85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet

az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdésének k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve - az 1. § (1) bekezdés b) pont baa) alpont, valamint a 28-30. §-ok és a 32. § tekintetében - az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének

a) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet,

aa) 5. Központosított előirányzatok címén belül a költségvetési törvény 5. számú melléklet 14. pontja szerinti Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (a továbbiakban: TEUT),

ab) 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása cím

aba) területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása hátrányos helyzetű térségekben, településeken (a továbbiakban: TEKI),

abb) önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (a továbbiakban: CÉDE),

ac) 14. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím (a továbbiakban: LEKI),

b) XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Területfejlesztési és építésügyi feladatok alcím

ba) 3. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport,

baa) 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím (a továbbiakban: TRFC központi keret),

bab) 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím (a továbbiakban: VTT),

bac) 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím (a továbbiakban: TRFC decentralizált keret), forrásainak felhasználására, kezelésére és ellenőrzésére.

(2) E rendelet szabályozza a 2177/2008. (XII. 18.) Korm. határozat alapján a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) számára 2009-ben rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását is.

(3) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok rendeltetése az önkormányzati feladatellátás és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, immateriális javak beszerzése, valamint a helyi gazdaság élénkítését szolgáló programok megvalósítása a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése érdekében. A TRFC terhére finanszírozhatóak a célelőirányzat decentralizált és központi területfejlesztési programjai. A VTT kiegészíti a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízvédelmi fejlesztéseket. A BFT rendelkezésére álló forrás elősegíti a térségi fejlesztési program megvalósítását.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében

a)[1] pályázati rendszer keretében a TEKI, CÉDE, LEKI, TEUT, valamint pályázati rendszeren kívül a VTT támogatására rendelkezésre álló szabad keretek felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács, vagy a regionális fejlesztés tanács általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (a továbbiakban: Tanács),

b)[2] a TRFC központi kerete forrásainak felhasználásáról a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: NFM miniszter),

c)[3] a BFT támogatása szabad forrásainak felhasználásáról a BFT az NFM miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően dönt, valamint

d)[4] a TRFC decentralizált kerete forrásainak felhasználására az NFM miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a Tanács jogosult.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatok felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(6)[5] Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beszámolással) kapcsolatos feladatokat a (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti előirányzatok vonatkozásában az NFM, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában az önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: BM miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: BM) végzi.

(7) A TEKI és a CÉDE keretek régiók közötti felosztását a költségvetési törvény 16. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai alapján az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. áteresz: a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy;

2. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység;

3. bizonylat: a számviteli törvény 166. §-a szerinti bizonylat;

4. egészségfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény II. fejezet 8. § (1) bekezdésében önkormányzati feladatként meghatározott közösségi tér biztosításának, sport támogatásának, valamint az egészséges életmód közösségi feltételei elősegítésének körébe tartozó egészségfejlesztési cél, egészséget szolgáló önkormányzati tulajdonú kül-, vagy beltéri közösségi tér (pl. fizikai aktivitást, vagy egészségfejlesztési tevékenységet biztosító létesítmények, klubhelyiségek, tankonyhák stb.) kialakítása vagy fejlesztése, valamint egészségfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzések;

5. életmentő készülék: bárki által használható automata defibrillátor, melynek optimális elhelyezéséről az Országos Mentőszolgálat területi szerveivel szükséges egyeztetést lefolytatni;

6. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése;

7. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység;

8. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, vagy árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő;

9. hátrányos helyzetű térségek, települések: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, valamint 4. §-ában foglaltak alapján hátrányos helyzetűnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet) meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

10. híd: a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy;

11. humán-infrastruktúra fejlesztés: az oktatás (alap-és középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, a szociális ellátás (szociális és családügy), valamint a sport területén megvalósuló fejlesztés;

12. kedvezményezett: az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatásban részesített szervezet;

13. korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka;

14. közszolgáltatás: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(4) bekezdései alapján ellátandó önkormányzati feladatokhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás;

15. megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőr: az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőr;

16. MR: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által az Ámr. szerint működtetett monitoring rendszer;

17. normatív eljárás: olyan speciális projekt-kiválasztási eljárás, amelyben a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek külön döntéshozói mérlegelést, a támogatás odaítélése kizárólag a pályázati felhívásban meghatározottteljességi és jogosultsági feltételek alapján történik;

18. önkormányzati társulás: a kistérségi területfejlesztési, valamint intézményfenntartói társulás és az önkormányzatok egy fejlesztési feladatra összefogott társulása;

19. pályázat befogadásának időpontja: a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontja, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésének időpontja;

20. pályázat benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a pályázat átvételének napja;

21. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb, nem tekinthető azonban partfalnak a működő és a felhagyott bányafal; ezen belül természetes partfal, amely megtámasztó szerkezettel legfeljebb csak 50%-ban ellátott, magassága pedig meghaladja a 3 métert;

22. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék;

23. saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott fejlesztéshez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számítható be. A helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület, közgyűlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás, önkormányzati társulások esetén a saját forrás a társulás tagönkormányzatai által a megvalósítani tervezett fejlesztésre képviselő-testületi határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával jóváhagyott forrás;

24. számla: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak megfelelő, a kedvezményezett képviseletére jogosult személy műszaki teljesítést igazoló nyilatkozatával ellátott számla;

25. szilárd burkolat: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, a betonkő és a kockakő burkolat;

26. szociális földprogram: a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal szűkös mértékben rendelkező, és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok önálló egzisztencia-teremtési esélyeinek növelését célzó fejlesztési program;

27. tájseb: a táj szerkezetében, illetve a táj alkotó elemeiben természetes, vagy antropogén hatásra bekövetkezett kedvezőtlen változás, mely a táj esztétikai, és a terület gazdasági értékét csökkenti, ugyanakkor a környezeti elemekre káros hatást gyakorol, esetleg balesetveszélyes helyzetet teremt, illetve az emberi egészséget veszélyeztetheti;

28. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

29. támogatási szerződés: a kedvezményezett vagy kedvezményezettek, valamint a támogatási döntést hozó között, a polgári jog általános szabályai szerint létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait;

30. településrendezési eszközök:

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 27. pontjában meghatározott településfejlesztési koncepció,

b) az Étv. 2. § 29. pontjában meghatározott településszerkezeti terv,

c) az Étv. 2. § 11. és 20. pontjában meghatározott helyi építési szabályzat és szabályozási terv;

31. termelő infrastrukturális fejlesztés: a gáz-, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat és -tisztító telepek, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, a vonalas informatikai létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia- és egyéb gépbeszerzés, valamint a települési folyékony hulladékok fogadó létesítményeinek kialakítása a szennyvíztisztító telepeken;

32. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás;

33. uniciti elem: a forgalmi irányok, vagy forgalom elől elzárt terület fizikai elhatárolására szolgáló beton terelő elem;

34. útműtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljá-ró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, a csatorna vagy más vízelvezető létesítmény;

35. út tartozéka: a várakozóhely, a pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, a hóvédő erdősáv, a fasor vagy a cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.

II. Fejezet

A TEKI, CÉDE, LEKI, VALAMINT TEUT ELŐIRÁNYZATOK KÖZÖS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI

A pályázati felhívások nyilvántartásba vétele, közzététele

3. §

(1) A Tanács a pályázati felhívását a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatra külön-külön készíti el, amely felhívások a pályázati egységcsomag részét képezik. A pályázati egységcsomag része továbbá a pályázati útmutató és a pályázati adatlap.

(2) A pályázati felhívás célja az, hogy az érdeklődők számára röviden bemutassa a támogatási konstrukciót. A pályázati felhívásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a pályázati felhívás célját, és a pályázat kódját;

b) a pályázati program megvalósítására szolgáló előirányzat megnevezését, a rendelkezésre álló keretösszeget;

c) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, valamint postai, telefonos és elektronikus elérhetőségeit;

d) a lebonyolításban közreműködő szervezet(ek) megnevezését;

e) a pályázat benyújtására jogosultak körét;

f) a pályázati díj mértékét, befizetésének módját, határidejét;

g) a pályázaton elnyerhető támogatás összegét, intenzitását;

h) a pályázati egységcsomag elérhetőségét, igénylésének módját;

i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét;

j) a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét;

k) a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázati útmutató célja, hogy a pályázni szándékozók részletes felvilágosítást kapjanak a pályázattal kapcsolatos követelményekről és a pályázati eljárásról. Az útmutatónak legalább a következő, a (2) bekezdésben foglaltakat részletező, és az alábbi kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

a) a Tanács pályázat kiírásával elérni kívánt céljainak részletes ismertetését;

b) a szükséges saját forrás mértékét és formáját, a meglétének igazolására szolgáló dokumentumokat;

c) az elszámolható költségek körét, az elszámolás módját és határidejét;

d) a pályázati adatlap kitöltésének segédletét;

e) a pályázathoz csatolandó mellékletek és dokumentumok listáját, az azokkal szemben támasztott követelményeket;

f) a pályázattal szemben támasztott formai követelményeket;

g) a pályázat befogadásának feltételeit;

h) a pályázót terhelő díjak mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat;

i) a pályázati eljárásrend ismertetését, kitérve a hiánypótlási eljárás, a döntéshozatali eljárás, a támogatási szerződés megkötésének, esetleges módosításának szabályaira, valamint a pályázó által betartandó határidőkre;

j) a támogatási döntés meghozatala során alkalmazott értékelési, elbírálási szempontrendszert;

k) annak tényét, ha a döntés-előkészítésben közreműködik valamely szakértői szerv;

l) a pályázat és a támogatási szerződés lezárásának módját, feltételeit;

m) a támogatási összeg folyósításának feltételeit és szabályait;

n) a támogatási szerződés megszegésének eseteit, valamint azok következményeit;

o) a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket;

p) a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok körét;

q) a támogatási szerződés hatálybalépésének feltételeit;

r) a pályázat teljességének ellenőrzésére szolgáló ellenőrzési listát;

s) a pályázatok benyújtandó másolati példányszámát, valamint a pályázati eljárás során keletkezett, benyújtott dokumentumok példányszámát, amelyet úgy kell meghatározni, hogy azokból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezetek részére rendelkezésre álljon;

t) egyéb, a támogatás igénybevétele, a támogatott projektek megvalósítása, valamint a támogatási konstrukció működése szempontjából lényeges, azonban a pályázati felhívásban nem szereplő információkat, szakmai elemeket.

(4) A pályázati adatlapnak különösen az alábbiak rögzítésére kell lehetőséget biztosítania:

a) a pályázó adatai;

b) a pályázó és erőforrásainak bemutatása;

c) a projekt alapadatai;

d) a projekt indokoltságának leírása;

e) a projekt célja és hatásai;

f) a projekt valós szakmai teljesítményét és eredményeinek, valamint a forráskihelyezés hatásainak mérését biztosító indikátorok kiindulási- és célértéke;

g) a projekt sikerének kockázatai;

h) az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs szempontok érvényesülése;

i) környezeti hatások és fenntarthatóság;

j) gazdasági, pénzügyi és szakmai fenntarthatóság;

k) területi kohézió szempontjainak érvényesülése, kimutatható területi hatás;

l) a projekt megvalósításában részt vevő partnerek, szerepük és felelősségük meghatározása;

m) a projekt más, költségvetési támogatással megvalósuló projektekhez való kapcsolódása;

n) a projekt költségvetése (a fejlesztés költségelemeinek a számviteli törvénynek megfelelő besorolásával);

o) a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítésének módja.

(5)[6] A (2)-(4) bekezdésekben foglalt pályázati felhívás, pályázati útmutató, valamint pályázati adatlap mintáját az NFM készíti el, az BM és a regionális fejlesztési ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) közreműködésével, amelyet megküld a Tanács részére.

(6) A pályázati egységcsomagot a Tanács egyeztetés és nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából legkésőbb tárgyév április 22-ig megküldi az NFM-nek az alábbi módon:[7]

a) a pályázati egységcsomag tervezetét elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívást papír alapon;

b) az Ámr. 8/a. számú melléklete szerinti adatlapot elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívással együtt két eredeti példányban papír alapon;

c)[8] az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezetnek a pályázati egységcsomagról adott állásfoglalását elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívással együtt papír alapon egy másolati példányban.

(7)[9] Ha a pályázati egységcsomaggal kapcsolatban az NFM eltérően foglal állást, erről a Tanácsot a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül írásban - indokai megjelölésével - értesíti. Ha a Tanács az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet, az NFM-mel egyeztetést folytat le a megállapodás elérése érdekében. Az egyeztetés alapján módosított pályázati felhívással kapcsolatban az NFM annak beérkezését követő 2 munkanapon belül a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8)[10] Amennyiben a pályázati egységcsomag minden eleme megfelel e rendeletben foglalt feltételeknek, és összhangban van más vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokkal, az NFM a pályázati felhívást az általa vezetett pályázati nyilvántartásba a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül felveszi, amelyről nyilvántartásba vételi adatlapot állít ki, és erről az adatlap megküldésével a Tanácsot írásban értesíti. A nyilvántartásba vétel során az NFM a pályázati felhívást egyedi kódszámmal látja el.

(9) A pályázati felhívások NFM-nél vezetett nyilvántartása tartalmazza:[11]

a) a pályázati felhívás kódszámát;

b) a pályázati felhívás kiíróját, tárgyát;

c) a felhasználásra kerülő célelőirányzat megnevezését;

d) a felhasználásra kerülő forrás összegét;

e) a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt;

f) a pályázatok elbírálásának várható időpontját;

g) a pályázati felhívás közzétételének idejét;

h) a pályázati felhívás nyilvántartásba vételének időpontját.

(10)[12] Az NFM a pályázati felhívások nyilvántartásba vételéről értesíti a Tanácsot, és intézkedik a pályázati egységcsomagok NFM honlapján való közzététele iránt, továbbá a pályázati egységcsomagokat elektronikusan megküldi az BM részére. A pályázati egységcsomagot legalább az BM, valamint az NFM honlapján közzé kell tenni. Hivatalos közzétételnek az NFM honlapján történő közzététel minősül, mely közzététel térítésmentes.

(11)[13] A Tanács az NFM honlapján történő közzétételt követő 2 munkanapon belül, de legkésőbb 2009. április 30-ig a pályázati egységcsomagot saját honlapján közzéteszi, emellett gondoskodik a pályázati felhívásnak a régió területe által érintett megyénként egy megyei - ennek hiányában egy országos - napilapban történő közzétételéről.

(12)[14] A (8) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel tényét az NFM közli a Kincstárral, ezzel egyidejűleg a nyilvántartásba vett pályázati felhívást elektronikusan, az Ámr. 8a. számú melléklete szerinti adatlap egy eredeti példányát és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet véleményének másolati példányát postai úton továbbítja a Kincstár felé az MR-ben történő nyilvántartásba vétel céljából.

A pályázatok benyújtása, befogadása

4. §

(1) A támogatási célokról a Tanács dönt, azonban a pályázati felhívásban meghirdetett támogatási célok köre előirányzatonként 3 célnál, illetve alcélnál kevesebb nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók a TEUT előirányzat esetében.

(3) Termelő infrastrukturális fejlesztés esetén, amennyiben a fejlesztés tárgya nem önkormányzati területet is érint, a nem önkormányzati tulajdonban lévő terület tulajdonosának, haszonélvezőjének, jelzálogjogosultjának előzetes írásbeli hozzájáruló engedélyével nyújtható be a pályázat és valósítható meg a fejlesztés.

(4)[15] A pályázati dokumentációhoz csatolni kell az Ámr. 83. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 84. §-ában előírtakat tartalmazó, értelemszerűen kitöltött és aláírt, bélyegzővel ellátott dokumentumokat, illetve beruházás esetén az annak fenntarthatóságára vonatkozó szakmai és pénzügyi indoklást.

(5) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz az Ámr. 84. §-ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeiről.

(6)[16] A TEKI, CÉDE és LEKI előirányzatok esetében a települési önkormányzat, a megyei önkormányzat (a továbbiakban együttesen: önkormányzat), az önkormányzati társulás és a többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban együttesen: társulás), a TEUT előirányzat esetében a települési önkormányzat jogosult pályázat benyújtására. A pályázó a Kincstár - a pályázatban szereplő projekt megvalósulási helye szerint illetékes - területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül egy eredeti és a pályázati felhívásban meghatározott másolati példányszámban, valamint egy példányban elektronikus adathordozón pályázatot nyújthat be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a Tanácshoz. Ha az írásban benyújtott pályázat szövege eltér az elektronikusan benyújtott pályázattól, akkor az aláírt, írásban benyújtott szöveg tekintendő hivatalosnak. A másolati példányszámot úgy kell meghatározni, hogy a pályázatból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezetek részére rendelkezésre álljon.

(7)[17] A pályázatokat legkésőbb 2009. június 1-jéig lehet benyújtani; ezen határidőt a Tanács döntésével egy alkalommal meghosszabbíthatja, de a határidő ez esetben sem lehet későbbi, mint 2009. június 19. A pályázatot igazolható módon kell postára adni, kétség esetén a határidő betartását a pályázónak kell bizonyítania. Az Igazgatóság a határidőig beérkezett pályázatokról a beérkezést követő 5 munkanapon belül elektronikusan adatot szolgáltat az Ügynökség részére az alábbi tartalommal:

a) pályázó neve,

b) megvalósítás helye,

c) támogatás jogcíme,

d) támogatás előirányzata,

e) projekt megnevezése,

f) projekt összköltsége,

g) igényelt támogatás összege.

(8) A TEUT előirányzat és e rendelet 24. § (2) bekezdés c) pont ce) alpont szerinti pályázati cél esetében a benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követő 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai és költséghatékonysági szempontból az Igazgatóság általi megküldést követően véleményezi a támogatási döntés meghozatala szempontjából szükséges egyéb - a benyújtott pályázati dokumentációban nem szereplő -, szakmai (kiegészítő) jellegű hiánypótlás(ok) megjelölésével, és véleményét a pályázat beérkezését követő 10 munkanapon belül megküldi az Igazgatóságnak.

(9)[18] A 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti célra érkező pályázatok esetében a benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követő 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi az NFM miniszter által kinevezett szakértőnek, aki azt szakmai véleményével ellátva a Tanács által felállított szakértői bizottság döntés-előkészítéséig megküldi a Tanács részére, biztosítva ezzel ezen alcélra érkező pályázatok döntés-előkészítésében való közreműködést.

(10)[19] Az Igazgatóság szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a pályázatot és - hiányosság esetén, figyelembe véve a (8) bekezdés szerinti, a Magyar Közút Kht. által adott hiánypótlásról szóló tájékoztatást - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése alapján a pályázót hiánypótlásra szólítja fel a pályázat beérkezését követő 14 munkanapon belül. A pályázó a hiány pótlásáról -a benyújtott pályázattal azonos példányszámban - a felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül gondoskodik. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség. Az Igazgatóság a beérkezett pályázatok ellenőrzéséhez a 3. § (3) bekezdés r) pontja szerinti ellenőrző listát alkalmazza.

(11) Érvénytelen a benyújtott pályázat, ha

a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be,

b) a pályázatot nem a pályázati felhívásban szereplő jogcímek valamelyikére nyújtották be,

c) a pályázat, illetve a hiánypótlás határidőn túl érkezett, vagy

d) a (10) bekezdés szerinti hiánypótlásnak a pályázó nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

(12) Az Igazgatóság átadja a pályázó Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti adatait az MR-be.

(13) Az Igazgatóság a pályázati felhívásnak eleget tett pályázatok másolati példányait szabályszerűségi véleményével ellátva a hiánytalan pályázat vagy a hiánypótlás beérkezését követő 5 munkanapon belül megküldi a Tanácsnak. Az Igazgatóság a Magyar Közút Kht. hiánypótlására a pályázó által benyújtott dokumentumok megfelelőségét nem, csupán annak meglétét vizsgálja. Ha a pályázó a pályázati felhívásnak, hiánypótlási felszólításnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, amelyről - a be nem fogadhatóság indoklásával együtt - értesíti a Tanácsot és a pályázót írásban, igazolható módon. Az Igazgatóság a pályázónak szóló értesítésben tájékoztatást ad a benyújtott pályázat példányai átvételének lehetőségéről is. Az Igazgatóság a benyújtott, de be nem fogadható pályázatokból is megőriz egy másolati példányt.

(14) A Tanács a pályázati rendszer működtetését az Ügynökségen keresztül látja el.

(15) A pályázat befogadásáról, illetve minden, a pályázókat érintő tanácsi döntésről a pályázót az Ügynökség írásban, igazolható módon tájékoztatja. A pályázat befogadása nem kötelezi a Tanácsot a pályázat támogatására.

A támogatás nyújtásának általános feltételei, támogatás formája

5. §

(1) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból, illetve ezen előirányzatok korábbi évi kereteiből támogatott ugyanazon fejlesztéshez csak egyszer adható támogatás. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A megítélhető támogatás maximális összege 20 millió forint, kivéve

a)[20] a 23. § (1) bekezdés b), a 24. § (2) bekezdés g) és a 25. § (2) bekezdés a) pontok szerinti azon fejlesztéseket, amelyek a regionális operatív programok egyes intézkedéseiben nem érhetők el, továbbá

b) a CÉDE és TEUT előirányzat esetén a megyei jogú városok és a főváros által benyújtott pályázatokat, és

c) a 24. § (2) bekezdés d) pontja szerinti célt, amely esetben a megítélhető támogatás maximális összege legfeljebb 5 millió forint lehet.

Az a) és b) pontok alapján legfeljebb 200 millió forint összegű támogatás nyújtható. Az a) és b) pontok alapján az egyes célokra adható támogatás maximális összegét a Tanács a pályázati felhívásban rögzíti.

(2) A pályázatok elbírálásakor az Ámr. 85-86. §-ában előírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegű támogatás is megítélhető, előirányzatonként legfeljebb a támogatásban részesített pályázatok számának 30%-a mértékéig.

(3)[21] Az igényeltnél kisebb összegű támogatás megítélése esetén a kedvezményezett jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának csökkentésével annak átdolgozására - kivéve a céltámogatásban is részesült fejlesztéseket -a döntésről szóló tájékoztató kézhezvételét követő 10 munkanapon belül. Amennyiben ezen határidőn belül a kedvezményezett az átdolgozott pályázati dokumentációt nem nyújtja be a Tanácshoz, a támogatási döntés érvényét veszti. Amennyiben ezen határidőn belül a kedvezményezett nem él a műszaki tartalom csökkentésének lehetőségével, az eredeti műszaki tartalomhoz járul a csökkentett összegű támogatás.

(4) Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni és támogatásáról dönteni, különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetőségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, figyelembe véve annak megvalósíthatóságát, üzembe helyezhetőségét és fenntarthatóságát, továbbá ebben az esetben a megítéltnél alacsonyabb mértékű támogatás már nem ítélhető meg.

(5) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a pályázónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA-levonási joga nincs.

6. §

(1) Nem nyújtható támogatás

a) azon önkormányzatoknak, amelyeknek a 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 23. § (1) bekezdés e) pontja által meghatározott célokra benyújtott pályázati igényei támogathatók az érintett régió operatív programjaiban;

b) azon pályázó részére, amely a pályázat benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszer forrásaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette;

c) azon pályázó részére, amely a benyújtott pályázatban szándékosan valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott;

d) azon pályázó részére, amely az államháztartás bármely alrendszerével szemben lejárt határidejű tartozással rendelkezik;

e) azon pályázó részére, amely adósságrendezési eljárás, vagy a pályázó szervezet megszűnését eredményező eljárás alatt áll;

f) azon pályázó részére, amely nem járul hozzá ahhoz, hogy nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a fejlesztés összköltségét, a támogatási program megvalósítási helyét, valamint időpontját nyilvánosságra hozzák;

g) azon pályázó részére, amely nem járul hozzá, hogy a Kincstár által működtetett MR-ben szereplő adataihoz az Ámr. 83. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott jogosultak hozzáférhessenek;

h) azon pályázó részére, amely a támogatott projekt keretében tervezett tevékenységek elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, kivéve, ha a pályázat benyújtásakor igazolta, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van;

i) azon pályázó részére, amely nem nyilatkozott arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul;

j) azon pályázó részére, amely a projektjét olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes kivéve, ha apályázó az igény jogosultja;

k)[22] azon projekt megvalósításához, amelynek a megvalósítási helye szerinti ingatlan nem a pályázó tulajdonában van, kivéve, ha azon a pályázónak olyan joga áll fenn, amely a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének lehetőségét - például bérleti szerződés révén - biztosítja, kivéve továbbá a 4. § (3) bekezdésében és a 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglalt fejlesztéseket;

l) kizárólag projekt-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységeket tartalmazó pályázatban foglaltak megvalósításához;

m) olyan projektek megvalósításához, amelyek a pályázat benyújtását megelőző három éven belül az Európai Unió által társfinanszírozott támogatások rendszerében támogatásban részesültek;

n) azon pályázó részére, amely nem felel meg az Áht. 15. §-ában megfogalmazott, a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan feltételeknek.

(2)[23] Az (1) bekezdésben foglaltak fennállását az Igazgatóság a 4. § (10) bekezdése szerinti vizsgálata során ellenőrzi. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló adósságrendezési eljárás esetén támogatás nem folyósítható; adósságrendezési eljárás esetén az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(3)[24] Az e rendelet 23. § (1) bekezdésének a) pontjának aa) alpontja, b), c) és e) pontja, továbbá a 24. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja, e), f) és i) pontjai, valamint a 25. § (2) bekezdésének b)-e) és i) pontjai szerint nyújtott támogatás elsődlegesen ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatások beindítását, illetve színvonalának emelését szolgálja. Amennyiben ezen jogcímek szerint támogatásban részesített projektből az üzemeltetés során bevételek származnak, és az üzemeltetést nem a pályázó önkormányzat vagy annak intézménye végzi, az üzemeltetőt kötelező nyílt és feltételmentes pályázati eljárás keretében kiválasztani. Nem kötelező az üzemeltető pályázati eljárásban történő kiválasztása, amennyiben a támogatott projekt közvetlenül kapcsolódik valamely közszolgáltatáshoz.

(4) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(5) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.

(6) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (4) és (5) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.

A pályázat értékelése, döntéshozatal

7. §

(1) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére támogatás csak nyílt pályázati rendszerben ítélhető meg.

(2)[25] A befogadott pályázatok - pályázati útmutató részét képező előirányzatonként kialakított értékelési szempontrendszer alapján történő - értékelését a Tanács elnöke által felállított szakértői bizottság végzi.

(3) A szakértői bizottság e bekezdés a)-c) pontjai szerint előkészített javaslata alapján a Tanács dönt. A döntés[26]

a) elutasító, amennyiben

aa) a pályázat nem felelt meg a jogszabályban vagy a jogszabály alapján a pályázati felhívásban előírt feltételeknek, vagy

ab) a pályázat értékelésében szereplő pontszám nem érte el az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, vagy

ac)[27] a rendelkezésre álló keret lekötésre került, vagy

ad) a szakértői bizottság támogatási döntést előkészítő javaslatában indoklás mellett elutasításra javasolta;

b) támogató, amennyiben

ba) a pályázat megfelelt a jogszabályban és pályázati egységcsomagban előírt feltételeknek, és

bb) a pályázat értékelésében szereplő pontszám elérte az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, és

bc) a szakértői bizottság támogatásra javasolta;

c) szólhat a pályázatban megjelölt támogatási összeghez képest csökkentett mértékű támogatás megítéléséről, amennyiben

ca) a pályázatban ismertetett költségvetés olyan tételeket is tartalmaz, amelyek a jogszabályban, pályázati felhívásban vagy útmutatóban foglaltak alapján a projekt megvalósításához kapcsolódóan nem elszámolhatóak, vagy

cb) a támogatási források rendelkezésre álló keretösszegének kimerülése ezt indokolttá teszi, vagy

cc) a szakértői bizottság támogatási döntést előkészítő javaslatában, a szakértői bírálat alapján, indoklás mellett valamely elszámolható költségtétel(ek) csökkentését vagy elhagyását javasolja.

(4) A Tanács a 4. § (7) bekezdésében meghatározott határidőig benyújtott pályázatokról legkésőbb tárgyév augusztus 10-éig dönt. A Tanács támogatási döntéseinek meghozatala során a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére éven túli kötelezettséget nem vállalhat. Ha a Tanács a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasít el forrás hiányában pályázatot, és nem használja fel az előirányzat keretét, új pályázatot írhat ki (második forduló) legkésőbb tárgyév augusztus 19-éig, amennyiben az új pályázati felhívás a 3. § (6)-(12) bekezdésében meghatározottak szerint ismételten nyilvántartásba vételre került. Az ismételten kiírt pályázati felhívásra a pályázat benyújtásának legkésőbbi határideje tárgyév szeptember 15-e. A Tanács az e határidőig benyújtott pályázatokról legkésőbb tárgyév október 30-áig dönt.

(5) Az új pályázati felhívás kiírása és az arra benyújtott pályázatok elbírálása során e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) A Tanács tárgyév augusztus 10-éig, illetve október 30-áig hozott döntésekor tartaléklistát állíthat fel, amelyben a tárgyévben ki nem elégített, a pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelő, forráshiány miatt elutasítandó (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pályázatok szerepelhetnek. A Tanácsnak a második forduló során hozott tartaléklista eredményeinek megfelelően módosítania kell az első forduló tartaléklistáját.

(7) A tartaléklistára került pályázókat a tartaléklistára kerülésről tájékoztatni kell. A tájékoztatásban fel kell hívni a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázat visszavonásáról szóló nyilatkozatuk Ügynökséghez történő beérkezéséig - az előkészített támogatási döntések meghozatala során - a döntéshozó a pályázatot érvényesnek tekinti, és arra nézve támogató döntést hozhat. Abban az esetben, ha a pályázat visszavonásáról szóló tájékoztatást a pályázó az Igazgatóság részére nyújtotta be, úgy arról az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget. Amennyiben a pályázó nyilatkozatában visszavonja pályázatát, úgy a Tanács értesíti a pályázót a pályázat (3) bekezdés a) pont ac) pontja alapján történő elutasításáról.

(8) A (6) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok közül a Tanács a második forduló döntéseinek előkészítése és meghozatala során, ismételt értékelés nélkül, a második döntésre benyújtott pályázatok rangsorolásába beillesztve figyelembe veszi azokat, amelyekhez kapcsolódóan a pályázó a megadott határidőn belül nem juttatta el a pályázat visszavonására vonatkozó - (7) bekezdés szerinti - nyilatkozatát az Ügynökséghez.

(9) A Tanács hatáskörébe utalt, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő fejlesztési célú támogatás tárgyévi kerete terhére megítélt, azonban még tárgyévben lemondásból, visszavonásból, közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő támogatási összeget a Tanács a tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja. Erről a Tanács legkésőbb tárgyév december 15-éig hozhat döntést. A forrás hiányában elutasított pályázatokról a Tanács a döntési határozatának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot a döntéstől számított 10 munkanapon belül. A tartaléklista a következő évre nem vihető át. A Tanács a 2009. december 15-i döntését követően minden tartaléklistára került, azonban támogatásban nem részesített pályázót értesít a pályázat (3) bekezdés a) pont ac) pontja alapján történő elutasításáról.

(10) A Tanács a pályázati értékelőrendszerének kialakítása, továbbá a pályázatok elbírálása során köteles előnyben részesíteni

a) a települések összefogásával megvalósuló fejlesztéseket;

b) a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő fejlesztéseket;

c) az európai uniós támogatásban részesülő fejlesztések hatását erősítő és kiegészítő fejlesztéseket;

d) a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.)Korm. rendeletben meghatározott eljárás alapján elfogadott, a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség területfejlesztési programjába, a Főváros esetében a településfejlesztési koncepcióba illeszkedő fejlesztési pályázatokat;

e) a TEKI, CÉDE és TEUT előirányzatokra benyújtott pályázatok elbírálása során a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatokat annak érdekében, hogy a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek átlagos egy főre jutó támogatása legalább 20%-kal meghaladja a régió többi kistérségének átlagos egy főre jutó támogatását.

A Tanács a pályázati értékelőrendszerének kialakítása és a pályázatok elbírálása során előnyben részesítheti az országos védettség alatt álló helyszíneket vagy építményeket érintő fejlesztéseket.

(11) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok esetében a befogadott pályázatok értékelése során a fejlesztés költséghatékonysága is vizsgálandó, amely szempont az értékelési szempontrendszerbe is beépül.

(12) Az óvodai nevelési, valamint az általános iskolai oktatási és nevelési feladatokat ellátó intézmények felújítására, fejlesztésére benyújtott pályázatok elbírálásánál az értékelőrendszer összeállítása során biztosítani kell a fejlesztés hatékony fenntarthatóságával és működtetésével, valamint az ellátási feszültség kezelésével (férőhelyhiány) kapcsolatos szempont szerinti értékelést.

(13) A Tanács a pályázatok elbírálásától számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, illetve 5 munkanapon belül közzéteszi saját honlapján a pályázatok elbírálása tárgyában hozott döntéseit - az NFM által jóváhagyott közzétételi adatlapon -, továbbá kezdeményezi az NFM-nél azok honlapon történő közzétételét. Az NFM honlapján történő közzététel minősül hivatalos közzétételnek, amely térítésmentes. A Tanács a döntési adatokkal együtt megküldi a tartaléklistás pályázatok adatait is mind az első, mind a második forduló esetén az NFM részére. Az NFM a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére hozott támogatási és tartaléklistás döntésekről az BM-et tájékoztatja. A közzététel minimális tartalma:[28]

a) a pályázati felhívás tárgya, a támogatást biztosító előirányzatok megnevezése, a döntéshozó megnevezése, a döntés ideje;

b) a nyertes pályázatokra vonatkozó adatok: kedvezményezett megnevezése, székhelye, a fejlesztés megvalósulásának helye (település, kistérség, megye, régió szerinti bontásban), a fejlesztés tárgya, a fejlesztés teljes bekerülési költsége, a támogatás összege.

(14) A támogatási döntések honlapon történő megjelenésének tényéről a Tanács legalább a régió területe által érintett megyénként egy megyei - ennek hiányában egy országos - napilapban közleményt jelentet meg.

(15) A Tanács a döntéstől számított 10 munkanapon belül az Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti, döntéshozó által kitöltött adatlap, illetve a (19) bekezdés szerinti döntési adatlap egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot.

(16) Az Igazgatóság az MR-be átadja az Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti, döntéshozó által kitöltött adatlap adatait. Az Igazgatóság rögzíti az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a (19) bekezdésben meghatározott döntési adatlap adatait.

(17)[29] A pályázati rendszerrel, az elbírálással és a pályázati célok megvalósulásával kapcsolatban az NFM és BM tájékoztatást kérhet a Tanácstól, valamint a Kincstártól, a tájékoztatás megadására legalább 8 munkanapot kell biztosítani.

(18) A korábbi évek előirányzatai terhére hozott döntésekhez kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő összegről a Tanács új támogató döntést nem hozhat.

(19)[30] A Kincstár az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában előkészíti a döntési, illetve az elszámoló adatlap, a lemondó nyilatkozat, továbbá a támogatási szerződés, a kedvezményezett azonosító- vagy alapadatainak változására vonatkozó formanyomtatvány mintáját, amelyet jóváhagyás céljából megküld az NFM és BM részére. A Kincstár az NFM és BM által jóváhagyott adatlap és támogatási szerződés mintát legkésőbb tárgyév április 30-áig megküldi a Tanács részére.

8. §

(1)[31] Amennyiben a 7. § (3) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés hatálybalépését megelőzően a pályázatban foglaltakhoz képest, az abban foglaltak megvalósítását érintő, a pályázat benyújtásakor előre nem látható változás áll be, a kedvezményezett köteles a változásról soron kívül tájékoztatni a Tanácsot. A változás ismeretében a Tanács dönt a támogatási döntés megfelelő módosításáról, majd ezen döntésről tájékoztatja a pályázót, az Igazgatóságot és az NFM-et. Ezen módosítás a pályázati dokumentáció szerinti támogatási célt nem érintheti, csak a juttatott támogatás összegére, a projekt kezdési vagy befejezési határidejének, illetve a fenti cél magasabb színvonalú, minőségű megvalósítását szolgáló műszaki tartalomnak a módosítására terjedhet ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján megváltozott feltételek szerint a projekt a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban rögzített feltételek értelmében nem részesülhetett volna támogatásban, a támogatási döntés érvényét veszti.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak abban az esetben, ha a támogatásban részesített, folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb - például hatósági - intézkedés miatt válik szükségessé.

A pályázót terhelő díjak

9. §

(1) Pályázati díjként a teljes támogatási igény 2,5%-át - minimum 20 000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot - kell befizetni a Tanács pályázati felhívásban megjelölt, a Kincstár által vezetett számlájára.

(2)[32] A díjakról a Tanács elkülönített nyilvántartást vezet. A díjak kizárólag a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók fel. A Tanács a pályázati díjak felhasználásáról az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének figyelembevétele mellett számol el az NFM felé a 22. § (8) bekezdése szerinti beszámolóval egyidejűleg. A pályázati díjak felhasználásáról szóló beszámoló tartalmi és formai követelményeit az NFM a pályázatok benyújtásának 4. § (7) bekezdése szerinti határidőig megküldi a Tanács részére.

(3) A Tanács és az Ügynökség a pályázati rendszer működtetése során köteles elvégezni:

a) a pályázati felhívások előkészítését és megjelentetését;

b) az Igazgatóságtól beérkező pályázatok kezelését;

c) a támogatási döntések előkészítését és meghozatalát;

d) a támogatási szerződések megkötését, módosítását;

e) a támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzését;

f) a támogatások nem szerződésszerű felhasználása esetén a támogatás visszavonásáról szóló döntések előkészítését és meghozatalát;

g) a támogatásokkal kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátását;

h) a források felhasználásával kapcsolatos adatok szolgáltatását.

(4) A pályázati díjként befizetett összeg a 19. § rendelkezései szerint a támogatás szempontjából elszámolható költségnek minősül.

(5) Amennyiben a pályázat elutasítása kizárólag a 7. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában rögzítettek miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 20 munkanapon belül vissza kell utalni, kivéve azon pályázatok esetében, amelyek a 7. § (6) bekezdés szerinti tartaléklistára kerültek. A 7. § (6) bekezdés szerint tartaléklistára került pályázatok pályázó általi visszavonásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 20 munkanapon belül kell a pályázati díjat visszautalni.

(6) Azon tartaléklistán szereplő pályázatok pályázati díját, amelyek a 7. § (9) bekezdése szerinti döntés során a 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában rögzítettek miatt elutasításra kerültek, a 7. § (9) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően legkésőbb 20 munkanapon belül, hivatalból vissza kell utalni.

(7) A befizetett pályázati díjat a pályázó írásbeli kérésére 10 munkanapon belül vissza kell utalni, amennyiben a pályázat benyújtására nem került sor.

10. §

A Kincstár a támogatási szerződés szerinti folyósítási feladatok ellátásáért, a folyósított támogatás összege után 0,45%-os jutalékot számít fel, amelyről - amennyiben az adott hónapban volt folyósítás - havonta számlát bocsát ki a kedvezményezett részére. A folyósítási jutalék összegét a számla alapján a kedvezményezett - a számla keltétől számított 20 munkanapon belül - átutalással teljesíti a támogatási szerződésben meghatározottak szerint.

Saját forrás mértéke, többlettámogatás lehetősége

11. §

(1) A fejlesztés megvalósításához az önkormányzatoknak, társulásoknak

a) LEKI előirányzat esetében legalább 5%,

b) TEKI és CÉDE előirányzatok esetében legalább 10%,

c) TEUT előirányzat esetében 50%, kivéve a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott településeket, amelyek esetében 42%

saját forrással kell rendelkezniük.

(2) Az alaptámogatás mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az alap támogatási mértéken felül területi, kedvezményezetti szempontból, valamint támogatási cél alapján többlettámogatás adható. A területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az alap támogatási mértéken, illetve a területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéken felül - a TEUT előirányzatot kivéve - az alábbi többlettámogatások adhatók:

a) kedvezményezetti szempontból

aa) az a települési önkormányzat, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása jogcímen a 2007. és a 2008. évben is támogatásban részesült, 10%-kal magasabb támogatást kaphat,

ab) azon önkormányzatok, amelyek önkormányzati együttműködésben vagy társulási formában kívánják fejlesztéseiket megvalósítani, 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak;

b) támogatási cél alapján

ba) a belvíz elleni védekezés, amennyiben az önkormányzat a pályázat benyújtását megelőző mindkét évben a vis maior keretből vagy más állami forrásból ezen célra támogatásban részesült, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítéséhez az elszámolható költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékéig részesülhet támogatásban,

bb) a pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások megelőző jellegű veszélyelhárítása cél 10%-kal magasabb támogatást kaphat,

bc) szennyvízelvezetéshez és - kezeléshez kapcsolódó fejlesztés 10%-kal magasabb támogatást kaphat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott többlettámogatások összevonhatók, azonban azok együttes mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékét.

A projekt megkezdése

12. §

(1)[33] A pályázat befogadása előtt megkezdett projekthez támogatás nem adható, kivéve a CÉDE előirányzat esetén a céltámogatással megvalósuló fejlesztéseket, ahol a benyújtás időpontjában hátralévő műszaki tartalomra igényelhető támogatás. Nem minősül megkezdett projektnek a 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti alcél esetén a település biztonságos működésének ideiglenes helyreállítását szolgáló veszélyelhárítás. A projekt a pályázat befogadását követően megkezdhető, figyelembe véve a 14. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(2) A projekt kezdési időpontjának

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt napot;

b) építéssel nem járó projekt esetén

ba) az első beszerzett eszköz vagy igénybe vett szolgáltatás megrendelését igazoló okmány kiállításának dátumát,

bb) ha nem volt megrendelés, abban az esetben az első számla keltét vagy - amennyiben az korábbi - a teljesítés időpontját;

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját

kell tekinteni.

(3) Amennyiben a projekt megvalósítása során a (2) bekezdés szerint meghatározott események közül több is lezajlik, azok közül a legkorábbit kell kezdési időpontnak tekinteni.

(4) A fejlesztés befejezési időpontját úgy kell megállapítani, hogy a fejlesztés befejezése, és az azt követő elszámolás a 18. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolási határidőre biztosítva legyen.

(5) A támogatással megvalósult fejlesztések, kapacitások fenntartását, üzemeltetését, a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, továbbá a veszélyelhárítást szolgáló védművek karbantartását a kedvezményezett a projekt befejezését követően 5 éven keresztül folyamatosan biztosítani köteles, kivéve a 24. § (2) bekezdés d) pont és a 25. § (2) bekezdés f pont esetében.

A támogatási szerződés megkötése, módosítása

13. §

(1) A támogatási szerződések és azok módosításainak előkészítését az Igazgatóság végzi.

(2) A támogatási szerződés legalább az alábbi elemeket tartalmazza

a) a fejlesztési célt, a fejlesztés helyét;

b) a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét (nettó összeg, ÁFA-összeg, bruttó összeg bontásban), forrásának összetételét;

c) a fejlesztés tervezett megkezdésének és befejezésének időpontját;

d) a támogatás összegét és költségvetési forrását (előirányzat megjelölésével), felhasználásának pénzügyi feltételeit, a kedvezményezett részéről a támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó kötelezettségeit;

e) a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és egyéb kötelezettségeket;

f) a fejlesztés műszaki tartalmát naturális mutatókkal együtt;

g) a szerződésszegés vagy a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeit;

h) az ellenőrzési jogosultság elfogadását;

i) az elállás jogát, feltételeit;

j) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét;

k) a kedvezményezett elszámolási kötelezettségét, valamint az ehhez kapcsolódó határidőket;

l)[34] a támogatás kedvezményezettje részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelét.

(3) A kedvezményezett a támogatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az építéssel járó támogatott beruházás vagy felújítás megvalósítása során megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosít, aki a számlán a műszaki teljesítést igazolja.

(4)[35] A pályázat támogatásban részesítése esetén a Tanács akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az a szükséges saját forrás, hitel és egyéb forrás rendelkezésre állását igazolta (költségvetési rendelet, hitelszerződés), továbbá teljesítette a pályázati felhívásban előírt szerződéskötési feltételeket.

(5) Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően a kedvezményezettnek köztartozása keletkezik, a köztartozás megfizetéséig a támogatási szerződés nem köthető meg. Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett ellen megszüntetési, adósságrendezési eljárás veszi kezdetét, a támogatási döntés érvényét veszti.

(6) A támogatási szerződés elállási jogot tartalmaz az alábbi esetekre nézve, amelyek bekövetkeztekor a Tanács köteles elállási jogát gyakorolni:

a) a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló tájékoztatót a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 15 munkanapon belül a kedvezményezett nem nyújtja be;

b) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik;

c) a kedvezményezett a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben rögzített célra használja fel;

d) a kedvezményezett késlelteti vagy akadályozza a támogatás felhasználásának ellenőrzését, illetve nemteljesíti az ellenőrzéssel kapcsolatos - jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott, különösen együttműködési és tájékoztatási - kötelezettségeit;

e) a kedvezményezett a pályázat érvényességének, illetve a támogatási szerződés megkötésének feltételét képező nyilatkozatok bármelyikét visszavonja;

f) a kedvezményezett a pénzügyi elszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és késedelmét a Tanács - tértivevényes levélként eljuttatott - felszólításának kézhezvételét követő 8 munkanapon belül írásban nem menti ki.

(7) A támogatások folyósításával, valamint a felhasználás nyomon követésével kapcsolatos feladatokat az Igazgatóság látja el.

(8)[36] Az a kedvezményezett, akiről a Tanács, az Ügynökség, a Kincstár vagy az NFM megállapítja, hogy a pályázatban vagy a támogatás igénylése során szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel, a decentralizált előirányzatok forrásaiból 3 éven át nem részesülhet támogatásban. A kedvezményezett szándékosságát vélelmezni kell, ha a valós adatok az adatok közlése idején rendelkezésére álltak, és a valótlan adatok feltüntetése számára kedvezőbb helyzetet eredményezett.

14. §

(1) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni.

(2) A Tanács támogatásról szóló döntése alapján az Igazgatóság három, egymással mindenben megegyező példányban készíti elő aláírásra a támogatási szerződést. Az Igazgatóság a támogatási szerződés előkészítéséhez megküldött vagy bekért összes irat, a fejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk (különösen a közbeszerzés elindításának dokumentumai, vagy vállalkozói szerződés, megbízási szerződés, lebonyolítói szerződés) hitelesített másolati példányait köteles a Tanácsnak megküldeni. Az Igazgatóság a kedvezményezett által aláírt támogatási szerződés példányait megküldi a Tanács részére aláírás céljából. A Tanács a támogatási szerződés mindkét fél által aláírt példányaiból egy példányt a kedvezményezett és egy példányt az Igazgatóság részére - igazolható módon - megküld.

(3) Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából (ideértve azt az esetet, amikor a (4) bekezdés értelmében a támogatási szerződés nem köthető meg) a megadott határidőn belül nem kerül sor, a szerződéskötés meg nem történtéről az Igazgatóság tájékoztatja az Ügynökséget és a támogatási döntés érvényét veszti. A támogatási döntés érvényének megszűnéséről az Ügynökség a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltét követően írásban, tértivevényes levélben tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékoztatás egy példányát az Ügynökség az Igazgatóság részére is megküldi.

(4) Amennyiben a kedvezményezett által el nem hárítható külső okból (például hatósági engedélyezési eljárás elhúzódásából) adódóan nem kerül sor az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a támogatási szerződés megkötésére, a kedvezményezett ezen határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Tanács a szerződéskötésre vonatkozó határidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. A póthatáridő az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől számított 60 napot nem haladhatja meg. A póthatáridő kitűzése során a Tanács mérlegeli a szerződéskötést akadályozó körülmény elháríthatatlanságát, valamint azt, hogy a módosított szerződéskötési határidő nem veszélyezteti-e a projekt megvalósítását és finanszírozhatóságát. Amennyiben a Tanács által kitűzött póthatáridőn belül nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére, a támogatási döntés érvényét veszti, amelyet követően az Ügynökség az (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(5)[37] Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, az eljárás lefolytatását igazoló - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról szóló IRM rendelet szerinti - iratok, valamint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések Igazgatósághoz történő benyújtása, továbbá a támogatási szerződés (6) bekezdés szerinti módosítása után kerül folyósításra. Az Igazgatóság a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról a dokumentumok másolatának megküldésével tájékoztatja a Tanácsot.

(6) Amennyiben a projekt összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - a támogatási szerződés módosításával - a projekt összköltsége csökkentésének arányában a Tanácsnak is csökkentenie kell.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben lehetőség van a támogatási összeg változatlanul hagyására, vagy a (6) bekezdésben foglaltaknál kisebb mértékű csökkentésére, amennyiben a kedvezményezett - a 15. § (7) bekezdésében foglaltak szerint - kezdeményezi a projekt műszaki tartalmának a Tanács által támogatott pályázati dokumentációban meghatározott céllal összefüggő növelését, és ezen módosító kezdeményezését a Tanács jóváhagyja. Amennyiben a projekt összköltsége növekszik, annak költségét a kedvezményezett viseli.

15. §

(1) A megkötött támogatási szerződés módosításának kezdeményezésére a kedvezményezett és a Tanács egyaránt jogosult.

(2) Amennyiben a tervezett módosítással a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulása, vagy a vállalt kötelezettségek teljesítése sérülne, de a műszaki tartalom megvalósulása bekerülési értékben a tervezetthez viszonyítva legalább 75%-ban várható, illetve a kötelezettségek esetén azok teljes időtartamára vetítve 75%-ot meghaladó mértékű teljesítés várható, a támogatási szerződés módosításához a Tanács csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá. A kötelezettségek 75% alatti várható teljesítésével járó szerződésmódosítási kezdeményezéshez a Tanács nem járulhat hozzá.

(3) A Tanács köteles megvizsgálni, hogy a támogatási szerződés tervezett módosítása a támogatási döntés meghozatala során elfogadott cél megvalósulását mennyiben befolyásolja. Amennyiben a projekt tervezett módosulása a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulásának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének sérülését egyaránt eredményezi, a támogatási összeg csökkentésének mértékét a kettő közül a nagyobb mértékben sérülő célt alapul véve, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdések szerinti szerződésmódosítások Tanács által történő jóváhagyása idején a szerződésben rögzített támogatási összeg még nem került teljes mértékben folyósításra, a támogatási összeg csökkentését elsősorban az igénybe nem vett támogatási összeg törlésével kell teljesíteni, az ennek összegét meghaladó, igénybe vett részt pedig a 20. §-ának (4) bekezdése szerinti kamatokkal növelten vissza kell vonni.

(5) Amennyiben a támogatási szerződés módosításához a Tanács hozzájárult, és a szerződésmódosításra ezen hozzájárulástól számított 90 napon belül a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor, a Tanács szerződésmódosításról hozott döntése érvényét veszti.

(6)[38] Ha jogszabályváltozás vagy hatósági intézkedés miatt a támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, úgy indokolt esetben a kedvezményezett kérheti a beruházás műszaki tartalmának módosítását a Tanácstól. A kérelmek engedélyezéséről a Tanács dönt. E döntéseiről a Tanács a döntést követő 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja az NFM-et.

(7) A (6) bekezdés szerinti műszaki tartalom módosítására irányuló kérelemben az önkormányzat, társulás

a) ismerteti a beruházás műszaki tartalmának megváltoztatását előidéző okokat és körülményeket,

b) bemutatja a támogatási szerződés mellékletét képező, a fejlesztés támogatott műszaki tartalmát és költségeit, a fejlesztés pénzügyi forrásait bemutató táblázatok módosított, tételesen kitöltött tartalmát, valamint mellékeli

c) a hatósági intézkedést alátámasztó dokumentumot, és

d) szükség esetén az illetékes hatóság engedélyének hiteles másolatát.

(8) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából származó többletköltség miatt a kedvezményezettet a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további támogatás nem illeti meg.

(9)[39] A Tanács az NFM és az BM által meghatározott formában a tárgyhóban meghozott döntésekről a következő hónap 10-éig beszámol.

16. §

(1) Amennyiben a támogatási szerződés módosítása kizárólag a kedvezményezett azonosító- vagy alapadatainak (pl. kedvezményezett azonosító adatai, címe, számlavezető bank neve, bankszámlaszám, önkormányzat képviseletére jogosult személy) változására vonatkozik, a támogatási szerződés módosítása a Tanács külön döntése nélkül, az Igazgatóság által előkészített formanyomtatvány kitöltésével, és a kedvezményezett, valamint a Tanács által aláírásra meghatalmazott személy által történő aláírásával érvényesnek tekintendő. A kedvezményezett és a Tanács által aláírt formanyomtatvány egy-egy eredeti példányát az Igazgatóság a kedvezményezett és a Tanács részére igazolható módon megküldi.

(2)[40] A kedvezményezett a kitöltött formanyomtatvány megküldésekor módosítási kezdeményezéséhez csatolja a szerződésmódosítás szükségességét alátámasztó dokumentumokat, valamint, ha a módosítás a kedvezményezett fizetési számlaszámára vonatkozik, az új fizetési számlára vonatkozóan a pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó levelét.

(3) Nem tekintendő kizárólag a kedvezményezett azonosító- vagy alapadatainak változására irányuló szerződésmódosításnak az, ha a támogatási szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket harmadik személy a kedvezményezettől át kívánja vállalni.

16/A. §[41]

(1) Ha a kedvezményezett az előre nem tervezhető, rajta kívül álló okokból, illetve a jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtől írásban kérelmezheti a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerződéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdő és befejező időpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés időtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követően.

(2) A támogatási döntést hozó szerv döntését megelőzően - a Kincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve - meg kell vizsgálni, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelőssége, valamint a felfüggesztés lejártát követően reálisan teljesíthetők - e a vállalt kötelezettségek.

(3) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztéséről a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt. A felfüggesztés időtartama nem lehet hosszabb 24 hónapnál. A felfüggesztés időtartamának kezdő időpontját valamely hónap első, befejező időpontját valamely hónap utolsó napjában kell meghatározni, amelyeket a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell.

(4) A felfüggesztésre vonatkozó kérelem benyújtására a szerződéses kötelezettségek záró időpontjáig van mód.

(5) A kedvezményezett a támogatási döntést hozó szervnél a felfüggesztés lejártát megelőző legalább 30 és legfeljebb 180 napon belül írásban kérelmezheti a felfüggesztés meghosszabbítását, azonban a felfüggesztés teljes időtartama a felfüggesztés meghosszabbításával együtt sem lehet hosszabb a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerződésben vállalt feltételek szerint teljesíteni.

A támogatás folyósítása

17. §

(1) A támogatás saját és más forrásokkal arányosan, a teljesítést igazoló számla vagy a fejlesztési célú pénzeszköz átadásáról szóló megállapodás alapján, a Tanács döntéséről szóló adatlapnak megfelelően elkészített támogatási szerződésben rögzítettek szerint - előleg igénybevétele esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően - vehető igénybe.

(2) A támogatásokat a Kincstár az Ámr. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a)[42] a kedvezményezett az általa igazolt eredeti és kettő általa hitelesített másolati számláját a Tanácshoz nyújtja be; a Tanács az eredeti és másolati számlákat ellenjegyzi és a benyújtást követő 5 munkanapon belül továbbítja az Igazgatósághoz; a számla ellenjegyzése a támogatási szerződésben foglaltaknak való megfelelést jelenti,

b) az Igazgatóság a szabályszerűségi szempontból megfelelő számlák esetében kezdeményezi a támogatás folyósítását,

c) az Igazgatóság az eredeti számlát visszajuttatja a kedvezményezettnek, a számla elfogadása esetén feltüntetve rajta, hogy az melyik támogatáshoz került felhasználásra,

d)[43] a Kincstár a kezdeményezett támogatásigénylések adatainak ellenőrzését követően az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok esetében az BM miniszternél kezdeményezi a támogatások utalványozását,

e)[44] a Kincstár az BM miniszter utalványozása alapján teljesíti a támogatás kedvezményezett számlájára történő utalását,

f)[45] a támogatás lehívására csak a fejlesztés támogatási szerződés szerinti tervezett befejezésének időpontjáig kiállított és a tervezett befejezést követő 10 munkanapon belül a Tanácshoz benyújtott számlák esetében van lehetőség. A támogatás igénylése alapján a folyósításra csak a támogatási szerződésben rögzített befejezési határidőt követő 2 hónapig van lehetőség, figyelembe véve a 18. § (1) bekezdésben foglaltakat. A pénzeszköz átadással megvalósuló fejlesztések esetében az Igazgatóság ellenőrzi, hogy a pénzeszköz átadásról szóló szerződésben megfelelően rögzítésre került-e az 5 éves fenntartási és szolgáltatási kötelezettség.

(3) Az Igazgatóság a folyósításra nyitva álló határidő leteltéről írásban, igazolható módon értesíti a Tanácsot.

(4) A Tanács a folyósításra nyitva álló határidő leteltéről szóló, (3) bekezdés szerinti értesítés alapján megvizsgálja a folyósítás elmaradásának okát.

(5) A Tanács - amennyiben megállapítja, hogy a folyósításra a kedvezményezett hibájából nem került sor - megállapítja a folyósítási határidő leteltét, és a fennmaradó támogatás visszavonásáról soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékoztató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

(6) Amennyiben a Tanács azt állapítja meg, hogy nem a kedvezményezett hibájából ered a támogatásfolyósítási határidő be nem tartása, úgy írásban értesíti az Igazgatóságot a támogatás - (2) bekezdéssel összhangban lévő - folyósításának engedélyezéséről és annak határidejéről. A Tanács e döntéséről szóló határozata alapján az Igazgatóság gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(7) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok esetében támogatási előleg adható - a kedvezményezett írásban benyújtott kérelme alapján - a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig, amelynek felhasználására vonatkozóan az Ámr. 91. § (3) és (7) bekezdése, illetve a támogatási szerződés az irányadó. Az igénybe vett előleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.

(8)[46] A Kincstár adatot szolgáltat az NFM, az BM és a Tanács felé a folyósításokról havi, féléves, valamint éves rendszerességgel, megyei bontásban.

18. §

(1)[47] A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT támogatások esetében a 2009. évi előirányzat felhasználásáról 2010. év végéig kell elszámolni. Ennek érdekében a támogatás elszámolásának alapját képező dokumentum Igazgatósághoz történő beérkezésének legvégső dátuma 2010. november 30-a. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására és elszámolására 2010. december 31-ig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek arról a 21. § (2) bekezdése szerint le kell mondania. Ha a kedvezményezett a támogatásról nem mond le, azt a Tanács visszavonja.

(2)[48] Az Igazgatóság nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat költségvetési törvény szerinti felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, amelyet - a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan-egyeztet az BM miniszterrel. Ezen - Igazgatósággal egyeztetett - adatokat a Tanács is nyilvántartja.

Elszámolható költségek

19. §

(1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek:

a) beruházás és immateriális javak beszerzése esetén ezeknek a számviteli törvény 47-48. §-a és 51. §-a szerinti bekerülési értéke; a számviteli törvény 47. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beruházás előkészítésnek minősül a földtani, geofizikai és mérnökgeológiai kutatás, amely a beruházás földtani megfelelőségéhez és a biztonságos, költséghatékony kivitelezéshez szükséges; a fejlesztés megvalósítása során felmerülő egyéb költségek (különösen tervezési, engedélyezési, lebonyolítási költség, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának költsége, műszaki ellenőrzés) összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek legfeljebb 5%-át;

b) fejlesztési célú pénzeszközök átadása

ba) szolgáltató (vezetékes gáz, áram, hírközlés) társaságok és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti víziközmű üzemeltetők,

bb) önkormányzatok által alapított és azok többségi tulajdonában lévő beruházó vagy szolgáltató gazdasági társaságok,

bc) a Magyar Közút Kht., illetve 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére az a) pontban meghatározott arányok és az önkormányzatokkal kötött szerződés szerint;

c) e rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti pályázati díj összege;

d) az elszámolható költségek esetében a támogatás a pályázat befogadását követően, a támogatási szerződés szerinti befejezési határidőig a kedvezményezett nevére kiállított számla, egyéb bizonylat, fejlesztési célú pénzeszköz átadás esetén az erről szóló megállapodás alapján vehető igénybe. A projektek előkészítésével kapcsolatosan a támogatásban részesíthető immateriális javak, engedélyezési és kiviteli tervek költségeiről a pályázat befogadását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák, illetve a pályázati díj megfizetését tanúsító egyéb bizonylat hitelesített másolata is figyelembe vehető.

(2) Saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet, mely esetben kizárólag a megvalósításhoz szükséges anyagok, valamint az igénybevett szolgáltatások költsége számolható el.

(3) A 25. § (2) bekezdés f) pontja szerinti cél esetében az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a támogatás szempontjából elszámolható költségek különösen a támogatás célját képező tevékenységek végzéséhez szükséges eszközbeszerzés, az ingatlanvásárlás, valamint az infrastruktúra kiépítésének költségei.

A támogatás visszavonása, visszafizetése

20. §

(1)[49] A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a 12. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve használatba. A kedvezményezett által a támogatási döntést hozó szerv részére küldött, jóváhagyást kérő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a kedvezményezett vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt fenntartási, működtetési, karbantartási, a fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatási kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe vagy használatba adását követően teljesíteni. A támogatási döntést hozó szerv az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz utólag is hozzájárulhat, ha a hozzájárulás jogszabályban előírt egyéb feltételei teljesülnek. Az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz való hozzájárulás esetén - különös tekintettel az utólagos hozzájárulásra - a támogatási döntéshozó szervnek mérlegelnie kell a támogatási szerződés céljának jövőbeni megvalósulását, az esetleges államháztartási követelések kockázatának mértékét, és az ügy egyéb körülményeit.

(2)[50] Ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból

a) támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, illetve használatba adása a támogatási döntést hozó jóváhagyása nélkül történik, vagy

b) a támogatási döntést hozó szerv a támogatás jogtalan igénybevételét állapította meg, vagy

c) a kedvezményezett a támogatási szerződésben, illetve a 15. § szerint módosított támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeinek - különös tekintettel a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási, karbantartási kötelezettségekre - nem tesz eleget,

akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének zárolására vagy törlésére kerül sor. Ebben az esetben az igénybe vett támogatást jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni a Kincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.

(3)[51] Ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási döntést hozó szerv jóváhagyásával történő elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni az adott előirányzat javára, azonban a támogatási szerződés módosításában a kötelezettségek átvállalását rögzíteni kell.

(4)[52] Abban az esetben, ha a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a támogatási döntést hozó szerv jóváhagyásával kerül sor a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a támogatási döntést hozó szerv visszavonó döntésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az előirányzat javára, a Kincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számlára.

(5) A kamatot a támogatás igénybevételétől a visszafizetés napjáig kell felszámítani a 21. § (3) bekezdése szerint.

(6)[53] A visszavont támogatást és kamatait a visszavonó döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül a támogatási szerződésben meghatározott számlaszámra kell befizetni, a támogatási szerződés számának feltüntetésével.

(7)[54] Abban az esetben, ha a támogatás és kamata befizetésére a (6) bekezdésben meghatározott időpontnál később kerül sor, az eltelt időszakra késedelmi kamatot kell fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

(8) Amennyiben a (2) vagy (4) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásból adódó visszafizetési kötelezettség egy összegben történő teljesítése a kedvezményezett gazdálkodását súlyosan veszélyeztetné, a kedvezményezett a (6) bekezdésben foglalt határidőn belül a Tanácshoz benyújtott kezdeményezése esetén lehetőség van a kötelezettség részletekben történő teljesítésére. A részletfizetési kezdeményezés elfogadásáról, valamint a törlesztés időbeli ütemezéséről a Tanács saját hatáskörében eljárva dönt.

(9) A visszafizetés futamideje nem lehet hosszabb 36 hónapnál. A törlesztési ütemezéshez kapcsolódóan meghozott döntése során a Tanács elfogadhat türelmi időszakot, a törlesztés futamideje azonban ezzel együtt sem haladhatja meg a 36 hónapot.

(10) A visszafizetés ütemezését a támogatási szerződés módosításában kell rögzíteni. A támogatási szerződés ilyen irányú módosításában szerepelnie kell, hogy a visszafizetési kötelezettség egyszeri, 20 munkanapot meg nem haladó késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett összeg után a (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat kerül a késedelem időtartamára felszámításra.

(11) A teljes fennálló tartozás esedékessé válik, és annak összegét a befizetés napjáig terjedő időszakra számított (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat terheli, amennyiben a döntéshez képest 20 munkanapon belül a (2) vagy (4) bekezdés szerinti, kamattal növelt összegű részlet visszafizetésére nem kerül sor, vagy a kedvezményezett második alkalommal késedelembe esik.

(12) Az e rendelet által meghatározott visszatérítési vagy visszafizetési kötelezettség méltányossági okokból történő mérséklésére vagy elengedésére nincs lehetőség.

21. §

(1) A kedvezményezett a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 3 hónapon belül az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában elszámoló adatlapon elszámol a támogatás felhasználásáról a Tanácsnak. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt támogatásról le kell mondani. Az előző évek előirányzat-maradványa esetén az elszámolással egyidejűleg a Tanács módosítja a döntési adatlapot. A Tanács az ellenőrzött elszámoló adatlap megküldésével az Igazgatóságot tájékoztatja. A módosított döntési adatlap alapján az Igazgatóság előkészíti a támogatási szerződés módosítását.

(2) Ha a kedvezményezett a támogatott feladat megvalósításától eláll, illetve a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerződés szerinti határidőig a támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt támogatásról az Áht. 64/B. § (1) és (2) bekezdésével összhangban haladéktalanul köteles lemondani és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A lemondásról 5 munkanapon belül az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában lemondó nyilatkozatban értesíti a Tanácsot, a Tanács ennek megfelelően módosítja a döntési adatlapot. A Tanács a lemondásról a képviselő-testületi határozat, illetve a nyilatkozat egy másolati példányának, és a módosított döntési adatlap megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. A módosított döntési adatlap alapján az Igazgatóság előkészíti a támogatási szerződés módosítását.

(3) A nem szerződésszerű teljesítést, illetve a tőketartozás összegét a Tanács - együttműködve az Igazgatósággal -, a kamattartozás összegét pedig az Igazgatóság határozza meg, amiről a Tanácsot írásban értesíti. A Tanács a döntéséről és az Igazgatósággal történő együttműködés keretében meghatározott visszafizetendő összegről soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet és az Igazgatóságot.

A projekt ellenőrzése, befejezése, lezárása

22. §

(1)[55] Az NFM és az BM az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott források szabályszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. Az Igazgatóság az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben meghatározott ellenőrzési feladatokat látja el.

(2) A pályázat benyújtásától a projekt - (7) bekezdés szerinti - lezárásáig tartó időszakban az Igazgatóság és az Ügynökség bármikor, közösen együttműködve helyszíni ellenőrzést folytathat le. Az Igazgatóság minden ellenőrzésről ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki. Amennyiben az ellenőrzési jegyzőkönyv a támogatási szerződésben foglaltaktól való eltérést, mulasztást állapít meg, úgy e rendelet 20. és 21. §-ában meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A fejlesztés megvalósítása során az Igazgatóság és a Tanács közösen együttműködve a támogatás lehívása előtt helyszíni ellenőrzést folytat le, amennyiben a benyújtott igénylés alapján az igényelt támogatás egyszeri vagy halmozott összege eléri a megítélt támogatás 50%-át.

(4) A fejlesztés (6) bekezdés szerinti befejezését követően legfeljebb 3 hónapon belül a Tanács és az Igazgatóság közösen együttműködve utóellenőrzést végez.

(5) A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését a kötelezettségvállalás teljesítésének második évében (kötelezettségvállalási ellenőrzés), illetve annak lejáratát követően legfeljebb 3 hónapon belül (záróellenőrzés) a Tanács és az Igazgatóság közösen együttműködve köteles elvégezni.

(6) Egy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült, a támogatással megvalósult vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a program befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolása a Tanácshoz benyújtásra került.

(7) Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelező fenntartási, üzemeltetési és egyéb kötelezettség a Tanács által elfogadott módon teljesült. A projekt le-zárhatósága egy, az Ügynökség és az Igazgatóság által lefolytatott záróellenőrzés keretein belül kerül vizsgálatra. A projekt akkor is lezártnak tekinthető, ha nem tartalmaz a támogatási szerződés megvalósítását követő időszakra egyéb kötelezettséget, amely esetben az utóellenőrzés egyben záró ellenőrzést is jelent.

(8)[56] A támogatásból megvalósuló fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket - amelyeknek minimális tartalma a források megnevezése, rendelkezésre álló összeg, a pályázati konstrukciók és eredmények bemutatása a megítélt támogatások várható hatásainak bemutatása a régió társadalmi-gazdasági életére, az infrastruktúra helyzetére, a környezet állapotára -, a folyamatban lévő fejlesztések nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a Tanács évente elkészíti, és a tárgyévet követő év február 15-éig elektronikusan és nyomtatott formában megküldi az NFM részére.

(9)[57] A Kincstár a féléves költségvetési beszámoló és év végi zárszámadás követelményeinek és határidejének megfelelően - a tárgyhót követő hónap 15-éig - tájékoztatja az BM minisztert, a Tanácsot a támogatás előirányzatának és maradványának felhasználásáról, a támogatásban részesülő kedvezményezett támogatásának összegéről az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben foglaltak figyelembevételével.

A CÉDE keret programspecifikus szabályai

23. §

(1) Az önkormányzatok, társulások az alábbi célok és alcélok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) épített és természeti környezet védelmét, fejlesztését szolgáló fejlesztések:

aa) zöldterületek (pihenőparkok, vízfolyás partok, sport és szabadidős célú területek) rekreációs célú megújítása,

ab) tájsebek és természeti értékeket károsító jelenségek kiküszöbölése és megszüntetése,

ac) pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások okozta állami és önkormányzati tulajdont érintő veszélyhelyzetek megelőző jellegű elhárítása,

ad) a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően köztéri játszóterek bővítése, felújítása,

ae) országos védelem alatt álló veszélyeztetett építmények fejlesztéssel történő megőrzése önkormányzati funkció ellátása esetén;

b) helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítását eredményező fejlesztések, kivéve a TEUT keretében támogatható tevékenységeket;

c) céltámogatással megvalósuló fejlesztések;

d) felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése

da) kül- és belterületen keletkező csapadékvizek szabályozott elvezetésével,

db) csapadékvizek által okozott terhelések csökkentése szűrőmezők, vízminőségvédelmi tározók, hordalékfogó műtárgyak építése által;

e) önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás anyag- és eszközbeszerzése;

f) helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátásához kapcsolódó egészségügyi infrastruktúra fejlesztési célok, amelyek igazolható módon európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek.

(2) Pinceveszély-elhárítási munkákat csak bányakapitánysági igazolással rendelkező kivitelező végezhet.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpont szerinti alcélnál az állami tulajdonon megvalósuló veszélyelhárítás esetében az ingatlan vagyonkezelő hozzájárulása szükséges. A feladat fejlesztési célú pénzeszköz átadás nélkül, önkormányzati kifizetések mellett kivitelezhető, a befejezést követő vagyon és üzemeltetési kötelezettség térítésmentes átadásával.

(4) A rendelkezésre álló keret legalább 60%-a az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célokra fordítandó, kivéve, amennyiben ezen célokra benyújtott és befogadott támogatási igények nem érik el ezen keretösszeget.

(5)[58] Az (1) bekezdés ac) alpont szerinti alcélra megítélt támogatások ellenőrzése esetén az ellenőrzésről kiállított ellenőrzési jegyzőkönyv egy másolati példányát az Igazgatóság tájékoztatásul megküldi az NFM miniszter által kinevezett szakértő részére.

A TEKI keret programspecifikus szabályai

24. §

(1) Több település összefogásával megvalósuló beruházás abban az esetben támogatható, ha legalább egy település megfelel az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont aba) alpontjában megfogalmazott feltételeknek. Ebben az esetben a támogatás csak az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont aba) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő önkormányzatot illeti meg, a beruházás költségeiből azt terhelő hányad figyelembevételével.

(2) Az önkormányzatok, társulások az alábbi fejlesztési célok és alcélok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) közterületek akadálymentesítése;

b) közfürdők korszerűsítése;

c) helyi közterületek és közbiztonság fejlesztése:

ca) közterületi ivókutak létrehozása, meglévők rekonstrukciója,

cb) önkormányzati tulajdonban lévő közterületi illemhelyek kialakítása és felújítása,

cc) zajvédő gátak, falak, fasorok kialakítása,

cd) közbiztonságot szolgáló fejlesztések megvalósítása a közlekedésbiztonság és a bűnmegelőzés területén (pl. buszöböl, körforgalom, jelzőlámpás csomópont, térfigyelő rendszer, közterületi segélyhívó rendszer, polgárőrségi infrastruktúra fejlesztése és eszközbeszerzés, járda),

ce) települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó külterületi - kapacitást nem növelő - szilárdburkolatú utak felújítása (termelő üzemek, nem mezőgazdasági jellegű pl. barnamezős beruházások, külterületi életvitelszerű lakórészek, vállalkozásszintű termelő tevékenységet folytató tanyák, ipari parkok, temetők, önkormányzati tulajdonú intézmények stb. megközelítésének céljából),

cf) a tájékoztatást elősegítő információs rendszerek fejlesztése (különösen utcanévtáblák, információs táblák, útbaigazító táblák, térképek);

d) településrendezési eszközök, valamint települési környezetvédelmi programok és tervek, területrendezési tervek, közös egyszerűsített településszerkezeti tervek készítése, módosítása;

e) közvilágítás energiatakarékos megoldása (pl. hiányzó közvilágítás kiépítése, meglévő korszerűsítése);

f) középületek fűtésének, energiaellátásának korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználásával;

g) településfejlesztéssel összefüggő, a régió pályázati felhívásában meghatározott fejlesztési célok, amelyek igazolható módon európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek;

h) életmentő készülékek beszerzése.

i)[59] önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás anyag- és eszközbeszerzése.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetében az állami tulajdonú közutakon pályázati támogatással megvalósuló forgalombiztonsági beavatkozások esetén szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelői hozzájárulása. A feladat fejlesztési célú pénzeszköz átadás nélkül, önkormányzati kifizetések mellett kivitelezhető, a befejezést követő vagyon és üzemeltetési kötelezettség térítésmentes átadásával.

(4) A (2) bekezdés d) pontja esetében az adható támogatás mértéke az alap támogatási mértékkel egyezik meg, és a 11. § (2) bekezdése szerinti többlettámogatás nem ítélhető meg.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jogcím alapján minden esetben, valamint a (2) bekezdés c) pont ce) alpontja alapján az elsősorban gazdasági tevékenység végzésére szolgáló ingatlanok megközelítését célzó projektekre vonatkozóan kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre a 32. § (9) és (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A LEKI keret programspecifikus szabályai

25. §

(1) Támogatást igényelhetnek azok az önkormányzatok, társulások, amelyek a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékén szereplő kistérségeken belül vannak, illetve amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségeken belül akarják megvalósítani, és a fejlesztés a kistérség fejlődését szolgálja.

(2) A célok elérése érdekében támogatás nyújtható:

a) a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen megvalósuló infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a TEUT keretében támogatható tevékenységeket;

b) a közműves ivóvíz-ellátás fejlesztésére, meglévő létesítmények rekonstrukciójára az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében nem szereplő, illetve ivóvízminőség-javítási fejlesztésre nemkötelezett települések esetében;

c) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez és idegenforgalmi jelentőségű rendezvényekhez kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;

d) a helyi piacok, vásárcsarnokok fejlesztéséhez, bővítéséhez;

e) korszerű információ-technológiával felszerelt közösségi hozzáférési pontok kialakítását szolgáló fejlesztésekhez;

f) szociális földprogram megvalósításához, a program keretében megtermelt termékek piacra jutásához kapcsolódó fejlesztési költségeket is beleértve;

g) a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő, a régió pályázati felhívásában meghatározott fejlesztési célokra, amelyek igazolható módon európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek;

h) egészségfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez.

i)[60] önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás anyag- és eszközbeszerzése.

(3) A Tanács a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztja el. A kistérség lakónépessége arányában megállapított keretének erejéig forráshiány miatt pályázat nem utasítható el. Amennyiben az adott kistérségből nem érkezik be olyan összegű támogatási igény, mint amennyi az adott kistérségre lakónépesség alapján megállapított támogatási keret, akkor a Tanács az adott kistérségre jutó támogatási keret fel nem használt részét más kistérségekben megvalósuló fejlesztésekre fordíthatja.

(4) A (2) bekezdés h) pontja szerinti jogcím alapján az elsősorban gazdasági tevékenységet támogató fejlesztésekre vonatkozóan kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre a 32. § (9) és (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A TEUT keret programspecifikus szabályai

26. §

(1) A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak - kapacitást nem növelő - felújításának, korszerűsítésének támogatása.

(2) A települési önkormányzatok a felújítási és korszerűsítési munkákra vonatkozó tételes árajánlat (mérnökár) alapján, az (5) bekezdés szerinti - a Tanács által elfogadott - felújítási és korszerűsítési kiadásaik 50%-át, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott települések kiadásaik 58%-át igényelhetik támogatásként.

(3) Az előirányzat felhasználása során figyelembe kell venni, hogy az előirányzat legalább 25%-át, a Középmagyarországi régióban legalább 10%-át a hátrányos helyzetű térségek, települések támogatására kell fordítani, kivéve, amennyiben e hátrányos helyzetű térségekből, településekről benyújtott és befogadott támogatási igények nem érik el ezen keretösszeget.

(4) Minden pályázat egy (esetleg több utcát magába foglaló, de megszakítás nélküli, egybefüggő, kivéve vasúttal vagy állami közúttal keresztezett utak) hálózati elemre vonatkozhat.

(5) A támogatás a belterületi közutak felújításához, korszerűsítéséhez közvetlenül kapcsolódó munkanemekre vonatkozhat, amelyek a következők:

a) A közutak burkolatfelújításához, korszerűsítéséhez kapcsolódó, támogatható munkanemek: burkolatmarás, aszfaltozási munkák előkészítése, burkolatalap javítása vagy cseréje, aszfaltozás egy vagy két rétegben, szegélyépítés és javítás, szegélyépítés és (ahol indokolt) -javítás miatti járdajavítás (beton, aszfalt, térkő) az útszegélytől számított legfeljebb 50 cm-es sávban, kis- és nagykockaköves utcák felújítása esetén szerkezetjavítása vagy cseréje, felületi bevonat készítése, közműaknák szintbe emelése. A kis- és nagykockaköves burkolatú út felújítása történhet a pályaszerkezet cseréjével vagy anélkül, továbbá jelentheti

aa) a kis- és nagykockakő burkolatú útpálya átépítését aszfaltszerkezetre, illetve

ab) jelenthet részlegesen vagy egészében kis- és nagykockakő szerkezetre történő visszaépítést (javítással, pótlással). Az aszfaltszerkezetű út teljes átépítése kis- és nagykockakő burkolatúra nem támogatható, de a kis- és nagykockakövek részleges visszaépítése (pl. buszmegálló, parkolósáv) támogatható. A közúti burkolattal egy szintben lévő, egy szerkezeti elemet képező kerékpársáv, meglévő buszöblök felújítása, a forgalmi sáv vagy útpálya területének növelését nem eredményező forgalombiztonsági célú burkolatszélesítés. A csatlakozó földutak bekötő szakaszának sárrázóval történő ellátása legfeljebb 50 m hosszan támogatható (aszfalt burkolat+elsőbbségadás kötelező jelzőtábla vagy zúzott kővel stabilizált földút).

b) Az út műtárgyainak felújítása, korszerűsítése tekintetében támogatható munkanemek: a híd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, a közút és annak közvetlen környezetében keletkező csapadék vízelvezetését szolgáló nyílt és zárt vízelvezető létesítmény (burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény) felújítása, korszerűsítése. Zárt vízelvezető rendszer felújítása, korszerűsítése keretében a fedlapok és víznyelő rácsok cseréjének, a rácsos folyóka és csőcsatorna felújításának, korszerűsítésének költségei támogathatók. Új zárt vízelvezető rendszer építése nem támogatott.

c) Az út tartozékainak felújítása, korszerűsítése tekintetében támogatható munkanemek: a várakozóhely és a pihenőhely burkolatfelújítása; meglévő korlátok, parkolásgátló oszlopok azonos minőségű cseréje, felújítása; új jelzőtábla vagy meglévő jelzőtábla cseréje; meglévő jelzőlámpa cseréje, korszerűsítése; zajárnyékoló fal és töltés felújítása, korszerűsítése.

d) Forgalomtechnikai létesítmények felújításának kisebb forgalombiztonsági átépítésekkel kapcsolatosan elszámolható munkanemek: jelzőtábla cseréje, korszerűsítése; meglévő útburkolati jelek visszaállítása vagy új kialakítása; gyalogosvédő létesítmények (meglévő korlát, oszlop visszaállítása vagy új kialakítása kivéve a faragott kőoszlopokat, kőobjektumokat, növénykonténereket) felújítása, korszerűsítése; terelősziget és parkolást lehatároló fülek építése, amennyiben az nem jár a csapadék-elvezető rendszer jelentős átalakításával; forgalomirányítás alépítménye (csak az építéssel érintett útszakaszon); korrekció esetén a szükséges módosítások elvégzése (oszlop áthelyezés, program módosítás); tömegközlekedés előnyét, illetve kerékpáros forgalom segítését biztosító forgalomtechnikai létesítmények felújítása, korszerűsítése (kivéve új kerékpárút létesítése); gyalogos középsziget, vakokat segítő térkő építése; kijelölt gyalogos átkelőhelyeken a járdaépítés költségei; detektorok, prizmák, árkok, padkák felújítása.

e) Az ideiglenes forgalomkorlátozás költségei között elszámolható minden, a forgalomkorlátozáshoz szükséges eszköz (pl. jelzőtábla, jelző oszlop, korlát, uniciti elem, burkolati jel, halszálkás tábla) biztosításának, elhelyezésének, szállításának, valamint a jelzőlámpa átprogramozásnak a költsége.

(6) Az (5) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott munkanemek elemei önálló projekt keretében nem támogathatók, csak a közút burkolatfelújításához, korszerűsítéséhez kapcsolódóan számolhatók el azok költségei.

(7) A projekten belül az elszámolható költségek minimum 65%-át kell képeznie az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott munkanemeknek.

(8) A kötött pályás közlekedés és közúti forgalmi sáv egymást keresztező vezetése esetén csak a kötött pálya közúti forgalommal érintett elemei és a hozzá kapcsolódó közúti elemek felújításának költségei számolhatók el.

(9) A szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi közutak szilárd burkolattal való ellátása nem támogatható a költségvetési törvény 5. számú melléklet 18. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása előirányzat keretében 2009. évben támogatásban részesült fejlesztések esetében.

(10) A projekten belül az elszámolható költségek legfeljebb 5%-ának mértékéig számolhatók el a tervezési, engedélyezési és lebonyolítási, valamint műszaki ellenőri költségek, továbbá a közbeszerzési eljárás költségei.

(11) A támogatás szempontjából a felújítás, korszerűsítés bekerülési összege nem tartalmazhatja

a) a pályázat befogadási határidejét megelőző egy évnél régebbi tervezési költségeket,

b) a terület-igénybevételi és közmű-létesítési (pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna stb.) költségeket, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelőhely előírás szerinti megvilágítását szolgáló eszközök létesítése.

Használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a kivitelezői számla benyújtásával egyidejűleg biztosítható.

(12) A támogatás keretében nem elszámolható költségek a következők: a járda, a gyalogút, a sétálóutca, az önálló kerékpárút, a kerékpársáv, amennyiben a közúti burkolattal nem egy szintben van és nem egy szerkezeti elemet képez, a pontonhíd, a hajóhíd, a vezetőoszlop, a segélykérő telefon, a parkolójegy-kiadó automata, a sorompó felújításához, korszerűsítéséhez kapcsolódó költségek; a hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv, valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa telepítésének költsége; a várakozóhely, pihenőhely korszerűsítésének költsége, amennyiben a forgalmi sávtól elválasztott kiépítésű és nem egy szerkezeti elemet képez. A kötött pályás közlekedés és közúti forgalmi sáv közös vezetése esetén a kötött pálya felújításának és korszerűsítésének költségei a támogatás keretében nem számolhatóak el.

(13) A pályázatot a felújítási és korszerűsítési munkákra vonatkozó tételes árajánlat (mérnökár) alapján kell benyújtani. A támogatás folyósítását csak a (munkanemeket mennyiség és költségelemek szerinti bontásban tételesen tartalmazó) kiviteli vagy vállalkozási szerződés szerint - szükség esetén - módosított támogatási szerződés alapján lehet megkezdeni.

(14) A támogatás igénylését - a támogatási szerződés alapján - részletes számla és teljesítésigazolás birtokában lehet kezdeményezni.

(15) A pályázat elbírálása során előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek tömegközlekedés által igénybe vett utak felújítására, korszerűsítésére igényelnek támogatást.

III. Fejezet

A TRFC DECENTRALIZÁLT KERETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

27. §

(1)[61] A TRFC decentralizált kerete terhére az NFM miniszter és a Tanács, illetve az Ügynökség - a Kbt.-ben foglaltak figyelembevételével - legkésőbb 2009. május 31-ig működési források biztosítására vonatkozóan megállapodást köthet

a) a regionális identitástudat erősítése, illetve a hazai fejlesztési programokkal összefüggő kommunikáció- és marketingtevékenység, valamint

b) a korábbi évek decentralizált pályázati rendszerei keretében megkötött támogatási szerződésekhez kapcsolódó monitoring tevékenység ellátása érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokra vonatkozó megállapodásokban rögzíteni kell

a) a megállapodás célját;

b) a meghatározott célra biztosított forrás összegét és költségvetési forrását (előirányzat megjelölésével);

c) a feladat megkezdésének és befejezésének időpontját, feltételeit;

d) a forrás felhasználására és folyósítására vonatkozó kötelezettségeket és határidőket;

e) az elszámolásra vonatkozó kötelezettségeket, annak módját, valamint az ehhez kapcsolódó határidőket, az elszámolható és el nem számolható költségek körét,

f) a pénzügyi és a szakmai beszámoló tartalmát és követelményeit;

g) a felek szerződéses kötelezettségeit;

h) a szerződésszegés vagy a nem szerződésszerű teljesítés eseteit és jogkövetkezményeit;

i) a megállapodás mellékletét képező dokumentumok körét;

j) a támogatás felhasználás pénzügyi és szakmai ellenőrzésének szabályait.

(3)[62] A Tanács legkésőbb 2009. április 30-ig eljuttatja az NFM részére az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatra vonatkozó kommunikációs ütemtervet, mely a megállapodás mellékletét képezi.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat körében a Tanács e rendelet 9. § (3) bekezdés e)-h) pontjaiban lévő feladatokat, továbbá a támogatási szerződések mellékletében felajánlott biztosítékokhoz kapcsolódó döntések előkészítésével és meghozatalával kapcsolatos feladatokat köteles ellátni a Tanács döntési hatáskörébe utalt, a korábbi években az önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési források terhére megkötött támogatási szerződések vonatkozásában. Ezen tevékenységek és előirányzatok részletes felsorolását a megállapodás tartalmazza.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatra a régió részére biztosított forrás 50%-ának mértékéig előleg folyósítható a megállapodásban rögzítettek szerint.

(6) A TRFC decentralizált keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.

IV. Fejezet

A TRFC KÖZPONTI KERETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. §

(1)[63] A TRFC központi kerete terhére a költségvetési törvény 63. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az NFM miniszter - keretfelosztó döntése alapján - forrást biztosíthat

a) a megyei önkormányzatok területrendezési terve kidolgozásának, módosításának támogatására;

b) a kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében;

c) a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására;

d) területfejlesztési képzéssel, elemzéssel, tervezéssel, kutatás-fejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására;

e) utófinanszírozással megvalósuló transznacionális projektekben való részvételhez szükséges források rendelkezésre állása érdekében.

(2) A TRFC 2009. évi központi keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.

(3)[64] A 28. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogcím alapján vissza nem térítendő, végleges támogatásként a projekt közösségi támogatásban nem részesülő tevékenységei finanszírozhatóak. A közösségi támogatásból visszatérülő összeget a partner szervezet a projekt soron következő ütemeinek finanszírozására használhatja fel azzal, hogy a közösségi forrás terhére megkötött támogatási szerződésben rögzített projekt pénzügyi lezárását és a közösségi támogatás utolsó részletének tényleges utalását követően, a projekt végleges támogatására fordított összeg levonását követően fennmaradó összeget 30 napon belül átutalja az NFM részére.

A kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak támogatásával kapcsolatos szabályok

29. §

(1)[65] A 28. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogcím alapján, fejlesztési programjaik támogatása érdekében az NFM miniszter megállapodást köthet a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Velencei-tó-Vértes Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Szigetköz-Felső-Dunamente Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Duna-Tisza közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanáccsal (a továbbiakban: térségi tanács). A megállapodás célja olyan, európai uniós forrásokból nem támogatható fejlesztési célok megvalósítása, amelyek a kiemelt térség és az érintett régió vagy régiók közötti együttműködést is elősegítik, illetve amelyek - térségi igény esetén - lehetővé teszik a TRFC központi keretből 2008. évben támogatott térségi programok további szakaszainak megvalósítását.

(2)[66] A támogatható fejlesztési célokat a programkészítési felhívás közzététele előtt az NFM egyezteti a térségi tanácsokkal. A támogatható fejlesztési célokat, a támogatás keretében elszámolható költségek körét, a támogatási szerződések tartalmi követelményeit, megkötésének rendjét, megszegésének eseteit és szankcióit, továbbá az ellenőrzések szabályait az NFM honlapján legkésőbb 2009. április 30-ig közzétett programkészítési felhívás rögzíti. A programkészítési felhívás a térségi tanácsok számára legalább 30 napot biztosít a térségi programjaik kidolgozására.

(3)[67] A térségi tanács az (1) bekezdés szerinti, a területileg érintett régiók Tanácsaival előzetesen egyeztetett programját legkésőbb a programkészítési felhívásban közzétett határidőig megküldi az NFM miniszter részére. Az NFM miniszter a program, és az abban bemutatott egyedi kisprojektek támogatásáról legkésőbb a program benyújtási határidejét követő 30 napon belül hoz döntést.

(4)[68] A döntést követően az NFM miniszter a támogatási döntésről a döntéstől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a térségi tanácsot. A támogatott programok alapadatait egyidejűleg az NFM honlapján közzéteszi. A térségi tanács az NFM miniszter döntéséről szóló tájékoztatás alapján - annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül - írásban értesíti a támogatásban részesült kisprojektek megvalósítóit a támogatás megítéléséről.

(5)[69] A térségi tanács részére küldött, döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül az NFM miniszter megállapodást köt a térségi tanáccsal, amelyben - egyebek között - rögzítésre kerülnek:

a) a program azonosító adatai,

b) a támogatott egyedi kisprojektek leírása,

c) az egyedi kisprojektekre megítélt támogatás összege és mértéke,

d) a megvalósítók által biztosítandó saját forrás összege és mértéke,

e) az egyes kisprojektekhez kapcsolódó kötelezettségek,

f) a kisprojektek megvalósítóival kötendő támogatási szerződés tartalmi követelményei,

g) a támogatás lehívásának eljárási szabályai,

h) a megállapodás megszegésének esetei, továbbá

i) a támogatás felhasználás pénzügyi és szakmai ellenőrzésének szabályai.

Egyéb jogcímek

30. §

(1)[70] A 28. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban foglaltak megvalósítása érdekében a Kbt.-ben foglaltak figyelembevételével az NFM miniszter a kedvezményezettel szerződést köt.

(2) A 28. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogcím esetén biztosított források terhére előleg folyósítható az Ámr. 91. § (3) és (7) bekezdéseiben foglaltak szerint.

(3) A 28. § (1) bekezdés e) pontja alapján a lebonyolító partner szervezet részére előleg folyósítható a projekt költségének legfeljebb 100%-a mértékig.

V. Fejezet

A VTT-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

31. §

(1) A VTT terhére támogatásban részesíthető a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében létesülő tiszaroffi árapasztó tározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken a belterületi csapadék- és belvíz-elvezető rendszer befogadóig történő kiépítése, fejlesztése.

(2) A VTT terhére az alábbi, a település belterületén elvégzendő tevékenységek támogathatók:

a) elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat;

b) belvíz és csapadékvíz elvezető árok és csatorna, műtárgy, átemelő-telep, belvíz- és záportározó;

c) a bel- és csapadékvíz közösségi célú gazdálkodását biztosító rendszer tervezése, építése, rekonstrukciója; illetve

d) a szilárd burkolatú belterületi utak a)-c) pontok szerinti munkák elvégzése miatt szükségessé váló burkolatfelújítása.

(3) A VTT terhére megítélt támogatás intenzitása legfeljebb 95% lehet, mely intenzitáson felül többlettámogatás nem ítélhető meg.

(4) A VTT terhére a Tanács legkésőbb 2009. május 31-ig pályázati rendszeren kívül hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Tiszaroff és Tiszagyenda települések helyi önkormányzatai részére. A támogató döntés feltétele, hogy az önkormányzatok a Tanács számára benyújtsák a projekt szakmai leírását, műszaki tervdokumentációját, a beruházás részletes költségtervét, a megkezdhetőségét igazoló szakhatóság által kiállított érvényes vízjogi létesítési engedélyt, valamint a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumot.

(5)[71] A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, a támogatás folyósítására, valamint a projekt ellenőrzésére, befejezésére, lezárására e rendelet 13-17. §-aiban és a 21-22. §-aiban rögzített rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a (6)-(10) bekezdések szerinti eltérésekkel, továbbá azzal, hogy ahol e rendelet 13-17. §-a és a 22. §-a BM minisztert említ, ott NFM minisztert kell érteni, illetve ahol BM-t említ, ott NFM-t kell érteni.

(6)[72] A támogatási döntést követő 60 napon belül a Tanács támogatási szerződést köt a (4) bekezdésben feltüntetett önkormányzatokkal. A támogatási szerződés mintáját az NFM juttatja el a Tanács részére. A támogatási szerződések és azok módosításainak előkészítését a Tanács végzi.

(7) A támogatással megvalósult fejlesztésre a kedvezményezettnek a projekt befejezésétől számított 10 éven keresztül fenntartási és üzemeltetési kötelezettséget kell vállalnia.

(8) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek keretében elszámolható költségnek minősül az infrastrukturális beruházások költségének számviteli törvény 47. és 48. §-a, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke, valamint a projekt előkészítéséhez, megvalósításához közvetlenül igénybe vett gazdasági szolgáltatások - különösen a tervezés, engedélyeztetés, műszaki ellenőrzés és közbeszerzés - ellenértéke. A projekt előkészítéséhez, megvalósításához közvetlenül igénybe vett gazdasági szolgáltatások címén elszámolt költségek mértéke nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 5%-át.

(9) A (2) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység keretében elszámolt költségek mértéke nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 3%-át.

(10)[73] A VTT esetében támogatási előleg adható - a kedvezményezett írásban benyújtott kérelme alapján - a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig, amelynek felhasználására vonatkozóan az Ámr. 91. § (3) és (7) bekezdése, illetve a támogatási szerződés az irányadó.

(11) A VTT 2009. évi keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.

31/A. §[74]

(1) A VTT terhére támogatásban részesíthető a Jánd-Gulácsi (Beregi) árapasztó tározó megvalósításához kapcsolódóan az érintett településeken az önkormányzati belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetési célú, továbbá egyes szennyvíz-elvezetési és -kezelési célú infrastrukturális fejlesztések engedélyezési tervdokumentációjának elkészítése és az engedélyezési eljárás lefolytatása. Az engedélyezési tervdokumentáció pénzügyileg és műszakilag külön-külön megvalósítható, üzembe helyezhető és működtethető egységek kialakítását tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra megítélt támogatás intenzitása legfeljebb 100% lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti célra a Tanács legkésőbb 2009. december 15-ig hozott döntésével támogatást ítélhet meg Csaroda, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Márokpapi, Tákos, Tivadar, Tarpa és Vásárosnamény települések helyi önkormányzatai részére. A támogató döntés feltétele, hogy a gesztor önkormányzat a Tanács számára benyújtsa a projekt szakmai leírását, az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésének és az engedélyezési eljárás lefolytatásának részletes költségtervét.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntés alapján a Tanács legkésőbb 2010. január 30-ig támogatási szerződést köt a gesztor önkormányzattal.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek keretében elszámolható költségnek minősül az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez, valamint az engedélyezési eljárás lefolytatásához közvetlenül igénybe vett gazdasági szolgáltatások ellenértéke. Az engedélyezési tervdokumentáció és a megtervezett fejlesztés megkezdhetőségét igazoló, hatóság által kiállított jogerős vízjogi létesítési vagy építési engedély Tanács számára történő benyújtását követően kerülhet sor az engedélyezési eljárás költségének elszámolására.

(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a 31. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a 31. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

VI. Fejezet

A BFT TÁMOGATÁSA ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI

32. §

(1) A BFT szakmai programja keretében az alábbi jogcímek részesülnek támogatásban:

a) a Balaton Vízbiztonsági program III-IV. ütemének fejlesztési elemei, az ehhez kapcsolódó tájékoztató és oktatási tevékenység;

b) a Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszer szakmai programja;

c) kiemelt turisztikai rendezvények támogatása;

d) "Mozdulj Balaton" rendezvénysorozat 2009. évi programjai;

e) a Balatoni Regionális Monitoring Rendszer működtetése;

f) családbarát turisztikai szolgáltatások támogatása;

g) térségi közmunkaprogram kiegészítő elemei (a közmunkaprogramok megvalósításához kapcsolódó eszközbeszerzés);

h) a Balatonra irányuló természettudományi kutatások;

i) a térségi fejlesztéseket előkészítő és megalapozó munkák;

j) településfejlesztési tevékenységek támogatása;

ja) a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja,

jb) a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése, kis léptékű beruházások megvalósítása,

jc) a természeti és épített környezet fejlesztése;

k) valamint az a)-j) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység; továbbá

l) a Balaton Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. tőkeemelése.

(2)[75] Az (1) bekezdés szerinti jogcímek részletes kifejtésére, a fejlesztendő tevékenységek, célterületek bemutatására a BFT programtervet készít, fogad el és egyeztet az NFM-mel.

(3)[76] A (2) bekezdésben foglaltak teljesülését követően a BFT pályázati egységcsomagot állít össze az (1) bekezdés c), f) és j) pontjaiban felsorolt tevékenységekre, jogcímenként. A pályázati eljárás során a BFT-nek biztosítania kell az EU-s és a hazai támogatási programokkal való átfedés-mentességet. A pályázati egységcsomagot a BFT előzetesen egyezteti az NFM-mel, az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezettel, illetve a Balaton területével határos régiók ügynökségeivel. A támogatási szerződés megkötésére, módosítására e rendelet 13-17. §-aiban rögzített rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a (4)-(7) bekezdések szerinti eltéréssel, továbbá azzal, hogy ahol e rendelet 13-17. §-a BM minisztert említ, ott NFM minisztert kell érteni, illetve ahol BM-t említ, ott NFM-t, ahol Tanácsot említ, ott BFT-t kell érteni.

(4)[77] A támogatási szerződés mintáját a BFT készíti el, melyet egyeztet az NFM-mel. Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett ellen csőd-, felszámolási vagy cégbírósági törlési eljárás indul, vagy végelszámolás vagy adósságrendezési, megszüntetési eljárás veszi kezdetét, a támogatási döntés érvényét veszti.

(5) A (3) bekezdés szerinti pályázati jogcímek esetén csak az a projekt támogatható, amely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósul meg. Pályázatot a belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és társadalmi szervezetek nyújthatnak be.

(6)[78] A BFT támogatása felhasználásáról az NFM miniszter legkésőbb 2009. április 10-ig megállapodást köt a BFT-vel, amelyben a felek részletesen szabályozzák a BFT támogatása felhasználásának, folyósításának és elszámolásának módját, a pénzügyi és szakmai ellenőrzés módját, az ellenőrzésre jogosultak körét, az esedékesség időpontját.

(7) A BFT támogatása forrásainak folyósítása legkésőbb 2009. december 31-ig történhet meg. Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek forrásai terhére előleg folyósítható a BFT írásban benyújtott kérelme alapján, legfeljebb az egyes jogcímekre elkülönített forráskeret 40%-a erejéig.

(8) Az (1) bekezdés c), d), f), i) és l) pontjai alapján minden esetben, a j) pont ja) és jc) alpontjai alapján pedig a vállalkozások által benyújtott pályázatok esetében kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható.

(9) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(10) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. A 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget atámo-gatást nyújtó köteles teljesíteni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű (de minimis) rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2009. december 31-ig lehet hozni.

(2a)[79] E rendeletnek az egyes fejlesztési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 370/2010. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított 28. § (3) bekezdését a Korm. rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5-10. o.); valamint

b) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67-73. o) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(4) A 23. § (1) bekezdés f pontja, a 24. § (2) bekezdésének g) pontja és 25. § (2) bekezdésének g) pontja alapján nem nyújtható az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatás.

34. §[80]

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok jogelőd előirányzatai az alábbiak:

a) az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (céljellegű decentralizált támogatás) előirányzat;

b) a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása előirányzat;

c) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzat;

d) a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása előirányzat;

e) települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása előirányzat.

(2) A 20. § (5)-(12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 20. § (5)-(12) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.

(3) E rendeletnek az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 1. § (4) bekezdés a) pontjában, 16/A. §-ában, 20. § (1)-(4) bekezdésében, valamint 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a módosító rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokra is - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatok kapcsán folyamatban lévő támogatási ügyeket is - megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 16/A. §-ban, a 20. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 34. § (2) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak az (1) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt támogatások esetén a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettség időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelethez

A CÉDE és TEKI keretek régiók közötti felosztása

Millió forintban

2. számú melléklet a 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelethez

A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok megítélhető alaptámogatási mértékei és a területi alapon nyújtható emelt szintű támogatások mértéke