkanap, mely vélelemmel szemben a pályázónak lehetősége van az ellenbizonyítás ra.

(2) A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatot iktatószámmal látja el, és megkezdi a pályázati életpálya lap vezetését. A pályázati életpálya lapon a közreműködő szervezet rögzíti a pályázattal kapcsolatosan elvégzett valamennyi tevékenységet.

(3) Ha a pályázó a pályázatában több előirányzat együttes támogatását igényli, és a pályázatot az Ámr. 79. § (6) bekezdése alapján a Minisztériumhoz nyújtotta be, akkor a közreműködő szervezet köteles a pályázatot az abban megjelölt támogatási források kezelői részére haladéktalanul megküldeni.

A pályázat formai vizsgálata, hiánypótlás elrendelése

16. §

(1) A közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során a pályázat érkeztetésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelményeknek, így különösen, hogy

a) a pályázó a pályázatát határidőben nyújtotta-e be,

b) a pályázat megfelelő példányszámban került-e be-nyújtásra,

c) a pályázat elektronikus formában történő kötelező benyújtása esetén a kitöltött elektronikus pályázati formanyomtatvány rendelkezésre áll-e,

d) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványok, adatlapok megfelelő formátumban kerültek-e benyújtásra,

e) a pályázó az adott pályázati konstrukcióban rendelkezik-e pályázati jogosultsággal,

f) a pályázatban megjelölt tevékenységgel szemben nem áll-e fenn a pályázati dokumentációban meghatározott kizáró ok,

g) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatvány, adatlap valamennyi pontja kitöltésre került-e, illetve a pályázó a kitöltés mellőzésének indokait a ki nem töltött pontoknál feltüntette-e,

h) a pályázó hozzájárulását adta-e a pályázat benyújtását követő ellenőrzéshez,

i) a pályázó a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványokat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint ellátta-e (cégszerű) aláírásával és

j) a pályázó a pályázatához csatolta-e a szükséges és hiánypótlás keretében nem pótolható, a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő mellékleteket, valamint külön jogszabály által a pályázat befogadása feltételeként meghatározott nyilatkozatokat.

(2) Ha a közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelmények valamelyike nem teljesül, akkor a pályázatot az elbírálásból kizárja, és erről a pályázót a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül - a kizárás indokának megjelölésével - postai úton írásban értesíti.

(3) A pótolható melléklet vagy a tartalmi elbíráláshoz feltétlenül szükséges szakmai információ hiánya esetén a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő biztosításával - tértivevényes ajánlott levélben - egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban a pályázót figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás hiányossága vagy a hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(4) A hiánypótlást határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő utolsó napján postára adták. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon postára adott küldeményt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

(5) Ha a pályázó a hiánypótlást nem határidőben nyújtotta be vagy a pályázat a hiánypótlást követően sem teljes, akkor a közreműködő szervezet a pályázatot az elbírálásból kizárja. A közreműködő szervezet a pályázót a kizárásról a hiánypótlási határidő lejártát, illetve a hiánypótlás beérkezését követő 15 napon belül - a kizárás indokának megjelölésével - postai úton írásban értesíti.

A pályázatok befogadása

17. §

(1) Ha a pályázat formai vizsgálata során a pályázat elbírálásból való kizárására a 16. § (2) vagy (5) bekezdése alapján nem kerül sor, a közreműködő szervezet a pályázat beérkezését - hiánypótlás esetén a hiánytalan pályázat kézhezvételét - követő 15 napon belül postai úton írásban értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról.

(2) A befogadásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának napját. A pályázó a pályázat befogadásának napjaként megjelölt időpontot követően válik jogosulttá a projekt megvalósításának megkezdésére.

(3) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a projekt megkezdésének időpontja a következő:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), illetve az olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig

ba) a gép, berendezés, anyag, termék beszerzésére kötött első szerződés megkötésének napja,

bb) az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett és az átvevő által aláírással igazolt átvételi nap, vagy

bc) a beszerzett gép, berendezés, anyag, termék értékesítéséről kiállított első számla kiállításának napja

közül a legkorábbi időpont;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor a szolgáltatás megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig

ca) a szolgáltatás nyújtására kötött első szerződés megkötésének napja,

cb) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének a szerződésben rögzített napja, vagy

cc) a szolgáltatás nyújtásáról kiállított első számla kiállításának napja

közül a legkorábbi időpont;

d) ha a projekt több célterületre is kiterjed, az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(4) A pályázat befogadását követően a közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: T) 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

(5) A pályázat befogadásáról a közreműködő szervezet az Ámr. 8/b. melléklet I. része szerinti adatokat elektronikus formában köteles a pályázat befogadását követő 3 munkanapon belül megküldeni a Kincstár részére, ahonnan az adatok megküldését követő 10 munkanapon belül kap visszajelzést a pályázók Országos Támogatási Monitoring Rendszerben regisztrált adatairól. Ha a Kincstár 10 munkanapon belül nem küld visszajelzést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázattal kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kincstár rendelkezésére álló 10 munkanap alatt a támogatási döntés meghozatalára nem kerülhet sor.

A pályázatok értékelése

18. §

(1) A pályázatok értékelését a közreműködő szervezet a pályázatok befogadása ütemének megfelelően folyamatosan végzi.

(2) A pályázatok értékeléséről - pályázatonként - bírálati lapot kell vezetni, amely adatlapból és értékelő részből áll.

(3) A bírálati lap adatlapja legalább a következőket tartalmazza:

a) a pályázat azonosító számát, a pályázó nevét és értesítési címét,

b) a pályázat értékelését végző személy nevét, beosztását és aláírását,

c) a projekt rövid leírását, megvalósításának helyét, időtartamát,

d) az igényelt támogatás formáját és összegét, a támogatásnak a projekt összköltségére vetített arányát,

e) a projekt költség- és forrásösszetételét,

f) a pályázat befogadásának napját és

g) a pályázó rövid bemutatását - természetes személyeket és települési önkormányzatokat kivéve.

(4) A bírálati lap tartalmát a Minisztérium vagy a pályázati bíráló bizottság az adott pályázati konstrukció sajátosságaira figyelemmel kiegészítheti.

(5) A pályázatokat a bírálati lap értékelő részének kitöltése útján - a Minisztérium által jóváhagyott pontozásos értékelő rendszer alapján - a közreműködő szervezet értéke li.

(6) Az értékelés során a közreműködő szervezet vagy megbízottja javaslatot tesz az egyes értékelési szempontokhoz tartozó pontszámokra, valamint minősíti a pályázó üzleti tervét, gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a projekt tükrében meghatározza a pályázóra a vonatkozó kockázatokat, valamint a megvalósítás kockázatait. Az értékelés alapján a közreműködő szervezet előterjesztést készít a döntési javaslat kialakításáért felelős pályázati bíráló bizottság részére.

(7) Ha az értékelés során előzetes helyszíni ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a (6) bekezdés szerinti előterjesztéshez a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének másolatát, a helyszíni ellenőrzés során készült fényképeket, valamint az ellenőrzési lapot is mellékelni kell.

(8) Ha a közreműködő szervezet a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázat egyes elemei nem felelnek meg a pályázati dokumentációban foglaltaknak, és erre figyelemmel a támogatás vetítési alapjául megállapítható költségek szerint megítélhető támogatás összege az igényelt támogatási összeghez képest változik, akkor a közreműködő szervezet indokolással alátámasztott javaslatot tehet a pályázat csökkentett összegű támogatására.

(9) Ha a pályázati dokumentáció nem zárja ki, és a pályázatban szereplő információk a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának érdemi elbírálásához szükséges részletességgel nem állnak rendelkezésre, a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal a pályázata tartalmi kiegészítésére hívhatja fel. A pályázó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a tartalmi kiegészítés keretében kért adatokat nem határidőben vagy nem a közreműködő szervezet felhívásának megfelelően küldi meg, akkor a pályázata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül értékelésre, illetve elbírálásra. A pályázat tartalmi kiegészítésére egyebekben a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A döntési javaslat előkészítése

19. §

(1) A döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki és terjeszti a közreműködő szervezet útján a kötelezettségvállalásra jogosult személy (a továbbiakban: támogató) elé. A pályázati bíráló bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkező tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll. A pályázati bíráló bizottság összetételéről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keretgazda javaslata alapján a miniszter dönt. A bizottság egy, szavazati joggal rendelkező tagját a pénzügyminiszter jelöli ki.

(2) A pályázati bíráló bizottság tagai e minőségükben nem utasíthatók. A pályázati bíráló bizottság tagjait e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg.

(3) A pályázati bíráló bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el. A pályázati bíráló bizottság a munkáját ügyrend alapján végzi. A pályázati bíráló bizottság a keretgazda által meghatározott szempontok figyelembevételével az ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülését megelőző 5 munkanappal a pályázati bíráló bizottság ügyrendjében meghatározott formában a tagok rendelkezésére bocsátja az ülés napirendjén szereplő pályázatok bírálati lapjait. A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülésén biztosítja, hogy a pályázati eljárás során irányadó jogszabályok és egyéb szabályok, így különösen a pályázati bíráló bizottság ügyrendje, valamint az ülés napirendjén szereplő pályázatok és e pályázatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi dokumentum - ideértve például a hiánypótlást és a tartalmi kiegészítést -, a pályázati dokumentáció, valamint a Kincstár által az érintett pályázókkal kapcsolatban szolgáltatott adatok betekintés céljából a pályázati bíráló bizottsági tagok rendelkezésére álljanak.

(5) A pályázat értékeléséből és a döntési javaslat előkészítéséből ki van zárva

a) apályázó;

b) az a személy, aki a pályázóval tagsági, tulajdonosi, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a pályázó felügyeletével, irányításával kapcsolatos feladatokat lát el;

c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(6) A pályázati bíráló bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A pályázati bíráló bizottság tagja a pályázati bíráló bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn.

(7) A pályázati bíráló bizottság a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra is javaslatot tehet. A javaslatot a pályázati bíráló bizottság köteles írásban megindokolni. A támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra vonatkozó javaslatot megfogalmazó döntés a projekt tartalmának módosítása, szűkítése mellett kizárólag abban az esetben hozható, ha a projekt egyes részei egyértelműen elkülöníthetők. Ebben az esetben a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának tartalmaznia kell, hogy a projekt mely részét javasolja támogatásra.

(8) A pályázati bíráló bizottság ülésén elhangzottakat a közreműködő szervezet hangfelvétel útján rögzíti, és annak alapján az ülést követő 5 munkanapon belül emlékeztetőt köteles készíteni. A pályázati bíráló bizottság üléséről készült emlékeztetőnek tartalmaznia kell:

a) a pályázati bíráló bizottság ülésének helyét és időpontját;

b) a határozatképesség és a jelenlevő személyek megállapításához szükséges adatokat;

c) a napirenden szereplő és a pályázati bíráló bizottság által megtárgyalt pályázatok adatait, így a pályázat azonosító jelét, a pályázó és a projekt megnevezését, az igényelt támogatás összegét;

d) a pontozásos értékelés során megállapított összpontszámot;

e) pályázatonként a pályázati bíráló bizottság határozatát (a döntési javaslatot), azon belül a támogatás javasolt összegét, a támogatási igény elutasítására vagy a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett támogatási összegre vonatkozó döntési javaslat esetén az elutasítás, illetve a csökkentés indokát, valamint - ha az rendelkezésre áll - az egyes pályázati bíráló bizottsági tagok döntési javaslathoz fűzött különvéleményét;

f) pályázati bíráló bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az érintett pályázat mellett az összeférhetetlenségre vonatkozó adatokat;

g) az emlékeztető keltét és az emlékeztetőt készítő személy, a pályázati bíráló bizottság elnöke, a titkársági feladatokat ellátó közreműködő szervezet képviselője, illetve az emlékeztetőt hitelesítő, az ülésen jelenlévő egy bizottsági tag aláírását és

h) az ülésen részt vevő pályázati bíráló bizottsági tagok és egyéb résztvevők által aláírt jelenléti ívet.

(9) A pályázó az emlékeztetőnek kizárólag a saját pályázatára vonatkozó részébe tekinthet be.

(10) A pályázati bíráló bizottság üléséről készült hangfelvételt a közreműködő szervezet köteles a pályázati bíráló bizottsági ülést követő fél évig megőrizni. A hangfelvétel ülésen részt nem vevő, illetőleg nem képviselt szervezet nevében fellépő személy általi megismerésének engedélyezésére a keretgazda, akadályoztatása esetén az érintett pályázati bíráló bizottság elnöke jogosult.

(11) A közreműködő szervezet az emlékeztető elkészítésével egyidejűleg az elbírált pályázatok azonosító jelét, a pályázók és a projektek megnevezését, valamint az egyes döntési javaslatokat, azon belül a támogatás javasolt összegét tartalmazó listát állít össze két eredeti példányban, valamint előkészíti a döntésről szóló, pályázóknak címzett levelek tervezeteit.

(12) A közreműködő szervezet a hitelesített emlékeztetőt, a döntési listát és a levéltervezeteket a pályázati bíráló bizottság ülését követő 15 napon belül a támogató elé terjeszti.

Döntés

20. §

(1) A támogatás tárgyában a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében - annak a közreműködő szervezet általi előterjesztésétől számított 5 munkanapon belül - a támogató dönt.

(2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a támogatásról szóló döntést a pályázatok benyújtási határidejét - folyamatosan benyújtható pályázati konstrukció esetén a pályázat beérkezését - követő 90 napon belül meg kell hozni. A pályázattal kapcsolatos esetleges hiánypótlás, tartalmi kiegészítés határidejét úgy kell meghatározni, a pályázati bírálati bizottság ülésével kapcsolatos feladatokat pedig úgy kell szervezni és ellátni, hogy a pályázatok bírálatával kapcsolatos valamennyi feladat teljesíthető legyen az előzőekben meghatározott határidőn belül.

(3) A döntésről szóló értesítő levelet a közreműködő szervezet készíti el, és a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a pályázónak. A támogató döntésekről az értesítő levelek a döntéshozó nevében és aláírásával kerülnek megküldésre a pályázó részére. Az elutasító döntésekről az értesítő levelet a közreműködő szervezet a saját nevében és aláírásával küldi meg a pályázó részére, az elutasítás indoklásával.

(4) Ha a támogató a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásról dönt, azt a pályázó a támogatási szerződés aláírásával fogadja el.

(5) A pályázó a pályázat elutasítása, csökkentett összegű támogatásról szóló döntés esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kérheti. A pályázó felülvizsgálati kérelmét a közreműködő szervezet a beérkezését követő 5 munkanapon belül döntési javaslatával együtt előterjeszti a támogató részére, aki döntéséről az előterjesztéstől számított 15 napon belül értesíti a közreműködő szervezetet. A felülvizsgálati döntésről a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti a pályázót.

(6) A támogatásról szóló döntés meghozatalát követően a közreműködő szervezet a T 5. § (2) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

A támogatási szerződések megkötése

21. §

(1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás folyósítása szerződés alapján történik. A támogatási szerződést a Minisztérium nevében a közreműködő szervezet köti meg. Egyedi támogatás esetén a szerződést a támogató köti meg.

(2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéshez a pályázati dokumentációban, az üzletszabályzatban és a termékleírásban meghatározott dokumentumokat mellékletként csatolni kell.

(3) A 13. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogató döntésről szóló értesítés 20. § (3) bekezdése szerinti megküldését követő 30 napon belül a közreműködő szervezet a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés tervezetét, a hozzá tartozó dokumentációt és a szerződéskötés feltételeit tartalmazó értesítést. A támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírására megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidő a támogatásiszerződés-tervezet kézhezvételétől számított legfeljebb 30 nap lehet. Az értesítésben megállapított határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók.

(5) A (4) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a támogatási szerződés mellékletét képező dokumentumok felsorolását, amely dokumentumokat a kedvezményezettnek a részéről aláírt támogatási szerződéssel együtt kell megküldenie a közreműködő szervezet részére.

(6) A (4) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezett figyelmét külön is fel kell hívni arra, hogy ha a támogatási szerződés aláírására az értesítésben megállapított határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Ebben az esetben a közreműködő szervezet köteles a határidő lejártát követő 15 munkanapon belül e tényről a pályázót értesíteni, az értesítés megtörténtét a rendelkezésre álló informatikai rendszerben rögzíteni, és erről a keretgazdát tájékoztatni. A kedvezményezettnek fel nem róható oknak tekintendő az olyan körülmény, amely rajta kívüli okból áll elő. A kedvezményezettnek fel nem róható ok különösen valamely hatóság vagy intézmény támogatási szerződés létrejötte körében releváns késedelmes intézkedése. Az ilyen körülmény fennállását a kedvezményezettnek hitelt érdemlően igazolnia kell.

