319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

az egészségbiztosítási szervekről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. §[1] E rendelet alkalmazásában egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal).

2. §[2] Az OEP az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2/A. §[3] (1) Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) Az OEP költségvetését az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetésében kell meghatározni.

(3) Az OEP-et főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(4) A főigazgató-helyetteseket a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az OEP más alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

2/B. §[4] A kormányhivatal által a 4. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási pénztári ügyekben hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az OEP bírálja el.

3. § (1)[5]

(2)[6] A kormányhivatal illetékessége - Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége kivételével - megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége egészségbiztosítási pénztári feladatkörében Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

(3)[7] A kormányhivatal a 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpont 1. pontjában és af) alpontjában meghatározott hatáskörét országos illetékességgel gyakorolja.

(4)[8] A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítást érintő feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(4a)[9] Az OEP közreműködik a miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatal (4) bekezdés szerinti szakmai irányításával kapcsolatos feladatai ellátásában.

4. § (1) Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében

a)[10] végzi az E. Alap kezelésével - ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással kapcsolatos feladatokat -, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,

b) részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,

c) ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,

d) lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat,

e) végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

f) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,

g)[11] vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat,

h) a nyilvántartással összefüggésben különösen

ha) a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával,

hb) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával,

hc)[12] az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását a kormányhivatalok vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,

i) lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat,

j) a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét,

k) irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről,

l) részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában,

m) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat,

n) gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről,

o)[13] gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve a kormányhivatal és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is,

p) véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására,

q)[14] ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban az E. Alap érdekében hatáskörébe utalt feladatokat, adatszolgáltatást teljesít, továbbá koordinálja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítási ellátások költségeinek megtérítésére irányuló eljáráshoz szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, azok közzétételéről, elemzéséről, értékeléséről,

r) TAJ-t képez,

s) szerződést köt

sa) az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására,

sb) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására,

sc) a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére,

sd) az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére,

se) az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra,

t) ellenőrzi az s) pont szerinti szerződések teljesítését,

v) ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával - ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerződéskötéssel - kapcsolatos feladatokat,

w) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.

x)[15] vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

y)[16] működteti és vezeti

ya) az implantátum beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintettekre vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi szolgáltatói nyilvántartáshoz kapcsolódó informatikai felületet és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/B. §-a szerinti központi implantátumregisztert,

yb) az Eüak. 16/B. §-a szerinti Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regisztert,

z)[17] az E. Alap költségvetésében meghatározott egyszeri segély, valamint a méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének a kormányhivatalok közötti felosztását, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását.

(1a)[18] Az OEP - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a jogszabályokban meghatározott feladatai keretében

a) meghatározza a területi egészségügyi ellátás megszervezésének módszertanát, és irányítja a területi egészségügyi ellátás megszervezését,

b) részt vesz az egészségügyi szakellátási kapacitásokkal és ellátási területekkel kapcsolatos eljárásokban,

c) ellátja az egészségüggyel, az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértői és szakmai támogatási feladatokat,

d) szakértőként eljár a Kormány által meghatározott szakkérdésekben,

e)[19] ellátja az egészségügyi ágazati központi informatikai tevékenységet, elkészíti és folyamatosan karbantartja az ágazati központi informatikai stratégiát,

f)[20] jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt és elemez

(1b)[21] A Kormány térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervként az OEP-et jelöli ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 146. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására, azzal, hogy ezt a feladatot az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal együttműködésben látja el.

(2)[22] A kormányhivatal az egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében

a) ellátja

aa) az E. Alapnak a feladatai ellátásához kapcsolódó előirányzatai tekintetében a gazdálkodással és az adatszolgáltatással,

ab) a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal,

ac) a foglalkoztató, valamint a kifizetőhely felügyeletével,

ad) a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel,

ae) az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésével, így különösen

1. a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával,

2. a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával,

3. az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával,

af) a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat,

ag) jelzi a miniszter felé az aa)-af) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat,

ah) az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelési, és adatszolgáltatási feladatokat,

ai) a közgyógyellátással kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,

aj) az anyatej-elszámolások fogadásával, ellenőrzésével, feldolgozásával kapcsolatos feladatokat,

ak) az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjának utólagos megtérítésével kapcsolatos feladatokat,

al) jelzi a miniszter felé az aa)-ak) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat, am) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) VIII. fejezetében meghatározott megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,

b) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.

(3)[23] Az OEP és a kormányhivatalok a szakfeladataik költségtakarékos és hatékony ellátása érdekében egymással elektronikus levélben is tarthatnak kapcsolatot.

5. §[24] (1) Az OEP - a 4. § (2) bekezdés szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatok vonatkozásában - szervezi

a) az E. Alap ellátási költségvetésére vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint adatszolgáltatási feladatok ellátását, az E. Alap ellátási költségvetéséhez kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások ütemezését, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai elemeit,

b) az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését),

c) az anyatej-elszámolások fogadásával, ellenőrzésével, feldolgozásával kapcsolatos feladatokat,

d) üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjának utólagos megtérítésével és a baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos feladatokat,

e) a kormányhivatalok valamennyi egészségbiztosítási nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelési és adatszolgáltatási feladatát.

(2) A kormányhivatalok

a) az E. Alapot érintő egészségbiztosítási pénztári feladataik ellátása során az E. Alap ellátási költségvetéséhez kapcsolódó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat alkalmazzák,

b) az E. Alappal kapcsolatos feladataik ellátása során az OEP által kiadott szakmai eljárásrendeket, szabályzatokat, körleveleket alkalmazzák,

c) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi ellenőrzéseik során végrehajtják az OEP által kiadott ellenőrzési terveket,

d) részt vesznek az OEP által szervezett szakmai értekezleteken, képzéseken,

e) a hatáskörükbe tartozó feladataikat az OEP által működtetett szakmai informatikai rendszereken keresztül látják el,

f) a szakmai feladatellátás során az OEP által kiadott iratmintákat használják,

g) az elvégzett feladataikról - a miniszter útján - tájékoztatják az OEP-et.

(3) Az OEP

a) megállapítja a kormányhivatalok E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai követelményeit,

b) szervezi a kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladataihoz szükséges technikai jellegű, operatív feladatokat,

c) meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit.

(4) Egészségbiztosítási feladataival összefüggésben a kormányhivatalok, mint foglalkoztatók, és mint kifizetőhelyek felügyeletét az OEP látja el.

6. § (1)[25] Az E. Alap javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, ingatlan, egyéb vagyon értékesítését és az értékesítésig történő vagyonkezelést - a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével - megállapodás alapján kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. végezheti.

(2) A Kormány egészségbiztosítási szervként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki.

(3) A Kormány egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki[26]

a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341. § c) pontjában,

b) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében,

c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

ca)[27]

cb) 52. § (2) bekezdésében,

d)[28]

(4) A Kormány egészségbiztosítási szervként az OEP-et és a kormányhivatalt jelöli ki[29]

a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (3) bekezdés a) pontjában,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § h) pontjában,

c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § l) pontjában,

d) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdésében,

e) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

ea) 3. § e) pontjában,

eb) 20. § (2) bekezdés i) pontjában,

ec) 21. § (3) és (7) bekezdésében,

f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136. § (3) bekezdés a) pontjában,

g) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

ga) 3. § i) pontjában,

gb) 10. § (1) bekezdésében,

h) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

ha) 4. § r) pont 3. alpontjában,

hb) 42. § (1) és (3) bekezdésében,

hc) 44. § (4) bekezdésében,

hd) 44/A. § (7)-(8) bekezdésében,

he) 54. § (2) bekezdésében,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 147. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(5)[30]

(6)[31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egészségbiztosítási szerv alatt az OEP és a kormányhivatal is értendő.

7. § (1) Az OEP közigazgatási hatósági eljárásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése külön törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható.

(2)[32] Az OEP által hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) bírálja el.

8. § (1) A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. §-a szerinti, az OEP által lefolytatott, egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásával kapcsolatos eljárásban szakhatóságként

a)[33]

b)[34] - az újeszközt nem igénylő orvosi eljárás befogadására irányuló eljárás kivételével - az ENKK-t jelöli ki a tekintetben, hogy az adott CE jelölés a technológiához kapcsolódó orvostechnikai eszköz adott indikációjára kiterjed-e.

(2)[35]

9. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

10. § (1) A Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kivételével az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő - különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló -regionális egészségbiztosítási pénztár jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon fővárosi és megyei kormányhivatal, mellyel a megyei illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik.

(2) A Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár jogutóda a Budapest Főváros Kormányhivatala.

(3)[36] Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskör - így különösen az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény IV. fejezete szerint kötött hatályos és már nem hatályos szerződések - tekintetében az OEP a regionális egészségbiztosítási pénztár feladatainak átvevője, melynek tekintetében a feladat- és hatáskörei és a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyokat illetően az alapító okirat szerint a regionális egészségbiztosítási pénztár jogutódjának tekintendő.

(4) Az OEP központi szerve által kötött, az E. Alap működtetését szolgáló, különösen az ingatlanok bérletére, üzemeltetésére vonatkozó olyan szerződés tekintetében, melynek a jogosultja (a szolgáltatás igénybe vevője) a megszűnő regionális egészségbiztosítási pénztár, az OEP központi szerve jogutódjának a fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő.

(5) Az OEP a megyei kormányhivatalok részére térítésmentes használatra átadja az OEP vagyonkezelésében lévő és a regionális egészségbiztosítási pénztárak elhelyezésére szolgáló, működési célú iroda ingatlanjait.

(6) Az OEP és a megyei kormányhivatalok közötti átadás-átvételi megállapodásban részletesen rögzíteni kell az (5) bekezdésben meghatározott ingatlanok üzemeltetésére, felújítására, beruházására, valamint ezek költségeinek megosztására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a megyei kormányhivatalokhoz kerülő feladatok átadásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit.

11. §[37] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 297/2008. (XII. 11.) Korm. rendelettel a regionális egészségbiztosítási pénztár számára megállapított feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedően - a regionális egészségbiztosítási pénztár az illetékességi területén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 297/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon működő fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztár jogutódja. A Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság jogutódja - valamennyi feladatára és az ahhoz kapcsolódó jogosultságokra, kötelezettségekre is kiterjedően - a Közép-Magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár.

12. §[38] Az OEP alapító okiratának az egészségügyi ágazat háttérintézményei átalakításával összefüggő kormányrendeletek, valamint egyéb egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 30/2015. (II. 25.) Korm. rendelet alapján szükséges módosítása 2015. március 1-jétől alkalmazandó.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök