Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/1320. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi CXXXV. törvény

1. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 1. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Köztársaság az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását]

"db) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, vagy vele legalább egy évig élettársként élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik."

2. §

Az Szmtv. 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Érvényes úti okmánnyal és - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal családtagként jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy is, aki]

"b) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, vagy vele legalább egy évig élettársként élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik."

3. §

Az Szmtv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, az e törvényben, illetve e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kedvezmények a kérelmezőre nem alkalmazhatóak."

4. §

Az Szmtv. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult],

"c) aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik."

5. §

Az Szmtv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eljáró hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki]

"b) - abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, vagy vele legalább egy évig élettársként élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik."

6. §

Az Szmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az EGT-állampolgár a 2. § c) pontjában meghatározott keresőtevékenysége megszűnése esetén a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát megtartja, ha

a) balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt keresőképtelen,

b) keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé vált, vagy

c) szakmai tevékenysége gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenységével összefüggésben szerezte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet meghaladta, korlátlan ideig tartja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet nem haladta meg, a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára, de legalább hat hónapig tartja meg."

7. §

(1) Az Szmtv 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti,

b) a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy

c) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén."

(2) Az Szmtv 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt."

8. §

Az Szmtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró hatóság a 14. §-ban meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz."

9. §

(1) Az Szmtv. 18. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beszámít az az időszak is, amely alatt az EGT-állampolgár]

"c) rajta kívül álló ok miatt nem folytat keresőtevékenységet,"

(2) Az Szmtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beleszámít az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállam területén folytatott keresőtevékenység időtartama is."

10. §

(1) Az Szmtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az EGT állampolgárnak vagy harmadik országbeli állampolgár családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik két év folyamatos távolléttel."

(2) Az Szmtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik

a) két év folyamatos távolléttel;

b) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén;

c) ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt, vagy

d) ha az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította."

(3) Az Szmtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) és az (1a) bekezdésben foglalt esetekben az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg."

11. §

(1) Az Szmtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye."

(2) Az Szmtv. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye."

12. §

(1) Az Szmtv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A 8. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti kérelmet nyújtott be. Az igazolást három hónapos érvényességgel kell kiállítani, amely a kérelem jogerős elbírálásáig alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható."

(2) Az Szmtv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az eljáró hatóság a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártya kiadása iránti kérelme benyújtásakor a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelete, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el."

13. §

Az Szmtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a Magyar Köztársaság területén lévő első lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően."

14. §

Az Szmtv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

" 30. § Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, ezt az eljáró hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja."

15. §

Az Szmtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra, vagy nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre."

16. §

Az Szmtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek fennállását, valamint a bejelentési kötelezettségek teljesítését az eljáró hatóság ellenőrizheti, amennyiben adat merül fel arra nézve, hogy e feltételek nem állnak fenn, vagy az érintett a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az eljáró hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli."

17. §

(1) Az Szmtv. 40. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot,]

"c) akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságára."

(2) Az Szmtv. 40. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára -a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek.

(4) Büntetőeljárás során hozott jogerős ítélet önmagában nem képezheti a (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasító döntés meghozatalának alapját.

(5) Az állandó tartózkodási joggal rendelkező EGT állampolgár vagy családtag - a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével - nem utasítható ki a Magyar Köztársaság területéről."

18. §

(1) Az Szmtv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt - a 40. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 40. § (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - egytől öt évig terjedő időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. A 40. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítással együtt az EGT-állampolgár vagy családtag részére meg kell állapítani az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget. "

(2) Az Szmtv. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a kiutasítást a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendeli el az eljáró hatóság, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára az elrendelést kezdeményező rendvédelmi szerv javaslatot tesz."

19. §

Az Szmtv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A bíróság a határozatot megváltoztathatja."

20. §

Az Szmtv. a 47. §-t követően a következő 47/A - 47/B. §-sal egészül ki:

"47/A. § Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

47/B. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 96. cikke szerinti beutazási és tartózkodási tilalom figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: SIS jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban - a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint a SIS jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró hatóság törli. Az eljáró hatóság az eljárást tizenöt munkanap alatt folytatja le és határozattal dönt."

21. §

Az Szmtv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az eljáró hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő."

22. §

Az Szmtv. a 48. §-t követően a következő 48/A. §-al egészül ki:

"48/A. § A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye."

23. §

(1) Az Szmtv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírósági kiutasítást - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha vele szemben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást alkalmazhatna."

(2) Az Szmtv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha a kiutasított személy:

a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult, vagy

b) vele szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget."

(3) Az Szmtv. 50. § (2)-(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, vagy önálló határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben, vagy önálló végzésben kell elrendelni, amellyel szemben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kitoloncolást elrendelő határozat, vagy végzés végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhető."

24. §

Az Szmtv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Az eljáró hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (a továbbiakban: kitoloncolási őrizet) veszi azt az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot, akinek kitoloncolását az 50. § (1) bekezdése alapján rendelte el. Kiskorút nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.

(2) Ha a kitoloncolás elrendelésére az 50. § (1a) bekezdése alapján került sor, az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot az eljáró hatóság kitoloncolási őrizetbe veheti.

(3) A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de alkalmanként legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.

(4) A kitoloncolási őrizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani. A kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, vagy

c) az elrendeléstől számított három hónap eltelt."

25. §

Az Szmtv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a kitoloncolási őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. A kitoloncolási őrizet további harminc nappal történő meghosszabbítását az eljáró hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. A bíróság a kitoloncolási őrizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul határoz."

26. §

Az Szmtv. a 61. §-át követően a következő 61/A. §-sal egészül ki:

"61/A. § Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a kiutasítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított első hónap utolsó napjáig kell teljesíteni."

27. §

Az Szmtv. 75. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az eljáró hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:]

"g) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagok nyilvántartása."

28. §

(1) Az Szmtv. a 76. §-t követően a következő 76/A. §-sal egészül ki:

"76/A. § (1) A 75. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti résznyilvántartás a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának arcképmását és ujjnyomatát is tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiadása iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell."

(2) Az Szmtv. a 76. §-t követően a következő 76/B. §-sal egészül ki:

"76/B. § (1) Az eljáró hatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag következő adatait kezeli:

a) családi és utónév (nevek);

b) születési családi és utónév (nevek);

c) előző családi és utónév (nevek);

d) születési hely és idő;

e) nem;

f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;

h) az arcképmás;

i) az úti okmány azonosító adatai;

j) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;

k) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok; l) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

m) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi

érvényességére vonatkozó adat;

n) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;

o) a szálláshely címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott vízum esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli."

(3) Az Szmtv. a 76. §-t követően a következő 76/C. §-sal egészül ki:

"76/C. § A vízumkérelem 76/B. § (1) bekezdés szerinti adatai nem tárolhatóak az idegenrendészeti nyilvántartásban, ha azokat a VIS rendelet 5. cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerben kell tárolni."

(4) Az Szmtv. a 76. §-t követően a következő 76/D. §-sal egészül ki:

"76/D. § A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az eljáró hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell."

29. §

(1) Az Szmtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró hatóság a törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági feladatokat ellátó hatóság, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a 75. § (1) bekezdés a)-c), és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, az okmányiroda, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot."

(2) Az Szmtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír."

(3) Az Szmtv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók."

30. §

(1) Az Szmtv. 86. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

"i) az idegenrendészeti kiutasítás kezdeményezésére, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket."

(2) Az Szmtv. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmány biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat."

31. §

Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény]

"d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet (22. §, 35. §, 76/A. §, 86. §) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

2. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

32. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyekre, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, a IV. fejezet EK letelepedési engedélyre vonatkozó, valamint a VIII. fejezet hontalan státusz megállapítására és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell."

33. §

A Harmtv. 2. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"n) dublini rendeletek: egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i

343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet."

34. §

A Harmtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 20. § (1) bekezdés szerinti keresőtevékenységet folytathat."

35. §

(1) A Harmtv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye."

(2) A Harmtv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, visszavonása, valamint a vízum meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye."

36. §

A Harmtv. 18. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár]

"b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette;"

37. §

A Harmtv. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható."

38. §

(1) A Harmtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik."

(2) A Harmtv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét."

39. §

A Harmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható."

40. §

A Harmtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

c) az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt esetekben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható."

41. §

(1) A Harmtv. 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt]

"f) akinek beutazását a törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;"

(2) A Harmtv. 30. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt]

"j) akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f), g) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek."

(3) A Harmtv. 30. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje]

"a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;"

42. §

(1) A Harmtv. 33. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár]

"b) akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, vagy nemzetbiztonságát;"

(2) Harmtv. 33. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár]

"d) aki az engedély megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette."

43. §

A Harmtv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (1) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt."

44. §

A Harmtv. 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha]

"b) a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülőnek a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél a Magyar Köztársaság területén nem biztosítottak;"

45. §

A Harmtv. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása érdekében intézkedni kell. Amennyiben a kiutasításra nem a 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kerül sor, a harmadik országbeli állampolgárral szemben nem lehet beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelni."

46. §

A Harmtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodási engedély kérelmét elutasító, vagy a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet.

(2) Amennyiben a bíróság kiutasítás büntetést alkalmaz vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerűtlenségét, az idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére hozott határozatban, illetve a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzésben az önkéntes távozásra a határidőt úgy határozza meg, hogy az a kiutasító határozatnak a harmadik országbeli állampolgárral történő közlésétől számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja az ország területének önkéntes elhagyását. A fent említett határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár előbb tegyen eleget a kiutasító döntésben foglaltaknak.

(4) Ha a kiutasított személyes körülményei - így különösen a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megelőző hosszú időtartama, mely a kiutazásra történő felkészüléshez szükséges időt a szokásosnál hosszabbá teszi, vagy családi és társadalmi kötelékek - indokolják, az idegenrendészeti hatóság - kérelemre vagy hivatalból - az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha a kiutasított harmadik országbeli állampolgár szülői felügyelete alatt álló gyermek közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, az idegenrendészeti hatóság - kérelemre vagy hivatalból - az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb a folyamatban lévő tanulmányi félév végéig meghosszabbíthatja. Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról végzésben kell rendelkezni.

(5) Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbítása tárgyában hozott végzés ellen végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

(6) Az önkéntes távozásra nem kell határidőt meghatározni, vagy az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió tagállamai területe elhagyásának határnapját a kiutasító határozat közlésétől számított hetedik napnál korábbi napra is meghatározhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) tartózkodási jogosultsága megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

b) tartózkodási engedély iránti kérelmét a 18. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján utasította el a hatóság;

c) az ország területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasító döntésnek nem fog eleget tenni;

d) magyarországi tartózkodása veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot, vagy a nemzetbiztonságot.

(7) Ha az idegenrendészeti hatóság a kiutasító határozatában a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg."

47. §

A Harmtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött;

c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti;

d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza;

e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy sikertelen volt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság - az e törvényben meghatározott kivétellel - idegenrendészeti kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte;

b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti;

c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott keresőtevékenységet;

d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, vagy

e) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

(3) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, valamint az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek."

48. §

A Harmtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló kötelezettség vagy tilalom időtartamához igazodik. A 43. § (1) bekezdés c)-e) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő idegenrendészeti hatóság határozza meg, amely legfeljebb három évre rendelhető el, és alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. A beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt."

49. §

(1) A Harmtv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családi kapcsolatára tekintettel tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti kiutasítását elrendelő határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a következő szempontokat mérlegeli:

a) a tartózkodás időtartama;

b) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a családtagjaira nézve;

c) a harmadik országbeli állampolgár kötődése a Magyar Köztársasághoz, illetve származási országához fűződő kapcsolatainak hiánya."

(2) A Harmtv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az idegenrendészeti hatóság az eljárás jogerős befejezéséig eltekinthet a kiutasítás elrendelésétől, ha a Magyar Köztársaság területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása folyamatban van."

(3) A Harmtv. 45. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Európai Unió tagállama által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár csak akkor utasítható ki, ha

a) az idegenrendészeti hatóság írásbeli felszólítása ellenére a Magyar Köztársaság területét haladéktalanul nem hagyta el, vagy

b) a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.

(9) Ha az idegenrendészeti hatóság a (3)-(5) bekezdésben meghatározott okokból a harmadik országbeli állampolgár kiutasításától eltekint, és a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a tartózkodás törvényi feltételeivel, az idegenrendészeti hatóság humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el."

50. §

A Harmtv. a 45. §-t követően a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § (1) A 43. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállamának hatósága határozatával

a) a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése,

b) a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet,

c) súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, vagy

d) a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt utasított ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiutasítási határozatot az idegenrendészeti hatóság az abban foglaltaknak megfelelően, e törvény rendelkezései alapján végrehajtja."

51. §

(1) A Harmtv. 46. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:

a) a mérlegelési szempontokat a 45. § (1)-(6) bekezdése alapján hozott döntések esetén,

b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,

c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,

d) az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozás teljesítésének határnapját,

e) figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja, és

f) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását."

(2) A Harmtv. 46. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A bíróság a határozatot megváltoztathatja."

(3) A Harmtv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jogerős kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől el lehet tekinteni, amennyiben a külföldi önkéntes hazatérési program keretében hagyja el az országot."

52. §

A Harmtv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt - ha e törvény másként nem rendelkezik -beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el, ha a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását a 65. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelte el.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő önálló határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár fellebbezést terjeszthet elő. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A fellebbezés a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. Az idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak, mely a fellebbezést öt munkanapon belül bírálja el.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási okok alapján elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, a közbiztonságra vagy a nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.

(5) A kiutasítással együtt vagy az önálló határozatban elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb öt évre kell elrendelni.

(6) A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

(7) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az Európai Unió tagállamai területének elhagyásának napjától, vagy ha ez nem ismert, az erre meghatározott határnaptól kell számítani.

(8) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelő hatóság külön engedélyével utazhat be a Magyar Köztársaság területére.

(9) A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság - hivatalból vagy kérelemre - visszavonhatja ha,

a) a harmadik országbeli állampolgárral szemben a 43. § (2) bekezdése alapján került sor kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasító határozatnak teljes mértékben eleget téve elhagyta az Európai Unió tagállamainak területét, vagy

b) további fenntartása az elrendelésére okot adó körülmények jelentős megváltozására figyelemmel nem indokolt."

53. §

A Harmtv. a 48. §-t követően a következő 48/A-48/C. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiutasítására irányuló idegenrendészeti eljárás során arra utaló tény merül fel, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei állnak fenn, és a harmadik országbeli állampolgár a menedékjogi törvény szerinti elismerés iránti kérelmet nem terjesztett elő, az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy a dublini eljárást folytassa le, és annak befejezéséig az idegenrendészeti eljárást felfüggeszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. 48/B. § (1) Ha a dublini rendeletek alapján valamely a dublini rendeleteket alkalmazó állam a kérelmező visszavételére köteles, a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár visszaadásáról végzéssel dönt.

(2) A visszaadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A bírósági felülvizsgálat során a visszaadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

48/C. § (1) Ha a dublini eljárás a harmadik országbeli állampolgár visszaadásával zárul, az idegenrendészeti eljárást a visszaadás időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye."

54. §

A Harmtv. 49. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő."

55. §

A Harmtv. 50. § (4) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatás költséget köteles megtéríteni:]

"c) a munkáltató, ha a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelték el; d) a kutató szervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelték el."

56. §

A Harmtv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított ugyanazon ítélet végrehajtása kapcsán egy alkalommal közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak."

57. §

A Harmtv. az 52. §-t követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § (1) Amennyiben nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a visszairányítás végrehajtásának vagy a kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról.

(2) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszűnése esetén az idegrendészeti hatóság a befogadott státuszt visszavonja.

(3) A befogadott státuszt abban az esetben is vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) más jogcímen szerzett tartózkodási jogosultságot, vagy

b) a befogadott státusz felülvizsgálatára folytatott eljárás során az eljáró idegenrendészeti hatóság felhívására - a felhívástól számított - három hónapon belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt."

58. §

(1) A Harmtv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát."

(2) A Harmtv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

" (1a) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes-, a nemzeti- és az EK letelepedési engedély kérelmezésekor, valamint a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor az idegenrendészeti hatóság a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el."

59. §

A Harmtv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás vagy a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: átadás) végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás vagy az átadás végrehajtását más módon akadályozza;

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás vagy az átadás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja (szökés veszélye);

c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette;

d) a számára előírt megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti vagy a dublini eljárás lefolytatását;

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.

(2) Az idegenrendészeti őrizetnek az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő elrendelése előtt az idegenrendészeti hatóság mérlegeli, hogy a kitoloncolás, vagy az átadás végrehajtása az 50. § (2) bekezdésben vagy a 62. § (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával biztosítható-e.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig vagy átadásáig, alkalmanként legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.

(5) Az idegenrendészeti őrizet hat hónap elteltével további, legfeljebb hat hónappal - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - meghosszabbítható, ha a kiutasítás végrehajtása minden szükséges intézkedés megtétele ellenére azért tart tovább hat hónapnál, mert

a) az érintett harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt a hatósággal, vagy

b) a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése a harmadik országbeli állampolgár származási országának, vagy az őt visszafogadási egyezmény alapján visszafogadni vagy egyébként befogadni köteles állam hatóságainak eljárása miatt elhúzódik.

(6) Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha

a) a kiutasítás vagy átadás végrehajtásának feltételei biztosítottak;

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást vagy átadást nem lehet végrehajtani;

c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap, vagy az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén tizenkét hónap eltelt.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama is beleszámítandó.

(8) Az idegenrendészeti őrizet (6) bekezdés b) és c) pontja alapján történő megszüntetése esetén az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki."

60. §

A Harmtv. 56. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"56. § (1) Nem rendelhető el őrizet kizárólag azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő.

(2) Kísérő nélküli kiskorú harmadik országbeli állampolgárral és kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve, kiutasítást előkészítő őrizet vagy idegenrendészeti őrizet (a továbbiakban együtt: őrizet) csak végső intézkedésként legfeljebb harminc napra rendelhető el, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy az őrizet elrendelésének célja az 50. § (2) bekezdésében vagy a 62. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával nem biztosítható.

(3) Ha a korábban őrizet hatálya alatt állt harmadik országbeli állampolgárral szemben új ténybeli alapon idegenrendészeti eljárás indul, az őrizet időtartamába nem számít bele a korábbi eljárás során elrendelt őrizet időtartama.

(4) Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt."

61. §

(1) A Harmtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs."

(2) A Harmtv. 57. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(6) A bíróság a kifogást nyolc napon belül bírálja el."

62. §

A Harmtv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül közvetlenül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet."

63. §

(1) A Harmtv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az őrizet végrehajtása során a férfiakat a nőktől, valamint a kísérő nélküli kiskorúakat és a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával -a többi őrizetestől el kell különíteni."

(2) A Harmtv. 61. § (3) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:

[Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult:]

"i) a kiskorú őrizetes jogosult továbbá szabadidős tevékenységek végzésére, beleértve a korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységeket;

j) a kiskorú őrizetes részére az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást."

(3) A Harmtv. 61. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles:]

"e) a tartására és ellátására fordított költséget és az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni."

64. §

A Harmtv. a 61. §-t követően a következő 61/A. §-sal egészül ki:

"61/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró az őrzött szállások kapacitására, illetve az idegenrendészeti hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivételes helyzet fennállása idejére az idegenrendészeti hatóság az őrizet hét napon túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított öt napon belül indítványozhatja a helyi bíróságnál.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a 61. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyen foganatosíthatja."

65. §

(1) A Harmtv. 62. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha]

"g) vele szemben az 54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve - különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára - aránytalanul súlyos hátránnyal járna."

(2) A Harmtv. 62. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti.

(6) A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogásra az 57. § és az 59. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kifogás a kijelölt helyen történő tartózkodásra vonatkozó kötelezettség hatálya alatt bármikor előterjeszthető."

66. §

A Harmtv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti hatósági határozatot hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult;

b) idegenrendészeti őrizet alatt áll;

c) kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges;

d) a kiutasító határozatban meghatározott határnapot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyta el.

(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni.

(3) A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtási kifogást az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóságnak, mely a végrehajtási kifogást öt munkanapon belül bírálja el.

(5) A harmadik országbeli állampolgár a kitoloncolás foganatosításának módjával szemben végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(6) A kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár a (3) bekezdés alapján előterjesztett végrehajtási kifogásban kérheti.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

(8) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult,

b) az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,

d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

(9) A kitoloncolás végrehajtását az ügyész a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeli."

67. §

A Harmtv. 67. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik országbeli állampolgár azonosítása céljából valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az idegenrendészeti hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(4b) Az idegenrendészeti hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli."

68. §

(1) A Harmtv. a 75. §-t megelőzően "Az oktatási intézmények bejelentési kötelezettsége" alcímmel egészül ki.

(2) A Harmtv. a 74. §-t követően a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § Az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, nyolc munkanapon belül köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot."

69. §

A Harmtv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a Magyar Köztársaság által hontalanként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt a Magyar Köztársaság területére történő visszatérésére nincs lehetőség."

70. §

A Harmtv. 89. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jelen levő ügyfél előtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell]

"c) az őrizet meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot."

71. §

A Harmtv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak sincs helye."

72. §

(1) A Harmtv. a 92. §-t követően a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen igénybe, jogi képviselőt bízzon meg, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet jogi segítségét. A hatóság a jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet által végzett tanácsadáshoz - szükség esetén tolmács biztosítása útján -segítséget nyújt."

(2) A Harmtv. a 92. §-t követően a következő 92/B. §-sal egészül ki:

"92/B. § A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban - kérelem alapján - külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe."

73. §

(1) A Harmtv. 96. § (1) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]

"j) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13 -i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;"

(2) A Harmtv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli."

(3) A Harmtv. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig, illetve a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély kiadásáig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell."

(4) A Harmtv. 96. §-át követően a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell."

74. §

(1) A Harmtv. 99. § (1) bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]

"k) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;"

(2) A Harmtv. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított húsz évig kezeli."

(3) A Harmtv. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell."

75. §

A Harmtv. 106. § (1) bekezdése a következő m)-o) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -]

"m) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

n) a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve és

o) az okmányiroda

részére továbbíthat adatot."

76. §

A Harmtv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § (1) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat.

(2) A 95. § (1) bekezdésben, a 96. § (1) bekezdésben, a 98. § (1) bekezdésben, valamint a 99. § (1) bekezdésében foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók."

77. §

(1) A Harmtv. 111. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

" r) az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket."

(2) A Harmtv. 111. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat, és az egyes idegenrendészeti eljárásokban szakhatóságként eljáró rendvédelmi szerveket."

78. §

(1) A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:]

"p) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv;"

(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) E törvény

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [6. §; 40. §];

b) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [53. §, 67. §, 96. §, 99. §, 111. §];

c) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkei [67/A. §, 95. §];

d) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §, 8. §, 9. §, 12. §, 111. §];

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

3. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

79. §

(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"i) biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban részesül:

ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;

ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve; és

id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem."

(2) A Met. 2. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

[j) családtag: a külföldi]

"ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

jb) szülője, ha az elismerését kérő, vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú,

jc) házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a származási országban is fennállt."

(4) A Met. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"k) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik."

80. §

A Met. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította."

81. §

A Met. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek."

82. §

(1) A Met. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az oltalmazottat - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik."

(2) A Met. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek."

83. §

A Met. 22. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak."

84. §

A Met. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést.

(2) Az elismerését kérő - rászorultsága esetén - térítésmentesen jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre."

85. §

A Met. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § Amennyiben törvény, vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult."

86. §

A Met. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § A befogadás anyagi feltételeit a fogva tartott elismerését kérő részére is biztosítani kell."

87. §

A Met. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire."

88. §

A Met. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) Az elismerését kérő számára biztosított befogadási feltételek korlátozhatók, megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha az elismerését kérő

a) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi;

b) a számára kijelölt szálláshelyet a menekültügyi hatóság engedélye nélkül huszonnégy órát meghaladó időtartamra elhagyja;

c) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;

d) a számára kijelölt szálláshelyről ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt;

e) a befogadás anyagi feltételeire való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja;

f) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít;

g) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet.

(2) A korlátozó, megvonó, vagy megtagadó döntés meghozatala során a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá a korlátozásnak, megvonásnak, vagy megtagadásnak az elkövetett szabályszegéssel arányban kell állnia.

(3) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadási feltételek (1) bekezdésben foglalt korlátozása, megvonása, illetve megtagadása esetében is biztosítani kell. Amennyiben a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta vagy megtagadta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt.

(4) A befogadási feltételek korlátozásáról, megvonásáról, illetve megtagadásáról a menekültügyi hatóság végzéssel dönt.

(5) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik.

(6) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozásáról, megvonásáról vagy megtagadásáról rendelkező döntése meghozatala során, különösen az alábbi szempontokat mérlegeli:

a) a korlátozás, megvonás vagy megtagadás alapjául szolgáló cselekmény első alkalommal történő, ismételt, illetve rendszeres előfordulása;

b) a korlátozás, megvonás vagy megtagadás alapjául szolgáló cselekmény súlya, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is.

(7) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontja alapján bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételeinek fedezetével, a menekültügyi hatóság a korlátozásról, megvonásról hozott végzésben elrendelheti a jogosulatlanul igénybe vett befogadási feltételek költségeinek visszatérítését.

(8) Ha a menekültügyi hatóság a (7) bekezdés alapján az elismerését kérőt a pénzbeli támogatások, illetve a befogadás anyagi feltételei költségeinek visszatérítésére kötelezte, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a befogadási feltételek akkor sem nyújthatók, ha az elismerését kérő a befogadási feltételekre időközben jogosulttá vált. A menekültügyi hatóság e rendelkezés alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.

(9) Amennyiben a korlátozás, megvonás, vagy megtagadás alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott, megvont, vagy megtagadott befogadási feltételeket - végzéssel - újból biztosíthatja."

89. §

A Met. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta, megvonta vagy megtagadta, az erről rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a végzésben foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(4) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye."

90. §

A Met. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A menekült és az oltalmazott az alapvető létfeltételeinek megteremtéséhez rászorultsága esetén jogosult - külön jogszabályban meghatározott ideig - a befogadás anyagi feltételeinek további igénybevételére, valamint társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében külön jogszabályban meghatározott ellátásokra és támogatásokra.

(2) A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.

(3) A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az (1)-(2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a jegyző döntését megváltoztathatja."

91. §

A Met. a 32. §-t követően a következő 32/A-32/B. §-sal egészül ki:

"32/A. § (1) A menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes számára biztosított befogadás anyagi feltételei, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozhatók, megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha a menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes

a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;

b) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi;

c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve külön jogszabályban meghatározott támogatásra és ellátásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja;

d) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(2) A befogadás anyagi feltételei, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozásáról, megvonásáról, illetve megtagadásáról a menekültügyi hatóság, illetve a jegyző határozattal dönt.

(3) A 30. § (2)-(3) és (5)-(9) bekezdéseiben foglaltakat az (1) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.

32/B. § A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2) A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a jegyző határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye."

92. §

A Met. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt, kivéve, ha az elismerését kérő minden valószínűség szerint eléri nagykorúságát, mielőtt a menekültügyi hatóság az ügy érdemére vonatkozó döntését meg nem hozza."

93. §

A Met. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § A fogva tartott elismerését kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni."

94. §

(1) A Met. 36. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -annak meghozatalát követő öt munkanapon belül köteles gondoskodni.

(5) A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel. A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók."

(2) A Met. 36. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az elismerését kérőnek bírósági felülvizsgálat iránti kérelme előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie."

95. §

A Met. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg."

96. §

(1) A Met. 45. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyar Köztársaság által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről."

(2) A Met. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a kérelmező származási országa nem igazolt, vagy valószínűsített."

97. §

A Met. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye

a) fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak;

b) az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének;

c) elektronikus kapcsolattartásnak;

d) a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni jogorvoslatnak;

e) kézbesítési ügygondnok kijelölésének."

98. §

A Met. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előzetes vizsgálati eljárást huszonkét munkanapon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg."

99. §

(1) A Met. 48. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés vagy a 49. § (4) bekezdés alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés jogerőre emelkedéséig befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha a kérelmező

a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy

b) jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését."

(2) A Met. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik."

100. §

A Met. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye."

101. §

(1) A Met. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint dönt arról, hogy fennállnak-e a kérelem nyilvánvaló megalapozatlansága megállapításának feltételei."

(2) Met. 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Elfogadhatatlan a kérelem, ha]

"e) a kérelmező vonatkozásában van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül."

(3) Met. 51. §- a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező

a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet vagy;

d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.

(4) A (3) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítnia, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

(5) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, ha a kérelmező

a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak kevésbé lényeges vagy lényegtelen információkat közöl;

b) rosszhiszemű magatartása következtében nem tudja igazolni vagy valószínűsíteni származási országát, vagy;

c) ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni.

(6) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag az (5) bekezdés c) pontja alapján.

(7) A menekültügyi hatóság a nyilvánvalóan megalapozatlanság kérdéskörében az elismerés iránti kérelmet érdemben vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.

(8) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, az (5) bekezdés c) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni."

102. §

(1) A Met. 52. § (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

[A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező]

"e) kiutasításának, vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § a) pontja alapján;

f) ujjnyomatának rögzítését megakadályozza, vagy lehetetlenné teszi."

(2) A Met. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról."

103. §

(1) A Met. 53. § (1)-(3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálat nélkül elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében vagy az 51. § (5) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2) A menekültügyi hatóság a kérelmet elfogadhatatlanság miatt végzéssel, nyilvánvalóan megalapozatlanság miatt határozattal utasítja el. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására halasztó hatálya van."

(2) A Met. 53. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye."

104. §

A Met. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg,

a) a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya

aa) a kiutasítás végrehajtására;

ab) a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;

b) a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok."

105. §

A Met. 55. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utalja, amennyiben a kérelem elfogadhatóságát állapítja meg, és a kérelem nem nyilvánvalóan megalapozatlan.

(2) A részletes vizsgálati eljárásra utaló végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye."

106. §

(1) A Met. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzésben a kérelmező részére szálláshelyként - kérelmére - magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet jelöl ki, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll."

(2) A Met. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú részére szálláshelyként gyermekvédelmi intézményt jelöl ki."

(3) A Met. 56. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelmező a részletes vizsgálati eljárás, valamint a részletes vizsgálati eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatának ideje alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.

(3) A részletes vizsgálati eljárást a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától számított negyvenöt munkanapon belül kell lefolytatni."

107. §

A Met. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § A részletes vizsgálati eljárásban e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt."

108. §

A Met. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Alaptalan a kérelem, ha a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt."

109. §

A Met. 62. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat]

"c) az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet, illetve valamely, az államterület egy jelentős részét ellenőrzés alatt tartó nemzetközi szervezet nem tud, vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani."

110. §

A Met. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "66. § (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.

(2) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha

a) az 52. § (2) bekezdés a), c), d), e) vagy f) pontjában foglalt feltétel fennáll;

b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza;

c) az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban a részletes eljárás megindítását követően jutott a menekültügyi hatóság tudomására.

(3) Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szünteti meg, a továbbiakban az 52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A részletes vizsgálati eljárást a (2) bekezdés c) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye."

111. §

A Met. 67. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről."

112. §

A Met. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. Amennyiben a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el."

113. §

A Met. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) Ha a részletes vizsgálati eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)-(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a részletes vizsgálati eljárást folytatni kell."

114. §

A Met. "A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása" címet követően a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás - a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve - hivatalból indul.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

115. §

A Met. 75. §-t követően a következő alcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:

"Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata

75/A. § Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során e törvény VII. Fejezetének és az 56-68. §-ainak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni."

116. §

A Met. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"77. § (4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók."

117. §

A Met. az "A menedékeskénti elismerés visszavonása" címet követően a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás - a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve - hivatalból indul.

(2) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

118. §

(1) A Met. 83. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]

"h) az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;"

(2) A Met. 83. § (1) bekezdés j)-k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]

"j) az elismerését kérő családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;

k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét;"

(3) A Met. 83. § (1) bekezdés a következő q)-r) ponttal egészül ki:

[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]

"q) a hivatalból indított eljárás tényét és időpontját;

r) a menekültügyi eljárás során e törvény alapján foganatosított eljárási cselekmény tényét és időpontját;"

(4) A Met. 83. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A menekültügyi hatóság

a) az (1) bekezdés a)-o) és q)-r) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,

b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig kezeli."

(5) A Met. 83. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatait kezeli. (7) A menekültügyi hatóság a (6) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak céljából, annak befejezéséig kezelheti."

119. §

A Met. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A menekültügyi hatóság - az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs a házasságkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából - a menekültként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét az oltalmazottként történő elismerésről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet."

120. §

(1) A Met. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat."

(2) A Met. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (5) bekezdése alapján évente menekültként elismerhető külföldiek számát."

121. §

A Met. 95. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:]

"l) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [22. §, 83. §]."

II. Fejezet

4. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

122. §

(1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a (12)-(13) bekezdésben foglalt kivétellel - a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes."

(2) A Pp. 326. § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a felperes belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában - a menekültügyi nyilvántartás szerinti - szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság - a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Bíróság -jár el. Ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nem volt, utolsó tartózkodási helye, ennek hiányában - a menekültügyi nyilvántartás szerinti - utolsó szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság - a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Bíróság - jár el."

5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

123. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdése a következő új n) ponttal egészül ki:

[A központi szerv:]

"n) ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat."

6. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

124. §

A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban]

"a) ellenőrizheti az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés, a szabadságvesztés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrizet és e törvények alapján elrendelt kitoloncolások végrehajtása, a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítő elzárás, valamint a nyomozó hatóságok előállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás törvényességét; megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogva tartási iratokat;"

7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

125. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya kiterjed]

" c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította."

(2) A Gyvt. 72. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen"

III. Fejezet

Záró rendelkezések

126. §

(1) E törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2010. december 24-én lép hatályba.

(2) A 122. § 2011. április 1 -jén lép hatályba, és az ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban alkalmazható.

(3) A 11. § és a 35. § 2011. április 5-én lép hatályba.

(4) A 99. § (2) bekezdése, a 106. § (2) bekezdése, a 125. § 2011. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 12. § (2) bekezdése, a 16. §, a 28. § (1), (4) bekezdése, az 58. § (2) bekezdése, a 67. § (2) bekezdése, 73. § (1), (3)-(4) bekezdése, a 74. § (1), (3) bekezdése, 83. §, a 118. § (5) bekezdése 2011. május 20-án lép hatályba.

(6) A 28. § (3) bekezdése a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS - rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időponttal megegyező naptól lép hatályba.

(7) A 72. § (2) bekezdése 2011. december 24-én lép hatályba.

127. §

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Szmtv. 3. § (6) bekezdésében a "valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg, a 70. § (3) bekezdésében a "nincs helye elektronikus ügyintézésnek" szövegrész helyébe "az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal" szöveg, a 86. § (6) és (7) bekezdésében az "a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben" szövegrész helyébe a "hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben" szöveg lép.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Harmtv. 9. § (1) bekezdésében a "valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg, a 42. §-át megelőző, "Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására" alcím helyébe a "Kiutasítás és önkéntes távozás" alcím, a 88. § (3) bekezdésében a "nincs helye elektronikus ügyintézésnek" szövegrész helyébe "az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal", a 111. § (6) és (8) bekezdésében az "a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben" szövegrész helyébe a "hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben" szöveg, a 111. § (7) bekezdésében a "valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel" szövegrész helyébe a "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Met. 9. §-át megelőző a "Menekültek biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból" alcím helyébe a "Menekültek biztonságos származási országokból" alcím, az 56. §-át megelőző "Az érdemi eljárás" alcím helyébe "A részletes vizsgálati eljárás" alcím, az 58. § (1) bekezdésében az "érdemi eljárás" szövegrész helyébe a "részletes vizsgálati eljárás" szöveg, a 72. § (4) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe az "öt munkanapon belül" szöveg, a 72. § (5) bekezdésében az "érdemi eljárás" szövegrész helyébe a "részletes vizsgálati eljárás" szöveg, a 77. § (3) bekezdésében a "negyvenöt napon belül" szövegrész helyébe a "harminc munkanapon belül" szöveg, a 78. § (1) bekezdésében az "a Nemzetbiztonsági Hivatal" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv" szöveg, a 78. § (2) bekezdésében az "A Nemzetbiztonsági Hivatal" szövegrész helyébe az "Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv" szöveg, a 78. § (2) bekezdésében a "harminc napon belül" szövegrész helyébe a "huszonkét munkanapon belül " szöveg lép.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "menekültként" szövegrész helyébe a "menekültként vagy oltalmazottként" szöveg, a 9. § (2) bekezdés g) pontjának gc) alpontjában a "menekült jogállás" szövegrész helyébe a "menekült vagy oltalmazott jogállás" szöveg, a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában a "valamint menekült," szövegrész helyébe a "valamint menekült vagy oltalmazott," szöveg, a 12. § (1) bekezdésében a "menekült," szövegrész helyébe a "menekült vagy oltalmazott," szöveg lép.

Átmeneti rendelkezések

128. §

E törvény rendelkezéseit e törvény hatályba lépése után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

129. §

(1) A Met. VI. fejezetének a "A befogadás anyagi feltételei" alcíme hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti

a) az Szmtv. 72. § (1) bekezdéséből az "és méltányossági eljárásnak" szövegrész,

b) az Szmtv. 88. § (6)-(8) bekezdése,

c) a Harmtv. 18. § (1) bekezdés d) a pontjában a "kizárólag" szövegrész,

d) a Met. 5. § (2) bekezdés e) pontja, 45. § (7)-(9) bekezdése, 52. § (4)-(8) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 59. § (1) bekezdés b) pontja, 78. § (3) bekezdése, 92. §-a.

130. §

"(1) E törvény 40. §-a, 46-48. §-a, 50-52. §-a, 58-66. §-a, 72. §-a, 78. §-a, 129. §-a a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK tanácsi irányelvnek [3. cikk 1-9. pont, 5. cikk, 6. cikk (1)-(6) bekezdés, 7. cikk (1)-(4) bekezdés, 8. cikk (1)-(6) bekezdés, 9. cikk (1)-(3) bekezdés, 11. cikk (1)-(5) bekezdés, 12. cikk (1)-(3) bekezdés, 13. cikk (1)-(4) bekezdés, 14. cikk (1)-(2) bekezdés, 15. cikk (1)-(5) bekezdés, 16. cikk (1)-(5) bekezdés, 17. cikk (1)-(5) bekezdés, 18. cikk (1)-(3) bekezdés, 20. cikk (1)-(2) bekezdés] való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló - harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelettel módosított -, 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, [12. §, 16. §, 28. §, 58. §, 67. §, 73. §, 74. §, 83. §, 118. §];

b) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikáról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11 -i 862/2007/EK tanácsi rendelet [76. §];

c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [11. §, 35. §];

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat célja a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv), a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből (a továbbiakban: Vízumkódex) - a vízum elutasítása, visszavonása, megsemmisítése vonatkozásában biztosított jogorvoslat tekintetében -, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből (a továbbiakban: Biometrikus tartózkodási engedély rendelet), a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK rendeletből (a továbbiakban: Statisztikai rendelet) fakadó jogharmonizációs teendők végrehajtása.

A törvényjavaslat az EU jognak való megfelelés mellett javítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, hatékonyabbá teszi az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések (menedékjoggal, családegyesítési joggal való visszaélés, érdekházasságok) elleni küzdelmet.

A törvényjavaslat által érintett törvények, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.), a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.), a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) és ehhez kapcsolódóan a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) személyi hatályára vonatkozó rendelkezés módosítása a jogharmonizációs kötelezettség teljesítés mellett a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását is célozza, elvégzi a szükséges deregulációs feladatokat, továbbá egyes korábban nem teljes körűen átültetett uniós jogszabályokkal kapcsolatos kiegészítéseket, tükrözve ezzel a tagállami gyakorlathoz való közeledést.

A javaslat hozzájárul a Magyar Köztársaság közrendjének és közbiztonságának erősítéséhez, ezzel együtt elősegíti az európai uniós tagállamok biztonságának megóvását.

II.

Az Európai Bizottság 2009. május 20-án határozatot fogadott el a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumára vonatkozó műszaki előírások módosításáról. A bizottsági határozat a harmadik országok állampolgárai számára egységes, biometrikus azonosítókat tartalmazó okmányok kiállítását teszi kötelezővé.

A határozat alapján a 2011. május 20-ig be kell vezetni az elektronikus tároló elemet (chip) is tartalmazó plasztikkártyát, amely tartalmazza a kártyabirtokos ICAO szerint felvételezett digitális arcképét. A második fázis során legkésőbb 2012. május 20-ig a kártya adattartalmát ki kell bővíteni a kártyatulajdonos digitalizált ujjnyomatának képével is. Magyarország esetében költségvetési és technikai szempontokból a biometrikus azonosítók egy lépésben -2011. május 20-ig - történő bevezetése indokolt.

A Bizottság határozata érinti az Szmtv.- ben szabályozott magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjának kiállított tartózkodási kártyát, a Harmtv. hatálya alá eső - a "humanitárius tartózkodási engedély menedékjogot kérők részére" elnevezésű okmány kivételével - valamennyi tartózkodási engedélyt, ideértve a letelepedési engedélyt (ideiglenes, nemzeti, EK), illetve a korábban kiadott bevándorlási engedélyt is. Ezen okmányok kiállításáért felelős hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A szabályozás e mellett a kishatárfogalmi engedélyt - amelyet a külképviseletek állítanak ki - is érinti.

A javaslat megteremti a biometrikus azonosítókat tartalmazó okmányok rendszerbe állításának jogi hátterét.

III.

1. A Bizottság 2008. december 10-én elfogadta az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentését, amelyben átfogóan ismerteti az irányelv nemzeti jogba való átültetését, mindennapi alkalmazását.

A jelentés megállapította, hogy az Irányelv átültetése általánosságban csalódást keltett, különösen ami a VI. fejezetet és a 35. cikket illeti (az előbbi lehetővé teszi, hogy a tagállamok közrendi vagy közbiztonsági okokból korlátozzák az uniós polgárok és családtagjaik jogait, az utóbbi pedig felhatalmazza a tagállamokat, hogy a joggal való visszaélés vagy csalás, például az érdekházasságok megelőzésére intézkedéseket fogadjanak el).

Az Irányelv 35. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok - a személyek szabad mozgását szabályozó közösségi jog tárgyi hatálya alá tartozó területeken - a visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében hathatós és szükséges intézkedéseket hozzanak, azaz a joggal való visszaélés vagy csalás, például érdekházasság esetében megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az Irányelv által juttatott bármely jogot. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ilyen intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és összhangban kell állniuk a 30. és 31. cikkben megállapított eljárási biztosítékokkal (értesítési, tájékoztatási kötelezettség, jogorvoslati jog).

A (28) preambulum-bekezdés az irányelv alkalmazásában az érdekházasságot a szabad mozgás vagy tartózkodás - az illető számára más módon nem elérhető - jogának megszerzésére irányuló egyetlen célból kötött házasságként definiálja. Az érdekházasság meghatározását analógia útján ki lehet terjeszteni a szabad mozgás vagy tartózkodás jogának megszerzése érdekében létrejött egyéb kapcsolatokra is, így az érdekből létesített (regisztrált) élettársi kapcsolatra. Hasonló visszaélésre ad lehetőséget a névleges örökbefogadás is, mely esetben a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgár gyermek tekintetében tényleges szülői felügyelet gyakorlása nélkül azért tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, hogy ezzel gyakorolhassa az uniós polgár családtagját megillető jogosultságokat. A tagállamok által az érdekházasságok elleni küzdelem keretében hozott intézkedések azonban nem riaszthatják el az uniós polgárokat és családtagjaikat attól, hogy éljenek a szabad mozgáshoz való jogukkal, és nem járhatnak törvényes jogaik indokolatlan korlátozásával. Az intézkedések ugyanakkor az uniós jog hatékonyságát sem áshatják alá, és nem eredményezhetnek állampolgárság alapján hátrányos megkülönböztetést.

A visszaélés fogalmának az irányelv alkalmazásában történő értelmezésekor kellő figyelmet kell fordítani az uniós polgári jogállásra. Az uniós jog elsőbbségének elve alapján annak értékelését, hogy visszaéltek-e az uniós joggal, az uniós jog keretén belül, nem pedig a nemzeti migrációs jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy vizsgálatot folytassanak olyan egyedi esetekben, ahol a visszaélés alapos gyanúja áll fenn, tiltja viszont a szisztematikus ellenőrzéseket. A tagállamok támaszkodhatnak az olyan korábbi elemzésekre és tapasztalatokra, amelyek alapján egyértelmű összefüggés mutatható ki a visszaélések egyes bizonyított esetei, illetve ezen esetek bizonyos jellemzői között.

A 35. cikk felhatalmazza a tagállamokat, hogy a jogokkal való visszaélés és csalás eseteiben elfogadják a szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket bármikor meg lehet hozni, és az alábbiakra terjedhetnek ki:

• a szabad mozgásra vonatkozó közösségi jogszabályokban garantált jogok biztosításának (pl. beutazó vízum vagy tartózkodási kártya kiállításának) megtagadása;

• a szabad mozgásra vonatkozó közösségi jogszabályokban garantált jogok megszüntetése vagy visszavonása (pl. tartózkodási kártya érvényességének megszüntetésére vonatkozó határozat, illetve a visszaélés vagy csalás révén jogot szerzett személy kiutasítása).

Az uniós jog jelenleg nem rendelkezik olyan konkrét szankciókról, amelyeket a tagállamok a visszaélés és a csalás elleni küzdelem keretében meghozhatnak. A tagállamok szankciókat rendelhetnek el polgári, közigazgatási és büntető jogszabályaik értelmében is (polgári jogi szankció például az, ha megszüntetik a bizonyított érdekházasságnak a tartózkodáshoz való jog tekintetében fennálló joghatását, a bírság és a börtönbüntetés pedig büntetőjogi szankció), de ezeknek a szankcióknak hatásosnak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.

A törvényjavaslat összhangban a 2004/38/EK irányelv (28) preambulum-bekezdésében és a 35. cikkében foglaltakkal - figyelemmel az irányelv jobb átültetéséhez és alkalmazásához nyújtott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatát is tükröző bizottsági iránymutatásra - pontosítja, a szükséges mértékben kiegészíti a közösségi joggal való visszaéléssel, illetve visszaélésszerű joggyakorlással, nevezetesen az érdekházasságok megelőzésével kapcsolatos szabályozást.

2. Európai uniós és tagállami kötelezettség egyaránt: küzdelem az illegális bevándorlás ellen, különösen az illegális bevándorlók származási országba vagy egy tranzitországba történő visszatérésének biztosítása révén.

Az Európai Parlament ennek érdekében elfogadta az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvet (Visszatérési Irányelv), amely az első lépés a közös bevándorlási politika felé és az önkéntes visszatérésre helyezi a hangsúlyt, meghatározva az őrizet maximális időtartamát és a szükséges jogi garanciákat.

A Visszatérési Irányelv rendelkezéseire is figyelemmel, a javaslat a hatékony visszaküldési és hazatérési politika jegyében - non-refoulement elvének, a gyermek mindenekfelett álló érdekének, a családi élet, az egészségi állapot tiszteletben tartásával - módosítja a Harmtv. idegenrendészeti őrizettel, kiutasítással kapcsolatos rendelkezéseit.

A javaslat a visszatérési politika olyan kulcsfontosságú elemeit szabályozza átfogóan, mint a kiutasítottak önkéntes távozása, a kiutasítási határozatnak kitoloncolási eljárással történő végrehajtása, a kitoloncolás elhalasztása, a kiutasítási határozatot kísérő intézkedésként beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, a kiutasítási határozat formai követelményei, a kiutasítási határozat elleni jogorvoslati lehetőségek, a kiutasításra váró kiutasítottak számára nyújtandó biztosítékok, gyorsított kiutasítási eljárás lefolytatásának lehetősége bizonyos esetekben, valamint a kiutasítottak őrizetbe vétele és annak feltételei.

A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges a kitoloncolások végrehajtásának hatékony ellenőrzése, amely legeredményesebben az ügyészség útján valósítható meg. Tekintettel azonban arra, hogy ezen eljárásra az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogköre nem terjed ki, ezért szükséges a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása.

A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében biztosítani kell a harmadik országbeli állampolgár kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes jogi segítségnyújtás és/vagy jogi képviselet igénybevételének lehetőségét, beleértve szükség esetén a tolmács ingyenes igénybe vételét is.

E rendelkezés átültetésére a nemzeti szabályainkba jelentős intézményfejlesztést és többletforrást igényel, amelynek biztosítása az Irányelv átültetésére nyitva álló határidőig (2010. december 24.) nehézségekbe ütközik.

Figyelemmel azonban arra, hogy a Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglalt, ingyenes jogi segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a tagállamok 2011. december 24. napjáig kaptak határidőt, a jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezést csak ezzel az időponttal javasolt hatályba léptetni, mely a módosításban szereplő javaslat szerint csak egy keretszabály lenne. A részletes szabályozás megalkotása az érintett tárcákkal való együttműködés keretében valamennyi megoldási alternatíva - például a Jst. személyi hatályának illegális migránsokra történő kiterjesztése, vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal keretén belül működő jogvédelemmel foglalkozó szervezeti egység létrehozása - gondos mérlegelésével a jogharmonizációra rendelkezésre álló határidőig a költségtakarékossági és hatékonysági szempontok figyelembe vételével elvégezhető.

3. A javaslat - az illegális migráció ellen hatékony fellépés jegyében, a Harmtv. tervezett módosításával a tanulmányi célú beutazás feltételeinek kiegészítésével, az oktatási intézmények bejelentési kötelezettségének előírásával - választ ad az uniós joggal való visszaélések, a visszaélésszerű joggyakorlással összefüggő, a schengeni csatlakozásunk óta mind gyakrabban elő forduló tanulmányi célú beutazásokkal kapcsolatos kihívásokra, amely szerint a harmadik országbeli állampolgárok az egyes felsőoktatási intézmények által folytatott, kellően nem alapos és körültekintő - az oktatási intézmények költségvetési érdekeit előtérbe helyező - toborzási és felvételi eljárásokat kihasználva jutnak a tényleges beutazási céljukkal nyilvánvalóan összhangban nem lévő tartózkodási jogosultsághoz.

IV.

A törvényjavaslat a Vízumkódex rendelkezéseinek való megfelelés érdekében mind a Harmtv.-ben, mind az Szmtv.-ben a vízum elutasítása, visszavonása, megsemmisítése vonatkozásában egyrészről biztosítja a közigazgatási úton előterjeszthető jogorvoslatot, másrészről pedig kizárja a további jogorvoslat (bírói felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás) lehetőségét. A másodfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését a Vhr.-ben szükséges elvégezni.

V.

Az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültető szabályozás megfelelését az Irányelvvel. A megalapozott észrevételek vonatkozásában a javaslat elvégzi az Szmtv. érintett szakaszainak a pontosítását, annak érdekében, hogy a 2004/38/EK irányelv jogharmonizációja kielégítően megvalósulhasson.

VI.

A migráció az európai statisztikai programok között kiemelt szakterület, a következő években mind fogalmi rendszerét, módszertanát, mind az adatigényeket illetően jelentős korszerűsítési, egységesítési változásokra lehet számítani. Az egyes európai uniós alapokból lekérhető forrás biztosításának feltétele a támogatott cél megfelelő statisztikai alátámasztása, ezért elengedhetetlen a statisztikai adatszolgáltatást biztosító jogszabályi háttér kiegészítése a Harmtv. vonatkozó szabályainak módosításával. Ezen túlmenően a tervezett módosítás az Európai Unió irányába történő vándorlási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljes körű teljesítése érdekében összhangot teremt a Harmtv. és az Szmtv. között.

VII.

1. A Met.-tel összefüggésben 2010. II. félévében uniós tagságunkból eredő jogalkotási kötelezettség ugyan nem merül fel, azonban a Met. 2008. január 1 -jei hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján - elsősorban a menedékjoggal való visszaélések visszaszorítása, valamint az eljárások jelentős elhúzódásának a közbiztonságra és a költségvetésre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak megszüntetése érdekében -, továbbá egyes korábban már átültetett uniós normák esetében a tagállami mozgásteret kihasználó közrendi, közbiztonsági érdekeket hatékonyabban védő lehetőségek érvényesítése miatt szükséges a jogszabály módosítása. Az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaihoz képest is alapvetően liberális szemléletű menedékjogi törvény hatályba lépését követően a menekültügyi eljárás komoly legalizációs eszközzé vált azon kérelmezők többsége számára, akik Magyarországot kizárólag tranzitországnak tekintik és menedékjogi kérelmük előterjesztése döntően az idegenrendészeti jogkövetkezmények elkerülését, illetve a továbbjutás megszervezését biztosító időhúzást célozza.

A menekültügyi eljárások lefolytatását akadályozza az ügyfelek együttműködési hajlandóságának alacsony foka is. A kérelmezők 30-40%-a távozik ismeretlen helyre a közigazgatási eljárás során. Ez komoly terhet jelent a hazai befogadó és eljárási rendszerre, mert a más uniós tagállam területére távozó kérelmezőket - s ez a tipikus - a dublini rendelet értelmében hazánknak vissza kell vennie.

A korábban uniós fórumokon és más nemzetközi szervezetek előtt képviselt magyar álláspontok ugyan messzemenőkig figyelembe vették mind a nemzetközi védelemre szorulók, mind az azért folyamodó külföldiek érdekeit, azonban a költségvetési, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek a tárgyalási álláspontok kialakításakor háttérbe szorultak.

Ennek eredményeként hazánkban - egy emberi jogi szempontból ugyan több civil fórumon legjobb gyakorlatként számon tartott, azonban - az európai uniós irányelvektől a legtöbb és leglényegesebb kérdésekben a külföldiek számára kedvező módon eltérő jogi szabályozás született.

A Met. például annak ellenére biztosítja a területen maradás jogát a kérelmezők számára két eljárás erejéig, hogy erre uniós jogszabályi kötelezettség nincs; egy ilyen jogszabályi előírásnak viszont jelentős a költségvetési, közrendi és közbiztonsági vonzata. A jelenlegi rendszer a nyilvánvalóan megalapozatlan, az eljárással visszaélni kívánó ügyfélkör részére a gyakorlatban többéves zavartalan tartózkodást biztosít. A menedékkérelem végső, jogerős elbírálásáig tartó "türelmi időszakot" az érintett harmadik országbeliek általában sikeresen használják ki családi kapcsolatok létesítésére, és ezzel tartózkodásuk legalizálására. Ezt a lehetőséget a számunkra leginkább nemkívánatos személyi kör (kiutasítás végrehajtását megakadályozni kívánó, bűncselekményeket elkövető külföldiek) használja ki.

A jelenlegi hazai jogi keretek nem adnak lehetőséget a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek kiszűrésére, amellyel például a menekültügyi szempontból kevés relevanciával bíró menekülési történetet előadó, vagy a biztonságos harmadik országból érkező vagy nyilvánvalóan visszaélő - pl. származási országát valószínűsíteni nem tudó vagy nem akaró - kérelmező esetében gyors és hatékony döntéshozatalra nyílna mód.

A visszaélések megelőzése érdekében a javaslat a menekültkénti elismerést kérő harmadik országbeli állampolgár részére rendszeresített humanitárius célú tartózkodási engedély érvényességi idejének első alkalommal kötelezően egy évi időtartamra történő kiállítására vonatkozó rendelkezését módosítja. A rövidebb érvényességi idő meghatározását lehetővé tevő módosítás így egyrészt jobban igazodik a menekültügyi eljárás egyes szakaszaihoz, másrészt a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel történő visszaélések, különösen az egyes egészségügyi ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását, visszaszorítását eredményezi.

Mellőzhetetlen tehát a korábban képviselt álláspontok revíziója, és egy a közrendi, közbiztonsági érdekeket nagyobb hangsúllyal képviselő szemlélet megjelenítése, amelyet a menedékjogi eljárás hatálya alá tartozó külföldiek által előidézett rendkívüli események elmúlt évi nagy száma is indokol.

A nemzetközi normák nagyobb mozgásteret adnak a tagállami hatóságoknak, mint amelyet a hatályos magyar menekültügyi szabályozás lehetővé tesz. A nemzetközi védelemre valóban rászoruló, hatósággal együttműködő személyek jogainak biztosítása úgy is - sőt sokkal hatékonyabban - garantálható, ha gyorsabban kiszűrhetők a menekültügyi eljárással visszaélő, illegális tartózkodásukat ily módon legalizálni próbáló külföldiek.

2. A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, hogy a menedékjogi eljárások jelentős mértékű elhúzódásának oka az, hogy a felülvizsgálati kérelmek tárgyában, kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság a jogszabályban megállapított határidőt (60 nap) lényegesen (négy-hat hónappal) túllépi. Ez a körülmény indokolatlan költségvetési ráfordításokat, emellett közbiztonsági kockázatot is eredményez. A Pp. szabályainak tervezett módosítása a kizárólagos illetékességet megszünteti és a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ezek együttes hiánya esetén pedig szálláshelye szerint illetékes Ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróságok - Fővárosi Ítélőtábla esetén a Fővárosi Bíróság - feladatkörébe utalja. Ezzel várhatóan a törvényes határidő betartása lehetővé válik, amely egyben jelentős költségvetési megtakarítást eredményez.

3. A debreceni befogadó állomáson 2008. június 11-én történt, a médiában "a debreceni toronymászásként" elhíresült rendkívüli esemény irányította rá a figyelmet az oltalmazottként elismert külföldiek személyazonosító okmánnyal történő ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás nem kielégítő voltára.

Az oltalmazotti jogállást a Met. 2008. január 1 -jén vezette be Magyarországon. Az oltalmazott személyi okmányokkal történő ellátásáról a Met. 87. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a menekültügyi hatóság az "oltalmazottként történő elismerésről - az érintett természetes személyazonosító adatainak közlésével - tájékoztatja a személyi adat - és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet a nyilvántartásba történő felvétel, illetve személyazonosító igazolvánnyal történő ellátás céljából." Az oltalmazotti jogállás 2008. január 1-jei bevezetéséből adódó feladatok Nytv-ben történő megjelenítése ezidáig elmaradt. A törvényjavaslat az Nytv. 9. § (2) bekezdésének kiegészítésével, az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatok nevesítésével pótolja ezt a joghézagot.

4. A menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére jelenleg a BÁH által fenntartott speciális intézményben kerül sor, amely megoldás - tekintettel a gyermekek mindenek felett álló érdekeire - nem célravezető megoldás. Indokolt, hogy ezen gyermekek elhelyezésére a gyermekvédelmi szakellátásban kerüljön sor, ahol számukra a jelenleginél eredményesebben biztosítható az életkorúknak és speciális igényeiknek megfelelő gondoskodás. A gyermekvédelmi szakellátásba való bekerülésük mellett szól az is, hogy a nemzetközi védelmet kérő gyermekek esetén sor kerül a gyám kirendelésére, mely szélesebb spektrumban biztosítja a gyermek érdekeinek védelmét, mint az ügygondnok, amely kizárólag a menekültügyi eljárással kapcsolatban folytat segítő tevékenységet.

A menedékkérők különleges helyzetére tekintettel azonban indokolt előírni, hogy csak olyan menedékkérők vonatkozásában kerülhet sor a szakellátást biztosító intézményben történő elhelyezésre, akiknek az esetében a menekültügyi hatóság a kiskorúság tényét megállapította.

A módosítás eredményeként megszüntethető a párhuzamos intézményrendszer fenntartása, amely költségmegtakarítást is eredményezhet.

Részletes indokolás

Az 1., 2. és 5. §-hoz

A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültető szabályozás megfelelését az Irányelvvel. A jelzett álláspont szerint az Szmtv. 3. § (3) bekezdés b) pontja által támasztott, legalább egy éves együttélési kötelezettség követelménye szűkítő feltételt tartalmaz az Irányelv 3. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltakhoz képest. Az Irányelv fenti rendelkezése ugyanis csak az "egy háztartásban élést" követeli meg, s nem tartalmaz további előírást az együttélés hosszára nézve. Erre tekintettel az Irányelv hatálya alá tartozó személyi kör tekintetében érintett törvényi rendelkezések módosítása szükséges. A fentiek mellett az Irányelv 3.cikk (2) bekezdés b) pontjának átültetése is szükséges.

A 3. §-hoz

A módosítás célja a Vízumkódex Kézikönyve rendelkezéseinek figyelembe vételével a vízumeljárásokban a visszaéléssel és a csalással szembeni fellépés erősítése, különösen az érdekházasságok és a szabad mozgás és tartózkodás jogának megszerzése érdekében létrejött egyéb családi kapcsolatok kiszűrése.

A 4. §- hoz

A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültető szabályozás megfelelését az Irányelvvel. A Főigazgatóság álláspontja szerint a hatályos Szmtv. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tanulmányokat folytató uniós állampolgárnak csak akkor van joga a tartózkodásra, ha beutazásakor elegendő forrással rendelkezik, figyelmen kívül hagyva, hogy a későbbiekben hogyan alakul a személyes pénzügyi helyzete. Ez a rendelkezés nem egyértelmű, mert azt jelentheti, hogy a "a beutazását követően" a magyar hatóságok bármikor vizsgálat alá vonhatják a források "elegendő jellegét". Az egyetlen lehetőség, amely véget vet a tanulmányokat folytató tartózkodásának az Irányelv 7. (1) c) cikkének utolsó részében a következőképpen található meg: amennyiben a tanulmányokat folytatók "tartózkodásuk időtartama alatt" terhet jelentenek a Magyar Köztársaság szociális segítségnyújtási rendszerére. Erre tekintettel a szabályozás módosításra került, előírva, hogy a tartózkodás teljes időtartamára szükséges az elegendő forrás megléte.

A 6. §-hoz

A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültető szabályozás megfelelését az Irányelvvel. A hatályos Szmtv. 9. § (1) bekezdés b) pontja, illetve (2) bekezdése azt az élethelyzetet szabályozza, amikor a keresőtevékenység megszűnését követően az EGT-állampolgár megtartja tartózkodási jogát. A törvény jelenleg olyan többletfeltételekhez köti mindezt, mint az álláskeresési támogatás folyósítása, illetve annak meghatározott időtartama (az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamáig). Erre tekintettel a jelenlegi rendelkezéseknek a 2004/38/EK irányelv 7. cikk (3) bekezdés b) és c) pontjainak megfelelő újraszabályozása szükséges, kettébontva az egy évet meghaladóan, illetve azt meg nem haladóan keresőtevékenységet folytatott EGT-állampolgárok körét. Ezen túl az Irányelv 7. cikk (3) bekezdés d) pontjának megfogalmazására tekintettel az Szmtv. 9. § (1) bekezdés c) pontjának finomítása szükséges. Ez utóbbi ugyanis pontatlanul fogalmazva a "keresőtevékenysége során" megszerzett gyakorlatról szól, míg az Irányelv - tágabb értelemben - a korábbi alkalmazással kapcsolatban álló, azzal összefüggő feltételt támasztja a tartózkodási jog megmaradása szempontjából releváns szakképzéshez.

A 7. és 10. §-hoz

A szabályozás célja, hogy összhangot teremtsen a 2004/38/EK irányelvvel a csalással és a visszaélésekkel szembeni hatékonyabb fellépéshez szükséges nemzeti szabályozás megteremtése érdekében. A visszaélések egyik megjelenési formája, hogy a tartózkodási jog megszerzése érdekében harmadik országbeli állampolgárok házasságot kötnek magyar vagy EGT-állampolgárral. Az érdekházasságok eseteihez hasonlóan a tartózkodáshoz való jogot igazoló okmányok kiállítására irányuló eljárások során a hatóság több esetben kétséget kizáróan bizonyította, hogy a családi kapcsolat létesítésére - azaz az örökbefogadásra vagy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére - kizárólag a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében került sor. Az ilyen típusú visszaélésekkel szembeni hatékony fellépéshez szükséges jogszabályi rendelkezések hiányában, a kizárólag a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében létrejött házassághoz, névleges örökbefogadáshoz vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal létesített családi kapcsolathoz jelenleg nem fűzhető a tartózkodási jog megszűnésének jogkövetkezménye, a módosítás ennek jogszabályi alapját teremti meg.

Emellett szükséges a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében szolgáltatott hamis adat, valótlan tényközlés szankcionálása. Erre tekintettel az Szmtv. 14. § (1) bekezdésének és 19. § (1) bekezdésének kiegészítése indokolt.

Az Szmtv. 19. § (1) bekezdésének módosítását indokolja továbbá, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben jelezte, hogy a 2004/38/EK irányelv alapján csak a két évet meghaladó folyamatos távollét vezethet a huzamos tartózkodási jog megszűnéséhez. A közösségi jognak való megfelelés érdekében az Irányelv által érintett személyi kör vonatkozásában módosításra kerültek az állandó tartózkodási jog megszűnésének esetei.

A 8. §-hoz

A tartózkodási jog megszűnése eseteinek bővítése miatt szükséges a jogszabályi alapot megteremteni a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozat meghozatalára.

A 9. §-hoz

A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság Jogérvényesülés Főigazgatósága C2 Egységének vezetője 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültető szabályozás megfelelését az Irányelvvel. A Főigazgatóság megállapította, hogy az Irányelv 17. bekezdés (1) cikk utolsó fordulata nem került átültetésre, a módosítás ezen hiányosságot pótolja.

A 11 . és 35. §-hoz

A Vízumkódexnek történő megfelelés érdekében a hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. A közigazgatási jogorvoslat mellett, további jogorvoslat (bírói felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás) biztosítása nem indokolt. A Vízumkódex a jogorvoslat rendszerére vonatkozó részletszabályokat nem tartalmaz. A rendkívüli jogorvoslatok kizárását indokolja, hogy a vízumeljárások specifikusak (a külföldiek valamely konkrét cél érdekében közvetlenül a beutazásuk előtt kérelmezik a vízumot), ezért az eljárások gyors befejezése indokolt, annak érdekében, hogy a jogorvoslati fórum hatékony lehessen az ügyfél oldaláról, és az ügyfelet ért jogsérelem esetén a kívánt cél érdekében a beutazás megvalósulhasson. Emellett a vízumot kérelmező külföldiek nem tartózkodnak az országban, a megfelelő képviselet biztosítása számukra jelentős nehézséggel és költséggel járna. A Vízumkódex csak az elutasító, megsemmisítő vagy visszavonó határozatok elleni jogorvoslatot teszi kötelezővé, ezért a vízumkérelemnek helyt adó, azonban a kérelemben igényelt beutazási időtartam tekintetében eltérő döntés ellen nem kötelező a jogorvoslat biztosítása.

A 12. §-hoz

A hatályos szabályozás nem rendezi, hogy milyen igazolással láthatók el az eljárás időtartamára azon harmadik országbeli személyek, akik a 8. § (1) bekezdése alapján kérelmeznek tartózkodási kártyát, azonban a kérelem benyújtásakor még nem tekinthetők családtagnak. A harmadik országbeli családtagok részére történő igazolás kiállítására vonatkozó rendelkezés kiegészítése a visszaélések megelőzése érdekében is indokolt. Az igazolást a kérelem jogerős elbírálásáig meghosszabbítja a hatóság.

Az újonnan beépülő (2a) bekezdés a biometrikus tartózkodási engedély okmány bevezetését szolgálja a magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjának kiállított tartózkodási kártya vonatkozásában. Az Szmtv. hatálya alá tartozó személyek közül csak ezen személyi kör esetében szükséges a biometrikus azonosítókat tartalmazó okmányok bevezetése, tekintettel arra, hogy a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet hatálya az EGT-állampolgárokra és családtagjaira nem terjed ki.

A 13. §-hoz

A módosítás megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával érintett személyi kör esetében a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartásáról szóló törvény szerint történjen az első lakóhely bejelentése.

A 14. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a 2004/38/EK irányelvben meghatározott adminisztratív kötelezettségen felül további kötelezettséget az EGT-államporgárok és családtagjaik vonatkozásában nem lehet megállapítani, a jogharmonizáció érdekében a kötelezettség megszüntetése szükséges. A jelenlegi globális gazdasági folyamatok eredményeként azonban jelentős számú EGT-állampolgár és harmadik országbeli családtagja hagyja el véglegesen az országot. Tekintettel a személyi adat- és lakcímnyilvántartás közhitelességéhez fűződő érdekre, lehetővé kell tenni a tartózkodási joggal való felhagyás bejelentésének és a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának lehetőségét, hogy a nyilvántartásban a szükséges korrekció elvégezhető legyen.

A 15. §-hoz

A módosítás indoka a 2004/38/EK irányelvnek történő pontosabb megfelelés a társadalom azon érdekeinek konkrét megjelölése, amelyek sérelme esetén a szabad mozgás és tartózkodás joga korlátozható.

A 16. §-hoz

A biometrikus adatokat tartalmazó okmányok rendszerbe állítása miatt biztosítani kell az eljáró szerv számára, hogy mind a határforgalom ellenőrzés, mind mélységi ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és az okmány valódiságának hitelt érdemlő megállapítása érdekében az említett adatokhoz hozzáférhessen, és azokat értékelni tudja.

A 17. §-hoz

Az Szmtv. jelenleg generálklauzulaként tartalmazza a törvény hatálya alá tartozó személyi kör tartózkodási jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági okból történő korlátozását, ugyanakkor nem teszi lehetővé a közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági okból történő idegenrendészeti kiutasítást, valamint beutazási és tartózkodási tilalom elrendelést. A módosítás a 2004/38/EK irányelvnek megfelelő mértékű szigorítást tartalmaz az EGT-állampolgárok és a családtagok vonatkozásában azzal, hogy megteremti a nemzetbiztonsági veszélyeztetettségre történő kiutasítás lehetőségét. A módosítás az irányelv rendelkezéseivel összhangban biztosítékként rögzíti, hogy a büntetőeljárás során hozott jogerős ítéletek önmagukban nem képezhetik az ilyen kiutasítások meghozatalának alapját, továbbá szintén a 2004/38/EK irányelvnek történő megfelelés érdekében egy garanciális szabályt is beemel az állandó tartózkodás jogával rendelkező személyek kiutasításának korlátozására vonatkozóan. A nemzetbiztonsági veszélyeztetés esetén fennálló kiutasítás és beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére az egyes rendvédelmi szervek javaslata alapján is kerülhet sor.

A 18. §-hoz

A módosítás indoka, hogy a 2004/38/EK irányelv a közrendi, közbiztonsági okból elrendelt kiutasítás esetén teszi lehetővé beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését. Azokban az estekben azonban, amikor a kiutasítás alapja az, hogy az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az ország elhagyási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy a beutazási, vagy tartózkodási jogosultsága fennállásának igazolása során csalárd módon járt el, a kiutasító döntésben meg kell állapítani az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget. A 40. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kiutasításhoz kapcsolódó beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi szervek tesznek javaslatot.

A 19. §-hoz

A módosítás indoka, hogy a kiutasító döntések elleni jogorvoslat vonatkozásában lehetővé váljon a rendkívüli jogorvoslat igénybevételének lehetősége is, hasonlóan a Harmtv. vonatkozó szabályaihoz. Az EGT-állampolgárok vagy családtagok vonatkozásában is meg kell teremteni ezen jogorvoslati lehetőséget azért, hogy ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe a harmadik országbeli állampolgárokhoz képest.

A 20-22. §-hoz

A Ket. végrehajtási eljárásra vonatkozó rendszeréhez történő igazodás érdekében indokolt a bírósági kiutasítás végrehajtásáról végzés formájában rendelkezni és a végzéssel szemben a Ket. végrehajtási szabályai alapján, végrehajtási kifogás előterjesztését lehetővé tenni. Ezt támasztja alá az is, hogy a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozandó közigazgatási döntés főbb tartalmi elemeit (kiutasítás mellékbüntetés, beutazási és tartózkodási tilalom időtartama) nem az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hanem azok bíróság jogerős és végrehajtható ítéletén alapulnak.

Az úti okmány elvételére vonatkozó rendelkezés hiányában - figyelemmel arra, hogy a Ket. sem tartalmaz ilyen irányú rendelkezést - nincs lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak az úti okmány kiutasítás végrehajtása érdekében történő elvételére. A jogalkalmazás tapasztalatai szerint azonban az idegenrendészeti hatóság, illetve a bíróság által elrendelt kiutasítások végrehajtása főként a harmadik országbeli családtagok esetében nehézségbe ütközik, tekintettel arra, hogy a családtagok a kiutasítás végrehajtásának megakadályozása érdekében a kiutasításra irányuló eljárásban eltitkolják az idegenrendészeti hatóság előtt, hogy érvényes úti okmánnyal rendelkeznek. Ennek megelőzésére indokolt az úti okmány elvételére vonatkozó jogalap megteremtése az idegenrendészeti hatóság számára. Az úti okmány elvétele végzéssel történik, amellyel szemben a Harmtv. rendelkezéséhez hasonlóan külön jogorvoslatnak helye nincs, tekintettel a döntés végrehajtási jellegére.

Az Szmtv. hatálya alá tartozó harmadik országbeli családtagok esetében célszerű a családi egység fenntartására tekintettel, valamint a 2004/38/EK irányelvben és az Szmtv. 33. §-ban megfogalmazott generálklauzula érvényesülése érdekében a korábban (az Idtv. vagy a Harmtv. alapján) elrendelt kiutasító döntések felülvizsgálata a kiutasítás végrehajtása előtt, illetve a tartózkodásra jogosító okmány kiadása iránti eljárásban, amennyiben a kiutasítás végrehajtása és a kiutasító döntés alapján elrendelt SIS jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár. A módosítás meghatározza a felülvizsgálati eljárás határidejét és a felülvizsgálat eredményeként hozandó döntés formáját is.

A 23. §-hoz

Indokolatlan és túlzottan költséges eljárást eredményez, hogy a hatályos szabályozás alapján minden esetben kitoloncolással kell végrehajtani a kiutasítást. Szakmai (közrendi, közbiztonsági) indokok alapján, a bíróság által elrendelt súlyosabb esetekben a kitoloncolás kötelező elrendelését fenn kell tartani, a többi esetben azonban a kitoloncolás elrendelését az idegenrendészeti hatóság mérlegelésére kell bízni.

Jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolt - a Harmtv. rendelkezéséhez hasonlóan - külön határozatban, illetve bírósági kiutasítás végrehajtása esetén a külön végzésben elrendelt kitoloncolást lehetővé tenni.

A 24-25. §-hoz

Jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolatlan és felesleges munkaterhet okoz a kitoloncolási őrizet elrendelése valamennyi kiutasítás esetében. A legtöbb esetben ugyanis az őrizet elrendelését követően azonnal intézkedni kell az őrizet megszüntetése iránt, mivel a külföldi rendelkezik a kiutazás feltételeivel és azonnal, szárazföldi úton kitoloncolható az országból. Indokolt továbbá a kitoloncolási őrizetnek az Szmtv. 51. § (3) bekezdésében szabályozott, legfeljebb harminc napos időtartamának három hónapra történő felemelése tekintettel arra, hogy a magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjával szemben akár a bíróság, akár az idegenrendészeti hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása érvényes útiokmány hiányában nem lehetséges, és a kiutasítás végrehajtásához hazatérési okmány beszerezése válik szükségessé. A személyazonosság és az állampolgárság megállapítása, majd ezt követően a hazatérési okmány kiállítása a származási országok külképviseletei részéről több hónapos időtartamot vesz igénybe. Figyelemmel azonban arra, hogy magyar állampolgárok családtagjaiként egy privilegizált személyi körről van szó, a harmadik országbeli állampolgárok esetében elrendelhető hat hónapos őrizet időtartamhoz képest rövidebb őrizeti időtartam szabályozása indokolt. A módosítás követeztében három hónap időtartamúra növekedett kitoloncolási őrizet időtartamának meghosszabbításáról garanciális szabályként a bíróságnak harminc naponta kell döntést hoznia.

A 26. §-hoz

A módosítás indoka a 2004/38/EK irányelvnek történő megfelelés az ország elhagyásására vonatkozó kötelezettség teljesítésére nyitva álló egy hónapos időtartamra vonatkozó rendelkezés beépítésével.

A 27. §-hoz

Az idegenrendészeti nyilvántartások közötti összhang megteremtése érdekében indokolt a vízummal rendelkező harmadik országbeli családtagok természetes személyazonosító adatainak és vízumkérelem adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás megteremtése.

A 28. §-hoz

Az új 76/A. § a biometrikus adatok kezelésével kapcsolatos felhatalmazást tartalmazza.

Az idegenrendészeti nyilvántartások közötti összhang megteremtése érdekében indokolt a vízummal rendelkező harmadik országbeli családtagok természetes személyazonosító adatainak és a vízumkérelem adatainak kezelésére vonatkozó szabályozás megteremtése.

A 29. §-hoz

Jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolt azon hatóságok körének kibővítése, akik részére az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adat szolgáltatható.

A 30. és 77. §-hoz

Az idegenrendészeti kiutasítás kezdeményezése, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szervek kijelölése vonatkozásában, továbbá a biometrikus tartózkodási engedélyek vonatkozásában szükséges felhatalmazó rendelkezés a hitelesítést végző hatóságok kijelölése érdekében.

A 31. §-hoz

Az elvégzett jogharmonizáció okán szükséges kiegészíteni az Szmtv. jogharmonizációs záradékát.

A 32. §-hoz

A Harmtv. és az Szmtv. 2007. július 1-jei hatályba lépése óta számos problémát vetett fel a két jogszabály egymáshoz való viszonya. A Harmtv. egyértelműen kizárja a törvény alkalmazhatóságát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetében, kivételt ez alól kizárólag a harmadik országbeli állampolgár családtag EK letelepedési engedélye vonatkozásában tesz. Eljárási nehézség azon külföldiek esetében adódik, akik bizonyítottan az Szmtv. hatálya alá tartoznak, azonban állampolgárságuk ismeretlen, vagy már elismert hontalanok. Azon személyek, akik állampolgársága ismeretlen, vagy magukat hontalannak vallják, nem kérhetik a Harmtv. szerinti hontalansági eljárás lefolytatását, míg az elismert hontalanokat nem illetik meg a Harmtv.-ben szabályozott lehetőségek, többek között nem lehet őket úti okmánnyal ellátni, így a szabad mozgásukban korlátozva vannak. Erre tekintettel a rendelkezés előírja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem európai uniós polgár esetében a törvény hontalan státusz megállapítására és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó szabályainak alkalmazását.

A 33. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a javaslat olyan új rendelkezéseket épít be a Harmtv.-be (48/A § - 48./C §), amelyek a Harmtv. és a Met. koherenciáját hivatottak megteremteni a dublini rendeletek alkalmazhatósága esetére, indokolt az Általános rendelkezések körében a dublini rendeletek fogalmának meghatározása.

A 34. §-hoz

A Harmtv. jelenleg nem rendelkezik arról, hogy a három hónapot meg nem haladó időtartamra beutazó és tartózkodó vízumkötelezett, illetve az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat, amennyiben annak egyéb feltételeit (pl. munkavállalási engedély, munkaszerződés) is igazolni tudja. Ennek jogszabályi rögzítése az ügyfél érdekét szolgálja.

A 36. §-hoz

A javaslat joggal való visszaélés eseteinek visszaszorítását célozza, és a jelenlegi szabályozást pontosítja. Jogalkalmazási tapasztalatok szerint nagy számban fordul elő, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a tartózkodási engedélyt olyan célokból kérik, melyek könnyebben igazolhatóak, azonban a tényleges beutazási céljuk nem egyezik meg a kérelemben jelzett céllal, hanem a schengeni térségbe történő könnyebb bejutás reményében az eljáró hatóság megtévesztésére törekednek. Ezen visszaélés szankcionálása indokolt.

A 37-39. §-hoz

A jelenlegi szabályozás szerint a családi együttélés céljából, a tanulmányi célból kiállított tartózkodási engedély, valamint a nemzeti tartózkodási engedély érvényességi idejének meghatározása tekintetében - függetlenül a kérelmező úti okmányának érvényességi idejétől - a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre. A módosító javaslat azt célozza, hogy a tartózkodási engedély érvényességi idejét a hatóság az egyedi ügy összes körülményeit mérlegelve állapíthassa meg.

A tanulmányi célú tartózkodással való visszaélések megelőzését célozza a javaslat, miszerint a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a folytatandó tanulmányokhoz kellő nyelvismerettel rendelkezik.

A 40. §-hoz

A Magyar Köztársaság (nemzetközi kötelezettségeivel összhangban) önálló státuszt nyújt a hontalan személyeknek, azonban alapvető fontosságú, hogy e státusz érdemi tartalommal teljen meg. Tekintettel arra, hogy a hontalan státusz tipikusan határozatlan idejű, ezért indokolt a hosszabb érvényességi idejű humanitárius tartózkodási engedély biztosítása a hontalanok részére. Számos külföldi él vissza az első alkalommal kötelezően egy évi érvényességgel kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel, többek között oly módon, hogy menedékjogi kérelmének elutasítását követően jogosulatlanul vesznek igénybe különböző egészségügyi ellátásokat. A rövidebb időtartamra kiállított okmányok a jogosulatlan felhasználásokkal kapcsolatos visszaélések számának csökkenését eredményezhetné.

A 41. §-hoz

A javasolt módosítás a humanitárius célból történő beléptetés lehetőségeit jeleníti meg, függetlenül a tartózkodási idő hosszától tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabály a 13. § (2) bekezdésre történő utalás a három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozik.

Az engedélyügyi eljárás okán kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás három hónapra történő kiadását gyakran nem indokolja semmilyen körülmény - pl. a jogorvoslati eljárás miatt kiadott igazolás esetén - emellett gyakoriak az okmánnyal való visszaélések, ezért célszerű a törvényben kógens módon meghatározott időtartamtól való eltérést biztosítani a hatóság részére.

A 42. §-hoz

A módosító javaslat a közbiztonsági szempontból kockázatot jelentő veszélyes harmadik országbeli állampolgárok kiszűrését célozza, amely különösen indokolt egy határozatlan idejű státusz megszerzése iránti kérelem elbírálása során.

Jogalkalmazási tapasztalatok szerint számos esetben a letelepedést kérelmezők bizonyítottan az engedély megszerzése érdekében közölnek hamis adatot, valótlan tényt, vagy a hatóság megtévesztésére törekszenek, azonban jelenleg ez csak az engedély visszavonásának kógens oka, a kérelem elutasítását nem eredményezi.

A módosító javaslat ezen visszaélések kiszűrését célozza.

A 43. §-hoz

A Harmtv. 36. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy különös méltánylást érdemlő körülmény esetén milyen feltételekkel kaphat miniszteri méltányosságból letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgár számára a miniszteri méltányosság alkalmazását olyan esetben, amikor a külföldi nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal. A jogalkalmazás tapasztalatai alapján vannak olyan esetek, amikor humanitárius megfontolásból azonban indokolt e letelepedési feltétel alól is felmentést adni.

A 44. §-hoz

A módosítás nyelvhelyességi pontosításokat végez el.

A 45. §-hoz

A Harmtv. 41. § (2) bekezdéséből elhagyásra került a "beléptetését követően" szófordulat, mivel a gyakorlatban a Schengeni Határellenőrzési Kódex szerinti beléptetési eljárásra nem kerül sor, a harmadik országbeli állampolgár jogilag nem kerül beléptetésre, ténylegesen viszont a Magyar Köztársaság tranzit- illetve határterületén tartózkodik.

A 41. § (2) bekezdésében szereplő további módosítási javaslat indoka a Harmtv. 43. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt kiutasítási okok módosítása.

A 46. §-hoz

A Visszatérési Irányelv nem ismeri az ország-elhagyásra kötelezés fogalmát, helyette hasonló tartalommal a kiutasítás kifejezést használja. A javasolt módosítás a Visszatérési Irányelvnek való megfelelést szolgálja. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat a Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a hatóságnak az Európai Unió tagállamainak területéről ki kell utasítania. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az önkéntes távozást vállalja, ennek teljesítésére határidőt határoz meg a hatóság, mely kérelemre, vagy hivatalból a törvényben meghatározott esetben hosszabbítható.

A Visszatérési Irányelv a kiutasítás és az ahhoz kapcsolódó döntések ellen hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítását írja elő. A Visszatérési Irányelv fenti rendelkezésének történő megfelelés érdekében az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról hozott végzés ellen - figyelemmel a döntés végrehajtási jellegére - végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

Amennyiben a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, az idegenrendészeti hatóság a tartózkodását elutasító vagy visszavonó döntésében kiutasítja a külföldit. Ilyen esetben a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodást elutasító vagy visszavonó döntés megtámadása során élhet a külföldi.

A 47. §-hoz

A Visszatérési Irányelv nem rendelkezik az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről. Hazánk nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalásaira tekintettel, valamint a jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolt néhány esetben, így ún. köz-, és nemzetbiztonsági okokra, valamint a magyar állam által megelőlegezett költségek meg nem fizetése esetén, önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése lehetőségének fenntartása a továbbiakban is. A (2) bekezdés a Harmtv. 43. § (2) bekezdésében definiált kötelezően elrendelendő kiutasítási okokat tartalmazza, ugyanis a Visszatérési Irányelv a kiutasítás kógens elrendeléséről rendelkezik a tagállamok területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben. Mivel a Visszatérési Irányelv alapján az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni szankciórendszer első lépcsője az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás, indokolatlan fenntartani a c) pontban meghatározott, az ország-elhagyási kötelezettség nem teljesítése miatt történő kiutasítást.

Az e) és i) pontban meghatározott okok önálló beutazási és tartózkodási tilalmi okokká válnak, indokolatlan kiutasítási okként történő fenntartásuk.

A nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közrendi veszélyeztetés esetén fennálló önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére és a kiutasítás elrendelésére az egyes rendvédelmi szervek javaslata alapján is kerülhet sor.

A 48. §-hoz

A Harmtv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmak időtartamát az alapul szolgáló ENSZ BT vagy EU Tanácsi határozatban meghatározott időtartamokhoz célszerű igazítani. A módosítási javaslatban szereplő 43. § (1) bekezdés c)-e) pontjai alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmak esetében célszerű a jelenlegi rendszer fenntartása, azaz az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő idegenrendészeti hatóság határozza meg, mely legfeljebb három év lehet és a javaslattevő szerv javaslata alapján alkalmanként további három évvel meghosszabbítható.

A 49. §-hoz

A javasolt módosítás a családegyesítési jogról szóló 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvnek történő megfelelés érdekében kiterjeszti a Harmtv. 45. § (1) bekezdésében foglalt garanciális szabályokat a családi kapcsolatára tekintettel tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, e mellett a Visszatérési Irányelvnek való megfelelés érdekében szabályozza a kiutasítás mérlegelésének olyan lehetőségét azokban az esetekben, amikor az illegális tartózkodó jogszerű tartózkodásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelem tárgyában eljárás folyik. Továbbá meghatározza az unió tagállama által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kiutasításának szabályait.

Az 50. §-hoz

A módosítás indoka a Visszatérési Irányelvnek való megfelelés, miszerint a más EU tagállam által hozott kiutasító döntéseket el kell ismerni, azoknak csak a végrehajtására kell intézkedni.

Az 51. §-hoz

A módosítás a Visszatérési Irányelvnek megfelelően meghatározza a kiutasítást elrendelő határozat tartalmi elemeit.

A Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek megfelelően kötelezően elrendelésre kerülő kiutasító döntések esetében indokolt a mérlegelési szempontok elhagyása a kiutasító határozat kötelező tartalmi elemei közül. A mérlegelési szempontok rögzítése a kiutasító határozatban azonban a Harmtv. kiutasítási korlátozásokat meghatározó 45. § (1)-(6) bekezdései esetében indokolt, mivel egyedül ezen esetekben mérlegelheti a hatóság a kiutasítás elrendelését. A 46. § (3) bekezdés módosításával lehetőség nyílik a fővárosi/megyei bíróságok döntései elleni rendkívüli jogorvoslatra.

A kiutasító bélyegző elhelyezésére vonatkozó rendelkezést a Harmtv. jelenlegi szövege nem tartalmazza. A módosítás ezt a hiányosságot kívánja pótolni.

Az 52. §-hoz

A Visszatérési Irányelv alapján a kiutasítással együtt kötelezően beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az önkéntes távozásra nem állapítottak meg határidőt vagy a visszatérési kötelezettség teljesítésére nem került sor, vagyis az idegenrendészeti hatóság kitoloncolást rendel el.

Önálló határozat meghozatalára abban az esetben kerül sor, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasító határozatban meghatározott határnapig nem hagyja el az Európai Unió tagállamainak területét, és erre tekintettel a hatóság elrendelte a kitoloncolását.

A bírói felülvizsgálat a Harmtv. 47. § (3) bekezdésében meghatározott önálló döntéssel elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetében történő kizárásának indoka egyrészt, hogy az önálló döntéssel elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom az idegenrendészeti kiutasításhoz kapcsolódó járulékos döntés, mellyel szemben a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele szükségtelen, figyelemmel arra, hogy a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatot bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadhatja. Másrészt bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele az önálló döntéssel elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetén indokolatlanul elhúzná az eljárást, figyelemmel arra, hogy a harmadik országbeli állampolgár ebben az esetben kétszer élhetne a bírósági felülvizsgálat lehetőségével.

A beutazási és tartózkodási tilalmat maximum öt évre, köz-, illetve nemzetbiztonsági veszély esetén tíz évre lehet elrendelni.

A rendelkezés tartalmazza az Európai Unió tagállamai területének elhagyására vonatkozó időtartam számításának módját. Meghatározza továbbá a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonásának lehetőségeit is.

Az 53. §-hoz

A módosítás a Harmtv. és a Met. koherenciáját célozza. A rendelkezés azon dublini eljárás hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra terjed ki, akik a menedékjogi törvény szerinti elismerés iránti kérelmet nem terjesztettek elő. A javasolt kiegészítés tartalmazza az eljárás részletes szabályait.

Az 54. §-hoz

A Ket. végrehajtási eljárásra vonatkozó rendszeréhez történő igazodás érdekében indokolt a bírósági kiutasítás végrehajtásáról végzés formájában rendelkezni és a végzéssel szemben a Ket. végrehajtási szabályai alapján végrehajtási kifogás előterjesztését lehetővé tenni. Ezt támasztja alá az is, hogy a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozandó közigazgatási döntés főbb tartalmi elemeit (kiutasítás mellékbüntetés, beutazási és tartózkodási tilalom időtartama) nem az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hanem a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletén alapulnak.

Az 55. §-hoz

A Harmtv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási okok körének változása és a felsorolás átszámozása miatt indokolt a Harmtv. 50. § (4) bekezdés c) és d) pontja által hivatkozott törvényhelyek pontosítása.

Az 56. §-hoz

Jogalkalmazási tapasztalatok szerint - a menedékkérelemmel történő korábbi visszaélésekhez hasonlóan - a bíróság által jogerős és végrehajtható ítélettel kiutasított harmadik országbeli állampolgárok a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását, a végrehajtásra halasztó hatályú, kiutasítási akadály megállapítása érdekében a büntetés-végrehajtási bíróhoz (a továbbiakban: bv-bíró) címzett kérelem többszöri benyújtásával próbálják akadályozni.

A kiutasítás végrehajthatatlanságának megállapítására irányuló kérelemmel történő visszaélések megakadályozása érdekében indokolt az ugyanazon ítélet esetében történő kérelem benyújtások számát egy alkalomra korlátozni.

Az 57. §-hoz

A befogadottként történő elismerés és a jogállás visszavonásának szabályait a módosítás törvényi szintre emeli a korábbi kormányrendeleti szintről, továbbá gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészíti a befogadotti státusz visszavonásának eseteit két logikai szempontból is szükséges esettel. A befogadotti státusz megadásával és a státusz felülvizsgálatával kapcsolatos eljárási szabályok rendeleti szinten kerülnek szabályozásra.

Az 58. §-hoz

Indokolt a személyazonosság és a jogszerű tartózkodás megállapítása céljából már a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén történő ujjnyomatvételezés, arra is tekintettel, hogy az őrizet egyik elsődleges célja is a személyazonosság és a jogszerű tartózkodás megállapítása. Az Európai Közösségek Bizottságának határozata szerint a harmadik országok állampolgárai számára egységes, biometrikus adatokat tartalmazó okmányokat kell kiállítani, melynek tároló eleme a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján tartalmazza a külföldi digitális arcképét és ujjnyomatát. Erre tekintettel meg kell teremteni a jogszabályi alapot a kérelmek bevétele során a biometrikus azonosítók rögzítésére.

Az 59. §-hoz

A Visszatérési Irányelv alapján a kiutasítás előkészítése és/vagy a kitoloncolás végrehajtása céljából tartható őrizetben a harmadik országbeli állampolgár. Ennek a koncepciónak - kisebb pontosítással - a jelenlegi rendszer (kiutasítást előkészítő és idegenrendészeti őrizet típusok) megfelel.

A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelést szolgálja a szökés veszélye fogalmának definiálása a Harmtv. 54. § (1) bekezdés b) pontjában.

A Visszatérési Irányelv lehetővé teszi az idegenrendészeti őrizet jelenlegi hat hónapos időtartamának további hat hónap időtartammal történő meghosszabbítását az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiánya, illetve a hazatéréshez szükséges dokumentumok származási országoktól való beszerzésének késedelme miatt. A módosítás az őrizet időtartamának további, legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítására ad lehetőséget, melyre az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság rendelkezne hatáskörrel és továbbra is alkalmanként csak harminc nappal hosszabbíthatná meg az őrizet időtartamát. A módosítási javaslat indoka, hogy a jelenlegi hat hónapos időtartam egyes harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapításához nem elegendő. Ezen kívül azoknak, az idegenrendészeti eljárás során menedékkérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgároknak az esetében, ahol a Met. 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az állami üldöztetésre tekintettel fennáll, a jogerős és végrehajtható menedékjogi döntés meghozataláig a kiutasítás végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti őrizet időtartama alatt semmilyen intézkedést nem tehet.

Erre tekintettel indokolt a jelenlegi időtartam további hat hónappal történő emelése.

A 60. §-hoz

Az Eljárási Irányelv 18. cikk (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel indokolt azon garanciális szabály megjelenítése az idegenrendészeti jogszabályban is, hogy kizárólag azon az alapon, hogy valamely harmadik országbeli állampolgár menedékjogot kért, nem rendelhető el vele szemben őrizet.

A Visszatérési Irányelv alapján a kiskorúakkal szemben és kiskorú gyermekkel rendelkező családokkal szemben is elrendelhető őrizet, de csak végső intézkedésként, amennyiben enyhébb intézkedésekkel (útiokmány elvétel vagy kijelölt helyen tartózkodás elrendelése) nem biztosítható a kiutasítás végrehajtása, a lehető legrövidebb időre, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve. Az őrizet időtartama maximum harminc nap lehet. Az új (3) bekezdés indoka, hogy a gyakorlatban több esetben előfordul, hogy a külföldi kitöltötte az őrizet maximális időtartamát, majd még a kiutasítás végrehajtását megelőzően a korábban szankcionált jogsértéstől eltérő jogsértést követ el, vagy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetésre és mellékbüntetésként kiutasításra ítélik, ezért ezen új ténybeli alapra tekintettel hozott kiutasító döntések végrehajtása érdekében szükséges lenne az őrizet újbóli elrendelése.

A 61. és a 70. §-hoz

A Visszatérési Irányelv alapján vagy az őrizet gyors bírósági felülvizsgálatát kell lehetővé tenni, vagy jogorvoslati jogot kell biztosítani a harmadik országbeli állampolgárnak az őrizetben tartás jogszerűségének bírósági felülvizsgálatára. Erre tekintettel szükségtelen az őrizet időtartamának bírósági meghosszabbítása mellett az őrizet elrendelésének jogszerűségét illetően bírósági felülvizsgálatot lehetővé tenni figyelemmel arra is, hogy mindkét bírósági felülvizsgálatra a jelenlegi szabályozás alapján az őrizet elrendelésétől számított 72 órán belül sor kerül, így előfordul, hogy ugyanaz a bíróság ugyanazt az őrizetet kétszer is felülvizsgálja. A Visszatérési Irányelv hivatkozott rendelkezése alapján az őrizet időtartamának bírósági meghosszabbítása mellett elegendő a Harmtv. 57. § (3) bekezdésében meghatározott kifogás lehetővé tétele a 6061. §-ban az őrizet végrehajtása során az idegenrendészeti hatóságnak előírt kötelezettségek elmulasztása esetén.

A 62. §-hoz

A módosítás folytán a harmadik országbeli állampolgár esetében elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről az idegenrendészeti hatóságnak közvetlenül kell értesítenie az illetékes konzuli vagy diplomáciai képviseletet ellátó szervet.

A 63. §-hoz

A Visszatérési Irányelvnek megfelelően a rendelkezés fokozottabb védelme érdekében előírja a kitoloncolásra váró családok a magánélet megfelelő védelmét biztosító, elkülönített elhelyezését, továbbá az őrizetben tartott kiskorúak esetében a szabadidős tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosítását, beleértve tartózkodásuk időtartamának függvényében oktatásukat is.

A jelenlegi szabályozás alapján nincs lehetőség az őrizetben lévő tartásár és ellátásár fordított költségek őrizetesre történő terhelésére, így ezeket a költségeket a Magyar Köztárság viseli. Indokolt azonban, hogy ezeket a ráfordításokat - beleértve az őrizetes által okozott károkat is - a külföldi megtérítse.

A 64. §-hoz

A Visszatérési Irányelv "sürgősségi helyzetekben" nagyobb rugalmasságot biztosít a közigazgatási hatóságoknak. Eszerint, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok "rendkívül nagy száma" "súlyos és előre nem látott terhet" ró az adott tagállam közigazgatási és bírósági kapacitásaira, a bírósági kontroll határideje kitolható, és a fogva tartás helye is eltérhet az előírtaktól. A módosítás a Visszatérési Irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A 65. §-hoz

A módosítási javaslat a Visszatérési Irányelvnek történő megfelelést szolgálja, a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének alapjául szolgáló okok kibővítésével és az eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítésével és pontosításával.

A 66. §-hoz

A módosítási javaslat a kitoloncolás vonatkozásában a Visszatérési Irányelvnek történő megfelelést célozza, és biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot, figyelemmel a kitoloncolás végrehajtási jellegére, a kitoloncolásról hozott külön döntés ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő. A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében a Ket. általános szabályaitól eltérően a kitoloncolás ellen előterjesztett végrehajtási kifogásban a harmadik országbeli állampolgár kérheti a végrehajtás felfüggesztését. Ezen kívül a Visszatérési Irányelv által előírt, a kitoloncolás végrehajtásának hatékony ellenőrzési rendszeréről történő gondoskodásnak való megfelelés érdekében utal a törvény arra, hogy a kitoloncolások végrehajtását az ügyészség a rá vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzi és erről évente jelentést készít. Az ellenőrzés kiterjedne a kitoloncolások végrehajtásának teljes folyamatára.

A 67. §-hoz

A további rendelkezések a biometrikus adatokat tartalmazó okmányok rendszerbe állítása miatt a harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése során, biztosítani kell az eljáró szerv számára, hogy mind a határforgalom ellenőrzés során, mind a mélységi ellenőrzés során a személyazonosság és az okmány valódiságának hitelt érdemlő megállapítása érdekében az említett adatokhoz hozzáférhessen, és azokat értékelni tudja.

A 68. §-hoz

Gyakorlati tapasztalatok szerint rendkívül nagy számban fordul elő, hogy az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló külföldiek megszakítják tanulmányaikat, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedélyek - annak okán, hogy az engedély visszavonására jogosult hatóságnak nincs információja a jogviszony megszűntéről - nem kerülnek visszavonásra, és így visszaélésre adnak lehetőséget.

A 69. §-hoz

Jelenleg a külföldön rekedt hontalanként elismert személyek részére, akik az úti okmányukat elvesztették vagy az megsemmisült, nincs lehetőség semmilyen visszatérésre jogosító okmány kiállítására. Ezt a helyzetet orvosolja a módosítás.

A 71. §-hoz

A Ket. 2009. október 1-jén hatályba lépett módosítása hatályon kívül helyezte a méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, erre tekintettel szükségtelen a Harmtv. 90. § (1) bekezdésében utalni a méltányossági eljárás kizártságára.

A 72. §-hoz

A Visszatérési Irányelv 13. cikk (3) bekezdése értelmében a harmadik országbeli állampolgár részére a kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban biztosítani kell a jogi tanácsadás, jogi képviselet, és szükség esetén tolmács igénybevételének lehetőségét.

A Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a kiutasítási eljárásokban a harmadik országbeli állampolgár számára, kérésére ingyenesen jogi segítséget és/vagy jogi képviseletet kell nyújtani.

A kiegészítés az Irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

A 73-74. §-hoz

A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete alapján a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, a bevándorlási engedély, a letelepedési engedély, az ideiglenes, a nemzeti, és az EK letelepedési engedély biometrikus adatokat tartalmazó tároló elemmel egészül ki, mely a birtokos arcképmását és ujjnyomatát tartalmazza. Ezért ezen adatok kezelésére a jogszabályi felhatalmazást meg kell teremteni.

A 75. §-hoz

Jogalkalmazási tapasztalatok alapján indokolt azon hatóságok körének kibővítése, akik részére az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adat szolgáltatható.

A 76. §-hoz

Az Európai Parlament és a Tanács nemzetközi migrációra vonatkozó 862/2007/EK rendelete alapján a Hivatal és a KSH statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett. Míg az Szmtv. lehetőséget ad arra, hogy a KSH számára az adatok személyazonosításra alkalmas módon kerüljenek átadásra, addig a Harmtv. nem biztosítja a teljes adatátvételt, ami megnehezíti az uniós adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A KSH - közvetve Magyarország - Unió irányába történő vándorlási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez az Szmtv. 81. § (4) bekezdése, valamint a Harmtv. 108. §-a közötti harmonizáció megteremtése szükséges.

A 78. §-hoz

Az elvégzett jogharmonizáció okán a törvény pontosítja a Harmtv. jogharmonizációs záradékát.

A 79. §-hoz

A módosítás elsősorban az Eljárási irányelvnek való megfelelést szolgálja, továbbá megkönnyíti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényben foglaltak alkalmazását. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak az az ország tekinthető biztonságos harmadik országnak, amelynek területén a kérelmező átutazott, vagy tartózkodott. Emiatt, ha olyan ország kéri a kiadatását, amelynek a területén a kérelmező nem utazott keresztül, az nem tekinthető biztonságos harmadik országnak.

Amennyiben a családi kapcsolat nem áll fenn a származási országban, indokolatlan a lényegében automatikus elismerés. A házastárs is lehet saját jogán menekült, ha esetében is fennállnak az elismerés feltételei.

A Metvhr.-ben kerül szabályozásra, hogy az értékelést a menekültügyi hatóság szükség esetén orvos-, vagy pszichológus szakértő bevonásával állapítja meg, amennyiben az eljárás alatt felmerül az, hogy elismerését kérő különleges bánásmódot igénylő személy lehet. A módosítás indoka, hogy az egyes sérülékeny kategóriákba sorolható személyek ne váljanak automatikusan különleges bánásmódot igénylő személlyé, hanem egyedi helyzetük értékelését követően minősülhessenek csak azzá.

Kísérő nélküli kiskorúak esetében az egyéni helyzet egyedi értékelése kizárólag azon körülmények megállapítására terjedhet ki, hogy a kiskorú kérelme benyújtásakor még nem töltötte be a 18. életévét, illetve hogy nem kíséri a felügyeletéért felelős nagykorú személy.

A menekültügyi hatóság dönt arról, hogy a kérelmező különös bánásmódot igénylő személy-e. Amennyiben e körülménynek a megállapítása különös szakértelmet igényel, a menekültügyi hatóság - a vonatkozó rendelkezések alapján - intézkedhet a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértő kirendeléséről.

A 80. §-hoz

A javaslat az áttelepítéssel (resettlement) analóg módon megvalósítja az áthelyezés (relokáció) kérdéskörének rendezését. A részletszabályok a Metvhr.-ben kerülnek megalkotásra.

A 81. §-hoz

A biztonságos harmadik országon keresztülutazó, korábban ott tartózkodó menedékkérők kérelme elfogadhatatlannak minősül, kivéve ha a kérelmező valószínűsíti, hogy nem állt rendelkezésre hatékony védelem a részére.

A 82. §-hoz

A jelenlegi jogszabályi környezetben az oltalmazottak a menekültekhez hasonlóan kedvezményesen honosíthatóak, ami az oltalmazotti jogállás ideiglenes - ötévente felülvizsgálandó - jellegére tekintettel indokolatlan. Az oltalmazottak a módosítás eredményeként a legálisan itt tartózkodó külföldiekkel azonos feltételek mellett kérhetik honosításukat.

A 83. §-hoz

Az új rendelkezés megfelel azon a biztonsági érdekeket előtérbe helyező közösségi normákon alapuló igénynek, mely szerint a menedékes okmánya biometrikus azonosítókat tartalmaz és ezt törvényi szinten kell szabályozni.

A 84. §-hoz

A "befogadási feltételek" kifejezés gyűjtőfogalomként jelenik meg. A rászorultsági elv érvényesül főszabályként az ellátások, támogatások megítélése során. A rászorultsági elv e szakaszban történő kimondása a jogalkalmazás könnyítését, a szabályok egyértelműbbé tételét célozza.

A 85. §-hoz

A rendelkezés a Befogadási Irányelvnek történő megfelelést szolgálja, miszerint a tagállamok gondoskodnak a befogadásnak a kérelmezők egészségének megfelelő és alapszükségleteit kielégítő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiről.

A 86. §-hoz

A Met. 28. § (1) bekezdésének tartalma a módosítás által beépült a Met. 27. §-ba.

A 87. §-hoz

A Met. 29. § (1) bekezdésének tartalma a módosítás által beépült a Met. 26. §-ba.

A 88. §-hoz

A befogadási feltételek korlátozásának lehetősége alkalmat teremt arra, hogy a befogadási feltételekkel kapcsolatos szankciók kiszabása során az eljáró hatóság fokozottabban figyelembe vehesse az okozott sérelem mértékét és jellegét.

Ha a hatóság különleges bánásmódot igénylő személytől vonja meg a befogadó állomáson való elhelyezést és ellátást, intézkedik arra vonatkozóan, hogy az eljárás idejére más állami, szociálisvagy civil szervezet által fenntartott intézmény biztosítsa a befogadási feltételeket.

A Befogadási Irányelv nem tartalmazza követelményként, hogy a szabálysértésnek olyan súlyúnak kell lennie, amit szabálysértési, vagy büntető jogszabály is üldözni rendel, csupán egyetlen korlátot állít fel a szankcióval érinthető befogadási feltételek kapcsán azt, hogy a sürgősségi egészségügyi ellátáshoz mindenkor biztosítani kell a hozzáférést.

A menekültekre, oltalmazottakra vonatkozóan a kérelmezőkre megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Szükséges a mérlegelési szempontok beépítése a törvénybe, tekintettel arra, hogy a korlátozás, megvonás vagy megtagadás mértékéhez támpontot a Befogadási Irányelv sem ad. A módosítás továbbá a jogalkalmazást is könnyíti a mérlegelési szempontok rögzítésével, ugyanakkor ezek taxatív felsorolása a jogalkalmazás lehetőségeit indokolatlanul beszűkítenék, amely által az egyéni körülmények nehezebben lennének figyelembe vehetők.

Indokolatlan felülvizsgálati kötelezettséget telepíteni a hatóságra tekintettel arra, hogy a döntések meghozatalakor a korlátozás vagy megvonás időtartamát eleve a cselekmény súlyára tekintettel határozza meg a hatóság.

A 89. §-hoz

A módosítás a hatósági döntés gyors végrehajtását szolgálja, a bírósági kontroll biztosítása mellett. Az eljárást lezáró érdemi döntéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem és a megvonás között eltelhet akár több hónap is, amely lényegesen megnehezítheti a bizonyítást.

A 90. §-hoz

A koherensebb szabályozás érdekében az eredeti 32. § rendelkezéseit tárgykör szerint két különálló §-ra bontja a módosítás.

A felülvizsgálati eljárásra a Ket., illetve a Pp. szabályai irányadók.

A 91. §-hoz

Az együttműködési kötelezettség tartalmának szabályozására a Metvhr.-ben kerül sor. A koherens szabályozás biztosítása érdekében a menekültek/oltalmazottak/menedékesek esetében a megvonásról, korlátozásról vagy megtagadásról a menekültügyi hatóság határozattal rendelkezik, ugyanakkor e döntések elleni felülvizsgálati kérelmet a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül. E megoldás indoka, hogy ezen intézkedések alkalmazása során gyakran csekély összegű pénzbeli támogatások kerülnek megvonásra, amelyre, mint a pertárgy értékére tekintettel indokolatlan lenne peres eljárás lefolytatása.

A 92. §-hoz

Az Eljárási Irányelv 17. cikk (2) bekezdés a) pontja lehetővé teszi a tagállami hatóságok számára, hogy képviselő kijelölésétől eltekintsenek, amennyiben a kísérő nélküli kiskorú minden valószínűség szerint eléri nagykorúságát mielőtt az elsőfokú határozat meghozatalára sor kerül. Gyakorlatban felmerült aggályokat orvosol a módosítási javaslat, nem sértve ezzel az ügyfél rendelkezésére álló jogi garanciákat vagy nemzetközi jogi rendelkezést.

A 93. §-hoz

Az esetleges kiutasítási eljárás hatékony végrehajtását biztosítja az, hogy a fogva tartott menedékkérők esetében a menekültügyi hatóság soron kívül hozza meg döntését. A soron kívüliség megfelelően kifejezi, hogy valamennyi esetben valamennyi eljárási határidő betartása mellett, előnyben kell részesíteni a munkaszervezés során azoknak a kérelmezőknek az ügyeit, akik őrizetben vannak.

A 94. §-hoz

A kérelmezők részére megfelelő tolmács biztosítása érdekében indokolt a hosszabb határidő meghatározása.

A hirdetményi közlésre a legtöbb esetben az eljárás megszüntetése során kerül sor az ügyfél ismeretlen helyre távozása miatt. Ebben az esetben nem tisztázott, hogy az ügyfél nemzetközi védelemre jogosult-e, így aggályos a potenciálisan üldözött személyek adatainak nagy nyilvánosság előtti (on-line módon történő) nyilvánosságra hozatala.

A személyes megjelenési kötelezettség előírása a felülvizsgálati szakaszban is indokolt. Erre a visszaélések megelőzése érdekében van szükség, mivel enélkül mind az ügyfél, mind távollétében a jogi képviselője előterjeszthetné a felülvizsgálati kérelmet, ami pusztán az eljárás elhúzását célozná.

A megjelenés a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor nem telepít további terhet a kérelmezőre, nem korlátozza a jogi képviselet igénybevételének a lehetőségét és költségvonzattal sem jár. (A kérelmező akár a döntés kihirdetésekor - amikor egyébként a jogi képviselő és a tolmács is jelen van - azonnal kérheti a döntés felülvizsgálatát, és kérelme tartalmát a későbbiek során tovább konkretizálhatja.)

A 95. §-hoz

Az Eljárási Irányelv alapján a tagállamban maradás joga csak az első fokú határozat meghozataláig illeti meg a kérelmezőt. Ettől eltérően a hatályos magyar jogi szabályozás - amely szinte kivételesnek tekinthető a tagállami joggyakorlatok között - két eljárás jogerős befejezéséig, és az esetleges kiutasításra felfüggesztő hatállyal ruházza fel a menedékjogi kérelmet, amely gyakorlatilag az illegálisan érkező kérelmező számára két-három éves jogszerű magyarországi tartózkodást eredményezhet. Ez a szabályozás amellett, hogy jelentős és indokolatlan terhet ró a költségvetésre és a szociális ellátórendszerre, nagymértékben elősegíti a menedékjoggal való visszaélést, amely sérti a közbiztonság megóvásához fűződő érdeket is.

A visszaküldés tilalmának fennállásáról nem csupán a menekültügyi hatóság hozhat döntést, hanem a bíróság is.

A 96. §-hoz

Az országelhagyási kötelezettség szerepeltetése indokolatlan a menedékjogi szabályozásban.

Indokolatlan a menekültügyi hatóság kötelezése a visszaküldési tilalom fennállásának vizsgálatára, ha - jellemzően a kérelmező rosszhiszemű magatartásának eredményeként - a származási ország nem állapítható meg. Ezen esetekben a vizsgálat érdemben nem folytatható le, az idegenrendészeti hatóságnak kell a származási ország kiderítése érdekében intézkednie a kiutasítási eljárásban.

A 97. §-hoz

Indokolt e szabályok kiterjesztése az ellátási, támogatási eljárásokra is. A Met. speciális jellegére, és az ügyfélkörre tekintettel indokolt a Ket. általános szabályaitól való eltérés.

A hatályos jogszabály szerint külön bírósági eljárás indulhat a visszavonó döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem és az új érdemi döntés ellen benyújtott kérelem alapján is. A javaslat a Ket.-ben megfogalmazott költséghatékonysági alapelvnek tesz eleget úgy, hogy a kérelmezők jogai közben nem sérülnek. A visszavonó döntés elleni jogorvoslat potenciálisan megduplázza a bírósági eljárások számát, hiszen a jogorvoslati lehetőség az újabb döntéssel szemben is rendelkezésre áll. Ez a lehetőség a gyakorlatban számos zavart okozott a bírósági eljárások során, amelyek elkerülhetőek a javaslat alapján. Indokolt továbbá a menedékjogi eljárásból a kézbesítési ügygondnok kizárása tekintettel arra, hogy az egyes eljárási cselekményekben a törvény az ügyfél személyes részvételét írja elő.

A 98. §-hoz

Gyakorlati problémát jelent a tolmács biztosítása, így indokolt a hosszabb határidő biztosítása. A határidő hosszabbítására annak érdekében van szükség, hogy megalapozott döntést lehessen hozni a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelem és a visszaküldési tilalom kérdéskörében.

A 99. §-hoz

Indokolatlan a Magyarországon jogszerűen tartózkodó kérelmezők befogadó állomáson történő elhelyezése, ha lakhatásuk más módon megoldott. A kísérő nélküli kiskorúak gyermekvédelmi intézményben helyezendők el.

A 100. §-hoz

A Metvhr. 83. § (5) bekezdésében foglalt szabályozást emeli a javaslat törvényi szintre, tekintettel annak jelentőségére a menekültügyi eljárásban.

A 101. §-hoz

A módosítás az Eljárási Irányelvvel és ezen keresztül a legtöbb tagállam gyakorlatával való harmonizációt szolgálja.

A nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek előzetes vizsgálati eljárásban történő elutasításának lehetősége jelentős mértékben megkönnyíti a jogalkalmazást azokban az esetekben, amikor egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem csupán a menedékjog intézményével való visszaélést célozza. A gyors elutasítás - és a rövid időn belül lefolytatható nemperes bírósági eljárás - gyorsíthatja az eljárások lefolytatását, és költséghatékonyabbá teheti a menekültügyi eljárást. Ugyanakkor alaposabb tényállás-felderítést igényel a megalapozatlanság kérdése az előzetes vizsgálati eljárásban, ami az eddiginél hosszabb előzetes vizsgálati eljárási határidőt indokol, hiszen részletesebb meghallgatás, ország-információ beszerzése indokolt.

A módosítást indokolttá teszi az a gyakorlati tapasztalat, hogy a kérelmező ésszerű ok nélkül, adott esetben több éves magyarországi tartózkodást követően nyújtja be elismerés iránti kérelmét, vagy vízummal érkezett az országba, vagy illegálisan érkezett, de idegenrendészeti eljárás indult vele szemben, és azóta hosszabb idő eltelt.

Az Eljárási irányelvre tekintettel a menekültügyi hatóságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a kérelmező menekültként, vagy oltalmazottként elismerhető-e.

Az ún. sur place okon alapuló kérelmet benyújtó külföldiek jogainak védelmét szolgálja a Met. 51. § új (7) bekezdése. A származási ország elhagyását követő eseményeken alapuló védelmi szükségletéről a kérelmező rendszerint később szerez tudomást, s a nemzetközi védelem definíciójának részét képező "megalapozott félelem" is csak ezt követően alakulhat ki. A védelmi igény jelzését - kérelem előterjesztésének idejét - célszerű ezen időponthoz kötni.

A 102. §-hoz

A módosítás a kérelmezők együttműködésre vonatkozó kötelezettségének megszegését szankcionálja.

Az országelhagyási kötelezettség szerepeltetése indokolatlan a menedékjogi szabályozásban. Az eljárás folytatásának kérése indokolatlan és szükségtelen intézmény, amely ellentétes a Ket. hatékonyságra vonatkozó alapelvével.

A 103. §-hoz

A rendelkezés az Eljárási Irányelvnek való megfelelést szolgálja. Tekintettel arra, hogy a menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlanságáról - tehát az ügy érdemében - is dönt, indokolt az "érdemi eljárás" átnevezése "részletes vizsgálati eljárásra".

Az eljárás nevében szereplő "vizsgálati" kifejezés - az Eljárási Irányelv szóhasználatának megfelelően - tükrözi, hogy a menekültügyi hatóság már ezen eljárási szakaszban is vizsgálja a menekültkénti illetve oltalmazottkénti elismerés feltételeit, összeveti a feltárt tényállást a Met. 6. § (1), illetve a Met. 12. § (1) bekezdésében foglalt definíciókkal.

Tekintettel arra, hogy a menekültügyi hatóság a nyilvánvalóan megalapozatlanság kérdéskörében a kérelmet érdemben vizsgálja, indokolt a döntés határozati formában történő meghozatala.

A 104. §-hoz

Indokolatlan a területen maradás jogát két jogerős elutasító döntésig engedélyezni. A módosítás szerinti korlátozás nem ellentétes az Eljárási Irányelvben foglaltakkal, tekintettel arra, hogy a tagállamok az ismételt kérelmek esetében eltérhetnek az irányelv II. fejezetében foglalt alapelvek és garanciák érvényesítésétől. A szabályozás nem ellentétes a Dublini Rendelettel sem, hiszen az nem rendelkezik a területen maradás jogáról.

A 105. §-hoz

A módosítás indoka a nyilvánvalóan megalapozatlansági okok átültetése a jogszabályba.

A 106. §-hoz

A módosítás indoka, hogy a jelenleg hatályos szabályozás a Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint is eltérő jogértelmezést tesz lehetővé, amely veszélyezteti a jogbiztonság követelményének érvényesülését. A részletes vizsgálati eljárásra bocsátott kérelmező esetén a kezdeményezés, illetőleg az őrizetből történő automatikus szabadításának kötelezettsége ugyanakkor - különös tekintettel a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztés büntetésből szabadult, és a bíróság által kiutasított külföldi ország területéről történő eltávolításának meghiúsulására - jelentős közbiztonsági kockázatokat hordoz. Sem a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény, sem az Eljárási Irányelv rendelkezéseivel nem ellentétes, hogy azok a menedékkérők, akik illegálisan lépnek be az ország területére, idegenrendészeti őrizetben maradjanak a menekültügyi eljárás időtartamára. A jelenlegi idegenrendészeti szabályozás alapján is van lehetősége a hatóságnak arra, hogy akár humanitárius megfontolás alapján történő mérlegeléssel döntsön a szabadságkorlátozás megszüntetéséről, ugyanakkor biztosított a köz-, és nemzetbiztonsági megfontolások érvényesítése is. A menedékkérők számára járó, a Befogadási Irányelvből fakadó jogokat az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményekben kell biztosítani.

A 107. §-hoz

A módosítás szerint a külön jogszabályban kijelölt rendvédelmi szerv szakhatóságként csak a részletes vizsgálati eljárásban vesz részt.

A 108. §-hoz

Tekintettel arra, hogy valamennyi kérelmet úgy kell tekinteni, mint menekült státusz iránti kérelmet, illetve formailag és a jogorvoslat szempontjából az oltalmazottként elismerő döntés is elutasítás, így csak a menekültként elismerő döntés esetében lehet a kérelmet megalapozottnak nevezni.

A 109. §-hoz

A módosítás indoka, hogy a védelem biztosítója nem csupán állam, vagy párt, hanem nemzetközi szervezet is lehet.

A 110. §-hoz

A módosítás indoka, hogy amennyiben a részletes vizsgálati eljárásban derül ki, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, indokolt a megszüntetés lehetőségének biztosítása.

A 111 . §-hoz

Az oltalmazottként elismerő döntés - a menekültstátusz szempontjából - elutasító döntés, így a jelenlegi jogszabályi szóhasználat pontosításra szorul.

A 112. §-hoz

A módosítás az Eljárási Irányelv gyors bírósági felülvizsgálati követelményének való megfelelést szolgálja.

A 113. §-hoz

A módosítás a Metvhr. 98. § (1)-(2) bekezdéseit emeli törvényi szintre, mivel az meghatározó fontosságú a menekült, illetve az oltalmazott jogállás visszavonására irányuló eljárásokban.

A 114. §-hoz

A jelenleg hatályos szabályozás csupán az eljárás lefolytatásának kötelezettségét írja elő, semmilyen részletszabályt nem rögzít.

A 115. §-hoz

A Met. 14. §-a a menekültügyi hatóság kötelezettségévé teszi az oltalmazotti jogállások -elismeréstől számított legalább ötévenként történő - felülvizsgálatát, ugyanakkor ezen felülvizsgálati eljárások részletszabályaira nem tartalmaz előírást. Ezt a hiányosságot pótolja az új 75/A. §, amely a Met. VII. fejezetének (A menekültügyi eljárás általános szabályai) rendelkezéseit és a Met. 56-68. §-ait (a részletes vizsgálati eljárás) rendeli megfelelően alkalmazni.

A 116. §-hoz

A módosítás a Metvhr. 102. § (1) bekezdését emeli törvényi szintre, mivel az meghatározó fontosságú a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban.

A 117. §-hoz

A módosítás a Metvhr. 104. § (1)-(2) bekezdéseit emeli törvényi szintre, mivel az meghatározó fontosságú a menedékes jogállás visszavonására irányuló eljárásokban.

A 118. §-hoz

Indokolatlan és a gyakorlatban kivitelezhetetlen a törvény személyi hatálya alá tartozó személyek esetében a menekültügyi nyilvántartásban a családi állapotban, foglalkozásban, iskolai végzettségben az elismerést követően beálló változások átvezetése.

A módosítás az EURODAC-rendeletnek történő megfelelést szolgálja.

A menedékes részére kiállításra kerülő okmány biometrikus adatokat tartalmazó tároló elemmel egészül ki, mely a birtokos arcképmását és ujjnyomatát tartalmazza. Ezért ezen adatok kezelésére a jogszabályi felhatalmazást meg kell teremteni.

A 119. §-hoz

A módosítás indoka, hogy az ügyfél által a menekültügyi eljárás során a családi állapotára tett nyilatkozat gyakran nem egyezik a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásában a családi állapotra vonatkozó bejegyzéssel. A módosítással kizárhatók a visszaélések, illetve rövidülhetne az okmány kiállításának időtartama azáltal, hogy az értesítést a jegyző kapja.

A 120. §-hoz

A biometrikus tartózkodásra jogosító okmányok vonatkozásában szükséges felhatalmazó rendelkezés a hitelesítést végző hatóságok kijelölése érdekében. Szükséges továbbá a Kormány felhatalmazása a menekültügyi eljárásban résztvevő szakhatóság kijelölésére.

A 121. §-hoz

A Met. 2008. január 1-jei hatályba lépését követően került megalkotásra a 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, amelynek a magyar jogrendszerbe való beillesztését, harmonizálását jelen rendelkezés hajtja végre.

A 122. §-hoz

A jelenleg hatályos szabályok szerint a menekültügyi hatóság döntésével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bíróság jár el. A Met. 68. § (3) bekezdése alapján a bírósági eljárás határideje hatvan nap. A jogalkalmazás tapasztalatai szerint azonban a Fővárosi Bíróság jelentősen túllépi a részére meghatározott eljárási hatásidőt, amely azzal a következménnyel jár, hogy a kérelmezők ellátásának költségei megtöbbszöröződnek, emellett a befogadó intézményben tartózkodó kérelmezők körében az elhúzódó eljárások miatt is nagy számban fordulnak elő rendkívüli események. Az illetékességi szabályok megváltozása azt eredményezné, hogy az ilyen ügyekben a felperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye szerinti Ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróságok - a Fővárosi Ítélőtábla esetén - a Fővárosi Bíróság járnának el, amelyek jelenleg is foglalkoznak idegenrendészeti ügyekkel, többek között döntenek a külföldiek kiutasításával és szabadság korlátozásával kapcsolatos kérdésekben, a jogalkalmazás tapasztalata szerint a jogszabályban előírt határidőn belül. Tekintettel arra, hogy a menedékjogot kérelmező külföldiek ügye ezzel több bíróság között kerülne megosztásra ez gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb eljárás lefolytatását eredményezné. Célszerű azonban a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében a jogszabály általános hatálybalépési idejéhez képest további három hónapos hatályba lépési időtartamot megjelölni.

A 123. §-hoz

Az oltalmazotti jogállás 2008. január 1-jei bevezetéséből adódó feladatok az Nytv.-ben ez idáig nem kerültek megjelenítésre. A javaslat ezen hiányosságot pótolja.

A 124. §-hoz

Az Ütv. módosításának indoka, hogy a Visszatérési irányelv szerint a kitoloncolások végrehajtása tekintetében hatékony ellenőrzési rendszert kell a tagállamoknak működtetni. Az ellenőrzést leghatékonyabban az ügyészség tudja elvégezni, amely jelenleg is felügyeli az idegenrendészeti eljárások lefolytatásának törvényességét.

A 125. §-hoz

A gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel indokolt, hogy a menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére a magyar gyermekvédelmi szakellátásban kerüljön sor. A módosítás ennek lehetőségét teremti meg azzal, hogy a kísérő nélküli kiskorúak esetében a gyermek kiskorúságának megállapítása továbbra is a menekültügyi hatóság feladatát képezi. Erre tekintettel szükséges nevesíteni a menekültügyi hatóságot azon szervek körében, amelyek jogosultak a gyermek elhelyezésére intézkedni.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján indokolt az elhelyezés tekintetében intézkedésre jogosult szervek között az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság megjelölése is, amely munkája során gyakran jár el kísérő nélküli kiskorú ügyében.

A 126. §-hoz

A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

A 127. §-hoz

A javaslat a Kormány szerkezetátalakításából, a Ket.-ből, illetve a Visszatérési Irányelvből adódó szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A 128. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza, hogy rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

A 129. §-hoz

A § azon rendelkezéseket tartalmazza, melyek hatályukat vesztik.

A 130. §-hoz

A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.