374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól

A Kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RÉSZARÁNY FÖLDKIADÁS SORÁN KELETKEZETT OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Általános szabályok

1. § (1)[1] Az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) a 2012. június 1-je után benyújtott kérelmeket elutasítja.

(2)[2] Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmekkel érintett földrészletekről a ingatlanügyi hatóság tájékoztatót tesz közzé, amelyet megküld a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) részére. Az NFK az Agrárminisztériummal kötött támogatási szerződés alapján vesz részt a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásában. A tájékoztató tartalmazza[3]

a)[4] a ingatlanügyi hatóság megnevezését és székhelyét,

b)[5] a ingatlanügyi hatóság illetékességi területén található települések nevét, valamint azt, hogy a kisorsolt települési sorrendben a település milyen sorszámmal szerepel,

c) az eljárással érintett soron következő település nevét és sorszámát,

d) a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számát a teljesítés sorrendjében,

e) a kérelemmel érintett földrészletek esetében a kérelmezők tájékoztatását arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba, valamint

f) a megosztási eljárás alapjául szolgáló hatályos jogszabályok megjelölését.

(3)[6] A (2) bekezdés szerinti tájékoztatót a ingatlanügyi hatóság székhelyén, a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármesteri hivatal honlapján, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal honlapján - a tájékoztató közzétételének napjától számított - 90 napra kell közzétenni. Azon települések esetében, amelyek közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn, a tájékoztatót a közös önkormányzati hivatalban és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatnál is közzé kell tenni. A tájékoztató közzétételének napja a hirdetménynek a ingatlanügyi hatóság honlapján való közzététel napja.

(4)[7] E rendelet alkalmazásában kérelmezőnek kell tekinteni:

a)[8] a 2012. június 1-je előtt kérelmet benyújtó tulajdonostársat,

b)[9] azt a személyt, akinek esetében a részarány-földkiadási eljárás eredményeként meghozott végleges földkiadási határozat alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás nincs folyamatban és a részarány-földkiadás eredményeként tulajdonjog nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre,

c) ha az e rendelet hatálybalépésének időpontjáig, vagy azt követően az a) és b) pont szerinti kérelmező tulajdoni hányada más személy részére került átruházásra vagy más személyre átszállt, a megosztási eljárásban az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost (a továbbiakban: jogutód), amennyiben az (5) bekezdés szerinti jogutódként a kérelmét fenntartja, vagy nem nyilatkozik.

(5)[10] Ha a tulajdoni hányad a 6. § (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének időpontjában a jogutód tulajdonában (vagyonkezelésében) van, akkor a ingatlanügyi hatóságnak - ha ez korábban nem történt meg - 15 napos határidő tűzésével nyilatkoztatni kell arról, hogy jogutódként fenntartja-e a kérelmet.

(6)[11] Ha a jogutód az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg, akkor az eljárás folytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései az irányadóak.

2. § (1) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) olyan egyesített eljárás, amely a következő sorrendben magába foglalja

a)[12] a megosztási eljárás előkészítése érdekében a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítása céljából végzett helyszíni szemle lefolytatását (a továbbiakban: mezőgazdászi helyszínelés) és a keretmérést, valamint a keretmérés vizsgálatát,

b)[13] - szükség esetén - a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást,

c) a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a földminősítési eljárást, és ezzel összefüggésben a földrészlet adataiban bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást,

d) a megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó eljárást,

e)[14] a kiosztás sorrendjének megállapítására irányuló eljárást, amely lehet egyezség befogadása vagy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 46. § (1) bekezdése szerinti sorsolás,

f) az egyezség, vagy sorsolás eredménye alapján elkészített változási munkarészek soron kívüli vizsgálatára, záradékolására irányuló eljárást, és

g) a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a megosztással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást (a továbbiakban: változásátvezetési eljárás).

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárást, valamint az (1) bekezdés d) pont szerinti eljárást, akkor kell véglegesnek tekinteni, ha az ügy érdemében hozott határozat[15]

a)[16]

b)[17]

c)[18]

d)[19]

e)[20] ellen közigazgatási pert nem indítottak, vagy az annak alapján indult bírósági eljárás jogerősen lezárult.

3. § (1) A megosztási eljárásokat - a 13. §-ban meghatározott esetet kivéve - az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban közzétett települési sorrend figyelembevételével, a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendjében kell megkezdeni, oly módon, hogy azok a földrészletek, amelyekben az állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, adott településen belül megelőzik azokat a földrészleteket, melyekben az állam nem tulajdonos (a továbbiakban: teljesítési sorrend).

(2) Az egyes ingatlanügyi hatóságok illetékességi területéhez tartozó települések másik ingatlanügyi hatóság illetékességi területéhez kerülése, valamint települések egyesülése vagy szétválása esetén a településenkénti sorrendet az alábbiak szerint kell meghatározni:[21]

a) az átcsatolt, egyesült vagy szétvált településeket a meglévő sorrendbe - sorszám szerinti helyükre - kell beilleszteni,

b) az azonos sorszámú településeket ABC szerinti sorrendbe kell rendezni, majd 1-től kezdődően újrasorszámozni,

c) ha nincsenek azonos sorszámok, azonban a sorszámozás nem folytonos, a településeket 1-től kezdődően újra kell sorszámozni.

(3) Az új sorrend vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

4. § (1) A megosztási eljárásban a ingatlanügyi hatóság feladata:[22]

a) a kérelmek, egyezséget tartalmazó okiratok összesítése és nyilvántartása,

b) a teljesítési sorrend megállapítása,

c) a kérelemmel érintett földrészletek összes tulajdonosának a 7. §-ban foglaltak szerinti értesítése az eljárás megindításáról és a további értesítések módjáról,

d) a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás lefolytatása,

e)[23] a 6. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás az NFK részére,

f)[24] mezőgazdászi helyszínelés, ha szükséges a művelési ág változásának átvezetése a g) pontban meghatározott határidőig,

g)[25] a megosztási eljárással összefüggő feladatok ellátásához szükséges, elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatás a 6. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő 8. napig, mely adatszolgáltatás kiterjed a megosztással érintett földrészlet tekintetében

ga)[26] a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás (a továbbiakban: földmérő) és jogi szolgáltató részére különösen a kérelmek, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszamaradt hányad tulajdonba adásáról szóló - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas - földkiadási határozata, az ingatlan-nyilvántartási adatok, a földmérési munkarészek és a mezőgazdászi helyszínelésről készült jegyzőkönyv másolatának, valamint

gb) a jogi szolgáltató részére a ga) alpontban foglaltakon túl a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap részleges szemle-másolatának, valamint a használati megosztásról szóló megállapodás másolatának szolgáltatására,

h) a 2. § (1) bekezdése szerinti eljárások lefolytatása, ide nem értve a keretmérést,

i) a megosztási munkarészek vizsgálatára az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint,

j)[27] részvétel a Foktftv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott sorsolási bizottság munkájában,

k)[28] a 15. § (1) bekezdésében, valamint a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén befogadó nyilatkozat kiállítása és közlése,

l) a pénzügyi teljesítéshez szükséges igazolások kiadása,

m)[29] az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató honlapon történő közzététele.

(2) A megosztási eljárásban - a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás kivételével - az NFK feladata[30]

a)[31] a ingatlanügyi hatóság tájékoztatása a c ) pont szerinti eljárás megindításáról,

b) együttműködési megállapodás megkötése az érintett kormányhivatalokkal,

c) a földmérő és a jogi szolgáltató kiválasztása,

d) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feladatokra a földmérővel és a jogi szolgáltatóval a szerződés megkötése,

e)[32] a nyertes jogi szolgáltató és földmérő kiválasztásáról szóló tájékoztató megküldése kormányhivatalnak,

f)[33] az eljárásban résztvevő ingatlanügyi hatóság, földmérő és jogi szolgáltató közötti együttműködés koordinálása,

g) a teljesítés folyamatos nyomon követése.

(3) Földmérői feladatnak minősül különösen:

a) a keretmérés,

b) az egyeztetés,

ba)[34] a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelés szállítási és közlekedési feladatainak kiszolgálására, továbbá feltételeinek megteremtése érdekében kialakítandó új út (a továbbiakban: szántóföldi műveleti út) országos, vagy helyi közútra közvetlenül csatlakozik,

bb)[35] az önkormányzattal belterületi megosztás esetén, a helyi építési szabályzat előírásainak az út kialakítására vonatkozó követelményeiről,

c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) előírásainak figyelembevétele,

d) közreműködés az egyeztető tárgyaláson, valamint a sorsolási bizottság munkájában, az osztóprogram segítségével megosztási térképvázlat elkészítése és kinyomtatása,

e) az értékarányos megosztás végrehajtása, beleértve a visszamaradó földrészletben maradó tulajdonosok változott tulajdoni arányainak meghatározását,

f)[36] az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges, változási munkarészek - ideértve a művelési ág változás átvezetéséhez szükséges munkarészeket is - elkészítése és azok átadása a ingatlanügyi hatóság, illetve a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén a jogi szolgáltató részére,

g)[37] az új földrészletek kitűzésének végrehajtása, tulajdonosok részére történő helyszíni bemutatása és dokumentálása, továbbá a helyszíni bemutatásról szóló jegyzőkönyv és földmérési dokumentáció készítése és átadása a ingatlanügyi hatóság részére.

h)[38] az első egyezségi meghívó kiküldését megelőzően, a 15. § (5) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatok közlése, a jogi szolgáltató részére.

(4) A megosztási eljárásban jogi szolgáltatói feladatnak minősül különösen:

a) az egyezség létrehozásának előkészítése, tulajdonosok értesítése, egyezségen való részvétel hiánya esetére képviseletről való tájékoztatás,

b) az egyezségi tárgyalás megtartása,

c)[39] az alábbi nyilatkozatok beszerzése arra vonatkozóan, hogy

ca) az uniós állami támogatás visszatéríttetésére vonatkozó eljárás a kérelmezővel szemben fennáll,

cb) a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozásnak tekinthető-e a kérelmező,

cc) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e a kérelmező.

d) a kérelem fenntartásával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése,

e) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas egyezségi okirat szerkesztése,

f)[40] a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség, valamint a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás esetén a jogi képviselet ellátása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban,

g) a sorsolás megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása,

h) a sorsolási bizottság munkájában való részvétel, a sorsolás során jogi tanácsadás valamint a sorsolási jegyzőkönyv vezetésének és elkészítésének biztosítása,

i) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas sorsolási megállapodási okirat szerkesztése.

2. A megosztás szabályai

5. §[41] A megosztási eljárással érintett földrészleteket az R., a miniszteri rendelet, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet előírásai szerint kell előkészíteni.

6. § (1)[42] Az eljárás megindítását megelőzően az NFK tájékoztatja a ingatlanügyi hatóságot az illetékességi területét érintően a megosztási eljárásba bevonandó földrészletek számáról.

(2)[43] A ingatlanügyi hatóság ezt követően meghatározza a megosztási eljárásba bevonandó földrészleteket, és azokról 8 napon belül adatot szolgáltat az NFK részére. A ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatását követően ezekre a földrészletekre soron kívüli kérelmet már nem lehet befogadni.

(3) A ingatlanügyi hatóság az NFK részére adatot szolgáltat a jogi szolgáltató és a földmérő kiválasztásához, amely tartalmazza:[44]

a) a település nevét, a települési sorszámot az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sorrendben,

b) a fekvést,

c) a helyrajzi számokat az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti sorrendben,

d) az érintett földrészletek területét,

e) a tulajdonosok számát,

f) a kérelmet benyújtók számát,

g) a kérelmezőnkénti összesített tulajdoni hányadot,

h) az állami tulajdon megjelölését,

i) a perfeljegyzés darabszámát,

j) a terhek darabszámát,

k) a széljegyek darabszámát.

(4)[45] Az NFK a nyertes jogi szolgáltatóval és földmérővel való szerződéskötést követő 8 napon belül írásban értesíti a ingatlanügyi hatóságot a jogi szolgáltató és a földmérő személyéről.

7. §[46] A ingatlanügyi hatóság a jogi szolgáltató és a földmérő részére történő, a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatszolgáltatásával egy időben a tulajdonosokat postai vagy elektronikus úton értesíti a földrészlet megosztásának megkezdéséről, a nyertes jogi szolgáltatóról és földmérőről, a megosztási eljárás során az őt megillető lehetőségekről, az eljárás lefolytatásáról, valamint a további értesítések módjáról.

8. § (1)[47] A megosztási eljárás előkészítése mezőgazdászi helyszínelésből és a keretmérésből áll. A keretmérés során - a ingatlanügyi hatóság által esetlegesen biztosított, a keretmérés végrehajtásához technológiát meghatározó vázlatnak megfelelően - a helyszíni állapot műszaki felmérésére kerül sor. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről a kérelmezőket előzetesen nem kell értesíteni. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A mezőgazdászi helyszínelés végrehajtásához négy évnél nem régebben készített, legalább 50 cm terepi felbontású, a keretmérés végrehajtásához két évnél nem régebben, lombtalan időszakban készített, belterületen legalább 10 cm - ± 18 cm geometriai pontosságú -, külterületen legalább 20 cm terepi felbontású - ± 40 cm geometriai pontosságú -, az állami digitális távérzékelési adatbázisban tárolt adatok is felhasználhatók.

(3)[48] A keretmérésről készült jegyzőkönyvet és a mérésről készített mérési vázlatot az R. szerinti tartalommal, a keretmérést követően 8 napon belül át kell adni a ingatlanügyi hatóságnak. Az átadott munkarészeket a ingatlanügyi hatóság soron kívül vizsgálja.

(4) Ha a megosztást olyan földrészleten kell elvégezni, ami egy korábbi megosztási eljárás eredményeként, mint visszamaradó földrészlet keletkezett, a mezőgazdászi helyszínelést és a keretmérést ismét el kell végezni.

(5)[49] Ha a keretmérés eredménye az R.-ben foglalt tűréshatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási állapottól, és az felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, a ingatlanügyi hatóság a változást soron kívül átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban.

(6)[50] Az (5) bekezdés szerinti változás meghatározását a ingatlanügyi hatóság a hiba kiigazítására irányuló eljárásában a (3) bekezdés szerint átadott adatok, valamint az állami távérzékelési adatbázisban található, 5 évnél nem régebbi, lombtalan vegetációs periódusban készült, legalább 20 cm terepi felbontású ±40 cm négyzetes középhiba megbízhatóságú, vagy ennél pontosabb, államilag átvett ortofotó felhasználásával is végezheti.

9. § (1)[51] Ha a mezőgazdászi helyszínelés során az adott földrészlet művelési ága tekintetében eltérés tapasztalható és az érintett terület valószínűsíthetően az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozik, akkor a ingatlanügyi hatóság szakkérdésként vizsgálja, hogy az érintett terület az Evt. szerinti mely területnek felel meg.

(2)[52] Ha az adott földrészleten belül az összefüggő erdő terület a 400 m2 területnagyságot eléri, akkor azt önálló földrészletté kell alakítani. E földrészletek az önálló földrészletté alakítást megelőzővel egyező arányban továbbra is a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában maradnak, kivéve, ha a tulajdonosok ettől eltérő tulajdoni arányok kialakítására teljes körű egyezséget kötnek.

(3) Ha a természetben az ingatlan-nyilvántartási térképen nem ábrázolt árok, csatorna, út vagy egyéb művelés alól kivett területnek minősülő területrész, illetve halastó található és az nem felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, azok önálló földrészletté alakítását egyedileg kell vizsgálni. A szükséges földvédelmi eljárásokat hivatalból kell lefolytatni.

(3a)[53] Külterületen a szántó művelési ágú földrészletek megközelítéséhez 6 méter, egyéb művelési ágú földrészlet megközelítéséhez 4 méter széles szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.

(3b)[54] Belterületen a településrendezési eszközzel összhangban lévő szélességű szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.

(4)[55] Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az önálló földrészletté alakításról valamint a Fokftv. 45. §-ában meghatározott megközelíthetőségről a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban kell rendelkezni.

(4a)[56] A szántóföldi műveleti út kialakításakor az ingatlanügyi hatóság önálló földrészletként jegyzi be az utat az ingatlan-nyilvántartásba. A földrészletek megközelítésére szolgáló szántóföldi műveleti utak kialakításához szükséges terület AK értékével azoknak a földrészleteknek az AK értékét kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell, amelyek területéből kialakításra kerül.

(5) Ha a kérelemmel érintett földrészlet kisajátítás miatt több részre került megosztásra és a megosztás előtti tulajdoni arányok a megosztás után is azonosak a megosztott földrészletekben, akkor a megosztott földrészletek megosztási eljárását egy eljárásban kell lefolytatni.

10. §[57] (1) A megosztási eljárás akkor folytatható le, ha

a)[58] a ingatlanügyi hatóság a keretmérésről készült mérési vázlatot megvizsgálta és megállapítja, hogy a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapota megegyezik, vagy

b)[59] az a) pont szerinti feltétel teljesítéséhez szükséges adatváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése megtörtént.

(2)[60] Az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről a ingatlanügyi hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a jogi szolgáltatót és a földmérőt.

11. § (1)[61] A ingatlanügyi hatóság az első egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát.

(2) A megosztás kiindulási helyét és irányát az egy kérelemmel érintett földrészlet esetében a kérelmezővel egyeztetett módon kell meghatározni.

(3) Ha a kérelmező, vagy jogutódja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti tanya tulajdonosa a szomszédos, részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonban álló földrészletben társtulajdonos, akkor a megosztás kiindulási helyét és irányát úgy kell megállapítani, hogy a tanya tulajdonosára eső földterület a tanya mellé kerüljön kialakításra.

(4)[62] Ha a kérelmező a kérelmében, vagy az egyezségi tárgyaláson a megjelent kérelmezők egyhangúlag az osztás kiindulási helyére és irányára vonatkozó javaslatot tettek, a ingatlanügyi hatóságnak a javaslatban foglaltakra is figyelemmel kell lenni, feltéve, hogy az nem ellentétes a Fokftv. 45. §-ában meghatározott szempontokkal. A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatban rendelkezni kell az új szántóföldi műveleti út helyzetének és szélességének kialakításával kapcsolatban a 4. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjaiban meghatározott egyeztetés szükségességéről.

(5)[63] A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító végleges döntés a megosztási eljárás befejezéséig hatályos, kivéve a teljes körű egyezség esetét, amikor a 15. § (12) bekezdés szerinti befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg hatályát veszti, az erre történő utalást a döntésnek tartalmaznia kell. A döntést és a végleges döntést a ingatlanügyi hatóság hirdetmény útján közli. A döntés és a végleges döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon történő közzétételének napja.

(6)[64] A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat véglegessé válásáról a ingatlanügyi hatóság haladéktalanul értesíti elektronikus úton a jogi szolgáltatót, valamint a földmérőt.

(7)[65] A megosztási eljárás

a)[66] a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat véglegessé válása után, vagy

b)[67] a teljes körű egyezségnek a 15. § (12) bekezdése szerinti befogadását követően

folytatható.

12. § (1)[68] A megosztást a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján, és - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - értékarányosan (a tulajdoni hányadoknak megfelelő aranykorona értékek figyelembevételével) kell elvégezni. Ha a kérelmező tulajdoni hányada a kérelem benyújtását követően változik, a megosztást egyezség esetén az egyezségi okirat kelte, sorsolás esetén a 15. § (4) bekezdésében meghatározott, az egyezségi okirat benyújtására nyitva álló határidő lejártának időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányadra összevontan kell elvégezni.

(2) Az ültetvénnyel betelepített és szőlő, gyümölcsös, fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében az értékarányos megosztástól való eltéréshez a kérelmezők hozzájárulása szükséges. Az eltérés nem járhat a visszamaradó földrészlet tulajdonosai tulajdoni mértékének csökkenésével.

(3)[69] A kialakítandó új földrészletek megközelíthetőségéről a Foktftv. 46. § (5) bekezdésének alkalmazásával kell gondoskodni.

(4) A megosztás és kitűzés munkarészeit az R. szerint kell elkészíteni.

(5)[70] A változási vázrajz aláírását pótolja:

a) egyezség esetén a kérelmezők aláírása,

b) teljes körű egyezség esetén a tulajdonosok aláírása,

a térképvázlaton és területkimutatáson.

(6) Sorsolás esetén a változási vázrajzon a tulajdonosi aláírásokat a sorsolási jegyzőkönyv pótolja.

3. A soronkívüliségi kérelem

13. § (1) A 3. §-ban meghatározott teljesítési sorrendtől való eltérés iránti kérelem (a továbbiakban: soronkívüliségi kérelem) alapján indult eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2)[71] Az adott település vonatkozásában az egyes földrészletek soron kívüli megosztási eljárásának egymáshoz viszonyított sorrendjét a soronkívüliségi kérelmek ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának időpontja határozza meg. Az azonos napon benyújtott soronkívüliségi kérelmek közötti sorrendet a soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendje határozza meg.

(3) Soronkívüliségi kérelmet a 6. § (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás megküldéséig lehet benyújtani, a már korábban benyújtott megosztási kérelemre való hivatkozással, külön kérelemben.

(4) A soronkívüliségi kérelem tartalmazza

a) a magánszemély kérelmező természetes személyazonosító adatait és lakcímét vagy értesítési címét,

b) gazdálkodó szervezet kérelmező megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy családi- és utónevét, lakcímét,

c) az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát,

d)[72] a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a Foktftv. 44. § (2) bekezdése szerint vállalja a megosztási eljárás költségének megfizetését.

(5)[73] A ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a 25. §-ban meghatározott módon végzésben állapítja meg a soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek megosztási eljárásának számított költségét, és a fizetési határidőt. A fizetési határidő elmulasztása esetén a ingatlanügyi hatóság a soronkívüliségi kérelmet a határidő elmulasztásától számított 15 napon belül végzéssel elutasítja, ennek hiányában a soronkívüliségi kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. A fizetési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet az elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

(6) A soron kívüli eljárásban a jogi szolgáltató feladatait a kérelmező által megbízott jogi képviselő, a földmérő feladatait a kérelmező által megbízott földmérő látja el.

(7) A soronkívüliségi kérelem visszavonására nincs lehetőség.

(8)[74] Az egyezség kialakítására és a sorsolás lefolytatására, továbbá a kitűzésre és a változási vázrajz záradékolásra történő benyújtására vonatkozó eljárási határidő elmulasztása esetén a ingatlanügyi hatóság a határidő elmulasztásától számított 5 napon belül póthatáridő megadásával felhívja a soron kívüli kérelem előterjesztőjét a benyújtási kötelezettségre azzal, hogy az újabb határidő elmulasztása esetén a soronkívüliségi kérelmet a határidő elmulasztásától számított 5 napon belül végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a 23. §-ban meghatározott és megfizetett díjak visszafizetésére nincs mód.

4. Az egyezség szabályai

14. § E rendelet előírásait a kérelmezők közötti egyezség fennállása esetén a 15. §-ban és a 16. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § (1)[75] A kérelmezők a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására egyezséget köthetnek. Az egyezséget közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (a továbbiakban: egyezségi okirat). Az egyezségi okiratnak tartalmaznia kell az egyezségben résztvevő kérelmezők arra vonatkozó egybehangzó nyilatkozatát, hogy a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglaltaknak megfelelően határozzák meg a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület egymás közötti kiosztási rendjét, és ennek megfelelően készíttetik el a változási munkarészeket.

(2)[76] A jogi szolgáltatónak, a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítést követően, a kérelmezők és a földmérő összehívásával meg kell kísérelnie az egyezség létrehozását.

(2a)[77] A 10. § (2) bekezdés szerinti értesítés és az első egyezségi tárgyalás között legfeljebb 30 nap telhet el. Az első egyezségi tárgyalást a 11. § (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala előtt kell megtartani. Az egyezségi meghívót az egyezségi tárgyalás napját megelőzően legalább 15 nappal korábban kell megküldeni a kérelmezők és a földmérő részére. Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jogi szolgáltató - a tárgyalás napját követő - 8 napon belül megküld a ingatlanügyi hatóság részére. További egyezségi tárgyalások megtartását a kérelmezők egyhangúlag kérhetik a jogi szolgáltatótól, azzal, hogy az egyezségi meghívónak nem kell ismételten tartalmazni az (5) és (6) bekezdésben előírt ismertetéseket, valamint felhívásokat.

(2b)[78] Az egy kérelmezős földrészlet esetében a jogi szolgáltató a 10. § (2) bekezdésében meghatározott közlést követő 30 napon belül a 4. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilatkozatokat beszerzi. A nyilatkozatokról vagy azok hiányáról a nyilatkozatok kézhezvételét vagy a határidő elteltét követő 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a ingatlanügyi hatóságot és a földmérő vállalkozót.

(3)[79] Az egyezségi tárgyalás helyszínét a ingatlanügyi hatóság illetékességi területén kell kijelölni.

(4)[80] Az egyezségi okiratnak a ingatlanügyi hatósághoz való benyújtására a 11. § (1) bekezdésben meghatározott végleges határozat közlését követő naptól, legfeljebb a sorsolás napját megelőző 5. nap végéig van lehetőség, ezt követően egyezség nem köthető.

(5) Az egyezségi meghívóban ismertetni kell:

a) a földrészlet helyrajzi számát, területnagyságát, művelési ágát, aranykorona értékét,

b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket,

c) a földhasználati nyilvántartásba a földrészletet érintően bejegyzett földhasználat jogcímét, a földhasználattal érintett területnagyságot és a földhasználat időtartamát,

d) a kérelmező tulajdonosok nevét és a 12. § (1) bekezdés szerint az őket megillető tulajdoni hányadot,

e) a 9. §-ban foglaltak alapján az eljárás hatálya alól kiveendő és továbbra is közös tulajdonban maradó területeket,

f) a megközelíthetőséghez szükséges új szántóföldi műveleti út tervezett helyét, valamint ennek aranykorona-változási vonzatát, lehetőségét,

g) az egyezség megkötésének jellemzőit,

h)[81] a megosztási eljárás részét képező további eljárásokat (megosztás, kitűzés, bemutatás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés),

i)[82] a közös tulajdonnak a hatályon kívül helyezett, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Polgári Törvénykönyv, vagy a Foktftv. 1-14. alcímének a továbbiakban alkalmazandó szabályait, és

j)[83] a (7) bekezdésben foglaltakat.

(6) Az egyezségi meghívóban az alábbiakra kell felhívni a kérelmezők figyelmét:

a) az egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a (4) bekezdésben meghatározott időpontig, a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a sorsolás megkezdéséig - a sorsolás helyszínén is - van lehetőség,

b) az egyezség, illetve teljes körű egyezség, valamint sorsolási megállapodás megkötésének részletes tartalmára,

c) a jogutódlás igazolására,

d) arra, hogy a megosztási eljárás nem szünteti meg a fennálló földhasználati szerződést, de a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 60. § (1) bekezdése szerinti esetben és módon a haszonbérleti szerződés felmondható,

e)[84] az újonnan kialakítandó földrészlet új helyrajzi száma, területi változása miatt a földhasználati szerződés módosul, ezért javasolt gondoskodni a földhasználati szerződés módosításáról és ingatlanügyi hatósághoz történő bejelentéséről,

f)[85] arra a tényre, hogy az újonnan kialakítandó földrészletek területe a Foktftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott területi minimumnál nem lehet kisebb és ez a kérelmezők közül kit érinthet, valamint, belterület esetén a helyi építési szabályzattal és a településszerkezeti tervvel összhangban kell azokat kialakítani,

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti megtérítési kötelezettségre.

(7) A jogi szolgáltatónak az egyezségi tárgyalás lezárultát megelőzően ki kell kérnie a kérelmező tulajdonostársak nyilatkozatát a kérelem fenntartására vonatkozóan. Az egyezségi tárgyaláson meg nem jelent kérelmezőt úgy kell tekinteni, mint aki fenntartja a kérelmét. A kérelem az eljárás következő szakaszaiban nem vonható vissza.

(8)[86] A kérelmezőnek az első egyezségi tárgyalás lezárásáig meg kell tennie a 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat. Ha a kérelmező nem tesz nyilatkozatot, vagy visszatéríttetési eljárás alatt áll, vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

(9)[87] Amennyiben minden kérelmező visszavonja kérelmét, a ingatlanügyi hatóság a 10. § (1) bekezdésben foglaltak teljesülését követően az Ákr. rendelkezései szerint megszünteti az eljárást.

(10)[88] Egy kérelmező esetén a jogi szolgáltatónak ki kell kérnie a kérelmező tulajdonos nyilatkozatát arról is, hogy szándékozik-e teljes körű egyezséget kötni. A teljes körű egyezség kialakításának szándéka a teljes körű egyezség kialakítására vonatkozó határidő alatt bármikor visszavonható. A nyilatkozat tartalmáról, vagy az esetleges visszavonásról a jogi szolgáltató elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a ingatlanügyi hatóságot és a földmérőt.

(10a)[89] Egy kérelmező esetén teljes körű egyezség hiányában az eljárás a 22-23. §-ban foglaltak szerint folytatódik.

(11)[90] A jogi szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja a ingatlanügyi hatóságot és a földmérőt a visszavont kérelmekről.

(12)[91] A ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdés alapján megkötött egyezségről befogadó nyilatkozatot állít ki, amely azt igazolja, hogy a megosztási eljárás a továbbiakban az egyezség szabályai szerint folytatható. A befogadó nyilatkozatot 8 napon belül a ingatlanügyi hatóság a jogi szolgáltató útján közli az egyezséget benyújtó kérelmezőkkel, valamint elektronikus úton közvetlenül a földmérővel.

(13)[92] Ha a befogadott egyezségi okirat mellékleteként a kérelmezők a megosztás kiindulási helyére és irányára javaslatot tesznek és az nem ellentétes a Foktftv. 45. §-ában meghatározott szempontokkal, a ingatlanügyi hatóság a 11. § (1) bekezdésében meghozott határozatát a javaslat szerint módosítja.

(14)[93] A késedelmesen benyújtott (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okirat esetében, valamint a (12) bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozat hiányában a megosztási eljárás a Foktftv. 46. § (1) bekezdése szerinti sorsolással és a 2. § (1) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott eljárásokkal folytatódik és fejeződik be.

(15)[94] Ha a határidőben benyújtott egyezségi okirat az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek megfelel, a Foktftv. 46. § (1) bekezdése szerinti sorsolás nem kerül lefolytatásra, valamint a 22. § és a 23. § szerinti eljárás az egyezségi okirat, és az ahhoz csatolt mellékletek alapján kerül lefolytatásra.

(16)[95]

(17)[96] A megosztást a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján, és a 15. § (12) bekezdése szerinti befogadó nyilatkozattal rendelkező egyezség tartalma szerint kell elvégezni.

(18)[97] Egy kérelmező esetén a kérelem alapján kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot elkészíteni.

15/A. §[98] (1) A földmérő az osztóprogram segítségével elkészíti és kinyomtatja a megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek - ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is - helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét az egyezség szerint.

(2) Az R. alapján a földmérő elkészíti az egyezségnek megfelelő területkimutatást.

16. § (1)[99] Teljes körű egyezség jön létre, ha a kérelmezők egyezséget kötnek a kérelmet elő nem terjesztő tulajdonostársakkal is, valamint ha az összes tulajdonostárs benyújtotta kérelmét és egyezséget kötnek. A teljes körű egyezségre - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az egyezségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)[100] Ha a tulajdonostársak között használati megosztásról szóló megállapodás fennáll, akkor, a Foktftv. 48. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3)[101] Teljes körű egyezség esetén a ingatlanügyi hatóság nem hoz a 11. § (1) bekezdés szerinti határozatot.

(4)[102] Ha a teljes körű egyezség földrészlet tulajdonjogának változását érintő megállapodást is tartalmaz, azt - ha jogszabályi előírásba nem ütközik, figyelemmel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezéseire - a teljes körű egyezségnek megfelelően kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

5. A sorsolás végrehajtásának szabályai

17. § (1) A földrészlet - kérelmezők közötti - megosztásának sorrendjét egyezség hiányában sorsolással kell megállapítani.

(2)[103] A 11. § (1) bekezdése szerinti végleges határozat közlése és a sorsolás megkezdése között legfeljebb 60 nap telhet el.

(3)[104] A sorsolást 3 tagú sorsolási bizottság folytatja le. A sorsolási bizottság elnöke a a kormányhivatal alkalmazottja, egy tagja a jogi szolgáltató, másik tagja a földmérő.

(4) A sorsoláson a kérelmező személyesen, vagy meghatalmazottja útján vehet részt. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lefolytatását és igazolásnak sincs helye.

(5) A sorsolást a jogi szolgáltató szervezi meg. A sorsolás megszervezése magában foglalja a sorsolás tárgyi, technikai feltételeinek megteremtését, valamint személyi feltételeinek és a sorsolás helyszínének a biztosítását is.

(6)[105] A jogi szolgáltató a sorsolás napját és időpontját előzetesen egyezteti a ingatlanügyi hatósággal és a földmérővel. A sorsolást munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A jogi szolgáltató a sorsolás helyszínéről és időpontjáról a sorsolás napját megelőzően legalább 30 nappal korábban értesíti a kérelmezőket, a ingatlanügyi hatóságot és a földmérőt, továbbá a sorsolás helyszínéről és időpontjáról az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatót tesz közzé. A sorsolás helyszínét a 15. § (3) bekezdése szerint kell kijelölni.

(7) Az értesítésben ismertetni kell a sorsolás menetét és a megosztás módszerét.

(8) Az értesítésben fel kell hívni a kérelmezők figyelmét arra, hogy

a)[106] a sorsolás ellen a Foktftv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kifogással lehet élni,

b) az egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a 15. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig, a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a sorsolás megkezdéséig van lehetőség, továbbá

c) a (4) bekezdésben foglalt, meghatalmazásra vonatkozó szabályokra.

18. § A sorsolás megkezdése előtt a jogi szolgáltató

a) ismerteti a 15. § (5) bekezdésben és a 17. § (7) bekezdésben foglaltakat,

b) felhívja kérelmezők a figyelmét a 15. § (6) bekezdésében és a 17. § (8) bekezdésében foglaltakra,

c) megállapítja, hogy egyezség vagy sorsolási megállapodás létrehozására, és az ezt tartalmazó okirat benyújtására nem került sor, továbbá sorsolási megállapodás létrehozására a helyszínen sem került sor.

19. § (1) A sorsolásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a sorsolás helyét és idejét,

b) a sorsolási bizottság elnökének nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét, a jogi szolgáltató és földmérő nevét, székhelyét vagy irodájának székhelyét,

c) a földrészlet beazonosításához szükséges valamennyi azonosítót (település, helyrajzi szám),

d) a 15. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat,

e) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

f) a sorsolási megállapodások tényét és tartalmát,

g) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet,

h) mellékletként a jelenléti ívet, valamint a meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat,

i)[107] mellékletként az osztóprogram segítségével a földmérő által elkészített és kinyomtatott megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek - ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is - helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét,

j) az R. alapján elkészített területkimutatást,

k) azt a bejegyzést, hogy a jogi képviselő ismertette és a jelenlévők tudomásul vették a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakat.

(2) A jegyzőkönyv oldalanként tartalmazza a sorsolási bizottság elnökének és tagjainak a kézjegyét, valamint a jegyzőkönyv végén nyilvánvalóan azonosítható aláírásukat és a jogi szolgáltató ellenjegyzését.

(2a)[108] Sorsolás esetén a változásátvezetési eljárás alapjául szolgáló okirat az (1) és (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül.

(4)[109] A sorsolási jegyzőkönyvet a ingatlanügyi hatóságnak soron kívül záradékkal kell ellátnia, ha a sorsolás lefolytatása ellen a 20. § szerinti kifogás nem került benyújtásra, vagy a benyújtott kifogást a kormányhivatal elutasította és a sorsolás eredményét a kormányhivatal helyben hagyta. A záradék azt tanúsítja, hogy a megosztási eljárás a sorsolás eredményének megfelelően folytatható.

(5)[110] Záradékolás után a sorsolási jegyzőkönyv két példánya a ingatlanügyi hatóságnál, egy példány a jogi szolgáltatónál és egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre.

20. §[111] (1)[112] A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen a Foktftv. 46. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján kifogással lehet élni.

(2) A kormányhivatal a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakra alapozva hozza meg döntését, szükség esetén meghallgathatja a kifogás előterjesztőjét, a sorsolási bizottság tagjait, valamint más érintettet is. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A kifogást 15 napon belül kell elbírálni. A kormányhivatal a kifogás elutasításával a sorsolás eredményét helybenhagyhatja, vagy azt megsemmisíti és ezzel egyidejűleg új sorsolás lefolytatására utasítja a sorsolási bizottságot.

21. § (1) A sorsolás megkezdéséig lehetőség van sorsolási megállapodást kötni. A sorsolási megállapodás irányulhat:

a) az önálló földrészlet osztatlan közös tulajdonként történő kiosztására, vagy

b) az önálló földrészletek kiosztási sorrendjének meghatározására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodás alapján a megállapodásban érintett kérelmezők a tulajdoni hányaduk összevonásának eredményeként kialakítandó területnek önálló földrészletként, és az osztatlan közös tulajdonukként való kiosztására vonatkozóan állapodnak meg. E sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás alapján a megállapodásban érintett kérelmezők a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület önálló földrészletként történő kiosztásának a sorrendjében állapodnak meg. E sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők is egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra, de a megosztás végrehajtása során az önálló földrészletek kiosztása a megállapodásnak megfelelő sorrendben történik.

(4) Tanya körüli földek kiadása a 11. § (3) bekezdésben foglaltak alapján történik.

(4a)[113] A sorsolás során a kérelmezők helyszíni használatát - a sorsoláson megjelent kérelmezők kérelmére - figyelembe kell venni és az új földrészletek sorrendjét a használatnak megfelelően kell kialakítani, feltéve, hogy[114]

a)[115] az nem ellentétes a Foktftv. 45. §-ában meghatározott szempontokkal és

b) a visszamaradó tulajdoni hányadok egy földrészletben kialakíthatóak.

(5)[116] Ha a sorsolás során a Foktftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum) nem éri el a kérelmező tulajdoni hányadának megfelelő terület nagysága és az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást sem köt, akkor a kérelmező tulajdoni hányadát a többi területi minimumot el nem érő kérelmezővel együtt új önálló - területi minimumot meghaladó - osztatlan közös tulajdonban álló földrészletként, az utolsó kiosztásra került földrészletet követően kell kialakítani.

(6)[117] Ha az (5) bekezdés szerint kialakítandó új önálló földrészlet nem haladja meg a területi minimumot, akkor ezen tulajdoni hányadokat a visszamaradó földrészlethez kell rendelni.

6. A kitűzés és bemutatás szabályai

22. § (1)[118] A földmérő a ingatlanügyi hatóság által kiadott befogadó nyilatkozattal ellátott egyezségi okirat, vagy a záradékolt sorsolási jegyzőkönyv alapján - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - elvégzi a leosztott földrészletek kitűzését és bemutatását a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)[119] A bemutatás időpontjáról a földmérő az eredeti földrészlet összes tulajdonosát közvetlenül, a jogi szolgáltató az 1. § (3) bekezdésében meghatározott hirdetményi, elektronikus hirdetményi úton, legkésőbb a bemutatás előtt 5 nappal értesíti azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs, azonban meghatalmazás útján képviseltetheti magát. A bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a helyszínen a földmérő és a megjelentek aláírásukkal látnak el. Az így elkészült jegyzőkönyvet a ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iratokhoz kell csatolni. A bemutatási jegyzőkönyv aláírása során előforduló kifogásokat a ingatlanügyi hatóság csak felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállásának esetén vizsgálja.

(3) A megosztással kialakult földrészletekre a már meglévő földmérési jelet a földmérőnek a földrészlet bemutatása során az érintett földrészlet tulajdonosának be kell mutatnia és azt át kell adnia. A bemutatásról és az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A bemutatási és átadási jegyzőkönyvben ki kell térni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakra.

(4)[120] A földmérő a bemutatást követő 15 napon belül az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges bemutatási jegyzőkönyvet és a földmérési dokumentációt átadja a jogi szolgáltatónak, amelyet a jogi szolgáltató a kérelemmel és okirattal együtt benyújt a ingatlanügyi hatósághoz. Amennyiben a kiosztási sorrend sorsolással került megállapításra, úgy a földmérő a bemutatási jegyzőkönyvet és a földmérési dokumentációt a ingatlanügyi hatóságnak nyújtja be.

(5)[121] A ingatlanügyi hatóság a vizsgálat és záradékolás során - az R.-ben foglaltakon túl - a változási vázrajz 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatnak való megfelelőségét, a leosztott földrészletek 12. § (1) bekezdésben meghatározottaknak, valamint az egyezségi okiratnak, illetve a sorsolási jegyzőkönyvnek való megfelelőségét is vizsgálja.

7. A változásátvezetési eljárás

23. § (1)[122] A változásvezetési eljárás - a tulajdoni lap széljegyzésével - a 22. § (5) bekezdése szerinti záradékolást követő munkanapon, a záradékolt változási vázrajz, valamint a

a) 15. § (1) bekezdés és 16. § (1) bekezdés szerinti esetben az okiratok és az ingatlan-nyilvántartási kérelem,

b) 15. § (18) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott okirat és ingatlan-nyilvántartási kérelem,

c) 17. § (1) bekezdés szerinti esetben sorsolási jegyzőkönyv - illetve annak mellékletei -

alapján indul meg.

(2)[123] Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények visszajegyzését a Foktftv. 46. § (6) és (7) bekezdése alapján kell elvégezni.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogcímeként az eredeti jogcímet kell feltüntetni.

(4)[124] Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a változási vázrajz másolatát a ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. § (1) bekezdése szerint közli, kivéve teljes körű egyezség, egyezség és sorsolási megállapodás esetén, amikor az Inytv. 52. § (3) bekezdése szerint közli azt.

8. A költségek viselése

24. §[125] (1) A megosztási eljárással kapcsolatban a kormányhivatalt kiinduló földrészletenként az 1. mellékletben meghatározott költségtérítés illeti meg, amely a megosztási eljárás végrehajtása során felmerülő személyi juttatás (a projekt keretében alkalmazott munkavállaló munkabére, céljuttatás, túlóra), munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások és beruházások finanszírozására szolgál.

(2) A költségtérítés terhére az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklete szerinti K1103 Céljuttatás, projektprémium rovaton is teljesíthető kifizetés.

25. § (1)[126] A soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészlet megosztási eljárásának, az eljárás megindulásáról szóló értesítésnek, a mezőgazdászi helyszínelésnek, a keretmérés vizsgálatának, valamint az osztásirány meghatározásának költsége 32 500 forint. A költséget a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes kormányhivatal fizetési számlájára történő készpénzátutalási megbízással, banki átutalással vagy a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni.

(2)[127] Soron kívüli eljárás esetén, egyezség hiányában a sorsolás megkezdéséig, a sorsolási bizottságban történő részvétel költsége 6500 forint. Az addig megfizetett költségek visszaigénylésére nincs lehetőség.

(3) A soron kívüli eljárásban a földmérési és a jogi szolgáltatási feladat ellátásáról a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező gondoskodik.

(4) A soron kívüli eljárásban a földmérési adatszolgáltatás és záradékolás díját a földmérő a földmérési és térképészeti állami alapadatok igazgatási szolgáltatási díját szabályozó rendelet szerint fizeti meg. A változás-átvezetés díját a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító törvény alapján fizeti meg.

II. FEJEZET[128]

26. §[129]

27. §[130]

28. §[131]

28/A. §[132]

29. §[133]

30. §[134]

31. §[135]

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

33. § E rendelet

a) az Európai Unió Bizottsága - be nem jelentett támogatásként - az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014-2020 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (75) pont a) alpontja szerinti birtokrendezéshez kapcsolódó, valamint

b) az Európai Unió Bizottsága - be nem jelentett támogatásként - az agrár-és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, 2007-2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 96. pontja hatálya alá tartozó

támogatást tartalmaz.

34. §[136] (1) Azonosítható, azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó támogatással, ha az nem vezet az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Azonosítható, különböző elszámolható költségek esetén a támogatás halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó támogatással.

35. §[137] E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 7. §-át 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. §[138] E rendeletnek a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 138/2017. (VI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 24. §-át a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

37. §[139] Az egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 454/2021. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 8. §-ával hatályon kívül helyezett II. fejezet rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez[140]

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos, a Foktftv. 44. § (1) bekezdése alapján a ingatlanügyi hatóságot megillető költségtérítés[141]

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok adminisztrációs költségei[142]