19/2024. (IV. 9.) AM rendelet

a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely a birtokon tartás időszaka utolsó napján legalább egyéves;

2. anyatehén:

a) húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy

b) nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarha vagy bivaly;

3. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes támogatásoknál meghatározott ideig a mezőgazdasági termelő tenyészetében történő tartása;

4. cukorrépa integrátor:

a) az a természetes személy, valamint az egyes termékek beszerzését, értékesítését vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek szolgáltatását nyújtó, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a támogatás igénylésének évében saját maga termelt, illetve termékértékesítési szerződéssel cukorrépa-termelőkkel termeltetett cukorrépáját a cukorrépa feldolgozó számára értékesíti, vagy

b) a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet szerint működő, államilag elismert szövetkezet, amely a tagjai által a támogatás igénylésének évében termelt cukorrépát a cukorrépa feldolgozó számára értékesíti;

5. cukorrépa szállítási szerződés: a cukorrépa feldolgozóval a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerint kötött cukorrépa szállítási szerződés, amely a leszerződött terület nagyságát is tartalmazza;

6. fix, telepített öntözés: nem áttelepíthető, adott táblára méretezett, szilárd burkolattal ellátott nyomás, illetve szivattyú központhoz csatlakozó földalatti fő- és osztóvezetékek, felszíni vagy felszín feletti, illetve lombkoronaszintben rögzített szárnyvezetékek kiépítésével létrehozott, nem kiegészítő öntözést biztosító öntözéses technológia;

7. hízottbika: legalább 9 hónapos, hímivarú szarvasmarha vagy bivaly;

8. homogén ültetvény: legalább 95%-ban egy faj azonos vagy különböző korú egyedeiből álló ültetvény;

9. jóváhagyott tábla: a mezőgazdasági termelő által igényelt, termeléshez kötött közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási feltételeknek, és a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatás feltételeinek megfelelő tábla;

10. minősített szaporítóanyag:

a) a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 1-4. számú melléklete szerinti követelményeknek megfelelő,

b) a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] 1-3., 5-9. számú melléklete szerinti követelményeknek teljeskörűen megfelelő,

c) a zöldségnövények és az ipari zöldségnövények vonatkozásában, a b) pont szerinti mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 19. és 20. §-a szerint minősített, standard szaporítóanyag, amely a termesztésben felhasználható, valamint

d) citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 4. számú melléklete szerinti paramétereknek - a növénytermesztési hatóság által kiállított vizsgálati jegyzőkönyv szerint - teljeskörűen megfelelő

szaporítóanyag;

11. minősítési eljárás:

a) a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1-4. számú melléklete szerinti követelmények szerint lefolytatott minősítés,

b) az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 1-3., 5-9. számú melléklete szerinti követelmények teljes körére lefolytatott minősítés,

c) a zöldségnövények és az ipari zöldségnövények vonatkozásában, a b) pont szerinti mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 19. és 20. §-a szerinti, standard szaporítóanyag minősítésére vonatkozó eljárás, vagy

d) citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű vonatkozásában az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 4. melléklete szerinti előírásoknak való megfelelőség megállapítására irányuló eljárás;

12. palánta kísérő okmány: az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet szerint kiállított, kötelező adattartalommal rendelkező szaporítóanyag-kísérő okmány vagy bármely olyan bizonylat, amely kíséri az árut;

13. szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 20. pontja szerinti fogalom;

14. származási dokumentáció: csemetetelepítés során felhasznált szaporítóanyag származási igazolványa;

15. tejhasznú tehén: Angelni, Ayrshire, Borzderes, Brown Swiss, Dán vörös, Egyéb tejhasznú, Erdélyi pirostarka marha, Eringer, Európai feketetarka lapály, Európai vöröstarka lapály, Holstein-fríz, Jersey, Kárpáti borzderes, Kosztromai, Magyartarka, Meuse-Rhine-Yssel, Mokány marha, Montbeliarde, Normande, Norvég vörös, Pinzgaui, SMR, Svéd vörös fajtához tartozó, nőivarú szarvasmarha;

16. termeléshez kötött közvetlen támogatás: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32-34. cikke szerinti támogatás;

17. tételazonosító: a minősített szaporítóanyag-tétel azonosító adatait tartalmazó egyedi azonosító szám;

18. tenyészállat kiállítás: kiállítás típusú tenyészetkódon megvalósuló olyan esemény, melynek célja az ágazat tenyésztési eredményeinek bemutatása;

19. tőszámbeállottság: a tárgyévben az adott támogatás tekintetében igényelt területen a termés hozatalára képes egyedek és a telepítési engedélyben meghatározott tőszám szerinti egyedek - telepítési engedély hiányában a területen meghatározó térállásra jellemző tőszám alapján számított egyedek - aránya.

2. A támogatás forrása

2. § (1) A termeléshez kötött közvetlen támogatások forrása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak az Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete.

(2) Az egyes termeléshez kötött közvetlen támogatásokra vonatkozó 2024-2027. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3)[1] A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon forintban kifejezett pénzügyi keretek összege és a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP Vhr.) 66. §-a szerinti előzetes kifizetés maximális fajlagos összege az e rendelet egyes támogatásaihoz kapcsolódó támogatási összegekről szóló, a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerülnek meghatározásra.

(4) A termeléshez kötött közvetlen támogatások mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő fajlagos összegét a Magyar Államkincstár mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár) állapítja meg a (3) bekezdés szerinti pénzügyi keretek és a termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében az ellenőrzések alapján megállapított összterület vagy meghatározott állatok létszámának hányadosa alapján.

3. A támogatásra jogosultak köre

3. § (1) E rendelet szerinti támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a)[2] a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott egyes támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet szerint aktív mezőgazdasági termelőnek minősül, és

b) a 17. § (1) bekezdése szerinti növénytermesztési támogatásokra bejelentett terület vonatkozásában a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló AM rendelet (a továbbiakban: alaptámogatási rendelet) alapján a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű-jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alapszintű-jövedelemtámogatás) jogosult.

(2)[3] Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki vagy amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési alatt áll, feltéve, hogy a támogatás feltételeinek megfelel.

4. Az egységes kérelem keretén belül benyújtott támogatási és egyben kifizetési kérelem vizsgálata, döntéshozatal

4. § (1) A Kincstár a támogatási feltételek teljesülését

a) az e rendelet szerinti feltételek,

b) az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerint bejelentett tábla, valamint

c) az e rendelet szerint bejelentett állatlétszám

vonatkozásában adminisztratív ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat (a továbbiakban együtt: ellenőrzés) lefolytatásával végzi el.

(2) A Kincstár mint közreműködő szervezet a Nemzeti Irányító Hatóság nevében hozza meg a támogatásról szóló döntést az Egységes kérelem rendelet, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet), valamint az e rendelet 5-8. §-a szerinti ellenőrzéseket követően, az azokban foglalt csökkentésekre és egyéb jogkövetkezményekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) A támogatásról szóló döntésnek tartalmaznia kell

a) az adott támogatás vonatkozásában igényelt terület nagyságát, illetve állategyed számát,

b) a döntésben jóváhagyott, a támogatás alapjául szolgáló terület nagyságát, illetve állategyed számát,

c) a támogatás összegét, a támogatás fajlagos mértékét, és a támogatási összeget érintő csökkentések okait, mértékét, valamint

d) az alkalmazandó jogkövetkezményeket.

(4) Az ellenőrzés során a támogatás feltételeinek - beleértve a Feltételességi rendeletben meghatározott feltételeket is - való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az Egységes kérelem rendeletben foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(5) A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzés során

a) igazolnia kell, hogy az adott támogatás tekintetében igényelt terület vagy állat vonatkozásában megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak, és

b) be kell mutatnia az adott tárgyévre vonatkozó, az adott támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumot.

5. A környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi vagy vízügyi hatóság és a Kincstár megállapításain alapuló ellenőrzések és jogkövetkezmények

5. § (1) Ha a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi vagy vízügyi hatóság az ellenőrzése során az általa kiadott, a tejtermelő tevékenység végzéséhez szükséges, a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés feltételeit meghatározó engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérő, a vízminőséget veszélyeztető gyakorlatról szerez tudomást, megállapítását megküldi a Kincstár részére.

(2) A 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kérelmek elbírálása során a Kincstár az (1) bekezdés szerinti hatóságtól beérkezett megállapításokat megvizsgálja. Ha a vízminőséget veszélyeztető gyakorlat a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett állatok tartásával összefüggésben valósult meg, a mezőgazdasági termelő tárgyévben az adott támogatásra nem jogosult.

6. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontja esetében a Kincstár a helyszíni vizsgálatra kijelölt mezőgazdasági termelők esetében vizsgálja, hogy az állattartó tejtermelő tevékenységének keretében nem folytat-e az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyekben foglaltaktól lényegesen eltérő gyakorlatot, és ez a tevékenysége nem jelent-e súlyos kockázatot a víz minőségére.

(2) Ha a Kincstár a helyszíni vizsgálat során az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlatot állapít meg, az érintett mezőgazdasági termelő tárgyévben az adott támogatásra nem jogosult. Ha a mezőgazdasági termelő tevékenysége az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, de nem rendelkezik azzal az engedéllyel, akkor a Kincstár az általa folytatott helyszíni vizsgálat keretében állapítja meg, hogy a gyakorlat súlyos kockázatot jelent-e a víz minőségére.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő tevékenységét az 5. § (1) bekezdése szerinti engedély nélkül jogosult folytatni, akkor úgy kell tekinteni, hogy tevékenysége nem jelent súlyos kockázatot a víz minőségére.

6. A vízügyi hatóság és a Kincstár megállapításain alapuló ellenőrzések és jogkövetkezmények

7. § (1) Ha a területileg illetékes vízügyi hatóság a saját hatáskörben lefolytatott ellenőrzése során

a) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli,

b) a vízjogi üzemeltetési engedélyben, fennmaradási engedélyben vagy bejelentésben foglaltaktól lényegesen eltérő, vagy

c) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélyezési szintet vagy a bejelentési kötelezettséget el nem érő vízbeszerző létesítmények esetében jelentős vízminőségi és vízmennyiségi kockázattal bíró

vízhasználatról szerez tudomást, akkor a vízügyi hatóság ezen megállapítását megküldi a Kincstár részére.

(2) A 17. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti kérelmek vizsgálata során a Kincstár a vízügyi hatóság (1) bekezdés szerinti megállapításait figyelembe veszi.

(3) A (2) bekezdés alapján a mezőgazdasági termelő a 17. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti támogatásra tárgyévben nem jogosult, ha

a) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés nélküli - kivéve a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/N. §-a szerinti - vízhasználat vagy

b) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélytől vagy a bejelentéstől lényegesen eltérő vízhasználat

a termeléshez kötött közvetlen támogatással érintett kultúra termesztésével összefüggésben kerül megállapításra.

8. § (1) A 17. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti támogatások esetében a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében állapítja meg, hogy az öntözést végző mezőgazdasági termelő a vízjogi üzemeltetési fennmaradási engedélyben vagy a bejelentésben foglaltaknak megfelelően jár-e el.

(2) A Kincstár az ellenőrzési mintát a 17. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti támogatások azon kérelmezők közül jelöli ki, akiknél a támogatással érintett kultúra jónál rosszabb állapotú víztesthez köthető, ilyen esetben az ellenőrzési minta nagysága 3%.

(3) Ha a helyszíni vizsgálat során a Kincstár a 17. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti növénykultúrák termesztésével összefüggésben állapítja meg a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyben vagy bejelentésben foglaltaktól lényegesen eltérő gyakorlatot, a mezőgazdasági termelő tárgyévben az adott támogatásra nem jogosult.

II. FEJEZET

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

7. Közös szabályok

9. § (1) Termeléshez kötött közvetlen támogatások

a) anyajuhtartás támogatása,

b) anyatehéntartás támogatása,

c) hízottbikatartás támogatása, valamint

d) tejhasznú tehéntartás támogatása.

(2) Termeléshez kötött közvetlen támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti támogatás esetén az egységes kérelem keretén belül támogatási és egyben kifizetési kérelmet (a továbbiakban: támogatási kérelem) nyújt be, és

a) az (1) bekezdés b) és d) pontja esetén legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásának napjától,

b) az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a kötelező birtokon tartás időszaka alatt

a támogatási kérelemben bejelentett állatok tenyészetének állattartójaként szerepel a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR).

10. § A támogatható minimális állatlétszám - figyelemmel az Egységes kérelem rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt feltételre - egy egyed.

11. § (1) A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal kerül megállapításra, azzal, hogy az állategyed után az állategyed élete során a 2015. évi kérelmezési évtől kezdődően egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe.

(2) Az alaptámogatási rendelet szerint igényelt átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatása alapjául szolgáló állategyed után csak a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe.

12. § (1) A 9. § (1) bekezdése szerinti támogatások tekintetében igényelt állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerbe (a továbbiakban: ENAR) és a TIR nyilvántartásba az egységes kérelem benyújtásáig - a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet), továbbá a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési határidőkre is figyelemmel - bejelentésre kerültek, és az ENAR és TIR nyilvántartásban szabályszerűen szerepelnek.

(2) A Kincstár az adott támogatás tekintetében a birtokon tartás időszakának teljesülését a juh és a szarvasmarha ENAR adatok, valamint helyszíni vizsgálat alapján állapítja meg.

(3) Az adott támogatás tekintetében igényelt állatokra vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon szaporítási események (beleértve a háremszerű és szabad pároztatásokat is) tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Állattenyésztési Korm. rendelet) 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisba az arra rendszeresített bizonylaton és formában tárgyévet követő év január 15-éig szabályszerűen bejelentésre kerülnek, ez a határidő jogvesztő.

8. Anyajuhtartás támogatása

13. § (1) Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) gondoskodik az Állattenyésztési Korm. rendelet szerinti apaállat-használatról, és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére,

b) gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a Juh ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, nyilvántartásáról és az adatok hibátlan bejelentéséről, és

c) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat tárgyév április 1-jétől kezdődően száz egymást követő napon a tenyészetében tartja.

(2) A mezőgazdasági termelő mint állattartó tenyészeteiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek (a továbbiakban: MJKSZ) kiállított igazolása alapján teljesíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolás legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) tenyészetkód(ok),

b) támogatási azonosító,

c) kedvezményezett neve,

d) vonatkozási időszak,

e) apaállat ENAR azonosító,

f) területi instruktor neve,

g) kiállítás dátuma,

h) kedvezményezett és területi instruktor aláírása,

i) igazolás sorszáma.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazolás adattartalmának Kincstárhoz történő közvetlen megküldéséről a Kincstár az MJKSZ-szel megállapodást köthet.

(5) Nem tekintendő az (1) bekezdés c) pontja szerinti birtokon tartási kötelezettség megszegésének a kérelmezett állat belföldi, eseti jellegű, 10 napot meg nem haladó tenyészállat kiállításon történő tartózkodása.

(6) Az (5) bekezdés szerinti állatmozgatás esetén a mezőgazdasági termelő felelőssége a tenyészállat kiállításra szállított kérelmezett állat 12. § (1) bekezdése szerinti hibátlan bejelentése.

(7) A 12. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően legkésőbb a birtokon tartás időszaka megkezdéséig gondoskodik a tenyészetében lévő juhállományoknak a Juh ENAR rendelet szerinti jelöléséről, nyilvántartásáról és az adatok hibátlan bejelentéséről.

(8) A mezőgazdasági termelő az anyajuhtartás támogatásra bejelentett állategyed elhullását, házi vágását vagy elveszését az esemény bekövetkezésének időpontjától számított 15 napon belül köteles bejelenteni az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatbázisba.

9. Anyatehéntartás támogatása

14. § (1) Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) az egységes kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehenet tart, amely nem tartozik a 2. melléklet szerinti fajtákhoz, és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon "egyéb tejhasznú", 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat,

b) a kérelmezett állatállományát az egységes kérelem benyújtásának időpontjától gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja,

c) gondoskodik az apaállat-használatról és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal (a továbbiakban: KPLSZ) ellátott, az a) pont alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint gondoskodik a tárgyév január 1. és a birtokon tartás időszak lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések az Állattenyésztési Korm. rendelet 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisban történő regisztrációjáról,

d) a tenyészetében az igényelt állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás időszaka alatt született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, és

e) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat annak benyújtását követő naptól számított hat hónapig folyamatosan tenyészetében tartja.

(2) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés d) pontjában jelölt ellési arányt az igényelt állatok vonatkozásában nem éri el, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre a tényleges ellési arány teljesül.

(3) A mezőgazdasági termelő tenyészetében az igényelt állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás időszaka alatt legfeljebb 40% lehet.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feltételeket három egyed alatti jogosult állatlétszám esetén nem kell betartani.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő által igényelt állatlétszámban az üszők aránya a (3) bekezdésben jelzettnél magasabb, akkor az egyéb támogatási feltételek teljesítése mellett a meghatározott állatlétszámnak azt kell tekinteni, amelyre az előírt üszőarány teljesül.

(6) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott százalékos arány esetén a támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának meghatározása során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni.

(7) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott regisztrációs kötelezettséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) a Termékenyítési Rendszerben erre a célra rendszeresített bizonylaton történő hibátlan bejelentéssel kell teljesítenie.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti mentességet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazolja.

(9) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

10. A hízottbika-tartás támogatása

15. § (1) A hízottbika-tartás támogatása azon, az a) pont szerinti vágás - kivéve a klinikai tünetek miatt elkülönített vágás - vagy a b) pont szerinti export napján kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhák vagy bivalyok után igényelhető, amelyeket a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. között

a) vágóhídon levágtak, vagy

b) élő állatként az Európai Unión kívüli harmadik országba exportáltak, vagy másik európai uniós tagállamba szállítottak (a továbbiakban együtt: export) állattartó, mesterséges termékenyítő állomás, rakodó állomás vagy gyűjtő állomás típusú tenyészetből.

(2) A hízottbika-tartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti országos nyilvántartás alapján a hímivarú szarvasmarhát a tenyészetéből az (1) bekezdés szerinti módon történő kikerülése előtt közvetlenül legalább két hónapig tartotta,

b) a 12. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően legkésőbb a birtokon tartás időszaka megkezdésének első napjáig gondoskodik a tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről, nyilvántartásáról és az adatok hibátlan bejelentéséről,

c) esetében a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelentési kötelezettségnek megfelelően, az állat vágóhídon történő levágásának vagy exportálásának igazolása megtörténik,

d) gondoskodik az Állattenyésztési Korm. rendelet szerinti apaállat-használatról, és a hízottbika-tartás támogatásra bejelentett egyedek fogantatása esetében

da) KPLSZ-szel vagy azzal egyenértékű külföldi azonosítóval ellátott tenyészbika vagy mélyhűtött sperma, petesejt, embrió használata igazolható, vagy

db) szabad és háremszerű pároztatások esetében a hízottbika-tartás támogatásra bejelentett egyedek fogantatásának időpontjára vonatkozóan KPLSZ-szel vagy azzal egyenértékű külföldi azonosítóval ellátott apaállat tenyészetben tartása igazolható, és

e) legkésőbb tárgyév augusztus 31-ig gondoskodik a d) pont szerinti termékenyítések (fedeztetések), szabad és háremszerű pároztatások és embrió-átültetések az Állattenyésztési Korm. rendelet 2. § 11. pontja szerinti országos állattenyésztési adatbázisban történő regisztrációjáról.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti KPLSZ meglétét a Kincstár az ENAR adatbázis alapján ellenőrzi.

(4) A nem Magyarországon született egyed vonatkozásában a KPLSZ-szel egyenértékűnek ismerhető el az import egyedekre kiállított külföldi marhalevél, a származási bizonyítvány és minden egyéb dokumentum, ha alkalmas a szakszerű apaállat használat megítélésére.

(5) A Kincstár a (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel teljesülését a nem Magyarországon született egyed vonatkozásában - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - a kérelmezett egyed apja fajtájának megfelelő, a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet (a továbbiakban: tenyésztőszervezet) bevonásával vizsgálja. A (4) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó szakmai állásfoglalás abban az esetben fogadható el, ha az a tárgyév augusztus 31-éig megküldésre kerül a Kincstár részére.

(6) Ha olyan egyed apaállatára vonatkozó, (4) bekezdés szerinti dokumentum tekintetében kell az értékelést elvégezni, amely esetében tenyésztőszervezet nem működik, akkor a Magyar Állattenyésztők Szövetsége vagy az általa kijelölt tenyésztőszervezet állásfoglalását kell figyelembe venni.

(7) A tenyésztőszervezet az (5) bekezdés szerinti szakmai állásfoglalása alapját képező valamennyi dokumentumot a szakmai állásfoglalás kiállításától számított tíz évig köteles megőrizni.

11. A tejhasznú tehéntartás támogatása

16. § (1) Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) nőivarú, tárgyév március 31-éig legalább egyszer ellett tejhasznú tehenet tart, amelynek kora az egységes kérelem benyújtási évének március 31-én legalább huszonhárom hónap,

b) gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományának a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és

c) a kérelmezett állatállományát az egységes kérelem benyújtásának időpontjában gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes tenyészetben tartja.

(2) A holt ellés az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellésnek minősül abban az esetben, ha a holt ellés tényét állatorvos a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon igazolja.

(3) A külföldön történt ellés az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellésnek minősül abban az esetben, ha az ellés tényét állatorvos igazolja.

(4) Támogatás azon (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak, de nem a tárgyév március 31-én kerültek a mezőgazdasági termelő tenyészetébe, és

a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy

b) amelyek az ENAR-nyilvántartásban tej- vagy kettőshasznú fajtakódon szerepelnek.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazolja.

(6) A tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességére vonatkozó adatokat a tenyészet helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár megkeresésére, a megkereséstől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

III. FEJEZET

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

12. Közös szabályok

17. § (1) Termeléshez kötött közvetlen támogatás

a) rizstermesztés támogatása,

b) cukorrépa termesztés támogatása,

c) zöldségnövény termesztés támogatása,

d) ipari zöldségnövény termesztés támogatása,

e) extenzív gyümölcstermesztés támogatása,

f) intenzív gyümölcstermesztés támogatása,

g) szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása,

h) szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása és

i) ipari olajnövény termesztés támogatása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének feltétele, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában tárgyévi alapszintű-jövedelemtámogatási kérelmet nyújtott be a Kincstárhoz,

b) a támogatásra bejelentett tábla jóváhagyott táblának minősül,

c) az (1) bekezdés a), b), d), g), h) és i) pontja szerinti támogatások esetén a támogatható terület nagysága eléri az egy hektárt,

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra vonatkozóan a 3. mellékletben nevesített, az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti támogatásra vonatkozóan a 4. mellékletben nevesített kultúránként a támogatható terület nagysága eléri a 0,3 hektárt, valamint az alapszintű-jövedelemtámogatási kérelem alapján jóváhagyott terület eléri az egy hektárt, és

e) az (1) bekezdés b), e) és f) pontja szerinti támogatásokat kivéve a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási napló vonatkozó adatait az Egységes kérelem rendelet szerinti követelményeknek megfelelően vezeti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatások esetében, ha a támogatható terület (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott nagysága több bejelentett tábla alapján kerül meghatározásra, akkor a táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.

18. § (1) A mezőgazdasági termelő minősített szaporítóanyag felhasználását

a) saját beszerzés esetén

aa) saját névre szóló érvényes, fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

ab) ha a számla nem tartalmazza az aa) alpont szerinti adatokat, akkor a saját nevére szóló érvényes számlával és a (2) bekezdés szerinti dokumentumok valamelyikével, amely dokumentum tartalmazza a hiányzó adatot,

b) saját előállítás esetén a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvánnyal,

c) termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ca) a termeltetővel, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal, termelői szervezettel kötött szerződéssel vagy őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételi számával,

cb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

cc) a termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, a fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) vagy

cd) a termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes számla másolatával - amelyen a feltüntetett vételár kitakarható - és az (5) bekezdés szerinti dokumentumok valamelyikével, amely dokumentum tartalmazza a hiányzó adatot,

d) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet előállítása esetén

da) a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvány másolatával,

db) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaság képviselőjével vagy tagjával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel és

dc) a termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, az őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, a termelői integrációs szervezet, a termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal

igazolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti számlához vagy c) pont cd) alpontja szerinti számla másolatához csatolni kell

a) a minősített szaporítóanyag címkéjét,

b) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó csomagolást,

c) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó szállítólevelet és palánta kísérő okmányt,

d) a vetőmagtétel azonosító adatait tartalmazó minőségi bizonyítványt vagy

e) a számla kiállítója által kiállított olyan cégszerűen aláírt dokumentumot, amely tartalmazza a számla számát, kiállításának dátumát, az eladó és a vevő azonosításához szükséges adatokat, valamint a számlán szereplő tételekhez kapcsolódóan a fajra, a fajtára, a mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatokat.

(3) A 17. § (1) bekezdés a), b), c), d), g), h) és i) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megléte. Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülését a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(4) Citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, majoranna és közönséges szurokfű termesztése esetén a minősített szaporítóanyag felhasználása az 1. § 10. pont d) alpontjában meghatározott vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyvvel igazolható. A minősítési eljárást és a vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyv kiállítását a mezőgazdasági termelő, a termeltető, az őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, a termelői integrációs szervezet, a termelői csoport vagy a termelői szervezet kérelmezheti.

(5) Legfeljebb a vetést, illetve telepítést megelőző két évben kiállított - az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja vagy c) pont cd) alpontja szerinti - dokumentum fogadható el igazolásként.

(6) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaktól eltérően a számlán nem kell feltüntetni

a) a 3. melléklet szerinti fajtával nem rendelkező fajok esetében a fajtára vonatkozó adatot, valamint

b) a palánták esetében a tételazonosítót.

(7) Ha a szaporítóanyagról kiállított számla dátuma későbbi, mint az igényelt növény vetésének dátuma, a mezőgazdasági termelő a szállító által kiállított egyéb, hiteles dokumentummal köteles igazolni, hogy a vetés vagy telepítés időpontjában a szaporítóanyag, amelyről a számla kiállításra került, már rendelkezésre állt.

19. § (1) Ha a mezőgazdasági termelő által megadott adatok alapján nem állapítható meg a minősített szaporítóanyag 3. és 5-10. melléklet szerinti mennyiségben történő felhasználása, akkor a Kincstár a mezőgazdasági termelő által benyújtott vagy a helyszíni vizsgálat során bemutatott dokumentumok alapján dönt.

(2)[4] Ha a 18. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok valamelyike nem magyar nyelvű, akkor a KAP Vhr. 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A 17. § (1) bekezdés a), b), c), d) és i) pontja szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában, ha a 18. § (1) bekezdése szerinti számla, vetőmagcímke, csomagolás, szállítólevél, a termeltető, őstermelők családi gazdaság képviselője vagy tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum vagy minősítő bizonyítvány másolatában csak a felhasznált vetőmag tömege szerepel, a felhasznált vetőmagszám megállapításához a 3. és 5-8. melléklet szerinti átváltási tényezőt kell alkalmazni.

(4) Ha a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogcím esetében a csemegehagyma, a vöröshagyma, a lilahagyma vagy a fokhagyma esetében a 18. § (1) bekezdése szerinti számla, vetőmagcímke, csomagolás, szállítólevél, a számla kiállítója, a termeltető, őstermelők családi gazdaság tagja, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentum vagy minősítő bizonyítvány másolatában csak a felhasznált dughagyma vagy vetőgerezd tömege szerepel, akkor a csemegehagyma, vöröshagyma, lilahagyma esetében 2,0 gr/dughagyma, a fokhagyma esetében 2,0 gr/vetőgerezd átváltási tényezőt kell alkalmazni.

(5) A 18. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a tárkony, rozmaring, torma- és spárgadugvány, a mentatősarj, valamint a mezeiborsó-szaporítóanyag felhasználásának igazolása esetén.

(6) A 17. § (1) bekezdése szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában az az egy növénykultúra támogatható, amely esetében az adott terület hasznosítása megegyezik azzal a növénykultúrával, amely után a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben a 17. § (1) bekezdése szerinti támogatást igényli.

(7) A mezőgazdasági termelő adott tárgyévben egyidejűleg egy tábla vonatkozásában több típusú termeléshez kötött közvetlen támogatást nem igényelhet.

(8) Adott terület vonatkozásában a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultsága nem állapítható meg, ha a 17. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott gazdálkodási naplóban rögzített adatai nem támasztják alá az adott támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülését.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő az adott támogatás igénybevételéhez szükséges minimális minősített szaporítóanyagnál kisebb mennyiség felhasználását a 18. § (1)-(3) bekezdése, tárkony, rozmaring, torma- és spárgadugvány vagy mentatősarj termesztése esetén a 22. § (1) bekezdés c) pontja, mezei borsó termesztése esetén a 27. § (1) bekezdés d) pontja szerint igazolja, akkor az egyéb feltételek teljesülése esetén, az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület azon részére állapítható meg támogatás, amelyen az előírt mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználása igazolt.

(10) Azon mezőgazdasági tábla vonatkozásában, amelyre intenzív gyümölcstermesztés támogatás került igénylésre, nem állapítható meg extenzív gyümölcstermesztés támogatás.

(11) A 17. § (1) bekezdés h) pontja szerinti támogatással érintett terület a Feltételesség rendelet 13. alcím szerinti HMKÁ 8. keretében parlagnak nem fogadható el.

13. A rizstermesztés támogatása

20. § (1) A rizstermesztés támogatása azon területek után vehető igénybe, amelyen a mezőgazdasági termelő

a) 1006 10 KN kód alá tartozó rizst termeszt,

b) a rizst legkésőbb tárgyév május 31-éig elveti,

c) 2,5 t/ha minimális hozamot igazoltan elér, és

d) az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít:

da) legalább az 5. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a rizstermesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, vagy

db) a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában tárgyévben legalább a c) pontban rögzített hozam mértékéig, az egységes kérelem beadásáig megkötött, jégeső és viharkár elleni érvényes, díjrendezett biztosítással rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti minimális hozam meglétét - a gazdálkodási naplóban rögzített adatok mellett - a mezőgazdasági termelő az általa rizs termesztésének támogatására jogosult területen termelt rizs

a) betárolása esetén a 11. melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal vagy

b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítése esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel

igazolja.

(3) A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő az igénylést követő év február 1-jéig a Kincstár részére elektronikus felületen nyújtja be az (1) bekezdés db) alpontja szerinti biztosításra vonatkozó igazoló dokumentumot.

(4) A támogatási kérelemhez kapcsolódóan a (3) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a Kincstár - ötnapos határidő tűzése mellett - felszólítja a mezőgazdasági termelőt azok hiánytalan benyújtására.

14. A cukorrépa termesztés támogatása

21. § (1) A cukorrépa termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) cukorrépát termel,

b) legalább a 6. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a cukorrépa termesztés támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a tárgyévben a cukorrépa megtermelésére a cukorrépa feldolgozóval - közvetlenül vagy cukorrépa integrátoron keresztül - kötött cukorrépa szállítási szerződés másolatát az egységes kérelméhez csatolva benyújtja.

(2) A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő az igénylést követő év február 1-jéig a Kincstár részére elektronikus felületen nyújtja be

a) a cukorrépa feldolgozó által kiállított, a cukorrépa átvételéről szóló bizonylat másolatát, ha közvetlenül termelt cukorrépát, vagy

b) a cukorrépa integrátor által kiállított, a cukorrépa átvételéről és a cukorrépa feldolgozónak történő továbbításáról szóló igazolás másolatát, ha cukorrépa integrátoron keresztül termelt cukorrépát.

(3) A támogatási kérelemhez kapcsolódóan a (2) bekezdés szerinti dokumentum benyújtásának elmulasztása esetén a Kincstár - ötnapos határidő tűzése mellett - felszólítja a mezőgazdasági termelőt azok hiánytalan benyújtására.

15. A zöldségnövény termesztés támogatása

22. § (1) A zöldségnövény termesztés támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 3. melléklet szerinti zöldségnövényt szántóföldi vagy termesztőberendezés alatti technológiával termeszti, azzal, hogy a zöldségnövényeket a támogatási kérelem benyújtása - vagy a támogatásra jogosult növény módosítása esetén a támogatási kérelem módosítása - után legalább további két hétig a területen tartja,

b) a tárgyévi igénylés vonatkozásában megvalósuló telepítés vagy vetés esetén legalább a 3. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, valamint

c) torma, spárga, menta, tárkony, rozmaring saját állományról való vegetatív szaporítással történő termesztése esetén, a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 3. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális dugvány vagy tősarj felhasználásáról nyilatkozik, és a ténylegesen felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti.

(2) Termesztőberendezés alatti technológiával termesztett növények esetében a termesztőberendezés által lefedett teljes területet kell számításba venni a támogatható terület - 17. § (3) bekezdése szerinti - meghatározásánál.

(3) Ugyanazon minősített szaporítóanyag felhasználása

a) a vetés vagy telepítés évét követő évig a vetőmagcélra termesztett következő növénykultúrák esetében: vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, petrezselyem, pasztinák, sárgarépa, feketegyökér,

b) édeskömény esetében a vetés vagy telepítés évét követő 3 évig,

c) rebarbara, közönséges szurokfű, menta, tárkony, orvosi zsálya és citromfű esetében a vetés vagy telepítés évét követő hét évig,

d) spárga, rozmaring és kerti kakukkfű esetében a vetés vagy telepítés évét követő tizenegy évig

igazolható.

16. Az ipari zöldségnövény termesztés támogatása

23. § Az ipari zöldségnövény termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 7. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) legalább a 7. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az általa az ipari zöldségnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, valamint a szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a növényállományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi.

17. Az ipari olajnövény termesztés támogatása

24. § Az ipari olajnövény termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 8. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) legalább a 8. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa az ipari olajnövény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a növényállományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi.

18. Az extenzív gyümölcstermesztés támogatása

25. § (1) Az extenzív gyümölcstermesztés támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult,

a) aki vagy amely a 4. melléklet szerinti telepített növényt termeszt,

b) akinek vagy amelynek a támogatási kérelemmel érintett homogén ültetvénye eléri a 4. melléklet C oszlopában meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot,

c) aki vagy amely az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján az alábbi feltételek közül bármely kettőt teljesíti:

ca) a telepített ültetvény a 4. melléklet szerinti maximális életkort nem haladja meg,

cb) fix, telepített öntözés megléte,

cc) telepített ültetvény esetében legalább 85%-os tőszámbeállottság, és

d) aki vagy amely a b) és c) pontban foglalt feltételek teljesítéséről nyilatkozik.

(2) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a mezőgazdasági termelő vagy a mezőgazdasági termelő egységes kérelme alapján a Kincstár legkésőbb tárgyév június 30-áig megküldött megkeresésére, a megkereséstől számított hatvan napon belül az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakról hatósági bizonyítványt állít ki, amelyet egyidejűleg megküld a mezőgazdasági termelő és a Kincstár részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza

a) a terület azonosító adatait a tárgyévi egységes kérelemben meghatározottak szerint, blokkazonosító, tábla sorszám, helyrajzi szám, területnagyság megadásával,

b) az ültetvény fajának, tőszámának (db/ha) meghatározását,

c) az ültetvény korát,

d) a tőszámbeállottság mértékét, valamint

e) a fix, telepített öntözés meglétét.

(4) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása során megkereséssel fordulhat a mezőgazdasági termelőhöz, a Kincstárhoz, az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, valamint a NÉBIH-hez, továbbá figyelembe veszi

a) a (3) bekezdés szerinti adatok megállapítása érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 14. §-ában meghatározott adatokat;

b) az ültetvényről készített egy éven belüli ápolási jegyzőkönyvet, a telepítés évében a származási dokumentációt, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben tárolt adatokat;

c) az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott feltétel vonatkozásában a támogatás évére érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt, a létesítményre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt vagy a műszaki átadás dokumentációját;

d) a kötelezően elvégzendő - a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara falugazdász-hálózatának bevonásával is teljesíthető - helyszíni szemle adatait, ha

da) a szükséges adatok nem állnak a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal rendelkezésére, vagy

db) a hatósági bizonyítvány kiállítását megelőző egy éven belül az adott táblán nem folytattak le hatósági helyszíni szemlét.

(5) A hektáronkénti minimális tőszám meghatározásánál a telepítési engedélyben vagy telepítési bejelentésben meghatározott tőszámot kell figyelembe venni. Ha ez az adat nem áll rendelkezésre, akkor a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor a területen meghatározó térállás szerint számított tőszámot kell figyelembe venni.

(6) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséről

a) a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványban rögzített adatok alapján dönt, ha az általa lefolytatott ellenőrzések alapján a megállapított hasznosítás megegyezik a mezőgazdasági termelő által bejelentett hasznosítással, vagy

b) az általa lefolytatott helyszíni vizsgálat eredménye alapján dönt, ha az általa lefolytatott ellenőrzések alapján a megállapított hasznosítás eltér a mezőgazdasági termelő által bejelentett hasznosítástól.

19. Az intenzív gyümölcstermesztés támogatása

26. § (1) Intenzív gyümölcstermesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult,

a) aki vagy amely teljesíti a 25. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételeket,

b) akinek vagy amelynek támogatási kérelemmel érintett homogén ültetvénye eléri a 4. melléklet D oszlopában meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot és

c) aki vagy amely a b) pontban és a 25. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesítéséről nyilatkozik.

(2) A 25. § az intenzív gyümölcstermesztés támogatása igénybevételére azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 25. § (1) bekezdés b) pontja helyett az e § (1) bekezdés b) pontját kell érteni.

20. A szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

27. § (1) A szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 9. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) szója, lóbab, édes csillagfürt termesztése esetén 1 t/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén 2 t/ha minimális hozamot igazoltan elér, és

c) legalább a 9. melléklet szerinti hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyagot az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a minősített szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, illetve

d) mezei borsó termesztése esetén a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 9. melléklet szerinti, hektáronkénti minimális mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználásáról nyilatkozik, a felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti minimális hozam meglétét - a gazdálkodási napló mellett - a mezőgazdasági termelő az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztésének támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növények

a) betárolása esetén a 11. melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, illetve

b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel

igazolja.

21. A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

28. § (1) A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a 10. melléklet szerinti növényt termeszt,

b) az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi, illetve a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a 10. melléklet szerinti tömegű hektáronkénti minimális minősített szaporítóanyagot vagy a minimális csíraszámot biztosító mennyiségű szaporítóanyagot az általa a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a minősített szaporítóanyag beszerzését a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja, és

c) a többéves művelésre alkalmas kultúra a támogatási kérelemében bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományként jelen van.

(2) A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás igénybevételének további feltétele, hogy

a) a fehérjetakarmány-növény állományban a 10. mellékletben önállóan - nem keverék formájában - nevesített fajok keveréken belüli vetőmag aránya meghaladja az 50%-ot,

b) a mezőgazdasági termelő

ba)[5] az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig legalább egyszeri vagy

bb) ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri

kaszálást végezzen, és

c) ha a Legány-féle keverék, a Borsós napraforgó-csalamádé, a Borsós kukoricacsalamádé és a Rozsos szöszösbükköny termesztése tekintetében a 10. melléklet szerinti minimum értékeknél valamely komponense magasabb mennyiséget tartalmaz, abban az esetben is biztosítani kell, hogy a fehérjenövény komponens aránya ne csökkenjen 50% alá.

(3) A 10. melléklet szerinti keverék (a továbbiakban: keverék) esetében a telepítés évét követő évben támogatható a keverék összetevőjéből fennmaradó növénykultúra. Támasztónövény alkalmazása esetében keverékként kell igényelni a növénykultúrát, és a keverékekben felhasznált támasztónövények szaporítóanyag beszerzését a mezőgazdasági termelő a 18. § (1) bekezdése szerint igazolja. A keverék fűfélét nem tartalmazhat.

(4) A szálas fehérjenövény termesztés támogatására bejelentett tábla teljes területének felülvetése új telepítésnek minősül.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő olyan tábla után nyújt be szálas fehérjetakarmány-növény termesztésre vonatkozó támogatási kérelmet, amelyen azonos kultúrához tartozó növény szaporítóanyagával tárgyévben felülvetés valósul meg, akkor a támogatási kérelemben a felülvetéssel érintett teljes terület tényleges vagy várható nagyságát számszerűen meg kell jelölnie.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. Az Európai Unió jogának való megfelelés

30. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

31. §[6] E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 3. § (2) bekezdését a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az egyes termeléshez kötött közvetlen támogatásokra vonatkozó 2024-2027. évi támogatási keretösszegek és fajlagos minimum és maximum értékek (euró)

2. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A húshasznúnak nem minősülő szarvasmarhafajták jegyzéke

3. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A zöldségnövények jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti vetőmag, palánta, hagyma, tősarj és dugvány értékei

Megjegyzés:

1 A vetőmag-minősítésnél a zöldbabra vonatkozó szaporítóanyag-előírásoknak kell megfelelni.

4. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A gyümölcsök jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti tőszámának és az ültetvény maximális életkorának értéke

5. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A rizs minimális hektáronkénti vetőmag értékei

6. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A cukorrépa minimális hektáronkénti vetőmag értékei

7. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az ipari zöldségnövények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

8. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az ipari olajnövények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

9. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A szemes fehérjetakarmány-növények jegyzéke és minimális hektáronkénti vetőmag értékei

10. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A szálas fehérjetakarmány-növények jegyzéke, valamint minimális hektáronkénti vetőmag és palánta értékei

Megjegyzés:

* Többéves művelésre alkalmas kultúra.

** A keverék tömegértékének meghatározása során a Pisum sativum 117 g/ezer mag, a Zea mays conv. vulgaris esetében 250 g/ezer mag értékkel kell számolni.

11. melléklet a 19/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Tárolási napló