32021R2303[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2303 rendelete (2021. december 15.) az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2303 RENDELETE

(2021. december 15.)

az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Az Unió menekültügyi politikájának célja, hogy közös európai menekültügyi rendszert (KEMR) dolgozzon ki és hozzon létre, amely összhangban áll az Unió értékeivel és humanitárius hagyományával, és amelyre a szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elve az irányadó.

(2) Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló közös menekültügyi politika alkotórészét képezi az Unió azon célkitűzésének, hogy fokozatosan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget hozzon létre, amely nyitva áll mindazon harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok számára, akik nemzetközi védelmet keresnek az Unióban.

(3) A KEMR a nemzetközi védelemre, az elismerésre és az uniós szinten kínált védelemre irányuló eljárásokra, valamint a befogadási feltételekre vonatkozó közös minimumnormákon alapul, és rendszert hoz létre a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására. Függetlenül a KEMR tekintetében elért fejlődéstől, a nemzetközi védelem nyújtása és az ilyen nemzetközi védelem formája tekintetében továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Az említett eltéréseket a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése terén nagyobb konvergencia biztosításával, és az uniós jog egységes, magas szintű védelmi normákon alapuló alkalmazásának garantálásával kell kezelni az Unió egész területén.

(4) A Bizottság "A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé" című, 2016. április 6-i közleményében prioritást élvező területeket határozott meg a KEMR strukturális fejlesztése céljából, nevezetesen egy fenntartható és méltányos rendszer létrehozását a menedékkérőkért felelős tagállamok meghatározására, az Eurodac rendszer megerősítését, nagyobb konvergencia elérését az uniós menekültügyi rendszerben, a továbbutazás megelőzését az Unión belül, valamint egy új megbízatás kialakítását az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) számára. Az említett közlemény összhangban van az Európai Tanács 2016. február 18-i felhívásával, amely szerint haladást kell elérni az Unió meglévő keretrendszerének reformja irányába egy humánus, méltányos és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében. Az említett közlemény javaslatot is tesz az előrelépésre az Európai Parlamentnek "A Földközi-tenger térségében kialakult helyzet és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségessége" című, 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentésében meghatározott átfogó megközelítéssel összhangban.

(5) Az EASO-t a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre, és a tevékenységét 2011. február 1-jén kezdte meg. Az EASO fokozza a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben, és segíti a tagállamokat a KEMR keretében fennálló kötelezettségeik végrehajtásában. Az EASO támogatást is nyújt azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszerei különös terhelésnek vannak kitéve. Szerepét és a funkcióját azonban tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy ne csak a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést támogassa, hanem erősítse meg a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit, és járuljon hozzá azok hatékony működésének biztosításához is.

(6) Tekintettel a KEMR strukturális hiányosságaira, amelyeket a migránsoknak és a menedékkérőknek az Unióba való nagymértékű és ellenőrizetlen érkezése hozott előtérbe, továbbá az uniós menekültügyi jog hatékony, magas szintű és egységes alkalmazásának szükségességére a tagállamokban, javítani szükséges a KEMR végrehajtását és működését az EASO munkájára építve és azt teljes jogú ügynökséggé továbbfejlesztve. Egy ilyen Ügynökségnek a menekültügyi szakértelem központjának kell lennie. Az Ügynökségnek meg kell könnyítenie és javítania kell a KEMR működését azáltal, hogy koordinálja és megerősíti a menekültügyre vonatkozó, tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét, előmozdítja az uniós és nemzetközi menekültügyi jogot és operatív előírásokat annak érdekében, hogy magas szintű védelmi normákon alapuló nagyfokú egységességet biztosítson az egész Unióban a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárások, a befogadási feltételek és a védelmi szükségletek értékelése tekintetében, a tagállamok közötti valódi és gyakorlati szolidaritás lehetővé tételével annak érdekében, hogy segítse általában az érintett tagállamokat és különösen a nemzetközi védelmet kérelmezőket, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 80. cikkével összhangban, amely kimondja, hogy az Unió releváns jogi aktusaiban megfelelő módon rendelkezni kell a szolidaritás elvének alkalmazásáról, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó uniós szabályok fenntartható módon történő alkalmazása érdekében és uniós szinten a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése terén a konvergencia lehetővé tétele érdekében, ellenőrzi a KEMR operatív és technikai alkalmazását, támogatja a tagállamokat az áttelepítés és a 604/2003/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) végrehajtása terén, valamint operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak a menekültügyi és befogadási rendszereik működtetéséhez, különösen azon tagállamoknak, amelyek rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak.

(7) Az EASO feladatait ki kell terjeszteni, és az említett változások tükrözése érdekében azt jogutódként fel kell váltani egy, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) nevezett ügynökséggel, amely maradéktalanul folytatja valamennyi korábbi tevékenységét és eljárását.

(8) Annak garantálása érdekében, hogy független legyen, és hogy feladatait megfelelő láthassa el, az Ügynökség számára elegendő pénzügyi és humán erőforrást kell biztosítani, többek között az e rendelet szerinti ellenőrzési mechanizmust szolgáló menekültügyi támogató csoportok és szakértői csoportok részét képező elegendő számú saját személyzetet.

(9) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságokkal és más releváns szolgálatokkal, az említett hatóságok és szolgálatok kapacitására és szakértelmére építve, valamint a Bizottsággal. A tagállamoknak együtt kell működniük az Ügynökséggel annak biztosítása érdekében, hogy az képes legyen eleget tenni megbízatásának. E rendelet alkalmazásában fontos, hogy az Ügynökség és a tagállamok jóhiszeműen járjanak el, továbbá időben és megfelelő módon információkat cseréljenek egymással. Minden statisztikai adatszolgáltatás során tiszteletben kell tartani a 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított technikai és módszertani előírásokat.

(10) Az Ügynökségnek információt kell gyűjtenie és elemeznie a menekültügyi helyzetről az Unióban és a harmadik országokban is, amennyiben az hatással lehet az Unióra. Az említett információgyűjtésnek és -elemzésnek lehetővé kell tennie az Ügynökség számára, hogy naprakész információkkal lássa el a tagállamokat többek között a migrációs és menekültáramlásokról, valamint azonosítsa a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit érintő lehetséges kockázatokat. E célból az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel.

(11) A menekültügy terén bekövetkező jogi fejleményekre, többek között a releváns ítélkezési gyakorlatra vonatkozó személyes adatok az Ügynökség által létrehozott weboldalakon nem tárolhatók vagy tehetők közzé, kivéve, ha az ilyen adatokat nyilvánosan hozzáférhető forrásokból szerezték be.

(12) Lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség összekötő tisztviselőket rendelhessen ki a tagállamokba az együttműködés megerősítése és annak céljából, hogy összekötőként járjanak el az Ügynökség és a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok, valamint más releváns szolgálatok között. Az összekötő tisztviselőknek elő kell segíteniük az érintett tagállam és az Ügynökség közötti kommunikációt, és meg kell osztaniuk az Ügynökségtől származó releváns információkat az érintett tagállammal. Az összekötő tisztviselőknek támogatniuk kell az információgyűjtést, és hozzá kell járulniuk az uniós menekültügyi jog alkalmazásának és végrehajtásának előmozdításához, többek között az alapjogok tiszteletben tartása tekintetében. Az összekötő tisztviselőknek rendszeresen jelentést kell tenniük a tagállamokban tapasztalható menekültügyi helyzetről az ügynökség ügyvezető igazgatójának, és az említett jelentéseket az e rendelet szerinti ellenőrzési mechanizmus céljaira figyelem kell venni. Amennyiben az ilyen jelentések aggályokat vetnek fel az érintett tagállam számára releváns egy vagy több aspektusból, az ügyvezető igazgatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell az említett tagállamot.

(13) Az Ügynökségnek biztosítania kell a szükséges támogatást a tagállamok számára ahhoz, hogy elvégezzék a 604/2013/EU rendeletben előírt feladataikat és eleget tegyenek az abban foglalt kötelezettségeiknek.

(14) Az áttelepítést illetően lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség a tagállamok kérésére biztosíthassa számukra a szükséges támogatást. Ennek érdekében az Ügynökségnek szakértelmet kell kialakítania és kínálnia a tagállamok által foganatosított áttelepítési intézkedések támogatására.

(15) Az Ügynökségnek támogatnia kell a tagállamokat az összes nemzeti közigazgatási szervtől, bíróságtól és törvényszéktől, valamint a menekültügyi kérdésekért felelős nemzeti hatóságoktól érkező szakértők képzése tekintetében, többek között egy közös európai menekültügyi képzési program kidolgozása révén. A tagállamoknak közös európai menekültügyi képzési program alapján megfelelő képzést kell kidolgozniuk azzal a céllal, hogy előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat és a közös normákat az uniós menekültügyi jog végrehajtása terén. E tekintetben a tagállamoknak az európai menekültügyi képzési program alapvető részeit bele kell foglalniuk a képzésükbe. Fontos, hogy az említett alapvető részek kiterjedjenek az annak meghatározásával kapcsolatos kérdésekre, hogy a kérelmezők jogosultak-e nemzetközi védelemre, a személyes elbeszélgetéseken alkalmazandó technikákra és a bizonyítékok értékelésére. Emellett az Ügynökségnek ellenőriznie, és szükség esetén biztosítania kell, hogy a menekültügyi támogató csoportokban vagy az e rendelet alapján létrehozott menekültügyi szakértői készenléti állományban (a továbbiakban: a menekültügyi szakértői készenléti állomány) részt vevő valamennyi szakértő megkapja a szükséges képzést az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvétele előtt.

(16) Az Ügynökségnek strukturáltabb, naprakész és egyszerűsített uniós szintű információszolgáltatást kell biztosítania a releváns harmadik országokról. Az Ügynökségnek össze kell gyűjtenie a releváns információkat és országspecifikus információkat tartalmazó jelentéseket kell készítenie. Az Ügynökségnek e célból létre kell hoznia és irányítania kell a harmadik országokra vonatkozó információk európai hálózatait, a duplikáció elkerülése és a nemzeti jelentésekkel való szinergia létrehozása érdekében. Szükséges, hogy az országspecifikus információk többek között az érintett harmadik országban kialakult politikai, vallási és biztonsági helyzetre vonatkozzanak, valamint az emberi jogok megsértésének eseteire, többek között a kínzás és embertelen bánásmód alkalmazására.

(17) A konvergenciának a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése és a nyújtott védelem típusa tekintetében történő előmozdítása érdekében az Ügynökségnek a tagállamokkal közösen elemzést (a továbbiakban: a közös elemzés) és iránymutató feljegyzéseket kell kidolgoznia a bizonyos származási országokban kialakult helyzetről. A közös elemzésnek tartalmaznia kell a releváns származási országok helyzetének országspecifikus információkon alapuló értékelését. Az iránymutató feljegyzéseknek az Ügynökség és a tagállamok által kidolgozott közös elemzés értelmezésén kell alapulniuk. Az Ügynökségnek a közös elemzés és az iránymutató feljegyzések kidolgozása során figyelembe kell vennie az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) legutóbbi, a bizonyos származási országokból érkező menedékkérőknek nyújtandó nemzetközi védelem szükségességének értékelésére vonatkozó támogathatósági iránymutatásait, valamint lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség más releváns forrásokat is figyelembe vehessen. A nemzetközi védelem iránti kérelmek egyedi elbírálása tekintetében a tagállamokat megillető hatáskör sérelme nélkül, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a releváns közös elemzést és iránymutató feljegyzéseket, amikor a nemzetközi védelem iránti kérelmeket olyan harmadik országokból származó személyek nyújtják be, amelyekre vonatkozóan e rendelettel összhangban közös elemzés és iránymutató feljegyzések kidolgozása már megtörtént.

(18) Az Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot, és lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség segíthesse a tagállamokat információ és elemzés szolgáltatása révén harmadik országokról a biztonságos származási ország elve és a biztonságos harmadik ország elve tekintetében. Ilyen információ és elemzés szolgáltatásakor az Ügynökségnek e rendelettel összhangban jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(19) Annak érdekében, hogy az Unióban magas szintű védelmi normákon alapuló, nagyfokú egységességet biztosítson a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárások, a befogadási feltételek és a védelmi szükségletek értékelése tekintetében, az Ügynökségnek az uniós menekültügyi jog megfelelő és hatékony végrehajtását előmozdító tevékenységeket kell megszerveznie és koordinálnia, nem kötelező jogi erejű eszközök igénybevételével. Az Ügynökségnek e célból operatív előírásokat, mutatókat és a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgoznia. Az Ügynökségnek lehetővé kell tennie és elő kell mozdítania a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

(20) Az Ügynökségnek - szoros együttműködésben a Bizottsággal és a Bizottság Szerződések őreként ellátott feladatainak sérelme nélkül - ellenőriznie kell a KEMR operatív és technikai alkalmazását azzal a céllal, hogy megelőzze vagy azonosítsa a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereinek működésében tapasztalható esetleges hiányosságokat, valamint e rendszerek hatékonyságának fokozása érdekében értékelje, hogy a tagállamok mennyire képesek és felkészültek az aránytalan nyomás helyzeteinek kezelésére (a továbbiakban: az ellenőrzési mechanizmus). Az ellenőrzési mechanizmusnak átfogónak kell lennie, és az ellenőrzésnek az érintett tagállam által szolgáltatott információkon, a menekültügyi helyzetre vonatkozó, az Ügynökség által végzett információelemzésen, helyszíni látogatásokon - többek között rövid határidejű értesítés melletti látogatásokon -, esettanulmányokon és olyan adatokon kell alapulnia, amelyeket kormányközi szervezetek vagy szervek, különösen az UNHCR és más releváns szervezetek bocsátottak rendelkezésre a saját szakértelmük alapján. Az ügyvezető igazgatónak lehetőséget kell biztosítania az érintett tagállam számára, hogy észrevételeket tegyen az ellenőrzési mechanizmus részeként lefolytatott ellenőrzési gyakorlat megállapításainak tervezetéhez, és később az ajánlások tervezetéhez. Az ügyvezető igazgatónak az ajánlások tervezetét a Bizottsággal konzultálva kell elkészítenie. Az ügyvezető igazgatónak az érintett tagállam észrevételeinek figyelembevételét követően be kell nyújtania az igazgatótanácsnak az ellenőrzési gyakorlat megállapításait és az ajánlások tervezetét, felvázolva az érintett tagállam által foganatosítandó intézkedéseket - többek között azokat is, amelyekhez az Ügynökség szükség esetén támogatást nyújt - a kapacitással és a felkészültséggel kapcsolatos bármely hiányosság felszámolása érdekében. Az ajánlások tervezetében meg kell határozni, hogy ezen intézkedéseket milyen időkereteken belül kell megvalósítani. Az ajánlásokat az igazgatótanácsnak kell elfogadnia. Lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam az Ügynökségtől támogatást kérhessen az ajánlások megvalósításához és a releváns uniós pénzügyi eszközökből folyósítandó külön pénzügyi támogatásért folyamodhasson.

(21) Az ellenőrzési gyakorlatnak az érintett tagállammal szoros együttműködésben kell történnie, szükség esetén többek között helyszíni látogatások és esettanulmány formájában. Helyénvaló, hogy az esettanulmány a KEMR azon aspektusa számára releváns, egy meghatározott időszakra kiterjedő, pozitív és negatív döntések szelekciójából álljon, amely ellenőrzés alatt áll. Helyénvaló az esettanulmányt objektív adatokra - így például elismerési arányokra - alapozni. Az esettanulmány nem sértheti a tagállamok nemzetközi védelem iránti egyedi kérelmekkel kapcsolatos döntésre vonatkozó hatáskörét, és azt a titoktartás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell elvégezni.

(22) Annak érdekében, hogy az ellenőrzési gyakorlatot a KEMR egyedi elemeire fókuszálhasson, lehetőséget kell biztosítani az Ügynökség számára a KEMR tematikus vagy konkrét aspektusainak ellenőrzésére. Amennyiben az Ügynökség a KEMR tematikus vagy konkrét aspektusai tekintetében ellenőrzési gyakorlatot kezdeményez, biztosítania kell, hogy az említett tematikus vagy konkrét ellenőrzés valamennyi tagállamra kiterjedjen. Az Ügynökség munkája duplikációjának elkerülése érdekében azonban nem volna helyénvaló egy tagállamot a KEMR tematikus vagy konkrét aspektusaira vonatkozó ellenőrzési gyakorlatnak alávetni egy olyan évben, amelyben az említett tagállam KEMR-je valamennyi aspektusának operatív és technikai alkalmazása ellenőrzés alatt áll.

(23) Ha a meghatározott időkereten belül az érintett tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az igazgatótanács által elfogadott ajánlások végrehajtására, és emiatt nem szünteti meg a menekültügyi és befogadási rendszereiben azonosított hiányosságokat vagy a kapacitásával és felkészültségével kapcsolatos bármely olyan problémát, amely súlyos következményekkel jár a KEMR működésére nézve, a Bizottságnak - a saját értékelése alapján - e tagállamnak címzett ajánlásokat kell elfogadnia, amelyben meghatározza a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket, többek között szükség esetén az Ügynökség által az említett tagállam támogatása érdekében teendő konkrét intézkedéseket is. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy helyszíni látogatásokat szervezzen az érintett tagállamba annak érdekében, hogy ellenőrizze az ajánlások végrehajtását. A Bizottságnak az értékelésében mérlegelnie kell az azonosított hiányosságok súlyosságát a KEMR működésére gyakorolt következményeik tekintetében. Amennyiben az ajánlásokban megállapított határidő lejárt, és a tagállam nem tett eleget az ajánlásoknak, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság tanácsi végrehajtási jogi aktusra tehessen javaslatot, amely meghatározza az Ügynökség által az említett tagállam támogatása érdekében meghozandó intézkedéseket, és előírja az említett tagállam számára, hogy működjön együtt az Ügynökséggel ezen intézkedések végrehajtása során.

(24) Az ellenőrzési gyakorlatot végző szakértői csoportok felállításakor az Ügynökségnek meg kell hívnia egy megfigyelőt az UNHCR-tól. Egy ilyen megfigyelő hiánya nem akadályozza meg a csoportokat feladataik ellátásában.

(25) A KEMR megfelelő működésének megkönnyítése és javítása érdekében, továbbá, hogy támogassa a tagállamokat a KEMR keretében fennálló kötelezettségeik végrehajtásában, az Ügynökségnek operatív és technikai segítséget kell nyújtania a tagállamoknak, különösen akkor, ha azok menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak. Ezt a segítséget operatív terv alapján és menekültügyi támogató csoportok kirendelése útján kell biztosítani. A menekültügyi támogató csoportok az Ügynökség saját személyzetének szakértőiből, a tagállamok szakértőiből, a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt szakértőkből, vagy a nem az Ügynökség alkalmazásában álló, az operatív igényeknek megfelelően bizonyítottan releváns ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező egyéb szakértőkből kell állniuk. Fontos, hogy az Ügynökség csak akkor vegyen igénybe az alkalmazásában nem álló ilyen egyéb szakértőket, amennyiben a tagállamokból vagy az Ügynökség saját személyzetéből rendelkezésre álló szakértők hiánya miatt más módon nem tudja biztosítani feladatainak megfelelő és időben történő ellátását.

(26) Lehetővé kell tenni, hogy a menekültügyi támogató csoportok operatív és technikai intézkedésekkel támogathassák a tagállamokat, többek között azáltal, hogy biztosítják a harmadik országbeli állampolgárok azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos szakértelmet, tolmácsolási szolgáltatásokat, valamint a származási országokra, a menekültügyi esetek kezelésére és feldolgozására vonatkozó információkat, segítik a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálására illetékes nemzeti hatóságokat, és segítséget nyújtanak a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek áthelyezésében vagy átadásában. A menekültügyi támogató csoportokra vonatkozó intézkedéseket - hatékony kirendelésük biztosítása érdekében - e rendeletnek kell szabályoznia.

(27) A menekültügyi támogató csoportokban részt vevő szakértőknek el kell végezniük az operatív tevékenységekben való részvételükhez szükséges, a kötelezettségeik és feladataik szempontjából releváns képzést. Az Ügynökségnek szükség esetén és a kirendelést megelőzően vagy a kiküldés ideje alatt az említett szakértők számára az érintett tagállamban (a továbbiakban: a fogadó tagállam) nyújtott operatív és technikai segítségre jellemző képzést kell biztosítania. Annak érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő szakértőket bevonják a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásának megkönnyítésébe, fontos, hogy igazolják legalább egy évnyi releváns tapasztalat meglétét.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportok szakértői rendelkezésre álljanak, és hogy szükség szerint azonnal kirendelhetők legyenek, menekültügyi szakértői készenléti állományt kell létrehozni. A menekültügyi szakértői készenléti állománynak a tagállamok legalább 500 szakértőjéből kell állnia.

(29) Amennyiben egy tagállam menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak, lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség - az említett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére - az említett tagállam beleegyezésével átfogó intézkedések révén segítséget nyújthasson az említett tagállam számára, beleértve a menekültügyi szakértői készenléti állomány szakértőinek kirendelését.

(30) Egy olyan helyzet kezelése érdekében, amelyben valamely tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszere olyan mértékben veszít hatékonyságából, hogy az súlyos következményekkel jár a KEMR működésére, valamint olyan aránytalan nyomás nehezedik rá, amely kivételesen nehéz és sürgős szükségletet helyez az említett rendszerre, és az érintett tagállam nem tesz kielégítő intézkedést e nyomás kezelésére - többek között nem kér operatív és technikai segítséget, vagy nem egyezik bele az Ügynökségnek az ilyen segítségre irányuló kezdeményezésébe -, vagy az érintett tagállam nem felel meg a Bizottság ajánlásainak egy ellenőrzési gyakorlatot követően, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktust javasolhasson a Tanácsnak, amely azonosítja az Ügynökség által teendő intézkedéseket, és előírja az érintett tagállam számára, hogy működjen együtt az Ügynökséggel az említett intézkedések végrehajtásában. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadására vonatkozó végrehajtási hatáskört a Tanácsra kell ruházni, tekintettel a meghozandó intézkedések politikailag érzékeny jellegére és azon lehetséges hatásra, amelyet az ilyen intézkedések a nemzeti hatóságok feladataira gyakorolhatnak. Lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség - az említett végrehajtási jogi aktus alapján - beavatkozhasson valamely tagállam megsegítése érdekében, amennyiben annak menekültügyi vagy befogadási rendszere olyan mértékben veszít a hatékonyságából, hogy az súlyos következményekkel jár a KEMR működésére nézve. Az Ügynökség ilyen beavatkozása nem érint a Bizottság által kezdeményezett bármely jogsértési eljárást.

(31) Annak érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportok - köztük a menekültügyi szakértői készenléti állományból kirendelt szakértők - képesek legyenek a feladataik hatékony ellátására a szükséges eszközökkel, lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség műszaki eszközöket szerezhessen be vagy bérelhessen. Ez azonban nem érintheti a fogadó tagállamok azon kötelezettségét, hogy rendelkezésére bocsássák az Ügynökség számára ahhoz szükséges létesítményeket és eszközöket, hogy képes legyen biztosítani az előírt operatív és technikai segítséget. Az eszközök beszerzését vagy bérletét megelőzően az Ügynökségnek alapos igény- és költség-haszon elemzést kell végeznie.

(32) Azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerei - különösen földrajzi vagy demográfiai helyzetükből adódóan - sajátos és aránytalan nyomásnak vannak kitéve, az Ügynökségnek segítséget kell nyújtania az Unión belüli szolidaritási intézkedésekhez és a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek Unión belüli áthelyezéséhez vagy átadásához kapcsolódó feladatainak és kötelezettségeinek teljesítéséhez, biztosítva mindeközben azt, hogy ne lehessen hasznot húzni a menekültügyi és befogadási rendszerekből.

(33) Amennyiben valamely tagállam konkrét és aránytalan migrációs kihívással szembesül a külső határok migrációs csomópontoknak nevezett konkrét területein, lehetővé kell tenni, hogy kérhesse, hogy az Ügynökség operatív és technikai segítséget nyújtson. Ilyen esetekben a tagállam támaszkodhat a tagállamoknak az Ügynökségen keresztül kirendelt szakértőiből, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott, Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), vagy más releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek szakértőiből, valamint az Ügynökség személyzetének és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a szakértőiből álló, migrációkezelést támogató csapatok által nyújtott jobb operatív és technikai megerősítésre. Helyénvaló, hogy az Ügynökség segítse a Bizottságot a különböző uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységének helyszíni koordinációjában.

(34) A migrációs csomópontoknál a tagállamoknak - a Bizottság koordinációja mellett - együtt kell működniük a releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel. Az uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek saját megbízatásukkal és hatáskörükkel összhangban kell együttműködniük. A Bizottságnak a releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködve biztosítania kell, hogy a migrációs csomópontokon végzett tevékenységek megfeleljenek a releváns uniós jognak.

(35) Az Ügynökségnek küldetésének teljesítése céljából és a feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben, az uniós joggal és szakpolitikával összhangban megkötött munkamegállapodások keretében együtt kell működnie más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen a bel- és igazságügy terén működő szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben. Az említett munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(36) Fontos, hogy az Ügynökség együttműködjön a 2008/381/EK tanácsi határozattal (7) létrehozott Európai Migrációs Hálózattal a szinergiák biztosítása és a tevékenységek duplikációjának elkerülése érdekében.

(37) Az Ügynökségnek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben munkamegállapodások keretében együtt kell működnie nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNHCR-rel, hogy ki tudja használni azok szakértelmét és támogatását. Ennek érdekében szükséges, hogy az UNHCR és más releváns nemzetközi szervezetek szerepét teljes mértékben elismerjék és bevonják azokat az Ügynökség tevékenységébe. Az említett munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(38) Az Ügynökségnek elő kell mozdítania az operatív együttműködést a tagállamok és harmadik országok között a tevékenységeivel kapcsolatos kérdésekben és a feladatainak ellátásához szükséges mértékben. Lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben - a munkamegállapodások keretében, amelyeket a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia - együttműködhessen harmadik országok hatóságaival is. Az Ügynökségnek az Európai Unió külső politikájának megfelelően kell eljárnia, és helyénvaló, hogy azt beépítse a harmadik országokkal folytatott szélesebb körű stratégiai együttműködésre irányuló külső tevékenységeibe. Az Ügynökség megbízatása semmilyen körülmények között nem terjed ki független külső politika kialakítására. Harmadik országokkal folytatott együttműködésük során az Ügynökségnek és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) meghatározott alapjogokat, és meg kell felelniük az uniós jog részét képező szabályoknak és normáknak, beleértve a harmadik országok területén folytatott tevékenységeket is.

(39) Lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség saját személyzeti állományából a releváns harmadik országokba összekötő tisztviselőként szakértőket rendelhessen ki annak érdekében, hogy megkönnyítse a harmadik országokkal a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést. Az összekötő tisztviselő kirendelését megelőzően az Ügynökségnek értékelnie kell az érintett országban fennálló emberi jogi helyzetet annak biztosítása érdekében, hogy az említett ország megfeleljen a sérthetetlen emberi jogi normáknak.

(40) Az Ügynökségnek szoros kapcsolatot kell fenntartania a civil társadalmi szervezetekkel a menekültügyet érintő információk cseréje és az e téren szerzett ismeretek összefogása céljából. Az Ügynökségnek konzultációs fórumot kell létrehoznia, amely a menekültügy terén az információcsere és a tudásmegosztás mechanizmusa lesz. A konzultációs fórumnak tanácsot kell adnia az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben. Fontos, hogy a konzultációs fórum összetételét és méretét tevékenységei hatékonyságának kellő figyelembevételével határozzák meg, továbbá, hogy az Ügynökség megfelelő humán és pénzügyi erőforrásokat allokáljon a konzultációs fórum részére.

(41) E rendelet tiszteletben tartja az alapjogokat, és figyelembe veszi különösen a nemzetközi és az uniós jog, többek között a Charta által elismert alapelveket. Az Ügynökségnek minden tevékenységét ezen alapjogok és elvek - különösen a menedékjog, a visszaküldés tilalma, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, ideértve az uniós jog szerinti családegyesítéshez való jogot, a gyermek jogai, a személyes adatok védelméhez való jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog - teljes tiszteletben tartásával kell végeznie. Mindenkor figyelembe kell venni a gyermek jogait és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek különleges szükségleteit. Az Ügynökségnek ezért feladatait a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően, a gyermek mindenek felett álló érdekét tiszteletben tartva kell végeznie, megfelelően tekintetbe véve a kiskorú jólétét és szociális fejlődését, a biztonsági és védelmi megfontolásokat, valamint a kiskorúnak az életkorának és érettségi fokának megfelelő álláspontját.

(42) Amennyiben az Ügynökség által nyújtott operatív és technikai segítség kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket érint, az említett segítséget e személyek helyzetéhez kell igazítani az uniós és a nemzeti menekültügyi jog által megállapított követelményekkel összhangban.

(43) Az Ügynökségnek alapjogi stratégiát kell elfogadnia és végrehajtania az alapjogok védelmének figyelemmel kísérésére és biztosítására.

(44) Független alapjogi tisztviselőt kell kinevezni annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség tevékenysége során tiszteletben tartsa az alapjogokat, és hogy a Chartával összhangban előmozdítsa az alapjogok tiszteletben tartását az Ügynökségen belül, többek között az Ügynökség alapjogi stratégiájára vonatkozó javaslat előterjesztése és e stratégia végrehajtásának biztosítása, valamint az Ügynökséghez az Ügynökség panasztételi mechanizmusa keretében beérkezett panaszok kezelése révén. E célból fontos, hogy az Ügynökség az alapjogi tisztviselőt számára az Ügynökség megbízatásának és méretének megfelelő erőforrásokat és személyzetet biztosítson.

(45) Az Ügynökségnek az alapjogi tisztviselő felelősségébe tartozó panaszkezelési mechanizmust kell létrehoznia. A panaszkezelési mechanizmus célja az alapjogok tiszteletben tartásának biztosítása az Ügynökség valamennyi tevékenysége során. A panaszkezelési mechanizmusnak igazgatási mechanizmusnak kell lennie. Az Ügynökséghez beérkező panaszoknak a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében történő kezeléséért az alapjogi tisztviselő felel. Fontos, hogy a panaszkezelési mechanizmus hatékony legyen, biztosítva, hogy a panaszokat megfelelően utókövessék. A panaszkezelési mechanizmus nem érinti a közigazgatási és igazságügyi jogorvoslatokhoz való hozzáférést, és nem jelent követelményt az ilyen jogorvoslatok igénybevétele szempontjából. A panaszkezelési mechanizmus nem képezhet olyan mechanizmust, amelynek keretében vitatnak a nemzetközi védelem iránti egyedi kérelmekre vonatkozóan valamely nemzeti hatóság által hozott bármely határozatot. Elengedhetetlen, hogy a tagállamok szükség esetén bűnügyi nyomozást folytassanak. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében az Ügynökségnek az Unión belüli menekültügyi helyzetről szóló éves jelentésében be kell számolnia a panaszkezelési mechanizmusról. Fontos, hogy az Ügynökségnek az Unión belüli menekültügyi helyzetről szóló éves jelentése kitérjen különösen a beérkezett panaszok számára, az alapjogok megsértésének típusaira, az érintett műveletekre és - amennyiben lehetséges - az Ügynökség és a tagállamok által hozott utókövető intézkedésekre.

(46) A Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat az Ügynökség igazgatótanácsában, hogy működése felett szakpolitikai és politikai felügyeletet gyakoroljanak. Az igazgatótanácsnak ki kell jelölnie az ügynökség tevékenységének általános irányát, és biztosítania kell, hogy az Ügynökség elvégezze feladatait. Amennyire lehetséges, javasolt, hogy az igazgatótanács a tagállamok menekültügyi szolgálatainak operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből álljon, és hogy az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekedjen arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács folyamatos munkájának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsot megfelelő hatáskörökkel kell felruházni, különösen arra, hogy megállapítsa a költségvetést, ellenőrizze annak végrehajtását, elfogadja a megfelelő pénzügyi szabályokat, átlátható munkafolyamatokat állapítson meg az Ügynökség döntéshozatalához, és kinevezze az ügyvezető igazgatót és annak helyettesét. Helyénvaló, hogy az Ügynökséget a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítéssel összhangban kell irányítani és működtetni.

(47) Az Ügynökségnek az operatív és technikai kérdésekben függetlennek kell lennie, és jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiával kell rendelkeznie. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy az Ügynökség az Unió ügynöksége legyen, amely jogi személyiséggel rendelkezik és az e rendelet által ráruházott hatásköröket gyakorolja.

(48) Az Ügynökségnek tevékenységeiről be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(49) Az Ügynökségnek autonómiája biztosítása érdekében önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amely nagy részének az Uniótól kapott hozzájárulásból kell származnia. Az Ügynökség finanszírozásáról a költségvetési hatóságnak kell megállapodásra jutnia az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (8) 27. pontjában meghatározottak szerint. Az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni az Unió hozzájárulására, valamint minden, az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott támogatásra. A beszámoló ellenőrzését a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(50) Fontos, hogy az Ügynökség tevékenységeiről szóló konszolidált éves jelentés meghatározza az Ügynökség minden egyes fő tevékenységére fordított kiadások arányát.

(51) Az Ügynökség által e rendelettel összhangban vissza nem térítendő támogatás, hatáskör-átruházási megállapodások vagy szerződések formájában rendelkezésre bocsátott pénzügyi források nem eredményezhetnek kettős finanszírozást más nemzeti, uniós vagy nemzetközi pénzügyi forrásokkal.

(52) Az Ügynökségre alkalmazni kell az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9).

(53) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10) az Ügynökségre korlátozás nélkül kell alkalmazni, és az Ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (11).

(54) Az Ügynökségre alkalmazni kell az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12).

(55) Az Ügynökség e rendelet keretében végzett minden adatkezelési tevékenységét az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban kell végezni, és tiszteletben kell tartani a szükségesség és arányosság elvét. Az Ügynökség csak annak érdekében kezelhet személyes adatokat, hogy a tagállamoknak történő operatív és technikai segítség nyújtásával, az áttelepítéssel, az információcserének a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Europol vagy az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott, Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) között való megkönnyítésével, valamint a menekültügyi helyzetre vonatkozó információk elemzésével kapcsolatos feladatait ellássa, az ellenőrzési gyakorlat céljából készített esettanulmányok céljából és nemzetközi védelem iránti kérelmek esetleges kezelése céljából, a migrációkezelést támogató csapatokban a migrációs csomópontokon végzett feladatai ellátása során szerzett információ keretében, továbbá adminisztratív célokból. A személyes adatok bármely kezelését szigorúan az említett célokból szükséges személyes adatokra kell korlátozni, és annak során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét. Tilos a tárolt személyes adatok bármely kezelése az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokra.

(56) Minden személyes adatot, amelyet az Ügynökség kezel, 30 nap után törölni kell, kivéve az adminisztratív célból kezelt adatokat. Ennél hosszabb megőrzési időszak nem szükséges azon célokból, amelyek érdekében az Ügynökség e rendelet keretében személyes adatokat kezel.

(57) Azon érzékeny jellegű személyes adatokat, amelyek annak értékeléséhez szükségesek, hogy egy harmadik országbeli állampolgár jogosult-e nemzetközi védelemre, csak a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának megkönnyítése céljából, egy nemzetközi védelemre vonatkozó eljárásban történő szükséges segítségnyújtás biztosítása céljából, vagy áttelepítés céljából lehet kezelni. Az ilyen adatkezelésnek arra kell korlátozódnia, ami szigorúan szükséges a nemzetközi védelem iránti kérelem teljeskörű értékelése elvégzésének céljából a kérelmező érdekében.

(58) Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15) kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő kezelésére, kivéve, ha az ilyen, tagállamok illetékes hatóságai általi adatkezelés bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása - ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését - céljából történik.

(59) Az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (16) kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok illetékes hatóságai általi, bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása - ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését - céljából e rendelet alapján történő kezelésére.

(60) Az (EU) 2016/679 rendeletben a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyek jogainak és szabadságainak - különösen a rájuk vonatkozó személyes adatok védelméhez való joguk - védelmére vonatkozóan meghatározott szabályokat részletesen meg kell határozni az adatkezelésre vonatkozó felelősség, az érintettek jogainak védelme és az adatvédelem felügyelete tekintetében, különösen, ha bizonyos ágazatokról van szó.

(61) mivel e rendelet céljait, nevezetesen, hogy megkönnyítse a KEMR végrehajtását és javítsa annak működését, menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét, előmozdítsa az uniós menekültügyi jogot és az operatív előírásokat a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárások, a befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése nagyfokú egységességének biztosítása érdekében az egész Unióban, ellenőrizze a KEMR operatív és technikai alkalmazását, valamint jobb operatív és technikai segítséget biztosítson a tagállamok számára a menekültügyi és befogadási rendszereik működtetéséhez, különösen azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az intézkedések terjedelme és hatásai miatt, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(62) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(63) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(64) Figyelemmel arra, hogy Dánia eddig hozzájárult a menekültügy területén a tagállamok közötti gyakorlati együttműködéshez, az Ügynökségnek elő kell segítenie a Dániával folytatott operatív együttműködést. Ebből a célból Dánia képviselőjét fel kell kérni, hogy szavazati jog nélkül részt vegyen az igazgatótanács valamennyi ülésén.

(65) Céljának elérése érdekében szükséges, hogy az Ügynökség nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek olyan megállapodást kötöttek az Unióval, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot, különösen Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc részvételére. Következésképpen és tekintettel arra, hogy Liechtenstein, Norvégia és Svájc - az EASO-ban való részvételükre vonatkozó, az említett országok által az Unióval kötött megállapodások alapján - részt vesz az EASO tevékenységeiben, lehetővé kell tenni, hogy Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc részt vehessen az Ügynökség tevékenységeiben, és - a meglévő vagy új megállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban - hozzájárulhasson a tagállamok és az Ügynökség közötti gyakorlati együttműködéshez. E célból lehetővé kell tenni, hogy Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc képviselői az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(66) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok menekültügyi hatóságainak a nemzetközi védelem iránti egyedi kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörét.

(67) E rendelet célja a 439/2010/EU rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel a megteendő módosítások száma és jellege érdemi, az egyértelműség érdekében az említett rendeletet azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ezen rendelet kötelező, teljes egészében fel kell váltani. Az e rendelet által létrehozott Ügynökségnek a 439/2010/EU rendelet által létrehozott EASO helyébe kell lépnie, és át kell vennie annak feladatait, következésképpen az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező, a hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

(68) E rendeletnek a KEMR operatív és technikai alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusra vonatkozó rendelkezései többek között a 604/2013/EU rendelet által létrehozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszerhez kapcsolódnak. Mivel az említett rendelet által létrehozott rendszer megváltozhat, szükségesnek tűnik az említett rendelkezések alkalmazását egy későbbi időpontig, nevezetesen 2023. december 31-ig elhalasztani. Ezenkívül az ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó azon rendelkezések, amelyek az érintett tagállamnak címzett ajánlások elfogadásához kapcsolódnak, valamint az aránytalan nyomás helyzetére, illetve a menekültügyi és befogadási rendszerek hiányosságaira vonatkozó rendelkezések közvetlenebbül kapcsolódnak a 604/2013/EU rendelet által létrehozott rendszer felelősségi aspektusaihoz, és érintik azokat. Mivel az említett rendelet helyébe egy jelenleg tárgyalás alatt álló új jogi aktus léphet, és tekintettel egy ilyen új jogi aktus releváns szempontjainak jelentőségére, az említett rendelkezéseket csak az említett rendelet felváltásának időpontjától kell alkalmazni, kivéve, ha az említett rendelet felváltására 2023. december 31. előtt kerül sor, amely esetben az említett rendelkezéseket 2023. december 31-től kell alkalmazni.

(69) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2016. szeptember 21-én véleményt (18) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ MENEKÜLTÜGYI ÜGYNÖKSÉGE

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség). Az Ügynökség a 439/2010/EU rendelet által létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) helyébe lép, és annak jogutódja.

(2) Az Ügynökség az alapjogokat maradéktalanul tiszteletben tartó módon hozzájárul az uniós menekültügyi jog hatékony és egységes alkalmazásának biztosításához a tagállamokban. Az Ügynökség megkönnyíti és támogatja a tagállamok tevékenységeit a közös európai menekültügyi rendszer (a továbbiakban: a KEMR) végrehajtásában, többek között azáltal, hogy konvergenciát tesz lehetővé a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése tekintetében az egész Unióban, valamint azáltal, hogy koordinálja és megerősíti a gyakorlati együttműködést és információcserét.

Az Ügynökség - többek között a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmus révén, valamint a tagállamok számára operatív és technikai segítség nyújtásával - javítja a KEMR működését, különösen amikor azok menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak.

(3) Az Ügynökség - függetlensége, az általa nyújtott segítség és az általa gyűjtött és terjesztett információk tudományos és szakmai színvonala, operatív eljárásainak és módszereinek átláthatósága, a rá bízott feladatok ellátása során tanúsított gondossága, valamint a megbízatása teljesítéséhez szükséges informatikai támogatás alapján - szakértői központként működik.

2. cikk

Feladatok

(1) Az 1. cikk alkalmazásában az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a) megkönnyíti, koordinálja és erősíti a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügyi és befogadási rendszereikre vonatkozóan;

b) összegyűjti és elemzi a menekültügyi helyzetre és a KEMR végrehajtására vonatkozó minőségi és mennyiségi jellegű információkat;

c) támogatja a tagállamokat a KEMR keretében rájuk háruló feladataik és kötelezettségeik teljesítésében;

d) segítséget nyújt a tagállamoknak az összes nemzeti közigazgatási szervhez, bírósághoz és törvényszékhez, valamint a menekültügyi kérdésekért felelős nemzeti hatóságokhoz tartozó tagállami szakértők képzésében, és adott esetben maga is képzést biztosít a számukra, többek között egy európai menekültügyi képzési program kidolgozása révén;

e) elkészíti és rendszeresen frissíti a jelentéseket és egyéb dokumentumokat, amelyek az Unió szintjén információt nyújtanak a releváns harmadik országok - többek között származási országok - helyzetéről;

f) létrehozza és összehangolja a harmadik országokra vonatkozó információk európai hálózatát;

g) tevékenységeket szervez, és koordinálja a tagállamoknak a származási országokban fennálló helyzetről szóló közös elemzés és iránymutató feljegyzések kidolgozására irányuló erőfeszítéseit;

h) tájékoztatást és elemzést nyújt a harmadik országokról a biztonságos származási ország elve és a biztonságos harmadik ország elve (a továbbiakban: a biztonságos ország elvek) tekintetében;

i) hatékony operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak, különösen, ha azok menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalan nyomás alatt állnak;

j) megfelelő támogatást nyújt a tagállamoknak a 604/2013/EU rendelet szerinti feladataik és kötelezettségeik teljesítéséhez;

k) segítséget nyújt a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek Unión belüli áthelyezéséhez vagy átadásához;

l) menekültügyi támogató csoportokat hoz létre és rendel ki;

m) menekültügyi szakértői készenléti állományt (a továbbiakban: a menekültügyi szakértői készenléti állomány) hoz létre a 19. cikk (6) bekezdésének megfelelően;

n) beszerzi és kirendeli a szükséges technikai eszközöket a menekültügyi támogató csoportok részére, valamint kirendeli a menekültügyi szakértői készenléti állomány szakértőit;

o) operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat dolgoz ki az uniós menekültügyi jog végrehajtásának tekintetében;

p) összekötő tisztviselőket rendel ki a tagállamokba;

q) ellenőrzi a KEMR operatív és technikai alkalmazását azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat menekültügyi és befogadási rendszereik hatékonyságának fokozásában;

r) támogatja a tagállamok harmadik országokkal a KEMR külső dimenziójával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködését, többek között összekötő tisztviselők harmadik országokba történő kirendelése révén;

s) segítséget nyújt a tagállamoknak áttelepítési intézkedéseikkel kapcsolatban.

(2) Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytat a megbízatása körébe tartozó területeken. Tevékenységéről pontos és átfogó tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára. Az Ügynökség nem folytathat olyan kommunikációs tevékenységeket, amelyek sértik az e cikk (1) bekezdésében említett feladatokat. A kommunikációs tevékenységeket az 65. cikk sérelme nélkül és az igazgatótanács által elfogadott, releváns kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell elvégezni.

3. cikk

Nemzeti kommunikációs kapcsolattartó pontok

Minden tagállam kinevez legalább egy nemzeti kapcsolattartó pontot az Ügynökséggel a 2. cikkben említett feladatokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kommunikáció céljából.

2. FEJEZET

GYAKORLATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS A MENEKÜLTÜGY TERÉN

4. cikk

A jóhiszemű együttműködés kötelezettsége és információcsere

(1) Az Ügynökség és a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok, valamint más releváns szolgálatok jóhiszeműen együttműködnek.

(2) Az Ügynökség és a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok, valamint más releváns szolgálatok az e rendelet által rájuk ruházott feladatok és kötelezettségek - különösen az Ügynökség a 2. cikkben említett feladatai - elvégzése érdekében időben és megfelelő módon kicserélik az összes szükséges információt.

(3) Az Ügynökség szorosan együttműködik a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságokkal, valamint más releváns szolgálatokkal, továbbá a Bizottsággal. Az Ügynökség feladatait a más releváns uniós szervekre, hivatalokra és ügynökségekre bízott feladatok sérelme nélkül végzi. Az Ügynökség az e rendeletben előírtaknak megfelelően együttműködik ezen uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, kormányközi szervezetekkel - különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával (a továbbiakban: UNHCR) -, valamint más releváns szervezetekkel.

(4) Az Ügynökség szervezi, előmozdítja és koordinálja a tagállamok közötti információcserét lehetővé tevő tevékenységeket, adott esetben többek között hálózatok kialakítása révén.

(5) Ha az ügyvezető igazgató, miután az egyik tagállamot felszólította az Ügynökség feladatainak e rendelettel összhangban történő elvégzéséhez szükséges információk Ügynökség számára történő megadására megállapítja, hogy az érintett tagállam ezt rendszeresen elmulasztja megtenni, erről a tényről jelentést tesz az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak.

5. cikk

A menekültügyi helyzetre vonatkozó információelemzés

(1) Az Ügynökség információt gyűjt és elemez a menekültügyi helyzetről az Unióban és harmadik országokban, amennyiben ez a helyzet hatással lehet az Unióra, beleértve a kiváltó okokra, a migrációs és a menekültáramlásra, a kísérő nélküli kiskorúak jelenlétére, a harmadik országok általános befogadási képességeire és áttelepítési szükségleteire, valamint harmadik országbeli állampolgárok lehetséges nagyszámú, a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit potenciálisan aránytalan nyomás alá helyező érkezésére vonatkozó naprakész információkat, annak érdekében, hogy időben és megbízható információt bocsásson a tagállamok rendelkezésére, és azonosítsa a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit fenyegető lehetséges kockázatokat.

Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott célból az Ügynökség szorosan együttműködik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, és adott esetben figyelembe veszi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2019/1896 rendelet 29. cikke szerint végzett kockázatelemzést, annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által szolgáltatott információk esetében a legmagasabb szintű következetességet és konvergenciát.

(2) Az Ügynökség elemzése különösen a tagállamok, a releváns uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az UNHCR által nyújtott információkon, különösen az UNHCR globális áttelepítési szükségletekről szóló jelentésein alapul. Az Ügynökség a releváns szervezetek által rendelkezésre bocsátott információkat is figyelembe vehet azok szakértelme alapján.

(3) Az Ügynökség gondoskodik a releváns információk tagállamok közötti és a Bizottsággal történő gyors cseréjéről. Időben és megfelelően benyújtja az elemzése eredményeit az igazgatótanácsnak. Az Ügynökség az információk elemzéséről évente kétszer jelentést tesz az Európai Parlamentnek.

6. cikk

A KEMR végrehajtására vonatkozó információk

(1) Az Ügynökség szervezi, koordinálja és előmozdítja az uniós menekültügyi jog végrehajtására vonatkozó információcserét a tagállamok között, továbbá a Bizottság és a tagállamok között.

(2) Az Ügynökség adatbázisokat és webportálokat hoz létre az uniós, nemzeti és nemzetközi menekültügyi jogi eszközökről, különösen a meglévő intézkedések felhasználásával. Nem lehet személyes adatokat az említett adatbázisokban tárolni, illetve az említett webportálokon közzétenni, kivéve, ha az ilyen adatokat az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhető forrásokból szerezte be.

(3) A (2) bekezdésben említett adatbázisoknak és webportáloknak nyilvánosan hozzáférhető részeket kell tartalmazniuk, amelyek a következőket tartalmazzák:

a) a nemzetközi védelem iránti kérelmekre, valamint a menekültügyi kérdésekért felelős nemzeti hatóságok által hozott határozatokra vonatkozó statisztikák;

b) információk a nemzeti jogról és a jogi fejleményekről a menekültügy területén, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is;

c) információk az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: az EUB) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának releváns ítélkezési gyakorlatáról.

7. cikk

Összekötő tisztviselők a tagállamokban

(1) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség személyzetéből nevezi ki az összekötő tisztviselőként a tagállamokba kirendelendő szakértőket.

(2) Az ügyvezető igazgató az érintett tagállammal konzultálva javaslatot tesz az említett tisztviselők kirendelésének jellegére és feltételeire, valamint arra a tagállamra vagy régiókra, ahová összekötő tisztviselőt lehet kirendelni. Az ügyvezető igazgató határozhat úgy, hogy egy összekötő tisztviselő legfeljebb négy, földrajzilag egymáshoz közel álló tagállamot is lefedjen. Az ügyvezető igazgató javaslatát az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia.

(3) Az ügyvezető igazgató értesíti az érintett tagállamot az összekötő tisztviselők kinevezéséről, és az említett tagállammal együtt meghatározza a tisztviselő kirendelési helyét.

(4) Az összekötő tisztviselők az Ügynökség nevében járnak el, és előmozdítják az együttműködést és a párbeszédet az Ügynökség és a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok, valamint más releváns szolgálatok között. Az összekötő tisztviselők különösen:

a) összekötőként járnak el az Ügynökség és a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok, valamint más releváns szolgálatok között;

b) támogatják a 5. cikkben említett információk és az Ügynökség által igényelt bármely más információk gyűjtését;

c) hozzájárulnak az uniós menekültügyi jog alkalmazásának előmozdításához, többek között az alapjogok tiszteletben tartása terén is;

d) kérelemre segítik a tagállamokat a menekültügyi és befogadási rendszereikre nehezedő lehetséges aránytalan nyomás kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó vészhelyzeti tervük elkészítésében;

e) elősegítik a tagállamok egymás közötti, valamint az érintett tagállam és az Ügynökség közötti kommunikációt, továbbá megosztják az Ügynökségtől származó releváns információkat az érintett tagállammal, többek között a folyamatban lévő segítségnyújtásról;

f) rendszeresen jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak az érintett tagállamban kialakult menekültügyi helyzetről, valamint azon képességéről, hogy hatékonyan működtesse a menekültügyi és fogadási rendszereit.

Amennyiben az első albekezdés f) pontjában említett jelentések aggályokat vetnek fel az érintett tagállam számára releváns egy vagy több aspektusból, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az említett tagállamot. E jelentéseket a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmus alkalmazásában figyelembe veszik, és továbbítják az érintett tagállamnak.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az összekötő tisztviselők rendszeres kapcsolatban maradnak a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságokkal és más releváns szolgálatokkal, folyamatosan tájékoztatva az érintett tagállam által kijelölt kapcsolattartó pontot.

(6) Az összekötő tisztviselők feladataik ellátása során csak az Ügynökségtől fogadhatnak el utasításokat.

8. cikk

Képzés

(1) Az Ügynökség képzést dolgoz ki, fejleszt és vizsgál felül a saját személyzetének tagjai, a releváns nemzeti közigazgatási szervek, bíróságok és törvényszékek, valamint a tagállamok menekültügyért és befogadásért felelős nemzeti hatóságai személyzetének tagjai számára.

(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett képzést a tagállamokkal, és adott esetben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, a 168/2007/EK tanácsi rendelettel (19) létrehozott Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, valamint releváns képzési szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel, igazságügyi szervezetekkel, képzési hálózatokkal és szervezetekkel szoros együttműködésben dolgozza ki.

(3) Az Ügynökség európai menekültügyi képzési programot alakít ki a menekültügy terén meglévő Unión belüli együttműködés figyelembevételével, annak érdekében, hogy előmozdítsa a legjobb gyakorlatokat és a magas szintű normákat az uniós menekültügyi jog végrehajtása tekintetében.

A tagállamok az uniós menekültügyi jog szerinti kötelezettségeik értelmében, az európai menekültügyi képzési program alapján megfelelő képzést alakítanak ki személyzetük számára, és az említett program legfontosabb részeit beépítik e képzésbe.

(4) Az Ügynökség által kínált képzésnek magas szintűnek kell lennie, valamint azonosítania kell az alapvető elveket és a legjobb gyakorlatokat a közigazgatási módszerek, döntések és joggyakorlatok nagyobb konvergenciájának biztosítása érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti bíróságok és törvényszékek függetlenségét.

Az európai menekültügyi képzési program részeként az Ügynökség által kínált képzés különösen az alábbiakra terjed ki:

a) nemzetközi és uniós alapjogi normák, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) rendelkezései, valamint a nemzetközi és az uniós menekültügyi jog, beleértve a konkrét jogi kérdéseket és az ítélkezési gyakorlatot;

b) annak megállapításával kapcsolatos kérdések, hogy egy kérelmezőt megillet-e a nemzetközi védelem, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek jogai;

c) a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozásával kapcsolatos kérdések;

d) interjútechnikák;

e) bizonyítékok értékelése;

f) a nemzeti bíróságok, az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága releváns ítélkezési gyakorlata, valamint a menekültügyi jog terén bekövetkezett egyéb releváns fejlemények;

g) ujjnyomatadatokkal - beleértve az adatvédelmi vonatkozásokat -, adatminőségi és adatbiztonsági követelményekkel kapcsolatos kérdések;

h) orvosszakértői és jogi szakértői jelentések felhasználása a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárásban;

i) harmadik országokra vonatkozó információk létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos kérdések;

j) befogadási feltételek;

k) kiskorúakkal, különösen kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos kérdések, többek között a gyermek mindenek felett álló érdekeinek értékelése, a kiskorú meghallgatáshoz való jogára vonatkozó konkrét eljárási biztosítékok és más gyermekvédelmi vonatkozások, az életkor megállapítására szolgáló technikák, valamint a gyermekek és a családok befogadásának feltételei;

l) a különleges eljárási garanciákat igénylő, a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők és a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyekkel kapcsolatos kérdések, különös tekintettel a kínzás áldozataira, az emberkereskedelem áldozataira, és a kapcsolódó, a nemek közötti egyenlőség szempontjából érzékeny kérdésekre;

m) tolmácsolással és a kulturális közvetítéssel kapcsolatos kérdések;

n) áttelepítéssel kapcsolatos kérdések;

o) az áthelyezési eljárások kezelésével kapcsolatos kérdések;

p) ellenálló képesség és stresszkezelési készségek, különösen a vezetői pozíciót betöltő személyzettel kapcsolatban.

(5) Az Ügynökség általános, speciális vagy tematikus képzést, valamint eseti képzési tevékenységeket biztosít, többek között az "oktatók képzése" módszertan és az e-tanulás felhasználásával.

(6) Az Ügynökség megteszi a szükséges kezdeményezéseket annak ellenőrzése és szükség esetén biztosítása érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportokban részt vevő szakértők - ideértve a nem az Ügynökség alkalmazásában álló szakértőket is - megkapják az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételükhöz szükséges, a kötelezettségeik és feladataik szempontjából releváns képzést.

Az Ügynökség - szükség esetén és a kirendelést megelőzően, vagy a kiküldés ideje alatt - az első albekezdésben említett szakértők számára az érintett tagállamban (a továbbiakban: a fogadó tagállam) nyújtott operatív és technikai segítségre jellemző képzést biztosít.

(7) Az Ügynökség valamely tagállam vagy harmadik országok területén az említett tagállammal vagy harmadik országgal együttműködve képzési tevékenységeket szervezhet.

3. FEJEZET

ORSZÁGSPECIFIKUS INFORMÁCIÓK ÉS ÚTMUTATÁS

9. cikk

Harmadik országokra vonatkozó uniós szintű információk

(1) Az Ügynökség egy olyan központ, amely átlátható és pártatlan módon, releváns információk felhasználásával releváns, megbízható, objektív, pontos és naprakész információkat gyűjt releváns harmadik országokról, többek között a gyermekspecifikus és a nemspecifikus információkat, valamint a kiszolgáltatott helyzetű és a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyekre vonatkozó célzott információkat. Az Ügynökség elkészíti és rendszeresen frissíti a jelentéseket és egyéb dokumentumokat, amelyek az Unió szintjén szolgáltatnak információt releváns harmadik országokról, többek között a releváns harmadik országokra vonatkozó tematikus kérdésekről is.

(2) Az Ügynökség:

a) felhasznál minden releváns információforrást, ideértve a nemzetközi szervezetektől, különösen az UNHCR-től és más releváns szervezetektől, többek között az 50. cikkben említett konzultációs fórum tagjaitól, uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől és az EKSZ-től begyűjtött, valamint a 10. cikkben említett hálózatok és tényfeltáró missziók révén gyűjtött információkat;

b) releváns harmadik országokra vonatkozó információk gyűjtésére és megosztására szolgáló webportált alakít ki és fejleszt, amely rendelkezik egy nyilvánosan hozzáférhető résszel az általános felhasználók számára, valamint egy korlátozott körű hozzáférést biztosító résszel azon felhasználók számára, akik a menekültügyért és bevándorlási ügyekért felelős nemzeti hatóságok vagy valamely tagállam által harmadik országra vonatkozó információk kutatása céljából megbízott bármely más szerv alkalmazottai;

c) az uniós menekültügyi jog követelményeivel összhangban közös formátumot és közös módszertant - többek között közös feladatmeghatározást - dolgoz ki a releváns harmadik országokra vonatkozó információt tartalmazó uniós szintű jelentések és egyéb dokumentumok kidolgozása céljából.

10. cikk

Harmadik országokra vonatkozó információk európai hálózatai

(1) Az Ügynökség harmadik országokra vonatkozó információk tagállamközi hálózatainak létrehozása és működtetése útján biztosítja a harmadik országokra vonatkozó információk előállítására irányuló nemzeti kezdeményezések koordinációját. E hálózatok adott esetben és eseti alapon külső szakértőket is bevonhatnak az UNHCR vagy más releváns szervezetek releváns szakértelemmel rendelkező tagjai közül.

(2) Az (1) bekezdésben említett hálózatok célja különösen, hogy a tagállamok:

a) megosszák és frissítsék a harmadik országokra vonatkozó nemzeti jelentéseket, egyéb dokumentumokat és az egyéb releváns információkat, többek között a tematikus kérdésekre vonatkozó információkat is;

b) megkereséseket nyújtsanak be az Ügynökségnek és segítsenek olyan ténykérdésekkel kapcsolatos megkeresések megválaszolásában, amelyek a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatban merülhetnek fel, a magánélet védelmére vonatkozó szabályok, az adatvédelmi szabályok és - a nemzeti jog szerinti - titoktartási szabályok sérelme nélkül;

c) hozzájáruljanak releváns harmadik országokra vonatkozó információkat rendelkezésre bocsátó uniós szintű dokumentumok kifejlesztéséhez és naprakésszé tételéhez.

11. cikk

Közös elemzés a származási országokban fennálló helyzetről és iránymutató feljegyzések

(1) A 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) meghatározott értékelési kritériumok alkalmazása terén a konvergencia előmozdítása érdekében az Ügynökség koordinálja a tagállamok közötti erőfeszítéseket, hogy közös elemzést dolgozzanak ki az egyes származási országokban fennálló helyzetről (a továbbiakban: a közös elemzés), valamint iránymutató feljegyzéseket, hogy támogassák a tagállamokat a nemzetközi védelem iránti releváns kérelmek elbírálásában.

Az Ügynökség a közös elemzés és az iránymutató feljegyzések kidolgozása során figyelembe veszi az UNHCR legutóbbi, a bizonyos származási országokból érkező menedékkérőknek nyújtandó nemzetközi védelem szükségességének értékelésére vonatkozó jogosultsági iránymutatásait.

(2) Az ügyvezető igazgató a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően az iránymutató feljegyzéseket jóváhagyás céljából benyújtja az igazgatótanácsnak. Az iránymutató feljegyzéseket a közös elemzés kíséri.

(3) A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálása során figyelembe veszik a közös elemzést és az iránymutató feljegyzéseket, ez azonban nem érinti a nemzetközi védelem iránti egyedi kérelmekről való döntés tekintetében fennálló hatáskörüket.

(4) Az Ügynökség biztosítja, hogy a közös elemzést és az iránymutató feljegyzéseket rendszeresen felülvizsgálják, és szükség szerint frissítsék. Ilyen felülvizsgálatot és frissítést kell végezni, amennyiben a származási ország helyzetében változás következik be, vagy amikor objektív adatok azt mutatják, hogy nem használják fel a közös elemzést és az iránymutató feljegyzéseket. A közös elemzés és az iránymutató feljegyzések minden felülvizsgálatához vagy frissítéséhez szükséges a Bizottsággal való konzultáció, és a (2) bekezdésben említettek szerint az igazgatótanács általi jóváhagyás.

(5) A tagállamok benyújtanak az Ügynökségnek minden releváns információt, jelezve, hogy a közös elemzés és az iránymutató feljegyzések felülvizsgálata vagy frissítése szükséges.

12. cikk

Biztonságos származási országokról és biztonságos harmadik országokról szóló információk és elemzések

(1) Az Ügynökség információkkal és elemzéssel segítheti a tagállamokat a biztonságos ország elveknek a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (21) összhangban történő alkalmazásában.

(2) Az Ügynökség a 2013/32/EU irányelvvel összhangban információkkal és elemzéssel segíti a Bizottságot a biztonságos ország elvekkel kapcsolatos feladataival összefüggésben.

(3) Amikor e cikk (1) és (2) bekezdése alapján információkat és elemzéseket nyújt, az Ügynökségnek a 9. cikkben előírt általános elveket kell követnie.

(4) Az Ügynökség - mind rendszeresen, mind kérésre - benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általa az (1) és a (2) bekezdés alapján szolgáltatott információkat és elemzéseket.

4. FEJEZET

OPERATÍV ELŐÍRÁSOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK

13. cikk

Operatív előírások, mutatók, iránymutatások és legjobb gyakorlatok

(1) Az Ügynökség megszervezi és koordinálja az uniós menekültügyi jog helyes és hatékony végrehajtását előmozdító tevékenységeket, többek között a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó operatív előírások, mutatók, iránymutatások és legjobb gyakorlatok kidolgozásával, valamint a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztásával.

(2) Az Ügynökség a saját kezdeményezésére, illetve az igazgatótanács vagy a Bizottság kérésére operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és az uniós menekültügyi jog végrehajtásához kapcsolódó legjobb gyakorlatokat dolgoz ki.

(3) Az Ügynökség a (2) bekezdésben említett operatív előírások, mutatók, iránymutatások és legjobb gyakorlatok kidolgozása során konzultál a Bizottsággal, a tagállamokkal és adott esetben az UNHCR-rel. Az Ügynökség - releváns szakértelem alapján - konzultálhat kormányközi és egyéb szervezetekkel, valamint igazságügyi szervezetekkel és szakértői hálózatokkal is.

(4) A (2) bekezdésben említett operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat az igazgatótanács fogadja el. Elfogadásukat követően az Ügynökség tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot ezen operatív előírásokról, mutatókról, iránymutatásokról és legjobb gyakorlatokról.

(5) Az Ügynökség a tagállamok kérésére a szükséges szakértelem vagy operatív és technikai segítség biztosításával segítséget nyújt a (2) bekezdésben említett operatív előírásoknak, mutatóknak, iránymutatásoknak és legjobb gyakorlatoknak a menekültügyi és befogadási rendszereikre való alkalmazásához.

(6) Az Ügynökség a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmus céljából figyelembe veszi az e cikk (2) bekezdésében említett operatív előírásokat, a mutatókat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat.

5. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

14. cikk

A KEMR operatív és technikai alkalmazására vonatkozó ellenőrzési mechanizmus

(1) Az Ügynökség - szoros együttműködésben a Bizottsággal - a KEMR operatív és technikai alkalmazásának ellenőrzése céljából létrehoz egy ellenőrzési mechanizmust, hogy megelőzze vagy azonosítsa a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereiben az esetleges hiányosságokat, valamint e rendszerek hatékonyságának fokozása érdekében értékelje, hogy a tagállamok mennyire képesek és készültek fel az aránytalan nyomás helyzeteinek kezelésére.

(2) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján és a Bizottsággal egyeztetve kidolgozza az e fejezetben meghatározott ellenőrzési mechanizmus közös módszertanát. A közös módszertan objektív kritériumokat tartalmaz, amelyek alapján az ellenőrzést el kell végezni, az ellenőrzési mechanizmus módszereinek, eljárásainak és eszközeinek leírását, így például a helyszíni látogatásokra vonatkozó gyakorlati intézkedéseket, beleértve a rövid határidejű értesítés melletti látogatásokat is, valamint a szakértői csoportok létrehozására vonatkozó szabályokat és elveket.

(3) Az ellenőrzés a KEMR valamennyi aspektusának műveleti és technikai alkalmazására kiterjed, így különösen a következőkre:

a) a 604/2013/EU rendelet által létrehozott, a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszer, a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárások, a védelem szükségességének értékelésére vonatkozó kritériumok alkalmazása és a megadott védelem típusa, beleértve - az alapjogok tiszteletben tartása vonatkozásában - a gyermekvédelmi biztosítékokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos szükségleteit;

b) a fordítás és a tolmácsolás tekintetében rendelkezésre álló személyzet és kapacitás, valamint a menekültügyi ügyek hatékony kezeléséhez és megoldásához rendelkezésre állószemélyzeti kapacitás, többek között a fellebbezések kezelése tekintetében, az egyes tagállamok igazságszolgáltatása függetlenségének sérelme nélkül és az egyes tagállamok igazságügyi felépítésének maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

c) befogadási feltételek, kapacitás, infrastruktúra és eszközök, valamint - amennyire lehetséges - a befogadásra rendelkezésre álló pénzügyi források.

(4) Az ellenőrzést különösen az érintett tagállam által szolgáltatott információk, a menekültügyi helyzetre vonatkozó, az 5. cikkben említett információelemzés és esettanulmány alapján lehet elvégezni.

Az Ügynökség a releváns kormányközi szervezetek vagy szervek, különösen az UNHCR és más releváns szervezetek által rendelkezésre bocsátott információkat is figyelembe vehet azok szakértelme alapján.

(5) Az ellenőrzési gyakorlat céljából az Ügynökség helyszíni látogatásokat tehet. Az Ügynökség rövid határidejű értesítés melletti látogatásokat csak a 15. cikk (2) bekezdésében említett célból végezhet.

(6) A tagállamok az Ügynökség kérésére információt szolgáltatnak számára a KEMR-nek a (3) bekezdésben említett aspektusairól.

A tagállamok az Ügynökség kérésére információt nyújtanak számára a menekültügyi vagy befogadási rendszerükre nehezedő lehetséges aránytalan nyomás kezelése érdekében foganatosítandó, a vészhelyzeti tervükben foglalt intézkedésekről. Az Ügynökség - az érintett tagállam beleegyezésével - segíti a tagállamokat veszélyhelyzeti tervük kidolgozásában és felülvizsgálatában.

(7) A tagállamok együttműködnek az Ügynökséggel, többek között az ellenőrzési gyakorlat céljából végzett helyszíni látogatások megkönnyítésével. Az ügyvezető igazgató kellő időben előzetesen értesíti az érintett tagállamokat az ilyen látogatásokról. Rövid határidejű értesítés melletti látogatások esetén az ügyvezető igazgató a látogatás előtt 72 órával értesíti az érintett tagállamot.

15. cikk

Eljárás és utókövetés

(1) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján és a Bizottsággal konzultálva a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmus céljából egy programot (a továbbiakban: az ellenőrzési program) fogad el, amely kiterjed:

a) a KEMR valamennyi aspektusának operatív és technikai alkalmazására minden egyes tagállamban; és

b) a KEMR tematikus vagy konkrét aspektusaira, valamennyi tagállam tekintetében.

Az ellenőrzési programnak meg kell jelölnie, mely tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit kell ellenőrizni egy adott évben. Az ellenőrzési programnak biztosítania kell, hogy minden egyes tagállamot minden ötéves időszak során legalább egyszer ellenőriznek.

(2) Amennyiben az 5. cikkben említett információelemzés komoly aggályokat vet fel egy tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszerének működésével kapcsolatban, az Ügynökség ellenőrzési gyakorlatot kezd vagy a saját kezdeményezésére - a Bizottsággal konzultálva - vagy a Bizottság kérésére.

(3) Az ügyvezető igazgató az ellenőrzési gyakorlat megállapításait észrevételezésre - beleértve adott esetben a szükségleteinek megjelölését - megküldi az érintett tagállamnak. A tagállamnak a megállapítások kézhezvételének időpontjától számítva egy hónapja van az észrevételek benyújtására.

(4) Az ügyvezető igazgató a (3) bekezdésben említett megállapítások alapján és figyelembe véve az érintett tagállam észrevételeit, valamint a Bizottsággal konzultálva ajánlástervezetet dolgoz ki. Az ajánlástervezet szükség szerint az érintett tagállam által - ideértve az Ügynökség segítségével - foganatosítandó intézkedéseket vázol fel, valamint egy határidőt, amelyen belül az érintett tagállamnak valamennyi szükséges intézkedést foganatosítania kell annak érdekében, hogy kezelje az ellenőrzési gyakorlat során azonosított hiányosságokat, illetve a kapacitással és a felkészültséggel kapcsolatos problémákat. Az ügyvezető igazgató az ajánlástervezeteket megküldi az érintett tagállamnak. Az érintett tagállamnak az ajánlástervezetek kézhezvételétől számítva egy hónapja van az azokra vonatkozó észrevételek benyújtására. A (2) bekezdésben említett esetekben az érintett tagállamnak 15 napon belül kell észrevételeit benyújtania.

Az ügyvezető igazgató az érintett tagállam észrevételeinek figyelembevétele után a megállapításokat és az ajánlástervezeteket benyújtja az igazgatótanácsnak. Az igazgatótanács az ajánlásokat szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség továbbítja az ajánlásokat az Európai Parlamentnek. Az Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot az ajánlások végrehajtásáról.

(5) Ha egy tagállam a meghatározott időn belül nem hozza meg az Ügynökség (4) bekezdésben említett ajánlásaiban felvázolt intézkedéseket, amely súlyos következményekkel jár a KEMR működésére nézve, a Bizottság - a saját értékelése alapján - e tagállamnak címzett ajánlásokat fogad el, amelyekben meghatározza a hiányosságok orvoslásához szükséges intézkedéseket, és szükség esetén az Ügynökség által az e tagállam támogatása érdekében foganatosítandó konkrét intézkedéseket is.

(6) A Bizottság a hiányosságok súlyosságát figyelembe véve helyszíni látogatásokat szervezhet az érintett tagállamba. A Bizottság kellő időben előzetesen értesíti az érintett tagállamot minden ilyen látogatásról.

(7) Az érintett tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak az e cikk (5) bekezdésében említett ajánlások végrehajtásáról az említett ajánlásokban meghatározott határidőn belül. Ha e határidő után az érintett tagállam nem tett eleget ezen ajánlásoknak, a Bizottság a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban tanácsi végrehajtási jogi aktus meghozatalára irányuló javaslatot terjeszthet elő.

(8) A Bizottság az általa végzett ellenőrzési gyakorlatra vonatkozó minden utókövetésről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a (5) bekezdésben említett ajánlásokat, és rendszeresen tájékoztatja őket az érintett tagállam által az említett ajánlások végrehajtása terén elért haladásról.

6. FEJEZET

OPERATÍV ÉS TECHNIKAI SEGÍTSÉG

16. cikk

Az Ügynökség által nyújtott operatív és technikai segítség

(1) Az Ügynökség e fejezetnek megfelelően operatív és technikai segítséget nyújt egy tagállamnak:

a) a tagállam kérésére a tagállam KEMR szerinti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban;

b) a tagállam kérelmére, ha a tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszere aránytalan nyomás alatt áll;

c) ha a tagállam aránytalan migrációs kihívásokkal szembesül, és operatív és technikai megerősítésként a 21. cikkel összhangban migrációkezelést támogató csapatok kirendelését kéri;

d) saját kezdeményezésére az érintett tagállam beleegyezésével, ha egy tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszere aránytalan nyomás alatt áll;

e) amennyiben a 22. cikkel összhangban operatív és technikai segítséget nyújt.

(2) Az Ügynökség megszervezi és koordinálja a megfelelő operatív és technikai segítséget, ami maga után vonhatja a következő operatív és technikai intézkedések közül egy vagy több meghozatalát az alapjogokat teljeskörűen tiszteletben tartó módon:

a) segíti a tagállamokat a harmadik országbeli állampolgárok azonosításában és nyilvántartásba vételében, adott esetben más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel szoros együttműködésben;

b) segíti a tagállamokat a nemzetközi védelem iránti kérelmek fogadása és nyilvántartásba vétele terén;

c) megkönnyíti a nemzetközi védelem iránti kérelmeknek az illetékes nemzeti hatóságok általi megvizsgálását vagy biztosítja a szükséges segítséget ezen hatóságok számára a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárásban;

d) megkönnyíti a tagállamoknak a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozására irányuló közös kezdeményezéseit;

e) segíti a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárással kapcsolatos információk szolgáltatását;

f) tanácsot ad, segítséget nyújt vagy koordinálja befogadó létesítmények tagállamok általi felállítását vagy rendelkezésre bocsátását, különös tekintettel a sürgősségi elhelyezésre, a szállításra és az orvosi segítségnyújtásra;

g) megfelelő támogatást nyújt a tagállamoknak a 604/2013/EU rendelet szerinti feladataik és kötelezettségeik teljesítéséhez;

h) segíti a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek Unión belüli áthelyezését vagy átadását;

i) tolmácsolási szolgáltatásokat nyújt;

j) segíti a tagállamokat a gyermekek jogainak biztosítására és a gyermekek védelmére tekintettel szükséges valamennyi biztosíték rendelkezésre állásának biztosításában, különösen a kísérő nélküli kiskorúak tekintetében;

k) segíti a tagállamokat a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők vagy különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők, illetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyek - többek között a kiskorúak - azonosításában, e személyeknek a nemzeti intézkedések alapján történő megfelelő segítségnyújtás céljából az illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányításában, és annak biztosításában, hogy az említett személyek vonatkozásában minden szükséges biztosíték rendelkezésre álljon;

l) más releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel szorosan együttműködve részt vesz az (EU) 2019/1896 rendeletben említett migrációs csomópontokon a migrációkezelést támogató csapatokban;

m) menekültügyi támogató csoportokat rendel ki;

n) adott esetben műszaki eszközökkel látja el a menekültügyi támogató csoportokat.

(3) Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza a (2) bekezdésben meghatározott operatív és technikai intézkedéseket.

(4) Az ügyvezető igazgató értékeli az e cikk (2) bekezdésében meghatározott operatív és technikai intézkedések eredményét. A 18. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett operatív tervekben előírt jelentési és értékelési rendszerrel összhangban az ügyvezető igazgató - az említett intézkedések nyújtásának végétől számított 60 napon belül - részletes értékelő jelentéseket nyújt be az igazgatótanácsnak, az alapjogi tisztviselő észrevételeivel együtt. Az Ügynökség az említett eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít, amely része a 69. cikkben említett, az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetéről szóló jelentésnek.

17. cikk

Az operatív és technikai segítség nyújtására irányuló eljárás

(1) A tagállamok a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtanak be az ügyvezető igazgatóhoz. Az ilyen kérelemben ismertetni kell a helyzetet és a kérelem célját, és ahhoz csatolni kell a szükségletek részletes értékelését és adott esetben a nemzeti szinten már foganatosított intézkedések leírását.

(2) Ha egy tagállam hozzájárul az Ügynökség által a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján felajánlott segítséghez, az érintett tagállam benyújtja az Ügynökségnek a szükségletek részletes értékelését és adott esetben a nemzeti szinten már foganatosított intézkedések leírását.

(3) Az ügyvezető igazgató értékeli, jóváhagyja és koordinálja a segítségnyújtás iránti kérelmeket, többek között a menekültügyi támogató csoportok kirendelése tekintetében is. Az ügyvezető igazgató a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti segítségnyújtás iránti kérelem kézhezvételéről, illetve az Ügynökség saját kezdeményezésére történő segítségnyújtásra irányuló, a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint javaslatról haladéktalanul értesíti az igazgatótanácsot. Az ügyvezető igazgató megvizsgálja a szükségleteknek az érintett tagállam által az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott részletes értékelését.

(4) Az Ügynökség minden, a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti segítségnyújtás iránti kérelmet és saját kezdeményezésére történő segítségnyújtásra irányuló, a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint javaslatot alaposan és megbízhatóan értékel, lehetővé téve az Ügynökség számára, hogy az érintett tagállam igényeinek való megfelelés érdekében egyet vagy többet azonosítson és javasoljon a 16. cikk (2) bekezdésben említett intézkedések közül. Szükség esetén az ügyvezető igazgató szakértőket küldhet az Ügynökségtől, hogy felmérjék a támogatást kérelmező tagállamban fennálló helyzetet.

(5) Az ügyvezető igazgató határozatot hoz az operatív és technikai segítség nyújtásáról, többek között a menekültügyi támogató csoportok kirendeléséről:

a) a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti kérelem kézhezvételétől számított három munkanapon belül,; vagy

b) attól az időponttól számítva három munkanapon belül, amikor az érintett tagállam beleegyezik az Ügynökségnek a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, saját kezdeményezésére történő segítségnyújtásra irányuló javaslatába.

Amennyiben az ügyvezető igazgató szakértőket küld az érintett tagállamba a (4) bekezdés alapján, az a) vagy b) pontban említett időponttól számított öt munkanapon belül - amelyik az adott esetnek megfeleltethető - az első albekezdésben említett határozatot hoz.

Az első albekezdés szerinti döntés meghozatalával egyidejűleg az ügyvezető igazgató írásban értesíti az érintett tagállamot és az igazgatótanácsot a határozatáról, ismertetve a határozat alapját képező fő okokat is.

18. cikk

Operatív terv

(1) Amennyiben operatív és technikai segítséget kell nyújtani, az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal együttműködve operatív tervet dolgoz ki. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam megállapodnak az operatív tervről:

a) a 16. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti segítségnyújtásra irányuló kérelem esetében a 17. cikk (5) bekezdésében említett határozat meghozatalának időpontjától számított tíz munkanapon belül;

b) a 16. cikk (1) bekezdésének (b) pontja szerinti segítségnyújtásra irányuló kérelem esetében a 17. cikk (5) bekezdésében említett határozat meghozatalának időpontjától számított öt munkanapon belül; vagy

c) azon időponttól számított öt munkanapon belül, amikor a tagállam belegyezését adja az Ügynökség által tett azon javaslatra, hogy a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében saját kezdeményezésére segítséget nyújtson.

Az Ügynökség szükség esetén konzultál a részt vevő tagállamokkal az operatív tervről a 24. cikkben említett nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül.

(2) Az operatív terv az Ügynökségre, a fogadó tagállamra és a részt vevő tagállamokra nézve kötelező. Részletesen meghatározza a menekültügyi támogató csoportoknak a nyújtandó operatív és technikai segítség keretében történő kirendelésére vonatkozó feltételeket és a szervezeti aspektusokat, beleértve a következőket:

a) a helyzet leírása, valamint a menekültügyi támogató csoportok kirendelésének működési módozata és céljai, beleértve az operatív célt;

b) a menekültügyi támogató csoportok kirendelésének előrelátható időtartama;

c) az a helyszín a fogadó tagállamban, ahova a menekültügyi támogató csoportokat kirendelik;

d) logisztikai intézkedések, beleértve a menekültügyi támogató csoportok számára a munkafeltételekről nyújtott tájékoztatást;

e) a menekültügyi támogató csoportok feladatainak és felelősségeinek részletes és egyértelmű leírása, többek között az alapjogok tekintetében;

f) a menekültügyi támogató csoportra vonatkozó utasítások, többek között azon nemzeti és európai adatbázisok tekintetében, amelyekbe jogosultak betekinteni, valamint azon eszközök tekintetében, amiket használhatnak vagy bevihetnek a fogadó tagállamba;

g) a menekültügyi támogató csoportok összetétele a profilok és a szakértők száma tekintetében;

h) a műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, szállításra és egyéb logisztikára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a pénzügyi rendelkezéseket;

i) a nyújtott operatív és technikai segítséghez kapcsolódó kapacitásépítési tevékenységek;

j) a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás, többek között az ilyen kérelmek megvizsgálására tekintettel, és - a tagállamoknak az egyedi nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül -, a menekültügyi támogató csoportok által ellátható feladatokra vonatkozó konkrét információk, valamint felelősségi köreik és az alkalmazandó uniós, nemzeti és nemzetközi jog egyértelmű leírása, beleértve a felelősségre vonatkozó szabályokat;

k) az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának időpontja;

l) adott esetben - megbízatásuk keretein belül - a harmadik országokkal, más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés feltételei;

m) a nemzetközi védelemre szoruló személyeket, az emberkereskedelem áldozatait, a kiskorúakat és bármely más, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz irányító intézkedések;

n) az 51. cikkben említett panaszkezelési mechanizmushoz kapcsolódó gyakorlati intézkedések.

(3) Azon tagállamokban, ahol a UNHCR működik, és képes hozzájárulni a 16. cikk (1) bekezdése szerinti operatív és technikai segítség iránti kérelem teljesítéséhez, az Ügynökség - adott esetben és az érintett tagállam beleegyezésével - koordinál a UNHCR-ral az operatív terv végrehajtását illetően.

(4) A (2) bekezdés (f) pontja tekintetében a fogadó tagállam engedélyezi, hogy a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő szakértők betekinthessenek az európai adatbázisokba, és engedélyezheti, hogy betekinthessenek a nemzeti adatbázisaiba az említett adatbázisokhoz való hozzáférésre és az azokba való betekintésre vonatkozó, releváns uniós és nemzeti joggal összhangban, és amennyiben az szükséges az operatív tervben meghatározott célok eléréséhez és feladatok teljesítéséhez.

(5) Az operatív terv bármely módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam egyetértése szükséges, és szükség esetén azt meg kell előznie a részt vevő tagállamokkal folytatott egyeztetésnek. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy példányát az Ügynökség haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamok 24. cikkben említett nemzeti kapcsolattartó pontjainak.

(6) Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállam tájékoztatását követően felfüggeszti vagy részben vagy egészben beszünteti a menekültügyi támogató csoport kirendelését, ha:

a) a 16. cikk (2) bekezdésében említett az operatív és technikai intézkedések megtételének feltételei már nem állnak fenn;

b) a fogadó tagállam nem tartja be az operatív tervet;

c) az alapjogi tisztviselővel való konzultációt követően az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy a fogadó tagállam részéről az alapjogok vagy a nemzetközi védelmi kötelezettségek olyan megsértéseire kerül sor, amelyek súlyos jellegűek, vagy valószínűleg tartósak.

19. cikk

A menekültügyi támogató csoportok összetétele

(1) Az egyes menekültügyi támogató csoportok összetételét az ügyvezető igazgató határozza meg. A menekültügyi támogató csoportok a következőkből állnak:

a) az Ügynökség saját személyzetének szakértői;

b) a tagállamok szakértői;

c) a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt szakértők; vagy

d) nem az Ügynökség alkalmazásában álló egyéb szakértők.

A menekültügyi támogató csoportok összetételének meghatározása során az ügyvezető igazgató különösen számításba veszi az érintett tagállam különleges körülményeit. A menekültügyi támogató csoportot a releváns operatív terv szerint kell összeállítani.

(2) Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a menekültügyi támogató csoportok rendelkezésére bocsátandó szakértők profiljairól és összlétszámáról. A szakértők profiljaiban és összlétszámában utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárást kell alkalmazni.

(3) A tagállamok az (2) bekezdéssel összhangban az igazgatótanács által meghatározottak szerint előírt profiloknak megfelelő nemzeti szakértők kijelölése révén hozzájárulnak a menekültügyi támogató csoportokhoz. Az egyes tagállamok által a következő évben rendelkezésre bocsátandó szakértők számát az Ügynökség és a tagállamok közötti éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell meghatározni.

Az Ügynökség kérésére kirendelésre a tagállamok az első albekezdésben említett megállapodásokkal összhangban saját szakértőket vagy az általuk az Ügynökséghez kirendelt szakértőket bocsátanak rendelkezésre. Amennyiben azonban egy tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesül, nem köteles az említett szakértőket rendelkezésre bocsátani.

(4) Az Ügynökség a menekültügyi támogató csoportokhoz a saját személyi állományába tartozó szakértőkkel árul hozzá, többek között legalább alapképzéssel vagy igazolt tapasztalattal rendelkező, terepmunkára kiképzett szakértőkkel és tolmácsokkal, akiket a fogadó tagállamban is felvehet, vagy az operatív igényekkel összhangban álló releváns ismeretekkel és tapasztalattal bizonyítottan rendelkező, nem az Ügynökség alkalmazásában álló egyéb szakértőkkel.

(5) A menekültügyi támogató csoportok részeként az Ügynökség tolmácsjegyzéket hoz létre. A tagállamok segítséget nyújtanak az Ügynökség számára a tolmácsok listájára felveendő - többek között a tagállamok nemzeti közigazgatásához nem tartozó - tolmácsok azonosításában. A tolmácsolás formájában biztosított támogatás történhet tolmácsoknak az érintett tagállamba történő kirendelése, vagy adott esetben videokonferencia révén.

(6) Egy legalább 500 szakértőből álló menekültügyi szakértői készenléti állományt kell felállítani a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti segítségnyújtás iránti kérelmek, az Ügynökségnek a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, saját kezdeményezésére történő segítségnyújtásra irányuló javaslatai, valamint az Ügynökség által a 22. cikk alapján nyújtott segítség keretében történő menekültügyi támogató csoportok kirendelése céljából. A menekültügyi szakértői készenléti állománynak egy azonnal az Ügynökség rendelkezésére bocsátott szakértői tartalékot kell képeznie. E célból minden egyes tagállam az I. mellékletben meghatározott számú szakértőt bocsát a menekültügyi szakértői készenléti állomány rendelkezésére. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján a szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többséggel határoz a menekültügyi szakértői készenléti állományba tartozó szakértők profiljairól. A szakértők profiljaiban utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárást kell alkalmazni.

(7) Az ügyvezető igazgató ellenőrizheti, hogy a tagállamok által a (6) bekezdéssel összhangban a menekültügyi szakértői készenléti állomány rendelkezésére bocsátott szakértők megfelelnek-e az igazgatótanács által az említett bekezdés alapján meghatározott profiloknak. A szakértők kirendelése előtt az ügyvezető igazgató kérheti, hogy amennyiben egy szakértő nem felel meg az előírt profilnak, a tagállam törölje azt a szakértőt a menekültügyi szakértői készenléti állományból, és helyettesítse őt az előírt profilok valamelyikével rendelkező szakértővel.

(8) Valamely tagállam a 22. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, és amennyiben a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő, a menekültügyi helyzetre vonatkozó, az 5. cikkben említett információelemzés által igazolt rendkívüli helyzettel szembesül, írásban kérheti az igazgatótanácsot, hogy ideiglenesen mentse fel azon kötelezettsége alól, hogy szakértőket bocsásson a menekültügyi szakértői készenléti állomány rendelkezésére. E kérelemben átfogó indokolást és az említett tagállam helyzetére vonatkozó tájékoztatást kell nyújtani. Az igazgatótanács arról, hogy az említett tagállam I. mellékletben meghatározott hozzájárulásának egy része alól ideiglenesen felmentést ad-e szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többségével határoz.

20. cikk

Menekültügyi támogató csoportok kirendelése

(1) Az Ügynökség a 16. cikk (1) bekezdése alapján történő operatív és technikai segítségnyújtás céljából menekültügyi támogató csoportokat rendel ki.

(2) Amint a 18. cikk (1) bekezdésével vagy a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapodás születik az operatív tervről, az ügyvezető igazgató felkéri a tagállamokat, hogy tíz munkanapon belül rendeljék ki a szakértőiket. A kérést az operatív terv egy példányával együtt a kirendelés tervezett időpontjának megjelölésével írásban kell megküldeni a 24. cikkben említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak.

(3) Az ügyvezető igazgató a menekültügyi szakértői készenléti állományból a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti segítségnyújtás iránti kérelmek, az Ügynökségnek a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, saját kezdeményezésére történő segítségnyújtásra irányuló javaslatai, vagy az Ügynökség által a 22. cikk alapján nyújtott segítség keretében menekültügyi támogató csoportokat rendel ki. A szakértőknek a menekültügyi szakértői készenléti állományból történő kirendelésére az operatív tervről a 18. cikk (1) bekezdésével vagy a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban történt megállapodástól számított hét munkanapon belül kell megtörténnie.

(4) A tagállamoknak - indokolatlan késedelem nélkül - kirendelés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk a menekültügyi szakértői készenléti állományba tartozó szakértőket az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint. A fogadó tagállam nem rendel ki a menekültügyi szakértői készenléti állományba a meghatározott hozzájárulását képező szakértőket. Amennyiben nem sikerül elérni a menekültügyi szakértői készenléti állományba kirendelendő szakértők szükséges létszámát, az igazgatótanácsnak az ügyvezető igazgató javaslata alapján határoznia kell e létszámhiány betöltésének módjáról. Az ügyvezető igazgató egyúttal tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot valamint a Bizottságot.

(5) A kirendelés időtartamát az a tagállam határozza meg, amelyből a szakértőt kirendelik (a továbbiakban: a küldő tagállam). A kirendelés időtartama nem lehet 45 napnál rövidebb, kivéve, ha a szóban forgó operatív és technikai segítségre rövidebb ideig van szükség.

(6) Az ügyvezető igazgató kötelességszegés vagy az alkalmazandó kirendelési szabályok megsértése esetén felkéri a tagállamot, hogy távolítson el egy szakértőt a menekültügyi támogató csoportból. Ilyen esetekben az érintett szakértőt már nem veszik figyelembe a jövőbeni kirendelések szempontjából.

(7) Az Ügynökség az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló, a 69. cikkben említett éves jelentése útján tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikkel összhangban a menekültügyi támogató csoportokhoz elkötelezett és kirendelt szakértők számáról. Az említett jelentés felsorolja azon tagállamokat, amelyek az előző évben a 19. cikk (3) vagy (8) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre hivatkoztak. A jelentés továbbá tartalmazza a rendkívüli helyzetre történt hivatkozással összefüggésben az érintett tagállam által szolgáltatott indokokat és információkat.

21. cikk

Migrációkezelést támogató csapatok

(1) Ha egy tagállam migrációkezelést támogató csapatok révén az (EU) 2019/1896 rendelet 40. cikke alapján operatív és technikai megerősítést kér, vagy ha az említett rendelet 42. cikke alapján migrációs csomópontokra migrációkezelést támogató csapatok kerültek kirendelésre, az ügyvezető igazgató az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel szoros együttműködésben, az említett rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint - más releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel koordinálva - megvizsgálja a tagállam megerősítés iránt kérelmét és a szükségleteinek értékelését azzal a céllal, hogy egy, a releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által koordinált, számos tevékenységet magában foglaló átfogó megerősítési csomagot határozzon meg az érintett tagállammal egyetértésben.

(2) A Bizottság a fogadó tagállammal és a releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködésben meghatározza a migrációs csomópontokon folytatandó együttműködés feltételeit, és ellátja a migrációkezelést támogató csapatok által végzett tevékenységek koordinálását.

(3) Az ügyvezető igazgató az (1) bekezdésében említett esetekben megindítja a migrációkezelést támogató csoportok részét képező menekültügyi támogató csapatok kirendelésére irányuló eljárást, szükség esetén többek között a menekültügyi szakértői készenléti állományba tartozó szakértők kirendelése révén. A migrációkezelést támogató csoportok keretében a menekültügyi támogató csapatok által biztosított operatív és technikai megerősítés a következő lehet:

a) segítség a harmadik országbeli állampolgárok előszűrése tekintetében, ideértve azonosításukat, nyilvántartásba vételüket, valamint a fogadó tagállam kérésére ujjnyomatuk rögzítését és az ezen eljárások céljaira vonatkozó információk nyújtását;

b) alapinformációk nyújtása a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani kívánó harmadik országbeli állampolgároknak, valamint ezen harmadik országbeli állampolgárok illetékes nemzeti hatóságokhoz irányítása;

c) nemzetközi védelmet kérelmezők részére információ nyújtása a nemzetközi védelemre vonatkozó eljárásról, adott esetben a befogadási feltételekről és az áthelyezésről, valamint a szükséges segítség biztosítása olyan kérelmezőknek vagy lehetséges kérelmezőknek, akiknél áthelyezés lehet szükséges;

d) a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vétele, valamint a fogadó tagállam kérésére az ilyen kérelmek megvizsgálásának megkönnyítése.

22. cikk

Az aránytalan nyomás helyzete, illetve a menekültügyi és befogadási rendszerek hatékonyságának hiánya

(1) A Tanács a Bizottság 15. cikk (7) bekezdésén alapuló javaslata alapján végrehajtási jogi aktus útján haladéktalanul határozatot fogadhat el, amelyben azonosít az Ügynökség által valamely tagállam támogatása érdekében foganatosítandó, a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több intézkedést, és előírja az említett tagállamnak, hogy ezen intézkedések végrehajtása során működjön együtt az Ügynökséggel, amennyiben az említett tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszere oly mértékben veszít hatékonyságából, hogy annak súlyos következményei vannak a KEMR működésére nézve, és amennyiben:

a) az említett tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszere aránytalan nyomás alatt áll, ami kivételesen nehéz és sürgős szükségletet helyez az említett rendszerre, és az említett tagállam nem tesz kielégítő intézkedést az említett nyomás kezelésére, többek között nem kér a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján operatív és technikai segítséget, vagy nem egyezik bele az Ügynökség javaslatába, hogy saját kezdeményezésére nyújtson ilyen segítséget a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján; vagy

b) az említett tagállam nem tesz eleget a 15. cikk (5) bekezdésében említett bizottsági ajánlásoknak,

A Tanács továbbítja az első albekezdésben említett határozatokat az Európai Parlamentnek.

(2) Az ügyvezető igazgató az (1) bekezdésben említett tanácsi határozat meghozatalának időpontjától számított három munkanapon belül meghatározza az említett tanácsi határozat gyakorlati végrehajtásának részleteit. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető igazgató elkészít egy operatív tervet, és azt benyújtja az érintett tagállamnak. Az ügyvezető igazgató és az érintett tagállam az operatív tervről annak benyújtását követő három munkanapon belül állapodik meg.

(3) Az Ügynökség a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban kirendeli a szükséges szakértőket a menekültügyi szakértői készenléti állományból és a saját személyzetéből. Az Ügynökség szükség szerint további menekültügyi támogató csoportokat rendelhet ki.

(4) Az érintett tagállamnak eleget kell tennie az (1) bekezdésben említett tanácsi határozatnak. E célból együttműködik az Ügynökséggel, és azonnal megteszi a szükséges lépéseket az említett határozat végrehajtásának és az abban, valamint az operatív tervben meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése érdekében, az egyedi nemzetközi kérelemre irányuló kérelmek elbírálása tekintetében a tagállamot megillető hatáskör sérelme nélkül.

(5) E cikk alkalmazásában a tagállamoknak kirendelés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk a menekültügyi szakértői készenléti állományba tartozó szakértőket az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint, és nem hivatkozhatnak a 19. cikk (3) vagy (8) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre. A fogadó tagállam nem rendel ki a menekültügyi szakértői készenléti állományba a meghatározott hozzájárulásának részét képező szakértőket.

23. cikk

Műszaki eszközök

(1) A fogadó tagállam azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy rendelkezésre bocsássa az Ügynökség számára ahhoz szükséges létesítményeket és eszközöket, hogy képes legyen az előírt operatív és technikai segítséget nyújtani, az Ügynökség - többek között a fogadó tagállam kérésére - saját eszközeit is bevetheti a fogadó tagállamban abban a mértékben, amennyiben az ilyen eszközökre a menekültügyi támogató csoportoknak szükségük lehet, és amennyiben az ilyen eszközök kiegészíthetik a fogadó tagállam vagy más uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek által már rendelkezésre bocsátott eszközöket.

(2) Az Ügynökség az ügyvezető igazgató - igazgatótanáccsal egyeztetve meghozott - döntése alapján szerezhet be vagy bérelhet műszaki eszközöket. A műszaki eszközök bármely megvásárlását vagy bérlését alapos igény- és költség-haszon elemzésnek kell megelőznie. Minden ilyen vásárlással vagy bérléssel kapcsolatos kiadást az Ügynökség költségvetésében és az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban kell biztosítani.

(3) Az Ügynökség biztosítja saját eszközei biztonságát az eszközök teljes életciklusán keresztül.

24. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

Minden tagállam kinevez egy nemzeti kapcsolattartó pontot az Ügynökséggel a 16. és 22. cikkben említett operatív és technikai segítséggel kapcsolatos valamennyi kérdésről folytatott kommunikáció céljából.

25. cikk

Az Ügynökség koordinációs tisztviselője

(1) Az Ügynökség valamennyi szervezeti aspektus operatív végrehajtását - beleértve az Ügynökség személyzete tagjainak jelenlétét - biztosítja a menekültügyi támogató csoportok kirendelésével kapcsolatban a 16. és 22. cikk szerinti operatív és technikai segítség nyújtása során.

(2) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség személyzetéből egy vagy több szakértőt nevezi ki, hogy koordinációs tisztviselőként járjanak el vagy ilyenként rendeljék ki őket az (1) bekezdés alkalmazásában. Az ügyvezető igazgató értesíti a fogadó tagállamot az ilyen kinevezésekről.

(3) A koordinációs tisztviselő elősegíti a fogadó és a részt vevő tagállamok közötti együttműködést és koordinációt. A koordinációs tisztviselő különösen:

a) összekötőként jár el az Ügynökség, a fogadó tagállam és a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő szakértők között, támogatást nyújt az Ügynökség részéről a szakértők kirendelésének feltételeit érintő valamennyi kérdésben;

b) figyelemmel kíséri az operatív terv helyes végrehajtását;

c) eljár az Ügynökség nevében a menekültügyi támogató csoportok kirendelését érintő valamennyi aspektus tekintetében, és beszámol az Ügynökségnek az említett valamennyi aspektusról;

d) beszámol az ügyvezető igazgatónak, amennyiben az operatív tervet nem megfelelően hajtják végre.

(4) Az ügyvezető igazgató felhatalmazhatja a koordinációs tisztviselőt, hogy járuljon hozzá az operatív terv megvalósítása és a menekültügyi támogató csoportok kirendelése kapcsán felmerülő viták rendezéséhez.

(5) A koordinációs tisztviselő a feladatai ellátása során szorosan együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal, és csak az ügyvezető igazgatótól fogadhat el utasításokat.

26. cikk

Polgári jogi felelősség

(1) A fogadó tagállam területén működő menekültügyi támogató csoportban résztvevő szakértők által a műveleteik teljesítése során okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.

(2) Amennyiben az említett kár a menekültügyi támogató csoportban résztvevő szakértők súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelezettségszegésének eredménye, a fogadó tagállam a küldő tagállamtól vagy az Ügynökségtől kérheti bármely olyan összeg visszatérítését, amelyet a sérülteknek vagy a nevükben az ilyen összegekre jogosult személyeknek kifizetett.

(3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, a fogadó tagállammal vagy bármely más tagállammal szemben fennálló valamennyi követeléséről.

(4) A tagállamok között vagy a tagállamok és az Ügynökség között az e cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket az EUMSZ 273. cikkével összhangban az EUB elé kell terjeszteni.

(5) A kirendelés alatt az Ügynökség eszközeiben okozott kárral kapcsolatos költségeket - a harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül - az Ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

27. cikk

Büntetőjogi felelősség

A menekültügyi támogató csoport kirendelése során a kirendelt szakértők bármely ellenük vagy általuk elkövethető bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.

28. cikk

Költségek

(1) Az Ügynökség fedezi a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő szakértőknél felmerülő költségeket, különösen a következőket:

a) a küldő tagállamból a fogadó tagállamba, a fogadó tagállamból a küldő tagállamba, valamint a kirendelés céljaival összefüggésben a fogadó tagállamon belüli utazás költségei;

b) oltásokkal kapcsolatos költségek;

c) egyedi biztosítási szükségletekkel kapcsolatos költségek;

d) az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek;

e) napidíjak, beleértve a szállás költségeit;

f) az Ügynökség műszaki eszközeivel kapcsolatban felmerülő költségek.

g) szakértői díjak;

h) szállítási költségek, többek között autóbérlés és minden kapcsolódó költség, például biztosítási és üzemanyag-költségek, valamint útdíjak;

i) telekommunikációs költségek.

(2) Az igazgatótanács részletes szabályokat állapít meg - és szükség szerint frissíti azokat - a szakértők (1) bekezdéssel összhangban álló költségei megfizetésének tekintetében.

7. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE ÉS ADATVÉDELEM

29. cikk

Információcsere-rendszerek

(1) Az Ügynökség megkönnyíti a feladatai szempontjából releváns információknak a Bizottsággal, a tagállamokkal, és adott esetben a releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel történő cseréjét.

(2) Az Ügynökség az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA) együttműködésben olyan információs rendszert fejleszt ki és működtet, amely képes minősített információ cseréjére a 2013/488/EU tanácsi határozattal (23) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (24) összhangban, valamint az e cikk (1) bekezdésében említett szereplőkkel az e rendelet 31. és 32. cikkében említett személyes adatok cseréjére.

30. cikk

Adatvédelem

(1) A személyes adatok kezelése során az Ügynökség az (EU) 2018/1725 rendeletet alkalmazza.

(2) Az igazgatótanács meghozza az (EU) 2018/1725 rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket az igazgatótanács az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően hozza meg.

(3) Az Ügynökség személyes adatokat - a 31. és a 32. cikk sérelme nélkül - a személyzettel kapcsolatos szükséges adminisztratív célokra kezelhet.

(4) Tilos az Ügynökség által kezelt személyes adatok továbbítása vagy az e rendelet keretében kezelt személyes adatoknak a tagállamok által harmadik országok hatóságai vagy harmadik felek, köztük nemzetközi szervezetek felé történő továbbítása.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve, az Ügynökség - a kizárólag az áttelepítési eljárás lefolytatása céljából azonosított harmadik országbeli állampolgár tájékoztatáson alapuló és szabadon kifejezett hozzájárulása esetén - továbbíthatja az ő teljes nevét, az őt érintő áttelepítési eljárás menetére vonatkozó információkat és az ilyen áttelepítési eljárás eredményére vonatkozó információkat releváns nemzetközi szervezeteknek az említett célból szükséges mértékben. Ilyen személyes adatokat semmilyen más célból nem lehet tovább kezelni vagy másoknak továbbítani.

(6) Amennyiben a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő szakértők a fogadó tagállam utasításai alapján személyes adatokat dolgoznak fel az említett tagállamnak történő operatív és technikai segítség nyújtása során, az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó.

31. cikk

A személyes adatok kezelésének céljai

(1) Az Ügynökség csak a szükséges mértékben és a következő célokból kezelhet személyes adatokat:

a) operatív és technikai segítség nyújtása a 16. cikk (2) bekezdésével, valamint a 21. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban;

b) esettanulmány készítése a 14. cikkben említett ellenőrzés céljából;

c) az információcsere megkönnyítése az illetékes nemzeti hatóságok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust között a 37. cikkel összhangban, továbbá a 21. cikk (3) bekezdésében felsorolt feladatok ellátása során szerzett információk keretében, amennyiben szükséges a saját megbízatásuk szerinti feladataik teljesítéséhez;

d) a menekültügyi helyzetre vonatkozó információk 5. cikkben említett elemzése;

e) a tagállamok részére áttelepítési intézkedéseikkel kapcsolatban nyújtott segítség.

(2) A személyes adatok kezelése során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, és annak szigorúan az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(3) A tagállamok vagy az Ügynökségnek személyes adatokat szolgáltató más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek csak az (1) bekezdésben említett célokra továbbíthatnak adatokat az Ügynökségnek. Tilos a tárolt személyes adatok (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokból történő kezelése.

(4) Az Ügynökség számára személyes adatokat szolgáltató tagállamok vagy más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek a személyes adatok továbbításának pillanatában megjelölhetnek a hozzáférésre vagy felhasználásra, az általános vagy egyedi feltételekre - ideértve a továbbítást, törlést vagy megsemmisítést - vonatkozó bármely korlátozást. Amennyiben az ilyen korlátozás szükségessége a személyes adatok továbbítása után válik nyilvánvalóvá, a tagállam vagy az uniós szerv, hivatal vagy ügynökség erről megfelelően tájékoztatja az Ügynökséget. Az Ügynökség betartja az ilyen korlátozásokat.

32. cikk

Személyes adatok operatív és technikai segítségnyújtás érdekében és áttelepítés céljából történő kezelése

(1) Olyan személyes adatoknak az Ügynökség általi kezelése, amelyet a tagállamok vagy a saját személyzete a tagállamoknak történő operatív és technikai segítség nyújtása során és az áttelepítés céljából gyűjtöttek vagy neki továbbítottak, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó következő adatokra korlátozódik:

a) teljes név;

b) születési hely és idő;

c) lakóhely vagy tartózkodási hely;

d) nem;

e) életkor;

f) állampolgárság;

g) foglalkozás;

h) végzettség;

i) családtagok;

j) érkezés időpontja és helye;

k) ujjnyomatadatok;

l) arcképmásadatok; és

m) a nemzetközi védelemmel kapcsolatos státusz.

(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett személyes adatokat akkor kezelheti, ha az a következők közül az egyik célból szükséges:

a) a 16. cikk (2) bekezdésének a), b), c), g) vagy h) pontja szerinti operatív és technikai intézkedés meghozatala;

b) az említett személyes adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust részére történő továbbítása azok feladatainak ellátásához saját megbízatásuknak megfelelően és a 30. cikkel összhangban;

c) az említett személyes adatoknak a menekültügyért és bevándorlásért felelős nemzeti hatóságokhoz és más releváns szolgálatokhoz történő továbbítása a nemzeti joggal, valamint a nemzeti és uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban;

d) a menekültügyi helyzetre vonatkozó információk 5. cikkben említett elemzése;

e) a tagállamok számára áttelepítési intézkedéseikkel kapcsolatos segítségnyújtás.

(3) Amennyiben szigorúan szükséges egy, a 16. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti operatív és technikai intézkedéshez vagy az e cikk (2) bekezdésének (e) pontjában említett operatív célból, az Ügynökség - egy konkrét esettel kapcsolatban - kezelhet annak értékeléséhez szükséges személyes adatokat, hogy valamely harmadik országbeli állampolgár jogosult-e nemzetközi védelemre, illetve valamely harmadik országbeli állampolgár egészségi állapotára vagy sajátos kiszolgáltatott helyzetére vonatkozó személyes adatokat. Az említett személyes adatokat csak azon személyzet számára lehet hozzáférhetővé tenni, akiknek a konkrét esetben azok ismeretére szükségük van. Ez a személyzet biztosítja az említett adatok bizalmas kezelését. Ilyen személyes adatokat nem lehet nem tovább kezelni vagy másoknak továbbítani.

(4) Az Ügynökségnek a személyes adatokat törölnie kell, amint azokat továbbították az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az Europolnak vagy az Eurojustnak, vagy az illetékes nemzeti hatóságoknak, vagy amint azokat felhasználták a menekültügy helyzetére vonatkozó információk elemzésére az 5. cikkben említettek szerint. Az adattárolási idő nem haladhatja meg az azon naptól számított 30 napot, amelyen az Ügynökség összegyűjti vagy megkapja az említett személyes adatokat. Az Ügynökségnek a menekültügy helyzetére vonatkozó, az 5. cikkben említett információelemzés során a személyes adatokat anonimizálnia kell.

(5) Az Ügynökségnek a 31. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett célból megszerzett személyes adatokat törölnie kell, mihelyt azokra abból a célból, amelyből megszerezték azokat, már nincs szükség, de a harmadik országbeli állampolgár áttelepítésének időpontjától számított 30 napnál semmiképpen sem később.

(6) Az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt egyéb jogok sérelme nélkül és az említett rendelet 13. cikkében említett információk mellett a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő, az e cikk (1) bekezdése szerinti személyes adatokat továbbító szakértők a személyes adataik gyűjtésének időpontjában átadják a harmadik országbeli állampolgároknak az említett rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért és betartatásáért felelős, releváns felügyeleti hatóság elérhetőségeit.

33. cikk

Együttműködés Dániával

Az Ügynökség megkönnyíti az operatív együttműködést Dániával, beleértve a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét is.

34. cikk

Együttműködés a társult országokkal

(1) Az Ügynökség nyitott Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc részvétele előtt.

(2) Azt, hogy Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc milyen jelleggel, mértékben és módon vesznek részt az Ügynökség munkájában, releváns megállapodásokban kell meghatározni. Az említett megállapodások az Ügynökség által tett kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásokra és az igazgatótanács ülésein és a személyzetben való részvételre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A személyzetre vonatkozóan a megállapodásoknak meg kell felelniük az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek), amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (25) állapít meg.

35. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tevékenységeivel kapcsolatos kérdésekben és különösen a feladatai ellátásához szükséges mértékben az Ügynökség előmozdítja és bátorítja az operatív együttműködést a tagállamok és harmadik országok között az Unió külső politikájának keretében, beleértve az alapjogok védelme tekintetében, és együttműködve az EKSZ-szel. Az Ügynökség és a tagállamok előmozdítják és betartják az uniós jog részét képező normákat és előírásokat, ideértve azt is, amikor a tevékenységeket ezen harmadik országok területén végzik.

(2) Az Ügynökség együttműködhet harmadik országoknak ezen rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben illetékes hatóságaival az uniós küldöttségek támogatásával és azokkal koordinálva, különösen az uniós menekültügyi előírások előmozdítása, a harmadik országoknak a saját menekültügyi és befogadási rendszereik számára szakértelem- és kapacitásépítés tekintetében való segítségnyújtás, valamint regionális fejlesztési és védelmi programok és egyéb intézkedések végrehajtása céljából. Az Ügynökség ilyen együttműködést az említett hatóságokkal az uniós joggal és szakpolitikával összhangban megkötött munkamegállapodások keretében folytathat. Az igazgatótanács határoz az említett munkamegállapodásokról, amelyekhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Egy munkamegállapodás megkötése előtt az Ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében az Ügynökség a tagállam kérésére támogathatja az említett tagállamot az áttelepítési rendszerek végrehajtásában.

(4) Az Ügynökség adott esetben az Unió külső politikájának keretében és az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében részt vesz az Unió által harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásában.

(5) Az Ügynökség - az Unió külső politikáját támogató releváns jogi eszközök rendelkezéseivel összhangban - uniós finanszírozásban részesülhet. Az Ügynökség technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben.

(6) Az Ügynökség az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló, a 69. cikkben említett éves jelentésében tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk alapján végzett tevékenységekről. E jelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés értékelését is.

36. cikk

Összekötő tisztviselők harmadik országokban

(1) Az Ügynökség saját személyzetébe tartozó szakértőket összekötő tisztviselőként rendelhet ki. Az összekötő tisztviselők feladataik ellátása során a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek. Összekötő tisztviselők csak olyan harmadik országokba rendelhetők ki, amelyek migrációs és menekültügyi igazgatási gyakorlata megfelel a sérthetetlen emberi jogi normáknak.

(2) Az Unió külső politikájának keretében az összekötő tisztviselők kirendelésekor prioritást kell adni azon harmadik országoknak, amelyek - a menekültügyi helyzetükre vonatkozó, az 5. cikkben említett információelemzés alapján - a menekültüggyel kapcsolatos migráció tekintetében származási vagy tranzitországoknak minősülnek. Az összekötő tisztviselők kirendelését az igazgatótanács hagyja jóvá.

(3) Az összekötő tisztviselők feladatai közé tartozik - az uniós jog és az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett - kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kirendelésük szerinti harmadik ország illetékes hatóságaival annak céljából, hogy információt gyűjtsenek, hozzájáruljanak a védelemre kiemelt figyelmet fordító migrációkezelés létrehozásához, és adott esetben megkönnyítsék a hozzáférést a védelemre szoruló személyek számára az Unióba való legális - ideértve az áttelepítés révén történő - beutazási formákhoz. Az összekötő tisztviselők szorosan koordinálnak az uniós küldöttségekkel, valamint adott esetben nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az UNHCR-ral.

(4) Az Ügynökségnek az összekötő tisztviselők harmadik országokba való kirendeléséről szóló határozatához a Bizottság előzetes véleménye szükséges. Az Európai Parlamentet minderről haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell.

37. cikk

Együttműködés az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel,

(1) Az Ügynökség együttműködik azon uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, amelyek tevékenységei kapcsolódnak a saját működési köréhez, így különösen a bel- és igazságügyi téren tevékenységet folytató szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködésre - a Bizottság előzetes jóváhagyása esetén - az említett bekezdésben említett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel megkötött munkamegállapodások keretében kerül sor. Az Ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen munkamegállapodásokról.

(3) Az (1) bekezdésben említett együttműködésnek szinergiákat kell létrehoznia a releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek között, és el kell kerülni az egyes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által a megbízatásuk értelmében végzett tevékenységek terén az erőfeszítések duplikációját.

38. cikk

Együttműködés az UNHCR-rel és más nemzetközi szervezetekkel

Az Ügynökség együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNHCR-rel, az e rendelet által szabályozott területeken az ilyen szervezetekkel megkötött munkamegállapodások keretein belül, összhangban a Szerződésekkel és az ilyen szervezetek hatáskörét meghatározó jogi eszközökkel. Az igazgatótanács határoz a munkamegállapodásokról, amelyekhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Az Ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen munkamegállapodásokról.

8. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

39. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a) az igazgatótanács, amely ellátja a 41. cikkben meghatározott feladatokat;

b) az ügyvezető igazgató, aki a 47. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;

c) a helyettes ügyvezető igazgató, akire a 48. cikk vonatkozik;

d) az alapjogi tisztviselő, akire a 49. cikk vonatkozik; és

e) a konzultációs fórum, amelyre a 50. cikk vonatkozik.

40. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság kettő képviselőjéből áll. Ezen képviselők mindegyike szavazati joggal rendelkezik.

(2) Az igazgatótanács tagja az UNHCR egy képviselője. Ez a képviselő nem rendelkezik szavazati joggal.

(3) Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. Az igazgatótanács tagját távollétében a póttag képviseli.

(4) Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a menekültügy terén fennálló ismereteik és szakértelmük alapján nevezik ki, a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Valamennyi érintett fél törekszik a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az igazgatótanácsban.

(5) Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év. Ez a hivatali idő megújítható. Hivatali idejük lejártakor vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, ameddig a megbízatásukat meg nem újítják, vagy ameddig nem váltják fel őket.

41. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az igazgatótanács kijelöli az Ügynökség tevékenységének általános irányát, és gondoskodik arról, hogy az Ügynökség elvégezze feladatait. Így különösen az igazgatótanács:

a) a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését, és ellátja az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos egyéb feladatokat a 9. fejezet értelmében;

b) elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről szóló konszolidált éves jelentést, azt minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és azt közzéteszi;

c) az 56. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

d) valamennyi döntést meghoz az Ügynökség e rendeletben megállapított megbízatásának teljesítése céljából;

e) a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve az említett stratégia részeként végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

f) szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

g) a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 2. cikk (2) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

h) elfogadja eljárási szabályzatát;

i) a (2) bekezdéssel összhangban az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

j) a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazására vonatkozóan;

k) a 46. illetve a 48. cikkel összhangban kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót, fegyelmi jogkört gyakorol felettük, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejüket vagy felmenti őket a hivatalukból;

l) az ügyvezető igazgató által javasolt jelöltlistáról kinevezi a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alatt álló alapjogi tisztviselőt;

m) számvitelért felelős - a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alatt álló - tisztviselőt nevez ki, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

n) elfogadja az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést a 69. cikkel összhangban;

o) meghoz minden döntést az e rendeletben előírt információs rendszerek fejlesztésére vonatkozóan, ideértve a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információs portált is;

p) e rendelet 63. cikkével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat;

q) megállapítja az (EU) 2018/1725 rendeletnek az Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozó intézkedéseket;

r) elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját a 60. cikkel összhangban;

s) minden évben elfogadja az Ügynökség programozási dokumentumát a 42. cikkel összhangban;

t) meghoz minden, az Ügynökség belső struktúrájának kialakításával összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait;

u) biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő utókövetését;

v) elfogadja az Ügynökség által a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban kidolgozott operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat;

w) jóváhagyja a származási országokra vonatkozó iránymutató feljegyzéseket, illetve ezen iránymutató feljegyzések felülvizsgálatát vagy aktualizálását a 11. cikk (2) és (4) bekezdésével összhangban;

x) határozatot fogad el a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmus közös módszertanának létrehozásáról;

y) elfogadja a KEMR operatív és technikai alkalmazásának ellenőrzésére irányuló programot a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban;

z) elfogadja az ellenőrzési gyakorlatot követő ajánlásokat a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban;

aa) meghatározza a menekültügyi támogató csoportok és a menekültügyi szakértői készenléti állomány számára rendelkezésre bocsátandó szakértők profiljait és összlétszámát a 19. cikk (2) és (6) bekezdésével összhangban;

ab) stratégiát fogad el a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra az Ügynökség hatáskörébe tartozó kérdésekben, valamint munkamegállapodást fogad el a Bizottsággal annak végrehajtására;

ac) a 35., a 37. és a 38. cikkel összhangban engedélyezi és jóváhagyja munkamegállapodások megkötését.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és azon feltételek meghatározásáról, amelyek mellett a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek említett átruházása felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek továbbruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények megkívánják, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek az ügyvezető igazgató általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, vagy a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

(3) Az igazgatótanács létrehozhat egy kisméretű ügyvezető testületet, amely segítséget nyújt az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács által elfogadandó határozatok, programok és tevékenységek előkészítésében. Szükség esetén az ügyvezető testület bizonyos ideiglenes, sürgős döntéseket hozhat az igazgatótanács nevében, különösen igazgatási kérdésekben. Az ügyvezető testület nem hozhat meg olyan döntéseket, amelyek meghozatalához az igazgatótanács kétharmados vagy háromnegyedes többségére van szükség. Az igazgatótanács egyes egyértelműen meghatározott feladatokat átruházhat az ügyvezető testületre, különösen amennyiben ez az átruházás javítaná az Ügynökség hatékonyságát. Az igazgatótanács nem ruházhat olyan döntésekkel kapcsolatos feladatokat az ügyvezető testületre, amelyek meghozatalához az igazgatótanács kétharmados vagy háromnegyedes többségére van szükség. Az igazgatótanács az ügyvezető testület létrehozása céljából elfogadja annak eljárási szabályzatát. Ez az eljárási szabályzat kiterjed különösen az ügyvezető testület összetételére és feladataira.

42. cikk

Többéves programozás és éves munkaprogramok

(1) Az igazgatótanács a többéves programozást és az éves programozást tartalmazó, az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezeten alapuló programozási dokumentum tervezetét minden év január 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az igazgatótanács hasonlóképpen megküldi a programozási dokumentum minden későbbi frissített tervezetét is az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az igazgatótanács minden év november 30-ig, a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja a programozási dokumentumot, figyelembe véve a Bizottság véleményét és a többéves programozás esetében az Európai Parlamenttel való konzultációt követően. Az igazgatóság továbbítja a programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően ki kell igazítani.

(2) A többéves programozás meghatározza a közép- és hosszú távú átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. A többéves programozás az erőforrás-programozást is meghatározza, ideértve a többéves költségvetést és a személyzet létszámát is.

A többéves programozás meghatározza a stratégiai beavatkozási területeket, és elmagyarázza, hogy mit kell tenni az abban meghatározott célkitűzések eléréséhez. A többéves programozás magában foglalja a 35. és a 38. cikkben említett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok stratégiáját, és az e stratégiához kapcsolódó intézkedéseket, valamint a kapcsolódó erőforrások specifikációját.

A többéves programozást éves munkaprogramok révén kell végrehajtani. A többéves programozást évente és adott esetben különösen az 70. cikkben említett értékelés eredménye szerint frissíteni kell.

(3) Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell a részletes célkitűzéseket és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Az éves munkaprogram tartalmazza a finanszírozandó intézkedések leírását, valamint az egyes tevékenységekre szánt pénzügyi és humán erőforrások megjelölését, a tevékenységalapú költségvetés és irányítás elveinek megfelelően. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (2) bekezdésben említett többéves programozással. Az éves munkaprogram egyértelműen feltünteti az előző költségvetési évhez képest felvett, megváltoztatott vagy törölt feladatokat.

(4) Amennyiben az Ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

43. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni a feladatait.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év, amely megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, azon időpontban hivatali tisztségük is automatikusan megszűnik.

44. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács tanácskozásain.

(3) Az UNCHR képviselője nem vesz részt olyan üléseken, amelyek során az igazgatótanács a 41. cikk (1) bekezdésének e), f), i), j), k), p), r), s), t) vagy u) pontjában vagy a 41. cikk (2) bekezdésében megállapított feladatokat látja el, és amikor az igazgatótanács az 52. cikkben előírtak szerint arról dönt, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre az UNHCR tevékenységeinek finanszírozására, hogy lehetővé tegye az Ügynökség számára, hogy részesüljön az UNHCR szakértelméből.

(4) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül az igazgatótanács elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy a tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(5) Az igazgatótanács megfigyelőként bárkit meghívhat akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot, hogy az ülésein részt vegyen.

(6) Dániát fel kell kérni, hogy képviselőt küldjön az igazgatótanács üléseire.

(7) Az igazgatótanács tagjai és póttagjai - az eljárási szabályzatára is figyelemmel - az üléseken tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(8) Az Ügynökség biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

45. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) Eltérő rendelkezés hiányában az igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjai abszolút többségi szavazatával hozza meg.

(2) Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Egy szavazati joggal rendelkező tag távollétében szavazati jogának gyakorlására az őt helyettesítő póttag jogosult.

(3) Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4) Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(5) Azon tagállamok képviselői, amelyek nem vesznek részt teljeskörűen a menekültügyi uniós vívmányokban, nem szavazhatnak, amikor az igazgatótanács olyan operatív előírások, mutatók, iránymutatások illetve legjobb gyakorlatok elfogadásáról dönt, amelyek kizárólag olyan uniós menekültügyi jogi eszközre vonatkoznak, amely az általuk képviselt tagállamokra nézve nem kötelező.

(6) Az igazgatótanács eljárási szabályzata meghatározza a szavazás részletes szabályait, különösen azokat a körülményeket, amelyek esetében egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

46. cikk

Ügyvezető igazgató

(1) Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell felvenni az alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint.

(2) A Bizottság a tisztségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és adott esetben más sajtóorgánumban vagy internetes weboldalon való meghirdetését követően összeállított lista alapján legalább három jelöltet javasol az ügyvezető igazgatói tisztségre.

(3) Az ügyvezető igazgatót érdemei, dokumentált magas szintű igazgatási és irányítási készségei, valamint a migráció és a menekültügy terén magas rangban szerzett szakmai tapasztalata alapján az igazgatótanács nevezi ki. A Bizottság által javasolt jelölteket a kinevezés előtt felkérik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt tegyenek nyilatkozatot, és válaszoljanak az e bizottság vagy bizottságok tagjai által feltett kérdésekre.

Egy ilyen nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti álláspontját, és megjelölhet egy preferált jelöltet.

Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót az Európai Parlament második albekezdésben említett véleményének figyelembevételével nevezi ki.

Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy más jelöltet nevez ki, mint akit az Európai Parlament a preferált jelöltjeként megjelölt, az igazgatótanács írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy az Európai Parlament véleményét milyen módon vette figyelembe.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

(4) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(5) Az igazgatótanács a Bizottságnak a (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(6) Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Az e meghosszabbítást megelőző egy hónapon belül az ügyvezető igazgatót fel lehet kérni arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon e bizottság vagy bizottságok tagjainak kérdéseire.

(7) Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, a teljes időszak végén nem vehet részt egy másik, ugyanezen tisztség betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(8) Az ügyvezető igazgatót csak az igazgatótanács, a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával hívhatja vissza hivatalából.

(9) Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével hozza meg az ügyvezető igazgató kinevezésére, hivatali idejének meghosszabbítására vagy visszahívására vonatkozó döntéseket.

47. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2) A Bizottság és az igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy egyéb szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

(3) Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

(5) Az ügyvezető igazgató felelős az e rendelet által az Ügynökségre bízott feladatok végrehajtásáért. Így különösen az ügyvezető igazgató felel a következőkért:

a) az Ügynökség napi szintű igazgatása;

b) az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c) a 42. cikkben említett programozási dokumentumok elkészítése és benyújtása az igazgatótanácsnak a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően;

d) a 42. cikkben említett programozási dokumentumok végrehajtása, és jelentéstétel az igazgatótanácsnak azok végrehajtásáról;

e) az Ügynökség tevékenységeiről szóló konszolidált éves jelentés elkészítése és bemutatása az igazgatótanácsnak elfogadás céljából;

f) a belső vagy külső ellenőrzési jelentések és értékelések, valamint az OLAF által végzett vizsgálatok megállapításait utókövető cselekvési terv elkészítése, továbbá az elért haladásról való jelentéstétel évente kétszer a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és adott esetben az ügyvezető testületnek;

g) az OLAF vizsgálati hatáskörét nem érintve, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, valamint szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciókkal;

h) az Ügynökség csalás elleni stratégiájának elkészítése és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő előterjesztése;

i) az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének elkészítése;

j) az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó ideiglenes kimutatástervezetek elkészítése az 53. cikkel összhangban, és költségvetésének végrehajtása;

k) az Ügynökség személyzete tekintetében a 60. cikkben megállapított hatáskörök gyakorlása;

l) az e rendeletben előírt információs rendszerek - többek között a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információs portál - irányítására vonatkozó valamennyi döntés meghozatala;

m) az Ügynökség belső struktúráinak irányítására vonatkozó valamennyi döntés meghozatala;

n) a harmadik országokban kialakult helyzetről szóló, a 9. cikkben említett jelentések elkészítése;

o) a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban a közös elemzés és az iránymutató feljegyzések benyújtása az igazgatótanácsnak;

p) szakértői csoportok felállítása a 14. és a 15. cikk alkalmazásában, amely csoportok az Ügynökség saját személyzetének szakértőiből, a Bizottság és szükség esetén a tagállamok szakértőiből, valamint megfigyelőként az UNHCR szakértőiből állnak;

q) ellenőrzési gyakorlat megkezdése a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban;

r) a megállapítások és az ajánlástervezet benyújtása az ellenőrzési gyakorlattal összefüggésben az érintett tagállamnak és ezt követően az igazgatótanácsnak a 15. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban;

s) jelentéstétel az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban;

t) az operatív és technikai segítségnyújtás iránti kérelmek értékelése, jóváhagyása és koordinálása a 16. cikk (1) bekezdésével és a 20. cikkel összhangban;

u) a 18. cikkben említett operatív tervek végrehajtásának biztosítása;

v) a migrációkezelést támogató csapatokban az Ügynökség tevékenységeinek a Bizottsággal és más releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való koordinálásának biztosítása a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban;

w) a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsi határozatok végrehajtásának biztosítása;

x) döntés az igazgatótanáccsal folytatott egyeztetést követően műszaki eszközök beszerzéséről vagy bérletéről a 23. cikk (2) bekezdésével összhangban;

y) az alapjogi tisztviselő kinevezéséhez a jelöltlistára vonatkozó javaslattétel a 49. cikk (1) bekezdésével összhangban;

z) az Ügynökség koordinációs tisztviselőjének kinevezése a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban.

48. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettes

(1) Az ügyvezetőigazgató-helyettes támogatja az ügyvezető igazgatót az Ügynökség irányítása és a 47. cikk (5) bekezdésében említett feladatok ellátása során. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti.

(2) Az ügyvezetőigazgató-helyettest az igazgatótanács nevezi ki az ügyvezető igazgató javaslata alapján. Az ügyvezetőigazgató-helyettest érdemei, megfelelő igazgatási és irányítási képességei, valamint a menekültügy terén szerzett releváns szakmai tapasztalata alapján nevezik ki. Az ügyvezető igazgató legalább három jelöltet javasol az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján meghosszabbíthatja az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali idejét vagy felmentheti az ügyvezetőigazgató-helyettest hivatalából. A 46. cikk (1), (4), (7) és (9) bekezdését értelemszerűen az ügyvezetőigazgató-helyettesre is alkalmazni kell.

49. cikk

Alapjogi tisztviselő

(1) Az alapjogi tisztviselőt az igazgatótanács nevezi ki az ügyvezető igazgató által javasolt jelöltlistáról. Az alapjogi tisztviselőnek rendelkeznie kell a szükséges képesítésekkel és tapasztalattal az alapjogok és a menekültügy területén.

(2) Az alapjogi tisztviselő feladatait függetlenül végzi és közvetlenül az igazgatótanácsnak tesz jelentést.

(3) Az alapjogi tisztviselő felel annak biztosításáért, hogy az Ügynökség valamennyi tevékenysége során betartsa az alapjogokat, és annak előmozdításáért, hogy az Ügynökség tiszteletben tartsa az alapjogokat. Az alapjogi tisztviselő felel az 51. cikkben említett panaszkezelési mechanizmus végrehajtásáért is.

(4) Az alapjogi tisztviselő együttműködik a konzultációs fórummal.

(5) Az alapjogi tisztviselővel konzultálni kell többek között a 18. cikkben említett operatív műveleti tervekről, az Ügynökség operatív és technikai segítségnyújtásának értékeléséről, az 58. cikkben említett magatartási kódexről és a 8. cikk (3) bekezdésében említett európai menekültügyi képzési programról. Az alapjogi tisztviselő az Ügynökség valamennyi tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapjogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz, többek között az érintett tagállam beleegyezésével látogatásokat szervezve olyan helyszíneken, ahol az Ügynökség operatív tevékenységeket folytat.

50. cikk

Konzultációs fórum

(1) Az Ügynökség szoros párbeszédet tart fenn a menekültügyi politika területén helyi, regionális, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten működő releváns civil társadalmi szervezetekkel és releváns illetékes szervekkel. E célból az Ügynökség konzultációs fórumot hoz létre.

(2) A konzultációs fórum létrehozza az információcsere és az ismeretek megosztásának mechanizmusát. A konzultációs fórum biztosítja a szoros párbeszédet az Ügynökség és az (1) bekezdésben említett releváns szervezetek és szervek között.

(3) Az Ügynökség felkéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, az UNHCR-t és az (1) bekezdésben említett, más releváns szervezeteket és szerveket a konzultációs fórumban való részvételre.

Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultációs fórum összetételéről, beleértve a tematikus vagy a földrajzi fókuszú konzultációs csoportokat, és a konzultációs fórumnak való információtovábbítás feltételeiről. A konzultációs fórum az igazgatótanáccsal és az ügyvezető igazgatóval való konzultációt követően meghatározza munkamódszereit, beleértve a tematikus vagy a földrajzi fókuszú munkacsoportokat a szükségesnek és hasznosnak ítélt esetekben.

(4) A konzultációs fórum tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben, az Ügynökség munkája szempontjából prioritásként azonosított területeken fennálló konkrét szükségleteivel összhangban.

(5) A konzultációs fórum különösen:

a) javaslatokat tesz az igazgatótanácsnak a 42. cikkben említett éves és többéves programozásra;

b) visszajelzést ad az igazgatótanácsnak és intézkedéseket javasol a 69. cikkben említett, az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló éves jelentés utókövetésére; és

c) tájékoztatja az ügyvezető igazgatót és igazgatótanácsot konferenciák, szemináriumok és találkozók következtetéseiről, valamint a konzultációs fórum bármely tagszervezete vagy -szerve által végzett, az Ügynökség munkája szempontjából releváns tanulmányokból vagy terepmunkából származó megállapításokról.

(6) A konzultációs fórummal egyeztetni kell az 57. cikk (3) bekezdésében említett alapjogi stratégia és az 58. cikkben említett magatartási kódex előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, az 51. cikkben említett panaszkezelési mechanizmus létrehozásáról és a 8. cikk (3) bekezdésében említett európai menekültügyi képzési program kidolgozásáról.

(7) A konzultációs fórum évente legalább egyszer teljes összetételében ülésezik, és szükség esetén találkozókat szervez a tematikus vagy a földrajzi fókuszú konzultációs csoportok számára.

51. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1) Az Ügynökség, hogy biztosítsa az Ügynökség valamennyi tevékenysége során az alapjogok tiszteletben tartását, egy panaszkezelési mechanizmust hoz létre.

(2) A menekültügyi támogató csoportokban résztvevő valamely szakértő tevékenységei által közvetlenül érintett bármely olyan személy, aki úgy ítéli meg, hogy az említett tevékenységek következtében megsértették az alapjogait, illetve az ilyen személyt képviselő bármely fél írásban panaszt nyújthat be az Ügynökséghez.

(3) Csak az alapjogok konkrét megsértésére vonatkozó, indokolással ellátott panaszok fogadhatók el. Az olyan panaszok, amelyek egy nemzeti hatóságnak egy nemzetközi védelem iránti egyéni kérelemre vonatkozó döntését vitatják, elfogadhatatlanok. A névtelen, csalárd, rosszhiszemű, komolytalan, zaklató jellegű, feltételezéseken alapuló vagy pontatlan panaszok ugyancsak elfogadhatatlanok.

(4) Az alapjogi tisztviselő felel az Ügynökséghez beérkező panaszok kezeléséért, és ezt a megfelelő ügyintézéshez való joggal összhangban kell tennie. E célból az alapjogi tisztviselő:

a) megvizsgálja a panasz elfogadhatóságát;

b) nyilvántartásba veszi az elfogadható panaszokat;

c) valamennyi nyilvántartásba vett panaszt továbbít az ügyvezető igazgatónak;

d) a menekültügyi támogató csoportban résztvevő szakértőkre vonatkozó panaszokat továbbítja a küldő tagállamnak;

e) tájékoztatja az alapjogok tekintetében a panasz szerinti tagállamban illetékes, releváns hatóságot vagy szervet; és

f) nyilvántartásba veszi és biztosítja az Ügynökség vagy az érintett tagállam általi utókövetést.

(5) Amennyiben a panasz elfogadható, a panaszost a megfelelő ügyintézéshez való joggal összhangban tájékoztatni kell a panasz nyilvántartásba vételéről és a vizsgálat megindításáról, továbbá arról, hogy a panaszos választ kap, amint az rendelkezésre áll. Ha a panaszt egy nemzeti hatóságnak vagy szervnek továbbítják, a panaszosnak meg kell adni az említett hatóság vagy szerv elérhetőségeit. Amennyiben egy panasz elfogadhatatlan, a panaszost tájékoztatni kell ennek okáról, és amennyiben lehetséges, további lehetőségeket kell biztosítani számára aggályainak a kezelésére. Minden döntést írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni.

(6) Amennyiben a nyilvántartásba vett panasz az Ügynökség személyzetének tagját érinti, az ügyvezető igazgató az alapjogi tisztviselővel egyeztetve biztosítja a megfelelő utókövetést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket is. Az ügyvezető igazgató meghatározott időszakon belül jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek az Ügynökség által a panaszra válaszképpen tett megállapításokról és utókövetésről, ideértve bármely fegyelmi intézkedést is.

(7) Amennyiben egy panasz adatvédelmi kérdésekre vonatkozik, az ügyvezető igazgatónak be kell vonnia az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét. Az alapjogi tisztviselő és az adatvédelmi tisztviselő írásban, egy egyetértési megállapodásban határozzák meg a feladatok közöttük való megosztását és együttműködésük módját a beérkezett panaszok tekintetében.

(8) Amennyiben egy panasz valamely tagállam szakértőjét érinti - ideértve a kirendelt nemzeti szakértőket is -, a küldő tagállam biztosítja a megfelelő utókövetést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket vagy a nemzeti jognak megfelelő más intézkedéseket is. A küldő tagállam meghatározott időszakon belül, szükség esetén pedig ezt követően rendszeres időközönként jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek a panaszra válaszképpen tett megállapításokról és utókövetésről. Az Ügynökség utóköveti az ügyet, amennyiben a küldő tagállamtól nem érkezik jelentés.

(9) Amennyiben egy tagállam által kirendelt szakértőről - ideértve a kirendelt nemzeti szakértőket is - azt állapítják meg, hogy megsértette az alapjogokat vagy a nemzetközi védelemre vonatkozó kötelezettségeket, az ügyvezető igazgató felkéri a tagállamot, hogy haladéktalanul zárja ki az említett szakértőt vagy kirendelt nemzeti szakértőt az Ügynökség tevékenységeiből. Amennyiben az Ügynökség által kirendelt szakértőről megállapítják, hogy megsértette az alapjogokat vagy a nemzetközi védelemre vonatkozó kötelezettségeket, az ügyvezető igazgató kizárja ezt a szakértőt az Ügynökség tevékenységeiből.

(10) Az alapjogi tisztviselő jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az Ügynökség és az érintett tagállamok által a panaszra válaszképpen tett megállapításokról és utókövetésről. Az Ügynökség a panaszkezelési mechanizmusra vonatkozó tájékoztatást beilleszti az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló, a 69. cikkben említett éves jelentésébe.

(11) Az Ügynökség - ideértve az alapjogi tisztviselőt is - a panaszban foglalt valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kezel. A tagállamok a panaszban foglalt valamennyi személyes adatot az (EU) 2016/679 rendelettel vagy az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban kezelnek és dolgoznak fel. Amikor egy panaszos panaszt nyújt be, az (EU) 2018/1725 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében úgy kell tekinteni, hogy az említett panaszos hozzájárult személyes adatainak az Ügynökség és az alapjogi tisztviselő általi kezeléséhez. A panaszosok érdekeinek védelme érdekében a panaszokat az alapjogi tisztviselő a nemzeti és az uniós joggal összhangban bizalmasan kezeli, kivéve, ha a panaszos a bizalmas adatkezeléshez való jogáról kifejezetten lemond. Amennyiben egy panaszos lemond a bizalmas adatkezeléshez való jogáról, úgy kell tekinteni, hogy az említett panaszos a panasz tárgyával kapcsolatban hozzájárult ahhoz, hogy az alapjogi tisztviselő vagy az Ügynökség szükség esetén feltárja a személyazonosságát az illetékes hatóságok vagy szervek előtt.

9. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Költségvetés

(1) Az Ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait minden - a naptári évvel egybeeső - pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Ügynökség költségvetésében fel kell tüntetni.

(2) Az Ügynökség költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell állniuk.

(3) Az Ügynökség bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

a) az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b) közvetett irányítás mellett vagy ad hoc támogatások formájában nyújtott uniós finanszírozás, az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, valamint az Unió szakpolitikáit támogató releváns jogi eszközökben foglalt rendelkezésekkel összhangban;

c) a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

d) a társult országok hozzájárulása;

e) a kiadványokért és az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak.

(4) Az Ügynökség kiadásai a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, és a működési kiadásokat foglalják magukban.

53. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó ideiglenes kimutatástervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2) Az igazgatótanács az (1) bekezdésben említett, a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó ideiglenes kimutatástervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetet.

(3) A (2) bekezdésben említett, az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5) A kimutatástervezet alapján a Bizottság az Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetés terhére elszámolandó, az Uniótól származó hozzájárulás összegét, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6) A költségvetési hatóság engedélyezi az Uniótól az Ügynökségnek juttatandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(7) A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(8) Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség költségvetését. Az Ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén az Ügynökség költségvetését megfelelően ki kell igazítani.

(9) Az Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektekre az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

54. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak valamennyi, az értékelési eljárás eredménye szempontjából releváns információt.

55. cikk

A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az n. pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót.

(2) Az Ügynökség az n. pénzügyi évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az n+1. pénzügyi év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség n. pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(3) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 246. cikkével összhangban az Ügynökség előzetes beszámolójára tett számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az Ügynökség n. pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolóját, és véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(4) Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökségnek az n. pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójáról.

(5) Az ügyvezető igazgató az n. pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt az n+1. pénzügyi év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6) Az n. pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. pénzügyi év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7) Az ügyvezető igazgató az n+1. pénzügyi évi szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8) Az ügyvezető igazgató az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt az Európai Parlamentnek a mentesítési eljárásnak a szóban forgó pénzügyi évre történő zavartalan alkalmazásához szükséges minden információt.

(9) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az az n+2. pénzügyi év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. pénzügyi évi költségvetés végrehajtása alól.

56. cikk

Pénzügyi szabályok

(1) Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A pénzügyi szabályoknak meg kell felelniük az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, kivéve, amennyiben az említett rendelettől való eltérés az Ügynökség működéséhez konkrétan szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetes beleegyezését adta.

(2) Az Ügynökség az e rendelet 2. cikkében említett feladatok ellátásával összefüggésben támogatásokat ítélhet oda, valamint keretszerződéseket alkalmazhat e rendelet vagy a Bizottság felhatalmazása alapján az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja szerint. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet releváns rendelkezései alkalmazandók.

10. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Az alapjogok védelme és az alapjogi stratégia

(1) Az Ügynökség az e rendelet szerinti feladatai ellátása során a releváns uniós joggal, többek között a Chartával, és a releváns nemzetközi joggal, különösen az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezménnyel összhangban garantálja az alapjogok védelmét.

(2) E rendelet alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen szem előtt tartva kell eljárni.

(3) Az Ügynökség az alapjogi tisztviselő javaslatára alapjogi stratégiát dolgoz ki, fogad el és hajt végre annak érdekében, hogy az Ügynökség minden tevékenysége során biztosítsa az alapjogok tiszteletben tartását.

58. cikk

Magatartási kódex

Az Ügynökség a menekültügyi támogató csoportokban résztvevő valamennyi szakértőre alkalmazandó magatartási kódexet dolgoz ki, fogad el és hajt végre. A magatartási kódex meghatározza a jogállamiság és az alapjogok tiszteletben tartása elvének biztosítását célzó eljárásokat, különös hangsúlyt fektetve a gyermekekre, a kísérő nélküli kiskorúakra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyekre.

59. cikk

Jogállás

(1) Az Ügynökség az Unió ügynöksége. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet, idegeníthet el, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3) Az Ügynökség operatív és technikai kérdések tekintetében független.

(4) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

(5) Az Ügynökség székhelye Máltán van.

60. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzat, az alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényesítése céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényesítéséhez megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el.

(3) Az Ügynökség gyakorolja a saját személyzete vonatkozásában a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit.

(4) Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

(5) Az Ügynökség a tagállamokban helyszíni munkára is alkalmazhat személyzetet.

61. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

62. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az Ügynökségre alkalmazni kell az 1. tanácsi rendeletet (27).

(2) Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott döntések sérelme nélkül, az Ügynökség tevékenységeiről szóló konszolidált éves jelentést és a 42. cikkben említett programozási dokumentumot az Unió intézményeinek minden hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

63. cikk

Átláthatóság

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az 1049/2001/EK rendeletet.

(2) Az Ügynökség a feladatkörébe tartozó kérdésekben a saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Az Ügynökség közzéteszi az Ügynökség tevékenységeiről szóló konszolidált éves jelentést és különösen biztosítja, hogy a tevékenységével kapcsolatban a közvélemény és bármely érdekelt fél számára gyorsan objektív, megbízható és könnyen érthető tájékoztatást nyújtson.

(3) Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(4) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az uniós intézmények bármely hivatalos nyelvén az Ügynökséghez fordulni. Jogában áll, hogy ugyanazon a nyelven kapjon választ.

(5) Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok ellen az EUMSZ 228. és 263. cikkében megállapított feltételek szerint az európai ombudsmannál panasszal lehet élni, illetve az EUB-hez keresetet lehet benyújtani.

64. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet korlátozások nélkül kell alkalmazni. Az Ügynökség csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az e megállapodás mellékletében meghatározott minta felhasználásával elfogadja az Ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2) A Számvevőszék jogosult a dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az Ügynökségtől uniós forrásokban részesültek.

(3) Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben (28) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármely más tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásainak, szerződéseinek, támogatási megállapodásainak és támogatási határozatainak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően végezzenek ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

65. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az Ügynökség alkalmazza a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 (29) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatokban meghatározott biztonsági szabályait. Az említett szabályok különösen a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására alkalmazandók.

(2) Az Ügynökség alkalmazza a nem minősített érzékeny adatok kezelésére vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban meghatározott és a Bizottság által végrehajtott biztonsági elveket. Az igazgatótanács intézkedéseket hoz az említett biztonsági elvek alkalmazása érdekében.

(3) A minősítés nem zárja ki az adatok Európai Parlament rendelkezésére bocsátását. Az e rendelettel összhangban az Európai Parlamentnek továbbított adatokat és dokumentumokat a minősített adatok továbbítására és kezelésére irányadó, az Európai Parlament és a Bizottság között alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell továbbítani és kezelni.

66. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) Az EUB hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés alapján ítélkezzen.

(3) A szerződésen kívüli felelősség esetében a tagállamok jogában meglévő közös általános elvekkel összhangban az Ügynökség megtéríti a feladatai ellátása során a szervezeti egységei vagy személyzete által okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az EUB rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatnak vagy alkalmazási feltételeknek a rendelkezései szabályozzák.

67. cikk

Adminisztratív ellenőrzés

Az Ügynökség tevékenységét az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálja.

68. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1) Az Ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban biztosítandó elhelyezésére, az említett tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó szükséges intézkedéseket, valamint az említett tagállamban az igazgatótanács tagjaira, az Ügynökség személyzetére és azok családtagjaira alkalmazandó külön szabályokat az Ügynökség és az említett tagállam közötti székhely-megállapodásban kell megállapítani. A székhely-megállapodást az igazgatótanács jóváhagyásának beszerzését követően kell megkötni.

(2) A Ügynökég székhelye szerinti tagállam biztosítja az Ügynökség számára a megfelelő működésének biztosításához szükséges feltételeket, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket.

69. cikk

Éves jelentés az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről

Az Ügynökség éves jelentést készít az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről. Az Ügynökség ezt a jelentést megküldi az igazgatótanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak., és azt az ügyvezető igazgató mutatja be az Európai Parlamentnek. Az Unióban tapasztalható menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést nyilvánosságra kell hozni.

70. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) Három hónappal a 604/2013/EU rendelet felváltását követően a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak az értékelésének az eredményéről, hogy szükség van-e e rendelet módosítására az uniós jogi keret koherenciájának és belső következetességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a 14. cikkben említett ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó rendelkezésekre, és adott esetben benyújtja az e rendelet módosítására irányuló szükséges javaslatokat.

(2) A Bizottság 2025. január 20-án, majd azt követően ötévente független, külső értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Ügynökség teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása és a feladatai tekintetében. Ez az értékelés kiterjed az Ügynökségnek a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben való gyakorlati együttműködésre és a KEMR végrehajtásának megkönnyítésére gyakorolt hatására. Az értékelés kellő figyelmet fordít az Ügynökség megbízatása során elért eredményekre, beleértve annak felmérését is, hogy szükséges-e további intézkedéseket hozni a tényleges szolidaritás, valamint a különösen nagy nyomásnak kitett tagállamokkal való közös felelősségvállalás biztosítására.

Az első albekezdésben említett értékelésnek foglalkoznia kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükséges módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel. Azt is meg kell vizsgálnia, hogy az irányítási szerkezet megfelelő-e az Ügynökség feladatainak ellátásához. Az értékelés figyelembe veszi az érdekelt felek álláspontját mind uniós, mind nemzeti szinten.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelés eredményét tartalmazó jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak.

(4) Minden második, a (2) bekezdésben említett értékelés alkalmával a Bizottság megvizsgálja, hogy indokolt-e az Ügynökség fenntartása a célkitűzéseire, megbízatására és a feladataira tekintettel, és javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

71. cikk

Átmeneti rendelkezés

A tulajdonjog, a megállapodások, a jogi kötelezettségek, a munkáltatói szerződések, a pénzügyi kötelezettségvállalások és a felelősségek tekintetében az Ügynökség lép az EASO helyébe. Különösen, ez a rendelet nem érinti az EASO személyzetének jogait és kötelezettségeit, akik előmenetelének folytonosságát minden tekintetben biztosítani kell.

72. cikk

Felváltás és hatályon kívül helyezés

Ez a rendelet felváltja a 439/2010/EU rendelet azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező. Ezért a 439/2010/EU rendelet hatályát veszti.

Azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező, a hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

73. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikk (1) bekezdésének q) pontját, a 14. cikket és a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdését 2023. december 31-től kell alkalmazni, a 15. cikk (4)-(8) bekezdését és a 22. cikket a 604/2013/EU rendelet felváltásának időpontjától kell alkalmazni, kivéve, ha az említett rendelet felváltására 2023. december 31. előtt kerül sor, amely esetben az említett rendelkezéseket 2023. december 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. december 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) Az Európai Parlament 2021. november 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 9-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(7) A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(8) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.

(9) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(18) HL C 9., 2017.1.21., 3. o.

(19) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(23) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(24) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(25) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(27) A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).

(28) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(29) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

I. MELLÉKLET

A 19. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MENEKÜLTÜGYI SZAKÉRTŐI KÉSZENLÉTI ÁLLOMÁNYHOZ BIZTOSÍTANDÓ SZAKÉRTŐK SZÁMA

Belgium 15

Bulgária 8

Csehország 8

Németország 86

Észtország 6

Görögország 25

Spanyolország 46

Franciaország 80

Horvátország 5

Olaszország 40

Ciprus 3

Lettország 5

Litvánia 6

Luxemburg 4

Magyarország 10

Málta 4

Hollandia 24

Ausztria 15

Lengyelország 40

Portugália 7

Románia 20

Szlovénia 5

Szlovákia 10

Finnország 9

Svédország 19

Összesen 500 /500

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 439/2010/EU rendelet Ez a rendelet

1. cikk 1. cikk, (1) és (2) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont

2. cikk, (2) bekezdés 2. cikk, (1) bekezdés, i) pont

2. cikk, (3) bekezdés -

2. cikk, (4) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (5) bekezdés 4. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (6) bekezdés -

- 2. cikk, (1) bekezdés, kivéve az a), e), i), k), l), r) és s) pontot

- 2. cikk, (2) bekezdés

- 3. cikk

3. cikk 4. cikk, (4) bekezdés

- 4. cikk, (1), (2) és (5) bekezdés

4. cikk, a) - d) pont 2. cikk, (1) bekezdés, e) pont, és 9. cikk

4. cikk, e) pont 11. cikk, (1) bekezdés

5. cikk 2. cikk, (1) bekezdés, k) pont

6. cikk 8. cikk

7. cikk, első bekezdés 2. cikk, (1) bekezdés, r) pont

7. cikk, második bekezdés 2. cikk, (1) bekezdés, s) pont, és 35. cikke (3) bekezdés

7. cikk, harmadik bekezdés 35. cikk, (2) bekezdés

- 7. cikk

- 10. cikk

11. cikk, (2)-(5) bekezdés

- 12. cikk

- 13. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés

- 14. cikk

- 15. cikk

8. cikk 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont

9. cikk 5. cikk

10. cikk 16. cikk

11. cikk 6. cikk

12. cikk, (1) bekezdés 69. cikk

12. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (1) bekezdés, b) pont, és 17. cikke (1) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés, bevezető fordulat

14. cikk 16. cikk, (2) bekezdés, e) - i) pont

- 16. cikk, (1) bekezdés, kivéve a b) pontot

- 16. cikk, (2) bekezdés, kivéve az e) - i) pontot

- 16. cikk, (3) és (4) bekezdés

- 17. cikk, (2)-(5) bekezdés

15. cikk 2. cikk, (1) bekezdés, l) pont, és 19. cikke (2), (3) és (5) bekezdés

16. cikk 19. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

- 19. cikk, (4), (6), (7) és (8) bekezdés

17. cikk 20. cikk

18. cikk 18. cikk

19. cikk 24. cikk

20. cikk 25. cikk

21. cikk 26. cikk

- 21. cikk

- 22. cikk

- 23. cikk

22. cikk 27. cikk

23. cikk 28. cikk

- 23. cikk

- 29. cikk

- 30. cikk, (2)-(6) bekezdés

- 31. cikk

- 32. cikk

24. cikk 39. cikk

25. cikk 40. cikk

26. cikk 43. cikk

27. cikk 44. cikk

28. cikk 44. cikk

29. cikk 41. cikk

30. cikk 46. cikk

31. cikk 47. cikk

- 48. cikk

- 49. cikk

- 51. cikk

32. cikk -

33. cikk 52. cikk

34. cikk 53. cikk

35. cikk 54. cikk

36. cikk 55. cikk

37. cikk 56. cikk, (1) bekezdés

- 56. cikk, (2) bekezdés

- 57. cikk

- 58. cikk

38. cikk 60. cikk

39. cikk 61. cikk

40. cikk 59. cikk

41. cikk 62. cikk

42. cikk, (1)-(3) bekezdés 63. cikk, (1)-(4) bekezdés

42. cikk, (4) bekezdés 30. cikk, (1) bekezdés

43. cikk 65. cikk

44. cikk 64. cikk

45. cikk 66. cikk

46. cikk 70. cikk

47. cikk 67. cikk

48. cikk 33. cikk

49. cikk, (1) bekezdés 34. cikk

49. cikk, (2) bekezdés 35. cikk, (1) bekezdés

- 35. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés

50. cikk, első bekezdés 38. cikk

50. cikk, második bekezdés -

51. cikk 50. cikk

52. cikk 37. cikk

53. cikk 68. cikk

- 67. cikk

54. cikk -

- 71. cikk

- 72. cikk

55. cikk 73. cikk