69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet

a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el.

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a)[1] a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztés Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzat cím, 35. Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcím-csoport fejezeti kezelésű előirányzatra (a továbbiakban: ZFR),

b) a ZFR előző évekről áthúzódó költségvetési maradványára,

c) a ZFR többletbevételére

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontja szerinti kutatás;

2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás;

3. beruházási támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 17. pontja szerinti támogatás;

4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti költség;

5. elszámolható költség: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 6. pontja szerinti költség;

6. energiahatékonyság: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 2. pontja szerinti fogalom, valamint azon intézkedések, amelyek alapján a lakosság és a közszféra tevékenysége során az energiafelhasználását csökkenti;

7. éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodás: az Európai Unió által 2020-ra kitűzött kibocsátás-csökkentési célokhoz képest 2020-ra, vagy az azt követő időszakra vonatkozó szigorúbb célokat meghatározó jövőbeni nemzetközi megállapodás;

8. felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök - nem újonnan létrehozott immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint befektetett pénzügyi eszközök - beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és ha ezt a felvásárlást egy független beruházó vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén nem független beruházó végzi;

9. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti javak;

10. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontja szerinti kutatás;

11. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontja szerinti fejlesztés;

12. közösségi szabvány: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 3. pontja szerinti szabvány;

13. környezetvédelmi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 4. szakasza szerinti támogatások;

14. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontja szerinti szervezet;

15. megújuló energiaforrás: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti energiaforrás;

16. nagyvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti vállalkozás;

17. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatásnak nem minősülő forrás;

18. személyszállítási közszolgáltatás: a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti személyszállítási szolgáltatás;

19. támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;

20. támogatástartalom: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 19. pontja szerinti tartalom.

2. A ZFR felhasználása

3. § (1) A ZFR-ből az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. § 30. pontja szerinti üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátás-csökkentésre, ÜHG megkötésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra irányuló nemzetközi együttműködés keretében a következő célokra teljesíthető kifizetés:

a) a Globális Energiahatékonysági és Megújuló Energia Alapnak nyújtott hozzájárulásra;

b) a poznani éghajlatváltozási konferencián (COP 4 és COP/MOP 4) elindított Alkalmazkodási Alapnak nyújtott hozzájárulásra;

c) erdőirtás elkerülését, erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedésekre az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országokban;

d) technológiák átadására az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országok számára és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás előmozdítására ezen országokban;

e) szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, vagy ipari tevékenységből származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására harmadik országokban.

(2) A ZFR-ből támogatás nyújtható az Európai Unió területén megvalósuló következő célokra:

a) megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére;

b) energiahatékonysági és hőszigetelést javító intézkedésekre;

c) az ÜHG kibocsátás-csökkentését eredményező beruházásra, intézkedésre;

d) erdősítés révén történő CO2 megkötésre;

e) az európai stratégiai energiatechnológiai tervben és az európai technológiai platformokban szereplő kezdeményezésekben történő részvételre;

f) szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, vagy ipari tevékenységből származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására;

g) alacsony ÜHG kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére;

h) az energiahatékonysággal és a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozására az Ügkr. tv.-ben meghatározott ÜHG kibocsátással járó engedélyköteles tevékenységekhez tartozó iparágakban;

i) az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodást, az ÜHG kibocsátás-csökkentését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatásra, fejlesztésre, valamint demonstrációs projektek megvalósítására;

j) alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztésére;

k) kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó energiahatékonyságot növelő pénzügyi támogatások biztosítására;

l) az Európai Bizottság NER300 programjában közvetlenül támogatást nyert hazai projektek megvalósítására.

(2a)[2] A Zfr. terhére kell kifizetni az Európai Bizottság NER300 programjában támogatást nyert hazai projektek megvalósítására az Európai Bizottság határozatában megítélt és teljesített támogatást és az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: támogató) által vezetett minisztériumot terhelő késedelmi kamat összegét.

(3)[3] A ZFR kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére, illetve a ZFR bevételeinek, mint pályázati pénzeknek a felhasználására, a pályázatok megvalósulására, monitorozására, az elért kibocsátás-csökkentés számszerűsítésére, valamint jogszabályban meghatározott követelmények teljesülésére vonatkozó pénzügyi és műszaki szempontú értékeltetésére (auditáltatására) a kezelő szerv által, valamint a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási költségvetése részére történő előirányzat-átcsoportosítás útján a ZFR legfeljebb 7%-a használható fel.

4. § (1) Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében

a) a 3. § (2) bekezdés a)-k) pontja alapján csekély összegű,

b) a 3. § (2) bekezdés a)-c), f) és j) pontja alapján regionális beruházási és foglalkoztatási,

c) a 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási,

d) a 3. § (2) bekezdés b), c) és g) pontja alapján a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez,

e) a 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti vállalkozás (a továbbiakban: KKV) jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához,

f) a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján energia-megtakarítási intézkedésekhez környezetvédelmi beruházási,

g) a 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz környezetvédelmi,

h) a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználásának előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási,

i) a 3. § (2) bekezdés a), b), c) pontja alapján a c), f) vagy h) pont szerinti támogatási kategóriával támogatott beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányokra,

j) a 3. § (2) bekezdés a), f), h), i) és j) pontja alapján a kutatás-fejlesztési és innovációs projekttámogatáshoz, a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz és a KKV részére szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez,

k) a 3. § (2) bekezdés g) pontja alapján személyszállítási közszolgáltatások ellentételezésére,

l) a 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a kezdeményezések tartalmától függően és a vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak betartása mellett az 1. mellékletben meghatározott valamennyi támogatási kategória szerinti

támogatás nyújtható.

(2) Kamattámogatás a támogatást igénylő és a pénzügyi intézmény között létrejött hitelszerződésben meghatározott futamidőre, de legfeljebb a tárgyévet követő 2 évre nyújtható. A kamattámogatás mértéke a fizetendő kamat 100%-át is elérheti, figyelemmel az európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitásra.

(3)[4] A támogatott cél jellegétől függően - ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, a kamattámogatás kivételével - támogatási előleg nyújtható.

(4) A pályázati kiírásban fel kell tüntetni, valamint a támogatási szerződésben a kedvezményezettet írásban tájékoztatni kell az odaítélésre kerülő támogatás formájáról és kategóriájáról. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a támogatási kategóriára vonatkozó rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

5. §[5] (1) A ZFR terhére támogatást - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - természetes személy, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, társasház, lakásszövetkezet és, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe kaphat.

(2) Nem nyújtható támogatás a támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházásra. A beruházás megkezdése időpontjának - ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik - építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb beruházás esetében az első pénzügyi teljesítés időpontját kell tekinteni.

5/A. §[6] (1) A ZFR terhére támogatás pályázati úton, a támogatási szerződésben rögzítettek szerint egy összegben vagy részletekben, a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követő folyósítással

a) visszafizetési kötelezettség nélkül végleges juttatásként (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), ezen belül támogatás vagy kamattámogatás formájában, vagy

b) visszatérítendő támogatásként

nyújtható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tárgyévi kiadási előirányzat legfeljebb 3%-áig az e rendeletben meghatározott felhasználási célra egyedi döntéssel nyújtható támogatás. A dokumentumokkal és adatokkal igazoltan alátámasztott, valamint az igényelt támogatás mértékét megjelölő támogatási kérelemről a támogató - annak beérkezésétől számított - 30 napon belül, szükség esetén a hiányok pótlására történő felhívást követően dönt és arról a támogatási kérelem benyújtóját haladéktalanul értesíti. A támogatási kérelem elutasítását indokolni kell.

3. Szervezeti kijelölések

6. § (1)[7] Az előirányzat kezelő szerveként a pályázati kiírás az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölheti ki. Kezelő szerv kijelölése hiányában az e rendeletben a kezelő szervnek címzett feladat- és hatásköröket a támogató gyakorolja.

(2) A ZFR-hez rendelt fizetési számla felett a kezelő szerv rendelkezik, ellátja a kötelezettségvállalások teljesítésigazolását, az érvényesítést, az utalványozást, végzi a számviteli és ellenőrzési feladatokat és közreműködik a költségvetési beszámolók, mérlegjelentések elkészítésében.

(3) A kezelő szerv a pályázatokkal kapcsolatos feladatai keretében ellátja a pályázat kiírásával, a döntés előkészítésével, a támogatási szerződés megkötésével, módosításával, a támogatási szerződéstől történő elállással vagy a támogatói szerződés felbontásával, a támogatási szerződés nyilvántartásával, a kedvezményezett beszámoltatásával, a támogatás felhasználásának ellenőrzésével, a teljesítés igazolásával, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat.

4. Pályázati feltételek

7. §[8] (1) A pályázati kiírást és a 3. §-ban meghatározott célokra felhasználható keretösszeget a támogató határozza meg.

(2) A pályázati kiírást a kezelő szerv honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírás közzétételének időpontját a támogató határozza meg.

8. § (1) A pályázónak - ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely

a) 1 000 000 forint és ez alatti támogatási igény esetén 5000 forint,

b) 1 000 001-5 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 10 000 forint,

c) 5 000 001-10 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 25 000 forint,

d) 10 000 001-50 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 50 000 forint,

e) 50 000 001 forint és annál nagyobb összegű támogatási igény esetén 100 000 forint.

(2) A pályázati díj megfizetésének módját a pályázati kiírás tartalmazza.

(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti pályázati díjat ismételten megfizetni, ha a pályázó az előírt feltételeknek meg nem felelő, visszaküldött pályázatát a kézhezvételt - elektronikus megküldés esetén a visszaküldést - követő 10 munkanapon belül, kijavítva újra benyújtja.

9. § (1) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik a pályázatot magyar nyelven, a pályázati felhívásban megjelölt címre postai úton 1 példányban, valamint elektronikus formában (e-mailben, CD-n vagy DVD-n) kell benyújtani. Ha az írásban benyújtott pályázat szövege eltér az elektronikusan benyújtott pályázat szövegétől, akkor az aláírt, postai úton benyújtott szöveg tekintendő hivatalosnak.

(2) A pályázat benyújtására legalább az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 66. § (3) bekezdésében előírt határidő, legfeljebb 90 nap írható elő. A pályázat határidőben benyújtottnak tekintendő, ha azt legkésőbb az előírt határidő utolsó napján postára adták.

(3) Az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat a kezelő szerv nyilvántartásba veszi. A kezelő szerv a pályázat befogadásáról írásban, igazolható módon a benyújtást követő 30 napon belül, vagy a hiánypótlás teljesítését követő 15 napon belül tájékoztatja a pályázót.

(4) A pályázat befogadása a pályázat támogatására nem jogosít.

(5) A kezelő szerv a pályázatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt a pályázati kiírás alapján nem jogosult pályázó nyújtotta be,

b) a pályázatot határidőn túl nyújtották be,

c) a pályázati kiírás nem biztosít lehetőséget a hiánypótlásra és a pályázat hiányosan került benyújtásra, vagy

d) az Ávr. 67. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(6) Ha a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, erről a kezelő szerv az elutasítás okának megjelölésével a pályázat beérkezésétől - az Ávr. 67. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a hiánypótlási határidő lejártától - számított 15 napon belül értesíti a pályázót.

5. A pályázatok elbírálása

10. § (1) A kezelő szerv a benyújtott, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázat céljára tekintettel, szükség esetén külső szakértő bevonásával értékeli. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.

(2) A pályázatokat szakmai - így különösen környezet- és éghajlatvédelmi, műszaki, energetikai, közgazdasági - és pénzügyi szempontok szerint kell értékelni és rangsorolni. A pénzügyi értékelés a szakmai szempontból rangsorolt, támogatható pályázatok közül kizárja a pénzügyi szempontból nem megfelelő pályázatokat.

(3) A szakmai értékelés során előnyben kell részesíteni

a) a költséghatékonyabb, a fajlagosan nagyobb ÜHG megtakarítást jelentő pályázatokat, valamint

b) az a) pontnak megfelelő pályázatok közül a komplex, több célt megvalósító fejlesztéseket.

(4)[9]

(5) A támogatói döntésre vonatkozó tájékoztatással egyidejűleg a pályázó részére a kezelő szerv a támogatási szerződés tervezetét is megküldi.

11. § A ZFR keretében hozott döntésekkel kapcsolatban a kezelő szerv teljesíti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §-ában foglalt közzétételi kötelezettségeket.

6. A támogatási szerződés

12. § (1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés aláírására legfeljebb a döntés kézhezvételétől számított 120 nap áll a rendelkezésére. Ha a pályázó a szerződéskötésre az Ávr. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezésre álló határidőt elmulasztja, a támogatási szerződés megkötéséhez kapcsolódóan méltányosság semmilyen jogcímen nem gyakorolható.

(2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az ÜHG kibocsátás-csökkentés várható és vállalt mértékét, valamint annak igazolási módját a pályázati kiírás szerint.

(3) A támogatási szerződésben utalni kell arra, hogy ha a kedvezményezett a támogatásból beszerzést valósít meg és az megfelel a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a kedvezményezettnek, mint ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.

13. § (1) A támogatási szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható, elháríthatatlan külső okból vagy adatváltozás miatt kerülhet sor, vagy ha olyan új tény merül fel, amely a pályázat elbírálásakor nem volt ismert és az a támogatást alapjaiban érinti.

(2) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet a kezelő szervhez kell benyújtani.

(3) A kérelemről - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kezelő szerv önállóan dönt.

(4) A kezelő szerv a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet értékeli és javaslatával együtt továbbítja a támogatónak, ha

a) a támogatás mértéke meghaladja a 100 millió forintot,

b) a projekt műszaki tartalmának módosítása esetén az ÜHG megtakarítás mértéke várhatóan nem éri el a támogatási szerződésben rögzített célérték 90%-át, vagy

c) a módosítás a beruházás finanszírozását az eredeti támogatási szerződésben rögzítetthez képest 10%-ot meghaladó mértékben érinti.

(5) A kérelemről a kezelő szerv, illetve a támogató a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt.

(6) A támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának határideje a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő utolsó napját megelőző 30. nap. A támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő legfeljebb a pályázatra irányadó végső befejezési határidőig hosszabbítható meg.

(7) A saját forrás biztosítási módjának - a saját forrás biztosítását nem érintő - változása nem igényli a támogatási szerződés módosítását.

7. Beszámolás, ellenőrzés

14. § (1) A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott módon köteles írásbeli beszámolót készíteni és azt egy példányban a kezelő szervnek benyújtani.

(2) A kedvezményezett köteles a kezelő szerv felhívására a beszámolót 15 napon belül pontosítani.

15. § (1) A támogatások felhasználását a támogató, a kezelő szerv, továbbá a külön jogszabályban, valamint a támogatási szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A támogató vagy a kezelő szerv megbízásából az ellenőrzést szükség esetén külső szakértők, szakértő szervezetek is végezhetik.

(2) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, illetve attól eltérő felhasználását az ellenőrző szerv jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a kezelő szerv részére a szükséges intézkedések megtételére. A kedvezményezett a jegyzőkönyvet aláírásával látja el, illetve az aláírás megtagadásának tényét az ellenőrző szerv a jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) A kezelő szerv a támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel zárja, amit továbbít a támogató részére.

8. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 20. § 2014. március 15-én lép hatályba.

16/A. §[10] E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet módosításáról szóló 16/2014. (IV. 3.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17. § E rendelet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

18. § E rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12. 28., 5. o.), és

c) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 8. 9., 3. o.) I. fejezete, 13., 18-25. és 31-33. cikkének

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

19. §[11]

20. §[12]

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelethez

A támogatási programban szereplő egyes támogatási kategóriákra vonatkozó részletes állami támogatási szabályok

1. Csekély összegű támogatás

1.1. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett írásban nyilatkozik arról, hogy az adott pénzügyi év, valamint az azt megelőző két pénzügyi év folyamán számára megítélt csekély összegű támogatások támogatástartalma összesen nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

1.2. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogató köteles teljesíteni.

1.3. Nem ítélhető meg csekély összegű támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakhoz.

1.4. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

1.5. Csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná az irányadó európai uniós állami támogatási szabályban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

2. Beruházási támogatás

2.1. Az immateriális javak költségként csak akkor számolhatóak el, ha

a) azokat kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel,

b) azok amortizálható eszközöknek minősülnek,

c) azokat piaci feltételek szerint olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerint sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs, és

d) azokat a kedvezményezett immateriális javakként tartja nyilván és azok a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalat esetében legalább 5 éven, KKV esetében legalább 3 éven keresztül.

2.2. Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

2.3. Ha a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 14. pontjában meghatározottak szerint, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és legalább 5 évig, KKV esetében legalább 3 évig fenn kell tartani.

2.4. Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

2.5. A beruházási projekt megkezdésének időpontja

a) építési tevékenység támogatása esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap,

b) gép, berendezés, eszköz, anyag, termék, immateriális jószág beszerzésének támogatása esetén az első beszerzett eszköz visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátuma, megrendelés hiányában a szállításra megkötött szerződés létrejöttének napja,

c) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, illetve előzetes megrendelés hiányában a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napja,

e) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátuma,

f) közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak a szolgáltató részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, bankszámlakivonattal igazolva),

g) a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az első, nem projektelőkészítésnek minősülő tevékenység felmerülése.

3. Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás

3.1. Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei a következő költségekből tevődnek össze:

a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás hiányában bezárásra került volna, és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.

3.2. A támogatási intenzitást a támogatástartalom és

a) a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek, vagy

b) a közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének, vagy

c) az a) és b) pontok szerinti módszerek együttes alkalmazásával - feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket - számított költségek

hányadosaként kell kiszámítani.

3.3. Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - ideértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. §-ában, valamint a 3.4. pontban meghatározott mértékeket.

3.4. Ha egy vállalkozás a KKV-ba történő kockázati tőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a támogatási intenzitást az Atr. 5. § (2) bekezdése figyelembevételével kell meghatározni.

3.5. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetében a maximális támogatási intenzitások a következők:

a) ha a kedvezményezett KKV, a támogatási intenzitás a nem a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek 50%-a, a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek pedig 40%-a lehet,

b) ha a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatási intenzitás a nem a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek 25%-a, a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek pedig 20%-a lehet.

3.6. A támogatást a tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

3.7. Elszámolható költségek:

a) a regionális beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára felvásárláskor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban együttesen: támogatható immateriális javak),

ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek,

ae) ingatlan bérletének költségei, vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő 3. év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

3.8. A 3.7. pontban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás az elszámolható költségek körét a 3.6. és 3.7. pontokban meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

3.9. A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha KKV részesül támogatásban. Felvásárlás vagy a KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén a beszerzés kizárólag piaci értéken történhet.

3.10. A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalat esetében még legalább 5 évig, míg KKV esetében legalább 3 évig kell folytatódnia.

3.11. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől számított legalább 5 évig, KKV esetében legalább 3 évig fenntartja az érintett régióban.

3.12. A 3.11. pontban megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

3.13. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

3.14. Az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

3.15. A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el.

3.16. A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók.

3.17. Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nem nyújtható azon projektekhez, amelyek esetében - az előkészítő tanulmányok kivételével - a pályázati program közzététele előtt merültek fel költségek.

3.18. Nem nyújtható támogatás a következő költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) a személygépkocsi bekerülési értéke,

e) a szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke.

4. A vállalkozások számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

4.1. A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:

a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

4.2. Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.

4.3. Más vállalkozás hulladékgazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz támogatás nem adható.

4.4. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

4.5. Az elszámolható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.

4.6. A 4.5. pont alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) bekezdése szerinti alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni.

4.7. A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.

4.8. A közösségi szabványok hiányában a magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (8) bekezdése szerint kell meghatározni.

5. A közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás

5.1. Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

5.2. A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez támogatás abban az esetben nyújtható, ha a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.

5.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 10 százalékponttal növelhető.

5.4. Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni a működési előnyök és működési költségek figyelmen kívül hagyása mellett.

6. A KKV jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás

6.1. A KKV jövőbeli közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás a KKV számára olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a KKV megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos új közösségi szabványoknak.

6.2. A 6.1. pont szerinti beruházást a közösségi szabványok hatálybalépése előtt legalább 1 évvel kell befejezni.

6.3. A támogatás során elszámolható költségnek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelmi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltség minősül.

6.4. Az elszámolható költségek kiszámításához a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni a működési előnyök és működési költségek figyelmen kívül hagyása mellett.

6.5. A támogatási intenzitás - ha a beruházás befejezése több mint 3 évvel a közösségi szabvány hatálybalépése előtt történik - a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10%-át. Ha a beruházás befejezése a közösségi szabvány hatálybalépését megelőző 3 évben történik, a támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10%-a.

7. Az energia-megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás

7.1. Az energia-megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás célja, hogy a vállalkozások energia-megtakarítást érjenek el.

7.2. Elszámolható költségnek minősül a vállalkozás

a) energia-megtakarítását növelő beruházásának többletköltsége, vagy

b) olyan beruházásának többletköltsége, amely a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energia-megtakarítás megvalósításához szükséges.

7.3. Az elszámolható költségek kiszámításához a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni, valamint a 7.2. pont b) pontja szerinti esetben a 800/2008/EK bizottsági rendelet 21. cikk (3) bekezdését kell figyelembe venni.

7.4. A támogatási intenzitás a 7.2. pont a) pontja szerinti esetben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

7.5. A támogatási intenzitás 7.2. pont b) pontja szerinti esetben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.

7.6. A 7.4. és a 7.5. pontban meghatározott támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

8. Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás

8.1. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.

8.2. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében.

8.3. Az elszámolható költségek a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termelő egység megvalósításához szükséges, a referencia-beruházás beruházási költségeihez viszonyított beruházási többletköltségek.

8.4. Az elszámolható költségek kiszámításához a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni a működési előnyök és működési költségek figyelmen kívül hagyása mellett.

8.5. Egy új kapcsoltenergia-termelő egységnek összességében primerenergia-megtakarítást kell elérnie a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló 2007/74/EK bizottsági határozat által meghatározott, nem kapcsolt energiatermeléshez viszonyítva. Egy meglévő kapcsoltenergia-termelő egység fejlesztésének vagy egy meglévő erőművi egység kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.

9. A megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználásának előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás

9.1. A megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználásának előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás során elszámolható költségnek minősül az olyan többletköltség, amely a kedvezményezettet terheli egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest.

9.2. Az elszámolható költségek kiszámításához a 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni a működési előnyök és működési költségek figyelmen kívül hagyása mellett.

9.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át, amely kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

9.4. Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható környezetvédelmi beruházási támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok előállítására használják fel.

10. Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás

10.1. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 18. cikkében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányok, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 21. cikkében meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedések megvalósítása érdekében történő beruházáshoz kapcsolódó tanulmányok és a 800/2008/EK bizottsági rendelet 23. cikkében meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának előmozdítására irányuló beruházásokhoz kapcsolódó tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a tanulmányok költségeinek 50%-át, amely kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

11. A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

11.1. Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható.

11.2. A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás esetén az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át.

11.3. Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy az a 11.1. pontban meghatározott kutatásfajták közül melyikhez tartozik.

11.4. A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a 11.6. pont a) pontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Ha olyan projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - ha támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

11.5. Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a 11.2. pontban megállapított támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében.

11.6. Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha

a) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

aa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több, mint 70%-át, és

ab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik,

b) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

ba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli és

bb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy

c) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben, technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

11.7. A 11.6. pont a) és b) pontjai alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

11.8. A műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) KKV-nál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át,

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át.

11.9. A KKV részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 11.2. pontban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz a kutatási tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amellyel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot.

11.10. A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás alkalmazásában elszámolható költségek a következők:

a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások az Sztv. szerint, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet foglalkoztatásához kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordításokat a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában,

b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve

ba) az anyagköltséget,

bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szerződéses kutatás-fejlesztés és innováció költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségét, valamint az épület- és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket), és

bc) az egyéb szolgáltatásokat,

c) az általános költségeknek a projekthez - a kutatás-fejlesztést és innovációt megfelelően jellemző - vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege,

d) a projekttel összefüggésben használt épület Sztv. szerinti értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei,

e) a műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések Sztv. szerinti bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig, és

f) a harmadik féltől piaci áron megvásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak Sztv. szerinti bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része.

11.11. A 11.10. pont b) pont bb) alpontja szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés és innováció költsége, valamint az 11.10. pont f) pontja szerint vásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható költségek között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor.

11.12. A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás esetén valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

11.13. Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások.

11.14. A KKV részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő iparjogvédelmi hatóság előtt, és

c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

12. A személyszállítási közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatás

12.1. A személyszállítási közszolgáltatáshoz állami támogatás akkor nyújtható, ha a kedvezményezett rendelkezik olyan közszolgáltatási szerződéssel, amely megfelel az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak, különös tekintettel a 4. cikkre.

12.2. A szolgáltató kiválasztásának és a szolgáltatás ellentételezésének összhangban kell lennie az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel.

12.3. A pályázati dokumentumoknak és a közszolgáltatási szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy a személyszállítási közszolgáltatás végzésébe milyen mértékben vonható be alvállalkozó, figyelemmel arra, hogy a személyszállítási közszolgáltatás igazgatásával és ellátásával megbízott, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk j) pontja szerinti szolgáltató a személyszállítási közszolgáltatás több mint 50%-át köteles maga nyújtani.

12.5. Az a közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást engedhet a személyszállítási közszolgáltatások működtetésére.

12.6. A kedvezményezett köteles a beruházás eredményeképpen létrejött infrastruktúra elemeket, a beruházással érintett ingatlant és a beszerzett eszközöket a közlekedési közszolgáltatások ellátásához használni.

12.7. A támogatás nyújtásának egyéb feltételeit a pályázati felhívás határozza meg.