BH 2017.4.111 A szerzői jogok megsértésének, mint összefoglalt bűncselekménynek - eltérően a folytatólagosságtól - részcselekménye a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény is [Btk. 6. § (2) bek., 385. §].

[1] A járásbíróság a 2013. szeptember 24. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős ítéletével a terheltet - a vádbeli minősítéssel egyezően - bűnösnek mondta ki 42 rendbeli szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 329/A. § (1) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 50 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 125 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve a bűnösség részben törvénysértő megállapítása miatt megváltoztatás mellett részfelmentés, részbeni eltérő minősítés, s e körben a pénzbüntetés enyhítése érdekében.

[4] A megyei főügyészség indítványa szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény megváltozott, s tévesen döntött az elkövetéskori alkalmazása mellett.

[5] Az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény szerint - szemben a korábbi szabályozással - az adott bűncselekmény "törvényi egység, összefoglalt bűncselekmény, s így annak részcselekményei csak önmagukban is bűncselekményt megvalósító cselekmények, azaz az egyes sértettek esetében is bűncselekményi értékhatárt meghaladó összegű vagyoni hátrányt okozó cselekmények lehetnek, csak azok vonhatnak maguk után büntetőjogi következményt, s az önállóságukat elvesztett bűncselekmények eredménye összegződik".

[6] A megyei főügyészség úgy látta, hogy a 42 rendbelinek minősített cselekményekből 38 egyenként 100 000 forint vagyoni hátrányt nem okozó cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés [hatályos Btk. 462. § (2) bek. d) pont, 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 238/A. § (1) bek. a) pont], de még szabálysértés sem, mert a terhelt a többszörözéssel jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálta [Szabs.tv. 238/A. § (3) bek.].

[7] A fennmaradó 4 rendbelinek minősített cselekmény közül 2 esetben a 100 000 forintot meghaladó, de az 500 000 forintot el nem érő vagyoni hátrány miatt az alapesetbe illeszkedik [hatályos Btk. 385. § (1) bek.], de mégsem bűncselekmény, mert a terhelt a többszörözéssel jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálta [hatályos Btk. 385. § (5) bek.].

[8] Ennek megfelelően a megyei főügyészség 40 rendbeli bűncselekmény esetében felmentést indítványozott.

[9] A megyei főügyészség a fennmaradó immár 2 cselekménynek 1 rendbeli nagyobb vagyoni hátrányt okozó szerzői jogok megsértése bűntettekénti [hatályos Btk. 385. § (1) bek., (3) bek.] átminősítését indítványozta.

[10] A megyei főügyészség szerint az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. alkalmazásával halmazati büntetésül maximum három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, miként az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazásával az 1 rendbeli bűncselekmény miatt is. Azonban a bíróság ténylegesen pénzbüntetést szabott ki, de elmaradt az az összevetés, hogy az egynapi tétel összege korábbi 2500 forintról utóbb 1000 forintra csökkent, s ekként a hatályos Btk. biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (BH 2015.50.).

[11] A megyei főügyészség indítványozta a pénzbüntetés napi tételei számának, és az egynapi tétel összegének 1000 forintra csökkentését, és a pénzbüntetés megfizetettsége esetén a korábbi és leendő mértéke közötti különbség visszatérítését.

[12] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt annyiban módosította, hogy a terhelt cselekményének - miután a 38 rendeli szerzői jogok megsértésének vétsége alóli felmentéssel egyetértett - az N. sérelmére 107 280 forint, a C. Kft. sérelmére 120 625 forint, az M. Kft. sérelmére 834 839 forint és a T. Kft. sérelmére 623 645 forint vagyoni hátrány összegzésével adódott 1 686 389 forint vagyoni hátrányt okozó 1 rendbeli szerzői jogok megsértésének bűntettekénti [hatályos Btk. 385. § (1) bek., (3) bek.] minősítését indítványozta azzal, hogy a Kúria tanácsülésen járjon el.

[13] A - Legfőbb Ügyészség által módosított - felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint, részben eltérő indokokkal alapos.

[14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályai­nak megsértése miatt került sor. A Be. 416. § (1) bekezdés b) pont pontjának 2. fordulata alapján is helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[15] A hatályos Btk. 2. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének 2. fordulata - miként a korábbi Btk. 2. § 1. mondata és 2. mondatának 2. fordulata - alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazandó, ha annak alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el.

[16] A következetes ítélkezési gyakorlat elsőként azt vizsgálja, hogy bűnhalmazat esetében az elbírálás idején büntetendő-e valamennyi vagy valamely bűncselekmény, mert ellenkező esetben felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének van helye.

[17] Ezt követően kerül sor az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvények általános és különös részei valamennyi rendelkezésének összevetésére, majd az összevetés alapján lehet és kell eldönteni: melyik büntetőtörvény biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (pl. EBH 2003.925., EBH 2014.07.B7., BH 2016.192., BH 2015.269., BH 1996.403., BH 1995.380., BH 1995.72., BH 1980.481.III., BH 1980.43., BH 1980.42.).

[18] A 2009. január 14. és 2011. március 14. napjai között elkövetett és 2013. szeptember 24-én elbírált cselekmények szabályozásában alapvető változást hozott a 2013. július 1-től hatályos új büntetőtörvény. A hatályos Btk. 385. §-a eleve akként határozza meg a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését, hogy azt az követi el, aki "másnak vagy másoknak" a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti. Ezáltal a passzív alanyok többsége nem bűnhalmazatot, hanem törvényi egységet képez. Másként fogalmazva: az elkövetőnek több jogosult szerzői (vagy ahhoz kapcsolódó) jogát sértő egy eljárásban elbírált részcselekményei, amennyiben az azokkal okozott vagyoni hátrányok összege a bűncselekményi értékhatárt meghaladja, összefoglalt bűncselekményként törvényi egységet alkotnak (EBH 2014.07.B7. I.).

[19] A hatályos büntetőtörvény alapján nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el [hatályos Btk. 462. § (2) bek. d) pont db) alpont]. Egyszersmind a 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) - ugyancsak 2013. július 1. napjától hatályos - 238/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint, aki "másnak vagy másoknak" a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti, szabálysértést követ el. Ezáltal a passzív alanyok többsége összefoglalt szabálysértésként ugyancsak törvényi egységet képez.