5/2015. (II. 19.) FM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében,

a 27. § (2) bekezdés tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.[1] anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely a birtokon tartási időszak utolsó napján legalább egyéves;

2.[2] anyatehén: húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarhaféle;

3. átruházás: a támogatási kérelmen bejelentett állatok összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Bázisrendelet) szerinti átruházás;

4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a támogatási kérelmében bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a Bázisrendelet szerinti átadó;

5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a támogatási kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a Bázisrendelet szerinti átvevő;

6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása;

7.[3]

8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló miniszteri rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege;

9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem;

10. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti jogosultság;

11.[4] mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a mezőgazdasági tevékenységét az 1307/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti területen folytatja;

12. nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt terület: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott terület;

13. tárgyév: a támogatási időszak azon naptári éve, amelynek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő a támogatási feltételeket teljesíti, és a támogatást kérelmezi, vagy amelyben a kifizetés alapját képező történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultság a jogosult rendelkezésére áll;

14. támogatható terület: az 1307/2013/EU rendelet 32. cikk (2)-(6) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület;

15. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett tenyészet;

16. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis;

17. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása az e rendeletben meghatározottak szerint;

18. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi;

19. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog.

II. FEJEZET

AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

1. Közös szabályok

2. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet, valamint a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a támogatható területeket kell tekinteni.

(3) Az egységes területalapú támogatási kérelem alapján csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.

(4) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, amely az Egységes kérelem rendelet szerint az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe.

(5) Ugyanarra a bejelentett táblára csak egy egységes területalapú támogatási kérelem alapján fizethető ki támogatás.

(6)[5] A támogathatóság tekintetében a nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt területnél a mezőgazdasági célokon kívül eső hasznosítás időszakát úgy kell megválasztani, hogy ne veszélyeztesse a mezőgazdasági főtevékenységet, és időtartama ne haladja meg az évi hatvan napot. Az adott terület vonatkozásában jogszerű földhasználó mezőgazdasági termelőnek a nem mezőgazdasági tevékenység időtartamát és jellegét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére a tevékenység megkezdését követően tíz napon belül, a Kincstár által rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell bejelentenie.

(7) Szántóterületet csak az egységes kérelemben jelzett, bejelentett kultúrák vegetációs időszakán kívül lehet - a (6) bekezdés szerint - ideiglenesen más célra használni. Nem minősül nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt területnek

a) a sportolási tevékenységre, illetve rekreációs célra használt gyepterület,

b) a honvédelmi gyakorló terület,

c) a szabadidős célra használt terület.

(8) Egységes területalapú támogatást igényelhet az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, amely, vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll.

3. § Amennyiben az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában támogatható területtel kapcsolatban az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 7. és 8. pontja vonatkozásában ismételt szándékos meg nem felelések kerültek megállapításra, az ismételt szándékos meg nem felelés megállapítását követő naptári év március 1-jéig a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben nem támogatható területként kerül lehatárolásra. Amennyiben az érintett terület a vonatkozó jogszabályi feltételeknek ismét megfelel, akkor a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően minősíthető vissza támogatható területté.

4. § Az egységes területalapú támogatás tárgyában hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában igényelt terület nagyságát,

b) az ellenőrzések alapján megállapított terület nagyságát,

c) a támogatható terület nagyságát,

d) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget, és

e) az alkalmazott - uniós jogi aktus szerinti - jogkövetkezményeket.

2. A támogatás mértékére vonatkozó szabályok

5. § (1) A támogatás mértéke az e rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Mérték rendelet) kerül meghatározásra.

(2) Az 1307/2013/EU rendelet 11. cikk (1) bekezdésében a tagállam részére adott felhatalmazás alapján, a mezőgazdasági termelőnek egy adott évre nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege 176 000 euró.

(3) Az 1307/2013/EU rendelet 11. cikk (1) bekezdésében a tagállam részére adott felhatalmazás alapján, ha a mezőgazdasági termelőnek egy adott évre nyújtandó egységes területalapú támogatás összege meghaladja a 150 000 eurót, akkor az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó része a 150 000 eurót meghaladó rész 5%-ával csökkentésre kerül.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti támogatási összegeket az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 809/2014/EU rendelet) 6. cikk (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

3. További feltételek kendertermesztés esetén

6. §[6] Kendertermesztés esetén a kender termelésére használt területeknek kizárólag azon része lehet kifizetés alapja, amely a támogatható terület részét képezi, és amely megfelel az 1307/2013/EU rendelet 32. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak. Egységes területalapú támogatás csak akkor fizethető, ha a vetőmagcímkéket a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemmel együtt, de legkésőbb a tárgyév június 30-áig a Kincstár részére megküldi, továbbá az egységes kérelemben a 809/2014/EU rendelet 17. cikk (7) bekezdése szerinti adatokat feltünteti.

III. FEJEZET

AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁS

4. Közös szabályok

7. § (1) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) vehető igénybe az alábbi jogcímekre:

a) hízottbikatartás támogatása,

b) tejtámogatás,

c) anyatehéntartás támogatása,

d) extenzifikációs szarvasmarha támogatás,

e) anyajuhtartás támogatása,

f) kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás,

g) Burley-dohány termesztésének támogatása,

h) Virginia-dohány termesztésének támogatása,

(2) Az (1) bekezdés a), b), d), f), g) és h) pontja szerinti jogcímek alapján termeléstől elválasztott támogatás, az (1) bekezdés c), e) pontja szerinti jogcímek alapján termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(2a)[7] Az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig - figyelemmel a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti bejelentési határidőkre is - bejelentésre kerültek, és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek.

(2b)[8] Az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, melyek a Termékenyítési Rendszerbe az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyév december 31-éig hibátlanul bejelentésre kerülnek.

8. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki

a) a 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén támogatási kérelmet nyújt be és a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként - a TIR-ben feltüntetett, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosítójával - legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától szerepel,

b) termeléstől elválasztott támogatási jogcím esetén

ba)[9] a Kincstár nyilvántartása szerint történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultsággal rendelkezik, vagy

bb)[10] őstermelők családi gazdasága esetében - ha a történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultság az őstermelők családi gazdasága tagjának a nevén szerepel a nyilvántartásban - a támogatásra az őstermelők családi gazdaságának képviselője akkor jogosult, ha megfelel a termeléstől elválasztott támogatásra vonatkozó egyéb feltételeknek, valamint a tárgyév szeptember 30-ig az őstermelők családi gazdaságának képviselője igazolja a Kincstár részére, hogy a bázis jogosultsággal rendelkező személy az őstermelők családi gazdaságának tagja.

(2)[11] A 7. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti támogatási jogcím esetén történelmi bázis jogosultság és a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogcím esetében kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a tárgyévre vonatkozóan legalább 1 hektár támogatható területtel rendelkezik és a TIR-ben - a TIR-ben feltüntetett, az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójával - állattartóként van nyilvántartva.

(3) A 7. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatás a történelmi bázis jogosultság alapján, az egységes területalapú támogatás tekintetében a mezőgazdasági termelő részére megállapított támogatható terület mértékéig vehető igénybe.

9. § Átmeneti nemzeti támogatás legfeljebb

a) az egységes kérelemben feltüntetett területre,

b) a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszámra, figyelembe véve az ügyfél egyéni támogatási felsőhatárát, valamint

c)[12] a Kincstár nyilvántartásában szereplő történelmi bázis jogosultságra és kiegészítő történelmi bázis jogosultságra

vonatkozóan állapítható meg.

5. Hízottbikatartás támogatása

10. § (1) A hízottbikatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén hízottbika-tartási kötelezettség nem terheli.

(3)[13] Ha a mezőgazdasági termelő termelést folytat, az (1) bekezdés szerinti támogatás feltétele, hogy gondoskodjon az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet] szerinti apaállat-használatról és a tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről és az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról.

6. Tejtámogatás

11. § (1) A tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli.

(3)[14]

(4)[15]

(5)[16]

(6)[17]

(7)[18]

(8)[19]

7. Az anyatehéntartás támogatása

12. § (1) Az anyatehéntartás esetén a Mérték rendeletben meghatározott mértékű termeléshez kötött támogatás vehető igénybe.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként - az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével - egy alkalommal kerül megállapításra.

13. § (1)[20] Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek

a) a 2015. március 31-én hatályos, a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet] szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy

b) a 2015. március 31-én hatályos 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a 120 000 kg-ot, és a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(1a)[21] A 2016. támogatási évtől kezdődően anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a gazdaságából - Magyarország területén található összes termelőegységéből - értékesített tej, illetve tejtermékek alapanyagtejre átszámított mennyisége a (6) és (6a) bekezdés szerint benyújtott tejértékesítési jelentések alapján[22]

a) nem haladja meg a 120 000 kg-ot a tárgyévet megelőző év április 1. és a tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozóan, vagy

b) meghaladja a 120 000 kg-ot, és

ba) a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá

bb) vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

(2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatás a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehén után igényelhető, amely nem tartozik az 1. mellékletben felsorolt fajtákhoz és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon "egyéb tejhasznú", 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes, vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához.

(3) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[23] gondoskodjon a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról,

b) gondoskodjon a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelölésről és nyilvántartásról,

c)[24] gondoskodjon a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, a (2) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint gondoskodik a tárgyév január 1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések központi adatbázisban történő regisztrációjáról,

d) a támogatásra bejelentett tenyészetében - 50%-ot meghaladó mértékben - hústermelés céljára tartson borjakat és a kérelmezett állatok legalább 30%-ának legyen ellése a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszak során, és

e)[25] a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa.

f)[26] kérelmezett állatállományát a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja.

(3a)[27]

(3b)[28] A mezőgazdasági termelőnek az (3) bekezdés c) pontja szerinti regisztrációs kötelezettségét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz a Termékenyítési Rendszerben erre a célra rendszeresített bizonylaton történő hibátlan bejelentéssel kell teljesítenie.

(4) A támogatható minimális állatlétszám három egyed.

(5) A támogatás további feltétele az anyatehén fajtájának az ENAR nyilvántartásba való bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletben meghatározott útmutató szerinti fajtakóddal legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig.

(6)[29] A 2016. támogatási évben a 13. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, a 13. § (2) bekezdésében és az 1. mellékletben felsorolt, illetve magyartarka fajtájú szarvasmarhát is tartalmazó tenyészetekben tartott állatok után a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatási évet megelőző év április 1. és a támogatási év március 31. közötti időszakra vonatkozó tejértékesítési jelentéseket a Kincstár által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon a Kincstár részére benyújtsa. A havi tejértékesítési jelentés benyújtási határideje a tárgyhót követő hónap 15. napja, az összesített tejértékesítési jelentés benyújtási határideje a támogatási évet követő év május 15. napja. A 2017. évtől kezdődően a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozó, havi bontású adatokat tartalmazó tejértékesítési jelentést köteles benyújtani a Kincstár részére. A tejértékesítési jelentést a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.

(6a)[30] A (6) bekezdés szerinti, a tejértékesítési jelentés benyújtására vonatkozó támogatási feltétel teljesítésére nem kötelezett mezőgazdasági termelő esetében a 13. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti támogatási feltételt a 2016. támogatási év vonatkozásában teljesítettnek kell tekinteni.

(7)[31] A (6) bekezdés szerinti nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges adatokat és az értékesített tejmennyiségre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(8)[32] A tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtásának elmaradása esetén az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet a Kincstár elutasítja.

(8a)[33] A 2016. támogatási évre vonatkozó kérelmek tekintetében a hiányosan teljesített tejértékesítési jelentésekre vonatkozóan a Kincstár - ötnapos határidő tűzése mellett - a tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtására szólítja fel a mezőgazdasági termelőt.

(8b)[34] A (8a) bekezdésben rögzített hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítő mezőgazdasági termelő részére a 2016. évi támogatási kérelmek tekintetében a Kincstár - ötnapos határidő tűzése mellett - a tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtására szólítja fel a mezőgazdasági termelőt.

(9)[35] Az (1) és (1a) bekezdés vonatkozásában a tejegyenérték számítást a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

(10)[36] A 2016. év vonatkozásában a havi tejértékesítési jelentést háromhavi összesítéssel kell benyújtani. Annak elmaradása esetén az összesítés a következő háromhavi ciklus végén, a tárgyidőszaki jelentéssel együtt pótolható.

(11)[37] A tejtermelést nem folytató tenyészetnek a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban egyszeri, összesített - nullás - tejértékesítési jelentést kell benyújtania.

(12)[38] Amennyiben a mezőgazdasági termelő gazdaságában összesen 120 000 kg értékesített tejet meghaladó tejtermelést folytató és tejtermelést nem folytató tenyészet egyaránt megtalálható, a tejtermelést folytató tenyészet adatairól tejértékesítési jelentést nem kell benyújtani.

14. § (1)[39] A 13. § (3) bekezdés f) pontja szerinti mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ha a támogatási kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem alapján vis maior kérelem benyújtásával együtt sem jogosult támogatásra.

(1a)[40] A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül megküldi a Kincstár részére.

(2)[41] A mezőgazdasági termelő tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.

(3) A (2) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott százalékos arány esetén a számítás során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.

15. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan áll fenn.

(2) A tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a mezőgazdasági termelő a tartási kötelezettség alatt álló állatnak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az ENAR nyilvántartás alapján igazoltan vágásra történő selejtezését - a kieséstől számított hatvan napon belül - a 13. §-ban foglalt feltételeknek a támogatási kérelem benyújtásának napjától megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlás csak akkor fogadható el, ha

a) a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik,

b)[42] a mezőgazdasági termelő a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem pótolt állatokat a kiesést követő tizenöt napon belül, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a Kincstár felé bejelenti,

c) a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik, és

d) a kieső állat tekintetében a mezőgazdasági termelő megfelelt az (1) bekezdésben és a 13. §-ban foglaltaknak.

(4) A pótlásként beállított állatra vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt hat hónapos birtokon tartási kötelezettség számításakor a kieső állat esetében eltelt időt figyelembe kell venni.

(5)[43] Ha a mezőgazdasági termelő a birtokon tartási kötelezettség ideje alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási helyét, tenyészetét, akkor köteles azt a változás bekövetkezésétől - tartási hely változtatása esetén az állatállomány átszállításának napjától, tenyészet megváltoztatása esetén az ENAR nyilvántartásban bejegyzett állatmozgás dátumától - számított tizenöt napon belül, ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a Kincstár részére bejelenteni.

16. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 59. cikkében valamint a 809/2014/EU rendelet 42. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[44] Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (a továbbiakban: 640/2014/EU rendelet) 30-32. cikke, valamint a 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.

(3) Az állatokra és a tenyészetre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek az ENAR nyilvántartásba bejelentésre kerültek és a nyilvántartásban szerepelnek.

17. § (1)[45] Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet tárgyévente az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakban kell benyújtani a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)[46] A Kincstár a támogatásra bejelentett állatokról szóló igazolást legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

(3)[47] A támogatási összeg kifizetéséről - a 13. § (8a) és (8b) bekezdése szerinti esetek kivételével - a Kincstár a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz.

8. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása

18. § (1) Az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén szarvasmarha tartási kötelezettség nem terheli.

9. Anyajuhtartás támogatása

19. § (1) Az anyajuh után, állategyedenként, termeléshez kötötten, a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe.

(2) A mezőgazdasági termelőt anyajuhtartási kötelezettség terheli.

(3) A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra.

20. § (1)[48] Az anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő gondoskodjon a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti apaállat-használatról és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használjon a nőivarú állomány fedeztetésére, továbbá gondoskodjon a tenyészetében tartott állatállománynak a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet) szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről.

(1a)[49] Az (1) bekezdésben meghatározott - Juh ENAR rendelet szerinti - tartós jelölésnek legkésőbb a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-ei 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikk (4) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig, azaz a birtokon tartási időszak első napjáig kell eleget tenni.

(2) A támogatható minimális állatlétszám tíz egyed.

(3)[50] A mezőgazdasági termelő mint tartó tenyészeteiben a kérelmező által tartott állatok létszámáról és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek betartásáról a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség - az agrárpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - térítésmentesen, a Kincstár által rendszeresített nyomtatványnak megfelelő adattartalommal igazolást állít ki a mezőgazdasági termelő részére, valamint ezen tényekről a Kincstár megkeresésére adatot szolgáltat.

21. § (1) A mezőgazdasági termelő a támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelő anyajuhállományt köteles száz egymást követő napon át birtokán tartani. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem jogkövetkezmény nélküli benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően száz napon át folyamatosan áll fenn.

(2)[51] Ha a mezőgazdasági termelő a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási helyét vagy tenyészetét, azt a változás bekövetkezésétől - tartási hely változtatása esetén az állatállomány átszállításának napjától, tenyészet megváltoztatása esetén az ENAR nyilvántartásban bejegyzett állatmozgás dátumától - számított tizenöt napon belül bejelenti a Kincstár részére. A bejelentést és a támogatási kérelemre vonatkozó egyéb módosítást elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtja be.

22. § (1)[52] Az anyajuhtartás termeléshez kötött támogatásra irányuló támogatási kérelmet a 26. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani 2015. április 1. és május 22-e között, az azt követő években a tárgyév február 1. és március 20. között.

(2) A támogatási kérelmen nyilatkozni kell a juhtej és juhtej-tejtermékek tárgyévben történő értékesítéséről.

(3)[53] A támogatási összeg kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év június 30-áig döntést hoz.

23. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkében, valamint a 809/2014/EU rendelet 42. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[54] Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 640/2014/EU rendelet 30-32. cikke, valamint 34. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.

(3) A Juh ENAR rendelet 13. §-ában foglaltak betartásának ellenőrzése a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jétől a helyszíni ellenőrzés napjáig az állomány-nyilvántartásba bejegyzett ki- és beszállítások, a helyszínen fellelhető szállítólevelek és a Juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban rögzített szállítólevelek összevetésével történik.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megállapításra kerül, hogy az állomány-nyilvántartásba bejegyzett ki- és beszállítások, valamint a helyszínen fellelhető szállítólevelek sorszáma, és az egyes szállítólevelek bejelentése a Juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő, bejelentett és feldolgozott szállítások számához képest a szállítólevelek sorszáma alapján eltér, és az eltérés eléri vagy meghaladja a 20%-ot, akkor a támogatás az eltérés százalékos arányával megegyező mértékben csökkentésre kerül.

(5) Megfelelő, bejelentett szállítólevélnek kizárólag a Juh ENAR rendelet szerinti szállítólevél nyilvántartásban szereplő szállítólevelek fogadhatóak el.

10. Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása

24. § (1) A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult.

(2) Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatás csak az e rendeletben szabályozott termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állatlétszámig vehető igénybe.

11. A dohánytermesztés támogatása

25. § (1)[55] A - 2022. év kivételével - Burley és a Virginia fajtájú dohány támogatását a termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kell meghatározni. A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet (a továbbiakban: szerkezetátalakítási rendelet) 3. §-a alapján a szerkezetátalakítási programban részt vevő mezőgazdasági termelő egyéni történelmi bázisa alapján, a Mérték rendeletben meghatározott összegű támogatásra jogosult. A történelmi bázis tárgyévi átruházása esetén - amennyiben a támogatás igénybevételének egyéb feltételei teljesülnek - a támogatásra az átvevő jogosult.

(1a)[56] Az (1) bekezdés szerinti támogatás legfeljebb a szerkezetátalakítási rendelet szerint megállapított Virginia és Burley dohány szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok számát nem meghaladó számú, azonos típusú támogatási jogosultság után vehető igénybe.

(1b)[57] Az (1) bekezdés szerinti támogatás teljes összegére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program előírásainak maradéktalanul megfelel. Ha a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program előírásainak teljesítésére 70%-ban vagy annál nagyobb mértékben kerül sor, a mezőgazdasági termelő a teljesítésnek megfelelő százalékos mértékben jogosult dohánytermesztési átmeneti nemzeti támogatásra. A dohány szerkezetátalakítási nemzeti program előírásainak 70%-nál kisebb mértékben való teljesítése esetén a mezőgazdasági termelő dohánytermesztési átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére nem jogosult.

(2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén dohánytermelési kötelezettség nem terheli.

12. Az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok

26. § (1)[58] A 7. § (1) bekezdés a), b), d), f), g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatásra való jogosultságot a Kincstár az általa vezetett nyilvántartás szerint a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben rendelkezésére álló történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultságok alapján állapítja meg.

(1a)[59] A 7. § (1) bekezdés a), b), d), f), g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az ügyhöz kapcsolódó minden iratot és a fellebbezést postai úton kell benyújtani.

(2)[60] A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül az egységes kérelem felületen lehet benyújtani a Kincstárhoz.

(3)[61] A támogatási kérelem benyújtása, a módosítás, a pontosítás, a visszavonás, az adatváltozás bejelentése, a vis maior bejelentés, a kérelem késedelmes benyújtása, a meghatalmazott, a vélelmezett örökös eljárása, az előzetes ellenőrzés, az elektronikus kapcsolattartás, a helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre tett ügyfélészrevétel kötelezően elektronikus úton történő benyújtása kapcsán az egységes kérelem rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Az előzetes ellenőrzés szabályait a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatási jogcímre nem kell alkalmazni.

(3a)[62] A 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatási jogcím vonatkozásában a 2017. évi támogatási kérelem benyújtására, módosítására, pontosítására, visszavonására, az adatváltozás bejelentésére, a vis maior bejelentésre, a kérelem késedelmes benyújtására, a meghatalmazott, a vélelmezett örökös eljárására, az elektronikus kapcsolattartásra, a helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre tett ügyfélészrevétel kötelezően elektronikus úton történő benyújtására az egységes kérelem előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy[63]

a) a már benyújtott támogatási kérelem jogkövetkezmény nélkül a tárgyév április 4-éig módosítható,

b) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően benyújtott támogatási kérelem - a támogatási összeg munkanaponkénti 1%-os csökkentésével - a tárgyév április 14-éig módosítható, valamint

c) adatváltozás bejelentésére a tárgyév március 20-át követően van lehetőség.

(4) A támogatási kérelem mellékleteit és minden egyéb, az eljárás során benyújtandó igazolást és mellékletet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.

(5) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a támogatási kérelem az egyes jogcímeknél meghatározott határidőn túl a 640/2014/EU rendelet 13. cikkében foglaltakra figyelemmel nyújtható be.

27. § (1) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet visszavonni.

(2)[64] A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentését az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

28. § A támogatásról szóló határozatnak - ideértve a termeléstől elválasztott támogatások esetén hozott döntést is - tartalmaznia kell:

a) az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területet, állatlétszámot, történelmi bázist, kiegészítő történelmi bázist,

b) a támogatás alapjául szolgáló terület, állatlétszám, történelmi bázis, kiegészítő történelmi bázis vagy egyéni támogatási felsőhatár mértékét, és

c) a támogatás összegét, az annak kiszámítása során alkalmazott visszaosztás mértékét és a támogatási összeget érintő csökkentések okait.

29. § (1)[65] A támogatás kifizetéséről a Kincstár az esetleges köztartozás levonása mellett intézkedik.

(2) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímekhez kapcsolódó átruházás esetén az átruházó által igényelt támogatás az átvevőnek kerül kifizetésre, ha az átvevő

a)[66] az átruházást követő tizenöt napon belül elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül bejelenti a Kincstárnak az átruházás tényét és igényli a támogatást,

b) mellékeli az átruházásról szóló szerződés másolatát, és

c) teljesíti a támogatás igénybevételéhez szükséges összes feltételt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti átruházás az átvevő egyéb támogatási kérelmével kapcsolatos feltételek teljesítését kedvezőtlenül érinti, az átruházott állatokat az adott tárgyévben különálló gazdaságnak kell tekinteni.

30. § (1) A termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén az adott évi támogatás kifizetése a történelmi bázis jogosultság megállapítására és annak nyilvántartásában az ügyfél részére történő átvezetés alapjául szolgáló, jóváhagyott kérelem alapján történik. A 7. § (1) bekezdés a)-b), d), f)-h) pontjában meghatározott támogatás a történelmi bázissal, illetve kiegészítő történelmi bázissal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre, figyelembe véve a Bázisrendeletben foglalt ügyleti határidőket.

(2) A támogatást az a mezőgazdasági termelő is igényelheti, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, amely, vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3)[67] Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetéséről a Kincstár a tárgyévet követő év július 31-éig döntést hoz.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

13. Átmeneti rendelkezések[68]

31/A. §[69] E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes rendeletek módosításáról szóló 40/2015. (VII. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet] megállapított 1. § 2. pontját, 13. § (10)-(12) bekezdését és 2. melléklet 1. pontját a 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31/B. §[70] E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokkal kapcsolatos, valamint egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2015. (IX. 7.) FM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet] megállapított 1. § 11. pontját, 16. § (2) bekezdését és 23. § (2) bekezdését az 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31/C. §[71]

31/D. §[72] E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 13. § (3) bekezdés e) pontját a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

31/E. §[73] E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokat és az ahhoz kapcsolódó egyéb támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 13/2017. (III. 17.) FM rendelettel megállapított 7. § (2a) bekezdését és 13. § (8a) bekezdését a 2016. évi támogatási kérelmek alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

31/E. §[74] E rendeletnek az egyes nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2017. (IV. 10.) FM rendelettel [a továbbiakban: 17/2017. (IV. 10.) FM rendelet] megállapított 20. § (1a) bekezdését a 17/2017. (IV. 10.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

31/F. §[75] (1) Az egyes közvetlen és nemzeti támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2017. (XI. 6.) FM rendelettel [a továbbiakban: 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet] megállapított 13. § (6), (6a) és (8b) bekezdést, valamint 17. § (3) bekezdést a 2016. évi támogatási kérelmek alapján indult, az 55/2017. (XI. 6.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes közvetlen és nemzeti támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2017. (XI. 6.) FM rendelettel megállapított 14. § (1) és (1a) bekezdést a 2018. támogatási évben indult támogatási eljárásokban kell alkalmazni.

31/G. §[76] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2020. (IV. 3.) AM rendelettel megállapított 10. § (3) bekezdését, 13. § (3) bekezdés a) és c) pontját, valamint 20. § (1) bekezdését a 2020. február 1-jétől benyújtott kérelemre indult eljárásokban is alkalmazni kell.

32. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági rendeletnek,

c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet az 5/2015. (II. 19.) FM rendelethez

Szarvasmarhafajták jegyzéke a 13. § (2) bekezdés alkalmazásához

1. Angler Rotvieh (Angeln) - Rřd dansk mćlkerace (RMD) - German Red - Lithuanian Red

2. Ayrshire

3. Armoricaine

4. Bretonne pie noire

5. Fries-Hollands (FH), Française frisonne pie noire (FFPN), Friesian-Holstein, Holstein, Black and White Friesian, Red and White Friesian, Frisona espańola, Frisona Italiana, Zwartbonten van België/pie noire de Belgique, Sortbroget dansk malkerace (SDM), Deutsche Schwarzbunte, Schwarzbunte Milchrasse (SMR), Czarno-biała, Czerwono-biała, Magyar Holstein-Friz, Dutch Black and White, Estonian Holstein, Estonian Native, Estonian Red, British Friesian, črno-bela, German Red and White, Holstein Black and White, Red Holstein

6. Groninger Blaarkop

7. Guernsey

8. Jersey

9. Malkeborthorn

10. Reggiana

11. Valdostana Nera

12. Itäsuomenkarja

13. Länsisuomenkarja

14. Pohjoissuomenkarja.

2. melléklet az 5/2015. (II. 19.) FM rendelethez[77]

Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásához kapcsolódó tejértékesítés során jelentett értékesített tej, illetve tejtermékek mennyisége számítása során alkalmazandó átváltási képletek

1. 1 kg értékesített tej = 0,971 l tej[78]

2. 1 kg vaj= 22,5 kg tej

3. 1 kg tejszín= 0,263 kg tej x tejszín zsírtartalma (tömeg%)

4. 1 kg tejföl= 0,263 kg tej x tejföl zsírtartalma (tömeg%)

5. 1 kg túró= 5 kg tej

6. 1 kg joghurt= 1 kg tej

7. 1 kg sajt= 10 kg tej