53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra (a továbbiakban: biztosító), az Európai Unió másik tagállamán vagy az Európai Gazdasági térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: harmadik országbeli biztosító fióktelepe), a független biztosításközvetítőre (a továbbiakban: alkusz), a többes ügynökre, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda feladatait ellátó elkülönített szervezeti egységére (a továbbiakban: MABISZ elkülönített szervezeti egysége) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres és eseti adatszolgáltatást (a továbbiakban együtt: felügyeleti jelentés) teljesít a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

4. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó kisbiztosító (a továbbiakban: kisbiztosító) a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kisbiztosító - a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti kisbiztosító-egyesület (a továbbiakban: kisbiztosító-egyesület) kivételével - a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves aktuáriusi jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet I-VI. pontja tartalmazza.

(3)[1] A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblákat a 7. melléklet VII. pontjában foglalt kitöltési előírásokat is figyelembe véve teljesíti.

(4) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti éves adatszolgáltatást a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 16 héten belül teljesíti az MNB részére.

(5) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (1) bekezdése szerinti felügyelet ellátása céljából szükséges információkat tartalmazó szöveges jelentést (a továbbiakban: PEPP szöveges jelentés) a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal

a) évente, a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 18 héten belül, valamint

b) a páneurópai egyéni nyugdíjtermék üzletágban (a továbbiakban: PEPP üzletág) bekövetkezett jelentős változás esetén, a változást követő 6 héten belül teljesíti az MNB részére.

7. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe a 9. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat 10. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító a 11. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az alkusz és a többes ügynök a 13. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre féléves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a 15. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.

11. § (1)[2] Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést és az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet, illetve az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat, továbbá a PEPP szöveges jelentést az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(3) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 54/2021. (XI. 23.) MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

12. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, belső ellenőrzési stb. tevékenysége során megállapításra kerül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárástól számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. és 5. §, a 6. § (3)-(5) bekezdése, a 7., 8. és 10. §, a 2-5. melléklet, a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1-17., 19., 20., 22., 24-27. és 30-57. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 7. melléklet I., II.1-18., II.20., II.21., II.23., II.25-28. és III-VII. pontja, a 8-12. melléklet, a 13. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1. és 5-14. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 14. melléklet I., II.1., II.5-12. és III. pontja, valamint a 15. és a 16. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

14. § (1) Az adatszolgáltató a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet [a továbbiakban: 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet] szerinti, 2023. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésére - a 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 18., 19., 21. sorában és 10. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 2-4. sorában meghatározott felügyeleti jelentés kivételével - a 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az adatszolgáltató a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 18., 21., 23., 28. és 29. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(3) Az adatszolgáltató a 13. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 2-4. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. II. félévre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(4) Az adatszolgáltató a PEPP szöveges jelentést első alkalommal a PEPP regisztrációja évére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(5)[3] Az adatszolgáltató

a) a 42A19 táblakódú felügyeleti jelentést a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet módosításáról szóló 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: Módosító rendelet) 2. melléklet 1. pontjával módosított táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 3. melléklet 1. pontjával módosított kitöltési előírások szerint,

b) a 42Y19 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 18. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

c) a 42YMF1 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 26. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

d) a 42Y1E41 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 28. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

e) a 42Y1E42 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 29. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

f) a 42YTAX táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 30. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

g) a 42YSFDR táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 31. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint

első alkalommal a 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(6)[4] Az adatszolgáltató a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 63. és 64. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2024. január 1-jére mint tárgynapra vonatkozóan, 2024. január 15-ig teljesíti.

(7)[5] Az adatszolgáltató a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 54. és 55. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. mellékletével megállapított táblaszerkezetben első alkalommal 2024. II. negyedévre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

15. § E rendelet

1.[6] 6. § (3) bekezdésében és 7. melléklet VII. pontjában a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítók és viszontbiztosítók által a felügyeleti hatóságoknak benyújtandó, a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatási táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. április 4-i (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklet S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblára vonatkozó rendelkezései,

2. 6. § (4) bekezdésében az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke,

3. 6. § (5) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, valamint 8. mellékletében a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja,

4.[7] 11. §-ában, valamint 1. melléklet 3.1. pontjában a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. CÍM XIII. FEJEZETE és II. CÍM VI. FEJEZETE, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítók és viszontbiztosítók által a felügyeleti hatóságoknak benyújtandó, a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatási táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. április 4-i (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikke, a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. §[8]

Virág Barnabás s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1.2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.),

1.3. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

1.4. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),

1.5. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbtv.),

1.6. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

1.7. Bit.,

1.8. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.),

1.9. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

1.10. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet [a továbbiakban: 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet],

1.11. alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.,

1.12. a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bszkr.),

1.13. a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet],

1.14. a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet],

1.15. a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének eredményelszámolásáról szóló 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet [a továbbiakban: 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet],

1.16. a MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet],

1.17. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet [a továbbiakban: 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet],

1.18. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia II),

1.19. a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet,

1.20. (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

1.21. a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2017. március 8-ai (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

1.22. (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet,[9]

1.23. (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

1.23a. a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SFDR);[10]

1.23b. a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Taxonómia rendelet);[11]

1.24. (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet.

1.25. az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontok fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről szóló 2021. július 6-i (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;[12]

1.26. az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2022. április 6-i (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: SFDR RTS).[13]

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

2.2. IFRS-ek: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.3. Kárnyilvántartó rendszer: a biztosító által teljesítendő, illetve teljesített szolgáltatásokkal (kárrendezés) kapcsolatos nyilvántartási rendszer.

2.4. Kgfb: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

2.5. Kisbiztosító: a Bit. 204. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő, a Bit. HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó biztosító.

2.6. Kisbiztosító-egyesület: a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti, kölcsönös biztosító egyesületi formában működő kisbiztosító.

2.7. LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.

2.8. A táblákban, illetve űrlapokban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.[14]

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatások, valamint a PEPP szöveges jelentés esetén a számadatokat tartalmazó részeket xbrl formátumban, a szöveges információkat pdf formátumban kell megküldeni az MNB részére.

3.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg, elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembevételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf.

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2022. évre vonatkozóan: "20221231".

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx_20221231_kiegmell.pdf.

A melléklet típusa az egyes típusú adatszolgáltatók által az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, melyek megtalálhatók a 2., 4., 6., 8. és 10. melléklet összefoglaló tábláiban.

A biztosító szervezeti felépítése

Ebben a pdf file-ban a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni. Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni.

3.3. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg.

3.4. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát - beleértve az összegző sorokat is - a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

3.5. Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

3.6. A táblák "Megnevezés" mezőibe adatot, szöveget nem lehet írni.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

3.7. A pénznemben kifejezett adatokat - az adott táblában, kitöltési előírásban meghatározott, az adatok nagyságrendjére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - ezer forintra kerekítve kell megadni.

3.8. A nem forintban (pl. euróban) nyilvántartott tételeket (jutalék és állománydíj) az éves beszámolóban alkalmazott módszerrel és árfolyamon kell forintra átváltani.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

4.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába, illetve űrlapba csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.[15]

4.2. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg-, eredménykimutatás és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérleg- és eredménykimutatás adatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

4.3. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételeket a Számv. tv., valamint a Bszkr. szerinti előírásoknak megfelelően kell részletezni.

4.4. A felügyeleti jelentés egyes tábláiban használt eszközalap azonosító kód egy, az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A hatjegyű kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több biztosító nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:

- saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;

- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;

- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25, a 42BP és a 42N9G1 táblák esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelők és vagyonkezelők felé való továbbítása.

2. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

[16]

[17]

3. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatnak a Bit. 2. mellékletében arab számokkal jelölt "termékcsoportok" tekintendők.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblában, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. A 42A1D és 42A1F táblában, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatait külön soron [a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának megfelelően, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításának a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti (L2 része) követelményeivel] kell kimutatni. Az I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42A1B, 42A1F megfelelő része, a 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42A1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

A nyitóállomány tartalmazza a tárgyév január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

4. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Itt kell szerepeltetni a lejáratkori megszűnést és a szüneteltetést.

10. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

3. 42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni. A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában csak részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Nyitóállomány 42A1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Részleges visszavásárlással érintett

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

11. oszlop Technikai megszűnések

15. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla sorai

42B1B2 CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42A1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyév január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindexváltozásból eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 4. Növekedés és a 5. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 6. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 7. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +8. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 9. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +10. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3. oszlop Díjcsökkenések + 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés.

5. 42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42A1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt + 10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelentenie az adatszolgáltatónak. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Növekedés

16. oszlop Új állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42A1D2 CSÉB

42A1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42A1E Tűz-, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42A1E3 Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42A1E4 Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42A1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42A1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42A1E412 sorban pedig a 42A1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 2015. március 8-án induló 10 éves futamidejű szerződés esetén 2021. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A tábla 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B tábla 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

A tábla sorai

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

Hagyományos életbiztosítások = Halálesetre szóló életbiztosítás + Elérési életbiztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix biztosítás + Halasztott járadékbiztosítás + Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás + Egyéb életbiztosítás

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A1F1112 (Díjvisszatérítéses) elérési biztosítás

Az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg.

42A1F1113 Vegyes életbiztosítás

Ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

42A1F1114 Term fix életbiztosítások

A lejárati összeg

42A1F1115 Halasztott járadékbiztosítások

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege, járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke.

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén, például. műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke.

42A1F113 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

A haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (például, ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél).

8. 42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. melléklet 1. pontja szerinti hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42A1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42A1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42A1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42A1G35 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

9. 42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a Bszkr.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

2. oszlop A megszolgált díj

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel az 1. oszlopból

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás és nem-élet üzletág részösszesen mezőket kell kitölteni.

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel az 1. oszlopból

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

10. 42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2015. december 3-án bekövetkezett káreset a 2021. évről szóló éves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban kell szerepeltetni).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen

= a Bszkr. 2. melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) pont 1. alpont + B) 05. sor aa) pont 1. alpont szerinti összeg.

24. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)].

39. oszlop Matematikai tartalék összege

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

A tábla sorai

42A3A11205 Tűz-és elemi károk

42A3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

11. 42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

12. 42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékekből fakadó

A tábla ezen oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

12. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A3A31115 Halasztott járadékbiztosítás

42A3A31116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42A3A31117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosításokat is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

13. 42A3A4 Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni, hogy a tárgyév végén a viszontbiztosítóra jutó tartalékrészeken (értelemszerűen tételes függőkár tartalék vagy IBNR) belül mekkora tartalékrész vonatkozik tárgyévben ("Tárgyév" jelű oszlop), tárgyévet megelőző 1. évben ("Tárgyév-1" jelű oszlop), és így tovább, az egyes megelőző években bekövetkezett károkra.

A viszontbiztosítóra jutó tartalékrész alatt a Bszkr. 1. melléklet "FORRÁSOK" C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok a) tételes függőkár tartalék ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész, illetve C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok b) IBNR tartalék bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész sorainak tartalmát kell érteni.

Amennyiben a táblában kért hosszúságú idősor nem áll rendelkezésre, a meglévő hosszúságú idősorral kell feltölteni a táblát.

14. 42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

A tábla sorai

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 1. és 2. oszlop

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 3. oszlop

15. 42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezniük, a Bit. 111. § (2) bekezdésének megfelelően.

A tábla oszlopai

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

16. 42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

A 42A5AA és 42A5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont.

17. 42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes viszontbiztosítási partnernek fizetett viszontbiztosítási díj 1%-a alatti viszontbiztosítási partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

4. oszlop A viszontbiztosító minősítése

A minősítő cég által adott osztályzat.

5. oszlop A minősítő cég neve

A minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys)

6. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a számviteli biztosítástechnikai tartalékból

Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

A tábla sorai

42A5AC1 Mindösszesen

A tábla ezen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblában bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

18. 42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

A táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

19. 42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblában bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege.

20. 42A8A A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfóliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja alapján, két tizedesre kerekítve.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai és oszlopai

A 42A8A1 - 42A8A15 sorban nem-életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42A8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 2. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 3. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 2. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 3. oszlop értékével.

21. 42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblában ismertetni.

42A8B115 sor Egyéb

Azon kockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a tábla fenti sorok szerinti kockázataihoz.

22. 42A8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6. és 7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

23. 42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékokat kell jelenteni. Az eszközalapokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42A8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési előírásainál.

42A8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

A tartalék záró értékéből külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 126. §-a szerinti tőkevédett, illetve tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

24. 42A9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfólió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla sorai

42A9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A sor értelmezésénél a Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: mind a 42A9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény sorban, mind a 42A9A14 Szabályozott papírpiacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

429A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti befektetési alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

25. 42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hatjegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42A9B220011 sor Könyv szerinti érték

Piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

6. oszlop Összesen

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Eszközök C. pont A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

26. 42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, vagy árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfólióra vonatkoztatva (ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

A tábla sorai

42A9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

27. 42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfólióinak hozamát mutatja be.

A tábla sorai

42A9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

42A9F12 sor Matematikai tartalék egyéb eszközökben

A matematikai tartalék esetében a fedezetbe vont eszközök portfóliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését is az időszakon belül átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42A9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

42A9F22 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok egyéb eszközökben

A biztosítástechnikai tartalékok sorokban a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfóliót kell bemutatni.

42A9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (42A9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfólió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be- ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfólió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

7. oszlop Nevező

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

8. oszlop A portfólió tárgyidőszaki hozama (%)

[(Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV) / (Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott ÁV)] x 100

9. oszlop A portfólió évesített hozama (%)

(A portfólió tárgyidőszaki hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfóliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfólióra vonatkozó hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfólióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index: a portfóliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfóliók esetében a Bszt. 3. mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfólió piaci értékét.

28. 42A9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

29. 42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A10A111 sor Ebből: matematikai tartalék fedezetbe vont rész

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását, és hozamát.

30. 42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

A tábla sorai

42A13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42A13A114 sor Üzleti dolgozók

Ide sorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelőbizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők).

A 42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak és a 42A13A1221 Egyéni vállalkozó sorban a számított létszámot kell közölni.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

31. 42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyertesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblában fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla sorai

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 1-6. oszlop

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 7-10. oszlop, 12-15. oszlop

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

32. 42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42A15A107 és 42A15A108 sor, illetve 42A15A128 és 42A15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

33. 42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

34. 42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42A14B101 sor Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (L)

A sor értéke a 42A15B102 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L1), a 42A15B114 sor Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L2), illetve a 42A15B115 sor A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L3) összegeként adódik.

42A15B107 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2)

A 42A15B108-42A15B111 sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) • e.

35. 42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) 14., illetve A) pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

42A15B207 és 42A15B208 sor, illetve

42A15B228 és 42A15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

36. 42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (b)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

37. 42A15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell bemutatni.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 218. §-a szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni.

38. 42A15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42A15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42A15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42A15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42A15D1072-42A15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42A15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-életbiztosítási ágra a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

39. 42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel összesen

A sor tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a letelepedés joga alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel

A székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor Bruttó (passzív) viszontbiztosításba adott díj

A székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor Fiókok száma

A 90/619/EGK és a 92/49/EGK irányelv szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU tagállamok, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

40. 42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A211 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés összesen

E sor tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor Aktív viszontbiztosítással kapcsolatban történt kárkifizetés

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor Passzív viszontbiztosítással kapcsolatban befolyt kárbevétel

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor Bevételek kármegtérülésekből (nem viszontbiztosítással kapcsolatos)

A sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

41. 42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42. 42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározására a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pontja alkalmazandó.

A tábla sorai

42A17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

43. 42A19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok[18]

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

A táblában használt fogalmak:

- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/;

- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);

- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;

- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;

- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, a biztosító által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat(ok) (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);

- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a biztosítóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja;

- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.

A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét, minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.

A forintra történő átszámítást a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegben kell szerepeltetni.

Azon sorokban, ahol a Jóváírásokat és Terheléseket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalom együttesen vizsgálandó.

A tábla sorai

42A1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

42A1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak és tulajdonosának kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviseletének, fióktelepének, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak az együttes darabszáma, amelyekben a biztosító vagy tulajdonosa tíz százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.

42A1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)

A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.

A 42A1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl. ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide - így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők - a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Erőforrás (FTE) adatok.

A 42A19031-42A19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42A1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

42A19031 Vezetői feladatok

A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.

42A19032 Operáció - szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés

A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.

42A19033 Operáció - ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás

A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.

42A19034 Másodlagos kontroll

A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.

42A19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt

A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).

42A19036 Képzés, oktatás

A 42A1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.

42A19037 Egyéb

A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.

42A1904 Ügyfelek száma

A biztosító azon ügyfeleinek száma a tárgyév végi állapot szerint - december 31-ei állományi adat -, akik a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt (üzleti kapcsolatot) létesítettek.

Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42A190411, 42A190412 és 42A190413 sorban megadott adatok összegével.

42A190411 Ügyfelek kockázati szintje magas

A 42A1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek

A 42A190411 sorból, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42A1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

42A1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.

42A1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

A 42A190411 sorból azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító - belső kockázatértékelése alapján - fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).

42A1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42A1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik

42A1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42A1904111-42A1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.

42A190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos

A 42A1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony

A 42A1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42A1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42A190511-42A190514 sor.

42A190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege. A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.

42A190512 Bejelentett ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.

42A190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.

42A190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42A19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42A190511-42A190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.

42A19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek.

42A190611 42A19061-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42A19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42A190612 42A19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42A19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42A190621 42A19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42A19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42A190622 42A19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42A19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján a biztosító rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

42A19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42A19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

42A19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.

42A19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint az Európai Unió Tanácsa következtetései alapján kiadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országból, területről származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő.

42A19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek

Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.

42A19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások

Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből az ügyfél biztosítására érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42A190911 42A19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.

42A190912 42A19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.

42A19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések

Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42A190921 42A19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42A190922 42A19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42A1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat

Az adott tárgyévben a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.

42A1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzbefizetések

A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42A1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.

42A1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél a természetes személy ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése közhiteles okiratok beküldése alapján történik vagy jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében az átvilágítási adatok átadása nem személyesen vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a képviselő közreműködésével, hanem a céges közhiteles dokumentáció postai úton történő beküldésével történik. Ebben a sorban nem jelentendők azok az esetek, ahol a kapcsolatfelvétel személyesen megtörténik, de a szükséges hitelesített dokumentumokat az ügyfél postai úton, utólag küldi meg a biztosítónak.

42A1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el, és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.

42A1915 Közvetítő által végzett átvilágítás

A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42A1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el.

44. 42AM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

45. 42AE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42AE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

46. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleset és betegség kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

47. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldijármű-casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascója	SINCAS
5. Légijármű-casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyamijármű-casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

III. A kisbiztosító-egyesület éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

E jelentést az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti, a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást nem végző kisbiztosító-egyesületnek kell teljesítenie.

Az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti kisbiztosító-egyesületnek minősülő, de a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végző kisbiztosító-egyesületnek a teljes körű adatszolgáltatást (42A jelű éves és 42B jelű negyedéves) kell teljesítenie.

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

2. 42C1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződések darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

4. oszlop Törlés érdekmúlás, egyéb megszűnés miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt is a 4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni.

3. 42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. a) sora.

2. oszlop Viszontbiztosításba adott díjbevétel (passzív)

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora.

3. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 1. pont szerinti összeg.

4. oszlop A viszontbiztosító kármegtérítése

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 2. pont szerinti összeg.

4. 42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Összesen

1. oszlop A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop A biztosító saját eszközei

A tábla sorai

42C9A5 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A6 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A61 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2011. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A63 Kockázati tőke alap és magántőke alap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

5. 42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfólióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42C9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop A biztosító saját eszközein elért hozam.

6. 42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 9. pontja szerinti összeget felbontani a1 és a2 összetevőkre; továbbá a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 12-17., 33-35., 38-40., illetve 41-42. pontja szerinti felbontást nem kell elvégezni.

A tábla sorai

42C15A101 sor - 42C15A105 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 1-5. pontjának megfelelően kell kitölteni.

42C15A106 sor Első eredmény (bevételi index)

Az első számú eredmény képlete: E1 = 0,18˙a˙c, ahol "a" a 42C15A107 sor szerinti érték, "c" pedig a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

42C15A108 sor Aggregált tárgyévi bruttó díjelőírás

A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A109 sor Aggregált tárgyévi bruttó megszolgált díj

A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A110 sor - 42C15A123 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 18-31.pontjának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

42C15A120 és 42C15A121 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

7. 42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A Bit. 1. melléklet A) rész 18. pontja szerinti ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

8. 42C15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42C15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell figyelembe venni.

9. 42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

A tábla sorai

42C15D101 sor Tényleges alaptőke

Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42C15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42C15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42C15D1072 és 42C15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42C15D109 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

10. 41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

11. 41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. § (2) bekezdése, valamint 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

IV. A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik). A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatként a Bit 2. mellékletében arab számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendők.

A 42B1B és 42B1D táblában, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblában, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti (L2 része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. Az I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A1, 42B14A2.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni) tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42B1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

10. oszlop Technikai megszűnések

3. 42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni.

A baleset- és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

42B1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

11. oszlop Technikai megszűnések

A tábla sorai

42B1B2 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42B1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltoztatás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záró állomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3 oszlop Díjcsökkenések +4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

5. 42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42B1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42B1D2 sor CSÉB

42B1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42B1E1 sor Tűz-, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42B1E3 sor Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42B1E4 sor Nyugdíjbiztosítás

42B1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42B1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42B1E412 sorban pedig a 42B1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes és/vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően.

A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42B1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42B1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42B1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

8. 42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be, biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

2. oszlop Beszámolási időszakra megszolgált díj

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

9. 42B3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában (bruttó szemléletben) be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes), az IBNR tartalék és a matematikai tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A függőkár tartalék (tételes) összegét, valamint az IBNR tartalék összegét költségrésszel együtt kell bemutatni. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2015. december 3-án bekövetkezett káreset a 2021. I. negyedévéről szóló negyedéves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 5. oszlopban szerepeltetendő).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

24. oszlop Függőkár tartalék összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

A Bszkr. 1. melléklete alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa) + ba)] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

39. oszlop Matematikai tartalék összege

A Bszkr. 1. melléklet alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

10. 42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben, vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-12. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 13-24. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

11. 42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42B3A31115 sor Halasztott járadékbiztosítás, illetve 42B3A31116 sor Azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás

E sorok esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42B3A31117 sor Baleset- és betegség kiegészítő biztosítások

Ebben a sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset- és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset- és betegség biztosítások is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékből fakadó

A tábla 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

5. oszlop Ebből: részleges visszavásárlások

12. 42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni.

13. 42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42B5AA és 42B5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

14. 42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

15. 42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A bruttó és nettó számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfóliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra és a függőkár tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

A hátralévő átlagos futamidőt a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. A hátralévő átlagos futamidő megállapításakor mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetén azt kell megállapítani, hogy az aktuális hozamgörbe 1 százalékpontos változásakor az eszközök és források piaci értéke hány százalékkal változna. Eszközoldalon az aktuális hozamgörbe alatt az adott eszköz devizanemének megfelelő és meghatározó kereskedési piacain kialakult hozamgörbét, míg a forrásoldalon az adott forrás devizanemének megfelelő hozamgörbét kell érteni. Aktuális hozamgörbe alatt hazai valutában történő számolás esetében az ÁKK által közzétett állampapír referencia hozamgörbét kell érteni.

A 42B8A tábla 1. sora élet üzletág esetén - a mérleg Bszkr.-nek megfelelő felosztásától eltérően, de a Bit.-nek megfelelően - tartalmazza a 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D 1. sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

16. 42B8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. pl. 2020 II. negyedévéről szóló felügyeleti jelentésben tárgyidőszak alatt 2020 első félévét kell érteni, előző időszakon a 2020. január 1-je előtti időszakokat.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

17. 42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 229. §-a szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Bruttó érték a tárgyidőszak végén

Minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja be.

3. és 4. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékokból

A viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát mutatja be.

18. 42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. A tartalékokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42B8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 42B8A tábla kitöltési előírásainál.

42B8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

2-5. oszlop

A tartalék záró értékén belül külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve a tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit 126. §-a szerinti tőkevédett, illetve a tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

19. 42B9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A tábla sorai

42B9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 42B9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény, mind a 42B9A14 Szabályozott piacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

20. 42B9A2 A biztosító eszközei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok) eszközfedezetét és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában az egyes eszközkategóriák (a piaci értékkel való konzisztencia megteremtése érdekében a felhalmozott kamattal, osztalékkal, illetve egyéb, az eszközből származó jövedelemmel növelt) könyv szerinti értékét, valamint az aktuális piaci értéket, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névértéket is kell bemutatni.

A táblát a vonatkozási időszak végén rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján kell kitölteni.

A tábla oszlopai

2. oszlop Piaci érték

a) Tőzsdén kereskedett részvények esetén a vonatkozási időszak végén rendelkezésre álló legutolsó napi piaci záróár alapján kell a részvények piaci értékét meghatározni;

b) Tőzsdén nem kereskedett részesedés esetében a biztosító által alkalmazott közelítő módszer alapján legutoljára meghatározott, illetve becsült piaci értéket kell megadni a táblában.

3. oszlop Névérték

Az oszlopot kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell kitölteni.

A tábla sorai

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományához - a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjától eltérően - a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott jegyet nem kell feltüntetni. A befektetési jegyek állományát (függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű befektetési alap bocsátja ki) a 42B9A2115-42B9A211513 soron kell megjeleníteni.

42B9A211111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekre a Számv. tv. 54. § (8) bekezdése szerint történik az értékvesztés elszámolása

A sor kizárólag tájékoztató jellegű, így a tábla kitöltésekor fenn kell állni a következő egyenlőségnek: 42B9A2111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok = 42B9A21112 sor Állam által garantált, vagy egyéb biztosítékkal fedezett hitelviszonyt megtestesítő eszközök + 42B9A21113 sor Vállalati kötvények + 42B9A21114 sor Jelzálog levelek + 42B9A21115 sor Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

42B9A21141 sor Részvények és 42B9A21142 sor Egyéb részesedések

Ezeken a sorokon a részvényeket és egyéb részesedéseket a tartalékok fedezete és a tartalékok fedezetébe be nem vont eszközök szerinti bontásban is be kell mutatni.

42B9A211514 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A2118 sor Egyéb eszközök

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének, valamint a saját eszközöknek azon része, amelyek a 42B9A2 táblában nevesített eszközkategóriákba nem sorolhatók be. A felhalmozott kamatok figyelembevétele miatt ezen eszközkategória tartalma eltér a 42A9A1, illetve 42B9A1 tábla tartalmától.

21. 42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

A piaci érték, a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

5. oszlop Összesen

A Bszkr. 1. melléklet alapján Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

22. 42B9B3 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a számviteli biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

Kitöltési időszak: A táblát a tárgynegyedév utolsó munkanapján rendelkezésére álló információk, illetve az aznapi záró értékeken alapuló eszközértékelés alapján kell kitölteni. A kitöltési időszak a két adatszolgáltatás időpontja között eltelt időszak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az alapok elnevezését az Eszközalap neve oszlopban kell megadni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

6. oszlop A Biztosító adott eszközalaphoz tartozó saját befektetési egységeinek nem realizált nyeresége/vesztesége

Ebben az oszlopban a veszteség mértékét negatív előjellel kell bemutatni.

7. oszlop Az ügyfél T. napon adott eladási megbízásának biztosítási szerződési feltételekben meghatározott teljesítési napja

8. oszlop A Biztosítónak az eszközalap kezelőjénél T. napon kezdeményezett eladási megbízásának teljesítési napja

Ezekben az oszlopokban az adatot "T+x" formátumban kell megadni, ahol x az elszámolás napja és az értéknap között eltelt idő, napokban kifejezve.

9. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások a kitöltési időszakban (db)

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlásokat (a visszavásárolt szerződések darabszámát) kell bemutatni.

10. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások összértéke (eFt) a kitöltési időszakban

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlások értékét kell bemutatni a teljesítési értéken, vagy ha még nem teljesült, akkor az utolsó napi záró árfolyamon.

11. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia fajtája

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia biztosítékának típusa.

12. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia plusz tartalékigénye

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciavállalás miatt megképzett tartalék értéke.

23. 42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító, vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

A tábla oszlopai

1. oszlop Függő kötelezettségek/követelések nettó értéke

Ebben az oszlopban kell feltüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan).

2. és 3. oszlop Elszámolt eredmények (hozamok, ráfordítások)

Itt kell bemutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2021 III. negyedévében: a 2021. július 1-től 2021. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylet típushoz kapcsolódó eredményeket nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan, realizált és nem realizált bontásban.

24. 42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

A tábla kitöltése

A Bit. 225. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblában a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER Zrt.-nél lévő értékpapír számlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

1. oszlop Likvid eszközök

Értéke egyenlő a 2. oszlop Állampapír, a 3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek, a 4. oszlop Látra szóló vagy max. 30 napra lekötött bankbetét, az 5. oszlop Készpénz, a 6. oszlop Egyéb likvid eszköz oszlopban szereplő értékek összegével.

3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek

A repró ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repópapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

7. oszlop Hosszú pozíció

8. oszlop Rövid pozíció

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

9. oszlop Dátum

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni ("éééé.hh.nn" formátumban).

25. 42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfólióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42B9D11414 Kockázati tőkealap és magán tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

26. 42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfólióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A tábla sorai

42B9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

Ebben a sorban a fedezetbe vont eszközök portfóliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A tábla 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfólióra vonatkozóan.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42B9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

A tábla második sorában a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfóliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A tábla 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfólióra vonatkozóan.

42B9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

= Nettó ÁV = a portfólió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfólió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV.

7. oszlop Nevező

= Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV.

8. oszlop A portfólió tárgyidőszaki hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV)] x 100

9. oszlop A portfólió évesített hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfóliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfólióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfóliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

27. 42B9G2 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon - befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap megnevezése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0), vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

28. 42B9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken a 42B9A2 tábla megfelelő soraival egyezően, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42B9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42B9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a 42B9A2 tábla Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42B9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42B9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az UL esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Ide tartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42B9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.

42B9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj stb. Idetartozik az UL állomány után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42B9G3214 sor Szerzési költségek

A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.

42B9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, illetve kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az UL kárkifizetést (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás / casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42B9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.

42B9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a rendeletben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42B9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Ide tartozik a társasági adó mellett a pénzintézeti különadó fizetés is.

42B9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.

42B9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42B9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.

42B9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.

42B9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.

42B9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

29. 42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 274. § (4) bekezdése szerinti, a Bit. 258. §-ában meghatározott (10%-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 5., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

30. 42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

31. 42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop Létszám

Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop Bérköltség

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

A tábla sorai

42B13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, a belső ellenőr és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42B13A114 sor Üzleti dolgozók

Idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

32. 42B14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.

Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződésdarabszámot és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.

A tábla első része (42B14A11 - 42B14A11215 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámáról biztosítási ágazatonkénti bontásban.

A tábla második része (42B14A12 - 42B14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd ágankénti bontásban.

2-16. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be, mindösszesen és panasztípusonként összesen tagolásban is. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-16. oszlop közül.

Panasztípusok szerinti megoszlás (2-16. oszlop)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság szerződéskötés előtt

Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában. Minden olyan panaszt itt kell jelenteni, amely a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára, magatartásra vagy tevékenységre vonatkozik, vagyis azokat a panaszügyeket is, amelyekben a fogyasztók a közvetítő nem megfelelő/megtévesztő tájékoztatását sérelmezik, illetve amelyekben a szerződés olyan elemét sérelmezik, amely a szerződéskötés előtt már ismert volt (pl. levont költségek mértéke, szerződés fenntartásának ajánlott fenntartási ideje).

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 156. § (1), (2) bekezdésében, 157. §-ában, a Gfbtv. 17. § (4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

Ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Amennyiben a szerződés olyan körülmény miatt szűnik meg, amelyre vonatkozóan az ügyfél a szerződéskötés előtt tájékoztatást kaphatott (például a díjnemfizetés a szerződés megszűnését vonja maga után), akkor azt a "Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt" oszlopban kell jelenteni.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Gfbtv. 8. § (3) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

5. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

6. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

7. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

8. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy az alkusz általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

9. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

11. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

12. oszlop Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

13. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő biztosításközvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült panasz. A szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára vonatkozó panaszt nem itt kell jelenteni, ha az a biztosításközvetítő mulasztásából ered, illetve nem itt kell jelenteni a közvetítői pénzügyi visszaélésekből eredő panaszt.

14. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

15. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák - kivéve az IT rendszerhiba kategóriába sorolandó panaszok - (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

16. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

18. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (18. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (17. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (17. és 18. oszlop).

A tábla sorai

42B14A11112 sor Elérési biztosítás

Csak a tiszta elérési biztosítás jelentendő itt, a vegyes biztosítás nem. Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díj, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.

42B14A1113 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítással kapcsolatos

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben ebben a kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42B14A1116 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42B14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42B14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42B14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy az intézmény, vagy a panaszos javára zárult-e a per.

33. 42B14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42B14A211 - 42B14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42B14A212 - 42B14A2123 sor).

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42B14A23 - 42B14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42B14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy a biztosító érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42B14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egész számra kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.

42B14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42B14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42B14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

34. 42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának megfelelően. Azok a biztosítók, az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42B15A107 és 42B15A108, illetve

42B15A128 és 42B15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

35. 42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

36. 42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet D) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42B15B107 sor Második eredmény

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2) a 8-11. sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) • e.

42B15B119 sor

Ezen sorban az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) rész 37. pontjának megfelelően.

37. 42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának és D) 3. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla sorai

42B15B207 és 42B15B208, illetve

42B15B228 és 42B15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

38. 42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

39. 42B15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján.

40. 42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42B15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek.

42B15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42B15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42B15D1072 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege - 42B15D10722 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összegéből határozott lejárati idejű

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42B15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

41. 42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A tábla kitöltése

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása.

A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42. 42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok[19]

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító ügyfeleiről, valamint általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik.

A táblában használt fogalmak:

- fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;

- PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;

- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, az adatszolgáltató által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata - legyen az személyes vagy üzleti - a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám szerint szükséges megadni.

A tábla b) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint a tárgynegyedévre vonatkozó összesített értékösszeget szükséges ezer forintban, két tizedesjegy pontossággal megadni. A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni. A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. Azon sorokban, ahol az értékösszegeket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalmat együttesen kell figyelembe venni.

A tábla sorai

42B1901 Üzleti kapcsolat létesítésekor elvégzett ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben a biztosító által a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint, üzleti kapcsolat létesítésekor lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni. A Pmt. 6. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti ügyfél-átvilágítások, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti ismételt ügyfél-átvilágítások száma nem szerepeltetendő.

A 42B1901 sorban kimutatott adatokat a 42B19011-42B19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42B1901 sor egyenlő a 42B19011-42B19013 sorok összegével.

42B19011 Normál ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42B19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni.

42B19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni

42B1902 Ügyfél-átvilágítási hiányosság miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító nem tudta végrehajtani a Pmt. 7-10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, ezért a Pmt. 13. § (8) bekezdése alapján a biztosítónál tárgynegyedévben, az érintett ügyfélre vonatkozóan korlátozásra került sor (megtagadta az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyfél megbízását vagy az ügylet teljesítését). Minden érintett ügyfelet csak egyszer kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tárgynegyedévben hány alkalommal került sor az ügyfél megbízásának, illetve az ügylet teljesítésének megtagadására.

42B1903 Kapcsolattartási probléma miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító a kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján korlátozást vezetett be (megtagadta az ügyfél által kezdeményezett, négymillióötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését).

42B190411 Oroszországi származású ügyfelek

Ebben a sorban az oroszországi származású ügyfelek számát, illetve biztosítására érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) negyedéves együttes összegét kell feltüntetni. Az a) oszlopban az ügyfelek számát úgy kell megadni, hogy abban szerepeljenek mind a tárgynegyedév végén aktív ügyfelek, mind pedig azok, akikkel a tárgynegyedév folyamán került az üzleti kapcsolat felmondásra, illetve lezárásra. A b) oszlopban az érintett ügyfelek valamennyi ügylete, összeghatártól függetlenül jelentendő.

42B190411142B190411-ből: azon oroszországi származású ügyfelek, melyek negyedéves forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot

42B190411 sorból azon oroszországi származású ügyfelek száma, illetve tárgynegyedévi forgalma jelentendő, melyek tárgynegyedévi forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot. Tárgynegyedévi forgalomként az adott ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódóan a tárgynegyedévben teljesített kifizetések (terhelések) együttes összegét kell figyelembe venni.

42B190412 Oroszországi származású ügyfelekkel kapcsolatos bejelentések

A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött azon bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni, amelyekben oroszországi származású ügyfél is bejelentésre került (ügyfélként vagy egyéb, bejelentéshez kapcsolódó személyként). A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

A 42B190421-42B190442 sor kitöltésére a 42B190411-42B190412 sor kitöltési előírásai megfelelően alkalmazandók.

42B1905 Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek

Ebben a sorban azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek az adott tárgynegyedévben elérték vagy meghaladták egyedileg a százmillió forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42B19051 42B1905-ből: egyedileg az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek

A 42B1905 sorból azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek a tárgynegyedévben elérték vagy meghaladták egyedileg az egymilliárd forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42B19052 42B1905-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek

A 42B1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó adatokat kell megadni.

42B19053 42B1905-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek

A 42B1905 sorból azon, egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42B1906 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42B19061 42B1906-ból: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42B1906 sorból a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.

42B1907 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42B19071 42B1907-ből: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42B1907 sorból a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.

42B1908 Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet

A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie.

42B19081 42B1908-ból: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete

A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).

42B19082 42B1908-ból: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete

A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.

42B1909 Egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára

Természetes ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.

42B1910 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára

Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító által hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára (vagy saját pénztárba) történő, egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetések darabszáma és összege.

42B1911 Legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetés

A tárgynegyedévben a legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie, attól függetlenül, hogy a készpénzbefizetés milyen csatornán - saját pénztáron vagy a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámláján - keresztül történik.

42B19111 42B1911-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése

A 42B1911 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).

42B19112 42B1911-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése

A 42B1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.

42B1912 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások

Ebben a sorban azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét szükséges szerepeltetni, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg az ötvenmillió forintot.

42B19121 42B1912-ből: ügyleti megbízás összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42B1912 sorból azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét kell szerepeltetni, amelyek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot.

42B1913 3 hónapon belüli visszavásárlások

Azon visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítási szerződések száma, amelyek hatálybalépését követő 3 hónapon belül az ügyfél a szerződés szerinti életbiztosítást visszavásárolta. A tárgynegyedévben az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő visszavásárlások számát és a visszavásárlási értékek forintösszegét szükséges feltüntetni.

42B1914 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.

42B1915 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai

A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.

A 42B1915 sorban kimutatott adatokat a 42B19151-42B19152 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1915 sor egyenlő a 42B19151 és a 42B19152 sor összegével, míg a 42B19151 sor értékét a 42B191511 -42B191515 sorok összege adja meg.

42B19151 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1915 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

Azon biztosítóknak, akik élnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, vagyis a 42B191511 -42B191515 sorban szereplő kötelező szűrési feltételeket más szűrésekkel helyettesítik, az érintett sorok vonatkozásában a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendeletben megfogalmazott feltételrendszernek megfelelő adatkört leválogatás útján szükséges előállítaniuk és jelenteniük.

42B191511 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42B19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B191512 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42B19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére teljesített készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B191513 Riasztás oka: stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet

A 42B19151 sorból a kiemelt kockázatú országból kezdeményezett vagy oda továbbított, huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B191514 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42B19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B1915141 42B191514-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42B191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.

42B1915142 42B191514-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42B191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.

42B191515 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42B19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B1915151 42B191515-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42B191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.

42B1915152 42B191515-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42B191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.

42B19152 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1915 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a riasztások nem esnek a 42B19151 sorban megadott kritériumok alá.

42B1916 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni

Azon a szűrések tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem végezte el. Az itt kimutatott adatokat a 42B19161 és 42B19162 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1916 sor egyenlő a 42B19161 és a 42B19162 sor összegével.

42B19161 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1916 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42B19162 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1916 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42B1917 Saját bejelentések

A biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

Az itt kimutatott adatokat a 42B19171-42B19173 sorban a bejelentést megalapozó gyanú típusára való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1917 sor egyenlő a 42B19171-42B19173 sorok összegével.

42B19171 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1917 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19172 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1917 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19173 A Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42B1917 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B1918 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felmerülése miatt a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése szerint saját hatáskörben, vagy a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően felfüggesztette. A 42B191811 és 42B191812 sor összege megegyezik a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés (42B1918 sor) számával.

42B191811 42B1918-ból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.

42B191812 42B1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését a biztosító a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően függesztette fel.

42B19182 42B1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42B1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42B1919 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és - ténylegesen zárolt, illetve lefoglalt - összegét kell feltüntetni. Csak a pénzmosás gyanúja miatt eszközölt zárolásokat, illetve lefoglalásokat kell jelenteni, a csalásgyanús, illetve esetleges szankciós indokúakat nem.

42B1920 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42B1921 Pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok

Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges feltüntetni, amelyek a tárgynegyedévben megszüntetésre kerültek pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okból.

42B1922 Kockázatmentesítés keretében megvizsgált ügyfélkapcsolatok

Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges feltüntetni, amelyek vonatkozásában a tárgynegyedévben a pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó terület kockázatmentesítés keretében vizsgálta - annak eredményétől függetlenül - az üzleti kapcsolat megszüntetésének szükségességét. Amennyiben egy ügyfélkapcsolatot több körben is vizsgált a biztosító a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő. A 42B1922 sorban kimutatott adatokat a 42B19221-42B19224 sorban az üzleti kapcsolat vizsgálatát megalapozó tényezőre való tekintettel kell tovább bontani. A 42B1922 sor egyenlő a 42B19221-42B19224 sorok összegével.

42B19221 Bejelentések száma miatt

A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42B19222 Bejelentések összege miatt

A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42B19223 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján

A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás eredményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42B19224 Egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt

A 42B1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a biztosító a 42B19221-42B19223 sorba be nem sorolható, egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt saját hatáskörben kezdeményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42B1923 Társhatósági megkeresések

A tárgynegyedévben hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás tárgyában, illetve pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatos, a biztosítóhoz érkezett azon megkeresések számát kell megadni, ahol a hatóság a biztosító ügyfelével kapcsolatos kockázatra hívja fel a figyelmet (pl. tájékoztatás, felhívás, adatbekérés keretében). Az MNB-től érkeztetett megkeresést, olyan körlevél típusú megkeresést, amely nem tartalmaz a biztosító ügyfelét érintő, a biztosító által korábban pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentésekhez kapcsolódó adatkiegészítés célú visszakérdezéseket, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól ügyletek felfüggesztése [Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján elrendelt felfüggesztés, valamint a Pmt. 35. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás] témában érkezett megkereséseket nem kell figyelembe venni. Utóbbi típusú megkereséseket a 42B191812, illetve a 42B19182 sorban kell megadni. Nem jelentendők azon hatósági megkeresések, melyek nem pénzmosás tárgyában érkeztek, illetve nem pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatosak, hanem egyéb tárgyban, illetve témában (pl. csalás, sikkasztás) érkeztek a biztosító részére.

42B1924 Ügyfélpanasz

A pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban a tárgynegyedévben érkező panaszok számát szükséges feltüntetnie a biztosítónak. Ügyfélpanasznak kell tekinteni a fogyasztónak és fogyasztónak nem minősülő személyektől érkező megkereséseket is.

42B1925 Belső ellenőri megállapítások

A biztosító által indított, a tárgynegyedévben lezárult saját belső ellenőri vizsgálat során feltárt, a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységét elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni. Az MNB határozati kötelezések kapcsán végzett ellenőrzések, valamint a nem saját tevékenység (pl. kiemelt közvetítők) esetében tett belső ellenőri megállapítások nem jelentendők.

