2019. évi CXVII. törvény

egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen a törvényszékhez fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye."

2. § A Kjtv. 17. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki közjegyzővé az,)

"e) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,"

3. § A Kjtv. 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

"b) a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés a), b) pontjában, c) pont cd) alpontjában vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,"

4. § A Kjtv. 31/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, vagy akit érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni."

5. § A Kjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett - kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és kizárólag akkor járhat el, ha a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzőhelyettesének, közjegyzőjelöltjének, közjegyzői irodai ügyintézőjének, illetve ügyintézőjének a tartós helyettes általi foglalkoztatásáról is megállapodott, vagy a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki."

6. § A Kjtv. 54. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"h) bíróság, más hatóság, ügyész, közigazgatási szerv, köztestület, közjegyzői önkormányzati szerv, közjegyző felkérésére konkrét ügyben szakvéleményt ad,"

7. § A Kjtv. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területi kamara elnöksége a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését. Ebbe az időtartamba az az időtartam is beleszámít, amíg a közjegyzői szolgálat szünetel."

8. § A Kjtv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt - ideértve e § alkalmazásában azt a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és közjegyzőjelöltet is, akivel szemben nem indult, illetve nem indul fegyelmi eljárás - a szolgálatából

a) felfüggeszti, ha

aa) az eljárás alá vont személy közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

ab) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

ac) az eljárás alá vont személy ellen gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

ad) az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,

ae) az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult;

b) felfüggesztheti, ha

ba) az eljárás alá vont személy az a) pont aa) alpontba nem tartozó bűncselekmények miatt büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

bb) a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja.

(2) A büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, illetve ügyészség a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt

a) ellen indított büntetőeljárásról, illetve

b) letartóztatásáról, előzetes kényszergyógykezeléséről vagy olyan bűnügyi felügyelet elrendeléséről, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve ezen kényszerintézkedések megszüntetéséről

értesíti az országos elnököt.

(3) Az országos elnök - a (2) bekezdésben foglalt értesítés kivételével - a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kényszerintézkedés hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a fegyelmi eljárás, illetve az ideiglenes intézkedés kezdeményezése céljából, fegyelmi eljárás elrendelése esetén a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, ellenkező esetben a fegyelmi eljárást, illetve az ideiglenes intézkedést kezdeményező indítványról történő jogerős döntésig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontjában meghatározott esetekben a büntetőügyben eljáró hatóság értesítését követően vagy a (3) bekezdés szerinti adatigénylés eredménye alapján az országos elnök indítványozza a fegyelmi bíróságnál a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg vagy fegyelmi eljárás elrendelése nélkül az eljárás alá vont személy szolgálatból történő felfüggesztését. Az ideiglenes intézkedés fegyelmi eljárás hiányában is elrendelhető.

(5) A szolgálatból történő felfüggesztés elrendelésére - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vizsgálóbiztos és a miniszter a fegyelmi eljárás megindításától kezdve bármikor, a területi elnökség és az országos elnökség pedig a fegyelmi feljelentésben tehet indítványt. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás során bármikor elrendelhető, akkor is, ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást felfüggesztette.

(6) A fegyelmi bíróság az indítvány alapján 8 napon belül dönt a felfüggesztés tárgyában.

(7) Az ideiglenes intézkedést a fegyelmi bíróság megszünteti

a) ha az ügyben fegyelmi eljárás nem indult, a büntetőeljárás esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozat fegyelmi bírósághoz történt megérkezését követő 15 napon belül,

b) a gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat fegyelmi bírósághoz történt megérkezését követő 15 napon belül, vagy

c) a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg.

(8) Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak a szolgálatból történő felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos, az országos elnök és a miniszter képviselője fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(9) A szolgálatból történő felfüggesztésről hozott határozatot a fegyelmi bíróság haladéktalanul megküldi a területi elnökségnek és az országos kamarának az annak végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele végett.

(10) A szolgálatból történő felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személy közjegyzői tevékenységet nem végezhet, közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával munkaviszonyt nem létesíthet, de ez idő alatt egyéb munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, illetve személyes közreműködéssel és korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet folytathat.

(11) Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző,

a) a felfüggesztésének ideje alatt a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet;

b) az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve - ha a 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak - a közjegyzői levéltárnak;

c) a felfüggesztésének tényét az országos kamara a honlapján közzéteszi."

9. § A Kjtv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát kézbesíteni kell a területi elnökség, az országos elnök, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére."

10. § A Kjtv. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és - az egyértelmű, valamint az általánosan ismert rövidítések kivételével -rövidítések nélkül kell szövegezni; papír alapú közjegyzői okirat esetén a leírásnál az üresen maradó sorokat - képlet, ábra, rajz, kép és táblázat kivételével - vízszintes vonallal vagy más erre alkalmas módon kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a teljesítési határidőt, illetve határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét és az okirat keltét számmal és betűvel is ki kell írni."

11. § A Kjtv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén hivatali aláírásával és közjegyzői minőségének feltüntetésével látja el.

(3) A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírását az okiratnak a közjegyző általi aláírása pótolja.

(4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács, illetve a jelnyelvi tolmács. Ahol e törvény tolmácsot említ, ott ezen a jelnyelvi tolmácsot is érteni kell. A segédszemély a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el.

(5) A segédszemély elsősorban annak a személynek a felkérésére működik közre, akinek a személye miatt a segédszemély alkalmazása szükségessé vált. Segédszemély lehet - a közjegyző engedélye esetén - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is."

12. § A Kjtv. 120. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

"g) ha a fél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el, meggyőződjék a fél képviselőjének képviseleti jogosultságáról."

13. § A Kjtv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. § A közjegyzői okirat készítésekor

a) a hallássérült személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével,

b) a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével,

c) a beszédfogyatékos személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével

kommunikálhat."

14. § (1) A Kjtv. 129. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

"c) a természetes személy fél, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács családi és utónevét, illetve a nem természetes személy fél és az eljárt nem természetes személy képviselő elnevezését,"

(2) A Kjtv. 129. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

"g) a személyesen eljárt felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt képviselő és a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

h) a közjegyző hivatali aláírását."

15. § A Kjtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a természetes személy felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja születési nevét, szükség esetén egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

(2) A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a nem természetes személy felek és eljárt nem természetes személy képviselők

a) székhelyét,

b) cégjegyzékszámát vagy adószámát,

c) a b) pontban foglaltak hiányában nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának elnevezését,

d) a b) és c) pontban foglaltak hiányában egyéb azonosítóját.

(3) A természetes személy jogi képviselő kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatai helyett vagy mellett a székhelyét és a jogi képviselőként történő eljárását megalapozó minőségét igazoló arcképes igazolványának a számát (ügyvédi igazolvány, kamarai jogtanácsosi igazolvány stb.) kell a közjegyzői okiratban feltüntetni."

16. § A Kjtv. 136. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A félnek a tanúsítványt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell aláírnia."

17. § (1) A Kjtv. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja azzal az okirattal, amelyről a másolat készült és a másolatnak ezzel az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja."

(2) A Kjtv. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kjtv. 137. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy

a) a másolat eredeti okiratról, kiadmányról vagy másolatról készült (ha egyszerű rátekintéssel nem állapítható meg, hogy az az okirat, amelyről a másolat készült eredeti okirat, kiadmány vagy másolat, a hitelesítési záradékban ezt kell feltüntetni),

b) a másolat csak egy része annak az okiratnak, amelyről készült,

c) azon az okiraton, amelyről a másolat készült - egyszerű rátekintéssel - változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.

(2a) A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az okiratot felmutató személy, valamint az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait."

18. § A Kjtv. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"148. § A közjegyző az általa - továbbá az általa helyettesített közjegyző által, valamint a korábban vele, illetve az általa helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen (álláshelyen) működött közjegyző által - készített és őrizetében lévő közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt, bizonyítványt és egyszerű másolatot adhat ki."

19. § A Kjtv. 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyzői okiratról egyszerű másolat - ha e törvény vagy az okiratban a felek másképpen nem rendelkeztek -a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki. Ez irányadó a betekintés engedélyezésére is."

20. § A Kjtv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"152. § (1) A végrendeletet - ide nem értve az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozás tárgyában kötött szerződést (e §-ban a továbbiakban: végrendelet) - tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott és a 132. §-ban meghatározott alakiságokkal rendelkező meghatalmazással ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány, illetve e személyek részére engedélyezhető betekintés.

(2) Az örökhagyó halálát követően - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökhagyó halálának közokirattal történt igazolása esetén a végrendeletről kiadmány, másolat vagy bizonyítvány annak adható ki, illetve a végrendeletbe betekintés annak engedélyezhető, aki abban kétséget kizáróan szerepel.

(3) A végintézkedés kihirdetése után a kihirdetés napjának feltüntetésével a végintézkedésről kiadmány, másolat vagy bizonyítvány annak adható ki, illetve betekintés annak engedélyezhető, aki az ehhez fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot."

21. § A Kjtv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"164. § A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad. A közjegyző a bizalmi őrzési számlára megfizetett pénzről a bizalmi őrzés alapjául szolgáló közjegyzői okiratban szereplő felek bármelyikének kérésére ad átvételi elismervényt."

22. § A Kjtv. a következő 172/B. §-sal egészül ki:

"172/B. § A segédszemélyekre a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak."

23. § A Kjtv. 182. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdés cd) alpontját, 17. § (3) bekezdés e) pontját, 22. § (3) bekezdés b) pontját, 31/B. § (2) bekezdését, 31/B. § (5) bekezdés b) pontját, 32. § (3) bekezdését, 36. § (3) bekezdését, 104. §-át, valamint 105. § (3) bekezdését a 2020. január 1. napját követően az az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel módosított 69. § (4) bekezdését az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény hatálybalépését megelőzően megkezdődött szünetelés tekintetében is alkalmazni kell.

(6) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény hatálybalépését megelőzően készült közjegyzői okiratot a 131. §, illetve 147/A. § alkalmazása során akkor is közokiratnak kell tekinteni, ha az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvény hatálybalépését követően hatályos rendelkezéseinek megfelel."

24. § A Kjtv.

1. 1. § (2) bekezdésében a "megbízásából" szövegrész helyébe a "kérelmére" szöveg;

2. 17. § (3) bekezdés cd) pontjában a "közérdekű munka" szövegrész helyébe a "közérdekű munka, pénzbüntetés, elzárás" szöveg;

3. 21/A. § (2) bekezdésében, 111. § (3) és (5) bekezdésében a "minősített elektronikus aláírásával" szövegrész helyébe a "hivatali elektronikus aláírásával" szöveg;

4. 31/B. § (5) bekezdés b) pontjában a "17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "17. § (3) bekezdés a)-e) pontjában" szöveg;

5. 32. § (3) bekezdésében az "ennek hiányában" szövegrész helyébe az "ennek hiányában, továbbá a felfüggesztés esetén" szöveg;

6. 111. § (4) bekezdésében az "a félnek, egyéb érdekeltnek, illetve " szövegrész helyébe az "a félnek, illetve képviselőjének, valamint" szöveg;

7. 111. § (5) bekezdésében az "a felek általi" szövegrész helyébe az "a (4) bekezdésben meghatározott személy általi" szöveg;

8. 116. § (1) és (2) bekezdésében a "valamint a felek" szövegrész helyébe az "az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély" szöveg;

9. 118. §-ában a "Ha a közjegyzői okirat" szövegrész helyébe a "Ha a papíralapú közjegyzői okirat" szöveg;

10. 119. § (1) bekezdésében a "kiadmányát kapják meg" szövegrész helyébe a "kiadmányát vagy egyszerű másolatát kapják meg" szöveg;

11. 120. § (1) bekezdés d) pontjában az "a fél" szövegrész helyébe az "a fél, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő";

12. 120. § (1) bekezdés f) pontjában az "érintett felet" szövegrész helyébe az "érintett személyt" szöveg;

13. 122. § (1) bekezdésében az "a felet személyesen" szövegrész helyébe az "a felet, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőt, illetve a segédszemélyt személyesen" szöveg;

14. 122. § (2) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés a) pontjában, 136. § (3) bekezdésében a "fél" szövegrész helyébe a "személyazonosítással érintett személy" szöveg;

15. 123. § b) pontjában a "félként vagy kedvezményezettként szerepel" szövegrész helyébe a "félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként szerepel" szöveg;

16. 124. §-ában, 126. § (3) bekezdésében, 128. §-ában az "a fél" szövegrész helyébe az "a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő -" szöveg;

17. 129. § d) pontjában az "olyan más mellékletre" szövegrész helyébe az "olyan mellékletre" szöveg;

18. 131. § (2) bekezdésében az "A 130. §-ban" szövegrész helyébe az "A 115. §-ban és 130. §-ban" szöveg;

19. 131. (3) bekezdésében az "e) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "e), f) és g) pontjában" szöveg;

20. 132. § (1) bekezdésében az "okirat elkészítésénél meghatalmazott" szövegrész helyébe az "okirat felolvasásánál, aláírásánál meghatalmazott" szöveg;

21. 139. § (4) bekezdésében az "anyja nevét" szövegrész helyébe az "anyja születési nevét" szöveg;

22. 142. § (2) bekezdésében a "lakóhelyét, a feladás helyét, évét" szövegrész helyébe a "lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét" szöveg;

23. a 149. §-ában a "hiteles kiadmány vagy másolat" szövegrész helyébe a "hiteles kiadmány" szöveg;

24. 155. §-ában a "másolatra" szövegrész helyébe a "kiadmányra" szöveg;

25. 175. § (1) bekezdésében a "kiváltásához bíróság" szövegrész helyébe a "kiváltásához vagy a jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság" szöveg

lép.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

25. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végrehajtási lapot állít ki)

"f) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajta-hivatal által a közösségi növényfajta-oltalomi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,"

26. § A Vht. 31/E. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15 000 forint. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről."

27. § A Vht. a következő 304/F. §-sal egészül ki:

"304/F. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.10.) megállapított 31/E. § (5a) bekezdése szerinti, végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni."

28. § A Vht. 317. § (2) bekezdésének b) pontjában "a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet" szövegrész helyébe "az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg lép.

3. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

29. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti működési forma keretében kiegészítő jelleggel - az e törvényben meghatározott kivételekkel - más tevékenység is végezhető.

(7) Az (1) bekezdés szerinti keretek között működő szabadalmi ügyvivőnek az ügyvivői tevékenységével okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetését szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással kell biztosítania. A felelősségbiztosításnak a (6) bekezdés szerinti kiegészítő tevékenységekre nem kell kiterjednie."

30. § A Szüt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi ügyvivői iroda olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet,

a) amely elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,

b) amelynek természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivő,

c) amelynek vezetője szabadalmi ügyvivő, és

d) amelyben a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek."

31. § A Szüt. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha)

"c) a társaság jegyzett tőkéje társasági tulajdonban levő hányadán felüli részének több mint felét a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok vagyoni hozzájárulása teszi ki, és a társaságban a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek,"

32. § A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlen minden olyan tevékenység, amely veszélyezteti a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét.

(2) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, vagy egyéb korlátlan felelősséggel járó vállalkozói tevékenység.

(3) A szabadalmi ügyvivő köteles folyamatosan biztosítani, hogy szabadalmi ügyvivői tevékenysége és az általa végzett egyéb tevékenységek között ne álljon fenn összeférhetetlenség. Nem összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel

1. az oktatói tevékenység,

2. a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

3. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,

4. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,

5. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,

6. a választottbírói tevékenység,

7. a jogi, mérnöki, műszaki, gazdasági, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,

8. a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

9. a választási bizottsági tagság,

10. az adatvédelmi tisztviselői tevékenység,

11. a végelszámolói feladat ellátása,

12. a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,

13. a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,

14. a 13. pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,

15. az ügyvédi tevékenység és az annak keretein belül végzett kiegészítő tevékenység,

16. a közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

(4) A szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivői tevékenységét minden más tevékenységétől - ideértve a (3) bekezdés 1-14. és 16. pontja szerinti tevékenységeket is - elkülönítve köteles folytatni. A (3) bekezdés szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.

(5) Nem végezhető szabadalmi ügyvivői tevékenység azon ügyfél számára, amelynél a szabadalmi ügyvivő

a) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívüli más, nem szabadalmi ügyvivői tevékenységbe tartozó szakértői tevékenységet lát el,

b) a vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testület tagja vagy elnöke,

c) vezetői tisztségviselői feladatokat lát el,

kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, és a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság a), b) és c) pontban meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, továbbá az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul."

33. § A Szüt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett."

34. § A Szüt. 27/B. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Kamara a bejelentés alapján a bejelentőt felveszi az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke), ha]

"a) három hónapnál nem régebbi okirat és magyar fordításának bemutatásával vagy másolatának és magyar fordításának benyújtásával igazolja, hogy valamely EGT-államban jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására,

b) írásban nyilatkozik a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről és annak tartalmáról, és"

35. § A Szüt. "A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara" című alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § A kamarai tagság fennállása illetve a közösségi képviselők névjegyzékében való szereplés ideje alatt a Kamara honlapján közzéteszi a szabadalmi ügyvivők, valamint a közösségi képviselők felelősségbiztosításával kapcsolatos - az ügyfelek tájékoztatásához szükséges - adatokat."

36. § A Szüt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Ez a törvény

a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének;

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55a. és 59. cikkének

való megfelelést szolgálja."

37. § A Szüt. a következő alcímmel egészül ki:

"Jogszabály tervezetének egyeztetése

42. § A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

38. § A Szüt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "kizárólag" szövegrész helyébe az "elsődlegesen" szöveg lép.

39. § Hatályát veszti a Szüt. 14/A. §-a.

4. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

40. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján - a hitelezők védelme érdekében - biztosítja egyes cégjegyzékadatok ingyenesen történő megismerését."

41. § A Ctv. a következő 131/M. §-sal egészül ki:

"131/M. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet III. 4. pontját a folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 35/A. § alapján az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról a cég döntéshozó szerve első ízben 2019. október 1-je után döntött."

42. § A Ctv. 1. számú melléklet III. 4. pontjában az "a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó" szövegrész helyébe az "ha a vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálata kötelező, az ezekre vonatkozó" szöveg lép.

5. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

43. § Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezet "A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás" alcíme.

6. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

44. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 55. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - 15.000 Ft díjat kell fizetni; a díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről."

45. § Az Fmhtv. 61. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel megállapított 55. § (9) bekezdése szerinti, a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni."

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

46. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jegyző az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi a leltározást. A belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a jegyző a leltározást a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésétől számított 5 napon belül kezdi meg."

47. § A Hetv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a leltárt legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni. A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a leltár elkészítésére meghatározott határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges."

48. § A Hetv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben haladéktalanul gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesíti."

49. § A Hetv. 26. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

(1b) Ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatja, az (1a) bekezdés rendelkezései akként alkalmazandók, hogy

a) a közjegyző az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt részére az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezés előterjesztésének igazolására határidőt szab, ennek eredménytelen eltelte esetén a hagyatéki eljárást folytatja, ha a fellebbezés előterjesztését az öröklésben érdekelt a megszabott határidő alatt a közjegyzőnél igazolta, a közjegyző a hagyatéki eljárást az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti, továbbá

b) az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt fellebbezését a közjegyző jegyzőkönyvbe veheti, és az öröklésben érdekelt kérelmére azt megküldi az adó- és értékbizonyítványt kiállító hatóságnak, a hagyatéki eljárást pedig az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti."

50. § A Hetv. "A hagyaték leltározása" című alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről.

(2) A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

(3) A jegyző kötelesrész iránti igény bejelentése esetén felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére a 83. § és 85. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetéssel.

(4) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni. A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is. Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából. A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a feleknek adott 8 napos határidőt is figyelembe véve a leltár a 23. § (1) bekezdés szerinti időben elkészülhessen. 31/B. § Ha leltár felvételére nem kerül sor, mivel az örökhagyó hagyatéka tekintetében nem állnak fenn a 20. § (1)-(6) bekezdése szerinti feltételek, az eljárást a jegyző megszünteti."

51. § A Hetv. III. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

"A HAGYATÉK ÁTADÁSA TÁRGYALÁS NÉLKÜL ÉS A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS"

52. § A Hetv. III. Fejezete a 44. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

43/C. § (1) A közjegyző a hagyatékot - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség.

(2) Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szereplő teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezségi tervezetben foglaltak - kizárólag a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján vizsgálva - a jogszabályoknak megfelelnek, a közjegyző

a) a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy

b) a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is,

feltéve, hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre.

(3) Tárgyalást kell tartani, ha

a) az örökhagyó után végintézkedés maradt,

b) több örökösként érdekelt közül valamelyik örökösként érdekelt öröklési érdeke a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan veszélyeztetve van és ez a személy

ba) méhmagzat,

bb) kiskorú,

bc) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,

bd) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy,

c) a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,

d) az örökösként érdekeltek egyezségükbe - a hagyatéki hitelezőn kívül - más személyt is be akarnak vonni,

e) a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,

f) - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri vagy

g) az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki eljárásban terjesztik elő.

(4) Nem kérheti az öröklésben érdekelt a tárgyalás tartását:

a) ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel,

b) ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,

c) a póthagyatéki eljárásban, ha a póthagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteken kívül más öröklésben érdekelt nem lépett fel,

d) ha az örökhagyó után csak olyan (vagy csak olyan értékű) ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes vagy

e) ha az örökhagyó után kizárólag ingóság maradt és az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül.

(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.

(6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra.

(7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

53. § A Hetv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § (1) A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, amely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi nem lehet.

(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.

(3) A törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyző - a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló - végzéssel állapítja meg.

(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges.

(5) Arra alkalmas hagyatéki vagyontárgyon a törvényes zálogjog a közjegyző (3) bekezdés szerinti végzése és megkeresése alapján a zálogkötelezett hozzájárulása nélkül óvadékként is létrejöhet."

54. § A Hetv. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során

1. a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

2. a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

3. a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,

4. végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

5. a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

6. a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,

7. az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,

8. a hagyatéki eljárást megszüntető,

9. a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,

10. a tárgyalás tartása iránti kérelmet visszautasító,

11. az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,

12. a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,

13. a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,

14. a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott,

15. a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,

16. a 75. § szerinti törvényes zálogjog létrejötte tárgyában hozott, valamint

17. a fellebbezést visszautasító

végzés ellen."

55. § A Hetv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó haláleseti kedvezményezettet nevezett meg, a pénzügyi intézmény a közjegyző erre vonatkozó megkeresésében foglalt - a kötelesrész alapjának számításához szükséges - adatszolgáltatásra köteles."

56. § A Hetv. "Átmeneti rendelkezés" című alcíme a következő 126. §-sal egészül ki:

"126. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

57. § A Hetv.

a) 19. § (3) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe a "8" szöveg,

b) 53. § (1) és (2) bekezdésében a "hagyaték tárgyalására" szövegrész helyébe a "hagyatéki tárgyalásra" szöveg,

c) 88. § (1) bekezdés b) pontjában az "elutasította" szövegrész helyébe a "visszautasította" szöveg,

d) 81. § (3) bekezdés b) pontjában, 96. § (1) bekezdésében, valamint 97. § (1) és (2) bekezdésében a "berekesztéséig" szövegrész helyébe a "berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig" szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Hetv. "A hagyaték átadása tárgyalás nélkül" alcíme.

8. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

59. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 66. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem lehet a Tanács tagja az, aki a megelőző mindkét ciklusban a Tanács tagja volt.

(1b) Nem lehet a kollégiumnak a tagja az a személy, aki a megelőző mindkét ciklusban ugyanezen kollégiumnak a tagja volt."

60. § Hatályát veszti a Civil tv. 66. § (1) bekezdés f) pontja.

9. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

61. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében az "átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg" szövegrész helyébe az "átalakuló jogi személy nem tagadhatja meg" szöveg lép.

10. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

62. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) 2. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"3. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a) és b) alpontja szerinti tényleges tulajdonos."

63. § A Bvktv. 13. § (3) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

(a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás)

"ag) vezető állású személyének, tagjának és tényleges tulajdonosának nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,"

64. § A Bvktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartására irányuló eljárásban - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatal az MNB tv. 46. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 49-49/C. §-ában, 50-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 53. §-ában, valamint 57/B-58. §-ában foglalt rendelkezések szerint jár el.

(2) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, aki, illetve amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

65. § (1) A Bvktv. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő nem lehet az, akit

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV-XLIII. Fejezetben meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig."

(2) A Bvktv. 18/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tevékenységét nem üzletszerűen látja el,)

"c) vezető állású személye, természetes személy tagja, illetve tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn."

(3) A Bvktv. 18/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos az okiratszerkesztés során vagy a szerződés ellenjegyzésekor megvizsgálja az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételek fennállását. A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek a vizsgálat elvégzésére tekintettel tartalmaznia kell a jogi személy vagy nem jogi személy szervezet bizalmi vagyonkezelő vezető állású személyének, természetes személy tagjának, illetve tényleges tulajdonosának nevét, anyja nevét és lakcímét is.

(4) A bizalmi vagyonkezelő a közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos előtt az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek való megfelelést hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja. A közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos a (3) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzése céljából kezeli a hatósági bizonyítványban szereplő személyes adatokat, és a hatósági erkölcsi bizonyítványt az okiratszerkesztéstől vagy a szerződés ellenjegyzésétől számított három évig megőrzi."

66. § (1) A Bvktv. 20. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

[A bejelentést írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő (a továbbiakban ezen alcímben: bejelentő), a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett]

(a jogi személy, nem jogi személy szervezet)

"ae) - kizárólag a bejelentő esetén - vezető állású személyét, tagját és tényleges tulajdonosát, valamint azok b) pont ba)-bd) alpontja szerinti adatait,"

(2) A Bvktv. 20. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bejelentéshez mellékelni kell)

"d) ha az nem új bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésére irányul, a vagyonrendelő nyilatkozatát arról, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása kizárólag a bizalmi vagyonkezelő személyében történő változást tartalmazza."

67. § (1) A Bvktv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő vizsgálatok lefolytatása céljából nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről."

(2) A Bvktv. 22. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

"e) - ha a korábbi bizalmi vagyonkezelő visszahívására és egyidejűleg új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére került sor - a korábbi bizalmi vagyonkezelőt, valamint a jogutódlás tényét."

(3) A Bvktv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásba történő bejegyzéséről, valamint törléséről - a 36. § (5) bekezdésére figyelemmel - értesíti az állami adóhatóságot."

68. § A Bvktv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A bejelentő köteles - a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc napon belül - bejelenteni a hivatalnak a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását, valamint azt a tényt is, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.

(2) A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba, vagy a 25. § szerinti intézkedést alkalmazza."

69. § A Bvktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartására és a bejelentési bizonyítvány kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárásban - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatal az MNB tv. 46. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 49-49/C. §-ában, 50-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 53. §-ában, valamint 57/B-58. §-ában foglalt rendelkezések szerint jár el.

(2) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, aki, illetve amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

70. § A Bvktv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bvktv. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A hivatal, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB tv. 46. §-ban, 47. § (1) bekezdésében, 49-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 52-53. §-ában, valamint 57/B-58. §-ában foglalt rendelkezések szerint vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei megvalósulnak-e

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és

b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok

vonatkozásában.

(1a) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, aki, illetve amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

71. § A Bvktv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az (1) bekezdés szerint nem csatolta a 10. § (2) bekezdés q) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítványt, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a kérelmező vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára, munkavállalójára vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat."

72. § A Bvktv. V. Fejezete a következő 19. és 20. alcímmel egészül ki:

"19. Egyes bejelentési feltételek fennállásának vizsgálata

36. § (1) Az ellenőrzés alá eső, nem üzletszerűen eljáró azon bizalmi vagyonkezelő esetén, aki az adott év július 30. napján a nyilvántartásban szerepel, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a nem üzletszerűen eljáró természetes személy bizalmi vagyonkezelőre, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára a 18/A. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(2) Ha a hivatal a kizáró ok fennállását megállapítja, és a kezelt vagyonnak nincs másik bizalmi vagyonkezelője, a hivatal a 25. § c) pontja szerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó adatokat határozatával törli a nyilvántartásból, és erről a vagyonrendelőt vagy a vagyonrendelő jogai gyakorlására jogosult személyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: vagyonrendelő), ezek hiányában pedig a kedvezményezettet is értesíti azzal, hogy ha a bizalmi vagyonkezelő a kizáró okot nem hárítja el, a vagyonrendelő élhet a bizalmi vagyonkezelő visszahívásának és másik bizalmi vagyonkezelő kijelölésének, a kedvezményezett pedig az erre irányuló bírósági eljárás kezdeményezésének jogával.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti határozat bizalmi vagyonkezelőnek történő kézbesítését követő 90 napon belül

a) a törölt bizalmi vagyonkezelő a vele szemben fennálló kizáró okot megszünteti, és ezt megfelelő módon igazolja, vagy

b) a vagyonrendelő által kijelölt új bizalmi vagyonkezelő igazolja a bejegyzési feltételek fennállását, valamint csatolja a 20. § (3) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot,

a hivatal bejegyzi az adatokat a nyilvántartásba.

(4) A (3) bekezdés szerinti határidőben a kedvezményezett igazolhatja, hogy a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelő visszahívása, és ezzel egyidejűleg új bizalmi vagyonkezelő kijelölése érdekében a bíróságnál kezdeményezte a 37. § szerinti eljárást.

(5) Ha a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti körülmények igazolására nem kerül sor, a hivatal a (2) bekezdés szerinti határozat bizalmi vagyonkezelőnek történő kézbesítését követő 90. nap elteltével a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a nyilvántartásból való törléséről értesíti az állami adóhatóságot.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján az állami adóhatóság törli a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon adószámát. Az adószám törléséről hozott adóhatósági döntés véglegessé válásának napján a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnik.

20. A bizalmi vagyonkezelő bíróság általi kijelölése

37. § (1) Ha a hivatal a 18/A. § szerinti kizáró ok fennállását határozatával megállapítja, és a kezelt vagyonnak nincs másik bizalmi vagyonkezelője, a bizalmi vagyonkezelőt megbízatásából a kedvezményezett kérelmére a bíróság másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett visszahívhatja. Az eljárás során a bíróságnak a 18/A. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállását kell vizsgálnia.

(2) A bíróság eljárását a kedvezményezettnek a hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül kell kezdeményeznie, melynek során csatolnia kell a hivatal 36. § (3) bekezdése szerinti értesítését.

(3) A bíróság jogerős döntéséről értesíti a hivatalt.

(4) A bíróság új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére irányuló döntését követő 30 napon belül az új bizalmi vagyonkezelő kezdeményezi a 19. § szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását."

73. § A Bvktv. 47. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a 18. § (2) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint a 31. § (1a) bekezdésében meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére vonatkozó részletes szabályokat."

74. § A Bvktv. 29/A. alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:

"48/B. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 13. § (3) bekezdés a) pont ag) alpontjában szereplő új adatokat a 32. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettsége keretében 2020. július 30-ig jelenti be a hivatalnak.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 18/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket a Módtv2. hatálybalépését követően bizalmi vagyonkezelői feladatokat vállaló személyek esetén kell alkalmazni.

(3) A Módtv2.-vel megállapított 36. §-t a Módtv2. hatálybalépését követően bejelentett bizalmi vagyonkezelői jogviszonyok esetén kell alkalmazni.

(4) Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által a Módtv2. hatálybalépését megelőzően kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben a Módtv2. hatálybalépését követően a bizalmi vagyonkezelő személyében változás következik be, a hivatal a 36. § szerinti ellenőrzést ezen szerződés tekintetében is elvégzi."

75. § A Bvktv. 50. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"e) a 4. § (1) bekezdés a) pontja, a 18/A. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, valamint 36. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének"

(való megfelelést szolgálja.)

76. § A Bvktv.

a) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vezető állású személye és tagja" szövegrész helyébe a "vezető állású személye, tagja és tényleges tulajdonosa" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény" szövegrész helyébe az "az MNB tv." szöveg,

d) 4. § (3a) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

e) 10. § (1) bekezdésében az "aa)-ae) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-ae) és ag) alpontjában" szöveg,

f) 10. § (2) bekezdés q) pontjában a "természetes személy tagjának" szövegrész helyébe a "természetes személy tagjának, tényleges tulajdonosának" szöveg,

g) 11. § (3) bekezdésében a "természetes személy tagjára" szövegrész helyébe a "természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára" szöveg,

h) 14. § (1) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc napon belül, a 13. § (3) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatok tekintetében a 32. § (1) bekezdésében megjelölt időpontig" szöveg,

i) 18/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "előírásoknak, valamint" szövegrész helyébe az "előírásoknak" szöveg,

j) 18/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "tevékenységet" szövegrész helyébe a "tevékenységet, valamint" szöveg,

k) 22. § (2) bekezdés a) pontjában a "20. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "20. § (1) bekezdésében" szöveg,

l) 32. § (2) bekezdésében a "beszámoló" szövegrész helyébe a "beszámoló, továbbá a 10. § (2) bekezdés q) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítvány" szöveg,

m) 46. § (2) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az MNB tv.-ben" szöveg

lép.

11. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

77. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 13. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a névjegyzékből történő törlésre)

"c) az (1) bekezdés c), f)-h) pontja, vagy i) pont ib) alpontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül"

(a névjegyzékbe nem vehető fel.)

78. § A Szaktv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlésére az (1) bekezdés a), c), f)-h) pontja, vagy i) pont ib) vagy ic) alpontja alapján került sor, a névjegyzékbe való felvétel iránti újabb kérelme esetén az 5. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt kötelező szakértőjelölti jelölti időt vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot nem kell igazolnia."

79. § A Szaktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az igazságügyi szakértő tevékenységét értékelni kell, ha

a) az igazságügyi szakértő ezt maga kéri, vagy

b) az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság ezt kezdeményezi.

(2) Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más nem kérheti.

(3) Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését az (1) bekezdés a) pontja szerint maga kéri, köteles a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni."

80. § A Szaktv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot a minőségbiztosítási bizottság a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter rendeletében meghatározott díj Kamara részére történő megfizetését, a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a névjegyzéket vezető hatóság erre irányuló megkeresését követően haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elrendeli.

(2) A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, annak lefolytatására legalább háromtagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból."

81. § A Szaktv. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezésére a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) az igazságügyi szakértőt a Kamarából kizárja. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak."

82. § A Szaktv. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szakértő köteles az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét. A Kamara által az e bekezdés szerinti elérhetőségre küldött küldemény kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdését alkalmazni kell."

83. § A Szaktv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)-(2h) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kamara tagjai a küldöttgyűlésbe hetven küldöttet választanak. A küldöttek jelölésének és megválasztásának részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.

(2a) A küldöttgyűlésbe a küldötteket a Kamara tagjai négyévente általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, elektronikus úton a küldöttjelöltek közül választják.

(2b) Küldöttjelölt az a kamarai tag,

a) aki területi igazságügyi szakértői kamaránál nem töltött be elnöki, illetve elnökhelyettesi pozíciót,

b) akit a Kamara elnökének nem választottak még újra, és

c) aki valamely szakmai tagozat támogatását vagy a Kamara tagjai egy százalékának az elektronikus úton előterjesztett ajánlását megszerzi, és a jelöltséget vállalja.

(2c) Egy igazságügyi szakértő egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat és legfeljebb a küldöttgyűlés létszámának megfelelő számú ajánlást adhat le. Egy tagozat legfeljebb öt, a szakmai tagozatba tartozó küldöttjelöltet támogathat.

(2d) Az elektronikus ajánlás során alkalmazott elektronikus hírközlési rendszernek biztosítania kell

a) az ajánlási jog gyakorlását valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértő számára,

b) az egyedi azonosítás alapján az ajánlásra jogosultak névjegyzékének a vezetését,

c) az ajánlás hiteles visszaigazolását az igazságügyi szakértő számára,

d) azt, hogy egy tag egy jelöltet csak egy ajánlással támogathasson,

e) azt, hogy egy tag legfeljebb a küldöttgyűlés létszámának megfelelő ajánlást adhasson le, valamint

f) az ajánlások összeszámlálása során az eredmény utólagos ellenőrizhetőségét.

(2e) Az elektronikus szavazás során alkalmazott elektronikus hírközlési rendszernek biztosítania kell

a) az általános, egyenlő, közvetlen, egyszeri és titkos választójog gyakorlását valamennyi választásra jogosult kamarai tag számára,

b) az egyedi azonosítás alapján a választási névjegyzék vezetését,

c) azt, hogy egy választásra jogosult csak egyszer adhassa le a szavazatát, valamint

d) a szavazatszámlálás során az eredmény utólagos ellenőrizhetőségét.

(2f) A szakmai tagozatok által támogatott küldöttjelöltek közül tagozatonként a legtöbb szavazatot szerzett jelölt küldötté válik. A küldöttgyűlés fennmaradó helyein küldötté azok a küldöttjelöltek válnak, akik a választáson a legtöbb szavazatot kapták.

(2g) Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja a megválasztható küldöttek számát, az azonos szavazatot kapott küldöttjelöltek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek előzetes értesítése mellett - sorsolással dönti el a küldöttek megválasztását.

(2h) A küldöttjelöltek a sorsoláson jelen lehetnek, de távollétük a sorsolás megtartásának nem akadálya. A sorsolásról az érintetteket előzetesen - legkésőbb a sorsolás előtt három nappal - értesíteni kell. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, valamint az e bekezdés szerintiekre való figyelmeztetést."

84. § A Szaktv. 75. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kamara elnökét és elnökhelyetteseit a Kamara tagjai általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, elektronikus úton az elnök-, illetve az elnökhelyettes-jelöltek közül választják.

(3) Az elnöki, illetve az elnökhelyettesi tisztség betöltésére jogosult, és a jelöltséget vállaló kamarai tagok közül,

a) elnökjelölt az a három igazságügyi szakértő,

b) elnökhelyettes-jelölt az a tíz igazságügyi szakértő,

aki e tisztségre a Kamara tagjaitól a legtöbb elektronikus úton előterjesztett ajánlást megszerzi, és akit a Kamara elnökének nem választottak még újra.

(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak közül ajánlásegyenlőség miatt nem lehet megállapítani, hogy ki a jelölt, az azonos számú ajánlást szerző valamennyi kamarai tag jelöltté válik."

85. § A Szaktv. 75. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A Kamara elnöke az lesz, aki a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb elektronikus úton előterjesztett szavazatot kapta.

(5) A Kamara elnökhelyettesei azok lesznek, akik a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb elektronikus úton előterjesztett szavazatot kapták."

86. § A Szaktv. 75. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Kamara elnökének, illetve elnökhelyetteseinek választása során szavazategyenlőség esetén szükséges sorsolásra, a jelöltek sorsoláson való jelenlétére, az elektronikus ajánlásra, illetve az elektronikus szavazásra a küldöttek megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

87. § A Szaktv. 87. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tisztségviselők megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése egyéb okból szűnik meg,

a) a kinevezésre jogosult szerv a megbízatás vagy kinevezés megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezi az új tisztségviselőt,

b) a választás kiírására jogosult szerv tizenöt napon belül a lehető legkorábbi, de legfeljebb a kiírástól számított hatvanadik napra az új tisztségviselő megválasztására választást ír ki.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a tisztségviselő általános választásáig négy hónapnál kevesebb van hátra.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az új tisztségviselők megbízatása, kinevezése kezdő napjáig, illetve a megbízatás, kinevezés miniszteri jóváhagyásáig, illetve a korábbi tisztségviselő tekintetében megbízatása, kinevezése megszűnését eredményező egyéb ok bekövetkezéséig a korábbi tisztségviselők ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják."

88. § A Szaktv. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, vagy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére a 21. § (6) bekezdés a) pontja alapján került sor, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság, más hatóság, vagy a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek."

89. § A Szaktv. 81. alcíme a következő 159/B. §-sal egészül ki:

"159/B. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) módosított 13. § (1) bekezdés f) és g) pontját, valamint (2) bekezdés b) és c) pontját a Mód. törvény hatálybalépését követően fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód. törvénnyel módosított választási szabályait a Kamara tisztségviselőinek a módosítások hatálybalépését követő választása esetében kell alkalmazni.

(3) A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő a Mód. törvénnyel megállapított 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába 2020. április 1-jéig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét."

90. § A Szaktv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

91. § A Szaktv.

a) 4. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, 57. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a "szolgálati jogviszonyban;" szövegrész helyébe a "szolgálati jogviszonyban vagy - a 30. § (7) bekezdése szerinti esetben - a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban;" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében a "- szükség esetén - szakvéleményt" szövegrész helyébe a "kikérheti a feladat- és hatáskörében érintett költségvetési szerv véleményét vagy a (3) bekezdés szerinti szakvéleményt" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdésében a "valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában" szövegrész helyébe az "1.18.1. és 1.18.2. alpontjában, valamint 1.22. és 1.23. pontjában" szöveg,

e) 13. § (1) bekezdés f) pontjában a "két egymást követő negyedévben" szövegrész helyébe az "a naptári év tekintetében" szöveg,

f) 13. § (1) bekezdés g) pontjában a "negyedévente" szövegrész helyébe az "a naptári év első három negyedévében" szöveg,

g) 13. § (2) bekezdés b) pontjában a "d), e) és g)" szövegrész helyébe a "d) vagy e)" szöveg,

h) 20. § (1) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "negyvenöt" szöveg,

i) 43. § (3) bekezdésében a "megküldött" szövegrész helyébe a "részére megküldött vagy nála keletkezett" szöveg,

j) 48. § (1) bekezdésében az "alkalmazottja a" szövegrész helyébe az "alkalmazottja vagy a nevében eljáró igazságügyi szakértő a" szöveg,

k) 68. § (7) bekezdés b) pontjában az "az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony" szövegrész helyébe az "a politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonya, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya" szöveg,

l) 109. § (1) bekezdés a) pontjában az "igazságügyi szakértő," szövegrész helyébe az "igazságügyi szakértő vagy eseti szakértő," szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti a Szaktv.

a) 11. § (3) bekezdésében az "1.16. és " szövegrész,

b) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a " , szándékosan" szövegrész,

c) 17. § (4) bekezdése,

d) 21. § (4) bekezdése,

e) 55. § (1) bekezdés f) pontjában a "ha" szövegrész,

f) 55. § (3) bekezdésében a " a 18. § (2) bekezdése szerint" szövegrész,

g) 88. § (2) bekezdésében a " fegyelmi vagy" szövegrész,

h) 139. § (2) bekezdés b) pontja,

i) 139. § (2) bekezdés j) pontjában az "a külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályokat," szövegrész.

12. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

93. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, valamint 70. § (1) bekezdésében az "állami szolgálati,",

b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az "az állami szolgálati,"

szövegrész.

13. Záró rendelkezések

94. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 26. §, 27. §, a 43-45. §, a 48-58. § és a 93. § 2020. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 46. § és 47. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

95. § (1) E törvény 3. alcíme

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. és 25. cikkének;

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55a. és 59. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezete 3. alcímében foglalt rendelkezéseinek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) E törvény 28. §-a az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény 10. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 10. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 11. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019. évi CXVII. törvényhez

Hatályukat vesztik az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.11. pontjában az "a megszerzés időpontjával" szövegrészek.