50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] az 1. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági vagy kertészeti termesztésre szánt növényfajok, zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek vetőmagjaira és ültetési anyagaira, valamint egyéb fajokra és hibridekre, amennyiben azokat a 2. számú mellékletben felsorolt növények oltásánál alanyként vagy nemesként használják fel,

b)[2] a Nemzeti Fajtajegyzék - Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldség-, valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövények (a továbbiakban együtt: zöldségnövény) fajták hazai előállítású szaporítóanyagaira,

c)[3] a zöldség vetőmagvak előállítására, feldolgozására, kiszerelésére, forgalmazására, minősítésére és ellenőrzésére,

d)[4] a zöldségpalánták előállítására, feldolgozására, csomagolására, forgalmazására és ellenőrzésére,

e)[5] azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik vetőmag- és palánta-előállítók, forgalmazók és árutermelők részére való forgalomba hozatal céljából, hivatásszerűen folytatnak

1. vetőmag-előállító,

2. vetőmag-feldolgozó,

3. vetőmag-kiszerelő,

4. vetőmag-forgalmazó,

5. palánta-előállító,

6. palántacsomagoló vagy

7. palántaforgalmazó

tevékenységet,

f)[6] a minősítést végző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) és egyéb természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá az ellenőrző és felügyeletet ellátó jogi személyekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a kizárólag díszítő értékű zöldségnövényekre és azok palántáira,

b)[7] a genetikai sokszínűség megőrzését célzó, génbanki felhasználásra,

c)[8] a kizárólag kísérleti, kutatási, nemesítési, kiállítási célra (mintaként) való felhasználásra,

d) a teljes mennyiségben harmadik országba irányuló kivitelre szánt zöldség szaporítóanyagra, amennyiben az az előállítás során megfelelően el van különítve, megfelel a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak és az előállító az e rendeletben foglaltak alkalmazását nem kéri,

e) a palánta saját felhasználására,

f)[9] a palánta kiskerti felhasználás céljára történő értékesítésére, ha a forgalomba hozott palánta mennyisége üzemenként, telephelyenként nem haladja meg dughagyma esetében az évi 200 kg-t, fiókhagyma esetében a 100 kg-t, hajtatási fajtákból 10 000 db-ot, illetve mindösszesen a 150 000 db-ot,

g) a vetőmag előállításra és forgalomba hozatalra, ha az előállított és forgalomba hozott mennyiség nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget,

h)[10] a zöldségnövények mint fajok vetőmagvainak, illetve palántáinak hazai előállítására és forgalomba hozatalára, amennyiben nem államilag elismert fajtát forgalmaznak.

(3)[11] A regisztrált tájfajták és az elismert házikerti fajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. akkreditált vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag vizsgálatára - az erre kijelölt intézmény által igazoltan - megfelelő személyi, tárgyi és módszertani feltételekkel rendelkező laboratórium, amely a vetőmag minősítéséhez alkalmas vizsgálati eredmények kibocsátására jogosult,

2. alapminta: a vetőmagtételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített minta,

3.[12] államilag elismert fajta: Magyarország Nemzeti Fajtajegyzékébe bejegyzett fajta,

4. anyamag: a vetőmag előállításához (termesztéséhez) használt vetőmag,

5.[13] átruházott jogkörben végzett minősítés: az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B és C fejezetében, valamint a 3-5. számú mellékletben felsorolt feltételek ellenőrzése és dokumentálása az erre a tevékenységre a NÉBIH-nél nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által,

6. certifikált vetőmag: a forgalmazás előtt hatósági ellenőrzésben részesített és hatóságilag minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak,

7. címke: a vetőmag tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amelyet a tétel minden göngyölegegységén elhelyeznek,

8. csávázott vetőmag: növényvédőszeres felületi kezelésben részesített vetőmag,

9. csírázóképesség: a fajazonos tiszta magvakból megfelelő laboratóriumi feltételek között végzett csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények aránya a teljes mintamennyiség darabszázalékában kifejezve,

10. drazsírozott vetőmag: olyan vetőmag, amelynek felületét speciális összetételű anyaggal vonták be,

10/a.[14] dughagyma: magról szaporított, kis méretű, de 8 mm átmérőnél nem kisebb vöröshagyma, amelyet a következő évben vöröshagyma szaporítására használnak,

11. elit (bázis) vetőmag: a forgalomba hozatalt megelőző hatósági ellenőrzés mellett előállított és minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak,

12. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmagtétel minőségének ellenőrzése, valamint a kisparcellás utóellenőrzés céljából az illetékes állami szerv által a mintavétel előírásainak megfelelően hatósági jogkörben vett minta,

13. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és amely megfelel az adott fajra és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás utóellenőrzés követelményeinek,

14. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,

15. fajazonos mag: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó szabvány szerint tiszta magnak minősülnek,

16. fajtaazonos szaporítóanyag: megjelölésének megfelelő fajú, fajtájú szaporítóanyag, amely oltott növény esetén az alanyfajtára is vonatkozik,

17. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag,

18. fejlettség: a növények vegetatív és generatív részeinek - a szaporított fajtára jellemző kedvező fejlettséghez viszonyított - átlagos fejlettségi állapota az állományon belül az ellenőrzés időpontjában,

19.[15] gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,

20. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívüli ország,

20/a.[16] héj nélküli dughagyma: olyan dughagyma, amelynek leváltak a száraz héjlevelei, és az ezüsthártyája is megsérült,

21. hibrid: két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződésével létrejött fajta,

22. hiteles minta: hatóság, bíróság vagy az érdekelt felek (vevő, eladó) által közösen - a vonatkozó szabvány előírásai szerint - vett szaporítóanyag minta,

23. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismeréssel vagy regisztrációval érvényessé váló morfológiai leírása,

24. hivatalos minta: az illetékes állami szerv által a külön jogszabály szerint vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,

24/a.[17] hőkezelt dughagyma: olyan dughagyma, amelyet a dughagyma romlása, valamint a korai magszárképződés megakadályozása céljából 30-35 °C hőmérsékletű tárolótérben legalább 20 napon át tároltak,

25. idegen fajú magvak: a vizsgált fajhoz nem tartozó magvak,

26. idegen növény: a vetőmag-előállítás célját szolgáló növényállományban (fajták, vonalak) előforduló, a hivatalos vagy ezzel egyenértékű fajtaleírástól morfológiai és egyéb bélyegek tekintetében eltérő növény,

26/a.[18] import vetőmag: az a Magyarország területére beszállított vetőmag, melyet nem az Európai Unióban minősítettek és az Európai Unión belül első forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor,

27. ISTA (International Seed Testing Association): a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetsége,

28. ISTA módszertan: az ISTA által hivatalosan kiadott kötelező vizsgálati módszertan, amellyel a nemzetközi vetőmag-minősítő okmányokhoz a vetőmagot vizsgálni és minősíteni kell,

29. káros gyommagvak: egyes kultúrnövényfajok magvai között nem, vagy csak korlátozott mértékben megengedett magvak,

30. kiegyenlítettség: a vetőmagtermő tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, a virágzás és az érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,

31. kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás,

32.[19] kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 50 000 db palánta,

33. kiszerelés: a minősített vetőmagvak fajonként meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása,

34. kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis,

35. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla, illetve a palánta előállítás helyének általános agrotechnikai és gyommentességi állapota,

36. laboratóriumi minta: hivatalos vizsgálatra beküldött minta, amelyet vetőmag esetén az alapmintából, palánta esetén a hivatalos mintából képeznek,

37. letéti minta: olyan hivatalos vagy hiteles minta, amelyet későbbi minősítő vagy utóellenőrzési vizsgálat céljára megőriznek,

38. magánminta: a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem megfelelő minta,

39. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely az e rendelet szerinti vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,

40. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalát megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,

41. minta: a mintavétel előírásainak megfelelően képzett egységtömeg, amely az egész szaporítóanyag-tételt képviseli (reprezentálja),

42. mintavétel: művelet, amelynek során a vetőmag- vagy palántatételből meghatározott módon olyan kisebb mennyiséget (mintát) vesznek, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,

43. mintavételi jegyzőkönyv: a mintavételkor készített okirat, amely tartalmazza a mintatétellel való azonosítását és a mintavétel előírás szerinti elvégzésére vonatkozó adatokat,

44. narancsbizonyítvány: az ISTA nemzetközi előírásai szerint vizsgált vetőmagtétel azonosító okmánya,

45. nedvességtartalom: a magban lévő nedvesség mennyisége, tömegszázalékban kifejezve,

46. növényútlevél: különböző típusú növényekre, növényi termékekre az Európai Unió szintjén rendszeresített hatósági címke, amely bizonyítja, hogy a növényegészségügyi előírásokat betartották, és amelyet valamely tagállami hatóság készít el és bocsát ki a kibocsátási eljárás részleteit szabályozó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban,

47. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított vetőmag,

48. osztályozott vetőmag: azonos méretfrakcióra bontott vetőmag,

49. palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset,

50.[20] palántatétel: meghatározott számú egyedből álló, homogén összetételű és azonos származású árut jelölő palánta mennyiség,

51. palántavizsgáló laboratórium: olyan hatóság által megbízott vizsgálatokat végző és eredményeket kibocsátó létesítmény, amelynek közreműködésével a zöldségpalánta minőségi követelményeknek való megfelelése megállapítható,

52. regisztrált fajta: a tagállamok nemzeti fajtajegyzékébe bejegyzett, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett fajta,

52/a.[21] rövid csírás (búvócsírás) dughagyma: olyan dughagyma, amelynek a hajtása a hagymában már növekedésnek indult vagy kibújt a hagymából,

53. saját felhasználás: az üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása,

54.[22] saját jogú minősítés: a standard vetőmag előállításának és forgalomba hozatalának alapjául szolgáló, a NÉBIH-nél nyilvántartott személy által végzett minősítés,

55. standard vetőmag: forgalomba hozatala előtt hatósági ellenőrzésben nem részesített, saját jogú minősítéssel minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak,

56. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,

57. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban végzett vizsgálata előírt érték-meghatározó tényezők és a fajtaleírás alapján, amelynek során elbírálják, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó határértékeknek,

58.[23] szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv: a szántóföldi ellenőrzések eredményéről a NÉBIH által készített, az elit és a certifikált vetőmag fémzárolásának és minősítésének alapját képező közokirat,

59. származási bizonylat: a certifikált vetőmag előállításához használt, az anyamag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minőségét igazoló okirat,

60. szelekció: az idegen fajú, fajtájú, illetve beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész vagy vegyszertől károsodott növények felismeréskor végzett eltávolítása a szaporítótábla növényállományából,

61. szuperelit vetőmag: a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő vetőmag.

62. tárolás: a vetőmag, illetve az ültetésre kész fejlettségű zöldségpalánta forgalomba hozatalig történő szakszerű megőrzése,

63.[24] utóellenőrzés: a fajtaazonosság és a fajtatisztaság ellenőrzése céljából a NÉBIH által a letéti mintából, illetve a hivatalos palánta mintából végzett kisparcellás fajtakitermesztés,

64.[25] üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz,

65. vetőmag tisztaság: a fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömegszázalékban határoznak meg,

66. vetőmag-feldolgozás: a betakarított nyers magtermés átvétele, szükség szerinti szállítása, tisztítása, esetleges csávázása vagy egyéb kezelése (osztályozása, drazsírozása stb.), csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása,

67.[26] vetőmag-feldolgozó: az a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező - a 6. §-ban foglaltaknak eleget tevő - természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,

68. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó, a tétel adatait és a forgalmazás feltételeinek való megfelelést tartalmazó okirat,

69. vetőmagtétel: egységnyi faj-, illetve fajtaazonos vetőmag, amely a hozzá tartozó valamennyi göngyölegen a tételre vonatkozó, a minősítő által adott azonosítószámmal rendelkezik,

70. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,

71. vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyv: a vetőmagvak hivatalos, hiteles és magánmintáinak felhasználásával végzett vizsgálatok eredményeiről kiállított okirat,

72. vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag fizikai tulajdonságainak (tisztaság, csírázóképesség, nedvességtartalom, kórtani állapot) vizsgálatára szolgáló és az ahhoz szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező létesítmény,

73. vizsgálati minta: a vetőmag laboratóriumi mintaosztásából származó minta, amelyből az előírt vizsgálatokat végzik.

A zöldségvetőmaggal szemben támasztott általános követelmények

3. §

(1) A vetőmagnak az alábbi minőségi előírásoknak kell megfelelnie a 3. és 4. számú mellékletben felsorolt határértékekre figyelemmel:

a) technikai tisztaság,

b) mentesség idegen fajú magtól és gyommagvaktól,

c)[27]

d) csírázóképesség,

e) egészségi állapot,

f) faj-, illetve fajtaazonosság,

g) minden olyan tulajdonság, amely a rendeltetésszerű vetőmaghasználat, a termesztés és a tárolhatóság szempontjából jelentőséggel bír.

(2) A vetőmagot a 15. §-ban foglaltak szerint megfelelő módon kell csomagolni és jelölésekkel ellátni.

(3)[28] A vetőmagot faj- és fajtaazonosságának ellenőrzése céljából hatósági utóellenőrzés alá kell vetni a 24. §-ban meghatározott előírások szerint.

3/A. §[29]

(1)[30] Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető zöldség-vetőmaghiány esetén a 3. és 4. számú mellékletben a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő certifikált és standard vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH-hez írásban kell benyújtani. A NÉBIH - egyetértése esetén - a kérelmet az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével.

(2)[31] A minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

A zöldségvetőmagvak szaporításának, feldolgozásának és forgalomba hozatalának feltételei

4. §

(1) Vetőmagot az szaporíthat, dolgozhat fel, illetve hozhat forgalomba, aki

a)[32]

b) nyilvántartást vezet

1. a szaporításhoz használt anyamag mennyiségéről és eredetéről,

2. a feldolgozásra kerülő vetőmag eredeti mennyiségéről és eredetéről,

3. az átadott vetőmag mennyiségéről, eredetéről és a vetőmagot elsőként átvevő címéről és telephelyéről,

4. a saját üzemen belül felhasznált vetőmag mennyiségéről és eredetéről, valamint

5. annak a vetőmag termésnek a tárolási helyéről, amelynek minősítését visszavonták.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

5. §

(1) Az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból minősített vetőmag csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.

(2)[33] Fajmegjelöléses vetőmag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a vetőmag az 1. számú mellékletben felsorolt faj csupán díszítő értékű fajtájához tartozik, illetve ha egyéb faj esetében nincs bejegyzett fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék B és C fejezeteiben.

(3) Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, vetőmagja a visszavonást követő harmadik év június 30-áig forgalomba hozható.

(4) Vetőmag nagykereskedelmi forgalmazását csak az végezheti, aki

a) a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat betartja és a vonatkozó szabványban előírt követelményeket biztosítja, és

b) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

(5) Kiskereskedelmi tevékenységet az folytathat, aki tevékenysége során betartja a vetőmag kezelésére vonatkozó előírásokat és megfelelő tárolási körülményeket tud biztosítani. Kiskereskedelmi forgalomban a csomagolási egységeket megbontani, vetőmagot kimérni tilos.

(6) Amennyiben a zöldség vetőmag tulajdonságai, a vizsgálatok követelményei, a jelölések és a fémzárolás megfelelnek az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban leírt követelményeknek, az áru forgalmazása e tekintetben további kereskedelmi korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez a valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.

Vetőmag kategóriák a zöldségvetőmagvak forgalomba hozatala során

6. §

(1) Az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldségfajok államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját - a nemesítő vagy a fajtafenntartó szándékának megfelelően - a következő kategóriákban lehet forgalomba hozni:

a) szuperelit vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet a nemesítő vagy a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,

2. amelyet elit vetőmag termesztésére szántak,

3. amely eleget tesz a 3-5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,

4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz az 1-3. pont szerinti követelményeknek, ha nem elit vetőmag előállítására szánják;

b) elit vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet a nemesítő felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,

2. amelyet certifikált kategóriájú vetőmag termesztésére szántak,

3. amely eleget tesz a 3-5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,

4.[34] amely hatósági vizsgálat vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan tesz eleget a 1-3. pont szerinti feltételeknek;

c) certifikált vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amelyet közvetlenül elit vetőmagból, vagy - ha a nemesítő kéri - szuperelit vetőmagból állítanak elő,

2.[35] amely hatósági vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a 3-5. számú mellékletben a certifikált vetőmagra előírt feltételeknek,

3.[36] amelyet elsősorban árutermelésre és standard vetőmag-előállításra szánnak,

4.[37] amely hatósági vizsgálat vagy hatósági felügyelet mellett végzett vizsgálat által bizonyítottan tesz eleget az 1-3. pont szerinti feltételeknek;

5.[38] amelyet utóellenőrzésnek vethetnek alá fajtaazonosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében.

d)[39] standard vetőmagként az olyan vetőmagot,

1. amely kellően fajtaazonos és fajtatiszta,

2. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak,

3. amelyet a fajtafenntartás folytonosságának biztosítására - a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - használnak,

4. amely eleget tesz a 3. és 4. számú mellékletben megállapított vetőmag-minőségi feltételeknek,

5. amelyet a rendelet előírásainak megfelelően utóellenőrzésnek vetnek alá az előírt fajtaazonosság és fajtatisztaság igazolása érdekében.

(2) Ipari cikória vetőmagja csak akkor hozható forgalomba, ha azt elit vagy certifikált vetőmagként minősítették.

(3) Az egyéb - az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében fel nem sorolt - zöldségfajok vetőmagja abban az esetben forgalmazható, ha annak minősége megfelel az MSZ 7145 számú szabvány előírásainak és a rendeltetésszerű felhasználás feltételeinek, azaz kellő tisztaságú és csírázóképessége révén alkalmas ép, egészséges növény felnevelésére.

(4)[40] Egyedi szaporítási és forgalmazási engedély adható a bejelentőnek vagy az ország területén működő képviselőnek azon fajta forgalmazására, amelyet legalább egy tagállamban nemzeti fajtajegyzékre történő vétel céljából bejelentettek, és amelyre vonatkozóan a technikai kérdőívet benyújtották (egyedi engedélyes vetőmag). Az engedélyt az agrárpolitikáért felelős miniszter meghatározott mennyiségre és időtartamra adja meg. Az engedélyes vetőmag csak Magyarország területén, az e rendeletben foglalt feltételek mellett forgalmazható.

(5)[41] Amennyiben az Európai Unióban elit, certifikált vagy standard minősítésű vetőmagból hiány lép fel, a NÉBIH engedélyével olyan vetőmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. A NÉBIH az engedélyt a forgalmazó kérelmére a fajtabejelentő vagy hazai képviselőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével - az Európai Bizottság felhatalmazása esetén - adja meg. Az engedély csak az adott tételre és meghatározott időtartamra vonatkozhat. Az adott fajta vetőmagjának egyes kategóriái esetében a megfelelő kategóriára előírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajták esetében a címke barna színű. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(6)[42] A keverék az ugyanazon faj különféle fajtáihoz tartozó certifikált, illetve standard szaporítási fokú vetőmagjából állhat. A keveréket a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtákból, csak fajtaazonos és fajtatiszta fémzárolt vetőmagtételekből lehet előállítani, és csak kis kiszerelésben, a benne levő fajták megnevezésével, vagy termék-, illetve márkanévvel lehet forgalomba hozni. A fajta megjelöléssel ellátott keverék esetében a fajták arányát százalékban is fel kell tüntetni, termékmegnevezés esetén az aránynak állandónak kell lennie.

Zöldségvetőmag forgalmazása[43]

7. §[44]

(1)[45] A tagállamokban jogszerűen előállított és forgalomba hozott zöldségvetőmag Magyarországon forgalomba hozható. A tagállamokból származó csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek esetében azonban a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről.

(2)[46] A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek géntechnológiával módosított szervezettől való mentességét (a továbbiakban: GMO mentesség) kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, a vármegyei kormányhivatalnak, illetve standard vetőmag esetén az első alkalommal forgalomba hozónak mintát kell vennie. A vármegyei kormányhivatalnak, illetve az első alkalommal forgalomba hozónak a mintavételt követően haladéktalanul továbbítania kell a mintát a NÉBIH-nek. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)[47] A Magyarországon előállított csemege és pattogató kukorica esetében a NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Saját jogú minősítés esetén a NÉBIH által kockázatértékelés alapján kiválasztott minősítő köteles mintát venni a GMO mentesség megállapítása céljából. A mintát a NÉBIH részére 5 napon belül meg kell küldeni. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(4)[48]

(5) A NÉBIH a 38. §-ban foglaltak szerint jár el, amennyiben laboratóriumi vizsgálati eredménye géntechnológiával módosított szervezettel való szennyezettséget állapít meg. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot birtokosának a NÉBIH által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

Zöldségvetőmag import

8. §

(1)[49] A harmadik országból származó zöldségvetőmag csak az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően forgalmazható. A csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek esetében a forgalomba hozatal feltétele a GMO mentességre vonatkozó akkreditált laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása. A csemege és pattogató kukorica vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A NÉBIH a bejelentett csemege és pattogató kukorica vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A vizsgálati eljárásra a 7. § (2) bekezdésében, valamint a (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[50] Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét nemzetközileg elfogadott vetőmag minősítő okmányokkal kell igazolni. Amennyiben az Európai Unió a harmadik ország minősítési eljárását egyenértékűnek ismeri el, akkor kérésre a NÉBIH az adott vetőmagtételt hatóságilag minősítettként elismeri. A harmadik országból származó vetőmagtételek csak a NÉBIH minősítése, illetve utóellenőrzése után hozhatók forgalomba.

(3)[51] Amennyiben az Európai Unió Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel megállapítja, hogy a harmadik országban végzett hatósági vizsgálatokat, a fajtafenntartás módszerét, a szántóföldi szemléket, a betakarított vetőmag jellemzőit, a vizsgálati szabályokat, a fajtaazonosság biztosítását, a jelölést és az ellenőrzést tekintve egyenértékű biztosítékokat nyújtanak az Európai Unióban betakarított elit, certifikált, illetve standard vetőmaggal, és az megfelel e rendelet előírásainak, a harmadik ország vetőmag minősítése Magyarországon valamint az Európai Unión belüli forgalmazásra is érvényes.

(4)[52] Standard vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét a harmadik ország exportőre által hitelesített minőségi bizonyítvány igazolja. A beérkező tételeket a NÉBIH ellenőrzi, valamint utóellenőrzésben részesíti.

(5) Harmadik országból importált vetőmag két kilogrammot meghaladó mennyiségben való forgalomba hozatala esetén a vetőmag szállításánál fel kell tüntetni

a) a faj nevét,

b) a fajta nevét,

c) a vetőmag minősítési kategóriát,

d) az előállító ország és az illetékes ellenőrző hatóság megnevezését és címét,

e) a feladó ország megnevezését,

f) az importőr nevét és címét, valamint

g) a vetőmag mennyiségét.

Zöldségvetőmag export

9. §

(1) A harmadik országba kiszállított vetőmag minősítése az e rendeletben foglaltak vagy szerződésben kikötött feltételek szerint történik.

(2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a vetőmag minősítése a narancsbizonyítvány kiállításához szükséges nemzetközi módszerek szerint történik.

(3) A standard vetőmag minőségét az exportőr által hitelesített minősítő bizonyítvány igazolja.

(4) Harmadik országba történő vetőmag export esetén a vámhatóságnak kiviteli ellenőrzésre csak olyan vetőmagtétel mutatható be, amelynek kísérő okmányai az e rendeletben foglaltaknak és a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelnek.

(5) A vámhatóság minden harmadik országból beérkező és oda kimenő vetőmagtételt nyilvántartásba vesz.

Zöldségvetőmag céltermeltetés

10. §

(1) Céltermeltetés esetén a vetőmag minősítése a szerződésben rögzített feltételek szerint történik. Amennyiben a termeltető nem kéri a vetőmag e rendelet szerinti minősítését, úgy a tételt a termesztés, a feldolgozás, a tárolás és a szállítás során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.

(2) Az Európai Unió területéről teljes mennyiségben kiszállításra kerülő, elkülönítetten előállított és a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő, céltermeltetéshez importált vetőmagvakra az e rendeletben foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha azt a szerződő felek kikötik.

A zöldségvetőmag szaporítás feltételei

11. §

(1) A forgalmazás céljára szaporított vetőmagot anyamagból kell előállítani.

(2) A vetőmag szaporításhoz használt anyamag származását, faj- és fajtaazonosságát megfelelően igazolni kell.

(3) A vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni a nemesítőtől, illetve a fajtafenntartótól átvett - a fajtafenntartó által ellenőrzött - anyamag továbbszaporítási fokozatairól.

(4)[53] A vetőmag-előállítónál vezetett nyilvántartást a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

12. §

(1) A vetőmag-előállítónak biztosítania kell, hogy a termőhelyi körülmények egészséges, gyommentes, megfelelő fejlettségű növényállomány kialakulását tegyék lehetővé, betartva a vetőmag-szaporítás szakszerű követelményeit.

(2) Zöldségvetőmag előállítása során a nem kívánatos idegen beporzás elkerülése érdekében az 5. számú mellékletben megadott szigetelőtávolságokat kell alkalmazni.

(3) A szigetelőtávolságok érvényesítése érdekében

a) a vetőmag-előállító köteles a vetés tervéről, a szaporító terület és az ahhoz kapcsolódó szigetelőtávolság területének pontos meghatározásáról a szigetelőtávolságon belüli termőföld használóját tavaszi vetésű növényeknél január 31-ig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-ig megfelelően - a települési önkormányzat útján, hirdetésben vagy egyéb helyben szokásos módon - tájékoztatni,

b) a szigetelőtávolságokba eső föld használója a közzétételt követő 30 napon belül köteles bejelenteni, ha a közzétett vetésterv az érdekeit sérti; a bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a termőföld használója a vetőmag szaporításhoz hozzájárult,

c) a vetés megkezdése előtt a vetőmag-előállítónak és a földhasználónak írásbeli szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a szigetelőtávolságba eső föld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt; a szerződés tartalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt.

Standard zöldségvetőmag szaporítás

13. §

(1)[54] Standard vetőmagot az állíthat elő, akit a NÉBIH nyilvántartásba vett.

(2) Standard zöldségvetőmag szaporításként az a fajta szaporítható, amely a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben be van jegyezve. A bejegyzés megszűnése esetén a fajta a bejegyzés megszűnését követő harmadik év június 30-áig még szaporítható, illetve forgalomba hozható.

(3) A standard vetőmag szaporítást a fajtafenntartó vagy a forgalmazó közvetlen irányításával és felelősségével kell végezni.

(4) A szaporításról az előállításért felelős köteles nyilvántartást vezetni.

(5) A szaporítás magtermésének minősítéséhez a standard előállítás felelősének nyilatkoznia kell a tétel fajtaazonosságáról és fajtatisztaságáról.

(6)[55] Magyarország területén történő forgalmazás esetén a standard szaporítást a vármegyei kormányhivatal fajonkénti bontásban - a vetőmag előállítótól függetlenül - a vetőmag-szaporító táblák legalább 15%-áig terjedően ellenőrzi.

(7)[56] A standard szaporítások saját jogon minősített vetőmagtételeiből a vetőmag előállítónak, a hivatalosan mintázott és minősített vetőmagtételeiből a fémzárolónak az utóellenőrzéshez mintát kell képeznie, amit három évig sértetlenül meg kell őrizni. A NÉBIH a termékpálya szerinti terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott faj körben vagy tételkörből utóellenőrzést (kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot) végez.

A zöldségvetőmagvak feldolgozásának feltételei

14. §

(1) A vetőmag-feldolgozás végzésének feltétele

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark,

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amelynek tartalmaznia kell

1. a vetőmag-tulajdonos nevét és címét,

2. a betárolt nyers vetőmag faját, fajtáját, szaporítási fokát, mennyiségét, a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, a betárolás, a mintázás és a nyers vetőmag-minősítés időpontját,

3. a tisztítási műveleti nyilvántartást,

4. a készáru minősítés, fémzárolás időpontját,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartást és raktártérképet,

6. a kitárolás időpontját, mennyiségét, a vetőmag átadását-átvételét,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(2)[57] Az 1. számú melléklet szerinti fajokból vetőmagként az érvényes szántóföldi jegyzőkönyvvel vagy standard igazolással rendelkező vetőmagot lehet feldolgozni.

(3)[58] A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal ellenőrzi.

Zöldségvetőmag kiszerelése, csomagolása és jelölése

15. §

(1)[59] Zöldségvetőmag-kiszerelést az folytathat, aki megfelel a (3) bekezdés szerinti szakmai feltételeknek, és akit a NÉBIH nyilvántartásba vett.

(2) A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel. Kis kiszerelésű EK vetőmagnak a fémzárolt, minősített vetőmag

a)[60] hüvelyesek, csemege és pattogató kukorica esetében legfeljebb 5 kg-ig,

b) hagyma, turbolya, spárga, mángold, cékla, tarlórépa, görögdinnye, sütőtök, tök, sárgarépa, retek, feketegyökér, spenót, mezei saláta esetében legfeljebb 500 g-ig,

c) minden más zöldségfaj esetében 100 g-ig

történő csomagolása minősül.

(3)[61] A kiszerelés feltétele, hogy

a)[62] a kiszerelésre kerülő certifikált vetőmag a NÉBIH által minősített, a standard vetőmag saját jogon minősített, szabványos minőségű, érvényes fémzárolású tételből származik,

b) a tételeket kiszerelni csak az e rendeletben szereplő minőségi feltételek teljesülése esetén lehet,

c) a kiszerelésre használt göngyöleget (tasakot, dobozt, zsákot stb.) úgy kell lezárni, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható az eredeti lezárás megsértése nélkül vagy anélkül, hogy az illetéktelen felnyitás nyomot hagyna,

d) valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni a 6. számú melléklet A., illetve B. részében felsorolt adatokat,

e) a kiszerelés során biztosítani kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést vagy darabszámlálást,

f) a kiszerelő nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a faj és a fajta nevét, a fémzárolási számot, a fémzárolás idejét, a vetőmag minősítését, a teljes vetőmag mennyiségét a kiszerelés előtt, a kiszerelés során alkalmazott magkezelési eljárásokat, a kiszerelt vetőmag teljes és kiszerelési egységenkénti mennyiségét (tömeg vagy darab) és a kiszerelési egységek számát,

g)[63] a kiszerelésre kerülő vetőmagtételekből a kiszerelőnek mintát kell vennie és azt meg kell őrizni addig, amíg a vetőmag forgalomban van.

h)[64] a kiszerelő évente legalább egyszer ellenőrizze, hogy a kiszerelésnél vett minta teljesíti-e az e rendeletben előírt minőségi feltételeket.

(3a)[65] Amennyiben a kiszerelő a (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a kiszerelésnél vett minta nem felel meg az e rendeletben előírt minőségi feltételeknek, a forgalmazókat erről 3 napon belül értesítenie kell.

(4)[66]

(5) A nem kis kiszerelésű EK vetőmagként csomagolt elit vagy certifikált vetőmagot hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni oly módon, hogy a csomagolási egység ne legyen felnyitható a lezárás megsértése nélkül. A csomagolási egység lezárási rendszerének legalább a hatósági címke vagy a hatósági fémzár (záróbélyeg) felhelyezéséből kell állnia. A hatóságilag lezárt csomagolási egységek csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra. Az újrazárás tényét, annak legutóbbi időpontját és a felelős hatóságot a címkén fel kell tüntetni. A kis kiszerelésű vetőmag kivételével a vetőmag-csomagolási egységét a címkézésért felelős személynek ólom- vagy azzal egyenértékű fémzárral (záróbélyeggel) kell ellátnia.

(6) Az elit vagy certifikált nem kis kiszerelésű vetőmag csomagolási egységének külső oldalán olyan hatósági címkét kell elhelyezni, amelyet korábban még nem használtak, amely eleget tesz a 6. számú melléklet A. részében meghatározott feltételeknek, továbbá amelyet az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítanak ki. A címke színe elit vetőmag esetén fehér, certifikált vetőmag esetén kék. Az elit vagy certifikált, nem kis kiszerelésű vetőmagot a címke színével megegyező színű hatósági okmánynak kell kísérnie, amelynek legalább a 6. számú melléklet A. részének 1.4-1.7. pontja szerint előírt adatokat tartalmaznia kell.

(7)[67] A szállítónak

a) a standard és certifikált kategóriába minősített kis kiszerelésű vetőmag csomagolását a 6. számú melléklet B. részének 1. és 2. pontjában,

b) a standard kategóriába minősített zöldségfajok különféle fajtáihoz tartozó vetőmagok vetőmagkeverékeinek kis kiszerelésű csomagolását pedig a 6. számú melléklet B. részének 3. pontjában

előírtak szerint az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított címkével, illetve nyomtatott vagy bélyegzővel nyomott, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén megfogalmazott felirattal kell ellátnia. A címke színe certifikált vetőmag esetében kék, standard vetőmag esetében sötétsárga.

(8)[68] Magyarország területén forgalmazott kis kiszerelésű vetőmag minden csomagolási egységén magyar nyelven is fel kell tüntetni a faj nevét, a vetőmag minősítésének és csávázásának tényét.

(9)[69] Csávázott vetőmagtétel esetén a kísérőcímkéken vagy okmányokon, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a csávázószer kereskedelmi nevét vagy hatóanyag-tartalmát. Kis kiszerelés esetén a magkezelés, illetve csávázás tényét a tasakon jelölni kell. Csávázásra kizárólag olyan anyag használható, amely a növényvédőszerek engedélyezésére vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelel.

(10) Géntechnológiával módosított fajta esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a fajta géntechnológiával módosított.

(11) Biovetőmag esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni a bio minősítést végző szervezet ellenőrzési számát, valamint, hogy a vetőmag a biovetőmag előállítás feltételeinek megfelel.

(12) A valamely más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmag címkéjének és okmányának formáját és tartalmát a 7. számú melléklet tartalmazza.

A zöldségvetőmagvak minősítésének általános feltételei

16. §

(1) A vetőmag minősítése a szaporítás során végzett szántóföldi ellenőrzésre és az előírásoknak megfelelően vett vetőmagminta laboratóriumi vizsgálata során megállapított értékek igazolására terjed ki.

(2) A vetőmag minősítését a vetőmagot kísérő hivatalos okirat vagy a szállító igazolása tartalmazza.

(3)[70] A minősítést elit és certifikált minősítés esetén a vármegyei kormányhivatal végzi. A standard minősítés saját jogon történik.

(4) Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő minősítés a tagállamok vetőmag forgalmazásában érvényes.

(5) A 3-5. számú mellékletekben megadott, a minősítésre vonatkozó határértékektől a vetőmag előállítója, forgalmazója magasabb értékek vagy szigorúbb követelmények irányába eltérhet.

17. §

(1) A zöldségvetőmag minősítését kérheti

a) aki lakó- vagy telephellyel rendelkezik valamely tagállamban,

b) a fajta nemesítője vagy fenntartója, valamint

c) az anyamag jogszerű használója.

(2)[71] A minősítési eljárás megindítására irányuló kérelemben a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal részére meg kell adni, illetve ahhoz csatolni kell[72]

a) a kérelmező vagy a vetőmag-előállító nevét és címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét,

b) a faj és a fajta nevét,

c) az előállítandó vetőmag kategóriáját,

d) az anyamag alkalmasságának megítéléséhez szükséges adatokat,

e) a szaporítótábla pontos helyét,

f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

g) nyilatkozatot arról, hogy a fajta valamely tagállamban vagy szerződött országban regisztrálva van,

h) nyilatkozatot az anyamag jogszerű használatáról.

A zöldségvetőmag előállítás átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzése[73]

18. §

(1) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést olyan természetes személy (a továbbiakban: meghatalmazott felügyelő) végezheti, aki

a) felsőfokú szakirányú főiskolai vagy ennél magasabb végzettségű és rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel,

b) igazolt, legalább kétéves vetőmag-termesztési gyakorlattal bír,

c) írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat betartja,

d)[74] a NÉBIH által kiadott, a c) pont szerinti írásbeli nyilatkozatot is tartalmazó engedéllyel rendelkezik, valamint

e) az ellenőrzés lefolytatásában és annak eredményében sem közvetve sem közvetlenül nem érdekelt.

(2)[75] Az átruházott jogkörben végzett minősítést és az ennek részét képező szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy[76]

a) az első évben a meghatalmazott felügyelőnek a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes körű felügyelete mellett kell dolgoznia,

b) a második évtől kezdődően hivatalos ellenőrző szemlében legfeljebb

1. önbeporzó növényeknél a táblák 15%-át (előírás szerinti szemleszámmal),

2. idegenbeporzós növények esetén a táblák 20%-át (előírás szerinti szemleszámmal),

3. hibrid növények esetében a táblák 25%-át (előírás szerinti szemleszámmal)

lehet részesíteni a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében.

c) a vizsgálandó vetőmagtermést olyan vetőmagból kell termeszteni, amely kisparcellás fajtaazonosító kitermesztéssel bizonyítottan megfelel a fajtaazonossági és fajtatisztasági követelményeknek

d) a vetőmagtermésből betakarított vetőmagtételek mintáiból a szükséges mennyiség kivételre kerül a kisparcellás fajtaazonosító kitermesztésre, valamint - ahol szükséges - a fajtaazonosság és tisztaság ellenőrzésére irányuló hatósági laboratóriumi vetőmagvizsgálatra.

(3)[77] A NÉBIH a felügyelete során feltárt szabálytalanság esetén köteles a meghatalmazott felügyelő által átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést hivatalos szántóföldi ellenőrzéssel vagy kisparcellás fajtaazonosító kitermesztéssel ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel és a vetőmagszaporítás minősítését megszüntetni.

(4)[78] Ha a meghatalmazott felügyelő szántóföldi ellenőrzése során három vagy több esetben téves minősítést állapít meg, engedélyét a NÉBIH visszavonja.

(5)[79] A NÉBIH által kiadott engedély megszerzésének feltétele a szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismereteket bizonyító, a NÉBIH-nél teljesített szakmai elméleti vizsga, valamint gyakorlati felkészülés és gyakorlati vizsga, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése.

(6)[80] A NÉBIH köteles a vizsga elméleti anyagát előzetesen nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges felkészítést és vizsgáztatást megszervezni.

Standard vetőmag saját jogú minősítése

19. §

(1) Standard vetőmag minősítésére a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító, illetve a forgalmazó jogosult. A standard vetőmag saját jogú minősítése során a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat teljesíteni kell.

(2) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium műszaki feltételei a következők:

a) vizsgálati cél: a felhatalmazás szerint a laboratórium által vizsgálható fajok meghatározása,

b) felszereltség: megfelelő laboratóriumi eszközök és gépi vizsgálati berendezések - az ISTA ajánlások alapján -, amelyek a vizsgálatok pontos és állandó kiegyenlített körülmények közötti szabványos minőségű megismételhető elvégezhetőségét biztosítják,

c)[81] a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumban,

d) mintavétel szabályos biztosítása az ISTA előírásoknak megfelelően.

(3) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium személyi feltételei a következők:

a)[82] az adott fajok mintavételi és vizsgálati ismereteiből a NÉBIH-nél vizsgázott, legalább egy fő felsőfokú végzettséggel és egy fő középfokú végzettséggel rendelkező mintavevő, magvizsgáló,

b) még egy fő, legalább középfokú végzettségű, vizsgázott magvizsgáló, aki az a) pontban előírt vizsgán kívül fémzárolási ismeretekből is levizsgázott és a laboratóriumot irányítja, a fémzárolásért felelős,

c) az a) és b) pont szerinti személyeknek egészségügyileg alkalmasnak és elfogulatlannak kell lenniük.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsga, illetve a folyamatos munka feltétele a legalább egy év vetőmag-üzemi, illetve vetőmag-laboratóriumi gyakorlatot követően

a)[83] a NÉBIH által szervezett szaktanfolyamon való részvétel,

b) eredményes szakmai vizsga, valamint

c)[84] a NÉBIH által szervezett háromévenkénti szintentartó vizsga teljesítése.

(5)[85] Az akkreditált laboratóriumban a vizsgált mintákat raktáron három évig meg kell őrizni, és azokat ellenőrzéskor a NÉBIH-nél a teljes laboratóriumi dokumentációval együtt be kell mutatni. Az ellenőrzött köteles tűrni a minták legalább 10 százalékának szúrópróba szerinti ellenőrzését és legfeljebb évi két alkalommal a laboratórium bejelentés nélküli ellenőrzését.

(6)[86] A NÉBIH feladata az akkreditált laboratóriumok ellenőrzése során[87]

a) az akkreditált laboratóriumok és a magvizsgálók felkészítéséhez kapcsolódó szaktanácsadásra,

b) a meghatározott időszakonkénti mintavevői és magvizsgálói oktatás szervezésére és a jelentkezők vizsgáztatására,

c) a mintavevői és magvizsgálói engedélyek kiadására és megújítására,

d) az ellenőrzésre beküldött minták vizsgálatára,

e) az akkreditált laboratóriumok szúrópróbaszerű ellenőrzésére,

f) az akkreditált laboratóriumok részére történő körvizsgálatok szervezésére

terjed ki.

(7)[88] A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a tevékenység megkezdése előtt a NÉBIH részére meg kell küldeni.

(8)[89] A saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosult természetes és jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet a NÉBIH nyilvántartásba veszi. A NÉBIH a saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosultak körét a honlapján megjelenteti.

(9)[90] Standard vetőmag esetében a saját jogú minősítésért felelős köteles

a)[91] a standard vetőmag minden tételéről nyilvántartást vezetni, az adatokat öt évig megőrizni és hatósági ellenőrzésnél a NÉBIH rendelkezésére bocsátani,

b)[92] három évig megőrizni és a NÉBIH rendelkezésére bocsátani az olyan fajták vetőmagjának ellenőrző mintáját, amelyek esetében a fajtafenntartás nem kötelező, illetve amelyeknél nem maga végzi a fajtafenntartást,

c) mintát venni minden forgalomba hozott tételből, és ezt két évig hivatalos ellenőrzés céljára megőrizni.

Standard minősítésre jogosultság és annak visszavonása

20. §

(1)[93] A standard vetőmag-előállítás és -forgalmazás végzésének nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell a NÉBIH-hez benyújtani. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e rendeletben foglalt feltételeket, akkor a NÉBIH a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót nyilvántartásba veszi.

(2)[94] A NÉBIH a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót a nyilvántartásból törli, illetve az az alapján végzett tevékenység végzését felfüggeszti, amennyiben az ismételt ellenőrzés során megállapítja, hogy[95]

a) a vetőmag nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, illetve

b) a vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó nem teljesíti az e rendeletben előírt kötelezettségeit.

(3)[96] A vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó köteles

a) a standard vetőmagot az e rendeletben foglaltak szerint előállítani, forgalmazni,

b) valamennyi vetőmagtételből mintát venni és azt utóellenőrzés céljából mindaddig megőrizni, amíg a vetőmag forgalomban van, valamint

c)[97] valamennyi standard vetőmag előállítást a vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni.

Zöldségvetőmag előállítás szántóföldi ellenőrzése[98]

21. §

(1) A vetőmagtermő táblát az 5. számú mellékletben megadottak szerint szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni.

(2)[99] A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése és dokumentálása a nemesítő feladata. Hivatalos minősítést kell alkalmazni, ha a szaporítást közvetlenül certifikált vetőmag előállítására szánják.

(3)[100] Az elit és certifikált vetőmag szaporítása esetén a szántóföldi ellenőrzést a vármegyei kormányhivatal végzi, és erről a vetőmag-minősítő okmány részét képező jegyzőkönyvet állít ki.

(4) Standard vetőmag előállítása esetén a szántóföldi ellenőrzést saját jogon a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító vagy annak meghatalmazottja végzi, amiről okmányt állít ki. A szaporításoknak meg kell felelniük a certifikált kategória minőségi előírásainak.

(5)[101] A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó vetésbejelentést a vármegyei kormányhivatalhoz a NÉBIH honlapján közzétett űrlapon[102]

a) tavaszi vetésű növényekre vonatkozóan a következő időpontokig:

aa) borsó esetében március 31. napjáig,

ab) sóska és spenót esetében április 15. napjáig,

ac) egyéb tavaszi vetésű növény esetében május 20. napjáig,

ad) palántázott növény esetében június 1. napjáig,

b) őszi vetésű növények esetében szeptember 30. napjáig

köteles benyújtani.

(5a)[103] Pótbejelentés az (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül nyújtható be. A bejelentés legkésőbb az első ellenőrzés időpontját megelőző munkanapon módosítható vagy vonható vissza.

(6)[104] A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a vetőmag-szaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha azt a vetőmag-előállító az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be és az anyamag származását igazolja. Nem magyarországi fémzárolású csemege és pattogató kukorica esetében a vetésbejelentés elfogadásának feltétele a GMO tartalomra vonatkozó, uniós hatóság által kiállított laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása. A vármegyei kormányhivatalnak a GMO tartalomra vonatkozó nyilatkozatot továbbítania kell a NÉBIH-hez.

(7) A vetőmag előállításáért felelős köteles az általa forgalomba hozott vetőmagról származási igazolást adni, amely tanúsítja az anyamag faj- és fajtatisztaságát és minőségét. A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről - a fajtafenntartó felhatalmazása alapján - a vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni.

(8)[105] A szántóföldi szemlén az 5. számú melléklet előírásainak betartását kell ellenőrizni. A hivatalos szemléző a szántóföldi szemle időpontjáról legalább három munkanappal a szemle előtt értesíti a vetőmag előállítóját, aki köteles erre az időre a szemle feltételeit biztosítani. A hivatalos szemléző a szemlén tapasztalt megállapításait a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíti, egyúttal intézkedési javaslatot tesz a vetőmag előállítójának a hiányosság megszüntetésére. Ha a vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzési, illetve a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló, helyrehozható hiányosságot az előírt határidőre nem szünteti meg, illetve a vetőmag-szaporítás továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek a táblát vagy annak egy részét alkalmatlannak kell minősíteni és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

Vetőmag mintavétel, laboratóriumi vizsgálat

22. §

(1)[106] Minősítés céljára homogén vetőmagtételből, megfelelő módszerek szerint hivatalos mintát kell venni. Az ellenőrzés céljából végrehajtott vetőmag-mintavétel kizárólag a vármegyei kormányhivatal által végezhető. A mintákat a fémzároltató köteles eljuttatni a vizsgálat helyére.

(2) A fémzárolásra előkészített tétel valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a forgalmazás céljainak megfelelő okmányokkal, függőcímkével kell rendelkeznie a 6. számú mellékletben leírtak szerint.

(3) Az egyben mintázható legnagyobb vetőmagtételek tömegét a 8. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

(4) A vetőmag minták legkisebb tömegét a 8. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.

(5) A mintákat a hatósági vagy akkreditált laboratóriumban nemzetközi módszerekkel vizsgálni és a 3. és 4. számú mellékletben előírt határértékek szerint értékelni kell.

(6)[107] A vizsgálatról a laboratórium írásban értesítést ad ki.

(7) A vetőmagtétel a mintavétel idejével megegyező dátummal fémzárolható.

(8) Az előírt határérték alatti vetőmagtétel nem hozható forgalomba.

Elit és certifikált vetőmag átruházott jogkörben végzett mintavétele[108]

22/A. §

(1) A fajtakitermesztési és vetőmagvizsgálati célból - a (2)-(13) bekezdés előírásainak megfelelően - átruházott jogkörben végzett mintavétel hivatalos mintavételnek minősül.

(2) Átruházott jogkörben mintát venni az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok elit és certifikált szaporítási fokú olyan vetőmagtételeiből szabad, amelyeket az Európai Unió területén történő forgalomba hozatal céljából fémzároltak.

(3)[109] A mintavételt a NÉBIH engedélyével rendelkező mintavevő (a továbbiakban: meghatalmazott mintavevő) végezheti. A meghatalmazott mintavevő a mintavétellel összefüggésben jogtalan előnyhöz nem juthat.

(4)[110] A NÉBIH az engedélyeket az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatában foglalt eljárásrend szerint adja ki.

(5) A meghatalmazott mintavevő:

a)[111] olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre nem foglalja magában a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet,

b)[112] olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által alkalmazott személy, akinek vagy amelynek tevékenységi köre magában foglalja a vetőmag-előállítást, a vetőmagtermesztést, a vetőmag-feldolgozást vagy a vetőmag-kereskedelmet, azzal, hogy ilyen esetben a vetőmag-mintavevő kizárólag az alkalmazója megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmag-mintavételt, kivéve, ha alkalmazója, a minősítést kérő és a NÉBIH ettől eltérően állapodik meg, vagy

c) az a) és b) pont szerinti alkalmazásban nem álló, vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést, vetőmag-feldolgozást vagy vetőmag-kereskedelmet nem folytató személy.

(6)[113] A NÉBIH a (3) bekezdés szerinti engedélyt olyan személynek adja meg, aki[114]

a) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

b) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt, és

c) írásbeli nyilatkozattal kötelezi magát arra, hogy a hivatalos mintavételre és az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó szabályokat betartja.

(7)[115] A mintavételt a jogszabályok és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell végezni.

(8)[116] A meghatalmazott mintavevő tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi. A meghatalmazott mintavevő tevékenységéről negyedévente - a mintavételek számára kiterjedő adatszolgáltatással - tájékoztatja a NÉBIH-et. Az automata mintavevő eszköz használatát a NÉBIH engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi.

(9)[117] Az átruházott jogkörben végzett mintavételt a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. A meghatalmazott mintavevő által mintázott vetőmagtételek legalább 15%-át ellenőrző hivatalos mintavételben és hivatalos vetőmag-vizsgálatban kell részesíteni.

(10)[118] A NÉBIH a meghatalmazott mintavevő engedélyét visszavonja, ha[119]

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg,

b) a mintavételek során három vagy több esetben megsérti a mintavételre vonatkozó előírásokat, vagy

c) a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget.

(11)[120] A NÉBIH az ellenőrzése során feltárt mintavételi szabálytalanság esetén köteles az átruházott jogkörben végzett mintavétel folyamatát és eredményét hivatalos mintavétellel és vetőmagvizsgálattal ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel minősítését megszüntetni. E vizsgálat költségét a meghatalmazott mintavevő a NÉBIH részére megtéríti.

(12)[121] A NÉBIH az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli, (11) bekezdés szerinti szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően[122]

a) a meghatalmazott mintavevő engedélyét a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig felfüggeszti,

b) a kötelező ellenőrző hivatalos mintavételek számát és mértékét megnöveli, és

c) soron kívüli mintavételi oktatáson és vizsgán való részvételt rendel el.

(13)[123] A NÉBIH köteles[124]

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatát internetes honlapján közzétenni,

b) a mintavevőkről és tevékenységükről nyilvántartást vezetni,

c) az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó vizsga elméleti anyagát a vizsga időpontját megelőzően legalább harminc nappal internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint

d) a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezni.

Elit és certifikált vetőmag átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata[125]

22/B. §

(1) Az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok elit és certifikált szaporítási fokú vetőmagjának - az Európai Unió területén történő forgalomba hozatala céljából - a 3. számú mellékletben foglalt követelményekre kiterjedő, a (2)-(15) bekezdés előírásainak megfelelő átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata hivatalos vetőmagvizsgálatnak minősül.

(2)[126] Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot vetőmagvizsgálatra akkreditált és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végzi. A vetőmagvizsgáló laboratórium tevékenységét a NÉBIH engedélyével rendelkező vezető magvizsgáló irányítja, aki közvetlenül felel a laboratórium szakmai tevékenységéért.

(3)[127] A laboratórium az engedély keretein belül a NÉBIH által a vetőmagvizsgálat céljára megfelelőnek minősített helyiségben és berendezésekkel működik. A laboratórium a vetőmagvizsgálatot a nemzetközi módszereknek megfelelően végzi.

(4)[128] A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti vezető magvizsgálói engedélyt olyan személynek adja meg, aki[129]

a) rendelkezik a vetőmagvizsgáló laboratórium szakmai vezetéséhez szükséges, felsőfokú szakirányú végzettséggel,

b) a hivatalos mintavevőkre és magvizsgálókra, valamint a hivatalos laborvezetőkre vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(5)[130] A vetőmagvizsgáló laboratórium magvizsgálójának rendelkeznie kell a NÉBIH engedélyével. A NÉBIH az engedélyt olyan személynek adja meg, aki[131]

a) legalább középfokú végzettséggel és szükséges szakirányú képesítéssel rendelkezik, és

b) a hivatalos magvizsgálókra vonatkozó vizsgakövetelményeknek megfelelt.

(6)[132] A NÉBIH a vizsga elméleti anyagát köteles a vizsga időpontját megelőzően legalább harminc nappal nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezni.

(7)[133] A NÉBIH az engedélyeket az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatában foglalt eljárásrend szerint adja ki.

(8)[134] A vetőmagvizsgáló laboratórium független laboratórium vagy valamely vetőmag-vállalkozáshoz tartozó laboratórium. A vetőmag-vállalkozáshoz tartozó laboratórium kizárólag azon vetőmag-vállalkozás megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely vetőmag-vállalkozáshoz tartozik, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-vállalkozás, a minősítést kérő és a NÉBIH között.

(9)[135] A vetőmagvizsgálatot a jogszabályok és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell elvégezni.

(10)[136]

(11)[137] Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat során vizsgált vetőmagtételek legalább 15%-át a NÉBIH által elvégzett ellenőrző hivatalos vetőmag-vizsgálatban kell részesíteni.

(12)[138] A NÉBIH az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium vezető magvizsgálójának engedélyét visszavonja, ha[139]

a) az átruházott jogkörben végzett mintavételre és vetőmagvizsgálatra vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg,

b) a laboratórium-vezetőknek szervezett rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg, vagy

c) a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat.

(13)[140] A NÉBIH az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium magvizsgálójának engedélyét visszavonja, ha[141]

a) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatra vonatkozó rendszeres továbbképző oktatáson nem vesz részt vagy az azt követő vizsgán nem felel meg, vagy

b) a magvizsgálat során három vagy több esetben megsérti a magvizsgálatra vonatkozó előírásokat.

(14)[142] A NÉBIH a felügyelete során feltárt magvizsgálati szabálytalanság esetén köteles az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot hivatalos vetőmagvizsgálattal ellenőrizni, és amennyiben a vetőmagtétel az előírt követelményeknek nem felel meg, köteles a vetőmagtétel minősítését megszüntetni. E vizsgálat költségét a vetőmagvizsgáló laboratórium a NÉBIH részére megtéríti.

(15)[143] A NÉBIH az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli, (14) bekezdés szerinti szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően[144]

a) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat keretén belül kiadott vetőmagvizsgáló laboratóriumi, vezető magvizsgálói, illetve magvizsgálói engedélyt a szabálytalanságot orvosoló intézkedések megtételéig felfüggeszti,

b) a kötelező ellenőrző hivatalos vetőmagvizsgálatok számát és mértékét megnöveli,

c) soron kívüli vetőmagvizsgálati alapszintű oktatáson és vizsgán való részvételt rendel el, vagy

d) az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat keretén belül kiadott vetőmagvizsgáló laboratóriumi, vezető magvizsgálói, illetve magvizsgálói engedélyt visszavonja.

A zöldségvetőmagvak minősítése, fémzárolása

23. §

(1)[145] A vetőmag minősítését fémzár igazolja. Valamennyi forgalomba kerülő vetőmagot - az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minősíteni kell.

(2)[146] A minősítés hatósági, ha azt a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal, és saját jogú, ha az erre felhatalmazott és a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal által nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végzi.

(3)[147] A vetőmag-előállítást

a) szuperelit szaporítási fok esetében hatósági szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy, illetve az általa megbízott személy vetőmagtermesztőként saját hatáskörben végzi és a termést vetőmagtermesztőként közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel;

b) elit és certifikált vetőmag esetében kizárólag hatósági minősítésben kell részesíteni;

c) standard vetőmag esetében a vetőmag előállítója saját jogon minősítheti. A saját jogú minősítés feltételeinek hiánya [19. § (2)-(4) bekezdés] esetén is hatósági minősítést kell végezni.

(4)[148]

(5) A vetőmagtételt a fémzároló a fémzárolás során az MSZ 7145 számú szabvány előírásai szerint megmintázza és fémzárral vagy azzal azonos értékű, sérülés nélkül el nem távolítható azonosító jellel, függőcímkével lezárja.

(6)[149] A szuperelit, elit és certifikált vetőmagtételek minősítését a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal külön jogszabály szerinti díj ellenében végzi.

(7)[150] A certifikált és standard vetőmag minősítését és fémzárolását a vetőmag előállítójának kell kérelmeznie a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnál. A minősítést és fémzárolást a kérelem beérkezését követő 8 napon belül el kell végezni.

(7a)[151] A Magyarországon vagy az Európai Unió valamely más tagállamában előállított vetőmag certifikált kategória szerinti minősítése esetén a kérelmet a hatósági szántóföldi minősítés elvégzését követően lehet benyújtani. A harmadik országban előállított vetőmag certifikált kategória szerinti minősítése a hivatalos fajtaigazolás megléte esetén végezhető el.

(7b)[152] Standard vetőmag kategória szerinti minősítés esetén a kérelemhez csatolni kell a vetőmag előállításáért felelős nyilatkozatát a fajtaazonosságról és a fajtatisztaságról.

(8) A minősített vetőmagtétel addig hozható forgalomba, amíg a 3. és 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelel.

(9)[153] A hatóságilag minősített tételek csak a NÉBIH vizsgálata után zárhatók újra.

(10) Az újrazárás tényét és annak időpontját a címkén fel kell tüntetni.

(11)[154] A NÉBIH a forgalomban lévő vetőmag minőségét szúrópróbaszerűen - hivatalos vizsgálattal - ellenőrizheti.

(12) A kiszerelés során a keverék összetevőinek minősítésére vonatkozó igazolásokat, bizonyítványokat nyilvántartásba kell venni. A keverék új fémzárolási számot kap.

A zöldségvetőmagvak utóellenőrzése és kisparcellás fajtaazonosító vizsgálata

24. §[155]

(1)[156] A forgalomban lévő vetőmagtétel faj- és fajtaazonosságának, valamint fajtatisztaságának megállapítására kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertani szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(2) Az utóellenőrzés a NÉBIH feladata. Az utóellenőrzés a NÉBIH-hez beküldött - a NÉBIH által előírt nagyságú - hatósági vagy hivatalos mintából történik. Utóellenőrzést kell végezni Magyarországon első alkalommal minősített[157]

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,

c) valamennyi anyamagként való továbbszaporítási célú certifikált és standard szaporítási fokú vetőmagtételből,

d) árualap célú certifikált vetőmagtételek 20 százalékából,

e)[158] a 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint Magyarországon előállított standard vetőmagvakból.

(3)[159] A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hatósági mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a 11. számú mellékletben foglalt határidőig a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát ki kell zárni a minősítésből a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat befejezéséig. A vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát nem lehet korlátozni, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsult meg.

(4)[160] A NÉBIH az ellenőrzésről és a szükséges kitermesztési minta megküldéséről értesíti a kijelölt (fajkör) standard tételek, árualap előállításához importált tételek, valamint az Európai Unió más tagállamából származó tételek vetőmag előállítóját, illetve első magyarországi forgalmazóját.

(5) Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során a kitermesztés eredménye

a) a szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmag esetében

1) nem fajtaazonos, akkor a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni,

2) nem fajtatiszta, akkor szigorított szántóföldi ellenőrzést kell végrehajtani;

b) az elitnél alacsonyabb szaporítású fokú vetőmag esetében a határértéknek nem felel meg, akkor a következő évben ugyanaz a vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(6)[161] Az e rendelet szerint kitermesztési minta megküldésére kötelezett és be nem érkezett vagy a fajtaazonosság, fajtatisztaság tekintetében alkalmatlan minősítésű vetőmagtételt a NÉBIH hatósági zár alá helyezi.

(7)[162] A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni, amelyet a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal ellenőriz.

(8)[163] Ha a vetőmag a fajtatisztaság és/vagy fajtaazonosság szempontjából a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában előírt értékeknek nem felel meg, a forgalmazás hatósági ellenőrzése során vett ellenőrzési mintán végzett utóellenőrzés esetén a külön jogszabály szerinti díjat a vetőmag tulajdonosa köteles megfizetni.

(9)[164] Abban az esetben, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából vagy elemi kár következtében nem értékelhető, a beküldőt ebből származóan joghátrány nem érheti. Sikertelen vizsgálat esetén vagy vitás esetben a mintát valamely más tagállam illetékes hatóságához is el lehet küldeni utóellenőrzésre.

A zöldségpalánták forgalmazásának általános feltételei

25. §

(1)[165] Zöldségpalánta árutermelés vagy forgalmazás céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek forgalmazási tevékenységét valamely tagállamban engedélyezték.

(2)[166] A 2. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból árutermesztők és forgalmazók részére palánta csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.

(3)[167] Fajmegjelöléses palánta csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek

a) a 2. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve

b)[168] nem szerepelnek a 2. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzéknek a Zöldségnövények B., valamint a Gyógy- és fűszernövények A. és B. részében nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.

(4)[169] A Nemzeti Fajtajegyzékből vagy a Közösségi Fajtajegyzékből visszavont zöldségfajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.

(5)[170] A Zöldségfajok Közösségi Fajtajegyzékében szereplő, a rendelet 26-28. §-ában, valamint 5. és 9. számú mellékletében előírt minősítési feltételeknek megfelelő zöldségfajták palántáinak forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályba ütközik.

(6)[171] Palánta csak kellően egynemű, az üzem által a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kiállított szaporítóanyag-kísérő okmánnyal rendelkező tételekben hozható forgalomba.

(7)[172] Amennyiben a zöldségpalánta előállítása és minősége megfelel az e rendeletben, valamint a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltaknak, az áru forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.

(8)[173] A tagállamokból származó, illetve az oda szállított zöldségpalánta forgalomba hozatala belföldi forgalmazásnak minősül, amennyiben annak minősítése megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(9)[174] Harmadik országból származó zöldségpalánta az előbbieken túlmenően abban az esetben hozható forgalomba, ha minősége megfelel a 26. § (1), (2) és (4) bekezdésében és a 27., 28. és 30. §-ban foglalt, a szaporítóanyaggal szemben támasztott, valamint a jelöléssel kapcsolatos követelményeknek, továbbá a belföldi forgalmazó a behozott szaporítóanyag tételekről a 35. § (4) és (5) bekezdéseinek megfelelő nyilvántartást vezet.

(10)[175] Ha a harmadik országban történő forgalomba hozatalra szánt zöldségpalánta előállítása esetén az üzem nem kéri a palánta e rendelet szerinti minősítését, a tételt előállítása, tárolása és szállítása során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.

A zöldségpalánta exportja[176]

25/A. §[177] (1)[178] Nem elkülönítetten kezelt zöldségpalánta harmadik országba történő kivitele esetén, az üzem kérelmére a vármegyei kormányhivatal magyar és angol nyelven tanúsítványt állít ki a zöldségpalánta európai uniós jogszabályoknak való megfelelőségéről.

(2) A tanúsítvány kiállítása iránti kérelemben az üzem feltünteti

a) természetes személy kérelmező esetén a kérelmező nevét és lakcímét, jogi személy kérelmező esetén az azonosító adatokat (cégnév, adószám, székhely, telephely);

b) az üzem engedélyének számát;

c) a szaporítóanyag

ca) megnevezését és

cb) darabszámát vagy tömegét; valamint

d) a tervezett kiszállítás hetét.

A zöldségpalántával szemben támasztott követelmények

26. §

(1) Zöldségpalánta előállítására csak minősített vetőmag, illetve ellenőrzött szaporító alapanyag használható fel.

(2)[179] A zöldségpalántának legalább vizuális vizsgálat alapján a termőhelyen gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében felsorolt, az adott szaporítóanyag és ültetési anyag tekintetében felsorolt valamennyi károsítótól.

(2a)[180] A forgalomba hozott zöldségpalántán az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók mennyisége - legalább vizuális vizsgálat alapján - nem haladhatja meg a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében meghatározott küszöbértéket.

(2b)[181] A zöldségpalántának vizuális vizsgálat alapján gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében az adott szaporítóanyag és ültetési anyag tekintetében felsorolt károsítótól eltérő valamennyi olyan károsítótól, amely csökkenti az adott ültetési anyag felhasználhatóságát és minőségét.

(2c)[182] A zöldségpalántának meg kell felelnie a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási jogi aktusaiban az uniós zárlati károsítókra és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek.

(3) Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a (2) bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(4)[183] A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyagának közvetlenül olyan alapanyagból kell származnia, amelyet vegetációban megvizsgáltak és a (2) bekezdésben meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek találtak.

27. §

A zöldségpalántának faj- és fajtaazonosnak kell lennie és megfelelő faj- és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.

28. §

A zöldségpalántának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolhatja, fejlettségének és méretének megfelelőnek kell lennie az ültetési anyagként való felhasználáshoz. Ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát.

28/A. §[184]

Dughagyma és fokhagyma esetén a 26-28. § rendelkezéseit a 9. számú melléklet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

Engedményes szaporítóanyag

29. §[185]

Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető palánta ellátási nehézség elhárítása céljából a NÉBIH engedélyt adhat egy adott kategóriához tartozó, az e rendeletben foglaltaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő palánta meghatározott ideig való forgalomba hozatalára az Európai Bizottság felhatalmazása alapján, ha az a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak egyébként megfelel.

A zöldségpalántát kísérő okmányok és jelölések

30. §

(1) A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell.

(2)[186] Zöldségpalánta - a kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő értékesítés kivételével - csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal.

(3)[187] A szaporítóanyagot kísérő okmánynak olyan, a célnak megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban nem használtak és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítottak ki.

(4)[188] A szaporítóanyagot kísérő okmány lehet a NÉBIH által rendszeresített okmány vagy az üzem által kiállított bármely olyan okmány, amelyet általában kereskedelmi célra használnak.

(5) Az okmányon jól látható és el nem távolítható módon szerepelnie kell

a) az "EK minőség" megjelölésnek, ha annak a (6) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak,

b)[189] Magyarország európai uniós tagállam kódjának,

c)[190] a NÉBIH nevének vagy azonosító kódjának,

d)[191] az üzem a vármegyei kormányhivataltól kapott engedélyszámának,

e) az üzem nevének,

f) az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak,

g) a kiállítás dátumának,

h) a faj közönséges nevének (a növényútlevélen tudományos névnek is),

i) a fajta nevének (ha van, az alany nevének vagy jelének),

j) a szaporítóanyag mennyiségének (darab vagy tömeg), valamint

k) ha a szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállító ország nevének.

(6) Az "EK minőség" megjelölést kizárólag a 2. számú mellékletben felsorolt növénynemzetségek és fajok Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtáinak palántája esetén szabad szerepeltetni.

(7)[192]

(8) Ha az okmány hatósági igazolást tartalmaz, azt az okmány többi tartalmától jól láthatóan szintén el kell különíteni.

(9) Az okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos.

(10)[193] Az e rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó okmány kiállítására valamennyi olyan engedéllyel rendelkező üzem jogosult, amely a törvény és e rendelet előírásait megtartja. Amennyiben az ellenőrzés során ennek ellenkezője bizonyosodik be, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a forgalomba hozatalt határozott időre megtilthatja. Ebben az esetben a forgalmazó szaporítóanyagot kísérő okmányt sem adhat ki.

(11) Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.

(12)[194] Dughagyma és fokhagyma esetén az (1)-(11) bekezdés rendelkezéseit a 9. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem engedélyezése

31. §

(1)[195] A vármegyei kormányhivatal engedélyezi annak a belföldi illetékességű üzemnek a működését, amely az 1. § (1) bekezdésének e) pont 5-8. alpontja szerinti tevékenységek legalább egyikét folytatja.

(2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenység folytatása nem engedélyköteles.

(3)[196] Az engedélyezés iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt, a NÉBIH által erre rendszeresített és honlapján közzétett űrlapon kell a vármegyei kormányhivatalhoz benyújtani.

(4)[197] A kérelemnek tartalmaznia kell

a) természetes személy kérelmező esetén a természetesszemély-azonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet;

b) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet kérelmező esetén az azonosító adatokat (cégnév, adószám, székhely, telephely);

c) a kérelmező növényegészségügyi hatósági partnerazonosítóját;

d) a tevékenység megjelölését; amely lehet

da) palánta-előállítás és -forgalmazás,

db) palántaforgalmazás vagy

dc) palántacsomagolás;

e)[198] az előállítás és a forgalmazás helyének azonosító adatait (cím, helyrajzi szám, terület mérete);

f)[199] a tevékenységben érintett szaporítóanyag-csoportokat; valamint

g)[200] a felelős kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét.

(5)[201] A vármegyei kormányhivatal a működési engedélyt kiadja, ha

a) a kérelmező termékpálya szerinti terméktanácsi, illetve annak hiányában elismert szakmaközi szervezeti vagy agrárkamarai tagságáról nyilatkozik,

b) az üzem a mellékelt helyszínrajz alapján beazonosítható,

c) a kérelmező a terület jogszerű használatára vonatkozóan nyilatkozik, és

d) a kérelemben megjelölt terület növényegészségügyi alkalmasságát a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal hat hónapnál nem régebbi jegyzőkönyve tanúsítja.

(6)[202]

(7)[203] Az e rendelet előírásait teljesítő, illetve a megfelelő feltételekkel rendelkező üzemet a NÉBIH nyilvántartásba veszi.

(8) A nyilvántartásba vett üzem azonosításra alkalmas egyedi engedélyszámot kap, és egyúttal jogosultságot szerez az általa bejelentett tevékenység végzésére.

(9) Az engedély megszerzése a forgalmazási tevékenységhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól nem mentesít.

(10)[204] Az üzem 30 napon belül köteles - a (3) bekezdés szerinti űrlapon, az (5) bekezdésben foglaltak egyidejű igazolásával - értesíteni a vármegyei kormányhivatalt, ha az engedélyezett tevékenységén kívül egyéb tevékenységet folytat, vagy ha bejelentett adata megváltozik.

(11)[205] Az engedélyes dughagyma- és fiókhagyma-termesztők a területükben bekövetkező változásokat tárgyév április 30-ig jelenthetik be a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett űrlapon.

(12)[206] A NÉBIH-nél történő nyilvántartásba vétel a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnál történő nyilvántartásba vételt nem pótolja.

Az engedély visszavonása

32. §

(1)[207] A vármegyei kormányhivatal előírhatja a hiányosságok adott határidőre való megszüntetését, amennyiben[208]

a) az engedély kiadásának a 31. § (5) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, vagy

b) az üzem a 35. és 36. § szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2)[209] A vármegyei kormányhivatal az üzem számára kiadott engedélyt visszavonja, ha az üzem[210]

a) az (1) bekezdésben foglalt hiányosságokat az előírt határidőre nem szünteti meg,

b) az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységét megszünteti,

c) a zöldség szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi.

(3)[211] Az engedély visszavonásával egyidejűleg a vármegyei kormányhivatal az üzem birtokában lévő szaporítóanyag forgalomba hozatalára, illetve megsemmisítésére határidőt állapít meg.

(4)[212] Az engedély visszavonása esetén az üzem a részére kiadott engedélyszámot a szaporítóanyag-kísérő okmányon csak a vármegyei kormányhivatal által meghatározott ideig használhatja.

(5)[213]

A zöldségpalánta vizsgáló laboratórium megbízása

33. §

(1)[214] Az engedélyezett üzem által vett minták vizsgálatát olyan, a NÉBIH-nél bejegyzett laboratórium végezheti, amely az általa elvégzett vizsgálatok eredményében nem érdekelt.

(2)[215] Belföldi laboratórium a részére szóló megbízás kiadását a NÉBIH-től kérheti az erre rendszeresített és a NÉBIH-nek honlapján közzétett nyomtatványon.

(3) A kérelemhez csatolni kell minden olyan okiratot, amellyel a laboratórium igazolni tudja, hogy az általa használt vizsgálati eljárások és módszerek alkalmasak az e rendelet szerinti vizsgálatok elvégzésére, és hogy rendelkezik megfelelő személyzettel, valamint a labortechnika mindenkori fejlettségi szintjének megfelelő technikai felszereltséggel.

(4)[216] A (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő laboratóriumot a NÉBIH nyilvántartásba veszi és számára azonosításra alkalmas nyilvántartási számot ad ki. A nyilvántartásba vétel nem mentesít a tevékenység folytatásához szükséges egyéb engedélyek beszerzése alól.

(5) A laboratórium köteles az e rendeletben előírt vizsgálatokat a tudomány és technika mindenkori állásának megfelelő színvonalon elvégezni, az általa elvégzett vizsgálatokról tanúsítványt kiállítani és megfelelő nyilvántartást vezetni.

(6)[217] A laboratórium tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.

(7) A valamely más tagállamban található hivatalos vagy hivatalosan engedélyezett laboratórium az e rendelet szerinti engedélyezett laboratóriumnak minősül.

34. §

(1) A laboratórium 33. § (2) bekezdés szerinti megbízatása megszűnik a laboratórium kérelmére, vagy ha a 33. § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt működési feltételek valamelyike már nem teljesül.

(2)[218] A NÉBIH az általa nyilvántartásba vett laboratóriumokról hivatalos jegyzéket vezet, amit évente a minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem belső felügyelete és ellenőrzése

35. §

(1) A 31. § szerint engedélyezett üzemnek biztosítania kell, hogy az általa forgalmazott szaporítóanyag a jogszabályi követelményeknek megfeleljen.

(2) Az üzem az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében köteles maga vagy más erre alkalmas személy, illetve intézmény útján

a) az alkalmazott termesztési módszer alapján megállapítani a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjait,

b) kidolgozni és kivitelezni az a) pont szerinti kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit, valamint

c)[219] mintát venni és azt a NÉBIH által megbízott laboratóriumban való vizsgálat céljára elküldeni.

(3) Az üzem köteles írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített naprakész feljegyzést vezetni

a) a kritikus pontok esetében elvégzett ellenőrzésekről;

b) azokról a zöldségszaporító alapanyagokról és ültetési anyagokról, amelyeket

1. előállítás, tárolás, kezelés vagy forgalomba hozatal céljából szerzett be,

2. előállított, tárolt, kezelt, vagy

3. mások részére átadott;

c) a területen előforduló károsítókról, a kár elhárítására tett intézkedésről, a zöldség szaporítóanyagok esetében alkalmazott bármely kezelésről.

(4) A kizárólag mások által előállított zöldségpalánta csomagolását és forgalomba hozatalát végző üzem írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített feljegyzést csak az általa vásárolt, szállított és forgalomba hozott termékekről köteles vezetni.

(5)[220] A (2)-(4) bekezdés szerinti feljegyzéseket az üzem köteles a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal ellenőrzéséig, de legalább három évig megőrizni, valamint ellenőrzésre a NÉBIH-nek és a vármegyei kormányhivatalnak bemutatni.

(6) Amennyiben a látható jelek vagy tünetek alapján az állapítható meg, hogy a szaporítóanyag a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól nem mentes, az ilyen szaporítóanyag tekintetében az üzemnek kezelést kell alkalmaznia, szükség esetén a szaporítóanyagot el kell távolítania, illetve meg kell semmisítenie.

(7)[221] Ha az üzem területén a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. részében felsorolt, vizsgálatköteles vagy zárlati növényi károsítók valamelyikének nagy mértékű megjelenését vagy megjelenésének gyanúját észleli, köteles azt a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni, és utasításait végrehajtani.

(8)[222] A NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal által megbízott személyek - különös tekintettel az ellenőrzés és a mintavétel végzésére, továbbá a (2)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás és egyéb bizonylatok ellenőrzésére - az üzem területére beléphetnek. Az üzem minden egyéb módon is köteles együttműködni a NÉBIH-hel, illetve a vármegyei kormányhivatallal.

A zöldségpalánta forgalmazó üzem külső felügyelete és ellenőrzése

36. §

(1)[223] A palánta forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi tevékenységet és a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott zöldségpalánta mennyiségét ellenőrzés céljából, a NÉBIH által rendszeresített bejelentőlapon és zöldségpalánta-leltáríven, évente legkésőbb január 15-ig be kell jelenteni a NÉBIH-hez.

(2)[224]

(3)[225] A 35. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint a termesztési folyamat kritikus pontjainak meghatározásán, valamint a nyilvántartási kötelezettség teljesítésén túlmenően a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal figyelemmel kíséri és ellenőrzi az üzemet annak érdekében, hogy az üzem[226]

a) az alábbi kritikus pontokat - a növényfaj sajátosságainak megfelelően - folyamatosan figyelembe vegye

1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége,

2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése,

3. a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak betartása,

4. a termesztési terv és technológia,

5. az általános kultúrállapot,

6. a szaporítási eljárások,

7. a felszedési műveletek,

8. a higiénia,

9. a kezelések,

10. a csomagolás,

11. a tárolás,

12. a szállítás,

13. a nyilvántartás, adminisztráció;

b) a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal részére hozzáférhető formában, teljes körű nyilvántartást vezessen:[227]

1. azokról a növényekről, illetve növényi részekről és egyéb anyagokról,

- amelyeket tárolás vagy a területén történő szaporítóanyag előállítás céljából szerzett be,

- amelyeket az üzem előállít, vagy

- amelyeket mások részére továbbított, valamint

2. a növényállománynál alkalmazott valamennyi kezelésről és egyéb eseményről;

c)[228] biztosítsa, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a vármegyei kormányhivatallal;

d)[229] szükség szerint és megfelelő időközönként ellenőrzést végezzen a NÉBIH által megkívánt módon.

(4)[230] A zöldség szaporítóanyag harmadik országban való forgalomba hozatala esetén, a NÉBIH kiadja az üzem kérésére a 25/A. § szerinti igazolást a szaporítóanyag minőségének EK megfeleléséről, ha azt az e rendeletben foglaltaknak megfelelően, nem elkülönítve állították elő.

Ellenőrzés, jogkövetkezmények

37. §

(1)[231]

(2)[232]

(3)[233] A NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal ellenőrzést végző munkatársa jogosultságát az erre a célra rendszeresített fényképes igazolvánnyal igazolja és az ellenőrzés során jogosult[234]

a)[235]

b)[236]

c) az üzemi mintavételre módszertani előírást meghatározni,

d) az ellenőrzött szaporítóanyag minőségét megvizsgálni,

e) a minta vizsgálatával vagy kitermesztésével olyan laboratóriumot vagy üzemet megbízni, amely az általa elvégzett ellenőrzések eredményében nem érdekelt, ezek részére a minősítés módszerét meghatározni,

f) a vetőmag-feldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,

g) a vetőmag- és palánta-árusítást ellenőrizni,

h) a saját jogon végzett szántóföldi ellenőrzést, mintavételt, palánta minősítő tevékenységet ellenőrizni, a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.

(4)[237] A NÉBIH köteles kidolgozni a fajtaazonosság és fajtatisztaság megállapításának, valamint a mintavétel módszereinek részletes követelményeit. Ezek a követelmények nyilvánosak, az érintettek részére biztosítani kell az ezekbe való betekintés lehetőségét.

38. §

(1)[238]

(2)[239]

(3)[240] Amennyiben a zár időtartama alatt a zárolási okot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a tétel minősítését megsemmisíti és az a továbbiakban szaporítóanyagként nem használható fel. A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a hatósági zárral kapcsolatos minden intézkedéséről okiratot állít ki.

(4)[241] A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendelhet el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggesztheti.

(5) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségromlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, hiányos dokumentációkezelés, a nem megfelelő adatok közlése. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan szaporítóanyag előállító és forgalmazó tevékenység végzése, minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, a szaporítóanyag fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, azok hamisítása.

(6)[242] A szigorított fémzárolás meghatározott időre, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra vonatkozik, legrövidebb időtartama hat hónap. A szigorított fémzárolás során a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal részéről legalább két fő fémzároló jár el, automata mintavevő nem használható, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal nyitott zsákban való előterjesztést, valamint az előterjesztő költségére egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el. A függőcímkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a vetőmag csomagolási egységeire. A saját jogú vetőmag mintavételt és minősítést a szigorított fémzárolás időtartamára fel kell függeszteni.

(7)[243] A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal jogosult a saját jogú szántóföldi szemlét, mintavételt, vizsgálatot és kiszerelési tevékenységet, valamint a palánta előállítást és forgalomba hozatalt az e rendeletben foglaltak be nem tartása esetén határozott időre megtiltani. A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal az intézkedést visszavonja, amint megállapította, hogy az üzem által forgalmazásra szánt palánta megfelel a rendelet követelményeinek és feltételeinek.

(8)[244]

Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagra vonatkozó rendelkezések[245]

38/A. §[246]

(1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

a) forgalomba hozni, vagy

b) termesztésbe bocsátani.

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

38/B. §[247]

(1)[248] A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa - a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul - köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et és a vármegyei kormányhivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

38/C. §[249]

(1)[250] A NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal a szennyezett vetőmag tekintetében a 38. §-ban foglaltak szerint jár el. A szennyezett vetőmag termesztésbe bocsátása esetén az érintett kultúrát, valamint a csemege és a pattogató kukorica virágzást megkezdett állománya esetében az összeporzódásra figyelemmel a NÉBIH által meghatározott védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúrát meg kell semmisíteni.

(2) A (1) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, melyet a kötelezett köteles eltűrni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(1a)[251] E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 4. § (2) bekezdése által módosított 7. § (2) bekezdését, 8. § (1) bekezdését és 21. § (6) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(1b)[252] E rendeletnek a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2013. (IX. 13.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR2.) 1. §-a által módosított 7. §-át, 2. §-a által módosított 8. § (1) bekezdését, valamint 4. §-a által beiktatott 38/A-38/C. §-át a MódR2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[253] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és ültetési anyagok forgalmazásáról,

b) a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról és az azt módosító 2004/117/EK tanácsi irányelv,

c) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 1.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről,

d) a Bizottság 93/61/EGK irányelve (1993. július 2.) a 92/33/EGK tanácsi irányelv értelmében a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és palántázóanyagokra vonatkozó feltételek jegyzékének meghatározásáról,

e) a Bizottság 93/62/EGK irányelve (1993. július 5.) a vetőmagon kívüli zöldségszaporító- és termesztő anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv alapján a termelők és forgalmazók felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

f) a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról.

g)[254] A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról.

h)[255] a Bizottság 2011/180/EU határozata (2011. március 23.) a 2002/55/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon zöldségfajok különféle fajtáihoz tartozó standard vetőmagok keverékei kis kiszerelésben történő forgalomba hozatala engedélyezésének feltételei tekintetében történő végrehajtásáról.

i)[256] a Bizottság 2013/45/EU végrehajtási irányelve (2013. augusztus 7.) a 2002/55/EK és a 2008/72/EK tanácsi irányelveknek és a 2009/145/EK bizottsági irányelvnek a paradicsom botanikai nevének tekintetében történő módosításáról.

j)[257] a Bizottság 2016/317/EU végrehajtási irányelve (2016. március 3.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a vetőmagcsomagok hatósági címkéje tekintetében történő módosításáról.

k)[258] a Bizottság 2020/177/EU végrehajtási irányelve (2020. február 11.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek, a 93/49/EGK és a 93/61/EGK bizottsági irányelvnek, valamint a 2014/21/EU és a 2014/98/EU végrehajtási irányelvnek a vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok károsítói tekintetében történő módosításáról.

l)[259] a Bizottság 2019/990/EU végrehajtási irányelve (2019. június 17.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés b) pontjában, a 2008/72/EK tanácsi irányelv II. mellékletében és a 93/61/EGK bizottsági irányelv mellékletében szereplő nemzetség- és fajlista módosításáról,

m)[260] a Bizottság 2020/432/EU végrehajtási irányelve (2020. március 23.) a 2002/55/EK tanácsi irányelvnek a zöldségek fogalmának meghatározása, valamint a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő nemzetség- és fajlista tekintetében történő módosításáról.

n)[261] a Bizottság (EU) 2021/971 végrehajtási irányelve (2021. június 16.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének, a répavetőmag forgalmazásáról szóló 2002/54/EK tanács irányelv I. mellékletének, a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv I. mellékletének, valamint az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv I. mellékletének a biokémiai és molekuláris technikák alkalmazása tekintetében történő módosításáról.

(3)[262] E rendelet a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)[263] E rendelet

a) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. november 28-i 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

40. §[264]

(1) E rendelet 2. § 10/a., 20/a., 24/a. és 52/a. pontja, 28/A. §-a, 30. § (12) bekezdése és 9. számú melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) Az e rendelet 2. § 10/a., 20/a., 24/a. és 52/a. pontjában, 28/A. §-ában, 30. § (12) bekezdésében és 9. számú mellékletében meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő vagy hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a kényszerítő követelmény tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[265]

A rendelet hatálya alá tartozó zöldség vetőmagvak

1. Allium cepa L.

1.1. Cepa csoport (vöröshagyma)

1.2. Aggregatum csoport (salottahagyma)

2. Allium fistulosum L. (téli sarjadékhagyma)

3. Allium porrum L. (póréhagyma)

4. Allium sativum L. (fokhagyma)

5. Allium schoenoprasum L. (metélőhagyma)

6. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. (turbolya)

7. Apium graveolens L.

7.1. levélzeller csoport

7.2. gyökérzeller csoport

8. Asparagus officinalis L. (spárga)

9. Beta vulgaris L.

9.1. cékla csoport (cékla, a cheltenham répát is beleértve)

9.2. mángold csoport (mángold)

10. Brassica oleracea L.

10.1. leveles kel csoport

10.2. karfiol csoport

10.3. fejes káposzta csoport (vöröskáposzta és fejes káposzta)

10.4. bimbós kel csoport

10.5. karalábé csoport

10.6. kelkáposzta csoport

10.7. brokkoli csoport (calabrese és sprouting típus)

10.8. feketekáposzta csoport

10.9. portugál kel csoport (portugál káposzta)

11. Brassica rapa L.

11.1. kínai kel csoport

11.2. tarlórépa csoport

12. Capsicum annuum L. (paprika)

13. Cichorium endivia L. (endívia)

14. Cichorium intybus L.

14.1. hajtató cikória csoport

14.2. leveles cikória csoport

14.3. ipari cikória csoport

15. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai (görögdinnye)

16. Cucumis melo L. (sárgadinnye)

17. Cucumis sativus L.

17.1. hajtatási uborka csoport

17.2. konzervuborka csoport

18. Cucurbita maxima Duchesne (sütőtök)

19. Cucurbita pepo L. (tök, beleértve a kifejlett muskotálytököt is, valamint cukkini, beleértve a bébicukkinit is)

20. Cynara cardunculus L.

20.1. articsóka csoport

20.2. kárdi csoport

21. Daucus carota L. (sárgarépa és takarmányrépa)

22. Foeniculum vulgare Mill. (édeskömény)

22.1. Azoricum csoport

23. Lactuca sativa L. (saláta)

24. Solanum lycopersicum L. (paradicsom)

25. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

25.1. levélpetrezselyem csoport

25.2. gyökérpetrezselyem csoport

26. Phaseolus coccineus L. (tűzbab)

27. Phaseolus vulgaris L.

27.1. bokorbab csoport

27.2. futóbab csoport

28. Pisum sativum L.

28.1. kifejtőborsó csoport

28.2. velőborsó csoport

28.3. cukorborsó csoport

29. Raphanus sativus L.

29.1. hónaposretek csoport

29.2. feketeretek csoport

30. Rheum rhabarbarum L. (rebarbara)

31. Scorzonera hispanica L. (feketegyökér vagy fekete bakszakáll)

32. Solanum melongena L. (padlizsán vagy tojásgyümölcs)

33. Spinacia oleracea L. (spenót)

34. Valerianella locusta (L.) Laterr. (galambbegysaláta)

35. Vicia faba L. (lóbab)

36. Zea mays L.

36.1. csemegekukorica csoport

36.2. pattogató kukorica csoport

2. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[266]

A rendelet hatálya alá tartozó palánták

1. Allium cepa L.

1.1. Cepa csoport (vöröshagyma)

1.2. Aggregatum csoport (salottahagyma)

2. Allium fistulosum L. (téli sarjadékhagyma)

3. Allium porrum L. (póréhagyma)

4. Allium sativum L. (fokhagyma)

5. Allium schoenoprasum L. (metélőhagyma)

6. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. (turbolya)

7. Apium graveolens L.

7.1. levélzeller csoport

7.2. gyökérzeller csoport

8. Asparagus officinalis L. (spárga)

9. Beta vulgaris L.

9.1. cékla csoport (cékla, a cheltenham répát is beleértve)

9.2. csoport (mángold)

10. Brassica oleracea L.

10.1. leveles kel csoport

10.2. karfiol csoport

10.3. fejes káposzta csoport (vöröskáposzta és fejes káposzta)

10.4. bimbós kel csoport

10.5. karalábé csoport

10.6. kelkáposzta csoport

10.7. brokkoli csoport (calabrese és sprouting típus)

10.8. feketekáposzta csoport

10.9. portugál kel csoport (portugál káposzta)

11. Brassica rapa L.

11.1. kínai kel csoport

11.2. tarlórépa csoport

12. Capsicum annuum L. (paprika)

13. Cichorium endivia L. (endívia)

14. Cichorium intybus L.

14.1. hajtató cikória csoport

14.2. leveles cikória csoport

14.3. ipari cikória csoport

15. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai (görögdinnye)

16. Cucumis melo L. (sárgadinnye)

17. Cucumis sativus L.

17.1. hajtatási uborka csoport

17.2. konzervuborka csoport

18. Cucurbita maxima Duchesne (sütőtök)

19. Cucurbita pepo L. (tök, beleértve a kifejlett muskotálytököt is, valamint cukkini, beleértve a bébicukkinit is)

20. Cynara cardunculus L.

20.1. articsóka csoport

20.2. kárdi csoport

21. Daucus carota L. (sárgarépa és takarmányrépa)

22. Foeniculum vulgare Mill. (édeskömény)

22.1. Azoricum csoport

23. Lactuca sativa L. (saláta)

24. Solanum lycopersicum L. (paradicsom)

25. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

25.1. levélpetrezselyem csoport

25.2. gyökérpetrezselyem csoport

26. Phaseolus coccineus L. (tűzbab)

27. Phaseolus vulgaris L.

27.1. bokorbab csoport

27.2. futóbab csoport

28. Pisum sativum L.

28.1. kifejtőborsó csoport

28.2. velőborsó csoport

28.3. cukorborsó csoport

29. Raphanus sativus L.

29.1. hónaposretek csoport

29.2. feketeretek csoport

30. Rheum rhabarbarum L. (rebarbara)

31. Scorzonera hispanica L. (feketegyökér vagy fekete bakszakáll)

32. Solanum melongena L. (padlizsán vagy tojásgyümölcs)

33. Spinacia oleracea L. (spenót)

34. Valerianella locusta (L.) Laterr. (galambbegysaláta)

35. Vicia faba L. (lóbab)

36. Zea mays L.

36.1. csemegekukorica csoport

36.2. pattogató kukorica csoport

3. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[267]

A zöldség vetőmagvak minőségi feltételei

1. A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.

2. A vetőmagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a növényi szaporítóanyag felhasználhatóságát és minőségét. A vetőmagnak meg kell felelnie továbbá a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.[268]

3. A vetőmagnak eleget kell tennie az alábbi feltételeknek is:

* szuperédes csemegekukorica fajták esetén a minimális csírázóképesség 80%, a vetőmag hatósági vagy szállítói címkéjén fel kell tüntetni a "Minimális csírázóképesség: 80%" szöveget.

4. A zöldségvetőmagon a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók mennyisége - legalább vizuális vizsgálat alapján - nem haladhatja meg a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet F. részében foglalt táblázatban meghatározott küszöbértéket.[270]

4. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez

A gyógynövény-vetőmagvak minőségi feltételei

5. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez

A szántóföldi zöldségvetőmagvak minősítési feltételei

1. A vetőmagtermő tábla fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.

2. Elit vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni. Minősített vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni, amelyet az egyes növényfajok vetőmagtermő tábláinak legalább 20%-ára kiterjedő hatósági vizsgálattal kell ellenőrizni.

3. A termőhelyi körülményeknek és a növényállomány fejlettségi állapotának lehetővé kell tennie a fajtaazonosság, a fajtatisztaság és a növényegészségügyi státus megfelelő ellenőrzését.

3.1. Ha az 1-3. pontban foglaltak végrehajtását követően továbbra sem határozható meg minden kétséget kizáróan a vetőmag fajtaazonossága, a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal a fajtaazonosság vizsgálatához - a nemzetközi szabványokkal összhangban - nemzetközileg elismert és reprodukálható biokémiai vagy molekuláris technikát használhat.[272]

4. A vetőmagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie minden olyan károsítótól, amely csökkenti a növényi szaporítóanyag felhasználhatóságát és minőségét. A vetőmagnak meg kell felelnie továbbá a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra, a védett zónás zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.[273]

5. Részletes feltételek:

Hagymafélék[274]

Vöröshagyma (Allium cepa l.)

Téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum l.)

Póréhagyma (Allium porrum l.)

Fokhagyma (Allium sativum l.)

Metélőhagyma (Allium schoenoprasum l.)

Kabakos növények

1. csoport

Uborka (Cucumis sativus L.)

Sárgadinnye (Cucumis melo L.)

Görögdinnye (Citrullus lanatus /Thunb./ Matsum et Nakai)

2. csoport

Spárgatök (Cucurbita pepo L.)

Csillagtök (Cucurbita pepo L. conv. Mrlopepo L. provar pattisonina greb.)

Cukkini (Cucurbita pepo L. Var. Giromontiina)

Laskatök (Cucurbita ficifolia Bouche)

Olajtök (Cucurbita pepo L. Var. Greb)

3. csoport

Sütőtök (Cucurbita maxima Duch.)

Pézsmatök (Cucurbita moschata /Duch./ Duch. ex Poiret)

Paradicsom (Solanum Lycopersicum L.)[277]

Tojásgyümölcs (Solanum melongena L.)

RÉPAFÉLÉK

Cékla (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.)[279]

Mangold (Beta vulgaris L. ssp. cicla)

Rebarbara (Rheum rhabarbarum)

Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)

Borsó (Pisum sativum L.)

Saláta (Lactuca sativa L.)

KÁPOSZTAFÉLÉK

Fejes káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar alba DC)

Vörös káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar rubra DC)

Kelkáposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar sabauda L.)

Karalábé (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) Alef. provar. gongyloides L.)

Bimbóskel (Brassica oleracea L. conv. oleracea var. gemmifera DC)

Kínai kel (Brassica pekinensis (Lour) Rupr.)

Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) alef. provar. viridis L.)

Karfiol (Brassica oleracea L. convar. botrytis var. botrytis)

Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. cymosa Duch.)

Gyökérzöldségek

Sárgarépa (Daucus carota L. ssp sativus Hoffm./Schübl. et Mart.)

Petrezselyem (Petroselinum crispum Mill./Nym.)

Pasztinák (Pastinaca sativa L.)

Zeller (Apium graveolens L.)

Endiviasaláta (Cichorium endivia L.)

Cikória (Cichorium intybus L.)

Spenót (Spinacia oleracea L.)

Bab (Phaseolus vulgaris L.)[290]

Lóbab (Vicia faba L.)[293]

Retek (Raphanus sativus L.)[295]

Édeskömény (Foeniculum vulgare MILL.)[297]

Csemege kukorica (Zea mays L. /partim/)[299]

* Szabadon elvirágzó kukorica alapanyagának előállításakor a határérték 0, 5%.

** A hímsteril alapanyag-vetőmag előállítása esetén vizsgálandó: a hímsteril növény, ha címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik, fertilis idegen növénynek minősül.

*** A hímsteril anyai szülő, ha címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik, a sterilitástól függetlenül címerezési hibának számít. Ez a hiba az anyasorokban egy-egy ellenőrzésen legfeljebb 0, 5% lehet. A címerezési ellenőrzéseken a határérték összesen legfeljebb 1, 5% lehet.

**** Ha a fertilis tövek száma összesen - a kivágottakkal együtt - 10%-nál több, a tételt fertilisnek kell minősíteni.

***** Az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer egy-egy ellenőrzésen legfeljebb 0, 5% lehet.

6. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez

A vetőmag címkékre vonatkozó részletes előírások

A. rész

Hatósági címke (elit vetőmag és certfikált vetőmag, a kis kiszerelésű vetőmag kivételével)

1. Kötelezően feltüntetendő adatok.

1.1. "EK-szabályok és -szabványok".

1.2. Minősítő hatóság és tagállam neve, vagy azok kezdőbetűi.

1.3. A fémzárolás kelte (év és hónap) az alábbiak szerint: "fémzárolva... (év és hónap)", vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel ideje (év és hónap), az alábbiak szerint: "mintavétel ideje... (év és hónap)".

1.4. A tétel fémzárolási száma.[301]

1.5. A faj megnevezése legalább álló betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leírója neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő megadásával.

1.6. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.7. Kategória.

1.8. A vetőmagot termelő ország.

1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám.

1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok, illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.

1.11. Az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszám.[302]

1.12. Olyan fajták esetében, amelyek hibridek vagy beltenyésztésű vonalak:[303]

1.12.1. elit vetőmag esetében, amennyiben az a hibrid vagy beltenyésztésű vonal, amelyhez a vetőmag tartozik, hatóságilag el van ismerve: az adott komponens fajta hivatalos elismerése során használt megnevezése, a végleges fajtára való hivatkozással vagy a nélkül, kizárólag végleges fajta komponenséül szánt hibrid vagy beltenyésztésű vonal esetében pedig a "komponens" szó kíséretében,

1.12.2. elit vetőmag egyéb eseteiben: annak a komponensnek a megnevezése, amelyhez az elit vetőmag tartozik, amely kód formájában is megadható a végleges fajtára való hivatkozás kíséretében, a funkcióra (hím vagy anyai szülő) való hivatkozással vagy a nélkül és a "komponens" szó kíséretében,

1.12.3. certifikált vetőmag esetében: annak a fajtának a megnevezése, amelyhez a vetőmag tartozik, a "hibrid" szó kíséretében.

1.13. Amennyiben elvégezték legalább a csírázás ismételt ellenőrzését, ez a tény az "Ismételten ellenőrizve (év és hónap)" felirattal jelezhető.[304]

2. Minimális méret: 110 × 67 mm.

B. rész

A szállító címkéje vagy a csomagoláson lévő felirata (standard vetőmag és kis kiszerelésű certifikált vetőmag)

1. Kötelező adatok

1.1. "EU-szabályok és -szabványok".[305]

1.2. A címkézésért felelős személy neve és címe vagy azonosító jele.

1.3. A fémzárolás vagy a legutóbbi csírázóképesség-vizsgálat éve (gazdasági év). A gazdasági év vége is feltüntethető.

1.4. A faj megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.5. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.

1.6. Kategória: a kis kiszerelésű vetőmag esetében a minősített vetőmagot "C" vagy "Z", a standard vetőmagot pedig "ST" betűkkel lehet jelölni.

1.7. A címkézésért felelős személy által megadott hivatkozási szám - standard vetőmag esetében.

1.8. A minősített árutétel azonosítását lehetővé tevő hivatkozási szám - certfikált vetőmag esetén.

1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám, kivéve az 500 grammnál kisebb kiszerelést.

1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédőszer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.

2. A címke minimális mérete (a kis kiszerelésű vetőmag kivételével) 110 × 67 mm.

3. Kis kiszerelésű vetőmagkeverékek esetében a címkének tartalmaznia kell az 1.1-1.3. pontokban foglaltakon kívül:[306]

3.1. a "[a faj neve] ... fajták keveréke" feliratot,

3.2. a fajták megnevezését,

3.3. a fajták arányát a vetőmagok nettó súlyban vagy a vetőmagok számában kifejezve,

3.4. a tételnek a címkézésért felelős személy által megadott referencia számot,

3.5. a vetőmag nettó vagy bruttó súlyát vagy darabszámát,

3.6. ha a tömeg fel van tüntetve és szemcsézett peszticideket, drazsírozó anyagokat vagy más szilárd adalékot használnak, akkor a vegyszeres kezelés vagy az adalék jellege és a termésfürtök, illetve a tiszta vetőmagok tömege és az össztömeg közötti hozzávetőleges arányt is.

C. rész

A címke színe

1. Elit vetőmagnál: fehér.

2. Certifikált vetőmagnál: kék.

3 Standard vetőmagnál: sötét sárga.

7. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[307]

A más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmagvak címkéjére és okmányára vonatkozó részletes előírások

1. A címkén kötelezően feltüntetendő adatok a következők:

1.1. a szántóföldi ellenőrzésért felelős hatóság és tagállam neve vagy kezdőbetűi,

1.2. a faj megnevezése álló latin betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,

1.3. a fajta megnevezése, álló latin betűkkel,

1.4. kategória,

1.5. a vetőmag-előállító tábla vagy a vetőmag tétel hivatkozási száma,

1.6. bejelentett nettó vagy bruttó súly,

1.7. a "nem véglegesen certifikált vetőmag" felirat,

1.8. az egyes címkéket megkülönböztető hatósági sorszám.

2. A címke színe szürke.

3. Az okmányon kötelezően feltüntetendő adatok a következők:

3.1. az okmányt kibocsátó hatóság,

3.2. a faj megnevezése álló latin betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,

3.3. a fajta megnevezése, álló latin betűkkel,

3.4. kategória,

3.5. az anyamag hivatkozási száma és a vetőmagot minősítő ország vagy országok neve,

3.6. a vetőmag-előállító tábla vagy a vetőmag tétel hivatkozási száma,

3.7. az okmányon szereplő vetőmag tétel előállítására szolgáló vetőmag előállító tábla területe,

3.8. a betakarított vetőmag mennyisége és a csomagolási egységek száma,

3.9. annak tanúsítása, hogy a vetőmag termelése során a vetőmag előállító tábla növényállománya a követelményeknek megfelelt,

3.10. adott esetben az előzetes vetőmagvizsgálat eredményei,

3.11. a hatósági sorszám.

8. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez

A zöldségvetőmag minták tömege

1. Egy tételként mintázható vetőmag megengedett legnagyobb tömege:

a) a Phaseolus coccineus, a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba vetőmagja: 30 tonna,[308]

b) a búzaszemnél nem kisebb méretű vetőmagok a Phaseolus coccineus, a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba kivételével: 20 tonna,[309]

c) a búzaszemnél kisebb vetőmagok: 10 tonna.

A vetőmag megengedett legnagyobb árutételének tömege nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

2. A vetőmagminta előírt legkisebb tömege

A fenti fajok F-1 hibrid fajtái esetében a minta előírt legkisebb tömege a megadott tömeg negyedére csökkenthető. A minta tömege azonban legalább 5 g kell legyen és legalább 400 vetőmagból kell álljon.

9. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[311]

Dughagyma és fokhagyma forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek

1. Árutermesztő és -forgalmazó részére csak engedélyezett üzemből származó, az e rendelet előírásainak megfelelően előállított és a 30. §-nak megfelelő dokumentummal kísért és címkézett dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag hozható forgalomba.

2. A szaporítóanyag-kísérő okmányon az üzem a 30. § (5) bekezdése szerinti adatokat az alábbiakra figyelemmel tünteti fel:

2.1. Magyarország európai uniós tagállam kódja helyett a csomagolást végző üzem tagállam kódját,

2.2. a NÉBIH neve vagy azonosító kódja helyett a csomagolást végző üzem tagállama szerinti hatóság nevét vagy azonosító kódját,

2.3. az üzem vármegyei kormányhivataltól kapott engedélyszáma helyett a csomagolást végző üzem tevékenység végzésének helye szerinti vármegyei kormányhivataltól kapott nyilvántartási számát,

2.4. a tétel egyedi sorszámát, valamint

2.5. a kiszerelés naptári hetét vagy a kiszerelt tétel azonosító számát.

3. A szaporítóanyag mennyiségén dughagyma esetén a bruttó tömeget, fokhagyma szaporítóanyagnál a bruttó tömeget vagy a darabszámot kell érteni.

4. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag legfeljebb 50 kg-os egységben hozható forgalomba.

4.1. A csomagolásnak átlátszónak, jól szellőzőnek (ritka szövésűnek) és olyannak kell lennie, amely nem teszi lehetővé a szaporítóanyag kivételét és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.

4.2. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag tartós tárolásához sötét, alacsony hőmérsékletű, de fagymentes helyiséget kell biztosítani, amelyben a relatív páratartalom eléri vagy megközelíti a 65-75%-ot, és a folyamatos légcsere biztosított.

4.3. 0 °C és 5 °C közötti kültéri hőmérsékleten a dughagyma és fokhagyma szaporítóanyagot szabályozható légterű gépjárművel kell szállítani, vagy a szállítójárművet fagy ellen megfelelően szigetelni kell, vagy a szaporítóanyagot megfelelően be kell takarni.

4.4. 0 °C-nál alacsonyabb kültéri hőmérsékleten a dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag kizárólag szabályozható légterű gépjárművel szállítható.

5. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag minden kiszerelt egységét olyan módon kell címkével ellátni, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

6. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag csomagolásán vagy a címkén fel kell tüntetni

6.1. a faj közönséges nevét,

6.2. a fajta nevét,

6.3. a termék átmérőjét vagy súlyát,

6.4. a kiszerelési egység tömegét,

6.5. a kiszerelő nevét és engedélyszámát,

6.6. a csomagolóüzem szerinti tagállam kódját,

6.7. a "hőkezelt" vagy a "nem hőkezelt" feliratot, valamint

6.8. csávázott termék esetén a csávázószer hatóanyagát.

7. Dughagymára vonatkozó további előírások:

7.1. Dughagyma 8-30 mm derékátmérővel hozható forgalomba.

7.2. Egy csomagban egy méretcsoportú dughagyma lehet.

7.3. Az egyes tételekben a címkén feltüntetett méretcsoportnak megfelelő átmérőtartományon kívüli dughagymák legfeljebb 10 tömegszázalékban fordulhatnak elő, azonban a határátmérőktől legfeljebb 3 mm-rel térhetnek el.

8. Fokhagymára vonatkozó további előírások:

8.1. Fokhagyma szaporítóanyagnak az e rendeletnek megfelelően előállított, teljesen kifejlett, egészséges, legalább 4 cm átmérőjű hagymában fejlődő, nagy méretű külső gerezdeket lehet tekinteni, amelyeket általában egész hagymában forgalmaznak.

8.2. A fogyasztásra szánt fokhagymát a fokhagyma szaporítóanyagtól a forgalomba hozatal helye, az üzlet típusa, egyéb ráutaló jel alapján kell megkülönböztetni.

9. A szaporítóanyagra vonatkozó további feltételek:

9.1. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyagnak - a 26-28. §-ban meghatározott követelményeken túl - száraz héjazatúnak, teljesen beérettnek, beszáradt nyakúnak, száraz gyökérzetűnek, megfelelően keménynek, megfelelően csíramentesnek és a hagymára, valamint a fokhagymára jellemző szagúnak kell lennie.

9.2. A héj nélküli, sérült, puha, féregrágott és rövid csírás (búvócsírás) egyedek megengedett aránya a tételekben együttesen legfeljebb 5 tömegszázalék lehet (10 kg-ban max. 0,5 kg).

9.3. Az idegen növényi rész, kő, rög és egyéb földszennyezés megengedett aránya, a hagymától származó szárrészekkel és buroklevelekkel együtt, legfeljebb 1 tömegszázalék lehet (10 kg-ban max. 0,1 kg).

9.4. Fagyott, idegen szagú, penészes dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag nem hozható forgalomba.

10. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[312]

11. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez[313]

A fajtaazonosító vizsgálat elvégzéséhez szükséges magminták