(7) A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a közreműködő szervezet részére, ha a támogatási szerződés tervezetben meghatározott adataiban változás történt. Ebben az esetben a közreműködő szervezet a kedvezményezett bejelentése tartalmának megfelelően módosított, a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumokat ismételten megküldi a kedvezményezett részére a (4) bekezdésben meghatározott módon.

(8) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - ha a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás eltérően nem rendelkezik - a projekt megvalósítását legkésőbb a támogatási szerződés létrejöttét követő 180 napon belül meg kell kezdeni.

(9) Ha a pályázó a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdi, a támogatási szerződésben rögzíteni kell a projekt megkezdésének időpontját.

(10) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétől számított 30 napon belül a kedvezményezett köteles a közreműködő szervezet számára bejelenteni a projekt megkezdésének időpontját a támogatási szerződés mellékletét képező bejelentési űrlapon.

(11) Ha a kedvezményezett a (10) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a támogatási szerződés létrejöttétől számított 210 napon belül, akkor a közreműködő szervezet a határidő lejártát követő 15 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a megkezdés időpontjának bejelentésére.

(12) Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a (8) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdte meg, vagy a közreműködő szervezet (11) bekezdés szerinti felszólítására határidőben nem nyilatkozik, akkor a közreműködő szervezet vagy a Minisztérium a 48-51. §-ban meghatározottak szerint a támogatási szerződés től el áll hat.

A támogatási szerződés módosítása

22. §

(1) A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közreműködő szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerződésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(2) A támogatási szerződés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közreműködő szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a szerződésmódosítás jogát magának fenntarthatja.

(3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatásiszerződés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha

a) a közreműködő szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy

b) azt a közreműködő szervezet kifejezetten kéri.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a közreműködő szervezet dönt, akkor a közreműködő szervezet a kérelem - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül döntéséről értesíti a közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(6) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közreműködő szervezet a kérelem kézhezvételtől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.

(7) Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve - pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, valamint a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerződés módosításának a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegének növelése tekintetében.

BIZTOSÍTÉKOK

Biztosítékokra vonatkozó általános szabályok

23. §

(1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a 24. §-ban meghatározott típusú és a 25. §-ban meghatározott mértékű biztosítékot nyújtson.

(2) Valamennyi támogatási célú kötelezettségvállalás - pályázati úton vagy támogatási program keretében nyújtott, illetve egyedi támogatás - esetén a kedvezményezett által felajánlott biztosíték vizsgálata, elfogadása, a biztosítékra vonatkozó szerződés megkötése és módosítása, illetve a biztosíték nyilvántartása a közreműködő szervezet feladata.

(3) A biztosíték nyújtásával felmerülő költségeket a kedvezményezett viseli.

(4) A Minisztérium a támogatási konstrukció sajátosságaira figyelemmel a pályázati dokumentációban korlátozhatja az egyes biztosítéktípusok elfogadhatóságát.

(5) A biztosíték rendelkezésre állását és tartását hitelt érdemlően tanúsító dokumentum (bank által érkeztetett felhatalmazó levél, bankgarancia-nyilatkozat, készfizető kezesi nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, jelzálogjog szerződés) a támogatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(6) Ha a támogatási szerződés módosítása indokolja, a biztosíték tárgyában létrejött megállapodást vagy tett jognyilatkozatot is megfelelően módosítani kell.

(7)[1] A támogatási szerződésekhez kapcsolódó biztosíték megújítása vagy cseréje vonatkozásában a támogatási szerződés megkötésekor nyújtott biztosíték mértékével megegyező mértékű biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania a kedvezményezettnek.

24. §

(1) A támogatási szerződéshez kapcsolódóan - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kedvezményezettnek a szerződéskötéskor valamennyi belföldön vezetett pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 29. §-a szerinti felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízásra (a továbbiakban: azonnali beszedési megbízás) való felhatalmazást kell adnia, amelyet a támogatási szerződés megszűnéséig kell fenntartania. Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés megszűnéséig új belföldön vezetett bankszámlát nyit, akkor ennek tényét a kedvezményezett köteles a bankszámlanyitást követő 15 napon belül a közreműködő szervezetnek bejelenteni, egyidejűleg benyújtva a pénzintézet által érkeztetett, az új bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást.

(2) A természetes személy kedvezményezett mentesül az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek alól.

(3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 10 millió forintot meghaladó összegű támogatás esetén, vagy ha - a támogatás céljától függetlenül - a támogatási szerződés támogatási előleg igénybevételéről rendelkezik, a kedvezményezettnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl és a (4)-(8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a támogatási szerződéshez kapcsolódóan az alábbi biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását is biztosítania kell a 25. §-ban meghatározott mértékben:

a) bankgarancia,

b) garanciaszervezet által vállalt készfizető kezesség,

c) biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény,

d) ingatlan jelzálogjog,

e) ingó jelzálogjog.

(4) Az NBC terhére kötött támogatási szerződéshez kapcsolódóan a kedvezményezettnek biztosítékként bankgaranciát kell rendelkezésre bocsátania.

(5) Mentesül a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, valamint az ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki vagy amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást.

(6) A támogatási előleg folyósításának feltételeként a kedvezményezett akkor is köteles - a támogatott projekt jellegétől és a támogatás összegétől függetlenül - a (3) bekezdésben foglalt valamely biztosíték adására, ha egyébként az (5) bekezdésben foglaltak alapján biztosíték adására nem lenne köteles.

(7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága és az új biztosíték által fedezett érték megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az előző biztosítékot feloldani kizárólag az új biztosíték rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolását követően lehet.

(8) A (3) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott biztosítékról szóló szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

25. §

(1) A támogatási összeg folyósításától a projekt pénzügyi lezárásig terjedően a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegét.

(2) Ha a támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés szerint több részletben kerül sor, a kedvezményezettnek az (1) bekezdésben meghatározott mértékű biztosítékot legkésőbb a folyósítás ütemének megfelelően kell feltöltenie.

(3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meghaladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárásától a támogatási szerződés megszűnéséig a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás összegének 50%-át.

(4) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meg nem haladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.

(5) Ha nem beruházási költségelemekhez nyújtott támogatás esetében előleg igénylése miatt került sor a biztosíték adására, akkor a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.

(6) A kedvezményezett a biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra köteles rendelkezésre bocsátani azzal, hogy legalább 30 nappal a biztosíték lejártát megelőzően hitelt érdemlően igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy a biztosíték cseréjét. Ha a kedvezményezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a közreműködő szervezet a támogatás folyósítását felfüggesztheti, illetve elállhat a támogatási szerződéstől.

26. §

Ha a közreműködő szervezet az 52. § szerint a kedvezményezettel külön megállapodást köt a kedvezményezett fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről, és a kedvezményezett a támogatási szerződéshez kapcsolódóan a 24. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtására köteles, akkor a kedvezményezett a részletekben történő fizetés tárgyában létrejött megállapodás megkötésétől az utolsó részlet esedékességét követő 30. napig bankgaranciát, garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt köteles rendelkezésre tartani legalább a fennálló tartozás összege erejéig.

A bankgaranciára, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalásra és a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényre vonatkozó különös rendelkezések

27. §

A bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha

a) megfelel az MNB rendelet előírásainak,

b) feltétel nélküli és visszavonhatatlan, és

c) tartalmazza a támogatási szerződés azonosítóját, valamint a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adó szám, bank számla szám).

28. §

A garanciaszervezet készfizető kezesi nyilatkozatát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a nyilatkozat tartalmazza

a) a kedvezményezett azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);

b) a garanciaszervezet mint kezes azonosító adatait (cégnév, székhely, fiók, adószám);

c) a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a garanciaszervezet aláírását;

d) a támogatási szerződés azonosítóját;

e) a Minisztérium mint jogosult hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;

f) a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adó szám, bank számla szám);

g) a kezességvállalás mértékét;

h) a garanciaszervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a kedvezményezett a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette, valamint a folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a kedvezményezett helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel.

29. §

A biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt a közreműködő szervezet akkor fogadja el biztosítékként, ha a dokumentum tartalmazza

a) a támogatási szerződés kedvezményezettje mint biztosított azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bank számla szám);

b) a biztosító azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám);

c) a kötelezvény alapjául szolgáló biztosítási szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a biztosító cégszerű - a cégbíróságon bejelentettel megegyező - aláírását;

d) a támogatási szerződés azonosítóját;

e) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;

f) a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);

g) a kezesi kötelezettségvállalás mértékét;

h) a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a biztosított a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette (biztosítási esemény), valamint folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a biztosított helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel.

Az ingó és az ingatlan jelzálogjogra vonatkozó különös rendelkezések

30. §

(1) Ha az ingó dolgon vagy az ingatlanon más személynek már bejegyzett jelzálogjoga van, minden esetben egyedi mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy az ingó dolog vagy az ingatlan elfogadható-e a támogatási szerződés biztosítékaként. A döntést megelőzően meg kell vizsgálni a közjegyző által vezetett hiteles nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon szereplő bejegyzett zálogjog által biztosított összeget, valamint a támogatási összeg nagyságát. A bejegyzett zálogjog értéke, valamint a támogatási összeg együttesen nem haladhatja meg a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át. Ha a bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés értéke, valamint a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összege együttesen meghaladja a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át, akkor az ingó dolog vagy az ingatlan biztosítékként csak abban az esetben fogadható el, ha a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult hozzájárul a ranghelycseréhez, és a ranghelycserét követően a Minisztérium javára bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés és a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult követelései együttesen nem haladják meg az ingó dolog vagy az ingatlan könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át.

(2) Ha ugyanazon követelés biztosítására egyidejűleg több zálogtárgy kerül felajánlásra, akkor az összes jelzá-logogot egy ingó, illetve ingatlan jelzálogszerződésbe kell foglalni, és a szerződésben rögzíteni kell, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Ha ugyanazon követelés biztosítására nem egyidejűleg kerül felajánlásra több zálogtárgy, és a követelés biztosítására több jelzálogjog szerződés jön létre, akkor minden zálogszerződésben - illetőleg a már megkötött zálogszerződés módosításában - utalni kell a jelzálogjog egyetemlegességére, illetve azokban meg kell jelölni, hogy a biztosított követelés biztosítására milyen más további, a szerződésben nem szereplő zálogtárgyra vonatkozóan került bejegyzésre jelzálogjog.

(3) Biztosítékként olyan ingó dolog és ingatlan fogadható el, amely teljes körűen biztosított, és a biztosítási szerződés kedvezményezettje a Minisztérium.

31. §

(1) Az ingó jelzálog tárgya csak forgalomképes dolog lehet, amely harmadik személy jóváhagyása nélkül végrehajtás alá vonható.

(2) Biztosítékként ingó jelzálogjog nem fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyaként felajánlott vagyontárgy az amortizációjára figyelemmel a támogatási szerződésből eredő igények érvényesítése esetére nem biztosítja a támogatásként megítélt összeg visszafizetését.

(3) A (2) bekezdésre figyelemmel ingó jelzálogtárgyként nem fogadható el különösen:

a) számítástechnikai berendezés,

b) híradástechnikai berendezés,

c) személyes használati tárgy,

d) készlet.

(4) Az ingó dolog értékének megállapítása során a legutolsó - könyvvizsgáló által hitelesített - könyv szerinti értéket kell alapul venni. Ha a könyv szerinti érték nulla, vagy lényegesen kevesebb, mint az ingó dolog valós piaci értéke, az érték megállapításának alapját képezheti igazságügyi műszaki szakértő által készített értékbecslés. Az igazságügyi műszaki szakértő által megállapított értéket a kedvezményezettnek a könyvelésében át kell vezettetnie, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetnie szükséges. Ha az ingó vagyontárgy még nem szerepel a kedvezményezett nyilvántartásában, az érték megállapításának alapja a könyvvizsgálói nyilatkozat és a kedvezményezett által mellékelt számla másolata.

32. §

(1) Ingatlan jelzálogjog tárgya a Magyar Köztársaság területén fekvő forgalomképes ingatlan lehet, amely az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, értékkel bír (nettó forgalmi érték) és a törvényben előírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.

(2) Biztosítékként ingatlan jelzálog nem alapítható olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok vagy feljegyezhető tények szerepelnek:

a) visszavásárlási vagy vételi jog, kivéve ha e jogok jogosultja a jelzálog bejegyzéséhez jogosultságának érvényesítése esetére hozzájárul,

b) jelzálogjog (önálló zálogjog), ha a bejegyzett joggal biztosított követelés és a támogatás együttes értéke meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át,

c) végrehajtási jog,

d) a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

e) kisajátítási eljárás megindítása,

f) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye,

g) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, ha az ingatlan egyben az ingatlanfejlesztésre irányuló projekt tárgyát is képezi,

h) elidegenítési és terhelési tilalom,

i) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

j) zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,

k) tulajdonjog-fenntartással történt eladás, kivéve ha a vevő a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul,

l) perfeljegyzés.

(3) Ha az adott ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált bejegyzési kérelem szerepel széljegyként, a kedvezményezettet fel kell hívni arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a földhivatal érkeztető pecsétjével ellátott okiratokat a szerződéskötéskor csatolja. A közreműködő szervezet a bejegyzési kérelmek tartalma alapján mérlegeli, hogy az elintézetlen bejegyzési kérelem akadályát képezheti-e az ingatlan jelzálogjog biztosítékként történő elfogadásának.

(4) Lakóingatlanon alapított jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyát képező ingatlan valamennyi lakója közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a zálogjog érvényesítése esetén nem igényel elhelyezést, és a biztosíték érvényesítése esetén az elhelyezése megoldott.

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet cégkivonatát és aláírási címpéldányát a felajánlott biztosítékra vonatkozó dokumentáció részeként a kedvezményezettnek a közreműködő szervezet részére be kell nyújtania.

(6) A fejlesztés tárgyát képező ingatlant terhelő jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha az ingatlan értéke már a jelzálogszerződés megkötését, illetve a fejlesztés megkezdését (megvalósítását) megelőzően - a 25. §-ban foglaltak szerint - fedezetet nyújt.

33. §

(1) A közreműködő szervezet bekéri és megvizsgálja a kedvezményezett által felajánlott ingatlan 3 munkanapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, valamint a 30 napnál nem régebbi igazságügyi értékbecslését vagy az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt.

(2) A közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmére az ingatlan fekvése szerinti értékbecslők névsorát a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. Értékbecslés csak az ingatlan fekvése szerint illetékes értékbecslők névsorában szereplő értékbecslőtől fogadható el. Igazságügyi értékbecslés helyett az ingatlan értéke az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján is megállapítható.

(3) A közreműködő szervezetnek minden esetben vizsgálnia kell, hogy az ingatlan alkalmas-e jelzálogjog bejegyzésére. Ennek során meg kell vizsgálni

a) a tulajdoni lap kiállításának keltét (amely a kedvezményezett általi postára adás dátumát megelőző 3 munkanapnál korábbi nem lehet),

b) az átpántoló címke, a vízjeles biztonsági papír és a biztonsági pecsétcímke meglétét,

c) azt, hogy az adott ingatlan tulajdoni lapján olyan bejegyzés szerepel-e, amely miatt az ingatlan a támogatási szerződést biztosító jelzálogjog tárgyaként nem fogadható el.

(4) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a kizárólagos tulajdonosa, vagy amelynek haszonélvezeti jogosultja van, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként - a kedvezményezetten túl - valamennyi tulajdonostárs és haszonélvezeti jogosult is fel van tüntetve.

(5) Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a tulajdonosa, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként az ingatlan valamennyi tulajdonosa - ha van, akkor valamennyi haszonélvezeti jogosultja is - fel van tüntetve.

(6) A jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet a jelzálogszerződés megkötését követően a közreműködő szervezetnek soron kívül be kell nyújtania az illetékes földhivatalhoz.

PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS

Teljesítésigazolás

34. §

(1) Az előirányzatot érintő pénzforgalmat csak szakmai teljesítésigazolás alapján lehet érvényesíteni.

(2) A szakmai teljesítésigazolás magában foglalja

a) a megvalósítási vizsgálatot, azaz annak vizsgálatát, hogy a kötelezettségvállalással érintett beszerzés (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, beruházás), a működés finanszírozása vagy a támogatási szerződésben foglaltak szerződésszerűen (mennyiségben, minőségben, határidőben) és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesültek-e, valamint

b) a pénzügyi vizsgálatot, amely alapján megállapításra kerül a kifizethető összeg.

(3) A szakmai teljesítést minden esetben írásban kell igazolni.

(4) A szakmai teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítésigazoló nevét, beosztását és aláírását, a kötelezettségvállalás és az igazolás keltét, az előirányzat megnevezését, valamint a kifizethető összeget.

(5) A pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatásoknál, a Kincstár által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjak megfizetésénél, a felszámolási és a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó követelések bejelentésénél, továbbá a peres eljárásoknál felmerülő szakértői díjak megfizetésénél a szakmai teljesítésigazolást a közreműködő szervezet végzi.

(6) Az (5) bekezdéssel nem szabályozott esetekben a megvalósítási vizsgálatot a keretgazda vezetője, a pénzügyi vizsgálatot a közreműködő szervezet végzi. Ezekben az esetekben a szakmai teljesítésigazolást a pénzügyi vizsgálatot végző személy állítja ki, és annak feltételeként ellenőrzi a megvalósítási vizsgálat megtörténtét is.

Érvényesítés

35. §

(1) A teljesítésigazolást követően, a pénzügyi teljesítés előtt a számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenőrizni) és utalványozni kell.

(2) Az érvényesítést a közreműködő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személy végzi, aki a teljesítésigazolás alapján ellenőrzi a kifizetendő összeget, a fedezet meglétét és az előírt formai követelmények betartását.

(3) Az érvényesítés utalványlapon történik.

(4) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját.

Utalványlap ellenjegyzése

36. §

(1) Az utalványlap ellenjegyzését a közreműködő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személy végzi.

(2) Az utalványlap ellenjegyzése az utalványlapon történik.

(3) Az utalványlap ellenjegyzője köteles ellenőrizni az érvényesítés szabályszerűségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítőnek.

(4) Az utalványlap ellenjegyzője köteles vizsgálni a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettségvállalás dokumentumait, különösen a szerződés érvényességét, hatályosságát, jogi biztosítékait, valamint a rendelkezésre álló forrás meglétét.

Utalványozás

37. §

(1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolását, az érvényesítést és az utalványlap ellenjegyzését (ellenőrzését) követően kerülhet sor.

(2) Az utalványozást a közreműködő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személy végzi.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalványlap tartalmazza-e a kötelezettségvállalás azonosítóját és a főkönyvi számla számát.

(4) A közreműködő szervezet biztosítja, hogy csak olyan kifizetések és bevételek kerüljenek utalványozásra és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a beérkező bizonylatok formailag és számszakilag megfelelnek az előírásoknak és a szerződésben meghatározott költség össze-té tel nek.

(5) A közreműködő szervezet feladata az előirányzat forrásainak terhére történő kifizetések esetén az Ámr. 9. melléklete szerinti adatok Kincstár részére elektronikus formában történő átadása.

Pályázati úton nyújtott támogatások folyósítására vonatkozó különös rendelkezések

38. §

(1) A támogatás folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését - keretszerződéses támogatási forma esetén a támogatási szerződés Minisztérium által történő jóváhagyását - és a szükséges biztosítékok rendelkezésre bocsátását követően kerülhet sor.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás, a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - a támogatás igénybevétele utólag, megvalósítás-arányosan és forrásarányosan történhet.

(3) Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek legkésőbb a projekt megvalósítására a támogatási szerződésben előírt határidőt követő 60 napon belül kezdeményeznie kell a támogatás folyósítását. Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítására előírt határidőt követő 60 napon belül nem kezdeményezi a támogatási szerződésben meghatározott támogatás egészének folyósítását, a támogatás részleges visszavonására vagy a támogatási szerződéstől való elállásra kerül sor.

(4) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a tényleges kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Az utalványozáskor biztosítani kell a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével.

(5) Önkormányzatok részletfizetéssel megvalósuló beszerzései és a központi költségvetési szervek többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok közhasznú tevékenységével kapcsolatos beruházásaihoz igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett és a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon alapuló elszámolás alapján történik. A támogatás folyósításának nem feltétele a tényleges kifizetést igazoló dokumentumok rendelkezésre bocsátása.

(6) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint történik. Ha a támogatási szerződés másként nem rendelkezik, a támogatás folyósítása legfeljebb öt költségvetési évre kiterjedően történhet. Az Ámr. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásoknál ha a beruházási projekt megvalósulása az öt költségvetési évet meghaladja, a támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint öt költségvetési évet meghaladóan is folyósítható, legfeljebb a beruházás tervezett befe-jezését követő egy évig.

(7) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére

a) az Ámr. 90. § (1) bekezdésében, 92. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennállásáig,

b) felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindulása esetén, vagy

c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig kerülhet sor.

(8) Támogatási előleg folyósítására az Ámr. 91. §-a és a pályázati dokumentáció rendelkezései szerint kerülhet sor.

(9) Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 25%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleget a támogatási szerződés hatálybalépésének napjától számított 90 napon belül a projekt elindításához - az első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően - lehet igényelni. Az előleg folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a megkövetelt biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleg szankciós kamattal növelt összegét, ha nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a közreműködő szervezethez az előleg kifizetésétől számított hat hónapon belül, vagy a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.

(10) Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - megvalósítás-arányosan és forrásarányosan - csak azt követően folyósítható, hogy a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt.

Kincstári adatszolgáltatás a kifizetések ütemezéséről

39. §

(1) Az előirányzatra vonatkozó, az Ámr. 109/A. §-a szerinti adatszolgáltatást az Ámr. 27. melléklete szerinti tartalommal a közreműködő szervezet bevonásával a kezelő végzi el.

(2) Az előirányzatra vonatkozó, az Ámr. 138/C. §-a szerinti adatszolgáltatást az Ámr. 26. melléklete szerinti tartalommal a közreműködő szervezet bevonásával a kezelő végzi el.

Az aláírásminta-nyomtatvány

40. §

(1) A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a teljesítésigazolásra, az érvényesítésre, az utalványozásra és az utalványlap ellenjegyzésére jogosult kijelölt személyekről előirányzatonként, keretenként a melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni három példányban. Az aláírásminta-nyomtatvány egy példányát a kezelő, másik példányát a Minisztérium költségvetési ügyekért felelős főosztálya, harmadik példányát pedig a közreműködő szervezet őrzi meg. A jogosultak kijelölése megtörténhet az aláírásminta-nyomtatványon is, amely esetben a nyomtatványt a kijelölőnek alá kell írnia. Ha a jogosult kijelölése szabályzatban vagy egyéb dokumentumban történik, akkor az aláírásminta-nyomtatványon e dokumentumot pontosan meg kell jelölni.

(2) Ha a jogosult személyében év közben változás történik, akkor a változást követő 8 napon belül intézkedni kell a változás aláírásminta-nyomtatványon történő dokumentálásáról az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

A támogatással kapcsolatos monitoring feladatok

41. §

(1) A kedvezményezett köteles a projekt megvalósításának előrehaladásáról és a projekt eredményességéről - a támogatási szerződés tartalmától függően a fenntartásáról - adatokat szolgáltatni.

(2) Az adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát a Minisztérium határozza meg, és azt a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(3) A kedvezményezett az adatszolgáltatást a támogatási szerződés szerint, külön felszólítás nélkül köteles teljesíteni. A kedvezményezett köteles a számviteli és statisztikai nyilvántartását olyan módon megszervezni, hogy az adatszolgáltatását ellenőrizhető módon teljesíteni tudja.

(4) Ha a kedvezményezett az adatszolgáltatást nem teljesíti határidőre, akkor a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kedvezményezettet felszólítja a 15 napon belül történő teljesítésre, egyben figyelmezteti, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után. Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti, akkor a közreműködő szervezet értesíti a Minisztériumot az adatszolgáltatás elmulasztásáról.

(5) Az adatszolgáltatás elmulasztását a Minisztérium szerződésszegésnek minősítheti és dönthet a támogatási szerződéstől való elállásról. A Minisztérium döntése alapján a közreműködő szervezet áll el a támogatási szerződéstől.

(6) A közreműködő szervezet évente, a tárgyévet követő év március 31-ig beszámolót készít a Minisztérium részére, amelyben pályázati konstrukciónként és támogatási programonként bemutatja a monitoring adatok feldolgozását, valamint értékeli a feldolgozás eredményét.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

42. §

(1) A Minisztérium, az általa kijelölt közreműködő szervezetek és a külön jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek jogosultak a támogatásra való jogosultság feltételeinek, a pályázatban szereplő információk valóságtartalmának, valamint a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésének ellenőrzésére.

(2) A közreműködő szervezetek által végzett ellenőrzés lefolytatására különösen a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pénzügyi elszámolás során folyamatba épített módon, a projekt pénzügyi lezárása, illetve a projekt jogi lezárása során kerülhet sor.

(3) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén a döntés előkészítésének részeként a pályázó előzetes, a pályázatban megadott hozzájárulásával végzett helyszíni ellenőrzés célja a pályázatban rögzített információk helytállóságának ellenőrzése, a projekt megvalósíthatóságának és kockázatainak felmérése. Ennek megfelelően - a pályázati konstrukció sajátosságainak megfelelően - vizsgálandó különösen

a) a pályázatban rögzített információk helytállósága és dokumentáltsága,

b) az üzleti terv, a pénzügyi és gazdaságossági számítások és a vállalt teljesítmények megalapozottsága,

c) a pályázó és a pályázat támogatásra való jogosultsága,

d) a projekt megkezdésének időpontja,

e) a hatósági és egyéb engedélyek, a szükséges tervdokumentációk az egyéb okiratok megléte,

f) a projekt pályázat szerinti megvalósításának feltételrendszere és pénzügyi háttere,

g) a pályázó és a teljesítésbe bevonni kívánt más személyek szakmai felkészültsége, az ezt alátámasztó dokumentumok, illetve hatósági engedély birtokában folytatható tevékenység esetén az előírt szakmai követelményeknek meg fe le lő szak ember meg lé te,

h) a felajánlott biztosíték megfelelősége.

(4) A szerződéskötést megelőzően - a (3) bekezdés szerinti feltételek dokumentáltságáról való meggyőződés mellett - meg kell vizsgálni, hogy a szerződéskötés feltételeként megkövetelt dokumentumok és biztosítékok az előírt tartalommal rendelkezésre állnak-e, valamint a támogatási szerződés a pályázati dokumentáció és a jogszabályok elő írásainak meg fe lel-e.

(5) A pénzügyi elszámolás és a finanszírozás folyamatában végzett ellenőrzés célja a támogatás igénybevétele szabályszerűségnek vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen

a) a projekt megvalósításának kezdési időpontja,

b) a felajánlott biztosíték megléte, megfelelősége,

c) a projekt támogatási szerződésben foglaltak szerint történő megvalósulása,

d) a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósítás viszonya,

e) a projekt megvalósításának és a támogatás folyósításának összhangja,

f) ha annak törvényi feltételei fennállnak, a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség teljesítése,

g) a támogatási szerződésben előírt tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,

h) ha helyszíni ellenőrzésre sor került, a helyszíni ellenőrzés dokumentumainak megléte, az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetése,

i) a támogatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezés esetén annak okai, indokoltsága,

j) a kedvezményezett gazdálkodási státuszában, tulajdonosi struktúrájában a támogatási szerződés teljesítésére is kiható változások,

k) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi, számszaki és a támogatási szerződésben meghatározott ütemtervnek való megfelelősége,

l) szakmai tartalom,

m) hatósági engedélyek megléte.

(6) A projekt pénzügyi lezárását megelőző ellenőrzés célja a projekt szerződésszerű és hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelő megvalósulásának ellenőrzése, a pénzügyi beszámoló megalapozottságának vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen

a) a megvalósult projekt műszaki tartalmának teljessége és megfelelősége,

b) a projekt határidőre történő megvalósítása,

c) a projekt költségszerkezetének és forrásösszetételének alakulása,

d) a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi és számszaki megfelelősége,

e) a bizonylatokon feltüntetett gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentumok,

f) a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,

g) a támogatási szerződés megszűnéséig terjedő időszakra vonatkozó biztosíték megléte és megfelelősége,

h) a projekt keretében megvalósult eszközök tulajdonviszonyainak alakulása,

i) hatósági engedélyek (használatbavételi engedély) megléte.

(7) Pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a pályázati dokumentáció a pénzügyi beszámoló kötelező auditálását követeli meg, akkor ezt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40-44. §-ában meghatározott könyvvizsgáló végezheti el.

(8) A projekt jogi lezárását megelőző ellenőrzés célja a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - ideértve a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is - megvalósulásának ellenőrzése.

(9) Az 50 millió forintot meghaladó támogatások esetén az értékelés részeként előzetes helyszíni ellenőrzést is le kell folytatni.

(10) Az ellenőrzés történhet a projekt megvalósításának helyszínén vagy az ellenőrzésre jogosult rendelkezésére álló dokumentumok alapján.

(11) Az ellenőrzést a pályázó (kedvezményezett) köteles tűrni, köteles továbbá az ellenőrzést lefolytatók adatszolgáltatási kérését teljesíteni, az igényelt dokumentumokat átadni. Az ellenőrökkel való együttműködés vagy az adatszolgáltatás megtagadása a pályázat elutasítását vagy a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.

(12) A helyszíni ellenőrzést az ellenőrzésre jogosult szervezet vezetője által kiadott megbízólevél alapján, az előzetesen írásban jelzett időpontban kell lefolytatni. Az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell dokumentálni, abban a pályázó (kedvezményezett) észrevételeit, megjegyzéseit és kifogásait is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést lefolytató személy, a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője a helyszínen aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát az aláírást követően át kell adni a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője részé re.

(13) Ha a közreműködő szervezet által végzett helyszíni ellenőrzés nem rendeltetésszerű vagy szerződéstől eltérő felhasználást állapít meg, akkor a közreműködő szervezet a jegyzőkönyvhöz csatolja a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát.

A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

43. §

A támogatási szerződés megszűnik

a) a projekt jogi lezárása,

b) a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása, vagy

c) a támogatási szerződéstől való elállás esetén.

A projekt jogi lezárása

44. §

(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződés a projekt jogi lezárásával szűnik meg.

(2) A projekt jogi lezárására akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesült.

(3) A projekt jogi lezárása a Minisztérium által meghatározott módon a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - feladata.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a projekt jogi lezárását a közreműködő szervezet a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalat valamennyi kötelezettség - beleértve a fenntartási kötelezettséget is - teljesítésére előírt határidő leteltével, a Minisztérium által meghatározott ütemterv szerint végzi.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés nem határozza meg a jogi lezárás módját, akkor a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - beleértve a fenntartási kötelezettséget is - teljesítését követően a kedvezményezett kérése esetén a közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmének beérkezését követő 30 napon belül intézkedik a projekt jogi lezárásáról.

(6) A támogatási szerződés megszűnését követő 15 napon belül a közreműködő szervezet - szükség esetén - intézkedik az azonnali beszedési megbízáshoz kapcsolódó felhatalmazó levél visszavonásáról, a jelzálogjog törlési engedély kiállításáról, továbbá lemondó nyilatkozatban visszavonhatatlanul és feltétel nélkül mentesíti a bankot, a garanciaszervezetet vagy a biztosítót a bankgarancia nyilatkozatban, a készfizető kezességvállalást tartalmazó nyilatkozatban vagy a kezesi kötelezvényben vállalt kötelezettségek alól.

45. §

(1) A közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a projekt jogi lezárása során megvizsgálja azt, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette-e. E tevékenysége során a közreműködő szervezet azt is vizsgálja, hogy a kedvezményezett nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők, alkalmazhatók vele szemben.

(2) Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata során az alábbi szempontok figyelembevételével kell eljárni:

a) a projekt megvalósulása keretében azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségnek külön-külön eleget tett-e;

b) számszerűen megállapított kötelezettség esetén egyedileg meg kell vizsgálni a teljesítés mértékét.

(3) Ha a kedvezményezett több számszerűen megállapított kötelezettsége esetében is 100% alatt teljesített, akkor vele szemben jogkövetkezmények csak a számszerűleg legalacsonyabb hibás teljesítés alapján érvényesíthetők.

(4) A támogatással létrehozott vagyon előzetes engedély nélküli elidegenítése vagy bérbeadása esetén a kedvezményezett nem mentesül a fenntartási kötelezettség alól.

(5) A kedvezményezettel szemben a támogatási szerződés alapján szerződésszegés címén jogkövetkezmény nem érvényesíthető, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, de nem használta fel a megítélt támogatás teljes összegét.

46. §

(1) Ha megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesítette maradéktalanul a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, és a 48. §-ban foglaltak alapján az elállási jog gyakorlása nem kötelező, akkor a támogatási szerződés hatályban marad, valamint a kifizetett támogatás részleges visszavonására kerül sor.

(2) A projekt azt követően zárható le, miután a kedvezményezett a visszavont támogatási összeget és járulékait visszafizette.

(3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás részleges visszavonásáról és a szerződésszegés esetén alkalmazandó igényérvényesítés érdekében teendő intézkedésekről a Minisztérium útmutatása alapján a közreműködő szervezet dönt.

(4) A közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatot a döntéshozataltól számított 5 munkanapon belül kézbesíti a kedvezményezettnek.

(5) A kifizetett támogatás részleges visszavonásáról szóló döntést tartalmazó nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a támogatási szerződés azonosító adatait,

b) a támogatás részleges visszavonásának indokát,

c) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésének kötelezettségét,

d) a kedvezményezett által visszafizetendő támogatás és a szankciós kamat összegét,

e) a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,

f) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,

g) a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,

h) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.

(6) A támogatás részleges visszavonása esetén - ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik - a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a jogosulatlanul igénybe vett támogatás folyósításától a támogatás részleges visszavonásról szóló döntés meghozataláig terheli. A kedvezményezettet továbbá késedelmes fizetés esetén a visszavont támogatás és a szankciós kamat után késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra.

(7) A kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidő - ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik - 15 nap.

A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása

47. §

(1) A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontásáról a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - dönt a kedvezményezett támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kérelmének kézhezvételét követő 30 napon belül.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő felbontására akkor kerülhet sor, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a kedvezményezett az Ámr. 87. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett,

b) a projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból hiúsult meg vagy ütközik tartós akadályba.

(3) A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása esetén a támogatási szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló megállapodást - a támogatási szerződés felbontására vonatkozó egyetértése esetén - a közreműködő szervezet készíti elő és küldi meg a kedvezményezettnek aláírásra.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza

a) a támogatási szerződés azonosító adatait,

b) a feleknek a szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kifejezett nyilatkozatát,

c) mindazokat az adatokat és körülményeket, amelyek alapján a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása megállapítható.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás akkor lép hatályba, ha

a) a kedvezményezett részére támogatás folyósítása nem történt, vagy a kedvezményezett a folyósított támogatás jegybanki alapkamattal növelt teljes összegét visszafizette, valamint

b) a kedvezményezett az igénybe nem vett támogatásról lemondott.

A támogatási szerződéstől való elállás

48. §

A támogatási szerződéstől el kell állni, ha

a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott valamely feltétel bekövetkezik, vagy

b) a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott valamely egyéb kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, és e szerződésszegés esetére jogszabály vagy a támogatási szerződés az elállás jogát biztosítja.

49. §

(1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéstől való elállás tárgyában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Minisztérium helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet dönt.

(2) A támogatási szerződéstől való elállás tárgyában a Minisztérium dönt, ha

a) a közreműködő szervezet elállás tárgyában hozott döntését a kedvezményezett az elállás közlését követően vitatja,

b) a döntést a közreműködő szervezet kifejezetten kéri,

vagy

c) az elállás jogának gyakorlását magának fenntartja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indoklással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett észrevételének kézhezvételétől vagy az elállásra okot adó körülmény bekövetkezésének tudomásra jutásától számított 30 napon belül a Minisztériumnak megküldi.

(4) A közreműködő szervezet és a Minisztérium a támogatási szerződéstől való elállás jogát a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolja.

50. §

A közreműködő szervezet az elállást tartalmazó nyilatkozatot a 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a döntéshozataltól, a 49. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül postai szolgáltató útján tértivevénnyel kézbesíti a kedvezményezettnek.

51. §

(1) A támogatási szerződéstől való elállásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatási szerződés azonosító adatait, az elállási jog gyakorlását tartalmazó kifejezett nyilatkozatot, valamint a támogatási szerződés megfelelő rendelkezésére és a releváns jogszabályhelyre történő egyértelmű hivatkozással alátámasztott indokolást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatási szerződéstől való elállást közlő nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a kedvezményezett részére megítélt és kifizetett támogatás, továbbá a járulékai visszafizetésének kötelezettségét,

b) a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetendő összegét,

c) a kifizetett támogatás és járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,

d) a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,

e) a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,

f) azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.

(3) A támogatási szerződéstől való elállás esetén - ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik - a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a folyósítástól a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés meghozataláig, az esetleges késedelmikamat-fizetési kötelezettség a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra terheli.

(4) A támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidő - ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik - 15 nap.

A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítése

52. §

(1) Ha a támogatás részleges visszavonása vagy a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezettnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetési kötelezettségét megállapító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az Ámr. 88. § (7) bekezdése alapján a közreműködő szervezettől - egyedi támogatás esetén a Minisztériumtól - kérheti a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését.

(2) A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt, és a tárgyban külön megállapodást köt a kedvezményezettel.

(3) A részletekben történő fizetés időtartama nem haladhatja meg a fizetési kötelezettséget megállapító döntésről szóló értesítésben meghatározott fizetési határidőtől számított 36 hónapot.

KÖVETELÉSKEZELÉS

A követeléskezelés általános szabályai

53. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatás részleges visszavonását vagy a támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban, illetve a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítéséről szóló megállapodásban meghatározott határidőre nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor a közreműködő szervezet - szükség esetén a Minisztérium - az 54-63. §-ban foglaltak szerint haladéktalanul intézkedik a követelés érvényesítése érdekében szükséges lépések megtétele iránt.

(2) Ha az 54. §-ban foglalt felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás, az 55-58. §-ban foglalt biztosítékok érvényesítése vagy az 59-63. §-ban foglalt eljárások során a fennálló követelésnél nagyobb összeg beszedésére kerül sor, akkor a beszedett többletet a közreműködő szervezet a kedvezményezett támogatási szerződésben meghatározott bankszámlájára a túlteljesítésről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül visszautalja, és a visszautalás megtörténtéről - az elszámolás egyidejű rendelkezésre bocsátásával - a kedvezményezettet írásban értesíti.

Felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás érvényesítése

54. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást adott, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelést, külön rendelet szerint, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletben és a felhatalmazói nyilatkozatban foglaltak alapján formanyomtatvány benyújtásával érvényesíti.

(2) Ha a közreműködő szervezet az azonnali beszedési megbízás teljesítésének várható időtartamát is figyelembe véve valószínűsíti, hogy a támogatás biztosítéka érvényesítésének lehetősége időközben megszűnik, az azonnali beszedési megbízás mellett a biztosítékon fennálló jog érvényesítését kezdeményezi.

(3) A közreműködő szervezet a fennálló követelés azonnali beszedési megbízás útján való érvényesítését az 55-58. §-ban meghatározott biztosítékok érvényesítése mellett bármikor megkísérelheti.

Bankgarancia érvényesítése

55. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául bankgaranciát ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a bankgaranciát nyújtó hitelintézettel szemben lép fel.

(2) A közreműködő szervezet által a hitelintézethez eljuttatott fizetési felszólításnak a bankgarancia szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.

Garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás érvényesítése

56. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezességvállalást nyújtó garanciaszervezettel szemben lép fel.

(2) A közreműködő szervezet által a garanciaszervezethez eljuttatott fizetési felszólításnak a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.

Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény érvényesítése

57. §

(1) Ha a kedvezményezett biztosítótársaság által biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt tartott rendelkezésre a támogatási összeg biztosítékaként, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezesi kötelezvényt kibocsátó biztosítóval szemben lép fel.

(2) A biztosíték érvényesítésének tényét közlő értesítéssel egyidejűleg a közreműködő szervezet a kezes címére benyújtja a kezesi kötelezvényben meghatározott - az elállás tényét alátámasztó - dokumentumokat.

Követelés kielégítése ingó és ingatlan jelzálog szerződés alapján

58. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául ingó vagy ingatlan zálogtárgyat ajánlott fel, és az azonnali beszedési megbízás vagy más biztosíték érvényesítése nem vagy csak részben vezetett eredményre, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelés érvényesítése érdekében, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében haladéktalanul köteles az ingó vagy ingatlan zálogtárgyból kielégítést keresni.

(2) Az ingó és ingatlan vagyontárgyon alapított jelzálogjogból való kielégítés során a Ptk., valamint az ingó és ingatlan jelzálogszerződés rendelkezéseinek megfelelő módon kell eljárni.

Fizetési meghagyásos eljárás

59. §

(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződéshez kapcsolódóan

a) nem adott azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet vagy egyéb biztosítékot, akkor a felszólító levélben meghatározott teljesítési határidő leteltét követő 8 napon belül,

b) az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levélen túl egyéb biztosítékot nem adott, akkor az azonnali beszedési megbízás részben vagy egészben sikertelen megkísérléséről szóló hitelintézeti értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül,

c) adott biztosítékból a követelés kielégítése részben vagy egészben sikertelen, akkor az ennek megállapítását követő 8 napon belül a fizetési meghagyásos eljárást, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet megindítja.

(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint polgári peres eljárássá alakul, akkor a közreműködő szervezet a rendelkezésre álló iratokat haladéktalanul megküldi a Minisztérium részére.

Végrehajtási eljárás kezdeményezése

60. §

(1) A polgári peres és nem peres eljárás lezárását követően a követelés érvényesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alapján kerül sor.

(2) A végrehajtási kérelmet, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a közreműködő szervezet terjeszti elő.

Felszámolási eljárás kezdeményezése

61. §

Külön rendeletben foglaltak alapján a közreműködő szervezet a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján a kedvezményezettel mint adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet.

A kedvezményezettel szembeni csődeljárás, végelszámolási eljárás, valamint harmadik fél által indított felszámolási eljárás

62. §

(1) A közreműködő szervezet a kedvezményezettek jogi státuszában bekövetkező változásokat folyamatosan nyomon követi.

(2) Ha a közreműködő szervezet azt észleli, hogy a kedvezményezettel szemben csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, akkor külön rendeletben foglaltak alapján a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a közreműködő szervezet köteles a hitelezői igényt haladéktalanul bejelenteni.

(3) A közreműködő szervezet a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentését a Minisztérium egyetértésével mellőzheti, ha a csődeljárás, a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a hitelezői igénynek a nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülés sem várható.

Követelés vagyonrendezési eljárásban való érvényesítése

63. §

Ha annak lehetősége fennáll és a követelés behajtásához szükséges, a közreműködő szervezet, külön rendeletben adott felhatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében köteles vagyonrendezési eljárást megindítani, illetve ilyen eljárásban köteles részt venni.

Számviteli feladatok

64. §

(1) A számviteli feladatokat a közreműködő szervezet végzi.

(2) A közreműködő szervezet készíti el az előirányzat számviteli politikáját, továbbá minden olyan egyéb számviteli vagy pénzügyi szabályzatát, amelynek összeállítását jogszabály kötelezővé teszi. Az előirányzat számviteli politikájának és kötelező mellékleteinek elkészítésénél alkalmazni kell a Minisztérium által elkészített egységes számviteli politika előírásait.

(3) A számviteli politikát a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár hagyja jóvá.

(4) A közreműködő szervezet a számviteli feladatok ellátásának módjáról belső szabályzatot készít, amelyet a kezelő vezetője hagy jóvá.

(5) A közreműködő szervezetnek a szerződés felbontásáról, megszűnéséről a vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával, illetőleg elektronikus úton - az Ámr. 8/b. mellékletében meghatározott adatlapon -5 munkanapon belül értesítenie kell az Országos Támogatási Monitoring Rendszert.

(6) A behajthatatlan kisösszegű követelések hitelezési veszteségként történő leírását, továbbá az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a kezelő szervezet vezetője engedélyezi.

(7) A kezelő felelős az éves és féléves beszámolóhoz, továbbá a zárszámadáshoz szükséges szöveges beszámoló elkészítéséért. A keretgazda és a közreműködő szervezet részt vesz a beszámolók elkészítésében.

(8) Az előirányzat könyvvizsgálatáról a Minisztérium gondoskodik.

(9) A közreműködő szervezet együttműködik az előirányzat könyvvizsgálójával, biztosítja a könyvvizsgálathoz szükséges adatok teljességét, valódiságát.

(10) Az előirányzat éves költségvetési beszámolóját, a féléves beszámolót és a negyedéves mérlegelentéseket a közreműködő szervezet készíti el, és a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár hagyja jóvá.

65. §

A közreműködő szervezet a 34-37. §-ban szereplő pénzügyi feladatok, valamint a 64. § szerinti számviteli feladatok ellátásának módjáról belső szabályzatot készít, amelyet a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár hagy jóvá. Ennek keretében rendelkezik

a) a kötelezettségvállalás állományát bemutató, kezelő részére teljesítendő adatszolgáltatás módjáról;

b) a követelések nyilvántartásáról;

c) a Minisztérium által előírt könyvelési feladás módjáról.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Széchenyi Kártya konstrukcióra vonatkozó különös rendelkezések

66. §

(1) A Széchenyi Kártya konstrukció keretében biztosított hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása tekintetében az e rendelet szabályait - az Ámr. 93/B. §-ában foglaltakkal összhangban - a (2)-(8) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Széchenyi Kártya igénylésének rendjét és további feltételeit, valamint az igényléshez szükséges formanyomtatványokat a Minisztérium hivatalos lapban, felhívás formájában teszi közzé.

(3) A likviditási hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása iránti igény pályázat benyújtása nélkül, igénylőlap kitöltésével és az Ámr. 93/B. § (2) bekezdésében előírt, illetve a hitelbírálathoz szükséges egyéb nyilatkozatok, okiratok és igazolások csatolásával kezdeményezhető.

(4) Az igénylőlapot a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott igénylést regisztráló szervezetekhez kell benyújtani. A regisztráló szervezetek az igényeket továbbítják a közreműködő szervezetnek, amely a támogatási igényeket döntésre készíti elő.

(5) A Minisztérium és a kedvezményezett között a támogatási jogviszony az Ámr. 83. § (2) bekezdés a)-d) és g)-k) pontjában meghatározott és az igénylőlaphoz csatolt nyilatkozatok alapján, az Ámr. 87. § (4) bekezdés b) és e) pontjában, az Ámr. 88. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium csoportos kötelezettségvállalása útján jön létre.

(6) A hitelszerződést a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott hitelintézetek közül a kedvezményezett választása szerinti hitelintézet köti meg.

(7) A hitelszerződés bármely okból történő megszűnése esetén a kamat- és a garanciadíj-támogatás is automatikusan megszüntetésre kerül. Ez - az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a már kifizetett támogatásokat nem érinti.

(8) A Széchenyi Kártya konstrukcióra nem kell alkalmazni a 21. § (5)-(12) bekezdés, a 23-33. §, valamint a 43-52. § rendelkezéseit.

Panaszkezelés

67. §

(1) Ha a pályázótól, kedvezményezettől panasz érkezik a döntés előkészítéssel, a szerződéskötéssel, a szerződésmódosítással, a támogatás folyósításával, az ellenőrzéssel, a projekt jogi lezárásával - ideértve a kifizetett támogatás részleges visszavonására vonatkozó döntést is -, továbbá a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésével kapcsolatban, akkor a közreműködő szervezet - egyedi támogatás esetén a Minisztérium - a panaszt megvizsgálja és döntéséről a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett továbbra is fenntartja panaszát, az ismételt megkeresés beérkezését követő 5 munkanapon belül a közreműködő szervezet a megkeresést az iratok megküldésével és javaslatával együtt előterjeszti a Minisztérium részére, amely a megkeresésről az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt. A Minisztérium a döntéséről értesíti a kedvezményezettet és a közreműködő szervezetet.

Irattározás

68. §

(1) A közreműködő szervezet kötelezettségvállalással és követeléskezeléssel kapcsolatos, hozzá beérkezett és nem továbbított valamennyi dokumentumot - pályázati úton nyújtott támogatás esetén a pályázati azonosító feltüntetésével, tételes iratjegyzékkel ellátva - a jogi lezárás évét követő 5. év végéig megőrzi.

(2) A közreműködő szervezet gondoskodik a számviteli dokumentumoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ában meghatározott megőrzéséről.

Átmeneti és záró rendelkezések

69. §

(1) A T 5. § (1), (2) és (6) bekezdésében, illeve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendeletben a befogadó szerv részére előírt adatszolgáltatási, közzétételi feladatokat a közreműködő szervezet látja el.

(2) A NBC jogelődje terhére a 2000. évet megelőzően pályázati úton nyújtott támogatáshoz kapcsolódó támogatási szerződések módosítását - a minőségbiztosítási pályázatok kivételével - a Minisztérium készíti el és köti meg.

(3) A 41-63. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben - és az azt megelőző évek költségvetéséről szóló törvényekben - meghatározott Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatra is alkalmazni kell.

(4) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(5) E rendeletet a már benyújtott pályázatok, kötelezettségvállalások tekintetében az e rendelet hatálybalépését követően elvégzendő eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

70. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1. § (1) bekezdés a)-d) és f pontjában szereplő előirányzatok felhasználásánál a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet előírásait is figyelembe kell venni."

71. §

Hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet 1. §-ában a "Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzatból, Kis- és középvállalkozói célelőirányzatból," szövegrész, az "a Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása előirányzatból, a Hadiipari technológia korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatból," szövegrész, 2. § (5) bekezdésében az a "Nemzeti beruházásösztönzési célelőirányzat, a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, és" szövegrésze, valamint "A TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI" című fejezete.

Bajnai Gordon s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Melléklet a 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelethez