24/2016. (IV. 8.) FM rendelet

egyes szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó rendeletek módosításáról

Az 1. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés c) és f) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés d) és e) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosítása

1. § A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet [a továbbiakban: 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet] 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, kalászos gabonák, napraforgó, repce, cirokfélék és kender) csak a kialakító vonalak (így különösen törzsek, fajták) (a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni."

2. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A NÉBIH - a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő, a fajtafenntartó és a bejelentés időpontja kivételével - a kérelemben szereplő, a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli."

3. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Erdészeti és fás szárú energetikai célú fajták esetén a NÉBIH a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klóncsoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak erdészeti szaporítóanyag-források jegyzékre vételéhez a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez."

4. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A NÉBIH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által elfogadott irányelvek, annak hiányában a NÉBIH által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a NÉBIH a honlapján közzéteszi."

5. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 15. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag termelő részére adható egyedi szaporítási engedély.

(2) A szántóföldi fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi növényfajták (fajok) esetén a fajta szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3) A szőlő-, gyümölcs-, zöldség, erdészeti és fás szárú energetikai fajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed."

6. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő államilag elismert kertészeti fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajták állami elismeréskor fennálló lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást."

7. § (1) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 30. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:)

"29. a Bizottság 2014/105/EU végrehajtási irányelve (2014. december 4.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról."

(2) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 30. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:)

"30. a Bizottság 2015/1168/EU végrehajtási irányelve (2015. július 15.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról."

8. § (1) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

9. § A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a) 5. § (3) bekezdésében az "az MgSZH-hoz" szövegrész helyébe az "a NÉBIH-hez" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "technikai előírásai, illetve az UPOV" szövegrész helyébe a "technikai előírásai, annak hiányában az UPOV" szöveg, az "ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság" szövegrész helyébe az "ajánlott, annak hiányában a Fajtaminősítő Bizottság" szöveg, a "közzétett - módszerek" szövegrész helyébe a "közzétett - nemzeti módszerek" szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében a "klón a fenotípusos bélyegek (DUS vizsgálat) alapján" szövegrész helyébe a "klón a fajtavizsgálat során a DUS tulajdonságok alapján" szöveg,

d) 9. § (7) bekezdésében a "vidékfejlesztési miniszter" szövegrész helyébe a "földművelésügyi miniszter" szöveg,

e) 11. § (1) bekezdésében a "mennyiséget térítés ellenében" szövegrész helyébe a "mennyiséget igény esetén térítés ellenében" szöveg,

f) 11. § (6) bekezdésében az "az MgSZH Központja" szövegrész helyébe az "a NÉBIH" szöveg,

g) 16. §-ban az "időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést" szövegrész helyébe az "időközi illetve végleges DUS-vizsgálati jelentést" szöveg,

h) 17. § (3) bekezdés g) pontjában az "az MgSZH" szövegrész helyébe az "a NÉBIH" szöveg,

i) 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Vidékfejlesztési Minisztérium" szövegrész helyébe a "Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)" szöveg,

j) 25. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg, k) 25. § (3) bekezdésében a "szükséges kísérletekben" szövegrész helyébe a "szükséges szántóföldi kísérletekben" szöveg,

l) 25. § (4) bekezdésében a "Magyar Agrárkamara" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Agrárgazdasági Kamara" szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében az "és honlapján közzétett" szövegrész,

b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetve a javasolt fajtanevet," szövegrész,

c) 4. § (6) bekezdése,

d) 21. § (6) bekezdése,

e) 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 25. sora,

f) 11. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 1., 4. és 6. sora,

g) 11. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 7. sora.

2. A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosítása

11. § A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendelet hatálya nem terjed ki a genetikai sokszínűség megőrzését célzó génbanki felhasználásra."

12. § (1) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

"3a. anyanövény: olyan beazonosított növény, amelyből növényi szaporítóanyagot vettek,"

(2) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

"43a. mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag gyors szaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett osztódó növényhajtás vagy merisztéma in vitro tenyészetének felnevelése révén,"

(3) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. §-a a következő 58a. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

"58a. támasztónövény: pillangós virágúak vetőmag-szaporításához használt, általában kalászos gabonafaj, amelynek magja könnyen tisztítható a fémzárolásra szánt pillangós virágú faj vetőmagjától és amelynek funkciója az, hogy a vetőmag-szaporítás céljából termesztett állománynak vertikális felületet biztosítson a növekedéshez,"

13. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 14. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

a) őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig,

b) a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig,

c) a szareptai mustár, fehér mustár, fekete mustár, borsó, tavaszi káposztarepce, tavaszi réparepce, olajretek és mézontófű esetében április 15-ig,

d) az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig,

e) az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a tavaszi telepítés takarmánytermő évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól,

f) a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig,

g) a fűfélék és őszi telepítésű évelő herefélék esetében minden évben április 15-ig

írásban be kell jelentenie szuperelit szaporítási fok esetén a NÉBIH-nek, egyéb esetben a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak."

14. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 15. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:

(A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha)

"d) az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága - a dohány kivételével - legalább 1 hektár,

e) a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával, továbbá

f) támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a vetésbejelentő ív megjegyzés rovata tartalmazza a támasztónövény faját és annak arányát a szaporításban."

15. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a támasztónövény

a) nem számít idegen fajnak vagy gyomnak a mintatereken,

b) nem akadályozhatja a vetőmag-szaporítás céljából termesztett növényállomány ellenőrzését."

16. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § A "Fenntartó szemle" minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. Az évelő növényeknél ezt a szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni, abban az esetben, ha adott évben magfogás nem történik."

17. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítókra vonatkozóan a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell minősíteni."

18. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szántóföldi ellenőrzés eredményéről az utolsó, illetve végső minősítést követően szántóföldi szemlejegyzőkönyvet kell kiállítani. Hibrid növényfajoknál a végső minősítést megelőző, fajtatisztaságot befolyásoló, részleges területcsökkenéssel járó, nem helyrehozható hiba esetén hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben kell dokumentálni a minősítést."

19. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén a szigorított minősítés részét képező szigorított szántóföldi ellenőrzést (a továbbiakban: szigorított szántóföldi ellenőrzés) kell végrehajtani.

(7a) Amennyiben a kisparcellás fajtakitermesztésen a fémzárolt tétel az előírt határértéknek nem felel meg, akkor a még rendelkezésre álló készletek vetőmagként a továbbiakban forgalomba nem hozhatóak.

(7b) Amennyiben egy tétel a határértéket +100%-nál kisebb mértékben túllépi, a vetőmag-előállító továbbszaporítás iránti kérelmére, továbbszaporítási céllal, szigorított szántóföldi ellenőrzés mellett elvethető a készlet.

(7c) Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni."

20. § (1) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell. Magyarország területén a vetőmagtételek fémzárolása ISTA minősítés esetén a NÉBIH, egyéb minősítés esetén a növénytermesztési hatáskörében eljáró kormányhivatal ("A fémzárolás általános előírásai" alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) feladata."

(2) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fémzárolást a fémzároltatónak a fémzárolás helye szerint illetékes eljáró hatóságnál kell írásban kezdeményeznie."

21. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak be nem tartását állapítja meg,

a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát megtiltja,

b) elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését,

c) a jogszabályban foglaltak szerint minőségvédelmi bírságot szab ki, illetve

d) szigorított minősítést rendel el.

(1a) A szigorított szántóföldi ellenőrzést meghatározott időszakra, de legalább egy szántóföldi ellenőrzési időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legrövidebb időtartama 3 hónap. A szigorított szántóföldi ellenőrzés során a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el a vetőmag-előállító minden egyes vetőmag-szaporítási tábláján. A szigorított szántóföldi ellenőrzés költségét a vetőmag-előállító viseli."

22. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 59. § (2) bekezdése a következő o)-q) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:)

"o) a Bizottság 2013/63/EU végrehajtási irányelve (2013. december 17.) a 2002/56/EK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a vetőburgonyára és a vetőburgonya-tételekre vonatkozó minimális feltételek tekintetében történő módosításáról,

p) a Bizottság 2014/20/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról,

q) a Bizottság 2014/21/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról."

23. § (1) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(3) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 4. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(4) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 5. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

24. § A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a) 2. §-ában, 20. § (2) bekezdésében, 50/B. § (5) bekezdésében és 54. § (3) bekezdésében az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. § 60. pontjában a "vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük:" szövegrész helyébe a "vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük, a vetőburgonya kivételével:" szöveg,

c) 5. § (5) bekezdésében a "meg nem felelő elit fokú vetőmag" szövegrész helyébe a "meg nem felelő elit, szuperelit és kizárólag vetőmag-szaporítási célú I. és II. fokú vetőmag" szöveg,

d) 14. § (3) bekezdésében a "NÉBIH" szövegrész helyébe a "NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 14. § (4) bekezdésében a "NÉBIH-et" szövegrész helyébe a "NÉBIH-et, illetve a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

f) 19. § (5) bekezdésében és 48. § (1) bekezdésében az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

g) 20. § (3) bekezdésében az "a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben" szöveg,

h) 23. § (3) bekezdésében az "50%-kal" szövegrész helyébe a "100%-kal" szöveg,

i) 27. § (2) bekezdésében az "a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében" szöveg,

j) 31. § (1) bekezdésében az "a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben" szöveg,

k) 31. § (2) bekezdésében az "A mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben" szövegrész helyébe az "Az 1-4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben" szöveg,

l) 39. § (2) bekezdésében, valamint 40. § (1) és (3) bekezdésében az "A NÉBIH" szövegrész helyébe az "Az eljáró hatóság" szöveg,

m) 39. § (2) bekezdésében és 40. § (1) bekezdésében az "a NÉBIH" szövegrész helyébe az "az eljáró hatóság" szöveg,

n) 39. § (4) bekezdés a) pont záró szövegrészében az "a NÉBIH-nek, illetve, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "az eljáró hatóságnak" szöveg,

o) 40. § (1) bekezdésében az "a mellékletek C. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek C. részeiben és az 5. számú melléklet A. és C. részeiben" szöveg,

p) 42. § (4) bekezdésében az "a mellékletek B. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben" szöveg,

q) 42. § (5) bekezdés j) pontjában az "az 1-5. számú mellékletek B. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben" szöveg,

r) 49. § (1) bekezdésében az "a mellékletek B. és C. részeiben" szövegrész helyébe az "az 1-4. számú mellékletek B. és C. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben" szöveg,

s) 50/B. § (2) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

t) 50/B. § (3) bekezdésében a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe a "növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

u) 58. §-ában az "a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi" szövegrész helyébe a "honlapján megjelenteti" szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a) 37. § (5) bekezdése,

b) 38. § (4) bekezdés h) pontja,

c) 41. § (3) bekezdésében a "- a 39/A. § szerinti meghatalmazott mintavétel kivételével -" szövegrész,

d) 41. § (5) bekezdésében az "és a 39/A. § szerinti meghatalmazott mintavevő" szövegrész,

e) 50/B. § (1) bekezdésében az "a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 23/2012. (III. 19.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépésétől számított két évig" szövegrész,

f) 50/B. § (3) bekezdésében az "a MódR. hatálybalépésétől számított két évig" szövegrész,

g) 50/B. § (4) bekezdése.

3. A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosítása

26. § A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya nem terjed ki)

"c) a kizárólag kísérleti, kutatási, nemesítési, kiállítási célra (mintaként) való felhasználásra, amennyiben mennyisége nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget,"

27. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 7. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

"Zöldségvetőmag forgalmazása"

28. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Magyarország területén történő forgalmazás esetén a standard szaporítást a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal fajonkénti bontásban - a vetőmag előállítótól függetlenül - a vetőmag-szaporító táblák legalább 15%-áig terjedően ellenőrzi."

29. § (1) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 15. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kiszerelés feltétele, hogy)

"h) a kiszerelő évente legalább egyszer ellenőrizze, hogy a kiszerelésnél vett minta teljesíti-e az e rendeletben előírt minőségi feltételeket."

(2) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Amennyiben a kiszerelő a (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a kiszerelésnél vett minta nem felel meg az e rendeletben előírt minőségi feltételeknek, a forgalmazókat erről 3 napon belül értesítenie kell."

30. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium műszaki feltételei a következők:)

"c) a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumban,"

31. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó köteles

a) a standard vetőmagot az e rendeletben foglaltak szerint előállítani, forgalmazni,

b) valamennyi vetőmagtételből mintát venni és azt utóellenőrzés céljából mindaddig megőrizni, amíg a vetőmag forgalomban van, valamint

c) valamennyi standard vetőmag előállítást a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak bejelenteni."

32. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 21. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó vetésbejelentést szuperelit vetőmag esetében az a NÉBIH-hez, certifikált és standard vetőmag esetében a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalhoz az erre rendszeresített űrlapon"

33. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

a) 1. § (1) bekezdés f) pontjában az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságára" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalra" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "célzó felhasználásra" szövegrész helyébe a "célzó, génbanki felhasználásra" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe a "növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

d) 7. § (3) bekezdésében a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe a "növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 15. § (2) bekezdés a) pontjában a "hüvelyesek esetében" szövegrész helyébe a "hüvelyesek, csemege és pattogató kukorica esetében" szöveg,

f) 15. § (3) bekezdés g) pontjában a "vetőmagtételekből mintát kell venni" szövegrész helyébe a "vetőmagtételekből a kiszerelőnek mintát kell vennie" szöveg,

g) 16. § (3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (3) és (6) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (2) és (6) bekezdésében, 24. § (7) bekezdésében, 30. § (10) bekezdésében, 37. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2), (3), (6), (7) és (8) bekezdésében az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 19. § (8) bekezdésében a "minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi" szövegrész helyébe a "honlapján megjelenteti" szöveg,

i) 21. § (6) bekezdésében az "Az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "A növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

j) 23. § (1) bekezdésében a "Valamennyi belföldi forgalomba" szövegrész helyébe a "Valamennyi forgalomba" szöveg,

k) 23. § (7) bekezdésében az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságánál" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnál" szöveg,

l) 35. § (8) bekezdésében, 36. § (3) bekezdés c) pontjában az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatallal" szöveg,

m) 37. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg

n) 39. § (1b) bekezdésében a "MódR2." szövegrész helyébe a "zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2013. (IX. 13.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR2.)" szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

a) 7. § (1) bekezdésben az "a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2013. (IX. 13.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR2.) hatálybalépésétől számított két évig" szövegrész,

b) 7. § (4) bekezdése,

c) 8. § (1) bekezdésében az "a MódR2. hatálybelépésétől számított két évig" szövegrész.

4. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 7. § (2) bekezdése, 10. § e) és f) pontja, az 1. melléklet 1. és 2. pontja, valamint a 2. melléklet 1., 2., 6., 10., 12. és 13. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

36. § Ez a rendelet

a) a 2002/56/EK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a vetőburgonyára és a vetőburgonya-tételekre vonatkozó minimális feltételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i, 2013/63/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

b) az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/20/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

c) a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról szóló, 2014. február 6-i 2014/21/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

d) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2004. december 4-i 2014/105/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek, valamint

e) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. július 15-i 2015/1168/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

1. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:8 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 9/a. sorral egészül ki:

3. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:12 mezője helyébe a következő mező lép:

4. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:20 mezője helyébe a következő mező lép:

5. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat A:1 mezője helyébe a következő mező lép:

6. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat C:14 mezője helyébe a következő mező lép:

7. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat C:24 mezője helyébe a következő mező lép:

8. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat C:27 mezője helyébe a következő mező lép:

9. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklet II. részében foglalt táblázat C:31 mezője helyébe a következő mező lép:

2. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

1. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:6 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 10/a. sorral egészül ki:

3. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:19 mezője helyébe a következő mező lép:

4. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:20 mezője helyébe a következő mező lép:

5. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:22 mezője helyébe a következő mező lép:

6. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 24/a. sorral egészül ki:

7. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:25 mezője helyébe a következő mező lép:

8. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:26 mezője helyébe a következő mező lép:

9. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:30 mezője helyébe a következő mező lép:

10. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:34 mezője helyébe a következő mező lép:

11. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:35 mezője helyébe a következő mező lép:

12. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:35 mezője helyébe a következő mező lép:

13. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 35/a. sorral egészül ki:

14. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat C:37 mezője helyébe a következő mező lép:

15. A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 11. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 41. sorral egészül ki:

3. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

1. A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1. számú melléklet B. rész 5. pontja helyébe a következő pont lép:

"5. Kukorica (Zea mays L.)

5.1. Szabadelvirágzású fajták vetőmag-előállítása

5.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

5.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.1.2.1. Első (idegenelési) ellenőrzés: a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.1.2.2. Második (virágzási) ellenőrzés: fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60 %-os.

5.1.2.3. Harmadik (érési) ellenőrzés: a betakarítás előtt 5-7 nappal.

5.1.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.1.4. A mintatér nagysága: 100 db növény (egy sorban 100 vagy két, egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.1.5. A mintaterek száma:

5.2. Hibridek, beltenyésztett vonalak és hibridek szülő komponenseinek keresztezéssel végzett vetőmag előállítása

5.2.1. Az ellenőrzések száma összesen: öt. A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt összesen három (az 5.2.2.2.-5.2.2.4. pontok szerinti) ellenőrzést kell végezni.

5.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

5.2.2.1. Első (idegenelési ellenőrzés): a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel.

5.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdetén, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik.

5.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 2. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a termékenyülés ideje alatt, keresztezéssel végzett vetőmag előállítás esetén 3. címerezési ellenőrzés.

5.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: végső minősítés az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

5.2.3. Elővetemény-korlátozás: nincs. Ennek feltétele, hogy a vetőmag-szaporító táblának kellően mentesnek kell lennie a korábbi művelésből származó árvakeléstől.

5.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény, keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön 100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

5.2.5. A mintaterek száma:

5.2.6. Amennyiben a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

5.3. Egyéb követelmények:

5.3.1. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

5.3.2. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások (táblák) követelményei:

5.3.2.1. A táblák szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.2.2. Az izolációs távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni.

5.3.2.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni.

5.3.2.4. A táblák állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni.

5.3.2.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.2.6. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3. Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások követelményei:

5.3.3.1. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők.

5.3.3.2. A táblák növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap.

5.3.3.3. A táblák elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni.

5.3.3.4. A táblák egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész izolációs távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 4 apai sor megléte. Az izolációs távolságot az 5.12. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni a minősítéskor.

5.3.3.5. A táblák állományában a virágport hullató anyai növények száma a közös izolációs távolságon belül összesen legfeljebb 0,1 % lehet.

5.3.4. Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén izolációs távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 10. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

5.3.5. A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

5.3.6. A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik - függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől - virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

5.3.7. Amennyiben a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

5.3.8. A 15%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

5.3.9. A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

5.3.10. A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást követően legalább 2:1 arányban kell keverni. Ettől eltérni indokolt esetben csak a NÉBIH külön engedélyével lehet.

5.3.11. Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek fosztottnak kell lennie.

5.3.12. A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.

5.4. A kukorica vizsgálata:

5.4.1. Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálatakor a keresztezéssel végzett vetőmagelőállításokban az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

5.4.1.1. A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

5.4.1.2. Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

5.4.1.3. A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

5.4.1.4. Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

5.4.1.5. Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen mintaterenként 1 db, vagy annál több.

5.4.1.6. Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet.

5.4.1.7. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

5.4.1.8. A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található.

5.4.1.9. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

5.5. A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.6. A szülőkomponensek együttvirágzás vizsgálatát a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban a következő eljárással kell vizsgálni:

5.6.1. Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor:

5.6.1.1. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Jó".

5.6.1.2. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb, mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése "Közepes".

5.6.1.3. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése "Gyenge".

5.6.1.4. Amennyiben a bibe megjelenését megelőző naptól számított 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése "Elégtelen".

5.6.2. Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával (például: jó-közepes) kell minősíteni.

5.6.3. Amennyiben az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

5.6.4. Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtafenntartó képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

5.6.5. Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

5.7. Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban:

5.7.1. A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

5.7.2. A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni. A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

5.8. A csöves termés vizsgálata:

5.8.1. A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

5.8.2. A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni. A vizsgálatokat ezeken a csöveken kell elvégezni. Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

5.8.3. Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

5.9. A megtermékenyülés vizsgálata:

5.9.1. Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket - a beteg, csenevész, éretlen csöveket is - öt csoportba osztjuk:

5.9.2. Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával - becsléssel - kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

5. 10. Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata:

5.10.1. A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni az idegen csöveket, a nigrospórás, üszögös (golyvás- és rostosüszög), fuzáriumos és egyéb károsítóval fertőzött csöveket, a kényszerérett, csenevész és éretlen, valamint a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

5.10.2. Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

5.11. A csöves termés várható tömegének becslése:

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani - a minősítés időpontjában - a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

5.12. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

"

2. A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1. számú melléklet C. rész II. pont "Megjegyzés" rovata 2. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

(Megjegyzés:)

"2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni. E minősítés részét képezi az ezermagtömeg vizsgálata is az 1. számú melléklet B. rész 1. pontjában felsorolt kalászos növényfajok, illetve fajták (minden búza, árpa, rozs, zab és tritikálé faj, illetve fajta) esetében."

4. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

1. A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. számú melléklet B. rész "5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.) Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.) Lóbab (Vicia faba L. /partim/)" pontjában az "Egyéb követelmények:" sort követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2. A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 3. számú melléklet D. rész II. fejezet "5. Mohar (Setaria italica L.)" pontjában az "Egyéb követelmények:" sort követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

5. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 4. számú melléklet B. rész "3. Napraforgó (Helianthus annuus L.)" pontja helyébe a következő pont lép:

"3. Napraforgó (Helianthus annuus L.)

3.1. Szabadelvirágzású fajták és hibridek apai szülő komponensei

3.1.1. Az ellenőrzések száma: három.

3.1.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.1.2.1. Első ellenőrzés (fővirágzás előtti ellenőrzés): a virágzás kezdetén, amikor a virágzás az anyasorok növényeinek legfeljebb 5-10%-án kezdődött meg.

3.1.2.2. Második ellenőrzés (virágzási ellenőrzés): fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50-60%-os.

3.1.2.3. Harmadik ellenőrzés (érési ellenőrzés): a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.1.3. Elővetemény-korlátozás: a napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

3.1.4. A mintatér nagysága: 100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.1.5. A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, minden további megkezdett 10 ha után 2 db.

3.2. Hibridek és hibridek anyai szülő komponensei

3.2.1. Az ellenőrzések száma: öt.

3.2.2. Az ellenőrzések időpontja:

3.2.2.1. Első ellenőrzés (virágzás előtti ellenőrzés): bimbós állapotban.

3.2.2.2. Második ellenőrzés: a virágzás kezdeti időszakában, amikor a virágzás megkezdődött, az anyasorok növényeinek 5-10%-án.

3.2.2.3. Harmadik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt.

3.2.2.4. Negyedik ellenőrzés: a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt. (A 3.2.2.2., 3.2.2.3. és 3.2.2.4. pont alatti ellenőrzések együtt: virágzási ellenőrzések.)

3.2.2.5. Ötödik ellenőrzés: a virágzást követően, a betakarítás előtt 5-7 nappal.

3.2.3. Elővetemény-korlátozás: A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

3.2.4. A mintatér nagysága: 100 db növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

3.2.5. A mintaterek száma:

3.2.6. Hibridek elit vetőmagjának kell tekinteni az áruhibrid vetőmag-előállítására kiadott szülői komponens vetőmagját.

3.2.7. Hibridek I. szaporítási fokú vetőmagjának kell tekinteni az árutermesztés alapját képező Hibrid FI vetőmagját - a kombináció típusától függetlenül -, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek.

3.3. Egyéb követelmények:

3.3.1.Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

3.3.2. Az azonos apával, de eltérő anyával történő keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállítás megengedett. Ebben az esetben az izolációs távolságon belül levő napraforgó vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni. Ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább 4 sorral meg kell növelni.

3.3.3. Virágport hullató, fajtaazonos egyednek kell értékelni a steril anyasorokban azt a növényt, amelynek tányérján legalább két körben látható fekete porzó.

3.3.4. A keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállításokban a virágzást befejezettnek kell tekinteni, ha az anyai növényállományban már nincs ki nem nyílott tányér. Az anyai növényállományból a ki nem nyílott tányérokat legkésőbb az 5. ellenőrzésig el kell távolítani.

3.4. A bázis vetőmaggal szemben támasztott fajtatisztasági követelmények:

Az első szaporítási fokú hibrid F1 vetőmag-előállító tábla anya és apasoraiban az összes idegen növények aránya az 5%-ot nem haladhatja meg, amelyet az első ellenőrzésen minősíteni kell.

3.5. Az apasorok eltávolításának ellenőrzése:

3.5.1. A keresztezéssel végzett napraforgó elit és I. szaporítási fokú vetőmag-előállítások apasorainak növényállományát legkésőbb az 5. ellenőrzésig maradéktalanul el kell távolítani.

3.5.2. Mintavételi kötelezettség gélelektroforézises vizsgálat céljára:

3.5.2.1. A fajtatisztaság további ellenőrzése céljából gélelektroforézises vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha a vetőmag-előállítás zárt körzetben vagy szabadelvirágzású fajtáknál legalább 1000 m, szülői komponens vetőmag-előállításnál legalább 3000 m, illetve áruhibrid-előállítás legalább 1000 m izolációs távolság mellett történik.

3.5.2.2. A vizsgálathoz a vetőmag-előállító tábláról kell mintát venni. A magot érlelt növényeknél az idegen pollenforrás irányába eső 3 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 30 méter szélességnyi növényállományból, illetve szabadelvirágzású fajták és apai szülőkomponensek esetében idegen pollenforrás irányába eső 10 pászta, illetve nem párhuzamos sorok esetén 50 méter szélességnyi növényállományból 1 db 2 kg-os mintát kell venni.

3.6. A gélelektroforézises vizsgálattal megállapított fajtatisztaságot az alábbi határérték alkalmazásával kell minősíteni:

3.6.1. Elit szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 5%.

3.6.2. I. szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 10%.

3.6.3. A határértéket meghaladó mértékű idegentartalom esetén a vetőmag-előállító tábla minősítése alkalmatlan, termése vetőmagként nem minősíthető és nem forgalmazható.

3.7. A vetőmag-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

"

6. melléklet a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelethez

"5. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A vetőburgonya forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt faj szaporítási fokai és osztályai előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőgumóknak az Európai Unió határain belüli behozatalára és - ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik - harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

I. A vetőburgonya (Solanum tuberosum L.) szaporítási fokai és osztályai megnevezése:

1. A vetőburgonyánál engedélyezett szaporítási fokok és osztályok:

1.1. Szuperelit (amely lehet "PBTC uniós osztály" vagy "PB uniós osztály"),

1.2. elit (amely lehet "S uniós osztály", "SE uniós osztály" vagy "E uniós osztály"),

1.3. I. fok (amely lehet "A uniós osztály" vagy "B uniós osztály").

2. A vetőburgonya uniós osztályai:

2.1. A szuperelit vetőburgonya

2.1.1. A szuperelit vetőburgonya minimális minőségi feltételei:

2.1.1.1. olyan anyanövénytől származik, amely mentes a következő károsító szervezetektől: Pectobacterium fajok, Dickeya fajok, burgonya levélsodródás vírus (PLRV), Potato A vírus (PVA), Potato M vírus (PVM), Potato S vírus (PVS), Potato X vírus (PVX) és Potato Y vírus (PVY);

2.1.1.2. mentes a fekete szártőrothadás (feketelábúság) tüneteitől;

2.1.1.3. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01 %-ot;

2.1.1.4. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

2.1.1.5. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodródás vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,1 %-ot.

2.1.2. A 2.1.1.2., 2.1.1.3., és 2.1.1.5. pontokban foglalt követelmények teljesülését hatósági szántóföldi ellenőrzés keretében kell megállapítani. Kétség esetén a szántóföldi ellenőrzéseket a leveleken végzett hatósági ellenőrzések kiegészíthetik.

2.1.3. Mikroszaporítás alkalmazása esetén a 2.1.1.1. pontnak való megfelelést az anyanövényen végzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

2.1.4. Klonális szelekció alkalmazása esetén a 2.1.1.1. pontnak való megfelelést a szaporító készleten elvégzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

2.2. Az elit vetőburgonya

2.2.1. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "S uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 1.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 1.2. pontjában írt feltételeknek.

2.2.2. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "SE uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 2.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 2.2. pontjában írt feltételeknek.

2.2.3. Az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "E uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a VII. fejezet 3.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a VII. fejezet 3.2. pontjában írt feltételeknek.

2.3. Az I. fokú vetőburgonya

2.3.1. A I. fokú vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "A uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a IX. fejezet 1.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a IX. fejezet 1.2. pontjában írt feltételeknek.

2.3.2. A I. fokú vetőburgonya abban az esetben forgalmazható "B uniós osztály" megjelöléssel, amennyiben hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a IX. fejezet 2.1. pontjában írt feltételeknek, valamint hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a IX. fejezet 2.2. pontjában írt feltételeknek.

II. A vetőburgonya tételeire vonatkozó általános minimális minőségi feltételek, amennyiben a szaporítási fokok és osztályok minőségi feltételei tekintetében e rendelet eltérően nem rendelkezik:

1. Szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatosan az alábbi tűréshatárok megengedettek a vetőburgonya esetében:

1.1. föld és idegen anyag jelenléte: 1,0 tömegszázalék az elit vetőburgonya esetében és 2,0 tömegszázalék a I. fokú vetőburgonya esetében;

1.2. száraz és nedves rothadás együttesen, kivéve, ha azt a Synchytrium endobioticum, a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus vagy a Ralstonia solanacearum okozza: 0,5 tömegszázalék, amelyen belül a nedves rothadás 0,2 tömegszázalék;

1.3. külső hibák, így különösen torzult vagy sérült gumók: 3,0 tömegszázalék;

1.4. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók: 5,0 tömegszázalék;

1.5. a burgonyahimlő (Rhizoctonia solani) által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók: 5,0 tömegszázalék;

1.6. a poros varasodás (Spongospora subterranea) által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók: 3,0 tömegszázalék;

1.7. túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság (Helminthosporium solani) okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók: 1,0 tömegszázalék.

2. Az 1.2.-1.7. pontokban felsoroltak tűréshatára összesen 6,0 tömegszázalék az elit vetőburgonya esetében és 8,0 tömegszázalék az I. fokú vetőburgonya esetében.

III. Legnagyobb megengedett generáció szám:

1. A szuperelit vetőburgonya-generációk száma nem haladja meg a négyet.

2. Az elit vetőburgonya generációinak száma legfeljebb négy lehet; a szántóföldi szuperelit vetőburgonya és az elit vetőburgonya kombinált generációinak száma legfeljebb hét lehet.

3. Az I. fokú vetőburgonya generációinak száma legfeljebb kettő lehet.

4. Amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát az adott kategóriában megengedett legutolsó generációhoz tartozónak kell tekinteni.

IV. A szuperelit vetőburgonya tételek minimális minőségi feltételei:

1. A föld és idegen anyag jelenléte nem haladja meg az 1,0 tömegszázalékot.

2. A rothadás - a gyűrűs rothadás és barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot.

3. A külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot.

4. A közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot.

5. A burgonyahimlő által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot.

6. A poros varasodás által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot.

7. A túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a

0. 5 tömegszázalékot.

8. A 2-7. pontokban felsorolt hibákkal érintett gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

9. Szuperelit vetőburgonya az, amelyet a fajta fenntartójának közvetlen irányításával a fajta és a megfelelő növény-egészségügyi állapot fenntartása érdekében elfogadott szakmai gyakorlat szerint szaporítottak.

V. A szuperelit vetőburgonya "PBTC uniós osztály" és "PB uniós osztály" minősítéssel történő forgalomba hozatalának feltételei:

1. A "PBTC uniós osztályú" szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

1.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a vetőburgonya nem tartalmazhat nem fajtatiszta egyedeket vagy más fajtába tartozó egyedeket;

1.1.2. a vetőburgonya nem tartalmazhat fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedeket;

1.1.3. a közvetlen utódnemzedékben nem fordulhat elő vírusfertőzés;

1.1.4. a vetőburgonya nem tartalmazhat mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedeket;

1.1.5. a növények előállítása - a gumókat is ideértve - mikroszaporításos módszerrel történik;

1.1.6. a növények szaporítása - a gumókat is ideértve - külső behatásoktól védett létesítményben történik, károsítóktól mentes termesztőközegben;

1.1.7. a gumók az első generáció után nem szaporíthatók.

1.2. A vetőburgonya-tételekben nem fordulhatnak elő:

1.2.1. rothadás által érintett gumók;

1.2.2. burgonyahimlő által érintett gumók;

1.2.3. közönséges varasodás által érintett gumók;

1.2.4. poros varasodás által érintett gumók;

1.2.5. a túlzott kiszáradás miatt fonnyadt gumók;

1.2.6. külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók.

2. A "PB uniós osztályú" szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

2.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01 %-ot;

2.1.2. a növények mentesek a fekete szértőrothadás (feketelábúság) tüneteitől;

2.1.3. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,1 %-ot;

2.1.4. a közvetlen utódnemzedékben a bármilyen vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot.

2.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.4. a poros varasodás által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot;

2.2.6. a külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.8. a 2.2.1.-2.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

VI. Az elit vetőburgonya minimális minőségi feltételei:

1. a fejlődésben lévő növények hatósági vizsgálatakor a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem lehet nagyobb 1,0 %-nál;

2. a fejlődésben lévő, nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,1 %-ot, és ez az összesített arány a közvetlen utódnemzedékben nem haladhatja meg a 0,25 %-ot;

3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %-ot;

4. a fejlődésben lévő növények hatósági vizsgálatakor a mozaikos tüneteket mutató egyedek aránya és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,8 %-ot.

5. A vírusfertőzöttségre megengedett tűréshatárok csak Európában jelen lévő vírus okozta fertőzés esetén alkalmazandók.

VII. A elit vetőburgonya osztályozásának feltételei:

1. Az "S uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

1.1. A vető burgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

1.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

1.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg

az 1,0 %-ot;

1.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató egyedek aránya és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %-ot;

1.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb öt lehet;

1.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát az ötödik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

1.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

1.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

1.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.8. az 1.2.1.-1.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

2. Az "SE uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

2.1. A vető burgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,1 %-ot;

2.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

2.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot;

2.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

2.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb hat lehet;

2.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hatodik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

2.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.8. a 2.2.1.-2.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

3. Az "E uniós osztályú" elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

3.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

3.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

3.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 1,0 %-ot;

3.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %-ot;

3.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,8 %-ot;

3.1.5. a vetőburgonya-generációk száma - a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve - legfeljebb hét lehet;

3.1.6. amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hetedik generációhoz tartozónak kell tekinteni.

3.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

3.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

3.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

3.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

3.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

3.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

3.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

3.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

3.2.8. a 3.2.1.-3.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

VIII. Az I. fokú vetőburgonya minimális feltételei:

1. A fejlődésben lévő növények hatósági vizsgálatakor a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem lehet nagyobb 4,0 %-nál.

2. A nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,5 %-ot, és ez az összesített arány a közvetlen utódnemzedékben nem haladhatja meg a 0,5 %-ot.

3. A közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 10,0 %-ot.

4. A fejlődésben lévő növények hatósági vizsgálatakor a mozaikos tüneteket mutató egyedek aránya és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 6,0 %-ot.

5. A vírusfertőzöttségre megengedett tűréshatárok csak Európában jelen lévő vírus okozta fertőzés esetén alkalmazandók.

IX. Az I. fokú vetőburgonya osztályozásának feltételei:

1. Az "A uniós osztályú" I. fokú vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

1.1. A vető burgonyára vonatkozó feltételek:

1.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %- ot;

1.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %- ot;

1.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a

8,0 %-ot;

1.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot.

1.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

1.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

1.1.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

1.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

1.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

1.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

1.2.8. az 1.2.1.-1.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

2. A "B uniós osztályú" I. fokú vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

2.1. A vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

2.1.1. a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,5 %- ot;

2.1.2. a fejlődésben lévő növények között a fekete szártőrothadás (feketelábúság) által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %- ot;

2.1.3. a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a

10,0 %-ot;

2.1.4. a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 6,0 %-ot.

2.2. A vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

2.2.1. a rothadás - a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével - által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

2.2.2. a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.3. a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

2.2.4. a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.5. a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

2.2.6. a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

2.2.7. a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

2.2.8. a 2.2.1.-2.2.6. pontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés minőségi követelményei X. Az ellenőrzések száma és időpontja, elővetemény korlátozás:

1. A vetőburgonya-szaporítást négy szántóföldi szemle keretében ellenőrzi a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal:

1.1. Első ellenőrzés: a növényállomány 20-25 cm-es átlagos növekedési állapotában.

1.2. Második ellenőrzés: virágzáskor, nem virágzó fajták esetében pedig az első ellenőrzés után 15-20 nappal.

1.3. Harmadik ellenőrzés: közvetlenül szártalanítás előtt ellenőrizni kell a második ellenőrzésen az ellenőrzési jegyzőkönyvben előírtakat.

1.4. Negyedik ellenőrzés: a szártalanítást követő 14. nap után.

2. Nem szabad burgonya-vetőgumót szaporítani olyan területen, ahol

2.1. három éven belül szuperelit szaporítási fokú vetőburgonyát szaporítottak, vagy

2.2. négy éven belül burgonyát (szuperelit szaporítási fok kivételével) termeltek, vagy

2.3. az előző évben dohányt, paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt vagy lucernát termeltek.

3. A szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi szakmai standardoknak (a továbbiakban együtt: szántóföldi ellenőrzés és minősítés módszertana) megfelelően kell elvégezni. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés módszertanát a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

4. A burgonya-vetőgumó szaporító-tábla növényállományában a növényvédő vegyszerek szakszerűtlen alkalmazásától, továbbá kártételtől - például burgonyabogár - bekövetkező károsodás megengedett mértéke legfeljebb 10%.

XI. Szántóföldi mintavétel:

1. Szántóföldön mintát vírusvizsgálat (rügydugvány vizsgálat és ELISA-teszt) céljára kell venni.

2. A vetőgumó-előállítás ellenőrzésének szempontjai:

2.1. A 2. pont szerinti táblázat A:2 és A:3 mezője esetén előírás, hogy legalább kettő sor távolságot ki kell hagyni.

C. rész

A vetőgumó vizsgálat és minősítés minőségi követelményei

XII. Fémzárolás és forgalomba hozatal:

1.1. A burgonya vetőgumó kizárólag fémzároltan kerülhet forgalomba.

1.2. Az egy tételként fémzárolható vetőgumó tömege legfeljebb 25 tonna lehet. A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

1.3. A csomagolásnak újnak, a tároló edénynek tisztának kell lennie.

1.4. A fémzárolás megkezdése előtt a fémzároltatónak be kell mutatnia:

1.4.1. az alkalmas szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvet,

1.4.2. az ELISA-teszt vagy rügydugvány vizsgálati jegyzőkönyvet,

1.4.3. a növényvédelmi hatóság zárlati (karantén) károsítóktól való mentességet igazoló növényegészségügyi bizonyítványát,

1.4.4. Magyarország területén kívül szaporított vetőgumó esetében annak igazolását, hogy a szaporítóanyag nem géntechnológiával módosított szervezetből áll, ilyen szervezetet a külön jogszabályban meghatározott

határérték felett nem tartalmaz. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott tétel nem tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet, valamint géntechnológiával módosított szervezetből előállított szaporítóanyagot.

1.5. A fémzárolás során helyszíni gumóvizsgálatot kell végezni.

1.6. A fémzárolás során minden tételből ellenőrző kisparcellás fajtakitermesztésre mintát kell venni, amelyet hivatalosan le kell zárni.

1.7. A fémzárolt vetőgumó minden tételéről a minősítőnek vetőgumó minősítő bizonyítványt kell kiállítania, amelynek színe megegyezik a fémzárolási címke színével.

1.8. A vetőmagtételt a fémzárolás alkalmával vett minősítő minta vizsgálata alapján kell minősíteni. A mintavételt és a vizsgálatot a NÉBIH fémzárolási szabályzatának és a nemzetközi szakmai standardoknak (a továbbiakban együtt: minősítés módszertana) megfelelően kell elvégezni. A minősítés módszertanát a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

XIII. Minőségi előírások:

1. A fémzárolt gumónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

1.1. fajtaazonos, fajtatiszta,

1.2. érett, száraz, tiszta,

1.3. osztályozott,

1.4. egyöntetű,

1.5. zárlati (karantén) károsítóktól mentes,

1.6. a vetőgumó csírázásgátló (hajtásgátló) anyaggal nem volt kezelve.

2. Méret előírások:

2.1. A burgonya vetőgumó mérete nem lehet 25 x 25 mm-nél kisebb.

2.2. A gumók méretét az 5 mm többszörösével kell kifejezni.

2.3. Az alsó és felső gumóméret közötti különbség 35 mm felett 20 mm-nél, 35 mm alatt 10 mm-nél több nem lehet.

2.4. A gumómértek megadott frakciótól való eltérését négyzetes mércével kell megállapítani. A megengedett eltérések a következők:

2.4.1. alsó méret alatti gumó 3 tömegszázalék,

2.4.2. felső méret feletti gumó 3 tömegszázalék.

XIV. A fémzárolási címke:

1. A fémzárolási címke egyúttal növényútlevélként is szolgál.

2. A fémzárolt vetőgumó minden egyes göngyölegét fémzárolási címkével kell ellátni oly módon, hogy a zár megsértése nélkül a vetőgumóhoz ne lehessen hozzáférni.

3. A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:

3.1. "Burgonya, Solanum tuberosum",

3.2. az "Az Európai Unió előírásainak megfelel" feliratot,

3.3. az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,

3.4. a tétel fémzárolási számát,

3.5. a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),

3.6. a fajta megnevezését,

3.7. a termelő ország és a termelő azonosító jelzését,

3.8. a szaporítási fokot és osztályt,

3.9. a méretet,

3.10. a bejelentett nettó tömeget vagy darabszámot,

3.11. csávázás esetén a csávázó szer megnevezését,

3.12. a növényútlevél számát."