42B1926 Informatikai fejlesztések

A tárgynegyedévben a biztosítónál fejlesztési igényként leadott, illetve folyamatban lévő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységhez kapcsolódó informatikai fejlesztések száma.

43. 42B22 Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A táblában az egyes sorokban nevesített, a Bit.-ben foglalt törvényi előírásoknak való megfelelőségről kell nyilatkozni.

Az "igen"/"nem" válaszok esetében az alábbi kódtárat kell alkalmazni, míg a %-os értékek sorainál a konkrét értéket kell megadni.

Válasz	1. oszlop értéke (kivéve a %-os értékre vonatkozó sorokat)
igen	1
nem	0

44. 42B23 Informatikai adatok

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 56. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

Az 1-4. sorban a biztosító alkalmazottainak továbbá a biztosítónál rendelkezésre álló, informatikai tevékenységet, illetve informatikai üzemeltetést végző, a tárgyidőszak utolsó napján ténylegesen foglalkoztatott munkatársak konkrét létszámát kell megadni.

Az 5-8. sorban az informatikai belső ellenőrzéssel kapcsolatos információkat kell megadni. A 6. sorban kell jelenteni, hogy az informatikai belső ellenőrzést a biztosító milyen módon oldja meg (pl. dedikált informatikai belső ellenőr vagy általános belső ellenőr végzi, vagy külső auditort alkalmaz a biztosító). A 7. sorban azt kell megadni, hogy rendelkezik-e és ha igen, milyen auditori minősítéssel rendelkezik a tevékenységet végző személy. A 8. sor esetében az utolsó vizsgálat dátumát kell megadni.

A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban a kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

A 23. sorban, ha több, a kérdés szempontjából releváns jelentés is készült, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és mobiltelefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl. 2021.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-53. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.

A 36. sor szerinti kérdésre "Saját" választ abban az esetben kell adni, ha az elsődleges és másodlagos gépterem is a biztosító (vagy a biztosító anyavállalata) tulajdonában áll, ha az elsődleges saját tulajdonú, de a másodlagos külső, akkor a "Saját/Külső" választ, egyéb esetekben a "Külső" választ kell megadni.

A 54-58. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 59-71. sorokban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.

A 84-97. sorban a biztosítónak az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartására vonatkozó adatokat kell megadnia. Az ügyfél általi adatmódosítás fogalmába a tranzakciós adatmódosításokat (pl. balesetbiztosítás megkötése) is beleértendő.

45. 42BTR A biztosító és a biztosító csoportjába tartozó külföldi vállalkozások közötti ügyletek

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító és csoportjába tartozó, más országban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti ügyletekről kell adatokat közölni. Csoport alatt az anyavállalat (végső tulajdonos) csoportját kell érteni, melyben az adatszolgáltató maga is egy entitás.

A Bit. 4. § (1) bekezdés 22. pontja értelmében csoportnak minősül azon vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A tábla sorai

42BTR01 Csoporttagtól kapott viszontbiztosítási díj

42BTR02 A biztosító által csoporttag részére adott viszontbiztosítási díj

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR03 A biztosító által csoporttagnak nyújtott kölcsön

42BTR04 Kapott kölcsön más csoporttagtól

A tárgyidőszak végén a biztosító mérlegében megjelenő megfelelő nyitott tételeket kell itt megadni.

42BTR05 Informatikai szolgáltatások biztosító által fizetett díja más csoporttag részére

42BTR06 Informatikai szolgáltatások nyújtásáért más csoporttagtól kapott díj

42BTR07 A biztosító által fizetett vagyonkezelési díj csoporttag részére

42BTR08 A biztosító által kapott vagyonkezelési díj csoporttagtól

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR09 Függő kötelezettség a csoport tagjai felé

A Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségek tárgyidőszak végi megfelelő nyitott állományát kell bemutatni.

42BTR10 A biztosító által csoporttag részére fizetett tanácsadói díj

42BTR11 A biztosító által csoporttag részére fizetett bérleti díj

42BTR12 Csoporttagnak adott osztalék

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

46. 42BM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

47. 42BE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42BE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

48. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleset és betegség kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

49. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldijármű-casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascója	SINCAS
5. Légijármű-casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyamijármű-casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

4. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

5. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

Kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A biztosító vezető biztosításmatematikusa a jelentés helytállóságát aláírásával igazolja.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. 4411E.. 4411N.. A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként és áganként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában valamennyi számviteli biztosítástechnikai tartalék tárgyévi nyitó és záró összegét kell bemutatni ágazati bontásban, a biztosítási ágakra összesen, a viszontbiztosítás figyelembevételével és anélkül.

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként, majd áganként összesítve kell bemutatni. A megképzett, bruttó, illetve viszontbiztosítóra jutó rész tartalékát a mérlegkészítésnek megfelelő módon kell értelmezni, és az adatoknak áganként, illetve összesen meg kell egyezniük a beszámolóban azonos bontásban szereplő adatokkal.

A tartalék költségrészét a táblában felsorolt négy biztosítástechnikai tartaléknál kell külön bemutatni.

2. 4412ES, 4412NS A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása biztosítási ágak szerinti bontásban. A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalékokat áganként kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb (%)

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra.

A tábla sorai

4412ES2 és 4412NS2 sor

Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.

3. 4421E.., 4421N.. Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A táblában felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták bruttó (viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményének bemutatása.

A jelentésben az utolsó két évre vonatkozóan, ágazatok szerinti bontásban kell megadni a bruttó (a viszontbiztosítás figyelembevétele nélküli tartalékok és kifizetések alapján számított):

a) a baleset-biztosítási járadéktartalék,

b) felelősségbiztosítási járadéktartalék,

c) tételes függőkár tartalék,

d) IBNR tartalék

lebonyolítási eredményét.

A tábla első fele a kétéves lebonyolítási eredményt, míg a második fele az egyéveset mutatja be. A tartalék oszlopban lévő járadéktartalék-értékek, valamint a bejelentett és be nem jelentett függőkártartalék-értékek összege csak azok költségtartalmának mértékében térhetnek el a mérlegben szereplő megfelelő bruttó biztosítástechnikai tartalék értékektől.

Kétéves lebonyolítási eredmény

A tábla oszlopai

1. oszlop Tartalék

A tárgyévet két évvel megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

2. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket, és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka: a tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet két évvel megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N.. 3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N.. 4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

3. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N.. 1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N.. 3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N.. 4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

Egyéves lebonyolítási eredménynél:

5. oszlop Tartalék

A tárgyévet megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

6. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N.. 3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N.. 4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

7. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N.. 2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

8. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

4. 4422E.., 4422N.. Néhány tartalékfajta nettó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták nettó (viszontbiztosítás miatt csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményét kell bemutatni a 4421E.. és 4421N.. táblával analóg módon.

A tábla oszlopai

4. oszlop Lebonyolítási eredmény I

Lebonyolítási eredmény I = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

5. oszlop Lebonyolítási eredmény II

Lebonyolítási eredmény II = tartalék - felhasználás + hozam - záró tartalék, ahol a hozam a lebonyolítási eredménynél figyelembe veendő felhasználások, tartalékfölszabadítások, pótlólagos tartalékképzések (ideértve a technikai kamat miatti növekedést is) miatt változó nyitótartalékon kimutatott számviteli hozam a biztosító számviteli politikájával összhangban.

A hozam meghatározása módjának leírását a vezető biztosításmatematikusnak mellékelni kell.

5. 4423ES, 4423NS Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználása áganként

A tábla kitöltése

Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználásának bemutatása áganként. A táblában szerepeltetni kell az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék és annak hozama felhasználásának adatait, így különösen a többletszolgáltatásra, a matematikai tartalék növelésére fordított, valamint az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összegeket.

A tábla sorai

4423ES13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

4423NS13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

Az ebben a sorban szereplő egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

4423ES14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

4423NS14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

Ebben a sorban azt az értéket kell bemutatni, mely a tárgyévi eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak azon részét képezi, mely a 4423ES1 és 4423NS1 soron bemutatott érték maradványának fogható fel.

4423ES2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

4423NS2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

Ezen a soron megadott hozam meghatározásakor figyelembe kell venni a tartalékállomány változását is.

6. 4431ES Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva, külön-külön táblában és összesítetten is be kell mutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai lábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla három oszlopa elkülönítetten kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és azokat a termékeket, szerződéseket, melyek az első két kategóriába nem csoportosíthatók. Ez utóbbit azonban a szöveges jelentésben nevesíteni kell.

Az egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

Külön kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

7. 4441NS Nem-élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A táblában szerepeltetni kell a nem-életbiztosítási ágra - ágazati és éves bontásban - a tárgyév és az azt megelőző két év kárhányadát.

A kárhányadot a tárgyév és azt megelőző két év díjbevétele, ezen évek kár- és járadék kifizetése és ugyanezen évek káraira képzett tárgyév végi számviteli biztosítástechnikai tartalék nagysága alapján kell meghatározni.

Tárgyévet megelőző 2. év kárhányada = (tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása) / (tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja)

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása = a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra történt bruttó kár- és járadékkifizetés a tárgyévet megelőző két évben és a tárgyévben + a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra képzett bruttó tételes függőkár-tartalék, IBNR tartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék és felelősségbiztosítási járadéktartalék a tárgyév záró napján, költségtartalék nélkül.

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja: bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 3. év záró napján + bruttó díjelőírás a tárgyévet megelőző 2. évben - bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 2. év záró napján, ahol a bruttó jelentése: viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, díjak és tartalékok.

Ezzel analóg módon számítandó a tárgyévet megelőző év, illetve a tárgyév kárhányada.

8. 4442NS Nem-élet ági nettó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A 4441NS táblával analóg módon kell kitölteni, ahol nettó alatt a viszontbiztosítás miatt csökkentett értékeket kell érteni.

9. 44C3.. Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a bekövetkezés dátuma szerinti alapfelbontású, kifizetés dátuma szerinti lebonyolítású, viszontbiztosítás szempontjából bruttó, és a viszontbiztosító részesedését tartalmazó kumulált kifizetési adatokkal kitöltött kifutási háromszögeket kell jelenteni.

(Bruttó) kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. pontjában meghatározott kárkifizetéseknek és kárrendezési költségeknek a viszontbiztosító részesedésével növelt összegét kell jelenteni.

A viszontbiztosítóra jutó kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. aa) pont 2. - "viszontbiztosító részesedése" megnevezésű - sorában szereplő értéket kell érteni.

Amennyiben nem áll rendelkezésre 10 éves idősor, rövidebb idősorral kell feltölteni a táblát, az alapszerkezet megváltoztatása nélkül.

Amennyiben a "lakossági, vállalati" bontás nem áll rendelkezésre, ezt a tényt jelezni kell a szöveges jelentésben és megbontás nélküli adatokkal kell feltölteni az adott háromszögeket.

Amennyiben a regressz, illetve közvetlenül allokálható kárrendezési költségek ebben a bontásban nem állnak rendelkezésre, azt jelezni kell a szöveges jelentésben.

10. Szöveges jelentés

A felügyeleti jelentés részét képezi az adatszolgáltatási táblákon kívül egy szöveges jelentés, melyet az alábbiakban, valamint az egyes tábláknál leírtaknak megfelelő tartalommal, a jelentéssel egyidejűleg, az 1. melléklet 3. pontjában leírtak szerint kell teljesíteni.

A szöveges jelentésnek legalább tartalmaznia kell

a) a tárgyév azon számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták képzési módszerének leírását, - ideértve a viszontbiztosítás hatásának elemzését -, melyek képzésével kapcsolatosan érdemi módszerváltás történt a tárgyévben, a módszerváltás okának részletes szakmai indoklásával, mennyiségi hatásának bemutatásával és elemzésével;

b) a tárgyévet megelőző két év számviteli biztosítástechnikai tartalékai felhasználásának leírását rámutatva az esetleges nem várt folyamatokra, problémákra és a tervezett megoldási javaslatokra;

c) azon tartalékok esetében a kiváltó okok és tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4421E.., a 4421N.., a 4422E.. és a 4422N.. tábla közül legalább az egyik év "lebonyolítási eredmény" oszlopában szereplő érték abszolút értéke meghaladja a "tartalék" oszlopában szereplő érték 10%-át, és a biztosító szavatoló tőkéjének a biztosító teljes tőkeszükségletet meghaladó többletének 1%-át.

Amennyiben egy ágazatban a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblánál felsorolt tartalékok egy része, vagy egésze forinttól eltérő devizában, vagy devizákban kerül meghatározásra, nyilvántartásra és elszámolásra, és a táblákban megadott lebonyolítási eredmények valamelyikére az adott deviza, vagy devizák árfolyamváltozása olyan jelentős hatással volt, melynek mértéke meghaladja az ezen bekezdésben meghatározott mértéket, a szöveges részben a fenti tábláknak az adott devizanemben történő kitöltésével devizanemenként külön-külön is meg kell adni a lebonyolítási eredményeket.

d) azon ágazatok esetében a kiváltó okok és a tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4441NS, 4442NS tábla közül legalább az egyik év kárhányada meghaladja a 90%-ot;

e) a szöveges jelentés összegző fejezetét, amely

- értékeli a biztosító jelenlegi és a biztosító stratégiájával és üzleti terveivel összhangban legalább két évre előre a jövőben várható pénzügyi helyzetét, szavatoló tőkéjét, minimális szavatoló tőke szükségletét, biztonsági tőkéjét,

- értékeli a tartalékainak megfelelőségét, illetve a tartalékmegfelelőség kockázatait,

- értékeli a díjak jövőbeni elégségességét, illetve az elégségesség kockázatait,

- bemutatja a passzív viszontbiztosítás struktúráját, a fedezett, és a biztosító pénzügyi helyzetéhez viszonyítva jelentős fedezetlen kockázatokat, a viszontbiztosítás területén bekövetkezett főbb változásokat; elemzi a partnerkockázatokat, illetve az ezek enyhítésére hozott vagy tervezett intézkedéseket; kitér a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségére, a nagykockázatok viszontbiztosítási fedezettségére és minden olyan egyéb kockázatra, melyek fedezetlensége veszélyeztetheti a biztosító működését,

- jelzi azokat a tényezőket, melyek veszélyeztethetik a biztosító működését.

A tárgyévi szöveges jelentésben külön ki kell emelni az előző szöveges jelentéshez képest bekövetkezett valamennyi olyan változást, amely az alkalmazott módszertan változásából adódik, s amely jelentősen befolyásolja a biztosító által közölt adatokat.

Amennyiben a biztosító a szükséges adatok hiánya miatt az aktuáriusi jelentésben szereplő bármelyik értéket közelítő eljárás alkalmazásával határozta meg, a szöveges jelentésben részletezni kell a hiányzó adatok körét, az adathiány megszüntetésére tett intézkedéseket és az alkalmazott közelítő eljárást.

6. melléklet az 53/2022. (XI. 2.) MNB rendelethez[20]

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentései

42Y1E101

42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E102

42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E103

42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E104

42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E106

42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

42Y1E2

A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

Nagyságrend: ezer forint

42Y1E3

A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

Nagyságrend: ezer forint

42Y1G

A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Y3A3

Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Y5BC

Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

Nagyságrend: ezer forint

42Y9F

Indexhez vagy befektetés egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgydőszak végén

Nagyságrend ezer forint

42Y9H

A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

42Y13A

A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Y17D

Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

Nagyságrend: ezer forint

42Y19

Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

Nagyságrend: ezer forint

42Y21M

IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

Nagyságrend: ezer forint

42Y21E

IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

Nagyságrend: ezer forint

42Y24

Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

Nagyságrend: ezer forint

42YM

Nemzeti előírások szerinti mérleg

Nagyságrend: ezer forint

42YE

Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

42Y42

Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek

Nagyságrend: ezer forint

42Y43

Az életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

Nagyságrend: ezer forint

42YMF1

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárhányadra vonatkozó adatok

Nagyságrend: ezer forint

42YMF2

Minőstett Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42Y1E41

A biztosító nem-életbiztosítás termékeinek listája

42Y1E42

A biztosító életbiztosítási termékeinek listája

42YTAX

A biztosítók által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása

42YSFDR

Intézményszintű SFDR adatok

42Q1E1

A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab

42Q1E2

A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

Nagyságrend: ezer forint

42Q1E3

A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

Nagyságrend: ezer forint

42Q1G

A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Q3A3

Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Q9F

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Q9G2

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák

Nagyságrend: ezer forint

42Q9G3

A biztosító várható likviditásának bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42Q11A

A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Q11B

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42Q14A1

A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

42Q14A2

A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

Nagyságrend: ezer forint

42Q19

Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok

Nagyságrend: ezer forint

42Q21M

IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

Nagyságrend: ezer forint

42Q21E

IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

Nagyságrend: ezer forint

42Q23

Informatikai adatok

42Q24A

Biztosításközvetítői tevékenység után járó jutalék vagy díjazás

Nagyságrend: ezer forint

42Q24B

Szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)

42Q24C

42Q24B táblából a papírmentes módon létrejött szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db

42Q24D

Szerződések éves állománydíjának és díjbevételének összege biztosításközvetítők szerint (ezer Ft)

Nagyságrend: ezer forint

42Q24E

Élő biztosítási szerződések záró állománya biztosításközvetítők szerint

Nagyságrend: ezer forint

42Q25

A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása

Nagyságrend: ezer forint

42QJA

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredménykimutatása

Nagyságrend: ezer forint

42QM[21]

Nemzeti előírások szerinti mérleg

Nagyságrend: ezer forint

42QE[22]

Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

42HSZ

A biztosító életbiztosítási állományának, díjbevételeinek és kárkifizetéseinek alakulása

Nagyságrend: ezer forint

42HVE

Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - egyszeri díjas megtakarítási életbiztosítások

Nagyságrend: ezer forint

42HVR

Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - rendszeres díjas megtakarítási életbiztosítások

Nagyságrend: ezer forint

42N9G1

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke

Nagyságrend: forint

42BP

Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák

42PRIIPS1

A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói

Nagyságrend: forint

42PRIIPS2

A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói

Nagyságrend: forint

42BA

Biztosítói portfóliók azonosító kódja és megnevezése

ZPTZE

Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom

1. Biztosítási termékhez választható eszközalap neve (eszközalap azonosítóval és devizanemmel)

2. Hozam-kockázat mutató

3. SFDR szerinti indulás napja

4. Elérhető az átlagos nettó visszatekintő hozamráta (10 év)?

5. Átlagos nettó visszatekintő hozamráta (10 év)

6. Jövőbeli becsült hozamráta (ajánlott tartási időre, mérsékelt szcenárió esetén)

7. TKM (10 év)

8. TKM (20 év)

9. Termékbesorolás (SFDR 8. vagy 9. cikkének való megfelelőség)

10. Befektetési stratégia: ESG integráció

11. Befektetési stratégia: Normatív szűrés

12. Befektetési stratégia: Best in class/Pozitív screening

13., 14. Befektetési stratégia: Kizárási politika/negatív screening

15., 16. Befektetési stratégia: Aktív szerepvállalás

17., 18. Befektetési stratégia: Fenntartható/ESG Index követés

19., 20. Befektetési stratégia: Hatásbefektetés

21., 22. Befektetési stratégia: Tematikus befektetés

23., 24. Befektetési stratégia: Egyéb stratégia

25. Allokáció (%) a környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközökbe (SFDR 8.)

26. Allokáció (%) fenntartható eszközökbe (SFDR 8.)

27. Allokáció (%) a nem környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközökbe (SFDR 8.)

28. Allokáció (%) fenntartható eszközökbe (SFDR 9.)

29. Allokáció (%) nem fenntartható eszközökbe (SFDR 9.)

30. Top befektetések

31. Káros hatások figyelembevétele (igen/nem)

32. Káros hatásokra utaló URL

33. Taxonómia rendeletnek való tervezett megfelelés százalékos arányban (földgáz és nukleáris energia kitettség nélkül)

34. Taxonómia rendeletnek való aktuális megfelelés százalékos arányban (földgáz és nukleáris energia kitettség nélkül)

35. EU EcoLabel (igen/nem)

36. Eszközalap adatlapjára mutató URL

37. Részletes terméktájékoztatóra mutató URL

38. Árfolyam alakulására mutató URL

39. Érvényesség - kezdete

40. Érvényesség - vége

41. Módosítás oka (termékadatlapon változtatás indoklása néven jelenik meg)

42. Publikáció kezdete

43. Termékkód

7. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez[23]

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A felügyeleti jelentés formai követelményeit- a 2.2. alpontban foglaltak kivételével - az 1. melléklet 3. pont 3.2-3.8. alpontja határozza meg.

2.2. A "Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom" megnevezésű felügyeleti jelentés (a továbbiakban: ZPTZE jelentés) formai és technikai követelményeit az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, valamint az ERA - ZPT termékbejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához

A 42Y1E1, 42Y1E2, 42Y1E3, 42Y24, 42Q1E1, 42Q1E2, 42Q1E3 és 42Q14A1 kódú táblában a biztosító szerződésállományával kapcsolatos információkat termékcsoportos megbontás szerint kell bemutatni. Ezekben a táblákban valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartott szerződéseket is.

A biztosítási termékcsoportok meghatározása a Bit. 4. § (1) bekezdés 10. pontjának figyelembevételével történt.

A termékcsoportos táblákban egy biztosítási szerződést csak egy termékcsoportba, illetve a Bit. 4. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott jellemző kockázat szerint kell besorolni. A biztosító teljes szerződésállományát be kell sorolni a táblákban szereplő termékcsoportok valamelyikébe, és ezt a besorolást következetesen kell alkalmazni az érintett szerződésre vonatkozó minden további információra vonatkozóan és a különböző jelentési időszakokban.

Amennyiben egy biztosítási szerződés több termékcsoportba is besorolható, úgy elsősorban nem a jellemző kockázat szerint kell bemutatni, hanem a meghatározó termék jellege alapján, pl. nyugdíjbiztosítás, hitelbiztosítás, egészségbiztosítás. Például, ha egy indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, ezt a szerződést a Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítások között kell jelenteni. Továbbá, ha egy lakossági vagyonbiztosítás (lakásbiztosítás) hitelfedezeti záradékkal van ellátva, azt a szerződést és a szerződéshez kapcsolódó információkat nem a lakásbiztosításnál, hanem a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron kell bemutatni mindaddig, amíg a záradék a szerződésen szerepel. Ha a nyugdíjbiztosítás vagy hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerződés mögött hagyományos életbiztosítás jellegű termékek, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás áll, úgy ezt a szerződést és a kapcsolódó információkat csak a nyugdíj vagy hitelfedezeti termék soron lehet bemutatni.

Lakossági vagyonbiztosítások: e csoportba tartoznak az egyéni lakossági vagyonbiztosítások mellett a társasházi biztosítások is.

Lakásbiztosítás (egyéni): itt kell bemutatni a lakossági lakásbiztosításokat, melyekhez nem kapcsolódik hitelfedezeti záradék.

Társasházi biztosítás: lakóközösségi közös vagyonbiztosítás.

Hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás: azon egyéni lakossági vagyonbiztosítási szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal van ellátva, a hitelfedezeti záradék teljes vonatkozási idejére külön soron kell bemutatni.

Az intézményi vagyonbiztosítás soron azt a biztosítási szerződést és az arra vonatkozó információkat kell bemutatni, melyet közösségi célra alakult nonprofit társadalmi vagy állami szervezettel kötött a biztosító. Külön soron kell megjeleníteni az önkormányzatokkal kötött vagyonbiztosításokat.

A Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve kkv-kat) soron mindazon vállalatokkal kötött vagyonbiztosítást kell bemutatni, mely vállalat mérete meghaladja a kkv-kra vonatkozó előírásokat, (a kkv fogalmát a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3-5. §-a határozza meg).

Kkv-k vagyonbiztosítása: itt kell bemutatni azokat a vállalati vagyonbiztosításokat, melyeket a biztosító azon vállalkozásoknak értékesített, amely kkv-nak minősül.

Az Egyéb vagyonbiztosítások soron a lakossági, intézményi, vállalati és kkv körbe be nem sorolt, további szerződéseket kell bemutatni.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Gazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó, munkáltatói, szolgáltatói, termékfelelősség, környezeti felelősség stb. kockázatokra terjed ki.

Környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás: kiterjed a környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre. Kapcsolódhat a tudatosabb környezetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz (pl. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, amely egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelez).

Itt kell bemutatni a veszélyes árut, hulladékot szállítók (ADR) környezetvédelmi felelősségbiztosítását is.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalót ért munkabalesetre nyújt fedezetet.

Egyéb felelősségbiztosítás: itt a tevékenységi felelősségbiztosításokat (a cég tevékenysége által okozott személyi és dologi károk megtérítése), a szolgáltatói felelősségbiztosításokat (a cég által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a partnereinek okozott dologi károk térítése), a termékfelelősség-biztosításokat (a gyártott hibás termék révén okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére) stb. együttesen kell bemutatni.

Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható. Idesorolható biztosítás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is.

Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből: itt kell bemutatni mindazokat a hitelfedezeti biztosításokat, melyek jellemzően nem-életbiztosítási kockázatokat fedeznek, és nem sorolhatók be a lakossági vagyonbiztosítások közé.

Szállítmány és fuvarozói biztosítás: itt azokat a szállítmányozásra vonatkozó szerződéseket és ahhoz kapcsolódó információkat kell bemutatni, amelyek a légi-, szárazföldi-, a közúti-, vasúti- és vízi szállítmányozásra, áruszállításra terjednek ki. A szerződéssel lefedett kockázat kiterjedhet az áru megromlása, megsérülése, balesetre, szállítás közbeni bűncselekményre stb. hazánkban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt.

Utasbiztosítás: ide kell besorolni az önálló utasbiztosításokat, melyek egyaránt tartalmazhatnak baleset, betegség, pénzügyi veszteség (csomag kár), segítségnyújtási stb. elemeket.

Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Ide az önálló, jellemzően baleseti kockázatra kötött szerződés sorolandó, amely fő biztosításként baleseti kockázatra (baleseti halál, baleseti rokkantság, balesetből eredő kórházi kezelés térítésére stb.) került megkötésre, és nem sorolható sem az utasbiztosítás-, sem a munkáltatói felelősségbiztosítási termékcsoportba.

Itt kell bemutatni a közlekedési vállalatokkal kötött csoportos balesetbiztosításokat is.

Betegségbiztosítás: azokat az önálló összegbiztosítási szolgáltatást (kárbiztosítás) nyújtó, betegségbiztosításra kötött szerződéseket kell itt bemutatni, amelyek pl. betegséghez kapcsolódó orvosi költségek finanszírozására, továbbá a betegség miatti jövedelem kiesésre nyújtanak biztosítást.

Kezesi- és garanciabiztosítás: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított helyett kezesként fizetést teljesít a kedvezményezettnek, amennyiben a biztosított a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét és ezért a kedvezményezettnek pénzügyi követelése keletkezik a biztosítottal szemben.

Kiterjesztett garanciabiztosítás: újonnan vásárolt műszaki készülékek, berendezések védelmére, valamint a gyári garancia időben történő kiterjesztésére szóló biztosítás.

Jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és ehhez kapcsolódó, más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelmére vagy képviseletére.

Különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítás: itt kell bemutatni a balesethez, hitelhez nem kapcsolódó lakossági munkanélküliség miatti jövedelem-kiesés, betegség esetén táppénz kiegészítés, egyéb keresőképtelenség, továbbá egyéb jövedelem kiesés - mint pl. elmaradt tartásdíj - esetére szóló jövedelem kiegészítési biztosítást, továbbá a vállalkozás váratlan veszteségeire, jövedelem kiesésére, váratlan többletköltségére stb. szóló biztosítást.

Életbiztosítási termékcsoportok

A hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékcsoportok besorolása alapvetően nem változik a korábbi gyakorlathoz képest. Fő eltérést jelent, hogy azokat az életbiztosításokat, melyek hitelekhez kapcsolódnak, hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva, azokat a hitelfedezeti életbiztosítások között kell kimutatni. Azon életbiztosítások, melyek megfelelnek a nyugdíj célú megtakarítás feltételeinek, és nyugdíjbiztosításként kerültek megkötésre, azokat a nyugdíjbiztosítások között kell szerepeltetni. A hagyományos (haláleseti, elérési, vegyes) életbiztosítási szerződésben meghatározott összegen felüli szolgáltatás mellett egészségügyi szolgáltatásfinanszírozás is megjelenik, melynek keretében a biztosítóval szerződött - pl. magán, állami vagy önkormányzati - kórházakban a biztosító átvállalja a biztosított ténylegesen felmerülő, meghatározott költségeit, úgy ezeket a szerződéseket az egészségbiztosítás soron kell bemutatni.

Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződések, melyben a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az ügyfélnek egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását nyújtja.

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint: nyugdíjbiztosításnak számít minden olyan, legalább 10 éves futamidejű életbiztosítás, amely a valós nyugdíjba vonulás idején lejár. Ide sorolható az olyan életbiztosítás is, mely haláleset idején teljesít kifizetést, valamint az is, amely 2014-től a megkötéskor érvényben lévő, hivatalos nyugdíj korhatár szerint jár le, abban az esetben is, ha a lejáratkor valójában az adott személy még nem megy nyugdíjba (pl. abból az okból, hogy addigra kitolódik a nyugdíjkorhatár).

Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás: itt kell mindazokat a hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kimutatni, melyek hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva. A biztosítási összeg a hitelt nyújtó bankra engedményezett, a felvett hitelösszeg erejéig. Ha a biztosított személy (adós) meghal vagy maradandó egészségkárosodás miatt rokkanttá válik, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig az adós hitelét előtörleszti.

A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás külön soron kerül bemutatásra. A csoportos hitelfedezeti biztosítás esetében a jelzálog-, lakáshitelt nyújtó, illetve hitelkártya kibocsátó hitelintézet közvetlenül a biztosítóval köt szerződést, ezekben a szerződésekben többnyire a rokkantság és a haláleseti kockázat szerepel.

Csoportos életbiztosítás: ezen a soron mindazon csoportos élet-, baleset- és betegség biztosításokat kell megjeleníteni, melyek a hitelfedezeti célú csoportos életbiztosításba nem tartoznak, vagyis melyek nem hitelintézettel, mint szerződővel kerültek megkötésre.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás: Az ezen biztosításokra vonatkozó információkat tájékoztató jelleggel, önállóan, külön soron kell bemutatni úgy, hogy a szerződés darabszámához hasonlóan a kiegészítő biztosításhoz kapcsolódó további adatok e soron történő bemutatása nem befolyásolja a fő biztosítási terméknél jelentett adatokat, vagyis a fő termékről a kiegészítő biztosítási részt pl. a díjadatokat nem kell leválasztani. Mivel a termékcsoportok hierarchiájában ez a sor függetlenül, önállóan szerepel, a beírt értékek nem okoznak halmozódást.

II. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.

2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást állományváltozásként kell jelenteni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még ugyanazon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni. A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop) a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7.oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8.oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány(db)

Az oszlop tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyévben reaktivált szerződések számát.

7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat

Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.

8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések

Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.

10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)

Idetartozik a lejáratkori megszűnés.

13. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások fix lejáratúakra

A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek fix lejáratú (pl. 10, 15 éves) szerződésekre vonatkoznak.

14. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások nem fix lejáratúakra

A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek nem fix lejáratú (pl. élethosszig tartó, tartam nélküli) szerződésekre vonatkoznak.

20. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra vagy termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott vagy termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát. Amennyiben a határozott és határozatlan idejű szerződések szüneteltetése a szerződés átdolgozásával jár, a leírtak szerint kell jelenteni ebben az oszlopban.

24. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések

Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (23. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.

25. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.

A tábla sorai

42Y1E11101 és 42Y1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás

A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Y1E111013 és 42Y1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E1110111 és 42Y1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.

42Y1E1110131 és 42Y1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.

42Y1E11103 és 42Y1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.

42Y1E11106 és 42Y1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősségbiztosítás

42Y1E11107 és 42Y1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E11108 és 42Y1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)

Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek - függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól - hitelfedezeti célokat is szolgálnak, és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.

42Y1E11109 és 42Y1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E11114 és 42Y1E11214 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Y1E12101-től 42Y1E12103-ig és 42Y1E12201-től 42Y1E12203-ig sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Y1E12104 és 42Y1E12204 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetők pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.

42Y1E12106 és 42Y1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint és 42Y1E12107 és 42Y1E12207 sor Egyéb nyugdíjbiztosítás

Külön soron kell bemutatni az Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.

Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.

42Y1E12109 és 42Y1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás

Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.

42Y1E121131 és 42Y1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az "Életbiztosítások" rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.

42Y1E13 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas haláleseti biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban, vagyis aszerint kell a szerződéseket szétbontani, hogy mikor kötötték azokat (pl. a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben). Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E101101-42Y1E101113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1011 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12101 során jelentett adattal, míg a 42Y1E101201-2Y1E101213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1012 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12201 során jelentett adattal.

4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas elérési biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E102101-42Y1E102113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1021 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12102 során jelentett adattal, míg a 42Y1E102201-42Y1E102213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1022 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12202 során jelentett adattal.

5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E103101-42Y1E103113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1031 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12103 során jelentett adattal, míg a 42Y1E103201-42Y1E103213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1032 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12203 során jelentett adattal.

6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E104101-42Y1E104113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1041 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12104 során jelentett adattal, míg a 42Y1E104201-42Y1E104213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1042 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12204 során jelentett adattal.

7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E105101-42Y1E105113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1051 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210611 során jelentett adattal, míg a 42Y1E105201-42Y1E105213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1052 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220611 során jelentett adattal.

8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E106101-42Y1E106113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1061 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210612 során jelentett adattal, míg a 42Y1E106201-42Y1E106213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1062 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220612 során jelentett adattal.

9. 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

A tábla kitöltése

A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételt, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Y1E1 kódú táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolása következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állománydíj

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Szaporulat állománydíj

Ebben az oszlopban a tárgyidőszaki végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.

3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO)/ Reaktivált szerződések állománydíja (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések állománydíját.

6. oszlop Állománydíj változás - növekedés

7. oszlop Állománydíj változás - csökkenés

Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.

8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.

9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.

10. oszlop Záró állománydíj

10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + 6. oszlop Állománydíj változás növekedés - 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés

11. oszlop Díjbevétel

Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből, továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.

A 42Y1E21 Nem-életbiztosítások, 42Y1E22 Életbiztosítások és 42Y1E23 CSÉB elnevezésű sorok 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.01 kódú, éves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírás (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értékek összegével, az azonos díjfogalom miatt.[24]

13. oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.

15-19. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma, valamint Kárráfordítás

Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Y1E1 kódú táblában jelentették. Aktív viszontbiztosítás esetében az adatokat szintén a megfelelő terméksoron kell jelenteni. A kárráfordítást kárrendezési költségek nélkül kell feltüntetni, a kárrendezési költség a 28. oszlopban jelentendő.

18. és 19. oszlop 16. oszlopból: Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés

Tartalékok alatt bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.

A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.

Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni. A megbontás módszertanát az éves felügyeleti szöveges jelentésben szükséges bemutatni.

IFRS-eket alkalmazó biztosító esetén az IFRS 17 szerinti felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (liability for incurred claims - LIC) változása jelentendő kártartalék változásként.

20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.

23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma

A 26-30. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

26. oszlop Szerzési költség

Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

27. oszlop Igazgatási költség

A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségek. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

28. oszlop Kárrendezési költség

A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

29. oszlop Befektetési költség

Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).

30. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

31. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.

32. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.

A tábla sorai

42Y1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.

42Y1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.

42Y1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Y1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Y1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E2114 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Y1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető

42Y1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.

42Y1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

A tábla kitöltése

A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni, Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.

Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyezni a 42Y1E2 kódú tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Y1E2 kódú tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.

A tábla sorai

42Y1E31101 és 42Y1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E31114 és 42Y1E32114 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)

Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42Y1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

Az alábontó sorokban (42Y1G11-42Y1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Y1G1 soron jelentett adatokkal.

42Y1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42Y1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42Y1G34 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartottakat is.

A tábla oszlopai

4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatott - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42Y3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop

Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.

A tábla sorai

42Y9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok összesen

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai esetében (42Y9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalapok nevei

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.

4. oszlop Befektetési egység árfolyama

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.

5. oszlop Eszközalap referenciaindexe

6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.

8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)

Idővel súlyozott ÁV= Σn i (CFixNi)/T

ahol

CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

10. oszlop Számláló (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

11. oszlop Nevező (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.

13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100

A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.

14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn". formában)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

18. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók és a biztosító által közvetve vagy közvetlenül megbízott biztosításközvetítő természetes személyek számát és - egyes kategóriák esetében - a bérköltséget kell jelenteni.

A tábla sorai

42Y13A111 sor Felsővezetés

Idesorolandó a biztosító első számú vezetője, az elnök, a vezérigazgató, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és azon egyéb személyek is, akik a felsővezetést alkotják, kivéve: vezető aktuárius, vezető kockázatkezelő, megfelelőségi vezető, belső ellenőrzési vezető, értékesítési tevékenységért felelős vezető(k).

42Y13A112 sor Aktuáriusi feladatkör

Idesorolandók az aktuáriusi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a vezető aktuáriust is.

42Y13A113 sor Kockázatkezelési feladatkör

Idesorolandók a kockázatkezelési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a kockázatkezelési vezetőt is.

42Y13A114 sor Megfelelőségi feladatkör

Idesorolandók a megfelelőségi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve megfelelőségi vezetőt is.

42Y13A115 sor Belső ellenőrzési feladatkör

Idesorolandók a belső ellenőrzési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a belső ellenőrzési vezetőt is.

42Y13A116 sor: Értékesítési tevékenységért felelős vezető(k)

Idesorolandó a biztosító azon értékesítési tevékenységért felelős vezetője (vezetői), akiről (akikről) a Bit. 48/A. § alapján nyilvántartást vezet.

42Y13A117 sor Biztosító közreműködői

Idesorolandók a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző, a biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.

42Y13A118 Egyéb dolgozók összesen

A 42Y13111-42Y13A117 sorban nem szerepeltetett, a biztosítónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek számát kell itt jelenteni.

42Y13A12 Biztosításközvetítő (ügynök) természetes személyek száma

Idesorolandók a biztosító megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten vagy egyéni vállalkozón keresztül munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynöknek [Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja] minősülő természetes személyek.

42Y13A13 Biztosításközvetítő (ügynök) jogi személyek száma

Idesorolandók a biztosítóval megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek.

A tábla oszlopai

1. oszlop Létszám (fő)

A biztosító által az adott sorban meghatározott szerepet betöltő munkavállalóinak az éves átlagos állományi létszámát szükséges megadni, kivéve a 42Y13A12 sort, amely sor tekintetében a függő biztosításközvetítők tárgyév végi záró létszámát szükséges megadni.

2. oszlop Bérköltség (ezer Ft)

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

17. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Y17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

18. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában használt fogalmak

- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-iurisdictions/;

- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);

- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;

- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;

- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.

A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.

A tábla sorai

42Y1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

42Y1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

42Y1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)

A tárgyév végi állapot szerint ebben a sorban a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.

A42Y1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás- megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás- megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl.: ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide - így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők - a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Erőforrás (FTE) adatok.

A 42Y19031-42Y19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42Y1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

42Y19031 Vezetői feladatok

A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.

42Y19032 Operáció - szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.

42Y19033 Operáció - ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.

42Y19034 Másodlagos kontroll

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.

42Y19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt

A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).

42Y19036 Képzés, oktatás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.

42Y19037 Egyéb

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.

42Y1904 Ügyfelek száma

Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42Y190411, 42Y190412 és 42Y190413 sorban megadott szám összegével.

42Y190411 Ügyfelek kockázati szintje magas

A 42Y1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42Y1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

42Y1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.

42Y1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

A 42Y190411 sorból, azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító - belső kockázatértékelése alapján - fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).

42Y1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42Y1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik

42Y1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42Y1904111-42Y1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetőek meg.

42Y190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos

A 42Y1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony

A 42Y1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42Y1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42Y190511-42Y190514 sor.

42Y190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.

42Y190512 Bejelentett ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.

42Y190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.

42Y190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (Terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42Y190511-42Y190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethető meg.

42Y19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42Y190611 42Y19061-ből: a magas kockázati besorolású, adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42Y190612 42Y19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42Y19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42Y190621 42Y19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42Y190622 42Y19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42Y19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

42Y19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42Y19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

42Y19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.

42Y19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek

42Y19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek

Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó, ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.

42Y19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások

42Y190911 42Y19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.

42Y190912 42Y19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.

42Y19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések

Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országoknak, térségeknek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a kockázati alapon biztosító által magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42Y190921 42Y19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42Y190922 42Y19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42Y1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat

A tárgyévben a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például: új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.

42Y1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő, vagy meghaladó készpénzbefizetések

A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42Y1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.

42Y1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása

42Y1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.

42Y1915 Közvetítő által végzett átvilágítás

A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42Y1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el.

19. 42Y21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

A tábla sorai

42Y21M1 1. Eszközök összesen

Az IAS 1 9. bekezdés a) pontja szerint.

42Y21M101 1.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Az IAS 1 54. bekezdés i) pontja szerint a pénzügyi helyzet kimutatásban minimálisan jelentendő tétel.

42Y21M102 1.2. Pénzügyi eszközök - befektetések (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével, melyek az 1.3. és 1.4. sorban jelentendők)

A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközöket (ezen befektetési szerződésekre az IFRS 17 11. bekezdés b) pontja szerint az IFRS 9 vonatkozik). A követelések és pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nem tartoznak ide.

42Y21M103 1.3. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések (IFRS 17 hatálya alá tartozó biztosítások)

Az IFRS 17 hatálya alá tartozó indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.

42Y21M104 1.4. Befektetési szerződések mögöttes eszközök (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződések mögöttes eszközeit megbontva azon befektetésekre, melyek indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) élet-biztosítási szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1041 1.4.1. Unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök), illetve azon befektetésekre, melyek nem unit-linked típusú szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1042 1.4.2. Nem unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök).

42Y21M105 1.5. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

42Y21M106 1.6. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

Az IFRS 17 78. bekezdés a) és c) pontjai szerint elkülönítetten bemutatandó tételek.

42Y21M2 2. Kötelezettségek összesen

Az IAS 1 9. bekezdés b) pontja szerint.

42Y21M201 2.1. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek (kivéve a unit-linked típusú szerződések tartaléka)

Az IFRS 17 78. bekezdés b) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel. Külön soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M201), illetve a nem unit-linked típusú biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M202).

A biztosítási szerződésekből származó biztosítási kötelezettségek tekintetében az IFRS 17 alapján történő értékelés szerinti fő alkotóelemeket külön is meg kell jeleníteni a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (LRC) részletes megbontásával, illetve a felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) bemutatásával.

A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Y21M20111 2.1.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20112 2.1.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20113 sor 2.1.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20114 sor 2.1.1.4. Díjallokációs módszer esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (PAA alkalmazása esetén számított LRC)

Ezen a soron jelentendő a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre számított fennmaradó fedezet értéke (LRC), mivel ezekre a kötelezettségekre a fenti megbontás nem alkalmazható.

A felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) tekintetében külön is meg kell adni a díjallokációs módszer alkalmazásával értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20122 sorban), illetve a nem a díjallokációs módszerrel értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20121 sorban).

42Y21M202 2.2. Kibocsátott unit-linked típusú biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

A sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Y21M20211 2.2.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20212 2.2.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20213 2.2.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M203 2.3. Befektetési szerződésekből származó pénzügyi kötelezettség (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések tartaléka)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek tekintetében külön be kell mutatni a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez tartozó kötelezettségeket a 42Y21M2031 sorban.

42Y21M204 2.4. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

Az IFRS 17 78. bekezdés d) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel.

42Y21M3 3. Saját tőke összesen

Az IAS 1 9. bekezdés c) pontja szerint.

20. 42Y21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

A tábla kitöltése

Az eredményt csökkentő tételek negatív értékként jelentendők.

A tábla sorai

42Y21E01 1. Biztosítási árbevétel

IFRS 17 83. bekezdése szerinti biztosítási árbevétel.

42Y21E011 1.1. Díjallokációs (PAA) módszerrel értékelt szerződésekből származó biztosítási árbevétel

A biztosítási árbevétel megbontásaként külön szükséges bemutatni a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre jutó árbevételt.

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések tekintetében a biztosítási árbevétel IFRS 17 106. bekezdése szerinti megbontását is meg kell adni. A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettségek (LRC) változását a 42Y21E012 sorban kell megadni. Azon díjak részének allokációját, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak, a 42Y21E013 sorban kell megadni.

A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség változásaival kapcsolatos tételek: 42Y21E0121 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0122 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0123 sor - IFRS 106. bekezdés a) pont iii alpontja szerinti tétel, 42Y21E0124 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Y21E013 1.3. Azon díjak részének allokációja, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak (nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre)

Az IFRS 17 106. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Y21E02 2. Biztosítási szolgáltatási ráfordítások

Az IFRS 17 84. bekezdése szerinti biztosítási szolgáltatási ráfordítások.

A biztosítási szolgáltatási ráfordítások az IFRS 17 103. bekezdés b) pontja szerinti megbontását kell megadni a 42Y21E021, 42Y21E022, 42Y21E023, 42Y21E024 sorban.

42Y21E021 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont i alpontja szerinti tétel, 42Y21E022 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E023 sor - IFRS 103. bekezdés b) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E024 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Y21E03 3. Tartott viszontbiztosítási szerződések nettó ráfordítása

Az IFRS 17 82. bekezdése szerint a tartott viszontbiztosítási szerződésekből származó bevételeket vagy ráfordításokat a kibocsátott biztosítási szerződésekből származó ráfordításoktól vagy bevételektől elkülönítetten be kell mutatni a 42Y21E031 és 42Y21E032 sorban.

42Y21E04 A) BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (1+2+3)

Az IFRS 17 80. bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szolgáltatási eredmény.

42Y21E051 4.1. Kamatbevétel vagy -ráfordítás - az eredménnyel szemben valós értéken értékeltektől eltérő pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Y21E053 4.3. Nyereség vagy veszteség az átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tétel eredményben elszámolandó része.

42Y21E054 4.4. Befektetési szerződésekből eredő kötelezettségek változása

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel.

42Y21E055 4.5. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség

Az IAS 1 82. bekezdés aa) pontja szerinti tétel.

42Y21E056 4.6. Értékvesztések és visszaírások nettó összege

Az IAS 1 82. bekezdés ba) pontja szerinti tétel.

42Y21E057 4.7. Társult vállalkozásoktól kapott osztalék

Az IAS 1 82. bekezdés c) pontja szerinti tétel.

42Y21E058 4.8. Egyéb nyereség vagy veszteség

Idetartoznak például a befektetési célú ingatlanok valós érték helyesbítéseiből eredő nyereségek vagy veszteségek (IAS 40 76. bekezdés d) pontja szerinti tétel).

42Y21E06 5. Biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások

Az IFRS 17 80. bekezdés b) pontja szerinti biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások. A biztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt és a viszontbiztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt elkülönítetten is jelenteni kell a 42Y21E061 és 42Y21E062 sorban.

Az egyéb átfogó jövedelem tekintetében meg kell adni a jövőben eredménybe átsorolható és a jövőben az eredménybe át nem sorolható jövedelmeket a 42Y21E13 és 42Y21E14 sorban.

42Y21E171 13.1. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összege.

42Y21E172 13.2. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összegéből az eredménybe átvezetendő tétel. Megegyezik a 42Y21E053 sor összegével.

42Y21E173 13.3. Pénzügyi eredmény biztosítási szerződésekből

42Y21E174 13.4. Pénzügyi eredmény viszontbiztosításból

A biztosítási pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt része, az IFRS 17 90. bekezdése alapján a választott számviteli politikától függően szükséges jelenteni.

42Y21E24 Tárgyidőszakban az eredményben elszámolt pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni.

42Y21E25 Tárgyidőszakban az adóhatóság részére megfizetett pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

21. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

A tábla a biztosító tárgyidőszaki szerzéseinek értékesítési csatornánkénti, valamint a közvetítőknek fizetett jutalékok és díjazások [a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás] jutaléktípusonkénti bemutatására szolgál termékek, termékcsoportonkénti bontásban. Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító új szerződéseinek darabszámát - beleértve az átdolgozott vagy módosított szerződéseket is, amennyiben ahhoz jutalékfizetés kapcsolódik -, állománydíját, az egyszeri díjas szerződések esetében díjbevételét, az új a szerződésekhez kapcsolódó szerzési jutalékokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó fenntartási és cél- (extra) jutalékokat kell bemutatni értékesítési csatornánként megbontva a tárgyidőszak végén.

Az "új szerződések" meghatározás a tárgyidőszaki szerződésekre és a kapcsolódó állománydíjra/díjbevételre, illetve a szerzési jutalékra vonatkozik.

A fenntartási és céljutalék oszlopokban minden, a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot jelenteni kell nemcsak a tárgyidőszaki szerzésekhez kapcsolódót.

Jutalék alatt a tárgyidőszakban a közvetítők felé elszámolt jutalékokat kell érteni.

A tábla oszlopai

1-7. oszlop Új szerződések darabszáma a tárgyidőszakban

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített új biztosítási szerződések darabszámát kell megadni.

8-14. oszlop Állománydíj / Díjbevétel (egyszeri díjas szerződéseknél)

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített biztosítási szerződések éves állománydíját kell megadni, egyszeri díjas szerződések esetében pedig a díjbevételt.

15-21. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék vagy díjazás bruttó összege

Az oszlopokban a szerződéskötéssel összefüggésben fizetett jutalék vagy díjazás összegét kell jelenteni. Amennyiben a tárgyidőszakban csepegtetett jutalék vagy díjazás is elszámolásra került, azt fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban.

22-28. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék vagy díjazás

Az oszlopokban a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó elszámolt jutalékot vagy díjazást kell megjeleníteni.

29-35. oszlop Tárgyidőszakra járó cél- (extra) jutalék vagy célhoz kötött díjazás

Az oszlopokban minden olyan extra jutalékot vagy díjazást kell feltüntetni, amelyre a partner a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

36-42. oszlop Tárgyidőszaki jutalék vagy díjazás visszaírás

Az oszlopokban valamennyi, a tárgyidőszakban visszaírt jutalékot vagy díjazást jelenteni kell, jutalék/díjazástípustól és a jutalék vagy díjazás kiszámlázásának, valamint a szerződés megkötésének évétől függetlenül.

Értékesítési csatornák meghatározása (1-7. oszlop)

Ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) és b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Alkusz (független biztosításközvetítő): a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti biztosításközvetítő.

Többes ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató: ebben az oszlopban kell feltüntetni minden, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-a szerinti hitelintézet, valamint más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: hitelintézet, ezen típusú EGT-fióktelep) vagy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-a szerinti egyetemes postai szolgáltató által értékesített biztosítást.

Direkt: a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések. A biztosító által online vagy elektronikus úton értékesített szerződések is ide tartoznak.

Elektronikus direkt: a biztosító által közvetlenül, de csak online vagy elektronikus úton értékesített biztosítási szerződések.

Egyéb: a fenti értékesítési csatornák közül egyikbe sem sorolható értékesítési csatorna.

22. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

23. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A Tájékoztató adatok blokk 42YE32, 42YE33, 42YE34, 42YE35 és 42Y36 sorát is kötelező kitölteni. A 42YE32 sorban a vonatkozási időszak beszámolójában jóváhagyott osztalék összegét kell bemutatni. A 42YE35 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni. A 42YE36 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

24. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra, melyeket százalékjel használata nélkül a következő formátumban kell megadni: például 2,9%-os technikai kamat esetén 0,029.

A tábla sorai

42Y422 sor Nincs technikai kamatláb

25. 42Y43 Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva kell bemutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai kamatlábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni, a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla oszlopai

A tábla első blokkja a 2016. január 1. előtti kezdetű szerződésekre vonatkozóan három elkülönített oszlopban kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és külön választva azokat a szerződéseket, melyeket az 1. és 2. oszlopban nem jelentettek.

A tábla sorai

42Y43102 Befektetési hozam/eredmény összesen és 42Y43111, 42Y4320103 - 42Y4329903 Befektetési hozam/eredmény

Itt kell bemutatni a többlethozam számítás alapjául szolgáló, a matematikai tartalékok befektetésén elért hozamot, illetve befektetési eredményt. A hozam, illetve a befektetési eredmény tartalmazza a különböző eszközök esetében elszámolható és az adott időszakra járó kamatokat, osztalékokat, realizált árfolyamnyereségeket, -veszteségeket, értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat, értékpapír-amortizációkat, valamint az elszámolt költségeket, ráfordításokat is.

42Y43109 sor Nincs technikai kamatláb

Külön soron kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

26. 42YMF1 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárhányadra vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában kell bemutatnia ezen termékére vonatkozó kárhányadot, biztosítási összeget, valamint a szerződések díjfizetés gyakorisága szerinti megoszlását. A kárhányadra, illetve biztosítási összegre vonatkozó információkat külön kell megadni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék által fedezett egyes kockázatokra (ingatlan biztosítása, ingóság biztosítása, kiegészítő fedezetek).

A tábla oszlopai

1. oszlop Tervezett kárhányad

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék - beleértve a kiegészítő fedezeteket is - pályázati kiírásának eleget tevő, a terméktervezési fázisban meghatározott tervezett kárhányad értéke. Amennyiben a biztosító kárhányadra vonatkozó tervei a terméktervezési fázisban meghatározott értékhez képest módosulnak, úgy a módosított tervezett kárhányad értékét kell jelenteni.

2-5. oszlop Kárráfordításra vonatkozó adatok

A kárráfordításra vonatkozó oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

6. oszlop Természeti katasztrófakárok várható értéke

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék a Bit. 3. mellékletében foglaltak szerint elkészített terméktervében meghatározott érték.

7. oszlop Bruttó megszolgált díj

Az oszlop kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

9. oszlop Kárhányad

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges, tárgyévi adatok alapján számított kárhányada.

Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / biztosítási adóval csökkentett bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj öt százalékáig vehető figyelembe.

10. oszlop Felülvizsgálat (I/N)

Ebben az oszlopban a biztosítónak arról kell információt nyújtania, hogy a tárgyévben sor került-e vagy nem került sor a Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék árazásának felülvizsgálatára. Az alábbi zárt listában szereplő lehetőségek egyikét kell választani: Igen/Nem.

A tábla sorai

Ingatlanok

Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak az épületek [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (legalább járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)] és melléképületek (legalább garázs, tároló).

Ingóságok

Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a háztartási ingóságok (legalább bútorok, háztartási és híradástechnikai készülékek, ruházat, élelmiszer) és értéktárgyak.

Kiegészítő fedezetek

Ezen a soron kell bemutatni mind az elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetekre, mind az egyedi (elnevezésében és tartalmában nem sztenderd) kiegészítő fedezetekre vonatkozó információkat.

27. 42YMF2 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás - kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása

A tábla kitöltése

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában be kell mutatnia ezen termékre vonatkozóan egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni.

A tábla oszlopai:

1-8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

9-16. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

17-24. oszlop IBNR tartalék összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

25-27. oszlop Matematikai tartalék összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

28. 42Y1E41 A biztosító nem-életbiztosítási termékeinek listája

A tábla oszlopai

1. oszlop Termék azonosító kódja

A termékhez használt belső termékazonosító kód. A kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére.

2. oszlop Termék neve

A termék kereskedelmi megnevezése.

3. oszlop Termékcsoporti besorolás

A 42Y1E1 kódú táblában szereplő, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.

4. oszlop Termék kategória besorolás

A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.02 kódú táblája C0010 oszlopában megadott üzletág kódja az adott termék esetében, mely megmutatja, hogy a fő kockázat szerint mely Szolvencia II szerinti üzletágba tartozik a termék.

6. oszlop Terjesztés kezdete

Termék terjesztés kezdetének dátuma.

7. oszlop Terjesztés vége

Termék terjesztés végének dátuma.

8. oszlop Záró állomány (db)

A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.

9. oszlop Bruttó díjbevétel

A 42Y1E2 kódú tábla "Díjbevétel" oszlopában jelentett érték.

10. oszlop Bruttó megszolgált díj

Bruttó díjbevétel - a meg nem szolgált díjak bruttó tartalékának változása.

11. oszlop Bruttó kárkifizetés

42Y1E2 kódú tábla "Bruttó kárkifizetés és szolgáltatás" oszlopában jelentett érték.

12. oszlop Kártartalék változás

Kárráfordítással összefüggő számviteli tartalékváltozás, a 42Y1E2 kódú tábla 17. és 18. oszlopában jelentett adatoknak megfelelően.

A 13-18. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

13. oszlop Szerzési költség

Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést, A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

14. oszlop Igazgatási költség

A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió-nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

15. oszlop Kárrendezési költség

16. oszlop Befektetési költség

17. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

29. 42Y1E42 A biztosító életbiztosítási termékeinek listája

A tábla oszlopai

1. oszlop Termék azonosító kódja

A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.01 kódú táblája C0010 oszlopában alkalmazott belső termékazonosító kódot kell megadni. A kódnak minden termékre vonatkozóan egyedinek kell lennie. Amennyiben az S.14.01 kódú táblában alkalmazott kód nem elegendő az azonosításra, alávonást követően további 3 karakter megadásával kell az egyediséget biztosítani.

2. oszlop Termék neve

A termék kereskedelmi - az S.14.01 kódú táblában jelentettel megegyező - megnevezése.

3. oszlop Termékcsoporti besorolás

42Y1E1 kódú táblában jelentett, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.

4. oszlop Megtakarítási jellegű életbiztosítás

Az oszlop értéke "igen", ha az adott biztosítási termék a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontjának megfelelő életbiztosítás.

5. oszlop Szerződéskötéskori átlagos tartam

A tárgyidőszak végén élő szerződések szerződéskötéskori tartamának számtani átlaga.

6. oszlop Átlagos megmaradási idő

A tárgyidőszak végén élő szerződések korának számtani átlaga.

7. oszlop Terjesztés kezdete

Termék terjesztése kezdetének dátuma.

8. oszlop Terjesztés vége

Termék terjesztés végének dátuma.

9. oszlop Záró állomány (db)

A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.

10. oszlop UL tartalék

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka.

11. oszlop Matematikai tartalék

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő matematikai tartalék.

A 12-16. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

12. oszlop Szerzési költség

Azon költségek melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

13. oszlop Igazgatási költség

14. oszlop Kárrendezési költség

A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

15. oszlop Befektetési költség

16. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

30. 42YTAX A biztosítók által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító taxonómiához igazodó tevékenységek finanszírozására irányuló, vagy azokhoz kapcsolódó befektetéseinek az összes befektetéshez viszonyított arányát kell megadni, az összes befektetés megállapításakor az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz tartozó befektetéseket nem kell figyelembe venni.

A táblát a (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IX. és X. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.

A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0,25 a szerepeltetendő érték).

31. 42YSFDR Intézményszintű SFDR adatok

A tábla kitöltése

Az intézményszintű adatok az SFDR és az SFDR RTS alapján számolandók és jelentendők.

A táblában a 42YSFDR1-42YSFDR4 sor kitöltése kötelező minden biztosító számára, a 42YSFDR51-42YSFDR83 sor abban az esetben töltendő ki, amennyiben a 42YSFDR1 sor értéke "Igen". A 42YSFDR51-42YSFDR83 sort az SFDR RTS 6. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kell kitölteni. Amennyiben a biztosító figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat, úgy szervezeti szinten a biztosító összes befektetésére vonatkozóan szükséges az adatokat megadni, függetlenül attól, hogy a biztosító rendelkezik-e az SFDR 8. és 9. cikkének megfelelő befektetési egységhez kötött életbiztosítással. A PAI mutatók számításakor nemcsak az ügyfélnek kínált befektetéseket, hanem a biztosítások fedezetéül szolgáló saját befektetéseket is figyelembe kell venni.

A táblában használt fogalmak, rövidítések

- Fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozás: az SFDR RTS I. melléklet 5. pontjában meghatározott fogalom.

- PAI: a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact).

- URL: webcím.

- ÜHG: üvegházhatású gázok.

A tábla sorai

42YSFDR1 Figyelembe vesz szervezeti szinten fenntarthatósági káros hatásokat (PAI)?

A lehetséges értékek: "Igen" vagy "Nem". A mezőt az SFDR 4. cikke alapján kell kitölteni.

42YSFDR2 Hol található az SFDR 4. cikke szerinti közzététel? (URL)

A biztosító által az SFDR 4. cikke alapján közzétett adatokat tartalmazó weboldal vagy dokumentum elérési útja. "0" értéket kell jelenteni abban az esetben, ha a biztosító az SFDR 4. cikke szerinti adatokat nem tette közzé.

42YSFDR51 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR52 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza

42YSFDR53 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR54 ÜHG-intenzitás

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR55 Karbonlábnyom

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR61 ÜHG-intenzitás

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR71 Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül

A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.

42YSFDR72 Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR81-72YSFDR83 Szabadon választott mutatószám 1, 2, 3

A biztosító által alkalmazott, materiálisnak ítélt, szabadon választható mutatók megnevezését, értékét és mértékegységét kell megadni. A mutatószámokat az SFDR RTS I. mellékletének 1., 2. és 3. számú táblázatából kell kiválasztani. A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0.25 a szerepeltetendő érték). Ha a szabadon választható mutató nem rendelkezik mértékegységgel, a 3. Mértékegység oszlopba "-" jelet kell tenni.

III. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon - az egyes táblákhoz kapcsolódó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik.

2. 42Q1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop), a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7. oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8. oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány (db)

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma

3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés

6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések számát.

7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat

Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.

8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések

Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.

10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)

Idetartozik a lejáratkori megszűnés.

18. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott, illetve a termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát. Amennyiben a határozott és határozatlan idejű szerződések szüneteltetése a szerződés átdolgozásával jár, a leírtak szerint kell jelenteni ebben az oszlopban.

22. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések

Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (21. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.

23. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.

A tábla sorai

42Q1E11101 és 42Q1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás

A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Q1E111013 és 42Q1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E1110111 és 42Q1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.

42Q1E11103 és 42Q1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Q1E1110131 és 42Q1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.

42Q1E11106 és 42Q1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Q1E11107 és 42Q1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Q1E11108 és 42Q1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)

Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól hitelfedezeti célokat is szolgálnak és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.

42Q1E11109 és 42Q1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Q1E11114 és 42Q1E11214 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Q1E12101-42Q1E12103 és 42Q1E12201-42Q1E12203 sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Q1E12104 és 42Q1E12204 sorok Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetőek pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.

42Q1E12106 és 42Q1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint és 42Q1E12107 és 42Q1E12207 Egyéb nyugdíjbiztosítás.

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.

Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.

42Q1E12109 és 42Q1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás

42Q1E121131 és 42Q1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

42Q1E13 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Q1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

A tábla kitöltése

A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételét, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát, valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Q1E1 kódú táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolás következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állománydíj

Tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Szaporulat állománydíj

3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj

4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO) / Reaktivált szerződések állománydíja (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a reaktivált szerződések állománydíját.

6. oszlop Állománydíj változás növekedés

7. oszlop Állománydíj változás csökkenés

8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.

9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.

10. oszlop Záró állománydíj

11. oszlop Díjbevétel

Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.

A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével. A tábla 42Q1E21 Nem-életbiztosítások, 42Q1E22 Életbiztosítások és 42Q1E23 CSÉB elnevezésű sorainak 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.02 kódú, negyedéves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírások (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értéke összegével, az azonos díjfogalom miatt.[25]

13 oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel

15. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma

Az oszlopban a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak alatt bejelentett károk darabszámát kell jelenteni (flow-jellegű, kumulált adatok).

Az oszlopban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a biztosító a 42Q1E1 kódú táblában jelentette.

16-19. oszlop Kárráfordítás

Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Q1E1 kódú táblában jelentették. A kárráfordítást kárrendezési költségek nélkül kell feltüntetni, a kárrendezési költség a 28. oszlopban jelentendő.

18. és 19. oszlop Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés

Tartalékok alatt a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.

20-22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

20. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk

Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kerültek kifizetésre.

21. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk

Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) kifizetésre is kerültek.

23-25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma

23. oszlop Előző időszakban bekövetkezett károk

Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyév január 1. előtt következtek be és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.

24. oszlop Tárgyidőszakban bekövetkezett károk

Itt kell jelenteni azon károk darabszámát, melyek a tárgyidőszakban (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakban, kumulált adat) következtek be, és várhatóan a tárgyidőszakot (tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszakot, kumulált adat) követően kerülnek kifizetésre.

A 26-30. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, tárgyidőszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

26. oszlop Szerzési költség

Azon költségek melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést, A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket - például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár -, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

27. oszlop Igazgatási költség

28. oszlop Kárrendezési költség

A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

29. oszlop Befektetési költség

30. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

31. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.

32. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.

A tábla sorai

42Q1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.

42Q1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.

42Q1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Q1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Q1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Q1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Q1E2114 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Q1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető

42Q1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

42Q1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

4. 42Q1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

A tábla kitöltése

A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletági bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.

Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyeznie a 42Q1E2 kódú tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Q1E2 kódú tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.

A tábla sorai

42Q1E31101 és 42Q1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E31114 és 42Q1E32114 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

5. 42Q1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni. A tábla a direkt szerződésekre és az aktív viszontbiztosításokra egyaránt vonatkozik.

A tábla oszlopai

6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)

A tábla sorai

42Q1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

Az alábontó sorokban (42Q1G11-42Q1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Q1G1 soron jelentett adatokkal.

42Q1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42Q1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42Q1G34 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

6. 42Q3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartottat is.

A tábla oszlopai

4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetések értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42Q3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop

42Q3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Q3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

7. 42Q9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A 12-15., 18. és 19. oszlop vonatkozásában a százalékos értékeket legalább két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, tizedespont alkalmazásával (pl. 2,63% esetén 2.63 jelentendő).

A tábla sorai

42Q9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az eszközalapok nevei

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

4. oszlop Befektetési egység árfolyama

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.

5. oszlop Eszközalap referenciaindexe

6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.

8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)

= Nettó állományváltozás = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)

= Idővel súlyozott állományváltozás = Σn i (CFi x Ni)/T ahol

CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

10. oszlop Számláló (ezer Ft)

= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

11. oszlop Nevező (ezer Ft)

= Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás.

12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)

13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] * 100

A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.

14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

18. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

20. oszlop KID szerinti kockázati besorolás

Ebben az oszlopban az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban feltüntetett, a vonatkozási időszak végén érvényes összesített kockázati mutató értéke jelentendő, az adott eszközalapra vonatkozóan. Az összesített kockázati szintet az 1-7 közötti numerikus értékek alkalmazásával szükséges megadni. Azon eszközalapok esetében, amelyek nem rendelkeznek összesített kockázati mutatóval, a cellát üresen kell hagyni.

8. 42Q9G2 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon - indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap azonosítója

2. oszlop Eszközalap megnevezése

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

3. oszlop Tőkegarantált (0) vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

4. oszlop Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

5. oszlop Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

6. oszlop A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

7. oszlop Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

9. 42Q9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42Q9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42Q9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42Q9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42Q9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42Q9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

42Q9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből, illetve viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, pl. pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj. Idetartozik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások állománya után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42Q9G3214 sor Szerzési költségek

42Q9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kárkifizetését (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás, casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42Q9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

42Q9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a Bszkr.-ben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42Q9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Idetartozik a társasági adó mellett a pénzügyi szervezetek különadójának fizetés is.

42Q9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

42Q9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42Q9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

42Q9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

42Q9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

42Q9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

42Q9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

42Q9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

10. 42Q11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

11. 42Q11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

12. 42Q14A1 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A tábla első része (42Q14A11-42Q14A11125 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett fogyasztók által előterjesztett panaszügyek darabszámáról biztosítási termékcsoportonkénti bontásban.

A tábla második része (42Q14A12-42Q14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd termékenként, termékcsoportonkénti bontásban.

2. oszlop 1. oszlopból: függő ügynök által közvetített

Ebben az oszlopban kell megjeleníteni az 1. oszlopban szerepeltetett összesített darabszámból a függő ügynök által közvetített szerződések darabszámát.

3-17. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

Panasztípusok szerinti megoszlás (3-17. oszlop)

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

5. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

6. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

7. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

8. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

9. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy a biztosításközvetítő általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

11. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

12. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

13. oszlop Számlaegyenleg vitatása

14. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

15. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

16. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

17. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

19. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (19. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (18. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (18. és 19. oszlop).

A tábla sorai

A tábla sorai a biztosító termékek szerinti kategóriáit tartalmazzák. Amennyiben egy adott fogyasztói panasz valamely termék kiegészítő kockázatára vonatkozik, azt minden esetben a főtermék során kell jelenteni (ahol a szerződés darabszámot is jelenti a biztosító).

42Q14A111101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Itt kell jelenteni a fogyasztói ingó és ingatlan vagyonbiztosításokat.

42Q14A111106 sor Járműfelelősség-biztosítás

Járműfelelősség-biztosítás = Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás + Egyéb jármű felelősség

42Q14A11121 sor Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos

Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos = Haláleseti biztosítás + Elérési biztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix életbiztosítás

42Q14A111212 sor Elérési biztosítás

42Q14A11122 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (Nyugdíjbiztosítás nélkül)

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben az "Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás" kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42Q14A111241 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Nyugdíj kiegészítővel/ befektetési egységekhez kötött Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítást, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111242 sor Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111243 sor Járadék opciót tartalmazó nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni azokat a nyugdíjbiztosításokat, amelyeknél a biztosító kizárólag járadékszolgáltatást teljesít (a bármely más szerződésből, kárigényből származó járadékfizetéssel kapcsolatos panaszügyeket nem itt kell rögzíteni.)

42Q14A11125 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42Q14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42Q14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42Q14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a biztosító vagy a panaszos javára zárult-e a per.

13. 42Q14A2 A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztók által előterjesztett panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül, írásban (papíralapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződés darabszámot, és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie. Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42Q14A211-42Q14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42Q14A212-42Q14A2123 sor).

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42Q14A23-42Q14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42Q14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

42Q14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.

42Q14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította, és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42Q14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42Q14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

42Q14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

14. 42Q19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok

A tábla kitöltése

A táblában használt fogalmak:

- fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;

- PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám szerint szükséges megadni.

A tábla sorai

42Q1901 Üzleti kapcsolat létesítésekor elvégzett ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben a biztosító által a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint üzleti kapcsolat létesítésekor lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni. A Pmt. 6. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti ügyfél-átvilágítások, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti ismételt ügyfél-átvilágítások száma nem szerepeltetendő.

A 42Q1901 sorban kimutatott adatokat a 42Q19011-42Q19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42Q1901 sor egyenlő a 42Q19011-42Q19013 sorok összegével.

42Q19011 Normál ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42Q19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42Q19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A 42Q1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42Q1902 Ügyfél-átvilágítási hiányosság miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító nem tudta végrehajtani a Pmt. 7-10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, ezért a Pmt. 13. § (8) bekezdése alapján a biztosítónál tárgynegyedévben, az érintett ügyfélre vonatkozóan korlátozásra került sor (megtagadta az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyfél megbízását, vagy az ügylet teljesítését). Minden érintett ügyfelet csak egyszer kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tárgynegyedévben hány alkalommal került sor az ügyfél megbízásának, illetve az ügylet teljesítésének megtagadására.

42Q1903 Kapcsolattartási probléma miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akik esetében a biztosító a kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján korlátozást vezetett be (megtagadta az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését).

42Q190411 Oroszországi származású ügyfelek

42Q1904111 42Q190411-ből: azon oroszországi származású ügyfelek, melyek negyedéves forgalma elérte vagy meghaladta az ötvenmillió forintot

42Q190411 sorból azon oroszországi származású ügyfelek száma, illetve tárgynegyedévi forgalma jelentendő, melyek tárgynegyedévi forgalma elérte vagy meghaladta az ötven millió forintot. Tárgynegyedévi forgalomként az adott ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és biztosítási szerződéseihez kapcsolódóan a tárgynegyedévben teljesített kifizetések (terhelések) együttes összegét kell figyelembe venni.

42Q190412 Oroszországi származású ügyfelekkel kapcsolatos bejelentések

A 42Q190421-42Q190442 sor kitöltésére a 42Q190411-42Q190412 sor kitöltési előírásai megfelelően alkalmazandók.

42Q1905 Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek

Ebben a sorban azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek az adott tárgynegyedévben elérték, vagy meghaladták egyedileg a százmillió forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42Q19051 42Q1905-ből: egyedileg az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek

A 42Q1905 sorból azon ügyletek számát és összegét kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyletek a tárgynegyedévben elérték, vagy meghaladták egyedileg az egymilliárd forintot. Mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42Q19052 42Q1905-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek

A 42Q1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó adatokat kell megadni.

42Q19053 42Q1905-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek

A 42Q1905 sorból azon egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek számát és összegét szükséges feltüntetni, amelyet olyan ügyfelek kezdeményeztek, akik a biztosító által nem magas kockázati szintbe kerültek besorolásra, de megerősített eljárás alá tartoznak. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

42Q1906 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42Q19061 42Q1906-ból: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42Q1906 sorból a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.

42Q1907 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben és az adott ügylet elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42Q19071 42Q1907-ből: ügyletek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42Q1907 sorból a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására a tárgynegyedévben érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgynegyedévi kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadni, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a százmillió forintot.

42Q1908 Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet

A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie.

42Q19081 42Q1908-ból: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete

A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).

42Q19082 42Q1908-ból: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott ügylete

A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű ügylet összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.

42Q1909 Egyedileg a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára

42Q1910 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára

42Q1911 Legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetés

A tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak szerepeltetnie, attól függetlenül, hogy a készpénzbefizetés milyen csatornán - saját pénztáron vagy a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámláján - keresztül történik.

42Q19111 42Q1911-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése

A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely a biztosító által a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy magas kockázatúnak tekintett ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés).

42Q19112 42Q1911-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek legjelentősebb összegű végrehajtott készpénzbefizetése

A 42Q1908 sorból azon tárgynegyedévi legmagasabb egyösszegű készpénzbefizetés összegét kell a biztosítónak megadnia, amely olyan ügyfél biztosítására érkezett (jóváírás), vagy olyan ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan került kifizetésre (terhelés), akit a biztosító nem magas kockázati szintbe sorolt be, de megerősített eljárás alá tartozik.

42Q1912 Egyedileg az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások

Ebben a sorban azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét szükséges szerepeltetni, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg az ötvenmillió forintot.

42Q19121 42Q1912-ből: ügyleti megbízás összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot

A 42B1912 sorból azon ügyleti megbízások darabszámát és összegét kell szerepeltetni, amelyek összege elérte vagy meghaladta egyedileg a százmillió forintot.

42Q1913 3 hónapon belüli visszavásárlások

42Q1914 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

42Q1915 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai

A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.

A 42Q1915 sorban kimutatott adatokat a 42Q19151-42Q19152 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1915 sor egyenlő a 42Q19151 és a 42Q19152 sor összegével, míg a 42Q19151 sor értékét a 42Q191511-42Q191515 sorok összege adja meg.

42Q19151 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1915 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

Azon biztosítóknak, akik élnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, vagyis a 42Q191511-42Q191515 sorban szereplő kötelező szűrési feltételeket más szűrésekkel helyettesítik, az érintett sorok vonatkozásában a26/2020. (VIII. 25.) MNB rendeletben megfogalmazott feltételrendszernek megfelelő adatkört leválogatás útján szükséges előállítaniuk és jelenteniük.

42Q191511 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42Q19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, természetes személy ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q191512 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42Q19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó készpénzbefizetések kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q191513 Riasztás oka: stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet

A 42Q19151 sorból a kiemelt kockázatú országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q191514 Riasztás oka: huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42Q19151 sorból a huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q1915141 42Q191514-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42Q191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.

42Q1915142 42Q191514-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42Q191514 sorból azon huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél az adószámmal nem rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.

42Q191515 Riasztás oka: ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan

A 42Q19151 sorból az ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42Q1915151 42Q191515-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42Q191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfelet a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak. Továbbá tekintettel arra, hogy a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően azon ügyfelek kockázati szintbe történő besorolását kell a biztosítónak elvégeznie, akikkel üzleti kapcsolatot létesít, így az adatok megadásakor az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) nem vehető figyelembe, csak a tartós jogviszonyban (üzleti kapcsolat) álló ügyfelek tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat kell megadni.

42Q1915152 42Q191515-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéséhez kapcsolódó pénzátutalásai kapcsán generált riasztások

A 42Q191515 sorból azon ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetés (terhelés) vagy befizetés (jóváírás) jellegű pénzátutalások kapcsán generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknél a nem magyar adószámmal rendelkező ügyfél a biztosító által nem magas kockázati szintbe került besorolásra, de megerősített eljárás alá tartozik. A Pmt., valamint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet rendelkezéseinek, továbbá a táblában használt ügylet fogalomnak megfelelően mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített tranzakcióira vonatkozó szűrési adatokat meg kell adni.

42Q19152 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1915 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a riasztások nem esnek a 42Q19151 sorban megadott kritériumok alá.

42Q1916 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni

Az itt kimutatott adatokat a 42Q19161 és 42Q19162 sorban a riasztás okára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1916 sor egyenlő a 42Q19161 és a 42Q19162 sor összegével.

42Q19161 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1916 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító az MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42Q19162 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42Q1916 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42Q1917 Saját bejelentések

Az itt kimutatott adatokat a 42Q19171-42Q19173 sorban a bejelentést megalapozó gyanú típusára való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1917 sor egyenlő a 42Q19171-42Q19173 sorok összegével.

42Q19171 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1917 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q19172 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1917 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q19173 A Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42Q1917 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q1918 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

A 42Q191811 és 42Q191812 sor összege megegyezik a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés (42Q1918 sor) számával.

42Q191811 42Q1918-ból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.

42Q191812 42Q1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek teljesítését a biztosító a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően felfüggesztette.

42Q19182 42Q1918-ból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42Q1918 sorból azon ügyletek darabszámát és összegét kell megadni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42Q1919 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

42Q1920 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42Q1921 Pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok

42Q1922 Kockázatmentesítés keretében megvizsgált ügyfélkapcsolatok

Azon üzleti kapcsolatok számát szükséges megadni, amelyek vonatkozásában a tárgynegyedévben a pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság, vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás- megelőzési feladatokat ellátó terület kockázatmentesítés keretében vizsgálta - annak eredményétől függetlenül - az üzleti kapcsolat megszüntetésének szükségességét . Amennyiben egy ügyfélkapcsolatot több körben is vizsgált a biztosító a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő.

A 42Q1922 sorban kimutatott adatokat a 42Q19221-42Q19224 sorban az üzleti kapcsolat vizsgálatát megalapozó tényezőre való tekintettel kell tovább bontani. A 42Q1922 sor egyenlő a 42Q19221-42Q19224 sorok összegével.

42Q19221 Bejelentések száma miatt

A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42Q19222 Bejelentések összege miatt

A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42Q19223 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján

A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan, a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás indokolta az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42Q19224 Egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt

A 42Q1922 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a biztosító a 42Q19221-42Q19223 sorba be nem sorolható, egyéb pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat miatt saját hatáskörben kezdeményezte az üzleti kapcsolat megszüntetésének vizsgálatát.

42Q1923 Társhatósági megkeresések

A tárgynegyedévben hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás tárgyában, illetve pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatos, a biztosítóhoz érkezett azon megkeresések számát kell megadni, ahol a hatóság a biztosító ügyfelével kapcsolatos kockázatra hívja fel a figyelmet (pl. tájékoztatás, felhívás, adatbekérés keretében). Az MNB-től érkeztetett megkeresést, olyan körlevél típusú megkeresést, amely nem tartalmaz a biztosító ügyfelét érintő, a biztosító által korábban pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentésekhez kapcsolódó adatkiegészítés célú visszakérdezéseket, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól ügyletek felfüggesztése [Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján elrendelt felfüggesztés, valamint a Pmt. 35. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás] témában érkezett megkereséseket nem kell figyelembe venni. Utóbbi típusú megkereséseket a 42Q191812, illetve a 42Q19182 sorban kell megadni. Nem jelentendők azon hatósági megkeresések, melyek nem pénzmosás tárgyában érkeztek, illetve nem pénzmosási bűncselekménnyel kapcsolatosak, hanem egyéb tárgyban, illetve témában (pl. csalás, sikkasztás) érkeztek a biztosító részére.

42Q1924 Ügyfélpanasz

42Q1925 Belső ellenőri megállapítások

A biztosító által indított, a tárgynegyedévben lezárult saját belső ellenőri vizsgálat során feltárt a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységet elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni. Az MNB határozati kötelezések kapcsán végzett ellenőrzések, valamint a nem saját tevékenység (pl. kiemelt közvetítők) esetében tett belső ellenőri megállapítások nem jelentendők.

42Q1926 Informatikai fejlesztések

15. 42Q21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

A tábla sorai

42Q21M1 1. Eszközök összesen

Az IAS 1 9. bekezdés a) pontja alapján.

42Q21M101 1.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Az IAS 1 54. bekezdés i) pontja szerint a pénzügyi helyzet kimutatásban minimálisan jelentendő tétel.

42Q21M102 1.2. Pénzügyi eszközök - befektetések (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével, melyek az 1.3. és 1.4. sorban jelentendők)

A követelések és pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nem tartoznak ide.

42Q21M103 1.3. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések (IFRS 17 hatálya alá tartozó biztosítások)

Az IFRS 17 hatálya alá tartozó indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.

42Q21M104 1.4. Befektetési szerződések mögöttes eszközök (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződések mögöttes eszközeit, megbontva azon befektetésekre, melyek indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódnak (42Q21M1041 1.4.1. Unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök), illetve azon befektetésekre, melyek nem unit-linked típusú szerződésekhez kapcsolódnak (42Q21M1042 1.4.2. Nem unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök).

42Q21M105 1.5. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

42Q21M106 1.6. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

Az IFRS 17 78. bekezdés a) és c) pontjai szerint elkülönítetten bemutatandó tételek.

42Q21M2 2. Kötelezettségek összesen

Az IAS 1 9. bekezdés b) pontja szerint.

42Q21M201 2.1. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek (kivéve a unit-linked típusú szerződések tartaléka)

Az IFRS 17 78. bekezdés b) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel, a kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek. Külön soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Q21M201), illetve a nem unit-linked típusú biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Q21M202).

A 42Q21M201 sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Q21M20111 2.1.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M20112 2.1.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M20113 2.1.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M20114 2.1.1.4. Díjallokációs módszer esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (PAA alkalmazása esetén számított LRC)

A felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) tekintetében külön is meg kell adni a díjallokációs módszer alkalmazásával értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Q21M20122 sorban), illetve a nem a díjallokációs módszerrel értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Q21M20121 sorban).

42Q21M202 2.2. Kibocsátott unit-linked típusú biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

A sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Q21M20211 2.2.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33-36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M20212 2.2.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M20213 2.2.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43-46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Q21M203 2.3. Befektetési szerződésekből származó pénzügyi kötelezettség (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések tartaléka)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek tekintetében külön be kell mutatni a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez tartozó kötelezettségeket a 42Q21M2031 sorban.

42Q21M204 2.4. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

Az IFRS 17 78. bekezdés d) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel.

42Q21M3 sor 3. Saját tőke

Az IAS 1 9. bekezdés c) pontja szerint.

16. 42Q21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

A tábla kitöltése

Az eredményt csökkentő tételek negatív értékként jelentendők.

A tábla sorai

42Q21E01 1. Biztosítási árbevétel

Az IFRS 17 83. bekezdése szerinti biztosítási árbevétel.

42Q21E012 1.1. Díjallokációs (PAA) módszerrel értékelt szerződésekből származó biztosítási árbevétel

A biztosítási árbevétel megbontásaként külön szükséges bemutatni a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre jutó árbevételt.

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések tekintetében a biztosítási árbevétel IFRS 17 106. bekezdése szerinti megbontását is meg kell adni. A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettségek (LRC) változását a 42Q21E012 sorban kell megadni. Azon díjak részének allokációját, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak, a 42Q21E013 sorban kell megadni.

A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség változásaival kapcsolatos tételek: 42Q21E0121 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0122 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0123 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E0124 sor - IFRS 17 106. bekezdés a) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Q21E013 1.3. Azon díjak részének allokációja, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak (nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre)

Az IFRS 17 106. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Q21E02 2. Biztosítási szolgáltatási ráfordítások

Az IFRS 17 84. bekezdése szerinti biztosítási szolgáltatási ráfordítások.

A biztosítási szolgáltatási ráfordítások IFRS 17 103. bekezdés b) pontja szerinti megbontását kell megadni a 42Q21E021, 42Q21E022, 42Q21E023, 42Q21E024 sorban.

42Q21E021 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Q21E022 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E023 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Q21E024 sor - IFRS 17 103. bekezdés b) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Q21E03 3. Tartott viszontbiztosítási szerződések nettó ráfordítása

42Q21E04 sor A) BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (1+2+3)

Az IFRS 17 80. bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szolgáltatási eredmény.

42Q21E051 4.1. Kamatbevétel vagy -ráfordítás - az eredménnyel szemben valós értéken értékeltektől eltérő pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Q21E053 4.3. Nyereség vagy veszteség az átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tétel eredményben elszámolandó része.

42Q21E054 4.4. Befektetési szerződésekből eredő kötelezettségek változása

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel.

42Q21E055 4.5. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség

Az IAS 1 82. bekezdés aa) pontja szerinti tétel.

42Q21E056 4.6. Értékvesztések és visszaírások nettó összege

Az IAS 1 82. bekezdés ba) pontja szerinti tétel.

42Q21E057 4.7. Társult vállalkozásoktól kapott osztalék

Az IAS 1 82. bekezdés c) pontja szerinti tétel.

42Q21E058 4.8. Egyéb nyereség vagy veszteség

Ide tartoznak például a befektetési célú ingatlanok valós érték helyesbítéseiből eredő nyereségek vagy veszteségek (IAS 40 76. bekezdés d) pontja szerinti tétel).

42Q21E06 5. Biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások

AZ IFRS 17 80. bekezdés b) pontja szerinti biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások. A biztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt és a viszontbiztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt külön is jelenteni kell a 42Q21E051 és a 42Q21E052 sorban.

Az egyéb átfogó jövedelem tekintetében meg kell adni a jövőben eredménybe átsorolható és a jövőben eredménybe át nem sorolható jövedelmeket a 42Q21E13 és 42Q21E14 sorban.

42Q21E171 13.1. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összege.

42Q21E172 13.2. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

42Q21E173 13.3. Pénzügyi eredmény biztosítási szerződésekből

42Q21E174 13.4. Pénzügyi eredmény viszontbiztosításból

42Q21E24 Tárgyidőszakban az eredményben elszámolt pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni.

42Q21E25 Tárgyidőszakban az adóhatóság részére megfizetett pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

17. 42Q23 Informatikai adatok

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 56. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban az informatikai kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és mobiltelefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl. 2024.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-53. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.

A 36. sor szerinti kérdésre "Saját" választ abban az esetben kell adni, ha az elsődleges és másodlagos gépterem is a biztosító (vagy a biztosító anyavállalata) tulajdonában áll, ha az elsődleges saját tulajdonú, de a másodlagos külső, akkor "Saját/Külső" választ kell adni, egyéb esetekben a "Külső" választ kell megadni.

A 48-53. sor szerinti kérdéseknél a biztosítónak az adattárház és a logelemző rendszerekkel kapcsolatban kell adatokat szolgáltatnia.

A 54-58. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint az 59-71. sorban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.

A 84-97. sor Elektronikus csatornák kérdéscsoportban a biztosító ügyféllel történő elektronikus kapcsolattartására kell adatokat szolgáltatni. Az ügyfél általi adatmódosítás fogalmába a tranzakciós adatmódosításokat (pl. balesetbiztosítás megkötést) is bele kell érteni.

