396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet

a 2014-2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § és az 1. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 10-14. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre és hatálya[1]

1. §[2] (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2014-2020-as időszakban az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló

a) Duna Transznacionális Program,

b) Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program,

c) ESPON 2020 interregionális együttműködési program,

d) Interact III interregionális együttműködési program,

e) INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program és

f) URBACT III interregionális együttműködési program

végrehajtásában részt vevő hazai szervezetekre.

(2) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programokból származó források felhasználására és ellenőrzésére.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti programok esetében az uniós mellett hazai támogatásban is részesülő jogi személyekre, valamint a hazai támogatás nyújtásának lebonyolításában részt vevő szervezetekre.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

(5) E rendeletet nem kell alkalmazni a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 83/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó programokra.

1/A. Értelmező rendelkezések[3]

1/A. §[4] (1) E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

3. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat,

4. audit hatóság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (4) bekezdése szerinti szervezet,

5. auditor csoport: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdése szerinti munkacsoport,

6. csalás: az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

7. DTP eMS rendszer: a 2014-2020 programozási időszakban a Duna Transznacionális Program által működtetett elektronikus monitoring és információs rendszer,

8. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

9. együttműködési program technikai segítségnyújtási keretéhez történő nemzeti hozzájárulás: az együttműködési programban részt vevő partnerországok által évenként, lakosságszámuk arányában nyújtott hozzájárulás az együttműködési program hatékony működtetéséhez szükséges költségek fedezésére,

10. elektronikus monitoring és információs rendszer: a 2014-2020 programozási időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok és projektek program vagy nemzeti szintű lebonyolítását támogató rendszer,

11. felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentumcsomag,

12. hazai kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a projektben részt vevő kedvezményezettek által aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél vagy hazai székhelyű európai területi társulás,

13. hazai TA kedvezményezett: a TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, annak vonatkozásában uniós támogatásban részesülő hazai fél,

14. hazai társfinanszírozás: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a hazai kedvezményezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettel támogatási szerződést köt,

15.[5] hiba: a transznacionális és interregionális programra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok által meghatározott, valamint a hazai társfinanszírozási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha a hazai társfinanszírozás még nem tekinthető elszámoltnak,

16. hitelesítés: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai kedvezményezett a támogatási, valamint a hazai társfinanszírozási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,

17. hitelesítési jelentés: az igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a nemzeti hatóság által összeállított jelentés,

18. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a vezető kedvezményezett, valamint a hazai kedvezményezett részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,

19. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti szervezet,

20. igazoló hatóság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdése szerinti szervezet,

21. irányító hatóság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet,

22.[6] irányító hatóság és közös titkárság: a Duna Transznacionális Programban részt vevő partnerországok által kijelölt integrált menedzsment szervezet, amely a területfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium funkcionálisan önálló szervezeti egységeként az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke alapján az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkében meghatározott, valamint a Programdokumentumban és a Programkiegészítő Dokumentumban lefektetett feladatokat látja el,

23. kis összegű követelés: a kettőszázötven eurót meg nem haladó hazai társfinanszírozásra vonatkozó követelés, valamint a százezer forintot meg nem haladó uniós támogatás megelőlegezésre vonatkozó követelés,

24. költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenység,

25. költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, a kedvezményezettnél felmerült költség hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozat,

26. közös titkárság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (2) bekezdése szerinti szervezet,

27. megelőlegezés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás,

28. megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés,

29. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő - különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő - nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten,

30. monitoring bizottság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (3) bekezdése szerinti bizottság,

31. NAHU 2014-2020 rendszer: a 2014-2020 programozási időszakban az európai területi együttműködés célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és egyes interregionális együttműködési programok nemzeti feladatainak végrehajtását támogató informatikai rendszer,

32. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi - ugyanazon szempontok szerinti, ismételt és teljes körű - ellenőrzése,

33. nemzeti hatóság: a monitoring bizottságban a tagállami képviseletet biztosító, valamint az együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet,

34. nemzeti kapcsolattartó pont: az együttműködési program hatékony lebonyolítását nemzeti szinten biztosító szervezet,

35. partnerország: az együttműködési program végrehajtásában részt vevő tagállam vagy harmadik ország,

36. Programdokumentum: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti tartalommal, a partnerországok által elkészített, a partnerországok kormányai által jóváhagyott és az Európai Bizottság által elfogadott stratégiai dokumentum, amely lefekteti a Duna Transznacionális Program prioritási tengelyeit, közös intézményrendszerét, végrehajtási kereteit, pénzügyi tervét, az irányítási és ellenőrzési szabályokat, beleértve a részt vevő partnerországok közötti pénzügyi felelősségmegosztást az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében,

37. Programkiegészítő Dokumentum: a Programdokumentum mellékletét képező, a monitoring bizottság által jóváhagyott dokumentum, amely meghatározza a Duna Transznacionális Program menedzsment struktúráját, beleérve a partnerországok és a végrehajtásban részt vevő szervezetek - monitoring bizottság, irányító hatóság és közös titkárság, igazoló hatóság, audit hatóság, hitelesítésért felelős szervezetek és kontrollerek, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok - kötelezettségeit és felelősségi viszonyait, és magában foglalja az irányítási és kontrollrendszerek megfelelősségét igazoló hitelesítési jelentés mintát,

38. programszámla: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerinti, az uniós támogatások és a partnerországi társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából a Duna Transznacionális Program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik,

39. projektrész: a projekt keretében megvalósuló azon tevékenységek összessége, amely hozzárendelhető a projektben részt vevő adott kedvezményezetthez,

40. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti szabálytalanság,

41. szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában meghatározott fogalom, valamint a nemzeti jogszabályok által meghatározott, továbbá a hazai társfinanszírozási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha a hazai társfinanszírozás elszámoltnak tekinthető,

42. tagállami helytállás: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (3) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség,

43. TA projekt: olyan - az együttműködési program technikai segítségnyújtás keretéből finanszírozott - projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése,

44. uniós támogatási szerződés: az együttműködési program irányító hatósága és a vezető kedvezményezett között létrejött, az uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá,

45. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél.

