443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 12. pontjában,

a 25. § (4) és (5) bekezdése tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 14. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 4. pontjában,

a 30. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos berendezés-kategória) tartozó elektromos és elektronikus berendezésre,

b) a hulladékká vált a) pont szerinti elektromos és elektronikus berendezésre,

c) az a) pont szerinti elektromos és elektronikus berendezések visszavételére, valamint

d) a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására

terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az olyan elektromos és elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos és elektronikus berendezést.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. átvételi hely: a gyártó vagy a forgalmazó által fenntartott, a lakosság számára könnyen megközelíthető, közforgalmú helyen kialakított gyűjtőhely, amely az e rendeletben meghatározott gyártói kötelezettséggel érintett hulladék átvételére szolgál;

2. elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;

3. export: az elektromos, elektronikus berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú, az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő szállítása;

4. gyártó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § 16. pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos, elektronikus berendezés olyan forgalmazója, aki vagy amely a más gyártó által előállított elektromos, elektronikus berendezést saját márkaneve alatt továbbforgalmazza, kivéve, ha az elektromos, elektronikus berendezésen az eredeti gyártó márkaneve is feltüntetésre kerül;

5. háztartási elektromos berendezés: az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott elektromos, elektronikus berendezés, annak kereskedelmi, ipari, intézményi alkalmazása esetén is;

6. import: a nem európai uniós helyzetű, e rendelet hatálya alá tartozó elektromos, elektronikus berendezésnek a vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala;

7. közvetítő szervezet: az a gyártók, forgalmazók vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által létrehozott és a környezetvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat lát el, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekre vonatkoznak;

8. történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés.

3. A gyártó visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége

3. § (1) Agyártó

a) az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, valamint

b) a más gyártó által forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,

a fogyasztótól visszaveszi, ha a fogyasztó azt a részére az általa fenntartott átvételi helyen visszavételre felajánlja (visszavételi kötelezettség).

(2) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadhatja,

a) ha a visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent, vagy

b) ha az elektromos, elektronikus berendezés hulladékot tartalmaz.

(3) Ha a gyártó az elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadja, a gyártó jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen a berendezés típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá a visszavétel megtagadásának okát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a gyártónak és a fogyasztónak alá kell írnia. A gyártó az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a fogyasztónak átadja.

(4) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés részben vagy egészben történő újrahasználatának a kezeléssel szemben elsőbbséget biztosít a Ht. hulladékhierarchiára vonatkozó szabályai szerint.

(5) A gyártó a fogyasztótól visszavett, használtelektromos,elektronikus berendezés mennyiségét átvételi mennyiségként elszámolhatja a 2. mellékletben meghatározottak szerint.

4. § (1) A gyártó

a) az általa forgalomba hozott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést,

b) a más gyártó által forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,

c) a történelmi hulladékká vált háztartási elektromos berendezést, valamint

d) az új, az azonos vagy az azonos jellegű és funkciójú termékkel helyettesített történelmi hulladékká vált nem háztartási elektromos berendezést

a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti, ha a hulladékbirtokos azt a részére az általa fenntartott átvételi helyen átvételre felajánlja (átvételi és gyűjtési kötelezettség).

(2) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadhatja, ha

a) az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent, vagy

b) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés más eredetű hulladékot is tartalmaz.

(3) Ha a gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadja, jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen a berendezés típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá az átvétel megtagadásának okát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a gyártónak és a hulladékbirtokosnak alá kell írnia. A gyártó az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a hulladékbirtokosnak átadja.

(4) A gyártó-a8. §-ban meghatározott kivétellel -

a) a hulladékká vált háztartási elektromos berendezés átvételéről és gyűjtéséről elektromos és elektronikus berendezés-kategóriánként legalább a 2. melléklet 1. táblázatában,

b) a hulladékká vált nem háztartási elektromos berendezés átvételéről és gyűjtéséről a 2. melléklet 3. táblázatában meghatározott átvételi és gyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodik.

(5) A gyártó a tárgyévi átveendő és gyűjtendő hulladékmennyiséget a (4) bekezdésben foglaltak alapján, a tárgyév február 20. napjáig elektromos és elektronikus berendezés-kategóriánként maga állapítja meg.

(6) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés visszavételéért a forgalmazótól, a fogyasztótól, vagy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételéért a hulladékbirtokostól díjat nem kérhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet. A gyártónak a hulladékot abban az esetben is át kell vennie, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az elektromos, elektronikus berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket nem tartalmazza, azonban a hulladékbirtokostól a kezelés költségeivel arányosan díjat kérhet.

5. § (1) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatra történő előkészítésének a kezeléssel szemben elsőbbséget biztosít a Ht. hulladékhierarchiára vonatkozó szabályai szerint.

(2) A gyártó az átvett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos és elektronikus berendezés-kategóriánként - legalább a 2. melléklet 3. táblázatában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodik (hasznosítási kötelezettség).

(3) A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerint igazolt hasznosítása is.

(4) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hasznosítási célú exportja abban az esetben tekinthető az e rendelet szerinti hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

6. § A gyártó gondoskodik az átvett, nem hasznosítható hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanításáról (ártalmatlanítási kötelezettség).

4. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

7. § (1) A gyártó a forgalmazót és a fogyasztót az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó visszavételi, valamint a hulladékbirtokost a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségéről tájékoztatja (tájékoztatási kötelezettség).

(2) A gyártó gondoskodik arról, hogy a 2005. augusztus 13. napját követően gyártott elektromos, elektronikus berendezésen, vagy ha azon nem lehetséges, akkor a termék csomagolásán

a) a 3. mellékletben feltüntetett ábra, továbbá

b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölés

jól látható, felismerhető (olvasható) és letörölhetetlen legyen.

(3) A gyártó a fogyasztókat magyar nyelven tájékoztatja arról, hogy

a) az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően használják, működtetik;

b) az elektromos, elektronikus berendezés tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne;

c) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el azonos gyűjtőedénybe;

d) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemet, akkumulátort tartalmazó elektromos, elektronikus berendezés milyen típusú elemet, akkumulátort tartalmaz, és az milyen módon távolítható el az elektromos, vagy elektronikus berendezésből biztonságosan;

e) tevékenységével milyen szerepet vállal az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatában, újrahasználatra történő előkészítésében, valamint a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségének csökkentésében, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.

(4) A gyártó a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos, elektronikus berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított 1 éven belül az átvevőnek, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek (a továbbiakban: OHÜ), továbbá a hasznosítást végző hulladékkezelőnek átadja.

5. A gyártó gyűjtési és kezelési kötelezettségének átruházása

8. § (1) A gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) megállapodás alapján részben vagy együttesen a 9. § (1) bekezdés szerinti átvevőre (a továbbiakban: átvevő),

b) közvetítő szervezetre vagy

c) az OHÜ-re

átruházhatja.

(2) A gyártó a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles elektromos, elektronikus berendezésből képződött hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségének

a) egyéni hulladékkezelés,

b) az OHÜ-n keresztül történő kollektívteljesítés vagy

c) termékdíjátalány-fizetés

útján tehet eleget.

(3) A gyártó visszavételi és átvételi kötelezettsége másra nem ruházható át.

9. § (1) Átvevő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - lehet bárki, aki vagy amely az átruházni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére hulladékgazdálkodási engedélye folytán jogosult.

(2) Nem lehet átvevő az, aki vagy amely gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmének általános szabályairól vagy a Ht. előírásainak megsértésével kapcsolatban a gyártóval a gyűjtési és kezelési kötelezettség átruházása céljából megkötött megállapodástól számított 3 évnél nem régebben meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.

(3) Az átruházott kötelezettség tekintetében az (1) bekezdés szerinti átvevőre a gyártóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre átruházza, a gyártó és az átvevő között létrejött megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az átvállalt kötelezettség megjelölését,

b) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos, elektronikus berendezés-kategóriát,

c) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét, valamint

d) az átvevőre átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

(2)[1] A gyártó az átvevővel kötött megállapodást a megállapodás létrejöttét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTF) megküldi.

(3)[2] A gyártó a megállapodás módosítását vagy megszűnését a módosítást vagy megszűnést követő 15 napon belül az OKTF-nek bejelenti.

(4)[3] Az OKTF a megállapodást vagy annak módosítását határozatban jóváhagyja, ha a megállapodás vagy a módosítás tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

6. A gyártó által viselt költségek

11. § (1) Ha a gyártó a forgalmazóval értékesítési szerződést kötött, a gyártó az értékesítési szerződésben foglaltaknak megfelelően gondoskodik

a) a forgalmazó által visszavett elektromos, elektronikus berendezés tárolásának és elszállításának,

b) a forgalmazó által átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtésének, előzetes tárolásának,

c) a gyűjtőedények elhelyezésének, valamint

d) a hulladék elszállításának megszervezéséről.

(2) A gyártó a forgalmazó kérésére az értékesítési szerződésben meghatározott mennyiségnek megfelelő háztartási elektromos berendezést a forgalmazótól átveszi.

(3) A gyártó a 4. § (1) bekezdésében meghatározott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelésének költségeit viseli.

(4) A történelmi hulladékká vált nem háztartási elektromos berendezés birtokosa, ha a hulladékká vált berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú elektromos, elektronikus berendezéssel, a hulladékká vált berendezést a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet által üzemeltetett gyűjtőhelyen a jogosultnak átadja, és annak kezelési költségeit megfizeti.

7. A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele

12. § (1)[4] A gyártó a 4. melléklet szerinti adatlapot kitölti, és az OKTF részére történő megküldésével kezdeményezi a nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kezdeményezni.

(2) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre vagy a közvetítő szervezetre átruházza, a gyártó a nyilvántartásba vételét úgy kezdeményezi, hogy az átvevővel vagy a közvetítő szervezettel kötött megállapodást a kitöltött adatlaphoz csatolja.

(3)[5] Az OKTF a gyártó nyilvántartásba vételével egyidejűleg a gyártónak nyilvántartási számot ad.

(4)[6] A gyártó a nyilvántartásba vételt követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - az OKTF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti.

(5)[7] A gyártó e rendelet szerinti tevékenysége megszüntetését az OKTF-nek bejelenti. A bejelentés alapján az OKTF a gyártót a nyilvántartásból haladéktalanul törli.

13. § (1)[8] A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését végző közvetítő szervezetnek a tevékenysége megkezdéséhez, folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az OKTF részére kell benyújtania.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó és a közvetítő szervezet cégjegyzékszáma;

b) a kötelezettség teljesítésének módja;

c) az üzletszabályzat tervezete, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

d) a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók és forgalmazók listája; valamint

e) igazolás a (3) bekezdésben foglaltakról.

(3) Nyilvántartásba az a nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett közvetítő szervezet vehető,

a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy az alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

b) amely az alaptevékenységéhez szükséges mértékű - legalább 30 millió forint összegű - alaptőkével rendelkezik, valamint

c) amely gazdasági tevékenységével vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban 3 évnél nem régebben meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el.

(4)[9] Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, az OKTF a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz adatszolgáltatási kérelemmel fordul.

(5)[10] Az OKTF a közvetítő szervezet nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közvetítő szervezetnek nyilvántartási számot ad.

(6)[11] A közvetítő szervezet a nyilvántartásba vételt követően a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül az OKTF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. A bejelentés tényéről az OKTF a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket (a továbbiakban: felügyelőség) tájékoztatja.

(7)[12] Az OKTF a közvetítő szervezetet törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartás feltételei már nem állnak fenn.

(8)[13] A nyilvántartásba vételi, az adatmódosítási és a törlés iránti bejelentést formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTF honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, valamint azt a gyártó rendelkezésére bocsátani.

8. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége

14. § (1) A gyártó - a hulladékká vált háztartási elektromos berendezés esetében - a rekultivációra és havária - elhárításra vonatkozó kötelezettsége ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékot képez.

(2) Ha a gyártó a hulladékká vált háztartási elektromos berendezést a Ktdt. szerinti egyéni hulladékkezelés útján kezeli, a vagyoni biztosíték képzésére vonatkozó kötelezettsége az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hulladék kezelésére is kiterjed.

(3) A biztosíték mértékét és számításának módját az 5. melléklet határozza meg.

(4)[14] A gyártónak, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot kell képeznie. A biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg az OKTF részére megküldi.

(5) Ha tevékenységét a gyártó a tárgyévben kezdi meg, a biztosítékot a tárgyév végéig havonta kell képeznie.

(6) A biztosíték formája a következő lehet:

a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia vagy ezzel egyenértékű bankári kötelezettségvállalás;

b) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény;

c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg; vagy

d) biztosítási szerződés.

(7) A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti.

(8)[15] A tárgyévi biztosítékkal a gyártó az OKTF jóváhagyását követően szabadon rendelkezhet.

(9)[16] A tárgyévi biztosítékfeletti rendelkezés jogának megadására vonatkozó kezdeményezést az OKTF a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor hagyja jóvá, ha a gyártó

a) a tárgyévi visszavételi, átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint

b) az éves adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

(10) A gyártónak nem kell biztosítékot képeznie a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek esetében, továbbá akkor, ha gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés vagy közvetítő szervezet útján tesz eleget.

9. A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

15. § (1)[17] A gyártó, a közvetítő szervezet és az átvevő az e rendelet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül az OKTF számára adatot szolgáltat, ide nem értve azt az esetet, amikor a gyártó a Ktdt. szerint az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének.

(2)[18] A gyártó az OKTF részére adatot szolgáltat:

a) a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben Magyarországon forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés tárgyévben várható mennyiségéről, tömeg és darabszám szerint, berendezés-kategóriánként;

b) legkésőbb a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévi visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségei ellátásának módjáról;

c) a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben visszavett, átvett, gyűjtött és kezelt hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés tömegéről, berendezés-kategóriánként (hasznosítónként és ártalmatlanítónként is bontva), valamint a Magyarország területén és azon kívül kezelt hulladék tömegéről, továbbá ezek várható tárgyévi tömegéről;

d) a 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a tárgyév február 20. napjáig a kezelési kötelezettségei ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összegéről és típusáról.

(3)[19] A gyártó a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az OKTF részére a 6. mellékletben foglalt adatlapok kitöltése útján teljesíti.

(4)[20] Ha a gyártó a kezelésre vonatkozó kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget, az adatszolgáltatást az OKTF részére az OHÜ teljesíti. Az adatszolgáltatás a tárgyévre vonatkozó kezeléssel kapcsolatos-a6. mellékletben foglalt adatlapok alapján - összesített adatokra terjed ki.

(5) A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet a nyilvántartást legalább 5 éven keresztül megőrzi.

16. § (1)[21] Az átvevő és a közvetítő szervezet az OKTF részére adatot szolgáltat:

a) a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján átvett és gyűjtött hulladék tömegéről,

b) tárgyév február 20. napjáig arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel milyen mennyiségre kötött megállapodást hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés átvételére, gyűjtésére és kezelésére.

(2)[22] Az átvevő és a közvetítő szervezet az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az OKTF felé a 7. mellékletben foglalt adatlapok kitöltése útján teljesíti.

17. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(2) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározottak szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető.

18. § (1)[23] Az OKTF minden év szeptember 1-jéig az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozza. Az adatszolgáltatásból származó, feldolgozott adatok nyilvánosak, és az OKTF honlapján keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők.

(2)[24] Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő adatot szolgáltató kötelezettet az OKTF az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belül történő helyesbítésére szólítja fel.

10. A gyártó, az átvállaló és a közvetítő szervezet ellenőrzése

19. § (1)[25] A gyártó 3-6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az e kötelezettségek átvállalása alapján tevékenységét végző átvállalót és közvetítő szervezetet az OKTF ellenőrzi.

(2)[26] Az OKTF az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat a gyártó, az átvevő, a közvetítő szervezet az OKTF képviselőjének bemutatja.

11. A forgalmazó kötelezettségei

20. § (1) A forgalmazó a fogyasztót az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó visszavételi, valamint a hulladékbirtokost a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségéről tájékoztatja.

(2) A fogyasztó által a forgalmazónak felajánlott, használt háztartási elektromos berendezés visszavételére a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

21. § (1) Új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor a forgalmazó a hulladékbirtokos által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű és azonos elsődleges használati célú hulladékká vált háztartási elektromos berendezést a birtokba adás helyszínén átveszi.

(2) A forgalmazó a hulladékká vált háztartási elektromos berendezés átvételét megtagadhatja, ha

a) az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent,

b) az elektromos és elektronikus berendezésből az alapvető alkatrészek hiányoznak, valamint

c) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés más eredetű hulladékot is tartalmaz.

(3) A forgalmazó az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól díjat nem kérhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(4) Ha a forgalmazó a hulladékká vált háztartási elektromos berendezést a (2) bekezdésben meghatározott esetben a hulladékbirtokostól nem veszi át, a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen a berendezés típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá az átvétel megtagadásának okát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a forgalmazónak és a hulladékbirtokosnak alá kell írnia. A forgalmazó az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a hulladékbirtokosnak átadja.

(5) Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak bizonyítása a forgalmazót terheli. Ha az eljárásban a forgalmazó a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem tudja bemutatni, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.

12. A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések szállítására és kezelésére vonatkozó szabályok

22. § A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezést az átvételi helyhez, valamint az átvételi helyétől a hulladék kezelésének helyéhez történő szállítása során a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezést nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

23. § (1) A kezelés során a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot, valamint a 8. mellékletben meghatározott anyagokat el kell távolítani.

(2) A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés tárolására és kezelésére szolgáló gyűjtő- vagy tárolóhelyet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerint kell kialakítani.

(3) A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően műszakonként kell megmérni.

(4) A kezelés során kiszerelt és veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészeket és tartozékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint kell tárolni és kezelni.

(5) A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés kezelését

a) a kezelt hulladék típusára és mennyiségére,

b) a kezelésre előírt módszerre és általános műszaki feltételekre, valamint

c) a környezetbiztonsági előírásokra figyelemmel a felügyelőség engedélyezi, ellenőrzi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási engedély a Ht. 79. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott időre adható a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

13. A szakképesítésre vonatkozó előírások

24. § A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének ellátásával kapcsolatos tevékenységek csak a 9. mellékletben foglalt szakképzettséggel végezhetők.

14. Jogkövetkezmények

25. § (1)[27] Ha a gyártó és az átvevő között létrejött megállapodás alapján a gyártó, az átvevő a tárgyévi átvételi és gyűjtési kötelezettséggel érintett hulladékmennyiséget nem igazolja, az átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, az OKTF a kötelezettséggel érintett hulladék kezeléséről a gyártó vagy az átvevő által nyújtott biztosíték terhére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik.

(2)[28] Ha a gyártó és a közvetítő szervezet az e rendelet szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az OKTF a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hbr.) meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3)[29] Az OKTF a kötelezettet a Hbr.-ben megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére

a) kötelezi, ha a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

b) kötelezheti, ha a kötelezett nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelő adatot szolgáltat.

(4) A 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(5) A (4) bekezdésben nem meghatározott, a gyártó, a forgalmazó számára a fogyasztókkal szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(6) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

15. Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

26. § A 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról - a 2004/249/EK bizottsági határozat, valamint a 2005/369/EK bizottsági határozat alapján - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

16. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

28. § (1) A gyártók a történelmi hulladékká vált - a "Háztartási nagygépek" elektromos berendezés-kategóriába tartozó - termék átvételével, gyűjtésével, továbbá hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségüket 2013. február 13-ig tüntethetik fel elkülönítetten az új háztartási elektromos berendezés árában (elkülönített díj). Az elkülönített díj nem haladhatja meg az átvétellel, gyűjtéssel, hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(2) Ha a gyártó az elkülönített díjalkalmazása mellett dönt, az értékesítési szerződésben rögzíteni kell az elkülönített díj mértékét, elszámolásának módját, továbbá a forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a díja fogyasztók, valamint a hulladék birtokosai felé feltüntetésre kerüljön.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő közvetítő szervezet, amely a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését nyilvántartásba vételi határozat birtokában jogszerűen végzi, tevékenységét a határozat időbeli hatályának lejártáig végezheti.

29. § (1) Ez a rendelet

a) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (3) bekezdésének, 3. cikk a), d), i), j), k) pontjainak, 5. cikk (2)-(5) bekezdésének, 6. cikk (1)-(5) bekezdésének, 7. cikk (1)-(3) bekezdésének, 8. cikk (1)-(4) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 11., 12. és 16. cikkének, 17. cikk (1)-(2) bekezdésének,valamint I. A.-IV. mellékleteinek;

b) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 8-i 2003/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. és 2. cikkének;

c) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és - akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének;

d) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/312/EK tanácsi határozat 1. cikke;

b) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 2004. március 2004/249/EK bizottsági határozat 1. cikke;

c) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. május 3-i 2005/369/EK bizottsági határozat 1. cikke, 2. cikk (1)-(3) bekezdése, 3. cikke, valamint melléklete

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

30. §[30]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az elektromos és elektronikus berendezés-kategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása

1. Az elektromos és elektronikus berendezés-kategóriák:

1.1. Háztartási nagygépek;

1.2. Háztartási kisgépek;

1.3. Információs (IT) és távközlési berendezések;

1.4. Szórakoztató elektronikai cikkek;

1.5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek;

1.6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok;

1.7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések;

1.8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések;

1.9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök;

1.10. Adagoló automaták.

2. A háztartási elektromos berendezések vámtarifaszámok alapján történő meghatározása:

1. Háztartási nagygépek:

2. Háztartási kisgépek:

3. Információs (IT) és távközlési berendezések:

4. Szórakoztató elektronikai cikkek:

5. Világítótestek:

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok:

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések:

2. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az átvételi, a gyűjtési és a hasznosítási arány mértéke

1. Az átvételi és gyűjtési arány mértéke:

1. táblázat: a háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális átvételi és gyűjtési arány mértéke:

2. táblázat: a nem háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális átvételi és gyűjtési arány mértéke:

A berendezés-kategóriánként meghatározott minimális átvételi és gyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

B = F x K

ahol:

B: a tárgyévet megelőző évben az adott berendezés-kategóriából minimálisan átvételi és gyűjtési kötelezettséggel érintett, hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés mennyisége (tonnában megadva);

F: a gyártó által a tárgyévet megelőző második évben a Magyarországon forgalmazott, adott kategóriába tartozó elektromos és elektronikus berendezés mennyisége (tonnában megadva);

K: a táblázatban az adott kategóriához, berendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévet megelőző évre vonatkozó minimális átvételi és gyűjtési arány mértéke (százalékban megadva).

Az Információs (IT) és távközlési berendezések (3. kategória): az "F" pont szerinti mennyiség átvételéből és gyűjtéséből a 2010. évtől a képcsöves berendezések esetében legalább 12%-ot kell teljesíteni.

Szórakoztató elektronikai cikkek (4. kategória): az "F" pont szerinti mennyiség átvételéből és gyűjtéséből a 2010. évtől a képcsöves berendezések esetében legalább 15%-ot kell teljesíteni.

2. A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke:

3. táblázat: a minimális hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke:

2.1. A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

H = T x R

ahol:

H: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség (tonnában megadva);

T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés mennyisége (tonnában megadva);

R: a 3. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke (százalékban megadva).

2.2. A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

U = T x A

ahol:

U: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség (tonnában megadva);

T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett, hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége (tonnában megadva);

A: a 3. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke (százalékban megadva).

3. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az elkülönített gyűjtést igénylő, hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés jelölése

Az elkülönített gyűjtést igénylő, 2005. augusztus 13-a után gyártott és hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezést az alábbi ábrával kell megjelölni:

4. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Adatlap a gyártó nyilvántartásba vételi kötelezettségéhez

* Külföldi székhelyű gyártó esetén töltendő ki, melyhez csatolni kell a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.

** 8418 KN-szám alá tartozó berendezések: hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más működésű is; hőszivattyú a 8415 KN-szám alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével.

5. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Biztosítékadási kötelezettség

1. A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához:

4. táblázat: a biztosítékadás mértéke:

2. A biztosíték mértéke, számításának módja:

2.1. A biztosíték mértéke:

A biztosíték mértéke a gyártott vagy importált háztartási elektromos berendezések berendezés-kategóriánkénti mennyisége, valamint a 4. táblázatban a berendezéskategóriákhoz megadott, vagy egyes berendezések esetében KN-kódhoz rendelt, tonnára vetített biztosítékösszegek szorzataként képzett mennyiségek összege.

2.2. A biztosíték számításának módja:

2.2.1. Ha a gyártó a tevékenységét nem év közben kezdi meg, az éves biztosíték számításának módja:

ahol

B: a képzendő biztosíték összege;

bi: a 4. táblázatban berendezés-kategóriánként vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege;

Mi: a gyártó által előző évben gyártott vagy importált, adott berendezéskategóriába vagy KN-kód alá tartozó háztartásiberendezés-mennyiség (tonnában megadva).

2.2.2. Ha a gyártó tevékenységét év közben kezdi meg, a törtév minden hónapjában képzendő biztosíték számításának módja:

ahol

B: a képzendő biztosíték összege,

bi: a 4. táblázatban berendezés-kategóriánként, vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege,

mi: a gyártó által tárgyhóban gyártott vagy importált, adott berendezéskategóriába, vagy KN-kód alá tartozó háztartásiberendezés-mennyiség (tonnában megadva).

6. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Adatlapok a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez

7. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Adatlapok az átvevő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez

8. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés kezelése során eltávolítandó anyagok jegyzéke

1. A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésből az alábbi alkotóelemek és alkatrészek eltávolítása szükséges:

a) a PCB, valamint PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott PCB-t tartalmazó kondenzátorok;

b) higanyt tartalmazó összetevők, így különösen kapcsolók, háttérvilágítást biztosító lámpák;

c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemek, akkumulátorok;

d) a mobiltelefonok nyomtatott áramkörei általánosan, továbbá egyéb eszközök nyomtatott áramkörei, ha a nyomtatott áramköri lap nagyobb, mint 10 cm2;

e) tonerek, folyadék-, zselés- és színes tonerek egyaránt;

f) brómtartalmú gyulladásgátlót tartalmazó műanyagok;

g) azbeszthulladékok, valamint azbeszttartalmú összetevők;

h) katódsugárcsövek;

i) klorofluorokarbonátok (CFC), hidroklorofluorokarbonátok (HCFC) vagy hidrofluorokarbonátok (HFC), hidrokarbonátok (HC);

j) gázkisülés elvén működő lámpák;

k) 100 cm2-nél nagyobb felületű folyadékkristályos kijelzők (lehetőség szerint burkolattal együtt), valamint az összes olyan kijelző, amelynek háttérvilágítását gázkisüléses lámpával oldották meg;

l) külső elektromos vezetékek;

m) a külön jogszabály szerint meghatározott nehezen feldolgozható kerámiaszálakat tartalmazó összetevők;

n) radioaktív alkotókat tartalmazó összetevők, kivéve a határérték alattiak;

o) 25 mm-nél nagyobb magasságú, 25 mm-nél nagyobb átmérőjű vagy hasonló méretű,

veszélyes anyagokat tartalmazó elektrolitikus kondenzátorok.

2. Az átvett és elkülönítetten gyűjtött hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésből az alábbi alkotóelemeket és alkatrészeket kell eltávolítani, amelyeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kezelni:

a) katódsugárcsövek fluoreszkáló rétege,

b) berendezés (például habok és hűtőberendezések) ózonréteget károsító és 15 feletti globális felmelegedést okozó potenciállal (GWP) rendelkező gázai,

c) gázkisüléses lámpák higanytartalma.

A környezeti szempontokra, az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás kívánatos voltára való tekintettel e mellékletben foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az ne akadályozza meg az alkatrészek vagy az egész berendezés környezetvédelmi szempontból megfelelő újrafeldolgozását és újrahasználatát.

9. melléklet a 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos átvételi, gyűjtési és kezelési tevékenységek folytatásához szükséges szakképzettségek

1. Átvevő és közvetítő szervezet esetében:

a) 1 fő egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozások (településihulladék-gyűjtő); FEOR: 5359; szakképesítés azonosító szám: 21 7898 01, vagy

b) az a) pontban meghatározottnál magasabb szakképzettség.

2. Hulladékkezelő esetében:

a) 1 fő környezetvédelmi mérnök; FEOR: 2127, vagy

b) 1 fő hulladékgazdálkodási technológus; FEOR: 3126; szakképesítés azonosító szám: 55 5470 01,

és

a) 1 fő hulladékkezelő technikus (OKJ száma: 52 5470 01),

b) 1 fő környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodási leágazás); FEOR 3126; szakképesítés azonosító szám: 52 5470 04, vagy

c) 1 fő egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozások (településihulladék-kezelő); FEOR: 5359; szakképesítés azonosító: 33 7898 03.