T/13666. számú törvényjavaslat indokolással - a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2020. évi CLXXIX. törvény törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
1. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint)
"f) az eseti légtér kijelöléssel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező, a pilóta nélküli légijármű üzembentartó, a pilóta nélküli légijármű tulajdonos, a szakszemélyzet, a távoli pilóta és a segítő személy nevét, születési adatait, anyja nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatait), a kapcsolattartást biztosító email címét és telefonszámát, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,"
(a légiközlekedés biztonsága, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli.)
2. §
(1) Az Lt. 3/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A távoli pilóták képzésére jogosult szervezet a képzésre jelentkező természetes személyazonosító adatait a képzésre jelentkezéstől a képzés befejezését követően öt évig kezelheti. A távoli pilóták vizsgáztatására kijelölt szervezet jogosult a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, valamint abban az esetben, ha a vizsgára jelentkezésnek az feltétele, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - a kompetencia tanúsítvány időbeli hatályának megszűnését követő öt évig nyilvántartani."
(2) Az Lt. 3/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A légiközlekedési hatóság a légijármű lajstrom vezetésével összefüggésben a tulajdon védelméhez, a légiközlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése érdekében a légijármű lajstromba történő felvételre irányuló eljárás kezdetétől a légijármű lajstromból való törlésétől számított három évig kezeli a légijármű tulajdonosának, és a légijármű üzemben tartójának természetes személyazonosító adatait.
(4) A légiközlekedési hatóság a repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartók nyilvántartásának vezetésével, valamint a repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókkal kapcsolatos hatósági eljárásokkal összefüggésben a légiközlekedés biztonságának elősegítése, a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása, a bűnüldözési tevékenységek és a hatósági felügyeleti eljárások elősegítése érdekében,
a) a pilóta nélküli légijármű üzembentartó, a pilóta nélküli légijármű tulajdonos, a szakszemélyzet és a távoli pilóta, a repülőeszköz tulajdonos, repülőeszköz üzembentartó
aa) személyazonosító adatait,
ab) lakcímét,
b) a pilóta, a távoli pilóta tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,
c) a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet telefonszámát,
d) a könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványban megnevezett felelős pilóta nélküli légijárműrendszer üzembentartót segítő személy természetes személyazonosító adatait, és
e) az UAS-műveletek engedélyeztetéséért felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét
jogosult hatósági eljárás esetén, a döntés véglegessé válásának időpontjától számított öt évig, nyilvántartás esetén a nyilvántartásból való törléstől számított öt évig kezelni."
(3) Az Lt. 3/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli. A katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés szerint kezelt, a légiközlekedési hatóság az (1), a (3), valamint a (4) bekezdés alapján kezelt személyes adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat."
3. §
Az Lt. 3/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárással összefüggésben az eljáró hatóság a pilóta nélküli légijárművet használatba adó üzembentartó és a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő, valamint távoli pilóta természetes személy esetén a személyazonosító adataira, lakcímére, jogi személy esetén annak megnevezésére, székhelyére vonatkozó adatokat az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől a döntés véglegessé válásától számított öt évig kezeli."
4. §
Az Lt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában és a h) pontban említett környezetvédelmi érdekből korlátozott légtér esetében a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek
a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet
aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,
ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijárművezető saját felelősségére közlekedik;
b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet
ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,
bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;
c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);
d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;
e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;
f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el;
g) azt a részét, ahol pilóta nélküli légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijárművek használata, a légtérrel érintett területen található létesítmény jellege vagy az ott folytatott tevékenység jellege miatt tilos;
h) azt a részét, amely a pilóta nélküli légijárművek használatára korlátozottan vehető igénybe közbiztonsági, nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, repülésbiztonsági, környezetvédelmi érdekekből vagy a magánélethez való jog védelme érdekében."
5. §
Az Lt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A magyar légtér - a pilóta nélküli játék légijármű kivételével - pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe."
6. §
(1) Az Lt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, vagy a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Az ellenőrzött légtérbe való berepüléshez légvédelmi készenléti valós repülés esetében nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre. Pilóta nélküli légijárművel, valamint pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő UAS művelet esetén a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet a feltételek meghatározása mellett felmentést adhat a légiforgalmi irányítói engedély megkérése alól."
(2) Az Lt. 6. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A magyar légtérben a pilóta nélküli légijármű-rendszerek távirányításához szükséges berendezést és a pilóta nélküli légijárműre rögzített hasznos teher vagy bármilyen eszköz adatkommunikációjához szükséges berendezést üzemeltetni a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló rendeletének megfelelően lehet.
(6) A magyar légtér pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel jogszerűen végrehajtott UAS műveletre - ide nem értve a zárt térben az ingatlan tulajdonosának vagy használójának jóváhagyásával végrehajtott UAS műveletet - a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás kormányrendeletben meghatározott használatával vehető igénybe."
7. §
Az Lt. 10. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend, a repülésbiztonság és a közbiztonság érdekében, az arra jogosított szervezetek a pilóta nélküli légijárműveket detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják és jogszabályban meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik a frekvenciahasználatra vonatkozó szabályok betartásával.
(2b) A feltartóztatott pilóta nélküli légijárműnek a leszállásra való felszólítást, jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő pilóta nélküli légijárművet a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben foglalt esetekben földre lehet kényszeríteni."
8. §
Az Lt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A magyar állami légijárművet, a pilóta nélküli állami légijárművet és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott pilóta nélküli légijármű üzembentartóját a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba."
9. §
Az Lt. 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A katonai légügyi hatósági nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abban szereplő közérdekű adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti."
10. §
Az Lt. a következő 17. §-sal egészül ki:
"17. §
(1) A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijárműrendszer üzembentartókról.
(2) A repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer - a pilóta nélküli játék légijármű kivételével - akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette.
(3) A repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartók nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Bérelt pilóta nélküli légijárműrendszer és repülőeszköz nyilvántartásba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a nyilvántartásba vételhez.
(5) A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása - a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - tartalmazza
a) a természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személyazonosító adatait, a lakcímét,
b) a jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
c) a tulajdonos e-mail címét, telefonszámát, jogi személy esetén a kapcsolattartó e-mail címét és telefonszámát,
d) a pilóta nélküli légijármű gyártójának nevét,
e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát, sorozatszámát, valamint
f) a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási jelet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A légiközlekedési hatóság a pilóta nélküli légijármű-rendszert a tulajdonos kérésére törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzemben tartását végleg megszüntették;
b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált; vagy
c) megsemmisült.
(8) Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartóinak nyilvántartása tartalmazza
a) a természetes személy üzembentartó esetén az üzembentartó természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét,
b) a jogi személy üzembentartó esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
c) az üzembentartó e-mail-címét, telefonszámát, jogi személy esetén a kapcsolattartó e-mail címét és telefonszámát,
d) - amennyiben azt jogszabály előírja - a kötelező felelősségbiztosítási kötvény számát,
e) a légiközlekedési hatóság által generált nyilvántartási számot, valamint
f) az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 14. cikk (2) bekezdés e) és f) pont szerinti nyilatkozatokat.
(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás a (8) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(10) Ha a (8) bekezdésben meghatározott pilóta nélküli légi jármű-rendszer üzembentartója és tulajdonosa nem azonos, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója a légiközlekedési hatóság részére bejelenti az általa üzemben tartott pilóta nélküli légijármű nyilvántartási jelét.
(11) A pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartót a légiközlekedési hatóság törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzembentartó kéri, vagy
b) az üzembentartó meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
(12) A (6) és (8) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt az UAS-műveletek megkezdését megelőzően legalább tíz nappal kell kérelmezni.
(13) A tulajdonos az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartó pedig a (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül bejelenti a légiközlekedési hatóság részére.
(14) A légiközlekedési hatóság az ügyfél kérelmére a pilóta nélküli légijárműrendszer nyilvántartásba vételről az (5) bekezdés szerinti, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek üzembentartói nyilvántartásba vételéről pedig a (8) bekezdésben meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az ügyfél az igazolásért igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(15) A repülőeszköz nyilvántartás - a repülőeszközök jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a repülőeszköz fajtáját,
b) a repülőeszköz azonosító jelét,
c) a repülőeszköz gyártmányát, típusát, altípusát, a méretét,
d) a repülőeszköz gyártási számát,
e) a repülőeszköz gyártása évét,
f) a repülőeszköz megfelelőségi tanúsítványa, vagy a korlátozott megfelelőségi tanúsítványa minősítését, kiadásának dátumát, valamint a megfelelőségi tanúsítvány időbeli hatályának dátumát,
g) a repülőeszköz törzskönyvi számát,
h) természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcímét,
i) jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét,
j) természetes személy üzembentartó esetén az üzembentartó természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcímét,
k) jogi személy üzembentartó esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét.
(16) A légiközlekedési hatóság a nyilvántartásba vételről az ügyfél erre irányuló kérelme és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében a (15) bekezdésben szereplő adatokkal megegyező tartalommal igazolást állít ki a tulajdonos és a tanúsító szervezet részére.
(17) A (15) bekezdés szerinti nyilvántartás a (15) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(18) A légiközlekedési hatóság a repülőeszközt a tulajdonos kérésére törli a nyilvántartásból, ha
a) az üzemben tartását végleg megszüntették;
b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált; vagy
c) megsemmisült."
11. §
Az Lt. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A pilóta nélküli állami légijármű parancsnoka a pilóta nélküli állami légijármű kezelője."
12. §
Az Lt. IV. Fejezete a következő 60/A. §-sal egészül ki:
"60/A. §
A pilóta nélküli légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű parancsnoka felelős a pilóta nélküli légijármű és más légijármű közötti biztonságos elkülönítés betartásáért."
13. §
Az Lt. 61/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A Társaság a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetésével összefüggésben, a légtér jogszerű használatának biztosítása, a jogszerű légtérhasználat ellenőrzésének elősegítése és a (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási tevékenység ellátása érdekében kezeli a távoli pilóta
a) nevére, születési helyére, születés idejére, lakcímére vonatkozó adatokat,
b) e-mail címére, mobil telefonszámára vonatkozó adatot,
c) a honlap és mobilalkalmazás használatával összefüggésben teljesített fizetéssel kapcsolatos banki tranzakció azonosító adatait, valamint
d) a személyazonosító igazolványa - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó - felületének képét, az útlevele adatoldalának képét,
a felhasználói fiókja érvényességi idejének lejártától számított 60 napig.
(9) A Társaság által a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás működtetésével összefüggésben tárolt adatok köréből a rendvédelmi feladatot, nemzetbiztonsági feladatot, bűnmegelőzési feladatot ellátó, nyomozó hatósági jogkört gyakorló, a terrorizmust elhárító szerv, a légiközlekedési hatóság, továbbá a bíróság az adatállományból közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át vagy eseti megkeresés alapján, az adatkezelés céljának megjelölésével adatot igényelhet."
14. §
Az Lt. 63/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"63/D. §
A munkáltató a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklet A. alrész 1. szakasz ATCO.MED.A.020 pontja, továbbá a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet XIII. melléklet A. alrészének végrehajtása érdekében ellenőrzési rendszert alakít ki."
15. §
Az Lt. 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet engedélyét - az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, az állami légiforgalmi szolgálat kivételével - a légiközlekedési hatóság adja ki. Az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat repülésbiztonsági szervezetének engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja az illetékes közlekedésbiztonsági szervet a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről."
16. §
(1) Az Lt. 66/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben és az Európai Unió rendeletében előírt)
"i) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) hatálya alá tartozó jogsértő magatartások kivételével a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére"
(vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben - a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.)
(2) Az Lt. 66/A. §-a a következő (2b)-(2h) bekezdésekkel egészül ki:
"(2b) A pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója, és a (2d) bekezdés szerinti esetben a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő személy felelős az általa üzemben tartott vagy használt pilóta nélküli légijárművel az üzembentartásukra, használatukra vonatkozó - jogszabályokban meghatározott - előírások betartásáért. A légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásba nem vett pilóta nélküli légijárművel elkövetett jogsértésért az elkövető személy felelős.
(2c) A (2b) bekezdésben említett előírások megszegése (a továbbiakban: szabályszegés) esetén a légiközlekedési bírságot a légiközlekedési hatóság, - vagy amennyiben az eljárás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél indult, e szerv - a pilóta nélküli légijármű üzembentartójával, a (2d) bekezdésében meghatározott esetben pedig a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő személlyel szemben szabja ki.
(2d) Ha a pilóta nélküli légijárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, ezt a használatba vevő személy által tett, közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (2e) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozattal igazolhatja.
(2e) A (2d) bekezdés szerinti közokiratnak vagy magánokiratnak tartalmaznia kell
a) a pilóta nélküli légijármű típusát és nyilvántartási jelét,
b) a hatósági nyilvántartásba vett üzembentartó nyilvántartási számát,
c) a természetes személy üzembentartó és a használatba vevő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, továbbá
d) az átadás és átvétel tényét, valamit azon időszak megjelölését, amelyre a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő az üzembentartótól átvette.
(2f) Az üzemben tartó mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól, ha a pilóta nélküli légijármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2g) A használatba vevő mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól, ha a pilóta nélküli légijármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2h) Ha a szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, az elkövetővel szemben kell a légiközlekedési bírságot kiszabni."
17. §
Az Lt. a következő 66/D. §-sal egészül ki:
"66/D. §
(1) A légiközlekedési hatóság által a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet alapján kiadott engedéllyel rendelkező képző szervezet, valamint a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról szóló miniszteri rendelet szerint bejelentés alapján tevékenységet végző képzőszervezetek felett ellátott felügyeleti feladatok ellátásért az engedélyezett, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett szervek évente felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díjat 2021. évre vonatkozóan 2021. június 30. napjáig, azt követően az adott évre vonatkozó felügyeleti díjat január 31-ig kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalással megfizetni.
(2) A felügyeleti díj a légiközlekedési hatóságot illeti meg, amelyet a felügyeleti feladataival összefüggésben használhat fel.
(3) A felügyeleti díj éves mértéke az engedélyezett képző szervezet esetén 290 000 forint, bejelentés alapján tevékenységet végző szervezetek esetén 165 000 forint."
18. §
(1) Az Lt. 71. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
"1. Állami légijármű: a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba bejegyzett, honvédelmi, vámhatósági vagy rendvédelmi szervek céljára szolgáló légijármű;
2. Állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, a vámhatósági és a rendvédelmi célú légiközlekedés, amely végezhető állami légjárművel, pilóta nélküli állami légijárművel, valamint polgári légijárművel, vagy pilóta nélküli légjárművel abban az esetben, ha a repülés honvédelmi, vámhatósági vagy rendvédelmi célt szolgál;"
(2) Az Lt. 71. § 35. és 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
"35. pilóta nélküli légijármű (UA): a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pont szerinti fogalom; 36. pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS): a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti fogalom;"
(3) Az Lt. 71. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
"42. pilóta nélküli állami légijármű: honvédelmi, vámhatósági, rendvédelmi és rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett pilóta nélküli állami légijármű, továbbá a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légijármű;"
(4) Az Lt. 71. §-a a következő 47-56. pontokkal egészül ki: (A törvény alkalmazásában)
"47. pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartója (UAS-üzembentartó): a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti fogalom;
48. távoli pilóta: a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 27. pont szerinti fogalom;
49. pilóta nélküli állami légijármű kezelő: a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére, üzemeltetésére, vezetésére jogosult, képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett vagy kiképzés alatt álló személy, akinek a tevékenysége a légiközlekedés biztonságát befolyásolhatja;
50. pilóta nélküli játék légijármű: a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes;
51. segítő személy: az a személy, aki a pilóta nélküli légijármű vagy a pilóta nélküli állami légijármű repülésének adott pillanatában a repülés helyszínén tartózkodik és az UAS művelet biztonságos végrehajtásában a távoli pilóta, vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő tevékenységét segíti.
52. UAS művelet: UAS-sal végzett légiközlekedési tevékenység.
53. UA irányítása: UAS művelet végrehajtását eredményező, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek összessége.
54. állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett UAS művelet: pilóta nélküli légijárművel valamely állami szerv vagy közfeladatot ellátó szervezet feladatának végrehajtása érdekében, az állami szerv vagy közfeladatot ellátó szervezet által vagy annak megbízásából végzett tevékenység.
55. gazdasági célú UAS művelet: pilóta nélküli légijármű megrendelésre vagy saját célra történő, gazdasági tevékenységként végzett vagy gazdasági céllal összefüggő használata, ideértve különösen a filmforgatást, a sajtótermékek előállítását vagy a kereskedelmi célból végzett képfelvétel készítését.
56. szabadidős célú UAS művelet: pilóta nélküli légijármű kedvtelési célú, gazdasági célú használattal össze nem függő, és nem állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett használata."
19. §
Az Lt. a következő 72/B. §-sal egészül ki:
"72/B. §
A 2020. december 1. és 2020. december 31. napja között az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelő, a pilóta nélküli légijármű rendszer és a pilóta nélküli légijármű rendszer üzembentartóinak nyilvántartásba történő bejelentése esetén a nyilvántartásba vételre 2020. december 31. napjával kerül sor."
20. §
(1) Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
"i) a miniszter, hogy a rendvédelemért felelős miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat," (rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
"d) a miniszter, hogy a távoli pilóta képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelölését, valamint a távoli pilóta képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait, a vizsgán való részvétel díját," (rendeletben állapítsa meg.)
(3) Az Lt. 74/A. § (1) bekezdés t) és u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
"t) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/340 bizottsági rendelet,
u) a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet,"
(4) Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
"z) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet."
(5) Az Lt. 74/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvény tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
21. §
Az Lt. a következő 77. §-sal egészül ki:
"77. §
A kijelölt eseti légtérben végrehajtott UAS művelet során az adott eseti légtér jogosultjaként a távoli pilóta a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó mobilalkalmazásban 2021. július 31. előtt akkor jelöli be az általa használt, a vonatkozó szabályok szerint aktivált légteret, ha azt a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet előírja."
22. §
Az Lt.
a) 3. § (2b) bekezdés o) pontjában az "állami légijárművekkel" szövegrész helyébe az "állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel" szöveg,
b) 3. § (2e) bekezdés g)-h) pontjában és a 41. § (5) bekezdésében az "állami légijármű" szövegrész helyébe az "állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű" szöveg,
c) 3. § (2f) bekezdés a) pontjában az "állami légi jármű és légijármű-berendezés" szövegrész helyébe az "állami légi jármű, pilóta nélküli állami légijármű, légijármű-berendezés és pilóta nélküli állami légijármű rendszer" szöveg,
d) 3/A. § (1) bekezdésének záró szövegrészében a "tevékenyég" szövegrész helyébe a "tevékenység" szöveg,
e) 3/F. § (5) bekezdésben és a 21. §-ában az "Állami légijármű" szövegrész helyébe az "Állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű" szöveg,
f) 20/B. § (3) bekezdésében az "állami légijárművel" szövegrész helyébe az "állami légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel" szöveg,
g) 46. § (2) bekezdésben a "pilóta nélküli állami légijármű" szövegrész helyébe "a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott pilóta nélküli állami légijármű" szöveg,
h) 52. § (1) bekezdésében az "Az állami légijármű" szövegrész helyébe az "Az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott pilóta nélküli állami légijármű" szöveg,
i) 66/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "g) pontjába tartozó esetekben, valamint a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése esetén" szövegrész helyébe a "g) és i) pontjában" szöveg,
j) 73/B. § j) pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait," szöveg,
k) 1. melléklete I. címében az "engedélyezett" szövegrész helyébe a "deklarált vagy engedélyezett" szöveg,
l) 1. melléklete V. címében az "engedélyezett" szövegrész helyébe a "deklarált vagy engedélyezett" szöveg,
m) 1. melléklete VII. címében az "1034/2011 és 1035/2011 EU rendeletek" szövegrész helyébe a "2017/373 EU rendelet" szöveg,
n) 65/A. § (1) bekezdésében az "állami légijármű" szövegrész helyébe az "állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű" szöveg
lép.
2. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
23. §
(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 166. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el."
(2) A Szabs. tv. a következő 183. alcímmel egészül ki:
"183. Pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység
229. §
(1) Aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot."
3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
24. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Tiltott adatszerzés alcíme a következő 422/A. §-sal egészül ki:
"422/A. §
(1) Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető."
4. Záró rendelkezések
25. §
Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.
26. §
E törvény tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelenésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az európai uniós polgári légiközlekedés korábbi alapkódexeként számon tartott, ún. "régi" EASA Basic Regulation [1] állította fel azt a rezsimet, amely a 150 kg üzemi tömeg feletti pilóta nélküli légijárműveket uniós, míg az ezen tömeghatár alatti drónokat tagállami szabályozási hatáskörbe utalta. Az e rendelet helyébe 2018. szeptember 11-étől lépő ún. "új" EASA Basic Regulation [2] azonban a korábbi paradigmával ellentétben immáron a pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumát közös, összeurópai szabályozási körbe vonja. E felhatalmazás nyomán jött létre az az uniós jogszabálycsomag [3] (a továbbiakban ezek: (EU) 2019/945 vagy (EU) 2019/947; együttesen rendeletcsomag), amelyek közül az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet elsősorban piacszabályozó, míg az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet főként üzemben tartási, repülésvégrehajtási szabályokat fogalmaz meg. A rendeletek 2019. július 1-jétől hatályosak, azonban az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet - a 23. cikk (1) bekezdése szerint -csak másfél évvel később, 2020. december 31-től lesz alkalmazható.
Az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet számos kapcsolódó kérdéskört utal a tagállami jogalkotó hatáskörbe. Így amellett, hogy a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó üzembentartási szabályok pontos keretét adja, nemzeti döntési jogkört enged a pilóta nélküli légijárművek nyilvántartásba vételére vonatkozóan. A pilóta nélküli légijárművekről és a pilóta nélküli légjárművek üzembentartóiról vezetett nyilvántartást érintően törvényi szintű szabályt kell alkotni a feladat- és hatáskörök megnevezése, az adatkezelési felhatalmazások megteremtése, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosát és üzembentartóját terhelő kötelezettségek deklarálása érdekében. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vétel közigazgatási hatósági aktusnak minősül, indokolt volt a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokhoz igazgatási szolgáltatási díjat rendelni. A légiközlekedésről szóló törvény módosításával megalkotásra kerül a pilóta nélküli játék légijármű fogalma, melyekre nem terjed ki a nyilvántartásbavételi kötelezettség.
A drónokat vezető ún. távoli pilóták oktatását, vizsgáztatását illetően tagállami hatáskörébe utalt szabályok megalkotása érdekében a légiközlekedésről szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése szükséges.
Tagállami hatáskörbe utalja az uniós szabályozás az olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek fölött tiltani vagy korlátozni lehet a drónok megjelenését, illetve a tagállamok meghatározhatják azokat a területeket, ahol a drónok használatát különböző feltételekhez kötik. A légiközlekedésről szóló törvény ad felhatalmazást a közlekedésért felelős miniszternek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve bizonyos esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben jelölje ki a légtérnek azt a részét, amely légiközlekedésre igénybe vehető, amely légiközlekedésre korlátozottan vehető igénybe vagy ahol tilos a légiközlekedési célú igénybevétel. A pilóta nélküli légijárművek légtérhasználatának szabályozhatósága érdekében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) kell megfogalmazni a légterek használatát érintő alapvető szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket.
Törvényben kerül meghatározásra a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett, a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatra vonatkozó alapvető szabályok. Néhány kivételtől eltekintve az alkalmazás használata kötelező lesz a pilóta nélküli légijárművek légtérhasználata során. A mobilalkalmazásba történő bejelentkezés alkalmával megadott adatok kezeléséhez a HungaroControl Zrt. számára törvényi szintű adatkezelési felhatalmazás került megfogalmazásra. A mobilalkalmazás használatát kiskorú személy számára a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, kiskorú személy esetén a mobilalkalmazásba történő bejelentkezéshez a törvényes képviselő közreműködése szükséges.
A légijármű lajstromban szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás és a repülőeszközök nyilvántartási kötelezettségének törvényi szintű szabályozása érdekében szükséges a légiközlekedésről szóló törvény pontosítása, kiegészítése.
A légiközlekedésről szóló törvény módosítása nagyrészt az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletben meghatározott jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja.
Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, a (2) bekezdés pedig külön kiemeli, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.
A személyiségi jogok elsődlegesen és általánosan polgári jogi védelem alatt állnak, de a súlyosabb jogsértések szabálysértési (pl. magánlaksértés, becsületsértés szabálysértési alakzata), míg a legsúlyosabb jogellenes magatartások (pl. személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés) büntetőjogi jogkövetkezményt vonnak maguk után.
A drónok nyújtotta technikai lehetőség ugyanakkor olyan mértékben változtatta meg a magánszféra megismerésének lehetőségét, amely vonatkozásában a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme hétköznapi eszközökkel már nem biztosítható. Ennek megfelelően indokolt a drónhasználat szabályozása, valamint a jogellenes drónhasználat során megvalósuló további magatartások szankcionálása. A pilóta nélküli légi jármű lakott terület feletti jogosulatlan használata már önmagában is felvetheti a magánélet, az otthon nyugalmának megzavarását, ugyanis ebben az esetben az elkövető fizikai valójában jellemzően nem látható, így a jogellenes cselekmény észlelésekor nem lehet vele szemben fellépni, a cselekmény abbahagyására
felszólítani. Amennyiben a jogellenes használathoz további magatartások is kapcsolódnak (pl. felvétel készítése, annak nyilvánosságra hozatala), az már olyan fokú jogsérelmet jelent, amellyel szemben szükségesnek tűnik a szigorúbb állami fellépés lehetőségének megteremtése. Erre tekintettel a Javaslat - új tényállások beiktatásával, egyúttal a fokozatosság elvének figyelembe vételével - módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabs. tv.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.). Lényeges eleme a szabályozásnak, a fokozatosság elvének és a büntetőjog ultima ratio jellegének, hogy a jogszerű drónhasználat esetén - tekintettel arra, hogy ez esetben a használat ténye és a használó személye ellenőrizhető - a magánszféra védelme továbbra is a jelenleg rendelkezésre álló magánjogi és büntetőjogi eszközökkel biztosított.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
[3] Az Európai Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról, valamint az Európai Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról
Részletes indokolás
1. §
A légiközlekedési hatóság, vagy a katonai légügyi hatóság a pilóta nélküli légijárművel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági hatásköreinek gyakorlása során kezeli a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosa és üzembentartója, valamint a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekben közreműködő szakszemélyzet személyes adatait. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) a személyes adatok adatkezelési jogalapjának tekinti a személyes adat kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazást. A hatósági eljárások során történő adatkezelés a nyilvántartások közhitelességének biztosítása, a kiadott engedélyek és egyéb véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a pilóta nélküli légijármű jogszerű használatának ellenőrzése, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása, a légiközlekedés biztonságához fűződő közösségi érdek érvényesítése céljából szükséges. A rendelkezés az Lt. 3/A. § (1) bekezdés f) pontjában megteremti a törvényi szintű adatkezelési felhatalmazást az eljáró hatóság számára.
2. §
Adatkezelési felhatalmazás a távoli pilóták vizsgáztatására kijelölt szervezet számára.
Az Lt. 12. §-a kimondja, hogy a magyar polgári légijármű a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást (kivonatot) ad. A légijárművek lajstromozásának szabályairól szóló 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet határozza meg a lajtrom adattartalmát. A lajstromban szereplő személyes adatok törvényi szintű adatkezelési felhatalmazását teremti meg az Lt. 3/A. §-át kiegészítő rendelkezés. A légiközlekedési hatóság lajstromvezetéshez kapcsolódó adatkezelési tevékenysége a tulajdon védelméhez, a légiközlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése érdekében szükséges.
A légiközlekedési hatóság a repülőeszközök, a pilóta nélküli légijármű és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartók nyilvántartásának vezetésével összefüggésben személyes adatokat kezel. Az adatkezeléshez törvényi szintű felhatalmazás szükséges. A repülőeszközökről, pilóta nélküli légijárművekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartóiról vezetett nyilvántartás a légiközlekedés biztonságának elősegítése, a hatósági okmányok közhitelességének biztonságához fűződő közérdek érvényesítése, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása, a bűnüldözési tevékenységek és a hatósági felügyeleti eljárások elősegítése érdekében szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatoknak alkalmasnak kell lennie az adott repülőeszköz, pilóta nélküli légijármű beazonosítására, vagy a pilóta nélküli légijármű üzembentartójának beazonosítására.
3. §
A pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése esetén légiközlekedési bírság kiszabását rendeli a törvény. Ha a pilóta nélküli légijárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt igazolja, akkor a légiközlekedési bírságot a pilóta nélküli légijárművet használatra átvevő személlyel szemben kell kiszabni. A pilóta nélküli légjármű használatba adását magánokirattal lehet igazolni. A rendelkezés értelmében az okiratban szereplő személyes adatokat az eljáró hatóság az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása, a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől a döntés véglegessé válásától számított öt évig kezeli. A kiegészítő szabályozás a törvényi szintű adatkezelési felhatalmazást teremti meg a légiközlekedési bírság kiszabására irányuló eljárást lefolytató hatóság, azaz a légiközlekedési hatóság vagy az általános rendőrségi feladat ellátásra létrehozott szerv számára.
4. §
A közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve bizonyos esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben jelöli ki a légtérnek azt a részét, amelyik légiközlekedésre igénybe vehető, amelyik légiközlekedésre korlátozottan vehető igénybe vagy ahol tilos a légiközlekedési célú igénybevétel. A különböző légtértípusok pontos meghatározása a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendeletben történik. A pilóta nélküli légijárművek légtérhasználatának szabályozása érdekében a légiközlekedésről szóló törvény rögzíti, hogy a közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a légtérnek azt a részét ahol pilóta nélküli légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijárművek használata, a légtérrel érintett területen található létesítmény jellege vagy az ott folytatott tevékenység jellege miatt tilos, továbbá azt a részét, amely a pilóta nélküli légijárművek használatára korlátozottan vehető igénybe. Az uniós szabályozás tagállami hatáskörbe engedi az olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek fölött tiltani vagy korlátozni lehet a drónok megjelenését, illetve a tagállamok meghatározhatják azokat a területeket, ahol a drónok használatát különböző feltételekhez kötik. Az Lt. jelen kiegészítése a pilóta nélküli légijárművek - közbiztonsági, nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, repülésbiztonsági, környezetvédelmi érdekekből vagy a magánélethez való jog védelme érdekében történő -légtérhasználatára vonatkozó tiltások és korlátozások rendeleti szintű meghatározását teszi lehetővé.
5. §
A magánélethez való alapvető jog védelme érdekében szükséges a pilóta nélküli légijárművek használatának korlátozása. A rendelkezés értelmében lakott terület felett a pilóta nélküli játék légijármű kivételével eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet határozza meg az eseti légtér kijelölésének szabályait. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárást a katonai légügyi hatóság folytatja le. A szabályozás értelmében alkalmanként maximum hét napra jelölhető ki eseti légtér. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás biztosítja, hogy ellenőrizhető keretek között történjen lakott területen a drónhasználat.
6. §
A rendelkezés kiterjeszti a légiforgalmi irányító engedély alóli felmentés lehetőségét a pilóta nélküli légijárművek mellett a pilóta nélküli állami légijárműkre. A pilóta nélküli légijárművek által használható frekvenciasávok a frekvencia nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendeletben kerülnek meghatározásra.
A frekvenciahasználatra vonatkozó előírások szerint engedélyköteles tevékenység csak hatósági engedéllyel végezhető. A rendelkezés a pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülés esetére kötelezővé teszi a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás igénybevételét. A mobilalkalmazás használata során tájékozódhat a távoli pilóta az elrendelt műveleti korlátozásokról, a pilóta nélküli légijárművek számára korlátozott, vagy tiltott területekről. Repülésbiztonsági okokból szükséges a mobilapplikáció használata, ezért törvényi szinten került szabályozásra az erre vonatkozó kötelezettség. Amennyiben az alkalmazás bármilyen ok miatt nem használható, akkor a magyar légtérben UAS művelet nem végezhető.
7. §
A rendelkezés lehetővé teszi az arra feljogosított szervezetek számára, hogy nemzetbiztonság érdekből, valamint a közrend és a közbiztonság érdekében detektálják a pilóta nélküli légijárművet. Nemzetbiztonság érdekből, valamint a közrend és a közbiztonság érdekében a pilóta nélküli légijárművet az arra feljogosított szervek leszállásra szólíthatják fel, vagy feltartóztathatják és meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik. A feltartóztatott, valamint a leszállásra felszólított pilóta nélküli légijárműnek, azaz a távoli pilótának a leszállásra való felszólítást haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő pilóta nélküli légijárművet a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben foglalt esetekben földre lehet kényszeríteni. Az intézkedésre jogosult szervek az elektronikai úton történő zavarás, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszerítés során kötelesek a frekvenciahasználatra vonatkozó szabályok betartására.
8. §
Az Lt. jelenlegi szabályozása csak a magyar állami légijármű nyilvántartásba vételéről rendelkezik, ezért szükséges a pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó előírás megjelenítése jelen bekezdésen belül. Figyelemmel a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendre, a katonai légügyi hatóság bizonyos kategóriájú pilóta nélküli állami légijárművek esetén nem magát a légijárművet, hanem az üzembentartót veszi nyilvántartásba.
9. §
Deklarálni szükséges, hogy a katonai légügyi hatósági nyilvántartás nem nyilvános hatósági nyilvántartásnak minősül, amely az Infotv. értelmében csak törvényi szinten, az Lt.-ben szabályozható. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdés előírásainak analógiájára a katonai légügyi hatósági nyilvántartásban szereplő közérdekű adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelését követően a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.
10. §
A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet nyilvántartásbavételi kötelezettséget határoz meg a pilóta nélküli légijárművek tekintetében.
A rendelkezés a repülőeszközökre, a pilóta nélküli légijárművekre, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartóira vonatkozó nyilvántartás hatályos szabályozását egészíti ki. A légiközlekedési hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmazza a tulajdonosra, az üzembentartóra, a repülőeszközre, az üzembentartó és a tulajdonos változására és a repülőeszköz telephelyére vonatkozó adatokat. Az Infotv. rendelkezéseire figyelemmel szükséges a törvényi szintű adatkezelési felhatalmazás megteremtése. A nyilvántartás vezetésére és az ahhoz kapcsolódó adatok kezelésére a biztonságos légiközlekedés elősegítése, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása, valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából szükséges.
A légiközlekedési hatóság közhiteles nyilvántartást vezet a pilóta nélküli légijárművekről. A nyilvántartási kötelezettség nem terjed ki a pilóta nélküli játék légijárművekre. A pilóta nélküli légijármű nyilvántartásba vételét a tulajdonos kezdeményezi.
A légiközlekedési hatóság közhiteles nyilvántartást vezet a pilóta nélküli légijármű-rendszert üzembentartókról. A nyilvántartásba vételt az üzembentartó kezdeményezi. A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehatási rendelet értelmében pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartónak (UAS-üzembentartó) minősül az olyan jogi vagy természetes személy, aki, vagy amely egy vagy több pilóta nélküli légijármű-rendszert üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik.
11. §
Az Lt. 54. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a pilóta nélküli légijármű parancsnoka a pilóta nélküli légijármű vezetője. A pilóta nélküli állami légijárművek esetén ezt a feladatot a kezelő látja el, ezért indokolt a fogalom kiterjesztése.
12. §
Az Lt. 54-60. § határozza meg a légijármű parancsnoka feladatait. Szükségessé vált a szabályozás kiegészítése a biztonságos elkülönítésre vonatkozó kötelezettséggel.
13. §
Az Lt. a HungaroControl Zrt. feladatai között szerepelteti a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetését. A pilóta nélküli légjármű használata a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatához kötött. A távoli pilóta az alkalmazásban történő regisztrációt követően az alkalmazáson keresztül tájékozódhat a korlátozásokról, jelezheti igényét valamely légtér használatára vonatkozóan, illetve bejelölheti a légtér használatát, amennyiben az általa kezdeményezett légtérben és időpontban megengedett a pilóta nélküli légijármű használata.
A pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése során a HungaroControl Zrt. adatkezelési műveleteket végez. A regisztráció és a légtérhasználat során keletkező adatok kezelése a jogszerű légtérhasználat biztosítása érdekében szükséges.
A rendvédelmi feladatot, nemzetbiztonsági feladatot, bűnmegelőzési feladatot ellátó, valamint nyomozó hatósági jogkört gyakorló, illetve a terrorizmust elhárító szervek feladataik ellátásának elősegítése érdekében kezelhetik a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetésével összefüggésben keletkezett adatokat. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy tiltott adatszerzés gyanúja miatt indult eljárás esetén az eljáró szerv a pilóta nélküli légijármű tulajdonosáról, üzembentartójáról, használatba vevőjéről, a távoli pilótáról a nyilvántartásban szereplő adatokat megismerje.
14. §
Az Lt. 63/D. §-ában két, már hatályát veszetett uniós jogi aktusra történik hivatkozás, így indokolt a hivatkozások cseréje a hatályon kívül helyezett uniós rendeleteket felváltó szabályozásra történő hivatkozással.
15. §
A pilóta nélküli állami légijármű üzembentartónak és üzemeltetőnek repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, amelynek engedélyezési feladatait a katonai légügyi hatósághoz indokolt delegálni.
16. §
A kiegészítő szabályozás légiközlekedési bírság kiszabását rendeli a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértésének esetére. A repülésbiztonsági szempontok érvényesítéséhez fűződő társadalmi érdekek indokolttá teszik, hogy a pilóta nélküli légijárművek használatára vonatkozó légiközlekedési szabályok betartásra kerüljenek. A pilóta nélküli légijárművek használatára vonatkozó szabályok megsértőivel szembeni fellépés lehetőségét teremti meg a rendelkezés azzal, hogy lehetővé teszi a légiközlekedési bírság kiszabását a pilóta nélküli légjárművek üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben.
A pilóta nélküli légijármű használata során, a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértéséért elsősorban az üzemben tartó vonható felelősségre.
A pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok betartásáért a pilóta nélküli légijármű használatba adása esetén a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő személy felel. A pilóta nélküli légijárművet használatba vevő felelősségének megállapításához teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, hogy a pilóta nélküli légijárművet nem az üzembentartó, hanem a használatba vevő használta a szabályszegés időpontjában.
A pilóta nélküli légijármű üzemletetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a légiközlekedési bírság kiszabására irányuló eljárást a légiközlekedési hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv folytatja le.
A használatba adott pilóta nélküli légi járművel elkövetett szabályszegés miatt indult, légiközlekedési bírság kiszabására irányuló eljárásban a tényállás tisztázása során a használatba adó és a használatba vevő között létrejött megállapodást az eljáró hatóság megvizsgálja.
Az üzemben tartó és a használatba vevő mentesül a felelősség alól, ha az a pilóta nélküli légijármű, amivel a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megsértették, jogellenesen került ki a birtokából és ezzel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően eljárást kezdeményezett a megfelelő hatóságnál.
Amennyiben a helyszíni intézkedés vagy a közigazgatási hatósági eljárás során kétséget kizáróan megállapítható az elkövető kiléte, akkor a légiközlekedési bírságot a konkrét szabályszegést elkövetővel szemben szabja ki az eljáró hatóság.
17. §
A képzőszervezetek felett ellátott felügyeleti feladatok ellátásért fizetendő felügyeleti díj bevezetéséről szóló rendelkezés.
18. §
Az állami légijármű, az állami célú légiközlekedés, és a pilóta nélküli állami légijármű fogalmának pontosítása a pilóta nélküli állami légijárműveket érintő hazai szabályozás és a pilóta nélküli légijárművek polgári célú alkalmazására kiterjedő uniós szabályok összehangolása miatt szükséges.
Az állami légijármű fogalmát és az állami célú légiközlekedés fogalmát nem a cél szerinti megközelítés alkalmazása különíti el valójában a polgári légijármű és a polgári célú légiközlekedés fogalmától, hanem - a cél szerinti megközelítés mellett - a légijárművek nyilvántartásba/lajstromba vételének helye. A javasolt normaszöveg alapján az a polgári légijármű, amely állami célú légiközlekedést hajt végre, továbbra is polgári légijárműnek tekintendő, mivel azt a katonai légügyi hatóság nem vette nyilvántartásba. A fentiek mellett a pilóta nélküli állami légijármű esetén meg kell különböztetni azon pilóta nélküli állami légijárműveket is, amelyeknek csak az üzembentartója kerül nyilvántartásba vételre.
A pilóta nélküli légijármű-rendszer fogalmának bevezetése a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja.
A pilóta nélküli légiármű fogalmának bevezetése a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását szolgálja.
A pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartója fogalmának bevezetése a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja.
A távoli pilóta fogalmának bevezetése a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását szolgálja.
A pilóta nélküli állami légijárművek vezetése, irányítása, üzemeltetése a kezelő fogalmában egyértelműsíthető.
19. §
Átmeneti rendelkezés a nyilvántartásbavételi eljárás vonatkozásában.
20. §
Az Lt. 74. §-nak módosítása jogalkotási felhatalmazásokat érint. Az Lt. 74/A. § (1) bekezdés t) és u) pontja tartalmazza az újraszabályozásra kerülő 63/D. §-ban hivatkozott uniós jogi aktusokkal kapcsolatos jogharmonizációs záradékot. A hivatkozott rendeletek hatályon kívül helyezésére tekintettel - a 63/D. §-hoz hasonlóan - indokolt a záradékokban is javítani az érintett rendeletek címét. A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott tagállami feladatok ellátása érdekében szükségessé vált egy megfelelő szakértelemmel rendelkező testület létrehozása. A 74. § (2) bekezdés i) ponttal történő kiegészítés szerinti felhatalmazó rendelkezés lehetővé teszi az uniós kötelezettség teljesítéséhez, a szakmai testület létrehozásához, valamint a tagállami feladat végrehajtásához szükséges jogi háttér megteremtését.
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
21. §
A távoli pilóta a mobilalkalmazásban 2021. július 31. előtt akkor jelöli be az általa használt, a vonatkozó szabályok szerint aktivált légteret, ha azt a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet előírja.
22. §
A fenti felsorolásban szereplő technikai kiegészítések a pilóta nélküli állami légijárművek légiközlekedésbe történő integrálása, valamint a katonai légügyi hatósági feladatok egyértelműsítés érdekében szükségesek. Tekintettel arra, hogy a 178/2011/EU RENDELET és a 965/2012/EU RENDELET értelmében vannak olyan szervezetek (képző- és üzembentartó szervezetek), melyek tevékenységüket nem engedély, hanem ún. deklarációs nyilatkozat alapján végezhetik, így szükséges, hogy ez a különbségtétel a díjmellékletben is megjelenjen.
23. §
A magyar légtér pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe, amelynek részletszabályait a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. A pilóta nélküli légi jármű (drón) használata lakott terület felett tehát csak erre vonatkozó engedély esetén lesz jogszerű. Ha a jogszerű drónhasználattal összefüggésben esetlegesen felmerül a személyhez fűződő jogok megsértése vagy más jogsértő magatartás megvalósulása, a hatályos szabályozás szerinti szankciók mellett a polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazhatóak a vezetővel szemben, hiszen a drón mozgása könnyen lekövethető, a légi jármű vezetője a hatóság által beazonosítható. Engedély (eseti légtérkijelölés vagy más engedély) hiányában viszont a drónhasználat jogosulatlannak minősül, amely már önmagában veszélyeztetheti a magánélet háborítatlanságát, ezért szükséges megteremteni annak szankcionálását. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a Javaslat, hogy közlekedési szabálysértést (pilóta nélküli légi járművel végzett jogosulatlan tevékenység) valósít meg az, aki lakott terület felett pilóta nélküli légi járművet használ. Amennyiben az elkövető a jogosulatlan használat során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt is készít, ez a többletmagatartás már személyiségi jogsérelmet jelent, amely megalapozza a magánlaksértés szabálysértés tényállásának ezirányú módosításának indokoltságát. A magánlaksértés magánindítványra üldözhető és elzárással fenyegetett szabálysértés, ez az új tényállásra is irányadó.
Összegezve a jogosulatlan használat önmagában szankcionálandó (ha nem készül felvétel), továbbá akkor is, ha készül ugyan felvétel, de azon lakás, egyéb helyiség, stb. nem szerepel. Ha viszont a drón olyan felvételt készít, amelyen más lakása, egyéb helyisége, az azokhoz tartozó bekerített helye, vagy az ott tartózkodók láthatóak, a pilóta magánlaksértés szabálysértése miatt vonható felelősségre. Természetszerűleg nem minősül jogosulatlannak a felvétel készítése, ha az érintett ahhoz hozzájárult (vagy kifejezetten ő adott megbízást a felvétel készítésére).
24. §
A módosítás bűncselekményként rendeli büntetni azt, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli, illetve minősített esetet jelent a megfigyelés során készített hang- vagy képfelvétel nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele. A pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával összefüggésben irányadóak a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt módosító rendelkezések indokolásában foglaltak. A szabálysértési tényállás az engedély nélküli felvétel készítését rendeli büntetni. A megfigyelés hétköznapi értelemben huzamosabb ideig tartó figyelemmel kísérést, vizsgálatot jelent. A titokban történő megfigyelés továbbra is a Btk. 422. §-a alapján büntetendő, az új tényállás a pilóta nélküli légi járművel történő nyílt (tehát az érintett személy által észlelhető módon való) megfigyelést rendeli büntetni akkor, ha a pilóta nélküli légi jármű használatára a vezetőnek nincs jogosultsága. Ha a személyes adat jogosulatlanul vagy céltól eltérő kezelése (így pl. drónnal felvétel készítése, akár repülési engedéllyel rendelkezik az elkövető, akár nem, akár lakott területen követik el, akár nem, akár egyszeri, egyedi képfelvétel készül, akár tartós megfigyelés történt) jelentős érdeksérelmet okoz, továbbra is személyes adattal visszaélésként büntetendő. A személyhez fűződő jogok szenzitivitására tekintettel indokolt meghagyni a sértett önrendelkezési jogát azzal összefüggésben, hogy kívánja-e az elkövető felelősségre vonását, ezért a Javaslat szerint a fenti bűncselekmények magánindítványhoz kötöttek.
25. §
Hatályba léptető rendelkezés.
26. §
Notifikációs záradék.