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni.

2. A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtási intézményrendszere

2. § A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában az 1. mellékletben meghatározott szervezetek vesznek részt.

2/A. §[7] A Magyar Államkincstár látja el a DTP eMS rendszer szoftverfejlesztését és alkalmazás-, illetve infrastruktúra-üzemeltetését.

II. FEJEZET

A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

2/A. A Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014-2020) előirányzat felhasználási szabályai[8]

2/B. §[9] (1) Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló 2014-2020 közötti transznacionális és - az URBACT program kivételével - az interregionális együttműködési programok esetében a hazai végrehajtáshoz kapcsolódóan felmerülő kiadások és támogatások fedezetét a központi költségvetés XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, 11. Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2014-2020) alcíme (a továbbiakban: előirányzat) biztosítja.

(2) Az előirányzat

a) a 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló Duna Transznacionális, az Interreg Central Europe és az INTERREG EUROPE programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek,

aa) központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettje esetén a projektrész teljes költségvetésének 15%-át, nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettje esetén pedig a projektrész teljes költségvetésének 10%-át meg nem haladó hazai társfinanszírozás nyújtása vissza nem térítendő támogatásként történő,

ab) hazai kedvezményezett projektjéhez visszatérítendő támogatásként nyújtott európai uniós hozzájárulás 30%-át meg nem haladó megelőlegezése,

ac) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény alapján fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény kedvezményezettjének megvalósítás alatt álló projektrésze tekintetében e projektrésznek a fenntartóváltást megelőző mértékű, változatlan megelőlegezése és a változatlan mértékű hazai társfinanszírozás biztosításának,

b) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közreműködő szervezet) e rendeletben, valamint a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról szóló 197/2018. (X. 24.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai,

c) a tagállami helytállási kötelezettségből adódó visszafizetések,

d) a Duna Transznacionális Program irányító hatóságának e rendeletben meghatározott feladatai kapcsán az európai uniós hozzájárulás visszatérítendő támogatásként történő megelőlegezése, valamint

e) a Duna Transznacionális Program audit hatóságának e rendeletben meghatározott feladatai kapcsán az európai uniós hozzájárulás visszatérítendő támogatásként történő megelőlegezése

finanszírozására szolgál.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az előirányzat kezelésére előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a Magyar Államkincstárnál.

(4) Az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

2/C. §[10] (1) Az előirányzat felhasználásával kapcsolatos közreműködő szervezeti feladatokat a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet látja el, különösen

a) a programok hazai megvalósításának előkészítésével és koordinációjával,

b) a hitelesítési rendszer működtetésével,

c) a hazai társfinanszírozási szerződések megkötésével és módosításával,

d) az uniós forrás megelőlegezési szerződések megkötésével és módosításával,

e) a hazai társfinanszírozási szerződések és az uniós forrás megelőlegezési szerződések vonatkozásában a projektrészek zárásával,

f) a hazai társfinanszírozási szerződések és az uniós forrás megelőlegezési szerződésekből, valamint a tagállami helytállásból eredő követeléskezeléssel,

g) a követelések behajthatatlanná történő minősítésével,

h) a szabálytalanságkezeléssel,

i) a nemzeti szintű folyamatszabályozással,

j) a NAHU 2014-2020 rendszerrel kapcsolatos koordinátori és rendszerfejlesztéssel,

k) a 2021-2027 programozási időszak transznacionális és egyes interregionális programjainak tervezésével és előkészítésével, valamint

l) a Duna Régió Program végrehajtását támogató monitoring és információs rendszer rendszerfejlesztésével és működéstámogatásával

kapcsolatos feladatokat.

(2) A 2/B. § (1) bekezdése szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az előirányzat kezelésére pénzforgalmi lebonyolítási számlát nyit a Magyar Államkincstárnál.

(3) A 2/B. § (1) bekezdése szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlára rendelkezési jogot biztosít a közreműködő szervezet részére.

(4) A pénzforgalmi lebonyolítási számla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

2/D. §[11] (1) Támogatásban

a) helyi önkormányzat,

b) költségvetési szerv,

c) gazdasági társaság,

d) civil szervezet,

e) közhasznú szervezet,

f) szövetkezet,

g) egyház,

h) köztestület,

i) irányító hatóság,

j) európai területi társulás, valamint

k) Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet

részesülhet.

(2) Hazai társfinanszírozás esetén a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai kedvezményezettje abban az esetben részesülhet költségvetési támogatásban, ha rendelkezik devizaszámlával, és vállalja, hogy ha szabálytalanság esetén az európai uniós hozzájárulás visszafizetendő részét a vezető kedvezményezett részére - vezető kedvezményezettként a programszámlájára - határidőn belül nem fizeti vissza, a visszafizetési kötelezettséggel érintett összeget az Ávr. szerinti késedelmi kamattal növelten fizeti vissza.

(3) Megelőlegezés esetén a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai kedvezményezettje - központi költségvetési szerv vagy vármegyei önkormányzat kivételével - abban az esetben részesülhet megelőlegezésben, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az ötszázötvenezer eurót.

2/E. §[12] (1) Hazai társfinanszírozás esetén a támogatás külön pályáztatás nélkül, a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai kedvezményezettjeivel támogatási szerződés alapján nyújtható.

(2) A hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra és kifizetésre a hazai kedvezményezett euróban vezetett számlájára.

(3) Megelőlegezés a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai kedvezményezettjeivel a programszintű támogatási döntést követően, a közreműködő szervezet értesítésének kézhezvételétől számított kilencven napon belül benyújtott támogatási kérelem alapján - az uniós támogatási szerződés hatálybalépését követően - megkötött támogatási szerződés alapján nyújtható.

(4) A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a hazai partner részére. A megelőlegezés forintban meghatározott összegét az adott évi központi költségvetés tervezése során az államháztartásért felelős miniszter által megállapított tervezési árfolyam alkalmazásával határozzák meg.

(5) Ha a megelőlegezés összege az érintett projektrész uniós költségvetésének módosítása okán csökkentésre vagy növelésre kerül, a megelőlegezési szerződés módosított összege az eredeti szerződésben alkalmazott árfolyamon kerül forintosításra.

(6) A hazai kedvezményezett részére a hazai társfinanszírozás, valamint a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességét.

(7) A megítélt támogatás a támogatási szerződésben meghatározott mértékű támogatási előlegként is kifizethető.

(8) A támogatás

a) egyösszegű kifizetéssel vagy

b) részletekben történő kifizetés esetén időarányosan vagy teljesítésarányosan

biztosítható.

2/F. §[13] A hazai kedvezményezettel - ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettet - kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, valamint a megelőlegezési szerződésben rendelkezni kell az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet:

a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,

b) jelzálogjog vagy

c) hitelintézet által nyújtott garancia.

2/G. §[14] (1) A hazai kedvezményezett köteles visszafizetni

a) a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított tizenöt hónapon belül nem nyújt be előlegelszámolást, kivéve, ha a késedelem a hazai kedvezményezettől független objektív okok miatt következik be, és a hazai kedvezményezett vétlenségét a határidő elmulasztásában igazolja,

b) az elszámolásból eredő különbözetet, ha az előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai kedvezményezett részére jóváhagyott előlegelszámolás szabálytalansággal nem érintett része, valamint

c) költségvetés csökkentése esetén a korábban kifizetett hazai társfinanszírozási előleg és a módosult költségvetés hazai társfinanszírozási része közötti különbözetet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetés határideje a kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetés határideje a projektrész pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti visszafizetés határideje a módosított hazai társfinanszírozási támogatási szerződés aláírását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(5) Ha a hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a közreműködő szervezet a 2/F. § szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a közreműködő szervezet a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(6) Ha szabálytalanság esetén a hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a vezető kedvezményezett vagy az irányító hatóság részére, és így a nemzeti hatóságnak tagállami helytállási kötelezettsége keletkezik, a közreműködő szervezet a nemzeti hatóság tájékoztatását követően a visszafizetendő uniós támogatási összeget késedelmi kamattal növelten követeli a hazai kedvezményezettől.

(7) Szabálytalanság esetén a szabálytalanság hazai társfinanszírozási része vonatkozásában az Ávr. szerinti ügyleti- és késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(8) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg határidőre történő visszafizetése esetén az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(9) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg az annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidőt követően kerül visszafizetésre, az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség mellett késedelmikamat-fizetési kötelezettség is keletkezik.

(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség nem áll fenn az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] 8. §-a szerinti szervezeti formák esetén, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerinti eset fennáll,

b) a kedvezményezett hazai társfinanszírozás kezelésére a Magyar Államkincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy

c) a hazai társfinanszírozás összege nem éri el a százötvenezer eurót.

(11) Ha a hazai kedvezményezettet érintő szabálytalanságból fakadó összeget az érintett program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni.

(12) Elállás esetén - ideértve az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet is - a hazai kedvezményezett köteles a kifizetett hazai társfinanszírozás teljes összegét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten visszafizetni, függetlenül attól, hogy az elállást a támogató vagy a támogatott kezdeményezte.

(13) A hazai kedvezményezettel szemben megállapított kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.

(14) A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint a tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

2/H. §[15] (1) Megelőlegezés esetén a hazai kedvezményezett a támogatási összeg utolsó uniós hozzájárulás-részlete kifizetésének a hazai kedvezményezett fizetési számláján történt jóváírását követő harminc napon belül a támogatási összeget a pénzforgalmi lebonyolítási számlára visszafizeti.

(2) A megelőlegezés visszafizetése forintban történik. A hazai kedvezményezett számláján jóváírt euróösszeg forintosítására a megelőlegezési szerződésben rögzített árfolyamon kerül sor.

(3) Ha a megelőlegezéssel érintett projektrész uniós költségvetése csökken, és ez szükségessé teszi a megelőlegezés összegének a csökkentését, akkor az így keletkező különbözetet a hazai kedvezményezett köteles visszafizetni. A hazai kedvezményezett a visszafizetést a kapcsolódó megelőlegezési szerződés módosításának hatálybalépését követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül teljesíti.

(4) Ha a hazai kedvezményezett a megelőlegezett összeg visszautalását az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidőre teljesíti, az Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a hazai kedvezményezett határidőben nem teljesíti a visszautalásokat, a közreműködő szervezet a megelőlegezett összeg vissza nem fizetett részét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten követeli tőle.

(5) A megelőlegezési szerződéstől való elállás esetén a hazai kedvezményezett köteles a megelőlegezett összeget a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az Ávr. szerinti ügyleti- és - késedelem esetén - késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(7) A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint a tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni. A kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.

(8) A Duna Transznacionális Program esetében irányító hatósági vagy audit hatósági feladatokat ellátó költségvetési szerv kedvezményezett részére biztosított megelőlegezés esetén az uniós forrásnak a kedvezményezett fizetési számláján történt jóváírását követő harminc napon belül a kedvezményezett a támogatási összeget az előirányzat-felhasználási keretszámlájára visszafizeti.

(9) A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható fel.

2/I. §[16] (1) A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében egy alkalommal részletfizetési kérelmet nyújthat be a közreműködő szervezethez.

(2) A közreműködő szervezet a részletfizetési kérelemről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt, és erről a kedvezményezettet a döntéstől számított öt napon belül a részletfizetési megállapodás tervezetének megküldésével tájékoztatja.

(3) A visszafizetési kötelezettség futamideje nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A részletfizetés meghatározásánál a kérelem beérkezésének napjáig számolt kamatokkal terhelt összeget kell figyelembe venni, kamatot a részletfizetés idejére felszámítani nem lehet.

(4) Ha a kedvezményezett az általa aláírt megállapodást annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem küldi meg a közreműködő szervezet részére, a közreműködő szervezet a részletfizetést engedélyező döntését visszavonja.

(5) Ha a kedvezményezett bármely részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja, vagy csak részben teljesíti, a közreműködő szervezet a késedelembe eséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a részletfizetési megállapodás megszűnéséről és az újraszámolt visszafizetési kötelezettség összegéről.

3. A hitelesítés

3. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata

a) a Duna Transznacionális Program,

b) az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program,

c) az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program és

d) az URBACT III interregionális együttműködési program

keretében megítélt uniós támogatások, továbbá a technikai segítségnyújtás keret terhére felmerült költségek hitelesítése.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata

a) a Duna Transznacionális Program,

b) az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és

c) az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program

hazai társfinanszírozása felhasználásának hitelesítése.

4. § (1)[17] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként gondoskodik a hazai kedvezményezett részéről benyújtott, a projekt keretében felmerült, szakmailag teljesített, és a hazai kedvezményezett által kifizetett költségeket alátámasztó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzéséről. A dokumentumok elektronikus monitoring és információs rendszerbe történő feltöltése egyenértékű a dokumentumok papíralapon történő benyújtásával.

(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy

a) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,

b) a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és az együttműködési program keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,

c) a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a pályázatra vagy a TA projektre vonatkozó döntéssel és az uniós támogatási szerződéssel,

d) a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban,

e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő,

f) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,

g)[18] az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság vagy hiba,

h) kettős finanszírozás nem valósult meg,

i) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,

k) az uniós támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása,

l) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak.

(3)[19] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként ellenőrzi a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai kedvezményezett az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás dokumentumaihoz a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) betekintési jogot biztosít az ellenőrzés érdekében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, valamint az audit hatóság részére. A nem EKR-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a hazai kedvezményezett a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a programot támogató informatikai rendszeren keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére benyújtja. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai kedvezményezett felelőssége.

(4)[20] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a közbeszerzési eljárás ellenőrzése során megállapított jogsértések következtében jogosult a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben elszámolni kívánt költség arányos csökkentésére.

5. § (1)[21] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles gondoskodni a projektrészek és a TA projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.

(2)[22] Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész megvalósítási ideje alatt legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a hitelesítésre kijelölt szervezet kockázatelemzési módszertana alapján elkészített kockázatelemzés eredménye indokolja.

(3)[23] Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább további egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni.

(4)[24] Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrészt minden, a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés, vagy ha a benyújtott jelentés nem tartalmaz elszámolni kívánt költséget, illetve kizárólag csak munkabér-elszámolást vagy átalányköltséget tartalmaz.

(4a)[25] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az (1) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést nem a projektrész megvalósítási ideje alatt folytatja le abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzéssel érintett jelentés nem tartalmaz elszámolni kívánt költséget, vagy kizárólag munkabér elszámolást és átalányköltséget tartalmaz. Ezekben az esetekben a helyszíni ellenőrzést a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési tevékenység részeként kell lefolytatni.

(5)[26]

(6) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,

b) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,

c) azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott másolatokkal,

d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,

e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben foglaltakkal, illetve a TA projekttel való összhangját,

f)[27] a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

g)[28] a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, kivéve, ha a dokumentumalapú ellenőrzés során a kedvezményezett teljes körű EKR betekintést biztosított,

h) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását és

i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

6. §[29] (1) A hitelesítési tevékenységet a hitelesítésre kijelölt szervezet dokumentálja, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.

(2) Amennyiben a pénzügyi korrekció szükségessége a hitelesítési tevékenység során történt adminisztratív hibára vagy jogszabályváltozásra vezethető vissza, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet külön vizsgálat lefolytatása nélkül megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)[30] A hiba feltárása és a szükséges intézkedések megtétele céljából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vizsgálatot indíthat az elszámolni kért költség megfelelőségének megállapítására. A vizsgálat időtartama legfeljebb negyvenöt nap, amelybe nem számít bele a kedvezményezett iratpótlási kötelezettsége teljesítésének, továbbá valamely költségvetési szerv vagy bíróság eljárásának és az esetleges szakértői vizsgálatnak az időtartama.

(4) Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a hibavizsgálat során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai kedvezményezettől felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, valamint lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére.

(5) Nem számít be a vizsgálat időtartamába a hazai kedvezményezett általi

a) felvilágosítás nyújtásáig,

b) hiánypótlás teljesítéséig és

c) észrevétel megtételéig

eltelt időtartam.

(6) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 4. § és az 5. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére.

(7) A hazai társfinanszírozás akkor tekinthető elszámoltnak, ha a hitelesítési nyilatkozatban elfogadott költségre vonatkozó kifizetési kérelem jóváhagyása megtörtént.

6/A. §[31] (1) Ha a hazai kedvezményezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 6. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatának eredményével vagy a 6. § (6) bekezdése szerinti hitelesítési nyilatkozatának tartalmával nem ért egyet, a kézhezvételétől számított öt munkanapon belül panasszal élhet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet felé.

(2) A panaszban meg kell jelölni

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát,

b) a hazai kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat és

c) a panasz indokoltságát igazoló tényeket és körülményeket, amelyek alátámasztják, hogy a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet nem az előírásokkal összhangban járt el.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a panaszt - annak tárgyában kialakított álláspontjával együtt - öt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság megvizsgálja a panaszt, és annak kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatja az érintetteket a vizsgálat eredményéről.

(5)[32] A nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a hazai partner a benyújtott panaszt visszavonta, vagy

d) a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

(6) Amennyiben a nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet panasszal érintett költségre vonatkozó döntését helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a panasszal érintett költségre vonatkozóan új döntés meghozatalára utasítja.

7. § A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem alátámasztásához szükséges információt a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával biztosítja.

8. § (1) Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható, az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költséget a hazai kedvezményezett köteles átváltani euróra - az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke alapján - az együttműködési programban meghatározott módon.

(2) A hazai kedvezményezett a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget kizárólag euróban meghatározva nyújthat be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.

4. Szabálytalanságkezelés

9. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen.

(2)[33]

10. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezeten belül ki kell jelölni a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).

(2) A szabálytalanság-felelős

a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,

b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket,

c)[34] a Duna Transznacionális Program, az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program, valamint az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program esetén gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok NAHU 2014-2020 rendszerbe való feltöltéséről.

11. § (1) Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt és megküldeni a szabálytalanság-felelősnek.

(2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és - ha szükséges - a kifizetések felfüggesztésére, a 13. § szerinti esetben a szabálytalansági vizsgálat mellőzésére vagy a szabálytalansági gyanú megalapozatlansága esetén a szabálytalansági vizsgálat megindításnak elutasítására.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, mellőzéséről vagy elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.

(4) Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg.

12. § (1)[35] A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős - szükség esetén - felhívja a hazai kedvezményezettet a szabálytalansági vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, valamint a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a szabálytalansági vizsgálat során a szabálytalanság-felelős a hazai kedvezményezettől felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, továbbá lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére.

(1a)[36] Nem számít be a vizsgálat időtartamába a hazai kedvezményezett általi

a) felvilágosítás nyújtásáig,

b) hiánypótlás teljesítéséig és

c) észrevétel megtételéig

eltelt időtartam.

(2) A szabálytalanság-felelős megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.

(3)[37] Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése, vagy szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság döntésének közléséig, vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

13. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,

b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

c) a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,

d)[38] az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot állapít meg,

e)[39] rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy

f)[40] a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba.

14. § (1)[41] A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanút, a szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti a NAHU 2014-2020 rendszerben.

(2)[42] A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, a szabálytalansági vizsgálat felfüggesztéséről, a kifizetések felfüggesztéséről, valamint a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról a szabálytalanság-felelős írásban tájékoztatja a hazai kedvezményezettet, továbbá elektronikus formában értesíti a szabálytalansági vizsgálatban érintetteket.

15. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság hiányának megállapítása esetén is - a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,

b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését,

e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

f) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,

g) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot és

h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá

a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,

b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget és

c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát.

16. § (1)[43] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a szabálytalansági vizsgálatot lezáró döntés meghozatalának a napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni.

(2) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével vagy

b)[44] a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és a szabálytalansággal arányos intézkedést - így különösen a hazai kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését - elrendelő döntéssel, vagy

c)[45] a még nem hitelesített költségek tekintetében annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, azonban a hazai kedvezményezett által benyújtott, vagy a következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódóan benyújtásra kerülő elszámolás jóváhagyható összegéből el nem számolható összeg kerül megállapításra.

(3)[46] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalanságot a hazai kedvezményezettre vagy a hazai TA kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság - ide nem értve a rendszerszintű szabálytalanságot - megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet terheli.

(4)[47] A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti döntésről írásban tájékoztatja a hazai kedvezményezettet, továbbá elektronikus formában értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.

17. § (1)[48] A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezheti.

(2)[49] Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személy részére kifizetendő díj hitelesítése, vagy a támogatás kifizetése egészében vagy részben megtagadható, visszakövetelhető.

18. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.

(2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.

(3)[50] A hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett a 16. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi korrekcióval érintett összeget nem használhatja fel, arra további költségelszámolás nem nyújtható be.

19. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összeg a hazai kedvezményezettől visszakövetelésre kerüljön.

(2) Ha a szabálytalanul felhasznált támogatási összeget az együttműködési program lezárásáig nem sikerül behajtani, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles a behajtásra tett kísérletek és intézkedések dokumentációját a hazai kedvezményezett zárójelentése jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

5. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat

20. § (1)[51] Az a hazai kedvezményezett, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

(2)[52] A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. A szabálytalansági döntés közlésének napja az a nap, amelyen az - hivatalos iratként - kézbesítésre került.

(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,

b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre történő pontos hivatkozást és

c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.

(4) A jogorvoslati kérelemben új - a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált - tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(5) A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása - ide nem értve a kifizetések felfüggesztését - a jogorvoslati eljárás lezárásáig nem kezdhető meg.

21. §[53] Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés vagy pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen - ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz - az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.

22. § (1)[54] Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, az uniós támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja.

(2)[55] Ha a szabálytalansági döntés visszavonása esetén a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le a 12-19. § rendelkezéseinek figyelembevételével, vagy számítási hiba esetében módosítja a visszakövetelést elrendelő döntést.

(3)[56] Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalansági döntést nem vonja vissza, a jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és - ha releváns - a közbeszerzési döntőbizottsági, egyéb hatósági, vagy bírósági eljárásról szóló tájékoztatásával együtt megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, valamint a szabálytalansági vizsgálattal érintett uniós támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.

23. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

c)[57]

d) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, az uniós támogatási szerződés, illetve a felhívás megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését.

(2) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.

24. § (1) A nemzeti hatóság a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(2) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.

(3) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől további - a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köteles a tájékoztatást haladéktalanul a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet.

(5)[58] Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a jogorvoslati eljárást a hatóság vagy bíróság döntésének közléséig felfüggeszti.

(6)[59] Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, a nemzeti hatóság az eljárás megindítását kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, más hatóságnál vagy a bíróságnál.

(7) A jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.

25. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b)[60] a szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei - jogsértés, illetve az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem - nem állnak fenn, vagy

c)[61] a szabálytalansági döntést megsemmisíti és - a szabálytalansági gyanú fennállása esetén - új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati eljárás keretében nincs lehetőség.

(2) Ha a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.

(3) A nemzeti hatóság tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.

(4)[62] A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni.

6. Jelentés a szabálytalanságokról

26. § (1)[63] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról - ha az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk (2) bekezdése alapján szükséges - az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 8-i 2015/1970/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében részletezett tartalommal a 3. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi program esetén jelentést küld a nemzeti hatóság részére, a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti program esetén az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére is.

(2)[64]

(3) A szabálytalanságok jelentése érdekében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a nemzeti hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

27. §[65]

III. FEJEZET

A DUNA TRANSZNACIONÁLIS PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

6/A. A programirányítás szabályozó dokumentumai[66]

27/A. §[67] Az irányító hatóság és közös titkárság közvetlenül a monitoring bizottság által jóváhagyott éves munkaterv és szabályzó dokumentumok alapján látja el feladatait. Közvetlen szabályzó dokumentumok:

a) Programdokumentum,

b) Programkiegészítő Dokumentum,

c) Program kézikönyv (amely magában foglalja a Pályázati kézikönyvet és a Végrehajtási kézikönyvet),

d) Értékelési kézikönyv,

e) Kontroll irányelvek,

f) Technikai segítségnyújtás kézikönyv, valamint

g) Kommunikációs stratégia.

7. Irányítási és kontrollrendszer leírás

28. §[68] Az irányító hatóság és közös titkárság kialakítja a Duna Transznacionális Program irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti és évente aktualizálja a Duna Transznacionális Program irányítási és kontrollrendszerének leírását. Az irányító hatóság és közös titkárság az aktualizált leírást minden év szeptember 30-ig megküldi az audit hatóság részére.

8. Pályáztatás és szerződéskötés

29. § (1) A monitoring bizottság

a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikkének megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét,

b) jóváhagyja a pályázati kiírásokat,

c) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket.

(2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével az irányító hatóság és közös titkárság köti meg az uniós támogatási szerződést.

9. Kifizetési előrejelzés

30. § (1) Az irányító hatóság és közös titkárság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.

(2) Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig.

10. Programszámla

31. § (1) A programszámlán a vezető kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés és a támogatási összeg biztosítása írható jóvá.

(2)[69] A programszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást az igazoló hatóság állítja ki. Az átutalási megbízást át kell adni pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstár részére.

(3)[70] Az igazoló hatóság a Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatairól nyilvántartást vezet.

(4) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

11. Az uniós támogatás folyósítása

32. § (1)[71] A vezető kedvezményezett a DTP eMS rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.

(2)[72] Az irányító hatóság és közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet a DTP eMS rendszerben.

(3)[73] Az igazoló hatóság ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás átutalásáról a vezető kedvezményezett fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.

12. Költségigazolás

33. § (1) Az igazoló hatóság a kedvezményezettnél felmerült költség alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezettnél felmerült költség

a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylaton alapul,

c) megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, valamint

d) - a Duna Transznacionális Programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban - a finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.

(3) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a végrehajtásban érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.

34. § (1) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik

a) az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről,

b) a Duna Transznacionális Program keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról, valamint

c) a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről.

(2) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést az irányító hatóság és közös titkárság részére.

35. § Az irányító hatóság és közös titkárság megküldi az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat,

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

13. Elszámolás az Európai Bizottsággal

36. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2)[74] Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, éves elszámolás és záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a kedvezményezettek kifizettek, a DTP eMS rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal támasztottak alá, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.

37. § (1)[75] Az igazoló hatóság az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a kedvezményezett saját forrásának felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt a DTP eMS rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2)[76] A záró egyenleg átutalás igénylés során az igazoló hatóság a DTP eMS rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a Duna Transznacionális Program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hat hónapon belül.

(3) Az igazoló hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációt - az irányító hatósággal és közös titkársággal folytatott egyeztetést követően - megküldi az audit hatóság részére a Duna Transznacionális Program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hét hónapon belül.

(4) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

14. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal

38. § (1) Az éves elszámolás időszaka - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.

(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tart.

(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.

39. §[77] (1)[78] Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóság részére. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év május 15-ig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott időközi elszámolások alapjául szolgáló tételeket, statisztikai mintavételezés céljából.

(2) Az igazoló hatóság július 31-ig az adott számviteli év vonatkozásában már nem adhat be új tételeket vagy korábbi tételekhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.

(3) Az igazoló hatóság május 15-ig megküldi az irányító hatóság és a közös titkárság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő összegeket, az érintett számviteli évben benyújtott időközi elszámolásokban végrehajtott korrekciók alapján.

(4)[79] Az irányító hatóság és közös titkárság minden év október 31-ig elkészíti a számviteli évről az éves összefoglalót, valamint a vezetői nyilatkozat első tervezetét, és azokat megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére. Az irányító hatóság és közös titkárság azon projektek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, amelyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.

(4a)[80] Az irányító hatóság és közös titkárság minden év szeptember 30-ig, június 30-i fordulónappal elkészíti az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámolót és elküldi az audit hatóság részére.

(5) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb október 31-ig átadja az irányító hatóság és közös titkárság, valamint az igazoló hatóság részére.

(6) A (4) bekezdés szerint átadott listában felsorolt tételeket ki kell venni az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és közös titkárság, valamint az audit hatóság az igazoló hatóság bevonásával november 15-ig egyeztethet.

(7)[81] Az igazoló hatóság december 1-ig november 15-i fordulónappal elkészíti az éves elszámolás tervezetét, és átadja az audit hatóságnak. Az igazoló hatóság ezzel párhuzamosan megküldi az irányító hatóság és közös titkárság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő éves elszámolásban érvényesített korrekciók összegét.

(8)[82] Az audit hatóság az éves összefoglalóra, vezetői nyilatkozatra és az éves elszámolásra az észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság és közös titkárság, valamint az igazoló hatóság részére. Az igazoló hatóság az éves összefoglalóra és vezetői nyilatkozatra az észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság és közös titkárságnak.

39/A. §[83] (1) Az irányító hatóság és közös titkárság[84]

a) az éves összefoglaló második tervezetét,

b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint

c) a vezetői nyilatkozat második tervezetét

november 15-i fordulónappal, legkésőbb január 5-ig megküldi az igazoló hatóságnak és az audit hatóságnak.[85]

(2)[86] Az igazoló hatóság legkésőbb január 10-ig véglegesíti az éves elszámolást, majd átadja az audit hatóságnak, ezzel egy időben, ha az éves összefoglaló táblázataiban változást eredményez az új éves elszámolás tartalma, arról az irányító hatóság és közös titkárságot tájékoztatja az éves összefoglalóba beillesztendő tábla megküldésével.

(3)[87] Az irányító hatóság és közös titkárság legkésőbb január 25-ig véglegesíti az éves összefoglalót és a vezetői nyilatkozatot.

(4) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (4) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 12-ig feltöltik.

(5) A feltöltött dokumentumokat az igazoló hatóság február 15-ig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.

15. A technikai segítségnyújtás

40. § (1) A technikai segítségnyújtás keretből finanszírozott tevékenységek a monitoring bizottság által elfogadott TA projektek keretében kerülnek megvalósításra.

(2) A TA projekt több éves fizetési kötelezettséggel járó - a technikai segítségnyújtás keret terhére történő - szerződése megkötéséhez kötelezettségvállalás több évre, vagy a költségvetési éven túli évre is vállalható. A TA projekt keretét a monitoring bizottság állapítja meg.

(3)[88] Az irányító hatóság és közös titkárság feladatai ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült, a költségvetés által megelőlegezett és elszámolható költségeket - ideértve a személyi kiadásokat - a Duna Transznacionális Program technikai segítségnyújtás keretének európai uniós forrásai és a partnerországok nemzeti hozzájárulásai 100%-ban, a programszámláról utófinanszírozás útján fedezik.

(4)[89] Az irányító hatóság és közös titkárság vezetőjének és munkatársainak javadalmazása a program nemzetközi technikai segítségnyújtási keretéből, a partnerországok által meghatározott keretek és szabályok alapján kerül biztosításra.

16. A szabálytalanságkezeléssel összefüggő feladatok

41. § A szabálytalanságok jelentése érdekében az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

42. § (1) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg

a) az igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottság részére,

b)[90]

(2)[91] Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során az átutalás igénylési dokumentációban nem elszámolható tételt talál, felkéri az irányító hatóság és közös titkárságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból, valamint az irányító hatóság és közös titkárságtól kapott tájékoztatás alapján szükség szerint gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról.

43. §[92]

44. § Az irányító hatóság és közös titkárság köteles a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásáról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni.

45. § (1) Az irányító hatóság és közös titkárság közreműködik a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint.

(2)[93] Ha az irányító hatóság és közös titkárságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodáját.

17. Ellenőrzés

46. §[94] (1) Az irányító hatóság és közös titkárság, az igazoló hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak a DTP eMS rendszerben - a rendelkezésre álló funkcionalitás függvényében - történő rögzítése, illetve az elektronikus monitoring és információs rendszeren kívüli tevékenység során köteles biztosítani a négy szem elvének érvényesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit, valamint a jelentések alapján készített intézkedési terveket az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az igazoló hatóság részére.

18. Az audit hatóság feladatai

47. § (1) Az audit hatóság

a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének és az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,

b) elkészíti az audit stratégiát,

c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,

d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,

e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,

f) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,

g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,

h) teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket,

i) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken,

j) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

k) gondoskodik az Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.

19. Ellenőrzési tervezés

48. § (1) Az audit hatóság a Duna Transznacionális Program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül elkészíti az audit stratégiát az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján.

(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az audit stratégiát az Európai Bizottság részére.

(3) Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az audit stratégiát a válaszadásra meghatározott határidőn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.

(4) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett audit stratégiát megküldi az irányító hatóság és közös titkárság részére.

(5) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig köteles évente felülvizsgálni az audit stratégiát.

(6)[95] Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően köteles elkészíteni az éves ellenőrzési tervét, melyet tájékoztatás céljából megküld az irányító hatóság és közös titkárság részére.

20. Rendszerellenőrzés

49. § (1) Az audit hatóság köteles éves rendszerességgel elvégezni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzést.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére.

21. Mintavételes ellenőrzés

50. § (1) Az audit hatóság köteles évente elvégezni az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.

(2)[96] Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a DTP eMS rendszerben tárolt adatokhoz.

(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére.

22. Intézkedési terv

51. § (1) Az ellenőrzéssel érintett szervezet vagy hatóság vezetője valamennyi vonatkozó, a Duna Transznacionális Programmal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül köteles intézkedési tervet készíteni, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni az intézkedési terv - így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések - megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.

(3)[97] Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készíteni a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldeni az audit hatóság részére.

IV. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

23. A Duna Transznacionális Program, az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program forrásainak felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok[98]

52. § (1)[99] A Duna Transznacionális Program, az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program forrásaiból állami támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy részére nyújtható.

(2)[100] Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó - a Duna Transznacionális Program, az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program forrásaiból megítélt vissza nem térítendő - támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.

53. § A Duna Transznacionális Programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) az innováció keretfeltételeinek javítása, üzleti és társadalmi innovációs készségek fejlesztése,

b) transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem,

c) a természeti és kulturális örökség, valamint az erőforrások fenntartható használata,

d) az ökológiai folyosók helyreállítása és menedzsmentje,

e) felkészülés a katasztrófakockázatok kezelésére,

f) környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek fejlesztése,

g) az energiabiztonság és energiahatékonyság javítása,

h) a jelentősebb társadalmi kihívások kezelésére szolgáló intézményi kapacitások növelése.

54. § Az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) a vállalkozói kompetenciák és készségek javítása, az innovációs rendszerek szereplői közötti fenntartható kapcsolatok javítása,

b) az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát támogató stratégiák, megoldások kidolgozása,

c) a területi alapú, alacsony széndioxid-kibocsátást eredményező energiatervezési stratégiák támogatása,

d) a mobilitás-tervezési kapacitások fejlesztése a funkcionális városi területeken az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás érdekében,

e) a természeti és kulturális örökség, erőforrások védelme, fenntartható használata,

f) a funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése,

g) regionális személyszállítási és áruszállítási rendszerek tervezése és koordinációja.

54/A. §[101] Az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) a kutatási és innovációs struktúrák és kapacitások fejlesztése, különösen az intelligens szakosodási stratégiák keretében,

b) a regionális innovációs láncban található szereplők innovációs teljesítményének javítása az intelligens specializáció és az innovációs lehetőségek területén,

c) a kis- és középvállalkozások növekedési és innovációs kapacitásainak fejlesztése,

d) az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása különösen az intelligens szakosodási stratégiák keretében,

e) a természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése,

f) az erőforrás-hatékonyság növelése, a zöld növekedés és az ökoinnováció elősegítése.

24. A csekély összegű támogatás

55. § (1)[102] Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a kétszázezer eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a százezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos célú kockázatfinanszírozási intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(8) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

25. Az elektronikus monitoring és információs rendszerekre vonatkozó speciális szabályok[103]

56. §[104] (1) A Duna Transznacionális Program végrehajtásában érintett szervezet köteles a DTP eMS rendszert használni a végrehajtási, ellenőrzési, monitoring, hitelesítési és program szintű szabálytalanságkezelési feladata ellátása során.

(2)[105] A Duna Transznacionális Program, az Interreg CENTRAL EUROPE transznacionális együttműködési program és az INTERREG EUROPE interregionális együttműködési program végrehajtásában érintett szervezet a NAHU 2014-2020 rendszert használja.

57. § (1)[106] Ha a DTP eMS rendszer, illetve a NAHU 2014-2020 rendszer moduljainak alkalmazása egyes, általuk kezelt feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok dokumentálását az érintett szervezet működési kézikönyvében részletezett módon kell biztosítani. Az érintett modulok elérhetővé válását követően, haladéktalanul gondoskodni kell az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.

(2)[107] Ha a DTP eMS rendszer, illetve a NAHU 2014-2020 rendszer nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, az érintett szervezet működési kézikönyve szerinti dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása elektronikus utalás nélkül papír alapon is történhet.

(3)[108] A (2) bekezdés szerinti esetben az érintett szervezet köteles biztosítani a DTP eMS rendszeren, illetve a NAHU 2014-2020 rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

(4)[109] Az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása a DTP eMS rendszerben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag a DTP eMS rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.

(5) Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.

58. §[110] A DTP eMS rendszerben létrehozott dokumentumok hiteles elektronikus közokiratnak minősülnek.

59. §[111] A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott DTP eMS rendszert egyedi jelszóval kell védeni. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával a DTP eMS rendszerben elvégzett műveletekért a kedvezményezett felelős.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

61. § Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

62. §[112] A 23. alcím az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

63. §[113]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 396/2015. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A 2014-2020 programozási időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában érintett szervezetek