2005. évi LXXVIII. törvény

a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §[2] A nemzeti akkreditálás rendszerében a következő szervezetek és természetes személyek akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) mintavevő szervezetek,

c) kalibrálólaboratóriumok,

d) jártassági vizsgálatot szervező szervezetek,

e) terméktanúsító szervezetek,

f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek,

g) személyzettanúsító szervezetek,

h) ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével,

i) referenciaanyag-gyártó szervezetek,

j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek.

k)[3] az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek.

Alapelvek

2. § A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a következő alapelveket:

a) a pártatlanságot,

b) a gyors, egyszerű és hatékony eljárást,

c) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletét,

d) a szakszerűséget és az objektivitást, e) az igénybevétel önkéntességét,

f) az eljárás átláthatóságát és nyilvánosságát,

g)[4] a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak való megfelelést,

h) a közérdek képviseletét a közigazgatási szervek részvételének biztosításával,

i) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhangot.

Értelmező rendelkezések

3. §[5] E törvény alkalmazásában:

a)[6] akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 765/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések tekintetében a 2003/87/EK európai tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 600/2012/EU bizottsági rendelet) 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

b)[7] megfelelőségértékelés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás.

II. Fejezet

A NEMZETI AKKREDITÁLÁS SZERVEZETE

A Nemzeti Akkreditáló Testület

4. § (1)[8] Magyarország nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) . A Testület székhelye Budapest.

(2) A Testület a tagok önkéntes tagságán alapuló köztestület, amely e törvény rendelkezései szerint kizárólagos jogkörrel működteti a nemzeti akkreditálás rendszerét.

(3)[9] A Testületet a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba, az egyesületek nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint.

(4)[10]

A Testület feladatai

5. § (1) A Testület akkreditálással kapcsolatos feladatai:

a)[11] az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz (a továbbiakban: külföldi akkreditált státusz) elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével,

b)[12] az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése,

c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése,

d) részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben,

e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,

f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,

g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében,

h)[13] tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,

i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása.

(2) A Testület ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal.

(3)[14] A Testület köteles a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértői értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértőivel együttműködni, az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat - beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belső szabályzatokat - rendelkezésre bocsátani.

6. § (1) A Testület a törvény szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be.

(2) A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet:

a) a Testület tagjairól,

b) a Testület által akkreditált szervezetekről és természetes személyekről,

c)[15] az akkreditáló bizottság tagjairól,

d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről és szakértőkről,

e)[16] az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról, valamint egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról.

(3) A Testület tagjairól vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a tag szervezetek cégnevét és természetes személyek nevét,

b) a tag címét,

c)[17] a tagsági csoportot [a 7. § (1) bekezdésének a)-i) pontjai szerint],

d) szervezetek esetében a képviseletükben eljáró személy nevét.

(4)[18] Az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát,

b) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek cégnevét és természetes személyek nevét,

c) az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek székhelyét, telephelyeit és természetes személyek lakóhelyét,

d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,

e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját,

f) az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditált státuszának részleges vagy teljes felfüggesztésére, részleges vagy teljes körű visszavonására vonatkozó információkat,

g) az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek tekintetében azokat a tagállamokat, amelyekben a hitelesítő szervezet hitelesítést végez és

h) az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek által foglalkoztatott hitelesítő szakértők nevét, lakcímét, nyilvántartási számát, szaktudását, minősítését, jogosultságának korlátozottságára vonatkozó adatokat.

(5)[19] A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartások tartalmazzák az 1. § a)-j) pontja szerinti szervezetek és személyek akkreditálásában részt vevő akkreditáló bizottsági tagok, minősítők és szakértők nevét, végzettségét, képzettségét, szakterületét, szakmai gyakorlatát, az 1. § k) pontja szerinti szervezetek akkreditálásában részt vevő akkreditáló bizottsági tagok, minősítők és szakértők esetében a 600/2012/EU bizottsági rendelet 62. cikke szerinti adatokat.

(6) Az adatszolgáltatás, az adatgyűjtés és az adatkezelés során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásán túlmenően a Testület tisztségviselői, szerveinek tagjai, valamint az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek a birtokukba jutott, üzleti titoknak minősülő adatot kizárólag a Testület feladatainak ellátása során és érdekében használhatják fel.

(7)[20] A Testület a (3)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartási adatok kezelésére a testületi tagság, az akkreditált státusz, valamint a Testületnél fennálló munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően 10 évig jogosult. Ezen időtartam lejáratát követően nyilvántartásából az adatokat a Testület visszaállíthatatlanul törli.

(8)[21] Az akkreditáló bizottság tagjainak, valamint az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítők és szakértők neve közérdekből nyilvános adatnak minősül. A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások közérdekű és közérdekből nyilvános adataiba bárki térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből - a szabványok kivételével - kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes.

(9)[22]

(10)[23]

6/A. §[24] A Testület a honlapján közzéteszi

a) alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatot,

b) az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakat és az 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti dokumentumokra vonatkozó információkat,

c)[25] a 6. § (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti nyilvántartást,

d)[26] a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke és a 600/2012/EU bizottsági rendelet 64. cikke szerinti szakértői értékelése eredményét, valamint

e)[27] tájékoztatást a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottakról.

f)[28] a 600/2012/EU bizottsági rendelet 63. cikk (1) bekezdése szerinti információkat.

6/B. §[29] (1) A Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikk (3) bekezdése szerint elkészített vezetői jelentést minden év június 1-jéig, a 70. cikk (1) bekezdése szerint elkészített akkreditálási munkaprogramot minden év december 31-éig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) Amennyiben a hitelesítő szervezet a 20. § (5a) bekezdése szerint adatváltozást jelent be, a javított akkreditálási munkaprogramot a Testület 15 napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

A Testület tagjai

7. § (1)[30] A Testület tagjai lehetnek:

a) az 1. § a) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,

b) az1. § c) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,

c) az 1. § e) -h) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,

d)[31] az 1. § b), d), i), j) és k) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,

e)[32] a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt, a Kormány által rendeletben meghatározott miniszterek,

f) a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák,

g) a tudományos és műszaki egyesületek,

h) az agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, műszaki, orvos- és egészségtudomány, természettudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények,

i)[33] a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó egyesületek.

(2) A tagsági jogviszony az (1) bekezdésben felsoroltak kérésére az első tagdíj megfizetésének napjával jön létre.

(3) A Testület tagját a tagsági jogviszony létrejöttével egyidejűleg be kell jegyezni a 6. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba.

(4)[34] A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére javaslatot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen, szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács)- az (1) bekezdés e) pontja szerinti tagok kivételével - tagot válasszon, és a Testület más szerveibe - a 17. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - megválasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belső szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket megtartsa.

(5) A tagságból eredő jogait nem gyakorolhatja

a) a Testületnek az a tagja, aki az e törvényben, a Testület alapszabályában és más belső szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,

b) az a tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, de tagsági jogviszonya a (6) bekezdés b) pontja alapján még nem szűnt meg,

c) az akkreditált tag az akkreditált státusz felfüggesztésének időtartama alatt.

(6) A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag önkéntes kilépésével,

b) ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének felhívásra, annak közlésétől számított 30 napon belül sem tesz eleget,

c) az akkreditált szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy a természetes személy halálával,

d) az akkreditált státusz lejárati napjával.

(7)[35] A törvényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, ennek keretében a közgyűlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel.

A Testület alapszabálya és szervezete[36]

8. § (1) E törvény keretei között a Testület alapszabályának tartalmaznia kell:

a) a Testület nevét és székhelyét,

b) a Testület szervezeti és működési szabályzata, valamint belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatai, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadásának rendjét,

c) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit,

d) a tagdíj számításának és fizetésének módját,

e) a Testület elnöke, a Tanács tagjai, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a fellebbviteli bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának szabályait,

f) a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét és módját,

g) a Tanács összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat,

h) az e törvényben meghatározottakon túl azoknak az ügyeknek a meghatározását, amelyekben a határozat elfogadásához a jelen lévő testületi tagok kétharmadának vagy ennél nagyobb arányú többségének az igen szavazata szükséges,

i) az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait,

j) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület gazdálkodásának szabályait,

k) a Testület éves költségvetése és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolója elfogadásának rendjét,

l) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület tisztségviselőinek összeférhetetlenségi eseteit.

(2) A Testület szervezeti felépítése:

a) a Testület szervei:

aa) a közgyűlés,

ab) a Tanács,

ac)[37] az akkreditáló bizottság,

ad) a fellebbviteli bizottság,

ae) a pénzügyi ellenőrző bizottság;

b) Akkreditálási Iroda.

(3) A Testület választott tisztségviselői:

a) az öt évre választott elnök,

b) a fellebbviteli bizottság elnöke,

c) a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke.

(4) Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács tagjai közül az elnök által kijelölt személy helyettesíti.

A közgyűlés

9. § (1)[38] A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés, amelyet az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer - a napirend megjelölésével legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően - a Testület elnöke hív össze.

(2) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a napirend megjelölésével ezt a Testület elnökénél írásban kéri. Amennyiben a Testület elnöke a kérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a törvényességi felügyelet gyakorlójához fordulhatnak a közgyűlés összehívása érdekében.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tagokat, amelyek, illetve akik esedékes tagdíjfizetési kötelezettségüknek a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tettek eleget.

(4) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést az eredetivel azonos napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(5) Minden tag - az esetleges többszöri akkreditáltság-tól függetlenül - egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen nem szavazhat az a tag, aki esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tett eleget.

(6)[39] A közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. § (1) bekezdés szerinti minden csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követően csoportonként ennek megfelelően kell arányosítani.

(7) A közgyűlés döntéseit - a (8) bekezdés szerinti esetek kivételével - a (6) bekezdés szerint meghatározott szavazatok többségével hozza meg.

(8) A közgyűlés a (6) bekezdés szerinti legalább kétharmados szavazati aránnyal meghozott döntése szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.

(9) A közgyűlés határozatait a közgyűlés helyszínén és ideje alatt lefolytatott szavazás útján hozza meg.

10. § A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és módosításának elfogadása,

b) a tagdíj mértékének megállapítása,

c) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló jóváhagyása,

d) a Testület elnökének megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,

e)[40] a Tanács választott tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,

f) a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,

g) a Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása,

h) mindazon döntések meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Tanács

11. §[41] (1) A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően.

(2) A Tanács

a) a Testület elnökéből,

b)[42]

c)[43] az akkreditálásban érdekelt miniszterek három - valamely akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló -közös képviselőjéből és

d) 9 választott természetes személyből áll.

(3) A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4)[44] A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselő személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. Nem lehet közös képviselő a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy. A közös képviselő személyéről a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét.

(5) A Tanácsba a 7. § (1) bekezdése szerinti csoportok saját maguk jelölik, illetve - az akkreditálásban érdekelt miniszterek-delegálják képviselőiket. A 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti csoport jelöltje a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy is lehet.

(6) A Tanácsba a közgyűlés

a) a 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt,

b) a 7. § (1) bekezdés b)-d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 1-1 személyt választ 5 éves időtartamra.

(7) A Tanács választott tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás illeti meg.

(8) A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg.

(9) A Tanács hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása, illetve kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése,

b) a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása,

c) a javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára,

d) a Testület tevékenységéhez köthető - a Testület egyéb bevételeihez kapcsolódó - díjak meghatározása,

e) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló, valamint az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés elé terjesztése a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt,

f) a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása és az ügyvezető igazgató beszámoltatása,

g) az akkreditáló bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezető igazgató szakmailag indokolt önálló javaslata alapján,

h) az akkreditáló bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezető igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az akkreditáló bizottság tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása,

i) az akkreditáló bizottság általános működési rendjének jóváhagyása és működése feletti felügyelet,

j) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására,

k) döntés a külföldi akkreditált státusz elismeréséről,

l) javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására,

m) a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai bizottság által kidolgozott, az akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása,

n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal.

Az akkreditáló bizottság

12. §[45] (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, bővítéséről, szűkítéséről és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz.

(2) Az akkreditáló bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(3) Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

(4) Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság elnöke és a szakterületen jártassággal rendelkező tagjai, de legalább két tag vesz részt.

(5) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről szóló határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá.

A fellebbviteli bizottság

13. §[46] (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személyből áll. Elnökét a bizottság maga választja meg tagjai közül.

(2) A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.

(3) A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb felsőfokú végzettségű tagja vesz részt.

(4) A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

(5) A fellebbviteli bizottság dönt

a) azakkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésekről,

b) a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekről,

c) a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekről,

d) mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal.

(6)[47] A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

A pénzügyi ellenőrző bizottság

14. § (1) A Testület gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét tagjai közül maga választja.

(2)[48] A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a Testület gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, a Testület alapszabályának és más belső szabályzatainak. A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

(3) A pénzügyi ellenőrző bizottság egy közgazdaságtudományi vagy pénzügyi-számviteli és két egyéb felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.

(4) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület tisztségviselőitől, testületi szerveitől, az Akkreditálási Irodától minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(5) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület éves költségvetéséről és az Sztv. szerinti beszámolóról állást foglal, amelyet megküld a Tanács részére.

(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

15. § (1)[49] A pénzügyi ellenőrző bizottság - szükség esetén - írásban felhívja a Tanácsot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a Testület gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a célszerű gazdálkodás követelményének.

(2) Ha a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a Testület elnökénél írásban kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását.

Akkreditálási Iroda, ügyvezető igazgató

16. § (1) A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda:

a) előkészíti a közgyűlés és a Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeket, a döntéshez szükséges előterjesztéseket,

b) ellátja a Testület ügyviteli teendőit,

c)[50] az akkreditálási eljárásokban ellátja a 18-21. §-ban, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatokat,

d)[51] szakmai bizottságok működtetésével biztosítja a megfelelő szakértői közreműködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket,

e)[52] értékeli az alkalmazott minősítőket és szakértőket,

f)[53] folyamatosan vezeti a 6. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokat,

g)[54] biztosítja a testület szervei működéséhez szükséges tárgyi feltételeket,

h)[55] ellátja az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel és részvétellel járó feladatokat,

i)[56] közreműködik az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,

j)[57] akkreditálással kapcsolatos ismeretekre yonatkozó oktatást szervez,

k)[58] ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.

(2)[59] Az Akkreditálási Iroda vezetője az ügyvezető igazgató, aki gyakorolja az Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgatót a Tanács nevezi ki és menti fel, megállapítja az illetményét és egyéb juttatásait. Az ügyvezető igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a Testület elnöke gyakorolja.

(4) Az ügyvezető igazgató évente beszámol a Tanácsnak az ügyintéző szervezet munkájáról.

(5) Az alapszabály a Testület elnökének képviseleti jogkörét - az ügyek meghatározott csoportjára nézve - az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

A testületi szervek tagjaival,

a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és összeférhetetlenségi szabályok

17. §[60] (1) A Testület elnökének az választható meg, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,

c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,

d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,

e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,

f) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban.

(2) A Testület elnökének nem választható meg

a) a Tanács választott vagy delegált tagja,

b) azakkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,

c) a fellebbviteli bizottság tagja,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,

e) az ügyvezető igazgató,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(3) A Tanács tagjának az választható meg, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,

c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,

d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,

e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,

f) közigazgatási szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban, kivéve a 11. § (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján delegált tagokat, valamint a 11. § (5) bekezdése szerint jelölhető, a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személyt.

(4) A Tanács tagjának nem választható meg

a) a Testület elnöke,

b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,

c) a fellebbviteli bizottság tagja,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,

e) az ügyvezető igazgató,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(5) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának az bízható meg, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,

c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,

d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,

e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,

f) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban.

(6) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának nem bízható meg

a) a Testület elnöke,

b) a Tanács választott vagy delegált tagja,

c) a fellebbviteli bizottság tagja,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,

e) az ügyvezető igazgató,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(7)[61] Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy szakértőként nem vehet részt az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet tulajdonosa, továbbá e személyek - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója.

(8) A fellebbviteli bizottság tagjának az választható meg, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,

c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,

d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője,

e) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban.

(9) A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg

a) a Testület elnöke,

b) a Tanács választott vagy delegált tagja,

c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,

d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,

e) az ügyvezető igazgató,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(10) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának az választható meg, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy.

(11) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának nem választható meg

a) a Testület elnöke,

b) a Tanács választott vagy delegált tagja,

c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,

d) a fellebbviteli bizottság tagja,

e) az ügyvezető igazgató,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(12) Ügyvezető igazgatónak az nevezhető ki, aki

a) cselekvőképes,

b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,

c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek,

d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője.

(13) Ügyvezető igazgatónak nem nevezhető ki

a) a Testület elnöke,

b) a Tanács választott vagy delegált tagja,

c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja,

d) a fellebbviteli bizottság tagja,

e) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja,

f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(14) A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag, aki

a) az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,

c) büntetett előéletű,

d) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

III. Fejezet

AZ AKKREDITÁLÁS FOLYAMATA

Az akkreditálási eljárás

18. § (1) Az 1. §-ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk céljából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet.

(2)[62] Az akkreditálást - a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a szervezet és természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok és a rá vonatkozó szakmai szabályok szerint működik.

(2a)[63]

Az akkreditálást az 1. § k) pontja szerinti azon hitelesítő szervezet kérheti, amely megfelel a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, különösen az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvényben, a 600/2012/EU bizottsági rendelet III. fejezetében és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott szervezeti, pénzügyi - biztosítékra vonatkozó - és személyi követelményeknek.

(3)[64] A Testület a kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan ajánlást készíthet, amelyet honlapján közzétesz.

(4)[65] Az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditálás iránti kérelméhez csatolja a vezető tisztségviselők, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát.

(5)[66] Az akkreditált státusz odaítéléséről az akkreditáló bizottság határoz. Az akkreditált státusz 4 évre szól.

(6)[67]

(7) Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik, és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.

(8)[68] Az akkreditáló bizottság döntése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9)[69] Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(9a)[70] A Testület 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezettel kapcsolatos eljárásaira e törvény rendelkezéseit a 600/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(10)[71] Az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezet tevékenységi területe a 600/2012/EU bizottsági rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott tevékenységcsoportokra terjedhet ki.

(11)[72] A 12. § (1) bekezdésében meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(12)[73] A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

19. §[74] (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.

(2)[75] Az értékelési szakasz ügyintézési határideje öt hónap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat. Az értékelési szakasz kezdetén az Akkreditálási Iroda a kérelmet megvizsgálja és az ügyvezető igazgató[76]

a)[77] szükség esetén a kérelmezőt a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel,

b)[78] a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény által meghatározott esetekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,

c) dönt az eljárás megindításáról.

(3)[79] Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezető igazgató minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelőségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezető igazgató az értékelő csoport javaslatára a kérelmezőt legfeljebb harmincnapos határidő kitűzésével a hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére hívja fel.

(4)[80] Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az ügyvezető igazgató az értékelő csoport jegyzőkönyvében rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezőt legfeljebb harmincnapos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel.

(5)[81] Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezető igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezéséről és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki.

(6)[82] Az akkreditálási eljárás felfüggesztéséről az ügyvezető igazgató dönt.

(7)[83] Az ügyvezető igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következő ülésére előterjeszti.

(8)[84] A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje húsz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról.

(9) Az akkreditáló bizottságnak az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére.

(10)[85] Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szűkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét - a kérelemben foglaltak szerint - mérlegelés nélkül szűkíti.

(11)[86] Az akkreditált státusz területének bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bővítése az eredeti akkreditált státusz időbeli hatályára terjed ki.

(12)[87] Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz hatályának lejárta előtt 1 évvel nyújtható be.

Az akkreditálási okirat

20. § (1)[88] Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján a Testület erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amely a határozat rendelkező részének megfelelően tartalmazza

a) a Testület jelét,

b) az akkreditált szervezet (szervezeti egység) elnevezését, illetve természetes személy nevét, székhelyét (lakcímét), valamint valamennyi telephelyét, ahol az akkreditált tevékenységet végzi,

c) az akkreditálás egyedi nyilvántartási számát,

d) az akkreditált státusz odaítélésének tényleges időpontját és lejáratának időpontját,

e) az akkreditált tevékenység megnevezését az 1. §-ban felsoroltak szerint,

f) a megfelelőségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá

g) azonszabványra vagy egyéb dokumentumra történő hivatkozást, amely alapján a szervezet (szervezeti egység), illetve természetes személy értékelése történt.

(2)[89] Az akkreditálási okiratot az ügyvezető igazgató állítja ki. Az akkreditálási okirat önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. Ha a határozat és az akkreditálási okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni.

(3)[90] Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bővítéséről vagy szűkítéséről hoz határozatot, az akkreditálási okiratot a határozatnak megfelelően módosítani kell.

(4)[91] Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre a határozat kiterjed.

(5)[92] Az akkreditált szervezet vagy természetes személy nyolc napon belül köteles értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkező, valamint a további bekövetkezett minden jelentős változásról, amely az akkreditált státuszával kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzőjét érinti, így különösen a változást[93]

a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában,

b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben,

c) a fő működési politikában,

d) az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek),

e) az akkreditált területben.

(5a)[94] Az akkreditált hitelesítő szervezet minden év november 15-éig értesíti az Akkreditálási Irodát a 600/2012/EU bizottsági rendelet 76. cikke (1) bekezdésében foglaltakról. Amennyiben az adatokban változás áll be, a hitelesítő szervezet ezen változásokat az (5) bekezdés szerinti határidőben köteles az Akkreditálási Irodának bejelenteni.

(6)[95] Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentősnek minősítheti, és erről bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel.

(7)[96] A jelentős változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüggesztését eredményezheti.

Az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata

21. §[97] (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell.

(2)[98] Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél vagy természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása, az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek esetében panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása és a 600/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikke szerint kerülhet sor.

(3) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.

(4)[99] Az értékelési szakasz ügyintézési határideje nyolcvan nap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal húsz nappal meghosszabbíthat.

(5) Az ügyvezető igazgató a felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési szakasza során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, valamint értékelő csoportot jelöl ki, amely helyszíni értékelést tart.

(6)[100] A felügyeleti vizsgálati eljárás során megállapított hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére az értékelő csoport javaslatára az ügyvezető igazgató legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja az akkreditált szervezetet, illetve természetes személyt.

(7)[101] Az értékelési szakasz befejezéséről az ügyvezető igazgató végzésben dönt.

(8)[102] A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tíz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthat.

(9) Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően

a) azakkreditált státuszt fenntartja vagy

b) az akkreditált státuszt

ba) részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti,

bb) részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.

(10)[103] Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, felfüggeszti, vagy akkreditált területét szűkíti, erről a Testület értesíti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak.

(11)[104] A Testület az 1. § k) pontja szerinti akkreditált hitelesítő szervezet akkreditált státuszának időtartama alatt a felügyeleti vizsgálatok során ellenőrzi, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítő szakértője, vezető hitelesítő szakértője büntetlen előéletű-e, nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az ellenőrzés céljából a Testület a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot kér annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselő vagy a hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatott személy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A bűnügyi nyilvántartó szervtől kapott adatot a Testület addig kezelheti, amíg az érintett személy a hitelesítő szervezettel vezető tisztségviselői, munkavállalói vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.

(12)[105] A (11) bekezdés szerinti adatkérés céljából az akkreditált szervezet a Testület rendelkezésére bocsátja a vezető tisztségviselő, a hitelesítő szakértő és a vezető hitelesítő szakértő a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait. Az adatokat a Testület addig kezelheti, amíg az akkreditált hitelesítő szervezet szerepel a 6. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban.

Az akkreditált státusz felfüggesztése

22. § (1) Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha:[106]

a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozott kifogás merül fel, de annak súlyossága a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerint nem indokolja az akkreditált státusz visszavonását,

b)[107] az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja a Testület rendelkezésére,

c) a 21. § szerinti felügyeleti vizsgálat felfüggesztést indokoló eredménnyel zárul,

d)[108] az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 20. § (5) bekezdés szerinti jelentős változást határidőre nem jelenti be,

e)[109] az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 25. § (5) bekezdésben meghatározott éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg,

f) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felfüggesztést maga kéri.

g)[110] az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezet a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint járt el, vagy ha a 21. § (12) bekezdése szerinti adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatottja büntetett előéletű vagy a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll.

(2)[111] Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggesztheti, ha a felügyeleti vizsgálat során megállapítja, hogy az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei csak részben teljesülnek.

(3)[112] Az akkreditáló bizottság a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is határoz. Amennyiben az akkreditált szervezet vagy természetes személy az előírt feltételeknek határidőben nem tesz eleget, az akkreditáló bizottság az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.

Az akkreditált státusz visszavonása

23. §[113] Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha

a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozottan, a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerinti súlyos kifogás merül fel,

b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az esedékes felügyeleti vizsgálatot nem teszi lehetővé vagy akadályozza,

c) az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek,

d) az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát felfüggesztették és a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett eleget,

e) az akkreditált szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az akkreditált természetes személy meghal,

f) az akkreditált státusz visszavonását a szervezet vagy természetes személy maga kéri.

g)[114] az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezet a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint járt el,

A külföldi akkreditált státusz elismerése[115]

24. §[116] (1) A Testület a külföldi akkreditált szervezet kérelme alapján a külföldi akkreditált státuszt a (2) bekezdésben meghatározott esetben elismeri. Az elismeréssel a saját akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi akkreditáló szervezet által lefolytatott akkreditálási eljárást és az annak alapján odaítélt akkreditált státuszt.

(2) A Testület a külföldi akkreditált státuszt a megfelelőségértékelési tevékenység területén elismeri, ha azt a következő feltételek valamelyikének megfelelő akkreditáló szervezet ítélte oda:

a) az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja, illetve az Európai Akkreditálási Együttműködéssel Kétoldalú Elismerési megállapodást kötött a megfelelőségértékelés tevékenység területén,

b) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja a megfelelőségértékelés tevékenység területén,

c) a Testülettel kétoldalú elismerési megállapodást kötött, amelynek feltételeit a megállapodás tartalmazza.

(3) A külföldi akkreditált státusz elismeréséről a Tanács dönt. A Tanács eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Tanács elismerésre vonatkozó eljárása mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.

(5) A (2) bekezdés a) pontja esetében az egyenértékűség hatóságok általi elismeréséhez nincs szükség a (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására.

IV. Fejezet

A TESTÜLET GAZDÁLKODÁSA

25. § (1) A Testület működésének pénzügyi forrásai:

a) tagdíjak,

b) igazgatási szolgáltatási díjak,

c) a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás,

d)[117] éves felügyeleti vizsgálati eljárás díja,

e)[118] egyéb bevételek.

(2) A Testület köteles gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(3)[119] A Testület üzletszerűen - nyereség- és vagyonszerzés céljából - nem folytathat termelő, kereskedelmi vagy szolgáltatótevékenységet, nem végezhet az 1. §-ban felsorolt akkreditált szervezetek által folytatott tevékenységgel azonos tevékenységet, gazdasági társaságnak nem lehet tagja (részvényese) és ilyen társaságban nem szerezhet pénzügyi vagy irányítási részesedést.

(4) A Testület váltót nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve átmenetileg szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.

(5)[120] Az akkreditált szervezet és természetes személy a Testület részére éves felügyeleti vizsgálati díjat fizet. Az éves felügyeleti vizsgálat díja az éves felügyeleti kötelezettség időpontjában fennálló akkreditált státusz alapján számított akkreditálási díj 50%-a.

IV/A. FEJEZET[121]

Törvényességi felügyelet

25/A. § (1) A Testület feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.

(2) A miniszter legalább évente ellenőrzi, hogy a Testület alapszabálya és belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, továbbá, hogy a Testület szerveinek - az akkreditáló bizottság és a fellebbviteli bizottság kivételével - döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusait, az alapszabályt vagy más belső szabályzatot.

25/B. § (1) Az ellenőrzés során az ahhoz szükséges adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, belső szabályzatok bekérhetőek, valamint szükség esetén helyszíni ellenőrzés is lefolytatható.

(2) Ha az ellenőrzés során jogsértés kerül megállapításra, és a Testület működésének törvényességét az ellenőrzés során megállapított határidőn belül sem állítja helyre, a miniszter bírósághoz fordul.

(3) A bíróság nemperes eljárásban dönt. A bíróság

a)[122] hatályon kívül helyezi a Testület testületi szervének jogsértő határozatát és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

b) a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a Testület egyes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és egyidejűleg a Testület irányítására felügyelőbiztost rendel ki.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyűlését.

(5) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként, aki a Testületben tisztséget nem viselhetne, valamint aki a Testületben tisztséget tölt be.

(6) A felügyelőbiztos - működésének időtartamára - a Testület elnökének megfelelő díjazásra jogosult.

(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről folyamatosan - ha a közgyűlés a működésének törvényességét helyreállítja, haladéktalanul - tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1)[123] Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény 18. §-ának (7), (10) és (11) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(3)[124]

27. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről szóló határozatok a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavonásukig érvényesek.

(3) A Tv. alapján létrehozott és nyilvántartásba vett Nemzeti Akkreditáló Testület jogfolytonosan végzi tevékenységét.

(4)[125]

(5)[126]

(6)[127]

(7)[128]

28. §[129] (1)[130] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti akkreditálásban érdekelt minisztereket,

b) az 1. § k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek akkreditálása személyi, szervezeti feltételei, a hitelesítő szervezet részére előírt biztosítéktartási kötelezettség, az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint

c)[131]

(2)[132] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Testület akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedését, kezelését, valamint az éves felügyeleti vizsgálati díj fizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[133]

29. § (1)[134] Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2)[135] Az 1. §, a 3. §, az 5. § (3) bekezdése, a 6/A. §, a 24. §, továbbá a 25/A. és 25/B. § a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése, valamint 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)[136] Ez a törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke