Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet

egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában,

a 2. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 13. és 21. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

az 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában,

a 5. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 12. és 22. pontjában,

a 6. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § d), e), g), i), n), q) és r) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Hatályát veszti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] 42. § (14) és (16) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (15) és (17) bekezdése.

2. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

2. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 130. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E rendelet)

"d) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és Melléklet 3. pontjának,"

(való megfelelést szolgálja.)

3. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (II. 21) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az Etv. Harmadik részének hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésért felelős hatóságként)

"r) energetikai szakreferens képesítések esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt"

(jelöli ki.)

(2) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

4. § Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tan. R.) 9/A. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetéséért felelős szerv lehetővé teszi a bekerült energetikai tanúsítványok mért vagy számított energiafelhasználására vonatkozó adatok gyűjtését, továbbá kérelemre statisztikai és kutatási célból, valamint az épület tulajdonosa részére rendelkezésre bocsátja legalább az uniós és nemzeti adatvédelmi követelményeknek megfelelő aggregált és anonimizált adatokat."

5. § A Tan. R. 11. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"d) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6. pontja."

6. § A Tan. R.

a) 3. § (6) bekezdésében a "megújuló energia felhasználása" szövegrész helyébe a "megújuló energia felhasználása, valamint a Rend. szerinti összesített energetikai jellemző" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 9/A. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 2. melléklet 5. pontjában az "épületgépészeti" szövegrész helyébe az "épülettechnikai" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a "felülvizsgálati igazolás" szövegrész helyébe a "felülvizsgálati jelentés" szöveg,

d) 1. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében a "megújuló energia részaránya" szövegrész helyébe a "megújuló energia részaránya vagy az épület összesített energetikai jellemzője" szöveg,

e) 2. melléklet 2.15. pontjában a "megújuló részarány" szövegrész helyébe a "megújuló energia részarány vagy a Rend. szerinti összesített energetikai jellemző" szöveg

lép.

5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

7. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet

a) 23/A. §-a, 54. § (5) bekezdése, 115/A. § (1) és (3)-(6) bekezdése, 115/C-115/E. §-a az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, valamint VII. mellékletének,

b) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és Melléklet 3. pontjának,

d) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 70. cikk 1., 3. és 6. pontjának

való megfelelést szolgálja."

6. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ehat. Vhr.) 1. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"6a. mérés-felügyeleti rendszer: informatikai, kommunikációs rendszer, valamint humán erőforrás, ami a mért adatok gyűjtését, értékelését és nyomon követését látja el;"

9. § Az Ehat. Vhr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fűtés és hűtés hatékonysági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza."

10. § Az Ehat. Vhr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyévre vonatkozó felújítási kötelezettséget meghaladó mértékű energiahatékonysági felújítás beszámítható az adott évet megelőző vagy az azt követő három évre vonatkozó felújítási kötelezettségbe."

11. § Az Ehat. Vhr. 7/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az energetikai szakreferens)

"g) értékeli az energiafelhasználás mérését, és - ha energiahatékonysági szempontból indokolt - javaslatot tesz ideiglenes vagy végleges jelleggel telepítendő mérőeszközök, almérők felszerelésére, mérés-felügyeleti rendszer bevezetésére, továbbá ha energiahatékonysági szempontból indokolt, mérési tervet készít."

12. § Az Ehat. Vhr. 7/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7/F. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős az épület energiafogyasztási adatait - az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/B. § (2) bekezdése alapján szolgáltatandó energiafogyasztási adatok kivételével - havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be."

13. § Az Ehat. Vhr. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első kötelezettségi időszak vonatkozásában a végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza."

14. § (1) Az Ehat. Vhr. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó és az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (6) bekezdésében rögzített bizottsági jelentést megalapozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 7. melléklet 5. és 6. pontja tartalmazza."

(2) Az Ehat. Vhr. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A második kötelezettségi időszakra vonatkozó végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit, az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket, a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat, valamint az egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit a második kötelezettségi időszak egészére, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tekintetében az egyes évekre vonatkozóan a 8. melléklet tartalmazza."

15. § Az Ehat. Vhr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket a 6. melléklet, a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, ezen belül az addicionalitás kritériumait a 7. melléklet tartalmazza."

16. § Az Ehat. Vhr. 13. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az energetikai auditnak ki kell terjednie)

"g) az épülethasználat módjából adódó megtakarítási potenciál vizsgálatára."

17. § Az Ehat. Vhr. 29. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"c) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

18. § Az Ehat. Vhr. 18. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § Ez a rendelet a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/826 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

19. § (1) Az Ehat. Vhr. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) Az Ehat. Vhr. 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) Az Ehat. Vhr. 7. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4) Az Ehat. Vhr. 8. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(5) Az Ehat. Vhr. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

20. § Az Ehat. Vhr. 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "kapcsolatos" szövegrész helyébe a "kapcsolatos, mérnöki jellegű" szöveg lép.

21. § Hatályát veszti az Ehat. Vhr.

a) 2. alcíme,

b) 3. alcíme,

c) 4. § (2) bekezdése,

d) 9. § (2)-(4) bekezdése,

e) 10. § (2) bekezdése,

f) 1. melléklete,

g) 2. melléklete,

h) 4. melléklet I. pontja.

7. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 23. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (2) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.

23. § Hatályát veszti a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet.

24. § (1) A 2. §, a 7. §, a 14. § és a 15. § az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 1-5., 7. és 9. pontjának, valamint a Melléklet 3. pontjának való megfelelést szolgálja.

(2) A 4. § az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6. pontjának való megfelelést szolgálja.

(3) A 7. § a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 70. cikk 1., 3. és 6. pontjának való megfelelést szolgálja.

(4) A 19. § (1) bekezdése, valamint a 21. § c) és h) pontja a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/826 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) A 21. § a), b), f) és g) pontja az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 40. sorral egészül ki:

(SorszámSzabályozott szakma megnevezéseHatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni)
40.Energetikai szakreferensMagyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

2. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

A fűtés és a hűtés hatékonysági potenciálja

Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i, 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EED) 14. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékelései a következőket tartalmazzák és a következőkre épülnek:

1. A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS ÁTTEKINTÉSE

1.1. Fűtési és hűtési igényt becsült hasznos energiaként GWh/év-ben kifejezve ágazatonkénti végsőenergiafogyasztásként a következő végfelhasználók szerint elhatárolva:

1.1.1. háztartások;

1.1.2. szolgáltatások;

1.1.3. ipar;

1.1.4. bármely más, az összes nemzeti hasznos fűtési és hűtési igény több mint 5%-át fogyasztó ágazat.

1.2. Az 1.1. szerinti energia végfelhasználók fűtési és hűtési igényeinek kielégítéséhez szükséges hőenergiamennyiséget végsőenergia-fogyasztásként a rendelkezésre álló legfrissebb adatokkal kell meghatározni.

1.3. A fűtés és hűtés jelenlegi energiafelhasználásának meghatározása, az 1.3.1.1. pont végfelhasználóit érintően legalább becslése.

1.3.1. Az 1.1. pontban említett végfelhasználók esetében technológia szerinti bontásban a rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával GWh/év-ben kifejezve, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló energia között:

1.3.1.1. helyi ellátású lakó- és szolgáltatási területeken az alábbi műszaki megoldásokkal:

1.3.1.1.1. csak hőt termelő kazánok;

1.3.1.1.2. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

1.3.1.1.3. hőszivattyúk;

1.3.1.1.4. egyéb helyi technológiák és források;

1.3.1.2. helyi ellátású nem lakó- és szolgáltatási területeken az alábbi műszaki megoldásokkal:

1.3.1.2.1. csak hőt termelő kazánok;

1.3.1.2.2. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

1.3.1.2.3. hőszivattyúk;

1.3.1.2.4. az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontba nem tartozó helyi technológiák és források;

1.3.1.3. nem helyi ellátású végfelhasználás az alábbi műszaki megoldásokkal:

1.3.1.3.1. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

1.3.1.3.2. hulladékhő;

1.3.1.3.3. egyéb technológiák és források.

1.3.2. Hulladékhő vagy hulladék hűtőenergia előállítására szolgáló létesítmények azonosítása és azok lehetséges fűtési vagy hűtési potenciálja GWh/év-ben kifejezve:

1.3.2.1. a több mint 50 MW teljes bemenő hőteljesítményű hőenergia-termelő létesítmények, amelyek hulladékhőt képesek termelni, vagy utólagosan erre a célra átalakíthatók;

1.3.2.2. a több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű, kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő létesítmények, amelyek az EED I. melléklet II. részében felsorolt technológiákat alkalmaznak;

1.3.2.3. hulladékégető művek;

1.3.2.4. az 1.3.2.1. és az 1.3.2.2. pontban meghatározott létesítményektől eltérő, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű megújulóenergia-létesítmények, amelyek megújuló forrásokból származó energia felhasználásával fűtenek vagy hűtenek;

1.3.2.5. olyan, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű ipari létesítmények, amelyek képesek hulladékhőt előállítani.

1.3.3. A megújuló energiából és a hulladékhőből vagy hulladék hűtőenergiából származó energia részaránya a távfűtési és -hűtési ágazatban az elmúlt 5 évben, az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban.

1.3.4. A megújuló energiaforrásokon alapuló hűtés mennyisége az (EU) 2018/2001 irányelv 35. cikkének megfelelően kerül meghatározásra, a hűtéshez és távhűtéshez felhasznált megújuló energia mennyiségének kiszámításához használt módszer (EU) 2018/2001 irányelv alapján történő meghatározását követően. Az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti módszertan kidolgozásáig a megfelelő nemzeti módszertan is alkalmazható.

1.4. Az ország területét ábrázoló térkép az alábbi információk megjelölésével, megőrizve a védett üzleti és egyéb adatokat:

1.4.1. a fűtési és hűtési igény által érintett területek az 1.1. pont elemzése alapján - egységes kritériumok alkalmazásával - a települések és a konurbációk energiaintenzívebb területeinek megjelenítése;

1.4.2. az 1.3.2. pontban meghatározott meglévő fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények megjelenítése.

1.5. A fűtés és hűtés energia igényének előrejelzése a következő 30 évre, GWh-ban kifejezve, figyelembe véve mindenekelőtt a következő 10 évre vonatkozó előrejelzéseket, az igények változását az épületekben és az ipar különböző ágazataiban, továbbá a keresletszabályozásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák ösztönző hatását.

2. CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A fűtés és hűtés hatékonnyá tétele révén Magyarország tervezett hozzájárulásának meghatározása az energiaunió öt dimenzióival kapcsolatos nemzeti célkitűzésekhez és hozzájárulásokhoz az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlament és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Energiaunió rendelet) 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, különös tekintettel az Energiaunió rendelet 4. cikk b) pont 1-4. alpontjára és 15. cikk (4) bekezdés b) pontjára, meghatározva azokat az elemeket, amelyek kiegészítik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket.

2.2. Az Energiaunió rendelet 3., 20., 21. cikkével és 27. cikk a) pontjával összhangban benyújtott aktuális jelentésben ismertetett meglévő szakpolitikák és intézkedések általános bemutatása.

3. A FŰTÉSI ÉS HŰTÉSI HATÉKONYSÁG GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK ELEMZÉSE

3.1. A különböző fűtési és hűtési technológiákban rejlő gazdasági potenciálra vonatkozó elemzést az ország egész területére kiterjedően, az EED 14. cikk (3) bekezdésében említett költség-haszon elemzés segítségével kell elvégezni, meghatározva a hatékonyabb, valamint megújuló energián alapuló fűtési és hűtési technológiák alternatív forgatókönyveit, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló forrásokból származó energia között. A gazdasági potenciál elemzésben GWh-ban meg kell adni az egyes elemzett technológiák által évente előállítható energia mennyiségét. Az energiarendszeren belüli korlátokat és kapcsolatokat is figyelembe kell venni a gazdasági potenciál elemzésben. A gazdasági potenciál elemzés a technológiák vagy rendszerek szokásos típusainak működését jellemző - feltételezéseken alapuló -modelleket is felhasználhat.

3.1.1. A gazdasági potenciál elemzésben a következő technológiákat kell figyelembe venni:

3.1.1.1. ipari hulladékhő és hulladék hűtőenergia;

3.1.1.2. hulladékégetés;

3.1.1.3. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;

3.1.1.4. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez használt megújuló energiaforrás, különös tekintettel a geotermikus energiára, a termikus napenergiára és a biomasszára;

3.1.1.5. hőszivattyúk;

3.1.1.6. a meglévő távfűtési hálózatok hő- és hűtőenergia-veszteségének csökkentése.

3.2. A gazdasági potenciál elemzésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

3.2.1. Megfontolások:

3.2.1.1. Az EED 14. cikk (3) bekezdése szerinti - társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket is figyelembe vevő - költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy gazdasági értékelést, ami kiterjed a 2018/2001 irányelv 15. cikk (7) bekezdésében említett értékelésre is, valamint egy, a projektek befektetők szempontjából történő értékelése céljából végzett pénzügyi elemzést. Mind a gazdasági, mind a pénzügyi elemzésnek a nettó jelenértéket kell értékelési kritériumként figyelembe vennie.

3.2.1.2. Az alapforgatókönyvnek kiindulópontként kell szolgálnia, és figyelembe kell vennie az átfogó értékelés összeállításának idején meglévő szakpolitikákat, továbbá támaszkodnia kell az 1.1-1.5. pont és 2.2. pont szerint gyűjtött adatokra. Az alapforgatókönyv összeállításánál azon szakpolitikákat kell figyelembe venni, amelyek az átfogó értékelés elkészítési határidejét megelőző év végét megelőzően fogadtak el.

3.2.1.3. Az alapforgatókönyv alternatív forgatókönyveinek figyelembe kell venniük az Energiaunió rendelet energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit. Az egyes forgatókönyveknek az alapforgatókönyvhöz illeszkedve az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

3.2.1.3.1. a vizsgált technológiákban rejlő gazdasági potenciált a nettó jelenérték mint kritérium alkalmazásával;

3.2.1.3.2. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését;

3.2.1.3.3. évi primerenergia-megtakarítást GWh-ban;

3.2.1.3.4. a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatást a nemzeti energiaszerkezetben.

3.2.1.4. A technikai, pénzügyi okokból vagy a nemzeti szabályok miatt nem megvalósítható forgatókönyveket a költség-haszon elemzés korai szakaszában ki lehet zárni, ha ez körültekintő, pontos és jól dokumentált megfontolások alapján indokolt.

3.2.1.5. A forgatókönyveken alapuló értékelésnek és a döntéshozatalnak figyelembe kell vennie az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást, a költségeket, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így keletkező megtakarításokat.

3.2.2. Költségek és hasznok

3.2.2.1. A 3.2.1. pontban említett költségek és hasznok legalább az alábbi elemeket foglalják magukban:

3.2.2.1.1. Hasznok:

3.2.2.1.1.1. kibocsátás értéke a felhasználó számára (fűtés, hűtés és villamos energia);

3.2.2.1.1.2. a lehetséges mértékű külső hasznok, különös tekintettel a környezeti, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos, továbbá az egészségügyi és biztonsági hasznokra;

3.2.2.1.1.3. valószínűsíthető munkaerőpiaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség.

3.2.2.1.2. Költségek:

3.2.2.1.2.1. a létesítmények és felszerelések állóeszköz-beruházási költségei;

3.2.2.1.2.2. a kapcsolódó energiahálózatok állóeszköz-beruházási költségei;

3.2.2.1.2.3. változó és rögzített műveleti költségek;

3.2.2.1.2.4. energiaköltségek;

3.2.2.1.2.5. valószínűsíthető környezeti, egészségügyi és biztonsági költségek;

3.2.2.1.2.6. valószínűsíthető munkaerőpiaci, energiabiztonsági költségek, valamint a versenyképességre gyakorolt hatás.

3.2.3. Az alapforgatókönyv szempontjából releváns forgatókönyvek:

3.2.3.1. Az alapforgatókönyvvel kapcsolatban az összes releváns forgatókönyvet figyelembe kell venni, különös tekintettel a hatékony egyedi fűtés és hűtés szerepére.

3.2.3.2. A költség-haszon elemzés egy projekt értékelésére vagy egy projektcsoportra terjed ki a tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés szintjén annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az alapforgatókönyvhöz képest leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési megoldást a vizsgált földrajzi terület számára.

3.2.3.3. Az EED 14. cikke szerinti költség-haszon elemzés elvégzésért felelős szerv módszertant és eljárást dolgoz ki a gazdasági elemzésre kiterjedően.

3.2.4. Határok és integrált megközelítés:

3.2.4.1. A vizsgált földrajzi egységnek jól meghatározott földrajzi területet kell lefednie.

3.2.4.2. A költség-haszon elemzésben figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli valamennyi rendelkezésre álló centralizált vagy decentralizált kínálati erőforrást, beleértve a 3.1.1. pont szerinti technológiákat, valamint a fűtési és hűtési igények trendjét és jellemzőit.

3.2.5. Feltételezések:

3.2.5.1. A költség-haszon elemzések céljára feltételezések dolgozhatók ki, amelyek a főbb input és output tényezők áraira és a diszkontrátára vonatkoznak.

3.2.5.2. A gazdasági elemzésben a nettó jelenérték kiszámításához használt diszkontrátát az általánosan alkalmazott irányszám, ennek hiányában az Európai Unió által alkalmazott irányszám figyelembevételével kell kiválasztani.

3.2.5.3. A gazdasági elemzésben nemzeti, európai vagy nemzetközi energiaár-alakulási előrejelzéseket kell használni, ha indokolt nemzeti vagy regionális összefüggésbe helyezve.

3.2.5.4. A gazdasági elemzésben alkalmazott áraknak tükrözniük kell a társadalmi-gazdasági költségeket és hasznokat. A külső költségeket - különös tekintettel a környezeti és egészségügyi hatásokra - a lehető legnagyobb mértékben a vonatkozó piaci árra vagy az európai vagy nemzeti szabályozásra tekintettel kell meghatározni.

3.2.6. Érzékenységi elemzés: egy projekt vagy projektcsoport költségeinek és hasznainak értékeléséhez érzékenységi elemzést is végezni kell. Az érzékenységi elemzésnek olyan - az energiaárakra, a keresleti szintekre, a diszkontrátákra és egyéb tényezőkre vonatkozó - változó tényezőkön kell alapulnia, amelyek jelentős hatással vannak a számítások eredményére.

4. POTENCIÁLIS ÚJ-STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

4.1. A 3.1. és 3.2. ponttal összhangban azonosított gazdasági potenciál kiaknázására irányuló, a célállapotot is bemutató jogalkotási koncepciókat és szakpolitikai intézkedéseket kell megfogalmazni, melyeknek be kell mutatnia azokat a finanszírozási - az alábbiak szerint részletezett - intézkedéseket és programokat, ami az átfogó értékelés időszakában elfogadható anélkül, hogy az sértené az állami támogatási rendszerek követelményeit:

4.1.1. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;

4.1.2. évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban;

4.1.3. a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés arányára gyakorolt hatás;

4.1.4. a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben a fűtési és hűtési ágazat vonatkozásában;

4.1.5. összefüggések a nemzeti pénzügyi programozással és a költségmegtakarításokkal az központi költségvetés és a piaci résztvevők számára;

4.1.6. az esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával."

3. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"6. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Átváltási tényezők

1. Egyes végső felhasználásra szánt tüzelőanyagok energiatartalma - átváltási táblázat

ABCD
1.EnergiahordozókJ (nettó fűtőérték)kgoe
(nettó fűtőérték)
kWh
(nettó fűtőérték)
2.1 kg koksz28 5000,6767,917
3.1 kg kőszén17 200 - 30 7000,411 - 0,7334,778 - 8,528
4.1 kg barnaszénbrikett20 0000,4785,556
5.1 kg fekete lignit10 500 - 21 0000,251 - 0,5022,917 - 5,833
6.1 kg barnaszén5 600 - 10 5000,134 - 0,2511,556 - 2,917
7.1 kg olajpala8 000 - 9 0000,191 - 0,2152,222 - 2,500
8.1 kg tőzeg7 800 - 13 8000,186 - 0,3302,167 - 3,833
9.1 kg tőzegbrikett16 000 - 16 8000,382 - 0,4014,444 - 4,667
10.1 kg fűtőolaj (nehézolaj)40 0000,95511,111
11.1 kg könnyű fűtőolaj42 3001,01011,750
12.1 kg közlekedési célú fosszilis
vagy szintetikus dízelgázolaj
42 6001,01711,833
13.1 kg biodízel37 5000,89010,340
14.1 kg motorbenzin (benzin)44 0001,05112,222
15.1 kg E85 (benzin)29 0000,6938,055
16.1 kg paraffin40 0000,95511,111
17.1 kg LPG (cseppfolyósított
propán-bután gáz)
46 0001,09912,778
18.1 kg földgáz (vezetékes vagy
CNG)(*)
47 2001,12613,10
19.1 kg LNG (cseppfolyósított
földgáz)
45 1901,07912,553
20.1 kg fa (25%-os
nedvességtartalmú) (**)
13 8000,3303,833
21.1 kg pellet/fabrikett16 8000,4014,667
22.1 kg hulladék7 400 - 10 7000,177 - 0,2562,056 - 2,972
23.1 MJ származtatott hő1 0000,0240,278
24.1 kWh villamos energia3 6000,0861 (***)

2. Indokolt esetben eltérő átváltási tényezők is alkalmazhatók.

(*) 93% metán.

(**) Indokolt esetben eltérő %-os nedvességtartalom és átváltási tényezők is alkalmazhatók.

(***) Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia- fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében alapértelmezett 2,1-es együttható alkalmazható."

4. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

A szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei

1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításához a kötelezett fél, a résztvevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság az alábbi módszerek egyikét alkalmazhatja:

1.1. Várható energiamegtakarítás, hasonló létesítményekben végrehajtott korábbi, függetlenül ellenőrzött energiafejlesztések eredményeire tett hivatkozással. Az általános megközelítés "előzetes" megközelítésnek minősül.

1.2. Mért megtakarítás, amikor az intézkedés vagy intézkedéscsomag megvalósítása nyomán elért megtakarítást úgy kell meghatározni, hogy rögzítésre kerül az energiafelhasználás tényleges csökkenése, kellően figyelembe véve olyan tényezőket, mint az addicionalitás, a kihasználtság, a termelési szintek és az időjárás, amelyek befolyásolhatják a fogyasztást. Az általános megközelítés "utólagos" megközelítésnek minősül.

1.3. Nagyságrendi megtakarítás, ahol a megtakarítások műszaki becslését alkalmazzák. Ez a megközelítés akkor alkalmazható, amikor nehéz vagy aránytalanul költséges megbízható mért adatokat megállapítani.

1.4. Felmérésen alapuló megtakarítás, ahol a fogyasztók részéről a tanácsokra, a tájékoztató kampányokra, a címkézési vagy tanúsítási rendszerekre vagy az okos mérésre adott reakciókat mérik fel. Ez a megközelítés a fogyasztói magatartás változásából fakadó megtakarítások esetében alkalmazható, nem használható a létesítmény fizikai jellemzőiből adódó megtakarításokra.

2. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a kötelezett fél, a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság a következő elveket köteles alkalmazni:

2.1. Az energiamegtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás ahhoz képest, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek, vagy a végrehajtó hatóság tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, figyelembe kell venni, hogy az adott szakpolitikai intézkedés hiányában hogyan alakulna az energiafogyasztás és -kereslet az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki fejlődés, valamint az uniós és nemzeti szinten végrehajtott egyéb intézkedések által okozott változások tükrében (a továbbiakban: addicionalitási kritérium).

2.2. A kötelező erejű uniós jog végrehajtásából származó energiamegtakarítások olyan megtakarításnak tekintendők, amelyekre mindenképpen sor került volna, ezért azokat nem lehet energiamegtakarításként bejelenteni. Ezen követelménytől eltérve, a meglévő épületek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott energia-megtakarítási célú felújításához kapcsolódó megtakarítások bejelenthetők energiamegtakarításként, amennyiben teljesül az addicionalitási kritérium.

2.3. Energiamegtakarítás akkor írható jóvá, ha az meghaladja az alábbi szinteket:

2.3.1. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását követő uniós kibocsátási követelmények az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek számára;

2.3.2. az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján az egyes energiával kapcsolatos termékek piacról való kivonásával kapcsolatos követelmények.

2.4. A termékek, berendezések, közlekedési rendszerek, járművek és üzemanyagok, épületek és épületelemek, folyamatok vagy piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú szakpolitikák megengedettek.

2.5. A kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket figyelembe lehet venni az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie az e mellékletben foglalt követelményeknek.

2.6. A hatékonyabb termékek és járművek elterjedésének felgyorsítására irányuló szakpolitikák tekintetében teljes jóváírás igényelhető, feltéve, hogy az említett elterjedés bizonyítottan a termék vagy a jármű átlagos várható élettartamának lejárta előtt valósul meg, vagy azt megelőzően, hogy a terméket vagy a járművet normál esetben lecserélnék, és az energiamegtakarítást a lecserélendő termék vagy jármű átlagos várható élettartamának lejártáig tartó időszakra jelentik be.

2.7. Az energiahatékonysági intézkedések elterjedésének előmozdítása terén gondoskodni kell a termékekre, szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi előírások fenntartásáról, továbbá ha nincsenek ilyen előírások, gondoskodni kell azok bevezetéséről és nyilvánosságra hozataláról. Amennyiben az ilyen előírások bevezetésének jogszabályi háttere nem biztosított, az intézkedés energiamegtakarításként nem számolható el.

2.8. A régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében az energiamegtakarítás mértéke hozzáigazítható egy standard értékhez, vagy a különböző megtakarítások egyeztethetőek a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással.

2.9. A piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú intézkedések közül az az energiahatékonysági beruházások költségei miatti vagy más, a felhasználó és a kötelezett kereskedő megállapodása következtében előálló energia egységár növekmény energiamegtakarítása elszámolható, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik.

2.10. Az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedés élettartamát és azt, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes egyéni fellépés által a végrehajtási időpont és 2030. december 31. között elért megtakarítás összeadásával kell elvégezni. Ehelyett alkalmazható más olyan, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített módszer is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarítás-mennyiséget eredményez. Más módszer használata esetén az adott módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége nem haladhatja meg az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2030. december 31. között elért megtakarítás összegét.

3. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti alternatív szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

3.1. a szakpolitikai intézkedéseknek és az egyéni fellépéseknek ellenőrizhető végfelhasználási energiamegtakarítást kell eredményeznie;

3.2. az esettől függően az egyes részt vevő felek, megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóság felelősségét egyértelműen meg kell határozni;

3.3. az elért vagy az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni;

3.4. a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergiafelhasználásban kell meghatározni a 6. melléklet szerinti átváltási tényezők figyelembevételével;

3.5. éves jelentést kell készíteni és közzétenni a megbízott felek, a részt vevő felek és a végrehajtó hatóságok által elért energiamegtakarításról és az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokról;

3.6. az eredményeket nyomon kell követni és megfelelő intézkedéseket kell hozni, ha az előrehaladás nem kielégítő;

3.7. az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítást nem jelentheti be egynél több fél;

3.8. a részt vevő fél, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság tevékenységeinek meg kell felelnie az addicionalitási kritériumnak a bejelentett energiamegtakarítás elérésében.

4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a kötelezett fél, a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság a következő elveket köteles alkalmazni:

4.1. az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben előírt, a tüzelő-, fűtő- és üzemanyagokra vonatkozó adóztatás minimális szintjét meghaladó adózási intézkedésekből származó energiamegtakarítás írható jóvá;

4.2. az energiára vonatkozó adózási intézkedések hatásának kiszámítása során figyelembe vett árrugalmasságnak tükröznie kell az energia iránti kereslet alkalmazkodóképességét az árváltozásokhoz, és az árrugalmasság becsléséhez friss és reprezentatív hivatalos forrásadatokat kell felhasználni; valamint

4.3. külön kell elszámolni a kísérő adópolitikai intézkedésekből - köztük a pénzügyi ösztönzőkből vagy az alapokba történő befizetésekből - származó energiamegtakarítást.

5. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó részletes módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:

5.1. a végfelhasználási energiamegtakarítás szintje;

5.2. a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek vagy a végrehajtó hatóságok megjelölése;

5.3. a célzott ágazatok;

5.4. a szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések megjelölése, valamint az energiamegtakarítás egyes intézkedésenként várható teljes mennyiségének megjelölése;

5.5. az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében meghatározott kötelezettségi időszak időtartama;

5.6. a szakpolitikai intézkedés által meghatározott fellépések;

5.7. a számítás módszertana, beleértve az addicionalitási kritérium meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölése;

5.8. az intézkedések élettartama és számításuk módja, vagy az, hogy min alapulnak;

5.9. az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés;

5.10. a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó nyomon követési és ellenőrzési rendszerek, valamint azoknak a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlensége biztosításának módja.

6. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai intézkedésre vonatkozó módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:

6.1. a célzott ágazatok és az adózók rétege,

6.2. a végrehajtó hatóság megjelölése,

6.3. a várható megtakarítás,

6.4. az adózási intézkedés időtartama, valamint

6.5. a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot és megállapításának módját."

5. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"8. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

I. rész: A 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékei

AB
1.ÉvÜtemezett végfelhasználási éves energiamegtakarítás (PJ)
2.20214,8
3.20226,8
4.20239,5
5.202412,1
6.202510,0
7.20268,6
8.20276,4
9.20285,2
10.20293,7
11.20302,9
12.Összesen70,0

II. rész: Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok 2014-2020-as teljesülés időszakban

AB
1.Szakpolitikai intézkedésekVégrehajtó hatóság
2.a) Elsődlegesen energiahatékonysági célú szakpolitikai programok
3.Elsődlegesen energiahatékonysági célú nemzeti szakpolitikai
beruházás támogatási pályázati programok (kvótabevételekből,
ZFR, ZBR, GZR, költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás
alapján stb.)
energiapolitikáért felelős miniszter
4.Elsődlegesen energiahatékonysági célú, operatív programokból
megvalósuló támogatások (KEOP, ROP, KMOP, KEHOP, TOP, VEKOP,
GINOP)
a mindenkori irányító hatósági
feladatokat ellátó, valamennyi érintett
szervezet
5.Lakásépítési támogatás energiahatékonysági bónusz programlakásgazdálkodásért és
lakáspolitikáért felelős miniszter
6.Energia-racionalizálási pályázati program a Belügyminisztérium
intézményei részére
belügyminiszter
7.Svájci-Magyar Együttműködési Program energiahatékonysági célú
fejlesztései
társadalmi felzárkózásért felelős
miniszter
8.Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási
Mechanizmus energiahatékonysági célú fejlesztései
európai uniós fejlesztési források
felhasználásáért felelős miniszter
9.Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai
[232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet]
energiapolitikáért felelős miniszter
10.Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással
megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések
településfejlesztésért és
településrendezésért felelős miniszter
11.Magyar Falu Program energiahatékonysági elemei
(Épületenergetikai fejlesztés, Közlekedésfejlesztés,
Szemléletformálás)
településfejlesztésért és
településrendezésért felelős miniszter
12.Felzárkózó települések hosszú távú programja energiahatékonysági
elemei
településfejlesztésért és
településrendezésért felelős miniszter
13.Lakás-előtakarékossági rendszer megtakarításaiból megvalósított
energiahatékonysági fejlesztések
lakásgazdálkodásért és
lakáspolitikáért felelős miniszter
14.Energetikai szakreferens alkalmazási kötelezettségeHivatal
15.Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági
intézkedések érdekében
adópolitikáért felelős miniszter
16.A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által
alapított és fenntartott szakképzési centrumok tagintézményeiben
történő világításkorszerűsítési feladatok elvégzése
[239/2019. (X. 16.) Korm. rendelet]
energiapolitikáért felelős miniszter
17.Kormányhatározatokban megállapított egyéb egyedi támogatói
döntések
energiapolitikáért felelős miniszter
18.b) Energiamegtakarítást integrált módon eredményező, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú
szakpolitikai intézkedések
19.Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem
energiahatékonysági célú programok (TOP, VEKOP, EFOP, IKOP,
KEHOP, VP)
a mindenkori irányító hatósági
feladatokat ellátó, valamennyi érintett
szervezet
20.Közlekedésfejlesztési programok komplex energiahatékonyság
javítása (KÖZOP, KEOP 6. prioritás, IKOP, útadó bevezetés, útdíj
rendszerek fenntartása, behajtási övezetek, parkolási zónák
létesítése, vasúthálózat fejlesztés, kerékpáros létesítmények
fejlesztése, öko-vezetés elterjesztése, gépkocsi használat
elszámolásának átalakítása)
közlekedésért felelős miniszter
21.Közösségi közlekedés működtetésének állami fenntartói támogatásaközlekedésért felelős miniszter
22.M4 metró megvalósítása és a felszíni közösségi közlekedés
átszervezése
közlekedésért felelős miniszter
23.Elektromobilitás elősegítése (Jedlik Ányos Terv) és Magyarország
új buszstratégiai koncepciójának és a Zöld Busz Program
megvalósítása
energiapolitikáért felelős miniszter
24.CSOK otthonteremtési támogatás és Falusi CSOK fejlesztési
támogatás
lakásgazdálkodásért és
lakáspolitikáért felelős miniszter
25.A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-a
alapján fizetendő pénzeszközök kivetése (*)
energiapolitikáért felelős miniszter

(*) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés

III. rész: Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok, és az egyes szakpolitikai intézkedésekből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékei a 2021-2030-as időszakban

BCD
1.Szakpolitikai intézkedésekNevesített részintézkedésekVégrehajtó hatóságHalmozott
célértékek, PJ
2.Operatív programokból megvalósuló támogatások2.1. Elsődlegesen energiahatékonysági célú, operatív programokból megvalósuló
támogatások (különösen KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP, ZINOP)
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó,
valamennyi érintett szervezet
79,3
3.2.2. Elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok (különösen TOP, VEKOP,
EFOP, IKOP, KEHOP, VP)
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó,
valamennyi érintett szervezet
4.2.3. Gazdaság újraindítása érdekében kapott források felhasználásával indított
energiahatékonysági célú, közvetlen támogatást nyújtó programok
energiapolitikáért felelős miniszter
5.Egyéb energiahatékonyságú
célhoz kötött forrás
felhasználásokból indított
nemzeti programok
3.1. Kvótabevételekre alapozott pályázati programokenergiapolitikáért felelős miniszter21
6.3.2. Állami Zöld Kötvény program bevételire alapozott energiahatékonysági célú
közvetlen pályázati programok
energiapolitikáért felelős miniszter
7.3.3. EGT és Norvég finanszírozási mechanizmusok keretei között indított közvetlen
támogatást nyújtó pályázati programok
európai uniós fejlesztési források felhasználásáért
felelős miniszter
8.3.4. Ágazati fejlesztési programok (Egészséges Budapest Program + Kisfaludy Program)energiapolitikáért felelős miniszter
9.Egyéb nemzeti
végfelhasználási
energiamegtakarítást
közvetlenül támogató
nemzeti költségvetési
programok
4.1. Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekébenadópolitikáért felelős miniszter28
10.4.2. CSOK otthonteremtési támogatás és Falusi CSOK fejlesztési támogatás
(elsődlegesen nem energiahatékonysági célú program) integrált eredményei
lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter
11.4.3. Energia-racionalizálási pályázati program a Belügyminisztérium intézményei
részére
belügyminiszter
12.4.4. Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.)
Korm. rendelet]
energiapolitikáért felelős miniszter
13.4.5. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott
szakképzési centrumok tagintézményeiben történő világításkorszerűsítési feladatok
elvégzése [239/2019. (X. 16.) Korm. rendelet]
energiapolitikáért felelős miniszter
14.4.6. A "Fényes Okos Intézmények Program" [192/2020. (V. 8.) Korm. rendelet]energiapolitikáért felelős miniszter
15.4.7. Kormányhatározatokban megállapított egyéb egyedi támogatói döntésekenergiapolitikáért felelős miniszter
16.4.8. Lakás-előtakarékossági rendszer megtakarításaiból megvalósított
energiahatékonysági fejlesztések
lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter
17.Önkormányzati fókuszú
energiahatékonysági
fejlesztési intézkedések
rendszere
5.1. Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló
energiahatékonyságot javító intézkedések
településfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
46
18.5.2. Magyar Falu Program energiahatékonysági elemei: 1. Épületenergetikai fejlesztések 2. Közlekedési fejlesztések 3. Szemléletformálástelepülésfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
19.5.3. Felzárkózó települések hosszú távú programja energiahatékonysági elemeitelepülésfejlesztésért és településrendezésért
felelős miniszter
20.5.4. Önkormányzatok önálló energiahatékonysági célú intézkedéseienergiapolitikáért felelős miniszter
21.5.5. Gazdaság újraindítása érdekében önkormányzatok részére biztosított új
energiahatékonysági fejlesztési programok
energiapolitikáért felelős miniszter
22.VET pénzeszközök és
egyéb piacfejlesztő
6.1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-a alapján fizetendő
pénzeszközök kivetése (**)
energiapolitikáért felelős miniszter6
23.intézkedések6.2. Zöld Hitel TőkeprogramMagyar Nemzeti Bank
24.Közlekedés
energiahatékonyság
javítását szolgáló
központi intézkedések
7.1. Összetett hatású közlekedésfejlesztési programok energiahatékonyság javító
hatása (útdíj rendszerek fenntartása, behajtási övezetek, parkolási zónák létesítése,
vasúthálózat fejlesztés, kerékpáros létesítmények fejlesztése, öko-vezetés elterjesztése,
sebességcsökkentés gyorsforgalmi utakon, gépkocsi használat elszámolásának
alakítása, intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése)
energiapolitikáért felelős miniszter47
25.7.2. Közösségi közlekedés működtetésének állami fenntartói támogatásaenergiapolitikáért felelős miniszter
26.7.3. Elektromobilitás elősegítése (Jedlik Ányos Terv) és Magyarország új buszstratégiai
koncepciójának valamint a Zöld Busz Program megvalósítása
energiapolitikáért felelős miniszter
27.Tanácsadási és szakmai
képességfejlesztő
információs és motivációs
intézkedések
8.1. Energetikai szakreferens kötelező alkalmazása (***)Hivatal14
28.8.2. Almérő felszerelésére vonatkozó kötelezésHivatal
29.8.3. Nemzeti Energetikusi Hálózat - Középületek energiahatékony használatának
elősegítése(****)
Hivatal
30.8.4. Magyar Mérnöki Kamara által biztost tanácsadási tevékenységek a lakossági,
valamint a kis - és középvállalkozási szektorban(****)
Magyar Mérnöki Kamara
31.Összetett piaci
fejlesztések
9.1. Az energiahatékonysági piac erősítésével (pl. innovációs támogatásokkal)
biztosított összetett piacfejlesztő intézkedések
energiapolitikáért felelős miniszter8

(**) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés

(***) Olyan intézkedés, amelyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében megállapított mértéktől eltérően az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az elért energiamegtakarítás 100%-a számolható el, amennyiben az oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítást a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezett fél éri el.

(****) Olyan intézkedés, amelyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében megállapított mértéktől eltérően az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az elért energiamegtakarítás 90%-a, alternatív szakpolitikai intézkedésként 10%-a számolható el, amennyiben az oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítást a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezett fél éri el.

IV. rész: Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből eredő halmozott energiamegtakarítás éves célértékei a 2021-2030-as időszakban (PJ)

ABCDEFGHIJK
1.Szakpolitikai intézkedés2021202220232024202520262027202820292030
2.Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
(közvetlen teljesítés)
0,31,03,38,015,124,536,249,262,776,0
3.Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
(járulékfizetés)
0,00,10,20,71,63,04,87,09,512,0

"

6. melléklet a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség esetkörei és teljesítésük részletszabályai

ABCD
1.Tájékoztatási kötelezettség alapjaA kötelezettség teljesítéséért
felelős szervezet
A kötelezettség teljesítésének módjaA kötelezettség
teljesítésének határideje
2.A nagy és kis hatásfokú kapcsolt
energiatermelésen keresztüli nemzeti
villamosenergia- és hőtermelésről és annak
a teljes hő- és villamosenergia-
termeléshez viszonyított arányáról szóló
statisztika
Hivatala nagy hatásfokú, hasznos
hőenergiával kapcsoltan
termelt villamos energia és
a hasznos hő mennyisége
megállapításának számítási
módjáról szóló rendelet
szerinti módszertan alapján
a tárgyévet követő
2. év április 30.
3.Éves statisztikai jelentés a kapcsolt
energiatermelésből származó hő- és
villamosenergia-kapacitásról és a
kapcsolt energiatermeléshez használt
tüzelőanyagokról, valamint a távfűtés/
távhűtés-előállításról és
-kapacitásról, a teljes hő- és
villamosenergia-termelés és -kapacitás
arányában
Hivatala statisztikát tartalmazó
dokumentum
a tárgyévet követő
2. év április 30.
4.A kapcsolt energiatermeléssel elért
primerenergia-megtakarításról szóló
statisztikai jelentés
Hivatala nagy hatásfokú, hasznos
hőenergiával kapcsoltan
termelt villamos energia és
a hasznos hő mennyisége
megállapításának számítási
módjáról szóló rendelet
szerinti módszertan alapján
elkészített dokumentum
a tárgyévet követő
2. év április 30.
5.A fűtés és hűtés hatékonysági
potenciáljának átfogó értékelése
energiapolitikáért
felelős miniszter
3. melléklet szerint2020. december 31.
6.Energiatermelő létesítmények és
hulladékhőt termelő ipari létesítmények
költség-haszon elemzésében foglaltak
megvalósítása alóli kivételt megállapító
határozat
Hivatala Hivatal határozataa határozathozatalt
követően legkésőbb
3 hónapon belül
7.Az energiahatékonyság-javító alternatív
szakpolitikai intézkedések bejelentése
energiapolitikáért
felelős miniszter
az energiahatékonyságról
szóló 2015. évi LVII. törvény
13. § (6) és (7) bekezdése
alapján
az integrált nemzeti
energia- és klímaterv
megvalósításáról
szóló jelentés
részeként
8.Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi
LVII. törvény 17. §-a szerinti kötelezettség
alóli kivételek és azok változása
energiapolitikáért
felelős miniszter
a kivételt megállapító
jogszabály szövege
a szabályozás
kihirdetését követően
haladéktalanul

"

Tartalomjegyzék