18/2024. (IV. 9.) AM rendelet

a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1.[1] aktív mezőgazdasági termelő: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott egyes támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Aktív gazda rendelet) szerinti mezőgazdasági termelő;

2. anyatehén: olyan húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarhaféle vagy nőivarú bivaly, amely

a) hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy

b) nyolc hónapnál idősebb és még nem ellett;

3. egyéni támogatási felsőhatár: az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló miniszteri rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege;

4. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerint nyilvántartásba vett tenyészet;

5. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele támogatható állat tartása az e rendeletben meghatározottak szerint;

6. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultság;

7. történelmi bázis: a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 1. § b) pontja szerinti termelési egység mértéke;

8. történelmi bázisjogosultság: a mezőgazdasági termelő történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog.

2. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak az Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete.

(2) A II. és III. fejezet szerinti támogatásokra vonatkozó 2024-2027. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

(3) A II., III. és IV. fejezet szerinti támogatások - a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon - forintban megállapított keretösszegei, a II. és III. fejezet szerinti támogatások a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023 (IX. 13.) AM rendelet 66. §-a szerinti előrehozott kifizetés maximális fajlagos összegei, valamint a IV. fejezet szerinti támogatások maximálisan kifizethető fajlagos összegei a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerülnek meghatározásra.

(4) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő II. és III. fejezet szerinti támogatások fajlagos összegeit a Nemzeti Kifizető Ügynökségként eljáró Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a (3) bekezdés szerinti pénzügyi keretek és a II. és III. fejezet szerinti támogatások esetében az ellenőrzések alapján megállapított összes terület hányadosai alapján állapítja meg.

II. FEJEZET

FENNTARTHATÓSÁGOT ELŐSEGÍTŐ ALAPSZINTŰ-JÖVEDELEMTÁMOGATÁS

1. Közös szabályok

3. § (1) A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alapszintű-jövedelemtámogatás) irányuló kérelem benyújtására és elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet), valamint az Aktív gazda rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az alapszintű-jövedelemtámogatás alapjául szolgáló területnek az adminisztratív ellenőrzések és a helyszíni vizsgálatok (a továbbiakban együtt: ellenőrzés) alapján megállapított támogatható területeket kell tekinteni.

(3) Az alapszintű-jövedelemtámogatás igénybevételére kizárólag aktív mezőgazdasági termelő jogosult.

(4) Az alapszintű-jövedelemtámogatás csak akkor fizethető, ha az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák ellenőrzések alapján megállapított támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.

(5) Az alapszintű-jövedelemtámogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál sem vehető figyelembe az a terület, amely az Egységes kérelem rendelet szerint az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe.

(6) Ugyanarra a bejelentett táblára csak egy alapszintű-jövedelemtámogatási kérelem alapján fizethető ki támogatás.

(7) Egy bejelentett tábla tekintetében a helyszíni vizsgálat során mértnél nagyobb terület bejelentésének és egy másik bejelentett táblához kapcsolódó helyszíni vizsgálat során mértnél kisebb terület bejelentésének együttes előfordulása esetében, a többletet és a hiányt egybeszámítva kell figyelembe venni (a továbbiakban: területkompenzációs mechanizmus).

(8) A (7) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe az a mérés, amelynek eredményeként a bejelentett tábla egybeművelt tábla részeként kerül megállapításra.

(9) A területkompenzációs mechanizmusban azon alapszintű-jövedelemtámogatásra bejelentett tábla vehető figyelembe, amelynek megállapított támogatható területét adminisztratív ellenőrzés, illetve helyszíni vizsgálat eredményeként határozták meg.

(10)[2] Az alapszintű-jövedelemtámogatásban részesülhet az a mezőgazdasági termelő is, aki vagy amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési alatt áll.

4. § Ha az alapszintű-jövedelemtámogatásra irányuló egységes kérelem keretén belül benyújtott támogatási és egyben kifizetési kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított támogatható területtel kapcsolatban a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet alapján ismételt szándékos meg nem felelés kerül megállapításra, az ismételt szándékos meg nem felelés megállapítását követő naptári év március 1-jéig a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben nem támogatható területként kerül lehatárolásra. Ha az érintett terület a vonatkozó támogatási feltételeknek ismét megfelel, akkor a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően minősíthető vissza támogatható területté.

5. § Az alapszintű-jövedelemtámogatás tárgyában hozott döntés tartalmazza

a) az alapszintű-jövedelemtámogatásra irányuló támogatási kérelemben igényelt terület nagyságát,

b) az ellenőrzések alapján megállapított támogatható terület nagyságát,

c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget és

d) az esetlegesen alkalmazott jogkövetkezményeket.

2. Kendertermesztés esetén alkalmazandó további feltételek

6. § (1) Kendertermesztés esetén a kender termelésére használt területeknek kizárólag azon része lehet kifizetés alapja, amely a támogatható terület részét képezi, és amely megfelel az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdés második albekezdésében, valamint az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2., 4. és 5. cikkében foglaltaknak.

(2) Az alapszintű-jövedelemtámogatás csak akkor fizethető ki, ha a mezőgazdasági termelő az (EU) 2022/1173 bizottsági rendelet 8. cikk (3) bekezdés i) pontja szerinti adatokat az egységes kérelemmel együtt, a vetőmagcímkéket legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig a Kincstár részére megküldi.

III. FEJEZET

A FENNTARTHATÓSÁGOT ELŐSEGÍTŐ, ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL NYÚJTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELEMTÁMOGATÁS

7. § (1) A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: újraelosztó támogatás) irányuló támogatási kérelem benyújtására és vizsgálatára az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendeletet, valamint az Aktív gazda rendeletet kell alkalmazni.

(2) Újraelosztó támogatásra csak akkor jogosult az aktív mezőgazdasági termelő, ha a tárgyév tekintetében az alapszintű-jövedelemtámogatás vonatkozásában az ellenőrzések alapján megállapított legalább 1 hektár és legfeljebb 1200 hektár támogatható területtel rendelkezik.

(3) Az alapszintű-jövedelemtámogatásra jogosult mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerinti támogatható területének legfeljebb 10 hektárja után emelt összegű, míg a 10 hektár feletti, de 150 hektárt meg nem haladó része után csökkentett összegű újraelosztó támogatásra jogosult.

(4) Az emelt összegű újraelosztó támogatás fajlagos összege legfeljebb kétszerese lehet a csökkentett összegű újraelosztó támogatás fajlagos összegének.

(5) Az alapszintű-jövedelemtámogatás igénylése egyben az újraelosztó támogatás igénylésének is minősül.

IV. FEJEZET

AZ ALAPSZINTŰ-JÖVEDELEMTÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁS

3. Közös szabályok

8. § (1) Alapszintű-jövedelemtámogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) a következőkre vehető igénybe

a) hízottbika-tartás támogatása,

b) tejtámogatás,

c) anyatehéntartás támogatása,

d) extenzifikációs szarvasmarha támogatása,

e) Virginia - dohány termesztés támogatása, valamint

f) Burley - dohány termesztés támogatása.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja alapján termeléstől elválasztott támogatás, az (1) bekezdés c) pontja alapján termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(3) Az adott támogatás tekintetében az igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) és a Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtásáig - a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet), továbbá a TIR rendelet szerinti bejelentési határidőkre is figyelemmel - hibátlanul bejelentésre kerültek, valamint az ENAR és TIR nyilvántartásban szabályszerűen szerepelnek.

(4) Az anyatehéntartás támogatás tekintetében az igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet] 2. § 11. pontja szerinti adatbázisba az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyévet követő év január 15-éig szabályszerűen bejelentésre kerülnek, ez a bejelentési határidő jogvesztő.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja esetében

a) a kérelem benyújtására és vizsgálatára az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendeletet kell alkalmazni,

b) a támogatás kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz,

c) a támogatási feltételek ellenőrzése során az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, és

d)[3] az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén az Egységes kérelem rendelet 15. §-a, 17. §-a, 28. § (1) és (3) bekezdése, 29-31. §-a, 35-39. §-a szerinti eljárást kell alkalmazni.

9. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki

a) a 8. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás esetén az egységes kérelem keretében támogatási kérelmet nyújt be, és a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként a TIR-ben - a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítójával (a továbbiakban: támogatási azonosító) - legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától nyilván van tartva,

b) a 8. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti termeléstől elválasztott támogatás esetén

ba) a Kincstár nyilvántartása szerint történelmi bázisjogosultsággal rendelkezik, vagy

bb) őstermelők családi gazdasága esetében - ha a történelmi bázisjogosultság az őstermelők családi gazdasága tagjának nevén szerepel a nyilvántartásban - a támogatásra az őstermelők családi gazdaságának képviselője akkor jogosult, ha megfelel a termeléstől elválasztott támogatásra vonatkozó egyéb feltételeknek, valamint a tárgyév szeptember 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságának képviselője igazolja a Kincstár részére, hogy a bázisjogosultsággal rendelkező személy az őstermelők családi gazdaságának tagja.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatás esetén történelmi bázisjogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a tárgyévre vonatkozóan legalább 1 hektár támogatható területtel rendelkezik, és a TIR-ben - a támogatási azonosítójával - állattartóként van nyilvántartva.

(3) A 8. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti támogatások esetén a támogatás a történelmi bázis jogosultság alapján, az alapszintű-jövedelemtámogatás tekintetében a mezőgazdasági termelő részére megállapított támogatható terület mértékéig vehető igénybe.

10. § Átmeneti nemzeti támogatás legfeljebb

a) az egységes kérelemben feltüntetett területre,

b) a támogatási kérelemben megjelölt állategyedre, figyelembe véve a mezőgazdasági termelő egyéni támogatási felsőhatárát, valamint

c) a Kincstár nyilvántartása szerint az adott támogatási évre a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultságra

vonatkozóan állapítható meg.

4. Hízottbika-tartás támogatása

11. § (1) A hízottbika-tartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén hízottbika-tartási kötelezettség nem terheli.

5. Tejtámogatás

12. § (1) A tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli.

6. Anyatehéntartás támogatása

13. § (1) Az anyatehéntartás esetén termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként - az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével - egy alkalommal kerül megállapításra.

14. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek

a) a 2015. március 31-én hatályos, a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet] szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiség összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy

b) a 2015. március 31-én hatályos 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiség összege meghaladja a 120 000 kg-ot, és

ba) a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja,

bb) a ba) alpont szerinti állatok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá

bc) vállalja, hogy a ba) alpont szerinti állatokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a gazdaságából - Magyarország területén található összes termelőegységéből - értékesített tej, illetve tejtermékek alapanyagtejre átszámított mennyisége a (7) bekezdés szerint benyújtott tejértékesítési jelentések alapján

a) nem haladja meg a 120 000 kg-ot a tárgyévet megelőző év április 1. és a tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozóan, vagy

b) meghaladja a 120 000 kg-ot, és

ba) a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá

bb) vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(3) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás az egységes kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehén után igényelhető, amely nem tartozik a 4. mellékletben felsorolt fajtákhoz és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon "egyéb tejhasznú", 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat.

(4) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő

a) gondoskodik

aa) a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, a (3) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint

ab) a tárgyév január 1. és a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 1. § 3. pontja szerinti birtokon tartás időszakának (a továbbiakban: birtokon tartás időszaka) utolsó napja között történt ellésekhez tartozó termékenyítések, szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések központi adatbázisban történő regisztrációjáról,

b) a támogatásra bejelentett tenyészetében - 50%-ot meghaladó mértékben - hústermelés céljára tart borjakat, és az igényelt állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során,

c) a kérelmezett állattól a birtokon tartás időszaka alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja,

d) a kérelmezett állatállományát az egységes kérelem benyújtásának időpontjától gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja, és

e) gondoskodik a tenyészetében tartott állatok Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, nyilvántartásáról és az adatok hibátlan bejelentéséről.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő a (4) bekezdés b) pontjában jelölt ellési arányt az igényelt állatok vonatkozásában nem éri el, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre a tényleges ellési arány teljesül.

(6) A minimálisan támogatható állategyedek száma három.

(7) A mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozó, havi bontású adatokat tartalmazó tejértékesítési jelentést köteles benyújtani a Kincstár részére. A tejértékesítési jelentést a tárgyévre vonatkozó egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakban, egységes kérelem felületen kell benyújtani.

(8) A tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtásának elmaradása esetén az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló kérelmet a Kincstár elutasítja.

(9) Az (1) bekezdés vonatkozásában a tejegyenérték számítást a 3. melléklet szerint kell elvégezni.

(10) A tejtermelést nem folytató tenyészetnek a tárgyévre vonatkozó egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakban egyszeri, összesített - nullás - tejértékesítési jelentést kell benyújtania.

(11) Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságában összesen 120 000 kg értékesített tejet meghaladó tejtermelést folytató és tejtermelést nem folytató tenyészet egyaránt megtalálható, a tejtermelést folytató tenyészet adatairól tejértékesítési jelentést nem kell benyújtani.

15. § (1) A 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti mentességnek már az egységes kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ha az egységes kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a mezőgazdasági termelő vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.

(2) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

(3) A mezőgazdasági termelő tenyészetében az igényelt állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás időszaka alatt legfeljebb 40% lehet.

(4) A (3) bekezdésben és a 14. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott százalékos arány esetén a számítás során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági termelő által igényelt állatlétszámban az üszők aránya a (3) bekezdésben jelzettnél magasabb, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre az előírt üszőarány teljesül.

16. § A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan legalább hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amelynek az egységes kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan fenn kell állnia.

7. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása

17. § (1) Az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisjogosultsága alapján jogosult támogatásra.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén szarvasmarhatartási kötelezettség nem terheli.

8. Dohánytermesztés támogatása

18. § (1) A Virginia vagy a Burley fajtájú dohány termesztésének támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázisjogosultság és a dohány szerkezetátalakítási program keretében kiosztására kerülő szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok alapján kerül megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő történelmi bázisjogosultsággal rendelkezzen és teljesítse a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet [a továbbiakban: 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet] szerinti dohány szerkezetátalakítási nemzeti program (a továbbiakban: dohány szerkezetátalakítási program) feltételeit is.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő a dohány szerkezetátalakítási program előírásait

a) 70%-ban vagy annál nagyobb mértékben teljesíti, akkor a teljesítésnek megfelelő százalékos mértékben jogosult az (1) bekezdés szerinti támogatásra,

b) 70%-nál kisebb mértékben teljesíti, akkor az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételére a nem jogosult.

(4) A történelmi bázisjogosultság tárgyévi átruházása esetén - amennyiben a támogatás igénybevételének egyéb feltételei teljesülnek - a támogatásra az átvevő jogosult.

(5) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén dohánytermelési kötelezettség nem terheli.

9. Az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok

19. § (1) A 8. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti támogatások esetén a támogatásra való jogosultságot a Kincstár az általa vezetett nyilvántartás szerint a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultságok alapján állapítja meg.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja esetén a bázisjogosultságok átírásához kapcsolódó kérelem és a fellebbezés postai úton kerülnek benyújtásra, és az ezekhez kapcsolódó döntés is postai úton kerülnek közlésre.

20. § A támogatásról szóló döntés - ideértve a termeléstől elválasztott támogatások esetén hozott döntést is - tartalmazza

a) az adott támogatás vonatkozásában igényelt területet, állategyedet,

b) a támogatás alapjául szolgáló területet, állategyedet, történelmi bázisjogosultságot vagy egyéni támogatási felsőhatár mértékét és

c) a támogatás összegét, az annak kiszámítása során alkalmazott visszaosztás mértékét és a támogatási összeget érintő csökkentések okait.

21. § (1) A termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén az adott évi támogatás kifizetése a történelmi bázisjogosultság megállapítására és annak nyilvántartásában a mezőgazdasági termelő részére történő átvezetés alapjául szolgáló, jóváhagyott kérelem alapján történik. A 8. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti támogatás a történelmi bázissal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre, figyelembe véve a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt határidőt.

(2) A támogatást az a mezőgazdasági termelő is igényelheti, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év július 31-éig döntést hoz.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

24. §[4] E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 3. § (10) bekezdését a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az alapszintű-jövedelemtámogatásra vonatkozó 2024-2027. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

2. melléklet a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az újraelosztó támogatásra vonatkozó 2024-2027. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

3. melléklet a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásához kapcsolódó tejértékesítés során jelentett értékesített tej, illetve tejtermékek mennyiségének számítása során alkalmazandó átváltási képletek

1. 1 kg értékesített tej = 0,971 l tej

2. 1 kg vaj = 22,5 kg tej

3. 1 kg tejszín = 0,263 kg tej x tejszín zsírtartalma (tömeg%)

4. 1 kg tejföl = 0,263 kg tej x tejföl zsírtartalma (tömeg%)

5. 1 kg túró = 5 kg tej

6. 1 kg joghurt = 1 kg tej

7. 1 kg sajt = 10 kg tej

4. melléklet a 18/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A 14. § (3) bekezdése szerinti szarvasmarhafajták jegyzéke

1. Angler Rotvieh (Angeln) - Rød dansk mælkerace (RMD) - German Red - Lithuanian Red

2. Ayrshire

3. Armoricaine

4. Bretonne pie noire

5. Fries-Hollands (FH), Française frisonne pie noire (FFPN), Friesian-Holstein, Holstein, Black and White Friesian, Red and White Friesian, Frisona espanola, Frisona Italiana, Zwartbonten van België / pie noire de Belgique, Sortbroget dansk mælkerace (SDM), Deutsche Schwarzbunte, Schwarzbunte Milchrasse (SMR), Czarno-biała, Czerwono-biała, Magyar Holstein-Friz, Dutch Black and White, Estonian Holstein, Estonian Native, Estonian Red, British Friesian, Črno-bela, German Red and White, Holstein Black and White, Red Holstein

6. Groninger Blaarkop

7. Guernsey

8. Jersey

9. Malkeborthorn

10. Reggiana

11. Valdostana Nera

12. Itäsuomenkarja

13. Länsisuomenkarja

14. Pohjoissuomenkarja