17/2007. (MK 63.) GKM utasítás

a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján - a miniszterelnök jóváhagyásával - jelen utasítás mellékleteként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2006. (MK 94.) GKM utasítás.

3. §

A Szervezeti és Működési Szabályzat kapcsán felmerülő humánpolitikai intézkedéseket a kihirdetéstől számított 30 napon belül kell végrehajtani.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Jóváhagyom:

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 17/2007. (MK 63.) GKM utasításhoz

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköre

1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Alkotmány és más jogszabályok, valamint a Kormány és a miniszterelnök a hatáskörébe utal.

2) A miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezete útján gyakorolja.

3) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenyégét, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A miniszter a minisztériumot vezető, munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) megállapított rend szerint az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: felsővezetők) útján látja el.

2. A minisztérium jogállása és alapadatai

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi közigazgatási szerv.

A minisztérium székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.; postacíme: 1880 Pf. 111.

A minisztérium alapadatai:

Megnevezése: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Rövidítése: GKM

Angol megnevezése: Ministry of Economy and Transport

Német megnevezése: Ministerium für Wirtschaft und Verkehr

Francia megnevezése: Ministére de l'Économie et du Transport

3. A minisztérium szervezete

A minisztérium szervezete a miniszter irányítása alatt működő államtitkárból, kabinetfőnökből, szakállamtitkárokból, miniszteri kabinetből, főosztályból és az államtitkár irányítása alatt működő titkárságból és főosztályból, valamint a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok irányítása alatt működő 22 főosztályból és titkárságokból áll.

4. A minisztérium szervezeti egységei és felügyeleti rendjük

1) A minisztérium szervezeti egységei: miniszteri kabinet, főosztály, titkárság, osztály. A főosztályok az SzMSz 3. számú függelékében foglaltak szerint tagozódnak osztályokra; a főosztályi feladatok osztályok közötti megoszlását a főosztályok - miniszter által jóváhagyott - szakmai kompetencia mátrixa tartalmazza.

2) A minisztérium tevékenységét végző szervezeti egységek:

1) Miniszteri Kabinet

2) Koordinációs Főosztály

3) Jogi Főosztály

4) Stratégiai Főosztály

5) Kommunikációs Főosztály

6) Vagyongazdálkodási Főosztály

7) Belső Fejlesztési Főosztály

8) Ellenőrzési Főosztály

9) Államtitkár titkársága

10) Parlamenti Kapcsolatok Főosztály

11) Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkár titkársága

12) Humánigazgatási Főosztály

13) Közbeszerzési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály

14) Költségvetési Főosztály

15) Informatikai Főosztály

16) Infrastruktúra Ügyekért Felelős Szakállamtitkár titkársága

17) Infrastruktúra Szabályozási Főosztály

18) Infrastruktúra-fejlesztési Programok Főosztály

19) Közszolgáltatások Szervezése Főosztály

20) Hálózati Infrastruktúra Főosztály

21) Energetikai Főosztály

22) Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár titkársága

23) Vállalkozásfinanszírozási Főosztály

24) Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály

25) Innovációs és K+F Főosztály

26) Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály

27) Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Szakállamtitkár titkársága

28) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály

29) Kereskedelempolitikai Főosztály

30) EU Kapcsolatok Főosztály

3) A minisztérium szervezeti és felügyeleti rendjét az 1. számú függelék tartalmazza. A 2. számú függelék rendelkezik az egyes főosztályok/vezetők korábbi szervezeti rendtől eltérő jogutódlásának egyes kérdéseiről.

4) A 3. számú függelék tartalmazza részletesen a szervezeti egységek feladatait.

5) A miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó és a miniszterhez rendelt tartós állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági és közhasznú társaságok, valamint alapítványok és garanciaszövetkezetek -(továbbiakban: társaságok) szakmai felügyeleti ellátási rendjét az 5. számú függelék, a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények (továbbiakban: intézmények) szakmai felügyeleti rendjét a 6. számú függelék tartalmazza. A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység felelős:

• a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve az intézmények által ellátandó állami (alap-, köz-) feladatok meghatározásáért,

• azok jogszabályban, létesítő okiratban, utasításban és más egyéb dokumentumban (Pl.: SZMSZ) való rögzítéséért,

• az intézmények, valamint a társaságok és a minisztérium közötti feladatmegosztás kialakításáért, és

• az együttműködés szabályozásáért,

• a kisebbségi tulajdonú társaságoknál a társaság dokumentumai szerint meghatározott különleges jogok gyakorlásához kapcsolódó szakmai, közreműködésért.

Az intézménnyel kapcsolatos fejlesztési igényeket, projektjavaslatokat tár a megfelelő szervezeti egységek elé és az intézmény működését befolyásoló projektekben közreműködik.

6) Az 5. számú függelékben felsorolt társaságok tulajdonosi (részvényesi) jogait a Magyar Állam, mint tulajdonos nevében a miniszter gyakorolja, aki a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság javaslatának figyelembevételével hozza meg a tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, adja ki a képviseletre szóló meghatalmazásokat és mandátumokat.

5. A minisztériumi vezetői megbeszélések rendje

1) Heti Miniszteri Értekezlet

Az értekezletet a miniszter, vagy - távolléte esetén - az államtitkár vezeti.

Időpont:

Hetente, a kormányülést követően.

Résztvevők köre:

A miniszter, a felsővezetők, a Miniszteri Kabinet delegáltja, a miniszter személyi titkára, a szóvivő, a Jogi Főosztály, a Kommunikációs Főosztály, a Koordinációs Főosztály, valamint a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője (a továbbiakban együtt: állandó tagok), valamint az értekezlet vezetője által meghívott más személyek.

Az állandó tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető, a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.

2) Középvezetői Értekezlet

Az értekezletet a miniszter vagy az általa kijelölt felsővezető vezeti.

Időpont:

Havonta, illetve szükség szerint, az értekezlet kijelölt időpontját legalább három munkanappal megelőzően jelzett időpontban.

Résztvevők köre:

A miniszter, illetve az általa kijelölt felsővezető, a főosztályokat vezető főosztályvezetők, a titkárságok vezetői, valamint az értekezlet vezetője által meghívott más személyek.

3) Stratégiai Értekezlet

A Stratégiai Értekezlet vezetője a miniszter, illetve az általa kijelölt személy.

Időpont:

Általában 4-6 hetente, illetve szükség szerint, az ülés vezetőjének döntése alapján.

Résztvevők köre:

A felsővezetők, valamint a Miniszteri Kabinet, a Jogi Főosztály, a Kommunikációs Főosztály, valamint a Stratégiai Főosztály egy-egy delegáltja (állandó tagok) .

A Stratégiai Értekezlet tagsága személyre szóló, az értekezleteken a részvétel kötelező, helyettesítés csak indokolt esetben lehetséges.

Az értekezletre a miniszter, illetve kabinetfőnök egyetértésével - tanácskozási joggal - meghívhatók a napirendre vett területek szakértői, illetve a minisztérium által felügyelt intézmények, társaságok vezetői, valamint a témában érintett központi közigazgatási szervek képviselői. A Stratégiai Értekezlet tagjai javaslatot tehetnek az egyes ülésekre meghívandó személyek körére.

Fő feladatai:

a) stratégiailag összehangolt döntés-előkészítés és -támogatás biztosítása a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben megfogalmazottak végrehajtásához,

b) a minisztérium átfogó, stratégiai jelentőségű kormány-előterjesztéseinek,-miniszteri rendeleteinek - közigazgatási egyeztetést megelőző -megtárgyalása,

c) a minisztérium hatáskörébe tartozó területek átfogó kérdéseiről készült stratégiai anyagok, koncepciók, programok megvitatása, az ezekre vonatkozó összehangolt álláspont kialakítása,

d) a minisztérium Európai Uniós (továbbiakban: EU) tagsággal kapcsolatos feladatainak, a szakpolitikai fórumokon való részvételének tartalmi összehangolása,

e) állásfoglalás kialakítása a minisztérium által kezelt célelőirányzatok és alapprogramok prioritásainak kijelölésében, a pályázatok meghirdetés előtti összehangolásában, a minisztériumi hatáskörbe tartozó EU-s pályázati rendszerekben,

f) állásfoglalás kialakítása a miniszter feladatkörébe tartozó kutatási témakörökről és a pályázati rendszerről,

g) a Stratégiai Értekezlet tagjainak javaslata alapján a kabinetfőnök által jóváhagyott, a Stratégiai Értekezlet elé terjesztett témák megvitatása,

h) a Stratégiai Előkészítő Bizottság (lásd később) által a Stratégiai Értekezlet elé terjesztett kérdések megtárgyalása, illetve döntés ezen ügyekben.

A Heti Miniszteri Értekezlet és a Középvezetői Értekezlet titkársági feladatait a Miniszteri Kabinet, a Stratégiai Értekezlet vonatkozásában a Stratégiai Főosztály látja el.

Amennyiben valamely vezetői megbeszélésen a minisztériumi munkatársak nagyobb csoportját érintő téma kerül megvitatásra, úgy annak előkészítő anyagát - a kabinetfőnök döntése alapján - a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egység véleményezésre megküldi a szakszervezetek részére, illetve az értekezletre meghívja a szakszervezetek vezetőit.

6. Miniszteri biztos, munkacsoport

A miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. íjában foglaltak alapján kiemelt fontosságú feladat ellátására - normatív utasítással -miniszteri biztost nevezhet ki.

A miniszter a Tv. 67. §-ában foglaltak alapján eseti feladat elvégzésére - normatív utasítással - munkacsoportot hozhat létre.

7. Munkabizottságok

A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására (döntés-előkészítés, javaslattétel, szervezés, koordináció stb.) a minisztériumban a következő munkabizottságok működnek:

1) Stratégiai Előkészítő Bizottság

Fő feladata a Stratégiai Értekezlet feladatkörébe tartozó kérdések előzetes megtárgyalása, illetve a Stratégiai Értekezlet számára előterjesztések készítése.

A Stratégiai Előkészítő Bizottság vezetője a Stratégiai Főosztály vezetője, állandó tagjai az államtitkárság, a szakállamtitkárságok, a Miniszteri Kabinet, a Kommunikációs Főosztály és a Stratégiai Főosztály egy-egy képviselője. A Stratégiai Előkészítő Bizottság üléseire a Bizottság vezetője meghívhatja a főosztályok képviselőit, illetve a tárgyalt napirend szakértőit.

A Bizottság szükség szerint ülésezik, az üléseket a Stratégiai Főosztály szervezi.

2) Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság

A Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság (továbbiakban: TIB) vezetője a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, állandó tagjai a Vagyongazdálkodási Főosztály, a Jogi Főosztály, a Költségvetési Főosztály a Humánigazgatási Főosztály és a Miniszteri Kabinet vezetői vagy az általuk kijelölt köztisztviselő. A Bizottság üléseire a tárgyalt témáktól függően más is meghívható. A TIB ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

A TIB kizárólagos hatásköre:

- a társaságokkal - kivétel a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB) és az MFB cégcsoportba tartozó társaságok -kapcsolatosan kiadni tervezett tulajdonosi határozatok és a közgyűlésen, taggyűlésen való részvételre feljogosító mandátumok, valamint

- a 6. számú függelékben felsorolt valamennyi intézmény vonatkozásában kiadni tervezett intézmény-felügyeleti jogkörben előkészített határozatok - így különösen szervezeti döntések elrendelése, személyi kérdések (a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, részére jutalom kifizetésének engedélyezése), létszámok jóváhagyása, létszámváltozások elrendelése, elemi költségvetés jóváhagyása, elemi beszámolók elfogadása, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása - valamint a Kormány részére szóló javaslatok megtárgyalása, illetve - a szakállamtitkárok TIB ülést megelőzően kialakított véleményének figyelembevételével - miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése.

3) Közbeszerzési Bizottság

A Közbeszerzési Bizottság működéséről külön miniszteri utasítás rendelkezik.

4) Kijelölési Bizottság I.

A Kijelölési Bizottság külön miniszteri rendelet alapján működik.

5) Kijelölési Bizottság II.

A Kijelölési Bizottság külön miniszteri rendelet alapján működik.

6) Kijelölési Bizottság III.

A Kijelölési Bizottság külön miniszteri rendelet alapján működik.

7) Nemzeti Minőségi Díj Bizottság

A Nemzeti Minőségi Díj Bizottság külön miniszteri rendelet alapján működik.

8) Logisztikai Irányító Testület

A Logisztikai Irányító Testület (továbbiakban: LIT) fő feladata a logisztikát érintő stratégiai, illetve aktuális ügyek megvitatása, a minisztérium egységes álláspontjának kialakítása, döntések meghozatala, illetve azok végrehajtásának ellenőrzése.

A LIT elnöke a Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár. Állandó tagjai az Infrastruktúra Ügyekért Felelős Szakállamtitkár, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokért felelős Szakállamtitkár, az Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály vezetője, és a Miniszteri Kabinet képviselője.

Ideiglenes tag: napirendtől függően szakmai referensek, szakmai partnerszervezetek képviselői, illetve külső szakértők.

A Testület havi rendszerességgel ülésezik, az üléseket a Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkárság Titkársága szervezi. A Testület döntés-előkészítő szerve az Operatív ülés, amely a LIT üléseket követő 2. héten ülésezik.

9) K+F Konzultatív Testület

A Konzultatív Testület feladata a minisztérium kutatás-, fejlesztés- és innovációpolitikájának egyeztetése, döntések meghozatala, ellenőrzése, illetve a K+F+l stratégia végrehajtása..

A Konzultatív Testület elnöke a Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár Állandó tagok: Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár, Miniszteri Kabinet megbízott delegáltja"NKTH elnök, KUTIT elnök, az Innovációs és K+F Főosztály vezetője. Témától függően a Testület kiegészülhet eseti meghívottakkal.

A Testület hetente ülésezik. A titkársági feladatokat a Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkárság Titkársága látja el.

10) Infokommunikációs Irányító Testület (IIT)

Az IIT feladata a tárcát érintő információs társadalom és gazdaságfejlesztési programok egységes irányítása, koordinációja és nyomon követése. Az IIT az információs társadalom és gazdaságfejlesztési programok tekintetében stratégiai döntéshozó joggal rendelkezik.

Az IIT elnöke a Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár.. A titkársági és szervezési feladatot a Miniszteri Kabinet látja el. Az IIT állandó tagjai az Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály vezetője, az Infrastruktúra Szabályozási Főosztály képviselője, a Miniszteri Kabinet, illetve a Kommunikációs Főosztály egy-egy képviselője. Az állandó tagokat eseti meghívottak, továbbá alkalmanként társadalmi partnerek egészítik ki.

Az IIT szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. A titkársági és szervezési feladatot a Miniszteri Kabinet látja el.

8. A munkavégzés szabályai

1) A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint ennek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák.[1]

2) A felsővezetők, a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (papír alapú vagy elektronikus feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők - a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül - az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

3) A minisztériumi köztisztviselők a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel, valamint a minisztériumi felsővezetőkkel - a rendkívüli esetek kivételével - a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás az így meghatározott rendben történik. A hivatali (szolgálati) utat (alá-, illetve fölérendeltségi viszony) az 1. számú függelék, valamint a B. fejezetben foglaltak szerint kell értelmezni. A szolgálati út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

4) A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján - az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével -intézik.

5) A vezetői megbízású köztisztviselők - általános szabályként - az adott ügyben illetékes (személyre szóló munkaköri leírással rendelkező) köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A felsővezetők, valamint a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét - szükség szerint -tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

9. Hatáskör gyakorlása

1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy az A. fejezet 5. és 6. pontjában megjelölt személy, illetve bizottság rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét az SzMSz megállapítja.

2) A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magának tarthatja fenn.

3) Az esetleges hatásköri vitában - a szervezeti egységek felügyeletét ellátó felsővezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén - a miniszter dönt.

10. A főosztályok közötti kapcsolatok, az ügyintézés szabályai, felelősségi rend

1) A főosztályok az SzMSz 3. számú függelékében meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek.

2) A főosztályok feladataikat - általános szabályként - főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben (a továbbiakban: ügy) az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz megállapítja; e szabálytól a miniszter rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős - az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében - önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

3) A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztály(ok) közötti véleményeltérés esetén az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló felsővezető részére.

4) Ha valamely intézkedés más főosztály hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más főosztály tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más főosztály munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést láttamoztatni kell az adott ügyben érdekelt főosztály vezetőjével. A láttamozás elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő főosztály vezetőjét terheli.

11. Kiadmányozás

1) A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen

a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,

b) az érdemi döntés meghozatalának,

c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének jogát.

2) A kiadmányozási jog a minisztert - hatáskörén belül - korlátlanul, a felsővezetőket - az irányításuk alá tartozó területeken - általános jelleggel, a főosztályok vezetőit a hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. E jogot távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel írásban megbízott vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselő gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv/szervezeti egység vezetője nevében jár el.

3) A közigazgatási egyeztetésre érkezett kormányelőterjesztés-tervezetekre, miniszteri rendelet-tervezetekre vonatkozóan kialakított minisztériumi állásfoglalást tartalmazó levelet a miniszter vagy az államtitkár, távollétükben a kabinetfőnök kiadmányozhatja.

4) A minisztériumon belüli ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.

5) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat - mint vezető jogtanácsos - a Jogi Főosztály vezetője jogosult aláírni; e jogkörét a perben eljáró jogtanácsosra átruházhatja. Amennyiben munkaügyi jogvitában a Humánigazgatási Főosztály képviseli a minisztériumot, úgy az adott perben a kiadmányozás joga a Humánigazgatási Főosztály eljáró jogtanácsosát illeti meg.

6) A Nemzetközi Kapcsolatok Szervezése Osztály vezetője a saját területét illetően önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.

12. Ügyintézési szabályok

1) A minisztériumba beérkező ügyiratokat általános szabályként a beérkezés napjától számított 30 napon belül kell elintézni, kivéve, ha jogszabály, a Kormány ügyrendje vagy minisztériumi felsővezető, vezetői megbízatású köztisztviselő vagy az SzMSz más határidőt állapít meg, vagy a rendkívüli sürgősség más határidő megállapítását igényli.

2) A köztársasági elnöktől, az állami vezetőktől (a Tv. hatálya alá tartozó személyektől), a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, a legfőbb ügyésztől, az országgyűlési biztosoktól, a főpolgármestertől, a megyei önkormányzati közgyűlések elnökeitől érkezett ügyiratokat - ha a megkeresés más határidőt nem tartalmaz - 10 munkanapon, a miniszterelnöktől érkezetteket 3 munkanapon, az országgyűlési képviselői megkereséseket 15 munkanapon belül kell elintézni.

3) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozóan utasítást - saját hatáskörük keretében - a felsővezetők és a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők adhatnak. Az így megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója, illetve annak felettese jogosult. Az egyes ügyek intézésére vonatkozó minisztériumon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a minisztériumot kötelező határidő megtartható legyen. Valamely véleményezésre megállapított belső határidő eredménytelen leteltét - ha a határidő hosszabbítását nem kezdeményezték - egyetértő állásfoglalásnak kell tekinteni.

4) Szervezeti, illetőleg személyi változás, valamint hosszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat állapítja meg.

5) Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön szabályzat rendelkezik.

13. A közvélemény és a média tájékoztatásának szabályai

A tájékoztatás szabályairól, a minisztérium kommunikációjának rendjéről külön miniszteri utasítás rendelkezik.

B.

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Miniszter

1) A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban*, valamint az Országgyűlés és a Kormány által egyébként meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el, és ezért felelősséggel tartozik.[2]

2)A miniszter előkészítteti és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő azon intézkedését, amely jogszabály, vagy a Kormány döntése alapján a feladat- és hatáskörébe tartozik.

3) A minisztert távolléte esetén

a) az Országgyűlés ülésén az államtitkár, ez utóbbi akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter,

b) a Kormány ülésén az államtitkár,

c) az Országgyűlés bizottsága ülésén az államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt felsővezető, vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetői besorolású köztisztviselő

d) a Kormány Kabinetjeinek ülésén az államtitkár helyettesítheti.

4) A miniszter általános feladatai - az előbbiekben felsoroltakkal összhangban -különösen a következők:

a) részt vesz az Országgyűlés munkájában,

b) részt vesz - a Kormány által meghatározott rendben - a Kormány és kabinetjei munkájában,

c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében a Kormány által megállapított módon és rendben, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, gyakorolja az irányítási (felügyeleti) és tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett,

d) jóváhagyja a központi államhatalmi, közigazgatási szervek részére készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, írásbeli anyagokat, és gondoskodik a nevezett szervek határozataiból adódóan a minisztériumra háruló közigazgatási feladatok végrehajtásáról,

e) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó esetekben gyakorolja a jogszabályalkotás, valamint törvény és kormányrendelet vonatkozásában a jogszabály-előkészítés jogát,

f) ellátja a Kormány, vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat.

5) A minisztérium irányítása keretében a miniszter különösen:

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, és azt jóváhagyásra a miniszterelnök elé terjeszti,

b) meghatározza a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének szakmai rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait,

c) irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó köztisztviselők és főosztály(ok) munkáját,

d) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét és ennek végrehajtásáról szóló éves ellenőrzési beszámolót,

e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési tervét,

f) gyakorolja a kitüntetések (címek), szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott jogokat,

g) gondoskodik a miniszter feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról,

h) meghatározza az általa alapított gazdasági társaságok alapító jogai gyakorlásának rendjét, a hozzá rendelt tartós és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok képviseleti, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendjét,

i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

6) A miniszter

a) gyakorolja a részére külön szabályzatban megállapított és az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,

b) dönt a Miniszteri Kabinetben miniszteri (fő) tanácsadói munkakörök létesítéséről*, illetve e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősítéséről, valamint kinevezésükről.[3]

2. Államtitkár

1) Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter teljes jogkörű helyettese, tevékenységét a miniszter irányítása alapján végzi.

2) Az Államtitkári Értekezleten az államtitkár, akadályoztatása esetén a képviseletre a kabinetfőnök képviseli a minisztériumot.

3) A Gazdasági Kabineten - a miniszter akadályoztatása esetén - az államtitkár képviseli a minisztériumot.

4) Az államtitkár az 1) és 2) pont szerinti tevékenységét a szakállamtitkárságok, a kabinetfőnök, valamint az érintett főosztályok és titkárságok támogatásával végzi.

5) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetve a miniszternek felelősséggel tartozik.

6) Az államtitkár gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter a feladatkörébe utal. .

7) Az államtitkár irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó titkárság munkáját.

8) Külön szabályzat által megállapítottak szerint az államtitkár gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.

3. Szakállamtitkár

1) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.

2) A szakállamtitkár felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.

3) Feladatai különösen a következők:

a) biztosítja - a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben - ajavaslatok, előterjesztések kidolgozását és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,

b) felelősségi körében irányítja a jogszabályok, a valamint az állami irányítás egyéb eszközeinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egységeknek és azok vezetőinek munkáját,

d) külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,

e) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában,

f) biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben,

g) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,

h) ellátja azokat az egyéb hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, vagy az államtitkár a személyes hatáskörébe utal

i) Szakmai felügyeletet lát el az 5. és 6. függelékben hozzárendelt társaságok és intézmények tekintetében.

4. Kabinetfőnök

1) A kabinetfőnök tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.

2) A kabinetfőnök a miniszternek felelős a Miniszteri Kabinet és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.

3) A kabinetfőnök önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladat- és hatáskörében.

4) A kabinetfőnök ellátja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, vagy a miniszter személyes hatáskörébe utal.

5) A kabinetfőnök különös feladatai azonosak a B. fejezet 3. pontjának 3) pontjában a szakállamtitkár részére megállapított feladatokkal.

5. Főosztályvezető

1) A főosztályvezetőt a miniszter bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.

2) A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a vezetők utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, ellátja a személyes hatáskörébe utalt feladatokat.

3) A főosztályvezető felelős az 5. számú és 6. számú függelékben. hozzárendelt társaságok és intézmények szakmai munkájának minisztériumon belüli koordinálásáért.

4) Külön utasítás szerint ellátja a hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.

5) Külön szabályzat által a részére megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.

6) A főosztályvezető felelős

a) a főosztály munkájának irányításáért és biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a miniszter feladat- és hatásköréhez,

b) a főosztály területén a minisztérium más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezéséért,

c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek aktualizálásáért és karbantartásáért.

7) A 2) pontban foglaltak alapján a főosztályvezető feladata különösen:

a) a főosztály részletes ügyrendjének és a személyekre lebontott munkaköri leírások összeállítása, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékelése, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezése,

b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések kidolgozása, a felsővezetők jóváhagyása alapján a minisztériumi álláspont képviselete, a felsővezetői intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele a hatáskörrel rendelkező felsővezető részére,

c) a főosztály feladatkörébe tartozóan

- részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,

- gondoskodás a minisztérium által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel (pl. kamarák, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, regionális szervezetek, egyetemek, főiskolák) megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,

- részvétel a Kormány és más központi szervek által létrehozott (tárcaközi) szakmai bizottságok, más testületek munkájában,

- meghatározott döntés-előkészítési feladatok ellátása,

- gazdálkodás a hatáskörébe utalt (cél) előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.

6. Főosztályvezető-helyettes, osztályvezető

1) Főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízást a miniszter adhat.

2) A főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői megbízású köztisztviselő a felsővezetőktől és a főosztályvezetőktől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével - önálló felelősséggel - irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység (osztály) tevékenységét.

3) Az önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.

4) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felelős - különösen a) szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a minisztériumi képviselet ellátásáért,

b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékeléséért,

c) az osztály ügykörét érintő, a minisztérium más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok, javaslatok (előterjesztések) véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó és a Kormány, valamint a kabinetjei részére készülő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók és egyéb anyagok kidolgozásáért.

5) A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő (több főosztályvezetőhelyettesi megbízású köztisztviselő esetében a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes) vagy ilyen megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető - a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva - helyettesíti a főosztályvezetőt.

7. Köztisztviselő

1) A köztisztviselő - a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint -a felettük közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörükbe utalt ügyek (hivatalos ügyek) ellátásáért önálló felelősséget visel.

2) A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős - különösen a) az ügyek - a minisztérium vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló -folyamatos intézéséért,

b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért,

c) a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért,

d) az általa alkalmazott, vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért,

e) a minisztérium informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek - a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelő - rendeltetésszerű használatáért.

3) A köztisztviselő a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a minisztériumi főosztályoktól közvetlenül kapott megkeresés alapján, azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.

8. Ügykezelő

1) Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.

A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

1. A miniszter

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat

- az államtitkár felett, a kinevezés és felmentés kivételével,

- a szakállamtitkárok felett, a kinevezés és felmentés kivételével,

- a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok köztisztviselői felett,

- a miniszteri (fő) tanácsadók, politikai (fő) tanácsadók felett,

- a kabinetfőnök felett;

b) gyakorolja a jogszabály, a Kormány és a miniszterelnök által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat;

c) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a szakállamtitkár kinevezésére és felmentésére;

d) véleményezi a miniszterelnök javaslatát az államtitkár kinevezésére a köztársasági elnök felé;

e) gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára;

f) kinevezi és felmenti a miniszteri biztosokat;

g) javaslatot tesz a miniszterelnöknek az államtitkár alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti eltérítésére;

h) át nem ruházható hatáskörében a szakállamtitkár alapilletményét - a miniszterelnök jóváhagyását követően - a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben megemelheti; i) át nem ruházható hatáskörében dönt a köztisztviselők alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben történő megemeléséről vagy csökkentéséről, a munkáltatói jogkört gyakorló felsővezető javaslatára; j) át nem ruházható hatáskörében dönt a kabinetfőnök, valamint a főosztályvezető alapilletményének a Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése szerinti . megemeléséről, vagy csökkentéséről a vezetői munkájuk értékelésétől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára; k) dönt szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról és visszavonásáról, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára.

2. Az államtitkár, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök

a) közvetlenül vagy - egyes, a napi munkafeladatokat, valamint a teljesítményértékelést érintő kérdésekben - kijelölt vezető beosztású köztisztviselője útján gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével;

b) javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére.

C.

ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK, AZ IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

1. Előterjesztések

1) A Kormány és kabinetjei részére szóló minisztériumi előterjesztések elkészítéséért - a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztérium belső szabályzatai figyelembevételével - az ügyben hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős.

2) A Kormány és kabinetjei részére készített előterjesztések előzetes egyeztetésére vonatkozó szabályokat a Kormány (kabinetek) ügyrendje, továbbá a jogszabályok esetében a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései tartalmazzák. Az egyeztetések lefolytatását követően véglegesített előterjesztés és jogszabály tervezetek miniszteri jóváhagyására vonatkozó eljárási rendet külön szabályzat tartalmazza. A Kormány és kabinetjei részére készített és jóváhagyott előterjesztések benyújtásáról a Koordinációs Főosztály intézkedik, az Országgyűlés, illetve bizottságai részére készített előterjesztések benyújtása a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály feladata.

3) Az A. fejezet 4. pontja szerinti értekezletekre előterjesztést felsővezető, valamint az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főosztályvezető készíthet, illetve nyújthat be.

2. Jogszabályok

1) A miniszter - feladat- és hatáskörében eljárva, törvényben vagy a Kormány rendeletében kapott felhatalmazás alapján - jogosultságot, illetőleg kötelezettséget jogszabályban (miniszteri rendeletben) állapíthat meg.

2) A miniszteri rendeletet a miniszter adja ki.

3) Jogszabály szakmai koncepcióját és tervezetét a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység készíti elő, a tervezettel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet a Jogi Főosztály végzi.

4) Amennyiben jogszabály kiadására jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktussal való összeegyeztethetőség megteremtése céljából kerül sor, az európai* uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat szerinti jogharmonizációs javaslat minisztériumon belüli egyeztetésének lefolytatása a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység, tárcaközi egyeztetésének - a 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak szerinti - lefolytatása az EU Kapcsolatok Főosztály feladata.

5) A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésére vonatkozóan a C. fejezet 1. pontjának 1) és 2) alpontjában foglaltak az irányadóak. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az EU tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Műszr.) szerinti, bejelentési kötelezettség alá eső jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés lefolytatása után a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység bejelentés céljából megküldi a Notifikációs Központot működtető Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztálynak.

6) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a minisztériumi álláspont kialakítása - a tervezet tartalmától függően - a hatáskörrel rendelkező főfelelős szervezeti egység feladata. Jogszabálytervezetre és jogszabály tervezetet tartalmazó kormány-előterjesztésre a főfelelős által kialakított tárcavéleményt annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi Főosztály részére be kell mutatni. Az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvények esetében a Jogi Főosztály készíti elő a minisztériumi állásfoglalást.

7) A Műszr. szerinti - külső szervektől közigazgatási egyeztetésre érkező - műszaki tartalmú jogszabálytervezeteket a Koordinációs Főosztály mindenkor az SzMSz 3. számú függeléke szerinti és az adott ügyben hatáskörrel rendelkező - főfelelős -főosztálynak küldi meg. Amennyiben a főfelelős úgy ítéli meg, hogy az adott ügy a Műszr. hatálya alá tartozó kérdést érint, a tervezetet megküldi a Notifikációs Központnak. Amennyiben a Notifikációs Központ azt állapítja meg, hogy a jogszabálytervezet szabályozási tárgya vonatkozásában fennállhat a Műszr. szerinti bejelentési kötelezettség, úgy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező - főfelelős -főosztály útján felhívja a jogszabálytervezet elkészítéséért felelős külső szerv figyelmét az esetleges bejelentési kötelezettségre.

3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja. Az utasítás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az utasítás kibocsátására a C. fejezet 2. pontjában foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. Miniszteri utasítás tervezetét a Jogi Főosztály útján lehet előterjeszteni. Az utasításokat - aláírásukat, illetőleg jóváhagyásukat követően -a Koordinációs Főosztály látja el számmal. A számmal ellátott utasítást a Koordinációs Főosztály küldi el a tárca hivatalos lapjainak, illetve a Magyar Közlöny szerkesztősége részére az utasítás közzététele céljából, valamint megküldi az utasítás előkészítéséért felelős szervezeti egységnek. A Koordinációs Főosztály - a Kommunikációs Főosztály útján - gondoskodik az utasításnak az intranetre való feltételéről, és a tárca szervezeti egységeinek való megküldéséről.

2) A miniszter irányelvet és tájékoztatót (együtt: jogi iránymutatás) adhat ki. A jogi iránymutatás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A jogi iránymutatás előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

3) Az utasítást és a jogi iránymutatást - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a minisztérium hivatalos lapjaiban vagy - tartalmától függően - a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

4) Az utasítást és a jogi iránymutatást, annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi Főosztály részére be kell mutatni.

5) A szabályzatok szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A szabályozás egyeztetésére és kiadására az utasításra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

6) Az utasítással, a jogi iránymutatással és a szabályzattal érintett ágazati és funkcionális szervezeti egységek kötelesek azokat figyelemmel kísérni, és amennyiben szükséges módosításukat, hatályon kívül helyezésüket, illetve új utasítás, szabályzat kiadását kezdeményezni.

A minisztérium hivatalos lapja

1) A minisztérium hivatalos lapja a Gazdasági Közlöny és a Közlekedési Értesítő.

2) A minisztérium hivatalos lapjainak szerkesztéséért felelős személyeket (főszerkesztő) a miniszter bízza meg.

1. számú függelék

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Felügyeleti rendje 2007. május

2. számú függelék

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása

3. számú függelék

Szervezeti egységek tagolódása, küldetése, stratégiai és operatív feladatai

Tartalomjegyzék

1. MINISZTER

1.1. MINISZTERI KABINET

A Miniszteri Kabinet munkáját a Kabinetfőnök vezeti, akit a Miniszteri Kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesít.

A kabinetfőnök - a miniszter megbízása alapján - koordinálja a szakállamtitkárok tevékenységét, illetve közvetlenül vezeti a felsővezetői és középvezetői értekezletet, illetve közvetlenül irányítja az alábbi szervezeti egységeket:

- Miniszteri Kabinet

- Miniszteri Titkárság

- Jogi Főosztály

- Koordinációs Főosztály - Stratégiai Főosztály

- Kommunikációs Főosztály

- Belső Fejlesztési Főosztály

- Vagyongazdálkodási Főosztály

A Kabinet stratégiai feladatai:

1. a miniszternek a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) feletti, a tulajdonosi joggyakorlásából és a minisztériumnak az MFB kormányzati kapcsolatai koordinációjából adódó feladatainak előkészítése és végrehajtásának szervezése,

2. közreműködés a minisztérium és társaságaira, intézményeire vonatkozó szervezetkorszerűsítési irányelveinek, valamint HR stratégiájának kialakításában,

3. közreműködés a tárcaálláspont, valamint a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakításában, továbbá a kormányülésekhez kapcsolódó anyagok előkészítésében,

4. közreműködés a minisztérium arculatának és kommunikációs stratégájának kialakításában, valamint a miniszter nyilvános szerepléseinek előkészítésében,

5. közreműködés a minisztérium társadalmi beágyazódottságának növelését célzó döntések meghozatalában, gondoskodás a társadalmi felelősségvállalás megfelelő mértékéről,

6. közreműködés a miniszter országgyűlési (plenáris és bizottsági ülések) és kormányzati tevékenységének szervezésében,

7. közreműködés a minisztérium intézményi stratégiájának kialakításában, egységes módszertan biztosításával gondoskodás a szakpolitikai stratégiák összhangjáról,

8. közreműködés a minisztérium társaságainak, intézményeinek vagyongazdálkodási, -hasznosítási és -kezelési stratégiájának kidolgozásában, valamint ezen szervezetek vezetőire és különböző testületeire vonatkozó személyi döntések előkészítésében,

9. személyi javaslat tétele valamennyi, a minisztérium által különböző testületekbe delegálandó tagokra vonatkozóan,

10. a roma mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági életbe való integrálásának elősegítése, elsősorban forrásokhoz segítésük és képzési programok lebonyolítása által, a részükre nyújtható egyéb támogatási lehetőségek feltérképezése, a roma érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás,

11. hivatalos kapcsolattartás a szociális és társadalmi kérdésekre fókuszáló államigazgatási intézményekkel, illetve a velük történő közös elemzések és stratégiai egyeztetések koordinálása; továbbá a gazdaságpolitikai döntéseket megalapozó és azok hatásait elemző kutatások koordinálása,

12. közpolitikai kontroll gyakorlása valamennyi szakállamtitkárságon végzett stratégiai jellegű és szabályozással kapcsolatos feladat terén (kiemelten a jogalkotás területén),

13. négy kiemelt terület stratégiai irányítása: K+F - Innováció, Logisztika, Civil kapcsolatok, Infokommunikáció,

14. oktatás és tudománypolitikai stratégia alkotásával kapcsolatos feladatok ellátása,

15. nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos kormányzati feladatokhoz szükséges tudáscentrum kialakítása,

16. a nemzeti kulturális vagyon digitális megjelenítésével kapcsolatos programok készítése és végrehajtásuk figyelemmel kísérése,

17. a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) működtetése, szakmai felügyeletének ellátása,

18. közreműködés az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok társadalmi elérhetőségével kapcsolatos feladatok ellátásában, tervezésében, biztosításában,

19. a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti - az információs társadalomba való integrálódás érdekében szükséges - együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolat kialakítása,

20. közreműködés a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában; a hatósági képzések tartalmi követelményei (szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek) meghatározásának koordinációja; részvétel az energetika, ipar, kereskedelem, külgazdaság és vendéglátás ágazatok speciális képzési követelményeinek kidolgozásában,

21. a minisztérium stratégiai projektjében az esélyegyenlőségi szempontok érvényre juttatása,

22. a miniszter munkájának támogatása közpolitikai anyagok összeállításában és szakmapolitikai koncepciók kialakításában.

A Kabinet operatív feladatai:

23. a miniszter részére érkezett javaslatok, előterjesztések, egyéb anyagok véleményezése,

24. intézkedések kezdeményezése a közvetlenül a miniszterhez címzett beadványokkal kapcsolatban (felelős kijelölés, feladat-meghatározás stb.),

25. kapcsolattartás a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkárságával, részükre - az általuk kért témakörök vonatkozásában -tájékoztatás adása,

26. együttműködés más minisztériumok kabinetjeivel,

27. mindazon egyedileg meghatározott feladatok ellátása, amelyekkel a miniszter, illetve a kabinetfőnök megbízza, és amelyek nem sorolhatók egyetlen főosztály kizárólagos hatáskörébe sem,

28. közreműködés a különböző érdekképviseleti szervezetekkel történő kapcsolattartásban,

29. a Miniszteri Kabinet feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel,

30. közreműködés a kabinetfőnök felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a vezetői információs rendszer kialakításában és működtetésében,

31. a fejezeti tervezéshez, a beszámoláshoz és egyéb pénzügyi és kontrolling feladatokhoz kapcsolódó, a Miniszteri Kabinetet érintő feladatok koordinálása,

32. a Kabinetfőnök személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása,

33. a miniszteri vezetői, a szakállamtitkári és a kabineti blokkértekezleteken, valamint a miniszter/kabinetfőnök által egyedileg meghatározott feladatok nyilvántartása és számonkérése,

34. részvétel a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság, valamint a Közbeszerzési Bizottság munkájában,

35. részvétel a Kitüntetési Bizottság munkájában,

36. a Miniszteri Keret Szakmai Bizottság munkájának koordinációja, és részvétel annak döntés-előkészítő munkájában,

37. felsővezetői értekezleteken való részvétel: IIT, LIT, IT és Innováció-K+F,

38. a Miniszteri Kabinet költségvetésének kezelése,

39. a minisztérium képviselete az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban,

40. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács munkájában részvétel,

41. az E-közigazgatás 2007-2010 Stratégiai és Programterv Bizottság munkájában részvétel,

42. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács munkájában részvétel,

43. a Magyar Posta Témakijelölő Tanácsadó Bizottság munkájában részvétel,

44. a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában részvétel,

45. a gazdaság és civil szféra fokozottabb szerepvállalása kereteinek kialakításával kapcsolatos feladatok ellátása, 46. az informatikai és elektronikus hírközlési szakképzés stratégiájának kidolgozása, az informatikai és a hírközlési ágazat tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörének gyakorlása, a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkájának segítése, az államilag elismert szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek elkészítése, jogszabályban történő kiadása,

47. az informatikai és elektronikus hírközlési szakképesítések képzési időtartamának, szakmai tantárgyainak, központi programjainak elkészítése, kiadása, az írásbeli és szóbeli vizsgatételek elkészítése, kiadása, a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények kijelölése,

48. az OKJ-val kapcsolatos szakképesítési feladatok ellátása az informatika és az elektronikus hírközlés terén, a szakképesítések szakmai vizsgáinak előkészítésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása, a szakképesítések országos szakértői és országos vizsgaelnöki névjegyzékeinek elkészítése, kiadása és gondozása,

49. az informatikai és elektronikus hírközlési szakmai tantárgyak szakmai tankönyveivel kapcsolatos feladatok ellátása, a külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítések törvény szerinti elismerése, az ágazatba tartozó országos szakmai tanulmányi versenyek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok szervezése, a szakképesítések felnőttképzéssel összefüggő feladatainak ellátása,

50. az iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás, az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács szakképzéssel kapcsolatos szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő munkáiban való részvétel és képviselet,

51. informatikával foglalkozó igazsági szakértők végzettségének és szakmai gyakorlatának igazolása,

52. kapcsolattartás a fogyatékkal élőket és a hátrányos helyzetűeket képviselő civilszervezetekkel,

53. a magyar nyelvű digitális szolgáltatások fejlesztése.

1.1.1. MINISZTERI TITKÁRSÁG

A Titkárság operatív feladatai:

1. továbbítja a miniszterhez érkező iratokat a Kabinetfőnök részére,

2. koordinálja a miniszter hivatalos programjait,

3. ellátja a miniszter által személyesen meghatározott teendőket.

1.1.2. KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A minisztérium számára biztosítja az egységes feladatmenedzsmentet, a hatékony, ellenőrizhető, a felsővezetők számára átlátható működést elősegítő koordinációs folyamatok kialakítását és működtetését.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes - annak hiányában a kijelölt osztályvezető - helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakítása, tovább fejlesztése és annak irányítása,

2. a felsővezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételének és képviseletének megszervezése,

3. a Kormány és kabinetjei, valamint az Államtitkári Értekezlet ülésein, továbbá a Szakmapolitikai Munkacsoport ülésein résztvevő minisztériumi képviselő felkészítésének szervezése,

4. a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a szervezeti egységek által előkészített vezetői szintű minisztériumi álláspont előterjesztése jóváhagyásra,

5. a szervezeti egységek közreműködésével a minisztériumi előterjesztések (jogszabálytervezetek) közigazgatási egyeztetése,

6. a miniszter által aláírt jogszabályok kihirdetése, az egyes határozatok nyilvántartása, az egyes feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezető kijelölése, az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítésének ellenőrzése,

7. a Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkársággal együttműködve a minisztérium ügyirat-kezelési rendjének kialakítása, irányítása, ellenőrzése.

A Főosztály operatív feladatai:

8. a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények megtartásának vizsgálata, azoknak a Kormány és kabinetjei részére történő benyújtása,

9. a minisztériumba érkező küldemények átvétele, érkeztetése, illetve iktatása, gondoskodás az érdekeltekhez történő eljuttatásukról,

10. a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátása,

11. a belső szabályzatok és körlevelek nyilvántartása.

1.1.3. JOGI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A minisztérium stratégiájához kapcsolódó hatékony közigazgatási szabályozási feladatok ellátása, továbbá a stratégiához tartozó feladatok ellátásához szükséges szerződések véleményezésében, az intézmény-átalakításban, társaságok tulajdonosi irányítását megalapozó döntésekben való szolgáltató közreműködés. Kodifikációs központként szolgál.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes - annak hiányában a kijelölt osztályvezető - helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Általános Jogi Osztály

- Jogszabály-előkészítő Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakítása, ennek keretében a szabályozás magyar jogrenddel való összhangjának biztosítása, a jogszabály-tervezetek véglegesítése, a jogközelítést célzó jogszabály tervezetek véglegesítése és azoknak a közösségi acquisval való összhangjának figyelemmel kísérése,

2. a szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programjának összeállítása, továbbá a Kormány törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat előkészítése, a jogalkotási programban a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatainak ütemezése és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése,

3. tárcaálláspont kialakítása az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan,

4. részvétel a Közbeszerzési Bizottság, valamint a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság ülésein és az alapdokumentumok jogi szempontú véleményezésének ezen keresztüli gyakorlása,

5. közreműködés a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a miniszter alapítói jogkörébe tartozó gazdasági társaságok, alapítványok alapító és megszüntető okiratainak, illetve társasági szerződéseinek (módosításuknak) kialakításában - a vélemény a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,

6. a minisztérium - Korm. határozatban foglalt - országos bűnmegelőzési feladatainak koordinációja, és a minisztérium képviselete a Bűnmegelőzési Tanácsban.

A Főosztály operatív feladatai:

7. a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve - amennyiben annál jogász végzettségű köztisztviselőt nem foglalkoztatnak - a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteinek jogi és kodifikációs szempontból történő véleményezésé,

8. a minisztérium jogi képviselete a bíróságok és hatóságok előtt indult eljárásokban (kivéve, ha az eljárás tárgya szerint érintett főosztálynál jogi végzettségű munkatársat foglalkoztatnak)- ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben a miniszter ettől eltérően rendelkezik -, a peres ügyek nyilvántartása,

9. a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteknek, a szerződések módosításainak jogi szempontból történő véleményezése, amely vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,

10. véleményformálás a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,

11. közreműködés az állampolgároktól és a külső szervektől (ide értve az Alkotmánybíróságot és az országgyűlési biztosokat is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,

12. a szakmai főosztályokkal együttműködve részvétel az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,

13. közreműködés a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében, tárgyalásában, ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatok ellátása,

14. a miniszteri utasítások nyilvántartása,

15. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálata, valamint az érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok összegyűjtése,

16. közreműködés a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az EU-s intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,

17. a miniszter vagy a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatok és felügyeleti intézkedések véleményezése,

18. a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek elbírálása.

1.1.4. STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A minisztérium stratégiai célkitűzéseihez való hozzájárulás a stratégiai menedzsment támogatásával.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Elemzési és Szabályozási Osztály

- Strukturális Politikák Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium intézményi stratégiájának kidolgozása, a stratégia végrehajtásának nyomon követése, a szakállamtitkárságok féléves jelentései alapján éves státuszriport/értékelés összeállítása az intézményi stratégia előrehaladásáról,

2. a minisztérium szakállamtitkárságain készülő a minisztérium felelősségi körébe tartozó középtávú szakpolitikai stratégiák, akció- és intézkedési tervek kidolgozásának, nyomon követésének és felülvizsgálatának összefogása,

3. a felső vezetői szintű stratégiai döntések támogatása,

4. a minisztériumot átfogóan érintő gazdaságpolitikai elemzések készítése és beszerzése (különös tekintettel a gazdasági növekedés, az egyensúly, a nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképesség, és a magyar gazdaság EU belső piaci integrációjának alakulására),

5. mértékadó nemzetközi szervezetek felmérései, ország-tanulmányai és -jelentései alapján készített értékelések és ajánlások összeállítása,

6. a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait bemutató, negyedévente megjelenő makrogazdasági elemző kiadvány készítése,

7. stratégiai jelentőségű közgazdasági szabályozási kérdésekben ajánlások és összefoglalók készítése,

8. a stratégia-vezérelt szakpolitika-alkotás, a fejlesztéspolitikai tervezés, valamint az ágazati szabályozással kapcsolatos tárcafeladatok irányítása,

9. a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram mikrogazdasági/strukturális intézkedéseket tárgyaló részével kapcsolatos tárcateendők összefogása, a tárcarészanyag kidolgozása,

10. a minisztérium képviselete a kormányzati stratégia-alkotáshoz, a tárcaközi szintű stratégiai tervezéshez kapcsolódó szervezetek, tanácsok, bizottságok, munkacsoportok munkájában,

11. a szakmai főosztályok számára módszertani támogatás a szakpolitikai programok, projektek, és szabályozási feladatok (előzetes és utólagos) értékeléséhez, hatásvizsgálatához,

12. a központi költségvetéssel, a társadalombiztosítással, az egészségügyi és nyugdíjszabályozással, a foglalkoztatás-szabályozással és foglalkoztatáspolitikával, az oktatási, képzési és szakképzési rendszerrel, a támogatási rendszerrel, a lakáspolitikával és az államháztartás szabályozásával, valamint a számvitelre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő feladatokból következő minisztériumi teendők ellátása, összefogása; illetve az azokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és képviselete,

13. a minisztérium adó-, járulék-, és illetékrendszerrel kapcsolatos álláspontjának kidolgozása és képviselete, illetve az adó-, járulék- és illetékrendszer javítására irányuló javaslatok elkészítése, továbbá becslések készítése az adórendszer tervezett és megvalósult változásainak lehetséges hatásairól,

14. a minisztérium irányítása alá tartozó szervezetekhez kapcsolódó hatósági és eljárási díjak monitoring-rendszerének kidolgozása,

15. a minisztérium által felügyelt, állami támogatás kategóriájába eső források felhasználási szabálykeretének kialakítása, monitoring-rendszerének kidolgozása, valamint intézményi szinten együttműködés a Pénzügyminisztérium Támogatás Vizsgáló Irodával,

16. a minisztérium képviselőjeként részvétel az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) és az OECD Gazdaságpolitikai Bizottsága STEP és WP1 munkacsoportjának munkájában; ez utóbbi munkacsoport esetében a magyar kormányzati részvétel koordinálása,

17. az OECD magyar ország-tanulmányának előkészítésével kapcsolatos tárcafeladatok koordinálása, a minisztérium álláspontjának képviselete.

A Főosztály operatív feladatai:

18. a fontosabb makrogazdasági és gazdaságpolitikai hírekről, adatokról, eseményekről rendszeres jelentések és összefoglalók készítése,

19. eseti jellegű háttér- és tájékoztató anyagok készítése,

20. az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret és egyéb fejlesztéspolitikai dokumentumok (pl.: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia, kiemelt térségi- és regionális területfejlesztési koncepciók) minisztériumot érintő részei kialakításának összefogása, a területfejlesztési szervezetekbe delegált tárcaképviselők munkájának összehangolása,

21. az EU regionális/kohéziós politikájával, illetve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fedezte hazai programok (operatív programok) tervezésével kapcsolatos tárcafeladatok összefogása, valamint részvétel a minisztérium kompetenciájához közvetetten kapcsolódó, de más tárcák felelősségébe tartozó Operatív Programok tervezésével összefüggő kormányzati feladatokban,

22. a felsővezetői szintű hazai és EU-tárgyalások közül kiemelten a hazai és EU Versenyképességi Tanács, a hazai Versenyképességi Tanácsadó Testület, valamint e testületeket munkáját érintő, nemzetközi miniszteri találkozók, valamint versenyképességi témakörben a több államtitkárságot átfogóan érintő hazai és nemzetközi találkozók szakmai előkészítése,

23. a Kormány, az Államtitkári Értekezlet és a Gazdasági Kabinet számára benyújtott stratégiai jelentőségű, a főosztály fő felelősségébe tartozó, gazdaságpolitikai tárgyú előterjesztések és tájékoztatók véleményezése, azokról miniszteri és államtitkári felkészítők készítése,

24. kiemelt felhasználóként közreműködés a minisztérium külkereskedelmi forgalomról szóló adatokat tartalmazó információs rendszerének, valamint a főosztály elemzési tevékenységéhez szükséges további (elsősorban adózási adatokat tartalmazó) adatbázisok kialakításában,

25. tárcaképviselet biztosítása az Országos Statisztikai Tanácsban, az Országos Felnőttképzési Tanácsban, az Országos Szakképzési Tanácsban, a Felnőttképzési Akkreditációs Testületben, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, az Országos Képzési Keretrendszer Tárcaközi Bizottságban, az OÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságában, a Közmunka Tanácsban, a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumában, az Államreform Bizottság Szociális és Foglalkoztatási, valamint Szabályozási Reform Munkacsoportjában, valamint azon Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban, ahol nem a minisztérium szakállamtitkárságai látják el a képviseletet,

26. a minisztérium megbízásával folytatott elemzési és kutatási feladatok minisztériumon belüli összefogása az ügyben érintett szakmai államtitkárságok bevonásával, a kutatási javaslatokról előterjesztés készítése a Stratégiai Értekezletnek,

27. a Stratégiai Értekezlet titkársági teendőinek, a Stratégiai Előkészítő Bizottság titkársági és vezetői teendőinek ellátása,

28. az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálása, az ebből adódó teendők ellátása,

29. a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az ifjúságpolitika állami feladatainak teljesítéséből adódó tárcafeladatok koordinációja és ellátása, továbbá az ezekkel kapcsolatos koncepcionális és stratégiai kérdésekben a minisztériumi álláspont kialakítása.

1.1.5. KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

Kétoldalú, kiegyensúlyozott kommunikáció kialakítása, mely törekszik a közvélemény és a média tájékoztatása mellett, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására. Külső kommunikáció terén: hiteles és folyamatos tájékoztatás a közvélemény, a média, az érdekképviseletek és a gazdasági élet szereplői felé; a minisztérium számára stratégiai fontosságú témakörök tematizálása. Belső kommunikáció terén: nyitott kommunikáció a minisztériumon belüli közéletben és közügyekben. Társadalmi kapcsolatok terén: a minisztérium pozitív megítélésének javítása, az imázs erősítése, kétirányú kommunikációra alkalmas ügyfélkapcsolati menedzsment működtetése.

A Főosztályt a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra. A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium kommunikációs stratégiájának, terveinek és feladatainak összeállítása, kialakítása és végrehajtása,

2. válságkommunikáció,

3. háttérszervezetek kommunikációjának felügyelete, irányítása.

A Főosztály operatív feladatai:

4. jogalkotással összefüggő kommunikáció,

5. a minisztérium bel- és külföldi médiakapcsolatainak, média és PR programjainak szervezése, koordinálása,

6. szóvivői feladatok ellátása,

7. médiafigyelő szolgálat, elemzés, értékelés,

8. a minisztérium arculatának elkészítése, folyamatos gondozása, az előírások betartásának felügyelete,

9. kommunikációs kampányok szervezése és lebonyolítása, kiadványok szerkesztése és kiadása, hirdetések megjelentetése,

10. a minisztérium internet és intranet portáljainak, valamint az azokhoz kapcsolódó hírleveleknek szerkesztése,

11. angol nyelvű gazdasági hírlevél szerkesztése és szerkesztői rendszerének működtetése,

12. a minisztériumhoz érkező ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézése, az Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetése annak szervezeti és működési szabályzata alapján,

13. belső kommunikáció, belső PR,

14. gondoskodás a főosztályok javaslatai alapján a jogszabályi kötelezettségeken alapuló interneten történő közzétételi kötelezettségekről,

15. az egységes kormányzati kommunikáció érdekében együttműködés a MeH kormányzati kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel,

16. közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű átvétele, ezek közül a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek főosztályokhoz közvetítése, a minisztérium tájékoztató kiadványaínak hozzáférhetővé tétele,

17. a közérdekű adatok megismerésére irányuló egyedi igények teljesítése, valamint a közérdekű adatok elektronikus közzététele külön szabályzatok alapján,

18. ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, továbbá rendszeres frissítése,

19. elektronikus kommunikáció, melynek belső rendjét külön szabályzat tartalmazza,

20. útijelentések hozzáférhetővé tétele,

21. a minisztérium könyvtárának működtetése.

1.1.6. VAGYONGAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A legjobb állami vagyongazdálkodási szervezet kialakítása, a társaságok értékének és jövedelmezőségének növelése.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai, feladatai:

1. vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási és vagyonkezelési stratégia és irányelvek kidolgozása a társaságok tekintetében,

2. egységes tulajdonosi irányítási módszertan kidolgozása és a referensi rendszer működtetése,

3. részvétel az állam vállalkozói vagyonának, valamint a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai szabályozási koncepciók kidolgozásában,

4. a társaságok vezető tisztségviselőinek javadalmazására vonatkozó szabályok kialakítása,

A Főosztály operatív feladatai:

5. a társaságokban az állam részvényesi, tagsági, alapítói jogának gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátása, a vonatkozó Tulajdonosi Határozatok előkészítése a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság ügyrendje szerint,

6. a társaságok beszámoltatási, értékelési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, működtetése, a szükséges nyilvántartások vezetése, a tulajdonosi információs rendszer (TIR) kialakítása, fejlesztése és működtetése, intézményi monitoring irányítása

7. a társaságok tulajdonosi részesedéseinek nyilvántartása,

8. Igazgatósági és Felügyelő Bizottsági tagságokra vonatkozó (díjazás, delegáló intézmény) nyilvántartási rendszer kialakítása, vezetése,

9. a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása a vonatkozó ügyrend alapján, Alapítói Határozatok nyilvántartása,

10. a társaságok alapító és megszüntető okiratainak, illetve társasági szerződéseinek (azok módosításainak) elkészítése, nyilvántartása,

11. részvétel a társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszerének kialakításában,

12. részvétel a társaságokkal megkötendő közhasznú szerződések támogatási (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszerének kialakításában,

13. a minisztérium felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok kezelésében lévő kincstári vagyonnal való gazdálkodás felügyeletének ellátása, az ebből eredő feladatok elvégzése,

14. a vagyonkezelési szerződés megkötésének, módosításának, aktualizálásának aláírásra történő előkészítése azon társasági részesedésekre vonatkozóan, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat a minisztérium gyakorolja,[4]

15. társasági részesedések értékesítésének előkészítése és az értékesítés lebonyolítása,[5]

16. a minisztérium képviselete az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő ZRt. (ÁPV ZRt.) portfoliójába tartozó társaságokat érintő, valamint a minisztérium szakmai irányítása alá tartozó állami vállalkozói és kincstári vagyont érintő döntéshozatalban,[6]

17. a társaságok első számú vezetői javadalmazásának és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátása,[7]

18. a társaságokkal kapcsolatos - tulajdonosi és szakmai szempontból releváns -összes információ összegyűjtése és ez alapján meghatározható minisztériumi feladatok elvégzése, illetve koordinálása,[8]

19. a vasútegészségügy fejlesztési, működtetési koncepciójára vonatkozó javaslatok kialakítása, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény végrehajtásának, valamint az egészségügyi szabályozással összefüggő minisztériumi feladatoknak belső koordinációja.[9]

1.1.7. BELSŐ FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A minisztérium és háttérintézmények működési sajátosságainak feltérképezésével, és problémák beazonosításával olyan szervezetkulturális, strukturális változások generálása és implementációja, melyek növelik a működési és költséghatékonyságot.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium és háttérintézmények általi feladatellátás optimalizálására vonatkozó stratégia megalkotása, és a kormányzati szempontoknak megfelelő módon történő implementálása,

2. a minisztérium hatékony működéséhez szükséges humán stratégia megalkotása, implementációjának végrehajtása,

3. a minisztérium eredményes feladatellátásához szükséges szervezet kialakítása, a munkafolyamatok szervezésével kapcsolatos stratégiai feladatok végrehajtása,

4. Központi Projekt Iroda működtetése,

5. a minisztérium és háttérintézményei működésének minőségbiztosítási felügyelete, a közigazgatási minőségfejlesztés irányainak kidolgozásában és implementációjában való részvétel.

A Főosztály operatív feladatai:

6. az elfogadott stratégián alapuló intézményfejlesztési projektek meghatározása,

7. a PHARE és az Átmeneti Támogatás ellenőrzésére vonatkozó Éves Ellenőrzési Terv elkészítése és a KEHI részére a tárgyévet megelőző év december 31-éig történő megküldése,[10]

8. a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásához kötődő ellenőrzések stratégiai tervének elkészítése és azok megküldése a pénzügyminiszter és a KEHI részére a programozási időszak kezdetétől számított 3 hónapon belül,

9. a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásához kötődő éves ellenőrzési tervek elkészítése és azok megküldése a pénzügyminiszter és a KEHI részére minden év október 15-éig,

10. a Főosztály éves beszámolójához kapcsolódóan a Közösségi Támogatások Ellenőrzési Osztály előző évi feladatainak megvalósításáról és az általánosítható tapasztalatokról szóló beszámoló elkészítése,

11. a minisztérium és háttérintézményeinek feladat-összehangolása,[11]

12. részvétel a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati munkában, az ebből adódó minisztériumi feladatok összefogása,[12]

13. teljesítményértékelési rendszer implementálása és fejlesztése,[13]

14. a hosszú távú vezetésfejlesztési koncepció kidolgozása, megvalósítása,[14]

15. karrier és utánpótlás tervezés módszertanának és a toborzási folyamatok kialakítása,[15]

16. a képzési és fejlesztési rendszer kialakítása, és működtetésének szakmai irányítása,[16]

17. a változásokhoz szükséges készségek és kompetenciák meghatározása és fejlesztése,[17]

18. a minisztériumi munkafolyamatok, hatás- és feladatkörök elemzése,[18]

19. a belső szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása,[19]

20. a minisztérium feladatainak ellátására képes munkaerő-kompetenciák meghatározása,[20]

21. a beérkező projektjavaslatok feldolgozása, tanácsadás a Projekt Indító Dokumentum kialakításában,[21]

22. a projektek erőforrásainak tervezése,[22]

23. a több szervezeti egység közreműködésével zajló projektek munkacsoportjainak összeállítása,[23]

24. a Projekt Indító Dokumentumban meghatározott feladatok ellátása,[24]

25. projekt-monitoring tevékenység ellátása a minisztérium által kezelt projektek esetében,[25]

26. a PHARE és az Átmeneti Támogatás ellenőrzéséről készült jelentések és az azokhoz kapcsolódó intézkedési tervek KEHI részére történő megküldése az ellenőrzés lezárását követő 40 napon belül,[26]

27. feladatai végzésével összefüggésben kapcsolattartás az EU Bizottságának ellenőri szervezetével, az ÁSZ-szal, a KEHI-vel és átruházott hatáskörben a Pénzügyminisztériummal, az általuk végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos minisztériumi koordinációs feladatok ellátása,

28. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó kézikönyvek elkészítése és aktualizálása.

1.2. ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály stratégiai feladatai[27]

Objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével hozzájárul a minisztérium feladatellátásának és működésének eredményességéhez, hatékonyságához, gazdaságosságához, szabályszerűségéhez. A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatók és a minisztériumi belső ellenőrzési kézikönyvek figyelembevételével végzett kockázatelemzéseken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján ajánlásokat, tanácsokat és információkat ad a minisztérium vezetése számára a tárca céljainak megvalósításához.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közösségi Támogatások Ellenőrzési Osztály

- Költségvetési Ellenőrzési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervének elkészítése, amelynek magában kell foglalnia a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,

2. a minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek ellenőrzési terveinek összesítése és a minisztérium ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,

3. a minisztérium éves ellenőrzési beszámolójának elkészítése és a minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,

4. a minisztériumot érintő Állami Számvevőszék (ÁSZ) és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása (kapcsolattartó személy kijelölése, a vizsgálat zavartalan lefolytatásának elősegítése, a jelentéstervezetek véleményezésének, intézkedési tervek készítésének irányítása stb.),

5. kapcsolattartás az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítség nyújtása a feladataik színvonalas végzése érdekében (szakmai továbbképzések, konzultációk szervezése),

6. ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése,

A Főosztály operatív feladatai:

7. indokolt esetben az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése,

8. nyilvántartás vezetése az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködés a Pénzügyminisztériummal az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében,

9. a belső ellenőrzési kézikönyvek kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása,

10. a minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek által készített éves beszámolók megbízhatósági felülvizsgálatának fokozatos kiterjesztése és 2010-ig teljes körűvé tétele,

11. aktív együttműködés a Pénzügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,

12. az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyek (kinevezés, felmentés) véleményezése,

13. az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és működtetése,

14. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és koordinációja,

15. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelésének vizsgálata és értékelése,

16. ellenőrzés végzése az intézményeknél, a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatások és támogatások ellenőrzése a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,

17. a költségvetési szervek költségvetési ellenőrzései keretében, illetve eseti felkérés alapján a társaságok és az intézmények kincstári vagyonnal való gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése,

18. szükség szerint a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása,

19. amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének haladéktalan tájékoztatása és javaslat tétele a megfelelő eljárások megindítására,

20. ellenőrzés végzése a társaságoknál,

21. részvétel az Államháztartási Belső Pénzügyi Tárcaközi Bizottságban.

2. ÁLLAMTITKÁR[28]

Feladata:

1. a miniszter általános helyettesítése, valamint a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása,

2. közreműködik a tárca gazdaságstratégiai céljainak meghatározásában és megvalósításában, a fejlesztéspolitikai koncepciók kialakításában, valamint a makrogazdasági és mikroszintű versenyképesség erősítésében,

3. hozzájárul az ország versenyképességének és tőkevonzó képességének javításához, a működőtőke-befektetések ösztönzéséhez. Részt vesz a külpiaci tevékenységgel, az iparral, az energetikával, a kereskedelemmel, a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, valamint a közlekedéssel kapcsolatos ágazati stratégiai célok meghatározásában és végrehajtásában, illetve közreműködik az EU források hatékony felhasználásában.

2.1. ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

Feladata a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel, továbbá az Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő együttműködés, kapcsolattartás minisztériumon belüli összefogása, továbbá az államtitkár által meghatározott egyéb feladatok ellátása.

Védelemkoordinációs feladatok:

1. a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtása, a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtés szakmai felügyelete, a vonatkozó jogszabályok előkészítése, az országos tervezési rendszer informatikai támogatásának biztosítása, a minisztériumok és a megyei önkormányzatok gazdaságfelkészítési tevékenységének irányítása, ellenőrzése,

2. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítésének szervezése előszerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,

3. a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendők ellátása,

4. a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátásának előkészítése,

5. a védelmi (honvédelmi, katasztrófavédelmi, és polgári védelmi) ágazati követelmények és feladatok meghatározása, az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a közreműködők kijelölése, felkészítése és gyakoroltatása.

6. közreműködés az ipari balesetek megelőzésére vonatkozó törvényekből és jogszabályokból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának irányításában, szervezésében,

7. a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatok, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása, a vonatkozó jogalkotási feladatok ellátása,

8. rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek, folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, a minisztériumi főügyelet feladatainak ellátása, riasztás, készenlétbe helyezés megszervezése és végzése, ágazati főügyeleti rendszer működtetése, a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása

9. a védekezési munkabizottság és annak operatív csoportja működtetése, a védekezés tárcafeladatainak szervezése és irányítása,

1.0. közreműködés az ágazati nukleáris baleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az ipari katasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetése,

11. hazánk NATO tagságából adódó tárcafeladatok koordinálása, nemzeti képviselet ellátása a NATO polgári közlekedési, hírközlési és ipari polgári veszélyhelyzeti tervező tanácsaiban és bizottságaiban,

12. a NATO Befogadó Nemzeti Támogatásból a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési, szervezési és koordinációs tevékenységek végzése,

13. részvétel az ágazatok védelmét és biztonságát érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és szakmai képviselet biztosítása, az Európai Unió Tanácsában képviselendő álláspont kialakításában szakmai közreműködés biztosítása, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa védelmi területet érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői álláspont kialakítása és képviselet biztosítása,

14. a Befogadó Nemzeti Támogatás Tárcaközi Tervező Bizottságban, a Gazdaságbiztonsági Tartalékolási Tárcaközi Bizottságban, a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban történő minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatok ellátása,

15. védelmi célú fejlesztési és kutatási programokra vonatkozó, a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, az ágazati védelmi területet érintő projektekben, kutatási tevékenységekben való közreműködés, más fejlesztési programok összeállításában a szakterületet érintő közreműködés biztosítása,

16. közreműködés a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezése során,

17. a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtása,

18. közreműködés a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezése során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hozott elsőfokú határozat ellen a miniszterhez benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálásában, az Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály által előkészített másodfokú határozat megalapozásában,

19. közreműködés az ellentételezés minisztériumi feladataiban;

20. a minisztérium védelmi felkészülési célú költségvetési előirányzatainak tervezése és kezelése.

2.2. PARLAMENTI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A Kormányprogram és a minisztériumi álláspont képviselete az Országgyűlés előtt. A Parlament törvényalkotási és kormányzati ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok irányítása az Országgyűlés házszabályi követelményeinek figyelembevételével. Az Országgyűlés és a minisztérium közötti összekötő, közvetítő, tájékoztató, szervező szerep betöltése annak érdekében, hogy a tárca által kidolgozott intézkedéseket az országgyűlési képviselők megismerjék, azokhoz a parlamenti többség- támogatása megszerezhető legyen.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok összefogása,

2. a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítása, a minisztérium parlamenti kapcsolatainak szervezése,

3. a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozatjelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtása.

A Főosztály operatív feladatai:

4. az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvétel előkészítése, irányítása,

5. az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolók, jelentések, tájékoztatók stb. előkészítése, összeállítása, a tárcaképviselet bizottsági üléseken való biztosítása,

6. a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra és országgyűlési képviselői megkeresésekre - az érintett főosztályok bevonásával - a válaszok elkészítése,

7. miniszteri felkészítő anyag összeállítása a minisztérium által előterjesztett és a minisztériumot érintő törvény-, illetve Országgyűlési határozat-javaslatokról, módosítókról a frakcióálláspont kialakításához,

8. az országgyűlési képviselők részére rendszeresített miniszteri fogadóórák szervezése, előkészítése,

9. a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozatok parlamenti tárgyalásának figyelemmel kísérése, a módosító indítványok véleményeztetésének összefogása,

10. folyamatos tájékoztatás a parlament tárcát érintő munkájáról,

11. a határozathozatalokhoz szavazási segédletek összeállítása az országgyűlési képviselői feladatot ellátó miniszter részére.

3. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

3.1. TITKÁRSÁG

Feladata a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok elosztása, koordinációja valamint számonkérése; a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatása, döntéseinek előkészítése; a szakállamtitkár hivatalos programjainak szervezése, egyeztetése; illetve részvétel a külgazdasági szakdiplomata hálózattal kapcsolatos humánpolitikai és pénzügyi kérdések koordinációjában, a Külügyminisztériummal való egyeztetésben.

Ezen felül a Titkárság az alábbi szakmai feladatokat látja el:

A Titkárság stratégiai feladatai:

1. az ellentételezési politika prioritásainak meghatározása és eszközrendszerének alakítása a kormányzat gazdaságpolitikai és gazdaságfejlesztési célkitűzéseivel összhangban,

2. az ellentételezési tevékenység szabályozása, kormányzati szintű koordinációja,

3. az EU és NATO védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenység koordinálása, a vonatkozó megállapodások előkészítése"

4. az ITD-H befektetés-ösztönzési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása

5. a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, szakmai kezelése, szabályozása, a támogatási programokhoz rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetés tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, kiemelten a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-vel (MAG Zrt.).

A Titkárság operatív feladatai:

6. a haditechnikai beszerzési pályázati felhívások ellentételezési fejezetének összeállítása, részvétel az ajánlatok értékelésében és az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokban, a minisztérium képviselete a haditechnikai beszerzési pályázatokat lebonyolító és értékelő munkabizottságokban,

7. a haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési megállapodások szövegének kitárgyalása és aláírásra előkészítése,

8. a megkötött ellentételezési megállapodások végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése, projektmenedzsmentje,

9. az ellentételezési teljesítések monitoringja, értékelése, nyilvántartása, a szerződő felekkel történő folyamatos konzultáció,

10. az ellentételezésben érdekelt szakmai és érdekképviseletekkel létrejött együttműködési megállapodás végrehajtásának szervezése, a projekt bázisok karbantartása,

11. az Ellentételezési Bizottság munkájának irányítása, a Bizottság titkársági teendőinek ellátása,

12. az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) védelmi piac integrációs programjával kapcsolatos, a minisztériumra háruló feladatok ellátása; a közös Magatartási Kódexhez való csatlakozás előkészítése (védelmi és biztonsági ipar felkészítése, az offset harmonizációs törekvések kezelése),

13. a NATO NAPMO programja ipari-, ellentételezési részével kapcsolatos feladatok ellátása; a nemzeti ipari összekötői képviselet (Industrial Focal Point) betöltése,

14. a magyarországi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létesítésével kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása,

15. a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása (részvétel a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában),

16. az EKD folyamat közigazgatási eljárási részének támogatása, koordinációja,

17. a nagybefektetők beruházási projektjeivel kapcsolatban felmerülő szakhatósági ügyek kezelése,

18. szakmai kapcsolattartás az ITD-H-val, a szakállamtitkársághoz befutó befektetési ügyek kezelése,

19. a minisztériumba érkező vállalati megkeresések fogadása, az ITD-H kezelésébe történő átadása,

20. adott év költségvetési törvényének elfogadása után kincstári költségvetés, elemi költségvetés, továbbá előirányzat felhasználási terv készítése, illetve havonta módosítás; előirányzat módosítás kezdeményezése,

21. az egyes célelőirányzatok részfeladatokra történő felosztása és jóváhagyásra való előterjesztése,

22. a zárszámadási törvény előkészítése a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a közreműködő szervezettel együttműködve,

23. kötelezettségvállalás nyilvántartása, illetve a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat vonatkozásában a közreműködő szervezet (MAG Zrt.) nyilvántartásának ellenőrzése, a kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzése,

24. a közreműködő szervezet (MAG Zrt.) által készített negyedéves mérlegjelentés, féléves és éves költségvetési beszámoló ellenőrzése, továbbá éves szöveges beszámoló készítése,

25. részvétel a zárszámadási törvény előkészítése a közreműködő szervezettel (MAG Zrt.) együttműködve,

26. a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó célelőirányzatok kontrolling jelentéséhez adatszolgáltatás és elemzés készítése,

27. a nem pályázati rendszerben finanszírozásra kerülő támogatások szakmai teljesítésének igazolása a keretgazda szervezeti egységek bevonásával

28. a közreműködő szervezetek finanszírozására vonatkozó szerződések megkötésének előkészítése, részvétel azok megkötésében,

29. az ITD-H finanszírozására vonatkozó szerződések kidolgozása,

30. a költségvetéssel összefüggő törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok véleményezése, miniszteri rendeletek, utasítások, szabályzatok összeállításában való részvétel.

3.2. KERESKEDELEMPOLITIKAI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A nemzetközi kereskedelempolitikai környezet és szabályrendszer alakítása során a magyar gazdasági igények érvényre juttatása, a magyar külkereskedelmi érdekek érvényesítését általában vagy adott piacokon/szektorokban gátló szabályozások, gyakorlatok elleni hatékony nemzetközi fellépés. Ehhez szakmailag megalapozott álláspontok kialakítása és képviselete az EU fórumokon, nemzetközi gazdasági szervezetekben és a kétoldalú kapcsolatokban.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Kereskedelempolitikai és Nemzetközi Szervezetek Osztály

- Kereskedelmi Védelmi Eszközök Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. az EU közös kereskedelempolitikáját érintő ügyekben a magyar szakmai álláspont kialakítása, felhatalmazás alapján az EU tanácsi és bizottsági munkaszervek ülésein való képviselete,

2. az EU 133-as Bizottságban és annak szektorális albizottságaiban (Szolgáltatások, Textil, Acél, Kölcsönös elismerés és gépjárművek), illetve egyéb kereskedelempolitikai tárgyú EU-testületekben (különösen: Nyersanyag munkacsoport, GSP munkacsoport, Kereskedelmi kérdések munkacsoport, Piacvédelmi bizottság, Antidömpíng bizottság, Piacrajutási tanácsadó bizottság, Vámunió munkacsoport, Származási szabályok munkacsoport) képviselendő egységes magyar pozíció kialakítására irányuló minisztériumi, illetve tárcaközi együttműködés szervezése,

3. az EKTB 25. Külgazdasági kapcsolatok szakértői munkacsoport vezetése és titkársági teendőinek ellátása, részvétel a hatáskörébe tartozó témákkal foglalkozó egyéb EKTB munkacsoportok tevékenységében,

4. az EU mezőgazdasági, külkapcsolati, fejlesztési együttműködési, vám és egyéb közösségi politikáinak kereskedelempolitikai vonatkozásainak elemzése, ezekre a szakmai álláspont kialakítása,

5. a kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium álláspontjaként, észrevételeként érvényre juttatja az EU-s tagságból, illetve egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó kereskedelempolitikai követelményeket,

6. a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a WTO/UNCTAD Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) és a nemzetközi többoldalú áruegyezmények tevékenységében való magyar részvétel irányítása,

7. a 6) pontban felsorolt szervezeteket illetően a magyar álláspont kidolgozása és egyeztetése, a magyar tevékenység összehangolása, a magyar külgazdasági érdekek képviselete, azok összhangjának biztosítása az EU közös kereskedelempolitikájával, és szükség szerint az ott született döntések végrehajtását szolgáló intézkedési javaslatokat tesz,

8. a genfi Állandó WTO Képviseletre, a párizsi Állandó OECD Képviseletre, valamint a brüsszeli Állandó EU Képviseletre a tárca által delegált kereskedelempolitikai szakdiplomaták szakmai irányítása és felügyelete, felkészítése, tevékenységük ellenőrzése és értékelése,

9. az OECD Magyar Nemzeti Bizottság titkársági teendőinek ellátása,

10. a 6) pontban fel nem sorolt nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységét illetően az érintett szervezeti egységekkel, illetve társszervekkel együttműködik a minisztérium álláspontjának kialakításában és képviseletében, a hatáskörébe tartozó külgazdaság-politikai ügyekben irányítja a munkát,

11. a vámpolitikára, vámtarifára és azok érvényesítésére vonatkozó közösségi javaslatok, jogszabályok véleményezése, a Vámtarifa Bizottság titkársági teendőinek ellátása, a vámunióval, vámjoggal kapcsolatos tagállami feladatok minisztériumi koordinálása,

12. az EU kereskedelmi védelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos nemzeti álláspontok kialakítása, egyeztetése és képviselete,

13. részvétel a Magyarország vagy az EU által kötendő nemzetközi kereskedelmi, gazdasági szerződések előkészítésében és a vonatkozó tárgyalásokon, a szerződésekből adódó, hatáskörébe tartozó végrehajtási feladatok ellátása,

14. az áru és szolgáltatás exportot akadályozó gyakorlatokról információgyűjtés, ezek rendszerezése, értékelése és szükség szerint intézkedési javaslatok kidolgozása, a Kereskedelmi Akadályok Tájékoztató Irodájának működtetése,

15. az EU-n kívüli országok, regionális együttműködések kereskedelempolitikájának és a nemzetközi kötelezettségek betartásának figyelemmel kísérése és értékelése, e tárgykörben az EU relációs külkapcsolati munkacsoportjaiban képviselendő magyar szakmai álláspont kidolgozása,

16. a kereskedelempolitikai tárgyú találkozók előkészítése és szervezése, a nemzetközi tárgyalásokhoz a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben ismertetők, háttéranyagok készítése, javaslatot tesz a képviselendő magyar álláspontra,

17. Magyarország nemzetközi gazdasági kötelezettségei szempontjából a kétoldalú beruházás-védelmi megállapodások tervezeteinek véleményezése.

A Főosztály operatív feladatai:

18. az OECD, WTO és UNCTAD tagállamok minisztereinek és a szervezetek vezető tisztviselőinek - e szervezetek tevékenységével kapcsolatos -látogatásai esetében a látogatások szervezése,

19. az EFTA Tanácsi Munkacsoport vezetési feladatainak ellátása,

20. a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetekben vállalt magyar kötelezettségek szempontjából a gazdasági jogszabályok tervezeteinek véleményezése,

21. közreműködik a külgazdaság-politikai elemző és értékelő feladatok ellátásában,

22. részvétel a külgazdasági szakdiplomaták szakmai felkészítésében, valamint éves beszámoltatásukban, tevékenységük ellenőrzésében és értékelésében.

3.3. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A gazdaságdiplomáciai tevékenység szervezése és irányítása révén a magyar gazdaság általános, valamint a külgazdaság és az infrastruktúra specifikus érdekeinek érvényesítése a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek érdekében a külgazdasági kapcsolatok stratégiai céljainak, irányainak kijelölése, a két- és sokoldalú keretekben (a kereskedelempolitika kivételével) megvalósuló együttműködések és kapcsolatok gondozása, két- és többoldalú nemzetközi egyezmények kidolgozása, az azokból eredő kötelezettségek végrehajtásának felügyelete, a célok megvalósítását szolgáló gazdaságdiplomáciai tevékenység szervezése, a kereskedelemfejlesztési politikák kialakítása. A tárca nemzetközi kapcsolatainak koordinálása. A gazdaságdiplomácia útján nyerhető információk megfelelő áramlásának irányítása a vezetői döntések előkészítésére szolgáló fókusszal.[29]

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- I. Területi Osztály[30]

- II. Területi Osztály

- III. Területi Osztály

- Nemzetközi Elemző és Többoldalú Együttműködési Osztály

- Nemzetközi Közlekedési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a külgazdasági stratégia kidolgozásának irányítása a magyar külpolitikai stratégiával és a kormányprogrammal összhangban, a magyar külgazdasági stratégia végrehajtásának irányítása,

2. a társfőosztályokkal együttműködésben javaslattétel a gazdaság- és közlekedésdiplomáciai tevékenység súlyponti célkitűzéseire, különös tekintettel a tőkeáramlás és a technológia transzfer alakulására, azok hazai és külföldi feltételrendszerének befolyásolására,

3. a kiemelt relációk tekintetében a külgazdasági kapcsolatok alakítását meghatározó irányelvek kidolgozása,

4. a kétoldalú külgazdasági és közlekedési kapcsolatrendszer gondozása, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, kialakítása, aktualizálása és javaslattétel a továbbfejlesztésre,

5. az energetikai kapcsolatok kérdéskörben - a kiemelt prioritás okán - a kétoldalú kapcsolatok kulcsviszonylataira vonatkozó információ átadása az erre a feladatra kijelölt kormányzati koordinátor részére,

6. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak (a kereskedelempolitika kivételével) szervezése, szakmai előkészítése,

7. más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatok összeállítása,

8. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból (a kereskedelempolitika kivételével) adódó intézkedési tervek elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámolók készítése a tárca vezetése részére,

9. más tárcák külgazdasági (a kereskedelempolitikai kérdések kivételével), és közlekedési vonatkozású ügyeket érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, valamint a tárcát érintő, külgazdasági vonatkozású külső megkeresésekre (Országgyűlés, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, képviselői megkeresések, interpellációk, más állami vezetők és kormányzati szervek képviselőinek és azok megválaszolásában való közreműködés;

10. a két- és többoldalú gazdasági (kivéve kereskedelempolitika) és közlekedési nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági együttműködési megállapodások esetében EU notifikációs eljárás kezdeményezése,

11. javaslattétel az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű külgazdasági és közlekedési konzultációk, valamint gazdasági és közlekedési vegyes bizottságok szervezésére, azok működtetése, a titkársági feladatok ellátása,

12. a külgazdasági stratégia megvalósítása érdekében véleményezi az ITD-H üzleti stratégiáját kereskedelemfejlesztési kérdésekben.

13. meghatározza az ITD-H részvételét, a külgazdasági szakdiplomaták tevékenységének irányításában,

14. a külgazdasági szakdiplomaták és a hazai vállalkozások, érdekképviseletek jelzései alapján a partnerországok piacra jutási lehetőségeket akadályozó rendelkezéseinek, illetve gyakorlatának elhárítása érdekében azok megszüntetésére vonatkozó intézkedések kezdeményezése, közreműködés a szükséges Tépések megtételében,

15. a tartós külszolgálatra, valamint a külgazdasági szakdiplomatákra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában, módosításában való közreműködés.

16. az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos tevékenység koordinációja, az exportfinanszírozás nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátása,

17. a tárca külgazdaságot és nemzetközi kötelezettségeket érintő kommunikációjának megalapozása.

18. a kormányzati eszközökkel támogatott kereskedelemfejlesztés eszközeinek és módszereinek meghatározása, a továbbfejlesztés koordinálása, az eszköz- és intézményrendszer irányítása.[31]

A Főosztály operatív feladatai:

19. az egyes relációk külgazdasági politikájának figyelemmel kísérése, azok magyar gazdaságra és a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatásának értékelése, elemzése, szükség esetén korrekciós javaslatok kidolgozása,[32]

20. feladat és hatáskörében a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben (különös tekintettel: CEMT, ENSZ/EGB, UNIDO, OECD, OTIF, OSzZsD, ICAO), a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és ellátása,[33]

21. javaslattétel a minisztérium felső vezetőinek utazási és nemzetközi tárgyalási programtervéhez, közreműködés annak lebonyolításában;[34]

22. rendszeres kapcsolattartás a Kormány által meghatározott, nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kinevezett kormánybiztosokkal, kormánymegbízottakkal,[35]

23. a tárca külgazdasági és közlekedési ügyeiben kapcsolattartás a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel és a külföldi szakmai körök szervezeteivel, kamaráival, és a vegyes kamarákkal,[36]

24. együttes kormányülések külgazdasági napirendjeinek kidolgozása és kezelése,[37]

25. kapcsolattartás belföldi kamarákkal, szakmai érdekképviseleti szervekkel,[38]

26. a külkereskedelmi folyamatok alakulásának figyelemmel kísérése, ezekről a nemzetközi információforrások és statisztikai adatok alapján elemzések, értékelések, prognózisok készítése, a nemzetközi külkereskedelmi folyamatokról információs és tájékoztató anyagok készítése,[39]

27. magyar vállalatok külpiaci érdekképviseletének elősegítése különösen az állami kézben tartott, központilag irányított gazdaságokban,[40]

28. két- és többoldalú (a kereskedelempolitika kivételével) nemzetközi tárgyalások előkészítéséhez szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása a minisztériumi vezetők számára,[41]

29. a tárca nemzetközi regionális gazdasági és közlekedési együttműködésekben való munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő gazdasági és közlekedési feladatok végrehajtásának koordinációja, a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági és közlekedési kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés,[42]

30. a Transz-európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) magyar szakaszainak kialakításával és a "Tágabb Európa" kezdeményezés közlekedési vonatkozásaival kapcsolatos feladatok elvégzésében való közreműködés.[43]

31. a minisztérium képviselete a "Délkelet-európai Tárcaközi bizottság" munkájában, illetve a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságban a minisztérium képviseletének ellátása, a tárcaközi bizottság határozatai végrehajtásának koordinálása.[44]

32. a külföldön megrendezendő magyar évadok, magyar napok rendezvénysorozatok előkészítésében, tárcaszintű koordinálásában, lebonyolításában való részvétel, az előkészítő tárcaközi testületekben a tárcaálláspont képviselete.[45]

33. az esedékes Expo részvételeket érintő feladatok ellátása,[46]

34. segélyhitelezési (tied aid) politika kidolgozása, a kormányközi megállapodásokat előkészítő nemzetközi tárgyalások irányítása, részvétel a végrehajtás megszervezésében; közreműködés a támogatásra javasolt projekteket elbíráló Kötött Segélyhitelezési Koordinációs Munkacsoport tevékenységében, a Munkacsoport titkársági feladatainak ellátása,[47]

35. részvétel a külföldre irányuló segélypolitika minisztériumot érintő feladatainak elvégzésében, a tárca képviselete a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés tárcaközi szakmai bizottságaiban,[48]

36. az Európai Bizottság mellett működő egyes szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása[49]

37. egyeztet az ITD-H-val a külgazdasági szakdiplomaták konkrét feladatainak meghatározásában, beszámoltatásában és kiválasztásában,[50]

38. kapcsolattartás a Külügyminisztériummal a külgazdasági szakszemélyzet viszonylatában,[51]

39. javaslattétel a külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányításához kapcsolódó fejezeti kezelésű költségvetési célelőirányzat nagyságára,[52]

40. a külgazdasági szakdiplomaták éves, féléves és egyéb szakmai jelentései, a rendelkezésre álló szakmai információk, valamint külkereskedelmi statisztikák feldolgozása és az érintett szervezeti egységekhez történő eljuttatása,[53]

41. a külgazdasági és közlekedési szakdiplomaták szakmai irányítása, a kiválasztási eljárások lefolytatása, szakmai vizsgakövetelmények meghatározása, szakmai felkészítésük, valamint éves beszámoltatásuk, tevékenységük ellenőrzésének és értékelésének irányítása, tevékenységük technikai és szabályozási feltételeiről,[54]

42. a külgazdasági diplomaták rendszeres tájékoztatása a magyar külkereskedelmi forgalom, valamint a külgazdasági politika alakulásáról, aktuális kérdéseiről, és a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról készített anyagok továbbítása,[55]

43. a Moszkvai Kereskedelmi képviselet irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása.[56]

44. a minisztérium honlapja külgazdasági oldal szerkesztése.[57]

3.4. EU KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

Az EU döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabb módon képviselni a magyar nemzetgazdaság, illetve az EU globális versenyképességének érdekeit.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közösségi Döntés-előkészítő Osztály

- Közösségi Jog-érvényesítési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. Magyarország EU-tagságából adódó tárca-feladatok összehangolt ellátása,

2. a minisztériumhoz tartozó EU-s ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációja,

3. a magyar érdekek megjelenítése az EU-s döntéshozatali eljárás folyamatában.

4. az elfogadott EU-s jogszabály magyar joggal történő összhangjának biztosítása.

A Főosztály operatív feladatai:

5. a EU-s jogszabály-tervezetek hazai gazdasági, jogi, intézményi illeszkedésének vizsgálata,

6. a magyar álláspont kidolgozása, egyeztetése,

7. a magyar álláspont képviselete a Tanácsban történő tárgyalásokon,

8. a magyar álláspont képviselete az Európai Parlamenttel való egyeztetéseken,

9: a Hivatalos Lapban megjelenő EU-s jogszabályok figyelemmel kísérése és arról az érintett főosztályok tájékoztatása

10. a jogharmonizációs javaslat egyeztetése,

11. a harmonizálást megvalósító jogszabály tervezetének véleményezése, kihirdetését követő notifikációja,

12. az esetleg felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémák (kötelezettségszegési eljárás különböző fokozatainak) kezelése,

13. kapcsolattartás az EU intézményeivel,

14. az Európa Tanács tárcát érintő ügyeinek koordinálása,

15. a minisztérium képviselete az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB),

16. a Magyarország EU-s tagságából adódó ügyekben a minisztérium állami vezetői szintű, két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása,

17. EU-s ügyekben felhatalmazás alapján a minisztérium képviselete két- és többoldalú tárgyalásokon, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása,

18. más kormányzati szervek EU tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatok egyeztetése és összeállítása,

19. a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseinek - az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő - kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a tárca vezetése részére,

20. a minisztériumhoz tartozó közösségi ágazati politikák területén az Európai Bizottság jogalkotói hatáskörében tevékenykedő komitológiai bizottságokba szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, a nemzeti szakértőknek a komitológiai bizottságokban folytatott tevékenységének folyamatos nyomon követése,

21. (a kereskedelempolitikai ügyek kivételével) az EU harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatok koordinációja,

22. a tárca EU-ügyeket érintő előterjesztéseinek, stratégiáinak véleményezése,

23. más tárcáknak az EU-t érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása,

24. (a kereskedelempolitikai egység kivételével) a Magyar Köztársaság EU mellett működő Állandó Képviseletére a tárca által delegált szakdiplomaták irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai, és hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása, gondoskodás a fenti állomáshelyre kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai felkészítéséről, tevékenységük ellenőrzéséről és értékeléséről,

25. a tagállami működés során az EU tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban résztvevők EU-s továbbképzési feladatainak ellátása a Humánigazgatási Főosztállyal együttműködve,

26. az INTERREG határon átnyúló együttműködési program tárca szakmai illetékességébe tartozó projektjei vonatkozásában a tárca álláspont kialakítása és képviselete az Irányító-, Monitoring- illetve Nemzeti Bizottságokban,

27. az EU bővítési folyamatának intézményfejlesztési eszközeként szolgáló ikerintézményi (twinning) programokkal kapcsolatos tárca-feladatok ellátása.

4. INFRASTRUKTÚRA SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

4.1. TITKÁRSÁG

Feladata a szakállamtitkár személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása.

4.2. INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A kiemelt jelentőségű közlekedéspolitikai és környezetvédelmi kormányzati döntések előkészítése, továbbá a döntések végrehajtásának szakmai felügyelete. A minisztérium kompetenciájába tartozó állami infrastruktúra-fejlesztési és működtetési feladatai finanszírozási megoldásainak ismerete - beleértve a PPP tudásbázis kialakítását -, illetve a finanszírozási stratégia kialakítása. A szakállamtitkárság illetékességi körébe tartozó, több szakterületet érintő tevékenység minisztériumi koordinációt igénylő feladataiban a szakállamtitkárság képviselete.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagozódik:

- Kiemelt Projektek Osztálya

- Infrastruktúra Finanszírozási Osztály

- PPP Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (KözOP, költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztériumra háruló horizontális feladatok koordinálása (tervezés, kidolgozás, felülvizsgálat, módosítási javaslatok, kötelezettségvállalás),

2. részvétel a Regionális Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,

3. a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős szaktárcaként együttműködés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint Kohéziós Alap, KIOP és KÖZOP Irányító Hatósággal és Schengen Alap Felelős hatósággal továbbá a Phare és átmeneti Támogatás ügyében, mint Nemzeti segélykoordinátorral,

4. a minisztérium képviselete az EU különböző támogatási eszközeinek infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó EU-s szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, az Európai Bizottság Regionális politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó EU támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

5. képviselet ellátása a TEN-T Információs és Monitoring Bizottságban és a TEN-T Pénzügyi Támogatások (FAC) Bizottság ülésein, kapcsolattartás az EU Közlekedési Főigazgatósággal, a DGTren képviselőivel, az aktuális feladatok koordinálása,

6. a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése érdekében a közlekedés környezet- és természetvédelmi stratégiájának kidolgozása végrehajtásának koordinálása, beleértve a járművekre vonatkozó környezetvédelmi követelmények kialakítását, alkalmazását, a környezeti szempontok érvényesítését az infrastruktúra-fejlesztésben, a közlekedési munkamegosztás környezeti szempontú befolyásolását, gazdasági eszközök alkalmazását a közlekedés-szállítási igények befolyásolására,

7. a környezeti hatásvizsgálatok módszertanának fejlesztése, a stratégiai értékelések tárca-specifikus gyakorlatának kialakítása, javaslat ágazati eljárások kialakítására,

8. a nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények végrehajtásából a tárcára háruló feladatok végrehajtásának összefogása,

9. a vasúti közlekedési reformmal kapcsolatos intézkedések végrehajtásának összefogása,

10. a PPP tudásbázis folyamatos fejlesztése

11. az infrastruktúra-fejlesztés és működtetés elérhető EU támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségek feltárása.

A Főosztály operatív feladatai:

12. a hazai és EU támogatással megvalósításra tervezett projektek összehangolása, beillesztése a fejlesztési programokba a Hálózati Infrastruktúra Főosztállyal (HIF) együttműködve,

13. az M5, M6 autópálya koncessziós szerződésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátása,

14. a minisztérium által tervezett PPP projektek előkészítése és lebonyolítása, ahhoz kapcsolódóan a tanácsadói szerződések előkészítése és gondozása,

15; PPP Tárcaközi Bizottság (TB) operatív irányítása, a szaktárcák által kezdeményezett és TB elé beterjesztett projektek véleményezése; az előkészítés alatt álló projektek alakulásának figyelemmel kísérése, megvalósulásukról folyamatos monitoring, majd értékelő tevékenység végzése, éves jelentés készítése,

16. rendszeres kapcsolattartás a magyarországi PPP típusú befektetésekben érdekelt pénzügyi, jogi és befektetői csoportokkal, valamint tanácsadókkal,

17. részvétel a Kohéziós Alap, KIOP, KÖZOP, Schengen Alap támogatásával megvalósuló EU-s projektek havi projekt előrehaladási értekezletein valamint Monitoring Bizottsági ülésein illetve a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságban, továbbá, ahol jogszabály előírja, a Projekt Bíráló Bizottságokban valamint a főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,

18. az EU-s támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában - Kohéziós Alap, KIOP, TEN-T, előkészítés alatt álló nagyprojektek, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás és jövőbeni KÖZOP projektek - valamint az egyéb forrásból (PPP, költségvetés, stb.) finanszírozott infrastruktúra fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követése a Hálózati Infrastruktúra Főosztállyal együttműködésben,

19. a közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozása és működtetése a HIF-fel és a KIKSZ-szel együttműködve,

20. a páneurópai folyosók Irányító Bizottságainak magyar tagjaként a bizottsági ülésen megtárgyalásra kerülő anyagok elkészítése, összefogása, az üléseken a magyar érdekek érvényre juttatása. (IV, V, X, ill. VI folyosók),

21. a tárca közlekedési projektjeihez kapcsolódó egyes nemzetközi pénzintézeti (elsősorban EIB) állami hitelfelvételek előkészítése és koordinálása, együttműködésben a Pénzügyminisztériummal,

22. az Infrastruktúra Ügyekért Felelős Szakállamtitkárság által kezelt költségvetési sorok tervezésének, a felhasználás nyomon követésének koordinálása, FEUVE anyagok elkészítése,

23. a komitológiai bizottságok munkájáról és az elnyert pályázatokról az EKTB tájékoztatása, a TEN-T-vel kapcsolatos uniós és hazai joganyagok (150/2005) módosításában mandátumküldés, véleményezés útján való részvétel,

24. TEN-T Végrehajtó Hatóságként a TEN-T Alapban rendelkezésre álló források minél teljesebb és ésszerűbb felhasználásának elősegítése, a pályázatok, határozatok, előrehaladási és zárójelentések megfelelő előkészítésének és a Bizottsághoz történő eljuttatásának felügyelete,

25. Páneurópai folyosós és TEN-T témakörben két és többoldalú nemzetközi szerződéstervezetek véleményezése, a TEN-T revízió előkészítésében a hazai érdekek és EU elvárások összehangolása,

26. a MÁV ZRt. szervezeti átalakításával és a helyközi közösségi közlekedési reformmal kapcsolatos közlekedéspolitikai és tulajdonosi döntések előkészítése a Közszolgáltatások Szervezése Főosztállyal, valamint a Vagyongazdálkodási Főosztállyal együttműködve,

27. a vasúti közlekedésről szóló törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása és aktualizálása az Infrastruktúra Szabályozási Főosztállyal együttműködve,

28. a légiközlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak kidolgozása, működtetése (zajgátló védőövezetek, emisszió-kereskedelem, egyedi zajkibocsátás stb.),

29. az üzemelő gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályozása,

30. a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek stb.) levegőszennyezésének szabályozása,

31. a közlekedés és a gazdaság érdekeinek érvényesítése a helyhez kötött források kibocsátásaira, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályok kialakítása során,

32. részvétel és koordináció a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájának, a globális éghajlatváltozásra való felkészülést szolgáló ún. aszálystratégia, a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásában és ágazati feladatainak végrehajtásában,

33. a közlekedési eszközök, gépek és tartós fogyasztási cikkek kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó EU és hazai szabályozások érvényre juttatása, szükség szerinti korszerűsítésének kezdeményezése

34. a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatos szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatok ellátása, különös tekintettel a szakterületek akció és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,

35. az infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosítása, illetve rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetése,

36. a logisztikai központok hálózatához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések és logisztikai tevékenység-fejlesztés minisztériumi koordinációja,

37. az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterület, minisztériumi és tárcaközi koordinációja.

4.3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A Közszolgáltatások Szervezése Főosztály küldetése a helyközi közösségi közlekedési reform proaktív végrehajtása, a szakmai és társadalmi szempontok figyelembevételével. Ezen belül a főosztály kiemelt feladata a közösségi közlekedési reformra vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozása, a helyi és helyközi személyszállítás koordinálása, a helyközi személyszállítás regionális alapon történő megszervezése, a megrendelői pozíciónak a régiókhoz rendelése, ennek keretében a közlekedési szövetségek létrehozása. A helyközi közlekedési reform alapvető célja összehangolt helyközi autóbusz és vasúti díjövezetek és tarifák kialakítása.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Regionális Kapcsolatok Osztálya

- Közszolgáltatás-fejlesztési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, a közlekedési reformra vonatkozó javaslatok, fejlesztési koncepciók kidolgozása, a helyközi (ideértve: elővárosi, környéki) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása, a közlekedési szövetségi szabályozás kialakítása, a regionális közlekedésszervező irodák szakmai felügyelete,

2. a belföldi helyközi menetrend szerinti közlekedés hatósági ármegállapítással, kedvezményrendszerrel, valamint a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása,

3. a menetrend szerinti közúti személyszállítás működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés feltételrendszerének kialakítása, működtetésével, engedélyezésével, menetrendjének jóváhagyásával összefüggő feladatok ellátása,

4. a személyszállítási célú víziközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósítása,

5. az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok közötti szerződéses kapcsolatok - személyszállítási közszolgáltatási szerződések -kidolgozásával, felülvizsgálatával, a menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével összefüggő feladatok ellátása,

6. az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatok koordinálása,

7. közösségi személyközlekedési ügyeket érintő szabályozás ellátása, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakítása, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás definiálása,

8. a Volán társaságok szakmai felügyelete, részvétel a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a jármű rekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában, együttműködve a Vagyongazdálkodási Főosztállyal.

A Főosztály operatív feladata:

9. a főosztály szabályozási tevékenységének egyes szakterületeihez tartozó statisztikai adatgyűjtő (OSAP), elemző feladatok ellátása,.

4.4. HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A közúti, vasúti, vízi úti és infokommunikációs hálózatok területén országos és nemzetközi szintű stratégiai, döntés-előkészítési, operatív és szakmai irányítási feladatokat ellátása. Főbb feladatok: a fejlesztési programok összeállítása, a finanszírozási források szakmai tartalmának kitöltése, a nagy projektek szakmai felügyelete, a háttérszervezetek tevékenységének ellenőrzése, parlamenti interpellációk válaszainak elkészítése.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közúti Osztály

- Vasúti és Víziközlekedési Hálózatok Osztálya

- Infokommunikációs Infrastruktúra Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban való közreműködés, különös tekintettel a politika kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,

2. a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a Transz-európai Közlekedési Hálózattal (TEN-T), valamint az országos közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátására,

3. az intermodális logisztikai központok hálózata fejlesztésének irányítása,

4. szakmai javaslattétel a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánítására, hajózási szempontú követelményrendszerére, valamint a kikötőhálózat és alapinfrastruktúrája fejlesztési koncepciójának kidolgozása,

5. részvétel a Fejlesztési Koordinációs Tárcaközi Bizottság (FKTB) munkájában, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedési komponenseinek kimunkálására, továbbá a munkaközi tervezetek egyeztetése, véleményezése, a rendelkezésre álló anyagok átvizsgálása, korrekciója,

6. a nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igényeknek az információs társadalommal összefüggő, a hírközlési szolgáltatások és tevékenységek során történő érvényesítése,

7. hírközlési politika, rádióspektrum politika kidolgozása és érvényesítése, és az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátásában történő közreműködés,

8. rádióspektrum politikával összefüggő jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe, jogharmonizáció, implementáció,

9. kijelölés alapján a nemzetközi távközlési és frekvenciagazdálkodási szervezetekben, kormányközi szervezetekben, az EU szervezeteiben, illetőleg más államok távközlési igazgatásainál a minisztérium szakmai képviselete,

10. a közúthálózat nyomvonalainak, útkategóriájának és keresztmetszeti jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátása,

11. az elektronikus hírközlés fejlődését elősegítő koncepciók kialakítása, érvényesítése, az elektronikus hírközléssel összefüggő állami feladatok végrehajtásának összehangolása,

12. részvétel a közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen: az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása; valamint a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel, továbbá a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

13. részvétel a közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti, vagy állandó bizottságok munkájában,

14. városi és elővárosi infrastruktúra-hálózat fejlesztés-politikájának kialakítása, a koncepciók összehangolása,

15. részvétel a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában.

A Főosztály operatív feladatai:

16. részvétel az EU Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,

17. frekvenciagazdálkodással kapcsolatos központi feladatok ellátása,

18. a Közháló program irányítása,

19. közreműködés a közlekedési hálózatok környezeti szennyezések felszámolásában, kármentesítés szervezésében és az Országos Környezeti Kármentesítési Program minisztériumra háruló feladatai végrehajtásában,

20. a közlekedési zajvédelem szervezése, a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatainak ellátása,

21. az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezés szervezése, nyomon követése a közlekedési hálózatok környezetében, a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban a minisztérium képviselete,

22. a vízi utak, az országos közforgalmú kikötők, a szükségkikötők és határkikötők jogszabályban meghatározott állami fenntartásával és fejlesztésével, illetve a közforgalmú kikötők fejlesztésének támogatásával kapcsolatos feladatok ellátása,

23. szakmai közreműködés a minisztérium közlekedést és hírközlést érintő vagyonkezelési feladatainak ellátásában,

24. kétoldalú határforgalmi egyezményekkel, azok felülvizsgálatával kapcsolatos szakmai feladatok ellátása; határellenőrzési nemzetközi szerződések elemeinek véleményezése, azok tárgyalásain felkérésre szakértői részvétel, a határátkelőhelyek nemzetközi egyezmények szerinti fejlesztésének menedzselése,

25. hatályban lévő mobil koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

26. rádió berendezések, elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségével, forgalomba hozatalával, piacfelügyeletével összefüggő kormányzati feladatok ellátása,

27. egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatok ellátása,

28. nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti az elektronikus hírközlés területére vonatkozó szabványosítással összefüggő feladatok irányítása,

29. műholdas hírközlő rendszerek szakmai feladatainak ellátása,

30. a közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, más operatív programok összeállításában a szakállamtitkárságot érintő területeken közreműködés,

31. a hajózási alágazat műszaki információs, valamint telematikai rendszerére vonatkozó követelmények nemzeti kidolgozása, beleértve a nemzetközi követelményrendszerek kidolgozásában való aktív közreműködést is, az alágazat nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő minisztériumi állásfoglalások kialakítása, a rendszer beindítása az érintettek bevonásával,

32. az Európai Mobilitási Hét és Európai Autómentes Nap kezdeményezésekben való magyar részvétel kormányzati koordinációja, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzése, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és média szervezetek) támogató attitűdjének formálása,

33. közreműködés a vasútnak minősülő kötöttpályás közlekedés alapvető szabályainak kidolgozásában,

34. a közutak kezelésének normatív és - az országos közutak tekintetében -operatív irányítása, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzése, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködés a közúti forgalom szervezésében,

35. a rév- és kompközlekedés, mint közúti hálózatot kiegészítő közlekedés üzemeltetésével, fejlesztésével összefüggő feladatok koordinálása,

36. közreműködés a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatainak felülvizsgálatában és aktualizálásában, a Hatóság feladatellátásának folyamatos szakmai felügyeletében,

37. az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének meghatározása,

38. javaslattétel a közutakkal kapcsolatos megalkotandó jogszabályok tartalmára, a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,

39. az úthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának és kezelési rendjének kidolgozása, az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedéseknek a meghatározása,

40. a frekvenciák nemzeti felosztási tervének (FNFT) rendszeres felülvizsgálata és a piaci igényekhez igazítása,

41. együttműködés a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében; nemzetközi szakmai programokon való részvétel koordinálása,

42. nagyvasúti fejlesztési programok kimunkálása, egyeztetése, rendszeres aktualizálása,

43. a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrás-felhasználásának szakmai felügyelete,

44. részvétel az EU támogatással létesülő hírközlési infrastruktúra projektekben,

45. az úthálózat-fejlesztéssel, közúti beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetése, elemzése, az utakkal és közúti közlekedéssel kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység irányítása,

46. közreműködés a hírközlési szabályozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzésében,

47. közreműködés a rév- és kompközlekedés fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő hajózási szabályozási tárgyú teendők ellátásában.

4.5. INFRASTRUKTÚRA SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A nemzetgazdasági infrastruktúra fejlesztését és hatékony működtetését meghatározó állami szabályozási feladatok ellátása; a hálózati infrastruktúra szabályozás stratégiai megalapozása és az infrastruktúra minőségét meghatározó jogi keretek szakmai kialakítása

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes, illetve akadályoztatása esetén a Közúti-Közlekedési és Általános Közlekedés-szabályozási osztály vezetője helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közúti-közlekedési és Általános Közlekedés-szabályozási Osztály

- Légi- és Víziközlekedési Szabályozási Osztály

- Vasúti Szabályozási Osztály

- Elektronikus Hírközlési és Postaszabályozási Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a közlekedési, illetve a minisztérium hatáskörébe tartozóan a hírközlési, postai ágazat állami szabályozásának szakmai előkészítése, kidolgozása, koordinálása, valamint a közlekedési ágazat tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó szakképzési, biztonsági-, környezetvédelmi- és műszaki szabályozási feladatok ellátása,

2. szakmai tárgyú nemzetközi bírósági perben a minisztérium képviseletében szakmai közreműködés,

3. a hazai szabályozás szakmai alapját, vagy jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek és EU-s intézmények szakmai munkájában részvétel és e fórumokon az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeinek érvényesítése,

4. a közlekedési eszközök, gépek és tartós fogyasztási cikkek kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó EU és hazai szabályozások érvényre juttatása, szükség szerinti korszerűsítésének kezdeményezése,

5. a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó közlekedésre nevelés, közlekedésbiztonsági oktatási feladatok koordinálása,

6. az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása,

7. a közlekedési szakképzés egészének szakmai irányítása, összefogása, fejlesztése,

8. a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározása, részvétel a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetése,

9. a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények meghatározása, a közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése és a szükséges intézkedések szervezése, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program tárcafeladatainak koordinálása, a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra vonatkozó előírások, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálatokkal és utánképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok kialakítása,

10. a közúti járművezetőkre vonatkozó, valamint a közúti áru- és személyszállítással kapcsolatos szakemberképzésre, továbbképzésre, utánképzésre és vizsgáztatásra vonatkozó hatósági képzés irányítása, felügyelete és a jogi szabályozási feladatok ellátása,

11. a járműimport műszaki követelményeinek és a közúti járműbehozatalhoz kapcsolódó közlekedési hatósági eljárási rend kialakítása, a közúti járművek üzembe helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó műszaki előírások meghatározása,

12. a közúti járműállomány eszközállományával kapcsolatos rekonstrukciós feladatok szakmai irányítása,

13. közreműködés a közlekedési műszaki szabályzatok készítésében és kiadásában, közlekedési szabvány alóli felmentések elbírálásában és engedélyezésében,

14. a közutakkal kapcsolatos jogszabályok megalkotása, javaslattétel a közúti igazgatással és hatósági feladatokkal kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,

15. közreműködés a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában, !

16. a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai szabályok kimunkálása és folyamatos korszerűsítése; részvétel az ENSZ EGB keretein belül a nemzetközi szállításokra vonatkozó előírások kidolgozásában; részvétel az EU Bizottságának a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, az EU jogszabályok honosításában, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítésében,

17. a Nemzeti Közlekedési Hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint közúti járművizsgálati tevékenység szakmai tartalmának meghatározása, fejlesztése, valamint a járművizsgáló hatósági szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos jogi szabályozás kialakítása,

18. a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági- és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási rendszerét meghatározó műszaki szabályozás előkészítése, koordinációja, kiadása,

19. a közlekedési infrastruktúra szakterületén a műszaki szabályozások bejelentésével és a bejelentések véleményezésével kapcsolatos feladatok (EU és WTO notifikáció) koordinációja,

20. a közúti járműjavító tevékenység fogyasztóvédelmi, munkabiztonsági és szakmai feltételeinek meghatározása,

21. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő közlekedésre nevelési feladatok ellátása,

22. a közlekedési szakképzés fejlesztése, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a közlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos tárcafeladatok ellátása,

23. a polgári légi közlekedés koncepciójára és fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozása, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,

24. a vízi és a légi közlekedés műszaki információs, valamint telematikai rendszerére vonatkozó követelmények nemzeti kidolgozása, beleértve a nemzetközi követelményrendszerek kidolgozásában való aktív közreműködést is, az alágazat nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő minisztériumi állásfoglalások kialakítása,

25. a vízi közlekedéssel, a vízi utakkal, a kikötőkkel és más vízi közlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint környezetvédelmi célú műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok elkészítése, kodifikálása,

26. a légi közlekedés biztonsága, ideértve a repülőterek és más földön telepített infrastruktúra eszközök, szolgálatok és szolgáltatások biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások elkészítése,

27. a polgári légi közlekedés és a vízi közlekedés védelmének szabályairól, . valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság, továbbá a Víziközlekedési

Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légi közlekedési, illetve vízi közlekedési védelmi feladatok ellátása,

28. a vízi- és légiközlekedési szakterületen működő nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezése és koordinálása, adatszolgáltatás ellátása,

29. a két- és többoldalú vízi- és légiközlekedési tárgyú nemzetközi szerződésekből eredő szakmai szabályozási, engedélyezési, tájékoztatási, együttműködési, valamint adatszolgáltatási tevékenység végzése,

30. az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet bizottságaiban és munkacsoportjaiban és Nemzeti Bizottságában, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, valamint az OECD és az ECMT munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

31. a Duna Bizottságban a Magyar Köztársaság állandó kormányképviselőhelyettesi feladatainak az ellátása, valamint a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein a szakmai munkában való részvételés a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, továbbá a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában a megfigyelői státusszal összefüggő szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

32. az úszólétesítmények és a kedvtelési célú kishajók tervezésének, építésének és hajózásra való alkalmasságának, illetve megfelelősége vizsgálatának, tanúsításának és ellenőrzésének, valamint ezek javításának személyi- tárgyi és intézményi feltételeire vonatkozó jogszabályok szakmai tervezetének elkészítése és közreműködés a kodifikáció és az egyeztetési folyamat során,

33. a minisztérium képviselete a nemzetközi légiközlekedési szervezetekben, a szervezeti tagsággal járó feladatok, az ICAO tanácsi tagságból, a CERG soros elnökségből és az EASA igazgatósági tagságból és a JAA tagságból eredő feladatok ellátása,

34. vízi és légi közlekedési tárgyú kérdésekben illetékes EU Tanácsi munkacsoportokban és COSS bizottságokban, valamint más EU-s bizottságok és szervek munkájában való részvétel, továbbá a jogszabályokban foglalt jelentési, illetve tájékoztatási kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos koordináció,

35. repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének végrehajtásához szükséges kormányzati döntések előkészítése,

36. a Nemzeti Közlekedési Hatóság másodfokú döntéseivel szemben felügyeleti intézkedés végrehajtása,

37. kapcsolattartás az EU légiközlekedésért felelős szervezeteivel, a tagállami státuszból adódó légiközlekedést érintő feladatok koordinálása, így különösen az EU-s tagságból adódóan az Európai Tanácsban a különböző légiközlekedési témákban a képviselendő álláspont kialakításában a szakmai közreműködés biztosítása, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács légiközlekedést érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői részvétel biztosítása és a magyar álláspont képviselete,

38. a vasútnak minősülő kötöttpályás közlekedés alapvető szabályainak kidolgozása a Hálózati Infrastruktúra Főosztály szakmai közreműködésével, a kapcsolatos műszaki szabályok kialakítása és karbantartása, a vonatkozó jogszabályok elkészítése, közreműködés a kodifikáció és az egyeztetési folyamat során,

39. vasúti árufuvarozási piac megnyitásához szükséges jogi szabályozás kialakítása,

40. vasúti közlekedés biztonságára és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó jogszabályi környezet kialakítása, ehhez kapcsolódóan a különleges vasutak működésének és engedélyezésének szabályozása, figyelembe véve a vonatkozó európai műszaki előírásokban felállított követelményeket is,

41. vasúti forgalom lebonyolítására vonatkozó szabályozás kialakítása, figyelembe véve a vonatkozó európai műszaki előírásokban felállított követelményeket is,

42. vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elválasztását biztosító jogi környezet kialakítása,

43. liberalizált vasúti árufuvarozási piac európai szintű szabályozása végrehajtásának figyelemmel kísérése az EU szerveinél,

44. a nemzetközi személyszállítás liberalizációját, az utasjogok és kötelezettségek egységes szabályozását, valamint a mozdonyvezetők egységes európai minősítését célzó, európai szintű jogszabálytervezetek kialakításában való részvétel az Európai Tanács keretében,

45. vasúti járművek engedélyeinek kölcsönös elismerését szolgáló, európai szintű jogszabálytervezetek kialakításában való részvétel az Európai Tanács keretében,

46. EU tagsággal összefüggő EU-s jogalkotási feladatokban a hazai elektronikus hírközlés és posta szakmai képviseletének ellátása, EU elektronikus hírközlési és postai jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe, jogharmonizáció, implementáció,

47. közreműködés kijelölés alapján a nemzetközi postai szervezetekben, kormányközi szervezetekben, illetőleg más államok posta igazgatásainál a minisztérium szakmai képviseletének ellátásában,

48. közreműködés kijelölés alapján a nemzetközi távközlési szervezetekben, kormányközi szervezetekben, illetőleg más államok távközlési igazgatásainál a minisztérium szakmai képviseletében,

49. elektronikus hírközlés és postai tárgyú, minisztériumok közötti - nemzetközi szerződésnek nem minősülő - tárcaközi egyezmények kidolgozásának irányítása.

50. EU elektronikus hírközlési, rádióspektrum politikával összefüggő jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe, jogharmonizáció, implementáció.

A Főosztály operatív feladatai:

51. részvétel a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen: az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

52. a közlekedéspolitikáért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsga követelményekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

53. a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatok ellátása,

54. a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatainak kezelése,

55. a főosztály közlekedési szakterületének szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozás-értelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenés intézése,

56. a közlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadása és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezése,

57. közreműködés a közösségi személyközlekedési ügyeket érintő szabályozás ellátásában, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításában,

58. nem EU tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti vízi-út használatának engedélyezése iránti kérelmek elbírálása,

59. vasúti pályahasználathoz történő hozzáférés és a pályahasználati díjrendszer kialakítása,

60. vasúti építmények, járművek és ezekhez kapcsolódó egyéb műszaki felszerelések j engedélyezésére és üzemeltetésük ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi keretek megalkotása, vasúti járműjavító és -minősítő szervezetek minősítésének jogi szabályozása,

61. vasúti munkaköröket betöltő személyzet képzésének és vizsgáztatásának szabályozása, figyelembe véve a vonatkozó európai műszaki előírásokban felállított követelményeket is,

62. vasúti interoperabilitást és vasútbiztonságot biztosító európai szintű jogszabályok megalkotásában való részvétel,

63. az elektronikus hírközlés- és postapolitikára vonatkozó előterjesztések szakmai előkészítése, az információs társadalommal összefüggő szabályozások elektronikus hírközléssel és postával kapcsolatos munkarészeinek kidolgozása, az elektronikus hírközlési, postai tevékenységek, szolgáltatások jogi, szakmai, személyi, műszaki feltételeinek megállapítása,

64. az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás ellátásának figyelemmel kísérése, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás intézményének működéséhez szükséges intézkedések előkészítése, végrehajtásuk irányítása,

65. a hatályban lévő távközlési koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,

66. elektronikus hírközlési és postai szabályozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

67. rádió berendezések, elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségével, forgalomba hozatalával, piacfelügyeletével összefüggő szabályozási feladatok ellátása,

68. miniszteri hatáskörbe és a koncessziós törvény hatálya alá tartozó vagyon és vagyoni értékű jog hasznosításával kapcsolatos feladatok koordinálása, a vonatkozó szerződések megkötésének előkészítése,

69. a postai privatizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése, javaslattétel a kijelölt egyetemes posta szolgáltató privatizációjának stratégiájára,

70. közreműködés a hírközlési politika kidolgozásában és érvényesítésében.

4.6. ENERGETIKAI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, illetve az intézkedések megtételére - a jogszabályok által feljogosított -intézményeknél az intézkedések kezdeményezése

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Energiatakarékossági és Energiakoordinációs Osztály

- Energiagazdálkodási Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. energiapolitikai döntések meghozatalának előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,

2. az energetikai tárgyú jogszabályok előkészítése,

3. az EU energetikai jogszabályainak előkészítésében való magyar részvétel, a tagságból adódó feladatok ellátása,

4. az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,

5. az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggő közszolgálati feladatok ellátása,

6. az energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása,

7. a szén-dioxid kibocsátás-kereskedelemmel, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban a tárcára háruló feladatok végzése; a Kiotói Mechanizmusok Tárcaközi Bizottságában a minisztérium képviseletének, illetve egyéb, az éghajlat-változás tárgykörébe eső feladatoknak az ellátása.

A Főosztály operatív feladatai:

8. a bányászati, uránbányászati felszámolási ügyekkel, a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítése,

9. a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendők ellátása,

10. a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása,

11. az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) 10. Energia szakértői munkacsoport vezetésének és titkársági teendőinek ellátása,

12. a COREPER testület és az Energetikai Miniszterek Tanácsának ülésére a mandátumok elkészítése,

13. az energetikai aranyrészvények joggyakorlatával kapcsolatos mandátumok előkészítése,

14. energiapiaci árszabályozás,

15. széndioxiddal illetve egyéb, üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályrendszer kialakítása a társtárcával együttműködve,

16. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz és a Magyar Energia Hivatalhoz kötődő díjrendelet szakmai megalapozása és kezelése.

5. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZAKÁLLAMTITKÁRSAG

5.1. TITKÁRSÁG

Feladata az általános titkársági teendőkön kívül:

1. a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása,

2. közreműködés a szakállamtitkár felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a Vezetői Információs Rendszer kialakításában és működtetésében, a havi kontrolling jelentéshez adatszolgáltatás és értékelő elemzés készítése.

3. a fejezeti tervezéshez, beszámoláshoz, és egyéb feladatokhoz kapcsolódó, a szakállamtitkárságot érintő feladatok koordinálása és összefogása,

4. ellátja a K+F konzultatív testület és a Logisztikai Irányító Testület titkársági feladatait,

5. közreműködik a szakállamtitkárság főosztályain felmerülő problémás pályázatok rendezésében jogi vélemény megfogalmazásával,a szakállamtitkárság főosztályainak szerződéskötéseihez szakmai segítséget nyújt és nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről.

5.2. VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A Vállalkozásfinanszírozási Főosztály küldetése a vállalkozások pénzpiaci finanszírozáshoz (hitel, tőke, garancia, egyéb) való hozzáférésének javítása, a piaci elégtelenségek fejlesztéspolitikai és szabályzói eszközökkel történő kiküszöbölése, a pénzpiaci kínálati oldal és a vállalkozások piaci finanszírozhatóságának egyidejű fejlesztése révén. Összefogja a gazdaságfejlesztési finanszírozási programok stratégiai tervezését és a kapcsolódó termékek kidolgozását. Főbb prioritásai a magyar vállalkozásfejlesztési stratégia kialakítása, valamint az összhang biztosítása más kormányzati vállalkozás-fejlesztési programokkal, emellett a gazdaságfejlesztési operatív program tervezése, finanszírozó programok és termékek kidolgozása, továbbá a pénzügyi közvetítő rendszer és a finanszírozó programok lebonyolításának szabályozása, a programokat lebonyolító közvetítő szervezetek működésének szakmai felügyelete, tájékoztatás nyújtása és egyeztetés a társadalmi partnerekkel, koordinációs kapcsolattartás a pénzügyi közvetítőkkel.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Tervezési Elemzési Osztály

- Finanszírozó Termékek Fejlesztése Osztály

- Koordinációs és Szabályozási Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a gazdaságfejlesztési operatív program és a hozzá kapcsolódó egyéb dokumentumok tervezési feladatainak ellátása, a támogatási programok kialakításának és a tervezésben részt vevő illetékes szakfőosztályok és tárcák munkájának koordinálása,

2. a gazdaságfejlesztési operatív program keretében, illetve a kizárólag hazai forrásból működtetett, a vállalkozások finanszírozását segítő pályázatok és a közpénzből társfinanszírozott gazdaságfejlesztési célú pénzügyi eszközök operatív tervezése, a működés és a döntéshozatal felügyelete, valamint a programok értékelése,

3. részvétel a gazdaságfejlesztési operatív program keretében működő holdingalap, és az abból finanszírozott pénzügyi eszközcsoportok működési szabályainak kialakításával, módosításával kapcsolatos döntések előkészítésében,

4. a főosztály felelősségi körébe tartozó támogatási előirányzatokra vonatkozó pályázatkezeléssel (beleértve a tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtható támogatások felhasználásával kapcsolatos eljárási rendről szóló GKM rendeletet) kapcsolatos szabályozási feladatok ellátása,

5. gazdaságfejlesztési célú fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, valamint a támogatási rendszer lebonyolítására vonatkozó szabályozás kialakítása és aktualizálása,

6. a mikro-, kis- és középvállalkozások a versenyképesség javítását és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztési és felzárkóztatási koncepciójának, hosszú távú (2007-13) stratégiájának kialakítása, az abban megfogalmazott feladatok végrehajtásának koordinálása,

7. közreműködés a Vállalkozók Bankja koncepció kialakításában, valamint az MFB-t érintő stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásában,

8. a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram mikrogazdasági/struktúrapolitikai részével kapcsolatos tárcateendők elvégzése a Miniszteri Kabinettel együttműködve.

A Főosztály operatív feladatai:

9. a Nemzeti Befektetés-ösztönzési Célelőirányzatból és jogelődjeiből, valamint a 2000-2006. évek között a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból működtetett pályázatos támogatások lebonyolításának felügyelete, különös tekintettel a szerződésmódosításokra, az utó- és záróellenőrzésekre, az elállásokra, a szerződések lezárására és a követeléskezelésre, továbbá együttműködés az illetékes közreműködő szervezettel,

10. közreműködés a vállalkozások finanszírozását szolgáló, hazai támogatási forrású pénzügyi konstrukciók működtetésében,

11. a GVOP 1. (Beruházásösztönzés) és 2. (Kis- és középvállalkozások fejlesztése) prioritásának szakmai felügyelete, állásfoglalások kialakításában való részvétel,

12. a főosztály felelősségi körébe tartozó támogatási előirányzatok szakmai kezelői, ellenjegyzői és keretgazdai feladatainak ellátása,

13. a finanszírozó programokkal kapcsolatos tájékoztatás koordinálása, a tájékoztató felületek naprakészségének biztosítása, kapcsolattartás a társadalmi partnerekkel és a nyilvánossággal,

14. szakmai állásfoglalások kialakítása a főosztály felelősségi körébe tartozó szabályozás értelmezéséről,

15. a főosztály felelőségi körébe tartozó jelentési, beszámolási kötelezettségek teljesítése, az adatszolgáltatás koordinálása,

16. éves jelentés készítése a magyar kis- és középvállalkozások helyzetéről,

17. az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a fejlesztéspolitikai tervezési dokumentumok minisztériumot érintő részeinek kidolgozása a Miniszteri Kabinettel együttműködve,

18. részvétel a vállalkozásfejlesztéssel összefüggő, más tárcák felelősségébe tartozó fejlesztési politikák, operatív programok, regionális és kiemelt térségfejlesztési koncepciók kialakításában,

19. a magyarországi vállalkozások pénzügyi helyzetének, teljesítményének elemzéséhez szükséges monitoring-rendszer működtetése, a vállalkozások gazdasági jellemzőinek rendszeres feldolgozása,

20. a gazdasági versenyképességet segítő, beruházásokat ösztönző támogatáspolitika gyakorlatának és hatékonyságának elemzése és értékelése, illetve a piaci igények elemzése az állami eszközök iránt,

21. az EU régi és új tagállamainak és az OECD tagországok kis- és középvállalkozási szektorának fejlesztési politikáinak, stratégiáinak figyelemmel kísérése, elemzése, a közösségi szintű programokban történő szakértői részvétel,

22. magyar képviselet ellátása a nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban a főosztály illetékességi körébe tartozó kérdésekben,

23. az MFB-vel kapcsolatos jogalkotási feladatok szakmai megalapozása, a minisztérium szervezetén belül az MFB tevékenységével összefüggő feladatok körében részvétel a javaslatok kialakításában és az MFB Rt. közreműködését igénylő végrehajtásában,

24. közreműködés az MFB külföldi forrás-bevonásához kapcsolódó - a pénzügyminiszter és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által közösen kialakított - előzetes egyetértési jog alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásában,

25. szakmai koordináció és kapcsolattartás az állami tőkeintézményekkel,

26. a diákvállalkozói programokkal kapcsolatos támogatási szerződések végrehajtásának felügyelete,

27. a HU0008-05 Phare program, illetve a HU0105-04 Phare program lebonyolításának felügyelete.

5.3. ÜZLETI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A gazdaság versenyképességének növelése, Magyarország működő tőkevonzó/tőkefelhalmozó képességének javítása a vállalkozások alapítása és működtetése tranzakciós költségeinek csökkentésével, a piacszabályzás és a kormányzati szektor vállalkozói szolgáltatásainak fejlesztésével a vállalkozói kultúra-és tudástranszfer ösztönzésével.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

Főosztály a következő osztályokra tagolódik:

- Stratégiai és Üzleti Környezet Elemző Osztály

- Vállalkozásfejlesztési és Belső Piaci Osztály

- Üzleti Környezet Szabályozási Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. országos szinten összehangolt és átfogó fejlesztést szolgáló stratégiai koncepciók kidolgozása és koordinálása, valamint a szakállamtitkárság kompetenciájába tartozó egyéb gazdaságfejlesztési stratégiák kialakítása, szakmapolitikai irányítása,

2. a versenyképességi szempontok érvényesítése a szakmapolitikai egyeztetések során az érintett szervezetekkel együttműködve,

3. Közreműködés

a) a kereskedelemfejlesztési, és a befektetés-ösztönzési tevékenység stratégiai irányainak és súlypontjainak kialakításában,

b) a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU és nemzeti stratégiáknak az üzleti környezetet érintő szabályozásában,

4. a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, vállalkozás-barát piaci környezet kialakítása,

5. részvétel az Európai Unió stratégiai dokumentumainak kidolgozásában, jogalkotási tevékenységében

6. a gazdaság hálózatosodásának ösztönzése,

7. a vállalkozói kultúra és üzleti ismeretek szintjének emelése,

8. a főosztály feladatkörébe tartozó jogalkotási koncepciók kidolgozása, normaszövegek előkészítése,

9. az EU-s joganyag kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó részéhez kapcsolódó jogharmonizációs feladatok, valamint a hazai megvalósításról szóló éves jelentések elkészítése,

10. versenyképességi kontroll gyakorlása a vállalkozásokat érintő jogszabályok kialakítása során.

A Főosztály operatív feladatai:

11. jogszabályban előírt jelentések, beszámolók készítése, valamint hatástanulmányok és elemzések a magyar vállalkozások helyzetéről,

12. nemzetközi versenyképességi elemzések nyomon követése és értékelése,

13. a vállalkozásbarát környezet kialakítását célzó jogi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozása, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény gondozása,

14. a Vállalkozásfejlesztési Tanács, valamint az általa létrehozott munkabizottágok működtetése,

15. a "Szülőföld Program" gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési keretprogramjának (Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Kerekasztal) koordinációja, a "Szülőföld Program" tárcaközi bizottság titkársági feladatainak ellátása,

16. a főosztály szakmapolitikai területéhez tartozó nemzetközi feladatok ellátása,

17. az EU-s szintű programokba való bekapcsolódási lehetőségeinek feltárása,

18. az Áruk szabad áramlása, piacfelügyelet és az Iparpolitika és KKV EKTB munkacsoportok vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

19. a műszaki szabályozási, termékbiztonsági, mérésügyi feladatok, továbbá a műszaki biztonsági, a kémiai biztonsági, a veszélyes ipari tevékenységek szabályozása, a hatásvizsgálatok koordinálása, EU-képviselet ellátása,

20. a Nemzeti Minőségi Díj, a regionális minőségi díjak és a IIASA-Shiba Díj működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása,

21. a Notifikációs Központ valamint a Kijelölési Titkárság működtetése,

22. a főosztály feladatkörébe tartozó a versenyképességi szempontból megjelenő környezetvédelmi feladatok összefogása,

23. minisztériumi álláspont kialakítása a gyógyszergyártási kérelmekkel, a kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagokkal, az egyéb géntechnológiailag módosított alapanyagok ipari felhasználásával, az építési, munkavédelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari kérdésekkel kapcsolatosan,

24. a hadiipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása.

25. közreműködés:

a) az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos szabályozásban

b) a Magyar Turisztikai Hivatal által működtetett turisztikai pályázati rendszer támogatási céljainak kialakításában, a vendéglátásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

c) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program kidolgozásában, szakmai véleményezésében;

d) az EKTB munkacsoportok munkájában.

26. a minisztérium képviselete:

a) a NATO illetékes bizottságaiban

b) az EU Bizottság illetékes munkabizottságaiban

c) az OECD Ipari, Innovációs és Vállalkozási Bizottságában (CIIE)

27. részvétel:

a) az ellentételezési,

b) az engedélyezési, valamint

c) a főosztály feladatkörét érintő pályázati bíráló bizottságok munkájában,

28. a magyar vállalkozások németországi vállalkozási szerződéses tevékenységére vonatkozó kormánymegállapodás végrehajtásához kapcsolódó bilaterális és hazai koordinációs feladatok ellátása,

29. közreműködés a tájékoztatási rendszer fejlesztése, az pnline hozzáférés javítása, javaslatok kidolgozása a minisztérium elektronikus portálja tartalmi elemeinek bővítésében, figyelemmel a fejlett EU-tagországi legjobb gyakorlatra, vállalkozói információs egyablak kialakítására

30. a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók koordinálása, szabályozási feladatok ellátása,

31. a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében intézkedések koordinálása, a szabályozást igénylő feladatok kezdeményezése, végrehajtása,

32. a gazdasági verseny tisztaságának, érdekében a gazdaság szereplőinek védelme a tisztességtelen versennyel szemben,

33. a közraktári tevékenységgel kapcsolatos jogalkotási feladatok ellátása,

34. a vámpolitikára, vámtarifára és azok érvényesítésére vonatkozó EU-s javaslatok, jogszabályok véleményezése,

35. a fogyasztóvédelemmel és termékbiztonsággal kapcsolatos szabályozási feladatok ellátása,

36. a Kereskedelmi Tanácsadó Testületet működtetése, ügyvezetői és titkársági feladatok. Együttműködés a kereskedelem, illetve a vendéglátás szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel.

37. a piacfelügyeleti intézményrendszer szakmapolitikai koordinálása,

38. a nemzeti akkreditálás és szabványosítás szakmai szabályozása, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása,

39. a minisztérium képviselete a Távmunka Tanács munkájában,

40. a kereskedelemmel és vendéglátással összefüggő hatósági és felügyeleti jogalkalmazási feladatok ellátása, és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz kötődő díjrendelet szakmai megalapozása és kezelése,

41. a hazai iparpolitikai szempontok képviselete a nemzetközi ipari, együttműködési tárgyalásokon, uniós ill. kétoldalú bizottságokban, munkacsoportokban,

42. az integrált szennyezés-megelőzés, a hulladékgazdálkodás és a fenntartható vízhasználat ágazati feladatainak összefogása, a minisztériumi álláspontok kialakítása, közreműködés az erre vonatkozó szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában,

43. nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és a kijelöléssel összefüggő feladatok irányítása,

44. Gondoskodik az "Ipari park" és a minősített ipari park címpályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról, az értékelésről és a monitoringről, valamint ellátja az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának titkársági feladatait,

45. a kereskedelmet és a vendéglátást érintő jogi szabályozás koncepciójának kialakítása, igazgatási, működési feltételeinek szabályozása, a szakmát érintő gazdasági folyamatok elemzése, értékelése, ideértve az intervenciós intézkedésekre vonatkozó kezdeményezését, valamint fejlesztési programok, szakmai kiállítások, kapcsolattartás az ITDH-val,

46. a kereskedelemre és a vendéglátásra vonatkozó pénzügyi, adózási, képzési, oktatási, versenyképességi és környezetvédelmi szabályok, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetekben vállalt magyar kötelezettségek szempontjából a gazdasági jogszabályok tervezeteinek véleményezése, a szakmai álláspont kialakítása, jogharmonizációs feladatok ellátása,

47. a gazdasági verseny tisztaságának, a tisztességtelen versennyel szemben a gazdaság szereplőinek védelme érdekében együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal,

48. a gazdasági reklámtevékenységgel kapcsolatos koncepció és szabályozás kialakítása, jogharmonizációs feladatok végrehajtása, a szabályozásból adódó feladatok végrehajtása, a reklámtilalommal összefüggő jogalkalmazási feladatok ellátása,

49. részt vesz a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában,

50. ellátja a piacfelügyeleti stratégia kidolgozásával, a piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztésével összefüggő feladatokat, figyelemmel kíséri a piacfelügyelettel összefüggő EU támogatások programjának szakmai megalapozását és megvalósulását, továbbá véleményezi a fogyasztási cikkekre vonatkozó országos piacfelügyeleti programot, meghatározza az ágazati szempontból kiemelten ellenőrizendő területeket,

51. ellátja az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével kapcsolatos szabályozási, irányítási, koordinálási feladatokat,

5.4. INNOVÁCIÓS ÉS K + F FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

Az ország gazdasági versenyképességének javítása érdekében a tudást gazdasági eredménnyé konvertáló innovációs értéklánc erősítését célzó koncepciók, stratégiák kidolgozása. Feladata a kutatás és az innováció művelését és azok infrastrukturális feltételeit segítő jogszabályok, programok kialakítása, valamint a szellemi tulajdon védelmének és a K+F eredmények gyakorlati hasznosításának támogatása. Feladatkörét az NKTH-val szoros együttműködésben fejti ki.

Főbb prioritások:

1. A K+F- és az innováció-politikát érintő kormányzati döntések, stratégiák előkészítése és megvalósítása,

2. A K+F és innovációs vonatkozású kormányzati programok stratégiai tervezése,

3. Az innovációt ösztönző jogszabályi környezet alakítása.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a K+F- és az innováció-politikát, ezen belül a szellemi tulajdon hasznosítását érintő kormányzati döntések, stratégiák előkészítése és megvalósítása,

2. a K+F és innovációs vonatkozású kormányzati programok stratégiai tervezése,

3. az innovációt ösztönző jogszabályi környezet alakítása,

4. K+F és innovációs szakmapolitikai tartalom szolgáltatása a vállalkozás-fejlesztési politika alakításához,

5. intézkedések kidolgozása az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődését segítő eszköztár és intézményrendszer bővítésére, javaslattétel a kockázati tőke, illetve más tőkejuttatási formák befogadását elősegítő inkubációs projektek támogatására.

A Főosztály operatív feladatai:

6. szakmai háttér és koordináció biztosítása a K+F és innovációs vonatkozású működőtőke-befektetések, és a nemzetközi jelentőségű K+F beruházások döntéselőkészítéséhez,

7. a K+F- és innováció-politikát érintő hazai és nemzetközi adatok, indikátorok gyűjtése és elemzése, ezek alapján benchmarking vizsgálatok végzése,

8. a K+F és innovációs értéklánc hálózati kapcsolatainak fejlesztésében való közreműködés,

9. a gazdasági versenyképesség K+F és innovációs vonatkozásaival foglalkozó EU-s és hazai bizottságokban, munkacsoportokban a minisztérium szakmai szempontjainak képviselete,

10. az EU Versenyképességi és Innovációs Programjának (CIP) hazai koordinációjának ellátása,

11. részvétel a K+F és az innováció társadalmi ismertségét, elismertségét segítő programokban,

12. programok kidolgozása a vállalkozások szellemi tulajdonvédelmi tevékenységének erősítése érdekében,

13. részvétel az innovációs menedzserképzés szakmai tartalmának kialakításában.

14. közreműködés a Titkárságnak a Főosztály működésével kapcsolatos tervezési, szerződéskötési, beszámolási és ellenőrzési feladataiban,

15. szakmai párbeszéd az innováció és a K+F területén a legfontosabb hazai partnerekkel,

16. szakmai előkészítő és háttérmunka az EU Versenyképességi Tanács innovációs és K+F-vonatkozású üléseihez,

17. közreműködés a kiemelkedő magyar találmányok hasznosításában, a kapcsolatépítésben, a finanszírozási források felkutatásában és a piaci bevezetés lehetőségeinek feltárásában,

18. az innováció és a K+F területén szakmai háttérmunka a két- és sokoldalú nemzetközi felsővezetői tárgyalásokhoz,

19. a magyar találmányok hasznosításával kapcsolatos információs és ügyfélszolgálati feladatok ellátása,

20. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kötődő díjrendelet szakmai megalapozása és kezelése.

5.5. INFOKOMMUNIKÁCIÓS, E-GAZDASÁG FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A főosztály általános feladata az információs társadalom terjedését korlátozó tényezők felszámolása, és a fokozottabb fejlődés elősegítése a hozzáférés, a tartalom, a motiváció, a képzettség és a biztonság területén szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközök összehangolt alkalmazásával, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió erősítése céljából.

Kiemelt célok:

1.A szélessávú internet-penetráció növelése

2.Az internetes tartalomkínálat bővítése és korszerűsítése

3.Esélyegyenlőség biztosítása a hozzáférés és a digitális írástudás területén

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Stratégiai Osztály

- Programszervezési Osztály

- Szabályozási Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. az információs társadalomhoz, valamint az infokommunikációs szektorhoz kapcsolódó hosszú távú (egy éven túli) stratégiai tervezési feladatok ellátása, különösen:

a) támogatási programok tervezése,

b) közpolitikai programok tervezése, és

c) az információs társadalmat, valamint az infokommunikációs szektort érintő szabályozási feladatok tervezése révén,

2. a fenti stratégiaalkotási eszközökkel különösen:

a) az infokommunikációs szektor, mint iparág, és az infokommunikációs piac optimális fejlődésének, versenyképessége növekedésének,

b) az infokommunikációs eszközökhöz való lakossági, vállalati, illetve intézményi szintű hozzáférés elősegítésének,

c) az IKT eszközökhöz való hozzáférés elősegítése mellett, ezekkel összhangban a digitális írástudatlanság csökkentésének, illetve felszámolásának, az esélyegyenlőség megteremtésének ösztönzése,

3. a főosztály stratégiatervezési, stratégiaalkotási tevékenysége során átfogó, közérthető, az információs társadalom és az infokommunikációs szektor fejlődését szolgáló stratégiai koncepció kialakítása, illetve ennek keretében az információs társadalom és az elektronikus hírközlési piac fejlesztését támogató akcióprogramok alkotása, elsősorban a szélessávú hozzáférés, a digitális tartalom és a digitális írástudás terén.

A Főosztály operatív feladatai:

4. a főosztály által tervezett stratégiák végrehajtásának megszervezése, e feladatkörén belül 1 évnél rövidebb távon támogatási és közpolitikai programok tervezése, és az ezekhez kapcsolódó operatív feladatok ellátása, ezek keretein belül gondoskodás különösen:

a) a támogatási programok tényleges végrehajtásáról, monitoringjárói,

b) a közpolitikai feladatok végrehajtásáról, valamint

c) a támogatási illetve közpolitikai programok folyamatos szakmai felügyeletéről,

5. a főosztály által tervezett operatív programok keretében gondoskodás különösen:

a) a közösségi és egyéni (lakossági) infokommunikációs illetve információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások hozzáférhetőségének növeléséről, illetve növelésének ösztönzéséről,

b) az infokommunikációs illetve információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások révén elérhető hasznos (közérdekű, illetve az ilyen szolgáltatások nagyobb fokú elterjedését elősegítő) tartalmak fejlesztéséről, illetve a tartalomfejlesztés ösztönzéséről,

c) az infokommunikációs illetve információs társadalomhoz fűződő szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom növelését célzó informatikai biztonsági követelmények meghatározásáról, alkalmazásuknak ösztönzéséről,

d) az infokommunikációs illetve információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások kialakítását, fejlesztését illetve igénybevételét célzó motivációs eszközök, programok kidolgozásáról, illetve végrehajtásáról,

e) az infokommunikációs, illetve információs társadalomhoz fűződő szolgáltatásokhoz kapcsolódó oktatás és képzés ösztönzéséről,

6. a főosztály programszervezési feladatainak megvalósítása, elsősorban:

a) a közösségi internet-hozzáférés biztosítása minden állampolgár számára, az ennek érdekében létrehozott eMagyarország Pontok működtetésével és fejlesztésével,

b) a közcélú e-szolgáltatások HR feltételeinek megteremtésére, az informatikai, kulturális és szociális feladatok határterületén dolgozó, speciálisan képzett szakemberek hálózatának létrehozására irányuló IT Mentor programmal,

c) a digitális írástudás oktatásának PPP kampányával összefüggő kiemelt operatív programjaival,

7. az infokommunikációs szektor és piac, a főosztály által tervezett és végrehajtott programok, illetve azok teljesülésének és hatásának folyamatos ellenőrzése, elemzése, illetve monitoringja,

8. a főosztály által tervezett stratégia és programok népszerűsítése, illetve az ehhez szükséges döntés-előkészítő anyagok előkészítése,

9. a minisztérium jogalkotási programja, stratégiái, valamint az általa alkotott stratégiák, programok és az infokommunikációs szektor részéről jelentkező jogalkotási igények

alapján az információs társadalmat, és az infokommunikációs szektort érintő jogszabálytervezetek előkészítése, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai tervezeteinek, különösen:

a) az elektronikus kereskedelem szabályozási környezetének kialakítására,

b) az elektronikus aláírás szabályozási környezetének kialakítására,

c) a közérdekű adatok interneten történő hozzáférésére (az elektronikus információszabadsággal), valamint a közszféra információinak további, különösen gazdasági célú hasznosítására,

d) a kéretlen elektronikus hirdetésekkel (spam) kapcsolatos szabályozásra,

e) az információs társadalommal összefüggő speciális szerzői jogi és iparjogvédelmi problémákra vonatkozó tervezetek előkészítése,

10. e jogszabályok (állami irányítás egyéb jogi eszközei) tervezeteivel kapcsolatos előzetes kodifikációs munkák elvégzése, a jogszabálytervezetek (állami irányítás egyéb jogi eszközei) közigazgatási egyeztetésre történő előkészítése, a közigazgatási egyeztetésben és az azt követő jogszabály-előkészítési fázisokban -pl. vezetői egyeztetések, az Országgyűlés bizottságaiban a Kormány álláspontjának képviselete - szakmai közreműködés,

11. részvétel az infokommunikációs szektor nemzetközi, illetve EU szabályozásával, stratégiai tervezésével foglalkozó nemzetközi, illetve EU-s munkacsoportok munkájában, illetve gondoskodás az e szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásról,

12. feladatainak ellátása érdekében saját költségvetésének megtervezése, valamint gondoskodás a rendelkezésére álló keret felhasználásáról, illetve a keret felhasználásával kapcsolatos főosztályi hatáskört meghaladó költségvetési kérdésekben a felsővezető(k) részére szóló döntés-előkészítő anyagok elkészítéséről,

13. együttműködés a más szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó, az információs társadalmat, illetve az infokommunikációs szektort érintő stratégiaalkotásban, illetve programszervezésben,

14. közreműködés az elektronikus hírközlési, postai tárgyú jogszabályok szakmai előkészítésében,

15. közreműködés az infokommunikációs szektort érintő nemzetközi, gazdasági K+F együttműködések, illetve az ehhez kötődő szervezetek munkájában,

16. szakmai álláspont kialakítása a más szervezeti egységektől, tárcáktól, piaci szervezetektől érkező infokommunikációs vonatkozású kérdésekben.

6. GAZDASÁGI, INFORMATIKAI ÉS HUMÁNPOLITIKAI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

6.1. TITKÁRSÁG

A szakállamtitkár Titkársága az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat.

6.2. KÖZBESZERZÉSI, TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A költségvetés tervezési és annak végrehajtását szolgáló szabályozási, valamint a kontrolling feladatok magas színtű koordinációján keresztül a minisztérium szervezeti egységeinek a szervezeti célok érdekében való összefogását és tevékenységeik összehangolását célzó vezetői feladatok támogatása. A minisztérium közbeszerzési rendszerének a jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetése.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Tervezés-koordinációs és Kontrolling Osztály

- Közbeszerzési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. az éves költségvetés tervezése, az azt megalapozó ágazati stratégiai célok és prioritások kialakításának fejezeti szintű koordinálása,

2. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait és a minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeket érintő szakmai feladatok, programok előzetes költségvetési forrásigényének felmérése, szakterületi egyeztetések alapján javaslat kidolgozása a prioritásokra, illetve vezetői döntésre előkészítés,

3. a Pénzügyminisztérium tervezési köriratában szereplő irányelvek figyelembevételével, a Költségvetési főosztály bevonásával a minisztérium belső tervezési köriratában általános és a kötelezően érvényesítendő tervezési követelmények meghatározása, a tervezési köriratnak a szakmai kezelők részére történő kiadása,

4. a Költségvetési törvényhez a minisztérium fejezeti szöveges összefoglalójának, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges indoklásának elkészítése, az intézményi háttéranyag felhasználásával a fejezeti szintű szöveges indoklás összeállítása,

5. a költségvetési, valamint a zárszámadási törvény normaszövege, illetve a költségvetést megalapozó törvények előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során - a szakterületek közreműködésével - a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslatokhoz benyújtott képviselői és bizottsági. módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont - a szakterületek közreműködésével történő - kialakítása, előterjesztése, képviselete,

6. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználására vonatkozó szabályrend kialakításának, folyamatos aktualizálásának koordinációja, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos egyes szabályozások elkészítése, döntésre való előterjesztése,

7. a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztásának koordinációja a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárok, kabinetfőnök bevonásával, és miniszteri jóváhagyásra előterjesztése,

8. a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, és a minisztérium költségvetését érintő megállapodások véleményezése, szükség szerint e megállapodások előkészítésének a koordinálása, e tárgykörben vezetői felkészítők elkészítése,

9. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,

10. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár feladatkörébe tartozó, a szakállamtitkárságon belüli szükséges koordinációs, döntés-előkészítő feladatok ellátása,

11. a minisztériumi fejezet kontrolling rendszerének kidolgozása, működtetése,

12. a rendszeres havi kontrolling jelentések elkészítése, elemzése, feldolgozása, javaslatok kidolgozása, előterjesztése a vezetés részére,

13. a Vezetői Információs Rendszer kontrolling fejezetének működtetése,

14. az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE) szóló szabályozási feladatok ellátása,

15. kijelölés esetén a költségvetési, valamint a zárszámadási törvénytervezetek ÁSZ vizsgálatának koordinációja,

16. a közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységek összefogása,

17. a közbeszerzési feladatokhoz kapcsolódó belső szabályozások karbantartása,

18. részvétel a közbeszerzési szabályozást meghatározó tárcák között működő munkacsoporti tevékenységben, a tárca megfelelő álláspontjának kialakítása, illetve koordinációja,

A Főosztály operatív feladatai:

19. a minisztérium értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása

20. a Közbeszerzési Bizottság munkájának szervezése és működtetése, a Közbeszerzési Bizottság titkársági teendőinek ellátása,

21. a háttérintézmények közbeszerzési eljárásainak véleményezése, javaslattétel,

22. a szakállamtitkárság részéről megkötendő szerződések felülvizsgálata,

23. a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet ellátása a minisztérium közbeszerzéseivel kapcsolatban indult jogorvoslati eljárásban.

6.3. KÖLTSÉGVETÉSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A költségvetési törvény, valamint a belső szabályzatok szerint a fejezet és az Igazgatás könyvvezetési, beszámolási és pénzügyi kötelezettségeinek végrehajtása. Részvétel a fejezet tervezési folyamatában és az Igazgatás tervezésének elvégzése. A szakmai kezelők munkájának támogatása. Irányítja az intézmények gazdálkodásának felügyeletét.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Fejezeti Osztály

- GKM Igazgatási Osztály

- Intézmény-felügyeleti Osztály

- Forrás-támogató Osztály

- Központi llletményszámfejtési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a költségvetési törvénytervezet minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számszaki mellékleteinek összeállítása összhangban a szakmapolitikai elképzelések pénzügyi, gazdasági megalapozását szolgáló döntésekkel, közreműködés a fejezet szöveges összefoglalójának elkészítésében, a szakterületi javaslatok számszaki ellenőrzése és rögzítése az informatikai rendszerben,

2. zárszámadási törvénytervezet minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számszaki mellékleteinek és szöveges indoklásának összeállítása, ellenőrzése,

3. közreműködés a költségvetési és zárszámadási törvénytervezetek minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás kialakításában,

4. a szakmai kezelők által elkészített elemi költségvetés és a negyedéves előirányzat-finanszírozási tervek, kimutatások felülvizsgálata, fejezetszintű feldolgozásuk, a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves és éves beszámolóinak elkészítése,

5. a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az egységes számviteli szabályozás elkészítése a szakállamtitkár jóváhagyásához, az integrált rendszer alkalmazásával teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetése, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, a beszámolpk és időközi mérlegjelentések elkészítése, azok egyeztetése a Magyar Államkincstárral az azonosítatlan bevételek és kiadások folyamatos rendezése érdekében,

6. az intézmények költségvetés-tervezési tevékenységének összefogása, részükre a tervezési körirat megküldése, a minisztériumi fejezethez tartozó költségvetési intézmények költségvetési javaslatának előkészítése a miniszter részére a szakterület egyetértésével,

7. az intézmények kincstári költségvetésének felülvizsgálata, adatszolgáltatás nyújtása a Magyar Államkincstár részére a fejezethez tartozó valamennyi kincstári ügyfél költségvetési előirányzatairól,

8. az intézmények elemi költségvetésének felülvizsgálata, a szakállamtitkár jóváhagyása után az adatok feldolgozását és ellenőrzését követően a Magyar Államkincstár részére történő továbbítása,

9. az intézmények költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása,

10. az intézményi kontrolling rendszerhez az adatszolgáltatás kialakítása, a rendszer működtetése, az intézményi adatszolgáltatás összefogása és felügyelete,

11. a fejezethez tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási tevékenysége felügyeletének ellátása,

12. az intézmények által benyújtott, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítási igények előterjesztése, az előirányzat-módosítások engedélyezése, majd továbbítása a Magyar Államkincstár felé,

13. a fejezet maradvány-elszámolásának összefogása és jóváhagyásra történő előterjesztése, a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványainak felülvizsgálata,

14. a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletének ellátása, az előirányzatok felhasználásáról - az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával -megbízható, átlátható információk szolgáltatása a kontrolling rendszerhez,

15. a GKM Igazgatás alcím pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása, ennek keretében a bevételi és kiadási előirányzatok tervezése, javaslat készítése a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, a felhasználás szabályszerűségének ellenőrzése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, azok analitikus nyilvántartásának vezetése és az intézményi adatokra vonatkozó közzétételi feladatok ellátása,

16. a minisztérium felügyelete alá tartozó, jogutód nélkül megszűnt költségvetési intézmények vagyonának nyilvántartása, kezelése, követeléseik és kötelezettségeik rendezése,

17. a fejezeti önálló illetményszámfejtő hely működtetése,

18. az intézmények egyablakos kapcsolattartási rendszerének működtetése,

19. az intézmények alapító és megszüntető okiratainak, elkészítése - a szakmai és a Jogi Főosztály bevonásával -, nyilvántartása, az alapítással, megszüntetéssel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátása, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása.

A Főosztály operatív feladatai:

20. fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szabályzatok kialakításában való részvétel,

21. fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat módosításainak engedélyeztetésre történő előkészítése, illetve engedélyezése,

22. a fejezeti kezelésű előirányzatok analitikus nyilvántartása fejezetszinten,

23. az intézmények számszaki költségvetési javaslatának a miniszter jóváhagyását követő összesítése, és szöveges indoklással ellátott megküldése a pénzügyminisztériumnak,

24. az költségvetési intézmények negyedéves mérlegjelentéseinek ellenőrzése, feldolgozása, a Magyar Államkincstár részére megküldése,

25. az intézmények féléves és éves beszámolóinak feldolgozása, ellenőrzése, a Magyar Államkincstár részére megküldése, és az éves beszámoló jóváhagyásra előterjesztése,

26. az intézmények előző évi előirányzat-maradvány elszámolásának felülvizsgálata,

27. az intézmények zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékleteinek összesítése, szöveges indoklás összeállítása,

28. az intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása, az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése,

29. havi rendszerességgel adatszolgáltatás készítése a fejezethez tartozó költségvetési intézmények tartozásállományáról, előirányzat felhasználásáról, az intézmények negyedéves előirányzat finanszírozási tervének összesítése,

30. az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatainak - cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számla megszüntetése stb. - ellátása, a törzsadattárat érintő adatszolgáltatások elkészítése, a Magyar Államkincstár felé a fejezethez tartozó költségvetési szervek átalakításával, megszűntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

31. az intézmények havi időarányos keretnyitásának engedélyezése,

32. előterjesztés készítése a Magyar Államkincstár felé - a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények által kezdeményezett -előirányzat keretnyitás előrehozásáról,

33. az intézmények közérdekű adatainak megjelenítésével kapcsolatos teendők szabályozása,

34. közreműködés a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásában,

35. a fejezeti tartalék felhasználásának engedélyeztetésével összefüggő feladatok ellátása a bevételek és a lekötött kiadások analitikus nyilvántartásának elkészítésével az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben,

36. igény esetén tárcaközi bizottságok munkájában részvétel,

37. részvétel a minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében, a meghirdetett közbeszerzések előzetes kötelezettségvállalásának rögzítése az Integrált pénzügyi számviteli rendszerben és intézkedés megtétele a Kincstári bejelentéshez,

38. általános költségvetési adatszolgáltatás ellátása,

39. az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez teljesítendő információ-és adatszolgáltatás biztosítása,

40. a GKM Igazgatás alcím költségvetési előirányzatai teljesítésének nyilvántartása, a jogszabály által előírt, és az egységes fejezeti szintű számviteli szabályozási és mérlegkészítési kötelezettségek teljesítése,

41. a bel-és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolása, a külföldi kiküldetések költségeinek blokkszintű felosztásában való közreműködés, a keretfelhasználásról nyilvántartás vezetése és a kapcsolatos számviteli feladatok végzése, a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítésének felügyelése, a minisztériumi bankkártyák ügyintézésével kapcsolatos feladatok intézése,

42. készpénzforgalom bonyolítása és házipénztár működtetése,

43. a minisztériumi személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos gazdálkodás koordinálása, a Humánigazgatási Főosztály közreműködésével: a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a személyi juttatások tervezése, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítése és engedélyeztetése, jogszabályok, belső szabályzatok szerinti felhasználása, illetve pénzügyi ellenjegyzése és teljesítése, nyilvántartása, az intézményi jelentőfelelősi feladatok ellátása és az ebből eredő egyes adatszolgáltatások, a magánnyugdíj pénztárak részére adatszolgáltatás,

44. a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a "cafeteria" rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzések és értéktárolási feladatok ellátása, pénzügyi teljesítések és a teljesítések nyilvántartása,

45. a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönök számlakezelésével összefüggő feladatok ellátása, a Lakásügyi Bizottságba tag delegálása,

46. a GKM Igazgatás kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartásának vezetése, a vagyonban bekövetkezett változásokról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság értesítése a Vagyongazdálkodási Főosztály adatszolgáltatása alapján,

47. a minisztériumi költségvetési gazdálkodás IT rendszer szakmai rendszergazdai feladatok végzése,

48. az intézmények gazdasági vezetői kinevezésének véleményezése.

49. a gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója,

50. a munkáltatói igazolások kiadása az alkalmazott bérszámfejtő rendszerből,

51. a bér- és járulék-kifizetések engedélyezése, kiadási utalványrendelet elkészítése a könyvvezetésre alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

52. a személyi jellegű kifizetések maradványösszegének kalkulációja és folyamatos figyelemmel kísérése a könyvvezetésre alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

53. a személyi jellegű kifizetésekkel kapcsolatos adó-, nyugdíj és egészségpénztári, valamint a járulékbevallások elkészítése, APEH Ügyfélkapun történő elküldése, adó- és járulék-folyószámlák egyeztetése a pénzügyi teljesítésekkel,

54. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyelete, az ennek biztosításához szükséges változtatások kezdeményezése az Informatikai Főosztály és a főosztályvezető felé,

55. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer felhasználóinak szakmai támogatása a főosztályon, és a főosztályon kívül egyaránt, írásos segédanyagok készítése a felhasználók számára,

56. kapcsolattartás a rendszertámogatást biztosító szerződött társasággal,

57. részvétel az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működéskorszerűsítési feladatokban,

58. részvétel a főosztályi belső szabályozás kialakításában, a főosztály folyamatszervezési feladatainak elvégzése,

59. törzsadat- és jogosultsági rendszer karbantartása az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

60. felhasználók oktatása, új felhasználók felkészítése vizsgáztatással az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

61. a miniszter által felügyelt költségvetési intézményeknél a vezetők javadalmazási kérdéseinek és a teljesítményértékelésének döntés előkészítésének koordinálása.

62. az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása.

6.4 HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

A minisztérium stratégiájának megfelelő emberi erőforrás stratégia operatív megvalósítása és működtetése, támogatása munkatársaik menedzselésében, a megfelelő emberi erőforrás módszerek, technikák és rendszerek biztosítása e feladatok ellátásához a közszolgálati jog keretei között.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

Főosztály a következő osztályokra tagolódik

- Humánpolitikai Osztály

- Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai döntések előkészítése, végrehajtása,

2. a minisztérium humánpolitikai tárgyú belső szabályzatainak (Közszolgálati Szabályzat, közszolgálati adatvédelmi szabályzat, a lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzat) kidolgozása és folyamatos aktualizálása,

3. a minisztériumi köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók (a továbbiakban együttesen: munkatársak) tekintetében a felvételi/kiválasztási és pályázati rendszer működtetése,

4. a minisztériumi létszám-gazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,

5. a Belső Fejlesztési Főosztály szakmai támogatásával a munkatársak képzési és továbbképzési rendszerének kialakítása, a minisztériumi munkatársak továbbképzésével, EU-s képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása és lebonyolítása, a minisztérium költségvetési fejezet intézményei képzési és továbbképzési tevékenységének felügyelete, a fejezeti szintű terv összeállítása.

A Főosztály operatív feladatai:

6. általános (rutin) oktatások szervezése és igények felmérése,

7. a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről, az egyes munkaköri megnevezésekről, valamint a miniszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat tételéről szóló miniszteri rendeletek kidolgozása, módosítása,

8. a minisztériumban foglalkoztatott munkatársakkal, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények és gazdasági társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása, részvétel a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság munkájában,

9. a köztisztviselői minősítési és teljesítményértékelési rendszer működtetése, a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése,

10. adatszolgáltatás a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez,

11. a "cafeteria" rendszer működtetése,

12. a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő közszolgálati feladatok ellátása, az ezzel összefüggő nyilvántartás és az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos igazolások kiadása,

13. a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzések előkészítése,

14. tárcaképviselet biztosít a más minisztériumok által működtetett képzési és továbbképzési bizottságokban, illetékesség szerint részt vesz a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában,

15. kapcsolattartás a minisztériumi érdekképviseleti szervezetekkel,

16. az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a Kitüntetési Bizottság titkársági feladatainak ellátása,

17. a Lakásügyi Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátása,

18. a nyugállományú köztisztviselőkkel való kapcsolattartás,

19. szakmai támogatás nyújtása a korkedvezményes nyugdíjazási kérelmek elbírálásával kapcsolatos ágazati felügyeleti vélemény összeállításához

20. a minisztérium képviselete munkaügyi perekben,

21. az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezésével, bonyolításával összefüggő feladatok ellátása, az utazási keret felosztása és ellenőrzése, az úti-jelentések regisztrálása, nyilvántartása; a tárca hivatalos anyagainak (idegen nyelvre/-ről történő) fordításával kapcsolatos teendők ellátása.

6.5. INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY

A Főosztály küldetése:

Tudásbázison alapuló IT szervezet által menedzselt rendszer, amely hozzájárul a vezetői munka színvonalának, és hatékonyságának emeléséhez a munkatársak napi tevékenységének korszerű és biztonságos támogatása mellett.

A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

A Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A Főosztály stratégiai feladatai:

1. informatikai stratégia kialakítás, éves terv készítése,

2. a minisztérium IT működés fejlesztésének, tervezése, irányítása, felügyelete, támogatása,

3. IT szabályzatok készítése, karbantartása, ellenőrzések kezdeményezése, értékelése,

4. a minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó intézmények (ágazat) informatikai tevékenységének tárca szintű felügyelete, a kormányzati és az ágazati informatikai stratégia érvényesítése.

A Főosztály operatív feladatai:

5. a minisztérium képviselete a kormányzati informatikai munkában, részvétel szakmai munkabizottságokban,

6. a kormányzati informatikai fejlesztések minisztériumi megvalósítása, részvétel kormányzati pilot projektekben,

7. a minisztérium adatgazdálkodásának informatikai támogatása,

8. az informatikai tárgyú jogszabály-tervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárási rendek, valamint hazai és nemzetközi szakmai elemzések véleményezése, figyelése,

9. informatikai oktatások kezdeményezése,

10. a minisztériumban történő IT alkalmazások, módszertanok bevezetésére irányuló kezdeményezés, végrehajtás, monitorozás, továbbfejlesztés,

11. a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság felügyelete alá került IT üzemeltetés monitoringja,

12. a minisztériumi domainek gondozása,

13. informatikai projektek kezdeményezése, irányítása, szakmai támogatása,

14. a minisztérium IT adatvagyonának felügyelete, a főosztályok szakmai irányítása alapján kezelt statisztikák, átvett és előállított adatbázisok rendszerbe integrálása.

15. a különböző hazai és külföldi adatbázisokhoz, elektronikus kiadványokhoz történő hozzáférés és a jogszabályi keretek között engedélyezett másodlagos adatátvétel biztosítása

16. informatikai alkalmazások minőségbiztosításának kezdeményezése, IT auditok kezdeményezése, szakmai támogatása,

17. az OSAP adatgyűjtések informatikai koordinációja, közreműködés a minisztérium OSAP adatokat tartalmazó információs rendszerének, kialakításában.

4. számú függelék

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium engedélyezett létszáma

5. számú függelék

A gazdasági és közlekedési miniszter által alapított, valamint a hozzá rendelt tartós állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek (közhasznú társaságok, alapítványok, szövetkezetek) szakmai felügyeletének ellátása[58]

KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK

SZÖVETKEZETEK

ALAPÍTVÁNYOK

6. számú függelék

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendje

*A miniszteri döntéseket a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság készíti elő.

** A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.

** A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.

7. számú függelék

Egyedi közigazgatási hatósági ügyekben való eljárás rendje

1) Azokban az esetekben, amikor a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint hozzák meg az első és másodfokú közigazgatási hatósági határozatokat, de felügyeleti eljárás lefolytatására kerül sor, a felügyeleti eljárás ügyében az eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység - mint a felügyeleti szerv képviselője - készíti elő a felügyeleti eljárásban meghozandó határozatot. A határozatot - törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve - a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.

2) Azokban az esetekben, amikor jogszabályok szerint első fokon hozott határozat ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani, a másodfokú határozatot - a fellebbezés tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében, törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve - a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.

3) Azokban az esetekben, ha törvényi rendelkezés alapján a miniszter jár el elsőfokú hatóságként valamely egyedi közigazgatási hatósági ügyben, az elsőfokú határozatot - törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően - a kérelem tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésére a miniszter adja ki.

4) A miniszter irányítási, illetve felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2., illetve 4. §-a alapján meghozott határozatot - törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően - a tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésére a miniszter adja ki.

8. számú függelék

A Ktv. 22/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételek alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az alábbiakban meghatározott köztisztviselők a Ktv.-ben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek, illetőleg számot adnak a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásukról és annak okáról:

I. a főtisztviselő,

II. a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, miniszteri főtanácsadó, miniszteri tanácsadó, valamint a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó,

III. a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult, az SzMSz szerint kiadmányozási joggal rendelkező köztisztviselő,

IV. a közbeszerzési eljárásban közreműködő, külön miniszteri utasításban meghatározott összetételű közbeszerzési bíráló bizottságban kijelölt és állandó tagként eljáró köztisztviselők, valamint a beszerző szervezeti egység kijelölt köztisztviselői,

V. a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására (a vonatkozó kormányrendelet alapján érvényesítésre, ellenjegyzésre, utalványozásra), valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult munkaköröket betöltő köztisztviselők,

VI. az I-V. pont hatálya alá nem tartozó, de egyes jogszabályok szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő.

9. számú függelék

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ügyfélszolgálati Információs irodájának Szervezete és Működése

1. Az Iroda jogállása, feladat- és hatásköre

1) Az Irodát a Kommunikációs Főosztály működteti, a minisztérium Közszolgálati Szabályzatában foglaltak alapján megbízott vezető vezetésével. Az informatikai eszközök és szolgáltatások biztosításáról az Informatikai Főosztály gondoskodik.

2) Az Iroda ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály és az állami irányítás egyéb eszközei, így különösen az, valamint a minisztérium felsővezetői és a Kommunikációs Főosztály vezetője a Kommunikációs Főosztálynak az SzMSz-ben megállapított feladatköre alapján a hatáskörébe utal.

2. Az Iroda által nyújtott szolgáltatások

1) Az Iroda személyes, telefonos és írásbeli (elektronikus és postai úton történő) tájékoztatást nyújt.

2) Az Irodában az ügyfelek rendelkezésére áll egy számítógép, melyen elérhetők a legszükségesebb minisztériumi, kormányzati és uniós információs honlapok.

3) Az általános tanácsadáson és információszolgáltatáson túl a Kommunikációs Főosztály gondoskodik arról, hogy az Irodában elérhető legyen minden olyan formanyomtatvány, írásbeli tájékoztató, amely az ügyfelek hatékony kiszolgálását segíti.

3. A munkavégzés szabályai

1) Az Irodában történő munkavégzés általános szabályait, az Irodában foglalkoztatott, szervezetileg a Kommunikációs Főosztályhoz tartozó köztisztviselők (ügyfélszolgálati referensek) feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai, valamint az SzMSz, egyéb miniszteri utasítások, szabályzatok, illetőleg jelen szabályzat tartalmazza.

2) Az ügyfélszolgálati referensek a következő feladatokat kötelesek ellátni:

a) általános információ nyújtása a minisztériumról és a háttérintézményekről, valamint a Strukturális Alapokat érintő, illetőleg a minisztérium által meghirdetett pályázatokról;

b) általános felvilágosítás a konkrét tájékoztatási feladatot végző háttérintézményekről, közreműködő szervezetekről;

c) panaszok és közérdekű bejelentések szakszerű átvétele, ügyintézése, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek szakfőosztályokhoz közvetítése; ügyiratok, megkeresések áttétele hatáskör és illetékesség hiányában;

d) a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos minisztériumi szabályozásból adódó teendők ellátása,

e) telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátása az Ügyfélszolgálati Információs Vonalon keresztül;

f) javaslattétel az Ügyfélszolgálati Információs Vonal automatikus hangmenüjének, illetve a minisztérium internetes portáljának folyamatos frissítésére és fejlesztésére;

g) afolyamatos kapcsolattartás a szakfőosztályokkal, továbbá a külső és belső igények felmérése és feldolgozása;

h) a háttérintézmények ügyfélszolgálataival való folyamatos kapcsolattartás;

i) szakfőosztályok bevonásával aktuális tájékoztatók, brosúrák elérhetővé tétele a beérkező kérdések, megkeresések alapulvételével;

j) elektronikus ügyfélszolgálat működtetése a minisztérium portálján keresztül;

k) ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, azon belül a személyes adatok, illetve a közérdekű adatok iránti teljesített és visszautasított igények nyilvántartásának vezetése;

l) a feladat elvégzéséhez kapcsolódó irattározási, iktatási és archiválási feladatok ellátása.

3) Az ügyfélszolgálati referensek az egyes megkereséseket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján - az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek, továbbá a folyamatosan bővülő ügyfélszolgálati információs kincs ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével -intézik; a megkeresés típusának megfelelő intézkedés útján. A szóbeli megkeresést az ügyfélszolgálati referens köteles írásba foglalni.

4) Az írásbeli megkeresést (panaszt és közérdekű bejelentést)- amennyiben a szakterület által rendelkezésére bocsátott anyagok nem nyújtanak elegendő információforrást, és a tárgyban még nem történt megkeresés azt megelőzően -az Iroda köteles három munkanapon belül, intézkedés és megválaszolás céljából az SzMSz szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységhez továbbítani. E szervezeti egység a rá irányadó törvényi határidőn belül elkészíti a választ, és gondoskodik az ügyfélnek történő megküldéséről, mellyel egyidejűleg - dokumentálási célból - annak tartalmáról az Irodát is tájékoztatni köteles.

5) Amennyiben más jogszabály, valamint az SzMSz eltérően nem rendelkezik, írásbeli megkeresés esetén a harminc napos elintézési határidő figyelembevételével kell eljárni. Ha az elintézési határidő előreláthatólag meghaladja a 30 napot, erről az ügyfelet a panasz/bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - a Kommunikációs Főosztály vezetője, a megkeresés továbbítása esetén a válaszadásra kijelölt szervezeti egység vezetője tájékoztatja.

6) Elektronikus úton érkezett megkeresés (e-mail) esetén az írásbeli megkeresésre irányadó határidők szerint kell eljárni.

7) Telefonos megkeresés esetén az esetenként szükséges visszahívás határideje 3 munkanap. Amennyiben a válaszadáshoz a szakmai főosztályok megkeresése szükséges, úgy a megkeresésre egy munkanapon belül sort kell keríteni. A szakmai főosztállyal történő egyeztetés időtartama a visszahívási határidőbe beleszámít.

4. A szervezeti egységek közötti kapcsolatok, felelősségi rend

1) A minisztérium szervezeti egységei közötti együttműködés, valamint a felelősség megosztása, illetve a felelősség rendje a jogszabályokon és az SzMSz-en alapul.

2) A megkeresésre adandó válasz szakmai tartalmáért az azt előkészítő szervezeti egység felel.

3) Az ügyfélszolgálati ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket a Kommunikációs Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt köztisztviselő írhatja alá.

4) Az ügyfélszolgálati tevékenység szakmai megalapozottsága és naprakészsége érdekében az ügyfélszolgálati referensek részére konzultációs lehetőséget kell biztosítani minden szervezeti egység részéről kijelölt kapcsolattartó útján. Az ügyfélszolgálati referens jogosult a kijelölt kapcsolattartótól információkat, adatokat bekérni, azok biztonságos felhasználása mellett, és a kijelölt kapcsolattartó munkájának akadályozása nélkül. Az ügyfélszolgálati referens kérésére a kijelölt kapcsolattartó köteles minden közérdeklődésre számot tartó információról, aktualitásról tájékoztatást adni. A tájékoztatás a következő módon történhet:

a) a minisztérium intranetjén való közzététel;

b) e-mail az ügyfélszolgálat elektronikus postafiókjába

c) telefonon történő tájékoztatás.

5) Az ügyfélszolgálati referens a kijelölt kapcsolattartó hozzájárulása nélkül nem kapcsolhat részére ügyféli telefonhívást, és nem adhatja meg a kijelölt kapcsolattartó elérhetőségét az érdeklődőknek. Szükség esetén az adott szervezeti egység titkárságának telefonszáma, illetőleg általános e-mail címe megadható.

6) Az ügyfélszolgálati referens nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek kiszolgáltatása az állam, a minisztérium és háttérintézményei számára hátrányos, vagy az ügyfél számára jogellenesen előnyös következményekkel járna.

5. Munkaidő, pihenőidő az ügyfélszolgálati referensek esetében

1) A Ktv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól és a Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseitől eltérően az ügyfélszolgálati referensek munkaidő-beosztása a heti 40 óra munkaidő-keret figyelembevételével a következők szerint alakul:

a) heti három napon a munkaidő 8.30-tól 17.00-ig; az ügyfélfogadás 9.00-órától 16.30 óráig tart;

b) heti egy napon a munkaidő 8.30-tól 17.00 óráig; az ügyfélfogadás 9.00- órától 17.00-ig tart;

c) pénteken a munkaidő 8.30-tól 14.30 óráig; az ügyfélfogadás 9.00-órától 14.00 óráig tart.

2) A telefonon történő tájékoztatás időtartama egybeesik az iroda ügyfélfogadási rendjével.

3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavégzés nem számít rendkívüli munkavégzésnek, így szabadidő megváltására nem jogosít.

4) Az ügyfélszolgálati referensek szabadságolását a Kabinetfőnök hagyja jóvá, egyúttal gondoskodik arról, hogy az Irodában az ügyfélfogadás megfelelő létszámmal történjék. Az ügyfélszolgálati referens feladatait távolléte esetén, a munkaköri leírásában meghatározott helyettesítési rend szerint a Kommunikációs Főosztály más munkatársa látja el.

10. számú függelék

A GKM Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a következők szerint állapítom meg.*

1. Bevezetés

Jelen szabályozás célja annak elősegítése és megszervezése, hogy a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságok kezelése egységes rendszerben történjen. Ennek érdekében úgy kell a belső folyamatokat kialakítani és működtetni, hogy azok biztosítsák a rendelkezésre álló pénzügyi források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A minisztérium köztisztviselőinek szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások tartalmazzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. Az államháztartási belső pénzügyi rendszer EU-konform átalakítása során kialakításra, illetve módosításra kerültek a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályok. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) fogalmát, amely a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer.

Az Ámr. szerint aFEUVE rendszer elemei a következők:

- az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése,

- a kockázatkezelés rendszerének kialakítása,

- a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása.

Ez a szabályzat a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatokat és eljárásokat tartalmazza. Hatálya a GKM Igazgatás, a minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatok - a Magyar Köztársaság aktuális éves költségvetési törvény szerinti -költségvetésének gazdálkodására terjed ki és összhangban áll a pénzügyi források felhasználására vonatkozó más jogszabályokkal és belső szabályzatokkal.

2. Szabálytalanságok fogalma, kezelésének helye a minisztérium szervezetében

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható kisebb mulasztások, munka közben előforduló hiányosságok elkövetésétől kezdve ide tartoznak a súlyosabb fegyelmi-, büntető-, szabálysértési ügyek, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények.

A szabálytalanság valamely hatályos szabálytól (törvény, rendelet, határozat, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetés gazdasági eseményeiben, az állami feladatellátás bármely tevékenységében és az egyes gazdálkodási műveletek végzése, illetve könyvelése során bármikor előfordulhat.

Egységes kezelése, elemzése és értékelése azért szükséges, hogy az előforduló hasonló esetek megfelelő időben megelőzésre kerüljenek, ezáltal az eredendő kockázatok csökkenjenek.

A szabálytalanságok - az elkövetők szempontjából vizsgálva - kétféle módon következhetnek be:

- szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.),

- nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenség, hanyag magatartás, helytelenül vezetett nyilvántartás, számszaki hiba, stb.) .

Az eljárási rend a szükséges intézkedéseket az elkövetés módja szerint nem különbözteti meg. A szándékosság kérdése a megfelelő szankciók, illetve további hatósági intézkedések kezdeményezésekor vagy kiszabásakor kerülhet értékelésre és mérlegelésre.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint a miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a minisztérium szervezete útján gyakorolja, a minisztériumot vezető munkáját az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (felsővezetők) útján látja el.

A FEUVE értelmezésében a szabálytalanságok kezelése a teljes vezetői kör közvetlen támogatását és bevonását igényli. Ezért az eljárási rend alkalmazása kiterjed az állami vezetőkre, valamint a Ktv. szerinti vezető besorolású köztisztviselőkre egyaránt.

Alapvető követelmény, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt gazdálkodási szabálytalanságok feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, megelőzéséért, továbbá a Ktv.-vel összhangban a felelősségre vonással és hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért.

Az észlelt szabálytalanságok jelzése a szolgálati út betartásával a vezető felé és megszüntetésük érdekében javaslatok adása, valamint az elrendelt intézkedések megvalósítása valamennyi minisztériumi dolgozó feladata és kötelessége. Ugyanakkor a köztisztviselők - beosztástól függetlenül - fegyelmi és kártérítési felelősséggel is tartoznak az általuk közszolgálati jogviszonyban elkövetett kötelezettségszegésekért.

2.1. Minisztériumi szabálytalansági felelős

A gazdálkodásért felelős szervezeti részlegek közül a tevékenység szakmai irányítója és koordinátora a Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkár.

Az EU Alapok szabálytalansági felelőseinek szakmai munkáját a 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján az Infrastruktúra Ügyekért Felelős Szakállamtitkár irányítja.

A gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója a Költségvetési Főosztály. A Költségvetési Főosztályon a Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkár által kijelölt operatív szabálytalansági felelős gyűjti össze, tartja nyilván, koordinálja és dokumentálja az egyes szervezeti egységek vezetőitől érkezett jelzéseket, jelentéseket, valamint figyelemmel kíséri a minisztérium különböző szervezeti egységei által készített, szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedési tervekben előirányzott feladatok megvalósulását.

A minisztériumi szabálytalansági felelős javaslatára a miniszter egyedi döntésével a több szervezeti egységet érintő ügyekben vagy a szabálytalanság különleges megítélése esetén Szabálytalansági Bizottságot jelölhet ki, amelynek feladatait, felelősségét és hatáskörét írásban határozza meg.

A szabálytalanságok kezelésének gyakorlatát az Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja keretében ellenőrzi és az Áht. 97. §-a, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. §-a szerint készített összefoglaló jelentés keretében megküldi az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer (ÁBPE) országos felelősének, a Pénzügyminisztériumnak.

3. Szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása az SzMSz-ben meghatározott vezetők feladata és felelőssége. Ennek érdekében alapvető kötelezettségük, hogy

- a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,

- a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel minden vezető,

- szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban szülessen kellően hatékony intézkedés annak érdekében, hogy a szabálytalanság megszüntetésre, a hibás szabályzat korrigálásra kerüljön.

- a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a személyi vagy intézményi felelősség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben

A szabálytalanságok észlelése történhet a köztisztviselő, a minisztérium különböző szervezetei, valamint az ellenőrzést végző belső és külső szervek részéről. A szabálytalanságok kezelése a különböző esetekben a következőképpen valósul meg:

4.1 A minisztérium valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot

Amennyiben a szabálytalanságot bármelyik minisztériumi beosztott dolgozó észleli, soron kívül köteles értesíteni a szolgálati jogviszony szerint közvetlen felette álló vezetőt. Amennyiben a köztisztviselő úgy ítéli meg, hogy közvetlen felettese az adott ügyben érintett, akkor a vezető felettesét, annak érintettsége vagy különlegesen súlyos, esetleg szándékos szabálytalanság észlelése esetén a minisztérium operatív szabálytalansági felelősét és a téma szerint illetékes felsővezetőt kell értesítenie.

A munkahelyi vezető feladata a feltárt hiányosság kivizsgálása és - amennyiben ez saját hatáskörben megoldható - annak megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele.

Ha a vezető a szabálytalanságot valósnak vélelmezi, de úgy ítéli meg, hogy az saját hatáskörben nem szüntethető meg, köteles értesíteni a szervezeti rangsorban felette álló vezetőt, aki az SZMSZ előírásainak és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a szabálytalanság megszüntetéséről.

4.2 Valamely minisztériumi vezető észleli a szabálytalanságot

A vezető által észlelt szabálytalanság esetén először ugyancsak saját hatáskörben, az SZMSZ szerint meghatározott feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell a hiányosság megszüntetése érdekében' intézkedni.

Ha ez nem lehetséges, a vezető az ugyancsak a szervezeti rangsorban fölötte álló vezetőt, rendkívüli esetekben a témában illetékes felsővezetőt tájékoztatja., ..

A szabálytalanságot észlelő vezető a szabálytalanságról - az intézkedés módjától függetlenül - a Költségvetési Főosztályon kijelölt operatív szabálytalansági felelőst köteles értesíteni.

4.3 Az Ellenőrzési Főosztály észleli a szabálytalanságot

Amennyiben az Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja vagy soron kívül elrendelt ellenőrzései során tapasztal szabálytalanságot, a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Megállapításairól ezzel egyidejűleg a Költségvetési Főosztályon a kijelölt operatív szabálytalansági felelőst is tájékoztatja.

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Unió ellenőrzést gyakorló szervei, stb.) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza.

A büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó jogszabályok alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a minisztérium feladatkörileg illetékes szervezeti egységének minden esetben intézkedési tervet kell kidolgoznia.

5. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések

A különböző beosztású minisztériumi vezetők felelősek az SzMSz-ben előírt hatásköri feladataiknak megfelelően a szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért.

A több szervezeti egységet érintő vagy magasabb szintű beavatkozást igénylő szabálytalanságok megszüntetése érdekében tervezett és megvalósított intézkedéseket (pl. minisztériumi szintű jogszabályalkotás, szabályzatkészítés) a Költségvetési Főosztály vezetője koordinálja, az operatív szabálytalansági felelős és a szakmailag érintett szervezetek közreműködésével.

Az SzMSz szerint a szervezeti egységek feladataikat főfelelősi rendszerben látják el, mely szerint a fő felelős - az ügyben feladat köre szerint érdekelt más szervezeti egységek álláspontjának ismeretében - önállóan dönt és viseli döntése felelősségét. A szervezeti egységek között felmerülő esetleges hatásköri vitákban a miniszter dönt.

Az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése során:

- az elrendelt vizsgálatok, a hozott döntések, illetve a megindított eljárások figyelemmel kísérése,

- a vizsgálatok során készített javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzése,

- a feltárt szabálytalanságok alapján lehetséges további szabálytalansági lehetőségek beazonosítása, szükség esetén magasabb szintű jogszabály módosítások kezdeményezése.

Valamennyi szervezeti egység vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történő kezelése során:

- a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész vezetése,

- az észlelt szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumok gyűjtése és iktatása,

- a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási határidők nyilvántartása,

- a normatív, illetve pályázati úton felhasználásra kerülő költségvetési források, valamint a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló jogszabályok előírásainak megsértésével tapasztalt szabálytalanságok feltárása, és azok megszüntetése során megvalósított intézkedések nyilvántartása.

A saját hatáskörben elvégzett intézkedésekről és azok eredményeiről évente egy alkalommal - a tárgyévet követő év január végéig - főosztályi szinten összesítve tájékoztatni kell a minisztérium szabálytalansági felelősét.

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes hatóságok (ügyészség, rendőrség) értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Az ezzel kapcsolatos döntések a miniszter által átruházott jogosítványként a kabinetfőnök hatáskörébe tartoznak.

* Az Ámr. 145/B. §-a szerinti ellenőrzési nyomvonalról külön szabályzat rendelkezik.

11. számú függelék

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap miniszteri jogköreinek delegálása

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban Alap) feletti rendelkezési jogot az Alapról szóló törvény 10. §-ának (1) bekezdése alapján, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 2. §-ának ga) alpontjára figyelemmel - a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban miniszter) gyakorolja. A miniszter az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátása érdekében egyes jogköreit az alábbiak szerint delegálja

a) A kincstári költségvetést a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (a továbbiakban KPI) megküldi a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban NKTH) Gazdasági Főosztálya részére, legkésőbb tárgyév január 15-ig. Az NKTH Gazdasági Főosztálya a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően a kincstári költségvetést legkésőbb tárgyév január 20-ig megküldi a MÁK és - egyidejűleg, tájékoztatásul, másolatban - a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára részére.

b) Az Alap elemi költségvetését a KPI közreműködésével az NKTH készíti el tárgyév január 20-ig, és azt tárgyév február 10-ig - jóváhagyás, illetve a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) és a MÁK részére történő továbbítás céljából - megküldi a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára részére. A minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára az elemi költségvetést tárgyév február 15-ig megküldi a PM részére.

c) Az Alap jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján történik. A finanszírozási tervet az NKTH készíti el és az elemi költségvetés részeként, az arra vonatkozó határidőket és szabályokat alkalmazva küldi meg a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára részére, aki azt továbbítja a PM részére.

d) Amennyiben a finanszírozási terv havi adatai és a tárgyhavi teljesítés adatai között 10%-nál nagyobb eltérés mutatkozik, az NKTH módosított finanszírozási tervet készít, és azt a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára egyidejű tájékoztatása mellett benyújtja a MÁK-hoz.

e) A negyedéves finanszírozási tervet és a módosított finanszírozási terveket az NKTH készíti el, és a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára egyidejű tájékoztatása mellett - legkésőbb a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig - megküldi a MÁK részére.

f) A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a miniszter által jóváhagyott pályázati stratégia alapján a KPI - az NKTH közreműködésével - elkészíti a pályázati felhívást. A pályázat lebonyolítására vonatkozó eljárásrendet az NKTH készíti el. A pályázati felhívást és az eljárásrendet az NKTH elnöke -jóváhagyás céljából - megküldi a minisztérium Gazdaságfejlesztési szakállamtitkára részére.

g) A pályázati stratégiában meghatározott egyes támogatási programok koordinálását szakmai irányító testületek végzik, amelynek tagjaira és elnökére az NKTH elnöke tesz javaslatot, a testület tagjait és elnökét - a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács véleményének meghallgatását követően - a minisztérium Gazdaságfejlesztési szakállamtitkára kéri fel.

h) Előirányzat-módosítást az NKTH Gazdasági Főosztályának javaslata alapján az NKTH elnöke kezdeményezhet a miniszternél. A miniszter az előirányzatmódosítást a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára egyetértésével hagyja jóvá.

i) A KPI az Alap eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az Ámr. 12/a)-12/c) számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést a KPI az APEH adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő március 10-ig, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően küldi meg az NKTH Gazdasági Főosztálya részére. A gyorsjelentést az APEH adatszolgáltatást megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell elkészíteni. A negyedéves mérlegjelentéseket - az NKTH elnöke jóváhagyását követően - az NKTH Gazdasági Főosztálya a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a gyorsjelentést a tárgyévet követő március 20-ig juttatja el feldolgozásra a MÁK-nak. Az éves jelentést az NKTH az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkára részére, aki azt a beszámoló benyújtásával egyidejűleg továbbítja a MÁK részére, j) Az Alap féléves illetve éves költségvetési beszámolóját a jogszabályokban rögzítettek, illetve az NKTH - PM köriratával összhangban készült - belső körirata szerinti formában és tartalommal kell a megadott határidőre elkészíteni. A KPI elkészíti az Alap féléves, illetve éves költségvetési beszámolójának számszaki részét (Ámr. 2. számú melléklet - "E" Elkülönített állami pénzalap költségvetése megnevezésű nyomtatványgarnitúra) és megküldi ellenőrzésre az NKTH Gazdasági Főosztálya részére. A beszámoló általános indoklását az NKTH stratégiai ügyekért felelős szervezeti egysége készíti el és küldi meg az NKTH Gazdasági Főosztályának részére. Az évközi és éves beszámolókat az NKTH Gazdasági Főosztálya ellenőrzi, majd az NKTH elnöke jóváhagyásra megküldi a minisztérium Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtítkára részére, aki azokat - jóváhagyását követően - továbbítja a PM részére.

Jelen SzMSz-ben rögzített, az Alap kezelésével kapcsolatos miniszteri jogkördelegálások összhangban vannak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kiadott, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal való gazdálkodás szabályaival kapcsolatos 8/2007 (III. 10.) GKM utasításban foglaltakkal.

Az SzMSz-ben nem delegált miniszteri jogkörök tekintetében a fenti utasításban leírt módon kell a szükséges dokumentumokat a miniszternek megküldeni jóváhagyás céljából.