59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet
a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet módosításáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 14. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adatszolgáltató
a) a 42A19 táblakódú felügyeleti jelentést a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet módosításáról szóló 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: Módosító rendelet) 2. melléklet 1. pontjával módosított táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 3. melléklet 1. pontjával módosított kitöltési előírások szerint,
b) a 42Y19 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 18. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,
c) a 42YMF1 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 26. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,
d) a 42Y1E41 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 28. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,
e) a 42Y1E42 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 29. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,
f) a 42YTAX táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 30. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,
g) a 42YSFDR táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 31. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint
első alkalommal a 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.
(6) Az adatszolgáltató a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 63. és 64. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2024. január 1-jére mint tárgynapra vonatkozóan, 2024. január 15-ig teljesíti."
2. § (1) A Rendelet 1-3. melléklete az 1-3. melléklet szerint módosul.
(2) A Rendelet 6. és 7. melléklete helyébe a 4. és 5. melléklet lép.
(3) A Rendelet 9. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(4) A Rendelet 10. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(5) A Rendelet 13. és 14. melléklete a 8. és 9. melléklet szerint módosul.
3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.23a. és 1.23b. alponttal egészül ki:
"1.23a. a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SFDR);
1.23b. a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Taxonómia rendelet);"
2. A Rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.25. és 1.26. alponttal egészül ki:
"1.25. az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontok fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről szóló 2021. július 6-i (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
1.26. az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2022. április 6-i (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: SFDR RTS)."
a) 2. pont 2.8. alpontjában a "táblákban" szövegrész helyébe a "táblákban, illetve űrlapokban" szöveg,
b) 4. pont 4.1. alpontjában a "táblába" szövegrész helyébe a "táblába, illetve űrlapba" szöveg
lép.
2. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 2. mellékletében a "Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: 42A19) helyébe a következő tábla lép:
"42A19
Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok
Nagyságrend: ezer forint

"
2. A Rendelet 2. mellékletében a "Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: 42B19) helyébe a következő tábla lép:
"42B19
Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok
Nagyságrend: ezer forint


"
3. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 3. melléklet II. 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. 42A19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
A táblában használt fogalmak:
- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/:
- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);
- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;
- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;
- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;
- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;
- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, a biztosító által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat(ok) (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);
- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;
- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
- tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a biztosítóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja:
- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.
A tábla oszlopai
A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.
A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét, minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.
A forintra történő átszámítást a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegben kell szerepeltetni.
Azon sorokban, ahol a Jóváírásokat és Terheléseket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalom együttesen vizsgálandó.
A tábla sorai
42A1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör
A tárgyév végi állapot szerint a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
42A1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség
A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak és tulajdonosának kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviseletének, fióktelepének, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak az együttes darabszáma, amelyekben a biztosító vagy tulajdonosa tíz százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.
42A1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)
A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.
A 42A1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl. ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide - így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők - a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Erőforrás (FTE) adatok.
A 42A19031-42A19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42A1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.
42A19031 Vezetői feladatok
A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.
42A19032 Operáció - szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés
A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.
42A19033 Operáció - ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás
A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.
42A19034 Másodlagos kontroll
A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.
42A19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt
A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).
42A19036 Képzés, oktatás
A 42A1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.
42A19037 Egyéb
A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.
42A1904 Ügyfelek száma
A biztosító azon ügyfeleinek száma a tárgyév végi állapot szerint - december 31-ei állományi adat -, akik a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt (üzleti kapcsolatot) létesítettek.
Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42A190411, 42A190412 és 42A190413 sorban megadott adatok összegével.
42A190411 Ügyfelek kockázati szintje magas
A 42A1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42A1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek
A 42A190411 sorból, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42A1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősülnek.
42A1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.
42A1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek
A 42A190411 sorból azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító - belső kockázatértékelése alapján - fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).
42A1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik
A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42A1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik
A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tulajdonosi szerkezetét összetett tulajdonosi struktúra jellemzi.
42A1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek
A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42A1904111-42A1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.
42A190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos
A 42A1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42A190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony
A 42A1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42A19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42A1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42A190511-42A190514 sor.
42A190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek
A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege. A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.
42A190512 Bejelentett ügyfelek
A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.
42A190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek
A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.
42A190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek
A 42A19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42A190511-42A190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.
42A19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek.
42A190611 42A19061-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42A19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.
42A190612 42A19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42A19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak.
42A19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek.
42A190621 42A19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42A19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.
42A190622 42A19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42A19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak.
42A19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján a biztosító rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.
42A19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.
42A19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.
42A19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.
42A19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint az Európai Unió Tanácsa következtetései alapján kiadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országból, területről származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő.
42A19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek
Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.
42A19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások
Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből az ügyfél biztosítására érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.
42A190911 42A19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások
A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.
42A190912 42A19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások
A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.
42A19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések
Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.
42A190921 42A19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések
A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.
42A190922 42A19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések
A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.
42A1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat
Az adott tárgyévben a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.
42A1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzbefizetések
A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.
42A1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.
42A1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél a természetes személy ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése közhiteles okiratok beküldése alapján történik vagy jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében az átvilágítási adatok átadása nem személyesen vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a képviselő közreműködésével, hanem a céges közhiteles dokumentáció postai úton történő beküldésével történik. Ebben a sorban nem jelentendők azok az esetek, ahol a kapcsolatfelvétel személyesen megtörténik, de a szükséges hitelesített dokumentumokat az ügyfél postai úton, utólag küldi meg a biztosítónak.
42A1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el, és az ügyfélátvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.
42A1915 Közvetítő által végzett átvilágítás
A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.
42A1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el."
2. A Rendelet 3. melléklet III. 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. 42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok A tábla kitöltése
A táblában a biztosító ügyfeleiről, valamint általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik.
A táblában használt fogalmak:
- fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;
- PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;
- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, az adatszolgáltató által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);
- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.
A tábla oszlopai
A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám szerint szükséges megadni.
A tábla b) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint a tárgynegyedévre vonatkozó összesített értékösszeget szükséges ezer forintban, két tizedesjegy pontossággal megadni. A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni. A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. Azon sorokban, ahol az értékösszegeket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalmat együttesen kell figyelembe venni.
A tábla sorai
42B1901 Üzleti kapcsolat létesítésekor elvégzett ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben a biztosító által a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint, üzleti kapcsolat létesítésekor lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni. A Pmt. 6. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti ügyfél-átvilágítások, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti ismételt ügyfél-átvilágítások száma nem szerepeltetendő.
A 42B1901 sorban kimutatott adatokat a 42B19011-42B19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42B1901 sor egyenlő a 42B19011-42B19013 sorok összegével.
42B19011 Normál ügyfél-átvilágítás
A 42B1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.
42B19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A 42B1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni.
42B19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás
A 42B1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni
42B1902 Ügyfél-átvilágítási hiányosság miatt korlátozott ügyfelek
Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító nem tudta végrehajtani a Pmt. 7-10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, ezért a Pmt. 13. § (8) bekezdése alapján a biztosítónál tárgynegyedévben, az érintett ügyfélre vonatkozóan korlátozásra került sor (megtagadta az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyfél megbízását vagy az ügylet teljesítését). Minden érintett ügyfelet csak egyszer kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tárgynegyedévben hány alkalommal került sor az ügyfél megbízásának, illetve az ügylet teljesítésének megtagadására.
42B1903 Kapcsolattartási probléma miatt korlátozott ügyfelek
Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító a kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján korlátozást vezetett be (megtagadta az ügyfél által kezdeményezett, négymillióötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését).
42B190411 Oroszországi származású ügyfelek
Ebben a sorban az oroszországi származású ügyfelek számát, illetve biztosítására érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) negyedéves együttes összegét kell feltüntetni. Az a) oszlopban az ügyfelek számát úgy kell megadni, hogy abban szerepeljenek mind a tárgynegyedév végén aktív ügyfelek, mind pedig azok, akikkel a tárgynegyedév folyamán került az üzleti kapcsolat felmondásra, illetve lezárásra. A b) oszlopban az érintett ügyfelek valamennyi ügylete, összeghatártól függetlenül jelentendő.
42B190411142B190411-ből: azon oroszországi származású ügyfelek, melyek negyedéves forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot
42B190411 sorból azon oroszországi származású ügyfelek száma, illetve tárgynegyedévi forgalma jelentendő, melyek tárgynegyedévi forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot. Tárgynegyedévi forgalomként az adott ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódóan a tárgynegyedévben teljesített kifizetések (terhelések) együttes összegét kell figyelembe venni.
42B190412 Oroszországi származású ügyfelekkel kapcsolatos bejelentések
A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött azon bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni, amelyekben oroszországi származású ügyfél is bejelentésre került (ügyfélként vagy egyéb, bejelentéshez kapcsolódó személyként). A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
A 42B190421-42B190442 sor kitöltésére a 42B190411-42B190412 sor kitöltési előírásai megfelelően alkalmazandók.
42B1905 Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek
Ebben a sorban azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek az adott tárgynegyedévben elérték vagy meghaladták egyedileg a százmillió forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42B19051 42B1905-ből: egyedileg az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek
A 42B1905 sorból azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek a tárgynegyedévben elérték vagy meghaladták egyedileg az egymilliárd forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42B19052 42B1905-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek
A 42B1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó adatokat kell megadni.
42B19053 42B1905-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek
A 42B1905 sorból azon, egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42B1906 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei
Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.
42B19061 42B1906-ból: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42B1906 sorból a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.
42B1907 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei
Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.
42B19071 42B1907-ből: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42B1907 sorból a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.
42B1908 Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet
A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie.
42B19081 42B1908-ból: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete
A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).
42B19082 42B1908-ból: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete
A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.
42B1909 Egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára
Természetes ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.
42B1910 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára
Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.
42B1911 Legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetés
A tárgynegyedévben a legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie, attól függetlenül, hogy a készpénzbefizetés milyen csatornán - saját pénztáron vagy a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámláján - keresztül történik.
42B19111 42B1911-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése
A 42B1911 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).
42B19112 42B1911-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése
A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.
42B1912 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások
Ebben a sorban azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét szükséges szerepeltetni, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg az ötvenmillió forintot.
42B19121 42B1912-ből: ügyleti megbízás összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42B1912 sorból azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét kell szerepeltetni, amelyek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot.
42B1913 3 hónapon belüli visszavásárlások
Azon visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítási szerződések száma, amelyek hatálybalépését követő 3 hónapon belül az ügyfél a szerződés szerinti életbiztosítást visszavásárolta. A tárgynegyedévben az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő visszavásárlások számát és a visszavásárlási értékek forintösszegét szükséges feltüntetni.
42B1914 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések
Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.
42B1915 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai
A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.
A 42B1915 sorban kimutatott adatokat a 42B19151-42B19152 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1915 sor egyenlő a 42B19151 és a 42B19152 sor összegével, míg a 42B19151 sor értékét a 42B191511 -42B191515 sorok összege adja meg.
42B19151 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások
A 42B1915 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
Azon biztosítóknak, akik élnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, vagyis a 42B191511 -42B191515 sorban szereplő kötelező szűrési feltételeket más szűrésekkel helyettesítik, az érintett sorok vonatkozásában a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendeletben megfogalmazott feltételrendszernek megfelelő adatkört leválogatás útján szükséges előállítaniuk és jelenteniük.
42B191511 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42B19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42B191512 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42B19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére teljesített készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42B191513 Riasztás oka: stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet
A 42B19151 sorból a kiemelt kockázatú országból kezdeményezett vagy oda továbbított, huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42B191514 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42B19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42B1915141 42B191514-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42B191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.
42B1915142 42B191514-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42B191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.
42B191515 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42B19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42B1915151 42B191515-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42B191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.
42B1915152 42B191515-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42B191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.
42B19152 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások
A 42B1915 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a riasztások nem esnek a 42B19151 sorban megadott kritériumok alá.
42B1916 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni
Azon a szűrések tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem végezte el. Az itt kimutatott adatokat a 42B19161 és 42B19162 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1916 sor egyenlő a 42B19161 és a 42B19162 sor összegével.
42B19161 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások
A 42B1916 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.
42B19162 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások
A 42B1916 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.
42B1917 Saját bejelentések
A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
Az itt kimutatott adatokat a 42B19171-42B19173 sorban a bejelentést megalapozó gyanú típusára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1917 sor egyenlő a 42B19171-42B19173 sorok összegével.
42B19171 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések
Itt kell feltüntetni a 42B1917 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42B19172 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések
Itt kell feltüntetni a 42B1917 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42B19173 A Kit. alapján tett bejelentések
Ezen sorban kell szerepeltetni a 42B1917 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42B1918 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók
Azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felmerülése miatt a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése szerint saját hatáskörben, vagy a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően felfüggesztette. A 42B191811 és 42B191812 sor összege megegyezik a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés (42B1918 sor) számával.
42B191811 42B1918-ból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések
A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.
42B191812 42B1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések
A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését a biztosító a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően függesztette fel.
42B19182 42B1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések
A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.
42B1919 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések
Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és - ténylegesen zárolt, illetve lefoglalt - összegét kell feltüntetni. Csak a pénzmosás gyanúja miatt eszközölt zárolásokat, illetve lefoglalásokat kell jelenteni, a csalásgyanús, illetve esetleges szankciós indokúakat nem.
42B1920 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések
Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.
42B1921 Pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok
Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges feltüntetni, amelyek a tárgynegyedévben megszüntetésre kerültek pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okból.
42B1922 Kockázatmentesítés keretében megvizsgált ügyfélkapcsolatok
Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges feltüntetni, amelyek vonatkozásában a tárgynegyedévben a pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó terület kockázatmentesítés keretében vizsgálta - annak eredményétől függetlenül - az üzleti kapcsolat megszüntetésének szükségességét. Amennyiben egy ügyfélkapcsolatot több körben is vizsgált a biztosító a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő. A 42B1922 sorban kimutatott adatokat a 42B19221-42B19224 sorban az üzleti kapcsolat vizsgálatát megalapozó tényezőre való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1922 sor egyenlő a 42B19221-42B19224 sorok összegével.
42B19221 Bejelentések száma miatt
A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42B19222 Bejelentések összege miatt
A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42B19223 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján
A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás eredményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42B19224 Egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt
A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a biztosító a 42B19221-42B19223 sorba be nem sorolható, egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt saját hatáskörben kezdeményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42B1923 Társhatósági megkeresések
A tárgynegyedévben hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás tárgyában, illetve pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatos, a biztosítóhoz érkezett azon megkeresések számát kell megadni, ahol a hatóság a biztosító ügyfelével kapcsolatos kockázatra hívja fel a figyelmet (pl. tájékoztatás, felhívás, adatbekérés keretében). Az MNB-től érkeztetett megkeresést, olyan körlevél típusú megkeresést, amely nem tartalmaz a biztosító ügyfelét érintő, a biztosító által korábban pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentésekhez kapcsolódó adatkiegészítés célú visszakérdezéseket, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól ügyletek felfüggesztése [Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján elrendelt felfüggesztés, valamint a Pmt. 35. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás] témában érkezett megkereséseket nem kell figyelembe venni. Utóbbi típusú megkereséseket a 42B191812, illetve a 42B19182 sorban kell megadni. Nem jelentendők azon hatósági megkeresések, melyek nem pénzmosás tárgyában érkeztek, illetve nem pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatosak, hanem egyéb tárgyban, illetve témában (pl. csalás, sikkasztás) érkeztek a biztosító részére.
42B1924 Ügyfélpanasz
A pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban a tárgynegyedévben érkező panaszok számát szükséges feltüntetnie a biztosítónak. Ügyfélpanasznak kell tekinteni a fogyasztónak és fogyasztónak nem minősülő személyektől érkező megkereséseket is.
42B1925 Belső ellenőri megállapítások
A biztosító által indított, a tárgynegyedévben lezárult saját belső ellenőri vizsgálat során feltárt, a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységét elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni. Az MNB határozati kötelezések kapcsán végzett ellenőrzések, valamint a nem saját tevékenység (pl. kiemelt közvetítők) esetében tett belső ellenőri megállapítások nem jelentendők.
42B1926 Informatikai fejlesztések
A tárgynegyedévben a biztosítónál fejlesztési igényként leadott, illetve folyamatban lévő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységhez kapcsolódó informatikai fejlesztések száma."
4. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
"6. melléklet az 53/2022. (XI. 2.) MNB rendelethez
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentései





42Y1E101
42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E102
42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E103
42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E104
42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása


42Y1E106
42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E2
A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
Nagyságrend: ezer forint

42Y1E3
A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása
Nagyságrend: ezer forint

42Y1G
A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Y3A3
Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Y5BC
Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban
Nagyságrend: ezer forint

42Y9F
Indexhez vagy befektetés egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgydőszak végén
Nagyságrend ezer forint

42Y9H
A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

42Y13A
A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Y17D
Külföldi kockázatvállalások főbb adatai
Nagyságrend: ezer forint

42Y19
Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok
Nagyságrend: ezer forint

42Y21M
IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai
Nagyságrend: ezer forint

42Y21E
IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai
Nagyságrend: ezer forint

42Y24
Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként
Nagyságrend: ezer forint

42YM
Nemzeti előírások szerinti mérleg
Nagyságrend: ezer forint

42YE
Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás
Nagyságrend: ezer forint

42Y42
Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek
Nagyságrend: ezer forint

42Y43
Az életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása
Nagyságrend: ezer forint

42YMF1
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárhányadra vonatkozó adatok
Nagyságrend: ezer forint

42YMF2
Minőstett Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása
Nagyságrend: ezer forint

42Y1E41
A biztosító nem-életbiztosítás termékeinek listája

42Y1E42
A biztosító életbiztosítási termékeinek listája

42YTAX
A biztosítók által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása

42YSFDR
Intézményszintű SFDR adatok

42Q1E1
A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab

42Q1E2
A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
Nagyságrend: ezer forint

42Q1E3
A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása
Nagyságrend: ezer forint

42Q1G
A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Q3A3
Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Q9F
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Q9G2
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák
Nagyságrend: ezer forint

42Q9G3
A biztosító várható likviditásának bemutatása
Nagyságrend: ezer forint

42Q11A
A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Q11B
A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén
Nagyságrend: ezer forint

42Q14A1
A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

42Q14A2
A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
Nagyságrend: ezer forint

42Q19
Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok
Nagyságrend: ezer forint

42Q21M
IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai
Nagyságrend: ezer forint

42Q21E
IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai
Nagyságrend: ezer forint

42Q23
Informatikai adatok

42Q24A
Biztosításközvetítői tevékenység után járó jutalék vagy díjazás
Nagyságrend: ezer forint

42Q24B
Szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)

42Q24C
42Q24B táblából a papírmentes módon létrejött szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db

42Q24D
Szerződések éves állománydíjának és díjbevételének összege biztosításközvetítők szerint (ezer Ft)
Nagyságrend: ezer forint

42Q24E
Élő biztosítási szerződések záró állománya biztosításközvetítők szerint
Nagyságrend: ezer forint

42Q25
A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása
Nagyságrend: ezer forint

42QJA
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredménykimutatása
Nagyságrend: ezer forint

42QM
Nemzeti előírások szerinti mérleg
Nagyságrend: ezer forint

42QE
Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás
Nagyságrend: ezer forint

42HSZ
A biztosító életbiztosítási állományának, díjbevételeinek és kárkifizetéseinek alakulása
Nagyságrend: ezer forint

42HVE
Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - egyszeri díjas megtakarítási életbiztosítások
Nagyságrend: ezer forint

42HVR
Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - rendszeres díjas megtakarítási életbiztosítások
Nagyságrend: ezer forint

42N9G1
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke
Nagyságrend: forint

42BP
Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák

42PRIIPS1
A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói
Nagyságrend: forint

42PRIIPS2
A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói
Nagyságrend: forint

