76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, 27. § (1) bekezdésének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Területrendezési hatósági eljárások

1. §

(1)[1] Területrendezési hatósági engedélyezési eljárást kell kérelmezni

a) a területrendezési tervekben nem szereplő, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés),

b) a településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosításához (a továbbiakban: pontosítás),

c) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, az ökológiai hálózat magterület övezetében, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési terve hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen az új beépítésre szánt terület kivételes kijelöléséhez (a továbbiakban együtt: új beépítésre szánt terület kivételes kijelölése) vagy

d) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) hatálya alá tartozó települések területén a területcseréhez (a továbbiakban: területcsere).

(2)[2] Az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyben igazolja a településrendezési terveknek, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangját, amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településrendezési terv szerinti építési övezet, övezet nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával (a továbbiakban: összhang igazolása).

(3)[3] Az atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezeték elemei területrendezési tervbe történő beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosítása érdekében a villamosenergia-ipari tevékenységre, illetve a szénhidrogén-szállítóvezeték létesítésére vonatkozó engedély kiadását megelőzően szükséges akkor, ha[4]

a) az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét,

b)[5] az a villamos energiáról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szerepel,

c)[6] az a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben vagy a szállítási rendszerüzemeltető működési engedélyében szerepel, vagy

d) az a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték kivételével szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére irányul.

(4)[7]

A területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat

2. §

(1) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének célja a területrendezési javaslatok és döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása.

(2)[8] Területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat csak a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy irányításával készíthető el.

(3)[9] Az 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt területrendezési hatósági eljárások tárgyát képező tevékenységekre vonatkozóan az e rendeletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

(4)[10] A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során a beillesztésre, az új beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.

(5)[11] A (3) bekezdés szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített környezeti hatástanulmány az 1. számú melléklet II. b) pontjában meghatározott környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzésnek minősül.

A területrendezési hatósági eljárás megindítása

3. §

(1)[12] A területrendezési hatósági eljárás az érintett települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat, több település érintettsége esetén a megállapodásukban kijelölt önkormányzat vagy a vármegyei önkormányzat kérelme alapján indul.

(2)[13] A területrendezési hatósági eljárás iránti kérelmet az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: eljáró hatóság) kell benyújtani.

(3)[14] A kérelemnek tartalmaznia kell annak az 1. §-ban szereplő eljárásnak a megjelölését, amelyre a kérelem irányul, az eljárás szükségességének rövid összefoglaló indokolását, valamint annak igazolását, hogy a kérelemben foglaltak az országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival, a magyar építészetről szóló törvényben foglalt követelményekkel és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával, 8. §-ával és 8/A. §-ával nem ellentétesek.

(4)[15] A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben foglaltakon túl

a) pontosításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv másolatának megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a pontosításra vonatkozó - szükség szerint a terv méretarányához igazodó pontosságú rajzi - javaslattal;

b) beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) az érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) a kérelem tárgyát nem képező, a területrendezési tervben szereplő műszaki infrastruktúra-hálózat érintettsége esetén a téradatgazda nyilatkozatát arról, hogy a beillesztés nem lehetetleníti el az érintett elem megvalósulását, valamint

bc) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

c) új beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló kérelem esetén

ca) a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét,

cb) a településrendezési terv tervezetét az újonnan beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával,

cc) az érintett kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési terv módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

cd) erdőterület, illetve zöldterület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával annak igazolását, hogy a javaslat megfelel a Trtv., továbbá a magyar építészetről szóló törvényben foglalt új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó követelményeknek, valamint

ce) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

d) területcserére vonatkozó kérelem esetén

da) a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét, továbbá a BATrT. Szerkezeti Terve területcserével érintett részleteinek másolatát,

db) a településrendezési terv tervezetét az újonnan beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület, és ennek ellentételezésére a már beépítésre szánt területként kijelölt, de beépítésre nem szánt területként visszasorolni kívánt terület térbeli meghatározásával,

dc) annak igazoló számítását, hogy a területcsere során a beépítésre szánt területek kiterjedésének nagysága a település közigazgatási területén nem változik, valamint

dd) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

e) összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén

ea) a hatályos településrendezési terv megfelelő részletének másolatát,

eb) az érintett területrendezési terv megfelelő részletének másolatát, valamint

ec) a jogszerűen elfogadott településrendezési terv készítésére vagy módosítására irányuló eljárás folyamatának rövid összefoglalóját, különös tekintettel az eljárás egyeztetésében részt vevőkre és az esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségekre.

(4a)[16] Országos jelentőségű elem beillesztése a különböző területi hatályú területrendezési tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető. Egy kérelem több országos jelentőségű elem beillesztésére is irányulhat.

(4b)[17] Az 1. § (1) bekezdés szerinti eljárások esetén igazolni kell, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) a kérelem benyújtását megerősítette, több települési önkormányzat érintettsége esetén az érintett önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) a kérelem benyújtását megerősítették és az érintett települési önkormányzatok nevében eljáró önkormányzat kijelölésére vonatkozó, települési önkormányzatok közötti megállapodást megkötötték.

(5)[18]

(6)[19]

(7)[20] Az eljáró hatóság legfeljebb két ízben hívhatja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.

A területrendezési hatósági eljárás folyamata

4. §

(1)[21] A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, vizsgálja az ott meghatározott szakkérdést.

(1a)[22] Az eljáró hatóság - a hiánytalan dokumentáció megküldésével - elektronikus úton megkeresi a Balatoni főépítészt szakmai véleménykérés céljából, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő esetben.

(1b)[23] A Balatoni főépítész tizenöt napon belül adja ki szakmai véleményét, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.

(2)[24] Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal az engedélyezési eljárásában - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett - a 3. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.

(3)[25] Az eljáró hatóság az eljárás során vizsgálja, hogy a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot az arra a területrendezési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet alapján jogosult személy irányításával készítették el.

(4)[26] Az eljáró hatóság az összhang igazolására irányuló eljárás során a területrendezési tervekkel való összhang megállapítása körében vizsgálja, hogy a településrendezési tervben kijelölt, az eljárás tárgyát képező építési övezet, övezet nem akadályozza vagy lehetetleníti el a területrendezési tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózat elemének vagy egyedi építménynek a kialakítását.

(4a)[27] A térségi területfelhasználási engedélykérelmet - az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelem kivételével - harminc napon belül kell elbírálni. Az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelmet huszonegy napon belül kell elbírálni.

(4b)[28] Az eljáró hatóság döntését elektronikus úton, írásban közli.

(5)[29] Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított térségi övezeti határ, műszaki infrastruktúra-hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű területrendezési tervekben vagy településrendezési tervben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető.

(6)[30] A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő településrendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig hatályos. A engedély hatályossága kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

5. §[31]

A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelmet meg kell küldeni, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot közölni kell a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő eljárás esetén a Balatoni főépítésszel és a Dokumentációs Központtal.

5/A. §[32]

(1) Az eljáró hatóság által vezetett térségi területfelhasználási engedélyek gyűjtése, megőrzése, nyilvántartása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokra és adatokra terjed ki.

(2) Az eljáró hatóság - a területrendezési hatósági eljárások éves összesítő táblázatának kötelező adattartalma erejéig - március 31-ig tájékoztatja a területrendezésért felelős minisztert a tájékoztatást megelőző évben lefolytatott területrendezési hatósági eljárásokról.

Záró rendelkezések

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)[33]

7. §[34]

8. §

E rendelet 1. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során le kell határolni a hatásterületet, azt a földrajzi területet, amelyre a területrendezési hatósági eljárás tárgyát képező létesítmény vagy tevékenység környezeti, társadalmi és gazdasági hatást gyakorol, továbbá össze kell hasonlítani a területrendezési terv eredeti változatát és az attól eltérő javaslatot (új változatot), ennek során be kell mutatni:

a) az új változat leírását és annak következtében szükségessé váló változtatásokat (eltéréseket és azok mértékét) a területrendezési terv szerkezeti tervében és annak hatásait a térségi övezetekre;

b) az új változat következtében várható változásokat az érintett térség környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyaiban;

c) a fennmaradó konfliktusokat és ezek feloldására, illetve kezelésére tett javaslatokat;

d) az új változat következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülését szolgáló intézkedésekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat.

2.[35]

3. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja.

4. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a területrendezési terv vagy településrendezési terv méretarányának megfelelően megkövetelhető mélységben kell elvégezni.[36]

II. Részletes követelmények

a) A kérelemben szereplő javaslatok területrendezési szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt területrendezési célokra és összefüggésekre;

- a területfejlesztés céljai elérésének térbeli-fizikai feltételeire;

- az érintett települések rendezésére, térbeli fejlődési lehetőségeikre.

b) A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:[37]

- a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

- a talaj minőségére, a víz- és a szélerózióra, valamint a földtani veszélyforrásokra;

- a hulladékgazdálkodás helyzetére;

- a termőföld mennyiségére;

- a földtani veszélyforrásra és ásványvagyonra;

- a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

- az élővilágra (védett természeti területek, Natura 2000 területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

- az élettelen természeti értékekre (földtani feltárásokra, barlangokra, felszínformákra, forrásokra, víznyelőkre);

- az erdőre (erdők rendeltetése, természetessége, károsító hatások);

- a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

- az épített környezetre (településszerkezet);

- a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet).

c) A kérelemben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi kapcsolatok rendszere, társadalmi mobilitás);

- a foglalkoztatásra és megélhetésre;

- a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire;

- a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére;

- a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére.

d) A kérelemben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a településszerkezetre (területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai);

- természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai);

- az ipar térbeli szerkezetére;

- a mezőgazdaságra;

- az idegenforgalomra;

- a térség vagy település eltartó képességére és versenyképességére;

- a műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők mint például domborzati és geotechnikai viszonyok, műtárgyak);

- az ingatlanérték alakulására.

e) A kérelem rajzi melléklete(i) a vonatkozó területrendezési terv(ek) hitelesített másolatának vagy a digitális adatbázisának felhasználásával készítendő(k) el a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltak szerint.[38]

2. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez[39]

A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések

3. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez[41]

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések