445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5., 7., 10. és 13. pontjában,

a 25. § (5) és (6) bekezdése tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 13. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 4. pontjában, valamint

a 31. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az elemre és az akkumulátorra,

b)[1] az elem- és akkumulátorhulladékra,

c) az elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint

d) az elem- és akkumulátorhulladék kezelésére

terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az olyan elemre és akkumulátorra, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, lőszerekre, hadianyagokra, valamint a világűrben való felhasználásra gyártott berendezésekre, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elemet és akkumulátort.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[2] (1) E rendelet alkalmazásában:

1. elektromos, elektronikus berendezés: az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, teljesen vagy részben elemről, akkumulátorról működtethető elektromos vagy elektronikus berendezés;

2. elem, akkumulátor: elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több elsődleges (nem újratölthető), illetve másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll;

3. elem-, akkumulátorcsomag: összekapcsolt, illetve külső borítással ellátott, a fogyasztó által szét nem bontható vagy fel nem nyitható, oszthatatlan egységet alkotó elemek, akkumulátorok csoportja;

4. elem-, akkumulátorforgalmazó: bárki, aki vagy amely a fogyasztó részére üzletszerűen biztosít elemet, akkumulátort;

5. forgalmazás: elem, akkumulátor - ellenérték fejében vagy ingyenesen - üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása, ideértve az e célból való felkínálást is, továbbá az import;

5a.[3] forgalmazott hordozható elem, akkumulátor: az adott évben Magyarország területén forgalomba hozott hordozható elem, akkumulátor, ide nem értve azokat a hordozható elemeket és akkumulátorokat, amelyeket a végfelhasználók részére történt eladást megelőzően ugyanabban az évben véglegesen kivittek Magyarország területéről;

6. gépjárműelem vagy gépjármű akkumulátor: a gépjármű indításához, világításához, gyújtásához használt elem, akkumulátor;

7. gombelem: különleges célokra, így különösen hallókészülékekben, karórákban, kisméretű, hordozható berendezésekben, valamint tartalék áramforrásként felhasznált, kisméretű és köralakú hordozható elem, akkumulátor, amelynek nagyobb az átmérője, mint a vastagsága;

8. gyártó: az elem, akkumulátor előállítója, valamint az, aki vagy amely az értékesítési módszertől függetlenül (beleértve a távollevők között kötött szerződést is) elemet, akkumulátort - akár gépjármű, elektromos vagy elektronikus berendezés alkotórészeként vagy tartozékaként - Magyarország területén elsőként forgalomba hoz;

9. gyűjtési arány: a tárgyévben hulladékként átvett hordozható elem, akkumulátor, és a tárgyévben, valamint a tárgyévet megelőző 2 évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor átlagos tömegének hányadosa;

10. hordozható elem vagy hordozható akkumulátor: zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem, akkumulátor, kivéve az ipari elemet, akkumulátort, valamint a gépjárműelemet, akkumulátort;

11. import: a nem európai uniós helyzetű, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala;

12. ipari elem vagy ipari akkumulátor: kizárólag ipari vagy szakirányú célra, valamint elektromos meghajtású gépjárműben használt elem, akkumulátor;

13. vezeték nélküli elektromos kézi szerszám: elemről, akkumulátorról működő, karbantartási, építési vagy kertészeti tevékenységre szolgáló, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti kézi elektromos vagy elektronikus berendezés.

(2) E rendeletben az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmak is alkalmazandóak.

(3)[4] Az e rendeletben alkalmazott fogalmakat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2a. Elem- és akkumulátorhulladék a körforgásos gazdaságban[5]

2/A. §[6] Az elemek és akkumulátorok, valamint az életciklusukban közreműködő gazdasági szereplők - a gyártók, a koncessziós társaság, a forgalmazók, a felhasználók és a hulladékkezelők - környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 5. mellékletében foglalt eszközök alkalmazásával kell elérni.

3. Az elem, az akkumulátor forgalmazására és jelölésére vonatkozó szabályok

3. § (1) A (2)-(4) bekezdés szerinti kivétellel

a) a 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanyt tartalmazó elem és akkumulátor, valamint

b) a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor

nem forgalmazható, beleértve az elektromos és elektronikus berendezés alkotórészeit, tartozékait is.

(2)[7]

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom

a) a vészjelző- és riasztórendszerben (beleértve a vészvilágítást is),

b)[8] az orvosi felszerelésben, és

c)[9]

használt hordozható elemre és akkumulátorra nem vonatkozik.

(4)[10] Azok az elemek és akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben előírt követelményeknek, azonban azokat az előírt forgalomba hozatali tilalom alkalmazási időpontját megelőzően jogszerűen hozták forgalomba, a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

4. § A gyártó gondoskodik arról, hogy az elemen, az akkumulátoron, valamint az elem- és akkumulátorcsomagon az 1. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő ábra, vegyjel és adat jól látható, felismerhető (olvasható) és letörölhetetlen legyen.

4. A gyártó és a koncessziós társaság kötelezettségei[11]

5. § (1)[12] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság az elem- és akkumulátorhulladékot a hulladékbirtokostól átveszi (a továbbiakban: átvételi kötelezettség), valamint az elem- és akkumulátorhulladék átvételét átvételi helyen, illetve speciális gyűjtőhelyen biztosítja.

(2)[13] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság az átvett hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti mértékben gondoskodik (a továbbiakban: gyűjtési kötelezettség).

(3)[14] A gyártó és a koncessziós társaság az átvételi kötelezettsége alapján az elem- vagy akkumulátorforgalmazótól (a továbbiakban: forgalmazó), valamint a hulladékbirtokostól az elem- és akkumulátorhulladékot átveszi. A gyártó és a koncessziós társaság az átvételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzésére díjat fizethet.

(4)[15] A koncessziós társaság - a (6) bekezdés szerinti eltérésekkel - gondoskodik lakott területen (a népsűrűséget is figyelembe véve), a fogyasztók mindennapi élete során használt területen gyalogosan és gépjárművel könnyen megközelíthető speciális gyűjtőhelyek elhelyezéséről.

(5)[16] A speciális gyűjtőhelyre savnak és lúgnak ellenálló elem- és akkumulátorgyűjtő edényt vagy konténert kell telepíteni.

(6)[17] Azokon a településeken, ahol a lakosság száma a 100 főt meghaladja, a koncessziós társaság a hulladékká vált hordozható elem és hordozható akkumulátor elkülönített gyűjtése céljából közforgalmú, gyalogosan könnyen megközelíthető helyen legalább 1 speciális gyűjtőhelyet alakít ki, és annak folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.

(7)[18] Az elem- és akkumulátorhulladék elkülönített gyűjtése céljából a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott nevelési-oktatási intézményben, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézményben a koncessziós társaság legalább egy speciális gyűjtőhely kialakítását, és az intézmény a speciális gyűjtőhely folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.

(8)[19]

6. § (1)[20] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság gondoskodik az átvett és gyűjtött hulladék kezeléséről (a továbbiakban: kezelési kötelezettség).

(2) Az előkezelési, valamint újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének minősül az elem- és akkumulátorhulladék az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerinti kísérő dokumentummal igazolt kezelése is.

(3) Az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozási célú exportja abban az esetben tekinthető az e rendelet szerinti újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

5. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

7. § (1) A gyártó gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti tájékoztató a fogyasztó és a forgalmazó rendelkezésére álljon (tájékoztatási kötelezettség).

(2)[21] Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató legalább a következőkre terjed ki:

a) az elemben, akkumulátorban felhasznált anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaira;

b) az elem- és akkumulátorhulladék települési hulladékkal együtt történő ártalmatlanításának káros hatásaira;

c) az elem- és akkumulátorhulladék elkülönítetten történő gyűjtésének fontosságára, annak érdekében, hogy az elem- és akkumulátorhulladék megfelelő kezelését biztosítsák, előmozdítsák és megkönnyítsék;

d) a használt elem és akkumulátor, valamint az elem- és akkumulátorhulladék típusára és biztonságos eltávolításának módjára az olyan elektromos, elektronikus berendezések esetében, amelyek elemmel vagy akkumulátorral működnek;

e)[22] az átvételi, gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre;

f)[23] az ingyenes visszavételi, átvételi és gyűjtési kötelezettségre;

g) a fogyasztó hozzájárulására az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozásához; valamint

h) az elemre és akkumulátorra vonatkozó, 1. melléklet szerinti jelölési szabályok szerint feltüntetett ábra, vegyjel és adat jelentésének ismertetésére.

(3)[24] A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételéről, gyűjtéséről és kezeléséről - a gyártó részére történő átadás ösztönzése érdekében - évente legalább 2 alkalommal, országosan - így különösen országos napilapban, országosan sugárzott televízióban vagy rádióban -, általános tájékoztató közleményt tesz közzé. A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság útján is eleget tehet.

(4)[25] A gyártó viseli az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.

6.[26]

8. §[27]

9. §[28]

10. §[29]

7.[30]

11. §[31]

12. §[32]

8. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége

13. § (1)[33] Egyéni teljesítés esetén a gyártó az elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettsége ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékot képez.

(2)[34] A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem és akkumulátor kilogrammban kifejezett mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. A forgalmazott mennyiségbe nem kell beleszámítani a belföldön történő forgalmazást követően igazoltan külföldre kiszállításra került elem és akkumulátor mennyiségét. Az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszeg értéke 1000 forint kilogrammonként.

(3)[35] A gyártónak, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot kell képeznie. A biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére megküldi.

(4) Ha a gyártó a tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a tárgyév végéig a tárgyévre tervezett termékforgalom mennyiségével arányos mértékű vagyoni biztosítékot hoz létre.

(5) A biztosíték formája a következő lehet:

a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, ezzel egyenértékű bankári kötelezettségvállalás;

b) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény;

c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, vagy

d) biztosítási szerződés.

(6) A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti.

(7)[36] A tárgyévi biztosítékkal a gyártó az országos hulladékgazdálkodási hatóság jóváhagyását követően szabadon rendelkezhet.

(8)[37] A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés jogának megadására vonatkozó kezdeményezést az országos hulladékgazdálkodási hatóság a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor hagyja jóvá, ha a gyártó[38]

a) a tárgyévi átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint

b) az éves adatszolgáltatási

kötelezettségét teljesítette.

(9)[39]

9. A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége[40]

14. §[41] (1)[42] A gyártó a 4. melléklet 1. és 3. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2)[43] A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a 4. melléklet 2. és 3. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(3)[44]

(4)[45]

(5) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

15. §[46] (1)[47] A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a 14. § alapján általa nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat

(2)[48]

(3)[49]

(4)[50]

(5)[51] Az adatszolgáltatás az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő.

16. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját nyilvántartási rendszereivel, mérési megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(2)[52]

17. § (1)[53] Az országos hulladékgazdálkodási hatóság minden év szeptember 1-jéig az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozza, és honlapján közzéteszi. Az adatszolgáltatásból származó, feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők.

(2)[54] Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő adatot szolgáltató kötelezettet az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belüli helyesbítésére szólítja fel.

10. A forgalmazó kötelezettségei

18. § (1) Az elem, az akkumulátor forgalmazója a hulladékbirtokostól a hulladékká vált

a) hordozható elemet vagy akkumulátort,

b) a gépjárműelemet vagy akkumulátort, valamint

c) az ipari elemet vagy akkumulátort

átvételi helyen, illetve speciális gyűjtőhelyen átveszi.[55]

(2)[56] Az (1) bekezdés szerinti hulladék elkülönített gyűjtése céljából egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a forgalmazó részére sav- és lúgálló gyűjtőedényt vagy konténert biztosít.

(3)[57] A hordozható elem, hordozható akkumulátor forgalmazója a gyártó vagy a koncessziós társaság által biztosított gyűjtőedényt a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti, és rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja.

(4)[58] A gépjárműelem vagy gépjármű-akkumulátor, ipari elem vagy ipari akkumulátor forgalmazója a gyártó vagy a koncessziós társaság által biztosított, akkumulátorsavnak ellenálló - nagy kapacitású lúgos akkumulátorok átvétele esetén lúgálló -, zárható konténert a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti, és rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja.

(5)[59]

19. § (1) A forgalmazó az átvételi és gyűjtési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem követelhet, továbbá nem kötheti az elem- vagy az akkumulátorhulladék átvételét, gyűjtését új termék vásárlásához, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében a hulladékbirtokos részére díjat fizethet.

(2)[60] A forgalmazó a közte és a gyártó között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés) meghatározott elem- és akkumulátorhulladék mennyiséget egyéni teljesítés esetén a gyártónak vagy a gyártó megbízottjának átadja.

(3)[61]

(4) A forgalmazó a 7. § (2) bekezdése szerinti fogyasztói tájékoztató elérhetőségét az elem, az akkumulátor forgalmazásakor a fogyasztók rendelkezésére bocsátja.

11. A hulladékbirtokos kötelezettségei

20. § (1)[62] A hulladékbirtokos az elem- és az akkumulátorhulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt az átvételére szolgáló átvételi helyen a jogosultnak átadja, vagy speciális gyűjtőhelyen a hulladék kezelése céljából gyűjtőedényben, konténerben elhelyezi.

(2) A gyűjtőedényben hordozható elem, gombelem, valamint kisméretű hordozható akkumulátor - így különösen tölthető elemméretű akkumulátor, mobiltelefon akkumulátor, hordozható számítógépben használt akkumulátor - gyűjthető. A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor közös gyűjtőedényben is gyűjthető, a hulladék típusától függetlenül. A gyűjtőedény csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.

(3) Konténerben ipari elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint olyan szünetmentes áramforrás akkumulátora gyűjthető, amely méreténél fogva hulladékgyűjtő edényben nem helyezhető el. A konténer csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.

(4) Hulladékká vált hordozható elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint ipari elem vagy akkumulátor közterületen elhelyezett gyűjtőedényben, konténerben nem gyűjthető.

20/A. §[63]

12. Az elem- és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos szabályok

21. § (1)[64] A hulladékká vált

a) hordozható,

b) gépjármű- és

c) ipari

elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásra történő előkészítését a hulladék besorolása szerint, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.

(2)[65] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság gondoskodik az átvett hulladékká vált

a) hordozható,

b) gépjármű- és

c) ipari

elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásáról, az 5. mellékletben előírt hatékonysági mutatók figyelembevételével.

(3) A hulladékká vált gépjárműelemet vagy -akkumulátort, az ipari elemet vagy akkumulátort, valamint a kémiai összetétele alapján azonosítható, hulladékká vált hordozható elemet és akkumulátort hulladéklerakóban lerakni, valamint termikus módon ártalmatlanítani - az 5. melléklet szerinti hatékonysági mutatóval végzett újrafeldolgozási eljárás alkalmazása során képződő maradékhulladék kivételével - tilos.

22. § (1) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítása során a folyadékot - különösen a savat és lúgot - az elemből, akkumulátorból el kell távolítani.

(2) Az elem- és az akkumulátorhulladék gyűjtésére, tárolására, valamint a kezelésére szolgáló helyet sav- és lúgálló bevonattal ellátott felülettel kell felszerelni.

(3) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítását zárt helyiségekben kell elvégezni.

13. Hatósági ellenőrzés

23. §[66] A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó 9. alcím szerinti kötelezettségeinek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság, az e rendelet szerinti, a 25. § (5) és (6) bekezdése hatálya alá nem tartozó egyéb tevékenységeket a tevékenység tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

24. § (1)[67]

(2) Az elem- és az akkumulátorhulladék behozatala és importja esetén a veszélyes anyag összetételre vonatkozó előírások betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve ellenőrzi.

(3)[68] Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozataláról a gyártó által benyújtott adatszolgáltatás hitelességét az országos hulladékgazdálkodási hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve együttesen ellenőrzi.

14. Jogkövetkezmények

25. § (1)[69] Ha egyéni teljesítés esetén a gyártó az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét nem vagy nem jogszabályszerűen teljesíti, a kötelezettség ellátásáról az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártó vagyoni biztosítékának terhére, az arra feljogosított kezelő útján gondoskodik.

(2)[70] Ha a gyártó és a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó az e rendeletben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a 23. § szerinti hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hbr.) meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3)[71]

(4)[72]

(5) A 7. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(6) A 4. §-ban, a 7. § (3) bekezdésében, valamint a 19. §-ban és a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

26. §[73]

15. Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

27. §[74] A 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében, 12. cikk (1) bekezdésében, valamint 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

16. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó átvételi és gyűjtési kötelezettségének megállapításához a 2. melléklet szerinti számítási képletben a gyűjtési arányt a tevékenység megkezdésének évében forgalmazott mennyiséggel kell megszorozni, az ezt követő évben pedig csak a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben forgalmazott mennyiség átlagával.

(4) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során

a)[75] a 4. melléklet 1. pont a) és f) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő évben,

b) a 4. melléklet 1. pont b) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő második évben,

c) a 4. melléklet 1. pont c) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő harmadik évben

nyújtja be.

29. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor működő közvetítő szervezet, amely az elem- és az akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését nyilvántartásba vételi határozat birtokában jogszerűen végzi, tevékenységét a határozatban meghatározott időpontig végezheti.

(2)[76] Az e rendelet hatálybelépésekor működő, nyilvántartásba vett gyártóra, átvállalóra és közvetítő szervezetre a 11. § szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség nem vonatkozik.

30. § (1) Ez a rendelet

a) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlament és tanácsi irányelvnek;

b) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelvnek az elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elemek és akkumulátorok gyártóinak nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. augusztus 5-i 2009/603/EK bizottsági határozatnak;

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)[77] az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt, kadmiumot tartalmazó hordozható elemek és akkumulátorok, valamint az alacsony higanytartalmú gombelemek forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról, és a 2009/603/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

g)[78] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

31. §[79] A 4. melléklet 1. pont 1.2. alpontjának a)-d) pontja esetében a gyártónak a tárgyév szerinti bontásban kell adatot szolgáltatnia a 2013. és a 2014. évben forgalmazott hordozható elem és akkumulátor mennyiségéről.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az elem és az akkumulátor jelölése

1. Az elkülönített hulladékgyűjtésre utaló áthúzott, kerekes gyűjtőedény ábrája:

2. Az 1. pontban meghatározott ábrának - a 3. pont kivételével - az elem, az akkumulátor, valamint az elem- és akkumulátorcsomag legnagyobb oldalának területét legalább 3%-ban, henger alakú cella esetében az elem, az akkumulátor felszínét legalább 1,5%-ban le kell fednie. Az ábra egyik esetben sem haladhatja meg az 5x5 cm-es méretet.

3. Ha az elem, az akkumulátor vagy az elem- és akkumulátorcsomag mérete miatt az ábra mérete kisebb lenne, mint 0,5x0,5 cm, az ábrát az elemen, az akkumulátoron, valamint az elem- és akkumulátorcsomagon nem kell feltüntetni. Ebben az esetben egy legalább 1x1 cm méretű ábrát kell elhelyezni a csomagoláson.

4. Nehézfém-tartalommal rendelkező elemen, akkumulátoron - beleértve a gombelemet is -

a) 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanytartalom esetén a "Hg",

b) 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumtartalom esetén a "Cd",

c) 0,004 tömegszázalékot meghaladó ólomtartalom esetén a "Pb"

vegyjelet az 5. pontban foglalt módon kell feltüntetni.

5. A vegyjel mérete az e melléklet szerinti ábra méretének legalább egynegyede, amelyet az ábra alatt kell elhelyezni.

6. A hordozható akkumulátoron, a gépjárműelemen, valamint a gépjármű-akkumulátoron annak kapacitását fel kell tüntetni.

2. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A gyűjtési kötelezettség mértéke

A gyűjtési kötelezettség megállapítására a következő képletet kell alkalmazni:

ahol:

B: a tárgyévben átvételre és gyűjtésre meghatározott hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F1: a gyártó által a tárgyévben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F2: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F3: a gyártó által a tárgyévet megelőző második évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

K: a tárgyévre vonatkozó gyűjtési arány.

3. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[81]

4. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[82]

A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó adatszolgáltatási kötelezettsége során közölt adatok

1. A gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége

1.1. A gyártó tevékenységére vonatkozó adatok:

1.1.1. egyéni teljesítés esetén a gyártó által a tárgyévben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban;

1.1.2. egyéni teljesítés esetén a gyártó által a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban;

1.1.3. egyéni teljesítés esetén a gyártó által a tárgyévet kettővel megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban;

1.1.4. egyéni teljesítés esetén a gyártó által a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben és a tárgyévet megelőző második évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyiségének átlaga típusonkénti bontásban;

1.1.5. egyéni teljesítés esetén a gyártó által átvett, gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék mennyisége (kilogramm) teljesítési segédenként, típusonként bontva;

1.1.6. egyéni teljesítés esetén a gyártó által a tárgyévben kezelt elem- és akkumulátorhulladék mennyisége (kilogramm) típusonkénti és teljesítési segédenkénti bontásban, újrafeldolgozási hatékonysági mutatóval, Magyarország területén kívüli hulladékkezelés esetén a kiviteli engedély száma;

1.1.7. a gyártó átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összege és típusa, ha a gyártó biztosíték képzésére köteles;

1.1.8. a tárgyévi gyűjtési, kezelési kötelezettség ellátásának módja.

2. A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó adatszolgáltatási kötelezettsége

2.1. A koncessziós társaság tevékenységére vonatkozó adatok:

2.1.1. a kollektív teljesítő gyártók által a tárgyévben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban, összesen;

2.1.2. a kollektív teljesítő gyártók által a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban, összesen;

2.1.3. a kollektív teljesítő gyártók által a tárgyévet kettővel megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban;

2.1.4. a kollektív teljesítő gyártók által a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben és a tárgyévet megelőző második évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyiségének átlaga típusonkénti bontásban.

2.2. A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó tevékenységére vonatkozó adatok:

2.2.1. az átvett, gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban;

2.2.2. a tárgyévben kezelt elem- és akkumulátorhulladék mennyisége (kilogramm) típusonkénti bontásban, újrafeldolgozási hatékonysági mutatóval, Magyarország területén kívüli hulladékkezelés esetén a kiviteli engedély száma.

3. Az elemek és az akkumulátorok adatszolgáltatásban feltüntetendő típusai:

3.1. savas ólomakkumulátor;

3.2. lúgos akkumulátor (ebből Ni-Cd akkumulátor);

3.3. gombelem és akkumulátor (ebből 0,0005-2% közötti higanytartalmú);

3.4. egyéb elemek és akkumulátorok;

3.5. összesített mennyiség.

5. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az újrafeldolgozási eljárás és annak hatékonysági mutatói

Az ólom-, kadmiumtartalom újrafeldolgozásának - az ésszerű költségráfordítás figyelembevételével - az elérhető legjobb technika szerint, a legmagasabb újrafeldolgozási arányt el kell érnie.