42BA
Biztosítói portfóliók azonosító kódja és megnevezése

ZPTZE
Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom
1. Biztosítási termékhez választható eszközalap neve (eszközalap azonosítóval és devizanemmel)
2. Hozam-kockázat mutató
3. SFDR szerinti indulás napja
4. Elérhető az átlagos nettó visszatekintő hozamráta (10 év)?
5. Átlagos nettó visszatekintő hozamráta (10 év)
6. Jövőbeli becsült hozamráta (ajánlott tartási időre, mérsékelt szcenárió esetén)
7. TKM (10 év)
8. TKM (20 év)
9. Termékbesorolás (SFDR 8. vagy 9. cikkének való megfelelőség)
10. Befektetési stratégia: ESG integráció
11. Befektetési stratégia: Normatív szűrés
12. Befektetési stratégia: Best in class/Pozitív screening
13., 14. Befektetési stratégia: Kizárási politika/negatív screening
15., 16. Befektetési stratégia: Aktív szerepvállalás
17., 18. Befektetési stratégia: Fenntartható/ESG Index követés
19., 20. Befektetési stratégia: Hatásbefektetés
21., 22. Befektetési stratégia: Tematikus befektetés
23., 24. Befektetési stratégia: Egyéb stratégia
25. Allokáció (%) a környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközökbe (SFDR 8.)
26. Allokáció (%) fenntartható eszközökbe (SFDR 8.)
27. Allokáció (%) a nem környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközökbe (SFDR 8.)
28. Allokáció (%) fenntartható eszközökbe (SFDR 9.)
29. Allokáció (%) nem fenntartható eszközökbe (SFDR 9.)
30. Top befektetések
31. Káros hatások figyelembevétele (igen/nem)
32. Káros hatásokra utaló URL
33. Taxonómia rendeletnek való tervezett megfelelés százalékos arányban (földgáz és nukleáris energia kitettség nélkül)
34. Taxonómia rendeletnek való aktuális megfelelés százalékos arányban (földgáz és nukleáris energia kitettség nélkül)
35. EU EcoLabel (igen/nem)
36. Eszközalap adatlapjára mutató URL
37. Részletes terméktájékoztatóra mutató URL
38. Árfolyam alakulására mutató URL
39. Érvényesség - kezdete
40. Érvényesség - vége
41. Módosítás oka (termékadatlapon változtatás indoklása néven jelenik meg)
42. Publikáció kezdete
43. Termékkód"
5. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
"7. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
2.1. A felügyeleti jelentés formai követelményeit- a 2.2. alpontban foglaltak kivételével - az 1. melléklet 3. pont 3.2-3.8. alpontja határozza meg.
2.2. A "Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom" megnevezésű felügyeleti jelentés (a továbbiakban: ZPTZE jelentés) formai és technikai követelményeit az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, valamint az ERA - ZPT termékbejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához
A 42Y1E1, 42Y1E2, 42Y1E3, 42Y24, 42Q1E1, 42Q1E2, 42Q1E3 és 42Q14A1 kódú táblában a biztosító szerződésállományával kapcsolatos információkat termékcsoportos megbontás szerint kell bemutatni. Ezekben a táblákban valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartott szerződéseket is.
A biztosítási termékcsoportok meghatározása a Bit. 4. § (1) bekezdés 10. pontjának figyelembevételével történt.
A termékcsoportos táblákban egy biztosítási szerződést csak egy termékcsoportba, illetve a Bit. 4. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott jellemző kockázat szerint kell besorolni. A biztosító teljes szerződésállományát be kell sorolni a táblákban szereplő termékcsoportok valamelyikébe, és ezt a besorolást következetesen kell alkalmazni az érintett szerződésre vonatkozó minden további információra vonatkozóan és a különböző jelentési időszakokban.
Amennyiben egy biztosítási szerződés több termékcsoportba is besorolható, úgy elsősorban nem a jellemző kockázat szerint kell bemutatni, hanem a meghatározó termék jellege alapján, pl. nyugdíjbiztosítás, hitelbiztosítás, egészségbiztosítás. Például, ha egy indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, ezt a szerződést a Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítások között kell jelenteni. Továbbá, ha egy lakossági vagyonbiztosítás (lakásbiztosítás) hitelfedezeti záradékkal van ellátva, azt a szerződést és a szerződéshez kapcsolódó információkat nem a lakásbiztosításnál, hanem a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron kell bemutatni mindaddig, amíg a záradék a szerződésen szerepel. Ha a nyugdíjbiztosítás vagy hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerződés mögött hagyományos életbiztosítás jellegű termékek, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás áll, úgy ezt a szerződést és a kapcsolódó információkat csak a nyugdíj vagy hitelfedezeti termék soron lehet bemutatni.
Lakossági vagyonbiztosítások: e csoportba tartoznak az egyéni lakossági vagyonbiztosítások mellett a társasházi biztosítások is.
Lakásbiztosítás (egyéni): itt kell bemutatni a lakossági lakásbiztosításokat, melyekhez nem kapcsolódik hitelfedezeti záradék.
Társasházi biztosítás: lakóközösségi közös vagyonbiztosítás.
Hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás: azon egyéni lakossági vagyonbiztosítási szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal van ellátva, a hitelfedezeti záradék teljes vonatkozási idejére külön soron kell bemutatni.
Az intézményi vagyonbiztosítás soron azt a biztosítási szerződést és az arra vonatkozó információkat kell bemutatni, melyet közösségi célra alakult nonprofit társadalmi vagy állami szervezettel kötött a biztosító. Külön soron kell megjeleníteni az önkormányzatokkal kötött vagyonbiztosításokat.
A Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve kkv-kat) soron mindazon vállalatokkal kötött vagyonbiztosítást kell bemutatni, mely vállalat mérete meghaladja a kkv-kra vonatkozó előírásokat, (a kkv fogalmát a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3-5. §-a határozza meg).
Kkv-k vagyonbiztosítása: itt kell bemutatni azokat a vállalati vagyonbiztosításokat, melyeket a biztosító azon vállalkozásoknak értékesített, amely kkv-nak minősül.
Az Egyéb vagyonbiztosítások soron a lakossági, intézményi, vállalati és kkv körbe be nem sorolt, további szerződéseket kell bemutatni.
Általános felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Gazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó, munkáltatói, szolgáltatói, termékfelelősség, környezeti felelősség stb. kockázatokra terjed ki.
Környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás: kiterjed a környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre. Kapcsolódhat a tudatosabb környezetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz (pl. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvén y, amely egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelez). Itt kell bemutatni a veszélyes árut, hulladékot szállítók (ADR) környezetvédelmi felelősségbiztosítását is.
Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalót ért munkabalesetre nyújt fedezetet.
Egyéb felelősségbiztosítás: itt a tevékenységi felelősségbiztosításokat (a cég tevékenysége által okozott személyi és dologi károk megtérítése), a szolgáltatói felelősségbiztosításokat (a cég által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a partnereinek okozott dologi károk térítése), a termékfelelősség-biztosításokat (a gyártott hibás termék révén okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére) stb. együttesen kell bemutatni.
Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható. Idesorolható biztosítás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is.
Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből: itt kell bemutatni mindazokat a hitelfedezeti biztosításokat, melyek jellemzően nem-életbiztosítási kockázatokat fedeznek, és nem sorolhatók be a lakossági vagyonbiztosítások közé.
Szállítmány és fuvarozói biztosítás: itt azokat a szállítmányozásra vonatkozó szerződéseket és ahhoz kapcsolódó információkat kell bemutatni, amelyek a légi-, szárazföldi-, a közúti-, vasúti- és vízi szállítmányozásra, áruszállításra terjednek ki. A szerződéssel lefedett kockázat kiterjedhet az áru megromlása, megsérülése, balesetre, szállítás közbeni bűncselekményre stb. hazánkban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt.
Utasbiztosítás: ide kell besorolni az önálló utasbiztosításokat, melyek egyaránt tartalmazhatnak baleset, betegség, pénzügyi veszteség (csomag kár), segítségnyújtási stb. elemeket.
Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Ide az önálló, jellemzően baleseti kockázatra kötött szerződés sorolandó, amely fő biztosításként baleseti kockázatra (baleseti halál, baleseti rokkantság, balesetből eredő kórházi kezelés térítésére stb.) került megkötésre, és nem sorolható sem az utasbiztosítás-, sem a munkáltatói felelősségbiztosítási termékcsoportba.
Itt kell bemutatni a közlekedési vállalatokkal kötött csoportos balesetbiztosításokat is.
Betegségbiztosítás: azokat az önálló összegbiztosítási szolgáltatást (kárbiztosítás) nyújtó, betegségbiztosításra kötött szerződéseket kell itt bemutatni, amelyek pl. betegséghez kapcsolódó orvosi költségek finanszírozására, továbbá a betegség miatti jövedelem kiesésre nyújtanak biztosítást.
Kezesi- és garanciabiztosítás: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított helyett kezesként fizetést teljesít a kedvezményezettnek, amennyiben a biztosított a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét és ezért a kedvezményezettnek pénzügyi követelése keletkezik a biztosítottal szemben.
Kiterjesztett garanciabiztosítás: újonnan vásárolt műszaki készülékek, berendezések védelmére, valamint a gyári garancia időben történő kiterjesztésére szóló biztosítás.
Jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és ehhez kapcsolódó, más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelmére vagy képviseletére.
Különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítás: itt kell bemutatni a balesethez, hitelhez nem kapcsolódó lakossági munkanélküliség miatti jövedelem-kiesés, betegség esetén táppénz kiegészítés, egyéb keresőképtelenség, továbbá egyéb jövedelem kiesés - mint pl. elmaradt tartásdíj - esetére szóló jövedelem kiegészítési biztosítást, továbbá a vállalkozás váratlan veszteségeire, jövedelem kiesésére, váratlan többletköltségére stb. szóló biztosítást.
Életbiztosítási termékcsoportok
A hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékcsoportok besorolása alapvetően nem változik a korábbi gyakorlathoz képest. Fő eltérést jelent, hogy azokat az életbiztosításokat, melyek hitelekhez kapcsolódnak, hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva, azokat a hitelfedezeti életbiztosítások között kell kimutatni. Azon életbiztosítások, melyek megfelelnek a nyugdíj célú megtakarítás feltételeinek, és nyugdíjbiztosításként kerültek megkötésre, azokat a nyugdíjbiztosítások között kell szerepeltetni. A hagyományos (haláleseti, elérési, vegyes) életbiztosítási szerződésben meghatározott összegen felüli szolgáltatás mellett egészségügyi szolgáltatásfinanszírozás is megjelenik, melynek keretében a biztosítóval szerződött - pl. magán, állami vagy önkormányzati - kórházakban a biztosító átvállalja a biztosított ténylegesen felmerülő, meghatározott költségeit, úgy ezeket a szerződéseket az egészségbiztosítás soron kell bemutatni.
Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződések, melyben a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az ügyfélnek egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását nyújtja.
Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint: nyugdíjbiztosításnak számít minden olyan, legalább 10 éves futamidejű életbiztosítás, amely a valós nyugdíjba vonulás idején lejár. Ide sorolható az olyan életbiztosítás is, mely haláleset idején teljesít kifizetést, valamint az is, amely 2014-től a megkötéskor érvényben lévő, hivatalos nyugdíj korhatár szerint jár le, abban az esetben is, ha a lejáratkor valójában az adott személy még nem megy nyugdíjba (pl. abból az okból, hogy addigra kitolódik a nyugdíjkorhatár).
Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás: itt kell mindazokat a hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kimutatni, melyek hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva. A biztosítási összeg a hitelt nyújtó bankra engedményezett, a felvett hitelösszeg erejéig. Ha a biztosított személy (adós) meghal vagy maradandó egészségkárosodás miatt rokkanttá válik, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig az adós hitelét előtörleszti.
A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás külön soron kerül bemutatásra. A csoportos hitelfedezeti biztosítás esetében a jelzálog-, lakáshitelt nyújtó, illetve hitelkártya kibocsátó hitelintézet közvetlenül a biztosítóval köt szerződést, ezekben a szerződésekben többnyire a rokkantság és a haláleseti kockázat szerepel.
Csoportos életbiztosítás: ezen a soron mindazon csoportos élet-, baleset- és betegség biztosításokat kell megjeleníteni, melyek a hitelfedezeti célú csoportos életbiztosításba nem tartoznak, vagyis melyek nem hitelintézettel, mint szerződővel kerültek megkötésre.
Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás: Az ezen biztosításokra vonatkozó információkat tájékoztató jelleggel, önállóan, külön soron kell bemutatni úgy, hogy a szerződés darabszámához hasonlóan a kiegészítő biztosításhoz kapcsolódó további adatok e soron történő bemutatása nem befolyásolja a fő biztosítási terméknél jelentett adatokat, vagyis a fő termékről a kiegészítő biztosítási részt pl. a díjadatokat nem kell leválasztani. Mivel a termékcsoportok hierarchiájában ez a sor függetlenül, önállóan szerepel, a beírt értékek nem okoznak halmozódást.
II.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése
1. Általános szabályok
A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.
2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.
Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.
A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást állományváltozásként kell jelenteni.
Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még ugyanazon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni. A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop) a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7.oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8.oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők. Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitóállomány(db)
Az oszlop tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
2. oszlop Elő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.
3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.
5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyévben reaktivált szerződések számát.
7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat
Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.
8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések
Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.
10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)
Idetartozik a lejáratkori megszűnés.
13. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások fix lejáratúakra
A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek fix lejáratú (pl. 10, 15 éves) szerződésekre vonatkoznak.
14. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások nem fix lejáratúakra
A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek nem fix lejáratú (pl. élethosszig tartó, tartam nélküli) szerződésekre vonatkoznak.
20. oszlop Technikai megszűnés
A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra vagy termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott vagy termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát. Amennyiben a határozott és határozatlan idejű szerződések szüneteltetése a szerződés átdolgozásával jár, a leírtak szerint kell jelenteni ebben az oszlopban.
24. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések
Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (23. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.
25. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén
Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.
A tábla sorai
42Y1E11101 és 42Y1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás
A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Y1E111013 és 42Y1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E1110111 és 42Y1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.
42Y1E1110131 és 42Y1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.
42Y1E11103 és 42Y1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.
42Y1E11106 és 42Y1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősségbiztosítás
42Y1E11107 és 42Y1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Y1E11108 és 42Y1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)
Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek - függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól - hitelfedezeti célokat is szolgálnak, és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.
42Y1E11109 és 42Y1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Y1E11114 és 42Y1E11214 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Y1E12101-től 42Y1E12103-ig és 42Y1E12201-től 42Y1E12203-ig sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Y1E12104 és 42Y1E12204 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetők pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.
42Y1E12106 és 42Y1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint és 42Y1E12107 és 42Y1E12207 sor Egyéb nyugdíjbiztosítás
Külön soron kell bemutatni az Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.
Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.
Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.
42Y1E12109 és 42Y1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás
Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.
42Y1E121131 és 42Y1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az "Életbiztosítások" rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.
42Y1E13 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.
3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas haláleseti biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban, vagyis aszerint kell a szerződéseket szétbontani, hogy mikor kötötték azokat (pl. a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben). Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E101101-42Y1E101113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1011 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12101 során jelentett adattal, míg a 42Y1E101201-2Y1E101213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1012 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12201 során jelentett adattal.
4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas elérési biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E102101 -42Y1E102113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1021 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12102 során jelentett adattal, míg a 42Y1E102201-42Y1E102213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1022 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12202 során jelentett adattal.
5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E103101-42Y1E103113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1031 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12103 során jelentett adattal, míg a 42Y1E103201-42Y1E103213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1032 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12203 során jelentett adattal.
6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E104101-42Y1E104113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1041 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12104 során jelentett adattal, míg a 42Y1E104201-42Y1E104213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1042 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12204 során jelentett adattal.
7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E105101-42Y1E105113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1051 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210611 során jelentett adattal, míg a 42Y1E105201-42Y1E105213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1052 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220611 során jelentett adattal.
8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása
A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.
A 42Y1E106101-42Y1E106113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1061 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210612 során jelentett adattal, míg a 42Y1E106201-42Y1E106213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1062 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220612 során jelentett adattal.
9. 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
A tábla kitöltése
A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételt, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a
tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Y1E1 kódú táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolása következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitó állománydíj
Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
2. oszlop Szaporulat állománydíj
Ebben az oszlopban a tárgyidőszaki végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.
3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO)/ Reaktivált szerződések állománydíja (É) Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések állománydíját.
6. oszlop Állománydíj változás - növekedés
7. oszlop Állománydíj változás - csökkenés
Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.
8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.
9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.
10. oszlop Záró állománydíj
10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + b. oszlop Állománydíj változás növekedés - 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
11. oszlop Díjbevétel
Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből, továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.
A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével.
A 42Y1E21 Nem-életbiztosítások, 42Y1E22 Életbiztosítások és 42Y1E23 CSÉB elnevezésű sorok 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.01 kódú, éves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírás (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értékek összegével, az azonos díjfogalom miatt.
13. oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel
Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.
15-19. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma, valamint Kárráfordítás
Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Y1E1 kódú táblában jelentették. Aktív viszontbiztosítás esetében az adatokat szintén a megfelelő terméksoron kell jelenteni. A kárráfordítást kárrendezési költségek nélkül kell feltüntetni, a kárrendezési költség a 28. oszlopban jelentendő.
18. és 19. oszlop 16. oszlopból: Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés
Tartalékok alatt bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.
A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.
Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni. A megbontás módszertanát az éves felügyeleti szöveges jelentésben szükséges bemutatni.
IFRS-eket alkalmazó biztosító esetén az IFRS 17 szerinti felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (liability for incurred claims - LIC) változása jelentendő kártartalék változásként.
20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.
23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.
A 26-30. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.
26. oszlop Szerzési költség
Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
27. oszlop Igazgatási költség
A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségek. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
28. oszlop Kárrendezési költség
A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
29. oszlop Befektetési költség
Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).
30. oszlop Összesen
Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.
31. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.
32. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.
A tábla sorai
42Y1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait. 42Y1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.
42Y1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
42Y1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Y1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Y1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Y1E2114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Y1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint
Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető
42Y1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.
42Y1E23 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.
10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása A tábla kitöltése
A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni, Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.
Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyezni a 42Y1E2 kódú tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Y1E2 kódú tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.
A tábla sorai
42Y1E31101 és 42Y1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Y1E31114 és 42Y1E32114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén A tábla kitöltése
A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni. A tábla a direkt szerződésekre és az aktív viszontbiztosításokra egyaránt vonatkozik.
A tábla oszlopai
6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)
Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)
A tábla sorai
42Y1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások
Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.
Az alábontó sorokban (42Y1G11-42Y1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Y1G1 soron jelentett adatokkal.
42Y1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások
Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.
42Y1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások
Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.
42Y1G34 Egyéb életbiztosítások
Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.
12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.
A táblában valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartottakat is.
A tábla oszlopai
4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás
Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatott - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.
A tábla sorai
42Y3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop
Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Y3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Y3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.
13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban A tábla kitöltése
A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.
14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
A tábla sorai
42Y9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok összesen
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai esetében (42Y9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.
A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalapok nevei
Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.
2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
4. oszlop Befektetési egység árfolyama
Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.
5. oszlop Eszközalap referenciaindexe
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.
6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)
Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.
8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)
A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.
9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)
Idővel súlyozott ÁV= Σn i (CFixNi)/T
ahol
CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.
10. oszlop Számláló (ezer Ft)
Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.
11. oszlop Nevező (ezer Ft)
Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.
12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.
13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100
A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.
14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn". formában)
A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).
17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)
A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).
18. oszlop Referencia hozam (%)
A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.
19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)
A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.
15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei
A tábla kitöltése
Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 2b., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.
16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén A tábla kitöltése
A táblában a biztosító által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók és a biztosító által közvetve vagy közvetlenül megbízott biztosításközvetítő természetes személyek számát és - egyes kategóriák esetében - a bérköltséget kell jelenteni.
A tábla sorai
42Y13A111 sor Felsővezetés
Idesorolandó a biztosító első számú vezetője, az elnök, a vezérigazgató, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és azon egyéb személyek is, akik a felsővezetést alkotják, kivéve: vezető aktuárius, vezető kockázatkezelő, megfelelőségi vezető, belső ellenőrzési vezető, értékesítési tevékenységért felelős vezető(k).
42Y13A112 sor Aktuáriusi feladatkör
Idesorolandók az aktuáriusi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a vezető aktuáriust is.
42Y13A113 sor Kockázatkezelési feladatkör
Idesorolandók a kockázatkezelési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a kockázatkezelési vezetőt is.
42Y13A114 sor Megfelelőségi feladatkör
Idesorolandók a megfelelőségi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve megfelelőségi vezetőt is.
42Y13A115 sor Belső ellenőrzési feladatkör
Idesorolandók a belső ellenőrzési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a belső ellenőrzési vezetőt is.
42Y13A116 sor: Értékesítési tevékenységért felelős vezető(k)
Idesorolandó a biztosító azon értékesítési tevékenységért felelős vezetője (vezetői), akiről (akikről) a Bit. 48/A.§ alapján nyilvántartást vezet.
42Y13A117 sor Biztosító közreműködői
Idesorolandók a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző, a biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.
42Y13A118 Egyéb dolgozók összesen
A 42Y13111-42Y13A117 sorban nem szerepeltetett, a biztosítónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek számát kell itt jelenteni.
42Y13A12 Biztosításközvetítő (ügynök) természetes személyek száma
Idesorolandók a biztosító megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten vagy egyéni vállalkozón keresztül munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynöknek [Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja] minősülő természetes személyek.
42Y13A13 Biztosításközvetítő (ügynök) jogi személyek száma
Idesorolandók a biztosítóval megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek.
A tábla oszlopai
1. oszlop Létszám (fő)
A biztosító által az adott sorban meghatározott szerepet betöltő munkavállalóinak az éves átlagos állományi létszámát szükséges megadni, kivéve a 42Y13A12 sort, amely sor tekintetében a függő biztosításközvetítők tárgyév végi záró létszámát szükséges megadni.
2. oszlop Bérköltség (ezer Ft)
Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.
17. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai A tábla kitöltése
Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározására a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pontja alkalmazandó.
A tábla sorai
42Y17D4 sor Bruttó működési költségek
Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).
18. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok A tábla kitöltése
A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
A táblában használt fogalmak
- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-iurisdictions/;
- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);
- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;
- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;
- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;
- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;
- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, a biztosító által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat(ok) (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);
- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;
- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
- tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a biztosítóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja;
- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.
A tábla oszlopai
A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.
A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.
A forintra történő átszámítást a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegben kell szerepeltetni.
Azon sorokban, ahol a Jóváírásokat és Terheléseket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalom együttesen vizsgálandó.
A tábla sorai
42Y1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör
A tárgyév végi állapot szerint a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
42Y1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség
A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak és tulajdonosának kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviseletének, fióktelepének, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak az együttes darabszáma, amelyekben a biztosító vagy tulajdonosa tíz százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.
42Y1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)
A tárgyév végi állapot szerint ebben a sorban a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.
A42Y1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás- megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás- megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl.: ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide - így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők - a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Erőforrás (FTE) adatok.
A 42Y19031-42Y19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42Y1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.
42Y19031 Vezetői feladatok
A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.
42Y19032 Operáció - szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés
A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.
42Y19033 Operáció - ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás
A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.
42Y19034 Másodlagos kontroll
A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.
42Y19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt
A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).
42Y19036 Képzés, oktatás
A 42Y1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.
42Y19037 Egyéb
A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.
42Y1904 Ügyfelek száma
A biztosító azon ügyfeleinek száma a tárgyév végi állapot szerint - december 31-ei állományi adat -, akik a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt (üzleti kapcsolatot) létesítettek.
Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42Y190411, 42Y190412 és 42Y190413 sorban megadott szám összegével.
42Y190411 Ügyfelek kockázati szintje magas
A 42Y1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42Y1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősülnek.
42Y1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.
42Y1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek
A 42Y190411 sorból, azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító - belső kockázatértékelése alapján - fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).
42Y1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.
42Y1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tulajdonosi szerkezetét összetett tulajdonosi struktúra jellemzi.
42Y1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek
A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42Y1904111-42Y1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetőek meg.
42Y190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos
A 42Y1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony
A 42Y1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.
42Y19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42Y1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42Y190511-42Y190514 sor.
42Y190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek
A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.
42Y190512 Bejelentett ügyfelek
A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.
42Y190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek
A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.
42Y190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek
A 42Y19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (Terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42Y190511-42Y190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethető meg.
42Y19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek.
42Y190611 42Y19061-ből: a magas kockázati besorolású, adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.
42Y190612 42Y19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak.
42Y19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek.
42Y190621 42Y19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügy feleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.
42Y190622 42Y19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek
Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak.
42Y19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján a biztosító rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.
42Y19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.
42Y19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.
42Y19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.
42Y19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek
A tárgyév végi állapot szerint az Európai Unió Tanácsa következtetései alapján kiadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országból, területről származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő.
42Y19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek
Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó, ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.
42Y19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások
Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből az ügyfél biztosítására érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.
42Y190911 42Y19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások
A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.
42Y190912 42Y19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások
A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.
42Y19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések
Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országoknak, térségeknek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a kockázati alapon biztosító által magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.
42Y190921 42Y19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések
A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.
42Y190922 42Y19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések
A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.
42Y1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat A tárgyévben a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például: új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.
42Y1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő, vagy meghaladó készpénzbefizetések
A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.
42Y1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.
42Y1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél a természetes személy ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése közhiteles okiratok beküldése alapján történik vagy jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében az átvilágítási adatok átadása nem személyesen vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a képviselő közreműködésével, hanem a céges közhiteles dokumentáció postai úton történő beküldésével történik. Ebben a sorban nem jelentendők azok az esetek, ahol a kapcsolatfelvétel személyesen megtörténik, de a szükséges hitelesített dokumentumokat az ügyfél postai úton, utólag küldi meg a biztosítónak.
42Y1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.
42Y1915 Közvetítő által végzett átvilágítás
A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni
42Y1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el.
19. 42Y21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai A tábla sorai
42Y21M1 1. Eszközök összesen
Az IAS 1 9. bekezdés a) pontja szerint.
42Y21M101 1.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
Az IAS 1 54. bekezdés i) pontja szerint a pénzügyi helyzet kimutatásban minimálisan jelentendő tétel.
42Y21M102 1.2. Pénzügyi eszközök - befektetések (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével, melyek az 1.3. és 1.4. sorban jelentendők)
A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközöket (ezen befektetési szerződésekre az IFRS 17 11. bekezdés b) pontja szerint az IFRS 9 vonatkozik). A követelések és pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nem tartoznak ide.
42Y21M103 1.3. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések (IFRS 17 hatálya alá tartozó biztosítások)
Az IFRS 17 hatálya alá tartozó indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.
42Y21M104 1.4. Befektetési szerződések mögöttes eszközök (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések)
Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződések mögöttes eszközeit megbontva azon befektetésekre, melyek indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) élet-biztosítási szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1041 1.4.1. Unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök), illetve azon befektetésekre, melyek nem unit-linked típusú szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1042 1.4.2. Nem unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök).
42Y21M105 1.5. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök 42Y21M106 1.6. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök Az IFRS 17 78. bekezdés a) és c) pontjai szerint elkülönítetten bemutatandó tételek. 42Y21M2 2. Kötelezettségek összesen Az IAS 1 9. bekezdés b) pontja szerint.
42Y21M201 2.1. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek (kivéve a unitlinked típusú szerződések tartaléka)
Az IFRS 17 78. bekezdés b) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel. Külön soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M201), illetve a nem unit-linked típusú biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M202).
A biztosítási szerződésekből származó biztosítási kötelezettségek tekintetében az IFRS 17 alapján történő értékelés szerinti fő alkotóelemeket külön is meg kell jeleníteni a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (LRC) részletes megbontásával, illetve a felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) bemutatásával.
A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.
42Y21M20111 2.1.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-3b. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M20112 2.1.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M20113 sor 2.1.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-4b. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M20114 sor 2.1.1.4. Díjallokációs módszer esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (PAA alkalmazása esetén számított LRC)
Ezen a soron jelentendő a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre számított fennmaradó fedezet értéke (LRC), mivel ezekre a kötelezettségekre a fenti megbontás nem alkalmazható.
A felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) tekintetében külön is meg kell adni a díjallokációs módszer alkalmazásával értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20122 sorban), illetve a nem a díjallokációs módszerrel értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20121 sorban).
42Y21M202 2.2. Kibocsátott unit-linked típusú biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek
A sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.
42Y21M20211 2.2.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)
A jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-3b. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M20212 2.2.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)
A jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M20213 2.2.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)
A szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-4b. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Y21M203 2.3. Befektetési szerződésekből származó pénzügyi kötelezettség (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések tartaléka)
Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek tekintetében külön be kell mutatni a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez tartozó kötelezettségeket a 42Y21M2031 sorban.
42Y21M204 2.4. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek
Az IFRS 17 78. bekezdés d) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel.
42Y21M3 3. Saját tőke összesen
Az IAS 1 9. bekezdés c) pontja szerint.
20. 42Y21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai
A tábla kitöltése
Az eredményt csökkentő tételek negatív értékként jelentendők.
A tábla sorai
42Y21E01 1. Biztosítási árbevétel
IFRS 17 83. bekezdése szerinti biztosítási árbevétel.
42Y21E011 1.1. Díjallokációs (PAA) módszerrel értékelt szerződésekből származó biztosítási árbevétel
A biztosítási árbevétel megbontásaként külön szükséges bemutatni a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre jutó árbevételt.
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések tekintetében a biztosítási árbevétel IFRS 17 106. bekezdése szerinti megbontását is meg kell adni. A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettségek (LRC) változását a 42Y21E012 sorban kell megadni. Azon díjak részének allokációját, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak, a 42Y21E013 sorban kell megadni.
A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség változásaival kapcsolatos tételek: 42Y21E0121 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0122 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0123 sor - IFRS 106. bekezdés a) pont iii alpontja szerinti tétel, 42Y21E0124 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont iv) alpontja szerinti tétel.
42Y21E013 1.3. Azon díjak részének allokációja, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak (nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre)
Az IFRS 17 106. bekezdés b) pontja szerinti tétel.
42Y21E02 2. Biztosítási szolgáltatási ráfordítások
Az IFRS 17 84. bekezdése szerinti biztosítási szolgáltatási ráfordítások.
A biztosítási szolgáltatási ráfordítások az IFRS 17 103. bekezdés b) pontja szerinti megbontását kell megadni a 42Y21E021, 42Y21E022, 42Y21E023, 42Y21E024 sorban.
42Y21E021 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont i alpontja szerinti tétel, 42Y21E022 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E023 sor - IFRS 103. bekezdés b) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E024 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iv) alpontja szerinti tétel.
42Y21E03 3. Tartott viszontbiztosítási szerződések nettó ráfordítása
Az IFRS 17 82. bekezdése szerint a tartott viszontbiztosítási szerződésekből származó bevételeket vagy ráfordításokat a kibocsátott biztosítási szerződésekből származó ráfordításoktól vagy bevételektől elkülönítetten be kell mutatni a 42Y21E031 és 42Y21E032 sorban.
42Y21E04 A) BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (1+2+3)
Az IFRS 17 80. bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szolgáltatási eredmény.
42Y21E051 4.1. Kamatbevétel vagy -ráfordítás - az eredménnyel szemben valós értéken értékeltektől eltérő pénzügyi eszközökön
Az IFRS 7 20. bekezdés b) pontja szerinti tétel.
42Y21E053 4.3. Nyereség vagy veszteség az átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tétel eredményben elszámolandó része.
42Y21E054 4.4. Befektetési szerződésekből eredő kötelezettségek változása Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel.
42Y21E055 4.5. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség
Az IAS 1 82. bekezdés aa) pontja szerinti tétel. 42Y21E056 4.6. Értékvesztések és visszaírások nettó összege Az IAS 1 82. bekezdés ba) pontja szerinti tétel. 42Y21E057 4.7. Társult vállalkozásoktól kapott osztalék Az IAS 1 82. bekezdés c) pontja szerinti tétel.
42Y21E058 4.8. Egyéb nyereség vagy veszteség
Idetartoznak például a befektetési célú ingatlanok valós érték helyesbítéseiből eredő nyereségek vagy veszteségek (IAS 40 76. bekezdés d) pontja szerinti tétel).
42Y21E06 5. Biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások
Az IFRS 17 80. bekezdés b) pontja szerinti biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások. A biztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt és a viszontbiztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt elkülönítetten is jelenteni kell a 42Y21E061 és 42Y21E062 sorban.
Az egyéb átfogó jövedelem tekintetében meg kell adni a jövőben eredménybe átsorolható és a jövőben az eredménybe át nem sorolható jövedelmeket a 42Y21E13 és 42Y21E14 sorban.
42Y21E171 13.1. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összege.
42Y21E172 13.2. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összegéből az eredménybe átvezetendő tétel. Megegyezik a 42Y21E053 sor összegével.
42Y21E173 13.3. Pénzügyi eredmény biztosítási szerződésekből 42Y21E174 13.4. Pénzügyi eredmény viszontbiztosításból
A biztosítási pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt része, az IFRS 17 90. bekezdése alapján a választott számviteli politikától függően szükséges jelenteni.
42Y21E24 Tárgyidőszakban az eredményben elszámolt pótadó
Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni.
42Y21E25 Tárgyidőszakban az adóhatóság részére megfizetett pótadó
Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.
21. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként
A tábla a biztosító tárgyidőszaki szerzéseinek értékesítési csatornánkénti, valamint a közvetítőknek fizetett jutalékok és díjazások [a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás] jutaléktípusonkénti bemutatására szolgál termékek, termékcsoportonkénti bontásban. Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a biztosító új szerződéseinek darabszámát - beleértve az átdolgozott vagy módosított szerződéseket is, amennyiben ahhoz jutalékfizetés kapcsolódik -, állománydíját, az egyszeri díjas szerződések esetében díjbevételét, az új a szerződésekhez kapcsolódó szerzési jutalékokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó fenntartási és cél- (extra) jutalékokat kell bemutatni értékesítési csatornánként megbontva a tárgyidőszak végén.
Az "új szerződések" meghatározás a tárgyidőszaki szerződésekre és a kapcsolódó állománydíjra/díjbevételre, illetve a szerzési jutalékra vonatkozik.
A fenntartási és céljutalék oszlopokban minden, a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot jelenteni kell nemcsak a tárgyidőszaki szerzésekhez kapcsolódót.
Jutalék alatt a tárgyidőszakban a közvetítők felé elszámolt jutalékokat kell érteni.
A tábla oszlopai
1-7. oszlop Új szerződések darabszáma a tárgyidőszakban
Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített új biztosítási szerződések darabszámát kell megadni.
8-14. oszlop Állománydíj / Díjbevétel (egyszeri díjas szerződéseknél)
Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített biztosítási szerződések éves állománydíját kell megadni, egyszeri díjas szerződések esetében pedig a díjbevételt.
15-21. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék vagy díjazás bruttó összege
Az oszlopokban a szerződéskötéssel összefüggésben fizetett jutalék vagy díjazás összegét kell jelenteni. Amennyiben a tárgyidőszakban csepegtetett jutalék vagy díjazás is elszámolásra került, azt fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban.
22-28. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék vagy díjazás
Az oszlopokban a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó elszámolt jutalékot vagy díjazást kell megjeleníteni.
29-35. oszlop Tárgyidőszakra járó cél- (extra) jutalék vagy célhoz kötött díjazás
Az oszlopokban minden olyan extra jutalékot vagy díjazást kell feltüntetni, amelyre a partner a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
36-42. oszlop Tárgyidőszaki jutalék vagy díjazás visszaírás
Az oszlopokban valamennyi, a tárgyidőszakban visszaírt jutalékot vagy díjazást jelenteni kell, jutalék/díjazástípustól és a jutalék vagy díjazás kiszámlázásának, valamint a szerződés megkötésének évétől függetlenül.
Értékesítési csatornák meghatározása (1-7. oszlop)
Ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) és b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.
Alkusz (független biztosításközvetítő): a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti biztosításközvetítő.
Többes ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.
Hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató: ebben az oszlopban kell feltüntetni minden, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-a szerinti hitelintézet, valamint más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: hitelintézet, ezen típusú EGT-fióktelep) vagy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-a szerinti egyetemes postai szolgáltató által értékesített biztosítást.
Direkt: a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések. A biztosító által online vagy elektronikus úton értékesített szerződések is ide tartoznak.
Elektronikus direkt: a biztosító által közvetlenül, de csak online vagy elektronikus úton értékesített biztosítási szerződések.
Egyéb: a fenti értékesítési csatornák közül egyikbe sem sorolható értékesítési csatorna.
22. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.
23. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A Tájékoztató adatok blokk 42YE32, 42YE33, 42YE34, 42YE35 és 42Y36 sorát is kötelező kitölteni. A 42YE32 sorban a vonatkozási időszak beszámolójában jóváhagyott osztalék összegét kell bemutatni. A 42YE35 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni. A 42YE36 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.
A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.
24. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek
A tábla kitöltése
A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása.
A tábla oszlopai
1. oszlop Technikai kamatláb
Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra, melyeket százalékjel használata nélkül a következő formátumban kell megadni: például 2,9%-os technikai kamat esetén 0,029.
A tábla sorai
42Y422 sor Nincs technikai kamatláb
Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.
25. 42Y43 Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása
A tábla kitöltése
Technikai kamatlábanként megbontva kell bemutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai kamatlábankénti bontásban.
A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni, a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.
A tábla oszlopai
A tábla első blokkja a 2016. január 1. előtti kezdetű szerződésekre vonatkozóan három elkülönített oszlopban kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és külön választva azokat a szerződéseket, melyeket az 1. és 2. oszlopban nem jelentettek.
A tábla sorai
42Y43102 Befektetési hozam/eredmény összesen és 42Y43111, 42Y4320103 - 42Y4329903 Befektetési hozam/eredmény
Itt kell bemutatni a többlethozam számítás alapjául szolgáló, a matematikai tartalékok befektetésén elért hozamot, illetve befektetési eredményt. A hozam, illetve a befektetési eredmény tartalmazza a különböző eszközök esetében elszámolható és az adott időszakra járó kamatokat, osztalékokat, realizált árfolyamnyereségeket, -veszteségeket, értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat, értékpapíramortizációkat, valamint az elszámolt költségeket, ráfordításokat is.
42Y43109 sor Nincs technikai kamatláb
Külön soron kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.
26. 42YMF1 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárhányadra vonatkozó adatok
A tábla kitöltése
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában kell bemutatnia ezen termékére vonatkozó kárhányadot, biztosítási összeget, valamint a szerződések díjfizetés gyakorisága szerinti megoszlását. A kárhányadra, illetve biztosítási összegre vonatkozó információkat külön kell megadni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék által fedezett egyes kockázatokra (ingatlan biztosítása, ingóság biztosítása, kiegészítő fedezetek).
A tábla oszlopai
1. oszlop Tervezett kárhányad
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék - beleértve a kiegészítő fedezeteket is - pályázati kiírásának eleget tevő, a terméktervezési fázisban meghatározott tervezett kárhányad értéke. Amennyiben a biztosító kárhányadra vonatkozó tervei a terméktervezési fázisban meghatározott értékhez képest módosulnak, úgy a módosított tervezett kárhányad értékét kell jelenteni.
2-5. oszlop Kárráfordításra vonatkozó adatok
A kárráfordításra vonatkozó oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
6. oszlop Természeti katasztrófakárok várható értéke
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék a Bit. 3. mellékletében foglaltak szerint elkészített terméktervében meghatározott érték.
7. oszlop Bruttó megszolgált díj
Az oszlop kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.
9. oszlop Kárhányad
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges, tárgyévi adatok alapján számított kárhányada.
Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / biztosítási adóval csökkentett bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj öt százalékáig vehető figyelembe.
10. oszlop Felülvizsgálat (l/N)
Ebben az oszlopban a biztosítónak arról kell információt nyújtania, hogy a tárgyévben sor került-e vagy nem került sor a Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék árazásának felülvizsgálatára. Az alábbi zárt listában szereplő lehetőségek egyikét kell választani: Igen/Nem.
A tábla sorai
Ingatlanok
Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak az épületek [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (legalább járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)] és melléképületek (legalább garázs, tároló).
Ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a háztartási ingóságok (legalább bútorok, háztartási és híradástechnikai készülékek, ruházat, élelmiszer) és értéktárgyak.
Kiegészítő fedezetek
Ezen a soron kell bemutatni mind az elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetekre, mind az egyedi (elnevezésében és tartalmában nem sztenderd) kiegészítő fedezetekre vonatkozó információkat.
27. 42YMF2 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása
A tábla kitöltése
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában be kell mutatnia ezen termékre vonatkozóan egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni.
A tábla oszlopai:
1-8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
9-16. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
17-24. oszlop IBNR tartalék összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
25-27. oszlop Matematikai tartalék összege
Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.
28. 42Y1E41 A biztosító nem-életbiztosítási termékeinek listája
A tábla oszlopai
1. oszlop Termék azonosító kódja
A termékhez használt belső termékazonosító kód. A kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére.
2. oszlop Termék neve
A termék kereskedelmi megnevezése.
3. oszlop Termékcsoporti besorolás
A 42Y1E1 kódú táblában szereplő, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.
4. oszlop Termék kategória besorolás
A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.02 kódú táblája C0010 oszlopában megadott üzletág kódja az adott termék esetében, mely megmutatja, hogy a fő kockázat szerint mely Szolvencia II szerinti üzletágba tartozik a termék.
6. oszlop Terjesztés kezdete
Termék terjesztés kezdetének dátuma.
7. oszlop Terjesztés vége
Termék terjesztés végének dátuma.
8. oszlop Záró állomány (db)
A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.
9. oszlop Bruttó díjbevétel
A 42Y1E2 kódú tábla "Díjbevétel" oszlopában jelentett érték.
10. oszlop Bruttó megszolgált díj
Bruttó díjbevétel - a meg nem szolgált díjak bruttó tartalékának változása.
11. oszlop Bruttó kárkifizetés
42Y1E2 kódú tábla "Bruttó kárkifizetés és szolgáltatás" oszlopában jelentett érték.
12. oszlop Kártartalék változás
Kárráfordítással összefüggő számviteli tartalékváltozás, a 42Y1E2 kódú tábla 17. és 18. oszlopában jelentett adatoknak megfelelően.
A 13-18. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.
13. oszlop Szerzési költség
Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést, A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
14. oszlop Igazgatási költség
A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
15. oszlop Kárrendezési költség
A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
16. oszlop Befektetési költség
Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).
17. oszlop Összesen
Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.
29. 42Y1E42 A biztosító életbiztosítási termékeinek listája
A tábla oszlopai
1. oszlop Termék azonosító kódja
A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.01 kódú táblája C0010 oszlopában alkalmazott belső termékazonosító kódot kell megadni. A kódnak minden termékre vonatkozóan egyedinek kell lennie. Amennyiben az S.14.01 kódú táblában alkalmazott kód nem elegendő az azonosításra, alávonást követően további 3 karakter megadásával kell az egyediséget biztosítani.
2. oszlop Termék neve
A termék kereskedelmi - az S.14.01 kódú táblában jelentettel megegyező - megnevezése.
3. oszlop Termékcsoporti besorolás
42Y1E1 kódú táblában jelentett, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.
4. oszlop Megtakarítási jellegű életbiztosítás
Az oszlop értéke "igen", ha az adott biztosítási termék a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontjának megfelelő életbiztosítás.
5. oszlop Szerződéskötéskori átlagos tartam
A tárgyidőszak végén élő szerződések szerződéskötéskori tartamának számtani átlaga.
6. oszlop Átlagos megmaradási idő
A tárgyidőszak végén élő szerződések korának számtani átlaga.
7. oszlop Terjesztés kezdete
Termék terjesztése kezdetének dátuma.
8. oszlop Terjesztés vége
Termék terjesztés végének dátuma.
9. oszlop Záró állomány (db)
A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.
10. oszlop UL tartalék
A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka.
11. oszlop Matematikai tartalék
A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő matematikai tartalék.
A 12-16. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.
12. oszlop Szerzési költség
Azon költségek melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
13. oszlop Igazgatási költség
A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségek. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
14. oszlop Kárrendezési költség
A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
15. oszlop Befektetési költség
Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).
16. oszlop Összesen
Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.
30. 42YTAX A biztosítók által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító taxonómiához igazodó tevékenységek finanszírozására irányuló, vagy azokhoz kapcsolódó befektetéseinek az összes befektetéshez viszonyított arányát kell megadni, az összes befektetés megállapításakor az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz tartozó befektetéseket nem kell figyelembe venni.
A táblát a (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IX. és X. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.
A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0,25 a szerepeltetendő érték).
31. 42YSFDR Intézményszintű SFDR adatok
A tábla kitöltése
Az intézményszintű adatok az SFDR és az SFDR RTS alapján számolandók és jelentendők.
A táblában a 42YSFDR1-42YSFDR4 sor kitöltése kötelező minden biztosító számára, a 42YSFDR51-42YSFDR83 sor abban az esetben töltendő ki, amennyiben a 42YSFDR1 sor értéke "Igen". A 42YSFDR51-42YSFDR83 sort az SFDR RTS b. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kell kitölteni. Amennyiben a biztosító figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat, úgy szervezeti szinten a biztosító összes befektetésére vonatkozóan szükséges az adatokat megadni, függetlenül attól, hogy a biztosító rendelkezik-e az SFDR 8. és 9. cikkének megfelelő befektetési egységhez kötött életbiztosítással. A PAI mutatók számításakor nemcsak az ügyfélnek kínált befektetéseket, hanem a biztosítások fedezetéül szolgáló saját befektetéseket is figyelembe kell venni.
A táblában használt fogalmak, rövidítések
- Fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozás: az SFDR RTS I. melléklet 5. pontjában meghatározott fogalom.
- PAI: a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact).
- URL: webcím.
- ÜHG: üvegházhatású gázok.
A tábla sorai
42YSFDR1 Figyelembe vesz szervezeti szinten fenntarthatósági káros hatásokat (PAI)?
A lehetséges értékek: "Igen" vagy "Nem". A mezőt az SFDR 4. cikke alapján kell kitölteni.
42YSFDR2 Hol található az SFDR 4. cikke szerinti közzététel? (URL)
A biztosító által az SFDR 4. cikke alapján közzétett adatokat tartalmazó weboldal vagy dokumentum elérési útja. "0" értéket kell jelenteni abban az esetben, ha a biztosító az SFDR 4. cikke szerinti adatokat nem tette közzé.
42YSFDR51 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR52 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza
42YSFDR53 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR54 ÜHG-intenzitás
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR55 Karbonlábnyom
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR61 ÜHG-intenzitás
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR71 Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül
A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.
42YSFDR72 Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség
A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.
42YSFDR81-72YSFDR83 Szabadon választott mutatószám 1, 2, 3
A biztosító által alkalmazott, materiálisnak ítélt, szabadon választható mutatók megnevezését, értékét és mértékegységét kell megadni. A mutatószámokat az SFDR RTS I. mellékletének 1., 2. és 3. számú táblázatából kell kiválasztani. A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0.25 a szerepeltetendő érték). Ha a szabadon választható mutató nem rendelkezik mértékegységgel, a 3. Mértékegység oszlopba "-" jelet kell tenni.
III.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése
1. Általános szabályok
A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon - az egyes táblákhoz kapcsolódó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik.
A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.
2. 42Q1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.
Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.
A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást az első negyedév végén állományváltozásként kell jelenteni.
Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.
A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop), a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7. oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8. oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők
Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitóállomány (db)
Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.
3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma
Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.
5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések számát.
7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat
Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.
8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések
Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.
10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)
Idetartozik a lejáratkori megszűnés.
18. oszlop Technikai megszűnés
A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott, illetve a termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát. Amennyiben a határozott és határozatlan idejű szerződések szüneteltetése a szerződés átdolgozásával jár, a leírtak szerint kell jelenteni ebben az oszlopban.
22. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések
Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (21. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.
23. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén
Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.
A tábla sorai
42Q1E11101 és 42Q1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás
A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Q1E111013 és 42Q1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E1110111 és 42Q1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.
42Q1E11103 és 42Q1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön - külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.
42Q1E1110131 és 42Q1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.
42Q1E11106 és 42Q1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Q1E11107 és 42Q1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Q1E11108 és 42Q1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)
Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól hitelfedezeti célokat is szolgálnak és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.
42Q1E11109 és 42Q1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Q1E11114 és 42Q1E11214 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Q1E12101-42Q1E12103 és 42Q1E12201-42Q1E12203 sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Q1E12104 és 42Q1E12204 sorok Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetőek pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.
42Q1E12106 és 42Q1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint és 42Q1E12107 és 42Q1E12207 Egyéb nyugdíjbiztosítás.
Külön soron kell bemutatni az Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.
Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.
Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.
42Q1E12109 és 42Q1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás
Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.
42Q1E121131 és 42Q1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az "Életbiztosítások" rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.
42Q1E13 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.
3. 42Q1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)
A tábla kitöltése
A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételét, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát, valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Q1E1 kódú táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolás következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitó állománydíj
Tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31 -én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
2. oszlop Szaporulat állománydíj
Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.
3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj
Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO) / Reaktivált szerződések állománydíja (E)
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.
Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a reaktivált szerződések állománydíját.
6. oszlop Állománydíj változás növekedés
7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.
8. oszlop: 6. oszlopból: Elő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.
9. oszlop: 7. oszlopból: Elő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés
Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.
10. oszlop Záró állománydíj
10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + 6. oszlop Állománydíj változás növekedés - 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés
11. oszlop Díjbevétel
Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.
A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével. A tábla 42Q1E21 Nem-életbiztosítások, 42Q1E22 Életbiztosítások és 42Q1E23 CSÉB elnevezésű sorainak 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.02 kódú, negyedéves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírások (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értéke összegével, az azonos díjfogalom miatt.
13 oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel
Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.
15. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma
Az oszlopban a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak alatt bejelentett károk darabszámát kell jelenteni (flow-jellegű, kumulált adatok).
Az oszlopban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a biztosító a 42Q1E1 kódú táblában jelentette.
16-19. oszlop Kárráfordítás
Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Q1E1 kódú táblában jelentették. A kárráfordítást kárrendezési költségek nélkül kell feltüntetni, a kárrendezési költség a 28. oszlopban jelentendő.
18. és 19. oszlop Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés
Tartalékok alatt a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.
A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.
Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni.
IFRS-eket alkalmazó biztosító esetén az IFRS 17 szerinti felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (liability for incurred claims - LIC) változása jelentendő kártartalék változásként.
20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.
20. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kerültek kifizetésre.
21. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1 -től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1 -től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kifizetésre is kerültek.
23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma
Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.
23. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1 -től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.
24. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk
Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1 -től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1 -től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.
A 26-30. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, tárgyidőszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.
26. oszlop Szerzési költség
Azon költségek melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést, A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
27. oszlop Igazgatási költség
A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségek. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
28. oszlop Kárrendezési költség
A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.
29. oszlop Befektetési költség
Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).
30. oszlop Összesen
Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.
31. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.
32. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg
Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.
A tábla sorai
42Q1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.
42Q1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.
42Q1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)
Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás
42Q1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás
Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség
42Q1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás
Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás
42Q1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás
Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás
42Q1E2114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
42Q1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint
Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető
42Q1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás
A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.
42Q1E23 sor CSÉB
Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.
4. 42Q1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása
A tábla kitöltése
A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletági bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.
Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyeznie a 42Q1E2 kódú tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Q1E2 kódú tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.
A tábla sorai
42Q1E31101 és 42Q1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás
42Q1E31114 és 42Q1E32114 sor Casco
Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco
5. 42Q1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni. A tábla a direkt szerződésekre és az aktív viszontbiztosításokra egyaránt vonatkozik.
A tábla oszlopai
6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)
Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)
A tábla sorai
42Q1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások
Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.
Az alábontó sorokban (42Q1G11-42Q1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Q1G1 soron jelentett adatokkal.
42Q1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások
Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.
42Q1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások
Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.
42Q1G34 Egyéb életbiztosítások
Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.
6. 42Q3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.
A táblában valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartottat is.
A tábla oszlopai
4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás
Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetések értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.
A tábla sorai
42Q3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop
Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Q3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
42Q3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.
7. 42Q9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
A 12-15., 18. és 19. oszlop vonatkozásában a százalékos értékeket legalább két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, tizedespont alkalmazásával (pl. 2,63% esetén 2.63 jelentendő).
A tábla sorai
42Q9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.
A tábla oszlopai
1. oszlop Az eszközalapok nevei
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.
2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.
Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
4. oszlop Befektetési egység árfolyama
Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.
5. oszlop Eszközalap referenciaindexe
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.
6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)
Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.
8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)
= Nettó állományváltozás = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.
9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)
= Idővel súlyozott állományváltozás = Σn i (CFi x Ni)/T ahol
CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.
10. oszlop Számláló (ezer Ft)
= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.
11. oszlop Nevező (ezer Ft)
= Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás.
12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.
13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)
= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100
A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.
14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)
= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)
16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn" formában)
A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).
17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)
A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).
18. oszlop Referencia hozam (%)
A portfoliókezelési vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.
19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)
A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.
20. oszlop KID szerinti kockázati besorolás
Ebben az oszlopban az (EU) 2017/b53 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban feltüntetett, a vonatkozási időszak végén érvényes összesített kockázati mutató értéke jelentendő, az adott eszközalapra vonatkozóan. Az összesített kockázati szintet az 1-7 közötti numerikus értékek alkalmazásával szükséges megadni. Azon eszközalapok esetében, amelyek nem rendelkeznek összesített kockázati mutatóval, a cellát üresen kell hagyni.
8. 42Q9G2 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák
A tábla kitöltése
Ez a tábla kizárólag azon - indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke-és hozamgaranciát nyújtanak.
A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].
A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalap azonosítója
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
2. oszlop Eszközalap megnevezése
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.
3. oszlop Tőkegarantált (0) vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.
4. oszlop Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.
5. oszlop Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.
6. oszlop A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.
7. oszlop Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.
9. 42Q9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása
A tábla kitöltése
A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.
A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42Q9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.
A tábla sorai
42Q9G311 sor Likvid eszközök összesen
A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.
42Q9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret
Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.
42Q9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak
A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.
42Q9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel
A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.
42Q9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel
Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből, illetve viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, pl. pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj. Idetartozik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások állománya után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.
42Q9G3214 sor Szerzési költségek
A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.
42Q9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek
A következő időszakokra várható kárkifizetések, kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kárkifizetését (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás, casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.
42Q9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás
A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.
42Q9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások
Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a Bszkr.-ben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.
42Q9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés
Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Idetartozik a társasági adó mellett a pénzügyi szervezetek különadójának fizetés is.
42Q9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás
Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.
42Q9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék
A biztosító saját eszközei, illetve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.
42Q9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás
Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.
42Q9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása
A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.
42Q9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása
A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.
42Q9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás
A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.
42Q9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás
A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.
42Q9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása
A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.
10. 42Q11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 274. § (4) bekezdése szerinti, a Bit. 258. §-ában meghatározott (10%-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 5., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.
11. 42Q11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén
A tábla kitöltése
A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.
12. 42Q14A1 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok
I. A tábla kitöltése
A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.
Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződésdarabszámot és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie.
Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.
A tábla első része (42Q14A11-42Q14A11125 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett fogyasztók által előterjesztett panaszügyek darabszámáról biztosítási termékcsoportonkénti bontásban.
A tábla második része (42Q14A12-42Q14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.
A tábla oszlopai
1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen
Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd termékenként, termékcsoportonkénti bontásban.
2. oszlop 1. oszlopból: függő ügynök által közvetített
Ebben az oszlopban kell megjeleníteni az 1. oszlopban szerepeltetett összesített darabszámból a függő ügynök által közvetített szerződések darabszámát.
3-17. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása
A nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be, mindösszesen és panasztípusonként összesen tagolásban is. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-16. oszlop közül.
Panasztípusok szerinti megoszlás (3-17. oszlop)
3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt
Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában. Minden olyan panaszt itt kell jelenteni, amely a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára, magatartásra vagy tevékenységre vonatkozik, vagyis azokat a panaszügyeket is, amelyekben a fogyasztók a közvetítő nem megfelelő/megtévesztő tájékoztatását sérelmezik, illetve amelyekben a szerződés olyan elemét sérelmezik, amely a szerződéskötés előtt már ismert volt (pl. levont költségek mértéke, szerződés fenntartásának ajánlott fenntartási ideje).
Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatásikötelezettségének nem tett eleget.
4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt
Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.
Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 156. § (1), (2) bekezdésében, 157. §-ában, a Gfbtv. 17. § (4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
5. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan
Ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Amennyiben a szerződés olyan körülmény miatt szűnik meg, amelyre vonatkozóan az ügyfél a szerződéskötés előtt tájékoztatást kaphatott (például a díjnemfizetés a szerződés megszűnését vonja maga után), akkor azt a "Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt" oszlopban kell jelenteni.
Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Gfbtv. 8. § (3) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
6. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt
Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.
7. oszlop Kárigény elutasítása miatt
Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja
8. oszlop Kártérítés mértéke miatt
Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.
9. oszlop Díjszámítással kapcsolatos
- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy a biztosításközvetítő általi hibás kiszámításából eredő panaszok;
- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.
10. oszlop Jogosulatlan tevékenység
Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.
11. oszlop IT rendszerhiba
A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.
12. oszlop Pénzügyi visszaélés
Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.
13. oszlop Számlaegyenleg vitatása
Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással, vagy egyéb bizonylattal.
14. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos
A függő biztosításközvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült panasz. A szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára vonatkozó panaszt nem itt kell jelenteni, ha az a biztosításközvetítő mulasztásából ered, illetve nem itt kell jelenteni a közvetítői pénzügyi visszaélésekből eredő panaszt.
15. oszlop Ügyviteli kérdések
A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.
16. oszlop Egyéb ügyviteli hibák
Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák - kivéve az IT rendszerhiba kategóriába sorolandó panaszok - (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.
17. oszlop Egyéb okok miatt
Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.
19. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok
A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (19. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (18. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (18. és 19. oszlop).
A tábla sorai
A tábla sorai a biztosító termékek szerinti kategóriáit tartalmazzák. Amennyiben egy adott fogyasztói panasz valamely termék kiegészítő kockázatára vonatkozik, azt minden esetben a főtermék során kell jelenteni (ahol a szerződés darabszámot is jelenti a biztosító).
42Q14A111101 sor Lakossági vagyonbiztosítás
Itt kell jelenteni a fogyasztói ingó és ingatlan vagyonbiztosításokat.
42Q14A111106 sor Járműfelelősség-biztosítás
Járműfelelősség-biztosítás = Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás + Egyéb jármű felelősség
42Q14A11121 sor Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos
Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos = Haláleseti biztosítás + Elérési biztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix életbiztosítás
42Q14A111212 sor Elérési biztosítás
Csak a tiszta elérési biztosítás jelentendő itt, a vegyes biztosítás nem. Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díj, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.
42Q14A11122 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (Nyugdíjbiztosítás nélkül)
Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben az "Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás" kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.
42Q14A111241 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Nyugdíj kiegészítővel/ befektetési egységekhez kötött Nyugdíjbiztosítás
Ezen a soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítást, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.
42Q14A111242 sor Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítás
Ezen a soron kell jelenteni a vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.
42Q14A111243 sor Járadék opciót tartalmazó nyugdíjbiztosítás
Ezen a soron kell jelenteni azokat a nyugdíjbiztosításokat, amelyeknél a biztosító kizárólag járadékszolgáltatást teljesít (a bármely más szerződésből, kárigényből származó járadékfizetéssel kapcsolatos panaszügyeket nem itt kell rögzíteni.)
42Q14A11125 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos
A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.
42Q14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma
A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.
42Q14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma
42Q14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma
A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a biztosító vagy a panaszos javára zárult-e a per.
13. 42Q14A2 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A tábla kitöltése
A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztók által előterjesztett panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül, írásban (papíralapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.
Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződés darabszámot, és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie. Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.
A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42Q14A211-42Q14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42Q14A212-42Q14A2123 sor).
A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.
A tábla harmadik része (42Q14A23-42Q14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.
A tábla sorai
42Q14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)
Ezen a soron kell jelölni, hogy a biztosító érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).
42Q14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen
A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.
42Q14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma
Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította, és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.
42Q14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban
Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
42Q14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban
Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.
42Q14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban
Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
14. 42Q19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító ügyfeleiről, valamint általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik.
A táblában használt fogalmak:
- fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;
- PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;
- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, az adatszolgáltató által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);
- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;
- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;
- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.
A tábla oszlopai
A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám szerint szükséges megadni.
A tábla b) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint a tárgynegyedévre vonatkozó összesített értékösszeget szükséges ezer forintban, két tizedesjegy pontossággal megadni. A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni. A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. Azon sorokban, ahol az értékösszegeket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalmat együttesen kell figyelembe venni.
A tábla sorai
42Q1901 Üzleti kapcsolat létesítésekor elvégzett ügyfél-átvilágítás
Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben a biztosító által a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint üzleti kapcsolat létesítésekor lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni. A Pmt. 6. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti ügyfél-átvilágítások, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti ismételt ügyfél-átvilágítások száma nem szerepeltetendő.
A 42Q1901 sorban kimutatott adatokat a 42Q19011-42Q19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42Q1901 sor egyenlő a 42Q19011-42Q19013 sorok összegével.
42Q19011 Normál ügyfél-átvilágítás
A 42Q1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.
42Q19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A 42Q1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.
42Q19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás
A 42Q1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.
42Q1902 Ügyfél-átvilágítási hiányosság miatt korlátozott ügyfelek
Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító nem tudta végrehajtani a Pmt. 7-10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, ezért a Pmt. 13. § (8) bekezdése alapján a biztosítónál tárgynegyedévben, az érintett ügyfélre vonatkozóan korlátozásra került sor (megtagadta az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyfél megbízását, vagy az ügylet teljesítését). Minden érintett ügyfelet csak egyszer kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tárgynegyedévben hány alkalommal került sor az ügyfél megbízásának, illetve az ügylet teljesítésének megtagadására.
42Q1903 Kapcsolattartási probléma miatt korlátozott ügyfelek
Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító a kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján korlátozást vezetett be (megtagadta az ügyfél által kezdeményezett, négymillióötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését).
42Q190411 Oroszországi származású ügyfelek
Ebben a sorban az oroszországi származású ügyfelek számát, illetve biztosítására érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) negyedéves együttes összegét kell feltüntetni. Az a) oszlopban az ügyfelek számát úgy kell megadni, hogy abban szerepeljenek mind a tárgynegyedév végén aktív ügyfelek, mind pedig azok, akikkel a tárgynegyedév folyamán került az üzleti kapcsolat felmondásra, illetve lezárásra. A b) oszlopban az érintett ügyfelek valamennyi ügylete, összeghatártól függetlenül jelentendő.
42Q1904111 42Q190411-ből: azon oroszországi származású ügyfelek, melyek negyedéves forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot
42Q190411 sorból azon oroszországi származású ügyfelek száma, illetve tárgynegyedévi forgalma jelentendő, melyek tárgynegyedévi forgalma elérte vagy meghaladta az ötven millió forintot. Tárgynegyedévi forgalomként az adott ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódóan a tárgynegyedévben teljesített kifizetések (terhelések) együttes összegét kell figyelembe venni.
42Q190412 Oroszországi származású ügyfelekkel kapcsolatos bejelentések
A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött azon bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni, amelyekben oroszországi származású ügyfél is bejelentésre került (ügyfélként vagy egyéb, bejelentéshez kapcsolódó személyként). A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
A 42Q190421-42Q190442 sor kitöltésére a 42Q190411-42Q190412 sor kitöltési előírásai megfelelően alkalmazandók.
42Q1905 Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek
Ebben a sorban azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek az adott tárgynegyedévben elérték, vagy meghaladták egyedileg a százmillió forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42Q19051 42Q1905-ből: egyedileg az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek
A 42Q1905 sorból azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek a tárgynegyedévben elérték, vagy meghaladták egyedileg az egymilliárd forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42Q19052 42Q1905-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek
A 42Q1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó adatokat kell megadni.
42Q19053 42Q1905-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek
A 42Q1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.
42Q1906 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei
Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.
42Q19061 42Q1906-ból: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42Q1906 sorból a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.
42Q1907 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei
Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben és az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.
42Q19071 42Q1907-ből: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42Q1907 sorból a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.
42Q1908 Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet
A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie.
42Q19081 42Q1908-ból: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete
A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).
42Q19082 42Q1908-ból: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete
A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.
42Q1909 Egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára
Természetes ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.
42Q1910 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára
Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.
42Q1911 Legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetés
A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie, attól függetlenül, hogy a készpénzbefizetés milyen csatornán - saját pénztáron vagy a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámláján - keresztül történik.
42Q19111 42Q1911-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése
A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 1b. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).
42Q19112 42Q1911-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése
A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.
42Q1912 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások
Ebben a sorban azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét szükséges szerepeltetni, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg az ötvenmillió forintot.
42Q19121 42Q1912-ből: ügyleti megbízás összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot
A 42B1912 sorból azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét kell szerepeltetni, amelyek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot.
42Q1913 3 hónapon belüli visszavásárlások
Azon visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítási szerződések száma, amelyek hatálybalépését követő 3 hónapon belül az ügyfél a szerződés szerinti életbiztosítást visszavásárolta. A tárgynegyedévben az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő visszavásárlások számát és a visszavásárlási értékek forintösszegét szükséges feltüntetni.
42Q1914 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések
Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.
42Q1915 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai
A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.
A 42Q1915 sorban kimutatott adatokat a 42Q19151-42Q19152 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1915 sor egyenlő a 42Q19151 és a 42Q19152 sor összegével, míg a 42Q19151 sor értékét a 42Q191511-42Q191515 sorok összege adja meg.
42Q19151 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások
A 42Q1915 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
Azon biztosítóknak, akik élnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, vagyis a 42Q191511 -42Q191515 sorban szereplő kötelező szűrési feltételeket más szűrésekkel helyettesítik, az érintett sorok vonatkozásában a26/2020. (VIII. 25.) MNB rendeletben megfogalmazott feltételrendszernek megfelelő adatkört leválogatás útján szükséges előállítaniuk és jelenteniük.
42Q191511 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42Q19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42Q191512 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42Q19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42Q191513 Riasztás oka: stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet
A 42Q19151 sorból a kiemelt kockázatú országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42Q191514 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42Q19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42Q1915141 42Q191514-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42Q191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.
42Q1915142 42Q191514-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42Q191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.
42Q191515 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan
A 42Q19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.
42Q1915151 42Q191515-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42Q191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.
42Q1915152 42Q191515-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások
A 42Q191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.
42Q19152 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások
A 42Q1915 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a riasztások nem esnek a 42Q19151 sorban megadott kritériumok alá.
42Q1916 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni
Azon a szűrések tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem végezte el. Az itt kimutatott adatokat a 42Q19161 és 42Q19162 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1916 sor egyenlő a 42Q19161 és a 42Q19162 sor összegével.
42Q19161 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások
A 42Q1916 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító az MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.
42Q19162 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások
A 42Q1916 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.
42Q1917 Saját bejelentések
A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
Az itt kimutatott adatokat a 42Q19171-42Q19173 sorban a bejelentést megalapozó gyanú típusára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1917 sor egyenlő a 42Q19171-42Q19173 sorok összegével.
42Q19171 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések
Itt kell feltüntetni a 42Q1917 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42Q19172 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések
Itt kell feltüntetni a 42Q1917 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42Q19173 A Kit. alapján tett bejelentések
Ezen sorban kell szerepeltetni a 42Q1917 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
42Q1918 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók
Azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felmerülése miatt a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése szerint saját hatáskörben, vagy a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően felfüggesztette. A 42Q191811 és 42Q191812 sor összege megegyezik a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés (42Q1918 sor) számával.
42Q191811 42Q1918-ból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések
A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.
42Q191812 42Q1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések
A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését a biztosító a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően felfüggesztette.
42Q19182 42Q1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések
A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.
42Q1919 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések
Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és - ténylegesen zárolt, illetve lefoglalt - összegét kell feltüntetni. Csak a pénzmosás gyanúja miatt eszközölt zárolásokat, illetve lefoglalásokat kell jelenteni, a csalásgyanús, illetve esetleges szankciós indokúakat nem.
42Q1920 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések
Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.
42Q1921 Pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok
Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges feltüntetni, amelyek a tárgynegyedévben megszüntetésre kerültek pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okból.
42Q1922 Kockázatmentesítés keretében megvizsgált ügyfélkapcsolatok
Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges megadni, amelyek vonatkozásában a tárgynegyedévben a pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas
kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság, vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás- megelőzési feladatokat ellátó terület kockázatmentesítés keretében vizsgálta - annak eredményétől függetlenül - az üzleti kapcsolat megszüntetésének szükségességét . Amennyiben egy ügyfélkapcsolatot több körben is vizsgált a biztosító a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő. A 42Q1922 sorban kimutatott adatokat a 42Q19221-42Q19224 sorban az üzleti kapcsolat vizsgálatát megalapozó tényezőre való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1922 sor egyenlő a 42Q19221-42Q19224 sorok összegével.
42Q19221 Bejelentések száma miatt
A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42Q19222 Bejelentések összege miatt
A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42Q19223 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján
A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan, a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42Q19224 Egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt
A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a biztosító a 42Q19221-42Q19223 sorba be nem sorolható, egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt saját hatáskörben kezdeményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.
42Q1923 Társhatósági megkeresések
A tárgynegyedévben hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás tárgyában, illetve pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatos, a biztosítóhoz érkezett azon megkeresések számát kell megadni, ahol a hatóság a biztosító ügyfelével kapcsolatos kockázatra hívja fel a figyelmet (pl. tájékoztatás, felhívás, adatbekérés keretében). Az MNB-től érkeztetett megkeresést, olyan körlevél típusú megkeresést, amely nem tartalmaz a biztosító ügyfelét érintő, a biztosító által korábban pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentésekhez kapcsolódó adatkiegészítés célú visszakérdezéseket, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól ügyletek felfüggesztése [Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján elrendelt felfüggesztés, valamint a Pmt. 35. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás] témában érkezett megkereséseket nem kell figyelembe venni. Utóbbi típusú megkereséseket a 42Q191812, illetve a 42Q19182 sorban kell megadni. Nem jelentendők azon hatósági megkeresések, melyek nem pénzmosás tárgyában érkeztek, illetve nem pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatosak, hanem egyéb tárgyban, illetve témában (pl. csalás, sikkasztás) érkeztek a biztosító részére.
42Q1924 Ügyfélpanasz
A pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban a tárgynegyedévben érkező panaszok számát szükséges feltüntetnie a biztosítónak. Ügyfélpanasznak kell tekinteni a fogyasztónak és fogyasztónak nem minősülő személyektől érkező megkereséseket is.
42Q1925 Belső ellenőri megállapítások
A biztosító által indított, a tárgynegyedévben lezárult saját belső ellenőri vizsgálat során feltárt a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységet elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni. Az MNB határozati kötelezések kapcsán végzett ellenőrzések, valamint a nem saját tevékenység (pl. kiemelt közvetítők) esetében tett belső ellenőri megállapítások nem jelentendők.
42Q1926 Informatikai fejlesztések
A tárgynegyedévben a biztosítónál fejlesztési igényként leadott, illetve folyamatban lévő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységhez kapcsolódó informatikai fejlesztések száma.
15. 42Q21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai
A tábla sorai
42Q21M1 1. Eszközök összesen
Az IAS 1 9. bekezdés a) pontja alapján.
42Q21M101 1.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
Az IAS 1 54. bekezdés i) pontja szerint a pénzügyi helyzet kimutatásban minimálisan jelentendő tétel.
42Q21M102 1.2. Pénzügyi eszközök - befektetések (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével, melyek az 1.3. és 1.4. sorban jelentendők)
A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközöket (ezen befektetési szerződésekre az IFRS 17 11. bekezdés b) pontja szerint az IFRS 9 vonatkozik).
A követelések és pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nem tartoznak ide.
42Q21M103 1.3. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések (IFRS 17 hatálya alá tartozó biztosítások)
Az IFRS 17 hatálya alá tartozó indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.
42Q21M104 1.4. Befektetési szerződések mögöttes eszközök (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések)
Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződések mögöttes eszközeit, megbontva azon befektetésekre, melyek indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódnak (42Q21M1041 1.4.1. Unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök), illetve azon befektetésekre, melyek nem unit-linked típusú szerződésekhez kapcsolódnak (42Q21M1042 1.4.2. Nem unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök).
42Q21M105 1.5. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök
42Q21M106 1.6. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök
Az IFRS 17 78. bekezdés a) és c) pontjai szerint elkülönítetten bemutatandó tételek.
42Q21M2 2. Kötelezettségek összesen Az IAS 1 9. bekezdés b) pontja szerint.
42Q21M201 2.1. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek (kivéve a unitlinked típusú szerződések tartaléka)
Az IFRS 17 78. bekezdés b) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel, a kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek. Külön soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Q21M201), illetve a nem unit-linked típusú biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Q21M202).
A biztosítási szerződésekből származó biztosítási kötelezettségek tekintetében az IFRS 17 alapján történő értékelés szerinti fő alkotóelemeket külön is meg kell jeleníteni a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (LRC) részletes megbontásával, illetve a felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) bemutatásával.
A 42Q21M201 sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.
42Q21M20111 2.1.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M20112 2.1.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M20113 2.1.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M20114 2.1.1.4. Díjallokációs módszer esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (PAA alkalmazása esetén számított LRC)
Ezen a soron jelentendő a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre számított fennmaradó fedezet értéke (LRC), mivel ezekre a kötelezettségekre a fenti megbontás nem alkalmazható.
A felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) tekintetében külön is meg kell adni a díjallokációs módszer alkalmazásával értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Q21M20122 sorban), illetve a nem a díjallokációs módszerrel értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Q21M20121 sorban).
42Q21M202 2.2. Kibocsátott unit-linked típusú biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek A sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.
42Q21M20211 2.2.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)
A jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M20212 2.2.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)
A jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M20213 2.2.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)
A szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).
42Q21M203 2.3. Befektetési szerződésekből származó pénzügyi kötelezettség (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések tartaléka)
Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek tekintetében külön be kell mutatni a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez tartozó kötelezettségeket a 42Q21M2031 sorban.
42Q21M204 2.4. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek
Az IFRS 17 78. bekezdés d) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel.
42Q21M3 sor 3. Saját tőke
Az IAS 1 9. bekezdés c) pontja szerint.
16. 42Q21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai A tábla kitöltése
Az eredményt csökkentő tételek negatív értékként jelentendők. A tábla sorai
42Q21E01 1. Biztosítási árbevétel
Az IFRS 17 83. bekezdése szerinti biztosítási árbevétel.
42Q21E012 1.1. Díjallokációs (PAA) módszerrel értékelt szerződésekből származó biztosítási árbevétel
A biztosítási árbevétel megbontásaként külön szükséges bemutatni a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre jutó árbevételt.
A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések tekintetében a biztosítási árbevétel IFRS 17 106. bekezdése szerinti megbontását is meg kell adni. A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettségek (LRC) változását a 42Q21E012 sorban kell megadni. Azon díjak részének allokációját, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak, a 42Q21E013 sorban kell megadni.
A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség változásaival kapcsolatos tételek: 42Q21E0121 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0122 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0123 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0124 sor -IFRS 17 106. bekezdés a) pont iv) alpontja szerinti tétel.
42Q21E013 1.3. Azon díjak részének allokációja, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak (nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre)
Az IFRS 17 106. bekezdés b) pontja szerinti tétel.
42Q21E02 2. Biztosítási szolgáltatási ráfordítások
Az IFRS 17 84. bekezdése szerinti biztosítási szolgáltatási ráfordítások.
A biztosítási szolgáltatási ráfordítások IFRS 17 103. bekezdés b) pontja szerinti megbontását kell megadni a 42Q21E021, 42Q21E022, 42Q21E023, 42Q21E024 sorban.
42Q21E021 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Q21E022 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E023 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E024 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iv) alpontja szerinti tétel.
42Q21E03 3. Tartott viszontbiztosítási szerződések nettó ráfordítása
Az IFRS 17 82. bekezdése szerint a tartott viszontbiztosítási szerződésekből származó bevételeket vagy ráfordításokat a kibocsátott biztosítási szerződésekből származó ráfordításoktól vagy bevételektől elkülönítetten kell bemutatni a 42Q21E031 és 42Q21E032 sorban.
42Q21E04 sor A) BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (1+2+3)
Az IFRS 17 80. bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szolgáltatási eredmény.
42Q21E051 4.1. Kamatbevétel vagy -ráfordítás - az eredménnyel szemben valós értéken értékeltektől eltérő pénzügyi eszközökön
Az IFRS 7 20. bekezdés b) pontja szerinti tétel.
42Q21E053 4.3. Nyereség vagy veszteség az átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tétel eredményben elszámolandó része.
42Q21E054 4.4. Befektetési szerződésekből eredő kötelezettségek változása
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel.
42Q21E055 4.5. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség
Az IAS 1 82. bekezdés aa) pontja szerinti tétel.
42Q21E056 4.6. Értékvesztések és visszaírások nettó összege
Az IAS 1 82. bekezdés ba) pontja szerinti tétel.
42Q21E057 4.7. Társult vállalkozásoktól kapott osztalék
Az IAS 1 82. bekezdés c) pontja szerinti tétel.
42Q21E058 4.8. Egyéb nyereség vagy veszteség
Ide tartoznak például a befektetési célú ingatlanok valós érték helyesbítéseiből eredő nyereségek vagy veszteségek (IAS 40 76. bekezdés d) pontja szerinti tétel).
42Q21E06 5. Biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások
AZ IFRS 17 80. bekezdés b) pontja szerinti biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások. A biztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt és a viszontbiztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt külön is jelenteni kell a 42Q21E051 és a 42Q21E052 sorban.
Az egyéb átfogó jövedelem tekintetében meg kell adni a jövőben eredménybe átsorolható és a jövőben eredménybe át nem sorolható jövedelmeket a 42Q21E13 és 42Q21E14 sorban.
42Q21E171 13.1. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összege.
42Q21E172 13.2. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)
Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összegéből az eredménybe átvezetendő tétel. Megegyezik a 42Q21E053 sor összegével.
42Q21E173 13.3. Pénzügyi eredmény biztosítási szerződésekből 42Q21E174 13.4. Pénzügyi eredmény viszontbiztosításból
A biztosítási pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt része, az IFRS 17 90. bekezdése alapján a választott számviteli politikától függően szükséges jelenteni.
42Q21E24 Tárgyidőszakban az eredményben elszámolt pótadó
Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni.
42Q21E25 Tárgyidőszakban az adóhatóság részére megfizetett pótadó
Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.
17. 42Q23 Informatikai adatok
A tábla kitöltése
A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.
A kérdések egy részére (2-4., 56. sor) konkrét számadatokat kell megadni.
A tábla sorai
Az 1 -4. sorban a biztosító alkalmazottainak továbbá a biztosítónál rendelkezésre álló, informatikai tevékenységet, illetve informatikai üzemeltetést végző, a tárgyidőszak utolsó napján ténylegesen foglalkoztatott munkatársak konkrét létszámát kell megadni.
Az 5-8. sorban az informatikai belső ellenőrzéssel kapcsolatos információkat kell megadni. A 6. sorban kell jelenteni, hogy az informatikai belső ellenőrzést a biztosító milyen módon oldja meg (pl. dedikált informatikai belső ellenőr vagy általános belső ellenőr végzi, vagy külső auditort alkalmaz a biztosító). A 7. sorban azt kell megadni, hogy rendelkezik-e és ha igen, milyen auditori minősítéssel rendelkezik a tevékenységet végző személy. A 8. sor esetében az utolsó informatikai vizsgálat dátumát kell megadni.
A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.
A 11-14. sorban az informatikai kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.
A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.
A 23. sorban, ha több, a kérdés szempontjából releváns jelentés is készült, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.
Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és mobiltelefonszámát kell megadni.
Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl. 2024.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.
A 35-53. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.
A 36. sor szerinti kérdésre "Saját" választ abban az esetben kell adni, ha az elsődleges és másodlagos gépterem is a biztosító (vagy a biztosító anyavállalata) tulajdonában áll, ha az elsődleges saját tulajdonú, de a másodlagos külső, akkor "Saját/Külső" választ kell adni, egyéb esetekben a "Külső" választ kell megadni.
A 48-53. sor szerinti kérdéseknél a biztosítónak az adattárház és a logelemző rendszerekkel kapcsolatban kell adatokat szolgáltatnia.
A 54-58. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.
A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint az 59-71. sorban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.
A 84-97. sor Elektronikus csatornák kérdéscsoportban a biztosító ügyféllel történő elektronikus kapcsolattartására kell adatokat szolgáltatni. Az ügyfél általi adatmódosítás fogalmába a tranzakciós adatmódosításokat (pl. balesetbiztosítás megkötést) is bele kell érteni.
18. 42Q24A Biztosításközvetítői tevékenység után járó jutalék vagy díjazás
A tábla kitöltése
A táblában minden jutalék vagy díjazás [a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás] összeg esetében a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák összegét kell feltüntetni. A táblában kizárólag a számlázott jutalékok azon összege szerepeltetendő, amely eredetileg jutalékként vagy díjazásként a közvetítőnek járt, és az adott időszakban általa kiállított és átadott számlákon szerepelt. A kiszámlázott és a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett jutalék/díjazásszámlák összegét (pénzügyileg rendezett és még ki nem fizetett tételek együttes összegét) be kell mutatni típusonkénti megbontásban, értékesítési partnertípusonként összesítve, illetve a függő ügynökök, a függő többes ügynökök, a független közvetítők, a hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyéb értékesítési csatorna esetében a partnerek tételes teljes körű megadásával.
Ha a számla a számviteli zárás befejező napjáig érkezik be, akkor a biztosítónak azt az adott negyedéves adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell, amennyiben az a tárgyidőszakra vonatkozik. Ha az adott tárgyidőszakra vonatkozó számla a számviteli zárás befejező napja után érkezik be, azt a biztosítónak a következő tárgyidőszaktól kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.
A tábla oszlopai
1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma
Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2. oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.
3. oszlop Közvetítő típusa
A közvetítő típusa (függő ügynök, függő többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb) csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.
4-12. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék vagy díjazás bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla-visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.
Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék minősül.
13-16. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási/céljutalék vagy fenntartási/célhoz kötött díjazás bruttó összege élet - nem-élet
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák összegét kell jelenteni fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) vagy fenntartási/célhoz kötött díjazás szerinti bontásban. Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő .
Fenntartási jutaléknak vagy díjazásnak a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás minősül. A céljutalék vagy célhoz kötött díjazás körébe tartozik minden olyan extra jutalék vagy díjazás, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
A jutalékokat vagy díjazásokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételek (visszaírások) nem vonhatók le a tárgynegyedévre jutó jutalékokból/díjazásokból.
17-40. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék vagy díjazás bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű életbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
Szerzési jutaléknak vagy díjazásnak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék vagy díjazás, fenntartási jutaléknak vagy díjazásnak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás minősül. A céljutalék vagy a célhoz kötött díjazás körébe tartozik minden olyan extra jutalék vagy díjazás, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásiszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.
41-64. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék vagy díjazás bruttó összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű neméletbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában bontásban.
Szerzési jutaléknak vagy díjazásnak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék vagy díjazás, fenntartási jutaléknak vagy díjazásnak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás minősül. A céljutalék vagy a célhoz kötött díjazás körébe tartozik minden olyan extra jutalék vagy díjazás, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.
Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.
65-70. oszlop 2 éven belül létrejött, 1-30 nap közötti, illetve 30 napot meghaladó díjelmaradásban lévő szerződések éves állománydíja
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül biztosításközvetítő által megkötött szerződések közül a tárgyidőszak utolsó napján maximum 30 napos fizetési késedelemben, valamint 30 napon túli díjelmaradásban lévő szerződések éves állományának összegét, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
71-73. oszlop Díjnemfizetés miatt a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül megszűnt szerződések éves állománydíja
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyek a tárgyidőszakban díjnemfizetés miatt szűntek meg, a táblában meghatározott bontásban.
Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
74-76. oszlop Díjnemfizetés miatt a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl megszűnt szerződések éves állománydíja
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 évnél korábban biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyek a tárgyidőszakban díjnemfizetés miatt szűntek meg, a táblában meghatározott bontásban.
Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
77-82. oszlop Szerződés létrejöttét követő 2 éven belül, illetve 2 éven túl ügyfél által megszüntetett szerződések éves állománydíja
Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül, valamint a 2 évnél régebben létrejött biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyeket a tárgyidőszakban az ügyfél szüntetett meg, a táblában meghatározott bontásban.
Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt - a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti - életbiztosítás értendő.
83. oszlop Közvetítőre vonatkozóan a tárgyidőszakban érkezett panaszok száma
Ezen oszlopban kell megjeleníteni a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos panaszok számát.
A tábla sorai
42Q24A11 sor Függő ügynöki jutalék összege
Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja szerinti ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet és az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.
42Q24A12 sor Függő többes ügynöki jutalék összege
Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti többes ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.
42Q24A13 sor Határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék összesen
Ezen sorban fel kell tüntetni a határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységet végző biztosításközvetítőknek járó jutalékot, és külön sorokon minden külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutalékának összegét (külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutaléka összesen), valamint minden olyan jutalék összegét, mely magyarországi székhelyű biztosításközvetítő által határon átnyúló szolgáltatásként értékesítésre került (magyarországi székhelyű biztosításközvetítő határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos jutaléka összesen).
42Q24A14 sor Független közvetítői díjazás összesen
Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott díjazás teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői díjazás), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.
Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.
42Q24A15 sor Hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződésekkel kapcsolatos jutalék
Ezen soron kell feltüntetni minden, hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, egyetemes postai szolgáltató által tárgyidőszakra kiállított, jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.
42Q24A16 Direkt értékesítéssel kapcsolatos jutalék
Ezen a soron kell feltüntetni minden, a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések után a biztosító alkalmazásában álló, a biztosító közreműködőinek fizetett javadalmazást (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék).
42Q24A17 Egyéb értékesítési csatornával kapcsolatos jutalék összesen
Ezen soron kell feltüntetni minden, a 42Q2411-42Q2416 sorba be nem sorolható egyéb értékesítési csatorna (pl. utazási iroda) által a tárgyidőszakra kiállított jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá az egyéb értékesítési csatornánkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/ független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.
19. 42Q24B Szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)
A tábla oszlopai
1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma
Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2. oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.
3. oszlop Közvetítő típusa
A közvetítő típusa - ügynök, többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb - csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.
4-12. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt egyszeri díjas biztosítások darabszáma
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
13-20. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
21 -28. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas neméletbiztosítási szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
20. 42Q24C 42Q24B táblából a papírmentes módon létrejött szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)
A tábla kitöltése
A tábla kitöltésére a 42Q24B kódú tábla kitöltési előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy ebben a táblában csak azokat a szerződéseket kell jelenteni, amelyek esetében a szerződés papírmentes módon jött létre. Papírmentes módnak kell tekinteni azt, amikor a szerződés létrejötte során kizárólag elektronikus dokumentumok keletkeznek, valamint az archiválás is elektronikusan történik.
21. 42Q24D Szerződések éves állománydíjának és díjbevételének összege biztosításközvetítők szerint (ezer Ft)
A tábla oszlopai
1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma
Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2.oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.
3. oszlop Közvetítő típusa
A közvetítő típusa - ügynök, többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb - csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.
4-12. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt egyszeri díjas biztosítások éves díjbevételének összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves díjbevételének összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
13-20. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves állománydíjának összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. . Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
21-28. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege
Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas neméletbiztosítási szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves állománydíjának összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban.
A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.
22. 42Q24E Elő biztosítási szerződések záró állománya biztosításközvetítők szerint
A tábla oszlopai
1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma
Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2. oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.
3. oszlop Közvetítő típusa
A közvetítő típusa - ügynök, többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb - csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.
4-11. oszlop Tárgyidőszak végén élő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege
Ezen oszlopokban a biztosító felé fennálló a tárgyidőszak végén folyamatos díjas szerződéskötésű, a számviteli zárás befejező napjáig még élő, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosításközvetítők által a biztosító részére közvetített szerződések záró állománya jelentendő, a táblában megadott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.
12-20. oszlop Tárgyidőszak végén élő folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege
Ezen oszlopokban a biztosító felé fennálló a tárgyidőszak végén folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződéskötésű, a számviteli zárás befejező napjáig még élő, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosításközvetítők által a biztosító részére közvetített szerződések záró állománya jelentendő, a táblában megadott bontásban.
23. 42Q25 A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása
A tábla kitöltése
Ebben a táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked, illetve nem unit-linked) fel kell tüntetni. Unit-linked portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni. Amennyiben egy adott portfólió vagyonkezelése megosztva történik a biztosító és más vagyonkezelők között, akkor az adott portfóliót a megfelelő felbontásban a "Saját vagyonkezelés(ek)" és a "Vagyonkezelő(k)" sorban kell feltüntetni, ugyanazzal a portfólió azonosítóval.
A 7-10. oszlop vonatkozásában a százalékos értékeket legalább két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, tizedespont alkalmazásával (pl. 2,63% esetén 2.63 jelentendő).
1. oszlop Vagyonkezelő LEI-kódja
A vagyonkezelők azonosítására a LEI-kódot kell alkalmazni.
3. oszlop Portfólió azonosítója
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes unit linked eszközalapokat és nem unit-linked portfóliókat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.
Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:
- saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;
- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;
- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.
4. oszlop Portfólió megnevezése
Az itt jelentett portfólió-megnevezéseknek meg kell egyezniük a portfólión belüli eszközalapok biztosító honlapján közzétett megnevezésével. A használt elnevezést egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP tábla esetében, amely megegyezik az intézmény honlapján található elnevezéssel is.
5. oszlop Biztosítói vagyon összege (ezer Ft)
A portfólió negyedév végi állománya piaci értéken, vagyonkezelőnként. Külföldi devizában denominált tételek esetében a forintosítást a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.
Amennyiben a vagyonra vonatkozó befektetési döntést a biztosító hozza meg, továbbá a vagyont érintő ügyletre a biztosító adja közvetlenül (vagyonkezelő közreműködése nélkül) a megbízást, akkor ebben az esetben a vagyont a "Saját vagyonkezelés" soron kell feltüntetni.
Amennyiben a vagyon egy részének vagy egészének kezelése szerződésen alapuló tevékenységként történik egy vagy több portfóliókezelőnél, akkor ezt a vagyont a "Vagyonkezelő" sorban kell megjeleníteni.
7. oszlop Tárgyidőszaki referencia hozamráta (%)
A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja alapján előállított, a bruttó és a nettó hozam vonatkozási idejével, illetve időhorizontjával azonos időszaki hozam százalékos értéke.
8. oszlop Tárgyidőszaki bruttó hozamráta (%)
Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.
9. oszlop Tárgyidőszaki nettó hozamráta (%)
Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam költségek és díjak levonása után, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.
10. oszlop Vagyonkezelési alapdíj (%)
A tárgyidőszak utolsó napján hatályos vagyonkezelési szerződésben százalékos formában meghatározott vagyonkezelési alapdíj, amely tükrözi a 8. és 9. oszlop értékei közötti eltérést.
24. 42QJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása
A tábla kitöltése
A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora:
"Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni.
25. 42QM Nemzeti előírások szerinti mérleg
A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.
26. 42QE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás A tábla kitöltése
A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.
A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.
A Tájékoztató adatok blokk 42QE32, 42QE33, 42QE34, 42QE35 és 42QE36 sorát is kötelező kitölteni. A 42QE35 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni. A 42QE36 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.
IV.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító havi felügyeleti jelentése
1. 42HSZ A biztosító életbiztosítási állományának, díjbevételeinek és kárkifizetéseinek alakulása
A tábla kitöltése
A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.
A tábla oszlopai
1. oszlop Nyitó állomány (db)
Az oszlopban az előző tárgyidőszak utolsó napján hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát kell szerepeltetni.
2. oszlop Szaporulat (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban kötött új szerződések darabszámát kell szerepeltetni.
3. oszlop Szaporulat állománydíj/díjbevétel (e Ft)
Az oszlopban a tárgyidőszakban kötött új szerződésekkel kapcsolatban összegezve, ezer Ft-ban kell megadni a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetében az állománydíjakat, egyszeri díjfizetésűek esetében a díjbevételeket.
4. oszlop Állományvesztés (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban bármely okból megszűnt szerződések darabszámát kell szerepeltetni.
5. oszlop Záró állomány (db)
Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó napján hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát kell szerepeltetni.
6. oszlop Díjmentesített szerződések (db)
Az oszlopban az 5. oszlopban jelentett szerződések közül azokat kell szerepeltetni, amelyeket a tárgyidőszakban díjmentesítettek.
7. oszlop Díjmentesítéssel érintett szerződések állománydíja (e Ft)
Az oszlopban a 6. oszlopban jelentett díjmentesített szerződések állománydíját kell összegezve szerepeltetni, ezer Ft-ban.
8. oszlop Díjbevétel (e Ft)
Az oszlopban a tárgyidőszakban befolyt díjakat kell szerepeltetni.
10. oszlop Kárkifizetések és szolgáltatások (e Ft)
Az oszlopban a tárgyidőszakban történt összes kárkifizetést és szolgáltatást jelenteni kell.
A tábla sorai
42HSZ012 és 42HSZ022 Elérési és vegyes életbiztosítások
A sorokban az elérési és vegyes életbiztosításokkal kapcsolatos információkat kell megadni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a 42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások soron kell megadni.
42HSZ013 és 42HSZ023 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások
A sorokban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL) életbiztosításokkal kapcsolatos információkat kell megadni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a 42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások soron kell megadni.
42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások
A sorokban az összes típusú nyugdíjbiztosítással kapcsolatos információkat kell megadni.
42HSZ015 és 42HSZ025 Egyéb életbiztosítások
A sorokban az összes olyan életbiztosítással kapcsolatos információkat kell megadni, amelyek nem szerepelnek az előző négy kategória egyikében sem.
2. 42HVE Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - egyszeri díjas megtakarítási életbiztosítások
A tábla kitöltése
A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.
A tábla oszlopai
1. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL), egyszeri díjas életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 13. oszlopban kell megadni.
2. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)
Az oszlopban az 1. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni, ezer Ft-ban.
3. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL), egyszeri díjas életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 15. oszlopban kell megadni.
4-6. oszlop
Az oszlopokban a 3. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft -ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.
7. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban a nem indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokat nem itt, hanem a Nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 13. oszlopban kell megadni.
8. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)
Az oszlopban a 7. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.
9. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban a nem indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 15. oszlopban kell megadni.
10-12. oszlop
Az oszlopokban a 9. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft -ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.
13. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni.
14. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)
Az oszlopban a 13. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.
15. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni.
16-18. oszlop
Az oszlopokban a 15. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.
19. oszlop Beérkezett kötvénykölcsön igénybejelentés (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban beérkezett egyszeri díjas életbiztosításokhoz kapcsolódó kötvénykölcsön igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni.
20. oszlop Beérkezett kötvénykölcsön igénybejelentés (e Ft)
Az oszlopban a 19. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó kötvénykölcsön felvételi értékeket összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.
21. oszlop Teljesített kötvénykölcsön igény (db)
Az oszlopban a tárgyidőszakban történt egyszeri díjas életbiztosításokhoz kapcsolódó kötvénykölcsön kifizetések darabszámát kell szerepeltetni.
22-24. oszlop
Az oszlopokban a 21. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.
3. 42HVR Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - rendszeres díjas megtakarítási életbiztosítások
A tábla kitöltése
A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.
A táblát a 42HVE tábla előírásai szerint kell tölteni azzal az eltéréssel, hogy a táblában a rendszeres díjas megtakarítási életbiztosításokról kell adatot szolgáltatni.
V.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító napi felügyeleti jelentése
42N9G1 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke
A tábla kitöltése
A táblában az eszközalapok adott napra számolt nettó eszközértékét (piaci értékét) kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha az eszközalapra piaci érték számítása az adott napra nem történt, a legutolsó számolt nettó eszközértéket kell jelenteni. Ha piaci érték számítása munkaszüneti napra is történt, arra a munkaszüneti napra is kell adatszolgáltatást teljesíteni, vonatkozási napként az adott munkaszüneti napot alkalmazva.
A tábla oszlopai
1. oszlop Vonatkozás dátuma
Annak a napnak a dátuma, melyre vonatkozóan az adatok megadásra kerülnek, pl. 2022.01.01., 2022.03.31.
2. oszlop Eszközalap azonosítója
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
4. oszlop Nettó eszközérték (saját devizában)
Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
5. oszlop Nettó eszközérték forintban
Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.
6. oszlop Egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték
Az adott napra vonatkozó érvényes unit árfolyam az eszközalap saját devizanemében, 6 tizedesjegy pontossággal kifejezve.
7. oszlop Eszközalap devizaneme
Az eszközalap nyilvántartás szerinti devizanemének ISO 4217 szabvány szerinti kódja (3 karakter) 8-11. oszlop
Eszközalap befektetési egységek darabszámára vonatkozó adatok. A befektetési egység darabszámok esetében a biztosítói saját befektetési egységeket és a biztosítottak által tartott befektetési egységeket össze kell vonni, tehát az eladott és visszaváltott befektetési egységek számában a biztosító saját befektetési egységei is jelenjenek meg. Az adatokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
VI.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító eseti felügyeleti jelentése
1. 42BP Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák
A tábla kitöltése
A felügyeleti jelentést a lehető legmélyebb CIC eszközkategória szintig kitöltve kell teljesíteni, az eszközalapok befektetési politikáinak módosulása, új eszközalap létrejötte, illetve meglévő megszűnése esetén, a módosított befektetési politika hatálybalépésének napját követő 5. munkanapig. A felügyeleti jelentést a nem változó eszközalapokra vonatkozóan is meg kell küldeni oly módon, hogy annak vonatkozási ideje az új befektetési politika hatálybalépésének napja legyen.
A tábla oszlopai
1. oszlop Eszközalap neve
Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján található elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.
2. oszlop Eszközalap azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.
Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, a 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.
A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.
3. oszlop CIC kód
Adott eszköz CIC szerinti besorolása. A biztosítónak - ahol ez lehetséges - a lehető legmélyebb szintig kell megjelenítenie adott eszköz CIC besorolását, vagy addig a szintig, ahogy ez a biztosító befektetési politikájában szerepel. Ha az adott eszközalap befektetési politikája csak pl. a befektetési jegyek eszközkategória szintig rendelkezik, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni.
4-6. oszlop Min./Cél/Max
Az adott eszközkategóriára vonatkozó, befektetési politikában található befektetési limiteket kell itt jelenteni. Ha pl. a befektetési politikában annyi szerepel, hogy az adott eszközalapon belül a befektetési jegyek minimum aránya 80%, maximum aránya 100%, cél aránya 90%, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni a megfelelő arányokkal. Elvárás, hogy az eszközalapoknál az egyes eszközosztályhoz kapcsolódó célértékek összege 100% legyen.
7. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens neve
A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens neve. A tábla ezen oszlopának minden sorába csak egy index szerepelhet. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához több indexet szeretne a biztosító hozzárendelni, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. Az új ismétlősorban ugyan azt az eszközalap azonosítót kell szerepeltetni.
8. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens súlya
A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens referencia indexen belüli súlya. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához a biztosító több indexet rendel hozzá, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. A két vagy több index egymáshoz viszonyított arányát ennek az oszlopnak a kitöltésével kell jelölni. Az eszközalapon belüli egy eszközosztályához hozzárendelt különböző indexek súlyának összege 100% kell, hogy legyen.
2. 42PRIIPS1 A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói
A tábla kitöltése
A táblában a befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékekre vonatkozó, az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos, számszaki információkat (ajánlott tartási idő - RHP, költségek összetétele, teljesítmény-forgatókönyv értékek az egyes forgatókönyvek esetén) szükséges jelenteni, termékenként.
Az eseti adatszolgáltatás teljesítésekor minden esetben a teljes megtakarítási jellegű életbiztosítási portfólióra vonatkozóan szükséges az adatokat jelenteni, nem elegendő a változó adatokra vonatkozóan kitölteni a táblát.
A tábla oszlopai
1. oszlop Terméknév
A teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet 4. mellékletében meghatározott, a TKM értékekre vonatkozó adatszolgáltatás 46TKMA, 46TKMB, 46TKMC és 46TKMD kódú tábláiban (a továbbiakban együtt: 46TKM kódú jelentés) szereplő "Terméknév" oszlopban használt terméknév, mely aktuálisan értékesített termék.
2. oszlop 46TKM tábla termékkód
A 4bTKM kódú tábla "Termékkód" oszlopában jelentett termékkód.
3. oszlop S. 14. tábla termékkód
Az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.14.01.01 kódú tábla C0010 oszlopában használt termékazonosító kód (Product ID code).
4. oszlop Nyugdíjbiztosítás
Az oszlopban "X" betűvel szükséges jelölni, amennyiben az adott termék az Szja. tv. szerint nyugdíjbiztosításnak minősül.
6. oszlop Díjfizetés
A 4bTKM kódú tábla "Díjfizetés" oszlopában jelentett díjfizetési típus.
7. oszlop Eszközalap neve
A 4bTKM kódú jelentés "Eszközalap neve" oszlopában jelentett eszközalapnév.
8. oszlop Eszközalap azonosító kódja
Az adatszolgáltató által az 1. melléklet 4.4. pontja alapján kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. A kódot egységesen szükséges használni a jelen, valamint a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1kódú táblában.
30-32. oszlop Haláleseti forgatókönyv (Ft)
Bármilyen okú haláleseti szolgáltatást ezekben az oszlopokban kell megjeleníteni.
3. 42PRIIPS2 A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói
A tábla kitöltése
A táblában a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékekre vonatkozó, az (EU) 2017/b53 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos, számszaki információkat (ajánlott tartási idő - RHP, költségek összetétele, teljesítmény-forgatókönyv értékek az egyes forgatókönyvek esetén) szükséges jelenteni, termékenként.
Az eseti adatszolgáltatás teljesítésekor minden esetben a teljes megtakarítási jellegű életbiztosítási portfólióra vonatkozóan szükséges az adatokat jelenteni, nem elegendő a változó adatokra vonatkozóan kitölteni a táblát.
A tábla oszlopai
Az egyes oszlopokban jelentendő adatok tartalmára a 42PRIIPS1 kódú táblánál leírtak megfelelően irányadók.
4. 42BA Biztosítói portfóliók azonosító kódja és megnevezése
A tábla kitöltése
A táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked eszközalapokat, illetve nem unit-linked portfóliókat) fel kell tüntetni. A felügyeleti jelentést első alkalommal 2024. január 1-re mint vonatkozási napra kell teljesíteni. Ezt követően új azonosító kód megképzése, a portfólió megnevezésének változása, valamint a portfólió megszűnése esetén eredeti (azaz nem módosító) felügyeleti jelentést kell küldeni. A jelentés vonatkozási napján meglévő összes aktív és a 2024. január 1 -jét követően megszűnt portfóliót és azok azonosító adatait jelenteni kell. A felügyeleti jelentésben szereplő információkról, illetve azok változásáról a biztosítónak kötelezően tájékoztatnia kell a számára letétkezelést és vagyonkezelést végző intézményeket.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Portfólió azonosító kódja
A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú táblában.
2. oszlop: Portfólió neve
Ebben az oszlopban kell megadni az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó unit-linked eszközalapok elnevezését. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján található elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42BP és 42N9G1 kódú táblában.
3. oszlop: Portfólió típusa
A "UL" és "NEMUL" kód alkalmazásával kell jelölni, hogy az adott azonosító unit-linked eszközalaphoz vagy nem unit-linked portfólióhoz kapcsolódik.
4. oszlop: Portfólió indulási dátuma
Az oszlopot kizárólag a unit-linked portfóliók esetében kell kitölteni. Azt az időpontot kell megadni, amikor az adott azonosítóval jelölt portfólió elindításra került.
5. oszlop: Portfólió megszűnési dátuma
Az oszlopot kizárólag a unit-linked portfóliók esetében kell kitölteni. Azt az időpontot kell megadni, amikor az adott azonosítóval jelölt portfólió megszűnt. Céldátum típusú vagy zártvégű portfóliók esetében a tervezett lejárati időpontot előre jelenteni szükséges.
5. ZPTZE Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom
Az űrlapban használt fogalmak, rövidítések
- Aktív szerepvállalás: a befektetési stratégia egy típusa, a szavazati jog gyakorlás, illetve elköteleződés befektetőként az aktív párbeszédre az értékpapírok kibocsátóinak vezetőségével a fenntartható működés érdekében.
- Best-in-class/Pozitív screening: a befektetési stratégia egy típusa, az ESG-pontszámok alapján rangsorolt vállalatok közül a legrosszabb ESG-pontszámmal rendelkező vállalatok eszközei kizárásra kerülnek, amelynek következtében a legjobban teljesítő vállalatok kerülhetnek előtérbe, akár iparági (Best-in-Class) alapon.
- ESG: felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevétele (environmental, social, governance szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó).
- EU EcoLabel: kidolgozás alatt álló, a pénzügyi termékekre vonatkozó európai uniós ökocímke.
- Fenntartható/ESG Index követés: a befektetési stratégia egy típusa, az ESG index kosarának részbeni vagy teljes lekövetése.
- Hatásbefektetés: a befektetési stratégia egy típusa, olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek tevékenységük révén pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, társadalomra (pl. megújuló energia, elektromobilitás, fenntartható agrárium).
- Kizárási politika/negatív screening: a befektetési stratégia egy típusa, a környezetre és a társadalomra káros kibocsátók vagy teljes iparágak elkerülését célozza, elsősorban norma alapon.
- Normatív szűrés: a befektetési stratégia egy típusa, a társadalmilag felelős és környezetileg fenntartható vállalatokat pozitívan diszkriminálja a befektetések kiválasztásakor.
- Részletes terméktájékoztató: a portfólió részletes fenntarthatósági információit tartalmazó dokumentum.
- Tematikus befektetés: a befektetési stratégia egy típusa, olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek tevékenysége a fenntartható fejlődés egy területére terjed ki (pl. fenntartható vízgazdálkodáshoz köthető különböző tevékenységet ellátó szervezetek).
- URL: webcím.
- Zöld pénzügyi termék: azon környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó termék (biztosítói portfólió), amely közvetve vagy közvetlenül támogatja a környezetvédelmet.
Az űrlap egyes mezői
30. mező: Top befektetések
A pénzügyi termék öt legnagyobb befektetését, valamint azok arányát kell megadni. Az egyes befektetéseket pontosvesszővel kell elválasztani (pl. Iberdrola 30%; Tesla 20%). Amennyiben a befektetések mögöttes alapok, úgy a mezőt a mögöttes alapok 5 legnagyobb befektetése(i) alapján, arányosítva, az azokba befektetett értékkel kell kitölteni. A legkésőbbi időszakos jelentés által lefedett időszakra vonatkozó információk alapján, egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt.
33. mező: Taxonómia rendeletnek való tervezett megfelelés százalékos arányban
Az SFDR RTS 15., 19. cikke, valamint II. és III. melléklete alapján kell megadni a Taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható befektetéseket megvalósító eszközök minimum arányát. A tervadat módosítása esetén egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt. A mezőt százalékjel (%) nélkül kell kitölteni.
34. mező: Taxonómia rendeletnek való aktuális megfelelés százalékos arányban
Az SFDR RTS 55., 62. cikke, valamint IV. és V. melléklete alapján kell megadni a Taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható befektetéseket megvalósító eszközök arányát. A legkésőbbi időszakos jelentés által lefedett időszakra vonatkozó információk alapján, egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt. A mezőt százalékjel (%) nélkül kell kitölteni.
38. mező: Árfolyam alakulására mutató URL
A portfólió árfolyamának alakulását bemutató grafikon webcíme.
VII.
A kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók által az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblák kitöltésekor alkalmazandó, nemzeti szinten meghatározott előírások
1. Formai követelmény
A táblák szöveges mezőiben - az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének az adott táblára vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - vessző karakter nem használható.
2. S.16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról
Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
3. S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények
Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
4. S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk
4.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
4.2. A jelentendő kárigények számát a következők szerint kell meghatározni:
4.2.1. Ha egy kár nyitott volt a tárgyidőszak kezdő napján, akkor azt a "Nyitott kárigények az év elején" ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni.
4.2.2. Ha egy kár nem volt nyitva a tárgyidőszak kezdő napján, akkor két lehetőség közül kell választani:
- ha korábban sem volt még nyitva, akkor az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban,
- ha már korábban nyitva volt, akkor az "Az év során újranyitott kárigények" ("Reopen Claims during the year") oszlopban kell megjeleníteni,
függetlenül attól, hogy a tárgyidőszak végén a kár nyitott-e még, illetve, hogy hány lezárás-újranyitás ciklus történt rá vonatkozóan a tárgyidőszakban.
4.2.3. Ha a tárgyidőszak során valamely kárigény lezárására és újranyitására került sor, akkor azt
- a "Nyitott kárigények az év elején" ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni, amennyiben a kár a tárgyidőszak kezdő napján nyitott volt,
- az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban kell jelenteni, amennyiben a kár bejelentése és lezárása, valamint a kár újranyitása is az adott tárgyidőszakban történt.
5. S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja
5.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.
5.2. A kárráfordítás eloszlásának bemutatásakor az egyes üzletágakra alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a következő táblázat tartalmazza:
1 - Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás (Medical expense insurance) | 2 - Jövedelembiztosítás (Income protection insurance) | 3 - Üzemi balesetbiztosítás (Workers' compensation insurance) | 4 - Gépjármű- felelősségbiztosítás (Motor vehicle liability insurance) | 5 - Egyéb gépjármű- biztosítás (Other motor insurance) | 6 - Tengeri , légi és szállítási biztosítás (Marine, aviation and transport insurance) | |
1. sáv (Bracket 1) | 0 - 20000 | 0 - 20000 | 0 - 20000 | 0 - 50000 | 0 - 50000 | 0 - 50000 |
2. sáv (Bracket 2) | 20001 - 40000 | 20001 - 40000 | 20001 - 40000 | 50001 - 100000 | 50001 - 100000 | 50001 - 100000 |
3. sáv (Bracket 3) | 40001 - 60000 | 40001 - 60000 | 40001 - 60000 | 100001 - 150000 | 100001 - 150000 | 100001 - 150000 |
4. sáv (Bracket 4) | 60001 - 80000 | 60001 - 80000 | 60001 - 80000 | 150001 - 200000 | 150001 - 200000 | 150001 - 200000 |
5. sáv (Bracket 5) | 80001 - 100000 | 80001 - 100000 | 80001 - 100000 | 200001 - 250000 | 200001 - 250000 | 200001 - 250000 |
6. sáv (Bracket 6) | 100001 - 200000 | 100001 - 200000 | 100001 - 200000 | 250001 - 300000 | 250001 - 300000 | 250001 - 300000 |
7. sáv (Bracket 7) | 200001 - 300000 | 200001 - 300000 | 200001 - 300000 | 300001 - 350000 | 300001 - 350000 | 300001 - 350000 |
8. sáv (Bracket 8) | 300001 - 400000 | 300001 - 400000 | 300001 - 400000 | 350001 - 400000 | 350001 - 400000 | 350001 - 400000 |
9. sáv (Bracket 9) | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 |
10. sáv (Bracket 10) | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 |
11. sáv (Bracket 11) | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 |
12. sáv (Bracket 12) | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 |
13. sáv (Bracket 13) | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 |
14. sáv (Bracket 14) | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 |
15. sáv (Bracket 15) | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 |
16. sáv (Bracket 16) | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 |
17. sáv (Bracket 17) | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 |
18. sáv (Bracket 18) | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 |
19. sáv (Bracket 19) | 5000001 - 20000000 | 5000001 - 20000000 | 5000001 - 20000000 | 5000001 - 20000000 | 5000001 - 10000000 | 5000001 - 20000000 |
20. sáv (Bracket 20) | 20000001 - 100000000 | 20000001 - 100000000 | 20000001 - 100000000 | 20000001 - 100000000 | 10000001 - 20000000 | 20000001 - 100000000 |
21. sáv (Bracket 21) | 100000001 - | 100000001 - | 100000001 - | 100000001 - | 20000001 - | 100000000 - |
7 - Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás (Fire and other damage to property insurance) | 8 - Általános felelősségbiztosítás (General liability insurance) | 9 - Hitel- és kezességvállalási biztosítás (Credit and suretyship insurance) | 10 - Jogvédelmi biztosítás (Legal expenses insurance) | 11 - Segítségnyújtás (Assistance) | 12 - Különböző pénzügyi veszteségek (Miscellaneous financial loss) | |
1. sáv (Bracket 1) | 0 - 20000 | 0 - 50000 | 0 - 100000 | 0 - 20000 | 0 - 20000 | 0 - 20000 |
2. sáv (Bracket 2) | 20001 - 40000 | 50001 - 100000 | 100001 - 200000 | 20001 - 40000 | 20001 - 40000 | 20001 - 40000 |
3. sáv (Bracket 3) | 40001 - 60000 | 100001 - 150000 | 200001 - 300000 | 40001 - 60000 | 40001 - 60000 | 40001 - 60000 |
4. sáv (Bracket 4) | 60001 - 80000 | 150001 - 200000 | 300001 - 400000 | 60001 - 80000 | 60001 - 80000 | 60001 - 80000 |
5. sáv (Bracket 5) | 80001 - 100000 | 200001 - 250000 | 400001 - 500000 | 80001 - 100000 | 80001 - 100000 | 80001 - 100000 |
6. sáv (Bracket 6) | 100001 - 200000 | 250001 - 300000 | 500001 - 1000000 | 100001 - 150000 | 100001 - 150000 | 100001 - 200000 |
7. sáv (Bracket 7) | 200001 - 300000 | 300001 - 350000 | 1000001 - 1500000 | 150001 - 200000 | 150001 - 200000 | 200001 - 300000 |
8. sáv (Bracket 8) | 300001 - 400000 | 350001 - 400000 | 1500001 - 2000000 | 200001 - 250000 | 200001 - 250000 | 300001 - 400000 |
9. sáv (Bracket 9) | 400001 - 500000 | 400001 - 500000 | 2000001 - 2500000 | 250001 - 300000 | 250001 - 300000 | 400001 - 500000 |
10. sáv (Bracket 10) | 500001 - 600000 | 500001 - 600000 | 2500001 - 3000000 | 300001 - 350000 | 300001 - 350000 | 500001 - 600000 |
11. sáv (Bracket 11) | 600001 - 700000 | 600001 - 700000 | 3000001 - 3500000 | 350001 - 400000 | 350001 - 400000 | 600001 - 700000 |
12. sáv (Bracket 12) | 700001 - 800000 | 700001 - 800000 | 3500001 - 4000000 | 400001 - 450000 | 400001 - 450000 | 700001 - 800000 |
13. sáv (Bracket 13) | 800001 - 900000 | 800001 - 900000 | 4000001 - 4500000 | 450001 - 500000 | 450001 - 500000 | 800001 - 900000 |
14. sáv (Bracket 14) | 900001 - 1000000 | 900001 - 1000000 | 4500001 - 5000000 | 500001 - 1000000 | 500001 - 1000000 | 900001 - 1000000 |
15. sáv (Bracket 15) | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 5000001 - 10000000 | 1000001 - 1500000 | 1000001 - 1500000 | 1000001 - 2000000 |
16. sáv (Bracket 16) | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 10000001 - 15000000 | 1500001 - 2000000 | 1500001 - 2000000 | 2000001 - 3000000 |
17. sáv (Bracket 17) | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 15000000 - 20000000 | 2000001 - 2500000 | 2000001 - 2500000 | 3000001 - 4000000 |
18. sáv (Bracket 18) | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 20000001 - 25000000 | 2500000 - 3000000 | 2500000 - 3000000 | 4000001 - 5000000 |
19. sáv (Bracket 19) | 5000001 - 20000000 | 5000001 - 20000000 | 25000001 - 50000000 | 3000001 - 5000000 | 3000001 - 5000000 | 5000001 - 20000000 |
20. sáv (Bracket 20) | 20000001 - 100000000 | 20000001 - 100000000 | 50000001 - 100000000 | 5000001 - 10000000 | 5000001 - 10000000 | 20000001 - 100000000 |
21. sáv (Bracket 21) | 100000001 - | 100000000 - | 100000000 - | 10000001 - | 10000001 - | 100000001 - |
5.3. A sávok alsó értékét a C0030, felső értékét a C0040 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.
6. S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása - biztosítási összegenként bontásban
6.1. A biztosítási összegek eloszlását az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerint az első kategóriába tartozó üzletágakon túl az általános felelősségbiztosítás és a különböző pénzügyi veszteségek üzletágra is jelenteni kell.
6.2. A biztosítási összegek eloszlásának bemutatására alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a jelentendő üzletágakra vonatkozóan a következő táblázat tartalmazza:
5 - Egyéb gépjármű- biztosítás (Other motor insurance) | 6 - Tengeri, légi és szállít ási biztosítás (Marine, aviation and transport insurance) | 7 - Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás (Fire and other damage to property insurance) | 8 - Általános felelősségbiztosítás (General liability insurance) | 9 - Hitel- és kezességvállalási biztosítás (Credit and suretyship insurance) | 12 - Különböző pénzügyi veszteségek (Miscellaneous financial loss) | |
1. sáv (Bracket 1) | 0 - 200000 | 0 - 1000000 | 0 - 1000000 | 0 - 1000000 | 0 - 1000000 | 0 - 1000000 |
2. sáv (Bracket 2) | 200001 - 400000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 | 1000001 - 2000000 |
3. sáv (Bracket 3) | 400001 - 600000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 | 2000001 - 3000000 |
4. sáv (Bracket 4) | 600001 - 800000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 | 3000001 - 4000000 |
5. sáv (Bracket 5) | 800001 - 1000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 | 4000001 - 5000000 |
6. sáv (Bracket 6) | 1000001 - 1500000 | 5000001 - 6000000 | 5000001 - 10000000 | 5000001 - 10000000 | 5000001 - 10000000 | 5000001 - 10000000 |
7. sáv (Bracket 7) | 1500001 - 2000000 | 6000001 - 7000000 | 10000001 - 15000000 | 10000001 - 15000000 | 10000001 - 15000000 | 10000001 - 15000000 |
8. sáv (Bracket 8) | 2000001 - 2500000 | 7000001 - 8000000 | 15000001 - 20000000 | 15000001 - 20000000 | 15000001 - 20000000 | 15000001 - 20000000 |
9. sáv (Bracket 9) | 2500001 - 3000000 | 8000001 - 9000000 | 20000001 - 25000000 | 20000001 - 25000000 | 20000001 - 25000000 | 20000001 - 25000000 |
10. sáv (Bracket 10) | 3000001 - 3500000 | 9000001 -10000000 | 25000001 -30000000 | 25000001 -30000000 | 25000001 -30000000 | 25000001 -30000000 |
11. sáv (Bracket 11 ) | 3500001 - 4000000 | 10000001 - 20000000 | 30000001 - 40000000 | 30000001 - 40000000 | 30000001 - 40000000 | 30000001 - 40000000 |
12. sáv (Bracket 12) | 4000001 - 5000000 | 20000001 - 30000000 | 40000001 - 50000000 | 40000001 - 50000000 | 40000001 - 50000000 | 40000001 - 50000000 |
13. sáv (Bracket 13) | 5000001 - 6000000 | 30000001 - 40000000 | 50000001 - 75000000 | 50000001 - 75000000 | 50000001 - 75000000 | 50000001 - 75000000 |
14. sáv (Bracket 14) | 6000001 -7000000 | 40000001 - 50000000 | 75000001 - 100000000 | 75000001 - 100000000 | 75000001 - 100000000 | 75000001 - 100000000 |
15. sáv (Bracket 15) | 7000001 - 8000000 | 50000001 - 60000000 | 100000001 - 125000000 | 100000001 - 125000000 | 100000001 - 125000000 | 100000001 - 125000000 |
16. sáv (Bracket 16) | 8000001 - 10000000 | 60000001 - 70000000 | 125000001 - 250000000 | 125000001 - 250000000 | 125000001 - 250000000 | 125000001 - 250000000 |
17. sáv (Bracket 17) | 10000001 - 15000000 | 70000001 - 80000000 | 250000001 - 500000000 | 250000001 - 500000000 | 250000001 - 500000000 | 250000001 - 500000000 |
18. sáv (Bracket 18) | 15000001 - 20000000 | 80000001 - 90000000 | 500000001 - 1000000000 | 500000001 - 1000000000 | 500000001 - 1000000000 | 500000001 - 1000000000 |
19. sáv (Bracket 19) | 20000001 - 50000000 | 90000001 - 100000000 | 1000000001 - 5000000000 | 1000000001 - 5000000000 | 1000000001 - 5000000000 | 1000000001 - 5000000000 |
20. sáv (Bracket 20) | 50000001 - 100000000 | 100000001 - 500000000 | 5000000001 - 25000000000 | 5000000001 - 25000000000 | 5000000001 - 25000000000 | 5000000001 - 25000000000 |
21. sáv (Bracket 21 ) | 100000001 - | 500000001 - | 25000000001 - | 25000000001 - | 25000000001 - | 25000000001 - |
6.3. A sávok alsó értékét a C0020, felső értékét a C0030 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.
7. S.29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet
Az adatokat a nem-életbiztosítási tartalékok esetében a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni, míg az életbiztosítási tartalékoknál a kockázatvállalás éve szerint kell megadni."
6. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 9. mellékletében "Az adatszolgáltatás tartalma" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: S.01.01.07) és az "Alapvető információk - Általános" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: S.01.02.07) helyébe a következő táblák lépnek:
"S.01.01.07
Az adatszolgáltatás tartalma


"
2. A Rendelet 9. mellékletében az "Eszközök felsorolása" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: S.06.02.07) helyébe a következő tábla lép:
"S.06.02.07 Eszközök felsorolása

"
7. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
"10. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe felügyeleti jelentésére vonatkozó részletes előírások
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
2.1. A pénznemben kifejezett adatokat forintban kell megadni. Ennek megfelelően - amennyiben az adott tábla tekintetében az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. vagy IV. melléklete eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a forinttól eltérő pénznemben rendelkezésre álló adatokat át kell váltani forintra.
Az eszközök, kötelezettségek átváltására az adott eszközhöz, kötelezettséghez kapcsolódó jelentési időszak utolsó olyan napjának zárási árfolyamát kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a megfelelő árfolyam rendelkezésre áll.
A bevételek, kiadások értékének átváltásakor a számviteli célokra használt átváltási módszert és árfolyamot kell alkalmazni. Az átváltás során azt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amelyet az egyedi jelentéstétel esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóinál is alkalmaz.
2.2. A felügyeleti jelentés teljesítése során
a) minden pénzügyi adattípusú adatot tizedesjegyek nélküli egységekben kell kifejezni, az S.06.02, S.08.01. és S.11.01. tábla kivételével, melyek adatait két tizedesjegy pontossággal kell megadni;
b) a százalékban jelentendő adatokat négy tizedesjegy pontossággal kell kifejezni.
2.3. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1. Amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által benyújtott információk egy jelentős esemény következtében megváltoznak, a harmadik országbeli biztosítónak a jelentős esemény bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb módosító jelentést kell benyújtania.
A harmadik országbeli biztosító fióktelepére alkalmazandó felszámolási szabályok bármilyen jelentős módosulása jelentős eseménynek tekintendő.
3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
II.
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe éves felügyeleti jelentése
1. S.01.01.07 tábla Az adatszolgáltatás tartalma
A tábla sorai
Z0010 Elkülönített alap/illeszkedési portfolió/fennmaradó rész
Itt kell megadni, hogy a jelentett adatok elkülönített alapra, illeszkedési portfolióra vagy a fennmaradó részre vonatkoznak. Választható kódok:
1 - Elkülönített alap/illeszkedési portfolió (RFF/MAP)
2 - Fennmaradó rész
Z0020 Alap/Portfolió száma
Ha a Z0010=1, az elkülönített alap vagy illeszkedési portfolió azonosító száma, amelyet az adatszolgáltatónak kell megadnia, és a későbbiekben következetesen ugyanazt az alap/portfolió számot kell feltüntetni a többi táblában is.
Ha a Z0010=2, akkor "0"-t kell jelenteni.
R0010 S.01.02.07 Alapvető információk - Általános
A táblát mindig jelenteni kell.
Választandó kód:
1 - Jelentett
R0020 S.01.03.01 Alapvető információ - Elkülönített alapok és illeszkedési kiigazítási portfóliók
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0030 S.02.01.07 Mérleg
Választható kódok:
1 - Jelentett
6 - Mentesített az MNB által, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak a harmadik országbeli biztosítók fióktelepeinek felügyeletéről szóló iránymutatásai (EIOPA-BoS-15/110 HU, a továbbiakban: Iránymutatások) 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0040 S.02.02.01 Kötelezettségek pénznemenként
Választható kódok:
1 - Jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0050 S.02.03.07 Harmadik országbeli biztosító fióktelepére vonatkozó kiegészítő mérleginformációk
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0060 S.03.01.01 Mérlegen kívüli tételek - általános
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Mérlegen kívüli tétel hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0110 S.05.01.01 Biztosítási díjak, kárigények és költségek üzletágak szerint
Választható kódok:
1 - Jelentett
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0140 S.06.02.07 Eszközök felsorolása
Választható kódok:
1 - Jelentett
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
7 - Nem jelentendő évente, mivel a 4. negyedévben történt adatszolgáltatás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0150 S.06.03.01 Kollektív befektetési vállalkozások - az áttekintés elve szerint
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Kollektív befektetési vállalkozás hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
7 - Nem jelentendő, mivel a negyedéves adatszolgáltatás óta nem történt lényeges változás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0151 S.06.04.01 A befektetéseket érintő, éghajlatváltozással összefüggő kockázatok
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0160 S.07.01.01 Strukturált termékek
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Strukturált termékek hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0170 S.08.01.01 Nyitott pozíciójú származtatott termékek
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Származtatott ügyletek hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
7 - Nem jelentendő, mivel a negyedéves adatszolgáltatás óta nem történt lényeges változás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0190 S.09.01.01 Bevétel/nyereség- és veszteségadatok a jelentési időszakban
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0200 S. 10.01.01 Értékpapírkölcsönök és repóügyletek
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Értékpapírkölcsön és repó megállapodás hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0210 S. 11.01.01 Fedezetként tartott eszközök
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Fedezetként tartott eszköz hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0220 S.12.01.01 Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0230 S.12.02.01 Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok - országonkénti bontásban
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0240 S.13.01.01 Bruttó jövőbeli pénzáramlás-előrejelzések
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0250 S. 14.01.01 Életbiztosítási kötelezettségek elemzése
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Életbiztosítási- és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0251 S. 14.02.01 Nem-életbiztosítási üzletág - kötvény- és ügyfélinformációk
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0252 S. 14.03.01 Kiber kockázati termékek
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Kiber fedezet hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0280 S. 16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékok hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0290 S.17.01.01 Nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0300 S.17.02.01 Nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok - országonként
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásai szerint nem jelentendő
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0310 S.18.01.01 Jövőbeli pénzáramlás-előrejelzések
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0320 S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0330 S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0340 S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0350 S.21.02.01 Nem-életbiztosítási kockázatok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0360 S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása - biztosítási összegenkénti bontásban
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0370 S.22.01.01 A hosszú távú garanciák és átmeneti intézkedések hatása
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel hosszú távú garanciák vagy átmeneti intézkedések nem kerülnek alkalmazásra
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0380 S.22.04.01 Információ a kamatláb kiszámítására vonatkozó átmeneti intézkedésekről
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel ilyen átmeneti intézkedés nem kerül alkalmazásra
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0390 S.22.05.01 A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedések általános kiszámítása
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel ilyen átmeneti intézkedés nem kerül alkalmazásra
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0400 S.22.06.01 A volatilitási kiigazítás alá tartozó legjobb becslés országonkénti és pénznemenkénti bontása
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Volatilitási kiigazítás alkalmazásának hiányában nem jelentett
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0410 S.23.01.07 Szavatoló tőke
Választható kódok:
1 - Jelentett
6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0430 S.23.03.07 Szavatoló tőke éves mozgásai
Választható kódok:
1 - Jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0450 S.24.01.01 Részesedések
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Részesedés hiányában nem jelentett
3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő
0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0460 S.25.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - a standard formulát alkalmazó vállalkozások esetén
Választható kódok:
1 - Jelentett, mivel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe standard formulát alkalmaz
2 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0470 S.25.05.01 Szavatolótőke-szükséglet - a (részleges vagy teljes) belső modellt használó vállalkozások számára
Választható kódok:
1 - Részleges belső modell használata miatt jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Standard formula használata miatt nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0500 S.26.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - Piaci kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0510 S.26.02.01 Szavatolótőke-szükséglet - Partner általi nemteljesítési kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0520 S.26.03.01 Szavatolótőke-szükséglet - Életbiztosítási kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0530 S.26.04.01 Szavatolótőke-szükséglet - Egészségbiztosítási kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0540 S.26.05.01 Szavatolótőke-szükséglet -- Nem-élet biztosítási kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0550 S.26.06.01 Szavatolótőke-szükséglet - Működési kockázat
Választható kódok:
1 - Jelentett
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0560 S.26.07.01 Szavatolótőke-szükséglet - Egyszerűsítések
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Egyszerűsített számítás alkalmazásának hiányában nem jelentett
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján
17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0561 S.26.08.01 Szavatolótőke-szükséglet - a (részleges vagy teljes) belső modellt használó biztosítók számára
Választható kódok:
4 - Részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Standard formula használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve 0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0562 S.26.09.01 Belső modell - Piaci és hitelkockázat és érzékenységek
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0563 S.26.10.01 Belső modell - Hitelesemény kockázata portfóliónézet részletei
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0564 S.26.11.01 Belső modell - Hitelesemény kockázata a pénzügyi instrumentumok tekintetében
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0565 S.26.12.01 Belső modell - Hitelkockázat a nempénzügyi instrumentumok tekintetében
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0566 S.26.13.01 Belső modell - Nem-életbiztosítás és életbiztosítási tartalékolási technikáktól eltérően kezelt (NSLT) egészségbiztosítás
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0567 S.26.14.01 Belső modell - Életbiztosítási és egészségbiztosítási kockázat
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0568 S.26.15.01 Belső modell - Működési kockázat
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0569 S.26.16.01 Belső modell - A modell vátozásai
Választható kódok:
4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett
5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett
10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0570 S.27.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - Nem-életbiztosítási és egészségbiztosítási katasztrófakockázat Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Ilyen jellegű kockázat hiánya miatt nem jelentett
8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett
9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett
11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0580 S.28.01.01 Minimális tőkeszükséglet - Csak életbiztosítási vagy csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység esetén
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel életbiztosítási és nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység is folyik
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0590 S.28.02.01 Minimális tőkeszükséglet - Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenység
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Nem jelentett, mivel csak életbiztosítási, csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, illetve csak viszontbiztosítási tevékenység folyik
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0600 S.29.01.07 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0610 S.29.02.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a befektetésekkel és pénzügyi kötelezettségekkel magyarázható többlet
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0620 S.29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0630 S.29.04.01 Részletes elemzés időszakonként - Biztosítástechnikai pénzáramlások kontra biztosítástechnikai tartalékok
Választható kódok:
1 - Jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0640 S.30.01.01 A nem-életéletbiztosítási és az életbiztosítási ág fakultatív fedezete - alapadatok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Fakultatív fedezet hiányában nem jelentett
3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0650 S.30.02.01 A nem-életbiztosítási és az életbiztosítási ág fakultatív fedezete - részesedésre vonatkozó adatok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Fakultatív fedezet hiányában nem jelentett
3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0660 S.30.03.01 Áthúzódó viszontbiztosítási program - alapadatok
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett
3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0670 S.30.04.01 Áthúzódó viszontbiztosítási program - részesedésre vonatkozó adatok Az alábbi zárt listában található lehetőségek egyikét kell kiválasztani:
1 - Jelentett
2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett
3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0680 S.31.01.01 A viszontbiztosítók részesedése (beleértve a különleges célú gazdasági egység szerződéseit és a pénzügyi viszontbiztosítási szerződéseket)
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
R0690 S.31.02.01 Különleges célú gazdasági egységek
Választható kódok:
1 - Jelentett
2 - Különleges célú gazdasági egységek (a továbbiakban: SPV) hiányában nem jelentett
0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)
2. S.01.02.07 tábla Alapvető információk - Általános
A tábla sorai
R0010 Harmadik országbeli biztosító neve
Harmadik országbeli biztosító hivatalos megnevezése. A megnevezésnek valamennyi adatszolgáltatási táblában azonosnak kell lennie.
R0020 Harmadik országbeli biztosító országa
Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító engedélyezésre került.
R0030 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve
Harmadik országbeli biztosító fióktelepének hivatalos megnevezése. A megnevezésnek valamennyi adatszolgáltatási táblában azonosnak kell lennie.
R0040 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének országa
Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító fióktelep engedélyezésre került.
R0050 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének azonosító kódja a jogalany-azonosító használatával (LEIkód)
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének azonosító kódja, az alábbi prioritási sorrend használatával:
- LEI-kód
- az MNB által meghatározott, a helyi piacon használt azonosító kód
R0070 Az adatszolgáltatás nyelve
Az adatszolgáltatás során használt nyelv ISO 639-1 szerinti két számjegyű kódját kell megadni.
R0080 A jelentés benyújtásának ideje
Ebben a mezőben kell megadni azt az időpontot "éééé-hh-nn" formátumban, amikor a felügyeleti jelentés elkészült.
R0090 Adatszolgáltatás vonatkozási időpontja
A jelentési időszak utolsó napja, "éééé-hh-nn" formátumban.
R0100 Rendszeres/eseti adatszolgáltatás
Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltatás rendszeres vagy eseti jelentéstétel részét képezi-e.
Választható kódok:
1 - rendszeres jelentéstétel
2 - eseti jelentéstétel
R0110 A jelentés pénzneme
A HUF rövidítés alkalmazandó.
R0120 Számviteli standardok
Az S.02.01. (Pénzügyi kimutatások értékelése) táblában az adatszolgáltatáshoz használt számviteli standardok azonosítása.
Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az IFRS-eket alkalmazza
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe a magyar számviteli előírásokat alkalmazza
R0130 A szavatolótőke-követelmény kiszámításának módszere
Választható kódok:
1 - Standard formula
2 - Részleges belső modell
3 - Teljes belső modell
R0140 Biztosítóspecifikus paraméterek használata
Választható kódok:
1 - Biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazása
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz biztosítóspecifikus paramétereket
R0150 Elkülönített alapok
Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe elkülönített alapok szerint jelenti a tevékenységét
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem elkülönített alapok szerint jelenti a tevékenységét
R0170 Illeszkedési kiigazítás
Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe illeszkedési kiigazítást alkalmaz
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz illeszkedési kiigazítást
R0180 Volatilitási kiigazítás
Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe volatilitási kiigazítást alkalmaz
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz volatilitási kiigazítást
R0190 Kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedés
Ebben a mezőben kell megadni, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe az adott kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti kiigazítás alkalmazásával teljesíti-e az adatszolgáltatást. Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedést alkalmaz
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedést
R0200 Biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedés
Ebben a mezőben kell megadni, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti levonás alkalmazásával teljesíti-e az adatszolgáltatást. Választható kódok:
1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedést alkalmaz
2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedést
R0210 Első jelentéstétel vagy ismételt jelentéstétel
Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltatás első jelentéstételnek (eredeti jelentés) vagy egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időpontban már jelentett adatszolgáltatással kapcsolatos ismételt jelentéstételnek (módosító jelentés) minősül-e. Választható kódok:
1 - Első jelentéstétel (Eredeti jelentés)
2 - Ismételt jelentéstétel (Módosító jelentés)
R0220 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének típusa
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységének azonosítására választható kódok:
1 - Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenységet egyaránt folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe
2 - Életbiztosítási tevékenységet folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe
3 - Nem-életbiztosítási tevékenységet folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe
R0230 Szolvencia II 167. cikke
Ebben a mezőben kell megadni, amennyiben a Szolvencia II 167. cikke alkalmazandó. Választható kódok:
1 - A 167. cikk alkalmazásra került
2 - A 167. cikk nem került alkalmazásra
R0270 Zárt harmadik országbeli biztosító fióktelepének tevékenységei
Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltató folytat-e a Szolvencia II 13. cikk 2. pontjában foglaltaknak megfelelő zárt fióktelepi tevékenységeket.
Választható kódok:
1 - Zárt fióktelepi tevékenységek
2 - Nincsenek zárt fióktelepi tevékenységek R0280 Kifutó tevékenységek
Ez a mező nem vonatkozik azokra az adatszolgáltatókra, amelyeknek az engedélyét bevonták.
Választható kódok:
1 - Az adatszolgáltató kifuttatja valamely szerződés portfólióját, de nem a teljes tevékenységét (részlegesen kifutó fióktelep vagy kifutó portfólióval rendelkező fióktelep);
2 - Az adatszolgáltató teljes (korábbi) tevékenységét kifuttatja (teljeskörűen kifutó fióktelep);
3 - Kifutó üzleti modellel rendelkező adatszolgáltatók (szakosodott kifuttató fióktelep) - olyan fióktelepek vagy csoportok, amelyek üzleti modelljük keretében örökölt portfóliók vagy kifutóban lévő biztosítók aktív felvásárlását végzik;
4 - Nincsenek kifutó tevékenységek
C0030/R0240 A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve
A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepe hivatalos megnevezése
C0040/R0240 A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepének országa
Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozik.
3. S.02.01.07 tábla Mérleg
A tábla oszlopai
C0010 Szolvencia II szerinti érték
A Szolvencia II-ben, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben és az (EU) 2015//2450 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott értékelési elvek használatával kell kitölteni.
C0020 Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolójában szereplő érték
Az elszámolási és értékelési módszerek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a pénzügyi beszámolókban alkalmazott számviteli előírások (nemzeti számviteli előírások vagy IFRS-ek) szerinti módszerek. Az SR.02.01 táblában ez az oszlop csak akkor töltendő, ha a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték elkülönített alaponként való kidolgozását a nemzeti jogszabályok előírják.
A "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" oszlopban minden tételt külön kell jelenteni, azonban a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" oszlopban szaggatott vonallal jelzett mező is bevezetésre került annak érdekében, hogy összesített adatokat is lehessen jelenteni, amennyiben részekre bontott adatok nem állnak rendelkezésre.
A tábla sorai
Z0020 Elkülönített alap vagy fennmaradó rész
Ebben a mezőben kell megadni, hogy a jelentett adatok egy elkülönített alaphoz vagy a fennmaradó részhez kapcsolódnak-e. Választható kódok:
1 - RFF (elkülönített alap)
2 - Fennmaradó rész
Z0030 Alap száma
Ha Z0020=1, az alap egyedi számát vagy kódját kell megadni, amelyet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendel az alaphoz. Ez a szám később sem változtatható meg, továbbá nem használható fel ismételten más alap megjelölésére.
A számot valamennyi kapcsolódó táblában következetesen kell feltüntetni az alap jelölésére.
Ha Z0020=2, akkor "0"-át kell feltüntetni.
R0010 Goodwill (Cégérték)
Az üzleti kombináció eredményeként létrejövő és az üzleti kombinációban egyedileg nem azonosítható vagy külön nem megjeleníthető eszközök gazdasági értékét képviselő immateriális javak.
R0020 Halasztott szerzési költségek
A mérleg fordulónapján hatályban lévő szerződések szerzési költségei, amelyeket a harmadik országbeli biztosító fióktelepe az egyik jelentési időszakból a későbbi jelentési időszakokra visz át, és amelyek még le nem járt kockázati periódusokhoz kapcsolódnak. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó szerzési költségeket akkor viszi át a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a következő időszakra, ha valószínűsíthető, hogy megtérülnek.
R0030 Immateriális javak
Immateriális javak, a goodwill kivételével. Az immateriális javak azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszközök.
R0040 Halasztott adókövetelések
A halasztott adókövetelések a nyereségadó következő időszakokban az alábbi tételekből visszatérülő összegei:
a) a levonható átmeneti különbözetek;
b) a fel nem használt negatív adóalapok továbbvitele; illetve
c) a fel nem használt adójóváírások továbbvitele.
R0050 Nyugdíjszolgáltatások többlete
A munkavállalói nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó nettó többlet összege.
R0060 Saját használatú ingatlanok, gépek és berendezések
A tartós használatra szánt tárgyi eszközök és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe saját használatú ingatlanjai. Ide tartoznak a saját használatú, építés alatt álló ingatlanok is.
R0070 Befektetések (az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével)
A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket.
R0080 Ingatlanok (a saját használatú ingatlanok kivételével)
Az ingatlanok értéke, kivéve a saját használatú ingatlanokat. Ide tartoznak a nem saját használatú, építés alatt álló ingatlanok is.
R0090 Tulajdonrész kapcsolt vállalkozásokban, részesedésekkel együtt
A Szolvencia II 13. cikk 20. pontjában és 212. cikk (2) bekezdésében meghatározott részesedések, illetve a 212. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek.
Ha a részesedéssel és a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos eszközök egy része indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozik, ezeket a részeket a C0010-C0020/ R0220 "Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök" mezőben kell jelenteni.
R0100 Részvények
A tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett részvények teljes összege. A "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopot illetően, ha nem áll rendelkezésre külön adat a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvényekről, akkor ebben a sorban az összesen értéket kell feltüntetni.
R0110 Részvények - tőzsdén jegyzett részvények
A társasági tőkét megtestesítő részvények, pl. egy társaságban tulajdont megtestesítő részvények, amelyekkel szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren keresztül kereskednek a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően.
Nem tartoznak ide a kapcsolt vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek, beleértve a részesedéseket.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvényekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0120 Részvények - tőzsdén nem jegyzett részvények
A társasági tőkét megtestesítő részvények, pl. egy társaságban tulajdont megtestesítő részvények, amelyekkel nem szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren keresztül kereskednek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően.
Nem tartoznak ide a kapcsolt vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek, beleértve a részesedéseket.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvényekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0130 Kötvények
Az államkötvények, a vállalati kötvények, a strukturált értékpapírok és biztosítékkal fedezett értékpapírok teljes összege.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0140 Államkötvények
Hatóságok - központi kormányzatok, szupranacionális kormányzati intézmények, regionális önkormányzatok vagy kormányzatok, helyi hatóságok - által kibocsátott kötvények és az Európai Központi Bank, a tagállamok központi kormányzatai és központi bankjai által teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, az adott központi kormányzat és központi bank nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kötvények, illetve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 117. cikk (2) bekezdésében említett multilaterális fejlesztési bankok vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. cikkében említett nemzetközi szervezetek, az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkében felsorolt regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok által teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált kötvények, ahol a garancia megfelel az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 215. cikkében foglalt követelményeknek. Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0150 Vállalati kötvények
Vállalatok által kibocsátott kötvények.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0160 Strukturált értékpapírok
Rögzített kamatozású (fix kifizetések formájában lévő bevételt biztosító) eszközöket származtatott elemekkel kombináló hibrid értékpapírok. A hatóságok által kibocsátott rögzített kamatozású értékpapírok nem tartoznak ebbe a kategóriába. Azokat az értékpapírokat érinti, amelyek beágyazott származtatott termékek bármely kategóriáját tartalmazzák, beleértve a hitel-nemteljesítési csereügyleteket (CDS), az állandó lejáratú csereügyleteket (CMS), a hitel-nemteljesítési opciókat. Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0170 Biztosítékkal fedezett értékpapírok
Azok az értékpapírok, amelyek értékét és kifizetését mögöttes eszközök portfóliójából származtatják. Ide tartoznak az eszközfedezetű értékpapírok (ABS), a jelzálog-fedezetű értékpapírok (MBS), az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok (CMBS), a fedezett adósságkötelezvények (CDO), a hitellel fedezett kötelezvények (CLO) és a jelzálogpapírral fedezett kötelezvények (CMO)
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0180 Kollektív befektetési vállalkozások
A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), vagy a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott alternatív befektetési alap (ABA).
R0190 Származtatott pénzügyi eszköz
Olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés,
a) amelynek értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex vagy kamatindex, hitelminősítés vagy hitelindex, vagy ezekhez hasonló (időnként "mögöttesnek" nevezett) változók módosulása miatt változik - nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem lehet jellemző -,
b) amely nem igényel kezdeti nettó befektetést vagy kismértékű kezdeti nettó befektetést igényel más olyan szerződésekhez képest, amelyek a piaci körülmények változásaira várhatóan hasonlóan reagálnának, és
c) amelyet egy jövőbeni időpontban rendeznek.
Ebben a mezőben a származtatott pénzügyi eszköznek a jelentéstétel időpontjában érvényes Szolvencia II szerinti értékét kell jelenteni kizárólag akkor, ha pozitív (negatív érték esetén lásd az R0790 sort).
R0200 Betétek a készpénz-egyenértékesek kivételével
Betétek a készpénz-egyenértékesek kivételével, amelyek fizetőeszközként egy konkrét lejárati időpont előtt nem használhatók fel, valamint jelentős korlátozás vagy szankció nélkül fizetőeszközre, illetve átruházható betétre sem válthatók.
R0210 Egyéb befektetések
Az R0080-R0200 sorban jelentett befektetések közé nem tartozó befektetések.
R0220 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök [az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 31. üzletágba besorolt eszközök]
R0230 Hitelek és jelzáloghitelek
A hitelek és jelzáloghitelek teljes összege, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a hitelekről és jelzáloghitelekről, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0240 Biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hitelek
A szerződőknek nyújtott kölcsönök, amelyek esetében fedezetként biztosítási szerződések szolgálnak (mögöttes biztosítástechnikai tartalékok).
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0250 Magánszemélyeknek nyújtott hitelek és jelzáloghitelek
A magánszemélyek számára nyújtott hitelek és jelzáloghitelek, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat a magánszemélyeknek nyújtott jelzáloggal fedezett hitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0260 Egyéb hitelek és jelzáloghitelek
Az R0240 vagy R0250 mezőbe be nem sorolható hitelek és jelzáloghitelek, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.
Ha nem áll rendelkezésre külön adat az egyéb hitelekről és jelzáloghitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.
R0270 Viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, melyekből:
A viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek teljes értéke.
Megfelel a viszontbiztosítók biztosítástechnikai tartalékokból való részesedése összegének, beleértve a különleges célú gazdasági egység szerződéseit és a pénzügyi viszontbiztosítási szerződéseket is. A "Szolvencia II. érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes fizetést, amely a biztosító részéről a szerződőknek vagy a szerződők részéről a biztosítónak még nem teljesített fizetéseknek felel meg. Ugyanakkor a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes fizetést, amely az adatszolgáltató részéről a szerződőknek vagy a szerződők részéről az adatszolgáltatónak már teljesített fizetéseknek felel meg, a viszontbiztosítási követelések vagy a viszontbiztosítási kötelezettségek fogják tartalmazni.
R0280 Nem-életbiztosítási és nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések
A nem-életbiztosítási és nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.
Ha nem áll rendelkezésre az egészségbiztosítástól eltérő nem-életbiztosítási és a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekről külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0290 Nem-életbiztosítási szerződések az egészségbiztosítási szerződések kivételével
A nem-életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, kivéve a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokat.
R0300 Nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések
A nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.
R0310 Életbiztosítási és életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével
Életbiztosítási és életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, kivéve az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokat.
Ha nem áll rendelkezésre az egészségbiztosítástól eltérő életbiztosítási szerződésekről, az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekről és az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekről külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0320 Életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések
Az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.
R0330 Életbiztosítási szerződések, az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével
Életbiztosításra képzett biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó viszontbiztosítási megtérülések, az életbiztosításokhoz hasonló egészségbiztosításokra és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett biztosítástechnikai tartalékok kivételével.
R0340 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések
Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összeg.
R0350 Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések
Aktív viszontbiztosítással kapcsolatos letéti követelések.
R0360 Biztosítókkal és biztosításközvetítőkkel szembeni követelések
A szerződők, biztosítók és más, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó alanyok által be nem fizetett, lejárt követelések, amelyek nem tartoznak a biztosítástechnikai tartalékok készpénzbeáramlásába.
Ide tartoznak az aktív viszontbiztosítással kapcsolatos követelések.
R0370 Viszontbiztosítási követelések
A "Szolvencia II. érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódóan a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez, vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes - esedékes és késedelmes - fizetést, amely nem tartozik a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé.
Ezek a tételek az "Egyéb, máshol ki nem mutatott eszközök" mezőben nem szerepeltethetők.
E mezőben figyelembe kell venni a viszontbiztosítóktól a fióktelephez beérkező összes várható fizetést, amely megfelel a biztosító által a szerződőknek teljesített fizetéseknek.
Itt jelentendő a viszontbiztosítóktól a biztosított eseményen kívül más okból beérkező vagy a viszontbiztosításba adó és a viszontbiztosító közötti megállapodás szerinti összes várható fizetés is, amennyiben a várható fizetés összege biztos.
R0380 Követelések (kereskedési, nem biztosítási)
Munkavállalókkal vagy egyéb (nem biztosításhoz kapcsolódó) üzleti partnerekkel, köztük az állami szervezetekkel szembeni követelések.
R0410 Készpénz és készpénz-egyenértékesek
Fizetőeszközként általánosan használt, forgalomban lévő bankjegyek és érmék és kérésre készpénzre átváltható betétek, illetve csekkel, váltóval, elszámolási megbízással, közvetlen terheléssel/jóváírással vagy más közvetlen fizetési módon, korlátozás és szankció nélkül közvetlenül fizetésre használható betétek.
A bankszámlák nem nettósíthatók, így kizárólag pozitív egyenleggel rendelkező számlák jeleníthetők meg ebben a tételben, és a banki folyószámlahiteleket a kötelezettségek között kell feltüntetni, kivéve, ha mind az elszámoláshoz való jog, mind a nettósítás bizonyítható szándéka fennáll.
R0420 Egyéb, máshol ki nem mutatott eszközök
A mérleg más tételeiben még fel nem tüntetett egyéb eszközök értéke.
R0500 Eszközök összesen
Az összes eszköz együttes értéke.
Kötelezettségek
R0510 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
Ha a nem-életbiztosítási szerződések esetében nem lehetséges a biztosítástechnikai tartalékok bontása az egészségbiztosítástól eltérő nem-életbiztosítási szerződésekre és a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekre, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0520 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével)
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0530 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalék
A nem-élet üzletág (kivéve egészségbiztosítás) egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0540 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - Legjobb becslés
A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0550 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - Kockázati ráhagyás
A nem-élet üzletág (kivéve egészségbiztosítás) biztosítástechnikai tartalékai kockázati ráhagyásának teljes összege.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0560 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések)
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0570 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalék
A nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0580 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Legjobb becslés
A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0590 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Kockázati ráhagyás
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0600 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével)
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
Ha nem áll rendelkezésre (életbiztosításhoz hasonló) egészségbiztosítási szerződések és életbiztosítási szerződések (kivéve egészségbiztosítás és indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések) bontásban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó (kivéve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás) biztosítástechnikai tartalékokról külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.
R0610 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (az életbiztosításhoz hasonló szerződések)
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0620 Biztosítástechnikai tartalékok - (életbiztosításhoz hasonló) egészségbiztosítási szerződések - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0630 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Legjobb becslés
A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0640 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Kockázati ráhagyás
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0650 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével)
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0660 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0670 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - Legjobb becslés
A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0680 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - Kockázati ráhagyás
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0690 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0700 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0710 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - legjobb becslés
A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0720 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - kockázati ráhagyás
Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.
R0730 Egyéb biztosítástechnikai tartalékok
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a magyar számviteli előírások vagy az IFRS-ek által előírt beszámolóiban megjelenített egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
R0740 Függő kötelezettségek
A függő kötelezettség
a) olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni, vagy
b) olyan meglévő kötelezettség, amely múltbeli eseményekből származik, azonban:
ba) nem valószínű, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, vagy
bb) a kötelezettség összege nem határozható meg kellő megbízhatósággal.
A függő kötelezettségek mérlegben megjelenített összegének meg kell felelnie az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.
R0750 Biztosítástechnikai tartalékokon kívüli tartalékok
Bizonytalan ütemezésű vagy összegű kötelezettségek, kivéve a "Nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségek" mezőben szerepeltetett kötelezettségeket.
A tartalékokat (feltételezve, hogy megbízható becslés készíthető) kötelezettségként kell megjeleníteni, amennyiben kötelezettségek, és valószínű, hogy a kötelezettségek teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség.
R0760 Nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségek
A munkavállalói nyugdíjrendszerhez kapcsolódó nettó kötelezettségek összege.
R0770 Viszontbiztosítókkal szembeni letéti követelések
A viszontbiztosítási szerződés szerint viszontbiztosító által kifizetett vagy a viszontbiztosítótól levont összegek (pl. készpénz).
R0780 Halasztott adókötelezettségek
A halasztott adókötelezettségek a nyereségadónak a következő időszakokban az adóköteles átmeneti különbözetekből eredően fizetendő összegei.
R0790 Származtatott pénzügyi kötelezettségek
Olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés
a) amelynek értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex vagy kamatindex, hitelminősítés vagy hitelindex, vagy ezekhez hasonló (időnként "mögöttesnek" nevezett) változók módosulása miatt változik - nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem lehet jellemző,
b) nem igényel kezdeti nettó befektetést vagy kismértékű kezdeti nettó befektetést igényel más olyan szerződésekhez képest, amelyek a piaci körülmények változásaira várhatóan hasonlóan reagálnának, és
c) amelyet egy jövőbeni időpontban rendeznek.
Ebben a sorban kizárólag a származtatott kötelezettségeket kell feltüntetni (vagyis a jelentés vonatkozási időpontjában negatív értékű származtatott pénzügyi eszközöket). A származtatott pénzügyi eszközöket a C0010-C0020/R0190 mezőben kell megadni.
R0800 Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek
Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek, pl. jelzáloghitelek és hitelek, kivéve a hitelintézetek által birtokolt kötvényeket (a harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem tudja azonosítani az általa kibocsátott kötvények összes birtokosát) és az alárendelt kötelezettségeket. A banki folyószámlahitelek is ide értendők.
R0810 Pénzügyi kötelezettségek a hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségeken kívül
Pénzügyi kötelezettségek, ideértve a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által kibocsátott (hitelintézetek vagy nem hitelintézetek által birtokolt) kötvényeket, strukturált értékpapírokat és a nem hitelintézetekkel szemben fennálló, hiteleken és jelzáloghiteleken alapuló kötelezettségeket is.
Az alárendelt kötelezettségek nem értendők ide.
R0820 Biztosítókkal és biztosításközvetítőkkel szembeni kötelezettségek
A szerződőkkel, biztosítókkal és más, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó vállalkozásokkal szembeni, lejárt kötelezettségek, amelyek nem biztosítástechnikai tartalékok.
Ide értendők a (viszont)biztosításközvetítők felé fennálló lejárt kötelezettségek is (pl. a közvetítők felé fennálló, a biztosító által még ki nem egyenlített jutalékok).
Nem tartoznak ide a többi biztosító felé fennálló, hitelen és jelzáloghitelen alapuló kötelezettségek, ha csak a finanszírozáshoz kapcsolódnak, és a biztosítási üzletághoz nem köthetők (ezeket a hiteleket és jelzáloghiteleket pénzügyi kötelezettségként kell megadni).
Ide tartoznak az aktív viszontbiztosítással kapcsolatos tartozások.
R0830 Viszontbiztosítási kötelezettségek
A viszontbiztosítóknak fizetendő összegek - különösen folyószámlák -, amelyek nem a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó letétek, és nem tartoznak a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé, beleértve a viszontbiztosítók felé az adatszolgáltató részéről fennálló, nem biztosítási eseményekkel összefüggő tartozásokat is.
Ide tartoznak az átadott biztosítási díjakhoz kapcsolódó, a viszontbiztosítók felé fennálló tartozások is.
A "Szolvencia II érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza az adatszolgáltató részéről a viszontbiztosítóknak teljesítendő összes várható - esedékes és késedelmes - fizetést, amely nem tartozik a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé. Ezek a tételek az "Egyéb, máshol ki nem mutatott kötelezettségek" mezőben nem szerepeltethetők.
E mezőben figyelembe kell venni az adatszolgáltató részéről a viszontbiztosító felé teljesítendő összes várható fizetést, amely megfelel a szerződők által az adatszolgáltatónak teljesített fizetéseknek.
Itt jelentendő a viszontbiztosítókhoz a biztosítási eseményen kívül más okból beérkező vagy a viszontbiztosításba adó és a viszontbiztosító közötti megállapodás szerinti összes várható fizetés is, amennyiben a várható fizetés összege biztos.
R0840 Kötelezettségek (kereskedési, nem biztosítási)
A kereskedési kötelezettségek teljes összege, ideértve a munkavállalók, szolgáltatók stb. felé fennálló és a biztosításhoz nem kapcsolódó kötelezettségeket is, amelyek a (kereskedési, nem biztosítási) követelésekkel párhuzamosan megjelennek az eszközoldalon is; ide tartoznak az állami szervekkel szembeni kötelezettségek is.
R0880 Egyéb, máshol nemkimutatott kötelezettségek
A mérleg más tételeiben még fel nem tüntetett egyéb kötelezettségek összege.
R0900 Kötelezettségek összesen
Az összes kötelezettség együttes értéke.
C0010/R1000 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközei kötelezettségeket meghaladó többletének a Szolvencia II értékelési elvei szerint értékelt összege. Az eszközök és kötelezettségek különbözete.
C0020/R1000 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete (Harmadik országbeli biztosító fióktelep pénzügyi beszámolójában szereplő érték)
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete a fióktelep pénzügyi beszámolójában szereplő érték szerint.
4. S.02.03.07 tábla Harmadik országbeli biztosító fióktelepére vonatkozó kiegészítő mérleginformációk
A tábla sorai
Megterhelt eszközök listája
C0010 Mérleg szerinti eszközállomány - Megterhelt eszközök nettó értéke
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe számára rendelkezésére állóként jelentett eszközállomány teljes összege.
C0020 Megterhelt eszköz azonosító kódja
Eszközazonosító kód az alábbi alkalmazási sorrendben:
- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;
- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)
- a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód, amennyiben a fenti lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A kódnak egyedinek és tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie.
C0030 Megterhelt eszköz azonosító kódjának típusa
A "Megterhelt eszköz azonosító kódja" oszlopban alkalmazott azonosító kód típusa. Választható kódok:
1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód
2 - CUSIP [a CUSIP (egységes értékpapír-azonosítási eljárásokkal foglalkozó bizottság) Service Bureau által az egyesült államokbeli és kanadai vállalatok számára meghatározott azonosító; a továbbiakban: CUSIP]
3 - SEDOL (a londoni tőzsde hivatalos napi értékpapírjegyzéke; a továbbiakban: SEDOL)
4 - WKN (Wertpapier Kenn-Nummer, a német alfanumerikus azonosító; a továbbiakban: WKN)
5 - Bloomberg Ticker (a társaságok értékpapírjait azonosító Bloomberg-betűkód; a továbbiakban: Bloombert Ticker)
6 - BBGID (globális Bloomberg-azonosító; a továbbiakban: BBGID)
7 - Reuters RIC (a Reuters eszközkódja; a továbbiakban: Reuters RIC)
8 - FIGI (a pénzügyi instrumentum globális azonosítója; a továbbiakban: FIGI)
9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok 99 - a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód
C0060 Elsőbbségi biztosítékkal terhelt összeg
Ezeket a mezőket minden egyes megterhelt eszközre ki kell tölteni.
C0070 A megterhelt eszközök nettó értéke
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésére állóként jelentett eszközeinek nettó értéke. Ezt a mezőt minden egyes megterhelt eszközre ki kell tölteni.
C0080 Terhelések ismertetése
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésre álló eszközeiből kifizetendő elsőbbségi követelések listája.
C0100 Bruttó érték
A kötelezettség bruttó értéke. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Amennyiben nincs elsőbbségi követelés, a bruttó érték megegyezik a nettó értékkel.
C0110 Elsőbbségi követelés
A kötelezettséghez kapcsolódó elsőbbségi követelés összege. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Ha nincs elsőbbségi követelés, a mező értéke 0. Az elsőbbségi követeléseket csak akkor kell feltüntetni, ha azok kifizetése a harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésre álló eszközei terhére elsőbbséget élvez a biztosítási követelésekkel szemben.
C0120 Nettó összeg
A kötelezettség nettó értéke, ha elsőbbségi követelések figyelembevételére kerül sor. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Amennyiben nincs elsőbbségi követelés, a nettó érték megegyezik a bruttó értékkel.
5. S.06.02.07 tábla Eszközök felsorolása
A tábla kitöltése
Ez a tábla a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által közvetlenül birtokolt eszközök tételes (vagyis nem áttekintő) listáját tartalmazza 0-9. kategóriákba sorolva [a harmadik országbeli (viszont)biztosító fióktelepe által kezelt, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött termékek esetében a jelentendő eszközök szintén csak a 0-9. eszközkategóriákba tartozók, pl. az ilyen termékekhez kapcsolódó megtérülő összegeket és kötelezettségeket nem kell jelenteni] az alábbi kivételekkel:
a) a készpénzt pénznemenként egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára;
b) az átruházható betéteket (készpénz-egyenértékesek) és az egy évnél rövidebb lejáratú egyéb betéteket bank és pénznempáronként egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára;
c) a magánszemélyeknek nyújtott jelzáloghiteleket és hiteleket - ideértve a biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hiteleket is - két sorban kell feltüntetni, az egyik sorban az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti szerveknek nyújtott hiteleket a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára, a másik sorban pedig az egyéb, természetes személyeknek nyújtott hiteleket a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára;
d) a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követeléseket egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára;
e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe saját hasznosítású gépeit és berendezéseit egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára.
A jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában minden cellában kell adatot jelenteni.
A C0110, C0120, C0121, C0122, C0130, C0140, C0190, C0200, C0230, C0270, C0280, C0310, C0370 és C0380 oszlopok esetében a "CIC 09 - Egyéb befektetések" kategória nem alkalmazható.
Az "Információ a tartott pozíciókról" táblázatban minden egyes eszközt külön kell jelenteni annyi sorban, amennyi az adott táblázatban megjelölt összes mező teljes kitöltéséhez szükséges. Ha ugyanazon eszköz esetében egy változóhoz több érték párosítható, akkor az eszközt több sorban is jelenteni kell.
Az "Információ az eszközökről" táblázatban minden egyes eszközt külön kell jelenteni úgy, hogy minden eszköz külön sorban jelentendő, és a táblázatban megjelölt összes mezőt ki kell tölteni.
A Külső minősítés (C0320) és a Kijelölt külső hitelminősítő intézet (C0330) oszlopok esetén az adat az alábbi körülmények fennállása esetén korlátozottan jelentendő, illetve nem jelentendő:
a) az MNB-nek az Iránymutatások 48. pontja körében meghozott határozata alapján
vagy
b) az MNB határozata alapján azokban az esetekben, amikor a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a befektetési területen kiszervezési megállapodása van érvényben, ami miatt ez a konkrét információ nem érhető el közvetlenül a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számára.
A tábla oszlopai
Információ a tartott pozíciókról
C0040 Eszközazonosító kód
Eszközazonosító kód az alábbi fontossági sorrendben:
- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;
- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)
- a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód, amennyiben a fenti lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A kódnak egyedinek és tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie.
Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, az eszközazonosító kódot és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját is meg kell adni az alábbi példa szerint: "kód + EUR".
C0050 Eszközazonosító kód típusa
Az "Eszközazonosító kód" mezőben alkalmazott azonosító kód típusa. Választható kódok:
1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód
2 - CUSIP
3 -SEDOL
4 - WKN
5 - Bloomberg Ticker
6 - BBGID
7 - Reuters RIC
8 - FIGI
9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok 99 - Harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód
Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, és a C0040 oszlopban jelentett kód az eszközazonosító kódból és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódjából tevődik össze, az eszközazonosító kód típusának a 99 kódot és az eredeti eszközazonosító kódot kell tartalmaznia, ahogy azt a következő példa is mutatja, amelyben az ISIN azonosító + pénznem kód szerepel: "99/1".
C0060 Portfolió
Élet, nem-élet, részvényesek alapjai, egyéb belső alapok, általános (nincs bontás) és elkülönített alapok szerinti bontás. Az életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok mögöttes eszközeit az életbiztosítási portfólióhoz, a neméletbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok mögöttes eszközeit pedig a nem-életbiztosítási portfólióhoz kell hozzárendelni, a rendelkezésre álló legpontosabb bontás alkalmazásával.
Választható kódok:
1 - Életbiztosítás
2 - Nem-életbiztosítás
3 - Elkülönített alapok
4 - Egyéb belső alapok
5 - Részvényesek alapjai
6 - Általános
A bontás - az elkülönített alapok megjelölésének kivételével - nem kötelező, de abban az esetben alkalmazni kell, ha azt a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szervezetén belül is alkalmazza.
Amennyiben a biztosító nem alkalmazza ezt a bontást, az "általános" bontást kell alkalmazni.
C0070 Alap száma
Az elkülönített alapokban vagy más, nemzeti szinten meghatározott belső alapokban tartott eszközökre vonatkozik, különösen az életbiztosítási termékeket támogató alapok (eszközportfóliók) tekintetében.
Az adatszolgáltató által megadott szám vagy kód, amely megegyezik az egyes alapoknak kiosztott egyedi számmal vagy kóddal. Ennek a számnak vagy kódnak tartósan következetesnek kell lennie és az azonos alapok azonosítására kell szolgálnia a többi jelentett táblában (pl. S.08.01, S.14.01). Ugyanazon szám vagy kód nem használható fel ismételten más alap azonosítására.
C0080 Illeszkedési portfolió száma
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az egyes, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illeszkedési kiigazítási portfóliókhoz hozzárendelt egyedi azonosító szám, amelynek tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie, és az illeszkedési kiigazítási portfóliók azonosítására kell szolgálnia a többi jelentett táblában. Nem használható fel ismételten más illeszkedési kiigazítási portfólió megjelölésére.
C0090 Az indexhez és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez tartott eszközök
Az indexhez és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre tartott eszközöket kell megadni. Választható kódok:
1 - Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés
2 - Nem indexhez és nem befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés C0100 Biztosítékként szolgáló eszközök
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe mérlegében szereplő, biztosítékként szolgáló eszközöket kell megadni. Részlegesen felhasznált eszközök esetében minden eszközt két sorban kell jelenteni, az egyik sor a fedezetként felhasznált összeget, a másik a fennmaradó összeget tartalmazza.
Az eszköz fedezetként felhasznált részének azonosításához választható kódok:
1 - A mérlegben szereplő, biztosítékként nyújtott eszközök
2 - Aktív viszontbiztosítás fedezetéül szolgáló biztosíték
3 - Kölcsönzött értékpapír fedezetéül szolgáló biztosíték
4 - Repóügyletek
9 - Nincs biztosíték
C0110 Letétkezelő ország
Annak az országnak az ISO 3166-1-alpha-2 országkódja, ahol a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeit letétbe helyezték. A nemzetközi letétkezelők, pl. az Euroclear azonosíthatósága céljából a letétkezelő ország a letétkezelési szolgáltatást meghatározó szerződés megkötésének helye szerinti ország.
Amennyiben ugyanazt az eszközt egynél több országban is letétbe helyezték, azt külön kell jelenteni, letétkezelő országonként külön sorban.
Ez a mező nem alkalmazandó a jelzáloghitelek és hitelek elnevezésű 8. CIC-kategóriára (természetes személyeknek nyújtott jelzáloghitelek és hitelek esetében, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges személyekre lebontani) és a 71., a 75. és a 95. CIC-kategóriára [(saját használatú) gépek és berendezések] ugyanezen okból.
A 9. CIC-kategóriát esetében - kivéve a 95. CIC-kategóriát [(saját használatú) gépek és berendezések] - a kibocsátó ország az ingatlan címe alapján határozandó meg.
C0120 Letétkezelő
A letétkezelő intézmény megnevezése.
Amennyiben ugyanazt az eszközt egynél több letétkezelőnél is letétbe helyezték, minden eszközt külön kell jelenteni annyi sorban, amennyi ahhoz szükséges, hogy megfelelően azonosítani lehessen az összes letétkezelőt.
A házon belül tárolt eszközök esetében az adatszolgáltatót kell letétkezelőként jelenteni. Ez a mező megegyezik az intézmény LEI-adatbázisban található nevével, ha van ilyen. Ha nincs, akkor az intézmény hivatalosan bejegyzett neve jelentendő.
Ez a mező nem alkalmazandó a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) - a természetes személyeknek nyújtott jelzáloghitelre és hitelre, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni -, a 71., 75. CIC-kategóriára, valamint a 9. CIC-21/31kategóriára (Ingatlanok), továbbá az egyéb olyan eszközökre, amelyeket jellegükből adódóan nem helyeznek letétbe.
Az olyan eszközök esetében, ahol nincs letétkezelő, vagy ha az adott eszközre ez a mező nem alkalmazandó, a "Nincs letétkezelő" szöveget kell megadni.
C0121 Letétkezelő kódja
A letétkezelő LEI-kódja, amennyiben rendelkezésre áll.
C0122 Letétkezelő kódjának típusa
A "Letétkezelő kódja" mezőben megadott kódtípus azonosítására szolgál, választható kódok:
1 - LEI
9 - Nincs
C0130 Mennyiség
Az eszközök száma a releváns eszközökre vonatkozóan.
Ha a "Névérték" (C0140) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni. Ez a mező nem alkalmazandó a 9 CIC-kategóriára (Ingatlanok), továbbá a 09., 71. CIC kategóriákra.
C0140 Névérték
Kinnlevő összeg névértéken meghatározva minden olyan eszközre, amelynél ez a mező releváns, és nominális értéken meghatározva, a 8. CIC-kategória (Jelzáloghitelek és hitelek) és a 72., 73., 74., 75., 79. CIC-kategóriák esetén. Ez a mező nem alkalmazandó a 9 CIC-kategóriára (Ingatlanok), továbbá a 09., 71. CIC kategóriákra.
Ha a "Mennyiség" (C0130) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.
C0145 Hosszú távú tőkebefektetések
Csak a 3. CIC-kategóriára (Saját tőke) és a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó.
Ebben a mezőben kell megadni, ha a saját tőkét vagy a kollektív befektetési vállalkozást az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 171a. cikkében foglaltak alapján sorolták-e be.
Választható kódok:
1 - Igen
2 - Nem
9 - Nem alkalmazandó
C0150 Értékelési módszer
Az eszközök értékelése során alkalmazott értékelési módszert kell megadni.
Választható kódok:
1 - aktív piacokon jegyzett piaci árak ugyanazokra az eszközökre
2 - aktív piacokon jegyzett piaci árak hasonló eszközökre
3 - alternatív értékelési módszerek
4 - korrigált tőkemódszerek (a részesedések értékelésére alkalmazandó)
5 - IFRS-ek szerinti tőkemódszerek (a részesedések értékelésére alkalmazandó)
6 - az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti piaci értékelés
C0160 Szerzési érték
A birtokolt eszközök szerzési összértéke, felhalmozott kamatok nélkül számított tiszta érték.
A 7. CIC-kategóriára (Készpénz és betétek) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) nem alkalmazandó.
C0170 Teljes Szolvencia II szerinti érték
A Szolvencia II 75. cikkében meghatározottak szerint kiszámított érték.
A következőket kell figyelembe venni:
- a "Névérték" és "A Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka" szorzata és a "Felhalmozott kamat" összegének felel meg olyan eszközök esetében, ahol az első két mező releváns,
- a "Mennyiség" és "A Szolvencia II szerinti egységár" szorzatának felel meg olyan eszközök esetében, ahol ez a két mező releváns,
- A 9. CIC-kategória (Ingatlanok) és a 71. CIC-kategória esetében itt az eszköz Szolvencia II szerinti értékét kell megadni.
C0180 Felhalmozott kamat
A kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatszelvény után elhatárolt kamat összegét kell megadni. Ez az érték a teljes Szolvencia II szerinti érték tétel részét is képezi.
C0400 A 162. cikk (2) bekezdés e) pontja szerint biztosítékként elhelyezett letét
Választható kódok:
1 - Elhelyezett letét
2 - Nem letét
C0410 Annak megerősítése, hogy nincs beszámítási jog
Választható kódok:
1 - Nem áll fenn beszámítási jog
2 - Beszámítási jog áll fenn Információ az eszközökről
C0040 Eszközazonosító kód
Eszközazonosító kód az alábbi fontossági sorrendben:
- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;
- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)
- a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód, amennyiben a fenti lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A kódnak egyedinek és tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie.
Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, az eszközazonosítókódot és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját is meg kell adni az alábbi példa szerint:
"kód + EUR".
C0050 Eszközazonosító kód típusa
Az "Eszközazonosító kód" mezőben alkalmazott azonosító kód típusa.
Választható kódok:
1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód
2 - CUSIP
3 -SEDOL
4 - WKN
5 - Bloomberg Ticker
6 - BBGID
7 - Reuters RIC
8 - FIGI
9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok
99 - Harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód
Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, és a C0040 oszlopban jelentett kód az eszközazonosító kódból és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódjából tevődik össze, az eszközazonosító kód típusának a 99 kódot és az eredeti eszközazonosító kódot kell tartalmaznia, ahogy azt a következő példa is mutatja, amelyben az ISIN azonosító + pénznem kód szerepel: "99/1".
C0190 Mező megnevezése
A jelentett eszköz nevének (vagy ingatlan esetén a címének) a biztosító által meghatározott adatokkal való azonosítása.
A következőket kell figyelembe venni.
A 87. és a 88. CIC-kategóriát illetően e mezőnek a hitel jellege szerint az "Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjainak nyújtott hitelek" vagy az "Egyéb természetes személyeknek nyújtott hitelek" megjelölést kell tartalmaznia, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni. A nem természetes személyeknek nyújtott hiteleket tételesen fel kell sorolni.
Ez a mező nem alkalmazandó a 95. CIC-kategóriára (Saját hasznosítású gépek és berendezések), mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni, illetve a 71. és a 75. CIC-kategóriára.
Az ingatlanok esetében a jelentendő adatok a birtokolt ingatlan szerinti ország ISO Alpha-2 kódja + postai irányítószám + város + utcanév + házszám, vagy az ingatlanberuházás elhelyezkedésének szélességi és hosszúsági foka vagy CRESTA/NUTS-régiója: közigazgatási határok (pl. tartomány vagy megye határai, pl. NUTS3 szint) vagy összevont irányítószám-övezetek (pl. irányítószám első két számjegye szerinti területek, hasonlóan a CRESTA 2019[2] szerinti alacsony felbontású övezetekhez).
C0200 Kibocsátó megnevezése
A kibocsátó, vagyis az eszközöket a befektetők számára kibocsátó intézmény LEI-adatbázisban található neve, ennek hiányában az intézmény hivatalosan bejegyzett neve.
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó neve az alapkezelő nevével egyezik meg. Az adatszolgáltatásban az engedélyezett alapkezelő társaságot kell megadni, amely kezeli az alapot és felelős az alap kezeléséért, függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeket kiszerveztek-e, beleértve a portfólió tényleges kezelését, azaz a vételről/eladásról való döntéshozatalt;
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően - kivéve a 71. CIC-t és a 75. CIC-t - a kibocsátó neve megegyezik a letétkezelő nevével,
- a 87. és a 88. CIC-kategóriát illetően e mezőnek a hitel jellege szerint az "Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjainak nyújtott hitelek" vagy az "Egyéb természetes személyeknek nyújtott hitelek" megjelölést kell tartalmaznia, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni;
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik,
- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).
C0210 Kibocsátó kódja
A LEI-kód, amennyiben rendelkezésre áll, ha nem áll rendelkezésre, ezt a mezőt nem kell jelenteni.
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó kódja az alapkezelő kódjával egyezik meg. Az adatszolgáltatásban az engedélyezett alapkezelő társaságot kell megadni, amely kezeli az alapot és felelős az alap kezeléséért, függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeket kiszerveztek-e, beleértve a portfólió tényleges kezelését, azaz a vételről/eladásról való döntéshozatalt;
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a kibocsátó kódja megegyezik a letétkezelő kódjával,
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik,
- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),
- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.
C0220 Kibocsátó kódjának típusa
A "Kibocsátó kódja" mezőben megadott kód típusának azonosítására szolgál. Választható kódok:
1 - LEI-kód
9 - Nincs
Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.
Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).
C0230 Kibocsátó szektora
A kibocsátó gazdasági szektorát kell megadni, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kódoknak megfelelően. A NACE A-N nemzetgazdasági ágak esetében a teljes négyjegyű NACE-kódot meg kell adni, azaz a nemzetgazdasági ágat jelölő betűjel után az osztályt jelölő 4 numerikus karaktert is fel kell tüntetni (pl. "K6411"). A többi nemzetgazdasági ág esetében elég a nemzetgazdasági ágat jelölő NACE-betűjelet feltüntetni (pl. a "PA" vagy az "A0111P850" is elfogadott), kivéve a pénzügyi és biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó NACE-besorolást, ahol a nemzetgazdasági ágat jelölő betűjel után az osztályt jelölő 4 numerikus karaktert is fel kell tüntetni (pl. "K6411").
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó gazdasági szektora az alapkezelő gazdasági szektorával egyezik meg,
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a kibocsátó szektora megegyezik a letétkezelő szektorával,
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;
- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),
- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.
C0240 Kibocsátó csoport
A kibocsátó anyavállalatának neve. A kollektív befektetési vállalkozások esetében a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik.
Ebben a mezőben az intézmény LEI-adatbázisban található neve, ennek hiányában az intézmény hivatalosan bejegyzett neve jelentendő.
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik,
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a csoporttal való kapcsolat a letétkezelőre vonatkozik,
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően a csoporttal való kapcsolat a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;
- Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára;
- Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75., 09. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).
- Ez a mező nem alkalmazandó a következők által kibocsátott kötvényekre:
- központi kormányzat;
- helyi önkormányzat;
- kormányhivatal;
- központi bank;
- a csoport/szervezet maga;
- szupranacionális szervezet (amennyiben nem létezik kibocsátó)
C0250 Kibocsátó csoport kódja
A kibocsátó csoport LEI-kódja, ha nem áll rendelkezésre, ezt a mezőt nem kell jelenteni.
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik,
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) - kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát - illetően a csoporttal való kapcsolat a letétkezelőre vonatkozik,
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően a csoporttal való kapcsolat a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;
- Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára;
- Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75., 09. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).
- Ez a mező nem alkalmazandó a következők által kibocsátott kötvényekre:
- központi kormányzat;
- helyi önkormányzat;
- kormányhivatal;
- központi bank;
- a csoport/szervezet maga;
- szupranacionális szervezet (amennyiben nem létezik kibocsátó)
C0260 Kibocsátó csoport kódjának típusa
A "Kibocsátó csoport kódja" mezőben megadott kód azonosítására szolgál.
Választható kódok:
1 - LEI-kód
9 - Nincs
C0270 Kibocsátó országa
A kibocsátó székhelye szerinti ország ISO 3166-1-alpha-2 kódja.
A kibocsátó helyét az eszközt kibocsátó intézmény címe alapján kell meghatározni.
A következőket kell figyelembe venni:
- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó országa az alapkezelőhöz kapcsolódó ország,
- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) - kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát - illetően a kibocsátó országa megegyezik a letétkezelő országával,
- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;
- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),
- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.
Választható kódok:
- ISO 3166-1-alpha-2 kód
- XA: szupranacionális kibocsátók [nemzetállamok közötti kötelezettségvállalással létrehozott közintézmények [pl. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 117. cikk (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bank vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. cikkében felsorolt nemzetközi szervezet, az Európai Unió intézményei kivételével];
- EU: az Európai Unió intézményei (az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkében felsorolt intézmények)
C0280 Pénznem
Az eszköz pénznemének ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját kell megadni.
A következőket kell figyelembe venni:
- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és 88. CIC-kategóriára, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges személyekre lebontani, és a 75. és a 95. CIC-kategóriára ([Saját használatú] gépek és berendezések) ugyanezen okból,
- a 9. CIC-kategóriát [(Saját használatú) gépek és berendezések] - kivéve a 95. CIC-kategóriát - illetően a pénznem megegyezik azzal a pénznemmel, amelyben a befektetést lebonyolították.
C0290 CIC
Az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletében (CIC-táblázat) az eszközök osztályozására alkalmazott kiegészítő azonosító kód. Egy eszköz CIC-táblázat szerinti osztályozása során a leginkább reprezentatív kockázatot kell figyelembe venni, amelynek az eszköz ki van téve.
C0292 A szavatolótőke-szükséglet kiszámításának módszere kollektív befektetési vállalkozás esetében
Választható kódok:
1 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 84. cikk (1) bekezdésével összhangban a szavatolótőke-szükséglet kiszámítása céljából az áttekintés elvét alkalmazzák;
2 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az áttekintés elve nem alkalmazható, a szavatolótőke-szükséglet számítása a célul kitűzött mögöttes eszközallokáció vagy a legutóbb jelentett eszközallokáció alapján történik, és amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 84. cikk (3) bekezdésével összhangban adatcsoportosítást alkalmaznak;
3 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az áttekintés elve nem alkalmazható, a szavatolótőke-szükséglet számítása a célul kitűzött mögöttes eszközallokáció vagy a legutóbb jelentett eszközallokáció alapján történik, és amelyek esetében nem alkalmaznak az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikk (3) bekezdésével összhangban adatcsoportosítást;
4 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 168. cikk (3) bekezdésével összhangban a "2-es típusú részvénykitettségek" megközelítést alkalmazták;
9 - Nem alkalmazandó. Az ennél a tételnél az áttekintés elvére vonatkozóan választott opcióknak tükrözniük kell a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó számítás során alkalmazott megközelítést.
Az áttekintés elve szerinti információkat az S.06.03 táblában a "Tábla kitöltése" részben meghatározott küszöbértékek figyelembevételével kell megadni.
Ez a mező csak a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó.
C0293 A hitelezői feltőkésítés szabályai
Ebben a mezőben kell megadni, hogy az eszköz a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43. és 44. cikkével összhangban a hitelezői feltőkésítési szabályok hatálya alá tartozik-e.
Választható kódok:
1 - Igen;
2 - Nem;
9 - Nem alkalmazandó.
C0294 Regionális kormányzatok és helyi hatóságok
A regionális kormányzatok és helyi hatóságok által kibocsátott vagy garantált, a 13. és 14. CIC-kategóriába sorolható eszközök tekintetében azt kell megadni, hogy az eszköz az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendeletben felsorolt eszköz-e vagy sem.
Választható kódok:
1 - Az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet felsorolja;
2 - Az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet nem sorolja fel;
9 - Nem alkalmazandó.
C0295 Kriptoeszközök
A kriptoeszközökhöz kapcsolt eszközöket kell megadni. A kriptoeszközök olyan értékek vagy jogok digitális leképezései, amelyek elektronikusan, megosztott főkönyvi vagy hasonló technológia segítségével ruházhatók át és tárolhatók.
Választható kódok:
1 - Elektronikuspénz-token - olyan kriptoeszköztípus, amelynek fő célja, hogy csereeszközként használható legyen, és amely valamely törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat pénz értékére való hivatkozással igyekszik stabil értéket fenntartani;
2 - Eszközalapú token - olyan kriptoeszköztípus, amely több törvényes fizetőeszköznek minősülő, állam által kibocsátott (fiat) pénz, egy vagy több árucikk vagy egy vagy több kriptoeszköz, illetve ezek kombinációjára való hivatkozással igyekszik stabil értéket fenntartani;
3 - Felhasználói token - olyan kriptoeszköztípus, amelynek célja, hogy digitális hozzáférést biztosítson egy megosztott főkönyvi technológia (DLT) révén elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz, és amelyet csak az adott token kibocsátója fogad el;
4 - Egyéb kriptoeszközök
5 - Nincs.
C0296 Ingatlan típusa
Az ingatlan típusát kell megadni, az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló, az ERKT/2019/3 ajánlással módosított ERKT/2016/14 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (a továbbiakban: ERKT ajánlás) megfelelően.
Választható kódok:
1 - Lakóépület, pl. többlakásos ingatlan;
2 - Kiskereskedelmi ingatlan, pl. szálloda, étterem, bevásárlóközpont;
3 - Iroda, pl. elsősorban szakmai célra vagy üzleti irodaként használt ingatlan;
4 - Ipari ingatlan pl. termelési, elosztási és logisztikai célokra használt ingatlan;
5 - Egyéb típusú kereskedelmi ingatlanok; 9 - Nem alkalmazandó.
Ha valamely ingatlan vegyes használatú, akkor azt több különböző ingatlannak kell tekinteni (például az egyes használatokhoz tartozó alapterületek alapján), ha ez a bontás megvalósítható, egyébként pedig az ingatlan a domináns használatának megfelelően sorolható be.
Ez a mező csak a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok) alkalmazandó.
C0297 Ingatlan helye
Az ingatlan helyét kell megadni, az ERKT ajánlásnak megfelelően.
Választható kódok:
1 - Kiemelt helyszín;
2 - Nem kiemelt helyszín; 9 - Nem alkalmazandó.
Ez a mező csak a 9. CIC- kategóriára (Ingatlanok) alkalmazandó.
C0300 Infrastrukturális beruházás
Ebben a mezőben kell megadni, hogy az eszköz infrastrukturális beruházás-e.
Az infrastrukturális beruházás a közszolgáltatásokba (például autópályadíjak, hidak, alagutak, kikötők és repülőterek, olaj- és gázelosztás, villamosenergia-elosztás) és szociális infrastruktúrába (például egészségügyi és oktatási létesítmények) való beruházás vagy a közszolgáltatások számára nyújtott kölcsön.
Választható kódok:
1 - Nem infrastrukturális beruházás
2 - Állami kezességvállalás: ha kifejezett állami kezességvállalás áll fenn
3 - Állami támogatás, ideértve az államháztartási kezdeményezést is: ha a szektor támogatását kormányzati politika vagy államháztartási kezdeményezések mozdítják elő
4 - Szupranacionális kezességvállalás/támogatás: ha kifejezett szupranacionális kezességvállalás vagy támogatás áll fenn
9 - Egyéb: egyéb infrastrukturális kölcsönök vagy beruházások, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba
C0310 Tulajdonrész kapcsolt vállalkozásokban, részesedésekkel együtt
Csak a 3. CIC-kategóriára (Saját tőke) és a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó. Ebben a mezőben kell megadni, hogy a saját tőke vagy más részvény részesedés-e.
Választható kódok:
1 - Nem részesedés
2 - Részesedés
C0320 Külső minősítés
Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) alkalmazandó. Az eszköznek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában érvényes, a kijelölt külső hitelminősítő intézmény (KHMI) által meghatározott besorolása.
Ez a mező nem vonatkozik olyan eszközökre, amelyek minősítésére a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső minősítést használ. Amennyiben a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem használ belső minősítést, ezt a mezőt meg kell adnia.
C0330 Kijelölt KHMI
Legalább az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.
A külső minősítést végző külső hitelminősítő intézmény (KHMI) nevét kell megadni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) honlapján közzétett KHMI-k listájából.
Ha a "Külső minősítés" (C0320) mező ki van töltve, ezt a mezőt is jelenteni kell.
C0340 Hitelminősítési besorolás
Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.
Meg kell adni az eszközhöz rendelt hitelminősítési besorolást, az (EU) 2016/1800 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat alkalmazásával.
Ez a mező nem vonatkozik olyan eszközökre, amelyek minősítésére a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső minősítést használ. Amennyiben a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem használ belső minősítést, ezt a mezőt meg kell adni.
Választható kódok:
0 - 0-s hitelminősítési besorolás
1 - 1-es hitelminősítési besorolás
2 - 2-es hitelminősítési besorolás
3 - 3-as hitelminősítési besorolás
4 - 4-es hitelminősítési besorolás
5 - 5-ös hitelminősítési besorolás
6 - 6-os hitelminősítési besorolás
9 - Nem áll rendelkezésre besorolás
C0350 Belső minősítés
az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára
(Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.
Belső minősítéseket alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeinek belső minősítése. Az illeszkedési kiigazítást alkalmazó adatszolgáltató esetében ezt az információt akkor kell jelenteni, ha a belső minősítéseket használja a Szolvencia II 77c. cikk (2) bekezdésében említett alapvető kamatkülönbözet kiszámításához.
C0360 Futamidő
Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) (adott esetben, pl. a főként kötvényekbe fektető kollektív befektetési vállalkozásoknál), az 5. CIC kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) alkalmazandó.
Az eszköz futamideje, amely a "hátralévő módosított futamidő" fogalomnál kerül meghatározásra (az értékpapír lejáratáig fennmaradó időtartam alapján az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjától számított módosított futamidő). Rögzített lejárat nélküli értékpapírok esetében az első lehívási időpontot kell alkalmazni, de figyelembe kell venni a vételi opció gyakorlásának valószínűségét. A hátralévő futamidőt a gazdasági érték alapján kell kiszámítani.
C0370 A Szolvencia II szerinti egységár
Az összeget forintban kell megadni.
Ezt a mezőt akkor kell jelenteni, ha a tábla első részében ("Információ a tartott pozíciókról") található "Mennyiség" (C0130) mező ki van töltve. Ha a "Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka" (C0380) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.
C0380 A Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka
A névérték mértékének százalékában, az eszközre vonatkozó, felhalmozott kamatok nélkül számított tiszta érték, amennyiben alkalmazandó.
Ezt a mezőt akkor kell jelenteni, ha a tábla első részében ("Információ a tartott pozíciókról") található "Névérték" (C0140) mező ki van töltve, a 71. és 9. CIC-kategória kivételével.
Ha a "Szolvencia II szerinti egységár" (C0370) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.
C0381 Kibocsátás időpontja
Az eszköz kibocsátásának dátuma. Ezt a tételt a 8. CIC-kategória és a következő CIC-kategóriák esetében kell jelenteni, ha az eszközök nem rendelkeznek ISIN-kóddal, azaz, ha az eszközazonosító kód (C0040) nem ISIN/ vagy CAU/ISIN/ kezdetű.
Választható kódok:
- 1. CIC-kategória - Államkötvények;
- 2. CIC-kategória - Vállalati kötvények;
- 5. CIC-kategória - Strukturált értékpapírok és
- 6. CIC-kategória - Biztosítékkal fedezett értékpapírok.
A 8. CIC-kategóriába - Jelzáloghitelek és hitelek tartozó hitelek és jelzáloghitelek esetében a (hitel összege alapján) súlyozott kibocsátási dátumot kell jelenteni.
C0390 Lejárat időpontja
Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvénye), a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények), az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok), a b. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek), a 2., 5., b. és 8. CIC-kategóriára, a 74. és a 79. CIC-kategóriára alkalmazandó.
A lejárat napját éééé-hh-nn formátumban kell megadni.
Ez mindig megegyezik a lejárat időpontjával, még a visszahívható értékpapírok esetében is. A következőket kell figyelembe venni:
- lejárat nélküli értékpapírok esetében a "9999-12-31" kódot kell használni,
- a 8. CIC-kategóriát illetően (magánszemélyeknek nyújtott jelzáloghitelek és hitelek) a súlyozott (hitelösszegtől függő) hátralévő lejáratot kell jelenteni.
6. S.23.01.07 tábla Szavatoló tőke
A tábla sorai
Alapvető szavatoló tőke az egyéb pénzügyi szektorban való részesedések levonása előtt
R0130/C0010 Átértékelési tartalék - összesen
A teljes átértékelési tartalék tartalékok (pl. felhalmozott eredmény), kiigazítások (pl. elkülönített alapok) nélkül. Főként a számviteli értékelés és a Szolvencia II 75. cikke szerinti értékelés közötti különbségekből ered.
R0130/C0020 Átértékelési tartalék - 1. szint - korlátlan
Az átértékelési tartalék tartalékok (pl. felhalmozott eredmény), kiigazítások (pl. elkülönített alapok) nélkül. Főként a számviteli értékelés és a Szolvencia II szerinti értékelés közötti különbségekből ered.
R0160/C0010 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Összesen
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nettó halasztott adókövetelésének teljes összege.
R0160/C0050 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - 3. szint
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nettó halasztott adókövetelésének összege, amely megfelel a 3. szintre történő besorolás kritériumainak. A nettó halasztott adókat akkor kell szerepeltetni, ha a halasztott adókövetelések meghaladják a halasztott adókötelezettségeket. Ha a halasztott adókötelezettségek magasabbak, mint a halasztott adókövetelések, akkor a nettó halasztott adóköveteléseknek 0-val kell egyenlőnek lenniük.
Levonások
R0230/C0010 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - összesen
A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló részesedések miatti összes levonás az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet b8. cikkének megfelelően.
R0230/C0020 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 1. szint korlátlan
A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló azon részesedések miatti levonás összege, amelyeket az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet b8. cikkének megfelelően a korlátlan 1. szintről vonnak le.
R0230/C0030 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 1. szint korlátozott
A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló azon részesedések miatti levonás összege, amelyeket az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikkének megfelelően a korlátozott 1. szintről vonnak le.
R0230/C0040 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 2. szint
A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló azon részesedések miatti levonás összege, amelyeket az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikkének megfelelően a 2. szintről vonnak le.
Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után
R0290/C0020 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 1. szint korlátlan
Az 1. szintű korlátlan elemekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a levonások után.
R0290/C0030 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 1. szint korlátozott
Az 1. szintű korlátozott elemekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.
R0290/C0040 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 2. szint
A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.
R0290/C0050 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 3. szint
3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.
Kiegészítő szavatoló tőke
R0340/C0010 Akkreditívek és garanciák a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdése szerint - összesen
A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: CRD) összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívek és garanciák teljes összege.
R0340/C0040 Akkreditívek és garanciák a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdése szerint - 2. szint
A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott, a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.
R0350/C0010 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - összesen
A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 2. szintre vagy 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák teljes összege.
R0350/C0040 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - 2. szint
A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.
R0350/C0050 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - 3. szint
A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.
R0390/C0010 Egyéb kiegészítő szavatoló tőke - összesen
R0390/C0040 Egyéb kiegészítő szavatolótőke-elemek - 2. szint
A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő egyéb kiegészítő szavatoló tőke összege.
R0390/C0050 Egyéb kiegészítő szavatolótőke-elemek - 3. szint
A 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő egyéb kiegészítő szavatoló tőke összege.
R0400/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke összesen
R0400/C0040 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - 2. szint
A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő kiegészítő szavatolótőke-elemek összege.
R0400/C0050 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - 3. szint
A 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő kiegészítő szavatolótőke-elemek összege.
Rendelkezésre álló és figyelembe vehető szavatoló tőke
R0500/C0010 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen
Az 1., 2. és 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem és kiegészítő szavatolótőkeelem összege.
R0500/C0020 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan
Az 1. szintű korlátlan elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke -szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem összege.
R0500/C0030 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott
Az 1. szintű korlátozott elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem összege.
R0500/C0040 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 2. szint
A 2. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem (kiigazítások után) és kiegészítő szavatolótőke-elem összege.
R0500/C0050 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 3. szint
A 3. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem (kiigazítások után) és kiegészítő szavatolótőke-elem összege.
R0510/C0010 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen
Az 1. és a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.
R0510/C0020 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan
Az 1. szintű korlátlan elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.
R0510/C0030 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott
Az 1. szintű korlátozott elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.
R0510/C0040 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 2. szint
2. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.
R0540/C0010 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen
A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető és rendelkezésre álló szavatoló tőke teljes összege.
R0540/C0020 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen -1. szint korlátlan
A korlátlan 1. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0540/C0030 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott
A korlátozott 1. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0540/C0040 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 2. szint
A 2. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0540/C0050 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 3. szint
A 3. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0550/C0010 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen
A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek teljes összege.
R0550/C0020 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan
A korlátlan 1. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0550/C0030 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott
A korlátozott 1. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.
R0550/C0040 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 2. szint
2. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemek összege.
R0580/C0010 Szavatolótőke-szükséglet
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe teljes szavatolótőke-szükséglete, amelynek meg kell egyeznie a vonatkozó szavatolótőke-szükségletre vonatkozó megfelelő táblában megadott szavatolótőke-elemek összegével.
A negyedéves adatszolgáltatásnál a Szolvencia II 103-127. cikke szerint kiszámítandó és jelentendő legfrissebb éves szavatolótőke-szükséglet vagy - amennyiben a szavatolótőke-szükségletet például a kockázati profil változása, a szavatolótőke-szükséglet megsértése vagy a szavatolótőke-szükséglet megsértésének kockázata miatt újraszámították - az annak megfelelő frissebb adat. Az összegnek tartalmaznia kell az MNB által meghatározott többlettőke-követelményt.
Amennyiben a negyedéves adatszolgáltatás céljából nem végzett teljes újraszámítást, de a harmadik országbeli biztosító fióktelepe közelítéssel frissítette a szavatolótőke-szükséglet mértékét, akkor a negyedéves adatszolgáltatásban megadható ez a frissített szavatolótőke-szükséglet.
R0600/C0010 Minimális tőkeszükséglet
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükséglete, amely megegyezik a minimális tőkeszükségletre vonatkozó megfelelő táblában megadott összes minimális tőkeszükséglettel.
R0620/C0010 A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya
A tőkemegfelelési mutató, amely a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető összes szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet összegének hányadosa.
R0640/C0010 A figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet aránya
A minimális tőkeszükségleti mutató, amely a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető összes szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet összegének hányadosa.
Átértékelési tartalék
R0700/C0060 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete a Szolvencia II szerinti mérlegben megadottak szerint.
R0730/C0060 Egyéb alapvető szavatoló tőkeelemek
Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 69. cikk a) pont i-v. alpontjában, a 72. cikk a) pontjában és a 76. cikk a) pontjában szereplő alapvető szavatolótőke-elemek, valamint az MNB által az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 79. cikkének megfelelően jóváhagyott alapvető szavatolótőke-elemek.
R0740/C0060 A korlátozott szavatolótőke-elemeknek megfelelő kiigazítás az illeszkedési kiigazítási portfóliók és az elkülönített alapok tekintetében
Az elkülönített alapok és az illeszkedési kiigazítási portfóliók tekintetében a korlátozott szavatolótőke-elemek megléte miatt az átértékelési tartalékra alkalmazott kiigazítás teljes összege.
R0760/C0060 Átértékelési tartalék - összesen
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe átértékelési tartaléka a más pénzügyi szektorbeli részesedések miatti, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikke szerinti levonások előtt.
R0770/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) - Életbiztosítási ág
Az átértékelési tartalék magában foglalja az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének azon összegét, amely megfelel a jövőbeni díjakban foglalt várható nyereségnek (EPIFP). Ez a mező a harmadik országbeli biztosító fióktelepe életbiztosítási üzletágára vonatkozó, viszontbiztosításokkal és adókkal nem csökkentett (azaz ezek hatásának figyelembevétele nélkül számított) összeget tartalmazza.
R0780/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) - Nem-életbiztosítási ág
Az átértékelési tartalék magában foglalja az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének azon összegét, amely megfelel a jövőbeni díjakban foglalt várható nyereségnek (EPIFP). Ez a mező a harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem-életbiztosítási üzletágára vonatkozó, viszontbiztosításokkal és adókkal nem csökkentett (azaz ezek hatásának figyelembevétele nélkül számított) összeget tartalmazza.
R0790/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPFIP) összesen
A jövőbeli díjakban foglalt várható nyereség teljes összege.
7. S.23.03.07 tábla Szavatoló tőke éves mozgásai
A tábla sorai
A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg
R0900/C0010 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Áthozott egyenleg
A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összegnek az előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.
R0900/C0060 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Átvitt egyenleg
A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összegnek a következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.
Kiegészítő szavatoló tőke - Mozgások a jelentési időszakban
R1110/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Áthozott egyenleg
A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.
R1110/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Uj rendelkezésre bocsátott összeg
A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke jelentési időszak során rendelkezésre bocsátott új összege.
R1110/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - A rendelkezésre álló összeg csökkenése
A rendelkezésre álló 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.
R1110/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek
A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke összege.
R1110/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Átvitt egyenleg
A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.
R1120/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Áthozott egyenleg
A 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege
R1120/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Uj rendelkezésre bocsátott összeg
3. szintű kiegészítő szavatoló tőke jelentési időszak során rendelkezésre bocsátott új összege.
R1120/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - A rendelkezésre álló összeg csökkenése
A rendelkezésre álló 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.
R1120/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek
A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke összege.
R1120/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Átvitt egyenleg
A 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.
R1200/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Áthozott egyenleg
A teljes kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.
R1200/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Rendelkezésre bocsátott új összeg
A teljes kiegészítő szavatolótőkének a jelentési időszak során rendelkezésre bocsátandó új összege.
R1200/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - A rendelkezésre álló összeg csökkenése
A rendelkezésre álló teljes kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.
R1200/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Az alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek
A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott teljes kiegészítő szavatoló tőke összege.
R1200/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Átvitt egyenleg
A teljes kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.
8. S.29.01.07 tábla Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete
A tábla kitöltése
Ez a tábla - az S.29.02, S.29.03 és az S.29.04 kódú táblával együtt - az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változásait részletezi a különböző forrású eszközmozgások összeegyeztetése révén [az öt fő forrást a b) alpont ismerteti]. Ezekben a táblákban a létrejött értéknövekmények összegét (pl. a befektetéseken elért nyereség összegét) kell megadni.
E tábla tartalma az alábbiakra terjed ki:
a) Az alapvető szavatolótőke-elemek jelentési időszakban bekövetkező változásainak bemutatása. Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változását különíti el a teljes változás részeként. Ez az első elemzés teljes egészében az S.23.01 kódú táblában közölt adatokra épül (az N. és az N-1. évre vonatkozóan).
b) Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változására a korábbi jelentési időszakok és a legutóbbi jelentéstételi időszak között ható öt fő forrás összefoglalója (C0030/R0190-C0030/R0250 mezők):
- a befektetésekkel és a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő változások - részletesen az S.29.02 kódú táblában bemutatva;
- a biztosítástechnikai tartalékokkal összefüggő változások - részletesen az S.29.03 és az S.29.04 kódú táblában bemutatva;
- a "tiszta" tőkeelemeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenysége által közvetlenül nem befolyásolt változása (pl. a törzsrészvények számának és értékének változása), ezen változások részletes elemzése az S.23.03 kódú táblában található;
- további fő, az adófizetéssel és az osztalékfizetéssel kapcsolatos változások:
- a halasztott adók változásai
- a jelentési időszakra vonatkozó nyereségadó
- osztalékfizetés;
- máshol figyelembe nem vett változások.
A tábla sorai
R0130 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete (az alapvető szavatolótőke-elemeknek a varianciaanalízis táblákban bemutatott változása)
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változása. Ezen változásokat részletesebben az R0190-R0250 sorban, illetve az S.29.02 - S.29.04 kódú táblában kell bemutatni. Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló részesedések miatti levonások nélküli értékét kell megadni.
R0140 Saját részvények
A mérlegben eszközként kimutatott saját részvények változása.
R0150 Várható osztalékok, kifizetések és díjak
Várható osztalékok, kifizetések és díjak változása.
R0160 Egyéb alapvető szavatolótőke-elemek
Egyéb alapvető szavatolótőke-elemek változása.
R0170 Elkülönített alapok létrehozása és az illeszkedési kiigazítás miatt korlátozott szavatolótőke-elemek
Elkülönített alapok létrehozása és az illeszkedési kiigazítás miatt korlátozott szavatolótőke-elemek változása.
R0190 A befektetések és a pénzügyi kötelezettségek miatti változások
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a befektetések és a pénzügyi kötelezettségek változásaival magyarázható változása (pl. az érték jelentési időszak alatti változása, pénzügyi bevételek).
R0200 Biztosítástechnikai tartalékok miatti változások
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a biztosítástechnikai tartalékok változásaival magyarázható változása (pl. tartalékok feloldása vagy új megszolgált díjak stb.).
R0210 Az alapvető szavatolótőke-elemek és az egyéb jóváhagyott elemek változásai
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a "tiszta" tőkeelemek - pl. a törzsrészvénytőke (a saját részvényekkel együtt), az elsőbbségi részvények, nyereségrészesedésből származó szavatoló tőke - mozgásai miatti változása.
R0220 A halasztott adók változásai
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változásaival magyarázható változása.
R0230 A jelentési időszakra vonatkozó nyereségadó
A jelentési időszakra vonatkozó társasági adó, a jelentési időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóban közölteknek megfelelően.
R0240 Osztalékfizetés
A jelentési időszakban kifizetett osztalék összege, a jelentési időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóban közölteknek megfelelően.
9. S.01.03.01, S.02.02.01, S.03.01.01, S.03.02.01, S.03.03.01, S.05.01.01, S.05.02.01, S.06.03.01, S.07.01.01, S.08.01.01, S.08.02.01, S.09.01.01, S.10.01.01, S.11.01.01, S.12.01.01, S.12.02.01, S.13.01.01, S.14.01.01, S.15.01.01, S.15.02.01, S.16.01.01, S.17.01.01, S.17.02.01, S.18.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.02.01, S.21.03.01, S.22.01.01, S.22.04.01, S.22.05.01, S.22.06.01, S.24.01.01, S.25.01.01, S.25.02.01, S.25.03.01, S.26.01.01, S.26.02.01, S.26.03.01, S.26.04.01, S.26.05.01, S.26.06.01, S.26.07.01, S.27.01.01, S.28.01.01, S.28.02.01, S.29.02.01, S.29.03.01, S.29.04.01, S.30.01.01, S.30.02.01, S.30.03.01, S.30.04.01, S.31.01.01, S.31.02.01, SR.01.01.07, SR.02.01.07, SR.12.01.01, SR.17.01.01, SR.22.02.01, SR.22.03.01, SR.25.01.01, SR.25.02.01, SR.25.03.01, SR.26.01.01, SR.26.02.01, SR.26.03.01, SR.26.04.01, SR.26.05.01, SR.26.06.01, SR.26.07.01 és SR.27.01.01 kódú táblák
Az adatokat az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében meghatározott táblaszerkezetben és kitöltési előírások szerint kell jelenteni.
III.
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe negyedéves felügyeleti jelentése
1. S.01.01.08 tábla Jelentés tartalma
A tábla sorai
Az egyes sorokban jelentendő adatok tartalmára az S.01.01.07 kódú tábla azonos elnevezésű sorainál leírtak az irányadók.
2. S.01.02.07 tábla Alapvető információk - Általános
A táblát az éves adatszolgáltatás S.01.02.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.
3. S.02.01.08 tábla Mérleg
Az egyes sorokban jelentendő adatok tartalmára az S.02.01.07 kódú tábla azonos elnevezésű sorainál leírtak az irányadók.
4. S.06.02.07 tábla Eszközök felsorolása
A táblát az éves adatszolgáltatás S.06.02.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.
5. S.23.01.07 tábla Szavatoló tőke
A táblát az éves adatszolgáltatás S.23.01.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.
6. S.05.01.02, S.06.03.01, S.08.01.01, S.08.02.01, S.12.01.02, S.17.01.02, S.28.01.01, S.28.02.01 kódútáblák
Az adatokat az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében meghatározott táblaszerkezetben és kitöltési előírások szerint kell jelenteni.
IV.
Szöveges jelentések
1. RSR - Felügyeleti jelentéstételi dokumentáció
A Bit. 269. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti jelentésnek meg kell felelnie az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XX. mellékletében megállapított szerkezetnek, valamint következetes és informatív formában tartalmaznia kell az alábbi információkat:
1.1. Összefoglaló
Az összefoglaló a harmadik országbeli biztosító fióktelepének üzleti tevékenységében és teljesítményében, az irányítási rendszerében, kockázati profiljában, a fizetőképességi és tőkegazdálkodási célokat szolgáló értékelésben a jelentéstételi időszak során bekövetkezett lényeges változásokat mutatja be, és rövid magyarázattal szolgál az említett változások okait és hatásait illetően. Az összefoglalónak ki kell térnie a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésre (ORSA) vonatkozó információra a Szolvencia II 45. cikk (6) bekezdése szerint.
1.2. Jogi és gyakorlati kérdések elemzése
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének számszerűen be kell mutatnia, hogy a rendelkezésre álló eszközei miképpen kerülnének felosztásra felszámolása esetén, jogi véleménnyel és a felszámolásra vonatkozó magyar jogszabályok ismertetésével alátámasztva. Az elemzésnek tükröznie kell az elsőbbségi sorrendet, amelyet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeinek felosztása során szükséges alkalmazni, és figyelembe kell vennie minden olyan esetleges megállapodást, amely a biztosítottaknak és a hitelezőknek bizonyos biztonságot, védelmet vagy elsőbbséget biztosít.
Fel kell tüntetni az elemzést készítő személyek szakképesítését és az előző bekezdésben említett jogszabályokra vonatkozó tanácsadás területén fennálló kompetenciáját.
1.3. Üzleti tevékenység és teljesítmény
1.3.1. Üzleti tevékenységre vonatkozóan jelentendő információk:
a) főbb tendenciák és tényezők, amelyek az üzleti tervezési időszak alatt hozzájárulnak a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egészének fejlődéséhez, teljesítményéhez és helyzetéhez, ideértve annak versenypozícióját és minden jelentős jogi és szabályozási kérdést is; a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő ügyek és azon kérdések, amelyek hatással lehetnek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egészének fizetőképességére;
b) a működéshez kapcsolódó üzleti célkitűzések, ideértve a meghatározó stratégiákat és időkereteket is;
c) annak ismertetése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe elegendő eszközzel rendelkezik a minimális tőkeszükségletének fedezetére, és ezeket állandóan a fogadó tagállamban tartja;
d) annak ismertetése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletét fedező és a minimális tőkeszükségletét meghaladó eszközök az Európai Unión belül találhatók;
e) nyilatkozat arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe azonnal tájékoztatja az MNB-t, ha a c) és d) alpontban meghatározott feltételek közül valamelyik nem teljesül;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve;
g) az anyavállalat és a végső anyavállalat neve és székhelye;
h) az anyavállalat pénzügyi felügyeletéért felelős nemzeti felügyeleti hatóság neve és elérhetősége;
i) az anyavállalat leányvállalatainak és fióktelepeinek felsorolása;
j) egyszerűsített csoportstruktúra;
k) kérelmezte-e az anyavállalat a Szolvencia II 167. cikk (1) bekezdésében foglalt kedvezményeket, és ha igen, akkor a több tagállamban letelepedett fióktelepek felsorolása;
l) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe könyvvizsgálójának neve és elérhetősége;
m) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma;
n) a belső szervezetre vonatkozó információk;
o) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének fontosabb üzletágai és fontosabb földrajzi területei, amelyekben, illetve ahol tevékenységet folytat
p) minden olyan jelentős üzleti vagy egyéb esemény, amely az adatszolgáltatási időszakban történt, és amely lényeges hatással volt a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére.
1.3.2. Biztosítási teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:
a) szöveges és számszerűsített információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási teljesítményére vonatkozóan összesítve, továbbá jelentős üzletágakra és földrajzi területekre bontva, ahol a jelentéstételi időszakban üzleti tevékenységet végez, valamint az adatokat az előző jelentéstételi időszakban jelentett adatokkal összehasonlító jelentés,
b) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jelentéstételi időszakban elért biztosítási teljesítményére vonatkozóan üzletáganként az előrejelzésekhez képest, továbbá az előrejelzésektől való eltérésekre ható jelentős tényezők;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási teljesítményére vonatkozó előrejelzések, továbbá információ azokról a jelentős tényezőkről, amelyek az üzleti tervezési időszak során befolyásolhatták a biztosítási teljesítményt;
d) bármilyen, a jelentéstételi időszakban a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését érintően vásárolt vagy megkötött lényeges kockázatmérséklő módszerre vonatkozó információ, kitérve a módszerek hatékonyságára és e módszereknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási tevékenysége teljesítményére gyakorolt hatására.
1.3.3. Befektetési teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe befektetéseinek a jelentéstételi időszakban elért teljesítményére vonatkozó információ, összehasonlítva az előző jelentéstételi időszakban jelentett teljesítménnyel, továbbá az esetleges lényeges változás indokolása;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jelentéstételi időszakban elért átfogó befektetési teljesítményének elemzése fontosabb eszközkategóriánként;
c) az esetleges nyereségre vagy veszteségre vonatkozó információ;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének várható befektetési teljesítményére vonatkozó előrejelzések, a befektetési teljesítményt az üzleti tervezési időszak során esetlegesen befolyásoló jelentős tényezőkre vonatkozó információval együtt;
e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének fő feltételezései a befektetési döntések meghozatalakor a kamatlábak, árfolyamok és egyéb lényeges piaci paraméterek tervezési időszak folyamán bekövetkező mozgásaira vonatkozóan, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének nyilvántartása szerint;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének forgatható értékpapírokba és egyéb, újracsomagolt hitelekkel fedezett pénzügyi eszközökbe való befektetéseire és a harmadik országbeli fióktelep által az ilyen típusú értékpapírokra, befektetésekre alkalmazott kockázatkezelési eljárásokra vonatkozó információ.
1.3.4. Egyéb tevékenységi területeken elért teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének egyéb lényeges bevételei és kiadásai a jelentéstételi időszak során, összehasonlítva az előző jelentéstételi időszakban jelentett adatokkal;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének - nem a biztosítási kockázatvállalással és befektetésekkel kapcsolatban keletkezett - jelentős bevételei és kiadásai az üzleti tervezési időszak során.
1.3.5. Egyéb információ
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe külön fejezetben köteles jelenteni minden egyéb lényeges információt az üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban.
1.4. Irányítási rendszer
1.4.1. Az irányítási rendszerre vonatkozó általános információk körében jelentendő:
a) minden olyan információ, amely lehetővé teszi az MNB számára, hogy megismerje a harmadik országbeli biztosító fióktelepe irányítási rendszerét és értékelje annak megfelelőségét a harmadik országbeli biztosító fióktelepének üzleti stratégiája és működése tekintetében;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének igazgatási, irányító és felügyelő testületeinek felépítésére vonatkozó információ, ismertetve azok fő szerepkörét és kötelezettségeit; az e testületeken belüli, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését illető felelősségmegosztás rövid ismertetése, különös tekintettel arra, hogy az egyes testületeken belül kerültek-e felállításra illetékes bizottságok; továbbá a harmadik országbeli biztosító fióktelepe általános képviselőjének, a harmadik országbeli biztosító fióktelepét ténylegesen irányító vagy a működésére befolyást gyakorló személy, valamint a működése tekintetében kulcsfontosságú funkciókért felelős személyek főbb feladatai és felelősségi köre;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének javadalmazási politikájára és gyakorlatára vonatkozó információ, ideértve
ca) a javadalmazási politika fő elveit;
cb) az arra vonatkozó információt, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepének javadalmazási politikája és gyakorlata milyen módon összeegyeztethető a működésével és miképpen segíti elő az egészséges és hatékony kockázatkezelést, illetve fogja vissza a túlzott kockázatvállalást;
d) tájékoztatás arról, hogy milyen módon kerültek megvalósításra a kockázatkezelési, a belső ellenőrzési, a megfelelőségi (compliance) és az aktuáriusi funkciók, illetve, hogy azok kizárólag csak a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozóan látják-e el tevékenységüket, vagy ezeket a hatásköröket az anyavállalat gyakorolja és terjeszti ki a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére; annak ismertetése, hogy az adott területek számára milyen módon kerül biztosításra a szükséges hatáskör, erőforrások, szakmai képesítés, tudás, tapasztalat és működési függetlenség, illetve - a belső ellenőrzés esetében - a teljes függetlenség a feladataik elvégzéséhez, és miképpen számolnak be, illetve tesznek javaslatot a harmadik országbeli biztosító fióktelepének igazgatási, irányító és felügyelő testületének, továbbá milyen módon integrálódnak a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működéséhez szükséges döntéshozatali folyamatba;
e) tájékoztatás a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működéséhez kapcsolódó adminisztratív és számviteli eljárásokról;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe összes eszközének fellehetőségéről vezetett nyilvántartások.
1.4.2. Alkalmassági követelmények
Jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe általános képviselőjének neve;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét ténylegesen irányító vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését befolyásolni képes személyek;
c) a kulcsfontosságú feladatköreiért felelős személyek a szervezeten belül, illetve - amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kiszervezte a kulcsfontosságú feladatköröket - az ilyen feladatkörökért felelős külsős személyek;
d) azon szabályzatokra és folyamatokra vonatkozó információ, amelyek célja az a)-c) alpontban említett személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának biztosítása.
e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését ténylegesen irányító személyekre, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének általános képviselőjére és a fióktelephez kapcsolódóan kulcsfontosságú feladatköröket ellátó egyéb személyekre vonatkozó gyakorlati, tudásbeli és szakértelmi elvárások;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működéséért felelős személyek, általános képviselője és a kulcsfontosságú feladatköröket ellátó egyéb személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának értékelésére alkalmazott folyamat.
1.4.3. A sajátkockázat- és szolvenciaértékelést (ORSA) is magában foglaló kockázatkezelési rendszer
1.4.3.1. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatkezelési rendszert illetően jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító kockázatkezelési stratégiájára, célkitűzéseire, eljárásaira és jelentéstételi folyamataira vonatkozó információ az egyes kockázati kategóriákat illetően;
b) a harmadik országbeli biztosító miképpen képes hatékonyan és folyamatosan azonosítani, mérni, figyelemmel kísérni, kezelni és jelenteni - egyedi szinten és összevontan - az őt (esetlegesen) fenyegető kockázatokat;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe miképpen teljesíti azon kötelezettségét, hogy valamennyi eszközét a - Szolvencia II 132. cikkében előírt - "prudens személy" alapelvnek megfelelően fekteti be;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe miképpen ellenőrzi a külső hitelminősítő intézmények által végzett hitelminősítések megfelelőségét, és milyen módon és mértékben kerülnek felhasználásra a külső hitelminősítő intézmények által készített hitelminősítések;
e) a kockázatmentes hozamgörbe, az illeszkedési kiigazítás és a volatilitási kiigazítás extrapolációjára vonatkozó értékelések eredménye, a Szolvencia II 44. cikk (2a) bekezdése szerint;
f) a kockázatkezelési funkciót is magába foglaló kockázatkezelési rendszer miként került megvalósításra és integrálásra a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szervezeti struktúrájába és döntéshozatali folyamataiba;
g) azon jelentős kockázatok, amelyeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségei fennállása alatt ki van téve, illetve, hogy ezek miképpen kerültek megjelenítésre a teljes szavatolótőke-szükségletben;
h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által azonosított lényeges kockázatok, amelyek nem jelennek meg teljeskörűen a harmadik országbeli biztosító fióktelepek szavatolótőkeszükségletének számításában a Szolvencia II 101. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.
1.4.3.2. A jelentéstételi időszakban végrehajtott saját kockázat- és szolvenciaértékelés tekintetében jelentendő információk:
a) miképpen kerül elvégzésre, belső dokumentálásra és felülvizsgálatra a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működése tekintetében, és miképpen épül az be a harmadik országbeli biztosító fióktelepének irányítási és döntéshozatali folyamataiba;
b) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközállománya folyamatos elérhetőségének értékelésére és a szavatolótőke-szükséglet fedezési célú eszközállomány elégségességére vonatkozóan,
c) nyilatkozat arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe hogyan határozza meg szavatolótőke-szükségletét a kockázati profilja alapján, és milyen módon hat egymásra a harmadik országbeli biztosító fióktelepének tőkegazdálkodási tevékenysége és kockázatkezelési rendszere.
1.4.4. Belső ellenőrzési rendszer
Jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső ellenőrzési rendszerének ismertetése;
b) a belső ellenőrzési rendszer a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozóan milyen fő eljárásokat foglal magában;
c) miképpen kerül megvalósításra a megfelelési feladatkör a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működése tekintetében, ideértve a jelentéstételi időszakban a Szolvencia II 46. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységekre vonatkozó információt is;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működéssel kapcsolatos megfelelési politikájára vonatkozó információ;
e) a megfelelési politika felülvizsgálati folyamata, a felülvizsgálat gyakorisága és a megfelelési politika bármely jelentős változása a jelentéstételi időszak során.
1.4.5. Belső ellenőrzési feladatkör Jelentendő információk:
a) miképpen került megvalósításra a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső ellenőrzési feladatkör;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét érintően a jelentéstételi időszakban lefolytatott belső ellenőrzések ismertetése, összefoglalva a fő megállapításokat és az igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületének tett ajánlásokat, és az említett megállapításokkal és ajánlásokkal kapcsolatban hozott intézkedéseket;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső ellenőrzési szabályzat ismertetése, a szabályzat felülvizsgálatára vonatkozó eljárásnak, a felülvizsgálat gyakoriságának és a szabályzatban a jelentéstételi időszakban bekövetkezett jelentős változások ismertetése;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozó belső ellenőrzési tervének ismertetése, ideértve a jövőbeni belső ellenőrzéseket és e jövőbeni ellenőrzések indoklását is.
1.4.6. Aktuáriusi feladatkör
Jelentendő információk:
a) az aktuáriusi feladatkör hogyan került ellátásra;
b) az aktuáriusi terület által a jelentéstételi időszakban a felelősségi körébe tartozó minden ellátott tevékenység, ismertetve, hogy az aktuáriusi terület hogyan járul hozzá a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését érintő kockázatkezelési rendszer hatékony megvalósításához.
1.4.7. Kiszervezés
Jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozó kiszervezési politika, a működését érintő kritikus vagy lényeges üzemeltetési feladatok, tevékenységek kiszervezésének és azon joghatóságok ismertetése, ahol az ilyen feladatköröket betöltő vagy tevékenységeket végző szolgáltatók találhatók;
b) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kiszervezi bármely kritikus vagy lényeges üzemeltetési feladatkörét vagy tevékenységét, a kiszervezés indokolása és annak bizonyítása, hogy az megfelelő felügyelet és biztosítékok mellett történik;
c) a kiszervezett, kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek listája a kiszervezett tevékenység végzőjénél.
1.4.8. Egyéb információk
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének jelentenie kell minden egyéb, az irányítási rendszerére vonatkozó lényeges információt.
1.5. Kockázati profil
1.5.1. Az információkat a következő kockázati kategóriákra bontva kell jelenteni:
a) biztosítási kockázat;
b) piaci kockázat;
c) hitelkockázat;
d) likviditási kockázat;
e) működési kockázat;
f) egyéb lényeges kockázatok.
1.5.2. Jelentendő információk:
a) a kockázati kitettségére vonatkozó alábbi információk, ideértve a mérlegen kívüli pozíciókból és az értékpapírosítási ügyletekből jogi személy - ideértve az SPV-ket is - igénybevételével történő kockázat-áthárításból eredő kitettségeket is:
aa) a kockázatok harmadik országbeli biztosító fióktelepén belüli értékelésére alkalmazott intézkedések, ideértve a jelentéstételi időszak során azokban bekövetkező jelentős változásokat is;
ab) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét érintő lényeges kockázatok, ideértve a jelentéstételi időszak során azokban bekövetkező jelentős változásokat is;
ac) az üzleti tervezési időszak alatt várhatóan felmerülő lényeges kockázati kitettségek és e kockázati kitettségek kezelése módja, figyelemmel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe üzleti stratégiájára;
ad) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe értékpapír kölcsönzési vagy értékpapír visszavásárlási megállapodásainak jellemzői;
ae) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe változó életjáradékos termékeket értékesít, a garanciális záradékokra és a garanciákhoz kapcsolódó fedezeti ügyletekre vonatkozó információ;
af) teljes lista a harmadik országbeli biztosító fióktelepének eszközeiről és tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy ezek az eszközök miképpen kerültek befektetésre a Szolvencia II 132. cikkében meghatározott "prudens személy" alapelvnek megfelelően a kockázatok megfelelő kezelése céljából;
b) azok a lényeges kockázati koncentrációk, amelyeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe ki van téve, és az üzleti tervezési időszak alatt az üzleti stratégiából eredő várható jövőbeli kockázati koncentrációk és azok kezelése;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatmérséklő módszereket illetően:
ca) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését érintő kockázatok csökkentését szolgáló módszerek, valamint az e kockázatmérséklő módszerek folyamatos hatékonyságának figyelemmel kísérésére alkalmazott eljárások;
cb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az üzleti tervezési időszak során megvásárolni vagy alkalmazni tervezett, a működését érintő kockázatcsökkentő módszerek, tekintettel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe üzleti stratégiájára, valamint az említett kockázatmérséklő módszerek alkalmazásának indokolása és hatása;
cc) a likviditási kockázat esetében, minden egyes üzletágra vonatkozóan az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 260. cikk (2) bekezdése szerint számított jövőbeli biztosítási díjakban foglalt, várt nyereség, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 260. cikk (1) bekezdés d) pont (ii) alpontjában említett minőségi értékelés eredménye és a jövőbeli biztosítási díjakban foglalt, várt nyereség számításához használt módszerek és fő feltételezések;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatérzékenységet illetően:
da) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működése tekintetében elvégzett, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 259. cikk (3) bekezdése szerinti releváns stressztesztek és forgatókönyv-elemzések, valamint azok eredménye;
db) a stressztesztekhez és forgatókönyv-elemzésekhez használt módszerek és az azok alapjául szolgáló fő feltételezések;
e) a származtatott ügyletek hogyan járulnak hozzá a kockázatok csökkentéséhez vagy segítik elő a hatékony portfoliókezelést;
f) az alapvető szavatolótőke-szükségletének kockázati moduljai és részmoduljai által fedezett kockázatok közötti összefüggések meghatározásához szükséges számszerűsített adatok;
g) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban igénybevett SPV tekintetében legalább az, hogy az SPV rendelkezik-e a Szolvencia II 211. cikke szerinti engedéllyel, milyen kockázatok kerültek átruházásra az SPV-re és milyen módon kerül megvalósításra a teljes finanszírozás elve.
1.5.3. Egyéb információk
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének jelentenie kell minden egyéb, a kockázati profiljára vonatkozó lényeges információt
1.6. Szavatolótőke-megfelelési célú értékelés
1.6.1. Eszközöket illetően jelentendő információk:
a) az eszközök értéke minden lényeges eszközosztályra vonatkozóan;
b) a szavatolótőke-megfelelési célú értékeléssel kapcsolatban alkalmazott értékelés alapja, a használt módszerek és fő feltételezések;
c) szöveges és számszerűsített magyarázat a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés és a pénzügyi beszámolóban alkalmazott alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségekre vonatkozóan.
1.6.2. Biztosítástechnikai tartalékok
A biztosítástechnikai tartalékok szavatolótőke-megfelelési célú értékelését illetően jelentendő információk:
a) a biztosítástechnikai tartalékok összege minden lényeges üzletágra külön -külön lebontva, ideértve a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegét, valamint az azok szavatolótőke-megfelelési célú értékeléséhez használt alapokat, módszereket és fő feltételezéseket is;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés és az egyedi beszámolóban használt alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségek szöveges és számszerűsített magyarázata, minden lényeges üzletágra külön-külön;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban képzett biztosítástechnikai tartalékok összegéhez kapcsolódó bizonytalanság mértéke;
d) a Szolvencia II 77b. cikkében meghatározott illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén az illeszkedési kiigazításnak és a következőknek az ismertetése:
da) a kötelezettségportfolióból és a hozzárendelt elkülönített eszközökből melyekre alkalmazták az illeszkedési kiigazítást;
db) az illeszkedési kiigazítás nullára módosítása esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőkeszükségletre, az alapvető szavatolótőkére, valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is -gyakorolt hatás számszerűsítése;
e) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 77d. cikkében meghatározott volatilitási kiigazítást, továbbá a volatilitási kiigazítás nullára módosítása esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;
f) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 308c. cikkében meghatározott kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedéseket, továbbá ezen intézkedések mellőzése esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőkeszükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőkeszükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;
g) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 308d. cikkében meghatározott, a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti levonást, továbbá ezen intézkedés mellőzése esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;
h) a viszontbiztosítási szerződésekből és az SPV-kből megtérülő összegek,
i) bármilyen lényeges változás a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok számítása során alkalmazott feltételezésekben az előző jelentéstételi időszakhoz képest.
1.6.3. Egyéb kötelezettségek értékelése (a biztosítástechnikai tartalékok kivételével)
Az egyéb eszközök és egyéb kötelezettségek szavatolótőke-megfelelési célú értékelését illetően jelentendő információk:
a) az egyéb kötelezettségek értéke, minden lényeges egyéb kötelezettségek osztályra vonatkozóan,
b) a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés alapja és a használt módszerek és fő feltételezések;
c) szöveges és számszerűsített magyarázat minden lényeges egyéb kötelezettségek osztályra, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú és a pénzügyi beszámolóban használt értékelési alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségekre vonatkozóan.
1.6.4. Alternatív értékelési módszerek
Alternatív értékelési módszer alkalmazása esetén jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe azon eszközei és kötelezettségei, amelyekre az alternatív értékelési módszer vonatkozik;
b) az alternatív értékelési módszer eszközökre és forrásokra való alkalmazásának indokolása;
c) az alternatív értékelési módszer alapjául szolgáló feltételezések;
d) az a) alpontban említett eszközök és források értékelési bizonytalanságának becslése;
e) az a) alpontban említett eszközök és források értékelése megfelelőségének összehasonlítása a tapasztalatokkal.
1.6.5. Egyéb információk
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésével kapcsolatban ismertetnie kell
a) a jövőbeli vezetői intézkedésekre vonatkozó lényeges feltételezéseket;
b) a biztosítottak viselkedésére vonatkozó lényeges feltételezéseket.
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének külön fejezetben kell bemutatnia minden lényeges információt eszközeinek és kötelezettségeinek szavatolótőke-megfelelési célú értékelésével kapcsolatban.
1.7. Tőkekezelés
1.7.1. Szavatoló tőkét illetően jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatoló tőkéjének kezelése céljából alkalmazott célkitűzések, politikák és eljárások, ideértve az üzleti tervezésben alkalmazott tervezési időszak és a jelentéstételi időszak között bekövetkezett lényeges változásokat is;
b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatoló tőkéjének várható alakulása az üzleti tervezési időszakban az üzleti stratégiájából adódóan, valamint a tőketervek a stresszhelyzetek figyelembevételével;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatalótőke-szükségletének fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összege;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének fedezése céljából figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke összege;
e) az átértékelési tartalék fő elemeire adott magyarázat;
f) a kiegészítő szavatoló tőke minden lényeges eleme, a kiegészítő szavatoló tőkeelem összege, amennyiben a kiegészítő szavatoló tőke összege meghatározásának módszere jóváhagyásra került, a módszer ismertetése, továbbá a Szolvencia II 89. cikk (1) bekezdés b) és c) alpontban említett tőkeelemek kibocsátóinak típusa és megnevezése;
g) a szavatoló tőkéből levont bármely elem, továbbá a szavatoló tőke harmadik országbeli biztosító fióktelepén belüli rendelkezésre állását és átruházhatóságát érintő jelentős korlátozás rövid leírása;
h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a Szolvencia II 308b. cikk (9) és (10) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedések hatálya alá tartozó alapvető szavatolótőke-elemek kiváltására vonatkozó tervei a hivatkozott cikkben említett időszakban.
i) nyilatkozat arról, hogy a minimális tőkekövetelményt fedező eszközök a tevékenység helye szerinti tagállamban, a szavatoló tőkekövetelmény minimális tőkekövetelményt meghaladó részét fedező eszközök az Európai Unióban találhatók.
j) tájékoztatás a Szolvencia II 162. cikk (2) bekezdés e) pontja szerint letétbe helyezett eszközökről, ideértve az alábbiakat is:
ja) azon hitelintézet neve és székhelye, ahol a letétet elhelyezték;
jb) annak megerősítése, hogy az említett hitelintézetnek nincs beszámítási joga és nem fog ilyen jogot gyakorolni a harmadik országbeli biztosító fióktelepével szemben esetlegesen fennálló követelései tekintetében a letét terhére, amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe csődbe menne vagy ellene felszámolási eljárás indulna;
jc) a letét részeként elhelyezett eszközök minőségére vonatkozó információk, beleértve az időbeli eszköz volatilitását annak bizonyítására, hogy az eszköz megfelelő minőségű és értéke kellőképpen stabil ahhoz, hogy letétként szolgáljon.
k) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a szavatoló tőkére vonatkozó hazai szabályok szerint kiszámított fizetőképességi helyzetével kapcsolatos alábbi információk:
ka) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatalótőke-szükségletének fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összege;
kb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének fedezése céljából figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke összege.
1.7.2. Szavatolótőke-szükségletet és minimális tőkeszükségletet illetően jelentendő információk:
a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének és minimális tőkeszükségletének összege a jelentéstételi időszak végén, annak jelzésével - amennyiben értelmezhető -, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének végső összege még felügyeleti jóváhagyásra vár;
b) számszerűsített információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletére vonatkozóan, kockázati modulokra bontva a standard formula alkalmazása esetén, illetve kockázati kategóriánként belső modell alkalmazásakor;
c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jövőbeni szavatolótőke-szükségletének és minimális tőkeszükségletének várható alakulása az üzleti tervezési időszakban, az üzleti stratégiájából adódóan;
d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmaz-e egyszerűsített standard formulát, és amennyiben igen, mely kockázati modulokra és részmodulokra alkalmazza azt:
e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe használ-e biztosítóspecifikus paramétereket a Szolvencia II 104. cikk (7) bekezdése értelmében, és ha igen, a standard formula mely paramétereire alkalmazza azokat;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a Szolvencia II 110. cikke értelmében használt biztosítóspecifikus paraméterek hatása és a szavatolótőke-szükséglethez alkalmazott többlettőke összege;
g) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a minimális tőkeszükséglet kiszámításhoz használt bemenő adatokra vonatkozó információ;
h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletében és minimális tőkeszükségletében a jelentéstételi időszak során bekövetkezett lényeges változás és a változás oka.
i) a magyar szabályozás szerint kiszámított, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének egészére vonatkozó szavatolótőke-szükséglet, amely megegyezik a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel;
j) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához egyszerűsítéseket alkalmaz, annak igazolása, hogy az egyszerűsítések arányosak a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével;
k) a szavatolótőke-szükséglet kiszámítása során a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban figyelembe vett viszontbiztosítási és pénzügyi kockázatcsökkentési technikák és a jövőbeli vezetői intézkedések, ismertetve, hogy ezek hogyan felelnek meg a beszámítási feltételeknek;
l) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához belső modellt alkalmaz, tájékoztatás a következőkről:
la) azon különböző célok, amelyekre a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza belső modelljét;
lb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő belső modell alkalmazási körének bemutatása az üzleti egységek és kockázati kategóriák tekintetében;
lc) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő részleges belső modell kerül alkalmazásra, a részleges belső modell standard formulába való beépítéséhez használt módszer, beleértve az igénybe vett alternatív módszerek bemutatását is, ha voltak ilyenek;
ld) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő részleges belső modellben a valószínűség-eloszlási előrejelzés és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőkeszükségletének kiszámításához használt módszerek;
le) a Szolvencia II 123. cikke által előírt, a nyereség és veszteség okai és forrásai tekintetében lefolytatott vizsgálat eredménye, minden egyes jelentős üzleti egységre, valamint, az, hogy a kockázatok belső modellben választott besorolása milyen módon magyarázza a nyereség és veszteség okait és forrásait;
lf) a standard formulában és a belső modellben használt módszerek és alapul szolgáló feltételezések közötti fő különbségek magyarázata, kockázati modulonként;
lg) arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kockázati profilja eltér-e, és ha igen, milyen mértékben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső modelljének alapjául szolgáló feltételezésektől;
lh) a belső modellben használt kockázati mérték és időszak, és amennyiben ezek eltérnek a Szolvencia II 101. cikk (3) bekezdésében meghatározottól, annak magyarázata, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő belső modell használatával kiszámított szavatolótőke-szükséglet miért biztosít a Szolvencia II 101. cikkében meghatározottal egyenértékű védelmet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kötvénytulajdonosainak és kedvezményezettjeinek;
li) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámítása során felhasznált jövőbeni vezetői intézkedések;
m) amennyiben a szavatolótőke-szükséglet kiszámításához a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítóspecifikus paramétereket használ, vagy a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbéhez illeszkedési kiigazítást alkalmaz, tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti értékelés szempontjából meghatározó, a biztosítóspecifikus paraméterekre vagy illeszkedési kiigazításra vonatkozó információk módosultak-e a jóváhagyás iránti kérelemben foglaltakhoz képest;
n) legalább a belső modell működési teljesítményének részletes leírása, különösen a biztonság, a vészhelyzeti tervezés és a helyreállítási tervek, valamint a modell számítási képességei és hatékonysága tekintetében;
o) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső modellben használt kulcsfontosságú adatok jellege és megfelelősége, valamint az adatminőség ellenőrzési folyamat;
p) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a szavatolótőke-szükségletének kiszámításához belső modellt alkalmaz, becslés a standard formulával meghatározott szavatolótőke-szükségletről, ha az MNB a Szolvencia II 112. cikk (7) bekezdése szerint ezt előírja számára.
1.7.3. A Szolvencia II 304. cikkében meghatározott opció - időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatolótőke-szükséglet számítása során - tekintetében jelentendő információk:
a) annak jelzése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához az MNB jóváhagyását követően alkalmazza a hivatkozott rendelkezésben meghatározott időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodult;
b) az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul alkalmazásával számított tőkeszükséglet összege.
1.7.4. A standard formula és az alkalmazott belső modell közti eltéréseket illetően jelentendő információk:
a) a modell szerkezete,
b) a belső modell által figyelembe vett és figyelmen kívül hagyott kockázati kategóriák,
c) összesítési módszerek és diverzifikációs hatások,
d) a standard formula által nem, de a belső modell által lefedett kockázatok.
1.7.5. A minimális tőkeszükségletnek és a szavatolótőke-szükségletnek való meg nem felelés
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének tájékoztatást kell adnia a minimális tőkeszükséglet vagy szavatolótőke-szükséglet esetleges nemteljesülésének észszerűen előrelátható kockázatáról, és arra vonatkozó terveiről, hogy az ezeknek való megfelelést hogyan biztosítja.
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének nemteljesülése esetén jelentendő információk:
a) az egyes nemteljesülések maximális összege és időtartama a jelentéstételi időszakban;
b) az egyes nemteljesülések okai és következményei;
c) a megtett korrekciós intézkedések és ezek hatásai;
d) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének nemteljesülése a jelentéstétel időpontjáig nem került megoldásra, a nemteljesülés jelentéstételi időpontban fennálló összege;
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének jelentős nemteljesülése esetén jelentendő információk:
a) az egyes jelentős nemteljesülések időtartama és maximális összege, és - az okok és következmények magyarázatán túl - a meghozott korrekciós intézkedések és ezen korrekciós intézkedések hatásai;
b) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének jelentős nemteljesülése a jelentéstétel időpontjáig nem került megoldásra, a szavatolótőke-szükséglet nemteljesülésének a jelentéstételi időpontban fennálló összege.
1.7.6. Egyéb információk
A harmadik országbeli biztosító fióktelepének minden egyéb, a működésével kapcsolatos tőkegazdálkodásra vonatkozó lényeges információt jelentenie kell.
2. ORSA - Saját kockázat- és szavatolótőke értékelésről szóló felügyeleti jelentés
A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységére vonatkozó saját kockázat- és szavatolótőkeértékelésről szóló felügyeleti jelentésnek (a továbbiakban: ORSA jelentés) a Bit. 89. § (9) bekezdése szerint tartalmaznia kell a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által készített rendszeres saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés eredményeit, az alábbiak szerint:
a) a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés minőségi és mennyiségi eredményei, valamint a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az eredményekből levont következtetések;
b) a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésben alkalmazott módszerek és főbb feltevések ismertetése;
c) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe átfogó szavatolótőkeszükségletéről, a szükséglet, a szabályozói tőkekövetelmények és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőkéjének az összehasonlítása;
d) szöveges információ arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számszerűsíthető kockázatai közül melyek nem jelennek meg a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükséglet számításában;
e) jelentős eltérés esetén információ arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számszerűsíthető kockázatai mennyire nem jelennek meg a harmadik országbeli biztosító fióktelepe megfelelően számszerűsített szavatolótőke-szükségletében;
f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egyéb műveleteinek azon kockázatai, amelyek jelentős hatással lehetnek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységére."
8. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 13. mellékletében "Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységből származó bevételei" megnevezésű felügyeleti jelentés táblája (táblakód: 48B1B) helyébe a következő tábla lép:
"48B1B
Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységéből származó bevételei
Nagyságrend: ezer forint

"
9. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez
1. A Rendelet 14. melléklet II. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. 48B1B tábla Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységéből származó bevételei
A tábla kitöltése
Ebben a táblában kell bemutatni minden olyan egyéb bevételt, amely a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül, részét képezi az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorában szereplő összegének.
A tábla sorai
48B1B1 sor Egyéb tevékenységek bevételei összesen
Az itt kimutatott összeget kell megbontani kockázat-elbírálás, módozatfejlesztés, kárrendezés, szaktanácsadás, oktatás, pénztári tagszervezésért kapott díj, pénzügyi intézménytől egyéb pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért (befektetési szolgáltatás, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként) kapott díj, díj jellegű bevételek és egyéb csoportosításban. Fontos, hogy a kockázatelbírálási tevékenység és a szaktanácsadás a 66.22 biztosításközvetítői tevékenység keretein belül, a felnőttoktatás azonban csak MNB engedéllyel végezhető.
48B1B16 sor Pénztári tagszervezés
Itt kell jelenteni a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésért kapott díjakat.
48B1B17 sor Befektetési szolgáltatás közvetítése
Itt kell kimutatni a befektetési szolgáltatás közvetítéséért kapott jutalékokat.
48B1B18 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként
Itt kell bemutatni a függő közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.
48B1B19 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként
Itt kell bemutatni a független közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.
48B1B20 sor Díj jellegű bevételek
Itt kell bemutatni a "fee" jogcímen, illetve az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.
48B1B201 48B1B20-ból a biztosításközvetítői közvetlen díjazás
Itt kell bemutatni az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.
48B1B21 sor Egyéb
Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb bevételt (pl. bérbeadás), amely az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorban szerepel, és a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be."