18. 42Q24A Biztosításközvetítői tevékenység után járó jutalék vagy díjazás

A tábla kitöltése

A táblában minden jutalék vagy díjazás [a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás] összeg esetében a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák összegét kell feltüntetni. A táblában kizárólag a számlázott jutalékok azon összege szerepeltetendő, amely eredetileg jutalékként vagy díjazásként a közvetítőnek járt, és az adott időszakban általa kiállított és átadott számlákon szerepelt. A kiszámlázott és a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett jutalék/díjazásszámlák összegét (pénzügyileg rendezett és még ki nem fizetett tételek együttes összegét) be kell mutatni típusonkénti megbontásban, értékesítési partnertípusonként összesítve, illetve a függő ügynökök, a függő többes ügynökök, a független közvetítők, a hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyéb értékesítési csatorna esetében a partnerek tételes teljes körű megadásával.

Ha a számla a számviteli zárás befejező napjáig érkezik be, akkor a biztosítónak azt az adott negyedéves adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell, amennyiben az a tárgyidőszakra vonatkozik. Ha az adott tárgyidőszakra vonatkozó számla a számviteli zárás befejező napja után érkezik be, azt a biztosítónak a következő tárgyidőszaktól kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2. oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.

3. oszlop Közvetítő típusa

A közvetítő típusa (függő ügynök, függő többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb) csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.

4-12. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla-visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.

Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék minősül.

13-16. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási/céljutalék vagy fenntartási/célhoz kötött díjazás bruttó összege élet - nem-élet

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák összegét kell jelenteni fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) vagy fenntartási/célhoz kötött díjazás szerinti bontásban. Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő .

Fenntartási jutaléknak vagy díjazásnak a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás minősül. A céljutalék vagy célhoz kötött díjazás körébe tartozik minden olyan extra jutalék vagy díjazás, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

A jutalékokat vagy díjazásokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételek (visszaírások) nem vonhatók le a tárgynegyedévre jutó jutalékokból/díjazásokból.

17-40. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű életbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

Szerzési jutaléknak vagy díjazásnak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék vagy díjazás, fenntartási jutaléknak vagy díjazásnak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás minősül. A céljutalék vagy a célhoz kötött díjazás körébe tartozik minden olyan extra jutalék vagy díjazás, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásiszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.

41-64. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosításra vonatkozóan kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett a tárgyidőszakra vonatkozó (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalék/díjazásszámlák teljes összegét kell jelenteni, a táblában bontásban.

Jutalék vagy díjazás alatt a jutalék/díjazásszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő.

65-70. oszlop 2 éven belül létrejött, 1-30 nap közötti, illetve 30 napot meghaladó díjelmaradásban lévő szerződések éves állománydíja

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül biztosításközvetítő által megkötött szerződések közül a tárgyidőszak utolsó napján maximum 30 napos fizetési késedelemben, valamint 30 napon túli díjelmaradásban lévő szerződések éves állományának összegét, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

71-73. oszlop Díjnemfizetés miatt a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül megszűnt szerződések éves állománydíja

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyek a tárgyidőszakban díjnemfizetés miatt szűntek meg, a táblában meghatározott bontásban.

Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

74-76. oszlop Díjnemfizetés miatt a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl megszűnt szerződések éves állománydíja

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 évnél korábban biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyek a tárgyidőszakban díjnemfizetés miatt szűntek meg, a táblában meghatározott bontásban.

Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

77-82. oszlop Szerződés létrejöttét követő 2 éven belül, illetve 2 éven túl ügyfél által megszüntetett szerződések éves állománydíja

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak utolsó napját megelőző 2 éven belül, valamint a 2 évnél régebben létrejött biztosításközvetítő által megkötött szerződések éves állománydíjának összegét, melyeket a tárgyidőszakban az ügyfél szüntetett meg, a táblában meghatározott bontásban.

Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt - a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti - életbiztosítás értendő.

83. oszlop Közvetítőre vonatkozóan a tárgyidőszakban érkezett panaszok száma

Ezen oszlopban kell megjeleníteni a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos panaszok számát.

A tábla sorai

42Q24A11 sor Függő ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja szerinti ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet és az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q24A12 sor Függő többes ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti többes ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q24A13 sor Határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék összesen

Ezen sorban fel kell tüntetni a határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységet végző biztosításközvetítőknek járó jutalékot, és külön sorokon minden külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutalékának összegét (külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutaléka összesen), valamint minden olyan jutalék összegét, mely magyarországi székhelyű biztosításközvetítő által határon átnyúló szolgáltatásként értékesítésre került (magyarországi székhelyű biztosításközvetítő határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos jutaléka összesen).

42Q24A14 sor Független közvetítői díjazás összesen

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott díjazás teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői díjazás), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

42Q24A15 sor Hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződésekkel kapcsolatos jutalék

Ezen soron kell feltüntetni minden, hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, egyetemes postai szolgáltató által tárgyidőszakra kiállított, jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

42Q24A16 Direkt értékesítéssel kapcsolatos jutalék

Ezen a soron kell feltüntetni minden, a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések után a biztosító alkalmazásában álló, a biztosító közreműködőinek fizetett javadalmazást (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék).

42Q24A17 Egyéb értékesítési csatornával kapcsolatos jutalék összesen

Ezen soron kell feltüntetni minden, a 42Q2411-42Q2416 sorba be nem sorolható egyéb értékesítési csatorna (pl. utazási iroda) által a tárgyidőszakra kiállított jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá az egyéb értékesítési csatornánkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/ független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

19. 42Q24B Szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

3. oszlop Közvetítő típusa

A közvetítő típusa - ügynök, többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb - csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék vagy díjazás sor esetében jelentendő.

4-12. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt egyszeri díjas biztosítások darabszáma

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

13-20. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

21-28. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések száma jelentendő, a táblában meghatározott bontásban.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

20. 42Q24C 42Q24B táblából a papírmentes módon létrejött szerződések darabszáma biztosításközvetítők szerint (db)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltésére a 42Q24B kódú tábla kitöltési előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy ebben a táblában csak azokat a szerződéseket kell jelenteni, amelyek esetében a szerződés papírmentes módon jött létre. Papírmentes módnak kell tekinteni azt, amikor a szerződés létrejötte során kizárólag elektronikus dokumentumok keletkeznek, valamint az archiválás is elektronikusan történik.

21. 42Q24D Szerződések éves állománydíjának és díjbevételének összege biztosításközvetítők szerint (ezer Ft)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

Az 1. oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a 2.oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a 2. oszlopban "8" érték jelentendő.

3. oszlop Közvetítő típusa

4-12. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt egyszeri díjas biztosítások éves díjbevételének összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves díjbevételének összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

13-20. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves állománydíjának összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban. . Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

21-28. oszlop Tárgyidőszakban elszámolt folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra folyamatos díjas neméletbiztosítási szerződéskötéssel összefüggésben kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, a tárgyidőszakra vonatkozó szerzésijutalék-, díjazásszámlákhoz tartozó, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések éves állománydíjának összege jelentendő, a táblában meghatározott bontásban.

A táblában egy szerződést kizárólag a szerződéshez kapcsolódó első elszámoláskor kell szerepeltetni.

22. 42Q24E Élő biztosítási szerződések záró állománya biztosításközvetítők szerint

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

3. oszlop Közvetítő típusa

4-11. oszlop Tárgyidőszak végén élő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege

Ezen oszlopokban a biztosító felé fennálló a tárgyidőszak végén folyamatos díjas szerződéskötésű, a számviteli zárás befejező napjáig még élő, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosításközvetítők által a biztosító részére közvetített szerződések záró állománya jelentendő, a táblában megadott bontásban. Megtakarítási jellegű életbiztosítás alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontja szerinti életbiztosítás értendő.

12-20. oszlop Tárgyidőszak végén élő folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések éves állománydíjának összege

Ezen oszlopokban a biztosító felé fennálló a tárgyidőszak végén folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződéskötésű, a számviteli zárás befejező napjáig még élő, a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosításközvetítők által a biztosító részére közvetített szerződések záró állománya jelentendő, a táblában megadott bontásban.

23. 42Q25 A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked, illetve nem unit-linked) fel kell tüntetni. Unit-linked portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni. Amennyiben egy adott portfólió vagyonkezelése megosztva történik a biztosító és más vagyonkezelők között, akkor az adott portfóliót a megfelelő felbontásban a "Saját vagyonkezelés(ek)" és a "Vagyonkezelő(k)" sorban kell feltüntetni, ugyanazzal a portfólió azonosítóval.

A 7-10. oszlop vonatkozásában a százalékos értékeket legalább két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, tizedespont alkalmazásával (pl. 2,63% esetén 2.63 jelentendő).

1. oszlop Vagyonkezelő LEI-kódja

A vagyonkezelők azonosítására a LEI-kódot kell alkalmazni.

3. oszlop Portfólió azonosítója

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes unit linked eszközalapokat és nem unit-linked portfóliókat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:

- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;

- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.

4. oszlop Portfólió megnevezése

Az itt jelentett portfólió-megnevezéseknek meg kell egyezniük a portfólión belüli eszközalapok biztosító honlapján közzétett megnevezésével. A használt elnevezést egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP tábla esetében, amely megegyezik az intézmény honlapján található elnevezéssel is.

5. oszlop Biztosítói vagyon összege (ezer Ft)

A portfólió negyedév végi állománya piaci értéken, vagyonkezelőnként. Külföldi devizában denominált tételek esetében a forintosítást a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.

Amennyiben a vagyonra vonatkozó befektetési döntést a biztosító hozza meg, továbbá a vagyont érintő ügyletre a biztosító adja közvetlenül (vagyonkezelő közreműködése nélkül) a megbízást, akkor ebben az esetben a vagyont a "Saját vagyonkezelés" soron kell feltüntetni.

Amennyiben a vagyon egy részének vagy egészének kezelése szerződésen alapuló tevékenységként történik egy vagy több portfóliókezelőnél, akkor ezt a vagyont a "Vagyonkezelő" sorban kell megjeleníteni.

7. oszlop Tárgyidőszaki referencia hozamráta (%)

A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja alapján előállított, a bruttó és a nettó hozam vonatkozási idejével, illetve időhorizontjával azonos időszaki hozam százalékos értéke.

8. oszlop Tárgyidőszaki bruttó hozamráta (%)

Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.

9. oszlop Tárgyidőszaki nettó hozamráta (%)

Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam költségek és díjak levonása után, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.

10. oszlop Vagyonkezelési alapdíj (%)

A tárgyidőszak utolsó napján hatályos vagyonkezelési szerződésben százalékos formában meghatározott vagyonkezelési alapdíj, amely tükrözi a 8. és 9. oszlop értékei közötti eltérést.

24. 42QJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora: "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni.

25. 42QM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.

26. 42QE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.

A Tájékoztató adatok blokk 42QE32, 42QE33, 42QE34, 42QE35 és 42QE36 sorát is kötelező kitölteni. A 42QE35 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni. A 42QE36 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

IV. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító havi felügyeleti jelentése

1. 42HSZ A biztosító életbiztosítási állományának, díjbevételeinek és kárkifizetéseinek alakulása

A tábla kitöltése

A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állomány (db)

Az oszlopban az előző tárgyidőszak utolsó napján hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát kell szerepeltetni.

2. oszlop Szaporulat (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban kötött új szerződések darabszámát kell szerepeltetni.

3. oszlop Szaporulat állománydíj/díjbevétel (e Ft)

Az oszlopban a tárgyidőszakban kötött új szerződésekkel kapcsolatban összegezve, ezer Ft-ban kell megadni a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetében az állománydíjakat, egyszeri díjfizetésűek esetében a díjbevételeket.

4. oszlop Állományvesztés (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban bármely okból megszűnt szerződések darabszámát kell szerepeltetni.

5. oszlop Záró állomány (db)

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó napján hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát kell szerepeltetni.

6. oszlop Díjmentesített szerződések (db)

Az oszlopban az 5. oszlopban jelentett szerződések közül azokat kell szerepeltetni, amelyeket a tárgyidőszakban díjmentesítettek.

7. oszlop Díjmentesítéssel érintett szerződések állománydíja (e Ft)

Az oszlopban a 6. oszlopban jelentett díjmentesített szerződések állománydíját kell összegezve szerepeltetni, ezer Ft-ban.

8. oszlop Díjbevétel (e Ft)

Az oszlopban a tárgyidőszakban befolyt díjakat kell szerepeltetni.

10. oszlop Kárkifizetések és szolgáltatások (e Ft)

Az oszlopban a tárgyidőszakban történt összes kárkifizetést és szolgáltatást jelenteni kell.

A tábla sorai

42HSZ012 és 42HSZ022 Elérési és vegyes életbiztosítások

A sorokban az elérési és vegyes életbiztosításokkal kapcsolatos információkat kell megadni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a 42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások soron kell megadni.

42HSZ013 és 42HSZ023 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

A sorokban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL) életbiztosításokkal kapcsolatos információkat kell megadni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a 42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások soron kell megadni.

42HSZ014 és 42HSZ024 Nyugdíjbiztosítások

A sorokban az összes típusú nyugdíjbiztosítással kapcsolatos információkat kell megadni.

42HSZ015 és 42HSZ025 Egyéb életbiztosítások

A sorokban az összes olyan életbiztosítással kapcsolatos információkat kell megadni, amelyek nem szerepelnek az előző négy kategória egyikében sem.

2. 42HVE Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - egyszeri díjas megtakarítási életbiztosítások

A tábla kitöltése

A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.

A tábla oszlopai

1. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL), egyszeri díjas életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 13. oszlopban kell megadni.

2. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)

Az oszlopban az 1. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni, ezer Ft-ban.

3. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (UL), egyszeri díjas életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni. Az UL-alapú nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adatokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 15. oszlopban kell megadni.

4-6. oszlop

Az oszlopokban a 3. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.

7. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban a nem indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokat nem itt, hanem a Nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 13. oszlopban kell megadni.

8. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)

Az oszlopban a 7. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.

9. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban a nem indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni. A hagyományos vegyes típusú nyugdíjbiztosításokat nem itt, hanem a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra vonatkozó 15. oszlopban kell megadni.

10-12. oszlop

Az oszlopokban a 9. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.

13. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra beérkezett visszavásárlási igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni.

14. oszlop Beérkezett visszavásárlási igénybejelentés (e Ft)

Az oszlopban a 13. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó visszavásárlási értékeket (részleges visszavásárlás esetén az igényelt összeget) összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.

15. oszlop Teljesített visszavásárlási igény (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban a nyugdíjcélú egyszeri díjas életbiztosításokra történt kifizetések darabszámát kell szerepeltetni.

16-18. oszlop

Az oszlopokban a 15. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.

19. oszlop Beérkezett kötvénykölcsön igénybejelentés (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban beérkezett egyszeri díjas életbiztosításokhoz kapcsolódó kötvénykölcsön igénybejelentések darabszámát kell szerepeltetni.

20. oszlop Beérkezett kötvénykölcsön igénybejelentés (e Ft)

Az oszlopban a 19. oszlopban jelzett igénybejelentésekhez tartozó kötvénykölcsön felvételi értékeket összegezve kell szerepeltetni ezer Ft-ban.

21. oszlop Teljesített kötvénykölcsön igény (db)

Az oszlopban a tárgyidőszakban történt egyszeri díjas életbiztosításokhoz kapcsolódó kötvénykölcsön kifizetések darabszámát kell szerepeltetni.

22-24. oszlop

Az oszlopokban a 21. oszlopban jelzett teljesített kifizetések közül azokat kell összegezve szerepeltetni ezer Ft-ban, amely kifizetések a tárgyidőszakban, a tárgyidőszakot megelőző hónapban, illetve a tárgyidőszakot megelőző hónap előtti időszakban bejelentett igénybejelentésekhez kapcsolódnak.

3. 42HVR Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések - rendszeres díjas megtakarítási életbiztosítások

A tábla kitöltése

A havi adatszolgáltatásnak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő tárgyidőszakot kell lefednie.

A táblát a 42HVE tábla előírásai szerint kell tölteni azzal az eltéréssel, hogy a táblában a rendszeres díjas megtakarítási életbiztosításokról kell adatot szolgáltatni.

V. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító napi felügyeleti jelentése

42N9G1 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke

A tábla kitöltése

A táblában az eszközalapok adott napra számolt nettó eszközértékét (piaci értékét) kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha az eszközalapra piaci érték számítása az adott napra nem történt, a legutolsó számolt nettó eszközértéket kell jelenteni. Ha piaci érték számítása munkaszüneti napra is történt, arra a munkaszüneti napra is kell adatszolgáltatást teljesíteni, vonatkozási napként az adott munkaszüneti napot alkalmazva.

A tábla oszlopai

1. oszlop Vonatkozás dátuma

Annak a napnak a dátuma, melyre vonatkozóan az adatok megadásra kerülnek, pl. 2022.01.01., 2022.03.31.

2. oszlop Eszközalap azonosítója

4. oszlop Nettó eszközérték (saját devizában)

Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.

5. oszlop Nettó eszközérték forintban

6. oszlop Egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték

Az adott napra vonatkozó érvényes unit árfolyam az eszközalap saját devizanemében, 6 tizedesjegy pontossággal kifejezve.

7. oszlop Eszközalap devizaneme

Az eszközalap nyilvántartás szerinti devizanemének ISO 4217 szabvány szerinti kódja (3 karakter)

8-11. oszlop

Eszközalap befektetési egységek darabszámára vonatkozó adatok. A befektetési egység darabszámok esetében a biztosítói saját befektetési egységeket és a biztosítottak által tartott befektetési egységeket össze kell vonni, tehát az eladott és visszaváltott befektetési egységek számában a biztosító saját befektetési egységei is jelenjenek meg. Az adatokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

VI. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító eseti felügyeleti jelentése

1. 42BP Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák

A tábla kitöltése

A felügyeleti jelentést a lehető legmélyebb CIC eszközkategória szintig kitöltve kell teljesíteni, az eszközalapok befektetési politikáinak módosulása, új eszközalap létrejötte, illetve meglévő megszűnése esetén, a módosított befektetési politika hatálybalépésének napját követő 5. munkanapig. A felügyeleti jelentést a nem változó eszközalapokra vonatkozóan is meg kell küldeni oly módon, hogy annak vonatkozási ideje az új befektetési politika hatálybalépésének napja legyen.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján található elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, a 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

3. oszlop CIC kód

Adott eszköz CIC szerinti besorolása. A biztosítónak - ahol ez lehetséges - a lehető legmélyebb szintig kell megjelenítenie adott eszköz CIC besorolását, vagy addig a szintig, ahogy ez a biztosító befektetési politikájában szerepel. Ha az adott eszközalap befektetési politikája csak pl. a befektetési jegyek eszközkategória szintig rendelkezik, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni.

4-6. oszlop Min./Cél/Max

Az adott eszközkategóriára vonatkozó, befektetési politikában található befektetési limiteket kell itt jelenteni. Ha pl. a befektetési politikában annyi szerepel, hogy az adott eszközalapon belül a befektetési jegyek minimum aránya 80%, maximum aránya 100%, cél aránya 90%, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni a megfelelő arányokkal. Elvárás, hogy az eszközalapoknál az egyes eszközosztályhoz kapcsolódó célértékek összege 100% legyen.

7. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens neve

A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens neve. A tábla ezen oszlopának minden sorába csak egy index szerepelhet. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához több indexet szeretne a biztosító hozzárendelni, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. Az új ismétlősorban ugyan azt az eszközalap azonosítót kell szerepeltetni.

8. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens súlya

A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens referencia indexen belüli súlya. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához a biztosító több indexet rendel hozzá, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. A két vagy több index egymáshoz viszonyított arányát ennek az oszlopnak a kitöltésével kell jelölni. Az eszközalapon belüli egy eszközosztályához hozzárendelt különböző indexek súlyának összege 100% kell, hogy legyen.

2. 42PRIIPS1 A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói

A tábla kitöltése

A táblában a befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékekre vonatkozó, az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos, számszaki információkat (ajánlott tartási idő - RHP, költségek összetétele, teljesítmény-forgatókönyv értékek az egyes forgatókönyvek esetén) szükséges jelenteni, termékenként.

Az eseti adatszolgáltatás teljesítésekor minden esetben a teljes megtakarítási jellegű életbiztosítási portfólióra vonatkozóan szükséges az adatokat jelenteni, nem elegendő a változó adatokra vonatkozóan kitölteni a táblát.

A tábla oszlopai

1. oszlop Terméknév

A teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet 4. mellékletében meghatározott, a TKM értékekre vonatkozó adatszolgáltatás 46TKMA, 46TKMB, 46TKMC és 46TKMD kódú tábláiban (a továbbiakban együtt: 46TKM kódú jelentés) szereplő "Terméknév" oszlopban használt terméknév, mely aktuálisan értékesített termék.

2. oszlop 46TKM tábla termékkód

A 46TKM kódú tábla "Termékkód" oszlopában jelentett termékkód.

3. oszlop S.14. tábla termékkód

Az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.14.01.01 kódú tábla C0010 oszlopában használt termékazonosító kód (Product ID code).[26]

4. oszlop Nyugdíjbiztosítás

Az oszlopban "X" betűvel szükséges jelölni, amennyiben az adott termék az Szja. tv. szerint nyugdíjbiztosításnak minősül.

6. oszlop Díjfizetés

A 46TKM kódú tábla "Díjfizetés" oszlopában jelentett díjfizetési típus.

7. oszlop Eszközalap neve

A 46TKM kódú jelentés "Eszközalap neve" oszlopában jelentett eszközalapnév.

8. oszlop Eszközalap azonosító kódja

Az adatszolgáltató által az 1. melléklet 4.4. pontja alapján kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. A kódot egységesen szükséges használni a jelen, valamint a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1kódú táblában.

30-32. oszlop Haláleseti forgatókönyv (Ft)

Bármilyen okú haláleseti szolgáltatást ezekben az oszlopokban kell megjeleníteni.

3. 42PRIIPS2 A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói

A tábla kitöltése

A táblában a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékekre vonatkozó, az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos, számszaki információkat (ajánlott tartási idő - RHP, költségek összetétele, teljesítmény-forgatókönyv értékek az egyes forgatókönyvek esetén) szükséges jelenteni, termékenként.

A tábla oszlopai

Az egyes oszlopokban jelentendő adatok tartalmára a 42PRIIPS1 kódú táblánál leírtak megfelelően irányadók.

4. 42BA Biztosítói portfóliók azonosító kódja és megnevezése

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked eszközalapokat, illetve nem unit-linked portfóliókat) fel kell tüntetni. A felügyeleti jelentést első alkalommal 2024. január 1-re mint vonatkozási napra kell teljesíteni. Ezt követően új azonosító kód megképzése, a portfólió megnevezésének változása, valamint a portfólió megszűnése esetén eredeti (azaz nem módosító) felügyeleti jelentést kell küldeni. A jelentés vonatkozási napján meglévő összes aktív és a 2024. január 1-jét követően megszűnt portfóliót és azok azonosító adatait jelenteni kell. A felügyeleti jelentésben szereplő információkról, illetve azok változásáról a biztosítónak kötelezően tájékoztatnia kell a számára letétkezelést és vagyonkezelést végző intézményeket.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Portfólió azonosító kódja

2. oszlop: Portfólió neve

Ebben az oszlopban kell megadni az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó unit-linked eszközalapok elnevezését. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján található elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42BP és 42N9G1 kódú táblában.

3. oszlop: Portfólió típusa

A "UL" és "NEMUL" kód alkalmazásával kell jelölni, hogy az adott azonosító unit-linked eszközalaphoz vagy nem unit-linked portfólióhoz kapcsolódik.

4. oszlop: Portfólió indulási dátuma

Az oszlopot kizárólag a unit-linked portfóliók esetében kell kitölteni. Azt az időpontot kell megadni, amikor az adott azonosítóval jelölt portfólió elindításra került.

5. oszlop: Portfólió megszűnési dátuma

Az oszlopot kizárólag a unit-linked portfóliók esetében kell kitölteni. Azt az időpontot kell megadni, amikor az adott azonosítóval jelölt portfólió megszűnt. Céldátum típusú vagy zártvégű portfóliók esetében a tervezett lejárati időpontot előre jelenteni szükséges.

5. ZPTZE Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom

Az űrlapban használt fogalmak, rövidítések

- Aktív szerepvállalás: a befektetési stratégia egy típusa, a szavazati jog gyakorlás, illetve elköteleződés befektetőként az aktív párbeszédre az értékpapírok kibocsátóinak vezetőségével a fenntartható működés érdekében.

- Best-in-class/Pozitív screening: a befektetési stratégia egy típusa, az ESG-pontszámok alapján rangsorolt vállalatok közül a legrosszabb ESG-pontszámmal rendelkező vállalatok eszközei kizárásra kerülnek, amelynek következtében a legjobban teljesítő vállalatok kerülhetnek előtérbe, akár iparági (Best-in-Class) alapon.

- ESG: felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevétele (environmental, social, governance szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó).

- EU EcoLabel: kidolgozás alatt álló, a pénzügyi termékekre vonatkozó európai uniós ökocímke.

- Fenntartható/ESG Index követés: a befektetési stratégia egy típusa, az ESG index kosarának részbeni vagy teljes lekövetése.

- Hatásbefektetés: a befektetési stratégia egy típusa, olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek tevékenységük révén pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, társadalomra (pl. megújuló energia, elektromobilitás, fenntartható agrárium).

- Kizárási politika/negatív screening: a befektetési stratégia egy típusa, a környezetre és a társadalomra káros kibocsátók vagy teljes iparágak elkerülését célozza, elsősorban norma alapon.

- Normatív szűrés: a befektetési stratégia egy típusa, a társadalmilag felelős és környezetileg fenntartható vállalatokat pozitívan diszkriminálja a befektetések kiválasztásakor.

- Részletes terméktájékoztató: a portfólió részletes fenntarthatósági információit tartalmazó dokumentum.

- Tematikus befektetés: a befektetési stratégia egy típusa, olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek tevékenysége a fenntartható fejlődés egy területére terjed ki (pl. fenntartható vízgazdálkodáshoz köthető különböző tevékenységet ellátó szervezetek).

- URL: webcím.

- Zöld pénzügyi termék: azon környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó termék (biztosítói portfólió), amely közvetve vagy közvetlenül támogatja a környezetvédelmet.

Az űrlap egyes mezői

30. mező: Top befektetések

A pénzügyi termék öt legnagyobb befektetését, valamint azok arányát kell megadni. Az egyes befektetéseket pontosvesszővel kell elválasztani (pl. Iberdrola 30%; Tesla 20%). Amennyiben a befektetések mögöttes alapok, úgy a mezőt a mögöttes alapok 5 legnagyobb befektetése(i) alapján, arányosítva, az azokba befektetett értékkel kell kitölteni. A legkésőbbi időszakos jelentés által lefedett időszakra vonatkozó információk alapján, egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt.

33. mező: Taxonómia rendeletnek való tervezett megfelelés százalékos arányban

Az SFDR RTS 15., 19. cikke, valamint II. és III. melléklete alapján kell megadni a Taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható befektetéseket megvalósító eszközök minimum arányát. A tervadat módosítása esetén egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt. A mezőt százalékjel (%) nélkül kell kitölteni.

34. mező: Taxonómia rendeletnek való aktuális megfelelés százalékos arányban

Az SFDR RTS 55., 62. cikke, valamint IV. és V. melléklete alapján kell megadni a Taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható befektetéseket megvalósító eszközök arányát. A legkésőbbi időszakos jelentés által lefedett időszakra vonatkozó információk alapján, egy hónapon belül kell aktualizálni a mezőt. A mezőt százalékjel (%) nélkül kell kitölteni.

38. mező: Árfolyam alakulására mutató URL

A portfólió árfolyamának alakulását bemutató grafikon webcíme.

VII. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók által az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblák kitöltésekor alkalmazandó, nemzeti szinten meghatározott előírások[27]

1. Formai követelmény

A táblák szöveges mezőiben - az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének az adott táblára vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - vessző karakter nem használható.[28]

2. S.16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról

Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

3. S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények

Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

4. S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk

4.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

4.2. A jelentendő kárigények számát a következők szerint kell meghatározni:

4.2.1. Ha egy kár nyitott volt a tárgyidőszak kezdő napján, akkor azt a "Nyitott kárigények az év elején" ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni.

4.2.2. Ha egy kár nem volt nyitva a tárgyidőszak kezdő napján, akkor két lehetőség közül kell választani:

- ha korábban sem volt még nyitva, akkor az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban,

- ha már korábban nyitva volt, akkor az "Az év során újranyitott kárigények" ("Reopen Claims during the year") oszlopban kell megjeleníteni,

függetlenül attól, hogy a tárgyidőszak végén a kár nyitott-e még, illetve, hogy hány lezárás-újranyitás ciklus történt rá vonatkozóan a tárgyidőszakban.

4.2.3. Ha a tárgyidőszak során valamely kárigény lezárására és újranyitására került sor, akkor azt

- a "Nyitott kárigények az év elején" ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni, amennyiben a kár a tárgyidőszak kezdő napján nyitott volt,

- az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban kell jelenteni, amennyiben a kár bejelentése és lezárása, valamint a kár újranyitása is az adott tárgyidőszakban történt.

5. S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja

5.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

5.2. A kárráfordítás eloszlásának bemutatásakor az egyes üzletágakra alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a következő táblázat tartalmazza:

	1 - Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás (Medical expense insurance)	2 - Jövedelembiztosítás (Income protection insurance)	3 - Üzemi balesetbiztosítás (Workers' compensation insurance)	4 - Gépjármű- felelősségbiztosítás (Motor vehicle liability insurance)	5 - Egyéb gépjármű- biztosítás (Other motor insurance)	6 - Tengeri , légi és szállítási biztosítás (Marine, aviation and transport insurance)
1. sáv (Bracket 1)	0 - 20000	0 - 20000	0 - 20000	0 - 50000	0 - 50000	0 - 50000
2. sáv (Bracket 2)	20001 - 40000	20001 - 40000	20001 - 40000	50001 - 100000	50001 - 100000	50001 - 100000
3. sáv (Bracket 3)	40001 - 60000	40001 - 60000	40001 - 60000	100001 - 150000	100001 - 150000	100001 - 150000
4. sáv (Bracket 4)	60001 - 80000	60001 - 80000	60001 - 80000	150001 - 200000	150001 - 200000	150001 - 200000
5. sáv (Bracket 5)	80001 - 100000	80001 - 100000	80001 - 100000	200001 - 250000	200001 - 250000	200001 - 250000
6. sáv (Bracket 6)	100001 - 200000	100001 - 200000	100001 - 200000	250001 - 300000	250001 - 300000	250001 - 300000
7. sáv (Bracket 7)	200001 - 300000	200001 - 300000	200001 - 300000	300001 - 350000	300001 - 350000	300001 - 350000
8. sáv (Bracket 8)	300001 - 400000	300001 - 400000	300001 - 400000	350001 - 400000	350001 - 400000	350001 - 400000
9. sáv (Bracket 9)	400001 - 500000	400001 - 500000	400001 - 500000	400001 - 500000	400001 - 500000	400001 - 500000
10. sáv (Bracket 10)	500001 - 600000	500001 - 600000	500001 - 600000	500001 - 600000	500001 - 600000	500001 - 600000
11. sáv (Bracket 11)	600001 - 700000	600001 - 700000	600001 - 700000	600001 - 700000	600001 - 700000	600001 - 700000
12. sáv (Bracket 12)	700001 - 800000	700001 - 800000	700001 - 800000	700001 - 800000	700001 - 800000	700001 - 800000
13. sáv (Bracket 13)	800001 - 900000	800001 - 900000	800001 - 900000	800001 - 900000	800001 - 900000	800001 - 900000
14. sáv (Bracket 14)	900001 - 1000000	900001 - 1000000	900001 - 1000000	900001 - 1000000	900001 - 1000000	900001 - 1000000
15. sáv (Bracket 15)	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000
16. sáv (Bracket 16)	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000
17. sáv (Bracket 17)	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000
18. sáv (Bracket 18)	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000
19. sáv (Bracket 19)	5000001 - 20000000	5000001 - 20000000	5000001 - 20000000	5000001 - 20000000	5000001 - 10000000	5000001 - 20000000
20. sáv (Bracket 20)	20000001 - 100000000	20000001 - 100000000	20000001 - 100000000	20000001 - 100000000	10000001 - 20000000	20000001 - 100000000
21. sáv (Bracket 21)	100000001 -	100000001 -	100000001 -	100000001 -	20000001 -	100000000 -

	7 - Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás (Fire and other damage to property insurance)	8 - Általános felelősségbiztosítás (General liability insurance)	9 - Hitel- és kezességvállalási biztosítás (Credit and suretyship insurance)	10 - Jogvédelmi biztosítás (Legal expenses insurance)	11 - Segítségnyújtás (Assistance)	12 - Különböző pénzügyi veszteségek (Miscellaneous financial loss)
1. sáv (Bracket 1)	0 - 20000	0 - 50000	0 - 100000	0 - 20000	0 - 20000	0 - 20000
2. sáv (Bracket 2)	20001 - 40000	50001 - 100000	100001 - 200000	20001 - 40000	20001 - 40000	20001 - 40000
3. sáv (Bracket 3)	40001 - 60000	100001 - 150000	200001 - 300000	40001 - 60000	40001 - 60000	40001 - 60000
4. sáv (Bracket 4)	60001 - 80000	150001 - 200000	300001 - 400000	60001 - 80000	60001 - 80000	60001 - 80000
5. sáv (Bracket 5)	80001 - 100000	200001 - 250000	400001 - 500000	80001 - 100000	80001 - 100000	80001 - 100000
6. sáv (Bracket 6)	100001 - 200000	250001 - 300000	500001 - 1000000	100001 - 150000	100001 - 150000	100001 - 200000
7. sáv (Bracket 7)	200001 - 300000	300001 - 350000	1000001 - 1500000	150001 - 200000	150001 - 200000	200001 - 300000
8. sáv (Bracket 8)	300001 - 400000	350001 - 400000	1500001 - 2000000	200001 - 250000	200001 - 250000	300001 - 400000
9. sáv (Bracket 9)	400001 - 500000	400001 - 500000	2000001 - 2500000	250001 - 300000	250001 - 300000	400001 - 500000
10. sáv (Bracket 10)	500001 - 600000	500001 - 600000	2500001 - 3000000	300001 - 350000	300001 - 350000	500001 - 600000
11. sáv (Bracket 11)	600001 - 700000	600001 - 700000	3000001 - 3500000	350001 - 400000	350001 - 400000	600001 - 700000
12. sáv (Bracket 12)	700001 - 800000	700001 - 800000	3500001 - 4000000	400001 - 450000	400001 - 450000	700001 - 800000
13. sáv (Bracket 13)	800001 - 900000	800001 - 900000	4000001 - 4500000	450001 - 500000	450001 - 500000	800001 - 900000
14. sáv (Bracket 14)	900001 - 1000000	900001 - 1000000	4500001 - 5000000	500001 - 1000000	500001 - 1000000	900001 - 1000000
15. sáv (Bracket 15)	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	5000001 - 10000000	1000001 - 1500000	1000001 - 1500000	1000001 - 2000000
16. sáv (Bracket 16)	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	10000001 - 15000000	1500001 - 2000000	1500001 - 2000000	2000001 - 3000000
17. sáv (Bracket 17)	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	15000000 - 20000000	2000001 - 2500000	2000001 - 2500000	3000001 - 4000000
18. sáv (Bracket 18)	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	20000001 - 25000000	2500000 - 3000000	2500000 - 3000000	4000001 - 5000000
19. sáv (Bracket 19)	5000001 - 20000000	5000001 - 20000000	25000001 - 50000000	3000001 - 5000000	3000001 - 5000000	5000001 - 20000000
20. sáv (Bracket 20)	20000001 - 100000000	20000001 - 100000000	50000001 - 100000000	5000001 - 10000000	5000001 - 10000000	20000001 - 100000000
21. sáv (Bracket 21)	100000001 -	100000000 -	100000000 -	10000001 -	10000001 -	100000001 -

5.3. A sávok alsó értékét a C0030, felső értékét a C0040 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

6. S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása - biztosítási összegenkénti bontásban

6.1. A biztosítási összegek eloszlását az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerint az első kategóriába tartozó üzletágakon túl az általános felelősségbiztosítás és a különböző pénzügyi veszteségek üzletágra is jelenteni kell.[29]

6.2. A biztosítási összegek eloszlásának bemutatására alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a jelentendő üzletágakra vonatkozóan a következő táblázat tartalmazza:

	5 - Egyéb gépjármű- biztosítás (Other motor insurance)	6 - Tengeri, légi és szállít ási biztosítás (Marine, aviation and transport insurance)	7 - Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítás (Fire and other damage to property insurance)	8 - Általános felelősségbiztosítás (General liability insurance)	9 - Hitel- és kezességvállalási biztosítás (Credit and suretyship insurance)	12 - Különböző pénzügyi veszteségek (Miscellaneous financial loss)
1. sáv (Bracket 1)	0 - 200000	0 - 1000000	0 - 1000000	0 - 1000000	0 - 1000000	0 - 1000000
2. sáv (Bracket 2)	200001 - 400000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000	1000001 - 2000000
3. sáv (Bracket 3)	400001 - 600000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000	2000001 - 3000000
4. sáv (Bracket 4)	600001 - 800000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000	3000001 - 4000000
5. sáv (Bracket 5)	800001 - 1000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000	4000001 - 5000000
6. sáv (Bracket 6)	1000001 - 1500000	5000001 - 6000000	5000001 - 10000000	5000001 - 10000000	5000001 - 10000000	5000001 - 10000000
7. sáv (Bracket 7)	1500001 - 2000000	6000001 - 7000000	10000001 - 15000000	10000001 - 15000000	10000001 - 15000000	10000001 - 15000000
8. sáv (Bracket 8)	2000001 - 2500000	7000001 - 8000000	15000001 - 20000000	15000001 - 20000000	15000001 - 20000000	15000001 - 20000000
9. sáv (Bracket 9)	2500001 - 3000000	8000001 - 9000000	20000001 - 25000000	20000001 - 25000000	20000001 - 25000000	20000001 - 25000000
10. sáv (Bracket 10)	3000001 - 3500000	9000001 -10000000	25000001 -30000000	25000001 -30000000	25000001 -30000000	25000001 -30000000
11. sáv (Bracket 11 )	3500001 - 4000000	10000001 - 20000000	30000001 - 40000000	30000001 - 40000000	30000001 - 40000000	30000001 - 40000000
12. sáv (Bracket 12)	4000001 - 5000000	20000001 - 30000000	40000001 - 50000000	40000001 - 50000000	40000001 - 50000000	40000001 - 50000000
13. sáv (Bracket 13)	5000001 - 6000000	30000001 - 40000000	50000001 - 75000000	50000001 - 75000000	50000001 - 75000000	50000001 - 75000000
14. sáv (Bracket 14)	6000001 -7000000	40000001 - 50000000	75000001 - 100000000	75000001 - 100000000	75000001 - 100000000	75000001 - 100000000
15. sáv (Bracket 15)	7000001 - 8000000	50000001 - 60000000	100000001 - 125000000	100000001 - 125000000	100000001 - 125000000	100000001 - 125000000
16. sáv (Bracket 16)	8000001 - 10000000	60000001 - 70000000	125000001 - 250000000	125000001 - 250000000	125000001 - 250000000	125000001 - 250000000
17. sáv (Bracket 17)	10000001 - 15000000	70000001 - 80000000	250000001 - 500000000	250000001 - 500000000	250000001 - 500000000	250000001 - 500000000
18. sáv (Bracket 18)	15000001 - 20000000	80000001 - 90000000	500000001 - 1000000000	500000001 - 1000000000	500000001 - 1000000000	500000001 - 1000000000
19. sáv (Bracket 19)	20000001 - 50000000	90000001 - 100000000	1000000001 - 5000000000	1000000001 - 5000000000	1000000001 - 5000000000	1000000001 - 5000000000
20. sáv (Bracket 20)	50000001 - 100000000	100000001 - 500000000	5000000001 - 25000000000	5000000001 - 25000000000	5000000001 - 25000000000	5000000001 - 25000000000
21. sáv (Bracket 21 )	100000001 -	500000001 -	25000000001 -	25000000001 -	25000000001 -	25000000001 -

6.3. A sávok alsó értékét a C0020, felső értékét a C0030 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

7. S.29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet

Az adatokat a nem-életbiztosítási tartalékok esetében a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni, míg az életbiztosítási tartalékoknál a kockázatvállalás éve szerint kell megadni.

8. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító PEPP szöveges jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A PEPP szöveges jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések

A PEPP szöveges jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A PEPP szöveges jelentés formai követelményei

A PEPP szöveges jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3.1. pontja határozza meg.

3. A PEPP szöveges jelentés tartalmi követelményei

A PEPP szöveges jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A PEPP szöveges jelentés tartalma

1. PEPP-üzletág

1.1. A PEPP-üzletág jellegének, a befektetési lehetőségeknek, valamint a referencia-időszakban történt minden jelentős változást kiváltó eseménynek az ismertetése, a következőkre kiterjedően:

a) az adatszolgáltató páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) regisztrációs száma;

b) az adatszolgáltató könyvvizsgálójának neve és címe;

c) az adatszolgáltató által nyújtott befektetési lehetőségek, a nyújtott garanciák - beleértve a garanciák árazásának ismertetését - és az érintett országok köre, ahol ezek a befektetési lehetőségek elérhetők, kiemelve a tárgyidőszak alatt történt változásokat;

d) a célpiac és a tényleges PEPP-megtakarítók bemutatása, ennek keretében a potenciális PEPP-megtakarítók életkor szerinti összetételének, valamint annak ismertetése, hogy a PEPP-megtakarítók pénzügyi helyzetét, pénzügyi ismereteit és veszteségviselő képességét az adatszolgáltató miként veszi figyelembe a befektetési profil kialakítása szempontjából;

e) minden olyan, a tárgyidőszakban történt, a PEPP-megtakarító célkitűzéseire, az adatszolgáltatóra vagy annak PEPP-üzletági modelljeire és PEPP-stratégiájára lényeges hatást gyakorló bármely jelentős esemény, amennyiben erről az adatszolgáltató korábban nem számolt be;

f) a tárgyidőszakban a PEPP fejlődésére, teljesítményére és pozíciójára pozitív vagy negatív hatást gyakorló főbb trendek és tényezők;

g) a PEPP forgalmazásához használt értékesítési csatornák és a megfelelő értékesítést biztosító ellenőrzések bemutatása;

h) a PEPP-üzletágban a tárgyidőszak alatt végrehajtott, váltásra irányuló eljárások;

i) beérkezett panaszok ismertetése, beleértve a panaszkezelés eredményét, a panaszokkal érintett szerződések átlagos futamidejét, a panaszok témáját, továbbá arra vonatkozó információkat, hogy az adatszolgáltató milyen lépéseket tett a konkrét panaszok kezelésére, illetve milyen általánosabb intézkedéseket hozott a PEPP kialakításával és forgalmazásával kapcsolatos esetleges kérdések kezelésére.

1.2. A PEPP-üzletágra vonatkozó irányítási struktúra bemutatása, legalább az alábbiakra kitérve:

a) a meglévő igazgatási és elszámolási eljárások, amelyek a PEPP-pel kapcsolatos befektetésekről és kötelezettségekről megbízható és valós képet adó jelentések elkészítését teszik lehetővé, és megfelelnek az összes alkalmazandó számviteli standardnak;

b a PEPP-üzletág tekintetében bevezetett megfelelés funkció főbb feladataira vonatkozó információ;

c) a termékfelügyeleti és irányítási politikának való megfelelés biztosítására szolgáló rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatos információk;

d) annak bemutatása, hogy az aktuáriusi feladatkör főbb feladatait miként végzik el a PEPP-üzletág esetében;

e) a PEPP-pel kapcsolatosan külső partnerekkel kötött együttműködések és szerződések, ezen együttműködések és szerződések működése, feltételei és teljesítménye az érintett PEPP-szerződések vonatkozásában.

2. Befektetési stratégia és teljesítmény

2.1. Az alkalmazott befektetési stratégia ismertetése a PEPP valamennyi befektetési lehetősége vonatkozásában, legalább a következőkre kiterjedően:

a) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikkének való megfelelés érdekében létrehozott rendszerek bemutatása;

b) a befektetési stratégia kockázati tényezőinek és hozamforrásainak beazonosítása;

c) annak bemutatása, hogy a befektetési stratégia hogyan veszi figyelembe a PEPP-megtakarítók érdekeit, figyelembe véve azok konkrét profilját és a fenntarthatósági (ESG) tényezőket;

d) a PEPP befektetési stratégia ellenőrzésére létrehozott rendszerek, valamint a stratégia szükség szerinti módosítására vonatkozó politika;

e) adott esetben a likviditáskezelési terv és azon lépések bemutatása, amelyeket ilyen esemény bekövetkezése esetén az adatszolgáltató megtehet.

2.2. A PEPP-pel kapcsolatos befektetések pénzügyi teljesítményével kapcsolatos részletes információk bemutatása, beleértve az alábbiakat:

a) az igazgatási vagy irányítótestület elemzése a PEPP-pel kapcsolatos befektetések általános teljesítményéről;

b) a PEPP-pel kapcsolatos befektetések nyeresége és vesztesége és az ezen bevételek összetétele a befektetési kategóriák megfelelő alcsoportjai szerint;

c) a származtatott termékek hatása a PEPP befektetési teljesítményére;

e) a tárgyidőszak alatti PEPP befektetési kiadások és a korábbi évekhez viszonyított lényeges változások okai.

3. Kockázatkezelés és kockázatcsökkentési technikák

3.1. A PEPP-szolgáltatással kapcsolatos kockázatok, a PEPP-szolgáltatással kapcsolatos kockázatkezelési rendszer ismertetése, beleértve az adatszolgáltató kockázatkezelési stratégiáját és a stratégiának való megfelelés biztosítására szolgáló szabályzatokat.

3.2. Annak bemutatása, hogy a kockázatkezelési rendszer hogyan képes folyamatosan beazonosítani, mérni, ellenőrizni, kezelni és jelenteni azokat a kockázatokat és kockázati kölcsönhatásokat, amelyeknek a PEPP-megtakarítók ki vannak vagy ki lehetnek téve. E körben a PEPP szöveges jelentésnek a következőkre kell kiterjednie:

a) a PEPP-üzletág kockázatkezelési keretrendszere, a kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatok alapján, az ajánlott PEPP jellegére, volumenére és összetettségére tekintettel;

b) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében létrehozott rendszerek;

c) a kockázatkezelési rendszerek köre és jellege a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatok alapján, beleértve a PEPP nyújtásával kapcsolatos kockázatok beazonosításához, méréséhez, ellenőrzéséhez, kezeléséhez és jelentéséhez használt irányítási eszközök bemutatását, kitérve legalább arra, hogy a PEPP adatszolgáltató hogyan közelíti meg a pénzügyi és a likviditási kockázatok, a piaci kockázatok, a kamatkockázatok, a reputációs kockázatok, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatok kezelését;

d) a kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszerek hatékonysága, tekintettel a PEPP-pel kapcsolatos kockázatokra, amelyeket ellenőrizni hivatottak;

e) az igazgatási vagy irányítótestület elé benyújtott, PEPP-pel kapcsolatos vezetői információk körének, gyakoriságának és követelményeinek részletes felülvizsgálata;

f) annak részletes ismertetése, ahogyan a PEPP-szolgáltató a származtatott pozíciókból eredő esetleges kockázatokat ellenőrzi.

3.3. Az alkalmazott kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó részletes információk, legalább az alábbiakra kiterjedően:

a) allokációs mechanizmusok és megközelítések részletei, a PEPP befektetési lehetőségek esetén alkalmazott kockázatcsökkentési technikák módszertanai és tényleges teljesítménye;

b) a kockázatcsökkentési gyakorlatok folyamatos hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló eljárások.

4. Az adatszolgáltató prudenciális keretrendszerével kapcsolatos szempontok bemutatása

a) a fizetőképesség céljából alkalmazott értékelési elvek;

b) a tőkeszerkezet, a tőkehányadosok és a tőkeáttétel szintje.

9. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

[30]

[31]

[32]

10. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez[33]

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe felügyeleti jelentésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A pénznemben kifejezett adatokat forintban kell megadni. Ennek megfelelően - amennyiben az adott tábla tekintetében az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. vagy IV. melléklete eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a forinttól eltérő pénznemben rendelkezésre álló adatokat át kell váltani forintra.

Az eszközök, kötelezettségek átváltására az adott eszközhöz, kötelezettséghez kapcsolódó jelentési időszak utolsó olyan napjának zárási árfolyamát kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a megfelelő árfolyam rendelkezésre áll.

A bevételek, kiadások értékének átváltásakor a számviteli célokra használt átváltási módszert és árfolyamot kell alkalmazni. Az átváltás során azt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amelyet az egyedi jelentéstétel esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóinál is alkalmaz.

2.2. A felügyeleti jelentés teljesítése során

a) minden pénzügyi adattípusú adatot tizedesjegyek nélküli egységekben kell kifejezni, az S.06.02, S.08.01. és S.11.01. tábla kivételével, melyek adatait két tizedesjegy pontossággal kell megadni;

b) a százalékban jelentendő adatokat négy tizedesjegy pontossággal kell kifejezni.

2.3. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. Amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által benyújtott információk egy jelentős esemény következtében megváltoznak, a harmadik országbeli biztosítónak a jelentős esemény bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb módosító jelentést kell benyújtania.

A harmadik országbeli biztosító fióktelepére alkalmazandó felszámolási szabályok bármilyen jelentős módosulása jelentős eseménynek tekintendő.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe éves felügyeleti jelentése

1. S.01.01.07 tábla Az adatszolgáltatás tartalma

A tábla sorai

Z0010 Elkülönített alap/illeszkedési portfolió/fennmaradó rész

Itt kell megadni, hogy a jelentett adatok elkülönített alapra, illeszkedési portfolióra vagy a fennmaradó részre vonatkoznak. Választható kódok:

1 - Elkülönített alap/illeszkedési portfolió (RFF/MAP)

2 - Fennmaradó rész

Z0020 Alap/Portfolió száma

Ha a Z0010=1, az elkülönített alap vagy illeszkedési portfolió azonosító száma, amelyet az adatszolgáltatónak kell megadnia, és a későbbiekben következetesen ugyanazt az alap/portfolió számot kell feltüntetni a többi táblában is.

Ha a Z0010=2, akkor "0"-t kell jelenteni.

R0010 S.01.02.07 Alapvető információk - Általános

A táblát mindig jelenteni kell.

Választandó kód:

1 - Jelentett

R0020 S.01.03.01 Alapvető információ - Elkülönített alapok és illeszkedési kiigazítási portfóliók

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0030 S.02.01.07 Mérleg

Választható kódok:

1 - Jelentett

6 - Mentesített az MNB által, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak a harmadik országbeli biztosítók fióktelepeinek felügyeletéről szóló iránymutatásai (EIOPA-BoS-15/110 HU, a továbbiakban: Iránymutatások) 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0040 S.02.02.01 Kötelezettségek pénznemenként

Választható kódok:

1 - Jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0050 S.02.03.07 Harmadik országbeli biztosító fióktelepére vonatkozó kiegészítő mérleginformációk

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0060 S.03.01.01 Mérlegen kívüli tételek - általános

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Mérlegen kívüli tétel hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0110 S.05.01.01 Biztosítási díjak, kárigények és költségek üzletágak szerint

Választható kódok:

1 - Jelentett

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0140 S.06.02.07 Eszközök felsorolása

Választható kódok:

1 - Jelentett

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

7 - Nem jelentendő évente, mivel a 4. negyedévben történt adatszolgáltatás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0150 S.06.03.01 Kollektív befektetési vállalkozások - az áttekintés elve szerint

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Kollektív befektetési vállalkozás hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

7 - Nem jelentendő, mivel a negyedéves adatszolgáltatás óta nem történt lényeges változás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0151 S.06.04.01 A befektetéseket érintő, éghajlatváltozással összefüggő kockázatok

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0160 S.07.01.01 Strukturált termékek

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Strukturált termékek hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0170 S.08.01.01 Nyitott pozíciójú származtatott termékek

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Származtatott ügyletek hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

7 - Nem jelentendő, mivel a negyedéves adatszolgáltatás óta nem történt lényeges változás (ez az opció csak az éves adatszolgáltatásnál választható)

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0190 S.09.01.01 Bevétel/nyereség- és veszteségadatok a jelentési időszakban

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0200 S.10.01.01 Értékpapírkölcsönök és repóügyletek

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Értékpapírkölcsön és repó megállapodás hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0210 S.11.01.01 Fedezetként tartott eszközök

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Fedezetként tartott eszköz hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0220 S.12.01.01 Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0230 S.12.02.01 Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok - országonkénti bontásban

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0240 S.13.01.01 Bruttó jövőbeli pénzáramlás-előrejelzések

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0250 S.14.01.01 Életbiztosítási kötelezettségek elemzése

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Életbiztosítási- és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0251 S.14.02.01 Nem-életbiztosítási üzletág - kötvény- és ügyfélinformációk

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0252 S.14.03.01 Kiber kockázati termékek

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Kiber fedezet hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0280 S.16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékok hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0290 S.17.01.01 Nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett (csak az Iránymutatások 48. pontja alapján mentességet nem kapott adatszolgáltató esetében választható)

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0300 S.17.02.01 Nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok - országonként

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásai szerint nem jelentendő

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0310 S.18.01.01 Jövőbeli pénzáramlás-előrejelzések

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0320 S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0330 S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0340 S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0350 S.21.02.01 Nem-életbiztosítási kockázatok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0360 S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása - biztosítási összegenkénti bontásban

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem-életbiztosítási üzletág hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

18 - Nem jelentett, mivel nincs direkt biztosítás

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0370 S.22.01.01 A hosszú távú garanciák és átmeneti intézkedések hatása

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel hosszú távú garanciák vagy átmeneti intézkedések nem kerülnek alkalmazásra

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0380 S.22.04.01 Információ a kamatláb kiszámítására vonatkozó átmeneti intézkedésekről

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel ilyen átmeneti intézkedés nem kerül alkalmazásra

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0390 S.22.05.01 A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedések általános kiszámítása

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel ilyen átmeneti intézkedés nem kerül alkalmazásra

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0400 S.22.06.01 A volatilitási kiigazítás alá tartozó legjobb becslés országonkénti és pénznemenkénti bontása

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Volatilitási kiigazítás alkalmazásának hiányában nem jelentett

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0410 S.23.01.07 Szavatoló tőke

Választható kódok:

1 - Jelentett

6 - Mentesített az MNB által, az Iránymutatások 48. pontja alapján

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0430 S.23.03.07 Szavatoló tőke éves mozgásai

Választható kódok:

1 - Jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0450 S.24.01.01 Részesedések

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Részesedés hiányában nem jelentett

3 - A tábla előírásainak megfelelően nem jelentendő

0 - Nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0460 S.25.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - a standard formulát alkalmazó vállalkozások esetén

Választható kódok:

1 - Jelentett, mivel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe standard formulát alkalmaz

2 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0470 S.25.05.01 Szavatolótőke-szükséglet - a (részleges vagy teljes) belső modellt használó vállalkozások számára

Választható kódok:

1 - Részleges belső modell használata miatt jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Standard formula használata miatt nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0500 S.26.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - Piaci kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0510 S.26.02.01 Szavatolótőke-szükséglet - Partner általi nemteljesítési kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0520 S.26.03.01 Szavatolótőke-szükséglet - Életbiztosítási kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0530 S.26.04.01 Szavatolótőke-szükséglet - Egészségbiztosítási kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0540 S.26.05.01 Szavatolótőke-szükséglet -- Nem-élet biztosítási kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel nincs ilyen kockázat

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 - Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0550 S.26.06.01 Szavatolótőke-szükséglet - Működési kockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0560 S.26.07.01 Szavatolótőke-szükséglet - Egyszerűsítések

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Egyszerűsített számítás alkalmazásának hiányában nem jelentett

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

16 - Jelentett a Szolvencia II 112. cikke szerinti kérelem alapján

17 -Részlegesen jelentett, mivel részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0561 S.26.08.01 Szavatolótőke-szükséglet - a (részleges vagy teljes) belső modellt használó biztosítók számára

Választható kódok:

4 - Részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Standard formula használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0562 S.26.09.01 Belső modell - Piaci és hitelkockázat és érzékenységek

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0563 S.26.10.01 Belső modell - Hitelesemény kockázata portfóliónézet részletei

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0564 S.26.11.01 Belső modell - Hitelesemény kockázata a pénzügyi instrumentumok tekintetében

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0565 S.26.12.01 Belső modell - Hitelkockázat a nempénzügyi instrumentumok tekintetében

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0566 S.26.13.01 Belső modell - Nem-életbiztosítás és életbiztosítási tartalékolási technikáktól eltérően kezelt (NSLT) egészségbiztosítás

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0567 S.26.14.01 Belső modell - Életbiztosítási és egészségbiztosítási kockázat

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0568 S.26.15.01 Belső modell - Működési kockázat

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0569 S.26.16.01 Belső modell - A modell vátozásai

Választható kódok:

4 - Az e kockázatok lefedő részleges belső modell használata miatt jelentett

5 - Teljes belső modell használata miatt jelentett

10 - Nem jelentett, mivel az e kockázatokat le nem fedő standard formula vagy részleges belső modell van használatban

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0570 S.27.01.01 Szavatolótőke-szükséglet - Nem-életbiztosítási és egészségbiztosítási katasztrófakockázat

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Ilyen jellegű kockázat hiánya miatt nem jelentett

8 - Részleges belső modell használata miatt nem jelentett

9 - Teljes belső modell használata miatt nem jelentett

11 - Nem jelentett, mivel az elkülönített alap vagy illeszkedési kiigazítási portfolió szintjén már be van jelentve

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0580 S.28.01.01 Minimális tőkeszükséglet - Csak életbiztosítási vagy csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység esetén

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel életbiztosítási és nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység is folyik

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0590 S.28.02.01 Minimális tőkeszükséglet - Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenység

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Nem jelentett, mivel csak életbiztosítási, csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, illetve csak viszontbiztosítási tevékenység folyik

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0600 S.29.01.07 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0610 S.29.02.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a befektetésekkel és pénzügyi kötelezettségekkel magyarázható többlet

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0620 S.29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0630 S.29.04.01 Részletes elemzés időszakonként - Biztosítástechnikai pénzáramlások kontra biztosítástechnikai tartalékok

Választható kódok:

1 - Jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0640 S.30.01.01 A nem-életéletbiztosítási és az életbiztosítási ág fakultatív fedezete - alapadatok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Fakultatív fedezet hiányában nem jelentett

3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0650 S.30.02.01 A nem-életbiztosítási és az életbiztosítási ág fakultatív fedezete - részesedésre vonatkozó adatok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Fakultatív fedezet hiányában nem jelentett

3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0660 S.30.03.01 Áthúzódó viszontbiztosítási program - alapadatok

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett

3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0670 S.30.04.01 Áthúzódó viszontbiztosítási program - részesedésre vonatkozó adatok

Az alábbi zárt listában található lehetőségek egyikét kell kiválasztani:

1 - Jelentett

2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett

3 - nem jelentett, mivel a viszontbiztosításból megtérülő összeg értéke nem éri el a táblában megadott küszöbértéket

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0680 S.31.01.01 A viszontbiztosítók részesedése (beleértve a különleges célú gazdasági egység szerződéseit és a pénzügyi viszontbiztosítási szerződéseket)

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Viszontbiztosítás hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

R0690 S.31.02.01 Különleges célú gazdasági egységek

Választható kódok:

1 - Jelentett

2 - Különleges célú gazdasági egységek (a továbbiakban: SPV) hiányában nem jelentett

0 - Egyéb okból nem jelentett (ebben az esetben külön indokolandó)

2. S.01.02.07 tábla Alapvető információk - Általános

A tábla sorai

R0010 Harmadik országbeli biztosító neve

Harmadik országbeli biztosító hivatalos megnevezése. A megnevezésnek valamennyi adatszolgáltatási táblában azonosnak kell lennie.

R0020 Harmadik országbeli biztosító országa

Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító engedélyezésre került.

R0030 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve

Harmadik országbeli biztosító fióktelepének hivatalos megnevezése. A megnevezésnek valamennyi adatszolgáltatási táblában azonosnak kell lennie.

R0040 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének országa

Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító fióktelep engedélyezésre került.

R0050 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének azonosító kódja a jogalany-azonosító használatával (LEI-kód)

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének azonosító kódja, az alábbi prioritási sorrend használatával:

- LEI-kód

- az MNB által meghatározott, a helyi piacon használt azonosító kód

R0070 Az adatszolgáltatás nyelve

Az adatszolgáltatás során használt nyelv ISO 639-1 szerinti két számjegyű kódját kell megadni.

R0080 A jelentés benyújtásának ideje

Ebben a mezőben kell megadni azt az időpontot "éééé-hh-nn" formátumban, amikor a felügyeleti jelentés elkészült.

R0090 Adatszolgáltatás vonatkozási időpontja

A jelentési időszak utolsó napja, "éééé-hh-nn" formátumban.

R0100 Rendszeres/eseti adatszolgáltatás

Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltatás rendszeres vagy eseti jelentéstétel részét képezi-e.

Választható kódok:

1 - rendszeres jelentéstétel

2 - eseti jelentéstétel

R0110 A jelentés pénzneme

A HUF rövidítés alkalmazandó.

R0120 Számviteli standardok

Az S.02.01. (Pénzügyi kimutatások értékelése) táblában az adatszolgáltatáshoz használt számviteli standardok azonosítása.

Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az IFRS-eket alkalmazza

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe a magyar számviteli előírásokat alkalmazza

R0130 A szavatolótőke-követelmény kiszámításának módszere

Választható kódok:

1 - Standard formula

2 - Részleges belső modell

3 - Teljes belső modell

R0140 Biztosítóspecifikus paraméterek használata

Választható kódok:

1 - Biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazása

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz biztosítóspecifikus paramétereket

R0150 Elkülönített alapok

Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe elkülönített alapok szerint jelenti a tevékenységét

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem elkülönített alapok szerint jelenti a tevékenységét

R0170 Illeszkedési kiigazítás

Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe illeszkedési kiigazítást alkalmaz

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz illeszkedési kiigazítást

R0180 Volatilitási kiigazítás

Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe volatilitási kiigazítást alkalmaz

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz volatilitási kiigazítást

R0190 Kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedés

Ebben a mezőben kell megadni, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe az adott kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti kiigazítás alkalmazásával teljesíti-e az adatszolgáltatást. Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedést alkalmaz

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedést

R0200 Biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedés

Ebben a mezőben kell megadni, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti levonás alkalmazásával teljesíti-e az adatszolgáltatást. Választható kódok:

1 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedést alkalmaz

2 - A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem alkalmaz a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedést

R0210 Első jelentéstétel vagy ismételt jelentéstétel

Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltatás első jelentéstételnek (eredeti jelentés) vagy egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időpontban már jelentett adatszolgáltatással kapcsolatos ismételt jelentéstételnek (módosító jelentés) minősül-e. Választható kódok:

1 - Első jelentéstétel (Eredeti jelentés)

2 - Ismételt jelentéstétel (Módosító jelentés)

R0220 Harmadik országbeli biztosító fióktelepének típusa

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységének azonosítására választható kódok:

1 - Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenységet egyaránt folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe

2 - Életbiztosítási tevékenységet folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe

3 - Nem-életbiztosítási tevékenységet folytató harmadik országbeli biztosító fióktelepe

R0230 Szolvencia II 167. cikke

Ebben a mezőben kell megadni, amennyiben a Szolvencia II 167. cikke alkalmazandó. Választható kódok:

1 - A 167. cikk alkalmazásra került

2 - A 167. cikk nem került alkalmazásra

R0270 Zárt harmadik országbeli biztosító fióktelepének tevékenységei

Ebben a mezőben kell megadni, hogy az adatszolgáltató folytat-e a Szolvencia II 13. cikk 2. pontjában foglaltaknak megfelelő zárt fióktelepi tevékenységeket.

Választható kódok:

1 - Zárt fióktelepi tevékenységek

2 - Nincsenek zárt fióktelepi tevékenységek

R0280 Kifutó tevékenységek

Ez a mező nem vonatkozik azokra az adatszolgáltatókra, amelyeknek az engedélyét bevonták.

Választható kódok:

1 - Az adatszolgáltató kifuttatja valamely szerződés portfólióját, de nem a teljes tevékenységét (részlegesen kifutó fióktelep vagy kifutó portfólióval rendelkező fióktelep);

2 - Az adatszolgáltató teljes (korábbi) tevékenységét kifuttatja (teljeskörűen kifutó fióktelep);

3 - Kifutó üzleti modellel rendelkező adatszolgáltatók (szakosodott kifuttató fióktelep) - olyan fióktelepek vagy csoportok, amelyek üzleti modelljük keretében örökölt portfóliók vagy kifutóban lévő biztosítók aktív felvásárlását végzik;

4 - Nincsenek kifutó tevékenységek

C0030/R0240 A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve

A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepe hivatalos megnevezése

C0040/R0240 A Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozó harmadik országbeli biztosító fióktelepének országa

Azon ország ISO 3166 kódja, amelyben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a Szolvencia II 167. cikke hatálya alá tartozik.

3. S.02.01.07 tábla Mérleg

A tábla oszlopai

C0010 Szolvencia II szerinti érték

A Szolvencia II-ben, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben és az (EU) 2015//2450 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott értékelési elvek használatával kell kitölteni.

C0020 Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolójában szereplő érték

Az elszámolási és értékelési módszerek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a pénzügyi beszámolókban alkalmazott számviteli előírások (nemzeti számviteli előírások vagy IFRS-ek) szerinti módszerek. Az SR.02.01 táblában ez az oszlop csak akkor töltendő, ha a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték elkülönített alaponként való kidolgozását a nemzeti jogszabályok előírják.

A "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" oszlopban minden tételt külön kell jelenteni, azonban a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" oszlopban szaggatott vonallal jelzett mező is bevezetésre került annak érdekében, hogy összesített adatokat is lehessen jelenteni, amennyiben részekre bontott adatok nem állnak rendelkezésre.

A tábla sorai

Z0020 Elkülönített alap vagy fennmaradó rész

Ebben a mezőben kell megadni, hogy a jelentett adatok egy elkülönített alaphoz vagy a fennmaradó részhez kapcsolódnak-e. Választható kódok:

1 - RFF (elkülönített alap)

2 - Fennmaradó rész

Z0030 Alap száma

Ha Z0020=1, az alap egyedi számát vagy kódját kell megadni, amelyet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendel az alaphoz. Ez a szám később sem változtatható meg, továbbá nem használható fel ismételten más alap megjelölésére.

A számot valamennyi kapcsolódó táblában következetesen kell feltüntetni az alap jelölésére.

Ha Z0020=2, akkor "0"-át kell feltüntetni.

R0010 Goodwill (Cégérték)

Az üzleti kombináció eredményeként létrejövő és az üzleti kombinációban egyedileg nem azonosítható vagy külön nem megjeleníthető eszközök gazdasági értékét képviselő immateriális javak.

R0020 Halasztott szerzési költségek

A mérleg fordulónapján hatályban lévő szerződések szerzési költségei, amelyeket a harmadik országbeli biztosító fióktelepe az egyik jelentési időszakból a későbbi jelentési időszakokra visz át, és amelyek még le nem járt kockázati periódusokhoz kapcsolódnak. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó szerzési költségeket akkor viszi át a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a következő időszakra, ha valószínűsíthető, hogy megtérülnek.

R0030 Immateriális javak

Immateriális javak, a goodwill kivételével. Az immateriális javak azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszközök.

R0040 Halasztott adókövetelések

A halasztott adókövetelések a nyereségadó következő időszakokban az alábbi tételekből visszatérülő összegei:

a) a levonható átmeneti különbözetek;

b) a fel nem használt negatív adóalapok továbbvitele; illetve

c) a fel nem használt adójóváírások továbbvitele.

R0050 Nyugdíjszolgáltatások többlete

A munkavállalói nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó nettó többlet összege.

R0060 Saját használatú ingatlanok, gépek és berendezések

A tartós használatra szánt tárgyi eszközök és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe saját használatú ingatlanjai. Ide tartoznak a saját használatú, építés alatt álló ingatlanok is.

R0070 Befektetések (az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével)

A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket.

R0080 Ingatlanok (a saját használatú ingatlanok kivételével)

Az ingatlanok értéke, kivéve a saját használatú ingatlanokat. Ide tartoznak a nem saját használatú, építés alatt álló ingatlanok is.

R0090 Tulajdonrész kapcsolt vállalkozásokban, részesedésekkel együtt

A Szolvencia II 13. cikk 20. pontjában és 212. cikk (2) bekezdésében meghatározott részesedések, illetve a 212. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolt vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek.

Ha a részesedéssel és a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos eszközök egy része indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozik, ezeket a részeket a C0010-C0020/ R0220 "Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök" mezőben kell jelenteni.

R0100 Részvények

A tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett részvények teljes összege. A "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopot illetően, ha nem áll rendelkezésre külön adat a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvényekről, akkor ebben a sorban az összesen értéket kell feltüntetni.

R0110 Részvények - tőzsdén jegyzett részvények

A társasági tőkét megtestesítő részvények, pl. egy társaságban tulajdont megtestesítő részvények, amelyekkel szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren keresztül kereskednek a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően.

Nem tartoznak ide a kapcsolt vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek, beleértve a részesedéseket.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett részvényekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0120 Részvények - tőzsdén nem jegyzett részvények

A társasági tőkét megtestesítő részvények, pl. egy társaságban tulajdont megtestesítő részvények, amelyekkel nem szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren keresztül kereskednek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően.

Nem tartoznak ide a kapcsolt vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek, beleértve a részesedéseket.

R0130 Kötvények

Az államkötvények, a vállalati kötvények, a strukturált értékpapírok és biztosítékkal fedezett értékpapírok teljes összege.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0140 Államkötvények

Hatóságok - központi kormányzatok, szupranacionális kormányzati intézmények, regionális önkormányzatok vagy kormányzatok, helyi hatóságok - által kibocsátott kötvények és az Európai Központi Bank, a tagállamok központi kormányzatai és központi bankjai által teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált, az adott központi kormányzat és központi bank nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kötvények, illetve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 117. cikk (2) bekezdésében említett multilaterális fejlesztési bankok vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. cikkében említett nemzetközi szervezetek, az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkében felsorolt regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok által teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált kötvények, ahol a garancia megfelel az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 215. cikkében foglalt követelményeknek. Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0150 Vállalati kötvények

Vállalatok által kibocsátott kötvények.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0160 Strukturált értékpapírok

Rögzített kamatozású (fix kifizetések formájában lévő bevételt biztosító) eszközöket származtatott elemekkel kombináló hibrid értékpapírok. A hatóságok által kibocsátott rögzített kamatozású értékpapírok nem tartoznak ebbe a kategóriába. Azokat az értékpapírokat érinti, amelyek beágyazott származtatott termékek bármely kategóriáját tartalmazzák, beleértve a hitel-nemteljesítési csereügyleteket (CDS), az állandó lejáratú csereügyleteket (CMS), a hitel-nemteljesítési opciókat. Ha nem áll rendelkezésre külön adat a kötvényekről, a strukturált termékekről és a biztosítékkal fedezett értékpapírokról, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0170 Biztosítékkal fedezett értékpapírok

Azok az értékpapírok, amelyek értékét és kifizetését mögöttes eszközök portfóliójából származtatják. Ide tartoznak az eszközfedezetű értékpapírok (ABS), a jelzálog-fedezetű értékpapírok (MBS), az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok (CMBS), a fedezett adósságkötelezvények (CDO), a hitellel fedezett kötelezvények (CLO) és a jelzálogpapírral fedezett kötelezvények (CMO)

R0180 Kollektív befektetési vállalkozások

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), vagy a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott alternatív befektetési alap (ABA).

R0190 Származtatott pénzügyi eszköz

Olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés,

a) amelynek értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex vagy kamatindex, hitelminősítés vagy hitelindex, vagy ezekhez hasonló (időnként "mögöttesnek" nevezett) változók módosulása miatt változik - nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem lehet jellemző -,

b) amely nem igényel kezdeti nettó befektetést vagy kismértékű kezdeti nettó befektetést igényel más olyan szerződésekhez képest, amelyek a piaci körülmények változásaira várhatóan hasonlóan reagálnának, és

c) amelyet egy jövőbeni időpontban rendeznek.

Ebben a mezőben a származtatott pénzügyi eszköznek a jelentéstétel időpontjában érvényes Szolvencia II szerinti értékét kell jelenteni kizárólag akkor, ha pozitív (negatív érték esetén lásd az R0790 sort).

R0200 Betétek a készpénz-egyenértékesek kivételével

Betétek a készpénz-egyenértékesek kivételével, amelyek fizetőeszközként egy konkrét lejárati időpont előtt nem használhatók fel, valamint jelentős korlátozás vagy szankció nélkül fizetőeszközre, illetve átruházható betétre sem válthatók.

R0210 Egyéb befektetések

Az R0080-R0200 sorban jelentett befektetések közé nem tartozó befektetések.

R0220 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök [az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 31. üzletágba besorolt eszközök]

R0230 Hitelek és jelzáloghitelek

A hitelek és jelzáloghitelek teljes összege, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a hitelekről és jelzáloghitelekről, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0240 Biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hitelek

A szerződőknek nyújtott kölcsönök, amelyek esetében fedezetként biztosítási szerződések szolgálnak (mögöttes biztosítástechnikai tartalékok).

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0250 Magánszemélyeknek nyújtott hitelek és jelzáloghitelek

A magánszemélyek számára nyújtott hitelek és jelzáloghitelek, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat a magánszemélyeknek nyújtott jelzáloggal fedezett hitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0260 Egyéb hitelek és jelzáloghitelek

Az R0240 vagy R0250 mezőbe be nem sorolható hitelek és jelzáloghitelek, beleértve a csoportszintű folyószámla-kezelést is.

Ha nem áll rendelkezésre külön adat az egyéb hitelekről és jelzáloghitelekről, akkor ezt a sort a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlopban nem kell kitölteni.

R0270 Viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, melyekből:

A viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek teljes értéke.

Megfelel a viszontbiztosítók biztosítástechnikai tartalékokból való részesedése összegének, beleértve a különleges célú gazdasági egység szerződéseit és a pénzügyi viszontbiztosítási szerződéseket is. A "Szolvencia II. érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes fizetést, amely a biztosító részéről a szerződőknek vagy a szerződők részéről a biztosítónak még nem teljesített fizetéseknek felel meg. Ugyanakkor a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes fizetést, amely az adatszolgáltató részéről a szerződőknek vagy a szerződők részéről az adatszolgáltatónak már teljesített fizetéseknek felel meg, a viszontbiztosítási követelések vagy a viszontbiztosítási kötelezettségek fogják tartalmazni.

R0280 Nem-életbiztosítási és nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések

A nem-életbiztosítási és nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.

Ha nem áll rendelkezésre az egészségbiztosítástól eltérő nem-életbiztosítási és a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekről külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0290 Nem-életbiztosítási szerződések az egészségbiztosítási szerződések kivételével

A nem-életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, kivéve a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokat.

R0300 Nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések

A nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.

R0310 Életbiztosítási és életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével

Életbiztosítási és életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, kivéve az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokat.

Ha nem áll rendelkezésre az egészségbiztosítástól eltérő életbiztosítási szerződésekről, az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekről és az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekről külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0320 Életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések

Az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek.

R0330 Életbiztosítási szerződések, az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével

Életbiztosításra képzett biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó viszontbiztosítási megtérülések, az életbiztosításokhoz hasonló egészségbiztosításokra és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett biztosítástechnikai tartalékok kivételével.

R0340 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok vonatkozásában a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összeg.

R0350 Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések

Aktív viszontbiztosítással kapcsolatos letéti követelések.

R0360 Biztosítókkal és biztosításközvetítőkkel szembeni követelések

A szerződők, biztosítók és más, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó alanyok által be nem fizetett, lejárt követelések, amelyek nem tartoznak a biztosítástechnikai tartalékok készpénzbeáramlásába.

Ide tartoznak az aktív viszontbiztosítással kapcsolatos követelések.

R0370 Viszontbiztosítási követelések

A "Szolvencia II. érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódóan a viszontbiztosítótól a harmadik országbeli biztosító fióktelepéhez, vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a viszontbiztosítóhoz várhatóan beérkező összes - esedékes és késedelmes - fizetést, amely nem tartozik a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé.

Ezek a tételek az "Egyéb, máshol ki nem mutatott eszközök" mezőben nem szerepeltethetők.

E mezőben figyelembe kell venni a viszontbiztosítóktól a fióktelephez beérkező összes várható fizetést, amely megfelel a biztosító által a szerződőknek teljesített fizetéseknek.

Itt jelentendő a viszontbiztosítóktól a biztosított eseményen kívül más okból beérkező vagy a viszontbiztosításba adó és a viszontbiztosító közötti megállapodás szerinti összes várható fizetés is, amennyiben a várható fizetés összege biztos.

R0380 Követelések (kereskedési, nem biztosítási)

Munkavállalókkal vagy egyéb (nem biztosításhoz kapcsolódó) üzleti partnerekkel, köztük az állami szervezetekkel szembeni követelések.

R0410 Készpénz és készpénz-egyenértékesek

Fizetőeszközként általánosan használt, forgalomban lévő bankjegyek és érmék és kérésre készpénzre átváltható betétek, illetve csekkel, váltóval, elszámolási megbízással, közvetlen terheléssel/jóváírással vagy más közvetlen fizetési módon, korlátozás és szankció nélkül közvetlenül fizetésre használható betétek.

A bankszámlák nem nettósíthatók, így kizárólag pozitív egyenleggel rendelkező számlák jeleníthetők meg ebben a tételben, és a banki folyószámlahiteleket a kötelezettségek között kell feltüntetni, kivéve, ha mind az elszámoláshoz való jog, mind a nettósítás bizonyítható szándéka fennáll.

R0420 Egyéb, máshol ki nem mutatott eszközök

A mérleg más tételeiben még fel nem tüntetett egyéb eszközök értéke.

R0500 Eszközök összesen

Az összes eszköz együttes értéke.

Kötelezettségek

R0510 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések

Ebbe az összegbe a minimális tőkeszükséglet kiszámításához használt járulékalapú módszertannak megfelelően beletartozik a biztosítástechnikai tartalékokra alkalmazott átmeneti levonásból származó költségmegosztás.

Ha a nem-életbiztosítási szerződések esetében nem lehetséges a biztosítástechnikai tartalékok bontása az egészségbiztosítástól eltérő nem-életbiztosítási szerződésekre és a nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződésekre, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0520 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével)

R0530 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalék

A nem-élet üzletág (kivéve egészségbiztosítás) egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.

R0540 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - Legjobb becslés

A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.

R0550 Biztosítástechnikai tartalékok - nem-életbiztosítási szerződések (egészségbiztosítási szerződések kivételével) - Kockázati ráhagyás

A nem-élet üzletág (kivéve egészségbiztosítás) biztosítástechnikai tartalékai kockázati ráhagyásának teljes összege.

R0560 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések)

R0570 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalék

A nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítási szerződések egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.

R0580 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Legjobb becslés

A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.

R0590 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (a nem-életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Kockázati ráhagyás

R0600 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével)

Ha nem áll rendelkezésre (életbiztosításhoz hasonló) egészségbiztosítási szerződések és életbiztosítási szerződések (kivéve egészségbiztosítás és indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések) bontásban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó (kivéve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás) biztosítástechnikai tartalékokról külön adat, akkor a "Harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi beszámolóban szereplő érték" (C0020) oszlop ezen sorában az összesen értéket kell feltüntetni.

R0610 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (az életbiztosításhoz hasonló szerződések)

R0620 Biztosítástechnikai tartalékok - (életbiztosításhoz hasonló) egészségbiztosítási szerződések - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok

R0630 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Legjobb becslés

A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.

R0640 Biztosítástechnikai tartalékok - egészségbiztosítási szerződések (életbiztosításhoz hasonló szerződések) - Kockázati ráhagyás

R0650 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével)

R0660 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok

R0670 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - Legjobb becslés

A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.

R0680 Biztosítástechnikai tartalékok - életbiztosítási szerződések (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések kivételével) - Kockázati ráhagyás

R0690 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések

R0700 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések egy összegben kiszámított (replikálható/fedezhető portfólió) biztosítástechnikai tartalékainak teljes összege.

R0710 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - legjobb becslés

A legjobb becslés viszontbiztosítással nem csökkentett összegét kell megadni.

R0720 Biztosítástechnikai tartalékok - indexhez vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések - kockázati ráhagyás

R0730 Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a magyar számviteli előírások vagy az IFRS-ek által előírt beszámolóiban megjelenített egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

R0740 Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség

a) olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni, vagy

b) olyan meglévő kötelezettség, amely múltbeli eseményekből származik, azonban:

ba) nem valószínű, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, vagy

bb) a kötelezettség összege nem határozható meg kellő megbízhatósággal.

A függő kötelezettségek mérlegben megjelenített összegének meg kell felelnie az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

R0750 Biztosítástechnikai tartalékokon kívüli tartalékok

Bizonytalan ütemezésű vagy összegű kötelezettségek, kivéve a "Nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségek" mezőben szerepeltetett kötelezettségeket.

A tartalékokat (feltételezve, hogy megbízható becslés készíthető) kötelezettségként kell megjeleníteni, amennyiben kötelezettségek, és valószínű, hogy a kötelezettségek teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség.

R0760 Nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségek

A munkavállalói nyugdíjrendszerhez kapcsolódó nettó kötelezettségek összege.

R0770 Viszontbiztosítókkal szembeni letéti követelések

A viszontbiztosítási szerződés szerint viszontbiztosító által kifizetett vagy a viszontbiztosítótól levont összegek (pl. készpénz).

R0780 Halasztott adókötelezettségek

A halasztott adókötelezettségek a nyereségadónak a következő időszakokban az adóköteles átmeneti különbözetekből eredően fizetendő összegei.

R0790 Származtatott pénzügyi kötelezettségek

Olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés

b) nem igényel kezdeti nettó befektetést vagy kismértékű kezdeti nettó befektetést igényel más olyan szerződésekhez képest, amelyek a piaci körülmények változásaira várhatóan hasonlóan reagálnának, és

c) amelyet egy jövőbeni időpontban rendeznek.

Ebben a sorban kizárólag a származtatott kötelezettségeket kell feltüntetni (vagyis a jelentés vonatkozási időpontjában negatív értékű származtatott pénzügyi eszközöket). A származtatott pénzügyi eszközöket a C0010-C0020/R0190 mezőben kell megadni.

R0800 Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek

Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek, pl. jelzáloghitelek és hitelek, kivéve a hitelintézetek által birtokolt kötvényeket (a harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem tudja azonosítani az általa kibocsátott kötvények összes birtokosát) és az alárendelt kötelezettségeket. A banki folyószámlahitelek is ide értendők.

R0810 Pénzügyi kötelezettségek a hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségeken kívül

Pénzügyi kötelezettségek, ideértve a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által kibocsátott (hitelintézetek vagy nem hitelintézetek által birtokolt) kötvényeket, strukturált értékpapírokat és a nem hitelintézetekkel szemben fennálló, hiteleken és jelzáloghiteleken alapuló kötelezettségeket is.

Az alárendelt kötelezettségek nem értendők ide.

R0820 Biztosítókkal és biztosításközvetítőkkel szembeni kötelezettségek

A szerződőkkel, biztosítókkal és más, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó vállalkozásokkal szembeni, lejárt kötelezettségek, amelyek nem biztosítástechnikai tartalékok.

Ide értendők a (viszont)biztosításközvetítők felé fennálló lejárt kötelezettségek is (pl. a közvetítők felé fennálló, a biztosító által még ki nem egyenlített jutalékok).

Nem tartoznak ide a többi biztosító felé fennálló, hitelen és jelzáloghitelen alapuló kötelezettségek, ha csak a finanszírozáshoz kapcsolódnak, és a biztosítási üzletághoz nem köthetők (ezeket a hiteleket és jelzáloghiteleket pénzügyi kötelezettségként kell megadni).

Ide tartoznak az aktív viszontbiztosítással kapcsolatos tartozások.

R0830 Viszontbiztosítási kötelezettségek

A viszontbiztosítóknak fizetendő összegek - különösen folyószámlák -, amelyek nem a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó letétek, és nem tartoznak a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé, beleértve a viszontbiztosítók felé az adatszolgáltató részéről fennálló, nem biztosítási eseményekkel összefüggő tartozásokat is.

Ide tartoznak az átadott biztosítási díjakhoz kapcsolódó, a viszontbiztosítók felé fennálló tartozások is.

A "Szolvencia II érték" oszlop (C0010) esetében ez a mező tartalmazza az adatszolgáltató részéről a viszontbiztosítóknak teljesítendő összes várható - esedékes és késedelmes - fizetést, amely nem tartozik a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek közé. Ezek a tételek az "Egyéb, máshol ki nem mutatott kötelezettségek" mezőben nem szerepeltethetők.

E mezőben figyelembe kell venni az adatszolgáltató részéről a viszontbiztosító felé teljesítendő összes várható fizetést, amely megfelel a szerződők által az adatszolgáltatónak teljesített fizetéseknek.

Itt jelentendő a viszontbiztosítókhoz a biztosítási eseményen kívül más okból beérkező vagy a viszontbiztosításba adó és a viszontbiztosító közötti megállapodás szerinti összes várható fizetés is, amennyiben a várható fizetés összege biztos.

R0840 Kötelezettségek (kereskedési, nem biztosítási)

A kereskedési kötelezettségek teljes összege, ideértve a munkavállalók, szolgáltatók stb. felé fennálló és a biztosításhoz nem kapcsolódó kötelezettségeket is, amelyek a (kereskedési, nem biztosítási) követelésekkel párhuzamosan megjelennek az eszközoldalon is; ide tartoznak az állami szervekkel szembeni kötelezettségek is.

R0880 Egyéb, máshol nemkimutatott kötelezettségek

A mérleg más tételeiben még fel nem tüntetett egyéb kötelezettségek összege.

R0900 Kötelezettségek összesen

Az összes kötelezettség együttes értéke.

C0010/R1000 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközei kötelezettségeket meghaladó többletének a Szolvencia II értékelési elvei szerint értékelt összege. Az eszközök és kötelezettségek különbözete.

C0020/R1000 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete (Harmadik országbeli biztosító fióktelep pénzügyi beszámolójában szereplő érték)

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete a fióktelep pénzügyi beszámolójában szereplő érték szerint.

4. S.02.03.07 tábla Harmadik országbeli biztosító fióktelepére vonatkozó kiegészítő mérleginformációk

A tábla sorai

Megterhelt eszközök listája

C0010 Mérleg szerinti eszközállomány - Megterhelt eszközök nettó értéke

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe számára rendelkezésére állóként jelentett eszközállomány teljes összege.

C0020 Megterhelt eszköz azonosító kódja

Eszközazonosító kód az alábbi alkalmazási sorrendben:

- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;

- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)

- a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód, amennyiben a fenti lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A kódnak egyedinek és tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie.

C0030 Megterhelt eszköz azonosító kódjának típusa

A "Megterhelt eszköz azonosító kódja" oszlopban alkalmazott azonosító kód típusa. Választható kódok:

1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód

2 - CUSIP [a CUSIP (egységes értékpapír-azonosítási eljárásokkal foglalkozó bizottság) Service Bureau által az egyesült államokbeli és kanadai vállalatok számára meghatározott azonosító; a továbbiakban: CUSIP]

3 - SEDOL (a londoni tőzsde hivatalos napi értékpapírjegyzéke; a továbbiakban: SEDOL)

4 - WKN (Wertpapier Kenn-Nummer, a német alfanumerikus azonosító; a továbbiakban: WKN)

5 - Bloomberg Ticker (a társaságok értékpapírjait azonosító Bloomberg-betűkód; a továbbiakban: Bloombert Ticker)

6 - BBGID (globális Bloomberg-azonosító; a továbbiakban: BBGID)

7 - Reuters RIC (a Reuters eszközkódja; a továbbiakban: Reuters RIC)

8 - FIGI (a pénzügyi instrumentum globális azonosítója; a továbbiakban: FIGI)

9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok

99 - a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód

C0060 Elsőbbségi biztosítékkal terhelt összeg

Ezeket a mezőket minden egyes megterhelt eszközre ki kell tölteni.

C0070 A megterhelt eszközök nettó értéke

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésére állóként jelentett eszközeinek nettó értéke. Ezt a mezőt minden egyes megterhelt eszközre ki kell tölteni.

C0080 Terhelések ismertetése

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésre álló eszközeiből kifizetendő elsőbbségi követelések listája.

C0100 Bruttó érték

A kötelezettség bruttó értéke. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Amennyiben nincs elsőbbségi követelés, a bruttó érték megegyezik a nettó értékkel.

C0110 Elsőbbségi követelés

A kötelezettséghez kapcsolódó elsőbbségi követelés összege. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Ha nincs elsőbbségi követelés, a mező értéke 0. Az elsőbbségi követeléseket csak akkor kell feltüntetni, ha azok kifizetése a harmadik országbeli biztosító fióktelepe rendelkezésre álló eszközei terhére elsőbbséget élvez a biztosítási követelésekkel szemben.

C0120 Nettó összeg

A kötelezettség nettó értéke, ha elsőbbségi követelések figyelembevételére kerül sor. Ebben a mezőben kell feltüntetni a mérleg "egyéb hitelezők" sorában található minden egyes kötelezettséget, attól függetlenül, hogy az elsőbbségi követelés vagy sem. Amennyiben nincs elsőbbségi követelés, a nettó érték megegyezik a bruttó értékkel.

5. S.06.02.07 tábla Eszközök felsorolása

A tábla kitöltése

Ez a tábla a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által közvetlenül birtokolt eszközök tételes (vagyis nem áttekintő) listáját tartalmazza 0-9. kategóriákba sorolva [a harmadik országbeli (viszont)biztosító fióktelepe által kezelt, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött termékek esetében a jelentendő eszközök szintén csak a 0-9. eszközkategóriákba tartozók, pl. az ilyen termékekhez kapcsolódó megtérülő összegeket és kötelezettségeket nem kell jelenteni] az alábbi kivételekkel:

a) a készpénzt pénznemenként egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára;

b) az átruházható betéteket (készpénz-egyenértékesek) és az egy évnél rövidebb lejáratú egyéb betéteket bank- és pénznempáronként egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára;

c) a magánszemélyeknek nyújtott jelzáloghiteleket és hiteleket - ideértve a biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hiteleket is - két sorban kell feltüntetni, az egyik sorban az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti szerveknek nyújtott hiteleket a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára, a másik sorban pedig az egyéb, természetes személyeknek nyújtott hiteleket a C0060, C0070, C0080, C0090 és C0290 oszlopok összes kombinációjára;

d) a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követeléseket egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára;

e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe saját hasznosítású gépeit és berendezéseit egy sorban kell feltüntetni a C0060, C0070, C0080 és C0090 oszlopok összes kombinációjára.

A jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában minden cellában kell adatot jelenteni.

A C0110, C0120, C0121, C0122, C0130, C0140, C0190, C0200, C0230, C0270, C0280, C0310, C0370 és C0380 oszlopok esetében a "CIC 09 - Egyéb befektetések" kategória nem alkalmazható.

Az "Információ a tartott pozíciókról" táblázatban minden egyes eszközt külön kell jelenteni annyi sorban, amennyi az adott táblázatban megjelölt összes mező teljes kitöltéséhez szükséges. Ha ugyanazon eszköz esetében egy változóhoz több érték párosítható, akkor az eszközt több sorban is jelenteni kell.

Az "Információ az eszközökről" táblázatban minden egyes eszközt külön kell jelenteni úgy, hogy minden eszköz külön sorban jelentendő, és a táblázatban megjelölt összes mezőt ki kell tölteni.

A Külső minősítés (C0320) és a Kijelölt külső hitelminősítő intézet (C0330) oszlopok esetén az adat az alábbi körülmények fennállása esetén korlátozottan jelentendő, illetve nem jelentendő:

a) az MNB-nek az Iránymutatások 48. pontja körében meghozott határozata alapján

vagy

b) az MNB határozata alapján azokban az esetekben, amikor a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a befektetési területen kiszervezési megállapodása van érvényben, ami miatt ez a konkrét információ nem érhető el közvetlenül a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számára.

A tábla oszlopai

Információ a tartott pozíciókról

C0040 Eszközazonosító kód

Eszközazonosító kód az alábbi fontossági sorrendben:

- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;

- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)

Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, az eszközazonosító kódot és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját is meg kell adni az alábbi példa szerint: "kód + EUR".

C0050 Eszközazonosító kód típusa

Az "Eszközazonosító kód" mezőben alkalmazott azonosító kód típusa. Választható kódok:

1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód

2 - CUSIP

3 - SEDOL

4 - WKN

5 - Bloomberg Ticker

6 - BBGID

7 - Reuters RIC

8 - FIGI

9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok

99 - Harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód

Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, és a C0040 oszlopban jelentett kód az eszközazonosító kódból és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódjából tevődik össze, az eszközazonosító kód típusának a 99 kódot és az eredeti eszközazonosító kódot kell tartalmaznia, ahogy azt a következő példa is mutatja, amelyben az ISIN azonosító + pénznem kód szerepel: "99/1".

C0060 Portfolió

Élet, nem-élet, részvényesek alapjai, egyéb belső alapok, általános (nincs bontás) és elkülönített alapok szerinti bontás. Az életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok mögöttes eszközeit az életbiztosítási portfólióhoz, a nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok mögöttes eszközeit pedig a nem-életbiztosítási portfólióhoz kell hozzárendelni, a rendelkezésre álló legpontosabb bontás alkalmazásával.

Választható kódok:

1 - Életbiztosítás

2 - Nem-életbiztosítás

3 - Elkülönített alapok

4 - Egyéb belső alapok

5 - Részvényesek alapjai

6 - Általános

A bontás - az elkülönített alapok megjelölésének kivételével - nem kötelező, de abban az esetben alkalmazni kell, ha azt a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szervezetén belül is alkalmazza.

Amennyiben a biztosító nem alkalmazza ezt a bontást, az "általános" bontást kell alkalmazni.

C0070 Alap száma

Az elkülönített alapokban vagy más, nemzeti szinten meghatározott belső alapokban tartott eszközökre vonatkozik, különösen az életbiztosítási termékeket támogató alapok (eszközportfóliók) tekintetében.

Az adatszolgáltató által megadott szám vagy kód, amely megegyezik az egyes alapoknak kiosztott egyedi számmal vagy kóddal. Ennek a számnak vagy kódnak tartósan következetesnek kell lennie és az azonos alapok azonosítására kell szolgálnia a többi jelentett táblában (pl. S.08.01, S.14.01). Ugyanazon szám vagy kód nem használható fel ismételten más alap azonosítására.

C0080 Illeszkedési portfolió száma

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az egyes, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illeszkedési kiigazítási portfóliókhoz hozzárendelt egyedi azonosító szám, amelynek tartósan, következetesen alkalmazottnak kell lennie, és az illeszkedési kiigazítási portfóliók azonosítására kell szolgálnia a többi jelentett táblában. Nem használható fel ismételten más illeszkedési kiigazítási portfólió megjelölésére.

C0090 Az indexhez és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez tartott eszközök

Az indexhez és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre tartott eszközöket kell megadni. Választható kódok:

1 - Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés

2 - Nem indexhez és nem befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés

C0100 Biztosítékként szolgáló eszközök

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe mérlegében szereplő, biztosítékként szolgáló eszközöket kell megadni. Részlegesen felhasznált eszközök esetében minden eszközt két sorban kell jelenteni, az egyik sor a fedezetként felhasznált összeget, a másik a fennmaradó összeget tartalmazza.

Az eszköz fedezetként felhasznált részének azonosításához választható kódok:

1 - A mérlegben szereplő, biztosítékként nyújtott eszközök

2 - Aktív viszontbiztosítás fedezetéül szolgáló biztosíték

3 - Kölcsönzött értékpapír fedezetéül szolgáló biztosíték

4 - Repóügyletek

9 - Nincs biztosíték

C0110 Letétkezelő ország

Annak az országnak az ISO 3166-1-alpha-2 országkódja, ahol a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeit letétbe helyezték. A nemzetközi letétkezelők, pl. az Euroclear azonosíthatósága céljából a letétkezelő ország a letétkezelési szolgáltatást meghatározó szerződés megkötésének helye szerinti ország.

Amennyiben ugyanazt az eszközt egynél több országban is letétbe helyezték, azt külön kell jelenteni, letétkezelő országonként külön sorban.

Ez a mező nem alkalmazandó a jelzáloghitelek és hitelek elnevezésű 8. CIC-kategóriára (természetes személyeknek nyújtott jelzáloghitelek és hitelek esetében, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges személyekre lebontani) és a 71., a 75. és a 95. CIC-kategóriára [(saját használatú) gépek és berendezések] ugyanezen okból.

A 9. CIC-kategóriát esetében - kivéve a 95. CIC-kategóriát [(saját használatú) gépek és berendezések] - a kibocsátó ország az ingatlan címe alapján határozandó meg.

C0120 Letétkezelő

A letétkezelő intézmény megnevezése.

Amennyiben ugyanazt az eszközt egynél több letétkezelőnél is letétbe helyezték, minden eszközt külön kell jelenteni annyi sorban, amennyi ahhoz szükséges, hogy megfelelően azonosítani lehessen az összes letétkezelőt.

A házon belül tárolt eszközök esetében az adatszolgáltatót kell letétkezelőként jelenteni. Ez a mező megegyezik az intézmény LEI-adatbázisban található nevével, ha van ilyen. Ha nincs, akkor az intézmény hivatalosan bejegyzett neve jelentendő.

Ez a mező nem alkalmazandó a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) - a természetes személyeknek nyújtott jelzáloghitelre és hitelre, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni -, a 71., 75. CIC-kategóriára, valamint a 9. CIC-21/31kategóriára (Ingatlanok), továbbá az egyéb olyan eszközökre, amelyeket jellegükből adódóan nem helyeznek letétbe.

Az olyan eszközök esetében, ahol nincs letétkezelő, vagy ha az adott eszközre ez a mező nem alkalmazandó, a "Nincs letétkezelő" szöveget kell megadni.

C0121 Letétkezelő kódja

A letétkezelő LEI-kódja, amennyiben rendelkezésre áll.

C0122 Letétkezelő kódjának típusa

A "Letétkezelő kódja" mezőben megadott kódtípus azonosítására szolgál, választható kódok:

1 - LEI

9 - Nincs

C0130 Mennyiség

Az eszközök száma a releváns eszközökre vonatkozóan.

Ha a "Névérték" (C0140) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni. Ez a mező nem alkalmazandó a 9 CIC-kategóriára (Ingatlanok), továbbá a 09., 71. CIC kategóriákra.

C0140 Névérték

Kinnlevő összeg névértéken meghatározva minden olyan eszközre, amelynél ez a mező releváns, és nominális értéken meghatározva, a 8. CIC-kategória (Jelzáloghitelek és hitelek) és a 72., 73., 74., 75., 79. CIC-kategóriák esetén. Ez a mező nem alkalmazandó a 9 CIC-kategóriára (Ingatlanok), továbbá a 09., 71. CIC kategóriákra.

Ha a "Mennyiség" (C0130) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.

C0145 Hosszú távú tőkebefektetések

Csak a 3. CIC-kategóriára (Saját tőke) és a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó.

Ebben a mezőben kell megadni, ha a saját tőkét vagy a kollektív befektetési vállalkozást az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 171a. cikkében foglaltak alapján sorolták-e be.

Választható kódok:

1 - Igen

2 - Nem

9 - Nem alkalmazandó

C0150 Értékelési módszer

Az eszközök értékelése során alkalmazott értékelési módszert kell megadni.

Választható kódok:

1 - aktív piacokon jegyzett piaci árak ugyanazokra az eszközökre

2 - aktív piacokon jegyzett piaci árak hasonló eszközökre

3 - alternatív értékelési módszerek

4 - korrigált tőkemódszerek (a részesedések értékelésére alkalmazandó)

5 - IFRS-ek szerinti tőkemódszerek (a részesedések értékelésére alkalmazandó)

6 - az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti piaci értékelés

C0160 Szerzési érték

A birtokolt eszközök szerzési összértéke, felhalmozott kamatok nélkül számított tiszta érték.

A 7. CIC-kategóriára (Készpénz és betétek) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) nem alkalmazandó.

C0170 Teljes Szolvencia II szerinti érték

A Szolvencia II 75. cikkében meghatározottak szerint kiszámított érték.

A következőket kell figyelembe venni:

- a "Névérték" és "A Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka" szorzata és a "Felhalmozott kamat" összegének felel meg olyan eszközök esetében, ahol az első két mező releváns,

- a "Mennyiség" és "A Szolvencia II szerinti egységár" szorzatának felel meg olyan eszközök esetében, ahol ez a két mező releváns,

- A 9. CIC-kategória (Ingatlanok) és a 71. CIC-kategória esetében itt az eszköz Szolvencia II szerinti értékét kell megadni.

C0180 Felhalmozott kamat

A kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatszelvény után elhatárolt kamat összegét kell megadni. Ez az érték a teljes Szolvencia II szerinti érték tétel részét is képezi.

C0400 A 162. cikk (2) bekezdés e) pontja szerint biztosítékként elhelyezett letét

Választható kódok:

1 - Elhelyezett letét

2 - Nem letét

C0410 Annak megerősítése, hogy nincs beszámítási jog

Választható kódok:

1 - Nem áll fenn beszámítási jog

2 - Beszámítási jog áll fenn

Információ az eszközökről

C0040 Eszközazonosító kód

Eszközazonosító kód az alábbi fontossági sorrendben:

- ISO 6166 szerinti ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll;

- egyéb elismert kód (pl. CUSIP, Bloomberg Ticker, Reuters RIC)

Amennyiben két vagy több eltérő pénznemben is kibocsátott eszközhöz ugyanazt az eszközazonosító kódot kellene jelenteni, az eszközazonosítókódot és a pénznem ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját is meg kell adni az alábbi példa szerint: "kód + EUR".

C0050 Eszközazonosító kód típusa

Az "Eszközazonosító kód" mezőben alkalmazott azonosító kód típusa.

Választható kódok:

1 - ISO 6166 szerinti ISIN-kód

2 - CUSIP

3 - SEDOL

4 - WKN

5 - Bloomberg Ticker

6 - BBGID

7 - Reuters RIC

8 - FIGI

9 - A Nemzeti Kódkiadó Szervezetek Szövetségének tagjai által meghatározott egyéb kódok

99 - Harmadik országbeli biztosító fióktelepe által adott kód

C0190 Mező megnevezése

A jelentett eszköz nevének (vagy ingatlan esetén a címének) a biztosító által meghatározott adatokkal való azonosítása.

A következőket kell figyelembe venni.

A 87. és a 88. CIC-kategóriát illetően e mezőnek a hitel jellege szerint az "Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjainak nyújtott hitelek" vagy az "Egyéb természetes személyeknek nyújtott hitelek" megjelölést kell tartalmaznia, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni. A nem természetes személyeknek nyújtott hiteleket tételesen fel kell sorolni.

Ez a mező nem alkalmazandó a 95. CIC-kategóriára (Saját hasznosítású gépek és berendezések), mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni, illetve a 71. és a 75. CIC-kategóriára.

Az ingatlanok esetében a jelentendő adatok a birtokolt ingatlan szerinti ország ISO Alpha-2 kódja + postai irányítószám + város + utcanév + házszám, vagy az ingatlanberuházás elhelyezkedésének szélességi és hosszúsági foka vagy CRESTA/NUTS-régiója: közigazgatási határok (pl. tartomány vagy megye határai, pl. NUTS3 szint) vagy összevont irányítószám-övezetek (pl. irányítószám első két számjegye szerinti területek, hasonlóan a CRESTA 2019[2] szerinti alacsony felbontású övezetekhez).

C0200 Kibocsátó megnevezése

A kibocsátó, vagyis az eszközöket a befektetők számára kibocsátó intézmény LEI-adatbázisban található neve, ennek hiányában az intézmény hivatalosan bejegyzett neve.

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó neve az alapkezelő nevével egyezik meg. Az adatszolgáltatásban az engedélyezett alapkezelő társaságot kell megadni, amely kezeli az alapot és felelős az alap kezeléséért, függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeket kiszerveztek-e, beleértve a portfólió tényleges kezelését, azaz a vételről/eladásról való döntéshozatalt;

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően - kivéve a 71. CIC-t és a 75. CIC-t - a kibocsátó neve megegyezik a letétkezelő nevével,

- a 87. és a 88. CIC-kategóriát illetően e mezőnek a hitel jellege szerint az "Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjainak nyújtott hitelek" vagy az "Egyéb természetes személyeknek nyújtott hitelek" megjelölést kell tartalmaznia, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges egyénre szabni;

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik,

- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).

C0210 Kibocsátó kódja

A LEI-kód, amennyiben rendelkezésre áll, ha nem áll rendelkezésre, ezt a mezőt nem kell jelenteni.

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó kódja az alapkezelő kódjával egyezik meg. Az adatszolgáltatásban az engedélyezett alapkezelő társaságot kell megadni, amely kezeli az alapot és felelős az alap kezeléséért, függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeket kiszerveztek-e, beleértve a portfólió tényleges kezelését, azaz a vételről/eladásról való döntéshozatalt;

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a kibocsátó kódja megegyezik a letétkezelő kódjával,

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik,

- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),

- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.

C0220 Kibocsátó kódjának típusa

A "Kibocsátó kódja" mezőben megadott kód típusának azonosítására szolgál. Választható kódok:

1 - LEI-kód

9 - Nincs

Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.

Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).

C0230 Kibocsátó szektora

A kibocsátó gazdasági szektorát kell megadni, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kódoknak megfelelően. A NACE A-N nemzetgazdasági ágak esetében a teljes négyjegyű NACE-kódot meg kell adni, azaz a nemzetgazdasági ágat jelölő betűjel után az osztályt jelölő 4 numerikus karaktert is fel kell tüntetni (pl. "K6411"). A többi nemzetgazdasági ág esetében elég a nemzetgazdasági ágat jelölő NACE-betűjelet feltüntetni (pl. a "PA" vagy az "A0111P850" is elfogadott), kivéve a pénzügyi és biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó NACE-besorolást, ahol a nemzetgazdasági ágat jelölő betűjel után az osztályt jelölő 4 numerikus karaktert is fel kell tüntetni (pl. "K6411").

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó gazdasági szektora az alapkezelő gazdasági szektorával egyezik meg,

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a kibocsátó szektora megegyezik a letétkezelő szektorával,

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;

- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),

- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.

C0240 Kibocsátó csoport

A kibocsátó anyavállalatának neve. A kollektív befektetési vállalkozások esetében a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik.

Ebben a mezőben az intézmény LEI-adatbázisban található neve, ennek hiányában az intézmény hivatalosan bejegyzett neve jelentendő.

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik,

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) illetően (kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát) a csoporttal való kapcsolat a letétkezelőre vonatkozik,

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően a csoporttal való kapcsolat a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;

- Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára;

- Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75., 09. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).

- Ez a mező nem alkalmazandó a következők által kibocsátott kötvényekre:

- központi kormányzat;

- helyi önkormányzat;

- kormányhivatal;

- központi bank;

- a csoport/szervezet maga;

- szupranacionális szervezet (amennyiben nem létezik kibocsátó)

C0250 Kibocsátó csoport kódja

A kibocsátó csoport LEI-kódja, ha nem áll rendelkezésre, ezt a mezőt nem kell jelenteni.

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a csoporttal való kapcsolat az alapkezelőre vonatkozik,

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) - kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát - illetően a csoporttal való kapcsolat a letétkezelőre vonatkozik,

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően a csoporttal való kapcsolat a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;

- Ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára;

- Ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75., 09. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok).

- Ez a mező nem alkalmazandó a következők által kibocsátott kötvényekre:

- központi kormányzat;

- helyi önkormányzat;

- kormányhivatal;

- központi bank;

- a csoport/szervezet maga;

- szupranacionális szervezet (amennyiben nem létezik kibocsátó)

C0260 Kibocsátó csoport kódjának típusa

A "Kibocsátó csoport kódja" mezőben megadott kód azonosítására szolgál.

Választható kódok:

1 - LEI-kód

9 - Nincs

C0270 Kibocsátó országa

A kibocsátó székhelye szerinti ország ISO 3166-1-alpha-2 kódja.

A kibocsátó helyét az eszközt kibocsátó intézmény címe alapján kell meghatározni.

A következőket kell figyelembe venni:

- a 4. CIC-kategóriát (Kollektív befektetési vállalkozások) illetően a kibocsátó országa az alapkezelőhöz kapcsolódó ország,

- a 7. CIC-kategóriát (Készpénz és betétek) - kivéve a 71. és a 75. CIC-kategóriát - illetően a kibocsátó országa megegyezik a letétkezelő országával,

- a 8. CIC-kategóriát (Jelzáloghitelek és hitelek) illetően az információ a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével a hitelfelvevőre vonatkozik;

- ez a mező nem alkalmazandó a 71., a 75. és a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok),

- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és a 88. CIC-kategóriára.

Választható kódok:

- ISO 3166-1-alpha-2 kód

- XA: szupranacionális kibocsátók [nemzetállamok közötti kötelezettségvállalással létrehozott közintézmények [pl. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 117. cikk (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bank vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. cikkében felsorolt nemzetközi szervezet, az Európai Unió intézményei kivételével];

- EU: az Európai Unió intézményei (az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkében felsorolt intézmények)

C0280 Pénznem

Az eszköz pénznemének ISO 4217 szerinti alfabetikus kódját kell megadni.

A következőket kell figyelembe venni:

- ez a mező nem alkalmazandó a 87. és 88. CIC-kategóriára, mivel ezeket az eszközöket nem szükséges személyekre lebontani, és a 75. és a 95. CIC-kategóriára ([Saját használatú] gépek és berendezések) ugyanezen okból,

- a 9. CIC-kategóriát [(Saját használatú) gépek és berendezések] - kivéve a 95. CIC-kategóriát - illetően a pénznem megegyezik azzal a pénznemmel, amelyben a befektetést lebonyolították.

C0290 CIC

Az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletében (CIC-táblázat) az eszközök osztályozására alkalmazott kiegészítő azonosító kód. Egy eszköz CIC-táblázat szerinti osztályozása során a leginkább reprezentatív kockázatot kell figyelembe venni, amelynek az eszköz ki van téve.

C0292 A szavatolótőke-szükséglet kiszámításának módszere kollektív befektetési vállalkozás esetében

Választható kódok:

1 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 84. cikk (1) bekezdésével összhangban a szavatolótőke-szükséglet kiszámítása céljából az áttekintés elvét alkalmazzák;

2 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az áttekintés elve nem alkalmazható, a szavatolótőke-szükséglet számítása a célul kitűzött mögöttes eszközallokáció vagy a legutóbb jelentett eszközallokáció alapján történik, és amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 84. cikk (3) bekezdésével összhangban adatcsoportosítást alkalmaznak;

3 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az áttekintés elve nem alkalmazható, a szavatolótőke-szükséglet számítása a célul kitűzött mögöttes eszközallokáció vagy a legutóbb jelentett eszközallokáció alapján történik, és amelyek esetében nem alkalmaznak az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikk (3) bekezdésével összhangban adatcsoportosítást;

4 - olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek esetében az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 168. cikk (3) bekezdésével összhangban a "2-es típusú részvénykitettségek" megközelítést alkalmazták;

9 - Nem alkalmazandó. Az ennél a tételnél az áttekintés elvére vonatkozóan választott opcióknak tükrözniük kell a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó számítás során alkalmazott megközelítést.

Az áttekintés elve szerinti információkat az S.06.03 táblában a "Tábla kitöltése" részben meghatározott küszöbértékek figyelembevételével kell megadni.

Ez a mező csak a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó.

C0293 A hitelezői feltőkésítés szabályai

Ebben a mezőben kell megadni, hogy az eszköz a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43. és 44. cikkével összhangban a hitelezői feltőkésítési szabályok hatálya alá tartozik-e.

Választható kódok:

1 - Igen;

2 - Nem;

9 - Nem alkalmazandó.

C0294 Regionális kormányzatok és helyi hatóságok

A regionális kormányzatok és helyi hatóságok által kibocsátott vagy garantált, a 13. és 14. CIC-kategóriába sorolható eszközök tekintetében azt kell megadni, hogy az eszköz az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendeletben felsorolt eszköz-e vagy sem.

Választható kódok:

1 - Az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet felsorolja;

2 - Az (EU) 2015/2011 bizottsági végrehajtási rendelet nem sorolja fel;

9 - Nem alkalmazandó.

C0295 Kriptoeszközök

A kriptoeszközökhöz kapcsolt eszközöket kell megadni. A kriptoeszközök olyan értékek vagy jogok digitális leképezései, amelyek elektronikusan, megosztott főkönyvi vagy hasonló technológia segítségével ruházhatók át és tárolhatók.

Választható kódok:

1 - Elektronikuspénz-token - olyan kriptoeszköztípus, amelynek fő célja, hogy csereeszközként használható legyen, és amely valamely törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat pénz értékére való hivatkozással igyekszik stabil értéket fenntartani;

2 - Eszközalapú token - olyan kriptoeszköztípus, amely több törvényes fizetőeszköznek minősülő, állam által kibocsátott (fiat) pénz, egy vagy több árucikk vagy egy vagy több kriptoeszköz, illetve ezek kombinációjára való hivatkozással igyekszik stabil értéket fenntartani;

3 - Felhasználói token - olyan kriptoeszköztípus, amelynek célja, hogy digitális hozzáférést biztosítson egy megosztott főkönyvi technológia (DLT) révén elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz, és amelyet csak az adott token kibocsátója fogad el;

4 - Egyéb kriptoeszközök

5 - Nincs.

C0296 Ingatlan típusa

Az ingatlan típusát kell megadni, az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló, az ERKT/2019/3 ajánlással módosított ERKT/2016/14 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (a továbbiakban: ERKT ajánlás) megfelelően.

Választható kódok:

1 - Lakóépület, pl. többlakásos ingatlan;

2 - Kiskereskedelmi ingatlan, pl. szálloda, étterem, bevásárlóközpont;

3 - Iroda, pl. elsősorban szakmai célra vagy üzleti irodaként használt ingatlan;

4 - Ipari ingatlan pl. termelési, elosztási és logisztikai célokra használt ingatlan;

5 - Egyéb típusú kereskedelmi ingatlanok;

9 - Nem alkalmazandó.

Ha valamely ingatlan vegyes használatú, akkor azt több különböző ingatlannak kell tekinteni (például az egyes használatokhoz tartozó alapterületek alapján), ha ez a bontás megvalósítható, egyébként pedig az ingatlan a domináns használatának megfelelően sorolható be.

Ez a mező csak a 9. CIC-kategóriára (Ingatlanok) alkalmazandó.

C0297 Ingatlan helye

Az ingatlan helyét kell megadni, az ERKT ajánlásnak megfelelően.

Választható kódok:

1 - Kiemelt helyszín;

2 - Nem kiemelt helyszín;

9 - Nem alkalmazandó.

Ez a mező csak a 9. CIC- kategóriára (Ingatlanok) alkalmazandó.

C0300 Infrastrukturális beruházás

Ebben a mezőben kell megadni, hogy az eszköz infrastrukturális beruházás-e.

Az infrastrukturális beruházás a közszolgáltatásokba (például autópályadíjak, hidak, alagutak, kikötők és repülőterek, olaj- és gázelosztás, villamosenergia-elosztás) és szociális infrastruktúrába (például egészségügyi és oktatási létesítmények) való beruházás vagy a közszolgáltatások számára nyújtott kölcsön.

Választható kódok:

1 - Nem infrastrukturális beruházás

2 - Állami kezességvállalás: ha kifejezett állami kezességvállalás áll fenn

3 - Állami támogatás, ideértve az államháztartási kezdeményezést is: ha a szektor támogatását kormányzati politika vagy államháztartási kezdeményezések mozdítják elő

4 - Szupranacionális kezességvállalás/támogatás: ha kifejezett szupranacionális kezességvállalás vagy támogatás áll fenn

9 - Egyéb: egyéb infrastrukturális kölcsönök vagy beruházások, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba

C0310 Tulajdonrész kapcsolt vállalkozásokban, részesedésekkel együtt

Csak a 3. CIC-kategóriára (Saját tőke) és a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) alkalmazandó. Ebben a mezőben kell megadni, hogy a saját tőke vagy más részvény részesedés-e.

Választható kódok:

1 - Nem részesedés

2 - Részesedés

C0320 Külső minősítés

Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) alkalmazandó. Az eszköznek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában érvényes, a kijelölt külső hitelminősítő intézmény (KHMI) által meghatározott besorolása.

Ez a mező nem vonatkozik olyan eszközökre, amelyek minősítésére a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső minősítést használ. Amennyiben a belső modellt alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem használ belső minősítést, ezt a mezőt meg kell adnia.

C0330 Kijelölt KHMI

Legalább az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.

A külső minősítést végző külső hitelminősítő intézmény (KHMI) nevét kell megadni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) honlapján közzétett KHMI-k listájából.

Ha a "Külső minősítés" (C0320) mező ki van töltve, ezt a mezőt is jelenteni kell.

C0340 Hitelminősítési besorolás

Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.

Meg kell adni az eszközhöz rendelt hitelminősítési besorolást, az (EU) 2016/1800 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat alkalmazásával.

Választható kódok:

0 - 0-s hitelminősítési besorolás

1 - 1-es hitelminősítési besorolás

2 - 2-es hitelminősítési besorolás

3 - 3-as hitelminősítési besorolás

4 - 4-es hitelminősítési besorolás

5 - 5-ös hitelminősítési besorolás

6 - 6-os hitelminősítési besorolás

9 - Nem áll rendelkezésre besorolás

C0350 Belső minősítés

az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek) a 87. és a 88. CIC-kategória kivételével alkalmazandó, amennyiben rendelkezésre állnak.

Belső minősítéseket alkalmazó harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeinek belső minősítése. Az illeszkedési kiigazítást alkalmazó adatszolgáltató esetében ezt az információt akkor kell jelenteni, ha a belső minősítéseket használja a Szolvencia II 77c. cikk (2) bekezdésében említett alapvető kamatkülönbözet kiszámításához.

C0360 Futamidő

Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvények) a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények) a 4. CIC-kategóriára (Kollektív befektetési vállalkozások) (adott esetben, pl. a főként kötvényekbe fektető kollektív befektetési vállalkozásoknál), az 5. CIC kategóriára (Strukturált értékpapírok) és a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) alkalmazandó.

Az eszköz futamideje, amely a "hátralévő módosított futamidő" fogalomnál kerül meghatározásra (az értékpapír lejáratáig fennmaradó időtartam alapján az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjától számított módosított futamidő). Rögzített lejárat nélküli értékpapírok esetében az első lehívási időpontot kell alkalmazni, de figyelembe kell venni a vételi opció gyakorlásának valószínűségét. A hátralévő futamidőt a gazdasági érték alapján kell kiszámítani.

C0370 A Szolvencia II szerinti egységár

Az összeget forintban kell megadni.

Ezt a mezőt akkor kell jelenteni, ha a tábla első részében ("Információ a tartott pozíciókról") található "Mennyiség" (C0130) mező ki van töltve. Ha a "Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka" (C0380) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.

C0380 A Szolvencia II szerinti egységár névértékének százaléka

A névérték mértékének százalékában, az eszközre vonatkozó, felhalmozott kamatok nélkül számított tiszta érték, amennyiben alkalmazandó.

Ezt a mezőt akkor kell jelenteni, ha a tábla első részében ("Információ a tartott pozíciókról") található "Névérték" (C0140) mező ki van töltve, a 71. és 9. CIC-kategória kivételével.

Ha a "Szolvencia II szerinti egységár" (C0370) mező ki van töltve, ezt a mezőt nem kell jelenteni.

C0381 Kibocsátás időpontja

Az eszköz kibocsátásának dátuma. Ezt a tételt a 8. CIC-kategória és a következő CIC-kategóriák esetében kell jelenteni, ha az eszközök nem rendelkeznek ISIN-kóddal, azaz, ha az eszközazonosító kód (C0040) nem ISIN/ vagy CAU/ISIN/ kezdetű.

Választható kódok:

- 1. CIC-kategória - Államkötvények;

- 2. CIC-kategória - Vállalati kötvények;

- 5. CIC-kategória - Strukturált értékpapírok és

- 6. CIC-kategória - Biztosítékkal fedezett értékpapírok.

A 8. CIC-kategóriába - Jelzáloghitelek és hitelek tartozó hitelek és jelzáloghitelek esetében a (hitel összege alapján) súlyozott kibocsátási dátumot kell jelenteni.

C0390 Lejárat időpontja

Csak az 1. CIC-kategóriára (Államkötvénye), a 2. CIC-kategóriára (Vállalati kötvények), az 5. CIC-kategóriára (Strukturált értékpapírok), a 6. CIC-kategóriára (Biztosítékkal fedezett értékpapírok) és a 8. CIC-kategóriára (Jelzáloghitelek és hitelek), a 2., 5., 6. és 8. CIC-kategóriára, a 74. és a 79. CIC-kategóriára alkalmazandó.

A lejárat napját éééé-hh-nn formátumban kell megadni.

Ez mindig megegyezik a lejárat időpontjával, még a visszahívható értékpapírok esetében is.

A következőket kell figyelembe venni:

- lejárat nélküli értékpapírok esetében a "9999-12-31" kódot kell használni,

- a 8. CIC-kategóriát illetően (magánszemélyeknek nyújtott jelzáloghitelek és hitelek) a súlyozott (hitelösszegtől függő) hátralévő lejáratot kell jelenteni.

6. S.23.01.07 tábla Szavatoló tőke

A tábla sorai

Alapvető szavatoló tőke az egyéb pénzügyi szektorban való részesedések levonása előtt

R0130/C0010 Átértékelési tartalék - összesen

A teljes átértékelési tartalék tartalékok (pl. felhalmozott eredmény), kiigazítások (pl. elkülönített alapok) nélkül. Főként a számviteli értékelés és a Szolvencia II 75. cikke szerinti értékelés közötti különbségekből ered.

R0130/C0020 Átértékelési tartalék - 1. szint - korlátlan

Az átértékelési tartalék tartalékok (pl. felhalmozott eredmény), kiigazítások (pl. elkülönített alapok) nélkül. Főként a számviteli értékelés és a Szolvencia II szerinti értékelés közötti különbségekből ered.

R0160/C0010 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Összesen

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nettó halasztott adókövetelésének teljes összege.

R0160/C0050 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - 3. szint

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe nettó halasztott adókövetelésének összege, amely megfelel a 3. szintre történő besorolás kritériumainak. A nettó halasztott adókat akkor kell szerepeltetni, ha a halasztott adókövetelések meghaladják a halasztott adókötelezettségeket. Ha a halasztott adókötelezettségek magasabbak, mint a halasztott adókövetelések, akkor a nettó halasztott adóköveteléseknek 0-val kell egyenlőnek lenniük.

Levonások

R0230/C0010 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - összesen

A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló részesedések miatti összes levonás az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikkének megfelelően.

R0230/C0020 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 1. szint korlátlan

A hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló azon részesedések miatti levonás összege, amelyeket az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikkének megfelelően a korlátlan 1. szintről vonnak le.

R0230/C0030 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 1. szint korlátozott

R0230/C0040 A pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatti levonások - 2. szint

Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után

R0290/C0020 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 1. szint korlátlan

Az 1. szintű korlátlan elemekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a levonások után.

R0290/C0030 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 1. szint korlátozott

Az 1. szintű korlátozott elemekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.

R0290/C0040 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 2. szint

A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.

R0290/C0050 Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után - 3. szint

3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő alapvető szavatolótőke-elemek összege a kiigazítások után.

Kiegészítő szavatoló tőke

R0340/C0010 Akkreditívek és garanciák a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdése szerint - összesen

A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: CRD) összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívek és garanciák teljes összege.

R0340/C0040 Akkreditívek és garanciák a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdése szerint - 2. szint

A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott, a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.

R0350/C0010 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - összesen

A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 2. szintre vagy 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák teljes összege.

R0350/C0040 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - 2. szint

A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.

R0350/C0050 Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II 96. cikk (2) bekezdésének hatálya alá - 3. szint

A biztosítási hitelezők javára független letétkezelőnél letétben tartott, a CRD-vel összhangban engedélyezett hitelintézetek által kibocsátott akkreditívektől és garanciáktól eltérő, a 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő akkreditívek és garanciák összege.

R0390/C0010 Egyéb kiegészítő szavatoló tőke - összesen

R0390/C0040 Egyéb kiegészítő szavatolótőke-elemek - 2. szint

A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő egyéb kiegészítő szavatoló tőke összege.

R0390/C0050 Egyéb kiegészítő szavatolótőke-elemek - 3. szint

A 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő egyéb kiegészítő szavatoló tőke összege.

R0400/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke összesen

R0400/C0040 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - 2. szint

A 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő kiegészítő szavatolótőke-elemek összege.

R0400/C0050 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - 3. szint

A 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő kiegészítő szavatolótőke-elemek összege.

Rendelkezésre álló és figyelembe vehető szavatoló tőke

R0500/C0010 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen

Az 1., 2. és 3. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem és kiegészítő szavatolótőke-elem összege.

R0500/C0020 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan

Az 1. szintű korlátlan elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem összege.

R0500/C0030 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott

Az 1. szintű korlátozott elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem összege.

R0500/C0040 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 2. szint

A 2. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem (kiigazítások után) és kiegészítő szavatolótőke-elem összege.

R0500/C0050 A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 3. szint

A 3. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem (kiigazítások után) és kiegészítő szavatolótőke-elem összege.

R0510/C0010 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen

Az 1. és a 2. szintre vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.

R0510/C0020 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan

Az 1. szintű korlátlan elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.

R0510/C0030 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott

Az 1. szintű korlátozott elemként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.

R0510/C0040 A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen - 2. szint

2. szintűként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő, és ezért a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló összes alapvető szavatolótőke-elem kiigazítások utáni összege.

R0540/C0010 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen

A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető és rendelkezésre álló szavatoló tőke teljes összege.

R0540/C0020 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan

A korlátlan 1. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0540/C0030 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott

A korlátozott 1. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0540/C0040 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 2. szint

A 2. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0540/C0050 A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 3. szint

A 3. szintnek megfelelő és a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0550/C0010 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen

A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek teljes összege.

R0550/C0020 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátlan

A korlátlan 1. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0550/C0030 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 1. szint korlátozott

A korlátozott 1. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke-elemek összege.

R0550/C0040 A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen - 2. szint

2. szintnek megfelelő és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemek összege.

R0580/C0010 Szavatolótőke-szükséglet

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe teljes szavatolótőke-szükséglete, amelynek meg kell egyeznie a vonatkozó szavatolótőke-szükségletre vonatkozó megfelelő táblában megadott szavatolótőke-elemek összegével.

A negyedéves adatszolgáltatásnál a Szolvencia II 103-127. cikke szerint kiszámítandó és jelentendő legfrissebb éves szavatolótőke-szükséglet vagy - amennyiben a szavatolótőke-szükségletet például a kockázati profil változása, a szavatolótőke-szükséglet megsértése vagy a szavatolótőke-szükséglet megsértésének kockázata miatt újraszámították - az annak megfelelő frissebb adat. Az összegnek tartalmaznia kell az MNB által meghatározott többlettőke-követelményt.

Amennyiben a negyedéves adatszolgáltatás céljából nem végzett teljes újraszámítást, de a harmadik országbeli biztosító fióktelepe közelítéssel frissítette a szavatolótőke-szükséglet mértékét, akkor a negyedéves adatszolgáltatásban megadható ez a frissített szavatolótőke-szükséglet.

R0600/C0010 Minimális tőkeszükséglet

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükséglete, amely megegyezik a minimális tőkeszükségletre vonatkozó megfelelő táblában megadott összes minimális tőkeszükséglettel.

R0620/C0010 A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya

A tőkemegfelelési mutató, amely a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető összes szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet összegének hányadosa.

R0640/C0010 A figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet aránya

A minimális tőkeszükségleti mutató, amely a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető összes szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet összegének hányadosa.

Átértékelési tartalék

R0700/C0060 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete a Szolvencia II szerinti mérlegben megadottak szerint.

R0730/C0060 Egyéb alapvető szavatoló tőkeelemek

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 69. cikk a) pont i-v. alpontjában, a 72. cikk a) pontjában és a 76. cikk a) pontjában szereplő alapvető szavatolótőke-elemek, valamint az MNB által az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 79. cikkének megfelelően jóváhagyott alapvető szavatolótőke-elemek.

R0740/C0060 A korlátozott szavatolótőke-elemeknek megfelelő kiigazítás az illeszkedési kiigazítási portfóliók és az elkülönített alapok tekintetében

Az elkülönített alapok és az illeszkedési kiigazítási portfóliók tekintetében a korlátozott szavatolótőke-elemek megléte miatt az átértékelési tartalékra alkalmazott kiigazítás teljes összege.

R0760/C0060 Átértékelési tartalék - összesen

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe átértékelési tartaléka a más pénzügyi szektorbeli részesedések miatti, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 68. cikke szerinti levonások előtt.

R0770/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) - Életbiztosítási ág

Az átértékelési tartalék magában foglalja az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének azon összegét, amely megfelel a jövőbeni díjakban foglalt várható nyereségnek (EPIFP). Ez a mező a harmadik országbeli biztosító fióktelepe életbiztosítási üzletágára vonatkozó, viszontbiztosításokkal és adókkal nem csökkentett (azaz ezek hatásának figyelembevétele nélkül számított) összeget tartalmazza.

R0780/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) - Nem-életbiztosítási ág

Az átértékelési tartalék magában foglalja az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének azon összegét, amely megfelel a jövőbeni díjakban foglalt várható nyereségnek (EPIFP). Ez a mező a harmadik országbeli biztosító fióktelepe nem-életbiztosítási üzletágára vonatkozó, viszontbiztosításokkal és adókkal nem csökkentett (azaz ezek hatásának figyelembevétele nélkül számított) összeget tartalmazza.

R0790/C0060 Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPFIP) összesen

A jövőbeli díjakban foglalt várható nyereség teljes összege.

7. S.23.03.07 tábla Szavatoló tőke éves mozgásai

A tábla sorai

A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg

R0900/C0010 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Áthozott egyenleg

A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összegnek az előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.

R0900/C0060 A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg - Átvitt egyenleg

A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összegnek a következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.

Kiegészítő szavatoló tőke - Mozgások a jelentési időszakban

R1110/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Áthozott egyenleg

A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.

R1110/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Új rendelkezésre bocsátott összeg

A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke jelentési időszak során rendelkezésre bocsátott új összege.

R1110/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - A rendelkezésre álló összeg csökkenése

A rendelkezésre álló 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.

R1110/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek

A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke összege.

R1110/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke - 2. szint - Átvitt egyenleg

A 2. szintű kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.

R1120/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Áthozott egyenleg

A 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege

R1120/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Új rendelkezésre bocsátott összeg

3. szintű kiegészítő szavatoló tőke jelentési időszak során rendelkezésre bocsátott új összege.

R1120/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - A rendelkezésre álló összeg csökkenése

A rendelkezésre álló 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.

R1120/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek

A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke összege.

R1120/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke - 3. szint - Átvitt egyenleg

A 3. szintű kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.

R1200/C0010 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Áthozott egyenleg

A teljes kiegészítő szavatoló tőke előző jelentési időszakból áthozott egyenlege.

R1200/C0110 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Rendelkezésre bocsátott új összeg

A teljes kiegészítő szavatolótőkének a jelentési időszak során rendelkezésre bocsátandó új összege.

R1200/C0120 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - A rendelkezésre álló összeg csökkenése

A rendelkezésre álló teljes kiegészítő szavatoló tőke összegének a jelentési időszak során bekövetkezett csökkenése.

R1200/C0130 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Az alapvető szavatoló tőkeként lehívott elemek

A jelentési időszak során alapvető szavatolótőke-elemként lehívott teljes kiegészítő szavatoló tőke összege.

R1200/C0060 Kiegészítő szavatoló tőke összesen - Átvitt egyenleg

A teljes kiegészítő szavatoló tőke következő jelentési időszakra átvitt egyenlege.

8. S.29.01.07 tábla Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A tábla kitöltése

Ez a tábla - az S.29.02, S.29.03 és az S.29.04 kódú táblával együtt - az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változásait részletezi a különböző forrású eszközmozgások összeegyeztetése révén [az öt fő forrást a b) alpont ismerteti]. Ezekben a táblákban a létrejött értéknövekmények összegét (pl. a befektetéseken elért nyereség összegét) kell megadni.

E tábla tartalma az alábbiakra terjed ki:

a) Az alapvető szavatolótőke-elemek jelentési időszakban bekövetkező változásainak bemutatása. Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változását különíti el a teljes változás részeként. Ez az első elemzés teljes egészében az S.23.01 kódú táblában közölt adatokra épül (az N. és az N-1. évre vonatkozóan).

b) Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változására a korábbi jelentési időszakok és a legutóbbi jelentéstételi időszak között ható öt fő forrás összefoglalója (C0030/R0190-C0030/R0250 mezők):

- a befektetésekkel és a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő változások - részletesen az S.29.02 kódú táblában bemutatva;

- a biztosítástechnikai tartalékokkal összefüggő változások - részletesen az S.29.03 és az S.29.04 kódú táblában bemutatva;

- a "tiszta" tőkeelemeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenysége által közvetlenül nem befolyásolt változása (pl. a törzsrészvények számának és értékének változása), ezen változások részletes elemzése az S.23.03 kódú táblában található;

- további fő, az adófizetéssel és az osztalékfizetéssel kapcsolatos változások:

- a halasztott adók változásai

- a jelentési időszakra vonatkozó nyereségadó

- osztalékfizetés;

- máshol figyelembe nem vett változások.

A tábla sorai

R0130 Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete (az alapvető szavatolótőke-elemeknek a variancia-analízis táblákban bemutatott változása)

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének változása. Ezen változásokat részletesebben az R0190-R0250 sorban, illetve az S.29.02 - S.29.04 kódú táblában kell bemutatni. Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a hitelintézetekben és pénzügyi vállalkozásokban fennálló részesedések miatti levonások nélküli értékét kell megadni.

R0140 Saját részvények

A mérlegben eszközként kimutatott saját részvények változása.

R0150 Várható osztalékok, kifizetések és díjak

Várható osztalékok, kifizetések és díjak változása.

R0160 Egyéb alapvető szavatolótőke-elemek

Egyéb alapvető szavatolótőke-elemek változása.

R0170 Elkülönített alapok létrehozása és az illeszkedési kiigazítás miatt korlátozott szavatolótőke-elemek

Elkülönített alapok létrehozása és az illeszkedési kiigazítás miatt korlátozott szavatolótőke-elemek változása.

R0190 A befektetések és a pénzügyi kötelezettségek miatti változások

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a befektetések és a pénzügyi kötelezettségek változásaival magyarázható változása (pl. az érték jelentési időszak alatti változása, pénzügyi bevételek).

R0200 Biztosítástechnikai tartalékok miatti változások

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a biztosítástechnikai tartalékok változásaival magyarázható változása (pl. tartalékok feloldása vagy új megszolgált díjak stb.).

R0210 Az alapvető szavatolótőke-elemek és az egyéb jóváhagyott elemek változásai

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a "tiszta" tőkeelemek - pl. a törzsrészvénytőke (a saját részvényekkel együtt), az elsőbbségi részvények, nyereségrészesedésből származó szavatoló tőke - mozgásai miatti változása.

R0220 A halasztott adók változásai

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változásaival magyarázható változása.

R0230 A jelentési időszakra vonatkozó nyereségadó

A jelentési időszakra vonatkozó társasági adó, a jelentési időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóban közölteknek megfelelően.

R0240 Osztalékfizetés

A jelentési időszakban kifizetett osztalék összege, a jelentési időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóban közölteknek megfelelően.

9. S.01.03.01, S.02.02.01, S.03.01.01, S.03.02.01, S.03.03.01, S.05.01.01, S.05.02.01, S.06.03.01, S.07.01.01, S.08.01.01, S.08.02.01, S.09.01.01, S.10.01.01, S.11.01.01, S.12.01.01, S.12.02.01, S.13.01.01, S.14.01.01, S.15.01.01, S.15.02.01, S.16.01.01, S.17.01.01, S.17.02.01, S.18.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.02.01, S.21.03.01, S.22.01.01, S.22.04.01, S.22.05.01, S.22.06.01, S.24.01.01, S.25.01.01, S.25.02.01, S.25.03.01, S.26.01.01, S.26.02.01, S.26.03.01, S.26.04.01, S.26.05.01, S.26.06.01, S.26.07.01, S.27.01.01, S.28.01.01, S.28.02.01, S.29.02.01, S.29.03.01, S.29.04.01, S.30.01.01, S.30.02.01, S.30.03.01, S.30.04.01, S.31.01.01, S.31.02.01, SR.01.01.07, SR.02.01.07, SR.12.01.01, SR.17.01.01, SR.22.02.01, SR.22.03.01, SR.25.01.01, SR.25.02.01, SR.25.03.01, SR.26.01.01, SR.26.02.01, SR.26.03.01, SR.26.04.01, SR.26.05.01, SR.26.06.01, SR.26.07.01 és SR.27.01.01 kódú táblák

Az adatokat az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében meghatározott táblaszerkezetben és kitöltési előírások szerint kell jelenteni.

III. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe negyedéves felügyeleti jelentése

1. S.01.01.08 tábla Jelentés tartalma

A tábla sorai

Az egyes sorokban jelentendő adatok tartalmára az S.01.01.07 kódú tábla azonos elnevezésű sorainál leírtak az irányadók.

2. S.01.02.07 tábla Alapvető információk - Általános

A táblát az éves adatszolgáltatás S.01.02.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.

3. S.02.01.08 tábla Mérleg

Az egyes sorokban jelentendő adatok tartalmára az S.02.01.07 kódú tábla azonos elnevezésű sorainál leírtak az irányadók.

4. S.06.02.07 tábla Eszközök felsorolása

A táblát az éves adatszolgáltatás S.06.02.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.

5. S.23.01.07 tábla Szavatoló tőke

A táblát az éves adatszolgáltatás S.23.01.07 kódú táblájánál leírtak szerint kell teljesíteni.

6. S.05.01.02, S.06.03.01, S.08.01.01, S.08.02.01, S.12.01.02, S.17.01.02, S.28.01.01, S.28.02.01 kódútáblák

Az adatokat az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében meghatározott táblaszerkezetben és kitöltési előírások szerint kell jelenteni.

IV. Szöveges jelentések

1. RSR - Felügyeleti jelentéstételi dokumentáció

A Bit. 269. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti jelentésnek meg kell felelnie az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XX. mellékletében megállapított szerkezetnek, valamint következetes és informatív formában tartalmaznia kell az alábbi információkat:

1.1. Összefoglaló

Az összefoglaló a harmadik országbeli biztosító fióktelepének üzleti tevékenységében és teljesítményében, az irányítási rendszerében, kockázati profiljában, a fizetőképességi és tőkegazdálkodási célokat szolgáló értékelésben a jelentéstételi időszak során bekövetkezett lényeges változásokat mutatja be, és rövid magyarázattal szolgál az említett változások okait és hatásait illetően. Az összefoglalónak ki kell térnie a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésre (ORSA) vonatkozó információra a Szolvencia II 45. cikk (6) bekezdése szerint.

1.2. Jogi és gyakorlati kérdések elemzése

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének számszerűen be kell mutatnia, hogy a rendelkezésre álló eszközei miképpen kerülnének felosztásra felszámolása esetén, jogi véleménnyel és a felszámolásra vonatkozó magyar jogszabályok ismertetésével alátámasztva. Az elemzésnek tükröznie kell az elsőbbségi sorrendet, amelyet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközeinek felosztása során szükséges alkalmazni, és figyelembe kell vennie minden olyan esetleges megállapodást, amely a biztosítottaknak és a hitelezőknek bizonyos biztonságot, védelmet vagy elsőbbséget biztosít.

Fel kell tüntetni az elemzést készítő személyek szakképesítését és az előző bekezdésben említett jogszabályokra vonatkozó tanácsadás területén fennálló kompetenciáját.

1.3. Üzleti tevékenység és teljesítmény

1.3.1. Üzleti tevékenységre vonatkozóan jelentendő információk:

a) főbb tendenciák és tényezők, amelyek az üzleti tervezési időszak alatt hozzájárulnak a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egészének fejlődéséhez, teljesítményéhez és helyzetéhez, ideértve annak versenypozícióját és minden jelentős jogi és szabályozási kérdést is; a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő ügyek és azon kérdések, amelyek hatással lehetnek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egészének fizetőképességére;

b) a működéshez kapcsolódó üzleti célkitűzések, ideértve a meghatározó stratégiákat és időkereteket is;

c) annak ismertetése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe elegendő eszközzel rendelkezik a minimális tőkeszükségletének fedezetére, és ezeket állandóan a fogadó tagállamban tartja;

d) annak ismertetése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletét fedező és a minimális tőkeszükségletét meghaladó eszközök az Európai Unión belül találhatók;

e) nyilatkozat arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe azonnal tájékoztatja az MNB-t, ha a c) és d) alpontban meghatározott feltételek közül valamelyik nem teljesül;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének neve;

g) az anyavállalat és a végső anyavállalat neve és székhelye;

h) az anyavállalat pénzügyi felügyeletéért felelős nemzeti felügyeleti hatóság neve és elérhetősége;

i) az anyavállalat leányvállalatainak és fióktelepeinek felsorolása;

j) egyszerűsített csoportstruktúra;

k) kérelmezte-e az anyavállalat a Szolvencia II 167. cikk (1) bekezdésében foglalt kedvezményeket, és ha igen, akkor a több tagállamban letelepedett fióktelepek felsorolása;

l) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe könyvvizsgálójának neve és elérhetősége;

m) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma;

n) a belső szervezetre vonatkozó információk;

o) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének fontosabb üzletágai és fontosabb földrajzi területei, amelyekben, illetve ahol tevékenységet folytat

p) minden olyan jelentős üzleti vagy egyéb esemény, amely az adatszolgáltatási időszakban történt, és amely lényeges hatással volt a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére.

1.3.2. Biztosítási teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:

a) szöveges és számszerűsített információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási teljesítményére vonatkozóan összesítve, továbbá jelentős üzletágakra és földrajzi területekre bontva, ahol a jelentéstételi időszakban üzleti tevékenységet végez, valamint az adatokat az előző jelentéstételi időszakban jelentett adatokkal összehasonlító jelentés,

b) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jelentéstételi időszakban elért biztosítási teljesítményére vonatkozóan üzletáganként az előrejelzésekhez képest, továbbá az előrejelzésektől való eltérésekre ható jelentős tényezők;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási teljesítményére vonatkozó előrejelzések, továbbá információ azokról a jelentős tényezőkről, amelyek az üzleti tervezési időszak során befolyásolhatták a biztosítási teljesítményt;

d) bármilyen, a jelentéstételi időszakban a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését érintően vásárolt vagy megkötött lényeges kockázatmérséklő módszerre vonatkozó információ, kitérve a módszerek hatékonyságára és e módszereknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítási tevékenysége teljesítményére gyakorolt hatására.

1.3.3. Befektetési teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe befektetéseinek a jelentéstételi időszakban elért teljesítményére vonatkozó információ, összehasonlítva az előző jelentéstételi időszakban jelentett teljesítménnyel, továbbá az esetleges lényeges változás indokolása;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jelentéstételi időszakban elért átfogó befektetési teljesítményének elemzése fontosabb eszközkategóriánként;

c) az esetleges nyereségre vagy veszteségre vonatkozó információ;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének várható befektetési teljesítményére vonatkozó előrejelzések, a befektetési teljesítményt az üzleti tervezési időszak során esetlegesen befolyásoló jelentős tényezőkre vonatkozó információval együtt;

e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének fő feltételezései a befektetési döntések meghozatalakor a kamatlábak, árfolyamok és egyéb lényeges piaci paraméterek tervezési időszak folyamán bekövetkező mozgásaira vonatkozóan, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének nyilvántartása szerint;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének forgatható értékpapírokba és egyéb, újracsomagolt hitelekkel fedezett pénzügyi eszközökbe való befektetéseire és a harmadik országbeli fióktelep által az ilyen típusú értékpapírokra, befektetésekre alkalmazott kockázatkezelési eljárásokra vonatkozó információ.

1.3.4. Egyéb tevékenységi területeken elért teljesítményre vonatkozóan jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének egyéb lényeges bevételei és kiadásai a jelentéstételi időszak során, összehasonlítva az előző jelentéstételi időszakban jelentett adatokkal;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének - nem a biztosítási kockázatvállalással és befektetésekkel kapcsolatban keletkezett - jelentős bevételei és kiadásai az üzleti tervezési időszak során.

1.3.5. Egyéb információ

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe külön fejezetben köteles jelenteni minden egyéb lényeges információt az üzleti tevékenységével és teljesítményével kapcsolatban.

1.4. Irányítási rendszer

1.4.1. Az irányítási rendszerre vonatkozó általános információk körében jelentendő:

a) minden olyan információ, amely lehetővé teszi az MNB számára, hogy megismerje a harmadik országbeli biztosító fióktelepe irányítási rendszerét és értékelje annak megfelelőségét a harmadik országbeli biztosító fióktelepének üzleti stratégiája és működése tekintetében;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének igazgatási, irányító és felügyelő testületeinek felépítésére vonatkozó információ, ismertetve azok fő szerepkörét és kötelezettségeit; az e testületeken belüli, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését illető felelősségmegosztás rövid ismertetése, különös tekintettel arra, hogy az egyes testületeken belül kerültek-e felállításra illetékes bizottságok; továbbá a harmadik országbeli biztosító fióktelepe általános képviselőjének, a harmadik országbeli biztosító fióktelepét ténylegesen irányító vagy a működésére befolyást gyakorló személy, valamint a működése tekintetében kulcsfontosságú funkciókért felelős személyek főbb feladatai és felelősségi köre;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének javadalmazási politikájára és gyakorlatára vonatkozó információ, ideértve

ca) a javadalmazási politika fő elveit;

cb) az arra vonatkozó információt, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepének javadalmazási politikája és gyakorlata milyen módon összeegyeztethető a működésével és miképpen segíti elő az egészséges és hatékony kockázatkezelést, illetve fogja vissza a túlzott kockázatvállalást;

d) tájékoztatás arról, hogy milyen módon kerültek megvalósításra a kockázatkezelési, a belső ellenőrzési, a megfelelőségi (compliance) és az aktuáriusi funkciók, illetve, hogy azok kizárólag csak a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozóan látják-e el tevékenységüket, vagy ezeket a hatásköröket az anyavállalat gyakorolja és terjeszti ki a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére; annak ismertetése, hogy az adott területek számára milyen módon kerül biztosításra a szükséges hatáskör, erőforrások, szakmai képesítés, tudás, tapasztalat és működési függetlenség, illetve - a belső ellenőrzés esetében - a teljes függetlenség a feladataik elvégzéséhez, és miképpen számolnak be, illetve tesznek javaslatot a harmadik országbeli biztosító fióktelepének igazgatási, irányító és felügyelő testületének, továbbá milyen módon integrálódnak a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működéséhez szükséges döntéshozatali folyamatba;

e) tájékoztatás a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működéséhez kapcsolódó adminisztratív és számviteli eljárásokról;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe összes eszközének fellehetőségéről vezetett nyilvántartások.

1.4.2. Alkalmassági követelmények

Jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe általános képviselőjének neve;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét ténylegesen irányító vagy a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését befolyásolni képes személyek;

c) a kulcsfontosságú feladatköreiért felelős személyek a szervezeten belül, illetve - amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kiszervezte a kulcsfontosságú feladatköröket - az ilyen feladatkörökért felelős külsős személyek;

d) azon szabályzatokra és folyamatokra vonatkozó információ, amelyek célja az a)-c) alpontban említett személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának biztosítása.

e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését ténylegesen irányító személyekre, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének általános képviselőjére és a fióktelephez kapcsolódóan kulcsfontosságú feladatköröket ellátó egyéb személyekre vonatkozó gyakorlati, tudásbeli és szakértelmi elvárások;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működéséért felelős személyek, általános képviselője és a kulcsfontosságú feladatköröket ellátó egyéb személyek szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának értékelésére alkalmazott folyamat.

1.4.3. A sajátkockázat- és szolvenciaértékelést (ORSA) is magában foglaló kockázatkezelési rendszer

1.4.3.1. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatkezelési rendszert illetően jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító kockázatkezelési stratégiájára, célkitűzéseire, eljárásaira és jelentéstételi folyamataira vonatkozó információ az egyes kockázati kategóriákat illetően;

b) a harmadik országbeli biztosító miképpen képes hatékonyan és folyamatosan azonosítani, mérni, figyelemmel kísérni, kezelni és jelenteni - egyedi szinten és összevontan - az őt (esetlegesen) fenyegető kockázatokat;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe miképpen teljesíti azon kötelezettségét, hogy valamennyi eszközét a - Szolvencia II 132. cikkében előírt - "prudens személy" alapelvnek megfelelően fekteti be;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe miképpen ellenőrzi a külső hitelminősítő intézmények által végzett hitelminősítések megfelelőségét, és milyen módon és mértékben kerülnek felhasználásra a külső hitelminősítő intézmények által készített hitelminősítések;

e) a kockázatmentes hozamgörbe, az illeszkedési kiigazítás és a volatilitási kiigazítás extrapolációjára vonatkozó értékelések eredménye, a Szolvencia II 44. cikk (2a) bekezdése szerint;

f) a kockázatkezelési funkciót is magába foglaló kockázatkezelési rendszer miként került megvalósításra és integrálásra a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szervezeti struktúrájába és döntéshozatali folyamataiba;

g) azon jelentős kockázatok, amelyeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségei fennállása alatt ki van téve, illetve, hogy ezek miképpen kerültek megjelenítésre a teljes szavatolótőke-szükségletben;

h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által azonosított lényeges kockázatok, amelyek nem jelennek meg teljeskörűen a harmadik országbeli biztosító fióktelepek szavatolótőke-szükségletének számításában a Szolvencia II 101. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.

1.4.3.2. A jelentéstételi időszakban végrehajtott saját kockázat- és szolvenciaértékelés tekintetében jelentendő információk:

a) miképpen kerül elvégzésre, belső dokumentálásra és felülvizsgálatra a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működése tekintetében, és miképpen épül az be a harmadik országbeli biztosító fióktelepének irányítási és döntéshozatali folyamataiba;

b) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe eszközállománya folyamatos elérhetőségének értékelésére és a szavatolótőke-szükséglet fedezési célú eszközállomány elégségességére vonatkozóan,

c) nyilatkozat arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe hogyan határozza meg szavatolótőke-szükségletét a kockázati profilja alapján, és milyen módon hat egymásra a harmadik országbeli biztosító fióktelepének tőkegazdálkodási tevékenysége és kockázatkezelési rendszere.

1.4.4. Belső ellenőrzési rendszer

Jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső ellenőrzési rendszerének ismertetése;

b) a belső ellenőrzési rendszer a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozóan milyen fő eljárásokat foglal magában;

c) miképpen kerül megvalósításra a megfelelési feladatkör a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működése tekintetében, ideértve a jelentéstételi időszakban a Szolvencia II 46. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységekre vonatkozó információt is;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működéssel kapcsolatos megfelelési politikájára vonatkozó információ;

e) a megfelelési politika felülvizsgálati folyamata, a felülvizsgálat gyakorisága és a megfelelési politika bármely jelentős változása a jelentéstételi időszak során.

1.4.5. Belső ellenőrzési feladatkör

Jelentendő információk:

a) miképpen került megvalósításra a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső ellenőrzési feladatkör;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét érintően a jelentéstételi időszakban lefolytatott belső ellenőrzések ismertetése, összefoglalva a fő megállapításokat és az igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületének tett ajánlásokat, és az említett megállapításokkal és ajánlásokkal kapcsolatban hozott intézkedéseket;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső ellenőrzési szabályzat ismertetése, a szabályzat felülvizsgálatára vonatkozó eljárásnak, a felülvizsgálat gyakoriságának és a szabályzatban a jelentéstételi időszakban bekövetkezett jelentős változások ismertetése;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozó belső ellenőrzési tervének ismertetése, ideértve a jövőbeni belső ellenőrzéseket és e jövőbeni ellenőrzések indoklását is.

1.4.6. Aktuáriusi feladatkör

Jelentendő információk:

a) az aktuáriusi feladatkör hogyan került ellátásra;

b) az aktuáriusi terület által a jelentéstételi időszakban a felelősségi körébe tartozó minden ellátott tevékenység, ismertetve, hogy az aktuáriusi terület hogyan járul hozzá a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését érintő kockázatkezelési rendszer hatékony megvalósításához.

1.4.7. Kiszervezés

Jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésére vonatkozó kiszervezési politika, a működését érintő kritikus vagy lényeges üzemeltetési feladatok, tevékenységek kiszervezésének és azon joghatóságok ismertetése, ahol az ilyen feladatköröket betöltő vagy tevékenységeket végző szolgáltatók találhatók;

b) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kiszervezi bármely kritikus vagy lényeges üzemeltetési feladatkörét vagy tevékenységét, a kiszervezés indokolása és annak bizonyítása, hogy az megfelelő felügyelet és biztosítékok mellett történik;

c) a kiszervezett, kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek listája a kiszervezett tevékenység végzőjénél.

1.4.8. Egyéb információk

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének jelentenie kell minden egyéb, az irányítási rendszerére vonatkozó lényeges információt.

1.5. Kockázati profil

1.5.1. Az információkat a következő kockázati kategóriákra bontva kell jelenteni:

a) biztosítási kockázat;

b) piaci kockázat;

c) hitelkockázat;

d) likviditási kockázat;

e) működési kockázat;

f) egyéb lényeges kockázatok.

1.5.2. Jelentendő információk:

a) a kockázati kitettségére vonatkozó alábbi információk, ideértve a mérlegen kívüli pozíciókból és az értékpapírosítási ügyletekből jogi személy - ideértve az SPV-ket is - igénybevételével történő kockázat-áthárításból eredő kitettségeket is:

aa) a kockázatok harmadik országbeli biztosító fióktelepén belüli értékelésére alkalmazott intézkedések, ideértve a jelentéstételi időszak során azokban bekövetkező jelentős változásokat is;

ab) a harmadik országbeli biztosító fióktelepét érintő lényeges kockázatok, ideértve a jelentéstételi időszak során azokban bekövetkező jelentős változásokat is;

ac) az üzleti tervezési időszak alatt várhatóan felmerülő lényeges kockázati kitettségek és e kockázati kitettségek kezelése módja, figyelemmel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe üzleti stratégiájára;

ad) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe értékpapír kölcsönzési vagy értékpapír visszavásárlási megállapodásainak jellemzői;

ae) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe változó életjáradékos termékeket értékesít, a garanciális záradékokra és a garanciákhoz kapcsolódó fedezeti ügyletekre vonatkozó információ;

af) teljes lista a harmadik országbeli biztosító fióktelepének eszközeiről és tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy ezek az eszközök miképpen kerültek befektetésre a Szolvencia II 132. cikkében meghatározott "prudens személy" alapelvnek megfelelően a kockázatok megfelelő kezelése céljából;

b) azok a lényeges kockázati koncentrációk, amelyeknek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe ki van téve, és az üzleti tervezési időszak alatt az üzleti stratégiából eredő várható jövőbeli kockázati koncentrációk és azok kezelése;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatmérséklő módszereket illetően:

ca) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működését érintő kockázatok csökkentését szolgáló módszerek, valamint az e kockázatmérséklő módszerek folyamatos hatékonyságának figyelemmel kísérésére alkalmazott eljárások;

cb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az üzleti tervezési időszak során megvásárolni vagy alkalmazni tervezett, a működését érintő kockázatcsökkentő módszerek, tekintettel a harmadik országbeli biztosító fióktelepe üzleti stratégiájára, valamint az említett kockázatmérséklő módszerek alkalmazásának indokolása és hatása;

cc) a likviditási kockázat esetében, minden egyes üzletágra vonatkozóan az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 260. cikk (2) bekezdése szerint számított jövőbeli biztosítási díjakban foglalt, várt nyereség, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 260. cikk (1) bekezdés d) pont (ii) alpontjában említett minőségi értékelés eredménye és a jövőbeli biztosítási díjakban foglalt, várt nyereség számításához használt módszerek és fő feltételezések;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységét érintő kockázatérzékenységet illetően:

da) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működése tekintetében elvégzett, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 259. cikk (3) bekezdése szerinti releváns stressztesztek és forgatókönyv-elemzések, valamint azok eredménye;

db) a stressztesztekhez és forgatókönyv-elemzésekhez használt módszerek és az azok alapjául szolgáló fő feltételezések;

e) a származtatott ügyletek hogyan járulnak hozzá a kockázatok csökkentéséhez vagy segítik elő a hatékony portfoliókezelést;

f) az alapvető szavatolótőke-szükségletének kockázati moduljai és részmoduljai által fedezett kockázatok közötti összefüggések meghatározásához szükséges számszerűsített adatok;

g) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban igénybevett SPV tekintetében legalább az, hogy az SPV rendelkezik-e a Szolvencia II 211. cikke szerinti engedéllyel, milyen kockázatok kerültek átruházásra az SPV-re és milyen módon kerül megvalósításra a teljes finanszírozás elve.

1.5.3. Egyéb információk

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének jelentenie kell minden egyéb, a kockázati profiljára vonatkozó lényeges információt

1.6. Szavatolótőke-megfelelési célú értékelés

1.6.1. Eszközöket illetően jelentendő információk:

a) az eszközök értéke minden lényeges eszközosztályra vonatkozóan;

b) a szavatolótőke-megfelelési célú értékeléssel kapcsolatban alkalmazott értékelés alapja, a használt módszerek és fő feltételezések;

c) szöveges és számszerűsített magyarázat a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés és a pénzügyi beszámolóban alkalmazott alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségekre vonatkozóan.

1.6.2. Biztosítástechnikai tartalékok

A biztosítástechnikai tartalékok szavatolótőke-megfelelési célú értékelését illetően jelentendő információk:

a) a biztosítástechnikai tartalékok összege minden lényeges üzletágra külön-külön lebontva, ideértve a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegét, valamint az azok szavatolótőke-megfelelési célú értékeléséhez használt alapokat, módszereket és fő feltételezéseket is;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés és az egyedi beszámolóban használt alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségek szöveges és számszerűsített magyarázata, minden lényeges üzletágra külön-külön;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban képzett biztosítástechnikai tartalékok összegéhez kapcsolódó bizonytalanság mértéke;

d) a Szolvencia II 77b. cikkében meghatározott illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén az illeszkedési kiigazításnak és a következőknek az ismertetése:

da) a kötelezettségportfolióból és a hozzárendelt elkülönített eszközökből melyekre alkalmazták az illeszkedési kiigazítást;

db) az illeszkedési kiigazítás nullára módosítása esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatolótőkére, valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;

e) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 77d. cikkében meghatározott volatilitási kiigazítást, továbbá a volatilitási kiigazítás nullára módosítása esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;

f) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 308c. cikkében meghatározott kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedéseket, továbbá ezen intézkedések mellőzése esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;

g) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza-e a Szolvencia II 308d. cikkében meghatározott, a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti levonást, továbbá ezen intézkedés mellőzése esetén a harmadik országbeli biztosító fióktelepe pénzügyi helyzetére - ideértve a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőke-szükségletre, az alapvető szavatoló tőkére valamint a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összegére is - gyakorolt hatás számszerűsítése;

h) a viszontbiztosítási szerződésekből és az SPV-kből megtérülő összegek,

i) bármilyen lényeges változás a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok számítása során alkalmazott feltételezésekben az előző jelentéstételi időszakhoz képest.

1.6.3. Egyéb kötelezettségek értékelése (a biztosítástechnikai tartalékok kivételével)

Az egyéb eszközök és egyéb kötelezettségek szavatolótőke-megfelelési célú értékelését illetően jelentendő információk:

a) az egyéb kötelezettségek értéke, minden lényeges egyéb kötelezettségek osztályra vonatkozóan,

b) a szavatolótőke-megfelelési célú értékelés alapja és a használt módszerek és fő feltételezések;

c) szöveges és számszerűsített magyarázat minden lényeges egyéb kötelezettségek osztályra, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a szavatolótőke-megfelelési célú és a pénzügyi beszámolóban használt értékelési alapok, módszerek és fő feltételezések közötti lényeges különbségekre vonatkozóan.

1.6.4. Alternatív értékelési módszerek

Alternatív értékelési módszer alkalmazása esetén jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe azon eszközei és kötelezettségei, amelyekre az alternatív értékelési módszer vonatkozik;

b) az alternatív értékelési módszer eszközökre és forrásokra való alkalmazásának indokolása;

c) az alternatív értékelési módszer alapjául szolgáló feltételezések;

d) az a) alpontban említett eszközök és források értékelési bizonytalanságának becslése;

e) az a) alpontban említett eszközök és források értékelése megfelelőségének összehasonlítása a tapasztalatokkal.

1.6.5. Egyéb információk

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésével kapcsolatban ismertetnie kell

a) a jövőbeli vezetői intézkedésekre vonatkozó lényeges feltételezéseket;

b) a biztosítottak viselkedésére vonatkozó lényeges feltételezéseket.

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének külön fejezetben kell bemutatnia minden lényeges információt eszközeinek és kötelezettségeinek szavatolótőke-megfelelési célú értékelésével kapcsolatban.

1.7. Tőkekezelés

1.7.1. Szavatoló tőkét illetően jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatoló tőkéjének kezelése céljából alkalmazott célkitűzések, politikák és eljárások, ideértve az üzleti tervezésben alkalmazott tervezési időszak és a jelentéstételi időszak között bekövetkezett lényeges változásokat is;

b) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatoló tőkéjének várható alakulása az üzleti tervezési időszakban az üzleti stratégiájából adódóan, valamint a tőketervek a stresszhelyzetek figyelembevételével;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatalótőke-szükségletének fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összege;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének fedezése céljából figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke összege;

e) az átértékelési tartalék fő elemeire adott magyarázat;

f) a kiegészítő szavatoló tőke minden lényeges eleme, a kiegészítő szavatoló tőkeelem összege, amennyiben a kiegészítő szavatoló tőke összege meghatározásának módszere jóváhagyásra került, a módszer ismertetése, továbbá a Szolvencia II 89. cikk (1) bekezdés b) és c) alpontban említett tőkeelemek kibocsátóinak típusa és megnevezése;

g) a szavatoló tőkéből levont bármely elem, továbbá a szavatoló tőke harmadik országbeli biztosító fióktelepén belüli rendelkezésre állását és átruházhatóságát érintő jelentős korlátozás rövid leírása;

h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a Szolvencia II 308b. cikk (9) és (10) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedések hatálya alá tartozó alapvető szavatolótőke-elemek kiváltására vonatkozó tervei a hivatkozott cikkben említett időszakban.

i) nyilatkozat arról, hogy a minimális tőkekövetelményt fedező eszközök a tevékenység helye szerinti tagállamban, a szavatoló tőkekövetelmény minimális tőkekövetelményt meghaladó részét fedező eszközök az Európai Unióban találhatók.

j) tájékoztatás a Szolvencia II 162. cikk (2) bekezdés e) pontja szerint letétbe helyezett eszközökről, ideértve az alábbiakat is:

ja) azon hitelintézet neve és székhelye, ahol a letétet elhelyezték;

jb) annak megerősítése, hogy az említett hitelintézetnek nincs beszámítási joga és nem fog ilyen jogot gyakorolni a harmadik országbeli biztosító fióktelepével szemben esetlegesen fennálló követelései tekintetében a letét terhére, amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe csődbe menne vagy ellene felszámolási eljárás indulna;

jc) a letét részeként elhelyezett eszközök minőségére vonatkozó információk, beleértve az időbeli eszköz volatilitását annak bizonyítására, hogy az eszköz megfelelő minőségű és értéke kellőképpen stabil ahhoz, hogy letétként szolgáljon.

k) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének a szavatoló tőkére vonatkozó hazai szabályok szerint kiszámított fizetőképességi helyzetével kapcsolatos alábbi információk:

ka) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatalótőke-szükségletének fedezése céljából figyelembe vehető szavatoló tőke összege;

kb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének fedezése céljából figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke összege.

1.7.2. Szavatolótőke-szükségletet és minimális tőkeszükségletet illetően jelentendő információk:

a) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének és minimális tőkeszükségletének összege a jelentéstételi időszak végén, annak jelzésével - amennyiben értelmezhető -, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének végső összege még felügyeleti jóváhagyásra vár;

b) számszerűsített információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletére vonatkozóan, kockázati modulokra bontva a standard formula alkalmazása esetén, illetve kockázati kategóriánként belső modell alkalmazásakor;

c) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe jövőbeni szavatolótőke-szükségletének és minimális tőkeszükségletének várható alakulása az üzleti tervezési időszakban, az üzleti stratégiájából adódóan;

d) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmaz-e egyszerűsített standard formulát, és amennyiben igen, mely kockázati modulokra és részmodulokra alkalmazza azt:

e) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe használ-e biztosítóspecifikus paramétereket a Szolvencia II 104. cikk (7) bekezdése értelmében, és ha igen, a standard formula mely paramétereire alkalmazza azokat;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a Szolvencia II 110. cikke értelmében használt biztosítóspecifikus paraméterek hatása és a szavatolótőke-szükséglethez alkalmazott többlettőke összege;

g) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által a minimális tőkeszükséglet kiszámításhoz használt bemenő adatokra vonatkozó információ;

h) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletében és minimális tőkeszükségletében a jelentéstételi időszak során bekövetkezett lényeges változás és a változás oka.

i) a magyar szabályozás szerint kiszámított, a harmadik országbeli biztosító fióktelepének egészére vonatkozó szavatolótőke-szükséglet, amely megegyezik a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel;

j) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához egyszerűsítéseket alkalmaz, annak igazolása, hogy az egyszerűsítések arányosak a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével;

k) a szavatolótőke-szükséglet kiszámítása során a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működésével kapcsolatban figyelembe vett viszontbiztosítási és pénzügyi kockázatcsökkentési technikák és a jövőbeli vezetői intézkedések, ismertetve, hogy ezek hogyan felelnek meg a beszámítási feltételeknek;

l) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához belső modellt alkalmaz, tájékoztatás a következőkről:

la) azon különböző célok, amelyekre a harmadik országbeli biztosító fióktelepe alkalmazza belső modelljét;

lb) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő belső modell alkalmazási körének bemutatása az üzleti egységek és kockázati kategóriák tekintetében;

lc) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő részleges belső modell kerül alkalmazásra, a részleges belső modell standard formulába való beépítéséhez használt módszer, beleértve az igénybe vett alternatív módszerek bemutatását is, ha voltak ilyenek;

ld) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő részleges belső modellben a valószínűség-eloszlási előrejelzés és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához használt módszerek;

le) a Szolvencia II 123. cikke által előírt, a nyereség és veszteség okai és forrásai tekintetében lefolytatott vizsgálat eredménye, minden egyes jelentős üzleti egységre, valamint, az, hogy a kockázatok belső modellben választott besorolása milyen módon magyarázza a nyereség és veszteség okait és forrásait;

lf) a standard formulában és a belső modellben használt módszerek és alapul szolgáló feltételezések közötti fő különbségek magyarázata, kockázati modulonként;

lg) arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kockázati profilja eltér-e, és ha igen, milyen mértékben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe belső modelljének alapjául szolgáló feltételezésektől;

lh) a belső modellben használt kockázati mérték és időszak, és amennyiben ezek eltérnek a Szolvencia II 101. cikk (3) bekezdésében meghatározottól, annak magyarázata, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe működését lefedő belső modell használatával kiszámított szavatolótőke-szükséglet miért biztosít a Szolvencia II 101. cikkében meghatározottal egyenértékű védelmet a harmadik országbeli biztosító fióktelepe kötvénytulajdonosainak és kedvezményezettjeinek;

li) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámítása során felhasznált jövőbeni vezetői intézkedések;

m) amennyiben a szavatolótőke-szükséglet kiszámításához a harmadik országbeli biztosító fióktelepe biztosítóspecifikus paramétereket használ, vagy a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbéhez illeszkedési kiigazítást alkalmaz, tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti értékelés szempontjából meghatározó, a biztosítóspecifikus paraméterekre vagy illeszkedési kiigazításra vonatkozó információk módosultak-e a jóváhagyás iránti kérelemben foglaltakhoz képest;

n) legalább a belső modell működési teljesítményének részletes leírása, különösen a biztonság, a vészhelyzeti tervezés és a helyreállítási tervek, valamint a modell számítási képességei és hatékonysága tekintetében;

o) a harmadik országbeli biztosító fióktelepének működésére vonatkozó belső modellben használt kulcsfontosságú adatok jellege és megfelelősége, valamint az adatminőség ellenőrzési folyamat;

p) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe a szavatolótőke-szükségletének kiszámításához belső modellt alkalmaz, becslés a standard formulával meghatározott szavatolótőke-szükségletről, ha az MNB a Szolvencia II 112. cikk (7) bekezdése szerint ezt előírja számára.

1.7.3. A Szolvencia II 304. cikkében meghatározott opció - időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használata a szavatolótőke-szükséglet számítása során - tekintetében jelentendő információk:

a) annak jelzése, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének kiszámításához az MNB jóváhagyását követően alkalmazza a hivatkozott rendelkezésben meghatározott időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodult;

b) az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul alkalmazásával számított tőkeszükséglet összege.

1.7.4. A standard formula és az alkalmazott belső modell közti eltéréseket illetően jelentendő információk:

a) a modell szerkezete,

b) a belső modell által figyelembe vett és figyelmen kívül hagyott kockázati kategóriák,

c) összesítési módszerek és diverzifikációs hatások,

d) a standard formula által nem, de a belső modell által lefedett kockázatok.

1.7.5. A minimális tőkeszükségletnek és a szavatolótőke-szükségletnek való meg nem felelés

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének tájékoztatást kell adnia a minimális tőkeszükséglet vagy szavatolótőke-szükséglet esetleges nemteljesülésének észszerűen előrelátható kockázatáról, és arra vonatkozó terveiről, hogy az ezeknek való megfelelést hogyan biztosítja.

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének nemteljesülése esetén jelentendő információk:

a) az egyes nemteljesülések maximális összege és időtartama a jelentéstételi időszakban;

b) az egyes nemteljesülések okai és következményei;

c) a megtett korrekciós intézkedések és ezek hatásai;

d) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe minimális tőkeszükségletének nemteljesülése a jelentéstétel időpontjáig nem került megoldásra, a nemteljesülés jelentéstételi időpontban fennálló összege;

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének jelentős nemteljesülése esetén jelentendő információk:

a) az egyes jelentős nemteljesülések időtartama és maximális összege, és - az okok és következmények magyarázatán túl - a meghozott korrekciós intézkedések és ezen korrekciós intézkedések hatásai;

b) amennyiben a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükségletének jelentős nemteljesülése a jelentéstétel időpontjáig nem került megoldásra, a szavatolótőke-szükséglet nemteljesülésének a jelentéstételi időpontban fennálló összege.

1.7.6. Egyéb információk

A harmadik országbeli biztosító fióktelepének minden egyéb, a működésével kapcsolatos tőkegazdálkodásra vonatkozó lényeges információt jelentenie kell.

2. ORSA - Saját kockázat- és szavatolótőke értékelésről szóló felügyeleti jelentés

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységére vonatkozó saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésről szóló felügyeleti jelentésnek (a továbbiakban: ORSA jelentés) a Bit. 89. § (9) bekezdése szerint tartalmaznia kell a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által készített rendszeres saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés eredményeit, az alábbiak szerint:

a) a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés minőségi és mennyiségi eredményei, valamint a harmadik országbeli biztosító fióktelepe által az eredményekből levont következtetések;

b) a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelésben alkalmazott módszerek és főbb feltevések ismertetése;

c) információ a harmadik országbeli biztosító fióktelepe átfogó szavatolótőkeszükségletéről, a szükséglet, a szabályozói tőkekövetelmények és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőkéjének az összehasonlítása;

d) szöveges információ arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számszerűsíthető kockázatai közül melyek nem jelennek meg a harmadik országbeli biztosító fióktelepe szavatolótőke-szükséglet számításában;

e) jelentős eltérés esetén információ arról, hogy a harmadik országbeli biztosító fióktelepe számszerűsíthető kockázatai mennyire nem jelennek meg a harmadik országbeli biztosító fióktelepe megfelelően számszerűsített szavatolótőke-szükségletében;

f) a harmadik országbeli biztosító fióktelepe egyéb műveleteinek azon kockázatai, amelyek jelentős hatással lehetnek a harmadik országbeli biztosító fióktelepe tevékenységére.

11. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

KKTA

Kgfb szerződés- és kárállományra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (KKTA) esetében szolgáltatandó adattartalom

1. Szerződések

1.1. Szerződésazonosító (kötelező, módosuló, szöveges)

1.2. Szerződésazonosító adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.3. Határozott tartamú? (kötelező, állandó, lista)

1.4. Szerződés státusza (kötelező, módosuló, lista)

1.5. A szerződés státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.6. A szerződés létrejötte (kötelező, állandó, dátum)

1.7. Biztosítási évforduló (kötelező, módosuló, dátum (hónap, nap))

1.8. Biztosítási évforduló adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.9. Járműtípus (kötelező, módosuló, lista)

1.10. Járműtípus adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.11. A jármű hengerűrtartalma (cm3) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.12. A jármű teljesítménye (kW) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.13. A jármű tömege (kg) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.14. Használati mód (kötelező, módosuló, lista)

1.15. A használati mód adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.16. Természetes/jogi személy (kötelező, állandó, lista)

1.17. A szerződő, üzemben tartó születési éve (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 1000)

1.18. A szerződő, üzemben tartó irányítószáma (kötelező, módosuló, négyjegyű egész szám, hiányzó érték esetén: 9999)

1.19. A szerződő, üzemben tartó irányítószáma adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.20. Egyedi/flotta (kötelező, módosuló, lista)

1.21. Az egyedi/flotta adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.22. Flottaazonosító (nem kötelező, módosuló, szöveg)

1.23. A flottaazonosító adat hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

1.24. BM besorolás (kötelező, módosuló, lista)

1.25. A BM besorolás adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.26. Az állománydíj összege (kötelező, módosuló, összeg)

1.27. Az állománydíj devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

1.28. Az állománydíj adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.29. A díjfizetés gyakorisága (kötelező, módosuló, lista)

1.30. A díjfizetés gyakorisága adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.31. A fizetett díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

1.32. A fizetett díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

1.33. A díjfizetés időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

1.34. A beszedett fedezetlenségi díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

1.35. A beszedett fedezetlenségi díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

1.36. A fedezetlenségi díj fizetésének időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

1.37. A beszedett fedezetlenségi díjhoz tartozó fedezetlenségi napok száma (nem kötelező, többszörös, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 9.999)

2. Káresemények

2.1. A károkozó biztosítóazonosítója (kötelező, állandó, lista)

2.2. A károkozó szerződésazonosítója (kötelező, állandó, szöveg)

2.3. A káresemény azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

2.4. A káresemény azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

2.5. A káresemény bekövetkezésének dátuma (kötelező, állandó, lista)

2.6. A káresemény országa (kötelező, állandó, lista)

3. Részkárok

3.1. A részkár azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

3.2. A részkár azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.3. A részkár típusa (kötelező, állandó, lista)

3.4. A részkár bejelentésének dátuma (kötelező, állandó, dátum)

3.5. A részkár státusza (kötelező, módosuló, lista)

3.6. A részkár státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.7. Peres eljárás típusa (nem kötelező, többszörös, lista)

3.8. Peres eljárás kezdete (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.9. Peres eljárás vége (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.10. A kárkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.11. A kárkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.12. A kárkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.13. Járadékkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.14. A járadékkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.15. A járadékkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.16. Regreszmegtérülés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.17. Regreszmegtérülés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.18. Regreszmegtérülés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.19. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék összege (kötelező, módosuló, összeg)

3.20. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

3.21. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.22. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék összege (nem kötelező, módosuló, összeg)

3.23. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

3.24. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

3.25. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék összege (nem kötelező, módosuló, összeg)

3.26. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

3.27. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

3.28. A károsult jármű telephelye szerinti ország (kötelező, állandó, lista)

3.29. A károsult jármű típusa (kötelező, állandó, lista)

3.30. A személyi sérüléses kár károsultjának állampolgársága (kötelező, állandó, lista)

12. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A felügyeleti jelentés formai követelményeit - a 2.2.-2.5. pontban foglaltak kivételével - az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2.2. A biztosító a KKTA kódú felügyeleti jelentést (a továbbiakban: KKTA jelentés) XML formátumban teljesíti. Az adott jelentés jellegétől (rendszeres, hiánypótló, eseti javító, eseti állományátruházási) függően alkalmazandó XML formátumok szerkezetét leíró XSD fájlt (a továbbiakban: XSD fájl) az MNB a honlapján teszi közzé.

2.3. Amennyiben a biztosító megállapítja, hogy az általa teljesített rendszeres (negyedéves) KKTA jelentés hiányos, köteles erről az MNB-t haladéktalanul értesíteni, a KKTA jelentés feltöltésére szolgáló felületen közzétettek szerint. A hiányos KKTA jelentés kiegészítését - akár maga a biztosító, akár az MNB állapítja meg a hiányosságot - a biztosító kizárólag az MNB ezirányú felhívására teljesített, hiánypótló jelentéssel végzi el.

2.4. Amennyiben az MNB vagy a biztosító megállapítja, hogy a biztosító által teljesített rendszeres (negyedéves) KKTA jelentés hibás, a biztosító a korábban megadott adatokat eseti javító jelentéssel javíthatja, törölheti.

2.5. Állományátruházás esetén az MNB ezirányú felhívására az átvevő biztosító eseti állományátruházási jelentést teljesít.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. Az éves felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosítók gépjármű felelősségbiztosítási terméke felügyeleti jelentése (43JA, 43B, 43C6 tábla)

1.1. 43JA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredménykimutatása

A tábla kitöltése

A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora: "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni.

1.2. 43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosítók termékeik számviteli biztosítástechnikai tartalékait mutatják be bruttó tartalékok/nettó tartalékok bontásban.

1.3. 43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosító IBNR tartalékát jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban.

A tábla sorai

43C61 sor Összesen

Az összesen sor adata megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett bruttó IBNR tartalék adatával.

III. A KKTA jelentésre vonatkozó részletes előírások

1. Általános előírások

1.1. A biztosítók azonosítása a törzsszám alapján történik.

1.2. A KKTA jelentés háromféle típusú attribútumot tartalmaz:

a) az "állandó" adatok a szerződés, illetve kár teljes hatálya, kifutása alatt az adatkör természetéből fakadóan változatlanok; ezen adatok csak javíthatók (visszamenőlegesen: amennyiben azok utóbb hibásnak bizonyulnak, például hibás rögzítés vagy hibás adatfeltöltés miatt);

b) a "módosuló" adatok az adatkör természetéből fakadóan megváltozhatnak: egy időpont előtt az egyik, attól fogva egy másik adat a helyes érték; ezen adatoknál nemcsak az aktuális érték szerepel a KKTA jelentésben, hanem az is, hogy az egyes értékek mikortól hatályosak, ez a "hatály" adatkör. A módosuló adatok mindegyikét külön kell jelenteni a maga hatályával, összegek esetében devizanemenként is külön; egy adott hatálynapra azonban csak egy - összeg típusú adatok esetében devizanemenként egy -, az adott hatálynap végi állapotnak megfelelő módosuló adatot lehet jelenteni; ez alól kivétel képez a korábban lezárt részkár újranyitásával ismét "nyitott" státusz hatálya, amely esetben egy nappal korábbi dátumot kell megadni (napi nyitó státusz);

c) a "többszörös" adatok egy-egy eseményhez kapcsolódnak, amiből több is lehet; ezen adatoknál az adott esemény megtörténtének időpontját is tartalmazza a KKTA; a többszörös adatok mindegyikét külön kell jelenteni a maga dátumával, összegek esetében devizanemenként is külön; egy időpontra azonban devizanemenként csak egy többszörös adatot lehet jelenteni; amennyiben egy napon több azonos devizájú tranzakció is történt, az adott időpontra ezek összegét kell jelenteni.

1.3. Az utólag hibásnak bizonyult adatok visszamenőleges hatállyal kerülnek javításra, az új érték fölülírja a korábbit. A javítás egy speciális esete a törlés, teljes szerződés, káresemény, részkár is törölhető. Káresemény törlésével annak minden részkára, illetve egy káresemény minden részkárának törlésével maga a káresemény is törlésre kerül.

1.4. Egy attribútum "kötelező", ha a hozzá tartozó adat az adatkör természetéből fakadóan a szerződés létrejöttétől, a káresemény/részkár bekövetkezésétől, illetve ezek rögzítésétől kezdve létezik. Amennyiben egy kötelező adatkörnél nem áll rendelkezésre adat a biztosító nyilvántartási rendszerében, a hiányzó érték kódját kell beküldeni.

1.5. Az egymáshoz tartozó értékeket - egy módosuló adat és annak hatálya, egy többszörös adat és annak időpontja, egy pénzösszeg és annak devizaneme, illetve fedezetlenségi díj és fedezetlenségi napok száma - csak együtt lehet megadni, javítani és törölni.

1.6. Az állományátruházási jelentés csak az átvett állomány régi és új azonosítóit (biztosítók törzsszáma, szerződésazonosítók, kárazonosítók, részkárazonosítók) illetve az átruházás időpontját tartalmazza.

1.7. A beküldött adatok a biztosító nyilvántartásaiban szereplő értékeket tükrözik. A biztosító a nyilvántartásaiban elérhető adat esetén abban az esetben jelenthet hiányzó értéket, ha a kért információ elektronikus úton nem, illetve manuálisan ésszerű ráfordítással nem előállítható. Amennyiben a nyilvántartásban hibás adat szerepel, akkor annak javítását csak akkor lehet, illetve kell jelenteni, ha az a nyilvántartásban is javításra került.

1.8. A KKTA jelentés kizárólag a kgfb hatálya alá tartozó szerződések, szerződésrészek, károk és kárrészek adatait tartalmazza. Az adatokat meg kell tisztítani a kiegészítő biztosításoktól és kockázatoktól, az ezekhez tartozó károktól, kárrészektől és a szívességi károktól.

1.9. A KKTA jelentés kizárólag a hazai kgfb állomány adatait tartalmazza. Az adatokat meg kell tisztítani a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett határon átnyúló tevékenységhez tartozó részektől.

1.10. A KKTA jelentés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az aktív, mind a passzív viszontbiztosítási tevékenységet.

1.11. A KKTA jelentés nem tartalmaz költségadatokat.

1.12. A KKTA jelentés szerződéslistája járművenként tartalmazza az adatokat.

1.13. A KKTA jelentés káresemény és részkár szinten tartja nyilván az adatokat. A KKTA jelentés szempontjából részkárokra bontás alapelvei:

a) a jármű/személyi sérüléses/dologi károk külön részkárokhoz tartoznak;

b) a különböző sérült járművekkel, különböző sérült személyekkel, különböző tulajdonoshoz tartozó sérült tárgyakkal (ideértve pl. a környezeti károkat is) kapcsolatos kárigények különböző részkárokhoz tartoznak;

c) a sérült autóval, illetve a sérült személlyel sérült személyes tárgyak az adott jármű, illetve személyi sérüléses részkárhoz tartoznak;

d) egy sérült személyhez kapcsolódó (többnyire hozzátartozói) kárigények az adott sérült személy részkárához tartoznak.

1.14. A kárlista csak a konkrét káreseményekhez tartozó adatokat tartalmazza.

1.15. A KKTA jelentésben szereplő részkárokat lezárásuk előtt, a megfelelő hatálynappal, nyitott státuszban kell jelenteni.

2. Adattartalom

2.1. Az adatmező után zárójelben az adott attribútum legfőbb jellemzői találhatók, amelyek az XSD fájlból is kiolvashatók. A "lista" típusú adatok lehetséges értékeit is tartalmazza az XSD fájl. "Lista" típusú attribútumok esetében a biztosító nyilvántartásában rögzítetteknek megfelelően kell az XSD-ben megadott kódok valamelyikét jelenteni.

2.2. Az egyes adatmezőkben jelentendő adatok:

1. Szerződések

1.1. Szerződésazonosító (kötelező, módosuló, szöveges)

A biztosítónál a szerződés azonosítására elsődlegesen alkalmazott adat, a biztosító nyilvántartásának megfelelően.

1.2. A szerződésazonosító adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben megegyezik a szerződés létrejöttének hatályával. Állományátruházás esetén az új szerződésazonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

1.5. A szerződés státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Az az időpont, amikortól a szerződés az adott státuszba lépett, függetlenül attól, hogy a státusz módosítását a biztosító mikor végezte el. Alapértelmezésben megegyezik a szerződés létrejöttének hatályával.

1.6. A szerződés létrejötte (kötelező, állandó, dátum)

Az a nap, amikor a szerződés hatályba lépett, ideértve a Gfbtv. 6. §-a szerinti esetkört is.

1.7. Biztosítási évforduló (kötelező, módosuló, dátum (hónap, nap)

A biztosítási időszak végének hónapja és napja. Határozott tartamú szerződés esetén a tartam végének hónapja és napja.

1.8. Biztosítási évforduló adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésként a szerződés létrejöttének hatálya, módosulás esetén a módosítás hatálybalépésének napja, függetlenül attól, hogy a biztosító a módosítást mikor rögzítette.

1.9. Járműtípus (kötelező, módosuló, lista)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriáknak megfelelően.

1.10. Járműtípus adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.13. A jármű tömege (kg) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

A jármű megengedett legnagyobb össztömege.

1.15. A használati mód adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.17. Az üzemben tartó születési éve (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 1000)

Nem természetes személyek esetén is a hiányzó adat esetén-t kell megadni.

1.18. Az üzemben tartó irányítószáma (kötelező, módosuló, négyjegyű egész szám, hiányzó érték esetén: 9999)

Természetes személy esetén az állandó lakcím, jogi személy esetén a forgalmi engedélyben szereplő cím (székhely) irányítószáma. Külföldi irányítószám esetén 1000 (akkor is, ha tudott, hogy külföldi, de az irányítószám nem ismert).

1.19. Az üzemben tartó irányítószáma adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.20. Egyedi/flotta (kötelező, módosuló, lista)

A biztosító nyilvántartásának megfelelően, figyelemmel a Gfbtv. szabályaira is.

1.21. Az egyedi/flotta adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.22. Flottaazonosító (nem kötelező, módosuló, szöveg)

Az az azonosító, amely az egyazon flottához tartozó szerződések (járművek) egymáshoz rendelését szolgálja.

1.23. A flottaazonosító adat hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

1.24. BM besorolás (kötelező, módosuló, lista)

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendeletnek megfelelően.

1.25. A BM besorolás adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.26. Az állománydíj összege (kötelező, módosuló, összeg)

A kiegészítő biztosítások és kockázatok díja és a baleseti adó nélkül. Egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri díj összege.

1.27. Az állománydíj devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

Az állománydíjat abban a devizában kell megadni, amely a biztosítási szerződésen szerepel, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.28. Az állománydíj adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.30. A díjfizetés gyakorisága adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.31. A fizetett díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Az az összeg, amelyet a biztosító a kgfb díjaként kezel. Nem tartalmazza a kiegészítő biztosításokra és kockázatokra, valamint a baleseti adóra eső díjrészeket.

1.32. A fizetett díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

A fizetett díjat abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyik, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.33. A díjfizetés időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

Amikor a díj a biztosítóhoz beérkezett, függetlenül attól, hogy a biztosító a befizetést mikor sorolta az adott szerződéshez.

1.34. A beszedett fedezetlenségi díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

A biztosítóhoz fedezetlenségi díjként befolyt összeg, baleseti adó nélkül.

1.35. A beszedett fedezetlenségi díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

A beszedett fedezetlenségi díjat abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyik, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.36. A fedezetlenségi díj fizetésének időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

Amikor a fedezetlenségi díj a biztosítóhoz beérkezett, függetlenül attól, hogy a biztosító a befizetést mikor sorolta az adott szerződéshez.

1.37. A beszedett fedezetlenségi díjhoz tartozó fedezetlenségi napok száma (nem kötelező, többszörös, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 9.999)

Az adott fedezetlenségi díjbefizetéshez tartozó érték, azaz a dátum ehhez is hozzátartozik.

2. Káresemények

2.1. A károkozó biztosítóazonosítója (kötelező, állandó, lista)

Azon biztosító törzsszáma, amelyhez a kár alapjául szolgáló kgfb szerződés tartozott. Alapértelmezés szerint (ha nem történt állományátruházás) ez megegyezik az adatot beküldő biztosító törzsszámával.

2.2. A károkozó szerződésazonosítója (kötelező, állandó, szöveg)

Azon szerződés azonosítója - a szerződéslistában megadott adattal megegyezően -, amely alapján a kár a kgfb hatálya alá tartozik. Átruházott szerződésállomány esetén azon biztosító szerződésazonosítójával egyezik meg, amelyiknél a káresemény időpontjában volt a szerződés.

2.3. A káresemény azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

A biztosítónál a káresemény azonosítására elsődlegesen alkalmazott azonosító, a biztosító nyilvántartásának megfelelően.

2.4. A káresemény azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben ez megegyezik a káresemény bekövetkezésének dátumával. Állományátruházás esetén az új azonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

2.6. A káresemény országa (kötelező, állandó, lista)

Annak az országnak az ISO kódja, amelyben a káresemény történt. Ha ismert, hogy a káresemény külföldön történt, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, hogy melyik külföldi országban, akkor KUL, hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

3. Részkárok

3.1. A részkár azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

Egy káron belüli részkárok megjelölésére használt, a káresemény azonosítójával együtt alkalmazott kiegészítő azonosító.

3.2. A részkár azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben ez megegyezik a káresemény bekövetkezésének dátumával. Állományátruházás esetén az új azonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

3.6. A részkár státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésként a káresemény bekövetkezésének dátuma, módosulás esetén a módosítás hatálybalépésének napja, függetlenül attól, hogy a biztosító a módosítást mikor rögzítette.

3.7. Peres eljárás típusa (nem kötelező, többszörös, lista)

A peres eljárást 3 paraméter azonosítja: a típusa [3.7.], kezdetének dátuma [3.8.] és végének dátuma [3.9.]. Az egyes részkárok vonatkozásában indult peres eljárások mindhárom adatát egyidejűleg kell megadni. Amennyiben egy per több részkárt is érint, az adatokat minden érintett részkárnál meg kell adni. Az egyes részkárokon egyidőben indított vagy folyamatban lévő több per vagy perek egyesítése esetén a peres eljárást azonosító 3 adatként a legkorábban indult per típusát és kezdete dátumát, majd valamennyi per lezárása után a legutolsó per végének dátumát kell feltüntetni.

3.10. A kárkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Bruttó, költségrész nélküli kárkifizetés, ide nem értve a járadékkifizetéseket és a járadékmegváltásokat, illetve a regreszmegtérüléseket. A várhatóan járadékfizetéssel járó részkárok megváltási összegét is ide kell sorolni a járadék megindítását megelőző megváltás esetén. Mindazon kifizetések idetartoznak, amelyekre az - elvi - fedezetet a bruttó, a várható regreszmegtérülések miatt nem csökkentett költségrész nélküli függőkár-tartalék adja. A kárkifizetésekhez sorolandó minden olyan (a károsult oldaláról fölmerülő) adó és járulék, amely az adott kifizetéshez kapcsolódik, de nem sorolandók ide a biztosító oldaláról költségként jelentkező tételek (pl. tranzakciós illeték). Ugyanez vonatkozik a járadékkifizetésekre is.

3.11. A kárkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott kárkifizetést abban a devizában kell megadni, amelyben azt a biztosító teljesítette, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.12. A kárkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a biztosító a kifizetést elindította (átutalta).

3.13. Járadékkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Bruttó, költségrész nélküli járadékkifizetés, ideértve a járadékmegváltásokat is. A várhatóan járadékfizetéssel járó részkárok megváltási összegét a járadék megindítását megelőző megváltás esetén nem ide kell sorolni. Mindazon kifizetések idetartoznak, amelyekre az - elvi - fedezetet a felelősségbiztosítási járadéktartalék adja.

3.14. A járadékkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott járadékkifizetést abban a devizában kell megadni, amelyben azt a biztosító teljesítette, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.15. A járadékkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a biztosító a kifizetést elindította (átutalta).

3.16. Regreszmegtérülés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Minden megtérülést (pl. kármegosztás) ideértve kell megadni.

3.17. Regreszmegtérülés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott regreszmegtérülést abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyt, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.18. Regreszmegtérülés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a befizetés a biztosítóhoz beérkezett.

3.19. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék összege (kötelező, módosuló, összeg)

A regresz tartalékkal nem csökkentett tartalék.

3.20. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.21. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.23. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.24. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.26. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.27. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.28. A károsult jármű telephelye szerinti ország (kötelező, állandó, lista)

Telephely alatt alapvetően a természetes személy tulajdonos állandó lakcímét, a jogi személy (forgalmi engedélyben szereplő) székhelyét kell érteni, illetve a káresemény sajátos kockázataira jellemző országot a biztosító nyilvántartási rendszerének megfelelően. Az országok ISO kódját kell megadni. Ha ismert, hogy a károsult telephelye külföldön van, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, hogy melyik külföldi országban, akkor KUL, nem jármű részkár és hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

3.29. A károsult jármű típusa (kötelező, állandó, lista)

A biztosító nyilvántartási rendszerében rögzítetteknek megfelelően kell az XSD-ben megadott kódok valamelyikének megfeleltetni.

3.30. A személyi sérüléses kár károsultjának állampolgársága (kötelező, állandó, lista)

A sérült személy állampolgárságának megfelelő ország ISO kódja szerint. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az adat helyettesíthető a sérült személy állandó lakcíme vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti ország ISO kódjával. Ha ismert, hogy a sérült személy külföldi állampolgár, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, melyik külföldi ország állampolgára, akkor KUL, nem személyi sérüléses részkár és hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

13. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez[34]

[35]

14. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, határozza meg.

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. E-ügyfél: az értékesítést végző elektronikus felületet, valamint az értékesítést végző összehasonlító felületet használó személy.

2.2. Értékesítést végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére és a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.3. Értékesítést végző összehasonlító felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan összehasonlító felület, amely alkalmas a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.4. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. Könyvvizsgálói jelentés beküldésére a Számv. tv. 155. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelő adatszolgáltatók nem kötelezettek.

A könyvvizsgálói jelentés csatolására nem kötelezett adatszolgáltatóknak az éves jelentés beküldhetősége érdekében csatolniuk kell egy, a könyvvizsgáló jelentésre vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontjában megadottaknak megfelelően elnevezett pdf formátumú fájlt, amelyben arról nyilatkoznak, hogy könyvvizsgálói záradék vagy jelentés beküldésére nem kötelezettek.

3.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. Az alkusz és a többes ügynök féléves felügyeleti jelentése

1. 48A tábla Az alkusz és a többes ügynök tájékoztató adatai (szakmai felelősség vagyoni fedezete, foglalkoztatottak létszáma, díjak kezelése)

A tábla sorai

48A03 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Kockázatviselés kezdete

A kockázatviselés szerződés szerinti eredeti kezdetét kell megadni.

48A07 sor (Vagyoni biztosíték) Megnevezése

Itt kell bemutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 105. pontjában vagyoni biztosítékként definiált pénzeszközt vagy bankgaranciát, amelyek nem azonosak sem a felelősségbiztosítással, sem a törzstőkével. Amennyiben az alkusz és a többes ügynök felelősségbiztosítással rendelkezik és azt jelezte az adattáblában, úgy a vagyoni biztosítékra vonatkozó adatot nem kell megadni.

48A09 sor A fedezetből történt kárkifizetés darabszáma

Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetés darabszámát.

48A10 sor Fedezetből történt kárkifizetés összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetéseket.

48A20 sor: Közvetítési tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel vagy annak alvállalkozójával létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) vagy egyéb jogviszony keretében fejtik ki biztosításközvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

48A201 sor Ebből: közvetlenül az alkusszal és a többes ügynökkel munkaviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)

Itt kell bemutatni azokat a biztosításközvetítő természetes személyeket, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített munkaviszony keretében fejtik ki tevékenységüket. Az állományi létszám tárgyidőszak (félév) végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

48A202 sor 48A20 sorból: az alkusz és a többes ügynök alvállalkozójával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)

Azon regisztrációköteles természetes személy biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül közvetítenek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

Az alkuszi és a többes ügynöki tevékenység irányító személyét is figyelembe kell venni a jogviszonyának megfelelő sorban (munkaviszony vagy egyéb jogviszony).

48A21 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző megbízott alvállalkozó gazdálkodó szervezetek száma (db)

Itt kell megadni azon gazdálkodó szervezetek (beleértve az egyéni vállalkozókat is) félév végi, záró darabszámát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített megbízási jogviszony keretében végeznek kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni.

48A22 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)

Azon természetes személy kiegészítő biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végeznek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

48A23 sor Ügyfélpanaszok száma

Itt kell megadni az alkusz és a többes ügynök magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben), a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok számát.

48A231 sor ebből: megalapozott ügyfélpanaszok száma (db)

Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok közül az alkusz és a többes ügynök által elfogadott ügyfélpanaszok számát.

48A301 sor Első díj

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök az ügyféltől a biztosítási ajánlat aláírásakor az első díjat/díjrészletet - készpénzben nyugta ellenében, vagy az alkusz és a többes ügynök által kiállított számla alapján az alkusz és a többes ügynök bankszámlájára érkezően - átveszi, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A302 sor Folytatólagos díj

Ha az alkusz és a többes ügynök és a biztosító(k) között létrejött megállapodás alapján, az alkuszhoz és a többes ügynökhöz pénztáron vagy bankszámlán keresztül érkezett be (nem elsődíjas) pénzösszeg, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A31 sor Ügyfélszámla vezetése

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a Bit. 404. § (2) bekezdésben meghatározott ügyfélszámlát vezet, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, nemleges válasz esetén "0"-val kell jelölni.

48A32 sor Kárrendezési tevékenység

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök valamely biztosítóval kötött megállapodás alapján kárrendezési tevékenységet lát el, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, annak hiányában "0"-val kell jelölni.

48A40 sor Határon átnyúló tevékenységet végez-e?

Abban az esetben kell "Igen" értéket jelenteni, amennyiben az alkusz és a többes ügynök Magyarország területén kívül is végez biztosításközvetítői tevékenységet, függetlenül a biztosító partner székhelyétől.

48A41 sor Magyarországon kívüli biztosításközvetítésre feljogosító megállapodások/megbízások száma

Az alkusznak és a többes ügynöknek azt a számot kell itt feltüntetnie, hogy hány külföldi partnerrel van megállapodása vagy megbízása Magyarország területén kívül végezhető biztosításközvetítői tevékenységre. Amennyiben az alkusznak, többes ügynöknek nincs ilyen megállapodása/megbízása, úgy "0" értéket kell rögzítenie.

48A42 sor A biztosításközvetítő rendelkezik-e elektronikus felülettel? (Igen/Nem)

Abban az esetben kell "Igen" értéket jelenteni, amennyiben az alkusz, többes ügynök rendelkezik elektronikus felülettel, honlappal, ellenkező esetben "Nem"-et kell beírni.

2. 48B1A1 tábla Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek

A tábla kitöltése

A táblában a biztosítók felé tárgyidőszak (félév) során közvetített teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül, továbbá a határon átnyúló tevékenység keretében közvetített) jutalék vagy díjazási (a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás) bevételt kell jelenteni, egyrészt egyszeri és folyamatos díjas biztosítások, másrészt szerzési, fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) vagy díjazás, továbbá terméktípusonkénti megbontásban. Fenntartási jutalék vagy díjazás esetén a tárgyidőszakot megelőző időszakokban közvetített szerződések vonatkozásában a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot vagy díjazást szükséges a táblában jelenteni.

A tábla sorai

A 99 végű sorkód a maximálisan kitölthető, legutolsó sort jelöli. Az első sorkód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első sorkódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A "Biztosító megnevezése" oszlopban a biztosítók aktuális nevét, a "Biztosító azonosítója" oszlopban a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

3-11. oszlop Tárgyidőszakban közvetített szerződések után járó szerzési jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített egyszeri díjas szerződéskötéssel összefüggésben szerzett jutalék vagy díjazás teljes összegét, valamint összesen élet-, megtakarítási jellegű (azon belül befektetési egységhez kötött) élet-, egyéb élet-, összesen nem-életbiztosítás, casco, vállalkozói és intézményi vagyon-, utasbiztosítás, illetve egyéb nem-életbiztosítás termékcsoportok szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Az egyes, kiemelten is bemutatott élet és nem-élet termékkategóriák oszlopában szereplő értékek és a 6. Egyéb (élet) valamint a 11. Egyéb (nem-élet) oszlopokban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 3. Összesen (élet egyszeri díjas) és a 7. Összesen (nem-élet egyszeri díjas) oszlop értékével.

12., 13. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakot megelőző időszakokban közvetített szerződések után a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt egyszeri díjas biztosításból származó fenntartási jutalékok vagy a fenntartáshoz kötött díjazás teljes összegét, amelyet életági és nem-életági bontásban kell megadni.

Jutalék vagy díjazási bevétel alatt a jutalék/díjazási számla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék vagy díjazás összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Fenntartási jutalékként vagy díjazásként a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék vagy díjazás jelentendő.

14., 15. oszlop Tárgyidőszakra járó céljutalék (extra jutalék) bevétel vagy célhoz kötött díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt egyszeri díjas biztosításból származó céljutalékok vagy célhoz kötött díjazás teljes összegét, amelyet életági és nem-életági bontásban kell megadni.

Jutalék vagy díjazási bevétel alatt a jutalék/díjazási számla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összege értendő, a visszaírt jutalék vagy díjazás összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Céljutalék vagy célhoz kötött díjazás minden olyan extra jutalék/díjazás, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Amennyiben a céljutalék vagy célhoz kötött díjazás nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal vagy a célhoz kötött díjazással elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék vagy célhoz kötött díjazás összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék vagy célhoz kötött díjazás összege, úgy a szerzési jutalék vagy díjazás arányában szükséges azt megosztani.

16-20. oszlop Tárgyidőszakban közvetített szerződések után járó szerzési jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosításból származó jutalékok/díjazások teljes összegét, valamint a kockázati (halálesti) életbiztosítás, a megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 20. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 16. Összesen oszlop értékével.

21-25. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakot megelőző időszakokban közvetített szerződések után a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt folyamatos díjfizetésű életbiztosításból származó jutalékok/díjazások teljes összegét, valamint a kockázati (halálesti) életbiztosítás, a megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 25. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 21. Összesen oszlopok értékével.

26-30. oszlop Tárgyidőszakra járó céljutalék (extra jutalék) bevétel vagy célhoz kötött díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt folyamatos díjfizetésű életbiztosításból származó céljutalékok vagy célhoz kötött díjazások teljes összegét, valamint a kockázati (halálesti) életbiztosítás, a megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Jutalék vagy díjazási bevétel alatt a jutalék/díjazási számla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék vagy díjazás összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Céljutalék vagy célhoz kötött díjazás minden olyan extra jutalék/díjazás, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 30. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 26. Összesen oszlopok értékével.

Amennyiben a céljutalék vagy a célhoz kötött díjazás nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal vagy a célhoz kötött díjazással elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék vagy célhoz kötött díjazás összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék vagy célhoz kötött díjazás összege, úgy a szerzési jutalék vagy díjazás arányában szükséges azt megosztani.

31-37. oszlop Tárgyidőszakban közvetített szerződések után járó szerzési jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszak (félév) során közvetített folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási termékekből származó jutalékok vagy díjazás teljes összegét, valamint kgfb, lakásbiztosítás (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 37. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 31. Összesen oszlop értékével.

38-44. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalékbevétel vagy díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakot megelőző időszakokban közvetített szerződések után a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási termékekből származó jutalékok vagy díjazás teljes összegét, valamint kgfb, lakásbiztosítás (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Jutalék vagy díjazási bevétel alatt a jutalék/díjazási számla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék vagy díjazás összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Fenntartási jutalékként a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék jelentendő.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint a 44. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 38. Összesen oszlopok értékével.

45-51. oszlop Tárgyidőszakra járó céljutalék (extra jutalék) bevétel vagy célhoz kötött díjazás bruttó összege

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a tárgyidőszakban (félévben) elszámolt folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási termékekből származó céljutalékok vagy célhoz kötött díjazás teljes összegét, valamint kgfb, lakásbiztosítás (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal.

Jutalék vagy díjazási bevétel alatt a jutalék/díjazási számla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék vagy díjazás összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. Céljutalék vagy célhoz kötött díjazás minden olyan extra jutalék/díjazás, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint az 51. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül a 45. Összesen oszlopok értékével.

Amennyiben a céljutalék vagy célhoz kötött díjazás nem konkrét terméktípus után kerül megfizetésre, úgy a céljutalékkal vagy célhoz kötött díjazással elismert teljesítményt adó, értékesített terméktípusok arányában kell megosztani a céljutalék vagy díjazás összegét. Amennyiben semmilyen módon nem kapcsolható terméktípushoz a jelentett céljutalék vagy célhoz kötött díjazás összege, úgy a szerzési jutalék vagy díjazás arányában szükséges azt megosztani.

52-63. oszlop Tárgyidőszakra be nem folyt jutalék vagy díjazás összege

Ezen oszlopokban a tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott, de a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig még pénzügyileg be nem folyt jutalékok vagy díjazás összege jelentendő, az életbiztosítások esetében összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítás jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve, míg a nem-életbiztosítások esetében összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként részletezve. A be nem folyt jutalékok vagy díjazás összegét nem kell kivonni a bruttó összegekből.

Az egyes, kiemelten is bemutatott termékcsoportok oszlopában szereplő értékek, valamint az 56. és 63. Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük adott csoporton belül az 52. és 57. Összesen oszlopok értékével.

64-75. oszlop Megbízott biztosításközvetítőnek fizetett jutalék vagy díjazás

Ezen oszlopokban kell kimutatni a szerződéses viszonyban álló alvállalkozóknak a biztosításközvetítői tevékenységük után kifizetett jutalékok összegét, ideértve a jutalék vagy díjazás visszaírásokat is. Az életbiztosítások után fizetett jutalékokat vagy díjazást összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű életbiztosítási (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás, a nem-életbiztosítások után járó fizetett jutalékokat vagy díjazást összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriák szerinti bontásban kell jelenti, a tábla 48B1A101 Összesen sorában. Az adatokat biztosítónkénti részletezésben nem kell feltüntetni.

76-87. oszlop Sztornó tételek (visszaírások)

Ezen oszlopokban kell megjeleníteni a jutalék vagy díjazás kiszámlázás félévétől függetlenül a tárgyfélévben visszaírásra került jutalékokat vagy díjazást, életbiztosítások esetében összesen, kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű életbiztosítás (azon belül befektetési egységhez kötött életbiztosítás) és egyéb életbiztosítás, a nem-életbiztosítások esetében összesen, kgfb, lakásbiztosítás (azon belül Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítás és egyéb nem-életbiztosítás kategóriánkénti bontásban, biztosítónként. Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék vagy díjazás összegét (biztosítóval szembeni jutalék/díjazás követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni [például adminisztratív hibából adódó téves elszámolás korrekciója, adatmódosítás következtében új kötvények előzményének sztornója (ebben az esetben új szerzésként sem kell megjeleníteni)].

3. 48B1AE tábla Elektronikus felületen végzett biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B1A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételeket vagy díjazást, abban az esetben, ha az adott szerződésnél a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével történt a biztosításközvetítés. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítéshez értékesítést végző elektronikus felületet, illetve értékesítést végző összehasonlító felületet nem vesz igénybe, a tábla első összesítő sorába nullát kell írni.

4. 48B1AH tábla A határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B1A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételeket vagy díjazást abban az esetben, ha az adott szerződés alapján az alkusz és a többes ügynökhatáron átnyúló tevékenység keretében, külföldön végzett biztosításközvetítést.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a tárgyidőszakban határon átnyúló közvetítői tevékenységet nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.

5. 48B1B tábla Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységéből származó bevételei[36]

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni minden olyan egyéb bevételt, amely a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül, részét képezi az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorában szereplő összegének.

A tábla sorai

48B1B1 sor Egyéb tevékenységek bevételei összesen

Az itt kimutatott összeget kell megbontani kockázat-elbírálás, módozatfejlesztés, kárrendezés, szaktanácsadás, oktatás, pénztári tagszervezésért kapott díj, pénzügyi intézménytől egyéb pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért (befektetési szolgáltatás, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként) kapott díj, díj jellegű bevételek és egyéb csoportosításban. Fontos, hogy a kockázatelbírálási tevékenység és a szaktanácsadás a 66.22 biztosításközvetítői tevékenység keretein belül, a felnőttoktatás azonban csak MNB engedéllyel végezhető.

48B1B16 sor Pénztári tagszervezés

Itt kell jelenteni a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésért kapott díjakat.

48B1B17 sor Befektetési szolgáltatás közvetítése

Itt kell kimutatni a befektetési szolgáltatás közvetítéséért kapott jutalékokat.

48B1B18 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként

Itt kell bemutatni a függő közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B19 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként

Itt kell bemutatni a független közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B20 sor Díj jellegű bevételek

Itt kell bemutatni a "fee" jogcímen, illetve az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.

48B1B201 48B1B20-ból a biztosításközvetítői közvetlen díjazás

Itt kell bemutatni az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.

48B1B21 sor Egyéb

Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb bevételt (pl. bérbeadás), amely az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorban szerepel, és a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be.

6. 48B2A1 tábla A közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

48B2A11 sor 3-16. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített nem-életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül kgfb, lakásbiztosítás (azon belül a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás), casco, valamint intézményi és vállalkozói vagyonbiztosítás kategóriák szerinti bontásban, biztosítónként. Az egyes, kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük a 3. és 10. Összesen oszlopok értékével. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az olyan (pl. építési) biztosításokat, amelyek nem egyszeri díjasok, hanem több díjfizetési időpontjuk van, és az egyes díjak nem időarányosak, a folyamatos díjas biztosításoknál kell jelenteni, az adott időszakban (félévben) ténylegesen megfizetett díjat véve éves állománydíjként.

A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

Az egyéb kategóriában kell jelenteni azon értékesítéseket, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók (pl. termékbiztosítás).

A tábla 8., 15., 19. és 24. Vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítások oszlopában a vállalkozói és intézményi vagyonbiztosításokat kell jelenteni, illetve az egyéb vállalkozói és intézményi biztosításokat (pl. felelősségbiztosítás, társasházi lakásbiztosítás). A csoportos élet- és balesetbiztosítás a Bit. ágazati besorolását alapul véve a nem-élet ághoz sorolandó. Az életbiztosítási ághoz akkor kerül, ha kifejezetten életbiztosítási kockázatra kötik (nem baleseti halál).

48B2A11 sor 17-26. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a casco, az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosítási és az utasbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékeknek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyezniük a 17. és 22. Összesen oszlopok értékével.

48B2A12 sor 3-16. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyidőszak (félév) végén fennálló folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév végéig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

7. 48B2AE tábla Az elektronikus felületen közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített nem-életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

8. 48B2AH tábla A 48B2A1 táblából a határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített neméletbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint (kivéve a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást) - a biztosításközvetítő által határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített nem-életbiztosítási szerződések számát, díját.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök határon átnyúló közvetítői tevékenységet a tárgyfélévben nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.

9. 48B2B1 tábla A közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A "Biztosító megnevezése" oszlopban a biztosító aktuális nevét, a "Biztosító azonosítója" oszlopban a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

A tábla sorai

48B2B11 sor 3-12. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül a kockázati (haláleseti) életbiztosítás, megtakarítási jellegű és azon belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, valamint egyéb kategóriák szerinti bontásban a szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyeznie a 3. és 8. Összesen oszlopok értékével. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az egyéb kategóriában kell jelenteni azon értékesítéseket, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók (pl. csoportos biztosítás).

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

48B2B11 sor 13-20. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszak (félév) alatt közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a megtakarítási jellegű életbiztosítási és ezen belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre, valamint az egyéb kategóriára vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek és az Egyéb oszlopban jelentett értékek összegének meg kell egyeznie a 13. és 17. Összesen oszlopok értékével.

48B2B12 sor 3-12. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

10. 48B2BE tábla Elektronikus felületen közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2B1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

11. 48B2BH tábla A 48B2B1 táblából a határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2B1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítő által határon átnyúló tevékenység során külföldön közvetített életbiztosítási szerződések számát, díját.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök határon átnyúló közvetítői tevékenységet a tárgyfélévben nem végzett, a tábla első összesítő sorában nullát kell jelentenie.

12. 48B2C tábla A közvetített viszontbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A "Biztosító megnevezése" oszlopba a biztosítók aktuális nevét, a "Biztosító azonosítója" oszlopba a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

A tábla sorai

48B2C1 sor 3. és 4. oszlop Tárgyidőszakban közvetített viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját összesen,

Itt kell bemutatni azon viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött viszontbiztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

48B2C2 sor 3. és 4. oszlop Élő (záró) állományban lévő viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

III. Az alkusz és a többes ügynök éves felügyeleti jelentése

1. 48M tábla Mérleg

A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak a mérleg nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48M1 sor Eszközök összesen

A sornak meg kell egyeznie a 48M2 sor Források összesen értékével mind az előző évre, mind pedig a tárgyévre vonatkozóan.

2. 48E tábla Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak az eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48E01 sor Értékesítés nettó árbevétele

Ebben a kategóriában kell bemutatni a tárgyévre előírt bevételeket, mely nem egyezik meg a pénzforgalmi szemléletű befolyt bevételekkel. Az alkuszok és a többes ügynökök saját bevételükként nem mutathatják ki a biztosítási szerződésekre átvett biztosítási díjakat, hiszen ezek a biztosítók bevételébe számítanak bele.

15. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

16. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. 43V MABISZ elkülönített szervezeti egység vagyonkimutatása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

2. 43E MABISZ elkülönített szervezeti egység eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

3. 431T MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai

A tábla kitöltése

Tartalékok alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell érteni.

A táblát a Gfbtv. 56/J. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

4. 43TF MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközök

Tartalékok alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell érteni.

A tábla kitöltése

A táblát a Gfbtv. 56/K. és 56/L. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

43TF14 Befektetési jegyek soron a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti eszközöket kell feltüntetni, beleértve a kockázati tőkealapok és magántőkealapok jegyeit is.

5. 43KAC3... Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ezekben a táblákban az adatszolgáltató a Kártalanítási Alap tárgyévi káralakulását mutatja be gépjármű kategóriánként (díjosztályonként) és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblát kell kitölteni.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetésben a bejelentett káreseményekhez köthető kárkifizetéseket, de a járadék jellegű kifizetések közül csak a függő járadékokra történt kifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

6. 43KSZC31FN Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Fedezet nélküli károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév fedezet nélküli károkozók általi káralakulását jelenti.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyek során a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

7. 43KSZC31IS Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Ismeretlen károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév ismeretlen károkozók általi káralakulását jelenti, a fedezet nélküli károkozók káraival megegyező módon.

8. 43C31KSZ Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Kártalanítási Számla összesen

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi összes káralakulást jelenti.

9. 43KASZC4 A tárgyév járadék- és egyéb kárkifizetései

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal, valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi járadékkifizetéseit, illetve járadékmegváltásait jelenti.

A tábla sorai

43KASZC411 Járadékkifizetések

A járadékkifizetések soron a járadéktartalék terhére történt járadékkifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni.

43KASZC412 Egyéb kárkifizetések

Az egyéb kárkifizetésekbe azon kifizetéseket kell beírni, melyek szerepelnek az eredményelszámolás Kárkifizetések sorában, de nem járadékkifizetések és nem szerepelnek a 43KAC3... kódú tábla kárkifizetései között.

A tábla összesen adata és a 43KAC3... kódú tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az elkülönített eredményelszámolás Kárkifizetések sorát.

10. 43KASZC6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal, valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos IBNR tartalékot jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban. Az összesen sor adata megegyezik a Tartaléktábla költségekkel csökkentett IBNR tartalék adatával.

11. 43KAC3... 43KASZC4, 43KASZC6 tábla

A táblák Kártalanítási Alapra vonatkozó oszlopát az adatszolgáltatónak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelés Kártalanítási Alapra történő átszállásának időpontja által érintett évtől kezdődően a Kártalanítási Alap helytállási kötelezettségének teljes időtartama alatt kell megküldenie az MNB részére.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[2] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[3] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[4] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[5] Beiktatta a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.06.11.

[6] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[7] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése c) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[8] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[9] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[10] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[11] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[12] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2024.01.01.

[13] Beiktatta az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2024.01.01.

[14] Módosította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 3. pont a) alpont). Hatályos 2024.01.01.

[15] Módosította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 3. pont b) alpont). Hatályos 2024.01.01.

[16] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 2. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[17] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 2. melléklet 2. pont). Hatályos 2024.01.01.

[18] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 3. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[19] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd: 3. melléklet 2. pont). Hatályos 2024.01.01. A módosító rendelkezés a Rendelet 3. melléklet III. 42. pontját rendelte módosítani, de a szövegkörnyezetből megállapítható, hogy annak IV. 42. pontjára vonatkozott. A módosítást a jogalkotó feltehető szándékának megfelelően hajtottuk végre. A módosítás érvényessége kétséges.

[20] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése (lásd: 4. melléklet). Hatályos 2024.01.01.

[21] Megállapította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdése (ld. 1. melléklet). Hatályos 2024.06.11.

[22] Megállapította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdése (ld. 1. melléklet). Hatályos 2024.06.11.

[23] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése (lásd: 5. melléklet). Hatályos 2024.01.01.

[24] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[25] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[26] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[27] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[28] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[29] Módosította a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2024.06.11.

[30] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdése (lásd: 6. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[31] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdése (lásd: 6. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[32] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdése (lásd: 6. melléklet 2. pont). Hatályos 2024.01.01.

[33] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (4) bekezdése (lásd: 7. melléklet). Hatályos 2024.01.01.

[34] A 13. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1. és 5-14. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái 2023.01.01. dátummal lépnek hatályba e rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.

[35] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (5) bekezdése (lásd: 8. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

[36] Megállapította az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (5) bekezdése (lásd: 9. melléklet 1. pont). Hatályos 2024.01.01.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

Döntvényláncolatok

AI Szinonimák

53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

1. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

2. Fogalmak, rövidítések

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

2. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

3. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító éves felügyeleti jelentése

III.

A kisbiztosító-egyesület éves felügyeleti jelentése

IV.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító negyedéves felügyeleti jelentése

4. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

5. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

Kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

6. melléklet az 53/2022. (XI. 2.) MNB rendelethez[20]

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentései

7. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez[23]

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához

II.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

9. 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén

17. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

18. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

19. 42Y21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

20. 42Y21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

21. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

22. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg

23. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

24. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek