124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A támogatás célja

1. § A támogatás célja az erdő-környezetvédelmi célprogramokon keresztül

a) a spontán és agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolításával az őshonos fafajok jelenlegi elterjedési területének megőrzése, bővítése,

b) a korábban tarvágással vagy fokozatos felújító vágással kezelt erdőkben a szálalás feltételeinek megteremtése, azt követően a szálalás termőhelyi adottságokhoz igazodó szakmai elvárások alapján történő kialakítása, valamint a természetes állapothoz legközelebb álló szerkezetű és faji sokféleségű erdőtársulás fenntartása,

c) az adott termőhelynek nem megfelelő erdőtársulások (sarj eredet, hiányos állományszerkezet, idegenhonos fafajok) a természetes állapothoz közel álló erdőtársulássá történő átalakítása, valamint a termőhelynek megfelelő őshonos erdőállományok további fejlődését, természetes felújulását biztosító kézimunka igényes ápolása,

d) az élőhely kisebb bolygatásával járó és a helyi szaporítóanyagokat felhasználó erdőfelújítási módszerekre történő áttérés ösztönzése, a tarvágás visszaszorítása,

e) a faji diverzitás fokozása, a természetes folyamatokra alapozott erdővédelem, illetve a tájvédelem elősegítése,

f) az erdő és a szomszédos mezőgazdasági területek talajának szél és vízerózió elleni védelmének biztosítása, az erdőgazdálkodók ösztönzése a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerekre (készletgondozás, szálalás) történő áttérésre,

g) a közjóléti rendeltetésű erdőkben a fokozott emberi igénybevétel mellett a jó és balesetveszélytől mentes környezeti állapot fenntartása,

h) az erdei tisztások fenntartásának, az arra alkalmas területek (vadföld, erdei rakodók) átalakításának, valamint további tisztások kialakításának elősegítése,

i) a hagyományos, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásának ösztönzése.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj: fehér akác (Robinia pseudo-acacia), bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai (vörös) kőris (Fraxinus pennsylvanica), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), kései meggy (Padus serotina), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), lepényfa (Gleditsia triacanthos), közönséges orgona (Syringa vulgaris), torzsás ecetfa (Rhus typhina),

2. állománykiegészítés: hiányos szerkezetű vagy elegyetlen befejezett erdőállományok kiegészítése,

3. ártér: az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) ártérként nyilvántartott terület,

4. átalakítás: egyszintű, egyenletes állományszerkezetű erdő átalakítása vegyes méret- és korszerkezetű, térben tagolt állományszerkezetű erdővé,

5. átalakító üzemmód: olyan erdőkezelési mód, amely az állomány kora és homogén térszerkezete alapján szálaló üzemmódba még nem sorolható, de az alkalmazása során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia,

6. elegyarány: az Adattárban szintenként, illetve állományrészenként elkülönített fafajsorokban feltüntetett elegyarányokból számított, az adott fafajnak az erdőrészlet teljes területére vetített abszolút elegyaránya,

7. erdő: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) 6. §-a szerint ekként meghatározott terület,

8. erdőgazdálkodási tevékenység: az erdőtörvény 5. § 9. pontja szerint ekként meghatározott tevékenység,

9. fa- vagy cserjefaj egyévesnél idősebb egyede: egy vegetációs időszaknál többet megélt, vagy legalább egy oldalhajtással rendelkező magról kelt vagy sarjról eredt egyed,

10. fokozatos felújítóvágás végvágással: az anyaállomány fokozatos, több alkalommal végrehajtott kitermelése legalább 10 évre elnyújtva a természetes felújulás biztosítása mellett,

11. főfafaj: az Adattárban az elegyedés módja szerint főfafajként nyilvántartott fafaj,

12. kézi ápolás: olyan tevékenység, amelyet a természetes újulat vagy a mesterségesen ültetett csemeték megmaradása, fejlődése érdekében kézi szerszámmal vagy gépi hajtású kézi eszközzel végeznek,

13. közjóléti berendezés: a 7. mellékletben meghatározott, többnyire természetes anyagból készült, a környezethez illeszkedő eszköz, amely a pihenés, a közlekedés, a sport, a játék és az ismeretszerzés célját szolgálja,

14. közjóléti létesítmény: erdőben vagy erdős környezetben közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított, korlátozás nélkül, térítésmentesen használható helyszín, amely a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálja,

15. közvetlenül határos erdőrészletek: olyan erdőrészletek, amelyek erdőrészlethatára közös, vagy azokat legfeljebb az Adattár térképi adatállományában nyilvántartott vonalas közlekedési létesítmény, vízfolyás, nyiladék választja el,

16.[1] lék: olyan felújítási kötelezettséggel nem rendelkező terület, ahol a fák kivágása után a záródáshiányt mindaddig folyamatosan fenntartják, amíg az újulat a külön jogszabályban meghatározottak szerint az erdősítés befejezésére meghatározott feltételeknek meg nem felel,

17.[2] lék területe: olyan a léket határoló koronapalástok vetülete által körbezárt terület, amely az erdőrészlet határán belül helyezkedik el,

18. mikroélőhely: olyan álló vagy fekvő holt fákat, facsoportokat tartalmazó élőhelyek, amelyek környezetüktől eltérő adottságaik miatt a többnyire homogén erdőállományokból rendszerint hiányzó, a holt fához kötődő élőlényeknek, élőlénycsoportoknak adnak otthont, így az élőhely mozaikosságát gazdagítva biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását, növelését,

19. pótlás: erdőfelújítás vagy erdőtelepítés első kivitelét követően az erdő területén kialakuló tőszámhiány származási bizonyítvánnyal rendelkező erdészeti szaporítóanyaggal történő megszüntetése a 8. mellékletben található állapot elérése érdekében,

20. rőzsefonat: egymástól minimum 50 cm-re, maximum 60 cm-re levert, legalább 6 cm átmérőjű keményfa karók közé, minimum 150 cm hosszúságú, vesszőkből, gallyakból készült fonat, amelynek legkisebb magassága 15 cm,

21. szálalás: folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását, természetes felújulását és folyamatos fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul, továbbá a faegyedek kitermelését nem az állomány vágásérettségi kora, hanem az egyes faegyedek potenciális kora, illetve egészségi állapota határozza meg, és e tevékenység során felújítási kötelezettség nem keletkezik,

22. szálaló erdőgazdálkodás: olyan erdőgazdálkodási mód, melynek alkalmazásával az állandó erdőborítást fenntartva biztosítható az erdőklíma megőrzése, a talaj és az erdei élőhely védelme, az erdő folyamatos megújulása és az állandó fahozam,

23. szálaló üzemmód: olyan üzemmód, amelyben a szálaló erdőgazdálkodás feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében csak szálalás fakitermelési mód alkalmazható, felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete a szálalási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, valamint a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja,

24. tarvágás: a faállománynak olyan egybefüggő területen, egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata, melyet az erdőterv határozat tarvágásnak ismer el,

25. tájhonos fafaj: az 1. melléklet szerint az adott erdészeti tájban őshonos fafaj,

26. támogatási időszak: az első kifizetési kérelem benyújtásától az egyes célprogramok időtartama által meghatározott év végéig terjedő időszak,

27.[3] támogatott terület: a jóváhagyó, illetve részben jóváhagyó támogatási határozat szerinti erdőrészlet vagy erdőrészletek teljes vagy rész területe, amelyen a támogatott tevékenység megvalósul;

28.[4] területhatár állandósítás: olyan tevékenység, amely során a faállománnyal borított terület esetében a terület megközelítését szolgáló úthoz legközelebb eső határpontot határkaróval, majd a határ további pontjait az összelátást biztosítva a határon lévő fákon fehér színű festéssel jelölik meg azzal a megkötéssel, hogy ha a terület határán a támogatási időszak alatt jelölésre alkalmas fák nincsenek, a terület határvonalainak töréspontjaira jól látható határkarókat kell elhelyezni,

29. visszatérési idő: egymást követő, léknyitást vagy a lék területének a bővítését eredményező erdőgazdálkodási tevékenység között eltelt idő,

30. vízmosás: terepfelszíni vízmozgás, lefolyás hatására kialakult, 3 m-nél mélyebb meder,

31. záródás: olyan területviszonyszám, amely megmutatja, hogy az erdőrészlet felső lombkoronaszintjében található fák koronavetülete hány százalékban borítja a részlet teljes területét.

Erdő-környezetvédelmi célprogramok

3. § E rendelet alapján az alábbi célprogramokhoz nyújtható támogatás:

a) agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram,

b) szálaló erdőgazdálkodás célprogram,

c) erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram,

d) őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram,

e) speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása célprogramcsoport:

ea) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram,

eb) a véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram,

ec) erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram,

f) véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából célprogram,

g) közjóléti célú erdők fenntartása célprogram,

h) erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram,

i) természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram.

A támogatás jellege és tárgya

4. § (1) E rendelet alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 47. cikkében foglaltak szerint.

(2) A támogatás az Adattárban nyilvántartásba vett erdőterületen, illetve a 3. § h) pontja szerinti célprogram esetében az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló területen vehető igénybe az e rendeletben meghatározott részletes szakmai feltételek teljesítése esetén.

A támogatás igénybevételének feltételei

5. § (1) Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha

a)[5] a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: erdészeti hatóság) által az erdőtörvény alapján - a támogatási kérelem benyújtásakor - nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó,

b) erdőgazdálkodói jogosultsága az adott területre határozatlan időre vagy az adott célprogram teljes támogatási időszakára vonatkozóan fennáll,

c)[6] rendelkezik az adott területre vonatkozó, az erdészeti hatóság által kiadott erdőterv határozattal, vagy a 3. § a)-h) pont szerinti célprogram esetében, az erdőterv határozatot az adott erdőrészletre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtását megelőzően kérelmezte az erdészeti hatóságtól,

d) a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben e rendelet alapján finanszírozott egyetlen támogatási célprogram esetén sem került kizárásra.

(2) Nem támogatható azon erdőrészlet, amely a Magyar Állam többségi tulajdonában van.

(3) Támogatásra az adott erdőrészlet vonatkozásában nem jogosult az ügyfél, ha az adott területen az adott művelet elvégzésére - hivatalból indított eljárás során, az erdészeti hatóság által kiadott - jogerős határozat kötelezi.

(4) Ha a támogatási jogosultság megállapítása során az Adattárban szereplő adatok szolgálnak alapul, az Adattárnak a támogatási kérelem benyújtási időszakának utolsó napja szerint aktuális adatait kell figyelembe venni.

(5)[7] A célprogramok során - a szálaló erdőgazdálkodás és a közjóléti célú erdők fenntartása célprogramok kivételével - csak az 1. melléklet szerinti, az adott erdészeti tájban kiemelten támogatható vagy támogathatóként feltüntetett faállománytípusok kialakítása és fenntartása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenység támogatható.

Általános előírások

6. § (1) Az ügyfél a támogatott tevékenység végrehajtása során köteles

a) az erdőfelújítás és a pótlás során az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet szerinti, az adott erdőterületet is magába foglaló származási körzetekből származó szaporítóanyagot alkalmazni,

b)[8] a termelési apadék kivételével a támogatási időszak alatt folyamatosan gondoskodni a támogatott területen található hulladék eltávolításáról,

c) a támogatott területet a terepen jól láthatóan, állandósított jelekkel lehatárolni, és a jelölést a támogatási időszak alatt fenntartani,

d) a szaporítóanyag származását tanúsító származási bizonyítvány másolati példányát a felhasználás utáni első kifizetési kérelem benyújtási időszakának végéig az erdészeti hatósághoz benyújtani, az eredeti példányt a támogatási időszak végéig megőrizni,

e) a támogatási határozat közlését követő második kifizetési kérelem benyújtási időszakának vége előtt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja szerinti kötelező szakmai képzésen részt venni,

f) a támogatási célprogramokhoz tartozó előírásoknak való megfelelést a támogatott területenként évenkénti bontásban vezetett munkanaplóban, legkésőbb azok elvégzésétől számított egy héten belül

fa) az erdőgazdálkodó adatai,

fb) az erdőrészlet adatai,

fc) a szakirányító adatai,

fd) a célprogramonként elvégzett műveletek időrendi bontásban történő szerepeltetése,

fe) az engedélyköteles műveletek esetén a bejelentési és azonosítási adatok,

ff) a vegyszerhasználat esetén a kijuttatott anyag, termék, hatóanyag megnevezése, valamint azok mennyiségi adatai,

fg) a felhasznált szaporítóanyag adatai,

fh) a kötelezően megadandó célprogram-specifikus adatok, valamint

fi) megjegyzések

feltüntetésével, az Irányító Hatóság által meghatározott formátumon rögzíteni, és a munkanapló aláírt másolatát a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig az erdészeti hatósághoz benyújtani,

g) a támogatott teljes területen az egyes célprogramokhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályai szerinti előírásokat a támogatási időszak teljes időtartama alatt betartani,

h)[9] a vegyszeres védekezés végrehajtása esetén az erdészeti hatóságnak a támogatott terület elhelyezkedése szerint illetékes szervét a tervezett védekezés megkezdése előtt legalább 15 nappal írásban értesíteni a beavatkozás tervezett helyének és időpontjának megjelölésével.

(2) A célprogramok végrehajtása során vegyszer használata csak az alábbi esetekben és feltételekkel engedélyezett:

a) a fásszárú fajok közül a fehér akác (Robinia pseudo-acacia), a bálványfa (Ailanthus altissima) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa) visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren - a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével - kizárólag fainjektálással,

b) lágyszárú fajok közül csak a siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) tömeges megjelenésénél,

c) gyapjaslepke (Lymantria dispar) közepes vagy erős fertőzése esetén (petecsomók száma több mint 500 db/0,1 ha) csak Bacillus thuringiensis hatóanyagú, illetve kitinszintézis gátló szerekkel, a felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban, a lakosság védelme érdekében lakó- és üdülőövezetek melletti parkerdőkben,

d) csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratukban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában.

(3) A célprogramok közötti váltásra a támogatási időszak (kötelezettségvállalás időtartama) alatt nincs lehetőség.

(4) Az ügyfélnek a teljes támogatási időszak alatt gazdasága teljes területén be kell tartania

a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben rögzített irányelvek alapján a külön jogszabályokban meghatározott gazdálkodási követelményeket, valamint

b) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott előírásokat.

Támogatási kérelem benyújtása

7. §[10]

Támogatási kérelem elbírálása

8. §[11] A támogatási kérelmek bírálata az Adattárnak a benyújtás éve szerinti benyújtási időszak utolsó napjának állapota alapján, erdőrészlet szinten, a 3. melléklet pontrendszere szerint, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja alapján elvégzett, a támogatási kérelemben szereplő támogatható területekre vonatkozóan összeállított rangsorral történik. A rangsorolás után a támogatási kérelemről a rendelkezésre álló keret alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) dönt.

A támogatás folyósítása

9. § (1) A támogatás folyósítása az évente egyszer benyújtható kifizetési kérelem alapján történik.

(2)[12] A kifizetési kérelmet elektronikus úton, az egységes kérelem részeként lehet benyújtani.

(3) Az 5. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak a kifizetési kérelmek esetében is ellenőrzésre kerülnek.

(4)[13] A kifizetési kérelmek vizsgálata az Adattárnak a kifizetési kérelem az adott évi kérelembenyújtási időszak - jogvesztő hatállyal bíró - utolsó napja szerinti állapot alapján történik.

(5)[14] A 3. § c) pontja szerinti célprogram esetében a kifizetési kérelem benyújtásakor a kérelmezett rész-erdőrészlet területméretét igazolni kell. Igazolásként kizárólag a kérelmezett rész-erdőrészlet külső töréspontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 2 méteres pontossággal meghatározott koordinátáit bizonyító mérési jegyzőkönyv másolati példánya fogadható el. A másolati példányt a kifizetési kérelemmel egyidejűleg az erdőrészlet fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz postai vagy elektronikus úton kell megküldeni.

(6) Az ügyfél a célprogramban vállalt tevékenységet a támogatási határozat közléséig csak saját felelősségére kezdheti meg.

(7) Az ügyfél a vállalt kötelezettségek elvégzését követő első kifizetési kérelmének benyújtására a támogatási határozat közlésétől számított második kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig jogosult.

(8) Ha az ügyfél a támogatási időszak alatt egynél több alkalommal

a) nem nyújt be kifizetési kérelmet - a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az adott támogatott területre, vagy

b) kifizetési kérelme a támogatott területre vonatkozóan elutasításra kerül,

a támogatott terület az intézkedésből a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül, és a támogatott területre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(9)[15] Ha az ügyfél a kifizetési kérelem benyújtásának évében a kifizetési kérelemre hozott határozattal érintett erdőrészlet vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból Natura 2000 erdőterületek esetében folyósítható kompenzációs támogatásban is részesül, akkor

a) a 3. § d) pontja szerinti célprogram esetén a támogatás mértéke az adott évben hektáronként 42 eurónak megfelelő forintösszeggel csökken;

b) a 3. § e) pont ea) és eb) alpontja szerinti célprogramok esetén a támogatás mértéke az adott évben hektáronként 37 eurónak megfelelő forintösszeggel csökken.

(10)[16] Kifizetési kérelem benyújtására csak az az ügyfél jogosult, aki teljesítette az 5. § (1) bekezdés c) pont szerinti feltételt.

Ellenőrzés

10. § (1) Az ellenőrzés a támogatási, illetve a kifizetési kérelemre vonatkozóan a külön jogszabályokban meghatározottak szerint

a) adminisztratív ellenőrzést,

b) keresztellenőrzést,

c) helyszíni ellenőrzést

foglal magában.

(2)[17] A jogosultsági feltételek, valamint az erdő-környezetvédelmi előírások teljesítését az (1) bekezdésben foglaltak szerint a Kincstár évente ellenőrzi. A Kincstár az ellenőrzésbe külön megállapodás alapján az erdészeti hatóságot bevonhatja.

Az elháríthatatlan külső okokra vonatkozó szabályok

11. § (1)[18] Az elháríthatatlan külső okra (a továbbiakban: vis maior) vonatkozó bejelentést az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben foglaltak szerint kell megtenni.

(2) Vis maior fennállása esetén az ügyfél (1) bekezdésben foglalt bejelentése alapján - az erdészeti hatóság véleményét figyelembe véve - a Kincstár dönt arról, hogy a vis maior a kötelezettségeknek[19]

a) az adott évre vonatkozó, vagy

b) a támogatási időszak fennmaradó részére vonatkozó

teljesítését teszi lehetetlenné.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ügyfél részére a vis maiorral érintett erdőrészletre vagy annak támogatott részére az adott évben járó támogatási összeg kifizetésre kerül.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vis maior valamely célprogramba bevitt erdőrészlet vagy annak egy részét érintően áll fenn, az adott erdőrészlet vagy annak része a támogatási időszak fennmaradó részére kivonásra kerül a támogatott területek közül.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az ügyfél aláírt nyilatkozatát, amelyben a program folytatását vagy a kötelezettség alóli mentesítését kéri a vis maiorral érintett területekre.

(6) Ha a vis maiorral érintett terület visszavonása után maradó terület nem éri el a jogosultsági feltételként szereplő minimális területnagyságot, a fennmaradó terület támogatási jogosultsága megszűnik az addig felvett támogatási összeg visszafizetési kötelezettsége nélkül.

(7) Ha az adott erdőterület vonatkozásában legalább három alkalommal vis maior következtében vis maior bejelentést jóváhagyó döntés születik, akkor az adott célprogramból az érintett terület a támogatási időszak végéig kizárásra kerül az addig felvett támogatási összeg visszafizetési kötelezettsége nélkül.

Kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok

12. § (1)[20] A támogatási időszak alatt az ügyfél az erre rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon kérelmezheti a Kincstárnál a célprogramba bevitt terület kötelezettségeinek átadását.

(2) Az ügyfél a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át.

(3) Kötelezettségátadás után az átvevőnek a célprogram teljes területe vonatkozásában meg kell felelnie az általános és a célprogramra vonatkozó részletes jogosultsági feltételeknek.

(4) A kötelezettségátadás során célprogram váltására nincs lehetőség.

(5) Kötelezettségátadásra - a vis maior kivételével - a támogatási időszak első évében nincs lehetőség.

(6) Egy adott erdőgazdálkodó a kötelezettségét a támogatási időszakban (a kötelezettségvállalás időtartama alatt) - a vis maior kivételével - legfeljebb kétszer ruházhatja át. A kötelezettség átvevője az átvételt követően, a támogatási időszak alatt, az átadásban érintett erdőrészletet újból nem ruházhatja át.

(7)[21] Kötelezettségátadás esetén az átruházó összes joga és kötelezettsége, valamint az alkalmazott jogkövetkezmények, amely a Kincstár és az átruházó között a támogatási határozat eredményeképpen létrejött jogviszonyból származik, az átvevőre szállnak át.

(8) A kötelezettségátadás az adott évi kifizetési kérelem vonatkozásában csak akkor vehető figyelembe, ha a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem az adott évi kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakot megelőző év utolsó napjáig benyújtásra került.

(9) Az átruházónak a kötelezettség átvállalásához szükséges dokumentumok másolati példányát, így többek között a munkanaplót, a szaporítóanyag származását tanúsító származási bizonyítványt az átvevő részére biztosítania kell.

(10)[22] A kötelezettség átvállalója nem lehet olyan erdőgazdálkodó, aki az intézkedésben támogatott, de valamely adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a teljes támogatási időszakra vonatkozóan véglegessé vált határozattal kizárásra került az átvállalni kívánt vagy más, e rendelet alapján igénybe vehető célprogramból.

(11) Ha a kötelezettséget átvállaló és az intézkedésben támogatott erdőgazdálkodóval szemben valamely adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján az átvállalni kívánt, vagy egyéb, e rendelet alapján igénybe vehető célprogramból való kizárására irányuló eljárás van folyamatban, akkor a kötelezettségátadásról a kizárásra irányuló eljárás befejezését követően lehet dönteni.

(12)[23] Ha a kötelezettség átadásáról szóló határozat a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig nem válik véglegessé, a kifizetési kérelmet a kötelezettség átadásáról szóló kérelem benyújtása előtti területadatoknak megfelelően kell kitölteni.

A kötelezettségvállalás területére vonatkozó visszavonás szabályai

13. § (1) A támogatási időszak alatt az ügyfél az erre rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon kérelmezheti a Kincstárnál[24]

a) a teljes kérelem visszavonást,

b) a teljes célprogram visszavonást, valamint

c) egy adott célprogramba bevitt terület részleges visszavonását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a visszavont terület - a vis maior kivételével - csak támogatott egész erdőrészlet lehet.

(3) Az (1) bekezdés alapján visszavont területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, továbbá a visszavonással érintett területre vonatkozóan az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti visszavonás a következő kifizetési kérelem, valamint az ellenőrzés vonatkozásában csak akkor vehető figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti visszavonás iránti kérelmet a következő kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakot megelőző év utolsó napjáig benyújtották.

(5) Ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti visszavonás iránti kérelmet a helyszíni ellenőrzésről történő értesítés napján (ennek hiányában a helyszíni ellenőrzés első napján) vagy ezt követően nyújtotta be, akkor a kérelem csak a következő évre vonatkozóan fogadható el.

(6) Ha a támogatott terület visszavonása után maradó terület nem éri el a jogosultsági feltételként szereplő minimális területnagyságot, a fennmaradó terület a célprogramból kizárásra kerül.

Jogkövetkezmények

14. § (1) Ha a támogatási időszakban a támogatási jogosultság az 5. § (1) bekezdés b), c) pontjában vagy az 5. § (2), (3) bekezdésében foglaltaknak való meg nem felelés miatt szűnik meg, a támogatott területre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(2) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek való meg nem felelés esetén a tanácsi rendelet 51. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az egyes előírásoknak való meg nem felelés esetén a meg nem felelés súlyosságának, mértékének, valamint folytonosságának alapján meghatározott jogkövetkezményeket a 9. melléklet tartalmazza.

(4) Ha egy adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén a támogatott területen több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, akkor a súlyosabb szankciót kell alkalmazni.

(5) Ha egy adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén a célprogramra és az azon belüli támogatott területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, akkor mindkét szankciót alkalmazni kell.

(6) A szankciók sorrendjére vonatkozóan a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet 24. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

II. Fejezet

AZ EGYES CÉLPROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. Cím

AGRESSZÍVEN TERJEDŐ, IDEGENHONOS FA- ÉS CSERJEFAJOK VISSZASZORÍTÁSA CÉLPROGRAM

15. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az Adattár adatai alapján az erdőrészlet

a) minimum 30%-ban tájhonos fafajokból áll,

b)[25] felső koronaszintjében maximum 20% elegyarányban lehet jelen agresszíven terjedő, idegenhonos fafaj,

c) minimum 5% elegyarányban agresszíven terjedő, idegenhonos fafajokat tartalmaz,

d) nem határos közvetlenül olyan erdőrészletekkel, ahol a felső szint vagy - erdőtelepítés esetén - a felújítási szint fafajainak elegyarányát 50%-nál nagyobb mértékben agresszívan terjedő, idegenhonos fafaj alkotja, illetve olyan termőfölddel, ahol ilyen fafajjal végzett erdőtelepítés vagy fásszárú energiaültetvény van,

e) területén a főfafaj vágásérettségi mutatója 10 évnél nagyobb,

f) nem minősül folyamatban lévő erdőfelújításnak, és

g) záródása ártéren kívüli területen több mint 60%, ártéren fekvő területen több mint 80%.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) a támogatási időszak alatt az erdőrészletben egy évesnél idősebb, agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem maradhat,

b)[26] a fahasználatok során a záródás ártéren kívüli területen nem csökkenhet 50% alá, ártéren fekvő területen 70% alá.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[27] A támogatás éves mértéke hektáronként 274 eurónak megfelelő forintösszeg.

2. Cím

SZÁLALÓ ERDŐGAZDÁLKODÁS CÉLPROGRAM

16. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) az erdőrészlet az Adattárban átalakító vagy szálaló üzemmódban szerepel,

b) átalakító üzemmódban az erdőrészletre tisztítás, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés, készletgondozó használat vagy szálalóvágás előírás szerepel.

c)[28] az erdőrészlet faállománya a 2. mellékletben felsoroltak, valamint az erdőtörvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 5. melléklet szerint 21., 24., 30.-31.,38.-39., 43., 55., kódszámú faállomány típusokba tartozik.

(2) A legkisebb támogatható terület 2 ha, támogatás csak teljes erdőrészletre adható.

(3) A célprogram előírásai:

a)[29] az erdészeti hatóság által engedélyezett fahasználatot - annak során egész hektáronként legalább 1 lék nyitását vagy meglévő lék bővítését - az első kifizetési kérelem benyújtásáig el kell végezni,

b)[30] az átalakító üzemmódban a nevelővágások, így a tisztítás és a törzskiválasztó gyérítés során a támogatási időszak alatt az erdőrészlet területének legfeljebb 5%-án nyitható vagy bővíthető lék, ahol az egyes lékek mérete nem haladhatja meg a 250 m2-t,

c)[31] az átalakító üzemmódban a támogatási időszak alatt növedékfokozó gyérítés és a készletgondozó használat során az erdőrészlet területének legfeljebb 10%-án, szálalóvágás során legfeljebb 20%-án nyitható vagy bővíthető lék, ahol az egyes lékek mérete nem haladhatja meg az 500 m2-t,

d) az átalakító üzemmódú erdőrészletben a támogatási időszak alatt legfeljebb kétszer lehet csoportos szerkezet kialakulását elősegítő módon nevelővágást végezni,

e) a szálaló üzemmódban kezelt erdőrészletek esetében az ügyfél köteles a természetbeni állapotról az 5. melléklet szerinti állapotfelvételi lapot készíteni, valamint annak aláírt másolati példányát legkésőbb az 5. kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig az erdészeti hatóság területileg illetékes szervéhez eljuttatni,

f) a szálaló üzemmódban a visszatérési idő legfeljebb 5 év,

g) szálaló üzemmódban a támogatási időszak alatt az erdőrészlet területének legfeljebb 10%-án nyitható vagy bővíthető lék, ahol az egyes lékek mérete nem haladhatja meg az 500 m2-t,

h) a támogatási időszak alatt nyitott vagy bővített lékek középpontját karóval jól azonosíthatóan ki kell jelölni; helyét, az egységes országos vetületi rendszerben legalább 20 m-es pontossággal felvett koordinátáját, valamint a lék méretét a munkanaplóban a léknyitáskor vagy a lék bővítésekor rögzíteni kell,

i)[32] a támogatási időszak alatt nyitott vagy bővített lékek területei határvonalának egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint 40 méter,

j) fakitermelés tervezése esetén a kitermelésre szánt egyedeket azok törzsén jól láthatóan meg kell jelölni, a jelölés időpontját a munkanaplóban rögzíteni kell,

k)[33] a támogatási időszak ötödik évében, valamint az utolsó kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végén, a támogatási időszak alatt nyitott vagy bővített lékekben - az (1) bekezdés c) pontja szerint jogosult erdőrészletek esetében is - a lék területén az adott erdészeti tájban az 1. melléklet szerinti tájhonos fafajokból álló, ép csúcshajtással rendelkező újulat tőszámának el kell érnie a 8. melléklet szerinti természetes felújításra vonatkozó tőszámot.

l)[34]

m) a lékben található újulati szintben a támogatási időszak alatt 1 évesnél idősebb agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem lehet,

n) a lékben található újulat szabad fejlődését kézi ápolással a 6. melléklet szerint folyamatosan biztosítani kell,

o)[35]

p) a 4. melléklet szerinti tartalommal, az aktuális természetbeni állapot alapján az erdészeti hatóság által véleményezett törzslapokat az első és az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig el kell készíteni.

q)[36] az első kifizetési kérelem benyújtását követően 5 m3/ha mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétét kell biztosítani úgy, hogy a földön fekvő holtfát darabolni nem lehet;

r)[37] ha a holtfa biztosítása fakitermeléssel történik, a kitermelt fák tőrészei nem lehetnek 10 méternél közelebb egymáshoz.

(4) A célprogram időtartama 10 év.

(5)[38] A támogatás éves mértéke hektáronként 230 eurónak megfelelő forintösszeg.

(6)[39] Ha a kérelmező az adott erdőrészlet vonatkozásában a 3. § e) pontjának ea) alpontja szerinti célprogramra is rendelkezik jóváhagyó, illetve részben jóváhagyó támogatási határozattal, összesen 10 m3/ha mennyiségű holtfa jelenlétét kell biztosítania.

3. Cím

ERDŐÁLLOMÁNYOK KÉZIMUNKA-IGÉNYES ÁPOLÁSA CÉLPROGRAM

17. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az adott erdőrészletben az ügyfél

a)[40] részére a tanácsi rendelet 49. cikke szerinti nem termelő beruházások szerkezetátalakítás alintézkedésébe tartozó erdőállomány alatti erdősítés, állománykiegészítés vagy tarvágás után történő szerkezetátalakítás célú támogatás esetében megtörtént a kifizetési határozat kiadása, vagy

b) a természetes mageredetű erdőfelújítás végvágását elvégezte, vagy

c) hazai nyáras vagy égeres faállománytípus-csoportba tartozó erdők esetében a végvágást elvégezte, és sarjról történő felújítást hajt végre.

(2)[41] A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú erdőrészlet. Az erdőrészlet 0,3 hektár nagyságot elérő részterületére is adható támogatás, amennyiben azon a területhatár állandósítást elvégezték.

(3) A célprogram előírásai:

a) az újulat szabad fejlődését kézi ápolással folyamatosan biztosítani kell a 6. melléklet szerint,

b) az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától az újulati szintben 1 évesnél idősebb agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem lehet,

c) a támogatási időszak utolsó kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végére a felújítási szintben a főfafaj többéves csemetéinek a 8. mellékletnek megfelelő darabszámban, valamint a 2. mellékletben megadott elegyarányban és fafajösszetételben jelen kell lenni,

d) a támogatási időszak utolsó kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végére az elegyfafajok közül a 2. mellékletben az adott faállománytípusba tartozóan megadott legalább 5 fafajnak kell előfordulnia, és elegyarányuknak el kell érni legalább az 5%-ot.

(4) Ha az ügyfél a támogatási kérelem benyújtását megelőzően részt vett az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szerkezetátalakítási alintézkedésbe tartozó erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás célprogramban, akkor az ügyfélnek a (3) bekezdésben meghatározottak mellett az alábbi előírásokat is teljesítenie kell:

a) az idős faállomány véghasználatát az 5. évi kifizetési kérelem benyújtásáig el kell végezni,

b) a fakitermeléseket úgy kell elvégezni, hogy a felújítási célállománynak megfelelő újulat kevesebb mint 20%-a sérülhet meg a fahasználat során,

c) a sérült újulat tőrevágását vagy pótlását a fakitermelést követő május 1-jéig el kell végezni,

d) a fakitermelés és anyagmozgatás során nem keletkezhet 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom.

(5)[42] A célprogram időtartama:

a) 10 év, de legfeljebb a (7) bekezdés szerinti bírság kiszabását megelőző naptári évig terjedő időszak, vagy

b) az erdőrészlet erdősítésének erdészeti hatóság által külön jogszabály szerinti befejezetté nyilvánításának évéig terjedő időszak, de legfeljebb a (7) bekezdés szerinti bírság kiszabását megelőző naptári évig terjedő időszak.

(6)[43] A támogatás mértéke

a) az első évben hektáronként 274 eurónak megfelelő forintösszeg,

b) a második évtől kezdődően hektáronként 106 eurónak megfelelő forintösszeg/év.

(7)[44] Az az erdőrészlet, amelyre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdősítési határidők túllépése miatt véglegessé vált határozatában erdőgazdálkodási bírságot állapított meg, a bírság kiszabásának évétől kezdődően elveszíti támogatási jogosultságát.

4. Cím

ŐSHONOS ERDŐÁLLOMÁNYOK TARVÁGÁSOS FELÚJÍTÁSÁNAK VISSZASZORÍTÁSA CÉLPROGRAM

18. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az Adattár adatai alapján az erdőrészletben

a) az adott erdészeti tájban az 1. melléklet szerinti, valamely támogatható faállománytípus található,

b) legfeljebb 10% elegyarányban van jelen agresszíven terjedő, idegenhonos fafaj,

c) véghasználati előírásként tarvágás szerepel,

d) a záródás mértéke az 1. melléklet 010-150. erdészeti tájaiban a faállomány esetén legalább 50%, egyéb erdészeti tájakban a faállomány esetén legalább 80%, és

e) a főfafaj esetében az erdőtervezéskor fennálló állapot szerinti csúcsszáradás mértéke nem haladhatja meg a 30%-ot.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a)[45] az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig a fakitermelést, amely lehet tarvágás vagy fokozatos felújítóvágás, úgy kell végrehajtani, hogy az erdőrészlet területének legalább 25%-áról kell, de legfeljebb 50%-áról lehet a fákat eltávolítani,

b) az összefüggő véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 ha lehet,

c)[46] a szomszédos összefüggő véghasználati területek távolsága a határoló fák törzsétől mérve nem lehet kisebb, mint 30 méter,

d) a visszamaradó faállomány egyedei között a fahasználatot követő 1 éven belül a csúcsszáradt egyedek elegyaránya nem haladhatja meg a 10%-ot,

e) az 1000 m2-t meghaladó összefüggő véghasználattal érintett területen azt legalább 5%-ban elfoglaló, de minimum 2 db életképes, tájhonos fafajú magszóró fát kell meghagyni a főfafajból,

f) fakitermelés csak október 1. és március 31. között végezhető,

g) az első kifizetési kérelem benyújtását követően fakitermelés csak egészségügyi termelésként végezhető,

h) géppel végzett talaj-előkészítés során maximum 80 cm pásztaszélességű talaj-előkészítés végezhető,

i) a támogatási kérelem benyújtásától számított 5. évtől a felújítási szintben biztosítani kell, hogy az életképes, többéves csemetékből álló újulat a 2. melléklet szerinti, az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző fafaj-összetételben, a 8. mellékletben meghatározott természetes felújítások szerinti egyedszámban, valamint megfelelő záródásban legyen jelen a területen,

j) az újulat szabad fejlődését ápolással folyamatosan biztosítani kell a 6. melléklet szerint,

k) az újulati szintben egyévesnél idősebb agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem lehet,

l) az első kifizetési kérelem benyújtását követően 5 m3/ha mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétét kell biztosítani,

m) ha a holtfa biztosítása fakitermeléssel történik, a kitermelt fák tőrészei nem lehetnek 10 méternél közelebb egymáshoz,

n) a földön fekvő holtfát darabolni nem lehet.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[47] A támogatás éves mértéke hektáronként 224 eurónak megfelelő forintösszeg.

5. Cím

SPECIÁLIS ERDEI ÉLŐHELYEK ÉS TERMÉSZETES ERDŐFELÚJÍTÁS LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA CÉLPROGRAMCSOPORT

MIKROÉLŐHELYEK KIALAKÍTÁSA, FENNTARTÁSA CÉLPROGRAM

19. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az Adattár adatai alapján az erdőrészlet

a) kora nagyobb, mint 60 év, hazai füzesek, hazai nyárasok, égeresek esetében nagyobb, mint 30 év,

b)[48] szálaló vagy átalakító üzemmódban van, vagy vágásérettség mutatója nagyobb, mint 15 év, és

c) faállománytípusa az adott erdészeti tájban az 1. melléklet szerinti, valamely támogatható faállománytípusba sorolható.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) a támogatott erdőrészletben az első kifizetési kérelem benyújtásától legalább 10 m3/ha mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétét kell biztosítani,

b) ha a holtfa biztosítása fakitermeléssel történik, a kitermelt fák tőrészei nem lehetnek 10 méternél közelebb egymáshoz,

c) a földön fekvő holtfát darabolni nem lehet,

d)[49] a mikroélőhelyen meghagyott 20 cm átmérőt meghaladó méretű lábon álló és fekvő holt fákat jól látható módon, festéssel sorszámokkal kell ellátni. E sorszámok feltüntetésével fakészletfelvételt kell készíteni, és annak az ügyfél által aláírt kivonatát az első kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani,

e) a támogatási időszak utolsó kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végét követően a támogatás tárgyát képező, minimálisan 10 m3/ha faanyag meglétét továbbra is biztosítani kell.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[50] A támogatás éves mértéke hektáronként 123 eurónak megfelelő forintösszeg.

A VÉGHASZNÁLAT SORÁN FACSOPORTOK VISSZAHAGYÁSA CÉLPROGRAM

20. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az Adattár adatai alapján az erdőrészlet

a) vágásos üzemmódban szerepel, és vágásérettségi mutatója nem több, mint 9 év,

b) fafajai között - az újulati szintet nem számítva - legalább 10% elegyarányban vannak jelen tájhonos fafajok, és

c) faállományában az agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok egyedeinek elegyaránya a felső koronaszintben legfeljebb 70%.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) az első kifizetési kérelem benyújtásáig a véghasználat elvégzése kötelező,

b) legalább 90%-ban tájhonos fafajokból álló állékony csoportokat kell kijelölni és meghagyni a támogatásra jogosult terület minimum 5%-án,

c) agresszíven terjedő, idegenhonos fafajt a korona szintben a facsoport nem tartalmazhat,

d) egy facsoport határvonalait alkotó egyedek törzsei által körbezárt terület legalább 500 m2, legfeljebb 2500 m2 lehet,

e) a facsoport záródása legalább 60% legyen,

f) a facsoportot alkotó 20 cm-t meghaladó mellmagassági átmérőjű egyedek számát az első kifizetési kérelem benyújtásáig a munkanaplóban rögzíteni kell,

g) a fakitermelés során a kijelölt facsoport nem károsodhat,

h) a kijelölt facsoport területén fakitermelés és közelítés nem történhet, kivéve az idegenhonos fafaj egyedeinek eltávolítása esetén,

i) a visszamaradó facsoport egyedei között a fahasználatot követő 1 éven belül a csúcsszáradt egyedek elegyaránya nem haladhatja meg a 10%-ot.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[51] A támogatás éves mértéke hektáronként 129 eurónak megfelelő forintösszeg.

ERDŐFELÚJÍTÁS SIKERESSÉGÉT BIZTOSÍTÓ CSERJESZABÁLYOZÁS CÉLPROGRAM

21. § (1) A jogosultság feltétele, hogy az Adattár adatai alapján az erdőrészletben

a) előírásként mageredetű természetes erdőfelújítás vagy mageredetű természetes felújítás mesterséges kiegészítéssel szerepel,

b) a tájhonos fafajok elegyaránya a felújítási szint kivételével meghaladja az 50%-ot,

c) a cserjeborítás legalább 30%-os és nem haladja meg a 70%-ot, és

d) a záródás mértéke legalább 80%.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) az első kifizetési kérelem benyújtásától a cserjeborítást az erdőrészlet teljes területén egyenletes eloszlásban 10% és 20% között kell tartani,

b) az erdőrészlet területén csak a 2. mellékletben foglalt, az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző fajokat lehet hagyni,

c) a támogatási időszak alatt az idős állomány és az újulat együttes záródása nem csökkenhet 80% alá.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előírás a védett cserjefajokra nem vonatkozik, védett cserjék kitermelése tilos.

(5) A célprogram időtartama 5 év.

(6)[52] A támogatás mértéke

a) az első évben hektáronként 274 eurónak megfelelő forintösszeg,

b) a második évtől hektáronként 106 eurónak megfelelő forintösszeg/év.

6. Cím

VÉGHASZNÁLAT ELHALASZTÁSA TALAJ- ÉS ÉLŐHELYVÉDELEM CÉLJÁBÓL CÉLPROGRAM

22. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) az Adattár alapján az erdőrészlet

aa) legalább 70%-os záródású,

ab) a vágásérettségi mutatója 0 vagy annál kisebb,

ac) az erdőtervezéskor fennálló állapot szerinti csúcsszáradásának mértéke - a főfaj esetében - nem haladja meg az 50%-ot, valamint

ad) megfelel az alább megjelölt feltételek közül valamelyiknek:

1. mezővédő erdő rendeltetésű,

2. lejtése 10 foknál nagyobb,

3. talajvédelmi rendeltetésű, vagy

4. forrást, erdei tavat, lápot, mocsarat foglal magában, illetve láppal, erdei vízfolyással, erdei tóval, mocsárral közvetlenül határos vagy

b) az erdőrészlet az Adattár alapján az 1. mellékletben szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, azon a kiemelten támogatható kategóriába tartozó faállománytípus található, valamint

ba) az erdőállományban az agresszíven terjedő, idegenhonos fafaj elegyaránya az újulati szinten kívül maximum 10%,

bb) legalább 30%-os záródású,

bc) főfafajának átlagéletkora nagyobb, mint 80 év, hazai füzesek, hazai nyárasok, égeresek esetében nagyobb, mint 40 év, és

bd) a vágásérettségi mutató 0 vagy annál kisebb.

(2) A támogatott terület 1 ha területet meghaladó teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) csak az erdészeti hatóság által engedélyezett egészségügyi termelést lehet végezni,

b) a 10 fok feletti lejtésű területek esetében az első kifizetési kérelem benyújtásáig az eróziós, illetve talajpusztulást okozó folyamatok akadályozásával a természetes újulat megtelepedését elő kell segíteni részleges talaj-előkészítéssel, magfogó pászta készítésével, padkázással, rőzsefonat készítéssel vagy rétegvonalra fektetett fatörzsek hátrahagyásával; az így létrehozott létesítményeket a támogatási időszak alatt úgy kell fenntartani, hogy az a természetes újulat megfelelő fejlődését biztosítsa.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[53] A támogatás éves mértéke hektáronként 280 eurónak megfelelő forintösszeg.

7. Cím

KÖZJÓLÉTI CÉLÚ ERDŐK FENNTARTÁSA CÉLPROGRAM

23. § (1) Jogosultsági feltételek:

a) az Adattár alapján:

aa) a kérelmezett terület rendeltetése parkerdő, gyógyerdő vagy "park" egyéb részletként van nyilvántartásba véve, és

ab) a kérelemben szereplő, a parkerdő területén található erdőrészletre 9 éven belül véghasználati előírás nincs,

b)[54] az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a parkerdő az ingatlan-nyilvántartásban legalább alrészletként szereplő, vagy az Adattárban egyéb részletként elkülönített úton 500 méteres távolságon belül megközelíthető, valamint abban hektáronként átlagosan legalább 1-1 közjóléti berendezés található,

c) támogatás azon közjóléti létesítményekre és berendezésekre igényelhető, amelyek az erdészeti hatóságnál vezetett közjóléti nyilvántartásban szerepelnek.

(2) A támogatható terület legalább 1 ha nagyságú teljes erdőrészlet.

(3) A célprogram előírásai:

a) a támogatott terület korlátozás nélküli, térítésmentes látogathatóságát folyamatosan biztosítani kell,

b) a közjóléti berendezések és sétautak 30 méteres környezetében folyamatosan gondoskodni kell a balesetveszélyes (megdőlt, korhadt, törött, hasadt stb.) fák, illetve a 10 cm-nél vastagabb, letört vagy korhadó ágak eltávolításáról, amelynek megtörténtét a munkanaplóban rögzíteni kell,

c) a közjóléti berendezések és sétautak 30 méteres környezetében a balesetveszély elhárítása miatt kitermelt faegyedeket M=1:10 000 méretarányú térképen ábrázolni kell, és azt a munkanaplóhoz csatolni kell,

d) a kitermelt faegyedeket legkésőbb a kitermelést követő kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig a gyökfőtől a csúcsrügyig mért távolságban legalább 1 méter magasságú célállománytípusra jellemző fafajú ültetési anyaggal pótolni kell akkor, ha a kitermelt faegyed tuskójának 10 méteres körzetében nincs ilyen tulajdonságokkal rendelkező természetes újulatból származó fa,

e) a kiültetett anyag egyedi védelmét védőkaróval, illetve minden év április 1. és szeptember 30. közötti időben tányérozással folyamatosan biztosítani kell,

f) a sétautakat, turistautakat akadályoktól (például kidőlt fa, keréknyomvályú, kátyú, vízátfolyás) mentes állapotban kell fenntartani, és mindkét oldalán minimum 1-1 méter szélességben a cserjék visszaszorításáról kell gondoskodni,

g) gondoskodni kell a támogatott területen a hulladékgyűjtők ürítéséről, megtelt hulladékgyűjtő a támogatott területen nem lehet,

h) a szemétszállítás, a szemétgyűjtés időpontját a munkanaplóban rögzíteni kell.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[55] A támogatás éves mértéke a támogatott terület után hektáronként 280 eurónak megfelelő forintösszeg.

8. Cím

ERDEI TISZTÁSOK KIALAKÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA CÉLPROGRAM

24. § (1) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmezett terület az Adattárban tisztásként nyilvántartott részletként szerepeljen.

(2) A célprogramban csak a meglévő vagy a kialakításra kerülő tisztás teljes területével lehet részt venni, melynek legkisebb támogatható területe 0,5 ha.

(3) A célprogram előírásai:

a) a támogatási kérelem benyújtását követő első évben kétszeri szárzúzást vagy kaszálást kell végrehajtani szeptember 30-ig,

b)[56] a támogatási kérelem benyújtását követő második év március 31-ét követően a támogatott területen a (3) bekezdés f) pontja szerinti egyedek kivételével egyévesnél idősebb fa- és cserjefaj nem lehet,

c) természetvédelmi terület esetén a szárzúzást 15 nappal annak megkezdése előtt a működési terület szerinti természetvédelmi kezelésért felelős szervnek írásban be kell jelenteni,

d) a támogatási kérelem beadását követő második évtől kezdődően a kaszáláson és lehordáson kívül egyéb beavatkozás nem végezhető, a közlekedés és a munkák során nem keletkezhet 20 cm-nél mélyebb keréknyom,

e) a területen szóró, vadetető, sózó egész évben, április 1. és október 15. közötti időszakban az erdőtörvény 13. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti erdei farakodó létesítése, fenntartása tilos,

f) védett cserje- és fafajok kivételével hektáronként legfeljebb 20 db fa vagy cserje hagyható a tájhonos fa- és cserjefajokból,

g) védett cserje- és fafajok kivágása tilos,

h)[57]

i) a támogatási kérelem benyújtását követő második évtől kezdődően évente legalább egyszer, szeptember 1. és október 10. között egy őszi tisztító kaszálást kell elvégezni,

j) természetvédelmi terület esetén a tisztító kaszálást 15 nappal annak megkezdése előtt a működési terület szerinti természetvédelmi kezelésért felelős szervnek írásban be kell jelenteni,

k) a kaszálást követő harminc napon belül el kell távolítani a szénát a területről,

l) a szárzúzások, kaszálások, lehordások időpontjait a munkanaplóban rögzíteni kell.

(4) A célprogram időtartama 7 év.

(5)[58] A támogatás mértéke

a) első évben hektáronként 274 eurónak megfelelő forintösszeg,

b) második évtől hektáronként 50 eurónak megfelelő forintösszeg/év.

9. Cím

TERMÉSZETKÍMÉLŐ ANYAGMOZGATÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA CÉLPROGRAM

25. § (1)[59] A jogosultság feltétele az erdőterv határozatban előírt gyérítés, készletgondozó használat, szálalás, egészségügyi termelés vagy - a tarvágást és az egyéb termelést kivéve - véghasználati fakitermelés.

(2) A célprogram előírásai:

a) a fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, vasló, erdészeti csúszda, állati erővel vont fogat, közelítő kerékpár, szán vagy a kitermelt faanyag emelve történő közelítésére alkalmas önjáró kerekes eszköz használható,

b)[60] a fakitermelés és anyagmozgatás megkezdését és várható befejezését, az alkalmazott fakitermelés eszközét és módját 15 nappal korábban be kell jelenteni az erre rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon az erdészeti hatóságnak,

c) a fakitermelés és anyagmozgatás során nem keletkezhet 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom,

d)[61] a kitermelt (bruttó) faanyag minden 5 m3-ére számítva legfeljebb 1 darab törzsön lehet olyan sérülés, amely a háncsig hatol, vagy a faanyag minőségét hosszú távon befolyásolja.

e)[62] csak olyan fakitermelés hajtható végre, amelyre vonatkozó bejelentést az erdészeti hatóság tudomásul vett vagy engedélyezett.

(3) A célprogram időtartama 1 év.

(4)[63] A támogatás mértéke a kiközelített (nettó) faanyag után 17,45 eurónak megfelelő forintösszeg/m3, de legfeljebb 50 m3-nek megfelelő euró hektáronként.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

27. §[64] (1) E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2012. (V. 3.) VM rendelettel [a továbbiakban: 44/2012. (V. 3.) VM rendelet] megállapított 15. § (5) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (6) bekezdését, 18. § (5) és (6) bekezdését, 19. § (5) és (6) bekezdését, 20. § (5) és (6) bekezdését, 21. § (6) bekezdését, 22. § (5) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 24. § (3) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését, valamint 25. § (2) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését a 2011. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján hozott támogatási határozatokhoz kapcsolódóan benyújtott kifizetési kérelmek alapján indult ügyekben is alkalmazni kell, ha a kérelmező a támogatandó tevékenységet a 44/2012. (V. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor még nem kezdte meg.

27/A. §[65] E rendeletnek a 44/2012 (V. 3.) VM rendelettel megállapított 9. § (9) bekezdését, valamint az e rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a GAZDANet programhoz nyújtott támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 60/2012. (VI. 28.) VM rendelet módosításáról szóló 104/2012. (X. 1.) VM rendelettel megállapított 16. § (3) bekezdés q) pontját és a 16. § (3) bekezdés r) pontját a 2011. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján hozott támogatási határozatokhoz kapcsolódóan benyújtott kifizetési kérelmek alapján indult ügyekben is alkalmazni kell, ha a kérelmező a támogatandó tevékenységet 2012. május 4-én még nem kezdte meg.

27/B. §[66] E rendeletnek az egyes agrártámogatási és egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet [a továbbiakban: 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet] által megállapított 9. § (5) bekezdését a 2012. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján hozott támogatási határozatokhoz kapcsolódóan benyújtott kifizetési kérelmek alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

27/C. §[67] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 68/2013. (VII. 29.) VM rendelettel megállapított 2. § 16. pontját, 5. § (1) bekezdés c) pontját, 16. § (3) bekezdés a) és i) pontjait, 25. § (1) bekezdését, 25. § (2) bekezdés e) pontját, és a 9. melléklet 1. táblázat 154. sorát a 2013. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

27/D. §[68] Az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 53/2014. (IV. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet]

a) megállapított 5. § (5) bekezdését, 16. § (3) bekezdés k) pontját, 18. § (3) bekezdés a) és c) pontját, valamint 5., 8. és 9. mellékletét az 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 16. § (3) bekezdés l) és o) pontját az 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

27/E. §[69] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet] megállapított 9. § (2), (4) és (5) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

28. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 47. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

29. §[70] E rendeletnek az egyes Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2010. (III. 16.) FVM rendelet [a továbbiakban: 21/2010. (III. 16.) FVM rendelet] 15. §-ával módosított 6. § (1) bekezdés h) pontját a 21/2010. (III. 16.) FVM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez[71]

Az egyes erdészeti tájakon és tájrészleteken az erdő-környezetvédelmi program szempontjából kiemelten támogatható, illetve még támogatható faállománytípusok, valamint az ott tájhonos fafajok

* Az erdőtörvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 5. melléklet kódjegyzéke alapján.

2. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez[76]

Természetszerű (őshonos fafajú) faállománytípusok[77]

Kemény lombos faállománytípusok

BÜKKÖSÖK

GYERTYÁNOS-KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

GYERTYÁNOS-KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

CSERESEK

MOLYHOS TÖLGYESEK

GYERTYÁNOSOK

JUHAROSOK

KŐRISESEK

Lágy lombos faállománytípusok

HAZAI NYÁRASOK

FÜZESEK (a nem nemes füzesek)

ÉGERESEK

HÁRSASOK

NYÍRESEK

Alkalmazott fogalmak:

Főfafaj: Az adott faállománytípus jellemző és névadó őshonos fafajai.

Elegyfafaj: A főfaj(ok) növekedését nem akadályozó, a természetszerű faállománytípusra jellemző őshonos fafaj. Ökológiai értéke nem kisebb, mint a főfafajé.

Cserjefaj: Az adott természetszerű faállománytípusra jellemző őshonos cserjefaj. Nem kerültek be a táblázatba a liánok, epifitonok, törpecserjék, rózsafajok (Rosa spp.), szedrek és málna (Rubus spp.), ártéri bokorfűz fajok, továbbá a védett cserjefajok.

Megjegyzések

- Néhány faállománytípus (pl. kocsánytalan tölgyes, kocsányos tölgyes, kőrises, hazai nyáras, mézgás égeres) sokféle termőhelyi szituációban jelenhet meg, ezért itt megbontás alkalmazandó.

- Más faállománytípusok (pl. juharos, hársas, tölgyes-kőrises) csak bizonyos termőhelyi szituációban fogadhatók el természetszerű faállománytípusoknak, más termőhelyeken konszociációk, azaz nem lehetnek az erdősítésekben alkalmazott faállománytípusok.

3. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

Támogatási kérelmek részletes pontozási rendszere

Speciális szakmai pontozási szempontok:

1. Agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása

1. A kérelmezett erdőrészletben az e rendelet 2. mellékletében szereplő, adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található (8 pont).

2. Az erdőrészlet az Adattárban ártérként nyilvántartott terület (6 pont).

3. Az erdőrészlet elsődleges rendeltetése közjóléti vagy védelmi rendeltetés (6 pont).

2. Szálaló erdőgazdálkodás célprogram

1. Az erdőgazdálkodó igazoltan részt vett a Pro Silva szövetség által szervezett tanfolyamon (8 pont).

2. Az erdőrészlet elsődleges rendeltetése közjóléti vagy védelmi (6 pont).

3. Az erdőrészlet átlagos lejtése az Adattár adatai alapján 10 foknál nagyobb (6 pont).

3. Erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram

1. Az Adattár alapján az e rendelet 1. mellékletében szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, és ott az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található a területen (8 pont).

2. Az erdőrészlet nem érintkezik olyan erdőrészlettel, ahol agresszíven terjedő, idegenhonos fafaj van, illetve olyan termőfölddel, ahol ilyen fafajjal tervezett erdőtelepítésre vagy fás szárú energiaültetvény létesítésére hatályos engedély van kiadva (6 pont).

3. Az erdőrészlet átlagos lejtése az Adattár adatai alapján 10 foknál nagyobb (6 pont).

4. Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása

1. Az Adattár alapján az e rendelet 1. mellékletében szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, és ott az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található a területen (8 pont).

2. Az erdőrészlet elsődleges rendeltetése közjóléti vagy védelmi rendeltetés (6 pont).

3. Az erdőrészlet átlagos lejtése az Adattár adatai alapján 10 foknál nagyobb (6 pont).

5. A. Mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása

1. Az erdőrészlet átlagos lejtése az Adattár adatai alapján 10 foknál nagyobb (8 pont).

2. Az Adattár alapján az e rendelet 1. mellékletében szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, és ott az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található a területen (6 pont).

3. Az erdőrészletben maximum 10% elegyarányban van jelen agresszíven terjedő, idegenhonos fafaj (6 pont).

5. B. A véghasználat során facsoportok visszahagyása

1. Az Adattár alapján az e rendelet 1. mellékletében szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, és ott az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található a területen (8 pont).

2. Az erdőrészlet elsődleges rendeltetése közjóléti rendeltetés (6 pont).

3. Az erdőrészlet átlagos lejtése az Adattár adatai alapján 10 foknál nagyobb (6 pont).

5. C. Erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás

1. Az Adattár alapján az e rendelet 1. mellékletében szereplő 010-150. erdészeti tájak valamelyikében helyezkedik el, és ott az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásra jellemző célállomány található a területen (8 pont).

2. Az erdőrészlet állománytípusa az e rendelet 2. melléklete szerinti 001-029 vagy 040-042 sorszámú célállománytípusba sorolható (6 pont).

3. Az erdőrészlet az Adattárban védett, illetve fokozottan védett területként van nyilvántartva (6 pont).

6. Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából

1. Az erdőrészlet az Adattárban védett, illetve fokozottan védett területként van nyilvántartva (8 pont).

2. Az erdőrészlet elsődleges rendeltetése közjóléti rendeltetés (6 pont).

3. Az Adattár adatai alapján az erdőrészlet átlagos lejtése 10 foknál nagyobb vagy talajvédelmi rendeltetésű (6 pont).

7. Közjóléti rendeltetésű erdők fenntartása

1. A kérelmezett területen legalább 3 különböző típusú és minimálisan 20 darabszámú közjóléti berendezés található (8 pont).

2. Az ügyfél a támogatási kérelem beadásának évét megelőző két éven belül saját vagy önkormányzati forrásból a kérelmezett területen közjóléti beruházást hajtott végre (6 pont).

3. A kérelmezett terület KSH adatok alapján nagyobb mint 20 000 lakosú település községhatárán belül található (6 pont).

8. Erdei tisztások kialakítása és fenntartása

1. Az erdőrészlet az Adattárban védett, illetve fokozottan védett területként van nyilvántartva (12 pont).

2. A tisztás területe 0,5-1 ha (8 pont).

9. Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása

1. Az erdőrészlet az Adattárban védett, illetve fokozottan védett területként van nyilvántartva (8 pont).

2. Az erdőrészlet lejtése 10 foknál nagyobb (6 pont).

3. A 2-4. számú erdő-környezetvédelmi célprogramokkal együtt történő alkalmazás (6 pont).

4. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

5. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez[80]

6. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

Az erdőfelújításokban a támogatás szempontjából az ápolások eredményeként még elfogadható állapot meghatározása

Mesterséges erdőfelújítások ápolása

Gyom: Minden, nem az erdősítési célállománynak és módnak megfelelő, nem védett növényfaj, de különösen az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok, cserjék és lágyszárúak, amelyek a célállomány fejlődését gátolják

A vegetációs időszakban szeptember 15-ig:

A sor 50 cm-es pásztájában ha a

csemete magassága 0-10 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 40 cm,

csemete magassága 11-30 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 60 cm,

csemete magassága 31-60 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 70 cm,

csemete magassága 61-80 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 90 cm lehet.

A sorközben, azaz a sor 50 cm-es pásztáján kívül ha a

csemete magassága 0-10 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 40 cm,

csemete magassága 11-80 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 60 cm,

csemete magassága 80 cm feletti, a gyom magassága legfeljebb a csemete magassága lehet.

Szeptember 15. után:

A sor 50 cm-es pásztájában ha a

csemete magassága 90 cm, a gyom magassága legfeljebb a csemete magassága +10 cm, de legfeljebb 90 cm,

csemete magassága 90 cm feletti, a gyom magassága legfeljebb a csemete magassága lehet.

A sorközben, azaz a sor 50 cm-es pásztáján kívül ha a

csemete magassága 0-10 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 20 cm,

csemete magassága 11-80 cm közötti, a gyom magassága legfeljebb 40 cm,

csemete magassága 80 cm feletti, a gyom magassága legfeljebb a csemete magassága lehet.

Az ápolások után a csemeték legfeljebb 20%-ának vezérhajtását takarhatja levágott gyomnövényzet, illetve a csemeték legfeljebb 5%-ának vezérhajtását takarhatják kúszónövények.

Természetes erdőfelújítások ápolása

A felújítás alatt álló területen az elfogadott célállománynak megfelelő fafajok vezérhajtásának magasságát a lágyszárú gyomnövényzet magassága 40 cm-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg.

A felújítás alatt álló területen az elfogadott célállománynak megfelelő főfafajok vezérhajtása magasságának 2/3-át a gyomnak minősülő fa- és cserjefajok, valamint az elfogadható mértéket meghaladó elegyfafajok egy évesnél idősebb befásodott hajtásai nem haladhatják meg.

A befejezésre tervezett erdősítésekben az elfogadott célállománynak megfelelő fafajok vezérhajtását más - kivéve védett - növény nem nőheti túl.

Az ápolások után a csemeték legfeljebb 20%-ának vezérhajtását takarhatja levágott gyomnövényzet, illetve a csemeték legfeljebb 5%-ának vezérhajtását takarhatják kúszónövények.

7. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

Közjóléti berendezések meghatározása

SÉTAÚT

Minimum 1,2 m széles, stabilizálatlan vagy stabilizált járófelületű út.

ERDEI BÚTOR GARNITÚRA

Felületkezelt fából készült, helyhez rögzített berendezés, amely legalább egy asztalból és egy padból áll.

TÁMLÁS PAD

Felületkezelt fából készült, támlával ellátott, helyhez rögzített ülőpad.

HULLADÉKGYŰJTŐ

Felületkezelt fából vagy fémből készült, cserélhető műanyag zsákkal felszerelt, rögzített berendezés.

VÉDŐHÁZ

Fedett, oldalt nyitott kialakítású felületkezelt faépület legalább 6 m2 alapterülettel, kialakított ülőhelyekkel.

ILLEMHELY

Zárt űrgödrös, fedett és oldalt zárt felületkezelt fa felépítményű építmény.

TÁBLA

Felületkezelt favázra rögzített, színes térképes információs vagy haladási irányt jelző, felirattal vagy ábrával ellátott tájékoztató tábla.

TŰZRAKÓHELY

Terméskőből vagy vasalt betonból épített tűzgödör, amely körül legalább 6 fő számára ülőhely biztosított.

ERDEI JÁTSZÓSZER

Rögzített, felületkezelt fából készült, egy- vagy többfunkciós játékszer.

ERDEI TORNASZER

Rögzített, testmozgást szolgáló különféle felületkezelt fa sporteszköz.

8. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez[81]

AZ EGYES FAÁLLOMÁNYTÍPUS-CSOPORTOK ELVÁRT JELLEMZŐI AZ ERDŐ-KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLPROGRAMOK ÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL

* A zárójelben szereplő értékek az értékelés során figyelembe vehető összes fafajra, a felette lévő érték a főfafajra vonatkozó elvárt minimális tőszámot mutatják.

** A maximális tőtávolság értelmezése: egy tetszőleges felállási ponthoz legközelebb eső három értékelhető fafajú egyed egymástól mért távolságainak számtani átlaga.

- A főfafaj vagy az előzőek szerint számba vehető további fafajok egyedei közül csak azok a megfelelő eredetű, fejlődésű és maradandó károsítástól mentes egyedek vehetők figyelembe, amelyek további jelenléte kívánatos és biztosítható.

- Ha a fő- és értékelésbe bevonható mellékfafajok együttes tőszáma a fenti táblázat szerint ugyan elegendő a vizsgált területen, de azok egymáshoz viszonyított eloszlása nem egyenletes az erdőrészletben, akkor még sikeresnek minősíthető az erdősítés, ha

=a heterogén állományösszetétel a termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van,

=a főfafaj egyedszáma az erdőrészlet 20%-ánál, de maximum 2,00 ha-nál nagyobb összterületen nem eshet a fenti táblázatban átlagos minimális elvárásként megadott érték 30%-a alá,

=az erdőrészlet teljes faállománya az erdősítés befejezésétől a következő véghasználatig egyébként egységesen kezelhető.

- Az V-VI. fatermési osztályba sorolt erdőrészletekben végzett erdősítések sikeresnek minősülnek a program befejezésének évében, ha azok a táblázatban megadott tőszám és borítottsági elvárásoknak átlagosan 50%-ban (erdőssztyepp erdőkben 30%-ban) megfelelnek. Az ilyen kedvezőtlen termőhelyi viszonyú erdősítésekben ugyancsak elfogadható még, ha abban legfeljebb 0,5 ha-os, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe azonban nem haladja meg az erdőrészlet területének 20%-át.

9. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez[82]

Az egyes előírásoknak való meg nem felelés esetén, a meg nem felelés súlyosságának, mértékének, valamint folytonosságának alapján meghatározott jogkövetkezmények

1. táblázat

2. táblázat - Jelmagyarázat

10. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

Az R. 1. számú mellékletében a "Mezőgazdasági termeléssel összefüggő szakképesítése" cím, az "Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet alapján megszerzett szakképesítések (kivonat)" alcímhez tartozó táblázat helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"

"

11. melléklet a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelethez

Az R. 6. számú mellékletében az "A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája" címhez tartozó táblázat a "G06" kódjelű sort követően a következő rendelkezésekkel egészül ki: